a nap-rend-szer photojournal.jpl.nasa/index.html

Horváth A.F.: 2011.04.11Horváth A.F.: 2011.04.11..

ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz. 11

A A HoldHold, a , a MerkúrMerkúr és és a a VénuszVénusz formakincse formakincse

és felszínfejlődéseés felszínfejlődése

dr. Horváth András dr. Horváth András űrkutató csillagászűrkutató csillagász



A A Nap-Nap-rend-rend-szerszer

http://photojournhttp://photojournal.jpl.nasa.gov/inal.jpl.nasa.gov/in

dex.htmldex.html



A A bolygók és a Hold, bolygók és a Hold, átmérők: átmérők: Hold= 3476 km, Mars= 4878 km;Hold= 3476 km, Mars= 4878 km;Vénusz= 12104 km; Föld= 12756 Vénusz= 12104 km; Föld= 12756

kmkm



Bolygótestek felszínénBolygótestek felszínén A Földfelszíni rétegtani A Földfelszíni rétegtani

térképezés módszere más térképezés módszere más égitestekre is kiterjeszthető.égitestekre is kiterjeszthető.

A)A) Fotogeológia alapján Fotogeológia alapján a a Holdfelszín Holdfelszín sztratigráfiájátsztratigráfiáját alkották alkották meg az 1960-as években.meg az 1960-as években.

Az asztrogeológia Az asztrogeológia megkívánta azt, hogy a megkívánta azt, hogy a zárványok bezárásának zárványok bezárásának elvét kiterjesszük az elvét kiterjesszük az égitestek felszínére.égitestek felszínére.

B) Ebből született meg a B) Ebből született meg a kráterstatisztika módszere. kráterstatisztika módszere.

C) A Hold rétegsoraC) A Hold rétegsora. .



Égitestek sztratigráfiája, a Égitestek sztratigráfiája, a HoldHold

Az űrszondák Az űrszondák által föltárt által föltárt égitestek égitestek felszínére már felszínére már kidolgozták a kidolgozták a sztratigráfiát.sztratigráfiát.

Ezek sorra előbb Ezek sorra előbb a a HoldHold, aztán a , aztán a MerkúrMerkúr, majd a , majd a Mars volt,Mars volt,

később a Jupiter később a Jupiter Galilei féle holdjai Galilei féle holdjai és a Szaturnusz és a Szaturnusz holdak, stb. holdak, stb.



A legfelső A legfelső holdiholdi kőzettest kőzettest típustípus

A A sugársávokkal sugársávokkal rendelkező nagy rendelkező nagy kráterekkráterek alkotják alkotják a holdi rétegtani a holdi rétegtani oszlop felső oszlop felső legfiatalabb legfiatalabb emeletét.emeletét.

Típusalakzatuk a Típusalakzatuk a CopernicusCopernicus kráterkráter (Clementine (Clementine felvétel, NASA)felvétel, NASA)



A A holdiholdi Eratosthenes-kráter Eratosthenes-kráter A második A második

rétegtani rétegtani egység a még egység a még mindig fiatal ~mindig fiatal ~3 3 MévMév, de , de sugársávokkal sugársávokkal már nem már nem rendelkezőrendelkező kráter: típusa az kráter: típusa az Eratosthenes- Eratosthenes- kráterkráter..



Mare rétegek a Mare rétegek a HoldonHoldon

A kráterek kis A kráterek kis felületdarabokon felületdarabokon képeznek rétegeket.képeznek rétegeket.

Nagy kiterjedésű Nagy kiterjedésű kőzettestek a kőzettestek a

sötét színű sötét színű lávarétegeklávarétegek ~ ~ 4 4 MévesekMévesek..

A A sötét lávasötét láva mélyedéseket tölt ki,mélyedéseket tölt ki,

e mélyedések a e mélyedések a medencékmedencék



Körkörös medencék a Körkörös medencék a HoldonHoldon

Egyetlen olyan Egyetlen olyan réteg található a réteg található a Holdon, amelyik Holdon, amelyik frissen megőrizte frissen megőrizte egy medence egy medence szerkezetétszerkezetét

ez az ez az Orientale Orientale medencemedence..

Csak gyenge Csak gyenge lávafeltőltése vanlávafeltőltése van



A A HoldHold medencetakarói medencetakarói

Keletkezésekor, a becsapódáskor, Keletkezésekor, a becsapódáskor, ~ 4 Mév,~ 4 Mév, hatalmas területen hatalmas területen szóródott szét egy-egy medence törmeléktakarója.szóródott szét egy-egy medence törmeléktakarója.

A legnagyob a túloldali Südpole-Aitken medence: 2500 km átmérőjű, A legnagyob a túloldali Südpole-Aitken medence: 2500 km átmérőjű, 13 km mély (jpbbközép, fehér)13 km mély (jpbbközép, fehér)



A A holdi holdi sztratigráfia sztratigráfia

emeleteiemeletei

KopernikusziKopernikuszi EratoszthenésziEratoszthenészi Imbriumi felsőImbriumi felső Imbriumi alsóImbriumi alsó NektáriNektári Pre-nektáriPre-nektári

emeletekemeletek



A A HoldHold-kutatása-kutatása oroszorosz--amerikaiamerikai automatikus űrszondákkalautomatikus űrszondákkal

19591959-Luna-3, -Luna-3, 20092009-LRO a Hold túloldala (Sp--LRO a Hold túloldala (Sp-Aitken)Aitken)



A A HoldHold-kutatása -kutatása orosz-orosz-amerikaiamerikai

automatikus űrszondákkalautomatikus űrszondákkal (1966: Luna-9 sima leszállás; 1998 Lunar (1966: Luna-9 sima leszállás; 1998 Lunar

Prospector)Prospector)



A A HoldHold-kutatása-kutatása amerikai amerikai űrhajósokkalűrhajósokkal,,

Apollo Hold-expedíciósApollo Hold-expedíciós program 1969-1972: program 1969-1972:hat leszállás, 12 űrhajós kb. fél tonna talaj- és kőzetminta, hat leszállás, 12 űrhajós kb. fél tonna talaj- és kőzetminta,

sok helyszíni műszer kihelyezése, pl. lézertükörsok helyszíni műszer kihelyezése, pl. lézertükör



EurópaiEurópai HoldHold--kutatás kutatás

automatikus automatikus

űrszondákkalűrszondákkal (2004-2006 (2004-2006 SMART-1SMART-1))



JapánJapán Hold Hold-kutatás automatikus -kutatás automatikus

űrszondákkalűrszondákkal (2007-től (2007-től KaguyaKaguya: északi pólus, SüdPole Aitken – 2500 km, Mare : északi pólus, SüdPole Aitken – 2500 km, Mare

Moscoviense)Moscoviense)



JapánJapán Hold-kutatása automatikus űrszondákkal

(2007-től a japán Kaguya-SELENE, lézer: Mare Orientale, radar: felszín alatti szerkezetek)



Kínai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal

(2007-2009.03.1 a kínai Change-1, Change-2 (2010), 2015 leszállás automatákkal a Holdon;

2011-12 Mars-szonda



Indiai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal

(2008-tól az indiai Chandrayaan-1)



A Hold-kutatása automatikus űrszondákkal

(Chandrayaan-1 pálya, műszerek)



Chandrayaan-1

amerikai műszere H2O-t mutatott ki a pólusok felé

(kék-lila színek)



2009 – 2009 – 2010 - 2010 - Lunar Lunar Reconnai-Reconnai-sance sance OrbiterOrbiter ((LROLRO))



LRO: LRO: Apollo-12 Apollo-12

+ + Surveyor-Surveyor-

33



Lunar Reconnaisance Orbiter szállítottaLunar Reconnaisance Orbiter szállította LCROSS+CentaurLCROSS+Centaur fokozat fokozat

becsapódásai a Cabeus-kráterbe 2009-becsapódásai a Cabeus-kráterbe 2009-ben : ben : HH22O kimutatásaO kimutatása



Orosz, Orosz, kínai,kínai, indiaiindiai stb. ? stb. ? Hold-bázisHold-bázis 2020-tól2020-tól



Amerikai Amerikai Ares-OrionAres-Orion űrhajózási űrhajózási terv: terv:

2020-ig 2020-ig ???? vissza a vissza a HoldraHoldra



USA USA Ares-OrionAres-Orion terv rakétái terv rakétái és űrhajója; és űrhajója;

módosításmódosítás ISS-reISS-re Atlas, Atlas, DeltaDelta



USA USA OrionOrion:: személyszemély- és - és teherűrhajókteherűrhajók



USA 4 személyesUSA 4 személyes HoldHold-űrhajó ??-űrhajó ??

PLANETOLÓGIAkötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány)

PLANETOLÓGIAkötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány)



HoldHoldunk egy unk egy érintőleges érintőleges óriás-óriás-

ütközéssel ütközéssel keletkezettkeletkezett: a: a

differenciálódott differenciálódott ős-Föld és a ős-Föld és a

becsapódó test is becsapódó test is ritkább, külső ritkább, külső

rétegeit veszítette rétegeit veszítette el az ütközésben, el az ütközésben,

ami a maradék ami a maradék testek testek

átlagsűrűségének átlagsűrűségének a növekedéséhez a növekedéséhez

vezetettvezetett



A becsapódó test elrepülő része visszatért,A becsapódó test elrepülő része visszatért,

és újra ütközve egyesült a Földdel.és újra ütközve egyesült a Földdel.

Ez mégEz még növelte az ős-Földnövelte az ős-Föld sűrűségét.sűrűségét.



A Merkúr A Merkúr (Hold-szerű, Mariner-10: 1974-(Hold-szerű, Mariner-10: 1974-75)75)



A Merkúr A Merkúr Hold-szerű, sugaras Hold-szerű, sugaras szerkezetekszerkezetek



Merkúron is Merkúron is gyűrűs, becsapódási gyűrűs, becsapódási

medence a medence a CalorisCaloris(Mariner-10)(Mariner-10)



A Merkúr A Merkúr Hold-szerű, de Hold-szerű, de tereplépcsőstereplépcsős

((Mariner-10Mariner-10: 1974-75): 1974-75)



A Merkúr újabb vizsgálata A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER (MESSENGER amerikai űrszonda: 2004.08.03.-2008.01.15.-amerikai űrszonda: 2004.08.03.-2008.01.15.-

2011.03.182011.03.18.- ).- )



A Merkúr újabb vizsgálataA Merkúr újabb vizsgálata (a MESSENGER pályája 2004-2011)(a MESSENGER pályája 2004-2011)



A Merkúr újabb vizsgálataA Merkúr újabb vizsgálata ((MESSENGERMESSENGER: 2008 új területek fotózása, : 2008 új területek fotózása,

Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km)Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km)



A Merkúr újabb vizsgálataA Merkúr újabb vizsgálata ((MESSENGERMESSENGER: Caloris-medence 1340 km helyett : Caloris-medence 1340 km helyett

1550 km,1550 km,pók-kráter tereplépcsők, gyűrődéses folyamatok)pók-kráter tereplépcsők, gyűrődéses folyamatok)



A Merkúr újabb vizsgálataA Merkúr újabb vizsgálata ((MESSENGERMESSENGER: sugaras szerkezetek, dómszerű : sugaras szerkezetek, dómszerű

alakzat)alakzat)



2011-03-18: 2011-03-18: MESSENGER pályáraállása MESSENGER pályáraállása a Merkúr körüla Merkúr körül



2011-03-18: 2011-03-18: MESSENGER pályáraállása a Merkúr MESSENGER pályáraállása a Merkúr körülkörül::

200-15192 km, i=83,6, P=~ 12 óra200-15192 km, i=83,6, P=~ 12 óra



2011-04-04: 2011-04-04: MESSENGER MESSENGER első képekelső képek Merkúr Merkúr körül,körül,

a déli pólus környékea déli pólus környéke



2011-04-04: 2011-04-04: MESSENGER MESSENGER

első képekelső képek Merkúr körül,Merkúr körül,

az északi az északi pólus pólus

környékekörnyéke



AA VVéénusznuszlégköre:légköre:96,5% CO96,5% CO2,2,

3,4% N,3,4% N,nemesgázok, nemesgázok,

kén, klór,kén, klór,kénsavkénsav

stbstb



AA VVéénusznuszfelszínefelszínepokol:pokol:470°C,470°C,

~90 atm.~90 atm.

Formák:Formák:óriás vulkánok, óriás vulkánok,

völgyszakadékvölgyszakadékok,ok,

koronák,koronák,tesszerák,tesszerák,mélyföldekmélyföldek



VénuszVénusz felszín: felszín: vulkánokvulkánok, , lávafolyásoklávafolyások



VénuszVénusz felszín: felszín: völgyszakadékokvölgyszakadékok



VénuszVénusz felszín: felszín: koronákkoronák



VénuszVénusz

felszín: felszín:

koronákkoronák



AA Vénusz Vénusz köralakú alakzataitköralakú alakzatait aa koronák koronák adjákadják

2500 km átmérőjű

100 km átmérőjű



VénuszVénusz felszín: felszín: tesszeráktesszerák (komplex töréses rendszerek)(komplex töréses rendszerek)



AA VVéénusz nusz felszíne közelről:felszíne közelről:Venyera leszállók a „pokolban”Venyera leszállók a „pokolban”



AA VVéénusnus

z z felszíne felszíne közelrőlközelről

::Venyer-Venyer-

panoráma panoráma kövek, kövek, hegyekhegyek



Újabb Újabb Vénusz-kutatásVénusz-kutatás

európai európai Venus Express,Venus Express,

2006-tól2006-tól



A A FöldFöld

az élet az élet bolygójabolygója



A FöldA Föld

A földi A földi folyamatok folyamatok átfogó átfogó modell-modell-rendszere a rendszere a lemez-lemez-tektonikatektonika, , amit nem amit nem találtunk találtunk máshol máshol

a nap-rend-szer photojournal.jpl.nasa/index.html

Documents