szelestey lászló: szakrális népművészetünkről - a biblia évében

35 Szakrdlis nepmuveszet

Szelestey LaszloSZAKRALIS NEPMUVESZETUNKROL -A BIBLIA EVEBEN

Az itt lathato targyak - egy kivetelevel - Zalaban es Veszp-rem megyeben, pontosabban a zalaegerszegi es a veszpremibortonben kesziiltek. Telia t un. rabi munkak, amit mfves-segiik, kidolgozottsaguk is meggyozoen bizonyit. Az egyet-len kivetel Somogybol keriilt elo. A stilusjegyek alapjanegy€rteltnfien pasztorniunka ez is. Mtvel azonban a szerzojetnem ismerjuk, az sem deritheto ki, hogy aristomban farag-tak-e vagy sem.Szinten egy kivetellel - ami egy analogiakent bemutatott

mangorlo reszlete - valamennyi darabunk tiikros, es a du-nantuli pasztormuveszet emlekanyaganak legtalanyosabbdarabjai koze tartoznak. Olyan relikviak, amelyek feledesreitelt multunkhoz, osvallasunkhoz, ha ugy tetszik, feny-, il-letve termeszetvallasunkhoz vezetnek vissza. Ahhoz a vi-laghoz, ahol meg minden fuszal, virag, de meg a rigofiitty isertek es orizendo volt. Ahol a szent berkek az ahitat szinte-rei, a ligetek eg fele kapaszkodo fai hallgatag, de annal be-szedesebb katedralisok voltak. Oda vezetnek, ahonnan mais elindulhatnank - s bizonyara hamarosan kenyszerftve islesziink erre -, hogy fejlodesiink (.'), allitolagos haladasunkutjelzoi ne a mar-mar osszefuggo, mindent elborito szemet-hegyek leg>'enek. (Lasd taljanekat!)Szinte hihetetlen, hogy ilyen es hasonlo targyak - evszaza-

dokat atfvelven - meg az ipari forradalom eveiben, evtize-deiben is megsziilethettek. S altaluk meg a hajdan volt, ateljesseget elo (meg elheto!) elodeink szolhatnak hozzank.Adhatnak peldat arra, hogy a Teremtovel valo parbeszedniindenkor rovidre zarhato es szemelyre szabott is lehet.Nem kell hozza szinte semmi, talari csak akarat, hogy kisza-kadhassunk a cifra, aranytol csillogo falak koziil. (A tagas,levegos pusztakhoz szokott pasztorok legfcljebb Karacsonyalkalmaval tettek tiszteletiiket, jelentek meg a szorito falakkozott!) Unnepi ahitatukat megelendo nekik eleg volt amaguk faragta kis, szemelyre szabott profan oltaruk, ami azsebiikben vagy a disznobor tarisznyajukban is elfert, s min-dig keznel volt, segitett abban, hogy unnepi arcukat meg-

Tiikriii, 1630-as evek masodik fele. Muraratka (Zala meg>re),Neprajzi Mdzeum, 134 296. Nemeth Mihaly munkaja

talalva, idorol-idSre visszanyerve, radobbenhessenek, ok isIsten kepere faragtattak (hog>T stilszeruen szoljunk), es sohanem szolgakent, joguk van az onallo, szabad eletre.Alkalom adtan egy-eg>j ilyen kis targy segi'thetett abban is,hogy tulajdonosa a poklok poklat tulelje. Mikent az 5. ke-pen lathato tiikros gazdaja is, aki minden bizonnyal enneka targ>;nak is koszonhette, hog>' az elso vilaghaboru utan, aharctereket a sziberiai fogolytaborral felcserelve nerncsakhogy tulelte azt, Je nemi kerulovel, Japanon at hajovalhaza is erkezhetett.

Idorendben haladva a legkorabbi bemutatott taragvanyMuraratkan keriilt elo. A szakralis targyak koreben kiiloncsoportot alkotci oltaros riikrosok eg^'ike s egyben egyik leg-korabbi peldanya. A tiikros belso felen 1836-os datum olvas-hato, s a farago eletmuven beliil - a stiluskritikai osszevete-sek alapjan - feltetelezheto, hogy valoban ekkor is kesziilt.Elso ranezesre akar a Ket kapolnavirag cfmen ismert bal-

lada adaptaciojakent is felfoghatnank az abrazolast. Hisza halalon tuli szerelem erzekeltetesere kivaloan alkalmas

Szakrdlis nepmuveszet 36

lehet az oltar ket oldalarol egymas fele hajlo, szerelmesekszellemet eg fele terelgeto ket pozsgas novenyi elem. To-vabb arnyalja a kepet a biisztre emelt, a lelkiseget es a szel-lemiseget egyszerre hangsulyozo, korbe komponatt nyolc-agu Vemisz-csillag, fokuszaban egy ugyancsak antropomor-fizalt elemu, a szellemiseg kisugarzasat erosito fejtormaval.A sajatos oltari szentsegkent is felfoghato kozponti magkorfvebol kisugarzo fenytelitettseg erzekeltetesere a faragoitt is novenyi elemekre bizta a felragyogtatast.A rak ollojara emlekezteto formacio harrnas tagoltsaga, az1:2:1 osztasu fejformakkal akar a masvilag baromszintusegetis megidezheti. Mfg a talalkozasuknal az amugy kovetkeze-tesen sikszeru abrazolas egy gula alaku epitmeny feliilnezetikepevel terbe fordul, es a negy egtajat, illetve a negy evsza-kot megidezo osztottsagaval, szmeivel a felso vilag minde-nek-felettiseget sugallja.

Az oltar viszont Nyilas-voltunkkal, szellemisegunkkelszembesit bennunket! A tiikros tulso felen - a testet oltesoldalan - az Ikrek konstellacionak megfeleioen ket betyarfenythozo parolazasa viragnyelven a ,,fenyes" (ertsd: fenyo)fa elemmel a Tejutat is belopja a konipozicioba. Az egi es

a foldi vilag egysegesiilesevel szakralis magassagokba emeleg>' kiilonos fontossagu, a pasztorok koreben kis szemelyesoltarkent is funkcionalo keszseget.

Megkomponaltsagaban es eg>Tes elemeiben is az elobbitargyra rimel a hasonlo kialakitasu kis hottoi tiikros fedele.A ket farago, az ezekben az evekben eppen Veszprembenraboskodo Kiss Janos (szuletett Nagy Silken - ma: Sitke- 1795 Julius 18-an, halalanak helye es ideje ismeretlen)es a Tarnokon - ma: Zalatarnok -, Deak Antal birtokanfoglalkoztatott kocsis, fekehetoen parades kocsis, NemethMihaly (szuletett Csertalakoson, 1811. oktober 25-en, ha-lalanak helye es ideje ismeretlen) nyilvanvaloan jol ismerteegyrnast, sot az egymas kezebol kikertilt targyakat is. Annalis inkabb, mert idovel Kiss Janos mar Zalaban, Kalocfan

; ^ ffir^s^' r - r - A - - -- --v-*>-. f^&ff' - - - - - - "•: • K 1»-« - *y--Y' Sfr^ / "̂ §5̂ 7 • >x*

p-ft-™i «~ ( ' fl*~*<t. . \ • - !; s^_^t^_s?__^_,- •'̂ .v ^ - 7 , v? ^ -' r --^--\-^^~l-^n^7™J " j : ' ' I' - " • ' *utm. -

Tukriis fedele, 1830-as evek masndik fele. Hotto (Zala megye), GocsejiMiiieum, 53.61.1. Kiss Janos munkaja

37 SzakrdUs nepmuveszet

Man^orlo reszletc Sohri lovas alakjaval, 1S41. Zalakoppany(Zala megye), Gocsejj Muzeum, 52.56.1. Nemeth Mihaly munkaja

tunt fel, hogy aztan rovid idore ra a zalaegerszegi foghazbantalalkozhassanak, immar mint ,,probalt", mai szohasznalat-tal rovott multu emberek.IJorcndben baladva a kovetkezo alkotas, Nemeth Mihaly

masik fo muve, a nevezetes betyart, Sobri Joskat lovonabrazolo tukros. Tudnunk kell, hogy ot, mint a jarkalok,kujtorgok - amint a nep koreben a betyarokat ekkortajt ne-veztek - vezeret csak a nep kepzelete ultette lora. Kutata-saink egyertelmu'en bizonyitjak, hogy a dunantuli bet>Tarok

legjelesebbje, az eredetileg Pap Jozsef nevre hallgato SobriJoska sohasern vezette embereit lohatrol. Am mas a valosages mas a mitikus ho'snek emleket allito alkotoi gyakorlat.Mikent Nemeth Mihaly tukroserol az 1996-ban megjelent

Vas meg>'e nepmuveszete ci'nni kiadvany vasi betyarokrolszolo fejezeteben mar leirtam: ,,Nagyvonaluan kialakuotttiikrose a Zselicsegbol szarmazik. Ennek a gyermekrajzokraemlekezteto, csaknem az egesz feliiletet betolto lovasnak atiguraja a csillagok kozott poroszkal. A keleti tipusu abrazo-lasoknak, illetve irasoknak megfeleloen jobhrol balra tart.Az egyik csillag a 16 elott csovat huzva lefele zuhan. Aztpedig tudjuk, ha valaki meghal, annak a csillaga is lehulla nepi hiedelem szerint. Ez a targy tehat feltehetoen koz-vetleniil Sobri Joska halala utan sziiletett. Ennek fenyebenpedig mar az is ertheto, miert feg^'vertelen itt a betyarveser.Sobri itt mar egy foldontuli, egi szferaban lovagol. Itt pedigmar nines sziiksege feg>rverre...A formaragozas logikajat kovetve az atlosan megjeleno lo-

vas alak elott egy csillag formabol indulo, kettehajlo ivetis lathatunk. Mintha valami megnvilna, kitarulna a ratarti

Tiikros, 1836. Zselicseg (Somogy megye), Neprajzi Miizeum, 16 489.Nemeth Mihaly munkaja

Szakrdlis nepmiiveszet 38

lovas elott. (Vessiik csak ossze ezt az egi lovast a korabeliponyvak - szo szerint - foldhoz ragadt lovasaval!) Az er-telmezest tagitva a betyar ezuttal a magyarsag kitimtetettszerepu allatovi jegyenek, a Nyilasnak a kepviseleteben- erre utal a hangsulyos atlos szerkesztes is -, ily modonaz orszagot is szimbolizalva a kozeli felemelkedes remenyet,az ebben valo hitet es bizakodast is erzekletesen s egybengondolatebresztoen jelemti meg.A felfokozott varakozas ezuttal nem veletlen, hiszen ez a

targy a reformkorban, az 1830-as evek masodik feleben ke-sziilt. A fenti ertelmezest a faragvany masik oldalan levokonipozicio is alahuzza. Ezen egy szokatlan formaju oltar-alakzaton az uj feny bckoszontet megelozo idoszak beeresetelore vetfto Luca buzaja is hangsulyozottan megjelenik."Tegyiik hozza: bar mas-mas modon, de a tiikros mindket ol-dalan az eletnek a halal feletti gyozelmet is hirdeti a farago.Mint mar frtuk, a kis tiakros loabrazolasa a gyermekraj-

zokra emlekeztet. Csak hat eppen eg>T kocsis, kulonosenegy parades kocsis ne ismerte volna negylabu tarsa latvanyszerinti aranyait? Ez aligha kepzelheto el. Mas oka van asajatos proporcionaltsagnak, aranyitottsagnak. Ezuttal a sa-jatos mondandonak megfeleloen alakitotta igy a lo-6gurat

keszitoje. Egyreszt mert egy mas dimenzioban a sajatos, azallatok felepitesere is ervenyes harmassag, a szellemiseg-lelkiseg-testiseg aranya rnas modon hangsulyozodhat. Hiszegy felso szferaban nem a tstiseg, hanem a lelkiseg, illetve aszellemiseg dominal.Am ha a fent leirtakban valaki ketelkedne, vesse ossze

ezzel a tukros-abraval Nemeth Mihaly 1841-ben kesztiUmangorlojanak lovat, illetve lovas alakjat. Itt mar a negy-labu, mondjuk ugy, foldi valtozatanak kitunoen kialakftott,aranyitott variansa lathato. (3. kep.)Ugyancsak a zalai aristomban sziiletett meg Kiss Janos

1849-es tiikrose, amely mintha csak a Molnar V. Jozsefneprajzkutato altal oly sokszor hangsulyozott szentencia:,,Nincsen boldogsag aldozat nelkiil" faba faragott kepi val-tozata volna. S mi is volt az emberisegert vallalt legnagyobbaldozat? Nyilvanvaloan Jezus kereszthalala.A targynak a korabbi darabtol eltero mives volta, megkom-ponaltsaga eg^'ebkent nerncsak annak koszonheto, hogy azidokozben eltelt tobb mint tfz ev alatt a mester nagyobbgyakorlacra tett ssert a farago tudomanyban, hanem annak

Tukros, 1849. Marokfold (Zala megye), magangyujremeny.Kiss Janos munkaja

39 Szakrdlis nepmuveszet

Tiikrtis, 1867. Somogy megye. Magangyiijtemeny.Ismeretlen somogyi pasztor munkaja .

is, hogy 1849-ben es 1850-ben a zalaegerszegi bortonbenmunkalkodott a haromnegyed evig vizsgalati fogsagat toltoKiraly Zsiga, a dunantuli pasztormuveszet egyik legjelesebbkepviseloje. A mester egesz sereg faragot nevelt ki, illetveinspiralt tevekenysegevel.Az 1849-es tukros mondandojat teljesiti ki, viszi tovabb

egy ismeretlen somogyi farago pasztor 1867-ben kesziilt kistargya. Az eddig megismert emlekanyag nyoman nyugod-tan allithatjuk, ez a rendkiviil osszetett mondandot sugallodarab paratlan, egyedul allo alkotas. Meg csak hozza ha-sonlot sem ismeriink. Bar valaha kesziilhettek ilyen vagyhasonlo megfogalmazasu kompoziciok is.De mit is lathatunk a ti-ikros harmas tagozodasu kis lap-

j^n? A kozeppontban egy noalak (!) keresztre fesziteset.Ez a megoldas valoban teljesen szokatlan! Es meg kiilonis figyelemre melto az iist, amelyhez hasonlot egyetlen masfaragvanyon vagy mas nepmuveszeti alkotason sem lelhc-tunk fel. S egyaltalan: mi a szerepe itt ennek az egyebkentnagy multu, tobb funkcioju edeny-felesegnek.' Oltar lenne?Hisz jobbrol es balrol egy-egy gyertya is lathato rajta. Netanvalamifele Gral-kehelykent egyuttal a megfeszitett noalak

verenek felfogasara is szolgal?... De miert nonemii a megfe-szitett? Bizony nem konnyii az abra megfejtese. (Pap Gabormuveszettortenesz segitett benne, koszonet erte.)A legvaloszinubb feltetelezes szerint eppenseggel a noi

minoseg keresztutjarasarol van itt szo, aminek az irodalmimegfelelolt regi stilusu nepballadainkban ismerhetjuk fel.Ezeknek a foszereploi, mint ismeretes - rendre aldozati sze-repkorben - kivetel nelkul nok. Tiikrosunkon a kozpon-ti alak magat a noi aldozathozatalt testesiti fol, amelynekszelso lehetosegei az anyasag (legmagasabb rendu megnyil-vanulasa a Sziizanyasag), illetve a ,,szoknyas" plebanosieletvitel. Ez utobbi rnagatartas kepviselo'jen erdernes meg-figyelni a fejteto-csakra hangsulyozottan kialakftott hor-padtsagat, az egi szferaval valo kozvetlen kapcsolattartasbizonyitekakent. Ugyanakkor elgondolkoztato, hogy - el-lentetben a masik ket szereplovel - nala hianyzik a fenyte-litettsegre utalo, szalkasan megjelenitett aura.Eg>T ilyen abrazolas viszonylag kesoi, 1867-es megformalasasok tanulsagot tartogathat szamunkra. Eg>-reszt bizonyitja- az archaikus nepi imak gazdag soraval - osvallasunk szin-te mindmaig tetten erheto megletet. Masreszt - amennyi-re az itt beniutatott kompoziciok nem feleltethetok meg anagyegyhazi abrazolasoknak - ugyanugy keves talalkozasipont adddik a szajhagyomanyozott formaban fennmaradtnepi iniak kepeivel, kepsoraival is. (Talan csak a szenve-destortenet egyes elemei, mozzanatai azok, amelyek itt is,ott is, tehat a verbalizalt szoveges emlekekben es a kepimegjelenftesben is tetten erhetok.Vegiil csak egy apro adalek arra vonatkozoan, hog>' meg1915-ben is milyen elo volt maga az a ritus, amely a fentleirt es bemutatott kepi anyagban megjelent, mert megje-lenhetett. Egy ospasztor tevekenysegerol irtak:„... Karacsony ejjel a nag>T akolban s a vele egy teto alatti is-talloban Isten-tiszteletet tart az allatallomannyal egyiitt. Ol-tart csinal, lampasokat gyiijt, oda jonnek aztan a juhaszok,bojtarok, cseledek, s o ott valamifele imakat mond. Egy bi-zonyos ponton egyszerre bog es beget az egesz allatsereg."S aki mindezt rogzitette, nem mas, mint a nagytekitelyu

piispok, Prohaszka Ottokar!Szelestey Laszlo