Nyíregyházi FoiskolaDoktorandusz Füzetek

2.

Bölcsészettudománya millennium évében

Bessenyei György KönyvkiadóNyíregyháza

2001

A nem-indikatív igemódok szerepe az. urartui nyelvben*

Buhály Attila

Az urartui nyelv sajátos helyet foglal el az ókori Elo-Ázsia nyelvei között.A Kr. e.' 9-7. század között a mai Törökország kel~ti valamint Itán nyugatirészén, a Van- és az Unnia-tó vidékén fennálló bi;odalom, ASszíria talánleghatalmasabb ellenlábasa ~ott do~men~urnaiból, s7ik1afelirataiból ismer-jük.1 Ergatív, valamint ragoz~ t,~rmes~et~.elesen.eltit a térség legáltalánosab-ban használt és ismert nyelveitol, a se~l l~l.~ l11<.\oeurópainyelvektol. Szo-ros rokonságban áll ugyanakkor a korabbrollsmert, és idoben és térben sok-kal elteIjedtebb hurri nyelvvel., ,

A szoros rokonság következteben a ket nyelv, a hurri és az tlrartUinyelvkutatása mindig is csak együtt volt elképzelheto, illetve mivel a hurri nyelv

. Rövidítések:

AA = Archiiologiescher AnzeigerAID = Archiv fUr OrientforschungAMI = ArchlJologische Mitteilungen aus IranAoF =A/torientalische Forschungen

Einführung = 1. WEGNER: Hurritisch. Eine EinfUhrung. WiesbaFS Heger = S. R. ANSCHÜTZ (szerk.): Texte. Salze. Wört «:ten.2000

Heger zum 65. Geburlsrag. Heidelberg, 1992 er «~d Morpheme. Fe.vtschrift fUr K.

FS Schmidt = R. BIELMEIERI R. STEMPEL(szerk.): IndogKarl Horst Schmidt zum 65. Geburtstag. Berlin / Ne~ e~:,q>iica et Caucasica. Festschrift fUr

GHL= F.W. BUSH:Grammarof theHurrianLanguage.Dis.~' .1994 . . .HuU = 1. M. DIAKONOFF:Hurrisch und Urarttiisch Mu" h nil.. BrandeIs UnIVersIty, 1964 III

1. ~~I I

IH = E. A. SPEISER:Introductiol1lOHurrian. New Haven, 194 971 IIJAOS =Journal of the Amerl

.

can Oriental Socle/y 1 I

I

KBo = Kellschrifttexte aus Bngazköy !SMEA =Studi Micenel ed Egeo-Ana/olic;StBoT 32, 1996 = E. NEI.;:Das hurritische Epov der F .1

1

hurritisch-helhitischen Textensemble aus ~al/U - r~,!.vsung.Unter.vuchungenzu einemBogazköy-Tex:ten 32)' sa. le~baden, 1996 (Studien zu den II

I

Tra 10 Zagros ~P. PECORELLA/ M. SALVJNI(szerk.): Tra 10 ZQ .' II:ZA = ZellschriftfUr Assyriologle kros e Uml/a. Rotna. 1984I Urartu történetéhez legújabban 1.: M. SALVINI:Geschichte 1/ I1I

1995 /'JqKI/ltur der Urarttier. Darmstadt, III

147

ránk maradt szókincse, szintaktikai és nyeIvtaIÚgazdagsága a tágabb idobeliés térbeli korlátok miatt gazdagabb, mint az urartuié (legalábbis ahogy azt mimanapság ismerjük), az UraJ1Uinyelvészet mindig rá volt és van utalva ahurritológia eredményeire. Ennek az a következménye, hogy amig a hurrinyelvben jelentos ismeretlen területek voltak vagy vannak, az lII'aJ1UÍnyelvrolszóló ismereteink sem lehetnek teljesek.

Egészen 1983-ig a legterjedelmesebb hurri nyelvu szövegemIék Tusrat-ta, Mittani-beli uralkodó Egyiptomba küldött levele volt. 1983-ban azonbanBogazköy-ben egy hurri-hettita kétnyelvu szöveget találtalC, amely igencsakmegpezsditette a hurri nyelv kutatását: csak 1984 és 1990 között 24 olyankisebb-nagyobb tanulmány jelent meg különbözo folyóiratokban, konferen-cia-kötetekben, melyek több-kevesebb mértékben az emlitett bilingvis kutatá-sa nyomán született eredményekrol számol be, vagy ad valamit hozzá a hurrinyelvrol kialakított képünkhöz?

Ezek a tanulmányok azonban jórészt csak a hurri nyelvre vonatkoztak,arra nem, vagy kevésbé tértek ki, hogy az új ötletek, eredmények, milyenkövetkeztetésekettesznek lehetovéaz urartológiaszempontjából.4 A hurrinyelv kutatása az utóbbi közel két évtized alatt nagy sebességre kapcsolt; azuTaI11.1inyelv kutatása azonban nem, vagy kevésbé tudott ezzel lépést tartani.Különösen érvényes ez a nem-indikativ igemódok esetére, amelyek - részinta folTásokszukössége miatt is - az UTaI11.1inyelv kevéssé ismert és titokzatosterületének számítottak.

Alább az UTéU'!uinyelv néhány nem-indikatív igemódjának jelentését,funkcióját próbáljuk meghatározni, részint az eddigi urartológiai kutatásieredmények, részint a hurri nyelv példáiból leszurheto információk alapján.Felhasználtuk továbbá a különbözo szövegkiadásokban5közölt átírások .alap-ján készített nyelvészeti analitikus átirásainkat melyek ugyan - egyelore _..csak" két uralkodó. Ispuine és Minua feliratait tartalmazzák. de mivel ezek afeliratok a teljes UTéU'!uiszövegkorpusz jelentos részét teszik ki, alkalmasnaklátjuk általános következtetések levonására.

Az urartui szöveges források céljuk és jellegük szerint foleg elbeszélojelleguek. A sziklafeliratokat uralkodók vésették, gyoztes hadjárataikat, dicsotetteiket megörökítendo. Az így használt igemódok és igeidok így kíjelento,elbeszélo jelleguek, a cselekedetek "múlt idoben" történnek. A források ki-sebb száma Íródik valamilyen leíró, óhajtó, buzdító vagy tiltó célzattal, ezekaz elobbitol eltéro igemódot és igeidot használnak. Ezek között szerkezetük.mondanivalójuk alapján a következok különítlletok el:

l. "optativus-jussivus" típus2. "conditionalis-potentialis" tipus

Mindkét típuson belül elkülönítlIetö két altipus, az alapján, hogy használ-e/-1-/képzot. (Az ez irányú kutatás egyik legtöbb kérdése éppen az, hogy mi aszerepe ennek a képzonek.)

Mind a hurri, mind az urartui nyelv esetében érvényes, hogy a nyelvé-szeti nevezéktan részint a kutatások "friss" volta miatt is, különbözo lehet,különbözo kutatók más-más definíciót találhatnak ugyanarra a fogalomravagy jelenségre.6 Épp ezért a két fobb típus, és az altipusok szerepének, funk-ciójának vizsgálatánál - ahol lehetséges - figyelembe vettük a szövegkörnye-zetet, illetve az adott szöveg célját nevezetesen, hogy valamiféle eloírásról,tiltásról, valamilyen feltétel bekövetkezte kapcsán történo cselekvésrol van-eszó.

1. "optativus-jussivus" típus

(Dolt betuvel szedve a tárgyalandó igéket, valatnínt azon belül is vastagítot-tan a kérdéses ragokat ill. gyökbovítményeket.)

(1) mMinua=sa al=e asaurp=u=l=lnlJ baluIapuluse=na ka=i

1.1. /-1-/képzo használatával

giSulde tes=u=l=eyo GUD 3 UDU ~ldi=eas!J=u=l=ino e'a dljald(i)=i=na=a KÁ e'a

2 H. 01TEN; Die Tontafelfunde aus Haus 16 = AA 1984;372-375

3 G. WILHELM: HUlTitische Lexikographie und Grammatik: Die hurritisch-hethitische Bilingueaus Bogazköy = Orien/alia 61, J992: 122-141

4 Talán a három kivétel: M. SALVINI; Betrachtungen 7.um hurritisch-urartiiischen Verbum = ZA

81. 1991 :120-132. uö: Nuovi contronti fra hurrico e urarteo = SMEA 29, 1992:217-225, G.WILHELM: Suffixaufnahme in Hurrian and lJrartian = F. PLANK (szerk.); Double Case.Agreement hy Sujfzxaufnahme. New YorkI Oxford 1995 pp. 113-135

~ A két legfontosahb és legbövebb szövegg)'Üjtemény; F. W. KÖNIG; Handóuch der chaldischenIn.rchriflen 1.11. Graz, 1955-1957 (M) Beiheft 8) (rövidítve: HchI) ill. G. A. MELlKISVlLI:

(Iranrkie klinoohraznye nadpisi. Moszkva. 1960 (Ez utóbbi kiad.ís szövegsz.ímozását köve~iük,rövidítve: UKN)

"Minua (így) szól: Amikor a szoloskertet ültetik?,egy marhát és 3 juhot~dinak áldozzanak ftl, szolotokéket? áldozzanak núnd Ijaldi kapujá-nál, mind a sztélé elott." (UKN 65:23-29)

· E. NEU: Modusbildungen im HUlTitischen = FS Schmidt, p. 123

141<149

(2) asa GESTINMESsübe VERBUM-g=u=l=eya qarmigi dt[aldi=eaSb=u=l=in8~ldi=i=na=aKÁ

"egy marhát tlaldinak áldozzanak fel..." (M. Salvini, SMEA 31,1993:143-148, 12. sor)

~r~. ,dTh. 111&118dHaldi=so dISKUR=so mu=so DINGlRMEs=so mana

u i'tJ::::...:::. -"V pe=i=ne

(lJ1f~.\"Ztit$ákki tIaldi, Teiseba, Sivine és az istenek öt a Nap alól!"39:25-26 passim)

. Akfejez ki. ~~,~lUS alapján mindkét altípus valamiféle felszólító, óhajtó módotC~Ot,ret1d "'ltlönbség talán az, hogy a 1.1. típus mondatai egy konkrét paran-~~. A- (2) el~e~ést fejeznek ki: az (1), (4) és (6) mondat példáján ez jól látha-OSSzefügg~eldában a konkrét parancs nem fejezodik ki. de a tágabb szöveg-~ O) és S a.J.<\pjánide lehet érteni, miként a (3) és (5) mondat esetében is.elOírt Csele: (2) példa alapján jól látszik, hogy egy bizonyos feltétel esetén. A~. 1 edettel, paranccsal van dolgunk.

segben: ch.2. típus meglehetosen behatároltan fordul elo az urartui írásbeli-ban ta.lá.J.j~kfOl1nUláklezáró, az isteni megtorlást kilátásba helyezo szakaszá-1l1eZh.etös' lneg a leggyakrabban, lnint pl. a (8) példában. A (7) példa értel-<t?1elYeneg~ kissé bizonytalan: a mondat a Kelisin-sztélérol származik,biPOtetik:ele~gé lepusztult fonnában maradt ránk a szöveg: az átírás olykorhogy k.é';:s, es értelmezésbeli nehézségeink is adódhatnak, annak ellenére is,

. " A.z tel~, asszír-urartui s~övegrol van,szó.9. .~<lálg _ .1. tIpusnakmegfelelosuffixum-lanccala hum nyelvben- mmde-JUsSiVus_~e~ találkoztunk.Az l.2. tipusnak azonban megfelel a hurriII: 13), ittVeg~Ódés:!Jai + i /tranzitív gyökhangzó/ + en "hallja meg" (Mitt.-+-i ItrQ,., .-+-.Id IPl./ -r-en "menjenek" (Mitt. III:23) vö. !Ja + ino(7) vagy !JaZPl.! -+- _Zllr\J~. hj + en uussivusl + i !kötohangí -4- /la /absolutiv-sujJixum 3.

IQbsolu7' "és hallja meg oket" (Mitt. III:40) vö. tur + ino (jussivus/ + noA-z'V-sllJJixum3. s;g./(8)10

SllffiXU1l1~i nyelvben az LI: típusban a jussivus-végzodéselott más(5), /1ze~(Ok).lSálI(nak):urp + u + 1 + ino. asb + u -+- 1 + ino (1). (2). (4),gyÖkbo\>'+ ,'y /gyökbovftmény/ + u + 1 + ino (3). nips +- id /imperfektlvro.onda.ts~l/1ze,.,y/+ u + 1+ ino(4). Az /-u-/ lehet egyrészt a tranzitív-ergativ

erkezet kifejezoje. nuként a "normál". elbeszélo mondatokban is

"Amikor az új szolo( ..., egy qartnibi-áldozatot tlaldinak mutassanakbe Jj.'1ldikapujánál..." (UKN 65:30-33)

(3) GESTIN mes=iy=u=l=ino

"...a bortgyujtsék össze. .." (UKN 27:31)

(4) ter=ü=no ardik.. UDD.MÁS.TUR dtlaldi=e nips=id=u=l=inéJGUDdtialdi=e urp=ü=l=inéJ

,,(lspuine) megparancsolta: ...egy bárán}1 tlaldinak vágjanak le, egymarhát tlaldinak áldozzanakftl!" (UKN 25:3-5)7

(5) GUD dt[aldi=e'l urp=u=l=inéJ

(6) mlSpüine=sam.dSardure=gi=ne=saal=e mMinua=somBpüine=gi=ne=sae'a dtIal4i=nO bed(i)=i Sana qabq=ar=i=l=inéJ e'a DINGIRMESUKKINMES

"Bpuine. Sardure fia (így) szól: Minua, ISpuine fia fogjon egy edényttlaldi részérol. valamint minden isten részérol is!" (UKN 27:25)

1.2. /-1-/képzo használata nélkül

(7) W1J Ardini dt[ald(i)=i=na=no KÁ niriba egurubu !Ja=ino

"Ardiniben t[aldi kapujától az egU111bu-jószágotvegyék el!" (UKN19:23-24t

J Hasonló szerkezet: M. SALVINI. ZA 88.1998:94.4-5. sor· Az asszír változat: ma uNMu~~r istulibbi bóbani sa d!;faldt! bibu kfpasri nastf

OHl' chI9. tJi(N .IOTa10 Zagro 19. Ujabb feldolgozások: W. C. BENEDiCT. JAOS 81. 1961:359 n:. M. SALVfNL. E~nfuhru s... P. 63f.

~~SSIVUS..szTlg ~. 88 ff. 1. WEONER az I-i-I suffixumot tartja a jussivus-jelnek. mig az I-en! a~en ~ k.u~~~e1Yragja" ("Personenanzeiger der Juss/v". Einfilluung. p. 88. Tab. 8). Ezzel szem-6 an1.ltl" gyö többsége szerint a tulajdonképpeni jussivus-jel az I-.;:(n)/ suOixum. míg az I-i-I

1. 1992:137kbangzó: IH:163 ff.. GHL:89. 216. 218. 224. HuU:128 L G. WILllliLM. ()rIentalia. .139

l'iO

151

IIII

III

elofordul (1.ter=l1=noardise "megparancsolta" (4», vagy derivatív magán-hangzó. Feltuno ebbol a szempontból a (6) példa igealakjának eltérése a töb-bitol: qahq + ar /gyökbovitmény/ + i + 1+ ino. Itt az I-i-I ugyanúgy lehet deri-vatív magánhangzó. vagy a tranzitivitás valamiféle gyökhangzója11- de az"igazi" kérdés inkább az, hogy az I-u-I (1-5) ill. I-i-I (6) hangváltás milyenjelentésbeli árnyalatokat jelez. Ennek eldöntéséhez azonban a (6) példa szö-vegkömyezete nem értelmezheto elég pontosan, és más hasonló példákat semismerünk.

Mennyibenbefolyásoljaakkorajelentéstaz 1-1-1suffixummeglétevagyhiánya? Úgy runik, a (7) és (8) mondat valaIni általános. folyamatosan kivá-natos, óhajtott cselekvést akar kifejezni; nevezetesen azt, hogy az átokfor-mulák fenyegetettjeit, a vétkeseket az istenek mindig és minden körülményekközött bÜntessék meg. Ezzel szemben az (1-6) példák valamilyen egyedi,adott .feltétel esetén érvényes kívánalmat közölnek. Jól kifejezi ezt az (1) és(2) mondat aM "amikor" szócskája, az (1) és (6) mondat al + e /praesens/,,(a király) szól" formulája.

(10) alu=sa niriba iStini=na fpj=u=l=eyo

".. .aki ajószágot innen elvenné..." (UKN 63:9-10)

(11) alu=sa esi=i=ne s/1=id=u=l=eyo

"...aki a helyérol eltávo/ítaná..." (UKN 89:15-16)

(12) alu=sa paban[e=ta] istini=na si=u=l=eya=lob() =u=l]=eya=loavi=ei

"...aki a marhákat innen elvinné, aki eltávolítaná valahova..." (UKN63:6-8)

Ez utóbbi mondat jellegzetessége az elozoekéhez képest, hogy az igevégén felbukkan a logikai tárgyat jelölo absolutiv-suffixum is: pl. Ji + U + 1+eya ++ léJ/abs.suff. 3. Pl.!

2. "conditionalis-potentialis"tipus 2.1.2. ,,Amikor..."

asa giSuldetan=u=l=e(Y0 dljaldi=e 3 UDUMESTAG 3 UDUMESDINGmMESUKKIN aSa gisuldemes=u=l=e(y0 dHaldi=e 3 UDUMESTAG 3 UDUMESDlNGIRMESUKKIN -

2.1. 1-1-1képzo használatával (l3)

Ez a forma forrásainkban két mondattípusban bukkan fel: átokformulák be-vezeto tagmondatában (1.alább, 2.Ll.), valamint egy bizonyos esemény be-következtekor szükséges cselekedetet eloíró mondatok szintén elso tagmon-datában ("ha akkor..." 1.pl. fentebb, (1), (2».

"Amikor a szoloskertet... tIaldinak 3 juhot áldozzanak. 3 juhot azösszes istennek. Amikor a szoloskertet... J:laldinak 3 juhot áldozza-nak..3 juhot az összes istennek!" (UKN 27:30-31)

2.1.1. átokformulákban(14) "'Minua=sa al=e asa giSuldete.~=u=l~'e.yiJ

"Minua (így) szól: Amikor a szoloskertet ültetie ..." (UKN 65:23-24)-1.(1)

(9) alu=sc ainei ini=1Od()=u=l=eyiJ

.aki valakit ezeket (tenni) hátoritana... " (UKN 19:38-39passim)

A szerkezet kimutatható a hurri nyelvben is. bár a Sí'11kirodalombannincs egyezség a forma nyelvtani analízisérol. I. WEGNER- 1.M. DIAKONOFFnyomdokain haladva - az I-eva/ végzodést "kondicionális optatívnak". azesetleg ez elott álló I-il-I vagy 1-01-/suffixumolpedig gyökbovítménynek

" A Mittani-dialektus egy tranzitív gyökhangzót ismer. az I-i-I hangot (Einfilhrung p. 86).A bilingvis dialektusa megkülönböztet tranzitív-ergatív 1-0-1 és tranzitív-nem-ergatív I-i-I gyök-hangot (Einfilhrung p. 1]2. Tab. 12). Az urat1ui szövegek a tranzitív-ergatív gyökhangot ismerik(I-u-I hu. 1-0-17). de a tranzitív-nem-ergatív gyökhangzó hiánya esetleg csak a források szukös-ségévei magyará7.ható. Mindenesetre az uraJ1Uiban néha felbukkan az I-i-I hangzó. de pontosszerepe bizonytalan: a (6) mondat esetén például jelen van az ergatívjel is (=~a), ami a bilingvis-bcn ilycn esetben elmarad. (Szemben a Mittani-dialektussal!)

I 'i'

153

\

\

\1I

\I

II

'"

illI

li

II

Ialu=slo

tartja:pl. kad 4 il 1 eva "mondaná"(Mitt.IV:18).12G. WILHELMviszontaz/-evaJ suffixum (nála potentialisl3) mellett elhatárol egy kohortatív jellegu/-I-eva-/ suffixumot: pl. kapp + i + I + eva + i /Pl./ "kitöltenénk" (KBo 32,15 1:9').14G. WILHELMelkülönít egy /-1-/ suffixumot, mint "igemód-módosí-tó" ragot. mint ami a különbözo nem-indikativ igemódok képzésére szolgál.IS(Az /-i-/ suffixum ebben az esetben szintén vagy tranzitivitás-jelzo, vagy de-rivatív magánhangzó lenne.)

c. Végül a harmadik csoport. /-1-/suffixum nélkül. Ez szintén egy bizonyosfeltétel esetén bekövetkezo cselekedetet jelez, de pontosan ellenkezoelojellel, mint az 2.1.1. tipus mondatai (1. a): egy bizonyos szankcioná-landó cselekedet elkövetése esetén az isten(ek) szankcionálását, bünteté-sét jelenti, amely az ókori ember szerint biztosan bekövetkezik, vagy be-következhet, ha a megtorlandó cselekedet megtörténík. A jelentés ittszintén feltételes, de a maga feltételességében erosebb, biztosabb, mintaz a. esetben.

1,

II

2.2. /-1-/ képzo használata nélkül

(lS) d~ldi=~o zilb(i)=i qiura=edo kul=ud(*<id)=eyiJ3. "incboatív-ingresszív" praesens

\:

".. .l:;Ialdiaz írmagját a földbe tapossa bele!" (UKN 19:35-36)(16) IIÜinaine IIÜnara avi=e ul=ü1=é

"...mind... mind a háznép? valahova tunjön el!" (UKN 39:27-28passim)

Ez a szerkezet szintén átokformulák lezárásaként szokott jelentkezni.Formailag, az íráskép szerint analizálhatnánk ul + u + 1+ eyiJformában is, ezazonban valószinuleg hibás lenne. Egy intranzitív igéröl van ugyanís szó (ul-"megy"); és bár nem tudjuk biztosan, hogy az /-u-/ suffixum derivatív ma-gánhangzó-e vagy tranzitív gyökhangzó, éppen ez utóbbi miatt intranzitív igeesetén felbukkanásával nem számíthatunk. Ugyanakkor egy ilyen, a 2.1.típushoz hasonló nyelvtani szerkezet a szövegértelmezés szempontjából(1.fentebb, a. b.) logikátlan lenne. Elképzelheto egy ul + ul + eyo tagolás(1.c.), ekkor azonban az /-ul-/ suÍÍlxumra (gyökbovítményre) kell magyará-zatot találnunk.

A hurri nyelvben kimutatható egy /-ilI-/ gyökbovítmény, melynekingresszív, inchoatív jelentés-módosító szerepe lenne, pl. .~id=ar=il/=o=m"átkozódni kezdett", am=ar=ill=o=m "rosszat kezdett kigondolni".16Ugyan-csak elofordul egy /-01-/ gyökbovítmény, amely a cselekvés irányultságát.megkezdésétfejeziki.17 A két formatalánelégközeláll egymáshozjelentés-ben és funkcióban ahhoz, hogy a (l6) példa esetén az /-ul-/ gyökbovítménytaz ul- "megy" ige inchoativ-ingresszív jelentés-módosítójaként értelmezzük:"indul", vagy az adott szövegkörnyezetben: "eltunik".

Ebben az esetben a G. WILHELMáltal potentialisnak nevezett szerkeze-tet tudnánk itt kimutatni. Ha a kontextus szerint hasonlítjuk össze azokat aszerkezeteket, ahol az /-eyo-/ suffixum elofordul, három csoportot tudunkelkülöníteni:

a. Az átokfonnulák csoportját. azaz egy nem kívánt, szankcionálandó tettkifejezését (/-1-/ suffixummal, 2.1.1. tipus). Az ókori ember számára aszó mágikus jelentoséggel bír, azaz egy szó (ige) kimondása egyben atett végrehajtását (végrehajthatóságát) is jelenti. Így az ókori ember a ne-gatív, rossz történést, cselekedetet nem fejezheti ki pozitiv, kijelento ige-alakkal, mivel ezzel annak bekövetkezését segítené elo. Joggal feltéte-lezheto tehát. hogy a nem kívánt, átokkal szankcionálandó cselekvést ki-fejezo igét .jeltételes módban értette a szöveg(ek) írója. Az /-I-eva-/ ill./-I-eyo-/ suffixum így valószínuleg egy szigorú értelemben feltételes,imaginárius igemódot akar jelölni.

b. Ennek ellentmondanak az 2.1.2. típus példái, ahol épp arról van szó,hogy valamilyen tettet pont akkor kell végrehajtani, amikor valami törté-nik, vagy valamilyen feltétel fennáll. (aso "amikor" I. (1), (2) is.)A problémára a 3. tipus kapcsán térünk vissza.

'2 Einfilhrung p. 93 t:, Hull:130 f.; "Optativ, auch mit konditionaler Nuance" E. NEU, FSSchmidt p. 134 f. (kiemelés: E. N.)lJ G. Wll.HELM, Orientalia 61,1992:139

14lio.. valamint lIö. AoF 24/2. 1997:280 f.25,E. NEU, FS Schmidt p. 134I~ Volunt.1tív D=l=e G. WILHELM, Orientalia 61,1992:139, E. NEU, FS Schmidt p. 133; 1-1-1mintvoluntativ sutIixum: GHL:232 ff. I-il-I mint kohortatív suffixum: IH:157; ,,=1(1)= Hurrian morphofirreal moods" 1. M. DIAKONOFF, AMI 22, 1989:81

16 Einfilhrung p. 76. E. NEU. Orientalia 59, 1990:223-233. lIö: StBoT 32, 1996:6. lIö: FSSchmidt p. 133. CH. GIRBAL, SMEA 29, 1992: 17817 Einfilhrung p. 76, E. NEU, StBoT 32, 1996:361. Az urartui esetében M. SALVINI az I-ul';suffixummal kapcsolatban óhajtó, felszólító funkciót fogalmaz meg: ZA 81. 1991:122 ff.

IS4 155

Marad az /-e/ végzodés, ami jelen ideju alak. (1.a/=e "szól" (1), (6).)A szövegrész értelme szerint a 2.2. típushoz áll közel (1.c.). Ez a két dologarra irányítja a figyelmünket, hogy a hurri és az urartui nyelv (a MitIani-dialektus ebbol a szempontból kivétel) nem ismeri a konkrét igeidoket Gelen,múlt, jövo), hanem azokat különbözo gyökbovítménnye!. aspektusjellel fejeziki: a múlt idot az /-07.-/vagy /os-t-/ (az urartuiban: /-ust-I) rezultatív, a jövoidot /-ed-/ vagy /-id-/ "imperfektív" aspektusjellel fejezi kil8 (1.nips + id + U+ / + in8(4), sü + id + u + / + iy8(11». Felmerült azonban a szakirodalom-ban, hogy más gyökbövítmények is láthatnak el hasonló funkciót.19

Itt lehet esetleg feloldani a c. pontban említett ellentmondást a 2.1.2.típus példáival kapcsolatban. Egy inchaotív-ingresszív funkció jól "illik" a(13) és a (14) példajelentéséhez. így ebben az esetben egy "alternatív" gram-matikai analízist is felálJítl1atunk:

(16) vagy potentialis: (15) - utóbbi esetleg ,.imperfektív" praesens? - 1.(15'), alább)20

3.1. "imperfektív" praesens?

Ahogy a H. pont kapcsán látható, a (15) mondat kapcsán is felmerülhetalternatív elemzési mód:

(15') ~aldi=so zilb(i)=i qiura=edo kul=ud(*' 'id)=e

(13') asa giiulde tan=ul=e dtfa1di=e 3 UDUMES TAG 3 UDUMES

DINGIRMES UKKIN aSo gisulde mes=ul=e dHaldi=e 3 UDUMESTAG3 UDUMESDINGIRMES UKKlN -

Ebben az esetben az ige a következo suffixumokat kapja: kul + ud 1,' *idimperftktív aspektusjell + e Ipraesensl Az imperfektív aspektusjel megfelel aMittani-dialektus futurumának?1

Ez az igea1akISpuineés Minua feliratain mindössze kétszer szerepel, ésmindkétszer ugyanazon a feliraton: a Kelisin-sztélén (UKN 19). Asztéléfeliratának átírása - annak ellenére, hogy kétnyelvu, asszír-urartui feliratrólvan szó - eléggé bizonytalan: a sztélé nehezen közelítheto meg, immár kb.2700 éve ki van téve szélsoséges idojárási körülményeknek, aminek követ-keztében a szöveg sok helyen kiegészítésre szorul. Ilyen az említett szöveg-hely is: a sor vége olvashatatlan, így akár az I-e/, akár az l-eyol granunémaelképzelheto. A kérdés az. hogy a "lyukban" mindössze egy, vagy két /eI jel"fér el": ha egy, akkor a praesens-végzodés lenne elképzeUleto, ha ketto,akkor a potentialis.22Bonyolítja a helyzetet azonban az is, hogy egy lel jelesetén a gramméma lehetne defektív írású potentialis (scriptio defecta), és kétlel jel esetén is "plene" írású praesens (scriptio plena)23.

Akármelyik granunémáról is van szó, jelentés szempon~ából a szövegegyértelmu: átokfOrtnlllaszankcionáló szakaszáról van szó, mint a (8) és (16)példa esetén. (A (16) példa alapján talán mégis inkább praesens lenne logi-kus.) Szankcionáló, megtorló jellege alapján a szakasz egy bizonyos történésesetén biztosan bekövetkezö eseményt fejez ki, ti. az isten(ek) bosszúját: ez

(14' I 1') ffiMinua=so a1=e asa gtSuldefeS=ul=e

Ez utóbbi alapján a (2) példára is kiterjesztheto ez az elemzés:

(2') asa GESTINMESsübe VERBUM-!J=ul=e

E három példa alapján könnyen rekonstruálható az itt tárgyalt nem-indikatív igemódokjelentése. A következo két modellt állíthatjuk fel:

i. A király rendelete ("sima" praesens: (1), (6), vagy "elbeszélo" mód: (4»+ egy bizonyos (kívánt) esemény bekövetkezte (inchoatív-ingresszívpraesens: (1 '/14'), (2'), (13'» + az adott esemény bekövetkezte esetéreeloírt cselekedet ("optatív" /-I-ino-/: (1) - (6) - 1.1.típus)

ll. Ato~rormu/a (8-12, 15): bizonyos nem kívánt esemény feltételezése("conditionalis" /-I-eyol. I-l-eya-/: (9) - (12) - 2.1.1. típus) + az elkövetettvétek szankcionálása Gussivus: (8) vagy inchoatív-ingresszív praesens:

20 I. M. DIAKONOFF"nevezéktana": I-I-ile-I optatív !.I-eje. -eja-I optatív II (dezideratív). I-u/o-I-ejel potentialis: AMI 22. 1989:822621Einfiihrung p. 7422A Kelisin-sztélé föbb és újabb kiadá:mi: 1. 9. j. 36. sor W. C. UHNEDIGTés M. SALVINIszerint:ku-lu-di-fí (-e. a 41. sor rku-lu fd{i-e23 A scriptio plena vagy SCYlptio defecta esetén f"ellépo olvasati lehetoségekre 1. 1. M.DIAKONOFF. A.,'v[J 22. 1989:80

18Einfiihrung p. 74

19Einführung p. Ill. G. WILHELM.FS Heger p. 670, E. NEU. StBoT 32, 1996:6, UÖ, FS Schmidtp.124

157

kifejezheto potentialisszaJ is, de akár praesensseI is24("Aki ezt és ezt cselek-szi II azt az isten a földbe tapossa").

A különbözo, esetleg azonos "súllyal" elképzellieto grammémák fölöttinevezéktani vitáknál azonban fontosabb az, hogy a szövegek belso logikájaalapján mit akartak ezek a "nonnál" (értsd: "elbeszélo") igeidoktol és-módoktóI különbözo formák kifejezni. Célunk most csak az lehetett, hogyezeket a formákat részint a grammémák szerint (abol ez megállapítható),valamint a szövegek belso koherenciája alapján adódó jelentésük szerintcsoportosítjuk, és ha lehetséges, a ketto között valamiféle szabályszeruségettaláljunk, ami által ezeknek a formáknak a muködését, elofordulását "model-lezni" tudjuk.

Elképzelésünk szerint ezek a "nyelvi modellek" megkönnyíthetik azllI3.f1UÍszövegekkel (és tágabban: kultúrával) való foglalkozást. A továbbieredmények pedig elosegithetik az llI3.f1UÍnyelv jobb megismerését, a felál-lított - meglehet, idoleges - modellek pontosítását, vagy módosítását.

24 E. NEU szerint a futurum (pontosabban az "imperfektív" aspektusjel) és a nem elbeszélömódok között van némi hasonlóság: "Auch Futurbildungen zeigen eine gewisse semantische...Affinitat zum Modusbereich" FS Schmidt p. 135. Lehet, hogy túlbonyolítjuk a dolgokat, amikorbizonyos suffixumokat egyrészt aspektusjelekként másrészt igemód-jelekként, vagy "csupán"gyökbövitményként tartunk nyilván? Lehet, hogy értelmük és használatuk tekintetében sokkalnagyobb közöttük az átjárhatóság, mint ahogyan azt gondoljuk?

ISK

Tartalom

Elöszó ... ... "Pethö JózsefA halmozásszerepea Szindbádifjúságamásodikkiadásában 1)

LaczikMáriaGondolatok a mel1éknévröl 27

Horváth MárlaA lexikalizálódás folyamata a FAJRE igével alkotott rol1evesszószcrkezelckbcn ... 41

Szilágyi IldikóLa versification des Derniers Vers de Jules Laforgue 51

Nagyné Schmelczer ErikaFormulák C. F. Ramuz Naplójában 65Bazsóné Sörés MariannaDer Autobiograph als schreibender Mensek Reflexionen über Elias CanettisDarstellungsstrategien ... ... ... 79

Balogh IstvánSzentpétervár mint az ellentétek színhelye 85Riskó EnikoKözös motívumok Hemul11nHesse és Hans Henny Jahnn müveiben HessePusztai farlcas cÍInü elbeszélésének és Jahnn Folyó part nélkal cÍInütrilógiájának példáján (különös tekintettel a trilógia Gustav Anais Hornvisszaemlékezései cÍInürészére) 91Vineze KatalinA testörirók a magyar fordítástörtenetben 91)VeresFerencReáliák Mikszáth fiancia fordításaiban rOI)

Joó EetelkaA konszekutív tolmácsolás és ajegYLetelésteclmika lJ 7Éva ErzsébetA közlés szerepe és tanítása az idegen nyelvi kommunikációban I}!)

Papp IÁszló.A..zalapszókincs szerepe és mérése .. Il"

Bllhály AttilaA nem-indikativ igemódok szerepe az UTarp.linyelvben 1,1'1

Nagy Lajos ImreMagyar érelnmüvészet ... I 'il'

171