(AZ ELLENTÉT)

Ady Endre: Fölszállott a páva

ADY ENDRE1877-1919

ÉRMINDSZENT, ADY ENDRE SZÜLŐHÁZA

ADY ÉLETÉNEK FŐ ÁLLOMÁSAI:

Középiskoláit 1896-ban fejezte be Zilahon

1896-tól 1900-ig jogász és újságíró

Debrecenben

1900-1903: újságíró Nagyváradon

1904-ben megy először Párizsba

ADY SZERELMEI:

1903 augusztusában

megismerkedett Brüll

Adéllal.

1904 februárjában Léda

után utazott Párizsba.

A Léda-szerelem és a „szép

ámulások szent városá”-val

való ismerkedés

fölszabadította költői

tehetségét.

Ady 1912 áprilisában szakít

Lédával.

ADY SZERELMEI:

Ady 1914 áprilisában

meglátogatja Csucsán a

kastély fiatal,

romantikus

kisasszonyát, Boncza

Bertát, Csinszkát, akivel

1911 óta leveleznek.

1919. 1. 27-ÉN HALT MEG, BUDAPESTEN.

A fölszállott a páva a Vér

és arany című kötetben

jelent meg 1907.

1906 februárjában jelenik meg a

harmadik és egyben az első „igazi”

Ady-kötet, az Új versek.

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,

Sok szegény legénynek szabadulására.”

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,

Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,

Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,

Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,

Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,

Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,

Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,

Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,

Sok szegény legénynek szabadulására.”

DAL

A líra

műnemébe

tartozik.

Rövid, tömör.Eredete szerint:

műdal és népdal.

Tartalom és funkció

szerint: VILÁGI ÉS

VALLÁSOS.

Téma szerint: bordal,

szerelmi dal, hazafias dal,

katonadal, alatatódal stb.

Főbb jellemzői: ismétlődés,

ellentés, refrén, virág- és

színszimbolika, természeti kép

stb.

Pillanatnyi élmény, hangulat,

érzés kifejezése.

A páva ősi

magyar jelkép.

A rabénekekben

a mennyországot

jelképezte.

Ady Endrénél a

szabadság és a

forradalom

szimbólumaként

tartják számon.

A magyar

népköltészetben az

örök szerelem jelképe,

és szerelmi hírvivő

madár.

PÁVA MOTíVUM

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA

A népdalrészlet kötelezi a költőt arra, hogy

kétsoros verszakokban írja meg a művet.

Az idézet keretbe foglalja a verset.

A vers tiszta rímekből épül

fel.

tollak holnap

végre égre

szentek mentek

FÖLSZÁLLOTT A PÁVAA vármegyeháza 1945-ig az egyszerű

emberek tudatában a börtönt

jelentette. Ott tartották bezárva, főleg a

XIX. században azokat a

szegénylegényeket is, akik a

katonáskodás vagy például az

adófizetés elől bujdostak, és olykor

útonállásra, rablásra kényszerültek.

A lÍrai én a szabadság után

vágyakozik, bízik abban,

hogy a holnap, vagyis a jövő

még jóra válhat.

Az „új” melléknév

ismétlése kiemeli az

embert az

elkeseredettségéből, és

megtölti élettel,

reménnyel.

A pávák nemcsak a rabok

szabadulását hirdetik meg, hanem

minket is emlékeztetnek arra, hogy

ezután minden másképpen lesz,

mint eddig. Ennek az öröme szakad

fel a költőben: „Másképpen lesz

holnap, másképpen lesz végre, / Új

arcok, új szemek kacagnak az égre.”

„Vagy bolondok vagyunk s

elveszünk egy szálig, / Vagy

ez a mi hitünk valóságra

válik.”

Ez már nem csak álmodozás,

a hit erősödik benne.

PETŐFI ÉS ADY „Rabok legyünk

vagy szabadok?”

(Petőfi Sándor:

Nemzeti dal)Ady a magyar

népnyelvet teljesen

másképp építette be

a verseibe, mint

Petőfi Sándor vagy

Arany János. A

Párizsban

megismert költői

irányzatokkal

ötvözte.

„A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi nagy hiréhez;”

ELLENTÉTEK A VERSBEN

Olyan költői eszköz, melyben a költő egymással ellentétes gondolatokat állít

egymás mellé. Mindennapi életünkben is gyakran találkozunk ellentétpárokkal,

pl.: kicsi-nagy, sok-kevés, fiatal-öreg.

régi új

valóság csoda/hit

láng köd

csap üt

élet halál

ELLENTÉT

A népdalban az úri

vármegyék és az üldözött

szegénylegények ellentéte

fogalmazódik meg.

Ady versében a vármegye

újabb jelentéseket kap: a

leigázás, a tespedő élet, a

kulturálatlanság,

műveletlenség szimbóluma

(jelképe) lesz.

Fokozás: stílusalakzat, olyan egymás után következő

szavak, kifejezések, amelyek értelmileg vagy

érzelmileg mindig többet mondanak. Akkor a

leghatásosabb, ha végigvonul az egész versen.

„Másképpen lesz holnap”

„Új szelek nyögetik”

„Új lángok, új hitek, új kohók”

HÁZI FELADAT:

Zenehallgatás:

Páva-variációk Kodály Zoltán nagyszabású műve, melyet Ady Endre születésének

60. évfordulójára komponált!

Köszönöm a figyelmet!