1

Hogyan írjunk újságot?

e-learning tananyag

2

Szakértő: Nagy Terézia PhD

Készítette a Ribotrading Kft. az IT Carei Egyesület megbízásából.

A tananyag a „Közösség-alapú határmenti hírügynökség és erőforrásközpont” (COmmunity-

based Borderland news Agency and resource Centre, COBAC, HURO/1001/282/1.2.3) című

projekt keretében valósult meg.

A projektet a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

keretében az Európai Unió támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint

Magyarország és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz

a térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont

térség fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti régió alapvető erősségeire építve.

További információkat a programról a www.huro-cbc.eu honlapon talál.

Vezető partner: Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület

Projekt partner: IT Carei Egyesület

Projekt költségvetése: 318.210 Euro

ERFA támogatás: 260.244,5 Euro

A jelen tananyag nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

3

Tartalom

Bevezető gondolatok az újságírás e-learning tananyagához ................................................ 5

Milyen a modern újság? ....................................................................................................... 5

Változó igények, új trendek.............................................................................................. 6

Mik a hírek? ......................................................................................................................... 6

Melyek a hasznos tudások? .................................................................................................. 8

Mit jelent a hír a különböző újságoknál? ............................................................................. 9

Hír, híradás és hirdetés ..................................................................................................... 9

Kik lesznek az Olvasóim? .................................................................................................. 11

Mi az, ami az Olvasóim számára fontos? ....................................................................... 11

Mi az, ami számukra érdekes? ................................................................................... 11

Hogyan tehetem érthetővé számukra a gondolataimat? ................................................. 12

Az újságcikkek tartalma ..................................................................................................... 12

Az újságírás és a stílus ................................................................................................... 12

Az újságírás műfajai ....................................................................................................... 13

Hír, hírösszeállítás ...................................................................................................... 13

Tudósítás .................................................................................................................... 13

Riport .......................................................................................................................... 14

Interjú ......................................................................................................................... 14

Kommentár ................................................................................................................. 15

Jegyzet ........................................................................................................................ 15

Glossza ....................................................................................................................... 15

Publicisztika ............................................................................................................... 15

Kritika ......................................................................................................................... 15

Ismét a hírértékről .......................................................................................................... 15

Bizonyítható, hiteles, megbízható, kiegyensúlyozott, mértékadó vélemény ................. 16

Mélység és tömörség ...................................................................................................... 17

Az újságcikk tagolása ......................................................................................................... 17

4

Cím és alcím ................................................................................................................... 17

Lead ................................................................................................................................ 18

Kifejtés ........................................................................................................................... 18

Háttér .............................................................................................................................. 19

Külcsín. Az újság megjelenése ........................................................................................... 20

A képek szerepe az újságírásban .................................................................................... 21

Az újság külső megjelenése és a hír értékelése .............................................................. 22

Multimédia, kulcsszavak, fórum és kapcsolat ................................................................ 22

Online újságok .................................................................................................................... 23

Közösségi újságírás ............................................................................................................ 25

Széleskörű információk helyi szinten ............................................................................ 25

Az igazsághoz való hűség .............................................................................................. 26

Bejegyzések hitelessége ................................................................................................. 27

Közösségi kontroll .......................................................................................................... 28

Közösségi portálok szerepe ............................................................................................ 29

Közösségi újság – mi minden szükséges hozzá? ........................................................... 30

Hiperlokális platform ................................................................................................. 30

Újságíróink ................................................................................................................. 31

Szerkesztők fóruma .................................................................................................... 34

Irányelvek a közösségi újságíróknak .......................................................................... 35

Etikai, jogi kérdések és a közösségi újságok .................................................................. 36

Közösségi újságírás és hírhub-ok (hírcsomópontok) ..................................................... 36

Képriport, kísérőfotó – fotózás ........................................................................................... 37

Összegzés ........................................................................................................................... 37

5

Bevezető gondolatok az újságírás e-learning tananyagához

Az újságírás minden szakmai fortélyával együtt egy olyan tevékenység, melynek

eredményeképp valós és fontos, érdekes és elgondolkodtató hírekkel, információkkal láthatjuk

el olvasóinkat. Bizonyos anyagi megfontolások, továbbá más személyi feltételek arra

késztetik az újságírókat és a lapkiadókat, hogy olyan híreket és információkat közöljenek,

mely vonzza az olvasókat.

Tananyagunkban arról lesz tehát szó, hogy hogyan írjunk jó újságot, s hogyan ragadjuk

meg az olvasók fantáziáját.

Milyen a modern újság?

A modern újság naprakész, figyelemfelkeltő, átlátható. Egyformán tartalmaz rövid, tömör

híreket, háttéranyagokat, riportokat, képeket és online megjelenés esetén más multimédiás

felületeket is.

A modern újság kiszolgálja olvasói igényeit, miközben tényszerű, megbízható és hiteles.

6

Változó igények, új trendek

Az elmúlt években már majdnem mindenki számára elérhetőek az online hírforrások, így

a hírfogyasztás jelentős hányada a papíralapú újságokat hátrahagyva, az olcsóbb, frissebb

online világ felé fordult. Ha még messzebbre tekintünk, azt is láthatjuk, hogy az újságok,

magazinok, folyóiratok széles skálája várja, hogy az Olvasója megtalálja, míg korábban a

kínálat jóval szűkösebb volt. Nem is kell olyan távoli múltba tekintenünk, hogy lássuk, mind

az újságolvasási szokások, a hírfogyasztás, az ismeretszerzés módjai, s ennek köszönhetően

az újság- és hírelőállítás folyamatai is megváltoztak. Tekintsük e változásokat:

(1) felgyorsult információáramlás

(2) a világ más tájairól érkező hírek „közelebb” kerültek

(3) specializálódott igények

(4) a kizárólagosan papíralapú újságok mellett megjelentek a részben vagy teljes

mértékben online elérhetőségű újságok, hírportálok

(5) az előbbi következményeként szélesebb olvasótáborból vonzhatnak olvasókat az egyes

újságok

(6) gyorsabb, intenzívebb lett a hírkövetés és a reagálás, ennek következtében

megváltoztak a hírekkel, háttérelemzésekkel kapcsolatos igények

(7) egy-egy hírre sokkal kevesebb időt fordítanak az olvasók, így szükséges, hogy

különböző technikákkal megragadják az Olvasó figyelmét.

Minderről lesz szó a tananyagunkban.

Fontos változás az is, hogy sokkal több hír és sokkal több álhír, anekdota kering a világhálón,

miközben az olvasóközönség sokkal inkább specializálódott egy-egy típusú hírportálra,

újságra. Ez nemcsak azt jelenti, hogy politikai elkötelezettség szerint választ újságot vagy

éppen személyes érdeklődésének megfelelően választ a tematikus lapokból, hanem azt is,

hogy eltérő a közönsége a hírportáloknak, a bulvárnapilapoknak, a rövid híreket és a

véleményeket, elemzéseket is tartalmazó újságoknak.

Mik a hírek?

A hír ellenőrzött és megbízható információ, amely számot tart a közérdeklődésre és

amelyet az újságírói szakmai etika figyelembevételével írnak meg.

7

Rengeteg információ terjed a világban, mégsem lesz mindegyikből hír. Abból lesz hír,

amelyiknek hírértéke van, azaz fontos, hogy a társadalom széles rétegeihez eljusson, hiszen

befolyással van az életükre, tapasztalataikat, tudásukat gazdagítja. Hírértéknek nevezzük azt

is, ami az információt eladhatóvá (értékessé) teszi.

A hírérték függ az alábbiaktól:

a) Az aktualitás. Mennyire friss az esemény, a történés?

b) A hír szereplői. Mennyire ismert a hír szereplője, milyen a befolyása, milyen

pozícióban dolgozik?

c) Közelség. Hol történtek az események? Kikkel történtek az események?

d) Exkluzivitás. Az esemény mennyire egyedi, szokatlan, váratlan, meglepő,

megdöbbentő vagy épp katasztrofális?

e) Előzmény. Adtunk e hírt korábban hasonló hírről? olvasóink várják-e a hasonló

híreket?

f) Szórakoztató faktor. A hír mennyire lenne érdekes vagy szórakoztató?

Hírérték

Aktualitás

Szereplők

Közelség

Exkluzivitás

Előzmény

Szórakoztató faktor

8

A hírnek tárgyilagosnak, világosnak és lehetőség szerint rövidnek kell lennie. Minden

esetben meg kell válaszolnia hat alapkérdést: ki, mikor, hol, mit tett, hogyan, miért?

A hírek (kivétel a rövid hírek) címmel és leaddel kezdődnek. Maga a hír a

figyelemfelkeltő, lényegretörő leadnek a kifejtése. A hír elején vannak a legfontosabb

információk, s az információgazdag részletek a hír vége felé fogyatkoznak, de teret engednek

a következtetéseknek (szigorú szabályok mellett), valamint a várakozásoknak, a kérdéseknek,

a véleményeknek.

A hír nem azonos a riport, interjú, kommentár műfajaival, más igényeknek, szakmai

elvárásoknak kell megfelelnie, melyekről a továbbiakban lesz még szó.

Melyek a hasznos tudások?

Ahhoz, hogy jó újságot írjunk – vagy általában, hogy jól írjunk –, néhány feltételnek meg

kell felelni. Ezeket nevezzük most a tananyag folyamán hasznos tudásoknak, mert egyidejűleg

hasznosíthatók az újságírás minden momentumában.

Szókincs és nyelvtan. Az újságírás nem követeli meg, hogy sok idegen szóval tűzdeljük

meg mondanivalónkat. A legfontosabb, hogy az utca embere is értse mondanivalónkat, de

természetesen a magyar helyesírási és mondatszerkesztési követelményeknek megfelelően.

Enélkül visszatetszést kelt az írás. A szókincs, melyet alkalmazunk, álljon közel ahhoz a

szókészlethez, melyet Olvasóink használnak, fogalmazzunk választékosan, de érthetően.

Figyeljünk oda a nyelvi szerkezetek helyes használatára és a jövevényszavak megjelenési

formájára. Fontos, hogy kifejezéseink megközelíthetik a hétköznapi beszélt nyelvet, de

tartózkodjunk a trágár szavak használatától.

A szókincs és nyelvi eszközeink lesznek segítségünkre, hogy jól, pontosan és érthetően

megfogalmazott újságcikkek kerüljenek ki a kezünkből. Ugyanakkor a szóbeli kommunikáció

is nagyban szerepet játszik a következő hasznos tudás alkalmazhatóságában.

Kapcsolatteremtő készség. Mint újságírók, gyakran fogunk találkozni azzal a kihívással,

hogy hogyan szólítsunk meg különböző, idegen embereket, hogyan gyűjtsük be tőlük a

használható információkat és hogyan készítsük el velük riportunkat, interjúnkat. Különösen

nehéz ez, ha nem a „saját köreinkből” kell valakivel beszélgetni – és a legtöbb eset ilyen. Meg

kell találni a hangot a különböző társadalmi helyzetű emberekkel, ösztönözni kell arra őket,

hogy kifejtsék gondolataikat.

9

Hírérték felmérése. A hírérték megítélése egyike a hasznos tudásoknak. Ez a készség az,

amely biztosítja az aktualitást és az exkluzivitást. Azonban ezen újságírói erény szükségképp

ki kell, hogy egészüljön a jó lényeglátási képességgel is.

Elemző és empatikus készségek. Amennyiben a hasznos tudások mindegyike

rendelkezésre áll, egy átfogó készségre is szükség van. Arra, hogy az újságíró megérezze a

lényeget, következtetéseket tudjon levonni, érezze az információk tengerében a lényeges

áramlatokat. Sokszor nemcsak az elemzési készségre, hanem egyidejűleg az empátiára, a

beleérző készségre is szükség van, hogy igazán hiteles információval gazdagodjon az

újságíró.

Mit jelent a hír a különböző újságoknál?

Ahogy a hírérték kapcsán áttekintettük, sokféle dolognak együtt kell állnia, hogy

hírértékűvé legyen. Azonban az egyes lapok, különböző érdeklődésük, orientációjuk és

olvasóközönségük okán eltérő módon értékelik azt, hogy mi az igazán fontos hír. Azaz

eltérően értékelik a híreket, más prioritásokkal rendelkeznek. Így a hírérték belső aránya is

megváltozik. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy közéleti és egy bulvárlap érdeklődési köre eltérő

lehet, ahogy a hírességek közül is előbbi inkább politikusokat, gazdasági vezetőket

szerepeltet, utóbbi inkább színészekkel, zenészekkel, valóságshow-szereplőkkel, celebekkel

foglalkozik.

Kissé nehezebb észrevenni azt a különbséget, hogy a különböző típusú újságok

aktualitásai miben is különböznek. Egyes lapok a kurrens hírekkel együtt mozdulnak, az

olvasóközönségük igényei szerinti mélységben elemzik a híreket, míg mások – a hobbik és a

bulvárlapok többsége – egy-egy tematikát tesz aktuálissá vagy egy-egy híresség életéből

merítenek.

Hír lehet tehát az, ami épp a világban történik, de lehet az is, amit az újságok szerkesztői,

többnyire csapatmunkában, megterveznek. Alapvetően azonban az elsőt tekintjük „igazi”

hírnek.

Hír, híradás és hirdetés

A hír az újdonság erejével hat, aktuális, némileg meglepő (bár mindig van, aki számított

arra, hogy bekövetkezik), hatalma van. Lefoglalja a közbeszédet, a lapokat, a társadalom

10

tagjai beszélnek róla. Gyakran előfordul, hogy a rejtett világból kerül a nyilvánosság elé, s

ennek persze nem mindenki örül. A hír hatalom, a nyilvánosságra kerülése pedig sokszor

okoz bonyodalmat, máskor pedig inkább csak híradás egy-egy eseményről (kitört a vulkán,

baleset történt a 67-es úton, feljebb ment a benzin ára, stb.). Hír viszont az, amikor kiderül,

hogy kartellbe tömörültek, s úgy befolyásolták az árakat, a politikusok egy csoportja

lemondásra készül,… Hearst úgy gondolta, hogy "Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg

akarja akadályozni; minden más: hirdetés". S igen, a hirdetés valóban nem tartozik a hírek és

az újságírói feladatok közé.

Hirdetés az, ha az áruházban nagy tavaszi leértékelés kezdődik, de híradás az, ha

ugyanebben az áruházban a vevők többsége elégedetlenül távozik. Hirdetés az tehát, amely

igaz, hogy tartalmaz aktualitást is, talán exkluzív is, s biztosan közelinek tekinthető,

ugyanakkor valakinek az érdekében áll, hogy megjelenjen (s ezzel a piaci szerepét erősítse).

Újságok hasábjain gyakran látunk riportnak vagy híradásnak álcázott hirdetéseket, s kezdő

újságírók is könnyen elvéthetik, e határvonalat, ezért legyünk figyelmesek, amikor valaki hírt

ad számunkra valamilyen eseményről, cselekményről.

11

Kik lesznek az Olvasóim?

Nagyon fontos, hogy az újság az Olvasó számára íródik. A lap profilja jórészt

meghatározza, hogy kik az olvasói, azaz egy célcsoportra irányuló az információátadás.

Ugyanakkor az újság összes szakmai munkaerejének arra kell törekednie, hogy az Olvasó

érdeklődését felkeltse és fenntartsa. Akár tematikus lapról, akár közéleti újságról, bulvárlapról

van is szó, az Olvasó érdeklődése áll a középpontban, ő lesz a fogyasztója a sajtóterméknek,

végső soron pedig az egyes újságcikkeknek.

Mi az, ami az Olvasóim számára fontos?

Az első és legfontosabb kérdés, hogy eldöntsük, melyek azok az információk, illetve

hírek, amelyek fontosak az Olvasó számára. Tekintsünk úgy újságunkra, hogy ez az egyetlen

forrás az Olvasó számára, ahonnan a számára fontos információkat kinyerheti. Fontos

lehatárolni az újság profilját, s ahhoz alkalmazkodó tematikájú híreket, az olvasó igényeinek

mértékében feldolgozni. Így például egyes újságok rövid, érthető formában közölnek híreket,

épp annyit, amennyi a mindennapokban szükségesek, s ezeket fűszerezik vidám, szórakoztató

vagy épp megdöbbentő híradásokkal. Mások azonban hosszabb elemzéseket,

háttérinformációkat, közírók tárcáit, szépirodalmi cikkeket is lehozhatnak, hiszen olvasóik

számára ezek is fontosak. Megint más lapok nem foglalkoznak a napi hírekkel, a politikai

eseményekkel, annál többet például a macskák tenyésztésével és tartásával. A lap profilja

vonzza az olvasót, miközben e profilt szigorúan fenn kell tartani, hogy az olvasótábor által

fontosnak tartott információk eljussanak a célcsoporthoz, s az olvasótábor ne veszítse el

figyelmét.

Mi az, ami számukra érdekes?

Az újság profilja meghatározza, hogy melyek a fontos hírek. Ugyanakkor olyan formában

kell tálalni az Olvasó számára, hogy az érdekes legyen, ugyanakkor az olvasó által elvárt

stílusnak megfelelő legyen. Ez azt jelenti, hogy ismerni kell a lap olvasóinak ízlését. Ha ebben

elbizonytalanodnánk, akkor a laphoz érkező olvasói levelek, online felületére érkezett

megjegyzések és kommentárok eligazíthatnak bennünket abban, hogy melyek azok a témák,

melyek felkeltették az érdeklődésüket, s mely az a stílus, amelyet nem illetnek negatív

megjegyzésekkel.

12

Ha nem áll rendelkezésünkre ilyen adatforrás, akkor kisebb, véleményekre irányuló

kutatást is kezdeményezhetünk.

Hogyan tehetem érthetővé számukra a gondolataimat?

Az Olvasó azt várja a laptól, hogy hiteles és érthető cikkeket olvasson. Az újságcikk akkor

lesz érthető, ha a szókincse és nyelvhasználati módja megegyezik vagy megközelíti az

olvasóét, érvelése logikus, de ugyanakkor legyen rendezett, legyenek benne szűkre szabott

magyarázatok. Hosszabb cikk esetén legyen tagolt, melyen a logikus érvelés fonala

végigvezet. A hatékonyság és a zökkenőmentesség fontosabb mindennél, az érthetőség

rovására nem bonthatjuk meg a megszokott formákat, s nem hagyatkozhatunk arra, hogy

egyes részleteket „úgyis mindenki ismer”. Ezért a lehető legtömörebben az összes vonatkozó

információt, rendezetten kell ismertetnünk, hogy az Olvasóban ne maradjanak

megválaszolatlan kérdések.

Az újságcikkek tartalma

Az újságcikkeknek – tapasztalhattuk már – sokféle vállfaja van. E tekintetben eltér a

stílus, a műfaj, s végső soron azok a szigorú feltételek, amelyek az objektivitás köré

rendeződnek, még azok is változhatnak. A tananyag elkövetkező részében ezekről lesz szó.

Az újságírás és a stílus

Az újságírás egyik alapja, hogy már stílusában is tükrözi a megbízható hírforrás,

megbízható elemző képét. Az információkat meggyőzően tálalja, s a nyelvhelyességre

ügyelve, szinte irodalmi értéket képviselve informál.

A stílus sajátságai:

• rövid, lényegre törő

• figyelemfelkeltő (elsősorban a címben és a leadben)

• érvelése, ha szükséges, világos és meggyőző

• nem csak racionális, de tud hatni az érzelmekre is (de nem hatásvadász!)

13

• alkalmazza a mindennapi beszélők által használt kifejezéseket, kivéve a

szakzsargont, a szlenget, a trágár beszédmódot

• minden eszközzel törekedjen arra, hogy hiteles legyen (nyelvi eszközöktől a

hivatkozásig, szakértők megszólaltatásán és pontos idézésén keresztül többféle

eszközt bevetve)

Az írott szöveg legyen áttekinthető, amennyire lehet, tagoljuk bekezdésekkel, s

használjunk egy vagy kétféle kiemelést a szövegtörzsön belül. Azonban a kiemelések egy-egy

szót, egy-egy félmondatot érintsenek, mert ha az egész szöveg jelentős hányada kiemelt, az

inkább visszatetsző, olyasmi, mintha kiabálva beszélnénk.

Az újságírás műfajai

Hír, hírösszeállítás

Hír mindaz, ami aktuális, érdekes, fontos és tényszerű. Ugyanakkor pontos, azaz tény- és

adatszerű; tömör és világos, valamint közérthető. A hírnek hírértéke van. A hírösszeállítások

több, összefüggő hírcsoportot, azok háttéranyagát, elemzéseket és esetlegesen hozzá

kapcsolódó kommentárokat és interjúkat tartalmaz.

Tudósítás

A tudósítás személyes élményeken alapul, azaz az újságíró által meglátogatott

helyszíneken, eseményeken, körülményeken megfigyelt, továbbá meghallgatott

véleményeken alapul, melyeket adatgyűjtéssel alátámasztott tényanyaggal egészítenek ki. A

tárgyilagos vagy szubjektív szemlélet sokszor keveredik benne. E műfaj lehetőséget ad arra is,

hogy összehasonlításokat tegyen az újságíró, ok-okozati összefüggéseket állapítson meg,

ítéletet alkosson, s végső soron szépirodalmi eszközöket is alkalmazzon annak érdekében,

hogy az Olvasó figyelmét megragadja, illetve minél érzékletesebben ábrázolja tárgyát. A cél

az, hogy a lehető legpontosabban rekonstruáljon egy-egy eseményt vagy történést, miközben

adatgyűjtésével és személyes jelenlétével hitelesíti a tudósítását.

14

Riport

A riport alapja az élmény, melyet az újságíró átél. A cél itt is a valósághű megjelenítés, ezért a

társadalmi, politikai, gazdasági háttérbe ágyazottan mondja el az eseményt, rögzíti a

pillanatnyi állapotokat és gondolkodásra késztet. Olyan helyeket, miliőket mutat be, ahova az

olvasó nem jutna el, de érdeklődésére számot tart. A riport lehet tényfeltáró, oknyomozó,

elemző, bíráló, vagy dokumentumriport.

Interjú

Az interjú során lehetőséget adunk, hogy interjúalanyunk egy-egy téma kapcsán kifejtse

véleményét, olyan beszélgetés, melynek témája/eredménye közérdeklődésre tarthat számot. A

politikusok számára ez a közszereplés egyik lehetősége. Az interjú során sok múlik azon,

hogy a kérdező hogyan és mit kérdez, illetve hogyan reagál az elhangzottakra. Az interjú az

egyik legjobb információszerző módszer, melynek eredménye végül a nyilvánosság elé kerül.

Szerencsés, ha az interjúalany határozott állásponttal bír, de a legfontosabb, hogy a kérdező

ne tegyen fel sugalmazó, bonyolult vagy eldöntendő kérdéseket.

15

Kommentár

Tulajdonképpen a hírmagyarázatok műfaja, melyben az újságírónak ragaszkodnia kell az

ismert tényekhez, ugyanakkor az összefüggéseket szubjektíve mutathatja be, természetesen

alapos ismereteket feltételezve. Nagyon fontos, hogy jól különüljön el a hírektől, ez ugyanis

megőrzi a lap hitelességét.

Jegyzet

Általában egyetlen hírre, híradásra, tudósításra reagáló, markáns hangvételű, erős érzelmi

töltetű írás. Ez a legszemélyesebb hangvétel műfaja is egyben, melyben a groteszk, az irónia,

a fikció, a vélelem is helyet kaphat.

Glossza

Általában konfliktusos helyzeteket feldolgozó, kritikus hangvégelű, ironikus cikk. Általában

egyetlen hírre reagálva születik, s a célja, hogy a közérdek, a közfelfogás és etika

megnyilvánulhasson. Alműfaja a karcolat.

Publicisztika

A publicisztika kiindulópontja egy-egy hír, mely nem is feltétlenül a legaktuálisabb vagy

legakutabb kérdéseket feszegeti. A tényeket társadalmi-gazdasági-politikai kontextusba

helyez el, feltárja az összefüggéseket és az ellentmondásokat, s ezen keresztül kívánja a saját

véleménye mellé állítani az olvasókat.

Kritika

Irodalmi, képzőművészeti, színházi, zene- és filmkritika. Egy-egy esemény, könyv, bemutató

bírálata és elemzése, esztétikai irányelvek közvetítése a feladata.

Ismét a hírértékről

16

A hírértékről ejtettünk már szót, itt most a tartalmi szempontokból vesszük újra elő. A

hírérték tartalmi szempontból akkor magas, ha

� sok embert érintő problémáról szól, eléri az olvasókat (ingerküszöb-mérce)

� rossz hír ingerlőbb, vitára késztet, jobban megragad, igaz, a jó hír viszont hiányzik

� az olvasók érintettnek érezhetik magukat (közelség-mérce)

� híres és hírhedt személyek, nagyhatalmak, gazdasági szereplők jelennek meg benne

� a korábbi hírek folytatásaként, annak hatására jelenik meg (előzménye volt)

− a folytatás is érdekes, ha a hír (előzmény) az volt, de

− az előzményeknek ismertnek vagy ismertetendőnek kell lennie (alap és

háttérinformációk is meg kell, hogy jelenjenek)

− váratlan fordulat történt.

Bizonyítható, hiteles, megbízható, kiegyensúlyozott, mértékadó vélemény

Az újságcikkek tartalmának mércéje, hogy mennyire bizonyítható, hiteles, a lap és az

újságíró mennyire megbízható, az írások, híranyagok ideológiailag mennyire

kiegyensúlyozottak, s mennyire tekinthetők mértékadóaknak a megfogalmazott vélemények,

szerkesztőségi vélemények.

Ennek érdekében a cikkek forrásmegjelölést, hivatkozásokat használnak, online

megjelenés esetén pedig linkekkel vezetik a kíváncsi olvasót. Természetesen sok esetben

anonimitást kérnek az interjúalanyok – ez az egyetlen elfogadható indok, amikor a hír forrása

nincs pontosan megjelölve.

A lap és a cikk hitelességét az újság, az újságíró korábbi megítélése, a megjelent cikkek

bizonyíthatósága, hosszútávú helytállósága biztosítja. A megbízhatóságot és így a hitelességet

nagyban növeli, ha szakújságírók dolgoznak egy-egy területen, az elemzéseket hozzáértő

személy végzi, az adatforrások vagy az újságíró saját tapasztalatait jelentik vagy pedig

megbízható forrást.

Növeli a lap hitelességét és megbízhatóságát, ha a tényanyag és a vélemények

elkülönülten jelennek meg, s ha a vélemények mértéktartóak, éleslátásról tesznek

tanubizonyságot. A vélemények esetében fontos, hogy a hatályos jogszabályoknak

megfelelően ne sértse senki jogait, ugyanakkor irodalmi eszközökkel is megtámogatva fejezze

ki az olvasók számára elfogadható, elgondolkodtató véleményeket.

17

Mélység és tömörség

A jó írás az újságban is az, amely rövid, tömör, áttekinthető, logikusan felépített és a

felvetett kérdésekre megadja a választ.

A cikkünk legyen pontos és megbízható. Ez azt jelenti, hogy megalapozottan állításokat

írjunk csak le. Azaz olyan tényeket közöljünk, melyeknek utánajártunk, melyeket megbízható

hírforrásokból szereztünk. Ezzel eleget teszünk annak a kihívásnak is, hogy az írásunk

megőrzi és építi az újságunk hírnevét, s nem utolsósorban az újságíró saját hírnevét is.

Az olvasóközönség vélt érdeklődésének megfelelő mélységűnek kell lennie a cikkeknek –

ezt egy bejáratott újságnál tudják is a szerkesztők és az újságírók. Ha bizonytalanok lennénk

abban, hogy mi az esetünkben a megfelelő mélység, arra kell gondolnunk, hogy írásunknak

1) tartalmaznia kell minden szükséges információt

2) nem lehet hosszú, dagályos, hiszen a hosszú cikkeknek többnyire nagyon kevesen

látnak neki. Az újságírás és –olvasás modern trendjét elemzők szerint egy-egy

cikkre max. 2-3 percet szán az olvasó, így ilyen hosszúságú cikket kell írni.

Kivétel természetesen az elemző, háttéranyagokat feltáró cikkek. Mindnyájuknál

fontos azonban, hogy a lead olyan hatású legyen, hogy késztesse az olvasót a

további olvasásra.

Fogalmazzunk tömören, s így erőteljesebb, hatásosabb mondatokat kapunk. Azaz, ahol

lehet, kerüljük el a melléknevek, határozók használatát. Legyenek gondolataink

félreérthetetlenül logikusan és átgondoltan leírva.

Minden, a témába vágó kérdést érinteni kell, hogy ne maradjanak megválaszolatlan

kérdések. Ugyanakkor a feladat sajátossága az, hogy egy jó hírnél mindig maradnak kérdések,

melyekkel – főleg, ha az olvasóközönséget érdekli – foglalkozni kell a továbbiakban. Kihívás

az is, hogy a hír maga a jéghegy csúcsa, előzményei és utóélete van. Ezért a megválaszolatlan

kérdés kritériuma csak adott pillanatban elérhető tökéletességet jelent.

Az újságcikk tagolása

Cím és alcím

18

A cím legyen érthető és figyelemfelkeltő, de ne legyen megtévesztő, mert az rontja a lap

hírnevét és megbízhatóságát. Az alcím közelebbről határozza meg a cikk témáját, s jelezze az

aktualitást.

Lead

A lead a cikk címe és a törzsszöveg között helyezkedik el, általában kiemeléssel

választják el a törzsszövegtől. Tartalmazza az alapvető információkat, s finoman utal a

következtetésekre is. Ez az egyik legfontosabb tartalmi elem, hiszen ez adja el a cikket.

Kifejtés

Az újságcikk törzsszövegét kialakítani nem is olyan egyszerű feladat. Fontos

meghatározni, hogy mi a hír vagy alapötlet, melyek azok a dolgok, amelyek szükségesek

ahhoz, hogy érthetően, érdekesen le tudjuk írni, mik azok az információk, melyek

szükségesek az olvasó számára. Fontos, hogy az összefüggések, a logikai sorrend érthető

legyen, a kifejtésnek íve/iránya legyen.

19

Ha kész a törzsszöveg, akkor érdemes még egy pillantást vetni rá, hogy ellenőrizzük:

1) nyelvi, helyesírási szempontból rendben van-e

2) világosak-e benne az összefüggések

3) nyilvánvaló-e a hírértéke

4) egyszerű és tömör-e?

5) Vajon szükséges-e további háttéranyag a megértéséhez?

Háttér

Amennyiben a törzsszöveg megkívánja, a tördelőszerkesztő szépérzékére bízva oldalt

vagy kisebb szövegboxokban kerülnek megjelenítésre a törzsszövegben nem megjeleníthető,

de nem elhanyagolható háttérinformációk. Ezek tartalmilag is, elmélyülésben is segítik az

olvasót, s segíthetnek megérteni a cikk üzenetét, ugyanakkor más, informatív anyagokat is

tartalmazhat, mint pl. statisztikák, grafikonok, térképek, stb. A háttér annál nagyobb hangsúlyt

kap, minél inkább terjedelmes egy híranyag feldolgozása, s apró, ill. ún. mínuszos hírek

mellett egyáltalán nem fordul elő, ahogy glosszák, publicisztikák mellett sem.

Újságcikk

Hír, alapötlet

Szükséges informáci

ók

Összefüggések

Stílus

20

Az újságcikkek felépítése tehát a tényektől a háttérinformációkon keresztül, a hír

részletezésén át vezet, melyet később a követő hírek, végül az áttekintés, következtetés követi,

amikor a hírérték a csökkenő pályára lép.

Külcsín. Az újság megjelenése

Az újság megjelenése, rendezettsége, esztétikai kivitelezése nem az újságírók közvetlen

feladati közé tartoznak, ugyanakkor nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cikkek és maga

a lap olvasótábora növekedjen.

21

A képek szerepe az újságírásban

A képek, videók, térképek, ábrák, grafikonok, multimédiás elemek egyre nagyobb

hangsúlyt kaptak a modern újságírásban. A hírek, háttéranyagok értelmezéséhez nagyban

hozzájárulnak, segítik az olvasók elmélyülését. Ugyanakkor egy-egy szemléletes képpel vagy

videóval (természetesen ez utóbbi csak online megjelenésnél lehetséges), további közönséget

is lehet toborozni, s szívesebben olvassák el a tartalmat. Emellett hitelessé teszi az olvasók

számára az újságíró ismereteit, hiszen úgy tűnhet számukra, hogy valóban ott járt, valóban

tapasztalatokat gyűjtött, valóban meghallgatta az embereket. Az újságok online felületén

ráadásul további képeket is lehet csatolni egy-egy híranyaghoz, mely akár önálló életet is

élhet.

22

Az újság külső megjelenése és a hír értékelése

A képek, ábrák és más vizuális elemek alátámaszthatják a lap híranyagát, ugyanakkor

bizonyos kompozíciók, harsány megjelenés és a vizuális elemek tartalma lehetővé teszi, hogy

a bulvárlapként ítéljék meg az olvasók. Éppen ezért nagyon megfontoltan kell kialakítani az

újság arculatát, s itt ismét gondolni kell az újság profiljára és a megszólított olvasótábor

igényeire.

A hírek értékelése nagyban függ tehát a lap esztétikai megjelenésétől.

Multimédia, kulcsszavak, fórum és kapcsolat

Az újság dinamikusságát az online változatban lehet jól biztosítani. Ehhez szükség van

multimédiás elemekre, a kulcsszavakra és kapcsolódó linkekre, fórumra és a visszajelzést

biztosító kapcsolatra, mely lehet e-mail cím, telefonszám, stb. Fontos, hogy a kapcsolódó

23

linkek az újság saját tartalmaira (is) mutasson, ezzel is erősítve az olvasó számára a lap

hitelességét és megbízhatóságát.

A fórumok, hozzászólások áttekintésével az újságírók képet kaphatnak arról, hogy egy-

egy cikk milyen fogadtatásra talált, s melyek azok a témák, amelyek érdekelnék az olvasóikat.

Ilyen jelzéseket e-mailen, a lap facebook vagy más közösségi oldalán is begyűjthetünk.

Online újságok

Az online újságok sem egyformák, megkülönböztetünk mainstream híroldalakat, index- és

katalógusoldalakat, véleményoldalakat, valamint véleménynyilvánításra indított oldalak.

Vannak olyan hírportálok, amelyek teljes mértékben az interneten jelennek meg, mások mind

online, mind papírformátumban megjelennek, ismét más lapok csak korlátozottan engedik a

cikkeikhez a hozzáférést. Azok, amelyek online is jelen vannak, nemcsak kiszolgálják vele az

olvasókat, de maguk is, az interaktivitás és multimédiás lehetőségek miatt hasznukra

fordíthatják e megjelenési formát, s gyűjthetnek adatokat olvasóiktól.

Az interneten megjelenő hírek rövid összefoglalóval (mint a lead), hívják fel a figyelmet a

cikkre, s egy kattintással elérhető a cikk maga, s onnan további kattintással háttéranyagok,

kapcsolódó publicisztikák, hivatkozások gyűjteménye is elérhető. Ez a fajta megjelenési

forma a korábbihoz képest elképzelhetetlen dinamikát jelent, de egyúttal azt is

feltételezhetjük, hogy még további fejlődéssel méginkább megbízható, szemléletes

híranyagokat kapunk a közeljövőben.

24

25

Közösségi újságírás

A közösségi újságírás olyan helyi hírekre összpontosít, amely egy-egy kis területen,

városban vagy városrészben az ott lakókat érintheti. A helyi újságírók a helyi olvasóközönség

érdeklődést elégítik ki. Általában heti rendszerességgel jelennek meg – illetve online változat

esetén az új hír beérkezésekor frissül. A közösségi újságírás speciális változata, amikor a

híreket lelkes amatőrök szerkesztik, akik a helyi közösséget érintő eseményeken résztvesznek.

Mivel helyi emberek helyi híreket tálalnak, ezért, úgy tartják, hogy a közösségi újságírás

bensőséges, személyes, a közösségi értékeket tükrözi, annak problémáival és mindennapjaival

foglalkozik, de egyúttal vezető szerepet is kap. A vezető szerep abból fakad, hogy az újságban

megjelenő hírek, problémák és események nagyobb publicitást érnek el, a közösség

szócsöveként működik, de egyúttal a közösség ráhagyatkozik és elfogadja a közösségi újság

véleményét is. Azonban a közösségi újság véleményének közel azonosnak kell lennie a

közösség többségi véleményével, hiszen a közösség kontrollja, helyi információkat érintő

véleménye ugyanabban a kis térben mozog. Ez azt is jelenti, hogy a hitelességet és

megbízhatóságot ugyanaz a közösség biztosítja, akiről szólnak az írások.

Széleskörű információk helyi szinten

Amikor közösségi újságírásról beszélünk a helyi szintű információgyűjtés az elsődleges.

A cél: a helyi olvasókat helyi közérdekű információkkal lássuk el (pl. ingyenes

jogitanácsadás, virágosztás, orvosi rendelő nyitvatartása), helyi híreket tegyünk közzé (pl.

építkezések a környéken, új létesítmények megjelenése vagy trükkös tolvajok megjelenése).

A helyi híranyagot, a korábban bemutatott újságírás szabályainak megfelelően tálalva, a helyi

híreket felölelve dolgozzuk fel. Fontos, hogy a helyi közösség véleményét is tükrözzük. Ez

26

szükséges a közösségi bizalom megerősítéséhez, amely az alapja lesz annak, hogy további

helyi hírek jussanak el lapunkhoz.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy minél nagyobb a közösség, annál sokszínűbb, a

véleménye annál sokrétűbb. A közösségi újságírás hitelességét és befolyását pedig a helyiek

bizalma adja meg, azaz a helyi vélemények sokszínűségének tükröződése egy-egy cikkben.

A lokalitás, azaz az, hogy helyi hírekkel töltjük meg újságunkat, egy közösségi újságnál

kiemelten fontos. Ken Byerlynak tulajdonítják a mondást, hogy „a Main Streeten történt

közelharc fontosabb, mint a forradalom Bulgáriában”. Annyiban mindenképpen

egyetérthetünk, hogy a hétköznapi olvasót valóban a helyi dolgok érintik, a helyi hírek a

nélkülözhetetlenek a számára. A közösség számára a helyi politikai élet, annak hatásai, az

oktatási intézmények, a helyi sporthírek, a bűnözés a fontos, éppen ezért alakultak a helyi

híroldalak és alakulnak a közösségi újságok. Ehhez pedig olyan helyi aktív szereplők

kellenek, akik részt vesznek a helyi közösség életében és az információikat érthető formában

közre is adják.

Az igazsághoz való hűség

27

A közösségi újságírás nagy előnye, hogy helyi újságírók dolgoznak, akik maguk is

részesei a helyi életnek, így érzik annak problémáit és örömeit, elkötelezettek és kíváncsiak.

Ennek következtében valóban ismerik a helyi életet és a közösség véleményformálóit. A

közösségi újságírók maguk is ilyen véleményformálók. Éppen ezért különösen fontos, hogy

az újságírók elfogulatlanok legyenek, s minél hitelesebben közvetítsék a valóságot. Mivel

általában kis közösségnek szólnak az írásaik, az olvasók jelentős része személyesen is részt

vesz, megtapasztalja, hallott valamit a híranyagban megjelenő eseményekről, információkról.

A hitelességet ezért az igazsághoz való hűség biztosítja.

Az igazsághoz való hűséget úgy érhetjük el, ha adatokkal alátámasztott híranyagot

állítunk össze és a véleményeket minden oldalról közvetítjük, az érvelésünk logikus és az

újságíró személyes véleményét, értékítéletét elkülönülten jeleníti meg. Fontos, hogy minden

oldalról megközelítsük a problémákat, így teret engedhetünk a közösség

véleménykülönbségeinek, s végső soron a helyi konfliktusok, problémák mediátorává is

válhat a közösségi újság.

Bejegyzések hitelessége

A közösségi újságírás – hasonlóan a blogokhoz – úgy őrzi meg a hitelességét, ha sokan

olvassák és sokan aktív vagy passzív módon pozitív visszajelzést adnak. Az aktív pozitív

visszajelzés azt jelenti, hogy jelzi az újság szerkesztőségének vagy az online újság fórumán,

hogy tetszett az írás vagy a lapszám. Passzív pozitív módon pedig úgy jelezhet vissza, ha

továbbra is olvassa a lapot vagy az online újságot – nyílván ennek mérése egy kissé

bonyolultabb, de megoldható.

A sok olvasó és a tőlük érkező visszajelzések adják a cikkek, hírek hitelességét, mert:

• ha sokan olvassák, azt feltételezhetjük, hogy hitelesnek tartják

• a visszajelzések megerősíthetik vagy cáfolhatják információinkat (utóbbi esetben

szükséges az információk és források ellenőrzése)

Minél többen olvassák írásainkat, annál biztosabb, hogy a közösségből visszajelzéseket

kapunk.

A hitelességen azonban a közösségi újságírónak magának is dolgoznia kell: a hozzá

érkező információk hitelességét ellenőriznie kell, s a felmerülő kérdéseket a lehető legtöbb

28

szempontból meg kell vizsgálnia, konfliktusok esetén mindkét felet meg kell szólaltatnia. A

hitelesség egyik legfontosabb mérőeszköze, ha az olvasói annak tartják.

A hitelesség emeléséhez szükséges az empátia és a kulturális kompetenciák – bármennyire

is kis közösségről beszélünk, a kulturális, vallási, elkötelezettségekbeli, iskolázottsági, nemi,

életkor szerinti különbségek fellelhetőek.

A kulturális kompetenciák fejleszthetőek, erre a következő módszerek ajánlottak a

közösségi újságírók számára:

• Empatikus hozzáállás. Ezzel ragadhatjuk meg a probléma legfontosabb pontjait és

a nézetkülönbségek gyökerét is.

• A vélemények értő és értelmező meghallgatása

• A nézőpontok váltogatása – mit gondolnék akkor, ha kívülről érkeztem volna és

ugyanezt látnám vagy hallanám?

• Tájékozódás a helyi közösségek élete és problémái felé

• Általános kulturális kompetenciafejlesztés: multimédiás ismeretgyűjtés adott

témában.

Közösségi kontroll

A közösségi újságírás szerencsés helyzetben van, mert közvetlenül kapcsolódik az adott

közösséghez, tulajdonképpen része annak. Ennek következtében könnyen eljuthatnak hozzá

az információk, ugyanakkor a közösség közvetlenül tud reagálni az újságban megjelent

írásokra. Ennek fényében az is tudható, hogy a közösség jutalmazza és szankcionálja a

közösségi újságot, továbbá számonkérheti az információk forrását és kontrollt gyakorolhat a

hitelesség felett. Az újságírók természetesen törekednek a megbízható információforrások

feltérképezésére, a hiteles és informatív újságírásra, s minthogy a közösségen belül fejtik ki

tevékenységüket, hamar visszajelzést is kapnak.

A közösségi kontrollt a helyiek gyakorolják és elfordulnak az újságtól (és munkatársaitól),

ha azok hitelüket veszítik. Lehetősége van arra is, hogy hosszabb távon befolyásolja a

megjelentethető írások tematikáját, stílusát vagy elfogultságának irányát. Amennyiben erős a

civil szféra a közösségen belül, a közösségi kontroll egyensúlyozza a szélsőséges vagy egy

irányba mutató vélemények megjelenését és alapos, mértéktartó írásokra sarkallja a közösségi

újság munkatársait.

29

Közösségi portálok szerepe

A közösségi portálokon való jártasság, a kapcsolatok a helyi közösségek, civilek és

politikusok, pedagógusok, művészek, vállalkozók, intézmények online megjelenései felé

(weboldal, közösségi portálok profiljai, fórumai) mind elengedhetetlen a digitális korban. A

közösségi portálokon szinte elsőként jelennek meg a hírek, vélemények, gondolatok, mintegy

hírgyűjtő funkciót töltenek be. Meg kell ismerni ezeket a forrásokat, e források elfogultságait,

hitelességét, kapcsolatba kell lépni a közreműködőikkel, sőt részt is lehet venni a közösségek

kommunikációjában is – szem előtt tartva az etikai szempontokat és az elfogulatlanságot.

A közösségi portálok nem csak abban kaphatnak szerepet, hogy az egyes helyi

szereplőkkel kapcsolatos híreket megismerhetjük, de a kis közösségeik véleményeit is

átolvashatjuk. Ezzel egy lépést tehetünk afelé, hogy a helyi közösség véleménykülönbségeit

kitapintsuk egy-egy probléma kapcsán. Vegyük azonban figyelembe, hogy e közösségek

egyedi érték- és ideológia fókusszal rendelkezhetnek, éppen ezért több közösséget is

követnünk kell.

30

Közösségi újság – mi minden szükséges hozzá?

Közösségi újság esetén viszonylag könnyen azonosíthatjuk azt a közeget, akik olvasóink

lesznek, hiszen vagy tematikusan vagy a lokalitás okán elképzeléseink lehetnek róluk. A

kérdés, hogy mit (milyen híreket és rovatokat) és hogyan prezentálunk olvasóinknak.

A következőkben arról lesz szó, hogy egy közösségi (online) újság hogyan is épüljön fel,

milyen megfontolásokat kell tennünk, s mi az, ami nem hiányozhat építőköveinkből.

� Tervezd meg. Kiknek szól, hol lesz a helye (webhely), mi lesz a neve, mi lesz az

elérhetősége (webhely, e-mail cím, stb.), milyen lesz a dizájn és ehhez hasonló

kérdéseket kell első körben megválaszolni

� Építsd fel. Milyen rovatokat tartalmaz, azoknak ki lesz a szerkesztője/felelőse,

hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes rovatok, milyen módon érhető el az

archívum? Milyen legyen az oldalak elrendezése?

� Készítsd el. Készüljenek el az első cikkek és a bemutatkozás, kerüljenek fel fotók

és videók, szükség szerint animációk

� Reklámozd. Az olvasóknak meg kell tudnia a lap létezését. Ezt hogyan tudjuk

elérni a helyi közösségben? Használjunk hírlevelet, reklámot, plakátot vagy épp

közösségi platformokat? Más weboldalon keresztül hívjuk meg az Olvasókat (pl.

egy rövid megjelenés vagy banner formájában)?

Hiperlokális platform

Tervezd meg

Építsd fel

Készítsd el

Reklámozd

31

Hiperlokális platform – igen szép kifejezés, de mit is takar? Azt jelenti, hogy rendkívül

helyi érdekeltségű (vagy egy kis közösséget érintő) online felületet kívánunk létrehozni. Ezzel

persze nem kívánjuk a kívülállókat elriasztani, csak jelezzük, hogy ez egy speciális

érdeklődésűeket (helyieket, kaktusztermesztőket, pékeket) érintő online újság.

Amiért erről külön szót kell ejteni, az a hiperlokalitás kihívásaiban és szépségeiben rejlik.

Mivel valóban keveseket érintő kérdéseket tárunk fel, azaz nem törekszünk globális

hírforrássá válni, feltehetőleg a szerkesztőség alacsony költségvetésű, így költséghatékony

megoldásokban kell gondolkodni – így pl. önkéntesekkel és amatőrökkel is dolgoznunk kell,

kevés reklámbevételre számíthatunk, így sok kiadással nem számolhatunk (utazási- vagy

reklámköltség).

Ugyanakkor a hiperlokalitás szépsége, hogy a közösséget érintő kérdésekben középponttá,

hubbá tudunk válni, a szerkesztők és újságírók lelkesedése és a lokális kötődések lehetővé

teszik, hogy a közösséget igazán érintő kérdésekben véleményeket gyűjtsünk össze, jelen

legyünk minden fontos mozzanatnál.

Újságíróink

A közösségi újságírás fontos eleme maga az alkotó közösség, akik elszánták magukat,

hogy idejükből és energiájukból áldozzanak a közösségért. Feltehetőleg korábban is aktív

tagjai voltak a közösségnek, s így könnyedén jutottak hírekhez, s most létrejön egy platform,

ahol ezeket továbbítani tudják, ahol a véleményüket kifejthetik.

A közösségi újság szerkesztői és újságírói legtöbbször nem rendelkeznek ilyen jellegű

végzettséggel, s mivel a munkájuk mellett végzik e tevékenységet, kompetenciafejlesztésre és

motivációra van szükségük.

Motiválás

A közösségi újság működéséért tevő újságíró, szerkesztő, fotós, informatikus, stb.

munkáját a legtöbb közösségi újság nem vagy nem folyamatosan tudja díjazni, ezért a

motiválásuk nagyon fontos. A motiváció csökkenését ugyanis szankcionálni nagyon nehéz, a

közösség összetartó ereje és az egyéni büszkeség és aktivitás az, ami fenntartja a közösségi

újság aktivitását. A motiválásra számos módszer létezik, ezek közül válogatva:

32

1. Büszke munkatárs. Köszönjük meg a munkatárs tevékenységét, figyeljünk oda

érdemeire és kapjon mindig visszajelzést

2. Büszkeségeink. Ha az újságírók és más munkatársak egyetértenek, az online

felületen biztosítsunk helyet a kollégák bemutatkozásának, pl. Munkatársaink

aloldalon.

3. Feladatok. Kapjanak feladatot mindazok, akik részt vesznek az újság készítésében,

s lehetőség szerint vegyük figyelembe egyéni érdeklődésüket.

4. Kompetenciafejlesztés. A kompetencia fejlődésével növekedhet az elkötelezettség.

5. Külső visszajelzések megosztása a teammel. A pozitív visszajelzések megerősítik

az elkötelezettségében, az aktivitásában a kollégákat, míg a kritikák kiérlelhetik a

bizonyítási vágyat.

A közösségi újságírók kompetenciái

Szerencsés esetben az újságírói ambíciókat dédelgető közösségi aktivisták birtokolják a

szükséges kompetenciákat vagy nyitottak azok fejlesztésére. E fejezetben a szükséges

kompetenciákat tekintjük át.

1. Kíváncsiság és tudásvágy. Az újságíró mindenekelőtt bírjon kíváncsisággal és

tudásvággyal, s minthogy egy közösségi újság munkatársa, legyen elkötelezett a

közösség irányába. Munkájához szükség lehet a következő ismeretekre:

a) társadalmi

b) kommunikációs

c) retorikai

d) szociálpszichológiai

e) médiajogi és médiaetikai ismeretek.

Amennyiben ezen ismeretekből egy-egy elem hiányzik, az újságírói tapasztalat

során kialakulhat, de mindent meg kell tenni, hogy e területeken bővüljenek az

ismeretei.

2. Kommunikációs készségek. Akár a közösségen belül, akárpedig a

munkafolyamatokban szükségesek az alapvető kommunikációs ismeretek, ha a

kérdezés szabályaira, a híranyag megfogalmazásának módjára vagy épp az

interjúalany elérésére gondolunk.

33

3. Etikett és protokoll. A hiperlokális közösségekben a protokolláris ismeretek

szükségessége nem feltétlen nyilvánvaló, de az újságírónak nem szabad sértenie a

közösség jóízlését, határait, s tudnia kell, hogy újságírói minőségében nem

magánszemélyként van jelen, így a konszolidált megjelenés, kommunikáció és

véleményformálás elengedhetetlen.

4. Alaposság és igényesség. Az újság jó hírnevét akkor tudja megőrizni, ha az

információknak alaposan utánanéz, körültekintően gondoskodik minden vélemény

befogadásáról és híranyagait igényesen, szabatosan és adatolva adja közre.

5. Empátia és tolerancia. A közösségi újságírók legfőbb eszköze az empátia, hiszen

meg kell érezniük a közösség aktuális problémáit, szóra kell bírniuk

riportalanyukat és toleranciát kell mutatniuk mindennemű másság és

elkötelezettség irányába.

6. Logika. A logika is fontos készsége a team minden tagjának, kezdve az

interjúkészítéstől a hírszerkesztésig, minden ponton szükséges, hogy logikusan

érveljenek, azt felismerjék és megfelelő következtetést vonjanak le.

7. Íráskészség és hírszerkesztés. E kompetenciák magyarázatra szinte nem is

szorulnak, mégis meg kell említeni, hogy nem elég ismerni a híreket, azt

megfelelően, a nyelv szabályainak megfelelően, érdekesen kell tálalni, s

ugyanakkor követni kell a hírértékkel bíró eseményeket, s azokat napirenden

tartani, tájékozódni és tájékoztatni, míg a közösség számára fontosak lehetnek.

34

Szerkesztők fóruma

A közösségi újságírás éppúgy csapatmunka, mint bármely más újságírás: szerkesztők,

újságírók, fotósok és technikai munkatársak együtt dolgoznak azon, hogy színvonalas

híranyagot állítsanak össze, miközben a véleményrovat és más tematikus rovatok is

megtelnek új írásokkal. Az ő felelősségük, hogy naprakész információval álljanak olvasóik

elé. Éppen ezért a team tagjai egymással kommunikálva próbálják meg kitalálni, hogy mi az,

ami az olvasóikat érdekelné. Erre szolgál a szerkesztők fóruma, amely lehet egy

csoportmegbeszélés vagy egy zárt online fórum is, a lényeg, hogy funkcióját betöltse:

1) Melyen információk bírnak hírértékkel?

2) Ki fog rajtuk dolgozni?

3) Milyen határidővel és milyen terjedelemben?

4) Mely véleményeknek adjunk teret?

5) Milyen képek kerüljenek a cikkek mellé?

Emellett számos más döntést is várhat a közösségi újság munkatársaira, azt kell látnunk

ebből, hogy naprakésznek kell lenniük, döntéseket kell hozniuk és fenn kell tartaniuk a

munkatársak és az olvasók érdeklődését.

Tudásvágy

Kommunikációs készség

Protokoll

IgényességEmpátia és tolerancia

Logika

Íráskészség

35

Irányelvek a közösségi újságíróknak

A napi vagy heti döntések mellett a szerkesztőknek egy állandó irányelvet is meg kell

határozniuk, amely szabályozza a cikkek, tanulmányok, publicisztikák elfogadásának,

befogadásának kereteit.

1) Az írás hossza.

2) Stílusa.

3) Kézirat benyújtásának módja és határideje.

4) Szerzői jog, szerzőség és plágium.

5) Elfogadás és elutasítás más kritériumai.

Ezen irányelvek lehetnek nyilvánosak, hogy a csatlakozni vágyók is értesüljenek a

követelményekről. Az irányelvek a különböző rovatok stílusát és hosszát, a hozzájuk

36

csatolható képek minőségét is meghatározhatják, de itt lehet kitérni az etikai alapvetésekre is,

mint például a véleményrovatokkal való azonosulás vagy a rasszizmus elutasítása elveit.

Etikai, jogi kérdések és a közösségi újságok

Ahhoz, hogy a közösségi újság elkerülje a bírósági procedúrákat, be kell tartania az

érvényes médiaszabályokat, adatvédelmi irányelveket, a védett tulajdonságokra vonatkozó

törvényeket. Etikus magatartást kell tanusítania a megszólaltatott riportalanyok, hitek és

meggyőződések irányába, a kisebbségek és védett tulajdonságok felé.

Emellett figyelemmel kell lennie a szerzői jogokra, el kell kerülnie a plágiumot, továbbá

be kell tartania a közösség írott és íratlan szabályait is.

Közösségi újságírás és hírhub-ok (hírcsomópontok)

A közösségi újságírás, amennyiben betartja a közösség szabályait, munkatársai részt

vesznek a közösség életében, könnyen válhatnak ún. hírhub-okká, azaz hírcsomópontokká.

Így a közösségen túli hírekből, publicisztikákból közvetíthetnek a közösségük felé és

tolmácsolhatják a hiperlokális híreket azok felé, akiket érdekelhet, pl. helyi politikusok,

döntéshozók, intézmények, nagyobb közösségek, más közösségi újságok vagy országos lapok

felé.

Így bármennyire is kis közösséget érintő újságírásról van szó, nem feledkezhetünk meg az

írásaink publikusságáról és arról, hogy a helyi hírek és tapasztalatok sokasága részei a

globális eseményeknek. Egyrészt a kis közösségek életébe is beszivároghatnak a globális,

nemzetközi, nemzeti vagy városi folyamatok, másrészt az események többsége helyi szinten

történik.

Hírhubokként tekinthetünk azokra a közösségi aktivistákra is, akik a közösségi élet több

területén is megjelennek, s a közösség elszigetelt egységei között szállítják a híreket,

alkalomadtán pedig az újság munkatársaihoz is eljuttatják a híreket. A szervezők, aktív

résztvevők vagy épp az aktív ellenállók jó támpontokat adhatnak egy-egy cikk megírásánál,

még akkor is, ha maguk nem vesznek részt a közösségi újságírásban.

37

Képriport, kísérőfotó – fotózás

Ahogy az újságokat kinyitjuk, online lapokat tekintünk meg, szembeötlik, hogy minden

hírt kép, karikatúra, grafika, infografika vagy videó egészít ki. A digitális korban ez alapvető,

s nemcsak szemléletes, hanem segíti az információfeldolgozást, felkelti az olvasó

érdeklődését. Éppen ezért megfontolandó, hogy híranyagainkat milyen módon tesszük

vonzóvá, s talán a legegyszerűbb és szerzői jogi kihívásokat nem is jelent, ha a cikk mellé

saját készítésű fotókat helyezünk el.

A fotózáshoz engedélyt kell kérnünk azoktól, akik szerepelni fognak rajta, továbbá az

ingatlan vagy ingóság tulajdonosától. Ha ez megtörtént, a következő döntéseket kell hoznunk:

� mi legyen a fénykép témája és azt hogyan jelenítjük meg?

� az apróbb részletek lesznek izgalmasak vagy nagyobb perspektívából kívánjuk

láttatni?

� vegyük figyelembe a természetes vagy mesterséges fényforrás fényerejét, színét és

irányát

� állítsuk be az élességet

� válasszunk exponálási időt, záridőt, fényérzékenységet

� döntsünk a vaku használatáról

� készítsünk több fotót.

A leghelyesebb, ha fényképezőgépünket különböző fényviszonyok mellett kipróbáljuk, s a

fentebbi itemeket végigpróbáljuk, kiismerjük gépünket és később magabiztosan végezzük el a

beállításokat már akkor is, amikor hirtelen kell egy fotót készítenünk. Minden esetben

próbáljunk ki több kompozíciót is, készítsünk több fotót.

A fotók válogatása a szerkesztők feladata, de minden bizonnyal tudunk olyan képet

készíteni, amely az olvasót segíti abban, hogy elképzelje azt a valóságot, amit az újságíró

láthatott.

Összegzés

Az újságírás és a közösségi újságírás alapvető szempontjait taglaltuk ezen e-learning

tananyagban, miközben kísérletet tettünk arra, hogy egyszerre mutassuk meg e szakma

kihívásait, a szükséges készségeket és bátorítsuk az olvasót arra, hogy próbálja ki magát

38

újságíróként is. A tananyag második felében egy különleges újságírói helyzettel

szembesülhettünk, amikor az újság része annak a kis közösségnek, ahonnan a híreket szállítja.

A tananyagban röviden áttekintettük a lehetséges újságírói műfajokat, a hírértéket, a

hitelesség és megbízhatóság, valamint más etikai kérdések attribútumait, s számos helyen

utaltunk a szükséges kompetenciákra.

A tananyagban igyekeztünk a digitális kor, a multimédiás hírközlés által megváltozott

viszonyokról szót ejteni, az olvasói igények változásáról szólni. Biztatunk mindenkit arra,

hogy próbálja ki újságíró készségeit!