Oktatási reformok tapasztalatai

Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás 2006. Augusztus 31.

Halász GáborOrszágos Közoktatási Intézet

Amiről szó lesz:

• Reformok és változások az oktatásban: hogyan gondolkodunk ma erről?

• Az elmúlt évek hazai reformjai és az oktatás fejlődésének mai globális tendenciái

• Mi várható az előttünk álló időszakban? Lesznek-e további reformok? Tudunk-e együtt élni a változásokkal?

Reformok és változások az oktatásban

• Hogyan viszonyulunk a változásokhoz?– 1989: „Csak reformot ne…”

– Lakossági vélemények: túl sok a változás, stabilitás kell

– Politikai inga és a „reformfáradtság”

– 2006-os választások: a stabilitás vonzása

• Két nagy dilemma:– Lehetséges-e a stabilitás?

– Tudunk-e együtt élni a folyamatos változással?

Lehetséges-e stabilitás? • A tanulásról való tudásunk változása

• A társadalmi-gazdasági környezet változása– Demográfiai változások

– Átmenet a digitális és tudásgazdaságba

• A rendszer mai problémái– Eredménytelenség és rossz hatékonyság

– Méltányossági problémák

• A változást támogató EU pénzalapok: elszalaszthatatlan fejlesztési lehetőség

Az elmúlt évek legfontosabb hazai reformjai

• Tartalmi reform: kompetenciafejlesztés és programfejlesztés

• Mérési reform: minden iskolára és tanulóra kiterjedő mérés

• Vizsgareform: differenciált, standardizált és kompetenciát értékelő érettségi

• Oktatástechnológiai reform: IT fejlesztések• Irányítási reform: kistérségi együttműködés• Fejlesztési beavatkozások (pl. esélyegyenlőségi

és nyelvtanulási programok)

A XXI. század elejének nagy reformirányai

• Egész életen át tartó tanulás– A fókusz az ellátó rendszerről a tanuló egyénre– A tanulás eredményes a fontos, nem az, hogy hol történik

• A tanulás eredményesebb megszervezése– Minden egyén számít – személyre szabott oktatás– Hatékony tanulásmenedzsment: formatív értékelés– Hangsúly a kompetenciák fejlesztésén

• Az oktatási rendszer eredményesebb kormányzása– Intézményi önállóság + visszajelzés + elszámoltatás– Intézményi intelligencia, szervezeti tanulás, vezetés fejlesztése

A „reform reformja”

Középpontban maga a tanulásKözéppontban a szabályok, a struktúrák és a nagyrendszer

Evolúciós folyamatok, ágensek viselkedésének befolyásolása

Lineráris tervezés, hangsúly a reform aktív „bevezetésén”

Többszintű gondolkodás (osztály, iskola, lokalitás, nemzeti rendszer)

Egyszintű gondolkodás

A mikroszintű változás a célMakroszintű változások (a mikroszint alig változik)

„Puhább eszközök”: meggyőzés és az érdekeltség

A változás kiváltója a jog

Eltérő ütem: van aki előrébb, és van aki hátrébb tart

Mindenki egyszerre lép

A reform mai felfogásaA reform mai felfogásaA korábbi reformparadigmaA korábbi reformparadigma

Mi várható/mire van szükség?• Országos szint: folyamatos fejlesztő

beavatkozások– Hatékonyság és eredményesség javítása– Kompetenciaorientált oktatás erősítése– Vezetés és szervezetfejlesztés– Természettudományos és technológiai oktatás

erősítése– A legnagyobb változás: tanárképzésben– A tanári foglalkoztatás

• LLL stratégia és Nemzeti Fejlesztési Terv (EMEROP)

Mi várható/mire van szükség?• Helyi-iskolai szint: önfejlesztés

– Önértékelés és intézményi stratégia

– Folyamatos önfejlesztés és intézményi minőségpolitika

– A tanulási eredmények folyamatos elemzése: „kutató iskola”

– Intézményi személyzeti politika (alkalmazás, értékelés, fejlesztés, elismerés)

– Az iskolák tanuló szervezetté alakulása

Lehet-e együtt élni a folyamatos változással?

• A gazdaság világában ez természetessé vált (folyamatos technológiai és piaci változások)

• Esősorban ne a makrostruktúrák, hanem a munkaszervezetek és a munkavégzés változzanak!

• A változás számára kedvező légkör

Köszönöm a figyelmet!