schiberna endre

Schiberna Endre

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

Szektorok arányaiSzektorok arányai

6%

31%1%

62%

Állami erdőgazdaságok Egyéb állami MGTSZ erdők Egyéb nem állami

1991.I.1.

A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás előtt Adatok forrása: [ÁESZ, 1996. 21. oldal]

58%

41%

1%

Állami tulajdon Magántulajdon Közösségi tulajdon

2001.I.1

Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlásaAdatok forrása: [ÁESZ, 2001. 25. oldal]

500 ezer ha szövetkezeti erdő200 ezer ha állami erdő


Fafaj-eloszlásFafaj-eloszlás

0

20

40

60

80

100

T B A NNY EF

Állami tulajdon Magántulajdon Rendezetlen

% 2001.I.1.

0

510

15

20

2530

35

T B A NNY F

Állami tulajdon Magántulajdon

% 2001.I.1. 2001.I.1.

Az egyes fafaj(csoport)ok területének megoszlása tulajdonformák szerintAdatok forrása: [ÁESZ, 2002. 106. oldal]

Fafaj(csoport)ok szerinti területmegoszlás a különböző tulajdonformákbanAdatok forrása: [ÁESZ, 2002. 107. oldal]


ADOTTSÁGOKADOTTSÁGOK

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Erdőség Nagy erdő Közepes erdő Kis erdő

Állami tulajdonú Magántulajdonú Rendezetlen Magyarország

% 2001.I.1.

Az erdőterületek megoszlása az erdőtest jellege szerint az egyes tulajdoni csoportokban(Forrás: [ÁESZ, 2002. 29. oldal.])

0

10

20

30

40

50

60

70

Jó Közepes Gyenge

Állami tulajdon Magántulajdon Rendezetlen Magyarország

% 2001.I.1.

Az egyes tulajdonformákba eső erdőterületek fatermőképesség szerinti megoszlásaAdatok forrása: [ÁESZ, 2002. 88. oldal]


FAHASZNÁLATOKFAHASZNÁLATOK0

2000

4000

6000

8000

Magán 1757 2321

Állami 3218 4671

Magyarország 4988 7013

Véghasználat Összes használat

ezer br m3

35%

65%

33%

67%

0

200

400

600

800

1000

1200

T B A NNY F

Állami Magán Magán potenciális*

ezer br m3 magán = regisztrált + nem regisztrált

Kitermelt fatérfogat az állami és magántulajdonú erdőterületen 2002-benAdatok forrása: [FVM, 2003.a 4.-10. oldal]

Véghasználati fakitermelések fafaj(csoport)ok szerintAdatok forrása: [FVM, 2003.a 12.-17. oldal]

2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH)


1999 2001 2003 2005 2007 2008

Éves bruttó növedék (e m3) n.a. 4.975 n.a. 5.668 n.a. n.a.

Fakitermelési lehetőség ( e m3) 3.822 3.801 4.394 4.642 4.785 5002

Fakitermelés (e m3) 2.446 2.313 2.324 2.395 2.253 2528

Fakitermelési lehetőség kihasználása (%)64% 61% 53% 52% 47%

51%

2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH)


ERDŐFELÚJÍTÁSERDŐFELÚJÍTÁS0

5

10

15

Állami 11,6 0,8

Magán 10,1 13,7

Erdőfelújítás Erdőtelepítés

ezer ha

Erdőtelepítések és erdőfelújítások területe az állami és a magánszektorban 2001/2002. tenyészeti évben

Adatok forrása: [FVM, 2003.a 18.-32. oldal]

Erdősítési hátralékok alakulása

0

5000

10000

15000

20000

Összesen 8682 157751792413589141311254311670 6052 6051 5931 6352 7886 4607 7649

Erdőgazdálkodási Rt. 3557 3740 2289 1537 2410 1489 1230 464 511 358 300 567 196 258

Egyéb 5125 120351563512052117211105410440 5588 5540 5573 6052 7319 4411 7391

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

ha


ERDŐTELEPÍTÉSERDŐTELEPÍTÉS

Adatok forrása: [FVM, 2003.a 51. oldal]


Gazdálkodási formákGazdálkodási formák

• Erdőbirtokossági társulat– Erdőtulajdonosok alakíthatják, a tagviszony csak tulajdonnal együtt

forgalomképes– Legfontosabb célja az erdőgazdálkodás– A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértése szükséges– A legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosok (tagok) közgyűlése, de a

gazdálkodás és a tulajdon elválik, a hasznosítást a birtokosság végzi

• Magánszemély– Lehetséges egyéni gazdálkodás formájában, ha 1/1-es tulajdon esetén az

önálló gazdálkodás feltételei fennállnak– Ha nem az egyszemélyi tulajdonos, akkor lehet bérlő, vagy megbízott


Gazdálkodási formákGazdálkodási formák

• Szövetkezet– A tagok egyenlő szavazattal rendelkeznek a tagi részesedésüktől

függetlenül

– Létezik erdőszövetkezet, amely csak erdőgazdálkodással foglalkozik

– Működését a szövetkezeti törvény szabályozza

• Gazdasági társaságok– A gazdasági társaságokról szóló törvény által szabályozott

– Legtipikusabb: Kft, Bt, Kkt, Rt


Gazdálkodói szerkezetGazdálkodói szerkezet

Magánszemélyekerdőbirtokossági

társulatgazdasági Társaság

szövetkezet Rendezetlen

erdőterület e ha 420 105 110 20 165

% 50 12 13 2 20

darabszám Db 33 000 870 1 200 180

-

% 90 2 3 1

fajl. erdőterület ha/db 13 105-115

eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db %

-10 ha 20 71 0 6 1 26 23 1

11-100 ha 61 28 25 61 18 50 13 44

101ha - 19 1 75 33 80 24 86 32

~845 ezer ha

2011 évi kerekített adatok


magánszemélyek

erdőbirtokossági társulat

gazdasági társaság szövetkezet

erdőterület e ha 381 112 109 25

darabszám db 30 131 984 1 139 236fajl. erdőterület ha/db 13 114 96 104

eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db %

-5 9% 52% 0% 3% 0% 15% 0% 18%

5-10 10% 19% 0% 4% 1% 13% 1% 9%

10-15 8% 9% 0% 4% 1% 8% 1% 7%

15-50 33% 16% 8% 30% 8% 27% 6% 24%

50-100 18% 3% 15% 25% 9% 13% 8% 13%

100-500 19% 1% 51% 30% 46% 21% 49% 23%

500- 3% 0% 25% 4% 35% 4% 36% 5%

A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005)


0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

-5 5-10 10-15 15-50 50-100 100-500 500-

Erdőbirt.társ. - ter Erdőbirt.társ. - db Magánszem - ter Magánszem - db

2. ábra: Az erdőbirtokossági társulatok és a magánszemély erdőgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot)


db %Összes ebt. a mintában 467 100 0 Ft árbevétel 148 32 1 Ft – 1 millió Ft árbevétel 110 24 Passzív árbevétel összesen 56

0 Ft termelési érték 79 17 1 Ft – 1 millió Ft termelési érték 130 28 Passzív termelési érték összesen 45

0 Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 0 0 1 Ft – 1 millió Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 239 51 Passzív ráfordítás összesen (ÉCS nélkül) 51

4. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában


Az erdő hasznosításának alapja a tulajdonosi szándék.

A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEIA MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI

Az erdőingatlan hasznosításához négy körülmény tisztázására van szükség.

Az erdőgazdálkodó az, aki a szakismeretek felhasználásával gazdálkodási döntéseket hoz, élvezi a gazdálkodás hasznait és viseli kockázatait, valamint vállalja a törvényi kötelezettségeket.

A kivitelező tevékenyen elvégzi az erdőgazdálkodási műveleteket.

Az igazgatás ellenőrzi az erdőgazdálkodás törvényességét és előírásszerűségét.

TULAJDONOSI SZÁNDÉK

GAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK

GAZDÁLKODÁSI KÉPESSÉGEK


E négy funkció az állami és a magánszféra között oszlik meg vegyesen, kivéve az igazgatást, ami állami feladat, és a kivitelezést, ami jellemzően a magánszektor feladata.

A ’90-es évek közepén az ország erdőterületének 40%-a magántulajdonba került.

A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói.

A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg.

A megváltozott körülmények mellett alig változó igazgatási gyakorlat.

A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEIINTÉZMÉNYEI


A HASZNÁLAT JOGCÍMEA HASZNÁLAT JOGCÍME

TULAJDONOS

ERDŐGAZDA

(JOGI) GAZDÁLKODÓ

SZAKHATÓSÁG

SZAKIRÁNYÍTÓ

gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése (erdőgazda)

az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó)

az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító)


Az erdőgazdálkodó fogalmaAz erdőgazdálkodó fogalma

•döntés az erdővagyon hasznosításával kapcsolatban, gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és a kockázatainak viselése, (erdőgazda)

•az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó)

•az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító)


ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS

TULAJDONOSTULAJDONOS

TULAJDONOS

ERDŐGAZDA

BEJELENTETT EG.MEGBÍZÁS

BÉRLET

A legegyszerűbb esetben a tulajdonos képes az önálló hasznosításra, és gazdálkodásának eredményét közvetlenül élvezheti.

A gazdálkodó megbízhat valakit azzal, hogy „nevében és számlájára” végezze el a gazdálkodási feladatokat. A megbízott gazdálkodó a megbízó felé elszámol a gazdálkodás bevételeivel és költségeivel, munkájának fejében pedig megbízói díjra tarthat számot.

A gazdálkodó lemondhat a gazdálkodásról, és a hasznok szedésének jogát bérbe adhatja. Ekkor a bérlő gazdálkodik az erdő hasznaival, és gazdálkodásának eredménye őt illeti meg, aminek fejében bérleti díjat fizet a bérbeadónak.


ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS

GAZDÁLKODÓGAZDÁLKODÓErdőgazdálkodóról tehát két értelmezésben beszélhetünk.

Jogi értelemben erdőgazdálkodónak ma Magyarországon az tekinthető, aki, vagy amely szervezet az Állami Erdészeti Szolgálatnál erdőgazdálkodóként bejegyzésre került, és a törvény által előírt erdőgazdálkodói kötelezettségeket vállalja.

Gazdasági megközelítésből az tekinthető erdőgazdálkodónak, aki az erdő hasznait szedi és viseli a gazdálkodás kockázatát.

TULAJDONOS

HASZONSZEDŐ

GAZDÁLKODÓ

SZAKHATÓSÁG

MEGBÍZÁS

BÉRLETElőfordul, hogy a bármelyik értelmezésben vett erdőgazdálkodó nem rendelkezik megfelelő szakismerettel, ezért szakirányítót szerződtet, aki képviseleti joggal rendelkezik, és szerződés szerinti felelősséget vállal át.

SZAKIRÁNYÍTÓ


JogviszonyokJogviszonyok

Forma

Magánszemély

Gazdasági társaság

Szövetkezet

Erdőbirtokossági t.

Jogviszony

Megbízás (50%)

Bérlet (100%)

Erdőgazdálkodási bérlet (50%)

Alapító okirat v. szerződés

Erdőgazda típusai

Funkciók ellátásának foka Tevékenység jellemzői

Szakismeret

Erdőgazdai Kivitelezői Fahasználat Erdősítés, erdőnevelés

Alvó vállalkozás Lényegében nincs erdőgazdálkodás

Technikai gazdálkodás átadása, csak pénzügyi elszámolás

Gondozó lábon értékesítés bérbeadás befejezésig

Gazdálkodó saját választéktermelés saját szervezésű erdősítés

Kivitelező sajáteszközök használata

Szolgáltató

Kivitelező kivitelezési szolgáltatás

Szakirányító szakirányítási szolgáltatás nyújtása

Magánerdészetteljes körű tevékenység és szolgáltatások


Az erdőgazdálkodók tipizálásaAz erdőgazdálkodók tipizálása

Az erdőgazdálkodók típusai az erdőgazdálkodói és kivitelezői funkciók integrálása szerint


Rendezetlenség az erdőgazdálkodásbanRendezetlenség az erdőgazdálkodásban

• Két megjelenési formája van: – erdőtulajdonosi

– erdőgazdálkodói

• Az erdőgazdálkodói rendezetlenség jelentése, hogy az erdészeti hatóságnál nincs bejelentett erdőgazdálkodó

• Nyilvántartási probléma, ami működőképességi problémákat is jelez, még ha közvetlenül nem is az.


RendezetlenségRendezetlenség

TULAJDON TULAJDONOS

kicsi, szétdarabolt,

jövedelem nélküli

soktulajdonosú osztatlan

tulajdon része

információhiány a lehetőségekről

információhiány a kötelezettségekről

TÁJÉKOZATLANSÁG

ÉRDEKTELENSÉG

DÖNTÉSKÉPTELENSÉG

JOGI, HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

túlzó adminisztráció

induló költségek

folyamatos megalakulási

kudarcok


RendezetlenségRendezetlenség

A rendezetlen erdőterületek abszolút kiterjedése (fekete korongok) és aránya a magán‑erdőterülethez

viszonyítva (színskála) Forrás: [ÁESZ 2005]

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

1996 2001 2006 2011ez

er h

a

A rendezetlen gazdálkodású erdők területe (ezer ha)Forrás: FVM


Rendezetlenség és működőképességRendezetlenség és működőképesség

Re

nd

eze

tlen

Re

nd

eze

tt

Hosszú távú szervezeti működőképesség

Hatósági nyilvántartás szerint

MűködésképtelenMűködőképes

alvó gazdálkodás

elégtelen nyilvántartás

rejtett rendezetlenség

veszélyeztetett erdővagyon

törvényen kívüli gazdálkodás1/1

57. ábra: A rendezetlenség és a hosszú távú működőképesség szerinti kategorizálás kiemelt jelenségei

FÖLDRÉSZLETEK MÉRETE

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

0 20 40 60 80 100 120 140 160

földrészletek mérete (ha)

rendezetlen magánszemély erdőbirtokosság

0%

5%

10%

15%

20%

25%

0 1 2 3 4 5 6

földrészletek mérete (ha)

rendezetlen magánszemély ebtPolinom. (rendezetlen) Polinom. (magánszemély) Polinom. (ebt)

Földrészletek méret szerinti kumulált darabszám eloszlása

A földrészletek darabszámának eloszlása a társ‑tulajdonosok száma szerint

TULAJDONOSOK SZÁMA

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1 10 100 1000

tulajdonosok száma (fő ill. db)


0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1 10 100 1000

tulajdonosok száma (fő ill. db)


A 0,3 ha nál kisebb tulajdoni illetőségek összesített aránya a földrészleten belül

TULAJDONI ILLETŐSÉGEK

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

0,001 0,01 0,1 1 10 100

tulajdoni illetőség területe (ha)

rlen msz ebt

A földrészletek darabszámának eloszlása a tulajdoni illetőségek területkategóriái szerint

A magánszemély erdőtulajdonosok koreloszlása

TULAJDONOSOK

A magánszemély erdőtulajdonosok lakhely szerinti koreloszlása

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

0 20 40 60 80 100 120 140 160

földrészletek méretkategóriái (ha)

földrészletek területe földrészletek darabszáma

A rendezetlen gazdálkodójú földrészletek darabszámának és területének fordított kumulált eloszlása a földrészletek méretkategóriái között


Rendezetlenség okaiRendezetlenség okai

Van kapcsolat:• erdőállomány gazdasági értéke (nem

ellentmondásmentes), • a földrészletek mérete és • a tulajdoni illetőségek abszolút és

relatív elaprózottsága

Nincs kapcsolat:• a tulajdonosok kora illetve • lakhelye és • a tulajdonosok száma (ha van

kapcsolat, akkor is fordított)


Rendezetlenség okaiRendezetlenség okai

elaprózottság

tulajdonosok száma

külső vagy belső

vagyon-érdekeltség

működőképesség

tartósság

hozamlehetőségek


SzakirányításSzakirányítás

• A szakirányító olyan erdészeti szakember, akit az erdészeti hatóság eskütétel után nyilvántartásba vesz

• Feladata, hogy az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségét felügyelje és a szükséges szaktudást rendelkezésre bocsássa


IntegrációIntegráció

• Integrátor az a vállalkozás, amely erdőgazdálkodással és szikirányítással is foglalkozik előírt nagyságú területen, és az előírt feltételek teljesítése után az FVM ilyen címen nyilvántartásba vette.

• Stratégiai együttműködés, amelyben az integrátor megosztja a piaci információit és tapasztalatait az integráltakkal, összehangolhatja a beszerzéseket és értékesítéseket, miközben a szakirányított területen felmerülő munkákra ajánlatot tehet és ezzel piacot szerezhet.

• Az együttműködés piaci alapú.


Integrátori hálózatIntegrátori hálózat

Integrátori terület aránya

37,2 — 46,7 (2)27,9 — 37,2 (1)18,6 — 27,9 (1)9,3 — 18,6 (4)0 — 9,3 (11)

ha

33 000

16 500

3 300

Saját gazdálkodásSzakirányítás

(a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján):•legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, •legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít,•legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van,•nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik,•elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást,•tagja a MEGOSZ-nak.

átlagos terület 500ha gazdálkodói + 2000 ha integrált


Integráció vs. rendezetlenségIntegráció vs. rendezetlenség

y = 0,5487e -1,9268x

R2 = 0,659

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

integrált erdők aránya

ren

de

zetl

en

erd

ők

ará

ny

a


EurópaEurópa

• Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40%‑a állami, 60%‑a pedig magánkézben van. [European Commission, 2005. 8.-10.o.]

• Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye.

Állami és közösségi

Magán

Egyéb

Északi csoport

Nyugati csoport

Közép-Európa hegyvidéke

Új EU tagok

Mediterrán vidék

Volt keleti blokk nem EU tagjai

EU tagság várományosok

3. ábra: Európa országainak erdőtulajdoni térképeAdatok forrása: [FAO, 2005]


Észak-AmerikaÉszak-Amerika

keletről nyugat felé haladva csökken a magán erdőtulajdon aránya

•Kanada: az erdő tulajdonjoga többnyire állami, de hasznosítása magán


Standard Standard Fedezeti HozzájárulásFedezeti Hozzájárulás

• A „Standard Fedezeti Hozzájárulás” a kibocsátás értékének (termelési érték) és meghatározott közvetlen változó költségeknek az egyenlege.

• A figyelembe vett költségek köre egyezményes, és kiválasztásukban a legfontosabb szempont, hogy a termeléshez könnyen hozzárendelhetők legyenek.

• A be nem számított költségek:– Munkabér;– Gépköltség (javítás, értékcsökkenés) üzemanyag és kenőanyagok;– Épületek;– A legtöbb szerződéses munka, különösen a betakarítás.


AZ SFH SZÁMÍTÁSAAZ SFH SZÁMÍTÁSA

• Az üzemág termelési alapegységére fejeznek ki: ha‑ra vagy db‑ra.

• A „standard” jelző azt jelenti, hogy az SFH értékek 3 vagy 5 éves időszakok átlagértékeit jelentik (évente számított 3 vagy 5 éves mozgóátlag), ezzel egyenlítve ki a rövid távú gazdasági ingadozásokat.


SFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁNSFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁN

Megnevezés M.e. SFH

D01 Közönséges búza és tönköly Ft/ha 91 638

D02 Durumbúza Ft/ha 85 022

D03 Rozs Ft/ha 65 432

D04 Árpa Ft/ha 81 107

D05 Zab Ft/ha 67 006

D06 Szemeskukorica Ft/ha 123 278

D07 Rizs Ft/ha 128 296

J11 Sertés, malacok 20 kg alatt Ft/állat 2 577

J12 Sertés, tenyészkoca 50 kg felett Ft/állat 47 924

J13 Sertés, egyéb Ft/állat 11 710

J14 Pecsenyecsirke Ft/100 db állat 36 721

J16B Kacsa Ft/100 db állat 124 921

J16C Liba Ft/100 db állat 197 522

J16D Egyéb baromfi Ft/100 db állat 130 302

J17 Nyúl (tenyész és hízóállat együtt) Ft/állat 10 974

J18 Méhcsaládok száma Ft/kaptár 11 456


AZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATAAZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA

• Az SFH-t az EU hozta létre az EUROSTAT koordinálásával.

• Elsősorban statisztikai osztályozásra szolgál (ökonómiai méret: EUME és termelési irány)

• Másodsorban gazdasági indikátor

• Széles körben használják, mert szorosan kapcsolódik a tesztüzemi hálózatokhoz, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak.


ÖKONÓMIAI MÉRET - EUMEÖKONÓMIAI MÉRET - EUME

Egy gazdálkodó egység „ökonómiai mérete” a művelt üzemágak teljes SFH összegének értéke. Ennek egységes osztályozására került bevezetésre az Európai Méret Egység (EUME) 1999‑ben, amikor 10 méretkategóriát hoztak létre. 1 EUME = 1200 €, amit az EU‑ra egységesen határoztak meg, értéke az inflációval változhat a jövőben.

Méretkategóriák Mérethatárok (EUME)

Elnevezés

I. < 2 nagyon kicsi II. 2 – 4

III. 4 – 6 kicsi

IV. 6 – 8

V. 8 – 12 kis-közepes

VI. 12 – 16

VII. 16 – 40 nagy-közepes

VIII. 40 – 100 nagy

IX. 100 – 250 igen nagy

X. > 250


TERMELÉSI IRÁNYTERMELÉSI IRÁNY

• Egy gazdálkodó egység un. „termelési iránya”, azaz a jellemző üzemágai, a gazdálkodó egység üzemági szerkezetét jellemzi, meghatározása az egyes üzemágaknak a gazdálkodó egység teljes SFH‑jához való hozzájárulása alapján történik.


ÉLETKÉPESSÉGI KRITÉRIUMÉLETKÉPESSÉGI KRITÉRIUM• Pályázati rendszerben alkalmazzák

elsősorban• Valójában nem az életképesség

egyértelmű és abszolút jellemzője, hanem egyszerűen és egységesen alkalmazható szelekciós indikátor.

• Értéke általában 4-5 EUME.

Ország Méretkorlát Ország Méretkorlát

Belgium 16 Luxemburg 8

Bulgária 2 Magyarország 2

Csehország 4 Málta 8

Dánia 8 Hollandia 16

Németország 8 Ausztria 8

Írország 2 Lengyelország 2

Észtország 2 Portugália 2

Görögország 2 Románia 2

Spanyolország 2 Szlovénia 2

FADN alsó határok néhány EU országban


HATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUM• Gazdasági üzemméretre alapuló teljesítmény mutatókat lehet kialakítani, pl.: 1EUME-re

eső bevétel stb.

• Ezekre a mutatókra referencia értékeket lehet számolni a tesztüzemi adatokból az üzemtipológiában szereplő csoportokra.

• Csoportokon belül megadhatók a szóródási kategóriák határai (kvartilis határok)

schiberna endre

Documents