a gyermektorna alapjai

A kurzus neve: Gyermektorna alapjai

A kurzus általános céljai:

A hallgatók ismerjék meg a gyermektorna gyakorlatanyagát, oktatásának módszertanát.

Ismertesse meg a torna alkalmazásának lehetőségeit a didaktikai, képzési, nevelési célok tükrében.

Tudják a tanultakat gyakorlati munkájában alkalmazni.

Ismerjék meg a torna személyiségfejlesztésben betöltött szerepét.

A kurzus specifikus célkitűzései:

Olyan tanítók képzése, akik szakmai felkészülését jellemezi:

az érdeklődés, az optimizmus; együttműködő, elkötelezett, magabiztos és kitartó; gyakorlatiasságát önállóság és megfelelő szervezőkészség irányítja.

Járuljon hozzá az alábbi kompetenciaterületek fejlesztéséhez:

A hallgató bírjon széles körű módszertani repertoárral; ismerjen több módszert, s ezeket legyen képes adekvát módon alkalmazni; legyen folyamatorientált.

Legyen képes a tanítás-tanulás folyamatának szervezésekor a korosztályhoz alkalmazkodni; csoportra szabottan végezni az óratervezést, óraszervezést.

Tudjon egyénre szabottan motiválni, személyre szólóan értékelni, fejleszteni; tudjon differenciálni.

Legyen képes partnerközpontúan működni; tudja és fogadja el, hogy az oktatás, szolgáltatás. Tudjon együttműködni a külső segítőkkel (például a gyógypedagógussal); a szülőkkel kapcsolatot tartani és együttműködni.

Legyen nyitott és fogékony az újra, az új kihívásokra; legyen innovatív, legyen igénye a folyamatos fejlődésre, az önképzésre. Saját maga is rendelkezzen az egész életen át tartó tanulás képességével. Legyen képes önmagát kritikusan értékelni.

A kurzus célcsoportja: alapképzésben résztvevő tanítószakos hallgatók.

Feltételezett tudásanyag: gimnasztikai alapismeretek, általános és középiskolai tanulmányok alatt elsajátított torna elemek jártasságszintű ismerete.

A kurzus tartalma:

A torna kialakulása, rövid története. A torna hatása a személyiségfejlődésére. A torna helye a kerettantervben. Az ismeretátadás legjellemzőbb módszerei a torna oktatásában. Hibajavítás módszertana. A 6-10 éves gyermekek tornajellegű mozgásanyaga, oktatásmódszertana. A játék és a torna kapcsolata.

Követelmények:

A végzett hallgatók:

Szerezzenek átfogó ismereteket a torna témakörben, az elméleti ismereteiket tudják alkalmazni gyakorlati feladatok megoldása során;

Legyenek képesek a tanult tornaelemek elégséges szintű bemutatására; Tudjanak segítséget nyújtani, hibát javítani a tornajellegű mozgásokban.

A kredit megszerzésének feltételei:

Az órákon való aktív részvétel A hiányzást nem haladhatja meg a heti óraszám háromszorosát, melyet az oktató által

meghatározott módon pótolni kell. Igazolást a hiányzást követő órán kell bemutatni. A zárthelyi dolgozat elégséges szintű megírása a foglalkozások anyagából. Elégtelen

dolgozat javítására egyszer van lehetőség. Kijelölt gyakorlati anyag elégséges szintű bemutatása. A gyakorlati jegy osztályzatába a zárthelyi dolgozat, a gyakorlati bemutatások, házi

feladatok, órai munka részjegyei számítanak. A vizsga időszakba történő javításkor csak azon témakörök kijavítása szükséges,

amelyekből a hallgató elégtelen dolgozatot írt. A kredit vizsga időszakban való megszerzésére, illetve a gyakorlati jegy javítására a

TVSZ vonatkozó pontjait kell alkalmazni.

Irodalom:

1. Dr. Bejek Klára- Hamar Pál: Torna ABC Okker Kiadó 1996.2. Hamza- Karácsony- Molnár- Vigh- Gyulai: Torna 1x1Kiadja: Hamza 2000.3. Dr. Ozsváth F.: Testnevelés Tankönyvkiadó Bp. 1991. 4. Farkas György: Sporttorna Tankönyvkiadó 1988.5. Dr. Karácsony I. (szerk.): Tornáról színesen Kiadja: Hamza 1996.6. Dr. Hamza- Fodorné Dr. Földi R.- Dr. Tóth Á.: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás7. Ursula Häberling-Spöhel: 1008 torna játék és gyakorlat Dialóg C. Kiadó Pécs 2003.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:

Szakmailag jól felkészült oktatók bevonása a tárgy oktatásába. Az infrastrukturális feltételek és eszközök biztosítása a korszerű nyelvszemlélet

kialakításához. Új ismerethordozók, kommunikációs eszközök bevonása a tanításba. Az ismeretek rendszeres ellenőrzése. A hallgatók visszajelzéseire építve tervezni az oktatás folyamatát.

Tartalomjegyzék:

Gyermektorna alapjai

1. óra

- elmélet: a torna fogalma;- a torna rövid története;- internetes olvasnivaló;- gyakorlat: a hallgatók tornához szükséges képességek, készségek felmérése;- ellenőrző kérdések.

1. óra: a félévi tudnivalók;

a gyermektorna alapjai kurzus témaköreinek;

a tantárgyi követelmények;

balesetvédelmi előírások, szabályok ismertetése.

Elmélet:

A torna fogalma:

Friedrich Ludwigh Jahn, a torna első megfogalmazója a szót és jelentését ősi német eredetűnek tekintette. Valójában a torna a román nyelvekből ered, amit a latin tornare, a francia tourner azonos jelentése igazolt: fordulni, igazodni. A nálunk meghonosodott torna a német Turnen- ből származik. A torna a német tornamozgalom gyakorlatrendszerét jelentette, amely az Angliából származó sportokkal és a svéd gimnasztikával együtt - kiegészítve a helyi hagyományokkal - az európai testgyakorlatok alapját alkotta a legújabbkori testnevelés és sport történelmi fejlődésének kezdeti szakaszában, tehát a századfordulót megelőző és az azt követő két évtizedben. A torna fogalma a történelmi fejlődés következtében beszűkült, jellegzetesebbé vált.

A torna, különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek, részben eltérő szereken. A szertornán kívül, a szervezett tornasportok közé tartozik még a ritmikus gimnasztika (régen: művészi torna, ritmikus gimnasztika), a trampolin (gumiasztal), az akrobatikus torna (korábban sportakrobatika) és az aerobic. A férfi szertorna gyakorlatai: talaj, gyűrű, korlát, lólengés, ugrás és nyújtó. A női versenyeken is megvan a talaj és az ugrás, további szereik a gerenda és a felemáskorlát. Az egyes gyakorlatfajtákból egyéni versenyeket rendeznek, de a valamennyi gyakorlatot tartalmazó összetett versenyek és a csapatversenyek is a megmérettetés részei. A sportág hazai irányító szerve a Magyar Torna Szövetség, európai szerve az Union Européenne de Gymnastique (UEG), nemzetközi szerve pedig a Fédération Internationale de Gymnastique (FIG). A torna az iskolai testnevelés alapja.

A torna rövid története:

A torna történetét az ókori görögökhöz szokás kötni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy már egyiptomi, indiai régészeti emlékeken is láthatunk tornára utaló mozdulatokat. Az ókori Kínában i. e. 2000 körülire teszik a gyógytorna kialakulását, feltalálójának Huang-ti császárt tartják. A krétai kultúrában is találni sport témájú ábrázolásokat, például bika szarvai között átszaltózó tornászokat. Ezzel együtt a sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és

szinten tartására. Minden városban volt gümnaszion (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert palesztikának nevezték. Az ókori Rómában a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. A középkorban a lovagi tornákat lehet megemlíteni. A reneszánsz idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző humanista iskolákban gyakorolták. Mercurialis könyvet írt arról, hogy a testgyakorlás az egészségmegőrzés fontos eszköze (De arte gymnastica, 1569). Az 1600-as években Comenius bevezette a (sport) játékokat az oktatásba, és játékterek kialakítását javasolta az iskolákban (Orbis pictus).

A mai értelemben vett szertorna alapjait német területen fektették le a 18. század második felében. 1793-ban Johann Christoph Friedich Guths Muths megjelentette Gymnastic für die Jugend (Gimnasztika az ifjúság számára) című művét, az első olyan tornászkönyvet, amelyben a testgyakorlatok immár „testen végzett munkává” váltak. Friedrich Ludwig Jahn 1811-ben megalapította a berlini Turnvereint, a voltaképpeni első tornaegyesületet, és kialakította az ún. német tornarendszert. Ezt fejlesztette tovább a svájci Adolf Spiess, aki bevezette a kéziszerek használatát. Sajátossága a német rendszerű sportnak, hogy a versenyeket nem támogatták, ellentétben az Angliában kialakult, elsősorban az atlétikán alapuló iskolával (az ellentéteket akkoriban atlétika-torna háborúnak nevezték). Ennek megfelelően a nemzetközi tornaszövetség (FIG) is csak tornabemutatókat szervezett, az első, Athénban megrendezett újkori olimpiától pedig kifejezetten eltiltotta a tornászokat (néhány ország, köztük Magyarország sportolói is, azért részt vettek a játékokon). A FIG csak lassan adta be a derekát: az első torna-világbajnokságot 1903-ban rendezte meg Antwerpenben egyéni összetett és csapatverseny formájában, de szerenkénti világbajnokságokat csak 1930-tól (nőknél 1950-től) tartottak. A sportág nemzetközi nagyságai közül – önkényesen kiemelve – megemlíthető Nyikolaj Andrianov, Věra Čáslavská, Miroslav Cerar, Nadia Comăneci, Kato Szavao, Larisza Latinyina és Ljudmila Turiscseva, akik sportszerűségükkel, látványos gyakorlataikkal sokat tettek a tornasport népszerűsítéséért.Magyarországon az első nyilvános testgyakorolda 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak a tornaegyletek. Itt is megfigyelhető volt az éles szembenállás a szabadtéri atlétika és labdajátékok, valamint a beltéri torna hívei között. Hamarosan kialakult azonban a versenyszerű tornasport, 1905-től már bajnokságokat is rendeztek. A tornaszövetség nemzetközi versenyek szervezését is vállalta: 1934-ben világbajnokságot rendeztek. Ezt követték az évtizedekkel későbbi sportversenyek: 1983-ban világbajnokságot, 1992-ben Európa-bajnokságot, 2002-ben pedig szerenkénti világbajnokságot rendeztünk. Versenyzőink többnyire nincsenek a nemzetközi tornasport élvonalában, de időről időre felbukkan egy olyan tehetség, aki elismerést vált ki a nemzetközi versenyeken, sőt a sportág legnagyobbjai között tartják számon. Olimpiákon, világbajnokságokon szereztek egyéni aranyérme (ke)t: Borkai Zsolt, Csollány Szilveszter, Keleti Ágnes, Korondi Margit, Magyar Zoltán, Pataki Ferenc, Pelle István, Ónodi Henrietta, Berki Krisztián (csak VB- t nyert) és a kéziszer csapat.

Tornász és edzője görög vázán F. L. Jahn, a német torna atyja

Talajgyakorlat Lólengés Gerendagyakorlat

Internetes olvasnivaló:http://matsz.hu/index.php/tornatortenethttp://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_bajnok_torn%C3%A1szok_list%C3%A1ja

Gyakorlat: bemelegítés: tanár vezetésével 15 perc (járásban, futásban végzett feladatok,

szabadgyakorlatok) a hallgatók tornához szükséges képességeinek, készségeinek felmérése, talajon és

egyensúlyfeladatokban.

Ellenőrző kérdések: Szókitöltős teszt. Egészítse ki a mondatot!

1. A nők is és férfiak is tornáznak talajon és ugrásban.

2. A német torna atyja Friedrich Ludwig Jahn.

3. Magyarországon 1934-ben, 1983-ban, 2002-ben rendeztek Világbajnokságot.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_bajnok_torn%C3%A1szok_list%C3%A1ja

http://matsz.hu/index.php/tornatortenet

Feleletválasztós teszt (több jó válasz is lehetséges)

1. Büszkék vagyunk az alábbi tornász olimpiai bajnokainkra! Kik ők? Borkai Zsolt

Supola Zoltán

Pataki Ferenc

Korondi Margit

Berki Krisztián

2. Kik nyertek lólengésben olimpiát?

Pelle István

Magyar Zoltán

Berki Krisztián

Borkai Zsolt

Csollány Szilveszter

3. Ki nyert a legkésőbb olimpiai bajnokságot? Keleti Ágnes

Ónodi Henrietta

Korondi Margit

Tartalomjegyzék:


2. óra:

elmélet: a torna mozgásanyagának hatásjellemzői; gyakorlat:

gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 1; statikus egyensúlyfejlesztő gyakorlatok;

internetes olvasnivaló; ellenőrző kérdések.

Elmélet:

A torna mozgásanyagának hatásjellemzői:

Fontos, hogy a fejlesztő hatás vizsgálatakor a különböző elemek elsajátításához vezető utat is figyelembe kell vennünk, hiszen az előkészítő és rávezető gyakorlatok is jelentős hatás váltanak ki a szervezetben. Ez a kiváltható fejlesztés folyamat jellegű, a kezdőktől a legmagasabb szintig érvényesül.

A torna már kezdő szinten is sok olyan szokatlan helyzetben történő elemet tartalmaz /pl. fejjel lefelé, mint a fejállás, kézállás, lefüggés stb./, melyek végrehajtása, a test visszaállítása a szervrendszerek sokoldalú alkalmazkodását igényli.

Az elemek, gyakorlatok elsajátításakor az érzékszervek magasszintű fejlettségére van szükség, melyekre jó hatást gyakorol a torna mozgásanyaga.

„A motoros képességek fejlesztése szempontjából kiemelt fontosságú a torna ele-mek/gyakorlatok alkalmazása. Ezek alkalmazásával a kondícionális képességek közül a gyorserő (például ugrások, szökdelések, billenés szerkezetű elemek stb.) és az állóképesség (például összefüggő gyakorlat végrehajtása) fejleszthető a leghatásosabban.”

„A támaszban végzett gyakorlatok erősítik a vállövet és a kart, és természetesen a törzs izmaira is erősítő hatást fejtenek ki. Emellett az akrobatikus ugrások és a támaszugrások a láb (el) ugró erejét fejlesztik.”

A függésben végzett gyakorlatok kar-, váll- és törzsizom erősítő hatásúak (például függésből emelés lebegőfüggésbe). Erősítő hatásukon kívül a gerinc elváltozások meg-előzését is garantálják. Segítik a gerincoszlop szakaszainak "támaszterhelés"nélküli munkáját, valamint a szimmetrikus izomműködéssel a jobb és a baloldal egyforma terhelését (például ostorlendület, alaplendület stb.) A görbe hát kialakulásának megelőzésére szolgálnak a helyes törzstartást (fej, váll, lapocka medence tartása) és a gerinc mozgékonyságát igénylő, úgynevezett gimnasztikus elemek (lépések, járások, szökdelések, ugrások, törzshullámok, dőlések, fordulatok stb.).”

„… a relatív erő - amely a saját testtömeg alacsonyabb helyzetből magasabb helyzetbe történő elmozdítását, a függésben vagy támaszban történő megtartását és lefékezését (például talajraérkezések) jelenti - fejlesztésében kitüntetett szerep jut a torna tananyagnak.

A téri tájékozódó, egyensúly, ritmus- és dinamikai érzék, a differenciáló képesség azon koordinációs képességek, melyek feltételei az eredményes tornatanulásnak, ugyanakkor hatékonyan fejlesztik is azokat.

„Az ízületi mozgékonyság igénye és fejlesztése szintén a torna sajátja.” Torna nincs ízületi mozgékonyság fejlesztése nélkül, de ízületi mozgékonyság fejlesztése sincs torna nélkül.

A pszichikai tulajdonságok közül kiemelkedő szerepe van (a teljesség igénye nélkül) a figyelem, fegyelem, önbizalom, bátorság, akarat, önértékelés, esztétikai igény, a rendszeres munkához, a közösséghez való viszony kialakításában.

Irodalom: /Dr. Bejek Klára - Dr. Hamar Pál: Torna ABC. Okker Kiadó Bp. 1996. 31-35. o.)

Internetes olvasni és néznivaló:

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/17.b_tetel.viola_aron_kondicionalis_kepessegek_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/18.b_tetel.fulajtar_anett_a_koordinacio,_mint_kepesseg_www.5mp.eu_.pdf

http://ftc-noitorna.hu/Videok/babamama.html

Gyakorlat:

http://ftc-noitorna.hu/Videok/babamama.html





bemelegítés: tanár vezetésével: 12 perc (járásban, futásban végzett-, utánzó feladatok, szabadgyakorlatok);

gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 1 .

Technikai végrehajtás:

Kiindulóhelyzet: guggolótámasz, tekintet előre néz.1. a fej előre hajtása nyakhajlítással és a hát domborítása;2. csípőemelés könyökhajlítás és a tarkó lehelyezése a talajra;3. gurulás megindítása, miközben a láb elhagyja a talajt;4. gurulás, érkezés guggolótámaszba.

Az oktatás előfeltétele: életkornak megfelelő kondícionális és koordinációs képességek; egyszerű gimnasztikai alapformák végrehajtása.

1. felvétel

Az oktatásmenete:

1. előkészítő gyakorlat: feladata: a nyújtott, egyenes testtartás és a test gömbölyítésének megéreztetése, palacsinta: hanyattfekvés, magastartás; gombóc: zsugorülés, nyakhajlítással előre, áll érjen a szegycsonthoz, lábujj érintse

csak a talajt, kezek oldalról fogják a térdet; palacsinta- gombóc: gyors, dinamikus átmenet egyik helyzetből a másikba, játékosan.

2. felvétel2. előkészítő gyakorlat: feladata: a zsugorhelyzetben történő gurulás gyakorlása; „kelj fel Jancsi!”: gombóc helyzetben gurulás hátra, míg a tarkó a talajra ér, majd

vissza kiindulóhelyzetbe; előforduló hibák:

nem tartja meg a helyzetet gurulás közben; elveszti egyensúlyát; túl nagy lendülettel gurul; túl kicsi lendülettel gurul; nem hajtja le eléggé a fejét: ekkor alkalmazhatok ún. kényszerítőhelyzetet.

kényszerítőhelyzet (olyan helyzetet teremt a pedagógus, amely szinte kényszeríti a tanulót a helyes végrehajtásra)

„kelj fel Jancsi!” végrehajtásakor a tanuló álla alá papírzsebkendőt helyezünk, és azt ott kell tartania, vigyázva, hogy ne essen ki

3. felvétel3. rávezetőgyakorlat (olyan rávezető eljárás, amikor az oktatandó mozgásból kiemelünk

részeket, és azt külön- általában könnyített formában- gyakoroltatjuk, vagy az egész mozgást végeztetjük könnyített formában)

gombócból gurulás hátra- előre 2- szer, majd érkezés guggolótámaszba (magasabbról pl. szőnyegről, alacsonyabb helyre, pl. talajra) talajra rajzolt vonal megérintésével (kényszerítőhelyzet);

az előbbi feladat, csak egy gurulásból; gombócból gurulás hátra- előre 2- szer, majd érkezés guggolótámaszba vízszintes

talajon; az előbbi feladat, csak egy gurulásból.

4. felvétel

egyensúlyérzék fejlesztése statikus gyakorlatokkal:

zártállás talpon, lábujjon, sarkon (nyitott és csukott szemmel, különféle kartartásokkal;

terpeszállás talpon, lábujjon, sarkon (nyitott és csukott szemmel, különféle kartartásokkal;

egy lábon állás talpon, lábujjon, sarkon (nyitott és csukott szemmel, különféle kartartásokkal;

féltérdelések; lebegőülések hajlított, illetve nyújtott lábbal; bal, illetve jobb oldalsó fekvőtámaszok.

5. felvétel

Játék:

„Palacsinta- gombóc- gólya”: a „Tűz-víz- repülő” játék mintájára az órai feladatok ismétlése játékos formában.

Internetes olvasnivaló:

http://www.fulspecialista.hu/index.php?page=content&method=static&id=58

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/ 1.b_2.b_3.b_tetel.fule_matyas_az_ero_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/6.b_tetel.balla_arpad_a_gyorsasag_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/halasz_mate_allokepesseg_www.5mp.eu_.pdf

Ellenőrző kérdések:Szókitöltős teszt. Egészítse ki a mondatot!

1. A torna oktatásakor az előkészítő és rávezető gyakorlatok is jelentős hatás váltanak ki a szervezetben.

2. A torna elemek, gyakorlatok alkalmazásával a kondícionális képességek közül a gyorserő, és az állóképesség fejleszthető a leghatásosabban.

3. A gurulóátfordulás legegyszerűbb kiindulóhelyzete a guggolótámasz.


http://5mp.eu/fajlok/csontattila/halasz_mate_allokepesseg_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/6.b_tetel.balla_arpad_a_gyorsasag_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/1.b_2.b_3.b_tetel.fule_matyas_az_ero_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/1.b_2.b_3.b_tetel.fule_matyas_az_ero_www.5mp.eu_.pdf

http://www.fulspecialista.hu/index.php?page=content&method=static&id=58

1. Válassza ki az egyensúlyérzéket fejlesztő statikus gyakorlatokat!

állás talpon, hátsó rézsútos mélytartás

lebegőülés, bokaérintéssel

járás vonalon

állás terpeszben lábujjon

szökdelés egy lábon

2. Melyek a tanult kényszerítőhelyzetek?

gombócban a fej előre hajtása

gombócban papírzsebkendő áll alá helyezése

guggolótámaszba érkezéskor vonal megérintése

„kelj fel Jancsi!”

Tartalomjegyzék:


3. óra:

elmélet: a tornajellegű mozgások helye a kerettantervben; gyakorlat:

gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 2; egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok;


Elmélet: a tornajellegű mozgások helye a kerettantervben

1- 2. osztályKépzési tartalom és metodika

A lányok és fiúk terhelhetősége azonos, személyiségfejlődésük kezelhető együtt a specialitások szem előtt tartásával

Módszertanilag javasolt, hogy a játékosság, a pozitív megerősítés, a jutalmazás, a dicséret és az önállóság engedése segítse a folyamatba való érzelmi bevonódást. Ismeretszerzés a tapasztalat által, az érzelmekre alapozva történjen. A

szükséges minimális frontális hatás mellett a csoportos és csapatban történő együttműködés, együttmozgás kialakítása. Kerülni kell az időérzéket és túlzott figyelem-összpontosítást igénybe vevő foglalkozásokat. A mozgásigény

kielégítésén legyen a hangsúly.

Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak

Ellenőrzési, értékelési lehetőségek

A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív,

emocionális)

Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások. Kúszások, mászások, egyéb természetes (generális) mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással, különböző keménységű felületeken. Statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.); járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra lejtős felületen; gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel.

A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása.

Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.

Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés.

.

A tornászos tartás, mint mogáskoordinációs specialitás megmutatása.

Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban.

Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során.

A rendelkezésre álló időkeret elosztása:

1-2. évfolyam:

előkészítő gyakorlatok és gimnasztika 15

támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 15

A harmadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az ismeret szintjén elsajátított elő fogalmakra, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések. A bemutatott testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzással történő visszaadása. A tanult mozgásos cselekvések gyakorlása során további fejlődés felmutatása. Az iskolai közlekedésben tudatosság.

3-4. évfolyam

Képzési tartalom és metodika

A szocializációs folyamatokban, nevelésben a nemek elkülönülése megindul, ezt szem előtt tartva a tananyag lehet azonos, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség

Az elszakadási periódus kezdetén már nem mindig a tanár utánzása mérvadó, a megkérdőjelezhetetlen véleménye mellett már kezdődik az elhatárolódás. Módszertanilag javasolt a tanári nyugalom, az erős személyes kapcsolódás. A pozitív megerősítés, dicséretek mellett az önkontroll, önértékelés, önfegyelem néha vegye át a jutalmazás helyét. A csoportok spontán alakulhatnak, az extrém megnyilvánulásokat kezelni kell szelíd türelemmel. A szabályok betartásában egyéni elszámoltathatóság legyen, a siker lehet egyéni és közös is. A többletmunka elvégzése csak a jutalom fogalmához kapcsolódjon.

Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak

Ellenőrzési, értékelési lehetőségek

Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív,

emocionális)

Támasz-, függés és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok.

Kúszások, mászások, egyéb természetes mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.); helyváltoztatás vízszintes és rézsútos, különböző keménységű felületeken, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással; statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.) biomechanikailag helyes testtartással; járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás mellett (lányoknál a legelőnyösebb életkor); gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre- hátra-oldalra lejtős felületen.

Torna sportági alaptechnikák Az 1-2. évfolyamon felsoroltak; bakugrás társon át; tarkóállás és zsugor fejállás 2 mp-ig és lábmozgásokkal; kézállási és kézenátfordulás oldalt kísérletek; előbbi bordásfalnál önállóan és társ segítségével; az előre és hátra bukfenceknél a kéz- és lábtámasz közötti távolság növelése; mellső mérlegállás; bátorugrás; a testalkat és erőállapot szerinti differenciált szerhasználattal függőleges repülés zsámolyról és 2-3 részes szekrényről; fordulatok; 2-3 részes szekrényre felugrás kéztámaszon át. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel

A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása.

Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.

Bemutatások társak előtt, alaptechnikák értékelése differenciált ütemben.

Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés.A nagyobb baleseti lehetőségekkel bíró gyakorlatoknál a tanulók alkatát és pszichés állapotát a tanár köteles differenciáltan kezelni.

A körülményeknek, szituációnak legjobban megfelelő mozgásos cselekvéstípus alkalmazása.

Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban

A tanult tananyag elsajátításában fejlődés felmutatása, a gyakorlás és siker összefüggései tapasztalásán át. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban.

Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során.Könnyített akadálypálya elírása a mozgás zavarokkal és az átlagtól eltérő testalkattal bíró gyerekek számára.

A rendelkezésre álló időkeret elosztása:3– 4. évfolyamon

előkészítő gyakorlatok és gimnasztika 15

támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 12

sportági technikák és taktikák 20

Az ötödik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A tantárgyi tudás tartalmainak elfogadása, a tudáshoz kapcsolódó tanulási teljesítményekre összpontosítás. Az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése. A tanult tananyag visszaadásában, az edzettségi szintben önmagukhoz mért fejlődés, teljesítmény javulása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép. Motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A szabályok betartása, konszenzuson alapuló alakítása és vállalkozás a játékok átformálására, saját gondolati műveleteken alapuló szabályjátékok létrehozására.


http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/oktatasi-miniszter-17

Gyakorlat:

bemelegítés : helyben járások, helyben futások, bordásfalgyakorlatok gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 2.

az előző órán tanultak átismétlése szóban;

Az oktatás további menete:

1. lejtő kialakítása: talajszőnyegen zsámoly mögé közvetlenül egy ugródeszkát teszünk (magasabb vége legyen a zsámoly felé), és puha szőnyeget helyezünk az ugródeszkára.

6. felvétel

2. gurulóátfordulás előre lejtőn, segítségadással (a lejtőn történő gyakoroltatás: rávezetőgyakorlat, míg a segítségadás: rávezető eljárás)

segítségadás fajtái: o közvetlen: fizikai kapcsolat van a segítő és a tanítvány között;

o közvetett: jelzések, szavak használata;

o biztonsági: csak szükség esetén avatkozik be a segítő.

segítségadás az előre gurulóátfordulásban: o a tanuló oldalán kell elhelyezkedni térdelésben vagy guggolóállásban, a

gurulás várható helyén;o a tanulóhoz közelebbi kezem a csípője alá teszem, s ezzel emelem azt;

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/oktatasi-miniszter-17

o a tőle távolabbi kezem a tarkójára teszem, és segítem a fej előrehajtását.

7. felvétel

3. gurulóátfordulás előre lejtőn önállóan

8. felvétel

egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok padgyakorlatok: szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok, amelyek között a test

különböző részein megtartott egyensúlyi helyzetek fordulnak elő pl.: állásban, térden, csípőn, hason, combon stb.

1. gyakorlat:

Kh.: mellső oldalállás fél lépés távolságra a padtól;1. ü.: fellépés bal lábbal a padra lebegőállásba, jobb térdlendítéssel előre és

karlendítés hátsó rézsútos mélytartásba;2. ü.: jobb láblendítés hátra karlendítéssel magastartásba;3. ü.: jobb térdlendítés előre karlendítéssel hátsó rézsútos mélytartásba;4. ü.: lelépés a padról kh.- be;5-8. ü.: ellenkezőleg.

2. gyakorlat:

Kh.: bal harántállás a jobb lábon, bal láb nyújtva a padon;1. ü.. fellépés a padra karlendítéssel oldalsó középtartásba és jobb térdlendítés

a bal kézhez;2. ü.: jobb láblendítés jobbra a jobb kézhez;3. ü.: jobb lábzárás szögállásba;4. ü.: lelépés balra a padról jobb harántállásba, jobb láb a padon marad;5-8. ü.: ellenkezőleg.

3. gyakorlat.

Kh.: oldalülés a padon, támasz a test mellett;1. ü.: láblendítés vízszintesig karlendítéssel oldalsó középtartásba;2. ü.: bal térdhajlítás térdkulcsolással és nyakhajlítás előre;3. ü.: bal térdnyújtás a jobb mellé karlendítéssel oldalsó középtartásba, és

fejemelés;4. ü.: vissza kh.- be;5-8. ü.: ellenkezőleg.

4. gyakorlat;

Kh.: combon fekvés a padon oldalhelyzetben, támasz a talajon;1. ü.: törzshajlítás hátra karlendítéssel oldalsó középtartásba;2. ü.: karlendítés magastartásba;3. ü.: karleengedés oldalsó középtartásba;4. ü.: vissza kh.- be.

4. gyakorlat:

Kh.: térdelőtámasz a padon oldalhelyzetben;1. ü.: bal láblendítés hátra;2 -3.ü.: mozgásszünet;4. ü.: vissza kh.- be;5-8. ü.: ellenkezőleg

(Machalikné Dr. Hlavács Irén: Egyensúlyozás alapfokon című írása alapján Tornáról színesen (1996) Szerkesztette: Dr. Karácsony István, kiadja: dr. Hamza István Bp. 79-83. old.)

9. felvétel

Játék:

cipő le- és felhúzó verseny egy lábon állva.


http://5mp.eu/fajlok/csontattila/10.b_tetel.bakaity_dora_egyensulyozo_kepesseg_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/5.b_tetel.cseh_laszlo_gyorsasagi_allokepesseg,_gyorsero_%28ero_allokepesseg%29_www.5mp.eu_.pdf


1. A fiúk és a lányok terhelhetősége 1-2. osztályban azonos.2. A lejtőt zsámolyból, ugródeszkából és puha szőnyegből alakítottuk ki.


1. Módszertanilag melyek javasoltak 1-2. osztályban?

a játékosság a büntetés a dicséret a jutalmazás a figyelem-összpontosítás

2. Melyek a segítségadás fajtái?

szoros közvetett felületes biztonsági közvetlen

10. Válassza ki a helyváltoztató utánzó feladatokat!

nyusziugrás bukfenc

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/5.b_tetel.cseh_laszlo_gyorsasagi_allokepesseg,_gyorsero_(ero_allokepesseg)_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/5.b_tetel.cseh_laszlo_gyorsasagi_allokepesseg,_gyorsero_(ero_allokepesseg)_www.5mp.eu_.pdf



sánta róka palacsinta pókjárás

Igaz- hamis állítás. Állapítsa meg az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak?

1. A nagyobb baleseti lehetőségekkel bíró gyakorlatoknál a tanulók alkatát és pszichés állapotát a tanár köteles differenciáltan kezelni.

Igaz Hamis

2. Az előre gurulóátfordulás segítségadásakor a tanuló mellé állok.

Igaz Hamis

3. Egyensúlyérzék fejlesztésekor csak állásban végzünk gyakorlatokat.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


4. óra:

elmélet: Az ismeretátadás legjellemzőbb módszerei a torna oktatásában: a magyarázat.

gyakorlat: gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 3; egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok; játék:


Elmélet:

Az ismeretátadás legjellemzőbb módszerei a torna oktatásában: a magyarázat.

A verbális (szóban történő) ismeretnyújtás közül a magyarázat a torna oktatás nélkülözhetetlen eszköze.

Pedagógiai követelmények a tanítói magyarázattal szemben: Legyen érthető:

adjon világos, könnyen elképzelhető, szemléletes képet az elsajátításra váró mozgásfeladatról.

A tanulás céljainak pontos megértése már a feladattal való minimális tanulói azonosulást eredményez, ami megkönnyíti az ismeret elsajátítását.

A célok és feladatok ismertetése után- visszakérdezéssel- ellenőrizzük azok megértését és az eredménytől függően kezdjük meg a tanulást (gyakorlást), vagy újra magyarázzuk el, már figyelmesebben a feladatot.

Az érthetőség követelményének való megfelelést az új szakkifejezések fokozatos elsajátításával kell biztosítani, amely garantálja a tanulásban az elméleti és gyakorlati előrehaladást.

A magyarázat teszi világossá a testnevelés és a többi tantárgy szoros kapcsolódását is, valamint a más tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazhatóságát.

A magyarázat legyen rövid. A testnevelés lényege a cselekvés, a tevékenység. A túl sok magyarázat megöli

a tettet, unalmas, érdektelen, időpocsékolás és a kívánt célt, a testnevelési óra feladatát, pl.: a megfelelő fizikai terhelést nem tudjuk elérni.

A magyarázat alkalmazkodjon a tanulók életkorához, értelmi színvonalához. Minél fiatalabbak, annál egyszerűbb szavakkal, fogalmakkal ismertessük a

feladatot. A magyarázattal tehát az elsajátítandó feladat lényeges összetevőit, összefüggéseit

tárjuk fel az említett pedagógiai elvek mentén.

Gyakorlat:

bemelegítés: járásban, futásban végzett gyakorlatok babzsákkal, babzsákgyakorlatok gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 3 ;

előző órán tanultak átismétlése;


1. gurulóátfordulás előre vízszintes talajon, segítségadással;

2. gurulóátfordulás előre vízszintes talajon önállóan.

10. felvétel

3. a gurulóátfordulás előre végrehajtásakor előforduló hibák elemzése: a guggolótámaszban nem zárt a boka és a térd; a guggolótámaszban nem vállszéles a támasz, túl szűk vagy túl széles; a tekintet nem előre néz; a mozgást nem a hát domborítása indítja meg; a csípő nem emelkedik meg kellően; a fej előre hajtása nem megfelelő; nem a tarkót teszi le a talajra a tanuló; nem a domborított háton gurul előre; letámaszkodik a kezével a csípő mellé; nem guggolótámaszba érkezik;

4. gurulóátfordulás előre különböző kiindulóhelyzetekből, érkezéssel guggolótámaszba: guggolóállás, mellső középtartás; guggolóállás magastartás; guggolóállás, oldalsó középtartás; bal vagy jobb guggolótámasz, másik láb hátul nyújtva; térdelőülés, mellső középtartás csuklókeresztezéssel;

terpeszállás törzsdöntéssel előre és oldalsó középtartás; szögállás, magastartás.

11. felvétel egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok:

Talajon:

vonalon járás telitalpon előre, hátra; vonalon járás lábujjhegyen előre, hátra; vonalon járás talpon különböző kartartásokkal; vonalon járás lábujjhegyen különböző kartartásokkal; vonalon járás lábujjhegyen karmozgásokkal; gólyajárás vonalon; kötélen járás telitalpon (kötél a talajon).

12. felvétel játék: házasfogó: „gólyaállás” a ház


http://5mp.eu/fajlok/csontattila/11.b_tetel.szevetnyik_bence_gyorsasagi_koordinacio_es_kinesztezia_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/12.b_tetel.berkovics_klaudia_terbeli_tajekozodo_kepesseg_www.5mp.eu_.pdf

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/14.b_tetel.botyanszki_sara_ritmus_kepesseg_www.5mp.eu_.pdf


1. A verbális (szóban történő) ismeretnyújtás közül a magyarázat a torna oktatás nélkülözhetetlen eszköze.

2. Ezen az órán a bemelegítést babzsákkal végeztük.3. A bukfenc végrehajtásakor hiba, ha a tanuló nem a tarkót teszi le a talajra.


1. Válassza ki a pedagógiai követelményeket a magyarázattal szemben:

legyen érthető legyen hangos legyen rövid legyen humoros alkalmazkodjon a tanulók életkorához, értelméhez

13. Válassza ki a lehetséges hibákat az előre gurulóátfordulás végrehajtásakor:

tekintet nem előrenéz a kiindulóhelyzetben







túl magas a gurulás nem hajtja előre a fejét eléggé a tanuló guggolótámaszba érkezik domborított háton gurul


1. A testnevelés lényege a cselekvés, a tevékenység.

Igaz Hamis

2. Az előre bukfencet csak guggolótámaszból hajtjuk vére.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


5. óra:

elmélet: A vizuális ismeretátadás legjellemzőbb módszerei a torna oktatásában: a bemutatás

gyakorlat: gurulóátfordulás előre oktatásának módszertana 4; egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok;


Elmélet:

A vizuális ismeretátadás legjellemzőbb módszere a torna oktatásában: a bemutatás:

mindig tanítói feladat, amelynek a feladat megértésén túl a helyes mozgásképzet kialakítása és a tanulók motiválása is célja.

fontos, hogy minden bemutatás technikailag helyes legyen, hiszen a tanítványok a látott képi élményt rögzítik és próbálják meg utánozni.

a bemutatás motiváló jellege abból fakad, hogy a tanító, mint követendő példa áll a tanítványok előtt.

A bemutatás lehetőséget biztosít a tanító számára, hogy szakmai felkészültségét, szakértelmét a gyakorlatban is bizonyítsa tanítványainak.

A bemutatásnak mindig tükröznie kell a mozgásfeladat lényeges összetevőit, mint a helyes ritmust, a gyakorlatelemek pontos kiterjedését, a végtagok és a mozgásrészek sebességét.

A bemutatásra vonatkozó módszertani követelmények a felsoroltakon túl: A tanulók megfelelő távolságról, megfelelő síkból szemléljék a bemutatást; A szemben történő bemutatás esetén mindig tükörképet kell alkalmazni.

Gyakorlat: bemelegítés: páros gyakorlatokkal járásban, futásban valamint

szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokkal; gurulóátfordulás előre oktatásmódszertana 4.

az előző órán tanultak átismétlése.


1. Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból különböző befejező helyzetbe: nyújtottülés, magastartás; hajlítottülés, támasz hátul; terpeszülés, oldalsó középtartás; guggolóállás, magastartás; guggolóállás, mellső középtartás; bal vagy jobb támadóállás, magastartás vagy hátsó rézsútos mélytartás; bal vagy jobb kilépőállás, oldalsó középtartás; bal vagy jobb lebegőállás, másik láb hátul és magastartás; terpeszállásba kéztámasszal a két láb között, oldalsó középtartás.

13. felvétel

2. Gurulóátfordulás előre kapcsolatban: Gurulóátfordulás előre guggulótámaszból guggolótámaszba

3- szor; Gurulóátfordulás előre guggolóállás, mellső középtartás-

ból, guggolótámaszba, - gurulóátfordulás előre nyújtottülésbe, magastartással; Gurulóátfordulás előre guggolóállás, magastartás- ból,

guggolótámaszba, - gurulóátfordulás előre nyújtottülésbe, magastartással; Gurulóátfordulás előre bal vagy jobb guggolótámaszból,

guggolótámaszba, - gurulóátfordulás előre nyújtottülésbe, magastartással; Gurulóátfordulás előre bal vagy jobb guggolótámaszból,

guggolóállásba, mellső középtartással, - gurulóátfordulás előre nyújtottülésbe, magastartással;

Gurulóátfordulás előre bal vagy jobb guggolótámaszból, guggolóállásba, mellső középtartással, - gurulóátfordulás előre terpeszülésbe, oldalsó középtartással;

Gurulóátfordulás előre térdelőülés, mellső középtartás csuklókeresztezéssel kiindulóhelyzetből, guggolóállásba, mellső középtartással, - gurulóátfordulás előre terpeszülésbe, oldalsó középtartással;

Gurulóátfordulás előre terpeszállás törzsdöntéssel előre és oldalsó középtartás kiindulóhelyzetből, guggolótámaszba, - gurulóátfordulás előre hajlítottülésbe, támasszal hátul;

14. felvétel

Otthoni feladat: írásban egyénileg össze kell állítani kettő, két gurulóból álló kapcsolatot, melyben mindhárom helyzet más és más. Szorgalmi feladat: három gurulóból álló kapcsolat összeállítása, melyben mind a négy helyzet más és más! /ki tud többet?/

Egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok:

Tornapadon: négy, az alábbiak szerint egymás mellé felállított eszközökön:

1. két tornapad 2. két felfordított tornapad talajon (mindkét eszközről a feladatok végén mélybeugrás

érkezéssel két lábra, az egyensúly megtartásával)

járás talpon, csípőre tartás; járás talpon, oldalsó középtartás; járás lábujjhegyen, csípőre tartás; járás lábujjhegyen, oldalsó középtartás; - járás lábujjhegyen különböző karmozgásokkal;

- gólyajárás, csípőre tartás;

- járás oldalhelyzetben, csípőre tartás (bal, jobb oldalra);

- guggolásban járás;

- járás hátrafelé.

15. felvétel

Játék: vonalfogó


http://5mp.eu/fajlok/csontattila/15.b_tetel.fule_gyula_hajlekonysag,_lazasag_www.5mp.eu_.pdf


1. A vizuális ismeretátadás legjellemzőbb módszere a torna oktatásában: a bemutatás.

2. A bemutatás mindig tanítói feladat.


1. Válassza ki a lehetséges befejező helyzeteket a gurulóátfordulás előre végrehajtásakor?

guggolótámasz hanyattfekvés híd terpeszülés



hajlítottülés, támasz hátul.

2. Melyek a helyes bemutatás jellemzői? technikailag helyes legyen tükrözze a mozgásfeladat lényeges összetevőit, tükörképszerű legyen mindegy, mely síkból történik helyes ritmusú legyen


1. A tanulók megfelelő távolságról, és megfelelő síkban szemléljék a bemutatást.

Igaz Hamis

2. A tornapad felfordításával növeltük az alátámasztási felületet.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


6. óra:

elmélet: A vizuális ismeretátadás legjellemzőbb módszerei a torna oktatásában: a bemutattatás; közvetett szemléltetés

gyakorlat: gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 1; egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok;


Elmélet:

A vizuális ismeretátadás legjellemzőbb módszerei a torna oktatásában: a bemutattatás

Bemutattatás nak nevezzük, amikor nem a tanító mutatja be a feladatot, hanem ügyes, a többieknél jobban képzett tanulóval mutattatja be.

A bemutattatást a következő esetekben alkalmazhatjuk:

ha a szemléltetést össze akarjuk kötni szóbeli információval, pl. magyarázattal; ha a tanító valamilyen okból nem tudja bemutatni a gyakorlatot; ha a tanító nem tudja hibátlanul végrehajtani a feladatot, így tekintélye csorbát

szenvedne.

Közvetett szemléltetés: a helyes mozgáskép kialakításához, megértéséhez közbeiktatott eszközöket használunk.

Eszközei: fényképek, sorozatfelvételek, film, hurokfilm, poszterek, rajzok, rajzírással készített ábrák stb.

Technikai eszközök: filmvetítő, képmagnó, fényképezőgép. A közvetett szemléltetést azoknál a feladatoknál alkalmazzuk, amelyek nagyon rövid

idő alatt, nagyon gyorsan zajlanak le és nagyon összetettek.

A közvetett szemléltetés előnyei: A látott élmény nagyobb motivációs hatású, mint a szóbeli közlés, főleg akkor, ha a

bemutatott filmen, képen neves versenyzők láthatók; Egymás után ismételhető, minőségi hiba nélkül; A feladat egyes elemei részletesen elemezhetők; A megismételhetőségből fakadóan jobb lehetőséget nyújt a megfigyelésre és a

megértésre; A tanulókban a képek, filmek azt a benyomást keltik, hogy könnyen utánozhatók, így

fokozzák a tanulás iránti motivációt; Szórakoztató, látványos hatásúak.

A közvetett szemléltetés hátrányai: A képek általában nem adnak reálisan érzékelhető információt a gyakorlat nehézségi

fokáról, a mozgásfeladatok dinamikai jegyeit nem képesek visszaadni. Az állóképek csak helyzeteket mutatnak, és nem érzékeltetik a gyakorlat tempóját,

ritmusát, dinamikáját, az elemek valós kapcsolatát. A technikai eszközök, vetítőgépek komoly anyagi befektetéseket igényelnek.

Gyakorlat: bemelegítés: járásban és futásban végzett társas gyakorlatok, szabadgyakorlatok; gurulóátfordulás hátra oktatásmódszertana 1. ;

az előző órán tanultak ismétlése, otthoni feladatok ellenőrzése;


Kiindulóhelyzet: guggolótámasz, tekintet előre néz.1. ereszkedés hajlított ülésbe, fej előre hajtásával;2. gurulás elindítása hátra karlendítéssel hátra;3. könyökhajlítás és kéztámasz a fül mellett, gurulás tovább;4. karral erőteljes tolás, fej kiemelése a két kéz közül;5. érkezés guggolótámaszba.

Az oktatás előfeltétele: életkornak megfelelő kondícionális és koordinációs képességek; gurulóátfordulás előre végrehajtása készségszinten; a testsúly megtartása fekvőtámaszban.16. felvétel

Az oktatás menete:

1. előkészítő gyakorlat: feladata: a helyes kar és kéztartás kialakítása;

„nyuszifül”: játékosan így nevezzük a fül mellé szorosan helyezett, könyökben és csuklóban hajlított, lefelé mutató ujjakkal tartott kezeket;

– mintaszerű tanítói bemutatás után, törökülésben „nyuszifül” végrehajtása, amit rögtön ellenőriz az oktató, javítja a pontatlanságokat;

– kh.: törökülés, mellső középtartás, tapsra „nyuszifül” kialakítása;– kh.: törökülés, kezek a térden, tapsra „nyuszifül” kialakítása;– kh.: törökülés, 3x taps, 4-re nyuszifül végrehajtása.

17. felvétel

2. játék: – félperces fogó: akit megfognak, guggolóállásba kell állnia, és nyuszifület kell

mutatnia;

3. rávezetőgyakorlat:

– zsugorülés, nyakhajlítással előre (áll érjen a szegycsonthoz, lábujj érintse csak a talajt), kéz kiindulóhelyzetben a fül mellett (játékosan: gombóc, nyuszifüllel) és gurulás hátra, kézletétel a talajra, majd gurulás vissza (kelj fel Jancsi! kéztámasszal a fül mellett a talajon).

18. felvétel

4. rávezetőgyakorlat: – gurulóátfordulás hátra lejtőn, segítségadással:

kh.: zsugorülés a zsámolyon, kéz a tanult módon a fül mellett, háttal a lejtőnek (gombóc a zsámolyon, nyuszifüllel), és bukfenc hátra; segítségadás:

a tanuló mellé kell helyezkedni az átfordulás várható helyén térdelésben, vagy guggolásban; a hozzá közelebb eső kézzel, felfelé fordított csuklóval, majd tovább fordított tenyérrel (lefelé néző hüvelykujjal) a derekat kell megtámasztani, míg a távolabbi kézzel, keresztezett fogással a hasat kell megfogni; a két kézzel emelni kell, és segíteni az átfordulásban a tanulót;

ezt később felválthatja az a segítés, amikor a tanuló önállóan elindítja a gurulást, s amikor túljut a függőleges síkon a segítő a csípő megfogásával és emelésével segíti az átfordulást.

19. felvétel

5. rávezetőgyakorlat: – gurulóátfordulás hátra lejtőn önállóan;

20. felvétel

egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok:

tornapadon: négy, az alábbiak szerint egymás mellé felállított eszközökön:

1. két tornapad zsámolyra helyezve, mögé tornaszőnyeg;2. két felfordított tornapad zsámolyra helyezve, mögé tornaszőnyeg (mindkét

eszközről a feladatok végén mélybeugrás, érkezéssel két lábra az egyensúly megtartásával):

járás talpon, csípőre tartás;

járás talpon, oldalsó középtartás; járás lábujjhegyen, csípőre tartás; járás lábujjhegyen, oldalsó középtartás; - járás lábujjhegyen különböző karmozgásokkal;- gólyajárás, csípőre tartás;- járás oldalhelyzetben, csípőre tartás (bal, jobb oldalra);- guggolásban járás;- járás hátrafelé;- tetszőleges feladatok végrehajtása csukott szemmel.

21. felvétel


http://5mp.eu/fajlok/csontattila/varga_bernadett_mozgasszerkezet_www.5mp.eu_.pdf


1. Bemutattatásnak nevezzük, amikor nem a tanító, hanem ügyes, a többieknél jobban képzett tanuló mutatja be a feladatot.

2. Közvetett szemléltetésről akkor beszélünk, amikor a helyes mozgáskép kialakításához, megértéséhez eszközöket használunk.

3. A hátra gurulóátfordulás oktatásának előfeltétele az előre gurulóátfordulás készségszintű elsajátítása.


1. Válassza ki a közvetett szemléltetés eszközeit?

rajzok bemutatás rajzírás ábrái fényképek videofilm


1. A képek általában reálisan érzékelhető információt adnak a gyakorlat nehézségi fokáról.

Igaz Hamis

2. A gurulóátfordulás hátra oktatásának előfeltétele a testsúly megtartása fekvőtámaszban.

Igaz Hamis

3. A „nyuszifül” kialakítása a hátra bukfenc helyes kar és lábtartásának játékos oktatási feladata.

http://5mp.eu/fajlok/csontattila/varga_bernadett_mozgasszerkezet_www.5mp.eu_.pdf

Igaz Hamis

4. A hátra bukfenc segítségadásakor keresztezett fogást kell alkalmaznom.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


7. óra:

elmélet: A hibajavítás módszertana 1. gyakorlat:

gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 2; egyensúlyérzéket fejlesztő dinamikus gyakorlatok;


Elmélet:

A hibajavítás módszertana 1.

A mozgáshibák megfigyelése:

Ahhoz, hogy a mozgáshibákat felfedezhessük, majd kijavíthassuk, a gyermekek által végzett mozgások, gyakorlatok végrehajtási módjának megfigyelésére és annak gyors értékelésére (helyes-e vagy hibás) van szükség.

A megfigyelés eredményességének, a mozgáshibák felismerésének előfeltétele a helyes mozgás pontos ismerete.

Fontos továbbá a mozgáshibák lényegének, okának gyors felismerése is. Ehhez szükséges a kiváló helyzetfelismerő- és megfigyelőképesség.

A hibajavítás akkor lesz eredményes , ha ismerjük:

a hibák jellegét; keletkezésének okát; megelőzésének, kiküszöbölésének módját;• a hibajavítás általános szempontjait.

A mozgáshibák osztályozása :

Testi épséget veszélyeztető hibák: ezek között azok a legveszélyesebbek, amelyek következményei sérülésekben jelentkezhetnek, pl.: gurulóátfordulás rossz fejtartással, illetve azok a hibák, amelyeknek ismételt elkövetése fokozatosan idézne elő testi deformitásokat.

A gyakorlat végrehajtásában jelentkező hibák: lehet a gyakorlat minden (általános jellegű); vagy egy-egy részletében hibás; rossz irányú; hibás tempójú stb.

A hibák okai, megelőzésük és kiküszöbölésük módja

1. A hiba okát maga a pedagógus idézi elő:

Helytelenül választja meg az anyagot, az túl könnyű vagy túlságosan nehéz. Feladat: olyan gyakorlatok választása, amely technikai végrehajtása megvalósítható, fizikailag optimális terhelést biztosít. A gyermeket gondolkodásra, erőkifejtésre készteti, de megvalósítható, elvégezhető.

Helytelenül választja meg a módszereket, nem veszi figyelembe a megválasztást meghatározó tényezőket:– nem magyaráz érthetően, világosan;– szükséges lenne a bemutatás, de az elmarad, vagy nem szemléletes;– nem megfelelő a gyakorlatvezetési forma;– rossz tempót alkalmaz;– nem ellenőrzi a gyerekek gyakorlását;– nem javítja a hibákat.

Rossz szervezés következtében nem biztosít elegendő időt a gyakorlásra.

A feladatát unottan, játékos légkör megteremtése nélkül, érdektelenül végzi.

Gyakorlat:

bemelegítés: botgyakorlatokkal; gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 2.

az előző órán tanultak átismétlése

Az oktatás menete:

1. gurulóátfordulás hátra vízszintes talajon, segítségadással;

2. gurulóátfordulás hátra vízszintes talajon önállóan (amennyiben az oktatás valamely szakaszában „plató” áll be, vissza kell lépni az oktatás menetében).

22. felvétel

3. a gurulóátfordulás hátra végrehajtásakor előforduló hibák elemzése: a guggolótámaszban nem zárt a boka és a térd; a tekintet nem előre néz; a mozgást nem a hát domborítása indítja meg; a fej előre hajtása nem megfelelő; nem a domborított háton gurul hátra; guruláskor elveszti az egyensúlyát; a kezét túl szélesen teszi le; kifelé fordítja az ujjait a kéztámaszban; a könyök kifelé néz, nem szorítja a füléhez; elfordítja a fejét valamelyik irányba; a karral nem végez erőteljes tolást;

nem guggolótámaszba érkezik.

Szorgalmi feladat: következő órára írásban gyűjtsön össze minél több kiinduló és befejező helyzetet a hátra gurulóátforduláshoz.

egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok:

tornapadon: négy, az alábbiak szerint egymás mellé felállított eszközökön:

1. két tornapad zsámolyra helyezve, mögé tornaszőnyeg2. két felfordított tornapad zsámolyra helyezve, mögé tornaszőnyeg (mindkét

eszközről a feladatok végén mélybeugrás, érkezéssel két lábra az egyensúly megtartásával)

járás lábujjhegyen, fejtetőn babzsákkal és oldalsó középtartás; járás lábujjhegyen, babzsák adogatás egyik kézből a másikba; oldalhelyzetben járás, fejtetőn babzsákkal; gólyajárás, fejtetőn babzsákkal.

tornapadon: hosszába állított szekrénytető két végén helyezzük el;

1. emelkedő ferde pad2. lejtő ferde pad;

az előző órák feladatai; különböző játékos utánzó feladatok: pókjárás, rákjárás, nyusziugrás, stb.

23. felvétel

Játék:

váltóverseny gurulóátfordulás előre, valamint egyensúlyfeladatok beiktatásával.


http://5mp.eu/fajlok/csontattila/soos_anita_sportmozgasok_oktatasanak_alapjai_www.5mp.eu_.pdf


1. A mozgáshibák felismerésének előfeltétele a helyes mozgás pontos ismerete.2. A testi épséget veszélyeztető hibák: következményei sérülésekben jelentkezhetnek.3. A gurulóátfordulás hátra végrehajtásakor előforduló hibák egyike, hogy a tanuló

könyöke kifelé néz, nem szorítja a füléhez.


1. Mit kell ismernünk az alábbiak közül, hogy a hibajavításunk eredményes legyen?

a tantervet



a hibák jellegét

a rajzírást

a hibák keletkezésének okát

az általános hibákat.

2. Válassza ki a hátra gurulóátfordulás jellemző hibáit!

nem a domborított háton gurul végig

a csípő nem emelkedik meg kellően

a kezét túl szélesen teszi le

letámaszkodik a kezével a csípő mellé

a karral nem végez erőteljes tolást


1. A mozgáshibák lényegének, okának gyors felismeréséhez kiváló helyzetfelismerő- és megfigyelőképesség szükséges.

Igaz Hamis

2. A hiba okát maga a pedagógus idézi elő, ha fizikailag optimális terhelést biztosít.

Igaz Hamis

3. A hátra gurulóátfordulás oktatásánál nem szükséges a lejtő.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


8. óra:

elmélet: A hibajavítás módszertana 2. gyakorlat:

gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 3; támaszugrások oktatásának alapjai 1.;


Elmélet:

A hibajavítás módszertana 2.

A hibák okai, megelőzésük és kiküszöbölésük módja (folytatás)

2. A hibás végrehajtás oka a gyermekekben rejlik:

A mozgástanulás kezdeti szakaszában, a durva koordinációs szakaszban, hibával mindig számolnunk kell, hiszen még nem alakulhattak ki a finom koordinációs reflexkapcsolatok, ekkor a hiba oka elsősorban a görcsösség, merevség.

Az pedagógusnak a hibák kiküszöbölése érdekében helyesen kell a módszereket és a szervezést megválasztani, megfelelő gyakorlatokat (cél-, rávezetőgyakorlatok) kell előzetesen gyakoroltatni, segítségadást kell nyújtani, egyéni és közösségi bánásmód elve szerint kell eljárni.

Előfordul, hogy gyermek az adott gyakorlatot már előzőleg gyakorolta, de hibás végrehajtásban, és így a reflexkapcsolatok helytelenül alakulhattak ki. Ilyenkor a tanító az illető gyereknél kezdje elölről a gyakorlat tanítását.

Hiba oka lehet pl.: egyes izomcsoportok nem megfelelő ereje, az ügyesség vagy állóképesség csekély mértéke, egyes ízületek merevsége. Az ilyen természetű hibákat gondosan megválasztott előkészítő gyakorlatokkal lehet megelőzni, illetve megszüntetni.

Előfordulhat, hogy a gyermek látható vagy rejtett testi deformitása a helytelen végrehajtás oka. A még nem látható, de már esetlegesen meglévő gerincferdülések, a lábboltozat süllyedése, a gyenge látás komoly hiba ok lehet. Ezekre fokozottan kell ügyelni, alkalmazva az egyéni bánásmódot, figyelve a nevelői tapintatra.

3. A hibákat olykor külső körülmények, hatások is kiválthatják:

Például a foglalkozáson- különösen az udvaron- váratlanul személyek, tárgyak jelennek meg. Ezek különösen akkor jelentenek figyelemelterelést, ha ismeretlenek, vagy hangot adnak (autó, repülő stb.). Ilyen estben inkább elégítsük ki a gyermekek kíváncsiságát, így hamar tudomásul veszik a szokatlant, és tovább tudnak figyelni.

Előfordul, hogy az iskola életében a szokásostól eltérő a napirend, pl.: ünnepélyre készülnek, akkor a gyermekek figyelme elterelődik. Ilyenkor fokozottan ügyeljünk az érdekes, örömet keltő foglalkozásra.

Ha hosszabb szünet áll be az iskolában, ez a kihagyás a mozgástanulásban feledéssel jár, amely szintén hiba okot jelenthet, s mellyel számolnunk kell a szünet után.

A hibajavítás általános szempontjai

1. A hibákat célszerű sorrendben kell javítani.

A testi épséget veszélyeztető hibákat kell elsősorban megelőznünk illetve javítanunk. Arra kell ügyelnünk, hogy mindenki lássa, hallja, ismerje meg a helyes végrehajtást és tudatosítsuk azt, valamint segítségadásnál vigyázzunk az elhelyezkedésünkre.

A technikai illetve a helytelen kivitelezés hibáit fontossági sorrendben és egyszerre csak egy hibát javítsunk. A vezető műveletre illetve a meghatározó mozdulatra vonatkozó hiba kijavítása sokszor a kisebb hibák megszűnését is maga után vonja.

Fontos a helyezkedésünk, hogy megfelelő távolságról, szögből végezzük a megfigyelést.

A hibát először általánosságban, majd személy szerint javítsuk, de az utóbbit is mindenki okulására.

2. A gyakorlás folyamatosságának biztosítása.

A gyakorlás folyamán folyamatos hibajavító közléseket alkalmazzunk, s ha csak lehet, a gyakorlás megszakítása nélkül végezzük azt.

Az indokolatlan, állandó hibajavítás a foglalkozást vontatottá teszi, unalmat vált ki s idővel megszokottá válik, s nem érzik a gyerekek a hibajavítás fontosságát.

3. A hibákat úgy javítsuk, hogy a mozgás helyes végrehajtására mutassunk rá.

A hibák javítása ne maguknak a hibáknak, hanem a helyes végrehajtásnak kiemelésével történjék. Pl.: „Nyújtsátok ki a térdeteket!” vagy „Nyújtott térddel végezzétek a feladatot!”

4. A nevelés céljának szem előtt tartása.

Hibajavításunkat át kell hatnia a gyermekek iránt érzett és tanúsított szeretetünknek.

Megértéssel és a mozgástanulás természetes velejárójaként kell felfognunk a hibákat.

Érezzék a gyerekek, hogy segíteni akarunk nekik. Óvakodjunk a gunyoros hangtól, s attól, hogy a kevésbé ügyes gyerekeket a többiek kinevessék.

Különösen a gátlásos gyermekeket segítse, buzdítsa a pedagógus, juttassa sikerélményhez. Pl.: kisebb magasságot ugortasson vele; a kezét fogva, együtt ugorják át a magasságot.

A gátlásoktól ebben a korban kell megszabadítani a gyermekeket az egyéni bánásmód elvét érvényesítve.

Gyakorlat:

bemelegítés: ugrókötél gyakorlatokkal; gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 3;

előző óra anyagának átismétlése; szorgalmi feladatok ellenőrzése, jutalmazás.


1. gurulóátfordulás hátra különböző kiindulóhelyzetekből, érkezéssel guggolótámaszba:– guggolóállás, mellső középtartás;– guggolóállás magastartás;– guggolóállás, oldalsó középtartás;– hajlított ülés, mellső középtartás;– hanyattfekvésből;– nyújtott ülés, törzshajlítás előre bokafogással;– bal vagy jobb guggolóállás másik láb elöl nyújtva, mellső középtartás;– terpeszülés, oldalsó középtartás;– szögállás, magastartásból dőléssel hátra és kéztámasszal a térdek mellett;– terpeszállás, magastartásból törzshajlítással előre és kéztámasszal a láb közé.

24. felvétel

2. Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból különböző befejező helyzetbe:– guggolóállás, mellső középtartás;

– guggolóállás magastartás;– guggolóállás, oldalsó középtartás;– bal vagy jobb guggolótámasz másik láb hátul;– térdelőülés, oldalsó középtartás;– bal vagy jobb térdelőtámasz másik láb hátul a levegőben;– terpeszállás, oldalsó középtartás;– szögállás, magastartás;– fekvőtámasz.

25. felvétel

támaszugrások oktatásának előkészítése (cél és előkészítő gyakorlatok): szökdelések zsámolyokon, zsámolyok felett és karikákból- karikákba, vagy karikák

közé (2x 6 zsámolyt helyezünk el és 6 karikát)1. szökdelés két lábon fel- le a zsámolyon;

karikából a karika közé;2. szökdelés két lábon át a zsámolyokon;

karikából karikába;3. felszökkenés az első zsámolyra két lábbal, leugrás a zsámolyok közé majd a

következő zsámoly átugrása; karika: mint az előző feladat;

4. felszökkenés az első zsámolyra egy lábbal, leugrás két lábra a zsámolyok közé; szökkenés az első karikába egy lábra, szökkenés a karikák közé két lábra;

5. nyusziugrás zsámolyról zsámolyra; nyusziugrás karikából- karikába.

26. felvétel


1. A testi épséget veszélyeztető hibákat kell elsősorban megelőznünk illetve javítanunk.

2. A gátlásoktól ebben a korban kell megszabadítani a gyermekeket az egyéni bánásmód elvét érvényesítve.


1. Válassza ki a lehetséges kiindulóhelyzeteket a hátra gurulóátforduláshoz!

hanyattfekvés

nyújtott ülés

hasonfekvés

fekvőtámasz

guggolóállás mellső középtartás

2. Válassza ki a lehetséges befejező helyzeteket a hátra gurulóátforduláshoz!

nyújtott ülés

terpeszállás, magastartás

fekvőtámasz

térdelőülés

hátsó fekvőtámasz


1. A hibák javítása maguknak a hibáknak, és nem a helyes végrehajtásnak kiemelésével történjék.

Igaz Hamis

2. A technikai illetve a helytelen kivitelezés hibáit fontossági sorrendben és egyszerre csak egy hibát javítsunk.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


9. óra:

gyakorlat: támaszugrások oktatásának alapjai 2.; gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 4; tarkóállás oktatásának módszertana;

ellenőrző kérdések.

Gyakorlat:

bemelegítés: padgyakorlatokkal támaszugrások oktatásának alapjai 2.;

1. széltében állított padokon (négy darab) és padok felett szökdelések csoportonkénti csoportfoglalkoztatási formában:

szökdelés két lábon a padig, felugrás a padra, leugrás a padról; szökdelés két lábon a padig, átugrás a pad felett; lassú futás a padig, egy lábról felugrás a padra két lábra, leugrás a padról két

lábra; lassú futás a padig, egy lábról átugrás a pad felett két lábra; (a 2. és a 4. pad kivétele) lassú futás a padig, átugrás a pad felett két lábra és

felugrás karlendítéssel mellső rézsútos magastartásba, érkezés hajlított állásba.

27. felvétel

gurulóátfordulás hátra oktatásának módszertana 4;

1. gurulóátfordulás hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe:

– guggolóállás, mellső középtartás- gurulóátfordulás hátra, bal vagy jobb guggolótámaszba, másik láb hátul;

– guggolóállás magastartás- nyújtott ülés, törzshajlítás előre bokafogással térdelőülésbe, oldalsó középtartás;

– hajlított ülés, mellső középtartás- gurulóátfordulás hátra, guggolóállásba, oldalsó középtartás;

hanyattfekvés- gurulóátfordulás hátra, bal vagy jobb térdelőtámaszba, másik láb hátul a levegőben;

nyújtott ülés, törzshajlítás előre bokafogással- gurulóátfordulás hátra, terpeszállás, oldalsó középtartás;

egyéni gyakorlás: legalább 3 különböző feladat összeállítása.

28. felvétel

tarkóállás oktatásának módszertana

Technikai végrehajtás: a test a tarkón, a felkaron és a két vállat összekötő háti szakaszon támaszkodik, kéz a csípőn (a hüvelykujj előre, a többi hátra néz), a test nyújtott.

Kiindulóhelyzet: hanyattfekvés;1. láblendítés a fej fölé; csípő emelés, csípőnyújtás;2. kéztámasz a csípőn;3. a kéztámasz megszüntetésével a gerincoszlop háti, majd az ágyéki szakaszának talajra

helyezése;4. csípőleengedés csípőhajlítással;5. csípőnyújtás és láb leengedés kiindulóhelyzetbe.

29. felvétel

Az oktatás előfeltétele: életkornak megfelelő kondícionális és koordinációs képességek, ízületi

mozgékonyság.

Az oktatás menete:

1. előkészítő gyakorlatok: feladata: a helyes kéztartás kialakítása, a láb és csípőemelés és nyújtás

megéreztetése; tanítói bemutatás és magyarázat után: szögállásban, törökülésben, nyújtott ülésben

csípőretartás előre, majd hátra néző ujjakkal, könyök hátrahúzásával; hanyattfekvésből lábemelés a fej vonalába, majd láb leengedés hanyattfekvésbe

(először lehet hajlított kissé a láb, de igen hamar meg kell követelni a nyújtott lábemelést);

hanyattfekvés a bordásfalnál, fogása legalsó fokon, lábemelés a bordásfal egyre magasabb fokainak érintésével.

30. felvétel

2. rávezető eljárás: emelkedés tarkóállásba segítségadással;

segítségadás: a tanuló mellett kell állni a vállal egy vonalban, terpeszállásban;

a tanuló lábát lábemelés közben a térde fölött át kell fogni mindkét kézzel és segíteni a csípőemelést és nyújtást; a egyenes test kialakítását a boka fogásával, helyes irányba mozgatásával, és a csípő térddel történő enyhe nyomásával lehet segíteni.

3. emelkedés tarkóállásba önállóan;

31. felvétel

4. a kiindulóhelyzet megváltoztatása: nyújtott ülésből; guggolótámaszból; terpeszülésből; hajlított ülésből.

5. a befejező helyzet megváltoztatása: nyújtott ülésbe; terpeszülésbe; hajlított ülésbe; guggolótámaszba; guggolóállás kartartással; lépőállásba; kilépőállásba; támadóállásba.

32. felvétel

játék: „nyuszi szökdelő” fogó.


1. Tarkóállásban a test a tarkón, a felkaron és a két vállat összekötő háti szakaszon támaszkodik.

2. A helyes kéztartásban a hüvelykujj előre, a többi hátra néz.


1. Válassza ki a tarkóállás technikai végrehajtásának lépéseit!

láblendítés a fej fölé; csípő emelés, csípőnyújtás; könyökhajlítás és kéztámasz a fül mellett, gurulás tovább

kéztámasz a csípőn; a fej előre hajtása nyakhajlítással és a hát domborítása;

a kéztámasz megszüntetésével a gerincoszlop háti, majd az ágyéki szakaszának talajra helyezése;

2. Válassza ki azokat az eszközöket, melyeket eddig alkalmaztunk a támaszugrások előkészítéséhez?

ugródeszka; zsámoly trampolin karika tornapad

Tartalomjegyzék:


10. óra:

gyakorlat: támaszugrások oktatásának alapjai 3; fellendülés zsugorfejállásba oktatásának módszertana;

ellenőrző kérdések.

Gyakorlat: bemelegítés: bordásfalgyakorlatokkal; támaszugrások oktatásának alapjai 3;

1. zsámolyok és 3-4 részes svédszekrény felhasználásával előkészítő feladatok: 5-8 méteres lendületszerzésből kell a feladatokat végrehajtani; a keresztbe állított szekrény elé két egymásra helyezett s ezek elé egy hosszába

állított zsámolyt teszünk; két lábon szökdelés a zsámolyokig, felugrás az első zsámolyra, majd a két,

egymásra tett zsámolyra, utána a 3 részes szekrényre és leugrás, érkezés hajlított hátsó oldalállásba; visszafelé kiegészítő feladat: nyusziugrás;

helybenfutás az első zsámoly előtt, fellépés rá egy lábbal, majd ugrás két lábra az emelt zsámolyokra, ugrás a szekrényre és leugrás, érkezés hajlított hátsó oldalállásba;

az előbbi feladat, néhány lépés nekifutásból; kiegészítő feladat: nyusziugrás karikából, karikába;

az előbbi feladat, a szekrényről homorított leugrással; fekvőtámaszból ugrás guggolótámaszba, majd homorított felugrás 5x;

az előbbi feladat, a szekrényről történő leugrások közben feladatokkal: terpesz, guggolás, 180 és 360 fokos fordulat a levegőben; kiegészítő feladat: nyusziugrás, homorított felugrás hajlított állásba 5x;

néhány lépés nekifutás, fellépés az első zsámolyra egy lábbal, ugrás két lábbal az emelt zsámolyra, kéztámasz a szekrényen, felguggolás, majd homorított leugrás hajlított hátsó oldalállásba.

33. felvétel

fellendülés zsugorfejállásba oktatásának módszertana


Kiindulóhelyzet: guggolótámasz1. kéztámasz vállszélességben, a fejtámasz a homlok és a haj találkozásánál a két kéz

ujjvonalától kéttenyérnyire történik, tehát egy egyenlő oldalú háromszögben;2. elrugaszkodás a talajról és a csípő az alátámasztási pont fölé emelkedik;3. a láb és a térd emelése zsugorhelyzetig (a testsúly nagyobb részben a kézen

helyezkedik el);4. ereszkedés guggolótámaszba.

34. felvétel

Az oktatás előfeltétele: életkornak megfelelő kondícionális és koordinációs képességek, ízületi

mozgékonyság; a gurulóátfordulások ismerete; a saját testsúly fekvőtámaszban történő megtartása.

Az oktatás menete:1. előkészítő gyakorlat:

hátsó lefüggés a bordásfalon vagy lefüggés két kötélen segítségadással a fejjel lefelé történő helyzet megéreztetésére;

hátsó zsugorlefüggés a bordásfalon, a zsugorhelyzet kialakításához; terpeszállás kéztámasszal a talajon, homlok letétele a talajra, majd a kéz elemelése

a talajról (meggyőződünk arról, hogy a nyaka elég erős-e a tanulónak); guggolótámasz a talajon (talajra rajzoljuk a két kéz és a homlok helyét) a fej talajra

helyezésével a kéz és fejtartás kialakítása;

35. felvétel

2. rávezető eljárás: fellendülés zsugorfejállásba segítségadással segítségadás: a segítő a tanuló mellé guggol vagy térdel és a tanulóhoz

közelebbi kezével segíti a csípőemelését, míg a másikkal megtámasztja a hátat (lehet a csípőemelést segíteni fogással a csípő két oldalán, ekkor a tanuló mögé kell állni);

3. fellendülés zsugorfejállásba önállóan.

36. felvétel


1. A támaszugrás oktatásához ma zsámolyt és svédszekrényt használtunk.

2. A fejállásnál a fejünket a homlok és a haj találkozásánál kell letenni a talajra.


1. A hátsó függést a bordásfalon segítségadással a fejjel lefelé történő helyzet megéreztetésére végeztetjük.

Igaz Hamis

2. A zsugorfejállásban a két kéz és a homlok egy egyenlő oldalú háromszöget alkot.

Igaz Hamis

Tartalomjegyzék:


11. óra: Zárthelyi dolgozat megírása a félév elméleti és gyakorlati anyagából.

Tartalomjegyzék:


12. óra: Bemutatás

Tartalomjegyzék:


13. óra: Bemutatás

Tartalomjegyzék:


14. óra: Bemutatás, javítás

Tartalomjegyzék:


15. óra: javítás, gyakorlati jegyek megállapítása.

a gyermektorna alapjai

Documents