A gazdaságpolitika alapjai

Dr Veress József DSc.

„Semmi sem lehet politikailag elfogadható, ami morálisan elfogadhatatlan”

Veress József

Kor 25 + 24 + 23 + 20

Sport labdarúgás (ballábas), asztalitenisz (jobbkezes), kosárlabda (balkezes), tenisz

(kétkezes) Film Tűzszekerek, Folyó szeli ketté, Szégyen,

Tízezer nap Író Merle, Dosztojevszkij, Steinbeck Költő Ady Endre, József Attila Hobby Színház, Miniszótár-gyűjtés

Az Elkerülhetetlen Választás

hatékonyság

méltányosság

Közép-Kelet-Európa és a fejlett világ viszonya (GDP/fő, %)

Régiók 1820 1870 1913 1950 1973 1989

Nyugat-Európa

59 51 46 51 47 40

Egyesült államok

64 45 32 28 36 32

„The quality of life”

Ökológiai tőke Humán tőke Tárgyi /manufactured/ tőke Szociális tőke

Az életminőséget a „direct policies” javíthatják

Perfect competition

Homogenous goods Large/hypothetically infinite-continuum/

number of agents No agreements between agents free entry and exit full information about prices

Δ Complete markets / imply absence of externalities/

Néhány fontos kiindulópont

Civilizációk

Totális globalizáció

Triád dekonjunktúra

Egyközpontúság versus offshore balancing

Társadalmi, gazdasági autonómia (korlátok)

ISMÉRV MÚLT JELEN

AUTORITERITÁS TOTÁLIS PUHA DIKTATÚRA DEMOK RÁCIATULAJDON DIKTATÚRA T,G T,G=0 T=0,G T=0,G=0PRIVÁT CHILE (70'/80) TUNÉZIA EGYIPTOM SZINGAPÚR USAKÖZÖSSÉGI SZOVJETUNIÓ KUBA KÍNA JAPAN TAJVAN

Autoriteritás

Tulajdon

ELVEK

USA

NÉMETORSZÁG

JAPÁN

EGYENSÚLY

KOORDINÁCIÓ

SZABAD PIAC(VÁLLALKOZÁS)

CÉLOK

ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL

ANGOLSZÁSZ MODELL

RAJNAI MODELL

NÖVEKEDÉS

DEMOKRÁCIA

SZOLIDARITÁS

A Globalizáció

A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat

Piramisok

Has Economics Given Up Economic Policy? Ec. has become increasingly formal Self defined problems No contribution to economic policy is intended Autistic science The only way to be a member of the guild Economists in the government

/Frey(2005)/ /Veress(2005)/

Közép, félhosszú, hosszú táv

Az EU is rossz formában van. Milyen legyen az EU-s Magyarország? Országos fejlesztéspolitikai koncepció A fejlesztéspolitika fő irányai Ütemterv, menetrend, arzenál – nincs. Tágulni kellene a horizontnak, miközben szűkül.

Siker-kudarc; piac-állam(stratégia) Szingapúr Malajzia Írország Észtország Szlovénia

Argentína Oroszország

Globalizációs externáliák

A gazdaságpolitikai autonómia csökken, a determináció nő

Az egyes hierarchikus szintek közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek

A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak

A politikai függetlenség széttöredezik A globális szereplők globális /társadalmi/

kontrollja nem szignifikáns

A gazdaságpolitika 3 feladata

• Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása

• Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül

• Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

A Gazdaságpolitika minimum feltételei

Legyen dinamikus jövőképre alapozott stratégiája A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a

stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek

és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek

meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a

napi politika kívánalmaitól

Funkciók Szabályozási alaptípus

1. Társ.-i, gazd.-i, jogi, keretek kialakítása

Rendszerszabályozás

2. A verseny fenntartása

Rendszerszabályozás

3. Redisztribúció Folyamatszabályozás

4. Allokáció Folyamatszabályozás

5. Stabilizáció Folyamatszabályozás

Döntési módok

KONCENTRÁLÓDNAK

ELOSZLANAK

KÖLTSÉGEK HOZAMOK

Demokratikus korporatizmus

Liberális korporatizmus

Szociális korporatizmus

Társadalmi koalíció: -Tőke -Szakszervezetek -Állam

Nemzetközi, erős Decent., gyenge Globális alkalm.

Nemzeti, gyenge Centr., erős Nemzeti alkalm.

Politikai hálózat: -Intézményi szerk. -Politikai folyamat -Az alku módja

Kevésbé centr. Szélesebb Kétoldalú

Jobban centr. Szűkebb Háromoldalú

Politikai következmény

Szűkíti a politikai egyenlőtlenséget

Szűkíti a politikai egyenlőtlenséget

A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában

Formális döntések

Informális döntések

Előzetes döntések

Közgyűlés

A négy elnök előzetes megbeszélései

Béralbiz.

1957

Áralbiz.

1957

Gazd.Szoc.kérdésekalbiz.1963

Nemzetközi albiz.

1992Munkáskamarák

Osztrák Szakszerv. Szöv.Agrárkamarák

Gazdasági kamarák

Munkavállalók szöv. Munkaadók szöv.

Az Ír iparpolitika kiemelt területei a 90-es években

•A hazai ipar fejlesztése ( 291 millió ír font központi támogat.)

•A külföldi beruházások elősegítése (310 millió font)

•A kutatás-fejlesztés (361 millió font)

•A hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font)

•Szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése ( 40 millió font)

•A hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése ( 305 millió font)

• A külföldi tőke letelepedését segítő épület és infrastrukturális program ( 70 millió font)

Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

Célok Szocialista Konzervatív Liberális

Növekedés Domináns Jelentős Jelentős

Döntések Individ. Telepít. Szintjei Kollekt.

Másodrangú Domináns

Jelentős Elutasított

Domináns Elutasított

Telj. Foglalkoztatás Domináns Jelentős Másodrangú

Árszínvonal stabilit. Másodrangú Domináns Domináns

Fizetési mérleg Másodrangú Jelentős Jelentős

Elosztás Esélyek Szempont- jai Egyenlősdi

Domináns Domináns

Másodlagos Másodlagos

Domináns Elutasított

Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

Jóléti állam Neoliberalizmus Szociális piacgazdaság

A versenyről Szükséges rossznak tartja

Abszolutizálja Igenli

A gazdaságpoli-tikai célokról

A telj.foglalk.-hoz költségvetési eszk.

A piac szerepének maximalizálása

A pénz értékáll. Biztosítása

A szociális hálóról Univerzális –mindenkire – szelektivitás másodlagos

Csak rászorultsági alapon, olykor kegyként

Szelektív, a rászorult is tegyen jobb helyzetéért

Az állam szerepéről

Redisztribúció, allokáció egyenlőtlenség kiegyenlítésére

Kívül a mikrogazdasági folyamatokon, minimalizálás

Krízis esetén átmenetileg redisztribúció

A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika

Ismérv Monetarista Gazd. Pol.

Keynesista Gazd. Pol.

A gazdaság ter-mészetes állapota

Termelési lehe-tőség max. kihaszn.

Nem biztos a lehe- tőség max. kihaszn.

Az állam gazda-sági szerepe

Tagadja az állam aktív szerepét

Hirdeti az állam aktív szerepét

Magángazdasági automatizmusok

Stabil magángazd. Önműködő gazd. Teljes foglalkoztatás

Önműködő gazdaság nem a teljes foglalkoztatáshoz vezet

A monetarista és a keynesista gazdaságpolitika (folyt.)

Ismérv Monetarista Gazd. Pol.

Keynesista Gazd. Pol.

Bér, foglalkozta-tottság

Munkanélk. ha a bér esik, olcsó a foglalkoztatás

A bérek lefele merevek, az államnak be kell avatkozni. Ez ellenkező esetben is igaz.

Kamatpolitika Elutasítja az állami kamatpolitikát

Aktív állami szerepvállalás

Árfolyam politika

Nem kell beavatkozni

Szilárd árfolyampolitika

Állami befolyás, kormányzati kiadások

Nagy (>50)BelgiumHollandia

Kicsi (<35)USAAusztrália

Japán ()Szingapúr

Svédország

Elhanyagolható

Jelentős

Az állami befolyásolása gazdasági és/vagya társadalmi folyamatokra

Gazdaságpolitikai arzenál

Makrogazdasági eszk. Mikrogazd eszk. Társadalompol. eszk.

-Monetáris politika-Költségvetési politika-Árfolyam politika

-Versenypol.-Iparpolitika-Keresked. pol.-Foglalkozt. pol.-Regionális pol.

-Oktatás pol.-Lakáspolitika-Egészségügyi-,nyugdíj pol.

Gazdaságpolitikai arzenál (folyt.)StruktúrapolitikaTendenciák:

Makrogazd. eszk.Társ. pol. eszk.Mikrogazd. eszk.

SzűkítésNegligálásCsonkulás, összemosódás

Konkrét mikrogazd eszk.:

Támogatások, szubvenciók Cégek, Iparágak

Termelési láncok

Csúcságazatok (K+F)

Kereskedelempolitikai megfontolások

„Stratégiai iparpolitika”

Autonóm gazdaság-társadalom modell Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági

feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját

Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében

„Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál

Az államtól független civil társadalom

Félállami/félpiaci modell

Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam

Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot

Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad

A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

Miért is repedeznek a jóléti rendszerek?

Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további

demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások),

inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az

egészségügyben

A gazdasági centralizáltság foka( STARTHELYZET)

Magyarország

Cseh és Szlovák Közt.

SzovjetunióJugoszlávia

Lengyelország

Alacsony MagasElhanyagolható

Súlyos

Belső és külső makroökonómiaiegyensúlytalanság

A gazdasági centralizáltság foka(VERSENY KÖZBEN 90-95)

Magyarország

Cseh és Szlovák Közt.

Oroszország

Szlovénia

Lengyelország

Alacsony Magas

Súlyos

Belső és külső makroökonómiaiegyensúlytalanság

Elhanyagolható

A gazdasági centralizáltság foka (VERSENY KÖZBEN 2002)

Alacsony MagasElhanyagolható

Súlyos

Belső és külső makroökonómiaiegyensúlytalanság

1

2437

98 5

1112

6

1Magyarország 2Lengyelország 3Csehország 4Szlovénia 5Szlovákia 6Oroszor-szág 7Észtország 8Litvánia 9 Lettország 10 Horvátország 11Bulgária 12Románia

10

A gazdasági centralizáltság foka(A helyzet 2005 elején)

Alacsony Magas

7

1

432

98510

116

12

1. Magyarország, 2. Lengyelország, 3. Csehország, 4. Szlovénia, 5. Szlovákia, 6. Oroszország, 7. Észtország, 8. Litvánia, 9. Lettország, 10. Horvátország, 11.Bulgária, 12. Románia

Elhanyagolható

Belső és külsőmakroökonómiai egyensúlytalanság

Súlyos

Egyensúly-őrző növekedés

Egyensúly-romboló növekedés

A növekedés pillérei

Export és/vagy beruházás Import és/vagy fogyasztás

Egyéb jellemzők

Költségvetési túlköltekezés

Költségvetési túlköltekezés: a fogyasztói keresletet olyan reálbérnövekedés testesíti meg, ami mögött nincs többlet hatékonyság

Követelmények ÁHTH/GDP≤GDP1/ GDP0 ΔTKG≥ ΔREÁLB

----------

Növekedési Típusok

Az „elsődleges egyenleg” feltételrendszere

P =elsődleges egyenleg/GDP r =reálkamat y =reálnövekedésb0 =államadósság/GDP a bázisidőszakbandb =államadósság/GDP arányának változása

db=b0r-y1+y

-p Ha db=0 p=b0r-y1+y

A NÖVEKEDÉS JELLEGE ÉS „ÉRDEMJEGYE” A TRANSZFORMÁCIÓ EGYES ÉVEIBEN

1994…1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005I E,b E,b E,b E,b f Ktk Ktk+ Ktk+ Ktk++f - - - f i,e F F+ F Fktk ktk ktk - ktk ktk I,e I,e E, I E, I2 8 8 9 8 7 6 5 6 5

(A táblázat szimbólumainak értelemszerű magyarázatai: I, i: import; E, e:export; ktk, Ktk: költségvetési túlköltekezés; F,f: fogyasztás; b: beruházás)

A reálkamatok alakulása 1996-2000 között

360 napos DKJ hozama

12 havi fogyasztói árindex

Reálka-mat-előre-tekintő infl.

Reálkamat visszate- kintő inf.

1996 végén 21,5 19,8 3,1 1,7

1997 végén 18,9 18,4 8,6 0,5

1998 végén 16,5 10,3 5,5 6,2

1999 végén 14 11 6 3

2000 végén 10,5 8 4,5 2,5

A költségvetés kamatkiadásai a GDP %-ban

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999progn.

2000progn.

4,6 6,8 9,3 8,3 9,8 7,8 6,7 6,3

Bevezető EU-s fogalmak ESZAK (Montánunió) [1951] EGK (Római Szerződés) [1957] Európai Atomenergia Közösség ,[1957]

Európai Monetáris Rendszer [1979] EMU Euro virtuális Euro valóságos [2002]

Európa Tanács Európai Tanács, „A Tanács” Európai Bizottság Európai Parlament (Strassburg, Brüsszel, TITK:Luxemburg) Európai Bíróság (Luxemburg)

Európai Közösségek1967 EK

Néhány EU alapfogalom

Acquis Communautaire Derogáció Phare (Poland-Hungary Assistance for

Restructuring of the Economy)

Demand driven-Access driven Nomenclature des Unités Territoriales

Statistiques) NUTS

Néhány EU alapfogalom (folyt.)

CAP Strukturális alapok Kohéziós alap ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra SAPARD: mezőgazdaság, vidékfejlesztés

A közös mezőgazdasági politika fő elemei (CAP)

Az Unióban közös árak vannak Védett a belső piac Az exportszubvenciók

Beavatkozási típusok az agrárszférában (VILÁG)

A termelők támogatása A belső piac védelme A túltermelés mértékétől függően az

exportértékesítés ösztönzése

A mezőgazdaság (agrárium) sajátosságai Jövedelemdiszparitás Instabilitás

belső

külső

politikai A mezőgazdasági kutatások nem elegendő

szintje

Magyarország hatékonysági feltételei = f(A;B;C)

A[A1 A2]- A1 NYE-i konjunktúra = f (USA)- A2 A Magyarországon dolgozó multik telepítés-allokációja

B[B1 B2]- B1 A multikhoz történő hazai beszállítás hatékonysága- B2 A KKE-i országok versenyképesség-paraméterei

C[C1 C2]- C1 A fiskális politika szigora- C2 A monetáris politika kiszámíthatósága (Korm.-MNB)

Magyarország

Gyengék

– belpolitika– duális gazdaságszerkezet– jövedelemszerkezet– egyensúly - sérülékenység– a stratégia hiányzik

Körülmények

A térség gyors felzárkózása kizárt

Újabb lemaradási tünetek

Belpolitikai magyarázó show-k

Nincs gazdaságpolitika

Nincs alkalmazkodási stratégia

Az egészségügy mint korlátozott piac jellemzői Tökéletlen verseny Kínálati meghatározottságú piac A többi piac átlagához képest magasabb az

infláció A szolgáltatások általában előre

finanszírozottak A finanszírozó, szolgáltató, és az

igénybevevő különös hármassága

Finanszírozási rendszerek a gyakorlatban Magánfinanszírozás -- magánszolgáltatás

Közfinanszírozás -- magánszolgáltatás

Közfinanszírozás -- vegyes szolgáltatás

Közfinanszírozás -- közszolgáltatás

Reálgazdasági költségek monetáris uniós tagság esetén

Az önálló monetáris politika elvesztése

- (Dez-)Inflációs politika

- Konjuktúra-szabályozás

- Külgazdasági egyensúly(-talanság)

A seigniorage bevételek megszűnése

Reálgazdasági hasznok monetáris uniós tagság esetén A valutaárfolyam volatilitásának csökkenése, és egy

valutaválság bekövetkezésének kisebb valószínűsége(„fertőzéses jellegű” valutaválságok)

Reálkamatok csökkenése (árfolyamkockázat megszűnése)

Külkereskedelem bővülése

A valuta-/devizagazdálkodás kapcsán felmerült tranzakciós költségek csökkenése

Magyarország EMU-csatlakozásának várható egyenlege

A GDP-re rövid távon ható (szintet befolyásoló)tényezők hatása a GDP %-ában

Tranzakciós költségek csökkenése (+) 0,18 - 0,30Seigniorage bevétel változása (-) -0,17 - -0,23Nettó hatás 0,01 - 0,07

A GDP-re hosszú távon ható (növekedési ütemet befolyásoló)tényezők hatása a GDP %-ában

Reálkamat csökkenése (+) 0,08 - 0,13Külkereskedelem bővülése (+) 0,55 - 0,76Nettó hatás 0,63 - 0,89

Forrás: Csajbók - Csermely 2002: Az euró bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése MNB Műhelytanulmányok

A maastrichti konvergenciakritériumok

Árstabilitás: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusra az éves, átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg az ezen a téren legjobban teljesítő három EU-tagállam inflációjának (súlyozatlan) számtani átlagát.

Kamatszint: A konvergenciajelentésben meghatározott egy éves periódusban a vizsgált ország hosszú távú nominális kamatlába maximum 2 százalékkal lehet magasabb, mint az ugyanezen időszakban az árstabilitás terén három legjobban teljesítő EU-tagállam hosszú távú nominális kamatlábainak (súlyozatlan) számtani átlaga. A hosszú távú kamatlábakat az összehasonlítható hosszú lejáratú állampapírok kamatai alapján számolják.

A maastrichti konvergenciakritériumok

Árfolyamstabilitás: A konvergenciajelentést megelőző két évben az ERM II árfolyam-mechanizmusában való részvétel, és az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávon belül tartása különösebb fezsültségek nélkül. A feltétel nem-teljesítését jelenti, ha az aspiráns ország valutájának euró-középárfolyamát egyoldalúan, saját hatáskörében leértékeli, illetve ha interveniálnia kell valamelyik sávszélen.

Államháztartás hiánya: Az államháztartás éves hiánya a konvergenciajelentést megelőző naptári évben nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál.

Államadósság: aAz államadósság a konvergenciajelentést megelőző naptári év végén nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

Magyarország helyzete az ECB 2004-es konvergenciajelentése alapján

  Infláció 1] Hosszú lejáratú kamatláb 2

Magyarország 6,50% 8,10%

Referenciaérték 2,40% 6,40%

Államháztartás hiánya 3] Államadósság 3Magyarország 6,20% 59,10%

Referenciaérték 3% 60%

Forrás: Az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése

1] a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus éves, átlagos inflációja2 a 2003. szeptembere és 2004 augusztusa közötti egy éves periódus hosszú távú kamatlába3 a 2003.-as év végi adatok

A referenciaértékek az inflációnál és a hosszú lejáratú kamatlábnál már tartalmazzák a 2003. szeptember és 2004. augusztus között az árstabilitás terén legjobban teljesítő három EU-tagállam átlagos inflációja és kamatlába felett megengedett +1,5 illetve +2 százalékot.

Az infláció okai

Várakozások

Ciklikus tényezők

Sokkok

Az infláció okai

Pénznövekedés és infláció, 1960-1990

Az infláció okai

CPI, 1970-2002

Az antiinflációs küzdelem sikeressége Monetáris politika hosszú távú hatásainak

felismerése

Középpontba kerül a dezinfláció, illetve az infláció alacsony szintjének megtartása

Hiteles politika a várakozások lehorgonyzására

Jegybankok függetlenségének növekedése

Az antiinflációs küzdelem sikeressége

Infláció versus jegybanki függetlenség

Az antiinflációs küzdelem sikeressége

Infláció versus liberalizáció

Monetáris politikai célok

Alacsony és stabil infláció elérése Rövid távon reálgazdasági stabilizációban

való részvétel

Az egyes célok súlyozása és kalibrálása országonként eltérést mutat.

Az inflációs célkitűzés

Három alappillére:

1. Alacsony és stabil infláció iránti elkötelezettség

2. Elkötelezettség hangsúlyozása egy explicit célértékkel

3. Jegybank instrumentális függetlensége

Az inflációs célkitűzés kritikája

Több fontos makrováltozó tekintetében egyenlőtlen hangsúlyok:

Az inflációs célok túlhangsúlyozása

Reáljövedelemi és foglalkoztatási kérdés stabilitásának háttérbe szorulása

Más célokat alkalmazó rezsimek

Árfolyam célkitűzés

(árfolyam teljes mértékű rögzítése: valutatanács, monetáris unió)

Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás.

Monetáris célkitűzés

Fiskális politikai kitekintés

Inflációs adó

„Árszínvonal fiskális elmélete”(államadósság állománya és az árszínvonal kapcsolata)

Fiskális politikai döntések hatása az árszínvonalra

INTEGRÁLT EURÓPAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Euromemorandum 2005

EGYENSÚLY LÉTREHOZÁSA A TÁRSADALMI ÉLET ÉS AZ

EURÓPAI INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, VALAMINT ÖKOLÓGIAI

DIMENZIÓI KÖZÖTT.

KONKRÉT JAVASLATOK I.

Teljes foglalkoztatás (állami beruházási program, közszolgáltatások bővítése, munkaidő csökkentés)

A szociálpolitika megszilárdítása (eszközök, források bővítése a szegényég és a társadalmi kirekesztés ellen, differenciált jóléti minimum sztenderdek, az állami kirovó nyugdíjrendszer erősítése)

KONKRÉT JAVASLATOK II.

Új energia korszak előmozdítása (napenergia, megújuló energia források)

Az európai költségvetés nagyságának lényeges növelése

A szolgáltatások szabályozása teljes egészében nemzeti hatáskör legyen.

Kornai J. szerint az átalakulás:

Az átalakulás gazdaságilag a nyugati civilizáció irányába ment végbe;

az átalakulás politikailag is a nyugati civilizáció irányába ment végbe;

az átalakulás totális volt; erőszakmentes volt; békés körülmények között ment végbe; elképesztően gyorsan zajlott le.

A vezetés múltja a posztszocialista új tagországokban

Észtország Csehország SzlovákiaLettország Szlovénia LengyelországLitvánia

Magyarország→

A világ vezető országai és a globalizáció

Németország, Japán, USA

NÉMETORSZÁG

A szociális piacgazdaság modellje A német újraegyesítés, és hatásai Másfél évtized: a modell egyre drágább A német csapda, és a kitörési kísérletek

A csapda leírása

91-93 recesszió, munkan.↑ GDP növ.↓ Adócsökkentési ígéretek és a valóság Maastricht: adónövelési kényszer Ber. csökkentés, fogyasztás csökkenés Cégek: versenyképes exp.növ. kényszer Racionalizálás.!?

JAPÁN

Dodge-line - koreai háború Utolérni az USA-t Elképesztő növekedés Kereskedelmi háború – Plaza egyezmény Az ingatlan buborék A globalizáció internalizálási kísérlete

A japán specifikumok

Vasháromszög (politika, CEO-k, bürokr.) Zaibacu, keirecu, SOGO SOHSA Az LDP Kereszttulajdonlás, versenyértelmezés Felsőoktatás

*

Erodálódás a kilencvenes évektől napjainkig

USA

Szabad, később fair kereskedelem Anti-etatizmus, kínálatorientáció Innováció, K+F Dereguláció Adócsökkentő szemlélet

Gazdpol. vázlat 1999-2005

A kilencvenes évek első fele (Okt.Eü.Infr.) Az új gazdaság természetrajza Hard landing, vagy soft landing? 2001-2005 Adócsökkentés ÉS kiadásnövelés?

„Nagy” vizsgakérdések I.

1. Globalizáció versus nemzeti gazdaságpolitikák. (Definiciók, ideológiák, értékek, externáliák.)

2. Stabilizációs gazdaságpolitikák.(Fogalomrendszerük, helyük, és szerepük, sikerességük feltételei, tapasztalataik itthon és külföldön.)

3. A magyar gazdaságpolitika dilemmáinak rendszerezé-

se (1989-1995) ok-okozati kapcsolatok bemutatásával, a transzformációs országokkal való összevetés tükré-

ben.

„Nagy” vizsgakérdések II.

4. Gazdaságpolitikai ideológiák, elméletek, és irányzatok, az állami szerepvállalás tartalma a globalizált világban, a monetáris

és fiskális politika módosulásai.

5. Dilemmák az euró hazai bevezetése kapcsán.

6. A modern monetáris politika természet- rajzának vázlata.

„Nagy” vizsgakérdések III.

7. Az Európai Unió ma. ( Filozófia, célok, eszközök, struktúrák, problémák bővítés előtt és után, egyenlőség versus egyenlőbbség, az új tagok rajtja.)

8. A világ vezető országai és a globalizáció. ( Németország, Japán, USA, az elmúlt másfél

évtized a gazdaságpolitika szem- szögéből, pozitívumok és negatívumok,

azonosságok, és különbségek. )9. A magyar gazdaságpolitika dilemmái 1996-2006

Hármas (Weöres Sándor)

Mezítlen a jelenkorom.

Szakadt ruhák osztoznak múltamon.

Jövendőm futkos a folyosón.

-------

A politikusok tárgyaljanak a jövővel?