Érmindszent, Ady Endre szülőháza

Érmindszent látképe a szülőház udvarából

1903 augusztusában megismerkedett Brüll Adéllal

1904 februárjában Léda után utazott Párizsba. A Léda-szerelem és a „szép ámulások szent városá”-val való ismerkedés

fölszabadította költői tehetségét.

Ady Endre, az újságíró

1905-ben a librális

Budapesti Naplónál

helyezkedett el, ahol sok cikk és költemény jelent

meg az ő tollából.

1906 februárjában jelenik meg a harmadik és egyben az

első „igazi” Ady-kötet, az Új versek

1908 januárjában indul a Nyugat (első számában

Adytól a Sion-hegy alatt című versét hozza)

Osvát Ernő alakította ki, aki kizárólag a művészi színvonalat tartotta szem előtt. Ady nemcsak első munkatársa volt a lapnak, hanem példaképe, lobogója és reklámja is. 1909. június 1-én a Nyugat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával.

1908 tavaszán Nagyváradon részt vesz A Holnap nevű irodalmi társaság megalapításában, amely hét költő - közöttük Ady, Babits Mihály, Juhász Gyula és Balázs Béla - verseiből antológiát jelentet meg. A versgyűjtemény felér egy hadüzenettel, s a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltja ki.

Amikor csak történik valami, nyomban föltámad Ady forradalmas

hangja. 1911-1912 a politikai ellentétek kiéleződésének évei.

• Magánélete is válságba jut. A Léda-szerelem mind terhesebb.

• Kapcsolatuk romlását sietteti, hogy Léda fokozatosan elveszti fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodik szerelmébe, szemrehányásaival, örökös féltékenységével zaklatja.

• Ady évekig halogatja a döntést, majd 1912 áprilisában szakít Lédával.

Több meghiúsult házassági terv után Ady 1914 áprilisában meglátogatja Csucsán a kastély fiatal, romantikus kisasszonyát,

Boncza Bertát, Csinszkát, akivel 1911 óta leveleznek.

Adynak 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, most Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb verseinek válogatott gyűjteményét készíti elő.

A halottak élén 1918 augusztusában jelenik meg.

Ady Endre szobra a pécsi

Barbakánkertben. Melocco Miklós

alkotása (1977).

A szobrász a költő arcát a Vedres Márk által készített, hiteles halotti

maszk alapján formálta meg.

Ady síremléke a Kerepesi temetőben

(Csorba Géza alkotása)