Észrevetted, hogy valami megváltozott? Amilyen hirtelen lezúdult

a hó az égből, olyan hirtelen vált szerves részévé a délutánjaimnak a

nektek készített Ez S(e)M Újság. Lehet, hogy ez neked fel sem tűnt,

mivel ez csak egy papír, amelyből könnyedén repülőt hajtogatsz,

ámbár nekem is nagy meglepetés volt az első újságom (amelyet nagy

érdeklődéssel forgattatok, így utólag is köszönöm)

Ugyanúgy neked is okozhat még meglepetéseket, örömet, kíván-

csiságot, felidézhet emlékeket az újság.

Na és ezt hol találod!? Csíkszeredában, a Márton Áron utca 80-as

száma alatt, az SMG épületében, XY falak között, a padodon (esetleg

a kezedben – csak azért, hogy bele ne köss)

Még ezeken belül, ha jobban kinyitod a szemed, akkor meglepetést okozhat a „Tanárok szabadidőben”

című rovatunk. Ha esetleg felfedezed az iskola aranyköpéseit, vagy lesifotóit, vigyázz, mert nagy neveté-

sedben le is eshetsz a székről! Ötleteket meríthetsz Kreatívkodás címszó alatt. Ha egy kis nosztalgiára

vágysz, megkaphatod a Csíkiak Pannonhalmán, Gólyabál, Gólyácskabál, Visszatekintő című cikkeinkben.

Mindezek után kicsit meg is ismerkedhetsz a diáktanácsunk új elnökével. Ha így ünnepek táján vágysz egy

kis lelkizésre, arra is rálelhetsz iskolánk Spirituális atyájának jóvoltából. Továbbá ha benned is nagy érdek-

lődést keltett a „Diákok külföldön” című rovatunk, van egy jó hírem, itt a folytatás.

Jó böngészést kívánok az újsághoz, és remélem, hogy mindenki kap valami kedvére valót, amit olvas-

gathat.

U.i. - Bocsi a csúnya írásért, közben csuklottam.

O L D A L 2

Iskolánk külföldön tanuló diákjait kérdeztük meg arról, hogy milyen az ottani élet, a tanulás, és ezek mennyiben tér-nek el az itthonitól.

Páll Dávid, jelenleg XI. osztályos tanuló Austinban (folytatás):

Honnan jött az ötlet, hogy elmenj? Megbántad? -Édesapám ötlete volt, hogy részt vegyek én is egy cserediák programban

és, hogy őszinte legyek nem tudom eldönteni, hogy megbántam-e. Életem

legérdekesebb és szerintem legnehezebb éve is. Nem tudja senki sem

elképzelni, hogy mennyire nehéz, csak az, aki már átélte. Főként azért

mert mindenki, akivel az eddigi életed során éltél és találkoztál, család, barátok és szeretők mind szó

szerint 10.000km-re vannak. Nehéz, mert ha valamit nem tudsz elmondani, senki sem tud segíteni és te

kézzel-lábbal magyarázol. Nehéz, mert mindenért úgymond harcolnod kell és senki, de senki nem tud

segíteni rajtad. Egyedül vagy a nagyvilágban. Persze tudom később rengeteg előnye lesz, de most nagyon

nehéz. Ha tehettem volna párszor már hazafutottam volna, de nem lehet - pedig még csak az első

hónapokban járok. Minden ember nagyon kedves és életvidám, de ez nem tud kárpótolni, és nem tudják

helyettesíteni azt a sok fontos embert, akit otthon hagytam. Tudom, hogy csak egy évről van szó, de már

semmi sem lesz a régi. Hogy beszéljek az pozitívumokról is ez egy hihetetlen élmény, amit az ember csak

egyszer élhet át. Megismerni egy új kultúrát, új életet kezdeni, olyan mintha nem is a Földön lenne az

ember. Teljesen más mindenkinek a dolgokhoz való hozzáállás, eddig nem is hittem volna, hogy léteznek

ilyen emberek is. Egyszerűen leírhatatlan ezt átélni.

Hogy boldogulsz a beszéddel, jobban megragadnak az idegen szavak abban a környezet-

ben? -Az elején, amikor megérkeztem nagyon nehéz volt, gyorsan beszélnek, máshol van a hangsúly és a kiej-

tés teljesen más, mint ahogy azt az iskolában tanuljuk. Pár hét elteltével elkezdi érteni és összerakni az

ember a szavakat, szóról-szóra lefordítani azt, de még mindig csak sejti, hogy mit szeretnének mondani.

Ha már érted is, hogy mit mondanak, vagy mit kérdeznek, megszólalni a legnehezebb… Hiába érted a

kérdést, nem tudsz rá válaszolni. Ekkor követi el az ember a legnagyobb hibákat. Gyorsan válaszol a kér-

désre, hogy ne értetlenkedjen, és mit a legkönnyebb mondani? “Yes”. Persze ahogy kimondta egyből

rádöbben, hogy mit is kérdeztek, de sajnos ilyenkor már késő. Jó párszor elkövettem én is ezt a hibát, és

nem egyszer meg is bántam. Most már nagyjából megértek mindent, amit mondanak, nem szóról szóra,

de mindent ki tudok következtetni. Válaszolni is válaszolok, nem mindig helyesen, de többnyire megértik.

Nem hiszem, hogy könnyebb lenne megtanulni vagy, hogy könnyebben ragadnának a szavak, egyszerűen

csak motiváltabb az ember, mert minden szóval csak könnyebb lesz az élete.

Ez S(e)M Újság

O L D A L 3

Szopos Magor, jelenleg X. osztályos tanuló Győrben:

Miben másabb az ottani élet?

-Nincs román!

Milyen maga az iskola, a közösség, a tanárok?

-Az iskola jól felszerelt, de vannak hibák, amin dolgoznak, pl. a kinézet. Hamar befogadtak és jól kijövök

az emberek nagy részével. A tanárok rendesek, megértőek akár csak

otthon, persze akad közöttük nagyképű is.

Milyen iskolai programok vannak?

-Mivel most jöttem ide, még iskolai rendezvényen nem nagyon vol-

tam, erre pár hónap múlva térnék vissza, amikor már tapasztalatom is

lesz.

Másabbak-e ott az órák, mint itt?

-Minden óra más teremben van, az órák 45 percesek 10, 15 és 5 per-

ces szünetekkel.

Van-e ott DT vagy más sulis programok?

-Az igazat megvallva fogalmam sincs.

Jobb ott, mint itthon?

-Nem mondhatnám. De azért van egy kicsi honvágyam, hiányzik a család. Az otthoni kaja is, de itt is ala-

kul s talán lesz még jobb is.

Milyen ott a társaság?

-Változó, de azt mondhatom, hogy jó. Jól szoktak telni a napok, kacagunk

eleget együtt, de azért van tanulnivaló is bőven.

Mit tanulsz? Vagyis milyen szakon vagy?

-Gépészet és mechatronika. Anyagismeret és vizsgálat, kézi forgácsolás.

Miben másabbak ott az edzések, mint itthon (vagy az edző)?

-Az edzések hosszabbak és több is van hetente, mint otthon. Én úgy ér-

zem, hogy jó fejlődési lehetőség.

Az ottani tanárok tanítási módja miben különbözik az itteniekétől?

-Az otthoni tanárok hiányoznak, mivel már "összehaverkodtam"

velük, hiszen ott voltam egy tanévet. Az itteniek is rendesek, megértőek és jó a tanítási módszerük.

VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

O L D A L 4

Ebben a lapszámunkban Erdély Imre tanár úrral készítettünk interjút, hogy milyen

különleges, érdekes elfoglaltsága van a szabadidejében. A tanár úr a siklóernyőzésről tar-

tott beszámolót.

Minek a hatására és mikor kezdte el a siklóernyőzést ?

Az egyik barátom mesélte, hogy szeretne siklóernyőzni, és kb. egy éve egy nyári vizsga után arra gondoltam, hogy az úszáson kívül jó volna egy más sportágat is kipróbálni, valamint mindig is nagyon csodáltam a repülős sportágat. Aztán nem sokkal később születésnapomra megleptek egy ajándék tandemrepüléssel, ekkor eldöntöttem, hogy belefogok. Az elején elég veszélyesnek tűnt és még a tériszonyom is rátett egy lapáttal, de az edzőm megerősített, hogy ez teljesen biztonságos, csak jól kell tudni ernyőzni.

Mit szeret a siklóernyőzésben ?

Számomra a legjobb az, amikor kikapcsolódhatok és felszabadulhatok. Ilyenkor egy hatalmas szabadságérzést élek meg, miközben fölemelked-hetek a hétköznapok tömkelegéből és végre élvez-hetem, hogy két világ, ég és föld között lehetek. Siklóernyőzve legtöbbször elfelejtem egy időre az életemet meghatározó feladatokat, és természete-sen csodálom a tájat. Elképesztő érzés, amikor föntről látod magad előtt egészen más nézőpont-ból azt a helyet ahol a mindennapjaidat éled.

Milyen érzések fogják el, amikor siklóernyőzik ?

Hatalmas élmény, olyasvalami, mintha a világ tetején lennék. Hogyha sikerül megfelelően ernyőzni, akkor még a félelemérzet is elülhet, csak figyelembe kell venni a természet törvényeit és azokat az alapszabályokat, amelyek mentén lehet és szabad repülni. A szélsebesség és az időjárás viszontagságai mind meghatározó tényezői a jó, élvezetes repülésnek. Ahhoz viszont, hogy ez összejöjjön sok gyakorlatra, tapasztalatra, na meg a természet törvényeinek a tisztelet-ben tartására van szükség. Ha nem tartjuk be a szabályokat és többet vállalnánk mint amire képesek vagyunk, abból nagy baj is lehet, bizony ilyen esetben ez a sportág „ártalmas is lehet a fogakra”.

Mi a siklóernyőzés lényege ?

Mint minden hobbinak, ennek is az a lényege, hogy élményszerű legyen, hogy erőt gyűjthessünk a hétköznapokhoz. Egy kicsit az is része a siklóernyőzésnek, hogy úgy éljük meg emberségünket a korlátaink ellenére, hogy egy kicsit ezeket a korlátainkat időnként feszegessük. A siklóernyőzés egyfajta madár-életmód és nagyon jó néha ezt a madár-állapotot megtapasztalni, de ismerni kell a határokat is. Amúgy a siklóernyőzés a szembeszélre, valamint a felmelegedő levegőáramlatokra (termikre) épül.

Ez S(e)M Újság

O L D A L 5 VIII. ÉVFOLYAM, 1.

Került-e már valaha veszélyes helyzetbe ?

Igen volt egyszer ilyen élményem, amikor az edzőtől nem a megfelelő súlykategóriájú ernyőt kaptam. Éppen a hegyről-völgybe ereszkedést gyakoroltuk, amikor repülés közben hir-telen megváltozott a szélerősség és a szélirány is. Nagyon nehezen tudtam leterhelni az ernyőt, és az időközben változó szélirány mögém került, ez viszont nagyon próbára tette felkészültségem, nevezetesen hogy kiegyenlíthessem az ernyő mozgását. Természetesen a leszállás is sokkal lendületesebbre sikeredett, de hála Istennek esés nélkül meglábalhattam az érkezést.

Ha szeretnéd kidíszíteni a házat így Karácsony táján, de már unod a tipikus díszeket, amiket ezidő tájt

rengeteg üzletben megtalálhatsz, és inkább szeretnél valamit saját kézből, egyszerű hozzávalókból, de

mégis valami szépet alkotni, akkor itt van pár tipp a kreatívkodásra.

1.Sütiszaggatóból karácsonyfadísz :

Hozzávalók:sütiszaggató (bármilyen formájú); festék(akril, tempera); szalagok, zsinórok.

1. lépés: fesd le a sütiszaggató külső felét bármilyen színre;

2. lépés: miután megszáradt a festék, ragassz a külső felére arany, esetleg fehér

mintájú papírt, csipkét vagy bármilyen dekorszalagot;

3. lépés: a rusztikus hatásért természetes alapanyagú kötőzsinórral kötözd fel,

de megfelel erre a célra bármilyen neked tetsző szalag vagy zsinór is.

2. Borospohárból mécsestartó:

Hozzávalók: borospoharak; kisebb díszek; szalagok; gyertyák. 1. lépés: fordítsd fejlel lefele a borospoharakat, és helyezz alájuk díszeket

(bármilyen kisebb karácsonyfadísz , hólabdapamacsok, vagy tuja ágak is jól

mutatnak alattuk);

2. lépés: a szárára kössél szalagokat, esetleg ragassz csipkét, vagy tuja ágat;

3. lépés: a pohár talpánk szélére esetleg ragaszthatsz csipkét, de nem feltétle-

nül muszáj;

4. lépés: tedd a pohár talpának a közepére a gyertyádat, és kész is vagy.

O L D A L 6

„Már akkor izgultam, amikor a felvételi napján párom kezét szorítva álltam az

ajtó előtt, hogy felvegyenek gólyának. Másnapra ez az izgalom megkétszereződött,

amikor a tizenkettedikesek bejöttek felírni a táblára a beválogatottak nevét. Szeren-

csére a mi nevünk is ott állt a táblán, és így együtt folytathattuk. Próbáról-próbára

közelebb kerültünk a bál időpontjához. Bevallom, utolsó héten kicsit aggódtam, hogy

a bálból nem lesz semmi, mert még a ruháink, a forgatókönyv és a táncok sem voltak

meg, a díszletről nem is beszélve. Végül minden megvalósult, amit szerettünk volna.

A bál időpontjához közelegve mindenkiben egyre nagyobb volt a feszültség. A

nagy napon még mindent elpróbáltunk kétszer, utána pedig testileg és lelkileg ké-

szültünk a bálra. Fél négy körül érkeztem a díszterembe a Rock’n Roll ruhámban,

ahol elkészítették a hajam, megmutatták, hogy működnek a mikrofonok, utána pedig

bevonultunk a sekrestyébe. Egymás kezét fogva, könnyeinkkel küzködve mondtunk

el egy imát. Az a fél óra, amit bent töltöttünk, egy örökkévalóságig tartott.

Elkezdődött a műsor, a promó és intró videók levetítése után pedig megjelentünk mi, a gólyák. Az

előadás egy szempillantás alatt telt el. Több próbán kellett megfelelnünk a Smajrám törzsfőnök előtt. Na-

gyon tetszett az egész bál, főleg az, hogy nem ellenfélként tekintettünk egymásra, hanem barátként, és

senki nem volt szomorú, mert nem nyert. Nekem és a páromnak sem sikerült nyerni, de nem voltunk el-

keseredve, mert egy életrevaló élmény volt, és új barátokat is szereztünk. Amikor visszanéztem a videót,

és láttam, ahogy a többiek mögöttem szurkolnak, nagyon jól esett. Előtte nagyon izgultam, hogy nehogy

elrontsam, de amikor kiálltam és a reflektoroktól nem láttam a közönséget, akkor egy kicsit megnyugod-

tam, mert úgy éreztem magam, mint a próbákon.

Nagyon jó volt érezni, hogy szeretve vagyok és figyelnek rám. Egy leírhatatlan élménnyel gazda-

godtam, amelyet senki nem vehet el tőlem.”

Gyerkó Evelin, szervező:

Számomra a gólyabál szervezése volt a legjobb és legcsodálatosabb élmény iskolai éveim alatt.

Nagyon elrepült az idő , mintha ma lett volna , hogy kilencedikesként végigizgultuk a két órás előadást

és most mi lehettünk büszkék a gólyákra . A válogatáson tudtam már, hogy el fog repülni ez a 2 hónap, de

őszintén bármikor újra csinálnám az egészet.

Az érzés, amikor a gólyák kiálltak a színpadra és a legjobbat adták ki magukból leírhatatlan. Büszke vol-

tam a gólyákra is és a szervezőkre is, mivel hosszú és nehéz utat tettünk meg azért, hogy ez az előadás

létrejöjjön.

Csodás embereket ismertem meg és új barátokra tettem szert, akiket soha nem fogok elfelejteni.

VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

O L D A L 7 Ez S(e)M Újság

Az ötödikesek számára az új iskolában eltöltött éveik alatt talán egyik legfontosabb rendezvény az első bál, amely az est különlegességének hangsúlyozása érdekében minden évben – most is - a Gimnázium dísztermében kerül megrendezésre. Izgalmas hetek, ismerkedések, közös munka, jó hangulat, rengeteg nevetés mindez közösen a nyolcadik osztállyal, akik szívüket, lelküket beleadták, hogy az újoncok számára valóban emlékezetes maradjon ez a nap. Mikor kiderült, hogy mindenkinek “kötelező” a fellépés, őszintén bevallom: nem nagy lelkesedést tanusítottam, hisz magamról beszélve nem vagyok jó táncos. Ez Isten adta tehetség ami a művészeteket illeti. A közös készülődés, az egymásra hangolt munka meghozta a gyümöl-csét, és elmondhatom, hogy a Segítő Mária Gólyácskabálján nem volt résztvevő, aki ne nyertesként hagyta volna el a kollégium épületét. Beleértem a nyolcadik osztályt, és minket kicsiket, hisz ez csak így sikerülhe-tett.

A nagyok bíztatására, ha nehezen is, de mindenkinek sikerült egy kis bemutatkozó verssel elmonda-ni, hogy ki ő valójában. Felléptünk közösen eljárva a már hagyományos gólyatáncot, megnevettettük a nagyérdeműt a “Nád a házam teteje” dallal és koreográfiával, majd tudásunk, jobban mondva találékony-ságunk is próbára lett téve a kvíz kérdések alatt. Elmondhatom, hogy az eltelt pár hónap alatt sikerült meg-ismerni iskolánkat, tanárainkat, környezetünket hisz mindenki átment a fordulón. A legérdekesebb rész talán az osztályunk sokszínűségének a megmutatása volt. Egy saját produkcióval lephettük meg társainkat, valamint a közönséget, amelyben valóban a személyiségünk mutatkozott meg. A tehetséges lány osztály-társaink kézügyességükkel mutatkoztak be, de volt tánc, ének, vers, pantonim, bűvészet, sportos osztály vagyunk így a rollertől a küzdősportokig minden megmutatkozott a színpadon. Csíki Emese tanárnő záróbe-szédében elmondta, hogy egytől egyig nyertes mindenki. Az idén megoszlott a gólyakirálynő – gólyakirály trón, így korona kerülhetett Bándi Eszter, Péterfi Áron, Csató Dorottya és a jómagam fejére is. Köszönet érte, hogy megszervezték számunkra ezt az ünnepet és kívánom, hogy ezzel a lelkesedés-sel és színvonallal fussunk a cél felé annak az ajándéknak a jutalmáért, amit az iskola ad nekünk…

Az iskola első hetében már mondták páran, hogy „Készülődhetsz, Timi, jó elnök leszel...”.

Akkor még gyerekes ábránd volt az egész, de ahogy teltek a hetek, csak jöttek a felelős-

ségteljesebbnél felelősségteljesebb feladatok, a beszélgetések Annával, a tanárokkal, a

barátokkal és ráébredtem, hogy igenis egy valóságos, komoly dologba csöppentem. Meg-

választottak elnöknek a diák tanácson belül és jött a hír, hogy ki kell állnom az egész isko-

la elé és beszédet kell mondanom! Ez egy természetes dolognak tűnt mindaddig, amíg el

nem jött a nap, amikor remegő lábbal, fáradt szemekkel kiálltam és őszintén, még arra

sem emlékszem, hogy a nevemet jól mondtam-e…

Még aznap jött a hír, hogy az iskola megszavazott és én lettem az elnök. Ezért köszönöm mindazoknak

akik bíztak bennem, akik nap mint nap ott vannak mellettem és segítik utamat, olykor egy szidással, néha

csak egy mosollyal. Remélem nem csalódtok bennem!

O L D A L 8

Amit ez a kifejezés, e két szó takar, az igen sokat jelent számomra, számunkra:

- jelenti az Úr jelenlétének felfedezését (mert jelen van, csak nem vesszük észre).

- jelenti az Ő hozzám érkezését (mert Ő mindig kész belépni életembe, de én nem vagyok képes őt

fogadni. Elfoglalt vagyok, nincs időm Rá, stb.).

- jelenti a majdani, világvégén való dicsőséges eljövetelét (nem tudni mikor lesz, de ígérete szerint

eljön).

- jelenti az éber várakozást (a vágyat, hogy megmutassa irgalmas, segítő jelenlétét).

- jelenti az ünnepre való készülődést (az ünnep legfontosabb eseményét a találkozás és együttlét

jelentheti, nem pedig az anyagi ajándék, a múló időben elérkező ünnepnap).

- jelenti a magam készítését a találkozásra (a készülődés az Ő megbecsülését jelenti, mert várom mint ér-

tékes vendéget, szeretett barátot, s készülök az eseményre).

- jelenti a kezdetet (az egyházi év kezdetét, a személyes megújulást).

- jelenti az elcsendesedést (a csendet, s abban a lényeges dolgok felfedezését, azokra való odafigyelést).

- jelenti az önmagunkba térést, nézést (a bánatot és a jó elhatározást)

Igen! Az advent ideje kegyelmi időszak. Ebben az időszakban igyekszünk belesimulni az Isten tenyerébe, örökké tartó kegyelmébe.

Szent Ágoston megállapítása, "Kezdetben nem volt más, csak a kegye-lem", nem csak személyes létünkre, de a világ valamennyi létezőjével kapcsolatban hangzott el. Ezt erősíti meg a Gyermek Jézusról elnevezett Lisieux-i Kis Szent Teréz kijelentése „Minden kegyelem!” E két állítás nyo-mán azt gondolom, hogy valamennyien nyugodtan állíthatjuk, hogy ke-gyelem a holnapunk, a jövőnk, s annak minden eseménye, vagy ha úgy tetszik, mondhatjuk és érezhetjük az is, hogy ajándék minden perc, amit élünk, s még megélünk. Ajándék, ami nem jár ki nekünk „alanyi jogon”. Megkérdezhetjük, hogy mi jár ki egyáltalán alanyi jogon.

Semmi! Egyáltalán Semmi! Lássuk be, hogy minden ajándék! Legyünk hálásak, örvendezők, boldogok, sza-badok és nyugodtak

Engedjük magunkhoz közel, fogadjuk be az Ő kegyelmét, s folyton azt a tudatot tartsuk ébren magunkban, hogy az Ő, az Isten kegyelme, áldása nélkül úgy sem megyünk semmire, nélküle semmit sem tehetünk.

Ebben a kegyelmi időszakban adjuk át magunkat a minden kegyelem Istenének, aki mindeneket át-hat, mindenben benne van! Ahogy az elektromos áram nélkül nem működnek a háztartási gépek, úgy mi se működhetünk Isten nélkül. Igyekezzünk ebben az időben, s ezentúl is az Istenre kapcsoltság állapotába ke-rülni, s benne kitartani!

VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

O L D A L 9

Iskolánk 40 diákja (főként IX-X. osztályosok) és három kísérőtanára tett látogatást Pannonhalmán, testvériskolánknál, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnál október 13-19 között. Egy végtelenül hosszú és meglehetősen fárasztó út után első megállónk Budapesten volt, ahol

megnéztük a Mi Magyarok kiállítást, majd kaptunk egy óra szabadidőt, ami alatt mindenki Facebook profil-képeket gyárthatott a parlamenttel. Újra buszra szálltunk és meg sem álltunk Pannonhalmáig. Sötétedésre értünk oda, itt volt is rögtön egy ismerkedés a fiukkal akik egyébként nagyon barátságosak voltak. Nagyon hamar egy hullámhosszra kerültünk velük, és már ekkor a barátságok fele megkötődött. Másnap P. Hardi Titusz OSB iskolaigazgató fogadott bennünket az iskolában és mondott köszöntőt, majd Dénesi Tamás tanár úr tartott előadást a levéltárról. Itt láthattuk az alapítólevelet is. Ezek után bemu-tatták nekünk a kolostort, a templomot és a fiúk körbevezettek az iskolában. Ottlétünk második napján óralátogatás volt a programm. Én személy szerint egy olaszórára mentem be és vicces volt betekintést nyerni egy fiúosztály mindennapjaiba. Este táncház volt, ahol csíki táncokat táncoltunk, majd megtanultuk a mezőségit is. Harmadnap Tihanyban utaztunk, a Balaton mellé. A Tihanyi Apátságban voltunk elszállásolva, ahol megnézhettük a kolostort és a templomot. Pénteken közös ünnepségen vettünk részt a pannonhalmi diákokkal együtt, ahol az ’56-os forrada-lomról emlékeztünk meg.

A hétvégét fogadódiákoknál töltöttük. Szerintem senki sem vitatkozna velem a pannonhalmára utazók közül, ha azt mondanám, ez volt a legjobb rész. Mindenki szerezhetett magának egy saját sztorit, amit elmesélhet.

Hazafele megálltunk Budapesten az ’56-os emlékműnél, itt elénekeltük a himnuszt és imádkoztunk iskolánkért.

Összességében ez egy felejthetetlen kirándulás volt, ahol rengeteg barátságot köthettünk, mint közösség erősödtünk és új élményekben gazdagodtunk.

Ez S(e)M Újság

O L D A L 1 0

Ez S(e)M Újság

O L D A L 1 1

Tanár: 5 gyermeke

született .

Diák: Akkor tényleg

termékeny költő volt !

Tanár: Utópista Diák: Erőspista

Tanár: Néha nem cso-dálkozom, hogy ki-akasztjátok a tanárokat! Diák: Ők is minket!

Tanár: A középkorban vagyunk! Kirúgom a széket alólad, te!

Tanár: „XY” tanuljál

vagy húzzál ki innen!

Diák: Tanulok! Most

mondom fel a fejemben!

Tanár: Üljetek le! Nem kell jelents, névsort olvasok! Ki hiányzik?

A románok a szászok-

ra féltékenyek voltak. Bogos Róbert:

"Nem leszünk

spanok!"

Bálint Csilla:

"Erre azt szoktam

mondani, hogy troli

és fiúk után nem

futunk, mert jön a

következő."

A zsirban levő telitetlen zsirsavak KATOLIKUS (kaotikus) telitése hidrogén gázzal .

895-ben Árpád vezér bevezette a punokat.

VIII. ÉVFOLYAM, 1.

Becsengetés után

vízzel játszanak az

osztályban, a hang-

zavar miatt pedig be-

nyit egy tanár.

Tanár: Mi folyik itt?

Diákok: Víz.

Sok csalódás ér minket életünk során

De te nem fogod feladni

Azért nem fogod feladni mert erős vagy

Ha az ember rendben van

Rendben van a világa is

Megváltozott Hozzá Állás

Megváltozott Élet

Harcolj az álmaidért

Mutasd meg ki vagy valójában

Ne mások véleményére hallgass

Mert téged csak Isten bírálhat

Az emberek sokja bírál

Sokja meghallgat

Te melyikbe tartozol?

Másokat mindig könnyebb hibáztatni

De nézz magadba

Te tiszta vagy

Legyen célod

Legyen álmod

Legyen jövőd

Fájni fog még sokszor

Mely kudarcok fognak érni

De a kudarc az egy állomás

Ami erősebbé tesz

Amikor már úgy érzed reménytelen

Akkor te fel állsz és megcsinálod

Nem meg próbálod Hanem megcsinálod

Egy ember aki képes életet vinni mások életébe

Legyél te ez az ember

És mutasd meg ki vagy valójában

Ne az ellenségeidtől félj akik bántanak

Hanem a barátaidtól akik hízelegnek

Te megtudod csinálni

Te vagy az az ember a képes vagy rá

Fájdalmak a fájdalmak hátán

Szenvedés a szenvedés hátán

Akkor is megoldasz mindent

Felállsz és azt mondod a világnak

Csak ennyi

Győzni fogok mert

Győztesnek születtem

Senki sem állíthat meg

Mert elhatároztad hogy

Eléred a célodat

Minden fejben dől el

És amit az elme ki gondol

Azt meg is tudja valósítani

Hajrá ne add fel És minden a tiéd lesz...