a kora középkori ipari forradalomattiladery.hu/download/kozepkori_ip_forr.pdf · a...

A kora középkori ipari forradalom(egyszer már mindent feltaláltak)

Dr. Déry Attila

A nagy visszaesés

Az ókori Róma technikai ismeretei után a népvándorlás korában tragikus gyorsasággal süllyedt az európai műszaki színvonal.

A 6. századra eltűnt az európai világból az olajmécses, a papirusz, a szóda…Helyettük faggyúgyertyát, pergament, hamuzsír használtak. Elfelejtették a vízkereket, a lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is.

Feledésbe merült az ólommázas edény-készítése, a fémvágó olló és sokféle szerszám…

Az építésből kikopott a római módra történő épületkitűzés, az alapozás korrekt (fagyhatár alá érő) megoldása, a csiga használata, a mész feldolgozásának módszere, a hidraulikus pótlékok ismerete, a padlófűtés, a burkolatok készítésének több antik módja…

Ekkor már nem tudtak tisztességesen meszet égetni és oltani, nem tudtak mészhabarcsot készíteni adalékanyagok tudatos felhasználásával és nem voltak képesek vékony vakolatrétegeket felhordani.

02

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A népvándorlás után stabilizálódó nyugat-Európában következett a kora-középkor technika forradalma. A 9-12. század a technikai fellendülés kora.

E folyamatban

– az antik világ öröksége

– a közel-keleti arab kultúra hatása volt meghatározó.

A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a kimerült Európának – elsősorban a normannok útján, később a keresztesek révén.

Az összegeződő tudásanyag az Atlanti óceán partján, főleg dél Angliában, Normandiában, az ibériai félsziget északi peremén és Párizs környékén érett be.

03

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Amit az itteni és ekkori Európa hozzáadott a kapott technikai kultúrához, az a népvándorlást túlélt népek

– agresszív küzdő- és verseny-szelleme,

– sajátos innovációs hajlama,

– újításokat elfogadó társadalma

volt, amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult..

E technikai forradalom alapvetően újításokon, találmányokon alapult, amelyek

– az energiaforrások növelését,

– az energia közvetítését,

– a munka szervezését

szolgálták.

04

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Nyakhám helyett váll és szügyhám, amely az 500 táján engedélyezettnél 2,5-4szer nagyobb vonóerőt tett lehetővé. (8-9. század)

05

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század)

Előzmények:

Vitruvius vízimalma

Hieropolisi vízkerék

06

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Vízkerék késő középkori ábrázolása.

07

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század)

08

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század)

Angliában a Domesday Book töredéke több mint 5000 vízimalmot sorol fel HódítóVilmos korából (11. század közepe).

Vízkerékkel bármilyen gépet lehetett hajtani.

09

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Fogaskerekek, áttételek, bütykös tengelyekhasználata. (10-12. század)

010

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A fogaskereket Indiában találták fel. E szerkezet a közel-Keletről érkezett Európába a 10. század előtt.

A bütykös tengely a forgó mozgást közvetlenül vagy közvetve pulzáló vagy rezgőmozgássá alakította át.

Bütykös tengely változata → rezgő mozgás

011

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Bütykös tengely változata → pulzáló mozgás

012

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Bütykös tengely modern megoldása → pulzáló mozgás

013

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Szélmalom (12. század második fele)

014

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A vízkerekek és áttételeik módon adtak vízemelő, gabona- és papírmalom, fa- és kőfűrész, kovácskalapács, kovácsfújtató működtetésére. Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora született;

– köszörű,

– olajütő,

– cukornádsajtó,

– kalló,

– cser- és kendertörő,

– lenvászonmosó…

– lábbal hajtott eszterga.

Apály-dagály malom is üzemelt már a 11. század végén Velencében.

A kölyüs malmok (kallós malmok) működtetése vezetett a papír elterjedéséhez.

015

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Cérnázó

016

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Kallómalom

017

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A spanyol területen át, arab közvetítéssel érkezett fonókerék a textilművesség színvonalát emelte.

A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként segítette az életminőség javulását (1180 után).

Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolásis járult.

A 12. század áttörés az emberi civilizáció fejlődésében; ekkor jelenik meg

– a gomb,

– a gomblyuk,

– a szappan,

– a szemüveg,

– a lúdtoll

– az étkezési villa.

Az ekkor feltűnő sprirálrúgó egy sor eszköz kelléke lesz.

018

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Az arabok vegyészeti ismeretei vezettek el a 10. század végén a

– borszesz (ethanol: C2H5OH) lepárlásához,

– salétromsav (HNO3 )készítéséhez,

– a tükör foncsorozásához,

– a puskaporhoz is.

A vegyészet textíliák, művészi alkotások, tárgya, építőanyagok színezését tette lehetővé:

– ólomfehér

– földfestékek

– olajok, zsírok, ólom használata

A földrajzi felfedezéseket segítette

– az iránytű

– méretarányos kompasztérkép

019

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A malmokban megjelentek a kilincsművekés szabályozták a szerkezet fordulatszámát.

A programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob.

Az órák elterjedése mellé a „programozott”harangjátékok már az emberi játékosság tükrei lettek.

Giovanni Dondi dell'Orologio (1330–1388)

020

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Programozott harangjáték

021

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Toronyóra szerkezet

022

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Toronyóra szerkezet

023

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

024

Toronyóra szerkezet

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Ramon Llull (Raimundus Lullus, kb. 1232–1315)

025

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Kovácsműhely

026

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Az arab számok megkönnyítették a termelés irányítását és kereskedelmi ügyletek végzését. A nulla a számolás forradalmi találmánya lett Európában.

A matematika az óra és a naptár reformjához vitte el Európát és az égitestek megfigyelésének alapja is lett.

Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély, a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és… a talicska.

„Visszakerült” Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is.

A habarcs készítéséhez használatos mész mellett a 11. századtól el-felbukkantak a természetes hidraulikus pótlékok; együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett.

Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsószigetelése.

027

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A nagy áttörés: a 10-12. század folyamatos fejlődése → csúcsív kialakulása

028

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A vázas építészet

029

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

030

A vázas építészet

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

031

A vázas építészet

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

032

Csigalépcső

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

033

Gargouille

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

034

Erkély

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom