apáczai napok xviii 2014

8/18/2019 Apáczai Napok XVIII 2014

1/526

XVIII. Apáczai-napok Tudományos Konferencia

2014. október 21 -22.

Quid est veritas? (Jn 18,38)

Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya

Mottó: „… a tudománynak gyarapodása ékesíti ésvilágosítja meg az országokat.”

(Apáczai Csere János supplicatiója Barcsai Ákoshoz)

TANULMÁNYKÖTET

Győr


2/526

A kiadásért felel

Szabó Péter a NYME Apáczai Csere János Kar dékánja

Szerkesztő

Lőrincz Ildikó dékánhelyettes

Lektorálta

Albert Tóth AttilaBarla FerencBoldizsár BoglárkaCharomar João António Csapóné Horváth AndreaCsendesné Cseri KingaDarabos FerencDőryné Zábrádi Orsolya Gál Zoltán Görcsné Muzsai ViktóriaGyenes ViktorGyöre Géza Halbritter AndrásHelen SherwinHorváth NóraIhász FerencIvancsóné Horváth ZsuzsannaLesku Katalin

Lukácsi ZoltánMakkos AnikóPaksi László Pap Józsefné Petz TibornéPongrácz AttilaPoór ZoltánPrintz Markó ErzsébetRemsei SándorSütő Csaba AndrásSzeifert György Szilágyi MagdolnaSzretykó GyörgyVarg a BalázsVarga JózsefnéVass Éva TündeVehrer Adél

Nyelvi lektorok

Dőryné Zábrádi Orsolya Horváth Nóra

Nagy Éva Németh Márta

Sipos JuditSiposné Major Erika

Sütő Csaba András Vass Éva Tünde Vehrer Adél

Grafikai munkák:

Borbély Károly festőművész

ISBN 978-963-334-258-9Tördelés: Nemes Zsolt

Kiadó: Nyugat‐magyarországi Egyetem Kiadó Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Példányszám: 200 - Sokszorosítás: HDCOPY Szeged


3/526


4/526

4

Tartalom

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ ......................................... 7BÜKINÉ FOKI Ariel: A kiválóság kultúra terjedésének vizsgálata az ellátási láncban ..................... 8DITRÓI Zoltán: A regionális média működésének mozgatórugói, avagy ki/mi kerül be azújságba? .......................................................................................................................................... 18EGED Alice: Paktum az ördöggel – Adalékok az 1933-ban megkötött német konkordátumtörténetéhez..................................................................................................................................... 27KASZÁS Nikoletta, PÉTER Erzsébet: A határon átnyúló projekteket lebonyolító szervezetek jellemzői, sikeressége..................................................................................................................... 33KMECZKÓ Szilárd: Polányiánus elemek napjaink egyik fontos politikai beszédében................... 39STÉBER Andrea: Az informális tanulás és a tudásmenedzsment összefüggései amunkahelyi tanulás kontextusában................................................................................................. 47SZIRMAI Éva: Személyes – emlékezet – politika A hatalmi emlékezet és a civil kontrollviszonya a városi térben.................................................................................................................. 57ÚJVÁRI Edit: A m émelmélet – hipotézis és/vagy teória a kultúraelméletben ................................ 63VISZTENVELT Andrea: Felkészítik- e az álláskeresőket a különböző tréningek? Munkáltatóiigények vizsgálata az álláskeresési technikákkal összefüggésben ................................................ 68

HITTUDOMÁNYI SZEKCIÓ............................................................................................................ 74KODÁCSY-SIMON Eszter: Mi az igazság – hittanórán?................................................................ 75KORMOS József: Az igazság értelmezésének lehetőségei a filozófiában .................................... 81

HUMÁNERŐFORRÁS KUTATÁSOK SZEKCIÓ........................................................................... 87BUDAY- MALIK Adrienn: Élethosszig tartó tanulás és kereslet-vezérelt képzési programok azegyenlő esélyekért. Az Egyesült Királyság képzési politikája és gyakorlata.................................. 89CZEGLÉDI Csilla, JUHÁSZ Tímea: Milyen tényezőket vesznek figyelembe a munkáltatók apályakezdők alkalmazásánál........................................................................................................... 98KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI Márta: Igazság és PR viszonya ...............................................107KRISZTIÁN Béla: KKv-k versenyképessége és a tanácsadás ....................................................116

MIKÓ Eszter: Fiatalok külföldi munkavállalása egy kérdőíves felmérés tükrében .......................122MOLNÁR Krisztina: Globális tendenciák a lokális stratégiák szintjén. Jó gyakorlatoknyomában a szlovák szakképzés piacán......................................................................................130MOLNÁR Nikolett: Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzés regionális sajátosságai .........137NEMESKÉRI Zsolt: Foglalkozások egészségi tényezőinek szerepe a HR tanácsadásban ........145PONGRÁCZ Attila: A pályaorientáció és a (szak)képzés szerepe a foglalkoztathatóságban .....154SUHAJDA Csilla Judit, LUKÁCS Éva Fruzsina: A hazai tanácsadó képzések helye a NICErendszerében .................................................................................................................................163SZRETYKÓ György: A tekintélyorientált és a teljesítményorientált felsőoktatási intézményekemberi erőforrás menedzsmentjének összehasonlító elemzése..................................................170VEHRER Adél: Az idős korosztály tanulási motivációi és a generációmenedzsment .................179

IRODALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ............................................................................................189DOBSONY Erzsébet: Illusztrált szövegek és képekről írt szövegek ............................................190DŐRYNÉ ZÁBRÁDI Orsolya: Nazális asszimiláció a germán nyelvekben ..................................200PETRES CSIZMADIA Gabriella: Kortárs irodalmi mesék- Elméleti dilemmák............................211VÁRSZEGI Tibor: Bevezetés a magyar népmesék igazságába ..................................................218

NEVELÉSTUDOMÁNYI SZEKCIÓ...............................................................................................226BOGNÁR Amália: „Képes vagyok rá”, egy verseny az elfogadásért............................................227BURIÁN Miklós: Dilemmák a tudásról, a tanulásról, a szimpátia és antipátia kapcsolatánakmiértjeiről.......................................................................................................................................232CSÁSZÁR Lilla:Pseudo – Projekció projekt.................................................................................240CSENGER Lajosné: A tanulók környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelése aNemzeti alaptantervek tükrében...................................................................................................247GRÓZ Andrea: „A némák nem beszélvén beszélnek…” Adalékok az egyetemes és magyargyógypedagógia történetéhez.......................................................................................................253


5/526

5

KOVÁCS Krisztina: A mentor szerepe a kezdő pedagógusok pályaszocializációjában ..............258KÖVECSESNÉ GŐSI Viktória: Innováció a pedagógusképzésben- A pedagógia portfólióbevezetésének folyamata a győri tanítóképzésben......................................................................264MACHER Mónika: Tanulásban akadályozott gyermekek beszédészlelési részfolyamatainakműködéséről..................................................................................................................................274MEGYERNÉ FODOR Zsuzsanna: Inklúziót segítő szakmai műhely: „Fejlesztő eszközök, játékok készítése a tanulási képességek fejlesztéséhez” című jó gyakorlat bemutatása ............283ÖLVECKY Edit: Konzervativizmus és modernitás a lánynevelésben a XX. század elsőfelében Magyarországon..............................................................................................................294SOÓS Zsolt: Szociálpedagógiai szemléletmód az egyének és családok segítésében ................299ZÁVOTI Józsefné: Tehetség és fogyatékosság? Kinek a felelőssége a kapott talentumokfelismerése és kezelése? ..............................................................................................................304

NYELVTUDOMÁNY SZEKCIÓ CSILLAG Andrea: Coaching a felsőoktatásban – Egy kommunikáció szaknyelvi kurzuscoachingstílusú oktatásának tapasztalatai egy kérdőíves felmérés tükrében..............................313GÖRCSNÉ MUZSAI Viktória: Idegennyelvi specializáció – választott műveltségterület (VMT) – jellemzői a győri tanítóképzésben..............................................................................................322

KIS Zita Margit: „Communicare necesse est” A kommunikációs kompetencia felsőoktatásbelife jlesztésének szükségességéről..................................................................................................342KORBAŠOVÁ Michaela: The Importance of Technical English Nowadays .................................354KRALINA HOBOTH Katalin: Motiváció és nyelvoktatás A német nyelv eredményes oktatásaépítészhallgatók számára..............................................................................................................361MAKKOS Anikó: Az írásbeli nyelvhasználat sajátosságai egyetemisták szövegeiben ................368SHERWIN Helen: Visualising teachers’ reflections: Decomposing reflective thinking .................374

SPORTTUDOMÁNYI SZEKCIÓ...................................................................................................394BENIS Boglárka, BÁNKUTI Márta, BEZZEG Barbara, FODOR Barbara, HARKAI Viktória,KISS N ikolett, SZAKÁLY Zsolt, KONCZOS Csaba: A terápiás lovaglás hatásainakmegfigyelése egy szakmai gyakorlat során..................................................................................395TÓTH, ÁKOS, BÁNHIDI, Miklós:Research on youth leisure in international cooperation...........399BARLA Ferenc, HALBRITTER András Albert, SZABÓ Péter: Besugárzott magvakbólfejlődött növények magvainak csírázásképesség-vizsgálata .......................................................403HORVÁTH Katalin: Biotechnológiai ismeretek bővítésének lehetőségei és szükségessége abiológia tantárgy érettségi követelményeinek vonatkozásában ...................................................414PETZ Tiborné: A matematikaoktatás és a valóság.......................................................................422SZABÓ Péter, HALBRITTER András Albert, BARLA Ferenc, SZABÓ Krisztina:Szerpentinomorfózis a Plantago major L. egyedein.....................................................................430TÓTH Attila, VÖRÖS Zoltán:A végtelen határozatlansága ..........................................................434VÉGH Margaréta: Kooperatív munkaformák/technikák matematikaórán.....................................447

TURIZMUS SZEKCIÓ...................................................................................................................454 ALBERT TÓTH Attila: Szállodaipari trendek Magyarországon ....................................................455BORSOS Kinga: Válságok hatása Egyiptom turizmusára............................................................466DARABOS Ferenc: Obertauern mint jelentős nemzetközi síturisztikai centrumvendégkörének felmérése.............................................................................................................476IVANCSÓNÉ HORVÁTH Zsuzsa, ERCSEY Ida: A horgászati szokások összehasonlítóelemzése .......................................................................................................................................489KASZÁS Nikoletta, FEHÉRVÖLGYI Beáta, KELLER Krisztina: A térségi turizmusfejlesztéslehetőségei a magyar–szlovén határ mentén, avagy merre gurul az 5 Postakocsi .....................499KOCSISNÉ ANDRÁSIK Ágota: Napjaink vállalkozásfejlesztése..................................................508KŐMÍVES Csaba: Munkavállalói elégedettség vizsgálata a győri szállodák éttermeiben ...........513VARGÁNÉ GÁLICZ Ivett: Turizmus mint a helyi fejlesztés eszköze Gánt község példájánkeresztül........................................................................................................................................519


6/526

6

Quid est veritas?Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya

A XVIII. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia 2015. évi központigondolatául egy bibliai részletet választottunk. Azt az epizódot, amikor Jézuselfogatása után megjelenik a római helytartó, Pilátus előtt. Ekkor hangzott el azominózus kérdés:Quid est veritas?

„Pilátus közbeszólt: Tehát király vagy te? Jézus ráhagyta: Igen, király vagyok. Énarra születtem és azért jöttem e világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról.Mindaz, aki igazságból való hallgat szavamra. Pilátus vállat vont: Mi az igazság?”(Jn 18, 37-38).

Létezik-e egyáltalán az igazság? Mit keressünk és hogyan? A tudomány feladata azigazság feltétlen szolgálata és megtalálása. Ám ehhez tudnunk kell, létezik-eegyáltalán, amit keresünk, maga az igazság. Sokan sokfélét gondoltak, mondtak márerről az örökzöld kérdésről. Mi úgy gondoljuk, hogy igenis létezik az igazság és atudomány munkásainak legfőbb feladata annak szolgálata. Az igazság azonban nemhull az ölünkbe, nem pattan csak úgy ki, mint isteni szikra a fejünkből. Meg kellke resnünk, ki kell kutatnunk. Lassan érlelődik, és mindig közelebb kerülünk hozzá. Ahozzá vezető úton hipotézisek, teóriák vezetnek, amelyek még nem maguk azigazságok. Tartalmazzák az igazság csíráit, fejlődésük során egyre nagyobbarányban. Végül kikristályosodhat belőlük maga a való igazság.E kérdést járták körül plenáris előadóink Csépe Valéria és Borhidi Attilaakadémikusok. Erről szóltak előadóink kilenc szekcióban széles palettán ahittudományoktól a természettudományokig bezárólag. Ajánlom e kötetet minden érdeklődőnek, aki szeretné tudni mi is az igazság, éshogyan vezetnek el minket oda a különböző diszciplínák hipotézisei. Közben pedigmindig azzal a kötelező szerénységgel kell viseltetnünk az igazság iránt, amit SirIsaac Newton úgy fogalmazott meg:

„ Olyan vagyok, mint a tengerparton játszó gyermek, aki játék közben imitt -amott egy,a szokottnál laposabb kavicsot vagy szebb kagylót talál, míg az igazság nagyóceánja egészében felfedezetlenül terül el tekintetem előtt.”

A konferencián elhangzott, mintegy 115 előadás publikálásra benyújtott anyagábólszerkesztettük ezt a lektorált válogatást, amely elektronikus tanulmánygyűjtemény formájában juthat el az olvasókhoz, hasznos és érdekes olvasmányul szolgálva minda fent nevezett területeken tevékenykedő szakembereknek, mind a laikusoknak.

Szabó Péter Lőrincz Ildikódékán dékánhelyettes

Győr, 2015. október 2.


7/526

7

Bölcsészettudományi és gazdaságtudományiszekció


8/526

8

BÜKINÉ FOKI ArielSzéchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola,PhD hallgató

A kiválóság kultúra terjedésének vizsgálata az ellátási láncban

Bevezetés A vállalatok vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy a

szervezeti kiválóság összefügg a versenyképességgel, az innovációval,atudásmenedzsmenttel, és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettséggel.

Ebben a tanulmányban a vállalati szinttől továbblépve a szervezetek közöttikapcsolatokat vizsgálom, az ellátási lánc mentén. Olyan szervezetek tevékenységételemzem, amelyek az EFQM modellt alkalmazzák.

Először áttekintem a kiválóság fogalmát a menedzsment, a minőségügy és azellátási lánc menedzsment oldaláról megközelítve, majd bemutatom az EFQMmodel lt, és az ellátási lánc menedzsment kiválóságát értékelő díjakat. A különböződíjakhoz kapcsolódó modelleket vizsgálom a kiválóság alapelvei szerint. Továbbáarra a kérdésre keresem a választ, hogy az ellátási lánc mentén terjedő kiválóságkultúra sikertényezői azonosak-e a kiváló szervezetek vizsgálata során feltártalapelvekkel és sikertényezőkkel. (versenyképesség, innováció, tudásmenedzsment,fenntarthatóság).

1. A kiválóság kultúra és az ellátási lánc kapcsolatának elméleti áttekintése

1.1. A kiválóság fogalma A kiválóság fogalmának több megközelítése is megtalálható a különböző

szakterületek irodalmában. Juhani szerint a kiválóságot a menedzsmentnek, mint kihívást kell

értelmeznie. Ebben a megközelítésben a kiválóság az üzleti célok túlteljesítése,sikeres teljesítmény elérése a saját iparágon belül, továbbá világszínvonalúteljesítmény nyújtása. A szervezetek fenntartható sikereit csak a kiváló teljesítménybiztosíthatja. A piac által vezérelt üzleti környezetben a kihívásokra mindig innovatív és egyedi megközelítést kell kialakítani. (JUHANI 2008)

A modern üzleti menedzsmentet kutatók bebizonyították, hogy a vevők,szállítók, versenytársak és új belépők között kialakuló hálózatok az értékláncok

mentén szerveződnek. Az érték ugyanis hálózati keretek között nagyobb hasznot,előnyt jelent a vállalkozások számára a piac és a technológia gyors változásaira valóreagálás során.

A régión belüli érték mentén létrejövő kölcsönhatásokat elemzik a regionálisés a vállalati kultúra kölcsönhatása vizsgálatai. [Konczosné 2013, 2014]

Az elmúlt évek logisztikai irodalmának egyik leggyakrabban használtszakkifejezése az ellátási lánc, illetve az ellátási lánc menedzsmentje.

Chikán szerint az ellátási lánc értékteremtő folyamatok együttműködő vállalatokonátívelő sorozata, mely a vevői igények kielégítésére alkalmas termékeket, illetveszolgáltatásokat hoz létre. (CHIKÁN 1997)

Az ellátási láncok két alapvető, egymást kiegészítő funkciót látnak el. Fizikai

funkciót és piaci közvetítő szerepet. Az ellátási láncok fizikai funkciója azalapanyagoknak részegységekké, végső soron végtermékké alakítását jelenti, illetve


9/526

9

azoknak a láncban a fogyasztókig történő áramoltatását. A piaci közvetítő szerepnekkell ugyanakkor biztosítania, hogy a megfelelő termékválaszték elérje a piacot ésegyezzen meg, fedje le az ott kialakuló fogyasztói igényeket.

A kiválóság fogalmát a minőségmenedzsment a termékek ésszolgáltatások oldaláról közelíti meg és a fogyasztók, vevők értékítéletének tartja.Ezen értelmezés szerint a vállalat összes funkcióinak minősége vezet a jótermékminőséghez, a módszertan a TQM (Total Quality Management) néven váltismertté. Kristensen, Dahlgaard, Kanji szerint „A TQM egy olyan szervezet kultúrája,amely folyamatos jobbítással elkötelezte magát a vevők megelégedettségénekelérésére, a vállalat minden alkalmazottjának bevonásával.”(KRISTENSEN,DAHLGAARD, KANJI 2002. 48)

1.2. Kiválóság modell Az 1990- es évektől kezdve a TQM filozófián alapuló vállalati minőségirányítási

rendszer stratégiai tényezővé vált, ami azt jelenti egyrészt, hogy a minőségirányításirendszer a vállalati siker, kiválóság egyik nagyon fontos tényezője (pl. nagyobbnyereség elérése a minőséggel összefüggő költségek csökkentése révén), másrészt,hogy az önértékelés a középpontba került, harmadrészt, hogy a munkatársakképzettségének emelése és a folyamatos fejlesztésbe történő bevonásuk jelentősfeladattá válik (BÜKINÉ 2002).

Az EFQM célja egy olyan modell kidolgozása volt, amely ideálisan képviseli azüzleti kiválóság (TQM) filozófiáját, és a gyakorlatban is alkalmazható valamennyiszervezetre, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, méreteikre és szektorukra,továbbá arra, hogy hol tartanak a saját kiválóságuk megvalósításában (SUGÁR 2009).

Az EFQM Kiválóság Modell 9 kritériumra tagolódik: öt „Adottságok” és négy„Eredmények” kritériumból áll. (1. ábra)

1. ábra: EFQM Kiválóság Modell (Forrás: www.kivalosag.hu )

http://www.kivalosag.hu/http://www.kivalosag.hu/http://www.kivalosag.hu/http://www.kivalosag.hu/


10/526

10

1.3. Ellátási lánc menedzsment, versenyképesség, kiválóság Az ellátási lánc menedzsment célja a versenyképesség növelése és a partnerek

közötti együttműködés javítása. Megvalósításához a beszerzési, gyártási, elosztásifolyamatok összehangolására, integrációjára van szükség, továbbá a stratégiaielveket is harmonizálni szükséges a partnerek között, hogy hatékonyságuk azalacsonyabb költségszintek megvalósításával biztosított legyen. A Tennessee Egyetem 2013- ban végzett felmérése során 10 tevékenységetazonosított az ellátási lánc területén, amelyek a cégek versenyképességétnövelhetik. Az egye tem az ellátási lánc menedzsment kutatása során azonosítottaazokat a fő pontokat, melyek nagymértékben növelik a cég értékét. Az azonosítotttevékenységek az alábbiak:1. CRM (Customer Relationship Management). A vezető cégek szegmentálják atermékeket és az ügyfeleket, egyéni ellátási lánc megoldásokat fejlesztenek ki azadott szegmens számára. 2. Együttműködési kapcsolatok. A szállításban való együttműködésnek nagyon erőshatása lehet. Példaként az OfficeMax és az Avery Dennson esetét hozza a felmérés,a mikor a jó szervezés és folyamatos kommunikáció eredményeképpen 22 %-osárbevétel növekedés és 11 millió dolláros logisztikai költség-megtakarítás

jelentkezett.3. Ellátási lánc stratégia. A kutatás szerint a cégek csupán 16 %-a rendelkezik többéves dokumentált ellátási lánc stratégiával. A Whirlpool ezzel a stratégiával ért el 20millió dolláros költségcsökkenést. 4. Folyamat integráció. Az integrációs folyamat a párhuzamos tevékenységekkiküszöbölésével óriási előnyt hozhat a vállalatok számára. 5. Telje sítmény alapú mérőszámok. A teljesítmény mérésének megváltoztatása acégek célkitűzéseit is átalakította, így eredményesebb lett a munkavégzés. 6. Információ-megosztás és átláthatóság. Az üzleti analitikai eszközök segítségévelaz adtok megosztása hatékonyabbá vált, összekapcsolhatóságuk növekedett,értelmezésük világossá vált. 7. Előrejelzéseken alapuló döntések. Az igény és az ellátási funkciók integrálása egyrészt az előrejelzések pontosságának növekedését, továbbá magasabbárbevételt, alacsonyabb működési tőkét és csökkenő költségeket eredményezett. 8. Tehetségmenedzsment. Ellátási lánc szakértők alkalmazásával a kritikuskompetenciák birtokolhatók, így pl. globális irányultság, technikai hozzáértés. 9. Virtuális integráció. Az ellátási lánc nagyvállalatai számára fontos, hogy amagkompetenciáit megtartva, a mellékfolyamatait világszínvonalú szolgáltatókhozhelyezze ki.

10. Érték alapú menedzsment. A magas részvényesi érték eléréséhez biztosítani kellaz ellátási lánc kiválóságát, amely a termékek és szolgáltatások folyamatosan magasszínvonalához köthető. A kiválóság sikertényezőinek tekinthetőek a fenti elemek, amelyeketösszehasonlítottam a Nemzeti Minőség Díjas szervezetek szervezeti kiválóságelemzése során azonosított kiválóság elemekkel.

1.4. Európai Ellátási Lánc Kiválósági Díj A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)

gondozza a Logisztikai kiválósági díjat. A díj pályázatának kiírásával a komplexlogisztikai szemlélet további erősítését, a logisztikával kapcsolatos tudásvagyon

növelését és elterjesztését, a legjobb vállalati gyakorlatok hazai és nemzetközi szintű


11/526

11

ismertté tételét, összességében a cégek és a gazdaság fejlődését szolgálja atársaság. A hazai verseny célja a kiváló szakmai teljesítmény elismerése a logisztika és ellátásilánc-menedzsment területén. A lehetséges alkalmazásokat/megoldásokat bemutatópályázatok széles körből érkezhetnek.

1.5. A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület Magyar BeszállítókKiválóság Díja

A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 2012-ben indította útjára aMagyar Beszállítók Kiválósági Díja pályázatot. A pályázó 45 szempontot tartalmazósablon segítségével elkészíti önértékelését. Ez a sablon az EFQM modell ötadottság kritériumán keresztül értékeli a pályázó beszállítói tevékenységét.

1.6. A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. Beszállítói programja A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. stratégiai partnerével, a Szövetség a

Kiválóságért Közhasznú Egyesülettel olyan beszállító fejlesztő programot alakított ki,amely képes megszólítani a beszállítói kört, motiválni a minél magasabb szintű vevőielvárásoknak való megfelelést, és egyben képes olyan menedzsment eszközt adni abeszállítóknak, amelyet hatékonyan alkalmazhatnak versenyképességük jövőbenifejlesztésére is.

A 2011- től folyamatosan meghirdetett program három alappillérre épül: amódszertani támogatással megvalósított szervezeti helyzetfelmérés, a működésibizonytalanságok, hiányosságok megszüntetését megcélzó fejlesztések, valamint ateljes programon átívelő tudás és jó gyakorlat megosztásának lehetősége. A programeurópai szinten egyedülálló, úttörő jellegű kezdeményezés.

2. Az EFQM modell és az ellátási lánc menedzsment kiválóságát értékelő díjakösszehasonlító elemzése

Az EFQM modellt és az ellátási lánc menedzsment kiválóságát értékelő díjakmodelljeit a kiválóság alapelvei szerint, illetve abból a szempontból vizsgálom, hogyérvényesülnek-e az egyes modellekben a versenyképesség, innováció,tudásmenedzsment és fenntartható fejlődés elemei.

2.1. Kiválóság ala pelvei

Az EFQM modellt és az ellátási lánc menedzsment kiválóságát értékelő díjakmodelljeit az EFQM által meghatározott alapelvek szerint hasonlítom össze. A

választást az indokolja, hogy a kutatásom középpontjába az ellátási láncokkiválóságát, illetve az ezzel összefüggésbe hozható teljes körűminőségmenedzsmentet (TQM) helyeztem. A teljes körű minőségmenedzsment(TQM) három pillérét (vevőközpontúság, folyamatok folyamatos javítása, teljeselkötelezettség és felhatalmazás) az EFQM Modell 2010 alapelvei tükrözik.


12/526

12

2. ábra EFQM 2010 alapelvei Forrás: [www.kivalosag.hu]

Az EFQM 2010 alapelveit a 2. ábra mutatja be.

2.2. EFQM modell és az ellátási lánc menedzsment kiválóságát értékelő díjakösszehasonlító elemzése az EFQM 2010 alapelv szerint

Az EFQM mode ll és az ellátási lánc menedzsment kiválóságát értékelő díjakösszehasonlító elemzését az 1. számú mellékletben található táblázat tartalmazza.

A legfontosabb összefüggéseket az alábbiakban foglalom össze: 1. Az ellátási lánc szereplői számára nagy jelentőségű a teljesítmény mérése, aszámszerű eredmények elérése.Példaként említem az árbevétel növekedést, a fluktuáció-mutató javulását, aképzések hatékonyságának növekedését, a szállítási pontosság és minőség mutatókalakulását. 2. Az ellátási láncban fontos szerepet játszik a vevő-beszállítói kapcsolat, azértékteremtés a vevő számára. A termék- és szolgáltatás portfóliót a vevői igények,elvárások és piackutatási eredmények alakítják ki. Fejlesztési programokat indítanaka vevői trendek alapján. 3. Az ellátási lánc vállalatainak vezetősége a stratégiaalkotás folyamatában azértékteremtő folyamatokra, az erőforrások optimalizálására, az innovatív és kreatívgondolkodásmód kialakítására helyezi a fókuszt. 4. Az ellátási lánc szereplői a folyamatos fejlesztést a folyamatok, rendszerekintegrációjaként értelmezik. Az integráció legfontosabb eredményének a párhuzamostevékenységek kiküszöbölését és ezáltal a költségek csökkentését tartják. 5. Az ellátási lánc szervezetei számára kulcsfontosságú, hogy milyen mértékbentudják bevonni a munkatársakat a fejlesztési folyamatokba. Az ellátási lánc a termék-és szolgáltatás fejlesztésén alapul, így a munkatársak problémamegoldó éskonfliktuskezelő képességének nagy jelentősége van. Az ellátási láncban acsapatmunka és a kommunikáció központi szerepet játszanak.

6. A partnerkapcsolatok kialakítása elsősorban a beszállítói-vevői kapcsolatrakoncentrál.


13/526

13

7. Az ellátási lánc esetében a fenntarthatóságra csak nagyon kevés bizonyítékotlehet találni.

2.3. A versenyképesség, innováció, tudásmenedzsment és fenntarthatófejlődés vizsgálata az ellátási lánc modellekben

Az ellátási lánc kiválósága (Tenessi felmérés) esetében megállapítható, hogy azellátási lánc sikerességének azonosítása során meghatározott 10 tevékenységmindegyike a versenyképességhez köthető. A modell a vezetés elkötelezettségét éseredményességét hangsúlyozza. Ennek bizonyítékai: az ellátási lánc stratégiakialakítása, a folyamatok integrációja, a teljesítmény alapú mérőszámokmeghatározása és figyelemmel kísérése, az előrejelzéseken alapuló döntésekmeghozatala, az érték- és tehetségmenedzsment.

Az innováció közvetve jelenik meg a modellben. A CRM (Customer RelationshipManagement) az egyéni ellátási lánc megoldásait innováció alapú fejlesztésekkel ériel.

A tudásmenedzsment az információ megosztáshoz és az átláthatósághozköthető. A fenntarthatóságra nem találtam utalást a felmérésben.

A Logisztikai Kiválósági Díj esetében a versenyképességre és innovációraközvetve találunk utalást a vállalati folyamatok újraszervezésével, a különbözőtechnológiák innovatív alkalmazásával kapcsolatosan.

A Magyar Beszállítók Kiválósági Díja a versenyképességet a vevők igényeiés elvárásai alapján kialakított és rendszeresen vizsgált teljesítménymutatókalkalmazásával kívánja elérni.

Az innováción alapuló fejlesztési programok is ennél a modellnél a vevőitrendekre fókuszálnak.

A tudásmenedzsmentre közvetlen utalást találtam a dolgozók bevonásávalkapcsolatosan. Eszerint a munkatársaknak jelentős szerepük van a vevői igényekkielégítését célzó tevékenységek hatékonyságának és eredményességénekoptimalizálásában.

A fenntartható fejlődésre nem találtam utalást a modell leírásában. A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. Beszállítói Progra mja a

versenyképesség növekedését az ellátási lánc résztvevőinél konkrét adatokkalmutatja be. Az árbevétel növekedése, a szállítási pontosság és a minőség mutatókváltozása mellett a mérhető fejlődés is megmutatkozik a vevő-szállítóikapcsolatokban.

Az in nováció a program újszerűségében mutatkozik meg, az EFQM önértékelési

rendszerének alkalmazásában, a folyamatok azonosításában és fejlesztésében. Tudásmenedzsment, a tudásátadás, az egymástól tanulás szintén a programlegfőbb célkitűzései közé tartoznak.

A fenntarthatóságra a program több éves múltja említhető példaként.

3. Összegzés

A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy az ellátási lánc kiválósága,ennek alapelvei és sikertényezői (versenyképesség, innováció, tudásmenedzsment,fenntarthatóság) különböznek-e a kiváló szervezetek vizsgálata során feltártalapelvektől és sikertényezőktől.


14/526

14

Az összehasonlítás elvégzése után megállapítottam , hogy a kiváló szervezetekesetén azonosított EFQM alapelvek mindegyikére található bizonyíték az ellátási lánckiválóság modelljei esetén.

A legjelentősebb alapelvek az ellátási lánc modellek esetén a teljesítménymutatókmeghatározása, az értékteremtés a vevők számára, a folyamatok elemzése,értékelése, fejlesztése és az emberi erőforrásokhoz kötődő fejlesztések. Az ellátási lánc modellek esetén a versenyképesség, az innováció és atudásmenedzsment jelentős szerepet játszanak, mint sikertényezők.

A fenntarthatóságra azonban csak kevés utalást találtam a modellekben.

Irodalom

BÜKINÉ FOKI Ariel: Az SQS 2001 Kft minőségirányítási rendszerének bemutatása, afejlesztés és tökéletesítés lehetőségei Veszprém: Diploma munka 2002.CHIKÁN Attila: Vállalatgazdaságtan, Budapest: Aula Kiadó 1997. DAHLGAARD Jens; KRISTENSEN Kai; KANJI Gopal: Fundamentals of Total QualityMangement. London: Taylor & Francis 2002.JUHANI Antilla: A minőségmenedzsmenttől a menedzsment minőségéig. In: Minőség ésMegbízhatóság, 2008. 1. sz. p. 4-10.KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI, Márta. (2014), A regionális és a vállalati kultúrakölcsönhatásának vizsgálata. Tér és Társadalom, 28 (1), 84-98.http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2562KONCZOSNE SZOMBATHELYI, Márta (2013), Reciprocal effects between regions andorganizations. A study of European regional cultures an d corporate embeddedness. Tér – Gazdaság – Ember, 1. (3), 42-53.http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/folyoirat/TGE_I_evf03.pdf NYESTE Zsolt: A Grundfos Beszállítói Kiválóság Programja In: Minőség és Megbízhatóság2013. 3. sz. p. 103-106.SUGÁR Karolina: EFQM Új modell vagy szabvány? In: Magyar Minőség2009. 12. sz. p 19-20.SZABÓ Kálmán: Magyar Beszállítók Kiválóság Díja In: Minőség és Megbízhatóság 2013. 3.sz. p. 107-109.


15/526


16/526

16

kultúrát hoznak létre,amely bátorítja az újötletek generálását, azújszerűgondolkodásmódot, azinnováció és aszervezet fejlesztéseérdekében

értékteremtőfolyamatokban

döntések (7) Érték alapúmenedzsment (10)

Folyamatosan keresikaz új üzletilehetőségeket (újpiacok feltárása, újtermék / szolgáltatáskialakítása) A vezetést a tudatos,stratégiaorientáltgyakorlat jellemzi.

A kiválóság kultúraintegrálása a cégeskultúrába. Fontos elem:stratégiaalkotás(erőforrásokoptimalizálása,munkatársakmotiválása)

Folyamatokon alapulóvezetés

Folyamatok elemzése,osztályozása,rangsorolása

Folyamatok integrálásarendszerré

Folyamat integráció (4) Az integrációs folyamat

a párhuzamostevékenységekkiküszöbölésével óriásielőnyt hozhat avállalatok számára

A logisztikaitevékenység

újratervezése vagyintegrálása a vállalatifolyamatokba, akülönböző technológiákinnovatív alkalmazása,új szállítási vagyraktározási rendszerekbevezetése,információs vagykommunikációstechnológiákhasznosítása a célja amodellnek.

A tevékenységszisztematikus

elemzése, értékelése

Az önértékelés alapját afolyamatok

azonosítása,szabályozottságszintjének vizsgálata ésfejlesztése jelentette.

Sikeresnek lenni azemberek által A munkatársakelkötelezettségének,készségeinek,tehetségének éskreativitásánakértékelése ésfejlesztése

Emberi erőforrásmeghatározó elemei

Információ megosztásés átláthatóság (6) Tehetségmenedzsment (8)

A munkatársakelkötelezettségére nemtér ki a modell.

A vezetők biztosítják,hogy a munkatársakmegismerjék az aktuálisvevői igényeket,elvárásokat, ésképesek legyenekazokat eredményesenteljesíteni. Bevonják amunkatársakat a vevőiigények kielégítésétcélzó tevékenységekhatékonyságának éseredményességénekoptima lizálásába.

A munkatársakbevonása, (pl. szakmainapokon való részvétel)elkötelezettsége fontostényezője aprogramnak.

A programszervezetfejlesztést ishozott (problémamegoldás,konfliktuskezelés,csapatmunka területén)


17/526

17

A szervezeti működéstfolyamatosanfelülvizsgálják, bővülőHR eszköztáratalkalmaznak.

Partnerkapcsolatoképítése Hosszú távú,fenntarthatópartnerkapcsolatokkialakítása

Iparági klaszterekbenvaló szerepvállalás,innováció

Együttműködésikapcsolatok (2)Pl. szállításban valóegyüttműködés Virtuális integráció (9)

A partnerkapcsolatokranem tér ki a modell.

A vezetők kialakítják anapi illetve rendszeresvevői kapcsolattartásravonatkozókövetelményeket,biztosítják a

kapcsolattartásműködési feltételeit. A vezetők aktívszerepet vállalnak ahelyi közösségéletében. A vezetők nyitottak aműködési környezetfelé (szakmai jógyakorlatok átadása,társadalmikezdeményezésekbevaló aktívbekapcsolódás, kezdővállalkozások segítése).

A program segítette aGrundfos beszállítókatabban, hogy egymást ismegismerjék.

Felelősséget vállalni afenntartható jövőért

A szervezeti kultúrafejlődése során a kiválószervezetek eljutnak afenntarthatóságikövetelményekelemzéséhez, CSRprogramokmegvalósításához.

Fenntartható fejlődésrenem találunk utalást.

Fenntartható fejlődésrenem találunk utalást

Fenntartható fejlődésrenem találunk utalást.

A programfenntarthatósága. Többéve működik.


18/526

18

DITRÓI Zoltán Széchenyi István Egyetem Regionális - és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

A regionális média működésének mozgatórugói, avagy ki/mi kerül be az

újságba?1

Absztrakt: Írásunkban, a magyar médiakutatás alulreprezentált területét érintjük: aregionális sajtó működésével, annak befolyásoló dimenzióival és nem utolsósorbanterületi vetületeivel foglalkozunk. Az egyes, győr -moson- sopron megyei településekmédiareprezentációjának háttérváltozóit vizsgáljuk a megyei napilap cikkeinekelemzésével.kulcsszavak: nyilvánosság, helyi és regionális média, médiageográfia, hírforrás,földrajzi távolság, demográfiai jellemzőkKutatásunkban a Győr -Moson- Sopron megyében regionális napilapként megjelenőKisalföld 2013-as számaiban található cikkeket tekintettük át. Az angolszászszakirodalom médiageográfiával foglalkozó írásaiban felvetett problémák alapján arrakerestük a választ, hogy a szerkesztőségtől való földrajzi távolság, illetve azújságírók lakóhelyétől való távolság mellett milyen egyéb tényezők (lakosságszám,előfizetői szám, település vásárlóereje, település demográfiai jellemzői) határozzákmeg azt, hogy egy település milyen gyakran és milyen terjedelemben szerepel azújság hasábjain. Arra is kitértünk, hogy az egyes megjelenések milyen témákatdolgoznak fel.Bár ma már mindenkinek egyértelmű, hogy ha nyilvánosságra akar hozni valamit,akkor úgy jár el a leghatékonyabban, ha a médiához fordul, ez nem volt mindig így. Az őskorban a személyes tapasztalatszerzésen kívül az emberek a nagycsaládonbelül, kizárólag egymástól tanultak, egymástól jutottak információhoz. A varázslók, acsaládok vezetői döntötték el, hogy, kinek, mikor, milyen formában és mennyittesznek közzé tudásukból. Később, az iskolák és templomok épülésével a személyestapasztalás aránya egyre csökkent. A Biblia korában, ha valaki nyilvánosságra akarthozni valamit, akkor a városkapuhoz ment, vagy küldték miként Jeremiás prófétát: „Menj és állj a nép kapujába, amelyen Júda Királyai járnak ki és be, azutánJeruzsálem valamennyi kapujába, és ezt mondd nekik: Hallgassátok meg az Úrigéjét, Júda királyai, egész Júda, és Jeruzsálem minden lakója, akik bejöttök ezekena kapukon!” (Biblia 2006:737) Ezekhez az in formációkhoz, már nem csak akiválasztottak jutottak hozzá, hanem a város valamennyi lakója. Amennyiben a bibliaikor végének az újszövetségi könyvek lezárását tekintjük (Kr.u. IV. sz ázad eleje),

akkor elmondható, hogy a könyvnyomtatás, tehát a XV. század közepéig terjedő1100 évben szinte semmit nem változott az információközlés technikája. A következőés az igazán nagy ugrásra azonban még várni kellett csaknem újabb ötszáz évet arádió és a televízió megjelenéséig (1906. Fessenden első rádióadása – 1930. NBCelső tv adása). Az igazi információs robbanás ugyanis a XX. században következettbe, ekkor vált a média az emberek legfontosabb információ forrásává. Ekkor márnem csak egy szűk közösséghez lehetett szólni, hanem térben távoli embereket ispillanatok alatt el lehetett érni. Nem kellett megvárni, amíg kiszállítják a könyvet vagyaz újságot, hanem a rádió-, vagy tévéadással gyakorlatilag egy időben jutottak aközlés helyétől távol élők is információhoz. Az emberek szinte beleszerettek amédiába, átalakították az időbeosztásukat, a szabadidejüket, és ezzel

1 A tanulmányt a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012- 0010 számú program („A győri járműipari körzet mint a térségifejlesztés új iránya és eszköze”) támogatta.


19/526

19

párhuzamosan az emberek tömegeinek a média vált az elsődlegesinformációforrásává. „A tipikus amerikai állampolgár évente 1550 órányi tévéadástnéz végig, 1160 óra hosszat hallgatja a rádiót, és 180 órát tölt újság, illetve magazinolvasással (utóbbiak összsúlya mintegy 50 kiló). Ugyanő évente 30000 új könyvközül válogathatna, helyette azonban éber óráinak több mint a felét a

tömegkommunikáció befogadására áldozza.” (Pratkanis és Aronson, 1992:13) A média országos vetületeit követően mind az elektronikus, mind a nyomtatottmédiánál kialakultak a helyi és regionális változatok is. A felgyorsult technikai fejlődésnek köszönhetően a tv megjelenésétől már csak pártíz év kellet az internet és ezzel a globális nyilvánosság kialakulásáig. Napjainkbantehát már nem a városkapuba áll ki, aki nyilvánosságra akar hozni valamit, hanemvalamelyik médiához fordul. Kérdés persze, hogy melyikhez érdemes, mi az, amifelkelti egy- egy média érdeklődését. Ehhez először is tisztázni kell, hogy nincs tipikus olvasó (Mallette 1992). Mindenújság igyekszik megtalálni azt a réteget, amelyik az olvasótábora lehet, éppen ezértaz ő igényeik szerint alakítja híreit. Ettől kezdve már azt sem egyszerűmegfogalmazni, hogy mit értünk hír alatt. Az biztos, hogy a hírnek válaszolnia kell akövetkező 6 alapkérdésre (Szigethy 2008): Mi történt, hol, mikor, kivel vagy mivel,hogyan és miért történt. Attól persze, hogy válaszol ezekre a kérdésekre mégegyáltalán nem biztos, hogy hírről van szó, az viszont biztos, hogy ha mégis, akkorsem biztos, hogy mindenki számára egyformán fontos hírről beszélünk. Gondoljunkcsak ilyen kifejezésekre, mint bulvársajtó vagy politikai napilap. Ami az egyik embertérdekli, az adott esetben a másikat abszolút hidegen hagyja. Mindezek ellenére azújságíró szakma bizonyos ismérveket meghatározott a hír fogalmára.Legtömörebben talán az amerikai sajtómágnás W. R. Hearst fogalmazta meg, hogy őmit ért alatta: „Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; mindenmás hirdetés.” (Buzinkay 1993). Egy másik megközelítés szerint hír az, aminekhírértéke van. Az előbbi okok miatt viszont elég nehéz eldönteni, hogy mit is értsünkez alatt. Ma már mindenki által elfogadott elmélet szerint (Griffin 2001) öt tényezőbefolyásolja a hírértéket. Elsőként az, hogy (1) hány embert érint. Az, hogyThaiföldön elütöttek egy embert nem hír, de ha ugyanott egy balesetben 50-enmeghaltak az már igen. (2) M ilyen mélyen érinti az embereket. Nem mindegy, hogyebola járvány van, v agy egy sima influenza járvány. (3) Az információ a társadalmihie rarchia melyik szintjét érinti. Az előbbi példánál maradva egy ember halála is lehethír, ha pl. ő a miniszterelnök, vagy AmyWinehouse- nak hívják. (5) Az információkuriozicitása. Klass zikus példa: nem mindegy, hogy a kutya harapta-e meg a p ostást,vagy a postás a kutyát. Ezen belül a frissesség. Például a z, hogy lelőttek valakit és

az elkövetőt Gavrilo Principnek hívták, ma már nem hír, hanem történelem. Ezutóbbit tapasztalatunk szerint cizellálhatja a hír keretbe helyezhetősége, azazgörgethetősége. Elég csak a Diana halála körüli sajtóőrületre gondolni. Ebben azesetben a több napos hír is leszorított az újságok címlapjáról minden egyéb, amúgy jóval frissebb hírt. Domokos (2005) ehhez még a földrajzi közelséget teszi hozzá,mivel mindig jobban érdekli az embereket az a hír, ami közelebb történik hozzájuk.Egyáltalán nem mindegy pl. hogy a lakóhelyemtől 100 km-re szakadt be az úttest,vagy azon az úton, amelyiken naponta közlekedek.Ez ek után nem csoda, hogy vannak, akik szerint az újságok nem objektívek. Közéjüktartozik Peter D. Howe (2009) aki szerint az újságírás szelekciós folyamat, hiszenmaga az esemény, a szerkesztő, az újságíró és végül az olvasó befolyásolja, hogy

mikor válik egy információ hírré.1 . ábra A hír, mint térelem és az azt befolyásoló elemek


20/526

20

Forrás: Howe 2009. alapján saját szerkesztés

Ezek után kérdés, hogy érdemes-e az előbb bemutatott nem objektív médiáhozfordulni? A gyakorlat azt mutat ja, hogy igen, mert az emberek szeretnek tájékozódni. Azonban az már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szintű médiához fordul azember: helyi, regionális vagy országos? Egyszerű a válasz az elektronikus médiánál,hiszen ott a vételkörzet egyértelműen megmutatja, hogy mekkora az adott médiahatóköre, és ott az országos szereplők is sokkal nagyobb hallgatottságot,nézettséget tudnak produkálni, mint önmagábanegy- egy helyi vagy regionális média. A nyomtatott sajtónál már más a helyzet. A 2. ábra a három legerősebb megyei napilap példányszámának csökkenését vetiössze az országos lapokéval. Látható, hogy míg 2008-tól napjainkig aNépszabadság 108 ezres példányszáma 43,5 ezerre csökkent, addig a Kisalföldé 76ezerről 64 ezerre. Így bár mindegyik újság kénytelen volt elszenvedni olvasótábora jelentős elpártolását, a Kisalföldet ez sokkal kevésbé érintette, mint aNépszabadságot. 2.ábra Megyei és országosnapi lapok összevetése példányszám alapján 2008-2014Forrás: MATESZ adatok alapján saját szerkesztés


21/526

21

Az előbb tisztáztuk, hogy az újságírás nem objektív, hanem szelekciós folyamat, amitaz olvasók is befolyásolnak. Az olvasók, akik előfizetőként már eleve egy adotttelepüléshez köthetőek, sajátos igényekkel és preferenciákkal rendelkeznek, amibefolyásolja az újságba kerülő híreket is. Különleges helyzetben vannak a lokális és

a regionális sajtótermékek, hiszen bennük egyszerre jelenik meg a lokalitás, anemzeti és a globális jelleg. Tehát elvileg akár egyetlen újságból is választ kaphat avilág, az ország és régiója kérdéseire az olvasó.Kutatásunk módszertanáról pár szóban: a Kisalföld 2013-as év 294 lapszámátvizsgáltuk meg. A nagyvárosokat Győrt, Sopront, Csornát, Kapuvárt,Mosonmagyaróvárt kihagytuk, mivel azokkal külön oldal foglalkozik minden számban.Megvizsgáltuk a cikkek számát, az első oldali megjelenések számát, a cikkekhosszát, és ezeket vetettük egybe a központtól mért távolsággal, tehát azzal, hogyha kimegy az újságíró mennyit kell utaznia. Az olvasók számával is szerettük volnaösszehasonlítani, de erre vonatkozó adatot nem kaptunk az újságtól. Az életkort isnéztük, mivel ahol idősebbek ott többen használják ezt a fiatalok által elavultnaktartott informálódási módszert. A jövedelmi viszonyok viszont rendelkezésünkreálltak, ez azért érdekes, mert azt feltételeztük, hogy ahol tehetősebbek, ott többenfizetnek elő az újságra. A tartalomelemzéssel elkészített cikkadatbázis adatai és az egyes megyeitelepülések főbb szociodemográfiai adatai között kerestünk kapcsolatot, amit a 3.táblázatban ábrázoltunk. A korrelációs együtthatók értékéből látható azonban, hogy aGyőrtől mért távolság nem befolyásolja a cikkek számát (itt nem szignifikáns akapcsolat), viszont az előbb említett ok miatt, az emberek jövedelmi szintje és azátlagéletkor minden vizsgált paraméternél igen. A legerősebb, közepesen erős,pozitív kapcsolatot a települések átlagéletkora és a cikkek terjedelme között találtuk(0,344), szintén erős a volt a kapcsolat a megjelent cikkek száma és a településenlakók átlagéletkora között is. Ellentétes és gyengének mondható kapcsolatokattaláltunk a településeken mért egy főre jutó befizetett adó mértéke és a településről


22/526

22

megjelent cikkek száma között. Ne feledjük, hogy az idősebb korosztály ragaszkodik jobban az írott sajtóhoz, a médiafogyasztási szokások azt mutatják, hogy azelőfizetői kör fokozatosan öregszik, mivel a fiatalabb generációk más médium feléfordulnak. Ezzel együtt az idősebb korosztályban nagyobb arányban találhatóaknyugdíjasok, akik befolyásolják a kereseti oldalt adatait is, ami közvetve hozzájárulahhoz az eredményhez, hogy a kevésbé tehetősebb településekkel látszólag többetfoglalkozik a sajtó. 3. ábra Településeket leíró humángeográfiai dimenziók és a sajtómegjelenésekadatai közötti korrelációk Forrás: KSH adatok és Kisalföld gyűjtés alapján saját szerkesztés

Annak ellenére, hogy a humángeográfiai adatokkal elsőre nem tudtunk kimutatniösszefüggést, nem adtuk fel a reményt, hogy területi mintázatok nyomára akadjunk amintánkban. Korábban már utaltunk rá, hogy a sajtómegjelenések nem csupán azújság központi szerkesztőségének elképzeléseitől függnek, ez magyarázhatja a Győrvárosától mérhető távolság korrelálatlanságát a 3. táblázatban. A 10.000 lakosra jutó cikk megjelenések számát feltettük térképre is (4. ábra). Itt is jóllátszik, hogy vannak ugyan fehérebb területek, de ezek nem köthetők egyértelműena távolsághoz. Az kétségtelen, hogy a Győr -Kapuvár és a Győr -Mosonmagyaróvárközötti félúti megállókkal többet foglalkozott az újság. Előbbiből Abda, Lébény, Ásványráró, utóbbiból Rábapatona és Enese profitált. Sopron előtt Fertőd sötétebb,Mosonmagyaróvár körül pedig Jánossomorja, Hegyeshalom, Rajka, Dunakiliti, délen

pedig Tét és Beled.2 . ábra 10000 lakosra jutó települési cikkemlítettség a Kisalföld 2013-as számaibanGyőr -Moson-Sopron megyében Forrás: Kisalföld adatgyűjtés alapján saját szerkesztés


23/526

23

A következő 5. ábrán ugyanaz látható, csak nem a cikkek száma, hanem hosszaalapján. 3 . ábra Egy lakosra jutó cikksorok a Kisalföld 2013-as számaiban Győr -Moson-Sopron megye településeiről Forrás: Kisalföldadat gyűjtés alapján saját szerkesztés

Mindkét esetben a kutatásból kihagyott városok körül látható a nagyobb számú ésterjedelmű cikkek jelenléte a településeknél. Külön érdekességként elmondható,hogy a városok között található települések külön figyelmet kapnak. A jövőbenikutatásokhoz, amennyiben a területi érintettség pontosabb bemutatása a cél, többközpontú területi autokorrelációra lesz szükség. A fontosabb, egyedi helyi ügyekhatásának csökkentését pedig több év megjelenéseinek összevetésével lehetkiküszöbölni.


24/526

24

Ezzel akár azt is mondhatnánk, hogy készen van a recept és előre meg lehetmondani, hogy melyik településről mennyi cikk fog megjelenni, ez azonban korántsincs így. Egyrészt utalnánk a cikkünk elején jelzett szelektálási folyamatra. Azújságíró és a szerkesztő, (adott esetben a kiadó) dönt. Másrészt az újságnak jólfelfogott érdeke, hogy ne legyenek teljesen fehér foltok, hiszen azzal saját rossz hírétkeltené: mitől lenne megyei, ha egy járással vagy kisvárossal nem foglalkozik?Éppen ezért, figyelik, és ha egy településről már régen írtak, akkor is születik valami,ha amúgy „nem történik semmi”. Harmadszor pedig nem elhanyagolható tényező atelepülésen lakók és a vezetők lobbizása sem.Érdemes megvizsgálni azt is, hogy az olvasók hogy honorálják az újság törekvéseit. A Győri Járműipari körzet, mint a térségfejlesztés új iránya és eszköze című TÁMOPáltal támogatott kutatás részeként, több mint 3000 fős városi lakossági mintánvégeztük a lekérdezést, a továbbiakban ezen kutatás adatait használjuk fel. Arra akérdésre, hogy jellemzően honnan szerzi ismereteit az ország történéseiről első-,másod-, és harmadsorban (6. ábra), a többség (3151 fő) az országos közszolgálaticsatornákat jelölte meg. Az országos közszolgálati csatornákhoz képest, csak 37%-ban választották a regionális televíziót (1282) és szinte ugyannyian a barátokat,ismerősöket (1173). Az országos kereskedelmi csatornákat ez utóbbinak csakmintegy kétharmadában választották (872). Ha összehasonlítjuk az országoskereskedelmi és közszolgálati csatornákat, akkor azt látjuk, hogy 3,6-szer többeninformálódnak a közszolgálati adásokból. Ezeken kívül még az országos onlinehírportálokat (729) érdemes megemlíteni, csaknem annyi látogatójával, mint azországos kereskedelmi csatornáké.6. ábra Ismeretszerzés forrásai Győrben az országos hírek esetében Forrás: GYIK lakossági lekérdezés alapján saját szerkesztés

A lakóhely és környéke történéseinek információforrását firtató kérdésre (7. ábra)meglepő módon legtöbben (1560) az ismerősöket, barátokat, családtagokat jelölték


25/526

25

be. Ezt követi kétharmad annyi jelöléssel a települési újság (1024) és a megyei,regionális újság (998), majd ezektől valamennyivel lemaradva a helyi rádió (832) és ahely i televízió (632). Szinte ugyanannyian szerzik a településükről szólóinformációkat az országos közszolgálati (337) és az országos kereskedelmicsatornákból (356). 7. ábra Ismeretszerzés forrásai a győri lakosság körében a lakóhely és annakkörnyéke kapcsán Forrás. GYIK lakossági lekérdezés alapján saját szerkesztés

J elen írásból kiderült, hogy a megkezdett kutatás több irányba is folytatható. Aregionális média beágyazottsága és működésének országostól eltérő volta miattlehet érdekes a továbbiakban. Bár a területi hatások egyértelmű erőssége vitatható,azonban látszik, hogy a hírré válás folyamatában az emberi és gazdasági tényezőkmellett helyet kell, hogy kapjon ez a dimenzió is.


26/526

26

Irodalom

Biblia. Magyarországi református egyház Kálvin János kiadója, 2006.BUZINKAY G éza: Kis magyar sajtótörténet. (2015.03.01.) http://vmek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#9

DOMOKOS Lajos: Press & PR. Budapest: Domokos Press & PR kft., 2005.GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikáció elméletbe. Budapest, Harmat kiadói Alapítvány, 2001.HOWE, Peter D. Newsworthy Spaces: The Semantic Geographies of Local News. In:

Aether 2009. (Spring) 4. 43-61.MALLETTE, Malcolm F. (szerk.): Újságíró kézikönyv kelet-közép-e urópai újságírókszámára. Budapest: Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1992. PRATKANIS, Anthony és ARONSON, Elliot : A rábeszélőgép. Élni és visszaélni ameggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: Ab Ovo Kiadó, 1992.SZIGETHY A ndrás: (2008) Tájékoztató műfajcsalád. In: Bernáth, L. et al. (szerk.):Bevezetés a műfajismeretbe. Pécs-Budapest: Dialóg Campus – MÚOSZ, 54-56.

http://vmek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#9http://vmek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#9http://vmek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#9


27/526

27

EGED AliceDebreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE)

Paktum az ördöggel

– Adalékok az 1933 -ban megkötött német konkordátum történetéhez – A Vatikán és a Német Birodalom 1933. június 20-án nemzetközi közjogi szerződéstkötött. A birodalmi konkordátum, amely a mai napig hatályos, jogi kereteket teremtettNémetország és a Szentszék közötti viszony szabályozására. A Kulturkampf küzdelmei az előző évszázadban hosszú időre megosztották avallásilag egyébként sem egységes Németországot. Bismarck keményen lépett fel akatolikus egyház ellen, de a katolikus klérus nehéz ellenfélnek bizonyult, hiszen harciállásainak feladása vagy megtartása volt a tét. A katolikusok ellenfelei mindezt úgyfordították le, hogy a küzdelem a jól szervezett katolikus kisebbség aránytalanul nagyállami befolyásának visszaszorításáról szól. Néhány évtizeddel később a monarchiabukása, az első világháborút lezáró békék, majd a lateráni szerződések egy egészenúj helyzetet teremtettek Európában. Ebben az új európai konstellációban a Vatikánarra törekedett, hogy kapcsolatait újra rendezze az európai hatalmakkal. Ebbe azirányba hatott az 1917-ben megalkotott Codex Iuris Canonici (Kánonjogi Kódex,Egyházi Törvénykönyv) is, amelyet XV. Benedek pápa hirdetett ki. A kodifikációvalnem új jog alkotása történt, hanem a római jog institutióinak szerkezetét követve azaddig érvényes jog újszerű elrendezése. A kánonjog nagyban előmozdította azegyház tevékenységét, és az oktatásban, a tudományok művelésében is új korszakotnyitott. Mindezeken túl a Vatikán Lettországgal (1922), Portugáliával (1928),Olaszországgal (1929) és Ausztriával (1933) kötött konkordátumot. A weimari köztársaság létrejöttével megteremtődött annak a lehetősége, hogy aVatikán és Németország között újra hangolják a kapcsolatokat. Az alkalom annálinkább adva volt, hiszen a weimari koalíció második legerősebb pártja az a NémetCentrumpárt lett, amely a német katolikusok politikai képviseletét hosszú idő ótamagára vállalta. A 20-as évek elején megkezdődött tárgyalások azonban 1933-igcsak részsikereket hoztak. Bajorországgal (1924), Poroszországgal (1929) ésBadennel (1932) sikerült a megállapodás tető alá hozása, de birodalmi szintenelmaradt a megegyezés. Ennek okai elsősorban a weimari rendszer növekvő politikaiinstabilitásában, a Centrumpárt szavazóbázisának apadásában és abbankeresendőek, hogy az aktuális kormányok egyike sem tartotta célszerűnek az 1919-ben kialkudott iskolareform katolikus egyházhoz való további idomítását, ill. az

alkotmány az egyházakat érintő finanszírozási és az egyházi tulajdonjogra vonatkozócikkelyeinek a minden valószínűség szerinti sok nehéz kérdést felvető újratárgyalását.Miután Hitler 1933 elején elfoglalta a kancellári hivatalt, a német kormánykezdeményezőleg lépett fel a tárgyalások újra indításában. Vannak olyan források,amelyek egyenesen azt mondják, hogy a kormány azért újította fel rögvest akonkordátum megkötésére irányuló tárgyalásokat, hogy cserébe arra kérhesse aCentrumpártot, szavazzák meg a felhatalmazási törvényt. (BRÜNING 1970 : 655)Mindez ugyan nem bizonyított, de az tény, hogy már 1933 tavaszán érzékelhető volta Vatikán részéről a nemzetiszocialisták elleni kritikus hangvétel gyengülése. XI.Piusz pápa több audiencia alkalmával kijelentette, hogy a bolsevizmus elleni

küzdelemben az új német politikai vezetésnek komoly szerepet kell vállalnia.(SCH ULZE 2012 : 359) XI. Piusz magatartását minden bizonnyal befolyásolta az,


28/526

28

hogy Hitler hatalomra kerülésével a vallási felekezeteket ért támadások egyredurvább formát öltöttek. A pápa a nemzetiszocializmust bíráló szavainakvisszafogottságával a katolikusok védelmét igyekezett biztosítani.Franz von Papen alkancellár 1933 április elején jelentette be, hogy megindultak atárgyalások. A német kormány tárgyaló delegációját von Papen vezette, fontospartnere volt Ludwig Kaas, a Centrumpárt vezetője, míg a pápa főképviselőjeEugenio Pacelli bíboros államtitkár volt. A tárgyalások második és egyben utolsókörét július 1- jén zárták. A vezető német katolikusokat megosztotta a szerződésszövege, de túlsúlyba kerültek azok, akik az elfogadás mellett kardoskodtak. Azvolta véleményük, hogy az aláírás elutasítása a katolikusokkal szembeni agresszívfellépés erősödését vonná maga után. A szerződés ünnepélyes aláírására július 20-án került sor, de már két héttel korábban a németországi katolikus pártok kimondtákfeloszla tásukat: a Német Centrumpárt és a Bajor Néppárt megszűntek létezni.Ezekben a napokban a német kormány egy rendelet alapján hatálytalanította azösszes olyan kényszerintézkedést, amelyeket korábban a katolikus szervezetek éspapok ellen hoztak és alkalmaztak is. (NIKOLAISEN 1971 : 103) Valóban az a látszatkeletkezett, hogy a konkordátum a katolikusok reménységével megegyezőenvédelmet biztosít a római katolikus vallás gyakorlói számára. A nemzetközi közjogiszerződés 1933 szeptemberében vált a német jogrend részévé, amikor is a NémetBirodalom ratifikálta a megállapodást. A konkordátum földrajzi hatálya a Német Birodalomra terjedt ki, tárgyi hatály pedigNémetország és a katolikus egyház jogaira illetve az egymás iránt vállalt kölcsönöskötelezettségekre. A szerződés három részből áll: egy 34 cikkelyből álló megállapodásból, egy 14cikkelyből álló kiegészítő jegyzőkönyvből, amely a 34 cikkely némelyikéhez fűzmagyarázatot, és egy függelékből, amely az általános hadkötelezettség bevezetéseesetére tartalmaz rendelkezéseket. Ez utóbbi nem került nyilvánosságra, mondhatjuka megállapodás titkos záradékát képezte, hiszen a Versailles-i szerződésNémetország számára nem engedélyezte az általános hadkötelezettséget. Akonkordátum rögzítette továbbá, hogy a későbbiek folyamán egy negyedik részt iskapcsolnak a szerződéshez, amely az első rész egyik cikkelyének felhatalmazásaalapján konkrétan felsorolja azokat a katolikus szervezeteket, amelyek akonkordátum alapján állami védelemben részesülnek. Ez a taxatív felsorolásttartalmazó rész azonban a későbbiek folyamán soha nem képezte tárgyalásokalapját, így az soha nem is készült el. A konkordátum lényeges pontjai a következők voltak:

a) a katolikus vallás szabadon gyakorolható, az állam biztosítja a

vallásszabadságot (ezt a jogot minden felekezetre vonatkoztatták) b) a korábban megkötött bajor, porosz és badeni konkordátumok továbbra is

hatályban maradnak

c) Németország nagyköveti, a Szentszék pedig apostoli nuncius szintenképviselteti magát egymás országaiban

d) a Szentszék és a német katolikusok kapcsolattartását Németországsemmilyen formában nem gátolja és akadályozza meg

e) az állam részéről a katolikus papokat ugyanaz a védelem illeti meg, mint a

köztisztviselőket


29/526


30/526

30

kötelességeim teljesítése során és a Német Birodalom jólétével és érdekeivel valótörődésemben igyekszem elkerülni minden ártalmas cselekedetet, amelyveszélyeztetheti a Birodalmat.” q) az állam garantálja az egyházi tulajdon teljes körű védelmét r) az állam elismeri, hogy az egyháznak joga van teológiai és filozófiai főiskolákat,illetve egyetemeket létesíteni papjainak képzésére, amely intézmények teljesen azegyházi hatóságoktól függnek, ha semmilyen állami anyagi támogatást nemigényelnek sem az alapításhoz sem azok működtetéséhez s) az állam elismeri, hogy a katolikus vallásoktatás az elemi, felső osztályos, közép-és szakiskolákban a tanterv kötelező részét alkotja, és a katolikus egyház elveivelösszhangban végezhető; ugyanakkor az állam elvárja, hogy a vallásoktatásbankülönös gondot kell fordítani a hazafias, állampolgári és szociális öntudat, akeresztény kötelességtudat, valamint az erkölcsi törvények kialakítására; a tantervkidolgozását és a tankönyvek megválasztását az egyházi hatóságokkal egyeztetvekell végrehajtani, és az egyháznak jogában áll megvizsgálni, hogy a diákok azegyház tanításával és követelményeivel összhangban tanulják-e a vallási tárgyakat t) az állam nem gördít akadályt a katolikus hitvallású iskolák megtartása,megerősítése és újabbak alapítása elé, ezért minden plébánián, ahol a szülők vagy aszülői felügyeleti joggal rendelkezők kérik, katolikus elemi iskolákat kell létesíteni,feltéve, hogy a jelentkező tanulók száma elégségesnek tűnik egy iskola igazgatásáraés irányítására az állam által előírt feltételekkel teljes összhangban u) a ka tolikus elemi iskolákban csak olyan tanítókat lehet alkalmazni, akik a katolikusegyház igazolt tagjai, és megfelelnek a katolikus iskola követelményeinek v) az egyház gondoskodik a német hadsereg katolikus tisztjei, egyéb személyzete ésmás tisztségviselői, és ugyanezek családtagjai számára a lelki vezetésről z) vasárnapokon és ünnepnapokon az ünnepélyes misék keretében a liturgiánakmegfelelően imákat mondanak a Német Birodalom jólétéért és népéért mindenpüspöki, plébániai és szerzetesi templomban és kápolnában az egész NémetBirodalom területén zs) a Vatikán rendelkezni fog a papoknak és a szerzetesrendek tagjainak a politikaipártok tagságából és azok érdekében végzett munkából való kizárássalkapcsolatban.

Ez utóbbi azt jelentette, hogy a klérus kizárta magát a politikai tevékenységből, tagjainem lehettek párttagok, és semmilyen megbízást, feladatot nem vállalhattak fel,amely valamely politikai párt részéről érkezett. Éppen ezért értékelhette a németkormány győzelemként a szerződésnek ezt a pontját, hiszen úgy érezhette, hogy

megnyílt az út a nemzetiszocialista párt előtt a katolikus szavazók átcsábítására.Tehát nem csupán annyi történt, hogy az új hatalom megkötötte regnálásának elsőnemzetközi közjogi szerződését, és ezáltal kilépett a nemzetközi porondra, hanem akonkordátum elindított egy a kormány általa óhajtott belpolitikai átrendeződést is. A szerződés megkötése után a német katolikusok hamarosan tapasztalhatták, hogya nemzetiszocialisták részéről érkező korábbi durva támadások megszűntek. Ezértértékelhette a Vatikán pozitívan a fejleményeket, hiszen a konkordátum tető aláhozásának egyik nem titkolt célja részükről éppen a katolikusokkal szembeniatrocitások megszüntetése volt. Ez a kedvező állapot azonban nem tartott sokáig. AzNSDAP- n belül felerősödtek azok a hangok, amelyek a megállapodás újratárgyalásátkövetelték, mondván, hogy az állam júliusban túlságosan engedékenynek

mutatkozott, amikor a német katolikus egyház belső életének szervezését teljes


31/526

31

mértékben átengedte a klérusnak, illetve a Szentszékkel való kapcsolattartásban istúlzottan megértőnek mutatkozott. (KREUTZER 2000 : 88)Noha a szerződés újratárgyalására nem került sor, a Vatikánt mégis egyre inkábbaggasztotta a német katolikus egyház súlyosbodó helyzete. Németország többalkalommal megsértette a megállapodást, azonban a pápa tiltakozása ellenére semvolt hajlandó megváltoztatni magatartását. A nemzetiszocialista rezsim bukása a konkordátum nemzetközi közjogi megítélésénnem változtatott. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság 1955-57 között a szövetségikormány felhívására foglalkozott az 1933-ban megkötött szerződéssel.2 Történtugyanis, hogy Alsó-Szászország egy olyan oktatási törvényt fogadott el, amelynéhány ponton ellentétbe került a konkordátummal. Az alkotmánybírákmegállapították, hogy a konkordátum érvényesen létrejött, a Német SzövetségiKöztársaság a nemzetközi közjog szerint a Német Birodalom jogutódja, és ugyan aszerződést többször is megsértették, de azt egyik fél sem mondta fel, így az 1933-ban megkötött megállapodás köti Németországot. Az alkotmánybíróság ugyanakkorazt is megállapította, hogy az 1949-ben elfogadott alaptörvény az oktatásszabályozását tagállami kompetenciának rendelte, így Alsó-Szászországnak jogábanáll földrajzi határain belül az oktatási ügyek törvényi szabályozását kialakítani. Ez azt jelentette, hogy a szövetségi tagállamok nem kötelezhetőek az állam által megkötöttkonkordátum kitételeinek betartására. A német történészek számára mindig is témát szolgáltatott a konkordátum. Avizs gálódások tárgya túllépett azon a kérdésen, vajon melyik fél számára voltelőnyösebb a szerződés. A vita sokkal inkább akörül forgott, mi motiválhatta afeleket, különösképpen a német katolikusokat: van-e közvetlen összefüggés akonkordátum és a felhatalmazási törvény centrumpárti képviselők általimegszavazása között, gyakorolt-e nyomást a Vatikán a képviselőkre, illetve a németkatolikus egyház vezetőire abban a tekintetben, hogy a nemzetiszocialistákat érintővaskos kritikájukat állítsák takaréklángra. (WOLF 2012: 163) A kérdés megnyugtatómegválaszolása még várat magára, hiszen több archívum őriz a kutatók számáramég ismeretlen dokumentumokat.

2 BVerfGE 6, 309 – Reichskonkordat. http://www.servat.unibe.ch/dfr/bv006309.html#Rn104 (2014.október 1.)


32/526

32

Irodalom

BRÜNING, Heinrich: Memoiren 1918-1934. Stuttgart: DVA, 1970.BVerfGE 6, 309 – Reichskonkordat.

http://www.servat.unibe.ch/dfr/bv006309.html#Rn104 (2014. október 1.) KREUTZER, Heike : Das Reichskirchenministerium im Gefüge dernationalsozialistischen Herrschaft. Düsseldorf: Droste Verlag, 2000.Dokumente zur Kirchenpolitik der Dritten Reiches. Band I: Das Jahr 1933. Szerk.

NIKOLAISEN, Carsten. München, 1971. REPGEN, Konrad: Zur vatikanischen Strategie beim Reichskonkordat. In:

Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, 1983. 31 . évf.3. sz. p. 506-535.SCHULZE, Thies: Antikommunismus als politischer Leitfaden des Vatikans? Der

Heilige Stuhl und das NS- Regime im Jahr 1933. In: Vierteljahrshefte fürZeitgeschichte, 2012. 60 . évf.3. sz. p. 353-379.

WOLF, Hubert : Reichskonkordat für Ermächtigungsgesetz? Zur Historisierung derScholder-Repgen-K ontroverse über das Verhältnis des Vatikans zumNationalsozialismus. In: Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, 2012. 60 . évf.2. sz. p.162-200.


33/526

33

KASZÁS Nikoletta, PÉTER Erzsébet Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Nagykanizsai Kampusz

A határon átnyúló projekteket lebonyolító szervezetek jellemzői, sikeressége

Bevezetés A határ menti régiókat gyakran periférikus helyzetűnek tekintik, hiszen földrajzilagvalóban az egyes országok szélén, mezsgyéjén helyezkednek el. Ebből adódóanszámos Európai Uniós forrás igyekszik támogatni a határtérség fejlesztését, melyforrások lehívását pályázati keretek közt biztosítja. A pályázati projektek technikaiszempontjai mellett számos szerző szerint figyelembe kell vennünk a lebonyolítószervezet jellemzőit is, hiszen azok jelentősen hozzájárulhatnak egy-egy projektsikeréhez.Kutatásunk során a Magyarország-Horvátország-Szlovénia határzónában 2007 ótameghirdetett pályázati projektek sikerességét vizsgáljuk, feltárjuk, milyen szervezetistruktúra és kultúra képes leginkább támogatni a határon átnyúló projektek sikerét.

A szervezeti stru ktúra és kultúra jelentősége a projektek esetében A szervezeti struktúra szerepe Az egyes projektek kutatása során számos szerző szerint figyelembe kell vennünk aprojektet lebonyolító szervezet jellemzőit, hiszen azok jelentősen hozzájárulhatnakegy-egy p rojekt sikeréhez, vagy bukásához (Gelbard-Carmeli, 2009:464). Be kelllátnunk, hogy a szervezet számos területen hatással van a projektmenedzsermunkájára. Amennyiben a szervezeti struktúra kis hatáskört enged aprojektmenedzsernek, úgy nagy erőfeszítéseket kell tenni a projekt megfelelőirányítása érdekében. Ha a projektekben résztvevő csapattagok munkaidejemegoszlik a hagyományos és a projekt feladatok között, nehéz a figyelmüket éselkötelezettségüket megnyerni a projekt céljai számára. Tagolt és strukturáltszervezeti hierarchia esetén a szolgálati út hossza megnehezítheti a projektekkelkapcsolatos döntéseket, s lassíthatja a környezeti változásokra való reagálást is(Verzuh, 2006:45-46).Kutatásunk során a projektek szervezetbe való integrációjának mélysége és aprojektmenedzser szerepe, hatásköre alapján határozzuk meg a struktúra és aprojekt siker összefüggéseit.

A szervezeti kultúra szerepe A szervezeti kultúra vizsgálata elhanyagolhatatlan tényező egy-egy szervezetműködésének vizsgálata során. Prónay szerint a projektek sikerességének vizsgálataközben a szerzők gyakran jutnak arra a megállapításra, hogy a projekt siker olyankülönböző munkakultúra-elemekre vezethető vissza, mint például az együttműködés,a bizalom, a közös értékrend, az önbecsülés, a munka élvezete, vagy az állandótanulás (Prónay, 2009:9-10). Gregory és munkatársai szignifikáns összefüggésttaláltak a szervezeti kultúra és a munkavállalók viselkedése között (Gregory et al.,2009:673- 679). Zheng et al., valamint Ajmal és Koskinen szerint a kultúra atudásmenedzsmentre és a hatékonyságra is hatással van (Zheng et al. 2010:763-771; Ajmal – Koskinen, 2008:7- 15), továbbá Hogan és Coote a szervezeti kultúra és


34/526

34

az innovációs tevékenység között tárt fel kapcsolatot (Hogan-Coote, 2014:1609-1621). A szervezeti kultúra vizsgálata Cheung és munkatársainak kutatása alapján többszempontból is fontos, mivel a kultúra:

identitást jelenthet a szervezet tagjai számára elősegíti az elkötelezettséget támogatja a szervezet stabilitását a kultúra egyfajta döntéselőkészítő szerepet tölt be, ezáltal formálja és

irányítja a viselkedést (Cheung et al., 2011:33).Kutatásunk során a Cameron-Quinn által kidolgozott szervezeti kultúra típusokhatásait vizsgáljuk meg a projektek sikerességére nézve.

A primer kutatás módszertana Az empirikus kutatás során feltérképeztük a Magyarország-Horvátország IPAHatáron Átnyúló Együttműködési Program, valamint a Szlovénia-MagyarországHatáron Átnyúló Együttműködési Program pályázati projektjeinek lehetségessikertényezőit, valamint megvizsgáltuk a rájuk ható szervezeti tényezőket.

A három országban összesen 656 szervezetet kerestünkfel, mely lefedte a HU-HRés SI-HU programokban 2007 és 2013 között lebonyolított projektek teljesspektrumát. Ezen alapsokaságban 307 magyar, 238 horvát és 111 szlovén szervezetszerepelt. A vissza érkezett 213 válasz megoszlását az 1. táblázat mutatja, melybőlleolvasható, hogy a minta megoszlása követi az alapsokaság megoszlását, így akutatási mintámat reprezentatívnak tekintjük.

alapsokas ág minta válaszadásiarány szervezetek

száma megoszlás

(%)szervezetek

száma megoszlás

(%)magyar 307 46,8% 108 50,7% 35,2%horvát 238 36,3% 72 33,8% 30,3%szlovén 111 16,9% 33 15,5% 29,7%összesen 656 213 32,5%

1. táblázat: A vizsgált projektek és a válaszadók általános jellemzői

A kutatás elsődleges eredményei A projektek sikeressége A vizsgálat célja az volt, hogy beazonosítsuk a határon átnyúló pályázati projekteksikertényezőit, s ezáltal meghatározzuk azon változók körét, melyek alapján egy-egyprojekt sikeresnek, vagy épp kevésbé sikeresnek tekinthető.

A fentieknek megf elelően öt dimenzióban vizsgáltuk a projektek sikerét: időkeretek,költségkeretek, pályázói elégedettség, közreműködő szervezet elégedettsége,célcsoport elégedettsége.Ezen öt dimenzió közül a faktorelemzés eredményei alapján (KMO érték: 0,803,megőrzött információegység: 62,188%) a vizsgált térségben a következő változókkalírható le a projektek sikere:

időtényező, pályázó szervezet elégedettsége, célcsoportok elégedettsége.


35/526

35

Az elemzés során létrejött faktorok alapján klaszterelemzést végeztünk, s négycsoportba soroltuk a vizsgált projekteket:

kevésbé sikeresek (33): valamennyi mutató kapcsán jóval átlag alattteljesítenek, különösen a tevékenységek, indikátorok és outputok elérésenem teljesül ezen projektek esetén,

belső elégedettségre fókuszálók (57): jelentős figyelmet szentelnek atevékenységek megvalósításának, indikátorok teljesítésének,de kevésfókuszt helyeznek a célcsoport elégedettségére,

időbeli problémákkal küzdők (25): időkereteket nem képesek betartani, apályázó szervezet és a célcsoport elégedettségén átlag feletti hangsúly van,

sikeresek (98): valamennyi mutató kapcsán jóval átlag felett teljesítenek,különösen a célcsoportok elérésére és elégedettségére fókuszálnak.

A szervezeti struktúra A vizsgált szervezetek struktúrájának megismerése érdekében szinténfaktorelemzést végeztünk, mellyel feltárható az adatok struktúrája és kiszűrhető aváltozók közötti túlzott összefüggés. Az elemzés (KMO érték: 0,719 , megőrzöttinformációegység:37,070 %) végül 2 faktor meglétét igazolta:

projekt menedzser helye és szerepe, pályázati folyamatok tudatossága.

Az elemzés során kapott faktorok alapján klaszterelemzés segítségévelcsoportokbasoroltuk a kérdőívre válaszadó szervezeteket:

p rojektmenedzserre építők (49) : a projektmenedzser döntéshozó, utasítási ésellenőrzési jogköre jelentős; a pályázati projektek előkészítésének éslebonyolításának folyamatai közepes mértékben fejlettek, tudatosak,

korlátozók (64) : a projekt menedzsment utasítási és ellenőrzési jogköreminimális, a szervezet jelentős mértékben korlátozza a projektmenedzsermozgásterét; a projektek egymásra épülése és a pályázatok jelentőségeátlagosnak mondható,

tuda tosan építkezők (60) : a projektmenedzser irányító szerepe meghatározó,utasítási és ellenőrzési joga van; a pályázatkészítési és a kapcsolati tőke,valamint a projektek eg ymásra épülő jellege kimagasló,

ad hoc projekt szervezetek (40) : a projektmenedzser átlagosnál alacsonyabbhatáskörrel bír, s nem feltétlenül beszélhetünk önálló, projektekkel foglalkozószervezeti egységről; a kapcsolati és a pályázatkészítési potenciáltekintetében e szervezetek jóval elmaradnak a többi klaszter tagjaitól.

A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra vizsgálatához Cameron-Quinn modelljét alkalmaztuk , ám már avizsgálat kezdetekor látszott, hogy nem lehet csupán tiszta szervezeti kultúratípusokról beszélni. A szerzők által kidolgozott módszertant követve klán-adhokrácia-piac- és hierarchai indexeket képeztünk, s ezek alapján csoportosítottuk aszervezeteket:

hierarchia típusúak (16) : a szervezetekben erőteljes dominanciát mutatnak ahierarchikus kultúra jellemzők, míg a többi kultúra motívum alig észrevehető; e zen szervezetek nyilvánvalóan a kormányzati szféra nagyobb szervezeteiközül kerültek ki, akikre jellemző a stabilitásra törekvés és a külső fókusz,

adhokrácia típusúak (6) : rugalmasságra törekvők, ugyanakkor belső fókusszalrendelkeznek,


36/526

36

klán típusú (9): a szintén rugalmas, ellenben belső orientáltságú szervezetek,akik a családias, ugyanakkor piaci kihívásokra gyorsan reagálni képes légkörtpreferálják,

stabilitás-centrikusak (16) : e szervezetekre egyszerre jellemzőek a hierarchiaés a piaci szervezeti ku ltúra vonásai, ugyanakkor a klán és adhokráciasajátosságok háttérbe szorultak; így őket stabilitásra törekvőknek tekinthetjük,melyek esetében a szabványosított folyamatok és rendszerek kerülnekelőtérbe,

rugalmasság-centrikusak (46) : a klán és az adhokrácia kultúra típusok jellemzői mutatnak kirívó értéket a többihez képest, így őket rugalmasság-centrikusnak tekintjük, amelyek képesek a gyors alkalmazkodásra,

belső fókuszúak (39): a klán és a hierarchia kultúra típusok több jellemzője isfellelhető, így őket belső fókuszú szervezeteknek tekinthetjük,

középutasok (85): e szervezetekre jellemző, hogy a négy alapvető kultúratípus valamennyi elemét magukon hordozzák, s egyfajta egyensúlyttestesítenek meg.

Összefüggés vizsgálatok A projekt sikerre ható tényezők vizsgálata során regresszió elemzést végeztünk,amely során a három projekt siker faktorra befolyást gyakorló szervezeti tényezőkkörét kívántuk beazonosítani.

Regresszió elemzés, faktorok összevetése A három létrejött sikerfaktor közül az időtényező, valamint a szervezeti struktúraegyik változója kapcsán találtunk szignifikáns összefüggést. A regresszió elemzés(Beta érték: 0,177) arra enged következtetni, hogy a projektmenedzser helye éssze repe a szervezeti struktúrában hozzájárulhat a projektek sikeresidőmenedzsmentjéhez.Véleményünk szerint a projektmenedzser szervezetben elfoglalt helye, utasítási ésellenőrzési jogának növekedése, kvázi hatalmának erősítése elősegítheti a projektekés azok egyes altevékenységeinek időbeli lebonyolítását. Amennyiben aprojektmenedzser hatást tud gyakorolni a munkatársaira, s az egyes projektfeladatokat ellátó személyekre, nagyobb eséllyel készülnek el a munkafázisok amegadott időpontra. A pályázó szervezet elégedettsége, valamint a célcsoportok elégedettsége, mintprojekt siker t meghatározó tényezők esetében a regresszió elemzés során a

szervezeti tényezők sorában sem a struktúrát, sem a kultúrát leíró tényezők kapcsánnem találtunk szignifikáns összefüggést.

Kereszttábla elemzés, klaszterek összevetése A pro jekt siker klaszterek és a struktúra klaszterek kapcsán megállapítható, hogy a„sikeresek” csoport tagjai elsősorban a „tudatosan építkezők” szervezeti struktúracsaládjába sorolhatók (30,6%), akikre jellemző, hogy kellő mozgásteret és jogosultságot adnak a projektmenedzsernek, továbbá a pályázati folyamatok építésétis tudatosan végzik. A projekt siker szempontjából „kevésbé sikeres” szervezetekesetében nem azonosítható be ilyen mértékben a szervezeti struktúra típus, kevésbésikeres szervezetek gyakorlat ilag valamennyi struktúrában megtalálhatók. Az „ad hoc

projekt szervezetek”, akikre a tudatosság a legkevésbé jellemző, többségében az„időbeli problémákkal küzdők” sikerklaszterébe sorolhatók be (40,0%).


37/526

37

Projekt siker klaszterek

belsőelégedettségre

időbeliproblémákkal

kevésbésikeresek

sikeresek

S z e r v e z e

t i s

t r u

k t ú r a

k l a s z

t e r e

k

projektmened-zserre építők 24.6% 20.0% 21.2% 23.5%

korlátozók 33.3% 28.0% 30.3% 28.6%

tudatosanépítkezők 35.1% 12.0% 21.2% 30.6%

ad hoc projektszervezet 7.0% 40.0% 27.3% 17.3%

2. táblázat: A projekt siker klaszterek és a szervezeti struktúra klaszterekösszefüggései

A projekt siker klaszterek és a kultúra klaszterek összevetésénél megállapítható,hogy valójában azon szervezetek lehetnek sikeresek, akik a Cameron- Quinn félekultúra modell valamennyi elemét ötvözni tudják, s egyfajta arany középutat képesekkialakítani. A „sikeres” szervezetek 44,9%-a ezen „középutasok” klaszterébesorolható kultúra szempontjából. Projektmenedzseri szemmel tehát belátható, hogysem a túlzott külső vagy belső fókusz, sem a túlzott rugalmasság és stabilitás semvezet eredményre a pályázati projektek sikerét illetően.

Projekt siker klaszterek

belsőelégedettségre

időbeliproblémákkal

kevésbésikeresek

sikeresek

S z e r v e z e

t i k u

l t ú r a

k l a s z

t e r e

kközéputasok 36.8% 32.0% 36.4% 44.9%stabilitás -centrikusak 10.5% 12.0% 15.2% 2.0%

rugalmasság -centrikusak 15.8% 16.0% 30.3% 23.5%

hierarchia 7.0% 12.0% 3.0% 4.1%

adhokrácia 5.3% 4.0% 0.0% 2.0%

klán 1.8% 0.0% 0.0% 8.2%

belső fókuszúak 22.8% 24.0% 15.2% 15.3%3. táblázat: A p

apáczai napok xviii 2014

Documents