a vasút szolnok lendítő ereje
DESCRIPTION
A vasút Szolnok lendítő ereje. Az első vasútvonalak Magyarországon. 1846. Az első vasútvonal Pest-Vác között 1847. Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok között. Miért éppen Szolnokig épült ki az ország második vasútvonala?. Kedvező földrajzi helyzetének köszönheti: - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A vasút Szolnok lendítő ereje
Az első vasútvonalak Magyarországon 1846. Az első vasútvonal Pest-Vác
között
1847. Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok között
Miért éppen Szolnokig épült ki az ország második vasútvonala?
Kedvező földrajzi helyzetének köszönheti: vízi és szárazföldi utak találkozási pontja, jelentős átkelőhely a Tiszán, erős fahídja van.Igény volt a szállítás korszerűsítésére: nehéz volt a hagyományos módon, szekerekkel
megoldani a sótömbök továbbszállítását. a mezőgazdasági termékek forgalma is
megnőtt.
Hogyan épült meg a vasútvonal?
Kiépítését a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. A váci vonal pesti állomásáról induló új pálya mentén többvágányos állomás Cegléden és Szolnokon épült.
Az építkezést megelőzte, hogy a tervezett vasúti pálya céljára az állam kisajátította a városi tutajkikötő egy részét. (Ma a Dohányfermentáló Üzem áll ott). Az építés 1845-1847 között zajlott.
A sínek és a mozdonyok belgiumi, osztrák és amerikai gyárakból kerültek ki.
A földmunkákat parasztemberek végezték. Csákánnyal, kapával, ásóval, kubikos-talicskával mozgatták meg a temérdek földet.
Az avatási ünnepség
A vasúti pályát 1847. szeptember 1-jén avatták fel. Az ünnepségre Pestről 16 kocsiban közel hétszáz vendég érkezett. Közöttük István nádor, Kossuth Lajos Széchenyi István, Jókai Mór.
A vasúttársaság a vendégek számára ebédet adott a feldíszített facsarnokban.
Ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondott.
A régi indóház az ország legrégibb vasútállomása. A klasszicista stílusú egyemeletes épület műemlék.
Az indóház „vízháza”. A gőzmozdony szenet és vizet igényelt működéséhez
Híres emberek a szolnoki állomáson 1848-49-ben
Kossuth 1848. szeptember 26-án vonattal érkezett Szolnokra, toborzó körútjának egyik fontos állomására.
1848 végén, 1849 elején Szolnokig vasúton tették meg az utat a Pestről Debrecenbe átköltöző kormánytagok, hivatalnok. Az indóházban megfordult csaknem az egész Honvédelmi Bizottmány és az első felelős minisztérium. Rövid ideig a falai között őrizték a Szent Koronát, amit szintén Debrecenben helyeztek biztonságba.
Vörösmarty Mihály is a kormánnyal utazott, később pedig Arany János járt itt.
Harci események színhelye az indóház környéke
1849. március 4-én, a győztes szolnoki csata napján Damjanich tábornok 3. vörössipkás zászlóalja erős kartácstűzben szuronyrohammal foglalta el az osztrákok ágyúit, amelyek az állomás és a Tisza-part között álltak.
Vasútépítés Szolnok-Debrecen között
A Szolnok- Debrecen közötti 120 km-es szakasz kiépítése 1852-től 1857-ig tartott.
A pályaszakasz legjelentősebb építménye a szolnoki vasúti Tisza-híd, ami 512 méteres hosszával ez időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt.
Hogyan került a vasútállomás a mai helyére?
Az eredeti elképzelés szerint a Tisza-parton épült volna ki a vasútvonal. Megépítése a kisajátítások és a töltésépítés miatt sokkal drágább lett volna, ezért a Tiszavidéki Vasúttársaság saját rakodótelepén keresztül meghosszabbította a vágányokat, és a várost félkörívben elkerülő pályát alakított ki a vasúti Tisza-hídig. Így viszont egy másik pályaudvart is építeni kellett.
Az 1857-ben felavatott új állomásépület peronja.
A második pályaudvarunk
Milyen volt az 1857-ben átadott pályaudvar?
Ez a mai vasútállomás helyén épült, egyemeletes, romantikus stílusú.
Három váróterméhez éttermek is tartoztak. Ez a pályaudvar látta el a személyforgalmat, a régi indóház pedig a teherforgalmat. Itt is díszes facsarnok épült a vágányok fölé.
1873-ban már hazánkban is gyártottak gőzmozdonyokat
Új állomásépület 1909-ben
Miért vált szükségessé? Szolnok a századfordulóra olyan nagy forgalmú
csomóponttá fejlődött, hogy 37 vágányán futottak a vonatok.
Gurítódombos rendező pályaudvarra volt szükség a teherszállítmányok összeállítására.
A személyforgalom lebonyolítására új, tágas épületet tervezett Pfaff Ferenc építészmérnök. Az épület szecessziós stílusú.
A Pfaff Ferenc által tervezett pályaudvar 1974-ig működött.
A harmadik pályaudvarunk
A Pfaff-féle állomásépület homlokzata a város felől
Taxik helyett fiákerek – kétlovas, könnyű utasszállító kocsik – vártákaz állomásra érkezőket.
A második világháború pusztítása
A németek 1944. március 19-én megszállták hazánkat.
A szolnoki pályaudvart a katonai szállításoknak rendelték alá.
A vágányok mellett barakkokat építettek, amelyekben fürdők voltak. A keleti frontról érkező német katonákat itt fertőtlenítették (tetvetlenítették), mielőtt Németországba szállították volna.
130 darab B-24 „Liberator” típusú bombázó 870 bombát szórt le a vasútállomás környékére.
1944. június 2.
A lebombázott főépület
168 vasúti kocsi semmisült meg.
Újra indul az élet
A háború után a vágányokat helyreállították, a romokat eltakarították.
1954-re elkészültek az új állomás tervei, és 1956 januárjában meg is kezdődött az építkezés, amely azonban 1956 végén hosszú évekre leállt.
A mai állomásépület
Schneller Vilmos Ybl-díjas építész tervei alapján épült. 1975-ben, Szolnok alapításának 900. évében adták át. Alapterülete 13.000 m2. Átadásakor Közép-Európa legmodernebb vasúti
csomópontja volt. Személypályaudvar, rendező pályaudvar,
konténerterminál, magasfogadó, gurítódomb és teherkocsi javító is épült.
A mai pályaudvar a toronyház tetejéről nézve
Miért szeptember 1-jén ünnepeljük a város napját 2000 óta?
Tovább erősítette Szolnok közlekedési csomóponti szerepét.
Másfél évszázada munkalehetőséget ad sok embernek. A vasúti kocsik és mozdonyok javítására 1856-ban
létrehozott Járműjavító Üzem gépipari központtá tette Szolnokot.
Évtizedeken keresztül segítette a vasút a nyersanyag és a késztermék szállításával, hogy a cukorgyártás, a papírgyártás és a vegyipar egyik központja legyen a város.
2009-ben a svájci Stadler cég vasúti járműveket gyártó üzemet épített Szolnokon. Ez biztató a munkanélküliséggel küzdő város számára.