2007. december 18.

A nyugdíjpénztári könyvvizsgálat specialitásai, a gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

2

Buzás Dóra – senior manager Ernst & Young„Az előadás tartalma és a kapcsolódó dokumentáció általános jellegű, nem tekinthető számviteli vagy egyéb tanácsadásnak és konkrét esetek hivatkozási alapjául nem használható fel.”

3

Tartalom1. A legfontosabb vonatkozó szabályok és

változásaik

2. A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények valamint a könyvvizsgáló feladatai a nyugdíjpénztárak esetében

3. A könyvvizsgálat specialitása a nyugdíjpénztárak esetében

4. Gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

5. Összegzés

4

1. A LEGFONTOSABB VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS VÁLTOZÁSAIK

5

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT

1997. évi LXXXII. Törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

222/2000. (XII.19.) Korm. rendelet a magánynugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési közelezettségének sajátosságairól

282/2001 (XII.26.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről

170/1997 (X.6.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról

172/1997 (X.6.) Korm. rendelet a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről

6

Önkéntes pénztári ágazat

1993.évi XCVI törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

223/2000. (XII.19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési közelezettségének sajátosságairól

281/2001 (XII.26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól

7

A vonatkozó jogszabályok 2009.évi módosításait tartalmazó jogszabályok

331/2008 (XII.30.) Korm. rendelet az egyes pénz- és tőkepiaci szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról

335/2008 (XII.30.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló kormányrendeletek módosításáról

2009.évi LXXVII. Törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

8

2009.évi jogszabályi változások (elsősorban magán ágazati) szükségessége

Kedvezőtlen tőkepiaci folyamatok és azok negatív hatása a nyugdíjpénztárakra

2008-ban a magán ágazatban a megtakarítások értékének kb. 20%-ának elvesztése

Magánpénztári tagság (kb. 2,9 millió fő) bizonytalansága

Mindezek alapján az új intézkedések céljai: Bizalom helyreállítása A pénztéri szféra átlátható és ktg. hatékony működésének

elősegítése Működési kockázatok mérséklése

9

2009. második felében már alkalmazható új rendelkezések (magán ágazat)

• Lehetőség a TB-be történő visszalépésre

- szűk kör részére: 52.életévüket 2008.végéig betöltött, és a pénztárba önkéntesen belépő tagok számára

• Szigorúbb átlépési szabályok a tagok védelme érdekében

- új elemmel bővülnek az átlépés feltételei (PSZAF tájékoztató aláírása a tag által)

- átlépés ktg-nek mértéke változhat (ha 2 éven belül vált pénztárat a tag, akkor max. 5.000 Ft átlépési díj is terhelheti)

10

2009. második felében már alkalmazható új rendelkezések – magán ágazat (folytatás)

• Vagyonkezelői díj maximumának fokozatos csökkentése

- jelenleg 0,8%

- 2011-2014-ig fokozatosan, évente 0,1%-kal, 0,8%-ról 0,4%-ra csökken a díj mértéke

11

Hozamgarancia bevezetése 2010.01.01-től (magán ágazat)

• A jelenlegi, PGA (Pénztárak Garancia Alapja)

által működtetett magánnyugdíjpénztári garanciarendszer csak a pénztár fizetésképtelenségére, felszámolásukra ill. szolgáltatás fedezetének kiegészítésére szól

• 2010.01.01-től ez kiegészül a hozamgaranciával, az egyéni számlán jóváírt befizetések reálértékének megőrzése céljából

12

Hozamgarancia bevezetése 2010.01.01-től – magán ágazat (folytatás)• A hozamgarantált tőke= valamennyi befizetés,

a mindenkori inflációnak megfelelő hozam esetén számított értéke

• A garancia érvényesítése:

- ha az egyéni szla. egyenlege a felhalmozási időszak végén alacsonyabb mint a hozamgarantált tőke

- kizárólag egyszer, a felhalmozási időszak végén, a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor

13

Hozamgarancia bevezetése 2010.01.01-től – magán ágazat (folytatás)

• A PGA által nyújtott garancia forrása a pénztárak által fizetett garanciadíj

• A garanciára való jogosultság korlátozása:

- ha a tag korhatár alatti ellátást vesz igénybe (előrehozott öregségi nyugdíj)

- ha a felhalmozási időszakban a tag által kezdeményezett pénztár ill. portfolióváltásai között nem telt el min. 5 év (2010.01.01-ét követő első átlépéstől kell számítani)

14

Elszámoló egységes nyilvántartásra történő áttérés

• Elszámoló egységes nyilvántartásra történő áttérés

- magánpénztárak esetében 2009.01.01-től kötelező (egységes számviteli szabályozás), de lehetőség volt korábbi áttérésre

- önkéntes nyugdíjpénztárak esetében továbbra is csak lehetőség (kettős

számviteli szabályozás)

15

Új fogalmak

• Új fogalmak jelentek meg a jogszabályokban- módosult az értékelési különbözet valamint az

értékelési különbözet céltartalékának a fogalma- elszámoló egység fogalma bevezetésre került- ingatlanbefektetési formák elterjedése miatt új

fogalmak kerültek bevezetésre (ingatlanfejlesztés, - kezelés, -üzemeltetés)

- mérlegkészítés időpontja

16

A portfolióváltás szabályainak változása

• Portfolióváltás szabályainak változása

- 3 féle összetételű portfolió lehetőségét kell a tagok részére felkínálni

- klasszikus (5 év)

- kiegyensúlyozott (5-15 év)

- növekedési (15 év)

- ha a tag nem él a választás lehetőségével akkor a Pénztár automatikusan sorolja be

17

Tagdíjak tartalékok közötti megosztása

• Tagdíjak tartalékok közötti megosztása• -fedezeti tartalékba min. 94,5%, 2009-től 95,5%• -működési és likviditási tartalékba min. 5,5%, 2009-

től 4,5%

18

2. A KÖNYVVIZSGÁLÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK VALAMINT A

KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATAI A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ESETÉBEN

19

A Pénztárak könyvvizsgálóival szemben támasztott követelmények

- A pénztáraknak kötelező könyvvizsgálót igénybe venni

- A választott könyvvizsgálónak rendelkeznie kell pénztári minősítéssel

- A könyvvizsgáló megbízatása max. 5 évre szólhat, amely nem meghosszabbítható

- Ugyanaz a könyvvizsgáló legfeljebb 5 pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat

- Jelen lehet az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni

20

A Pénztárak könyvvizsgálóival szemben támasztott követelmények (folytatás)

- Nem lehet könyvvizsgáló: a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

21

A pénztári könyvvizsgálók feladatai

• A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja

• A könyvvizsgáló - az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével – az Mpt 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban , valamint az Öpt. 23.§ (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban megjelölt (igazgatótanács éves beszámolója, pénzügyi terv), a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat

22

A pénztári könyvvizsgálók feladatai (folytatás)

• Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

• Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - a tudomására jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

23

3. A KÖNYVVIZSGÁLAT SPECIALITÁSAI A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ESETÉBEN

24

A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak könyvvizsgálati specialitásaiEltérő kockázati kitettségek a többi iparághoz képest:

• Közérdeklődésnek kitett könyvvizsgálat

• Részletes jogszabályi háttér

• Az eredendő kockázat magasabb, amelyet a Pénztárak az ellenőrzési kockázat csökkentésével tudnak ellensúlyozni

• Általában erősebb és kifinomultabb ellenőrzési környezet

• Az IT környezet sokkal fontosabb mint más iparágakban

25

A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak könyvvizsgálati specialitásai (folytatás)A könyvvizsgáló válaszai:• Kiemelt jelentőségű a jogszabályok folyamatos

figyelemmel kísérése• Szakértők bevonása, mély iparági ismeret• Az informatikai rendszerek felmérése, tesztelése

elengedhetetlen a nagy számú tranzakciók illetve azok komplikáltsága miatt, ehhez IT szakértők bevonása

• A könyvvizsgálat nem végezhető el szubsztantív tesztelésekkel, ezért törekedni kell a folyamatba épített ellenőrzések felmérésére, és tesztelésére, annak érdekében, hogy azokra a könyvvizsgáló támaszkodhasson

26

A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak könyvvizsgálati specialitásai (folytatás)• Hibahatárok meghatározása a mérlegfőösszeg

alapján ( a felhalmozott vagyon legjellemzőbb mutatószáma)

• A portfoliókban lévő új elemek (pl. fx kockázatok kivédésére kötött forward és futures ügyletek) értékeléséhez szakértők bevonása

• Vagyonkezelői és letétkezelői igazolások felhasználása és tesztelése (pl. napi árfolyamok meghatározása, FIFO helyes kezelése)

27

4. Gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

28

Gyakorlati kérdések

Elszámoló egységes rendszer• elszámoló egységben történik az elsődleges nyilvántartás,• Nem szükséges hozamfelosztás, mert a hozamfelosztás az

árfolyamváltozásban jelenik meg,• a befektetési kormányrendelet szabályozza a portfoliók

közötti átvezetési szabályokat,• Az új rendszerre történő átállás:

– A pénztár közgyűlése által meghatározott napra (csak negyedév utolsó napja lehet) vonatkozóan történik. (magán ágazat esetében: 2009. január 01.)

– átállás napjára 1 Ft = 1 elszámoló egység,– az elsz. egységek számát max. 2 tizedejegyig lehet alábontani,– a fennmaradó részt, hozamot a hozamfelosztás után az aktuális

árfolyamon érvényesíti a pénztár

29

Gyakorlati kérdések (folytatás)

• Hibák javítása az elszámoló egységes nyilvántartási

rendszerben:– A hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam megállapításkor történik,

– a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal

– a javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett,

– a hiba hatását az érintettekkel (tagok, munkáltatók) legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni (néhány kivételtől eltekintve)

30

Gyakorlati kérdések (folytatás)

• Az árfolyam megállapítása:– A letétkezelő végzi,

– munka naponta és hónap utolsó napjára történik,

– az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (T+2)

– A pénztárnak az árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (T+4)

– Felfüggesztés:

• elháríthatatlan külső ok, rendkívüli eset, Felügyelet tájékoztatása,

• ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

31

Gyakorlati kérdések (folytatás)

• árfolyam közzététele: a pénztár honlapján, választható portfoliónként naponta

• a honlapon jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók,

• a közzététellel egyidőben a pénztár az elszámoló egységek árfolyamát bejelenti a Felügyeletnek,

• az árfolyamot a Felügyelet is közzéteszi a honlapján közzéteszi,

• az elszámoló egységek árfolyamának a pénztár honlapján bármikor visszakereshetőnek és letölthetőnek kell lennie

32

Gyakorlati kérdések (folytatás)

Központi Beszedési Rendszer (KBR) Mérlegkészítés dátumának meghatározása (KBR

rendszer állandósult késedelmei miatt) Működési bevételek és működési költségek

elszámolása

33

Gyakorlati kérdések (folytatás)

• A pénztárnak az alábbi egyezőségeket kell biztosítani:– egyéni számlák egyenlegeinek összege és a fedezeti tartalék,– egyéni számla egyenlege = a darabszámnak és az elszámoló egység

árfolyamnak a szorzatával,

– letétkezelői igazolás, fordulónapi értékpapír állomány,

– pénzügyi instrumentumok és a tartalékok,

34

5. Összegzés

35

Összegzés

• A nyugdíjpénztárak jellegzetésségéből adódóan a kontroll alapú könyvvizsgálat az egyetlen hatékony/járható út.

• A hazai és a nemzetközi könyvvizsgálati standardok megadják a kereteket a kontroll alapú könyvvizsgálathoz

• Alkalmazásuk során azonban sok gyakorlati kérdés merül fel, és gyakran a könyvvizsgáló szakmai megítélése kerül előtérbe.