1. számú melléklet a „szak ma” szakképző iskola és ... program melleklet.pdfszólások és...

OM: 200842

1. számú melléklet a „SZAK-MA” Szakképző iskola és Gimnázium Pedagógiai

Programjához

GIMNÁZIUM

2. verzió

Nyíregyháza, 2013.augusztus 28.

2

GIMNÁZIUM

Az esti munkarend szerinti oktatás helyi tanterve

Munkarendje: felnőttoktatás, esti tagozat

óraterv:

Évfolyam/ Tantárgyak 10. 11. 12.

Anyanyelv / kommunikáció 1 1 1

Magyar irodalom 2 2 2

Matematika 3 3 3

Fizika 1 2 2

Kémia 2 1 -

Földünk és környezetünk 1 1 1

Biológia - 1 1

Történelem 1 1 1

Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5

Társadalom-ismeret 0,5 0,5 -

Informatika 2 1 2

Filozófia/etika - - 0,5

Német/angol nyelv 3 3 3

Osztályfőnöki 1 1 1

Összesen 18 18 18

3

Évfolyam/ Tantárgyak 11. 12.

Anyanyelv / kommunikáció 1 1

Magyar irodalom 2 2

Matematika 3 3

Fizika 2 2

Kémia 1 -

Földünk és környezetünk 1 1

Biológia 1 1

Történelem 1 1

Művészeti ismeretek 0,5 0,5

Társadalom-ismeret 0,5 -

Informatika 1 2

Filozófia/etika - 0,5

Német/angol nyelv 3 3

Osztályfőnöki 1 1

Összesen 18 18

Anyanyelv és kommunikáció

Tantárgyi programjai és követelményei

10-12. évfolyam

Célok és feladatok

A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma

sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont

alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek

tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (főként az indogermán nyelvek) grammatikai

rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeretével

egészül ki.

A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnőttek

élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs

4

cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus

keresése a felnőttoktatás jövőbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a

kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül.

Fejlesztési követelmények

A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért

kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása.

A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel

párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján -, ill. az ismétlések elkerülése végett

is - tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer működő részeként

jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerű voltára való hivatkozással.

A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsősorban a

tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a

mindennapi élethez, életvilághoz kötődő jellege okán személyiségfejlesztés lehetőségét kínálja. A

tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az

ember eredeti arcának védelmére. A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség

fejlesztését irányozza elő:

A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar

nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése.

A felnőttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok

követelményeinek, mégis némi kiegészítésre

és módosításra szorulnak.

Szövegalkotás

A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különböző szövegtípusoknak és műfajoknak megfelelő közlésmód

gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus

felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérője a szókincs megfelelő terjedelme (szükséges ennek

bővítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és

globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete.

Nyelvhelyesség és a stílus

A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes

alkalmazását és tagolását, a megfelelő íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvművelői magatartás a saját

nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges

tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelő ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a

nyelvileg megfelelően formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma.

Helyesírás

Ennek a képességnek a fejlesztése a felnőttoktatásban nem könnyű feladat. A felnőttek körében az egyedi

rögzült hibák korrekciója tűnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem

ismert dyslexia felnőttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthető a

helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és

javíttatása is hozzájárul.

Leíró nyelvtani ismeretek

A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értő megismerésére irányulnak.

A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerezés képességét, a rendszerszemlélet kialakítását

segítik. A leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei

között, évfolyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji,

mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezők közt nagyon

nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A

grammatikai tudás az anyanyelv-használat és az idegennyelv-tanulás alapja. Ezért a tantervben minden

évfolyam fókuszában megjelenő nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével

párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelő grammatikai ismeretek, azaz a képzés

alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek.

Tanulás tanítása

A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja.

10. évfolyam

5

Tevékenységformák

A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek

feldolgozását, a gondolatmenet felismertetését, a nem kimondott tartalmak feltárását (hatáskeltés,

befolyásolás eszközei) szükséges elvégeztetni. A szövegelemzésekkel az ítélőképesség is fejleszthető, ill. az

alapvető érintkezési formáknak megfelelő szövegalkotás pedig alapvető készségek fejlesztésére nyújt

lehetőséget. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelő válaszadás gyakoroltatása a nyelvi

norma és nyelvi illemtan fejlesztésének része. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A

szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális

összetevőinek felismerése csak a tanuló szociális-emocionális attitűdjeinek fejlesztésével, csoportdinamikai

játékokkal alakítható. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási

formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása a képzés e

szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló

leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés

keretében elsajátítandó

tananyag

A közlésfolyamat,

tényezői és

funkciói

A kapcsolat

létrehozásának

nehézségei, a

beszédhelyzet

A nem verbális

kommunikáció

kiegészítő,

helyettesítő,

megerősítő szerepei

(önközlés,

szabályozás,

közlés)

A jelek szerepe az

élet és a tudomány

különböző

területein

A nyelv, mint

jelrendszer

A kommunikáció

és szöveg

Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet,

kód – dekód

A közlés, kifejezés, tájékoztatás

mellett a poétikai funkció, a fatikus

(kapcsolatteremtés és

kapcsolatfenntartás) szerep

A mindennapi érintkezés nyelvi

sztenderdjei

A vitakultúra, a manipulációs

szándék felismerése

A non verbális kommunikáció: a

hétköznapi tárgyak jelentéstana, az

otthon, a környezet jelentéstana). A

térköztartás a kommunikációban

A mondatfonetikai eszközök

Természetes és mesterséges jelek,

konvencionális és művészi jelek,

rejtjelek

A jel és jelentés kapcsolata

Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek

a szövegben

A szövegbe ágyazott jelentés,

a többletjelentések, a

metakommunikatív tartalom a

befolyásolás szolgálatában

A szövegjelentés vizsgálata

pszeudoszövegeknél (pl. Paródia,

irónia nyelvi jelenségei)

Váratlan jelentésmódosulás a viccek

világában

Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett

üzenetek

A szövegjelentés: a téma (ismert és

újságoló rész), a kulcsszó

szerepe, a tételmondat

Az adó és vevő viszonyának szociális

és emocionális háttere. A

személyiség megjelenése a különböző

szövegekben (az önkifejezés vágya, a

kapcsolatteremtés vágya, az

önkifejezés és a másoknak való

megfelelés együttes megjelenése)

A kommunikációs konfliktusok

feloldásának módjai

Szemiotika - a jel és jelentés

kapcsolatának, szintaktika - jelek

szerveződésének, a jelek

struktúrájának, pragmatika - jelek

keletkezésének tudománya

Szólások és szólásmagyarázatok,

közmondások a nyelvi kifejezés

gazdagításában

(szólások etimológiája)

A politikai és szépirodalmi

szimbólumok

A mondatfajták, rendszermondat,

Szövegmondat, mondategész,

mondategység fogalma.

A szabad és kötött szórend a magyar

és idegen nyelvekben

A szófajok: fogalomszók,

mondatszók, nem önálló szófajok,

átmeneti szófajok, viszonyt jelölő

szavak)

A fogalmi hierarchiák

Az alkalmi szófajváltás esetei

A morfémák jelentéstana,

szófajváltás, mint jelentésmódosulás

a képversek, helyesírási hibák a

reklámok világában

Mindennapi

élethelyzeteinkben

előforduló kommunikációs

kapcsolatok elemzése,

jellemzőik megállapítása

Jelek, jelképek gyűjtése,

elemzése, csoportosítása és

jelentéseik feltárása

Írásbeli szövegek elemzése

Szövegelemzés gyakorlása

Példák gyűjtése a

reklámokból

Házi dolgozat írása: a

tanult ismeretek

alkalmazása egy konkrét

kommunikációs helyzetre

A továbbhaladás feltételei

A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján.

Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció

sztenderdjeinek elemzési készsége.

6

A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és

szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és

alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya).

Fogalmak

kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód - dekód,

közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek,

a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a

narráció, peroráció, megerősítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok

Tevékenység

félévente egy írásbeli tesztfeladat

irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is)

egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése

Integráció

a tudomány más területeinek jelhasználata

könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban


A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok

folyamatos alkalmazásával érhető el, fejleszthető. A kommunikációs technikák, tréningek révén a tanulók

képessé válnak ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelő stílus és magatartás alkalmazására.

Önálló műelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az

allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvető stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli

felhasználása Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

A stílus

A stílus hírértéke

A semleges stílus és

az attól való eltérés

A stílusrétegek és

jellemzésük

A szépirodalmi

stílus

(stíluselemzési

gyakorlatok):

A stílusárnyalat,

motiváltság, nyelvi

rétegekhez való

kapcsolata, a

szójelentés

Az iskolai

írásbeliség

A szó eredete, hagyományos és

modern értelmezése

Az alkalmi és állandósult stílusérték

A stílus meghatározó tényezői

Az erősítés a túlzás, az enyhítés az

eufémizmus

Társalgási, szakmai-tudományos,

szónoki, hivatali -közéleti,

publicisztikai, szépirodalmi

A szöveg akusztikai vizsgálata:

(rímek, verselés, hangszimbolika

stb.);

a szöveg képi szintje

A nyelvi ismétlődések stilisztikai

szerepe a különböző nyelvi

szinteken

A nyelvi megformálás stílusértéke:

az alakzatok

A hangnemek felismerése,

a műalkotások elemzésének

stilisztikai szempontjai

A műfaj, korstílus

Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji

jellemzőinek, jellegének (hivatalos

Stilisztikai szempontú

szövegelemzések (fordítások)

A nyelvhelyesség

és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó

nyelvművelő tevékenysége

A nyelven kívüli eszközök:

íráskép, képvers

A szövegvizsgálat műnemek szerinti

különbségei

Az inadekvát stílus bőbeszédűség,

szűkszavúság, közhelyesség,

kétértelműség, képzavar stb.

Szövegfeldolgozás

Tömegkommunikációs

eszközök használata, jó és

rossz példák gyűjtése.

Szövegelemzés,

stílusjegyek megállapítása

Stíluselemzés

Stíluselemzés, irodalmi

példák gyűjtése

Házi dolgozat készítése

megadott műfaji keretek

között

Egy szöveg

megszerkesztése,

vázlatának elkészítése

7

Retorika

vagy magán) megfelelő

szövegalkotás

Az írásbeli dolgozat, az értekezés

stiláris követelményei

A sajtó nyelvhelyességi hibái

Retorikai alapismeretek

(anyaggyűjtés, elrendezés,

kidolgozás)

az érvelő szöveg megszerkesztése, a

hatáskeltés eszközei


A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének

felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák

ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a

szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban:

jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb.

Fogalmak

alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés,

hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérték, alliteráció, versláb, motivált szavak

alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét

szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép

Tevékenység

félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat

egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből

Integráció

népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az

Internet világában

nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban

11. évfolyam


Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása

a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában

javaslatok tárgyszerű megfogalmazása. Szakszerű fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció

különböző jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus

információhordozók között. Megfelelő értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélgetés módszereinek

segítségével olyan műfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és

világképet befolyásolják. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

A

tömegkommunikáció

világa

A sajtó

Hírlapok, napilapok, magazinok,

évkönyvek, folyóiratok

A hetilapok felépítése: címlap,

rovatok, témák, kép és szöveg

kapcsolata

Különböző folyóiratok arculatának,

stílusának, olvasókörének elemzése,

műfajai

A szöveg betűtípusainak

megjelenési formáinak vizsgálata

adott szöveg transzformálásán

Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák

Az Édes Anyanyelvünk című

folyóirat rovatai

A tévé, rádió nyelvművelő rovatai:

Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej,

helyes beszéd! a televízióban

A szövegelrendezés: a pozitív

hatáskeltés felépítés, a fordulat, a

váratlan, a figyelemfelhívás

szolgálatában

A rejtvények lélektana

A képregény: a beszédszituáció és a

közlemény jelzése a képregényben

Az apróhirdetés

Anyaggyűjtés

sajtótermékekből

Anyaggyűjtés

sajtótermékekből,

jellemzők megállapítása.

8

A reklám

A televízió

keresztül

A humor forrásai karikatúra a

sajtóban,

keletkezésük, eredetük

Vicclapjaink

A karikatúra az emberismeret

szolgálatában, a közéleti karikatúrák

elemzése - elrejtett üzenetei

A reklám fegyvertára,

reklám vagy propaganda

Reklámszöveg készítésének

technikái

A tévé és a nézők kommunikációja:

(Önt dönt! - jellegű műsorok)

A televízió műfajai

- a híradó (információközlés)

- a kerekasztal-beszélgetések (a

szerkesztett beszélgetés), a talk

show (a könnyedség kellékei)

- az interjú (a személyesség

szolgálatában)

- a sorozatok lélektana

A tömegfilm, a bestseller

A reklám helyesírási hibái a

figyelem

Felkeltésének szolgálatában

Népszerű képernyőarcok jellemzése

Anyaggyűjtés utcai

reklámfeliratokról, saját

reklámok megalkotása


eszközök használata,

kiválasztott műsor

elemzése,

jellegzetességeinek

megállapítása, értékelése

Házi dolgozat megírása

Fogyasztóvédelem reklámnyelv, feliratok; a reklám

kommunikációs csapdái

Napi sajtó figyelése, példák

gyűjtése, elemzése


Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése.

Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm

tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése.

Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi

adatbankok, magyar elektronikus könyvtár).

Fogalmak

a hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú.

A tipográfia, a reklám, a karikatúra, szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda

fogalmi különbségei, a bestseller

Tevékenység

egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási

hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása

könyvtári anyaggyűjtéssel

Integráció

a médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a

folyóirat-katalógus

12. évfolyam


Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok

szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire

való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés,

kidolgozás, gyakoroltatása.

Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

9

A magyar nyelv

helye a világ

nyelvei között

A nyelvcsaládok

A nyelv rétegződése

A szókincs rétegei

és bővítésének

forrásai

A nyelvrokonság

A nyelvtörténet

jelentősebb

korszakai

Nyelvi rendszerünk

alaktani és

jelentéstani

változásai

A ragasztó, szigetelő, és hajlító

Nyelvtípusok

A nyelvi struktúrák

összehasonlítása

A nyelvváltozatok:

- a tájnyelv

- a szleng

- az argó szavak történeti

megközelítése

- rétegnyelvek

A nyelvi rétegek megítélése a

nyelvhelyesség és nyelvművelés

szempontjából

A nyelvi rétegek világában

előforduló nyelvi hibák

A szóteremtés, szóalkotás

(szóképzés, szóösszetétel, betűszók

és egyéb források)

A nyelvrokonság bizonyítékai

(hangtani, szóalaktani [ragozás],

mondattani [határozók

irányhármassága, stb.],

A finnugor alapszókincs

A alapnyelvi emlékeink

Ómagyar, közép magyar, új

magyar kor

Egy szórványemléken a magyar

szöveg felismerése

Egy 2-4 soros szövegemlékünk

elemzése

Szófajtani és mondattani elemzések

az idegen nyelvek tükrében

Összevető elemzések idegen nyelvi

klisék és a magyar nyelvi formák

között

Idegen nyelvi tanulói fordítások

elemzése

Irodalmi fordítások összevető

elemzése

A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a

leíró nyelvtani normák tükrében

Írástörténet

(a képírástól a betűírásig)

A helyesírás története

(szövegek a különböző századokból,

különös tekintettel a 19. Századra)

Könyvtárhasználat: az

emberi nyelvek eredte,

csoportosítása

Szövegelemzés, gyakorlati

példák gyűjtése

Példák gyűjtése a napi

kommunikációból

Könyvtárhasználat


A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására,

tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok

segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az

idézés szabályai.

Fogalmak

őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak,

jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex,

vendégszövegek, a nyelvújítás

Tevékenységek

egy négy-öt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy

nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi

feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel

Integráció

a számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai;

nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a

könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának

egymásba építése

MAGYAR IRODALOM 9-12. évfolyam


Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsga

tehessenek. Ennek szem előtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép

alkotására kell törekedni. A tanulók számára világos legyen, hogy az irodalom nem csak az emberi kultúra

fontos része, kiemelkedő teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi

10

kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsi dilemmák

megtárgyalásával, példák felmutatásával.

Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önművelés

szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus)

befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos

véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a

személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a

vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen.


Alapvető követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezek önálló elemzése, a műről

véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadott szempontú elemzése. Fontos, hogy az

irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját

élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok

kifejtésére, megfogalmazására.

Kiemelendő a különböző témájú, korú és szemléletű irodalmi művek közötti összefüggések megtalálása,

különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalom közti kapcsolatrendszerre.

Fejlesztendő képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése,

megfogalmazása a megfelelő fogalmak, szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvető

korstílusokban, műfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának,

pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeket kiegészíti a világirodalom

legfontosabb alkotóinak és műveiknek és a lakóhelyhez, a szűkebb hazához köthető irodalmi vonatkozások

ismerete.

Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikai és önkritikai

képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nőnek,

valamint nő az esztétikai értékek, a pozitív érzelmek iránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az

önálló ismeretszerzésre, amellyel akár a középiskolai tanulmányait bővítheti, akár a későbbiekben az

önművelődést meg tudja valósítani.

Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás

használatára, minden típusú dokumentum alkotó felhasználására.

9. évfolyam


Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról,

valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen

tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az

irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben

megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a

szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban

gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető

elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet)

kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli

tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy

világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező

struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag)

felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

Szintre hozó blokk Bevezetés az irodalom világába,

rendszerezés; az általános iskolában

tanult műnemek és a műfajok, az

irodalomtörténeti anyag

rendszerezése; verstani ismeretek

felidézése

11

A politeista világ

irodalma I. – a

mítoszok világa

mítoszok, mitológiák, mitologizálás,

teremtésmítoszok,

pusztulásmítoszok (részletek a

Gilgamesből és a görög mitológia

teremtéstörténetéből)

Részletek más keleti mitológiákból Kiválasztott mítoszok

elolvasása, megismerése

A politeista világ

irodalma II. – a görög-

római kultúra irodalma

a görög mitológia főbb alakjai,

történetei; a homéroszi eposzok; a

görög líra főbb alakjai: Szappho,

Anakreon és/vagy a római költészet

legalább egy alakja; a görög dráma

és színjátszás;

Szophoklész: Antigoné című

drámája

a római költészet főbb alakjai:

Catullus, Vergilius, Horatius,

Ovidius

A tanult művek elolvasása

A zsidó-keresztény

világ irodalma – a

Biblia

a Biblia szerkezete, keletkezése;

néhány (legalább 2-2) ó- és

újszövetségi történet, ezek

értelmezése, a kereszténységben

betöltött szerepe; zsoltárok

Bibliai témák és műfajok továbbélése

a magyar és a világirodalomban,

képzőművészetben és a zenében; nem

tárgyalt bibliai történetek

megismerése

Könyvtárhasználat: a

Biblia megismerése

A középkor vallásos és

világi irodalma

a középkor világnézete, művészeti

stílusai (romanika, gótika); Szent

Ágoston: Vallomások (részletek);

himnuszok (Todi: Stabat Mater,

Ómagyar Mária-siralom); Halotti

beszéd és könyörgés; legendák

(Szent Ferenc-legenda, Margit-

legenda); lovagi epika (Artus) és líra

(Walter von der Vogelweide); a

vágáns költészet (Carmina Burana)

A középkor világának bemutatása a

filmművészetben: a Napfivér,

Holdnővér vagy az Excalibur vagy A

rózsa neve című film megtekintése

videón

Az Excalibur vagy A rózsa

neve c. könyv olvasása

A tanult művek elolvasása

Dante és Villon Dante: Isteni színjáték – Pokol

(részletek), keletkezése, szerkezete,

jelentősége, világnézete; Villon-

versek (A jó tanítás balladája a rossz

életűeknek, Ellentétek) keletkezése,

tartalmi és formai elemzése

Dante és Villon életének és

költészetének részletesebb

megismerése

Életrajzok megismerése

A reneszánsz irodalma

I. – Petrarca és

Boccaccio

a reneszánsz világszemlélet, stílus és

a humanizmus; Petrarca szonett-

költészetének bemutatása 2-3

szonetten keresztül; 2-3 novella

Boccaccio: Dekameron című

művéből, keletkezése, szerkezete, a

novella műfaja; a szonettek és a

novellák reneszánsz vonásai

Egyéb novellák a Dekameronból;

ismerkedés a reneszánsz

képzőművészet alkotásaival

A humanizmus

megjelenése művészeti

alkotásokban, stílusjegyek,

jellemzők


II – az angol

reneszánsz dráma

az angol reneszánsz dráma és

színjátszás; Shakespeare életének

főbb állomásai, drámái; egy dráma

feldolgozása; a 75. Szonett

Egy szabadon választott

Shakespeare-vígjáték feldolgozása;

egy Shakespeare-dráma

megtekintése színházban vagy

videón, ennek megbeszélése

Színházlátogatás


III.

a magyar reneszánsz

két nagy alakja:

Janus Pannonius és

Balassi Bálint

a magyar reneszánsz jellemzői, az

európaitól eltérő vonásai, a

reformáció hatásai; Pannonius

életének főbb eseményei, elégia- és

epigrammaköltészetének jellemző

vonásai néhány versen keresztül;

Balassi Bálint életének főbb

állomásai, szerelmi, istenes és

végvári költészetének bemutatása

néhány versen keresztül

a magyar reformáció irodalma

(Tinódi Lantos Sebestyén, Heltai

Gáspár, Bornemisza Péter, Szenci

Molnár Albert)


A reneszánsz

képzőművészete

A barokk irodalma –

Zrínyi Miklós: Szigeti

veszedelem

az ellenreformáció művészeti,

irodalmi hatásai, a barokk stílus

jellegzetességei;

Szemelvények Pázmány Péter, Mikes

Kelemen műveiből

Könyvtárhasználat:

Történelmi háttér

megismerése

12

Zrínyi Miklós életének főbb

állomásai, tevékenysége;

Zrínyi: Szigeti veszedelem

(részletek) keletkezése, műfaji

sajátosságai, szerkezete, a mű

alapkoncepciója, célja, stílusa,

verselése, nyelvi eszközei


A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás,

középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium,

próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis,

konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés,

verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassi-

strófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek

szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek

szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése.

A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az

európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés

felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti

beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.

10. évfolyam




tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek.

Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az

irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások

értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával.

A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak

megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat.

Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának

megtapasztalása.

Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák

ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az

iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei,

hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és

fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

Szintre hozó blokk A 9. évfolyam anyagának rövid

áttekintése, rendszerezése

Ismeretek felelevenítése

A klasszicista dráma a francia klasszicista dráma és

színjátszás jellegzetességei; Moliére

drámái; egy vígjáték feldolgozása

egy fel nem dolgozott Moliére-dráma

megismerése; lehetőség szerint egy

dráma megtekintése színházban vagy

videón, ennek megbeszélése; a

francia klasszicista dráma más

szerzőinek (Corneille, Racine) és

műveiknek megismerése

Színházlátogatás

A klasszicista stílus

jellemzői képzőművészeti

alkotások alapján

Az európai

felvilágosodás

az európai (angol, francia, német)

felvilágosodás főbb irányzatai,

gondolatai, képviselői; irodalmi

megjelenése, a klasszicista stílus az

irodalomban néhány példán keresztül

a kor irodalmából egy szabadon

választott epikai vagy drámai mű (pl.

Swift: Gulliver, Diderot: Az apáca,

Schiller: Ármány és szerelem)

bemutatása

Házi dolgozatra való

felkészülés a könyvtárban

A magyar a magyar felvilágosodás kezdetének a magyar felvilágosodás irodalmi

13

felvilágosodás

kezdete

jellegzetességei, képviselői; a magyar

klasszicista irodalom néhány alakja

(Bessenyei György, Kazinczy Ferenc

és Batsányi János) és műveik,

tevékenységük

élete; a nyelvújítási harc és annak

eredményei; a „testőrírók” munkái

Csokonai Vitéz

Mihály

Csokonai Vitéz Mihály életének,

költői pályájának főbb állomásai,

költészetének jellemzői néhány

versén keresztül (pl. Az estve,

Konstancinápoly, Jövendölés az első

oskoláról a Somogyban, Szegény

Zsuzsi, a táborozáskor, A

rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem,

A tihanyi ekhóhoz, A reményhez)

Csokonainak a tananyagban fel nem

dolgozott vagy nem szereplő

verseinek, a Dorottya című művének

megismerése;

A Dorottya c. mű televíziós

változatának megtekintése

videón

Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel életének, költői

pályájának főbb állomásai, óda- és

elégiaköltészetének bemutatása

néhány versén keresztül (pl. A

magyarokhoz I., A magyarokhoz II.,

Osztályrészem, A közelítő tél,

Levéltöredék barátném-hoz)

Berzsenyinek a tananyagban fel nem


verseinek megismerése; episztolái

(Dukai Takács Judithoz, Vitkovics

Mihályhoz, A Pesti Magyar

Társasághoz)

Hangos könyv hallgatása

Az európai

romantika

az európai (angol, francia, német,

orosz) romantika jellegzetességei,

válogatás a romantikus szerzők

(Byron, Shelley, Keats; Hugo,

Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin)

művei közül

a tananyagban nem tárgyalt vagy

nem szereplő romantikus alkotók (pl.

Poe) műveik; az európai romantika

képzőművészeti alkotásai


Múzeumlátogatás

Reprodukciók

tanulmányozása

A magyar romantika

I. – a nemzeti

drámairodalom

kezdete

Katona József írói pályájának főbb

állomásai; Bánk bán című művének

keletkezése, elemzése, értelmezése

a magyar nyelvű színjátszás a XIX.

század első felében

Katona József: Bánk bán c.

művének megtekintése

színházban , videón, DVD-

n

A magyar romantika

II. – Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc életének, költői

pályájának főbb állomásai és

költészetének jellemzőinek

bemutatása néhány versén keresztül

(pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi

második ének, Vanitatum vanitas,

Huszt, Emléklapra)

Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel

nem dolgozott vagy nem szereplő

verseinek megismerése; értekező

prózája: részletek a Parainesis

Kölcsey Kálmánhoz és az

Országgyűlési Napló című művekből

Könyvtárhasználat: tanult

művek megismerése

A magyar romantika

III. – Vörösmarty

Mihály

Vörösmarty Mihály életének, költői


költészetének jellemző vonásai

néhány versén keresztül (pl. Szózat,

Gondolatok a könyvtárban, A

Guttenberg-albumba, Az emberek,

Országháza, Késő vágy, Ábránd,

A merengőhöz, Előszó, A vén

cigány); a Csongor és Tünde című

drámája

A költő életének, pályájának

részletesebb megismerése, a

tananyagban fel nem dolgozott vagy

nem szereplő művének megismerése;

a Csongor és Tünde megtekintése

színházban vagy videón

A Csongor és Tünde c. mű

megtekintése színházban

vagy videón

Petőfi Sándor Petőfi Sándor életének, költői

pályájának fontosabb állomásai,

költészetének jellemző vonásai,

változásai néhány versén keresztül

(pl. A virágnak megtiltani nem lehet,

Befordultam a konyhára, Sors, nyiss

nekem tért, Egy gondolat bánt

engemet, A XIX. Század költői,

Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a

Az apostol és más a tananyagban nem

szereplő Petőfi-mű megismerése

Petőfi verses köteteinek

olvasása

14

bús őszi szél…, Szeptember végén,

Minek nevezzelek? A puszta, télen,

Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…,

Itt benn vagyok a férfikor nyarában,

Európa csendes, újra csendes…,

Szörnyű idő…); epikus művei közül

A helység kalapácsa

Arany János

Arany János életének, költői

pályájának fontosabb állomásai,

nagyepikai művei közül a Toldi

estéje, balladáinak rendszerezése

példákkal (pl. V. László, Ágnes

asszony, Zách Klára, Szondi két

apródja, A walesi bárdok, Az örök

zsidó, Tengeri-hántás, Híd-avatás,

Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai

alkotásai (Letészem a lantot, Kertben,

Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt)

Petőfi és Arany barátságának

irodalmi emlékei; a tananyagban fel

nem dolgozott vagy nem szereplő

balladák, lírai alkotások megismerése

Tanult művek elolvasása,

megismerése, memoriterek

megtanulása

A magyar

romantikus regény –

Jókai Mór

Jókai Mór életének, írói pályájának

főbb állomásai; egy romantikus

regény (Fekete gyémántok vagy

Eppur si mouve! És mégis mozog a

föld! vagy Az arany ember) elemzése

Jókai életének, írói pályájának

részletesebb megismerése; a


nem szereplő regény megismerése

Egy Jókai mű feldolgozása

olvasmány-naplóban


A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus,

romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses

regény, tabló, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán

verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek.

A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek

jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai

jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete.

Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet.

11. évfolyam









elemzési módokat.


megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel

gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra,

hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás

részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán

kívül, és fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag



15

Madách Imre: Az

ember tragédiája

Madách Imre élete: Az ember

tragédiája keletkezése, elemzése,

értelmezése

a mű megtekintése lehetőség szerint

színházban vagy videón

Az ember tragédiája c. mű

megtekintése színházban,

videón, vagy DVD-n

Az XIX. század

második felének

világirodalma I. –

epika

művek a realista epikából: egy francia

(Stendhal, Balzac, Maupassant) és

egy orosz (Gogol, Tolsztoj,

Dosztojevszkij) mű elemzése

a naturalista irodalom

jellegzetességei egy Zola-regényben;

a tananyagban nem tárgyalt epikus

mű megismerése

Zola:Nana c. művének

megtekintése videón, vagy

DVD-n

Az XIX. század

második felének

világirodalma II. –

líra

a francia modern költészet néhány

nagy alakja és műveik (Baudelaire:

Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine:

Költészettan, Őszi chanson;

Rimbaud: A magánhangzók szonettje,

A meghökkentek)

Walt Whitman: Téli mozdony; a

tananyagban nem tárgyalt művek

megismerése


Az XIX. század

második felének

világirodalma III. –

dráma

a modern drámairodalom kezdete:

egy Csehov-dráma: A cseresznyéskert

vagy a Három nővér vagy a Ványa

bácsi;

és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a

Vadkacsa elemzése

a tananyagban szereplő, de nem

tárgyalt dráma megismerése;

lehetőség szerint

Csehov- és Ibsen-drámák

megtekintése színházban vagy

videóról

Csehov: A három nővér c.

művének megtekintése

színházban

Etűdök gépzongorára c.

film megtekintése

Ibsen: Nóra c. művének

megtekintése színházban

Vajda János Vajda János költészetének jellemzői

néhány versén keresztül (pl. A

virrasztók, A vaáli erdőben, Az

üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év

múlva, Harminc év után)

Vajda János életének, költői

pályájának részletesebb

megismerése; a tananyagban fel nem


verseknek, illetve röpiratainak

(Önbírálat, Polgárosodás)

megismerése


Mikszáth Kálmán Mikszáth Kálmán életének, írói

pályájának főbb állomásai;

novelláinak (Bede Anna tartozása,

Tímár Zsófi özvegysége) és egy

regényének (A Noszty fiú esete Tóth

Marival vagy a Különös házasság

vagy A fekete város vagy a Beszterce

ostroma vagy Új-Zrínyiász) elemzése

Mikszáth életének és írói pályájának



nem szereplő művek megismerése,

illetve tárcái (Korlátfa, A

pénzügyminiszter reggelije)

Egy Mikszáth-mű

feldolgozása olvasmány-

naplóban

Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond életének, írói

pályájának főbb állomásai, a

Barbárok, a Tragédia és a Szegény

emberek című novellák közül

kettőnek, illetve egy regényének (az

Úri muri vagy a Rokonok) elemzése

Móricz életének és írói pályájának


törzsanyagban fel nem dolgozott vagy

nem szereplő művek megismerése,

illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit,

Csáth Géza, Füst Milán műveivel

való találkozás

A Rokonok c film

megtekintése

filmszínházban

Az új magyar

költészet

megjelenése – Ady

Endre

Ady Endre életének, költői


költészetének bemutatása néhány

versén keresztül (pl. Góg és Magóg

fia vagyok én…, A magyar ugaron,

Páris, az én Bakonyom, Párisban járt

az Ősz,

Lédával a bálban, Elbocsátó, szép

üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni,

sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a

páva, Vér és arany, A fekete zongora,

A magyar Messiások, A téli

Magyarország, A Sion-hegy alatt, A

muszáj Herkules, Nekünk Mohács

kell,

Szeretném, ha szeretnének, Séta

bölcső-helyem körül, A Tűz

csiholója, Történelmi lecke fiúknak,

Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés

az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek,

Ady Endre életének és költői

pályájának részletesebb és a


nem szereplő műveinek és

publicisztikájának (pl. Egy kis séta)

megismerése


16

Őrizem a szemed, Ember az

embertelenségben, Nézz, Drágám,

kincsemre, Emlékezés egy nyár-

éjszakára, Krónikás ének 1918-ból,

De ha mégis?)

Az avantgárd az avantgárd általános bemutatása, a

főbb irodalmi irányzatok; Guillaume

Apollinaire költészetének jellemző

vonásai néhány versén keresztül (pl.

Kikericsek, A megsebzett galamb és a

szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv);

Kassák Lajos életének, írói-költői

pályájának főbb állomásai,

költészetének jellegzetességei a

Mesteremberek és/vagy A ló meghal,

a madarak kirepülnek című versein

keresztül

az avantgárd képzőművészet

alkotásaival való megismerkedés

Múzeumlátogatás

Reprodukciók

tanulmányozása, az

avantgárd a

képzőművszetben


A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus,

impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus,

aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény,

karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad

vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika.

A XIX. és a XX századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való

indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján.

A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése.

Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása.

A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása

szóban és írásban.

Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers.

12. évfolyam









elemzési módokat.


megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel

gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra,

hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás

részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán

kívül, és fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag



A Nyugat első

költői-írói

Babits Mihály életének, írói-költői


Babits Mihály életének és írói-költői

pályájának részletesebb és a

Könyvtárhasználat: tanult

művek elolvasása,

17

nemzedéke I. –

Babits Mihály

költészetének jellemzői néhány

versén keresztül (pl. A lírikus

epilógja, Messze… messze…, Zrínyi

Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt,

Fortissimo, Cigány a siralomházban,

A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz

között, Balázsolás, Jónás imája); a

Jónás könyve című művének

elemzése


nem szereplő művek és egy Babits-

esszé vagy tanulmányrészlet

megismerése

versrészletek megtanulása,

kiválasztott művek önálló

feldolgozása

A Nyugat első

költői-írói

nemzedéke II. –

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső életének, írói-

költői pályájának főbb állomásai és


néhány versén keresztül (pl. Mint aki

a sínek közé esett…,

Mostan színes tintákról álmodom,

Anyuska régi képe, Akarsz-e

játszani?

Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd,

Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali

részegség); egy novellája (pl. A

kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a

véres költő című regényének

elemzése

Kosztolányi pályájának részletesebb

feldolgozása, a tananyagban fel nem

dolgozott vagy nem szereplő versek,

novellák és regények, valamint egy

Kosztolányi-esszé megismerése


kiválasztott regény

elolvasása, feldolgozása

A Nyugat első

költői-írói

nemzedéke III. –

Juhász Gyula és

Tóth Árpád

A két költő életének, költői

pályájának főbb állomásaik,

költészetüknek jellemző vonásaik

néhány versükön keresztül (Juhász

Gyula versei közül például: Tiszai

csönd, Testamentum, Milyen volt…,

Anna örök; Tóth Árpád versei közül

például: Meddő órán, Rímes, furcsa

játék, Elégia egy rekettyebokorhoz,

Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú,

Lélektől lélekig, Áprilisi capriccio)

A két költő életének, költői pályájának



nem szereplő verseikkel való

találkozás

Az Internet használata

ismeretek megszerzésére

Kiválasztott művek önálló

feldolgozása

A Nyugat első

költői-írói

nemzedéke IV. –

Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes életének, írói-költői


munkásságának jellemző vonásai

néhány művön (Pitypang, Előszó;

Tanár úr kérem, egy novella,

részletek az Így írtok ti című műből)

keresztül

Karinthy Frigyes életének, írói-költői

pályájának részletesebb

megismerése; Karinthy regényei és

kis epikai műveivel való találkozás;

Az utazás a koponyám körül című film

megtekintése videóról

Könyvtár-,

internethasználat


kiválasztottak önálló

feldolgozása

A XX. század első

felének

világirodalmából –

epika

legalább egy regény és egy elbeszélés

vagy novella a német, vagy a cseh,

vagy a francia, vagy az orosz, vagy az

amerikai irodalom alkotásaiból,

ennek feldolgozása

a tananyagban nem tárgyalt regény,

elbeszélés, novella megismerése,

filmes feldolgozásának megtekintése

videóról

Adott korhoz kapcsolódó

témájú film megtekintése,

választott mű önálló

feldolgozása

A XX. század

világirodalma –

dráma

legalább két mű feldolgozása Gorkij,

Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái

közül

válogatás a tananyagban szereplő, de

nem tárgyalt szerzők

műveiből,válogatás Shaw, Pirandello,

Ionesco, Stoppard, drámáiból

Színházlátogatás, látott mű

feldolgozása, elemzése

József Attila József Attila életének, költői



néhány versén keresztül (pl. Nem én

kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből,

csöndből, Klárisok, Favágó, Holt

vidék, Külvárosi éj, A város peremén,

Elégia, Óda, Eszmélet, Magad

emésztő…, Levegőt!, Kései sirató,

Gyermekké tettél, A Dunánál,

Nagyon fáj,

Thomas Mann üdvözlése, Ars

József Attila életének, költői pályának

részletesebb megismerése; a


nem szereplő versekkel való

találkozás


kiválasztottak önálló

feldolgozása

18

poetica, Hazám, Karóval jöttél…,

Íme, hát megleltem hazámat…)

Szabó Lőrinc Szabó Lőrinc életének, költői

pályájának főbb állomásai;


néhány versén keresztül (pl. Az Egy

álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás

lesz, Dsuang Dszi álma, Szun-Vu

Kung lázadása, Mozart hallgatása

közben)

Szabó Lőrinc életének, költői

pályájának részletesebb megismerése,

a tananyagban fel nem dolgozott vagy


találkozás

Könyvtár-,

internethasználat

Radnóti Miklós Radnóti Miklós életének, költői


költészetének jellemező vonásai

néhány versén keresztül

(Huszonnyolc év, Federico Garcia

Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem

varázslat…, A la recherche…,

Erőltetett menet, Razglednicák és az

eklogák)

Radnóti Miklós életének, költői

pályájának részletesebb megismerése,

a tananyagban fel nem dolgozott vagy


találkozás

Kiválasztott versek önálló

feldolgozása

Válogatás a XX.

század második

felének

világirodalmából

legalább egy regény feldolgozása

Garcia Marquez, Sartre, Camus,

Semprun, Huxley, Orwell, Golding,

Hrabal, Szolzsenyicin művei közül


tárgyalt mű megismerése; válogatás a

klasszikus krimi (Doyle, Christie),

sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából

Kiválasztott mű elolvasása,

házi dolgozat megírása

Válogatás a XX.

század második

felének magyar

irodalmából – líra

legalább két költő 1-2 versének

megismerése (Pilinszky János,

Weöres Sándor, Nagy László, Illyés

Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas

István)


tárgyalt mű megismerése; a kortárs

magyar irodalom alkotóinak,

alkotásainak bemutatása

Könyvtárhasználat, művek

elolvasása

Válogatás a XX.

század második

felének magyar

irodalmából – epika,

dráma

legalább egy regény vagy elbeszélés

és egy dráma Németh László, Ottlik

Géza, Örkény István, Márai Sándor,

Déry Tibor művei közül

a törzsanyagban szereplő, de nem

tárgyalt mű megismerése; a művek

filmes feldolgozásának megtekintése

videóról

Videofilm megtekintése,

vagy kiválasztott mű

elolvasása, feldolgozása

Az irodalom

határterületei

az irodalom megjelenése filmen,

dalszövegben és a kultúra más

területein szabadon választott

példákon keresztül

Mozi- vagy színház- vagy koncert-

vagy kiállítás-látogatás, a látottak,

hallottak közös értékelése,

megbeszélése; egy kortárs íróval

és/vagy költővel való személyes

találkozás, beszélgetés

Mozi- , színház-, vagy

koncert- , kiállítás látogatás

Házi dolgozat megírása

Felkészülés az

irodalom érettségi

vizsgára

az írásbeli érettségi vizsga

követelményeinek és a szóbeli

érettségi témaköröknek az áttekintése;

rendszerezés

követelményeinek és a

szóbeli érettségi

témaköröknek az

áttekintése; rendszerezés


A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern,

ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk,

abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz,

parabola, abszurd, utópia, antiutópia.

Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása,

stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák

és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban

és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól.

Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth

Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM középszintű érettségi vizsga témakörei

19

1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya.

A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása.

A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói.

A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.

A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.

A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs

folyamattal.

1.2.1. A jel, a jelrendszer

1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció

A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.

Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika,

térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel,

a vizuális és a nyelvi kommunikáció

1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció

1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

1.2.5. Személyközi kommunikáció

1.2.6. A tömegkommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása

beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással.

Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd,

történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák).

A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége A mindennapi –

nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa

és lehetséges feloldásuk.

A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.

1.3. A magyar nyelv története

1.3.1 A magyar nyelv rokonsága

1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok

A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai.

Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése.

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar

Mária-siralom főbb jellemzői.

A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása –

példák alapján.

1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.3.4. Nyelvművelés

A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése.

1.4. Nyelv és társadalom

1.4.1. Nyelvváltozatok

1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat

1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.

A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv,

a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv,

szleng).

Az egynyelvű szótárak ismerete.

A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi

nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái.

A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.

1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

(pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus

levelezés).

1.5. A nyelvi szintek

1.5.1. Hangtan

Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani,

jelentéstani elemzése.

Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle

műfajú szövegek létrehozásában.

A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek.

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása

20

1.5.2. Alaktan és szótan

(alkalmazkodása) és helyesírásuk.

A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a

szószerkezetek alkotásában.

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal.

A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.

Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli

szerepének értelmezése.

1.5.3. Mondattan

A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű,

összetett.

A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.

A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai

eszközökkel.

Az egyszerű mondat részei; felépítése.

A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus

szerkezet.

Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.

A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a

határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk.

1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete

1.5.5. A mondat a szövegben

1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az

összetett mondatban

A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.

A mondat és a szöveg.

A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok

Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok

grammatikai viszonyai.

Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.

A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás

használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban,

szövegalkotásban).

1.5.7. Szókincs és frazeológia

A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.

A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel

jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

1.6. A szöveg

1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés.

A szöveg szóban és írásban.

A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a

tudáskeret.

A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók.

1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése

1.6.3. Szövegértelmezés

A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés.

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek.

A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra,

hiányos mondat, szórend, egyeztetés).

A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.

A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai

ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl.

szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek).

1.6.4. A szöveg szóban és írásban

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg

előadására.

A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása.

A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban.

A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése.

1.6.5. Az intertextualitás

Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb

jellemzői.

Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi

szövegekben.

1.6.6. A szövegtípusok

Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl.

kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás).

Ismeretterjesztő szövegek jellemzői.

A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita).

21

Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a

megszerkesztettség szempontjából).

1.7.2. Szöveg a médiában

A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média

hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.).

Az új közlésmódok társadalmi hatása.

1.7. A retorika alapjai

1.7.1. A nyilvános beszéd

A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben.

A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.

Az élőbeszéd fajtái.

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a

megszólalásig.

1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei.

A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.

Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat,

néhány érvtípus.

Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.

1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.

A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.

Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

1.8. Stílus és jelentés

1.8.1. Szóhasználat és stílus

1.8.2. A szójelentés

1.8.3. Állandósult nyelvi formák

1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok

1.8.5. Stíluseszközök

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a

szépirodalomban.

Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.

A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.

A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi

jelentés közti viszony.

Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár,

valamint kétnyelvű szótárak ismerete.

Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke

(szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek,

sztereotípiák).

A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök

megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő

attitűdjének kifejeződése stb.)

A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése.

A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,

értelmezése.

Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb.

felismerése, értelmezése.

A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb

alakzatok fajtái és hatásuk.

1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi

közlésmódok: a stílusrétegek.

A társalgási stílus ismérvei, minősége.

A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris

kötöttségei.

A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés

közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ).

Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a

tömegkommunikációban.

A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.

Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása.

A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával

stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

2. IRODALOM

2.1. Szerzők, művek

22

2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila

Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők

jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs

megnevezése.

A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl.

témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az

adott korszakban.

Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.

Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty

Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres

Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány

epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a

kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.

Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula,

Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a

fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő

értelmezésével.

2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól

napjainkig tartó időszakból.

Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi

ismeretterjesztés, könyvhét).

Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák,

motívumok, hőstípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig)

jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

2.1.6.Színház-és drámatörténet

Színház és dráma különböző korszakokban.

Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak

színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére,

Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet.

Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a

műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben).

Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései.

A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok,

élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).

Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos

fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers)

jellemzőinek bemutatása.

Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl.

A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója).

Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl.

könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat).

2.1.8.Interkulturális megközelítések

és regionális kultúra

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.

A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak

bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről;

folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok).

A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban

való megjelenítése.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film,

hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára

nézve.

2.2.1.Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek

összevetése.

Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy,

kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember

és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés,

vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

23

2.2.2. Műfajok, poétika

A műnemek és műfajok felismerése.

Alapvető versformák felismerése.

Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében.

Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

2.2.3.Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a

szimbolizmusig.

Taneszköz jegyzék

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCÓ A kommunikációs szituációnak megfelelő magán, közéleti és tömegkommunikációs stílus és hangnem

szemléltetésére alkalmas eszköz

A retorikai ismeretek elsajátítását elősegítő eszköz

A magyar nyelv történetének fejlődését, nyelvváltozatait és nyelvrokonait szemléltető, ismeretbővítésre

alkalmas eszköz

A számítógépes szövegszerkesztési ismeretek gyakorlására alkalmas eszköz

A szövegtani ismeretek elsajátításának felmérésére, ellenőrzésére szolgáló eszköz

Több mediális összetevővel rendelkező köznyelvi és irodalmi szövegek szemléltetésére alkalmas eszköz

MAGYAR IRODALOM Lírai művek szemléltetésére alkalmas eszköz

Verstani ismeretek elmélyítésére alkalmas interaktív eszköz

Az irodalmi műnemek és műfajok jellegzetességeit bemutató eszköz

A magyar és a világirodalom fejlődésének főbb korszakait szemléltető eszköz

Dramatikai ismeretek bővítésére alkalmas színházi felvételeket tartalmazó és eszköz

Az irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismereteket rendszerükben szemléltető eszköz

Matematika

Tantárgyi programja és követelményei

10-12. évfolyam


A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a

pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az előbbre jutás

feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a

felsőoktatás valamely területén továbbtanulni.

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az érettségi

megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen

alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét,

didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek

korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható.

A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek,

különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú

végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz

kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai

ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot,

amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül

térhetünk rá az új tananyagra.

A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bővítése mellett, segíti a

logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív

gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak

alkalmazására fektetessük a nagy hangsúlyt.

A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a

természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását,

24

segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes

kezeléséhez, jó megoldásához.

A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép,

grafikus kalkulátor), az informatika (pl.: Internet) támogatását.

A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez

segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerősödését.

A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok

életének, munkásságának bemutatása.

A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintű érettségi

követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem

vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire

való felkészítést.


Az általános fejlesztési követelményeket – az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan – öt csoportba soroljuk.

Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése

Középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A

megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok

egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A

tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket

értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű, ha a műveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez

- lehetőség szerint - használunk különböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása,

elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati

problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételek-

bizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás

fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat

kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A

koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát, komplexitását.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha …, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden

területén hasznos és fontos.

2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz.

A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése

fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák

megértését szolgálják a különböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás

elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi

munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát.

3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség

fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási

igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása.

A tanult halmazelméleti- és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás

kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a

szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az

alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jól megválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek,

videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása.

4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése

Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi

munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon

intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma

megoldásához vezető többféle út kipróbálására.

Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor – de néha a tévedésektől sem mentes – gondolkodás

kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítő értékekkel való számolás

előnyeit, az ellenőrzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő

25

olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a

helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az

érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének

megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet

célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások

megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók,

pár perces tájékoztatók tehetik változatossá.

Szintrehozás

Minden évfolyam elejére sok egyszerű gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerező ismétlést

tervezünk, melynek célja: az előző évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új

tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetőség felkínálása, melynek során közel azonos

tudásszintre juthatnak.

A 12. évfolyamon – az érettségi miatt – a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés,

felkészülés az érettségire. Éppen ezért a tanév elején nem, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk

ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés.

A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló

tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik,

bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik. 9. évfolyam


Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerező áttekintése. A rendszerező képesség, a

rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazműveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A

kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értő-elemző

olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű gyakorlati problémák modellezése. Az

általános iskolában szemléletesen előkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történő

tudatosítása. Műveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Műveletek algebrai

kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különböző területei között. Függvényszemlélet fejlesztése,

geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges

feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény

kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történő tanulmányozása. Témakörök Tartalmak Választható

tartalmak

Egyéni felkészülés keretében

elsajátítandó tananyag

Szintrehozás.

Célja az általános

iskolákban tanultak

felelevenítése,

egyszerű feladatok

segítségével

történő elmélyítése.

Számok írása, olvasása racionális

számhalmazban

Tízes számrendszer

Számhalmazok, műveletek

Hatványozás, négyzetgyökvonás

Normálalak

Műveleti sorrend

Zsebszámológépek használata

Számegyenes, koordinátarendszer

Egyszerűbb számelméleti ismeretek

Arány, aránypár, arányos osztás egyszerű

feladatok kapcsán

Arányos következtetések, százalékszámítás

Algebrai egész kifejezések, egynemű

kifejezések, átalakítások

Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek

megoldása

Egyszerű szöveges feladatok megoldása

Geometriai alakzatok

Mértékegységek és átváltásuk

Háromszögek, négyszögek, szabályos

sokszögek, kör tulajdonságai; kerület, terület,

Egyenes hasábok és henger tulajdonságai,

felszín és térfogat fogalma

Műveletek gyakorlása racionális

számkörben

Zsebszámológép használatának

begyakorlása

Százalékszámítási feladatok

megoldása

(Megoszlás, áremelkedés,

csökkenés)

Betűkifejezésekkel végzett

műveletek gyakorlása

Egyszerű egyenletek megoldásának

begyakorlás, felelevenítése

Geometriai alapismeretek,

alakzatok tulajdonságainak

átismétlése

Egyszerű számítási feladatok

26

Geometriai transzformációk: tengelyes- és

középhelyén való tükrözés, eltolás, adott

arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak,

tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerű

feladatokban

Lineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-

féle koordinátarendszerben

Számtani, mértani sorozatok felismerése

Biztos, lehetséges, lehetetlen események

felismerése. Mindennapos (pl.: sajtó)

környezetünk matematikailag egyszerű

grafikonjai vizsgálata (pl. népszámlálás,

népszerűségi vizsgálatok, munkaerő-piac, árak

változásai, stb.)

elvégzése

Transzformációk végrehajtása

szerkesztéssel

Pontok, ponthalmazok ábrázolása

koordinátarendszerben

Számtan, algebra Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet, két

halmaz különbsége

Számrendszerek (tízes és kettes)

Műveletek a racionális számkörben

Hatványozás egész kitevőkkel

Hatványozás azonosságai

Számok normálalakja

Egyes változók kifejezése képletekből (pl.: a

természettudományos tárgyak képleteiben)

Nevezetes azonosságok: kommutativitás;

asszociativitás; disztributivitás; (a b)2; a2

– b2; (a b)3; a3 – b3; szorzat alakja

A tanult azonosságok alkalmazása algebrai

törtekkel végzett műveletekben

Lineáris egyenletek, elsőfokú két ismeretlenes

egyenletrendszerek megoldása.

Egyszerű abszolútértékes egyenletek

Százalékszámítási feladatok

Egyszerű kamatszámítási feladatok

Számelméleti ismeretek: relatív prímek;

oszthatósági feladatok

Különböző

számrendszerekkel

való ismerkedés

Nevezetes

azonosságok

felhasználása

összetett feladatok

megoldásában

Lineáris

egyenlőtlenségek,

elsőfokú két

ismeretlenes

egyenlőtlenségrend–

szerek megoldása

Hatványokkal végzett műveletek

begyakorlása, számolás

normálalakban adott számokkal

Polinomokkal, algebrai törtekkel

végzett műveletek begyakorlása

Nevezetes azonosságok

felismerése, alkalmazása szorzattá

alakításban

Egyenletek, egyenletrendszerek

megoldásának begyakorlása

Függvények,

sorozatok

A függvény fogalma, elemi tulajdonságai

Lineáris-, abszolút érték-, másodfokú-,

négyzetgyök függvény

A fordított arány ( xx

a )

Egyszerű példák függvénytranszformációra

Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus

megoldása

Összetett feladatok

grafikus megoldása

Összetettebb példák a

függvénytransz–

formációkra

Függvények ábrázolása,

függvénytranszformációk

alkalmazása

Gyakorlati életből vett példák

gyűjtése egyenes és fordított

árányosságra

Geometria A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos

sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai

tananyag felelevenítése és kiegészítése, a

tanultak rendszerezése

A háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírt-

és körülírt köre

Szöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése,

kiegészítése

Forgásszög fogalma, ívmérték

A körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése,

kiegészítése (középponti szög; körív hossza;

körcikk kerülete, területe)

Thálesz tétel

A kör érintői, érintősokszög fogalma

Példa pont körüli elforgatásra

A tanult egybevágósági transzformációk


megoldása a tanult

geometriai ismeretek

segítségével

Bizonyítások

Háromszög nevezetes vonalainak,

köreinek megszerkesztése

Számolási eljárások begyakorlása

Egyszerű szerkesztési feladatok

Szerkesztések gyakorlása

27

rendszerező áttekintése

Valószínűség,

statisztika

Statisztikai adatok ábrázolása kör-, oszlop-,

vonaldiagrammal

Számtani közép, módusz, medián

Statisztikai adatok

gyűjtése, rendezése,

ábrázolása, elemzése

Sajtóban megjelenő diagramok

elemzése


(Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése

szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott

követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken

történhet.

A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz)

tartozó követelményeket.

Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik

négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó

konkrét követelmények.)

Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében.

Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak.

A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén.

Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai.

Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel.

A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl.:

értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció.

Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl.: hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög

nevezetes vonalainak, beírt- és köréírt körének ismerete.

A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete.

A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati

feladatokban.

Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete.

Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben. 10. évfolyam


Az előző években tanultak áttekintő, rendszerező ismétlése és kiegészítése. Számkör bővítés (valós számok).

Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési- és kiválasztási

feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós

igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában.

Egyszerűbb függvénytranszformációk alkalmazása különböző feladatokban. A négyjegyű

függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerű használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése

(hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában.

Valószínűség kiszámítása egyszerű esetekben. Témakörök Tartalmak Válaszható

tartalmak



Szintrehozás Az alsóbb évfolyamokon tanultak rendszerező

ismétlése, megerősítése, kiegészítése.

A tanultak alkalmazása életszerű feladatokban,

különböző problémák megoldásához vezető

matematikai modell megkeresése, algoritmusok

helyes alkalmazása.

Legfontosabb témakörök az alábbiak:

Racionális számok, műveletek

Műveleti sorrend

Hatványok, négyzetgyök, normálalak

Algebrai kifejezések, műveletek egyszerű

algebrai egész kifejezésekkel

Elemi számelméleti ismeretek

Százalék- és egyszerű kamatszámítási feladatok

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Tanult ismeretek felelevenítése, a

hozzájuk kapcsolódó feladatok

megoldásának gyakorlása, ismétlése

28

Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek,

algebrai és grafikus megoldásuk

Függvényfogalom

Szöveges feladatok a mindennapok

gyakorlatából és megoldásuk

Mértékegységek és átváltásuk feladatokhoz

kapcsolva

Háromszögek, négyszögek: csoportosítás

tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes

vonalak, pontok, körök; kerület, terület;

Körről tanultak ismétlése

Pitagorasz és Thalesz tétel és alkalmazásuk

Egyenes hasábok és henger tulajdonságai,

felszín, térfogat

Egybevágósági transzformációk

Egyszerű valószínűségi és statisztikai

problémák a napi életből

Gondolkodási

módszerek

Változatos kombinatorikai feladatokSejtés és

bizonyítás megkülönböztetése

Tétel és megfordítása

Bizonyítási módszerek (pl.: indirekt módszer,

skatulyaelv, ellenpélda)

Összetettebb

kombinatorikai

feladatok

megoldása

Állítások és tagadásuk

megfogalmazása

Számtan, algebra Valós számkör: ábrázolás a számegyenesen

valós számok tizedes tört alakja

példák irracionális számokra

Négyzetgyökvonás azonosságai

n-edik gyök fogalma

Másodfokú egyenletek fogalma; megoldóképlet;

gyöktényezős alak

Egyszerű négyzetgyökös egyenletek

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása

Két pozitív szám számtani és mértani

közepének kapcsolata

Szöveges feladatok

Érdekességek

számokról

További másodfokú

egyenletek,

egyenlőtlenségek

megoldása,

Viéte-formulák

Feladatok

számtani, mértani

középértékkel

kapcsolatban,

alkalmazásuk

statisz–tikai

adatsorok

jellemzésére

Intervallumok

A négyzetgyök azonosságainak

begyakorlása

Másodfokú és másodfokúra vezető

egyenletek megoldásának

begyakorlása

Sajtóban megjelenő adatsorok

értelmezése

Geometria Hasonlóság: fogalom, síkidomok hasonlósága

Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése

Háromszögek hasonlóságának alapesetei

Hasonlóság alkalmazásai:

- hasonló síkbeli- és térbeli alakzatok

(terület és térfogat arányok),

- háromszög súlyvonalai, súlypontja,

- arányossági tételek a derékszögű

háromszögben.

Nevezetes szögek szögfüggvényei

Szögfüggvények alkalmazása derékszögű

háromszög hiányzó adatainak meghatározására.

Pitagorasz tétel és a nevezetes szögek

szögfüggvényei alkalmazása sík- és térbeli

számításos feladatokban

Vektor szorzása számmal, felbontása síkban

A tanultak

alkalmazása más

tantárgyakban

Függvénytáblázat illetve

számológép használatának

gyakorlása

Középpontosan hasonló síkidomok

szerkesztése

Számítási feladatok gyakorlása

Függvények,

sorozatok

Kapcsolatok a szögfüggvények között

Vektorok körében tanult műveletek.

Vektorfelbontás, vektorok koordinátái

Szögfüggvények kiterjesztése

Szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési

tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus

helyek, értékkészlet) ábrázolásuk

Összetettebb

függvények

ábrázolása,

jellemzése

Vektorműveletek gyakorlása

Függvénytáblázat és

zsebszámológép használatának

gyakorlása

29

Valószínűség,

statisztika

Valószínűség szemléletes fogalma

Valószínűség becslése, kiszámítása nagyon

egyszerű, konkrét esetekben

A valószínűség

meghatározása a

szerencsejátékok

esetében


Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja.

Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek

megoldása. Egyszerű szöveges feladatok.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.

Szögfüggvények definíciójának ismerete. x sinx; x cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk.

Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban.

A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban.

Egyszerű sorbarendezési- és kiválasztási feladatok.

Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.

11. évfolyam


Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erősödnek, kiegészülnek. A kombinatív

készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. A gráf modellként való

felhasználása. A matematikai fogalmak célszerű kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A

bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti

vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós- és szintetizáló képesség

fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különböző területei közötti összefüggések

felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban,

transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A

természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati

alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése. Témakörök Tartalmak Választható

tartalmak



Szintrehozás A 9-10. évfolyamon tanultak átismétlése:

A hatványozás és négyzetgyökvonás

értelmezése, azonosságai.Nevezetes

azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek.

Másodfokú egyenletek

Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások az

egyenletmegoldásoknál

A szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai:

értelmezési tartomány, monotonitás,

zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás,

értékkészlet.

Szögfüggvények ábrázolása.

A háromszög nevezetes vonalai.

Egybevágóság, hasonlóság.

statisztikai adatok jellemzői.

Ismeretek felelevenítése

Gondolkodási

módszerek

Permutációk, variációk, kombinációk (vegyes

feladatok is)

Binomiális együtthatók.

Gráfelméleti alapfogalmak egyszerű

alkalmazásai.

Pascal- háromszög

Kombinatorikai feladatok

gyakorlása

Számtan, algebra Másodfokúra visszavezethető egyenletek,

egyenletrendszerek.

A hatványozás kiterjesztése ( pozitív alap,

racionális kitevő), azonosságai.

A logaritmus értelmezése, azonosságai.

A logaritmus a hatványozás inverz művelete.

Különböző

egyenletrendszerek

megoldása

Zsebszámológép használatának

gyakorlása

Exponenciális és logaritmusos

30

A definíció és az azonosságok egyszerű

alkalmazása exponenciális és logaritmusos

egyenletek esetén.

egyenletek különböző típusainak

gyakorlása

Függvények,

sorozatok

A 2x, 10x és a logaritmus függvény

A függvények transzformációi: f(x) + c;

f(x+c); c*f(x); f(cx).

Szögfüggvények

összetettebb

alkalmazásai

Függvények ábrázolásának

gyakorlása

Geometria Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott

vektorokkal

Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságai.

Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok,

gyakorlati feladatok.

Távolság, magasság és szög meghatározása

(fizikai jellegű feladatok is).

.Szakasz felezőpontja. Osztópont. Háromszög

súlypontja.

Két pont távolsága, szakasz hossza.

A kör egyenletei.

Irányvektor, normálvektor, iránytangens.

Egyenes egyenlete.

A párhuzamosság és merőlegesség feltétele.

Két egyenes metszéspontja.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

A kör érintője.

A parabola, mint ponthalmaz.

Skaláris szorzat

alkalmazásai a

fizikában

Összetett

számításos és

bizonyításos

feladatok

Kúpszeletek, mint

ponthalmazok, és

egyenleteik

Feladatok megoldásának gyakorlása

Egyszerű feladatok megoldásának

begyakorlása, számolási eljárások

gyakorlása

Valószínűség,

statisztika

Néhány konkrét eloszlás vizsgálata.

Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségi

példák esetén (és, vagy, nem).

Relatív gyakoriság.

A valószínűség klasszikus modellje.

Statisztikai mintavétel.

Konkrét kísérletek elvégzése,

elemzése

A valószínűség kiszámításának

gyakorlása, kombinatorikai

ismeretek felelevenítése

Fogyasztóvédelem banki, biztosítási és üzemanyag-fogyasztási

számítások


Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának

ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű

alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén.

Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet,

zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).

Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a

háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz

felezőpontja koordinátáinak kiszámítása.

A kör középponti egyenletének ismerete.

Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. a

kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi

feladatok megoldása.

12. évfolyam


Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív

gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, helyénvaló,

fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A

függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek

összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepének

31

ismerete, alkalmazása. A tanév dönto feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az

összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.). Témakörök Tartalmak Választható

tartalmak



Gondolkodási

módszerek

Új anyag: Ekvivalencia, implikáció

Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és

logikai ismeretek kapcsolata,

rendszerezése.

A megismert bizonyítási módszerek

összefoglalása

A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos

ismeretek áttekintése.

Tanult ismertek felelevenítése,

számítási eljárások és feladattípusok

gyakorlása

Számtan, algebra Rendszerező összefoglalás:

Számhalmazok. A valós számok és

részhalmazai.

A műveletek értelmezése, műveleti

tulajdonságok.

Közelítő értékek.

Számelméleti ismeretek összefoglalása.

Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai

azonosságok.

Az egyenletmegoldás módszerei.

Az alaphalmaz szerepe.

Egyenlőtlenségek.

Egyenlet- illetve egyenlőtlenségrendszerek.

Másodfokú kifejezések és egyenletek.

Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus

kifejezések, egyszerű egyenletek.

Szöveges feladatok.


megoldása

Változatos, érettségi szintű

feladatok és feladatsorok megoldása

Egyenletek és egyenlőtlenségek

grafikus megoldása

Függvények,

sorozatok

Új anyag: A sorozat fogalma.

Számtani és mértani sorozat, az n-dik tag és az

első n elem összege.

Kamatos-kamatszámítás.

Rendszerező összefoglalás:

A függvényekről tanultak áttekintése,

rendszerezése.

Az alapfüggvények ábrázolása.

Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c);

cf(x); f(cx).

Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.


megoldása

Kamatszámítási ( banki és

biztosítási) feladatok megoldása,

értelmezése.

Érettségi feladatok megoldása a

témakörből

Függvénytranszformációk: f(x)+c;

f(x+c); cf(x); f(cx) gyakorlása

Függvényvizsgálat függvényábrák

segítségével.

Geometria Új anyag:

Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága,

szöge.

Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk.

Hengerszerű testek, a henger felszín- és

térfogatképlete.

Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszí- és

térfogatképlete.

A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata.

A gömb felszín- és térfogatképlete.

Felszín- és térfogatszámítási feladatok.


Geometriai alapfogalmak.

Ponthalmazok.

A geometriai transzformációk áttekintése.

Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó

tételek és alkalmazásaik.

Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás.


megoldása

Szögfüggvények alkalmazásának

átismétlése


témakörből

Halmazokkal kapcsolatos ismeretek

felelevenítése

Koordinátageometriai alapismeretek

32

Vektorok, vektorok koordinátái.

Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok,

alkalmazások.

Derékszögű koordinátarendszer.

A tanult alakzatok egyenlete.

Trigonometrikus összefüggések és

alkalmazásaik.

felelevenítése


témakörből

Valószínűség,

statisztika

Új anyag:

Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata

(közvéleménykutatás, minőség-

ellenőrzés).


Adathalmazok jellemzői: számtani közép,

mértani közép, súlyozott közép, medián,

módusz, szórás.

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

A klasszikus valószínűségi modell.

A mindennapi életből vett példák

gyűjtése, értelmezése

Érettségi feladatsorok megoldása

Összefoglaló,

rendszerező

ismétlés

Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező

összefoglalás tartalmát.


Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértani sorozat n-dik tagja és

az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű

gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának

ismerete. A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.

MATEMATIKA középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének

fogalmát.

Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat:

halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer

halmaz.

1.1.1 Halmazműveletek

Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket:

egyesítés, metszet, különbség.

Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat.

1.1.2 Számosság, részhalmazok Véges halmazok elemeinek száma.

Középszint

1.2 Matematikai logika

Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni.

Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát.

Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet.

Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni

azokat a halmazműveletekkel.

Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát.

Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat.

1.2.1 Fogalmak, tételek és

bizonyítások a matematikában

Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni.

Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges

és elégséges” feltétel fogalmát.

1.3 Kombinatorika

Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani.

Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.

1.4 Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok

segítségével.

2. Számelmélet, algebra

33

2.1 Alapműveletek

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is).

Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás,

asszociativitás, disztributivitás).

2.2 A természetes számok

halmaza, számelméleti

ismeretek

Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös,

prímszám, összetett szám).

Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös

osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges

(gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni.

Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat.

Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban.

2.2.1 Oszthatóság

Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági

szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani.

2.2.2 Számrendszerek

Tudjon más számrendszerek létezéséről.

Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont.

Helyiértékes írásmód.

2.4 Valós számok

Ismerje a valós számkör felépítését ( ,Q Q, Z,N,

R) valamint a valós számok és a

számegyenes kapcsolatát.

Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen.

Tudja az abszolútérték definícióját.

Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén.

Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.

Definiálja és használja az an fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.

Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus

azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.

2.6 Betűkifejezések

Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját.

2.6.1 Nevezetes azonosságok

Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: 2)( ba ;

2)( ba ; 3)( ba ;

3)( ba ; 22 ba ;

33 ba .

Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket

egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel,

nevezetes azonosságok alkalmazása).

2.7 Arányosság

Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat.

Tudjon arányossági feladatokat megoldani.

2.7.1 Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.

2.8 Egyenletek, egyenletrend-

szerek, egyenlőtlenségek,

egyenlőtlenség-rendszerek

Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát.

Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás,

ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen

bevezetése stb.

2.8.1 Algebrai egyenletek,

egyenletrendszerek

Elsőfokú egyenletek,

egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek,

egyenletrendszerek

Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani.

Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása.

Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában.

Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját.

Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet.

Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét.

Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot.

Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani.

Másodfokú egyenletrendszerek megoldása.

Magasabb fokú egyenletek

Négyzetgyökös egyenletek

Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.

Tudjon dcxbax típusú egyenleteket megoldani.

34

2.8.2 Nem algebrai egyenletek

Abszolútértékes egyenletek

Exponenciális és logaritmikus

egyenletek

Trigonometrikus egyenletek

Tudjon ax b c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint

ax b cx d típusú egyenleteket megoldani.

Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani.

Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani.

2.8.3 Egyenlőtlenségek,

egyenlőtlenség-rendszerek

Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása).

Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-

rendszerek megoldása.

2.9 Középértékek,

egyenlőtlenségek

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.

3. Függvények, az analízis elemei

3.1 A függvény

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési

tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet).

Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni.

Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c

alapján az x-et meghatározni.

Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál.

Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a

logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk).

3.2 Egyváltozós valós

függvények

Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető)

függvényeket:

baxx ; x x 2 ; 3xx ; x a x bx c 2 ; x x ;

x x ;

x

ax x x sin ; x x cos ; x tgx ;

x ax ; x xa log .

3.2.1 A függvények grafikonja,

függvénytranszformációk

Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a

grafikonról.

Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk

segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c f(x); f(cx)].

3.3 Sorozatok

Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.

3.3.1 Számtani és mértani

sorozatok

Végtelen mértani sor

Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a

számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az na -re, illetve az nS -re vonatkozó

összefüggéseket kell használni.

3.3.2 Kamatos kamat,

járadékszámítás

Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot

kiszámolni.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1 Elemi geometria

4.1.1 Térelemek

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított

tétel fogalmát.

Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát.

Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat.

35

Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos

egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge)

vonatkozó meghatározásokat.

4.1.2 A távolságfogalom

segítségével definiált ponthalmazok

Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát.

Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

4.2 Geometriai transzformációk

4.2.1 Egybevágósági

transzformációk

Síkban

Térben

Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos

tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat.

Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés,

egybevágósági transzformációkat.

Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben.

Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit.

Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.

4.2.2 Hasonlósági transzformációk

Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat.

Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban.

Szakasz adott arányú felosztása.

Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása,

arány felírása.

Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló

testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.

4.2.3 Egyéb transzformációk

Merőleges vetítés

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.

4.3.1 Síkbeli alakzatok

Háromszögek

Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint.

Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és

szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb

oldallal szemben nagyobb szög van).

Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait.

Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat,

tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal,

körülírt, illetve beírt kör).

Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban.

Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását.

Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.

Négyszögek

Sokszögek

Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat,

alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban.

Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű

feladatokban.

Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső

szögösszegre vonatkozó tételeket.

Tudja a szabályos sokszögek definícióját.

Kör

A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy

külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.

A szög mérése fokban és radiánban.

Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá

tartozó körcikk területével.

Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását.

4.3.2 Térbeli alakzatok Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása

36

egyszerű feladatokban.

4.4 Vektorok síkban és térben

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:

– vektor fogalma, abszolútértéke,

– nullvektor, ellentett vektor,

– vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa,

– vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok,

– vektor felbontása összetevőkre.

Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai.

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:

– vektor koordinátái,

– a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái,

– vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái,

– skalárszorzat kiszámítása koordinátákból.

Vektorok alkalmazása feladatokban.

4.5 Trigonometria

Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni,

ismereteit alkalmazza feladatokban.

Tudja a szögfüggvények általános definícióját.

Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek,

kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.

Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból.

Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit.

Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt.

Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.

4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét.

Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása,

alkalmazása feladatokban.

A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.

4.6.2 Egyenes

Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét.

Egyenesek metszéspontjának számítása.

Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai

feltételeit.

Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai

eszközökkel.

4.6.3 Kör

Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása.

Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása.

Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása.

A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása.

Alkalmazza ismereteit feladatokban.

4.7 Kerület, terület

Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát.

Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: 2

mat a t

ab

sin

2.

Nevezetes négyszögek területének számítása.

Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása.

Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe.

Kerület- és területszámítási feladatok.

4.8 Felszín, térfogat

Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát.

Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és

térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

5.1 Leíró statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni.

37

5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése,

rendszerezése, különböző

ábrázolásai

Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni.

Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát.

Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni.

Tudjon adott diagramról információt kiolvasni.

Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat:

osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság.

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői,

statisztikai mutatók

Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat:

– aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép),

– medián (rendezett minta közepe),

– módusz (leggyakoribb érték).

Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás.

Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel.

Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével.

5.2 A valószínűségszámítás elemei

Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek

(egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban.

Esemény, eseménytér konkrét példák esetén.

A klasszikus (Laplace)-modell ismerete.

Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között.

Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

MATEMATIKA taneszközjegyzéke

A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a

végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz

Első fokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási lehetőségeit bemutató eszköz

Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzőit szemléltető eszköz

Hegyesszögek szögfüggvényeit szemléltető eszköz

Az életkorhoz és a tananyagtartalomhoz illeszkedő munkaeszköz

Thalész tétele bizonyítását szemléltető eszköz

A háromszögek nevezetes pontjait és vonalait bemutató információhordozó

A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapeseteit bemutató információhordozó

Vektorfelbontást szemléltető eszköz

Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltető eszköz

Térbeli geometriai alakzatok szabályosságának megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módszereit bemutató eszköz

Kétismeretlenes egyenlőtlenségek megoldásait szemléltető eszköz

Különböző testek síkmetszeteit bemutató eszköz

Különböző testek élvázait szemléltető eszköz

Különböző alapfüggvények és transzformáltjaik grafikonját és a geometriai transzformációkkal való

kapcsolatát szemléltető eszköz

Az alakzat egyenletének fogalmát kialakító eszköz

A határérték fogalmának szemléltetésére alkalmas eszköz

Valószínűségi eloszlásokat szemléltető eszköz

Fizika


10-12. évfolyam


A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai

világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez,

esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez.

E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő, hétköznapi

természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is

38

reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek

felismeréséhez.

A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az

ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát

szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új

ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás

megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik

fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak.

A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a

természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert

mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg

ellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely minden esetben megelőzi a

feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek

a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal

hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez.

A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti a tanulók

ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül

összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges

képességek fejlesztésére.

A 10-11. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a

fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés,

szintrehozás során megerősített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül

a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvények fogalmának

megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi.

A tizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak

kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós

képességet, illetőleg több matematikai eszközt igénylő ismerettel.

A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének

igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és műszaki környezetben való

tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére.

Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott

szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önművelés lehetőségét.

Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségét és hatását a gazdasági, társadalmi

életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével

járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek

bővüléséhez.

Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az

egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás

kialakulásához.


A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata

során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a

konkrét jelenségekben.

Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az

összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő

használatával megfogalmazni és leírni.

Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen

gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikai összefüggések

megállapításában.

Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat

értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű

kísérleteket balesetmentesen végrehajtani.

39

Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek

használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket.

Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon

egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani; legyen

tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai

környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyűjteményeket,

lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét.

Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelő

természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal

sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektől megkülönböztetni

megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák

kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek

gyakorlására.

A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában.

Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az

anyag részecsketermészetéről.

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a

visszafordíthatatlanságot.

Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben

értelmezhetők.

A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek

születése. Ismerjen egy-egy példát ennek alátámasztására.

Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek ok-

okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkal új következtetésekre

juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók.

A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket.

Ismerje a legjelentősebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának

a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlődésben

való szerepét.

Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt,

törvényt.

10. évfolyam


A bemutatott, illetőleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthető megfogalmazása. Az ok-okozati

kapcsolatok felismerése. Mérőkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés

táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának

elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerűségek matematikai formában való megfogalmazása (pl.

lendület-megmaradás, hőtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetőleg a hétköznapokból ismert jelenségekre

építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és

matematikai formulával. Egyszerű számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése.

A szereplő fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása.

Az eredmények előzetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének

értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a

közlekedésben, sportban, a háztartásban). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Szintrehozás A fizika megismerési módszereinek

áttekintése: Megfigyelés, kísérlet,

mérés, modellalkotás. A fizika és a

technika kapcsolata.

A hosszúság (távolság), az idő és a

tömeg mérése a háztartásban is

megtalálható eszközökkel.

SI mértékegységrendszer,

prefixumok használata

Mértékegységek átváltásának

gyakorlása

40

SI mértékegységek és átváltásuk.

A sebesség hétköznapi egységeinek

értelmezése, átváltásuk

következtetéssel.

Matematikai előismeretek:

Egyenes és fordított arány fogalma.

Táblázatkészítés egyenesen, illetőleg

fordítottan arányos mennyiségekről; a

táblázatból az összefüggés felismerése

és matematikai formulában való

megfogalmazása.

Behelyettesítés matematikai formulába.

A grafikonkészítés, grafikon-értelmezés

elemei.

Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet

megoldása.

Képletek értékeinek

kiszámítása, zsebszámológép

használatának gyakorlása

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

leírása.

A sebesség fogalma, egységei. A

sebesség iránya. Vektormennyiség

fogalma.

Út-idő, sebesség-idő grafikon.

Az út meghatározása a v-t grafikon

alapján.

Az időmérés történetéből.

Nagyon kicsi és nagyon nagy

távolságok a természetben, a

Világegyetemben.

Mozgást leíró grafikonok

készítésének gyakorlása,

elemzése.

Az egyenes vonalú

egyenletesen

változó mozgás

A sebesség változásának értelmezése.

Átlagsebesség. Pillanatnyi sebesség.

A gyorsulás fogalma.

A mozgás megjelenítése sebesség-idő,

gyorsulás-idő grafikonon.

Az út meghatározása a v-t grafikon

alapján.

A négyzetes úttörvény.

A szabadesés kísérleti vizsgálata.

A nehézségi gyorsulás.

Az út-idő grafikon.

Mozgások összetétele.

Függőleges lefelé hajítás.

(Ferde hajítás. Lövedékek

röppályája.)

A z átlagsebesség kiszámítása

gyakorlatból vett példán.

A feladatmegoldás

módszereinek begyakorlása

hétköznapi életből vett

példákon.

Galilei munkáságának

megismerése

Az egyenletes

körmozgás

A mozgás kinematikai leírása.

(Kerületi- és szögsebesség. Keringési

idő, fordulatszám.)

A gyorsulás mint vektormennyiség: a

centripetális gyorsulás

Egyszerű feladatok megoldása

Dinamika A mozgásállapot.

A mozgás viszonylagossága.

A testek tehetetlensége.

A tömeg.

A tehetetlenség törvénye.

Vonatkoztatási rendszer.

Inerciarendszerek.

Gyakorlati példák a

tehetetlenség

megnyilvánulására.

A tömeg mérés eszközeinek és

módszereinek megismerése

A lendület és

megmaradása

A lendület fogalma. A lendület, mint

vektormennyiség.

A lendület-megmaradás törvénye.

A törvény matematikai

megfogalmazása két test kölcsönhatása

esetére.

A lendület-megmaradás kísérleti

vizsgálata két test (kiskocsi)

kölcsönhatása esetén.

A lendület megmaradás

törvényének általános

megfogalmazása.

A rakéta, a sugárhajtómű

működési elve.

Gyakorlati példák

összegyűjtése a lendület-

megmaradás érvényesülésére

A dinamika

alaptörvénye

Newton II. törvénye.

Az erő és a tömeg értelmezése,

mértékegysége.

Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan.

A tömegközéppont.

Newton II. törvényének

megfogalmazása F= I/ t

alakban.

Newton élete és

munkásságának megismerése

Erők együttes

hatása

Erőhatások függetlensége.

Az erők vektoriális összegzése. Eredő

erő.

Mozgás a lejtőn.

Az erőparalelogramma

megszerkesztése.

Vektorműveletek

elvégzésének gyakorlása

Erőtörvények Nehézségi erő

Súrlódás, közegellenállás.

A tapadás szerepe a kerék

gördülésében.


az erőtörvények

41

Rugóerő.

Kényszererők.

Expander. alkalmazására.

A közegellenállási erő

gyakorlati vonatkozásai.

A körmozgás

dinamikai

vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a

körmozgásra. A centripetális gyorsulást

okozó erő felismerése mindennapi

jelenségekben.

A forgómozgás alaptörvénye

tengelyezett merev test esetén.

Az egyenletesen változó

körmozgás szöggyorsulása.

A „centrifugális erő”


Pontszerű test

egyensúlya

Kiterjedt test

egyensúlya

Egyensúlyban

levő folyadékok

(hidrosztatika)

Egyensúly két erő hatására.

Egyensúly és mozgás a lejtőn.

A forgatónyomaték.

Forgatónyomatékok egyensúlya.

A hidrosztatikai nyomás

A külső nyomás terjedése

folyadékokban és gázokban.

A felhajtóerő. (Arkhimédész törvénye).

A folyadékba merülő test egyensúlya.

A testek úszása.

Egyensúly három erő esetén

(szerkesztés).

Egyszerű gépek.

Közlekedőedények a

gyakorlatban. Kutak

szennyeződése.

Hidraulikus emelő- és sajtoló

berendezések. Járművek

fékberendezése.

Egyszerű gépek megismerése

és működési elvük.

A légnyomás

Arkhimédesz

Az egyetemes

tömegvonzás

A Newton-féle gravitációs törvény.

A gravitációs állandó.

A földi gravitáció.

A bolygók mozgása és Kepler

törvényei.

A súly és súlytalanság.

A heliocentrikus világkép

kialakulása

Kepler élete és munkássága

Kopernikusz

Az űrkutatás fontosabb

állomásai

Eötvös Loránd munkássága

Munka és energia Az energia fogalma és megjelenési

formái

Az energia változását jellemző

mennyiségek: munkavégzés és

teljesítmény

Az energia megmaradás törvénye

Hatásfok és veszteség.

Egy erőmű sémájának elemzése

az energia átalakulások és

veszteségek szempontjából.

Változó erő munkája



Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a – valamely szempont szerint végzett –

megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, - legtöbbször

matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett

tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását.

Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése,

a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem

mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és

mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani,

fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hő(mennyiség), a

halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és

törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes

vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendület-megmaradás; a

hőtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök

szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök).

Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő,

párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a

természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen

képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni.

Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata

egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendület-megmaradása két test

kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok

42

hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek

mértékegységeit.

11. évfolyam


A bemutatott, illetőleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen

körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek

érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között (pl. hangmagasság - frekvencia). A

tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A

fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása,

kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erőtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerű

számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerű elektromos hálózatokkal

kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult

általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a

háztartásban). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

Szintrehozás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

leírása; a távolság (hosszúság), idő,

sebesség egységeinek ismerete,

átváltásuk.

A mozgás út-idő és sebesség-idő

grafikonjának értelmezése.

Egyszerű szöveges feladatok

megoldása az egyenes vonalú

egyenletes illetve egyenletesen

változó mozgással kapcsolatban.

Alapvető dinamikai fogalmak és

törvények ismerete (a tehetetlenség

megnyilvánulásai, a tehetetlenség

törvénye, kölcsönhatás törvénye,

tömeg, erő, súly). Gravitáció és

nehézségi erő.

Vektormennyiség fogalma.

A tömeg és az erő egységeinek

ismerete.

A munka és energia fogalma

A teljesítmény.

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás leírása; a

távolság (hosszúság), idő,

sebesség egységeinek

ismerete, átváltásuk.

A mozgás út-idő és

sebesség-idő grafikonjának

értelmezése.

Alapvető dinamikai

fogalmak és törvények

ismerete (a tehetet–lenség

megnyilvánulásai, a

tehetetlenség törvénye,

kölcsönhatás törvénye,

tömeg, erő, súly). Gravitáció

és nehézségi erő.

Vektormennyiség fogalma.

A tömeg és az erő

egységeinek ismerete.

A munka és energia

fogalma.

Hőtani alapfogalmak A hőmérséklet és mérése.

Mértékegysége, az 1 C.

A hőmérőkészítés.

Fahrenheit és Kelvin

hőmérsékleti skálák.

Példa nem lineáris

változásra: egy test –

folyadék – lehűlésének

vizsgálata; hőmérséklet –

idő grafikon készítése.

A hőtágulás A lineáris és a térfogati tágulás

mértékének kísérleti vizsgálata.

A hőtágulási együttható értelmezése.

Táblázathasználat.

.

A hő terjedésének módjai

(Példák hővezetésre,

hőáramlásra, hősugárzásra)

Hétköznapi példák szilárd

testek és folyadékok

hőtágulására.

Példa gáz hőtágulására

Gázok állapotváltozásai Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat,

nyomás, anyagmennyiség).

Gay-Lussac és Boyle-Mariotte

törvényei.

Az izochor, izobár, izoterm

állapotváltozás ábrázolása p-V

diagramon.

Az egyesített gáztörvény.

Az állapotegyenlet.

A levegő, mint anyag.

A légnyomás.

p – V diagram készítése,

elemzése

Egyszerű számítási

feladatok megfoldása

gáztörvényekre és

állapotegyenletre

A testek melegítése Termikus kölcsönhatások vizsgálata.

43

A hőtan I. főtétele Szilárd anyagok és folyadékok

fajhője.

A hőmennyiség kiszámítása.

Az égéshő.

A belső energia

megváltoztatása

munkavégzéssel (súrlódás)

és termikus kölcsönhatás

révén.

Kalorimetrikus feladatok

A belső energia fogalma.

Az első főtétel.

Gázok állapotváltozásainak vizsgálata

az I. főtétel alapján.

Tágulási munka.

(A gázok fajhője.)

Körfolyamat fogalma egy

hőerőgép példáján

Hőerőgépek a gyakorlatban.

(Belsőégésű motor, hűtőgép

)

A hőtan II. főtétele A spontán folyamatok iránya.

A második főtétel kvalitatív

megfogalmazása.

A hőerőgépek hatásfoka

Példák a főtétel fizikai, kémiai,

biológiai alkalmazására.

Molekuláris hőelmélet Néhány termodinamikai jelenség

értelmezése a részecskemodell

alapján.

A hőmérséklet értelmezése A

hőmérséklet, mint a belső

energia jelzése..

Halmazállapot-

változások

Halmazállapotok és jellemzőik

értelmezése anyagszerkezeti ismeretek

alapján

Olvadás-fagyás, forrás (párolgás) –

lecsapódás jellemzése.

Olvadáspont-fagyáspont, forráspont.

Halmazállapot-változások energetikai

vizsgálata.

Olvadáshő, párolgáshő.

Jég, víz, gőz

A víz különleges fizikai tulajdonságai

A levegő páratartalma

Csapadékképződés

Összetettebb kalorimetriai

feladatok megoldása

A levegő relatív

páratartalmát befolyásoló té-

nyezők.

Az eső, a hó, a jégeső kiala-

kulásának legfontosabb

okai.

(Földrajzi ismeretek )

Az elektrosztatikus tér Elektrosztatikus alapjelenségek.

A töltés.

A térerősség fogalma.

Térerősség vektor

A feszültség és a potenciál.

Töltések kölcsönhatása az

elektrosztatikus térrel: Coulomb

törvénye.

A kondenzátor töltés- és energiatároló

szerepe.

A kapacitás.

Ponttöltés tere.

A homogén tér.

.

Vezetők viselkedése

elektromos térben:

árnyékolás, csúcshatás,

földelés, kisülés a

mindennapi életben.

A villám és a villámhárító

Az egyenáram Az áram fogalma, jellemzése.

Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma.

Vezetőszál ellenállása.

Az elektromosság atomos szerkezete.

Az elemi töltés.

Az ellenállás hőmérséklet-

függése.

Áramvezetés fémekben,

félvezetőkben.

Áramvezetés folyadékokban,

gázokban.

Feladatok megoldása

Egyenáramú hálózatok Ellenállások soros és párhuzamos

kapcsolása. Kirchhoff törvényei.

Eredő ellenállás.

Egyenáramú áramforrás – galvánelem.

Feszültségforrások. Belső ellenállás.

Ohm törvénye teljes áramkörre.

Mérőműszerek az áramkörben.

Áramerősség- és

feszültségmérő műszerek az

áramkörben.

Elektrokémiai ismeretek

felelvenítése: áramforrások,

galvánelemek,

Galvani, Volta

Egyszerű áramkörök

számolása

Az elektromos munka és

teljesítmény

Az elektromos munka és teljesítmény

kiszámítása.

A kilowattóra mint az elektromos

munka mértékegysége

Fogyasztók teljesítménye a

háztartásban

A mágneses tér Mágneses alapjelenségek

44

A mágneses tér vizsgálata

magnetométerrel.

A mágneses indukcióvektor fogalma;

indukcióvonalak.

Áramok mágneses tere (hosszú,

egyenes vezető, tekercs).

Azonosságok és különbségek az

elektrosztatikus és a mágneses tér

jellemzésében.

Elektromágnesek alkalmazása.

A Föld mágnessége

A Lorentz-erő

Lorentz-erő.

Mozgó töltések a mágneses térben.

Az egyenáramú motor.

Részecskegyorsítók.

A mozgási indukció A mozgási indukció jelensége és

magyarázata.

Az indukált feszültség nagysága.

A váltakozó feszültség előállítása.

Váltófeszültség, váltóáram fogalma.

Effektív feszültség.

A hálózati elektromos energia

előállítása.

Faraday munkásága

Generátorok,

áramfejlesztők. Jedlik

Ányos

A nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti

vizsgálata.

Lenz törvénye.

Az önindukció.

A transzformátor működési elve.

Önindukciós jelenségek a

mindennapi életben.

Az elektromos energia

szállítása,.háromfázisú

áramrendszer

A transzformátor szerepe.

Az elektromos energia

szállítása

(Déri, Bláthy,

Zipernowszky)

Fogyasztóvédelem mérés, mértékegységek,

mérőeszközök (villany, gáz, víz

mérőórák)

Érintésvédelem


A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek,

kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való

összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat

jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani

alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka,

teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen

tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és

technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó

energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult

legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja

alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes

körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika

feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energia-

megmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg – súrlódásos vagy súrlódásmentes – lejtőn

való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó

erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energia-

megmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel

közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát.

12. évfolyam


Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos

meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása,

kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér

(elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan

mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti

hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram –

váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény

– Coulomb-törvény). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A

45

természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a

fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A

fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás – kémiai kötés, az

elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a

hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek

összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés,

környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különböző fejezeteiben tanultak között,

illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis,

tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

Szintrehozás Alapismeretek felelevenítése:

Mozgásokat leíró mennyiségek,

a dinamika alaptörvényei,

Energia és munka,

Elektromos alapjelenségek és mennyiségek,

egyszerű áramkörök és jellemzőik,

Elektromágneses alapjelenségek, indukció.

Mozgásokat leíró

mennyiségek,

a dinamika alaptörvényei,

Energia és munka,

Elektromos alapjelenségek és

mennyiségek, egyszerű

áramkörök, Elektromágneses

alapjelenségek, indukció.

Rezgések

A harmonikus rezgés

leírása

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti

vizsgálata.

A kitérés-idő függvény ábrázolása.

Amplitúdó, rezgésidő, frekvencia.

A rezgésidőt megadó összefüggés.

Kényszerrezgés, rezonancia.

A fonálinga kísérleti vizsgálata.

A lengésidő függése az inga hosszától.

A harmonikus rezgés, mint az egyenletes

körmozgás merőleges vetülete: a kitérés-idő,

sebesség-idő, gyorsulás-idő függvények.

A sebesség- idő és a

gyorsulás-idő függvény

alakjának megsejtése.

A másodpercinga.

Az időmérés története.

Gyakorlati példák a

rezonancia káros és hasznos

voltára.

Hullámok kialakulása A hullám mint a közegben terjedő

rezgésállapot.

Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség

fogalma és összefüggésük.

Longitudinális és tranzverzális hullám.

A hullámok terjedési

jelenségei

Hullámok vizsgálata gumikötélen és

hullámkádban.

Hullámok visszaverődése. A törés jelensége

kvalitatívan.

Elhajlás. Interferencia.

Állóhullámok kialakulása kötélen.

A Snellius-Descartes

törvény. Huyghens-elv.

Húrokon és sípokban

kialakuló állóhullámok.

(Alaphang, felhangok.

Doppler-jelenség.)

A hang hullám-tulajdonságai

A hang terjedésével

kapcsolatos jelenségek

Békesy György és a hallás.

Biológiai ismeretek

felelvenítése.

A fény tulajdonságai Fényforrások. A fény egyenes vonalú

terjedése.

A fénysebesség.

Lyukkamera,

árnyékjelenségek.

A fénysebesség

jelentősége a fizikában.

A fény

visszaverődése és a

fény törése

A fényvisszaverődés törvénye.

A síktükör, a homorú- és a domború tükör

képalkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb

visszaverődése. Elnevezések. A tükörkép

tulajdonságai.)

A leképezési törvény.

A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata.

A teljes visszaverődés.

Domború lencsék képalkotása.

(A kép tulajdonságai. Fókuszpont,

fókusztávolság. Dioptria. A leképezési

törvény.

A tükrök alkalmazása a

mindennapokban.

Kép szerkesztése könnyen

követhető (nevezetes)

fénysugarakkal a homorú

tükör esetén.

A nagyítási törvény

geometriai igazolása.

A fénytörés jelensége

levegő és víz

Képszerkesztés menete

egyszerű estekben

A leképezési törvény

alkalmazása egyszerű

számítási feladatokban

Optikai eszközök a

46

A törvény igazolása a tárgy–és képtávolság

mérésével. A nagyítás.)

Képalkotás tükrök és lencsék esetén.

határfelületén,

(planparalel lemezen és

prizmán).

(A délibáb.)

Képszerkesztés domború

és homorú lencse esetén..

Lencsehibák

gyakorlatban: nagyító, vetítő,

az emberi szem lencséje.

Szemüveg. Mikroszkóp,

távcső.

A fényképezőgép lencséje

A fehér fény színekre

bontása

A fehér fény felbontása prizmával és

egyesítése

A testek színe

spektrum és anyagi

összetétel

A szivárvány keletkezése

Elektromágneses

hullámok

Az elektromágneses hullám fogalma,

jellemzése.

Az elektromágneses hullámok spektruma.

A fény mint elektromágneses hullám.

Változó elektromos tér

mágneses tere. A

rezgőkör.

Az egyes elektromágneses

hullámfajták a

mindennapi életben;

híradástechnikai, orvosi

és ipari felhasználási

területek.

Rádió- és televízió adás

és vétel elve.

(A „fényszennyezés”.)

Az egyes elektromágneses

hullámfajták a mindennapi

életben; híradástechnikai,

orvosi és ipari felhasználási

területek.

Az elektromágneses

hullámok környezeti, élettani

hatásai.

Az elektromágneses

hullámok környezeti, élettani

hatásai.

Hullámoptika Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és

a polarizáció kísérleti vizsgálata.

A fényvisszaverődés és a fénytörés, mint

hullámtulajdonság.

Snellius-Descartes törvény. Törésmutató.

A hologram.(Gábor

Dénes)

Fényjelenségek a

természetben

A fény és az elektron

kettős természete

A fényhullám tulajdonságai.

A fényelektromos jelenség – a fény részecske-

természete. A fénykvantum.

Az elektron mint részecske.

Elektroninterferencia –az elektron

hullámtulajdonsága

Fotocella, napelem.

Gyakorlati alkalmazások.

Planck és hőmérsékleti

sugárzás

( Elektronmikroszkóp)

Einstein munkássága

Az atom szerkezete Az atommag felfedezése: Rutherford-modell.

A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek.

A vonalas színkép.

A modellalkotás szerepe

az emberi

megismerésben.

Törvény és érvényességi

köre a fizikában.

(A kvantummechanikai

atommodell.)

A színképelemzés

jelentősége a

megismerésben.

(Távoli égitestek

színképe. A

vöröseltolódás.)

Kémiában tanult ismeretek

felelevenítése: a periódusos

rendszer, elektronburok

szerkezete, kvantum számok,

kémiai tulajdonságok függése

az elektronszerkezettől

Az atommag

szerkezete

A nukleonok (proton, neutron).

Rendszám, tömegszám.

A nukleáris kölcsönhatás.

A radioaktivitás Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése.

Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési

idő.

. A sugárvédelem alapjai.

.

(Az elemi részecskék.)

A természetes és mesterséges

radioaktivitás gyakorlati

alkalmazása

Radioaktív sugárzások

környezetünkben, kockázati

tényezők.

Curie-család

A nukleáris energia

(atomenergia)

Maghasadás

Magfúzió

A maghasadás jelensége. Láncreakció.

A magfúzió jelensége. A csillagok

energiatermelése.

Atomerőmű, atombomba.

Hidrogénbomba. Fúziós

erőmű lehetősége.

Szilárd Leó, E. Fermi., Teller

Ede

Wigner Jenő.

Az atomenergia

47

A nukleáris energia felhasználása.

Sugárvédelem felhasználásának előnyei és

környezeti kockázata.

Paks.

A csillagok fejlődése

A Világegyetem

története

A csillagok életútja.

Az Univerzum felépítése és szerkezete

Az Univerzum tágulása.

Az ősrobbanás-elmélet.

A Naprendszerről.

Bolygók, holdak.

Galaxisok, csillagok,

kvazárok, pulzárok,

neutronocsillagok, fekete

lyukak fogalma.

Az Univerzumról való

ismereteink forrásai (pl. a

vöröseltolódás)

Merre tart a kutatás?

Nyitott kérdések a

fizikában.

Csillagászat-földrajzi


A Naprendszert alkotó

égitestek jellemzése


A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V

diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán

folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az

elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos

eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az

elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és

lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe

a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség

értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a

környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt

az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a

környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia

felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a

Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a

természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a

megismerés ma sem lezárt folyamat.

FIZIKA középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei

Mechanika 1.1 Newton törvényei

1.1.1 Newton I. törvénye

Kölcsönhatás

Mozgásállapotváltozás

Tehetetlenség, tömeg

Inerciarendszer

1.1.2 Newton II. törvénye

Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont,

hatásvonal

Lendület, lendületváltozás,

Lendületmegmaradás

Zárt rendszer

Szabaderő, kényszererő

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-

változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra.

Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg,

értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye

segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3.

pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az

erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén,

lendület-változásán.

Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének

érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat

megoldani.

Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.

1.1.3 Newton III. törvénye

Erőlökés

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők

felismerésében, ábrázolásában.

1.2 Pontszerű és merev test

egyensúlya

Forgatónyomaték

Erőpár

Egyszerű gépek:

Lejtő, emelő, csiga

Tömegközéppont

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát.

Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.

Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.

48

1.3 Mozgásfajták

Anyagi pont, merev test

Vonatkoztatási rendszer

Pálya, út, elmozdulás

Helyvektor, elmozdulásvektor

1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes

mozgás

Sebesség, átlagsebesség

Mozgást befolyásoló tényezők:

súrlódás, közegellenállás

súrlódási erő

Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének

megfelelően.

Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát.

Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.

Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és

elemzésében.

Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.

Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő

nagyságát befolyásoló tényezőket.

1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen

változó mozgás

Egyenletesen változó mozgás

átlagsebessége, pillanatnyi sebessége

Gyorsulás

Négyzetes úttörvény

Szabadesés, nehézségi gyorsulás (

5.1)

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.

Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje

ezek kapcsolatát.

Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.

Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.

Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi

gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.

1.3.3 Összetett mozgások

Függőleges, vízszintes hajítás

Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

1.3.4 Periodikus mozgások

1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás

Periódusidő, fordulatszám

Kerületi sebesség

Szögelfordulás, szögsebesség

Centripetális gyorsulás Centripetális erő

Jellemezze a periodikus mozgásokat.

Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű

számításos feladatokat megoldani.

1.3.4.2 Mechanikai rezgések

Rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás

Kitérés, amplitúdó, fázis

Rezgésidő, frekvencia

Csillapított és csillapítatlan rezgések

Rezgő rendszer energiája

Szabadrezgés, kényszerrezgés

Rezonancia

Matematikai inga

Lengésidő

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.

Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes

körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.

Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.

Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni

káros, illetve hasznos voltát.

Tudjon periódusidőt mérni.

49

1.3.4.3 Mechanikai hullámok ( 3.6,

3.7)

Longitudinális, transzverzális hullám

Hullámhossz, terjedési sebesség,

frekvencia

Visszaverődés, törés jelensége,

törvényei

Beesési, visszaverődési, törési szög,

törésmutató

Polarizáció

Interferencia

Elhajlás

Állóhullám, duzzadóhely, csomópont

Húrok

Hangforrás, hanghullámok

Hangerősség

Hangmagasság

Hangszín

Ultrahang, infrahang

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi

életből.

Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.

Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai

mennyiségekkel.

1.4 Munka, energia

Munkavégzés, munka

Gyorsítási munka

Emelési munka

Súrlódási munka

Energia, energiaváltozás ( 4.4)

Mechanikai energia:

Mozgási energia

Rugalmassági energia

Helyzeti energia

Munkatétel

Energiamegmaradás törvénye ( 2.5)

Konzervatív erők munkája

Teljesítmény

Hatásfok ( 2.8)

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén.

Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.

Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal

folyamatokat leírni, jellemezni.

Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban.

Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

1.5 A speciális relativitáselmélet

elemei (→4.2)

Az éter fogalmának elvetése,

fénysebesség

Egyidejűség, idődilatáció,

hosszúságkontrakció

A tömeg, tömegnövekedés

2. Termikus kölcsönhatások

2.1 Állapotjelzők, termodinamikai

egyensúly

Egyensúlyi állapot

Hőmérséklet, nyomás, térfogat

Belső energia

Anyagmennyiség, mól

Avogadro törvénye (→4.1)

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen

módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat

(mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban

tudja használni.

Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével

termikus egyensúlyban.

50

2.2 Hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati

hőtágulása

Folyadékok hőtágulása

Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni

csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal

alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a

jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét

példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a

gázok állapotjelzői között)

Gay-Lussac I. és II. törvénye

Boyle-Mariotte törvénye

Egyesített gáztörvény

Állapotegyenlet

Ideális gáz

Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a

megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V

diagramokat.

2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje

(→4.1)

Hőmozgás

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen

a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).

2.5 Energiamegmaradás hőtani

folyamatokban ( 1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai

kölcsönhatás

Hőmennyiség, munkavégzés

2.5.2 A termodinamika I. főtétele

zárt rendszer

Belső energia

Adiabatikus állapotváltozás

2.5.3 Körfolyamatok

Perpetuum mobile

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati

munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.

Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, izochor, izobár, adiabatikus –

állapotváltozásokra.

2.6 Kalorimetria

Fajhő, mólhő, hőkapacitás

Gázok fajhői

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle

fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.

2.7 Halmazállapot-változások

2.7.1 Olvadás, fagyás

Olvadáshő, olvadáspont

2.7.2 Párolgás, lecsapódás

Párolgáshő

Forrás, forráspont, forráshő

Szublimáció

Cseppfolyósíthatóság

Telített és telítetlen gőz

Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.

Értelmezze a fogalmakat.

Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes

egyszerű számításos feladatok elvégzésére.

Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a

forráspontot befolyásoló tényezőket.

2.7.3 Jég, víz, gőz

A víz különleges fizikai tulajdonságai

A levegő páratartalma

Csapadékképződés

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek

következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).

Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.

Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.

Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a

Földön.

51

2.8 A termodinamika II. főtétele

2.8.1 Hőfolyamatok iránya

Rendezettség, rendezetlenség

Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok

2.8.2 Hőerőgépek ( 1.5, 4.4)

Hatásfok

Másodfajú perpetuum mobile

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

3.1 Elektromos mező

3.1.1 Elektrosztatikai

alapjelenségek

Kétféle elektromos töltés

Vezetők és szigetelők

Elektroszkóp

Elektromos megosztás

Coulomb-törvény

A töltésmegmaradás törvénye

3.1.2 Az elektromos mező

jellemzése

Térerősség

A szuperpozíció elve

Erővonalak, -fluxus

Feszültség

Potenciál, ekvipotenciális felület

Konzervatív mező ( 1.5)

Homogén mező

Földpotenciál

3.1.3 Töltések mozgása

elektromos mezőben ( 1.2)

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű

elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű

elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja

jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén

elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.

Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál

a vezetőkön

Töltések elhelyezkedése

vezetőkön

Térerősség a vezetők belsejében és

felületén

Csúcshatás

Az elektromos mező árnyékolása

Földelés

3.1.5 Kondenzátorok

Kapacitás

Síkkondenzátor

Permittivitás

Feltöltött kondenzátor energiája

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek

következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati

alkalmazásukra.

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor

gyakorlati alkalmazására.

Ismerje a kondenzátor energiáját.

52

3.2. Egyenáram

3.2.1 Elektromos áramerősség

Feszültségforrás, áramforrás

Elektromotoros erő, belső

feszültség, kapocsfeszültség

Áramerősség- és feszültségmérő

műszerek

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű

áramkört összeállítani.

Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

3.2.2 Ohm törvénye

Ellenállás, belső ellenállás, külső

ellenállás

Vezetők ellenállása, fajlagos

ellenállás

Változtatható ellenállás

Az ellenállás hőmérsékletfüggése

Telepek soros, fogyasztók soros és

párhuzamos kapcsolása

Az eredő ellenállás

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni

egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza

ezeket egyszerű áramkörökre.

3.2.3 Félvezetők

Félvezető eszközök

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat.

Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében,

tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor,

memóriachip).

3.2.4 Az egyenáram hatásai,

munkája és teljesítménye

Hő-, mágneses, vegyi hatás

( 4.2)

Galvánelemek, akkumulátor

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.

Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat.

Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és

energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.

Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

3.3 Az időben állandó mágneses

mező

3.3.1 Mágneses alapjelenségek

A dipólus fogalma

Mágnesezhetőség

A Föld mágneses mezeje

Iránytű

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.

Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.

3.3.2 A mágneses mező jellemzése

Indukcióvektor

Indukcióvonalak, indukciófluxus

Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív

módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.

3.3.3 Az áram mágneses mezeje

Hosszú egyenes vezető,

áramhurok, egyenes tekercs

mágneses mezeje

Homogén mágneses mező

Elektromágnes, vasmag

Mágneses permeabilitás

3.3.4 Mágneses erőhatások

A mágneses mező erőhatása

áramjárta vezetőre

Két párhuzamos, hosszú egyenes

I

smerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró,

csengő, műszerek, relé stb.).

Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális

esetben.

53

vezető között ható erő

Lorentz-erő

Részecskegyorsító berendezés

( 4.3)

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány

következményét.

3.4 Az időben változó mágneses

mező

3.4.1 Az indukció alapjelensége

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció

Faraday-féle indukciós törvény

Lenz törvénye (→1.4)

Kölcsönös indukció

Önindukció

Tekercs mágneses energiája

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű

megváltozása elektromos mezőt hoz létre.

Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján

értelmezni.

Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.

Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

3.4.2 A váltakozó áram

A váltakozó áram fogalma

Generátor, motor, dinamó

Pillanatnyi, maximális és effektív

feszültség és áramerősség

Váltakozó áramú ellenállások:

ohmos, induktív és kapacitív

ellenállás

Fáziskésés, fázissietés

Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és

hasonlítsa össze az egyenáraméval.

Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét.

Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram

alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó

árammal szemben.

3.4.3 A váltakozó áram

teljesítménye és munkája

Hatásos teljesítmény

Látszólagos teljesítmény

Transzformátor

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában.

Tudjon egyszerű feldatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.

3.5 Elektromágneses hullámok

3.5.1 Az elektromágneses hullám

fogalma

Terjedési sebessége vákuumban

Az elektromágneses hullámok

spektruma: rádióhullámok,

infravörös sugarak, fény,

ultraibolya, röntgen- és

gammasugarak ( 2.9)

Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott

Thomson-képlet

Csatolt rezgések, rezonancia

Dipólus sugárzása, antenna,

szabad elektromágneses hullámok

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési

tulajdonságait kvalitatív módon leírni.

Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.

Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

54

3.6 A fény mint elektromágneses

hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok

Fényforrás

Fénynyaláb, fénysugár

Fénysebesség

3.6.2 Hullámjelenségek

A visszaverődés és törés törvényei

- Snellius-Descartes törvény

Prizma, planparalel lemez

Abszolút és relatív törésmutató

Teljes visszaverődés, határszög

(száloptika)

Diszperzió

Színképek ( 4.2)

Homogén és összetett színek

Fényinterferencia, koherencia

Fénypolarizáció, polárszűrő

Fényelhajlás résen, rácson

Lézerfény

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény

terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja,

hogy a fénysebesség határsebesség.

Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a

jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti

jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a

jelenségeket.

Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán.

Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.

Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a

fény transzverzális jellegét.

3.6.3 A geometriai fénytani

leképezés

Az optikai kép fogalma (valódi,

látszólagos)

Síktükör

Lapos gömbtükrök (homorú,

domború)

Vékony lencsék (gyűjtő, szóró)

Fókusztávolság, dioptria

Leképezési törvény

Nagyítás

Egyszerű nagyító

Fényképezőgép, vetítő,

mikroszkóp, távcső

3.6.4 A szem és a látás

Rövidlátás, távollátás

Szemüveg

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza

egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni

tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és

szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.

Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör,

illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.)

Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök

működési elvét.

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a

távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom

Molekula

Ion

Elem

Avogadro-szám (→2.1, 2.3)

Relatív atomtömeg

Atomi tömegegység

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az

ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív

atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

55

4.2 Az atom szerkezete Elektron

Elemi töltés

Elektronburok

Rutherford-féle atommodell

Atommag

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek

alapelvét.

Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján.

Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az

atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.

4.2.1 A kvantumfizika elemei

Planck-formula

Foton (energiakvantum)

Fényelektromos jelenség

Kilépési munka

Fotocella (fényelem)

Vonalas színkép ( 3.6, 5.2)

Emissziós színkép

Abszorpciós színkép

Bohr-féle atommodell

Energiaszintek

Bohr-posztulátumok

Alapállapot, gerjesztett állapot

Ionizációs energia

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-

formulát.

Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának

kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.

Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét,

tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására.

Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség

meghatározására.

Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje

az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

4.2.2 Részecske- és hullámtermészet

A fény mint részecske

Tömeg-energia ekvivalencia

Az elektron hullámtermészete

de Broglie-hullámhossz

Heisenberg-féle határozatlansági

reláció

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.

Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet.

Ismerje az elektron hullámtermészetét.

4.2.3 Az elektronburok szerkezete

Fő- és mellékkvantumszám

Pauli-féle kizárási elv

Elektronhéj

Kvantummechanikai atommodell

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes

jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát.

Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

4.3 Az atommagban lejátszódó

jelenségek

4.3.1 Az atommag összetétele

Proton

Neutron

Nukleon

Rendszám

Tömegszám

Izotóp

Erős (nukleáris) kölcsönhatás

Magerő

Tömeghiány ( 1.5)

Kötési energia

Fajlagos kötési energia

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének

az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb

jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag

felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának

meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.

Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található

stabil és instabil izotópokra.

Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a

magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja

értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

4.3.2 Radioaktivitás

Radioaktív bomlás

α-, β-, γ-sugárzás

Magreakció

Felezési idő

Bomlási törvény

Aktivitás

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást.

Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását.

Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.

Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort

ismertetni.

Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.

Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

56

Mesterséges radioaktivitás

Sugárzásmérő detektorok

4.3.3 Maghasadás

Hasadási reakció

Hasadási termék

Lassítás

Láncreakció

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás

és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.

Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit.

Hasadási energia

Szabályozott láncreakció

Atomreaktor

Atomerőmű

Atomenergia ( 2.8, 1.5)

Szabályozatlan láncreakció

Atombomba

Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját.

Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az

atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség

lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje

az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről.

Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

4.3.4 Magfúzió

A Nap energiája ( 5.2)

Hidrogénbomba

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást.

Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét.

4.4 Sugárvédelem

Sugárterhelés

Háttérsugárzás

Elnyelt sugárdózis

Dózisegyenérték

Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés

fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.

Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az

embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát,

mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.

4.5 Elemi részek

Stabil és instabil részecske

Neutrino

Szétsugárzás-párkeltés

5. Gravitáció, csillagászat

5.1 A gravitációs mező

Az általános tömegvonzás

törvénye

A bolygómozgás Kepler-törvényei

( 6.2)

Súly és súlytalanság

Nehézségi erő

Potenciális energia homogén

gravitációs mezőben ( 1.5)

Kozmikus sebességek

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja

értelmezni ennek általános érvényét.

Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak

mozgására.

Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.

Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. ( 1.4)

Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.

Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

5.2 Csillagászat

Fényév

Vizsgálati módszerek, eszközök

( 4.2)

Naprendszer

Nap ( 4.4)

Hold

Üstökösök, meteoritok

A csillagok ( 4.4)

A Tejútrendszer, galaxisok

Az Ősrobbanás elmélete

Ismerje a fényév távolságegységet.

Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről.

Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit,

mozgásukat.

Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait.

Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a

holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.

Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a

csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét.

Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis.

Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a

galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum

méreteiről.

Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem

57

A táguló Univerzum

korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.

6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton,

Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday,

Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J.

Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck,

Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede,

Wigner Jenő, Gábor Dénes.

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol

éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető

eredményeik.

6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

Geo- és heliocentrikus világkép

„Égi és földi mechanika egyesítése”

Távcső, mikroszkóp, vetítő

A fény természetének problémája

Gőzgép és alkalmazásai

Dinamó, generátor, elektromotor

Az elektromágnesség egységes elmélete

Belsőégésű motorok

Az elektron felfedezésének története

Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása

Röntgensugárzás

Speciális relativitáselmélet

Kvantummechanika

Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei

Félvezetők

Lézer

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20.

századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét

egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban

összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni.

Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori

gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint

megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában.

Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos

és filozófiai gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb

tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét

következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító

technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira

(gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja

felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető

szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek

jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern

híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi

életre is gyakorolt hatását.

FIZIKA taneszköz jegyzék

Merev testek forgómozgásának kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz

Merev testek egyensúlyának vizsgálatára, az egyszerű gépek működésének szemléltetésére, működésük

magyarázatára, gyakorlati felhasználásuk bemutatására alkalmas eszköz

A mechanikai rezgések megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, jellemzésükre bevezetett mennyiségek

mérésére alkalmas eszköz és információhordozó-együttes

A mechanikai hullámok önálló megfigyelésére, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti

vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet

A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálatára és működésüknek megértésére alkalmas

demonstrációs eszköz és eszközkészlet

A fény terjedésének megfigyelésére és szemléltetésére-, a terjedés törvényeinek kísérleti felismerésére

alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet

Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) terjedésének, tulajdonságainak bemutatására és

vizsgálatára alkalmas információhordozó

58

A nyugvó folyadékok és gázok alapvető tulajdonságainak megfigyelésére és bemutatására, az állapotuk

jellemzésére bevezetett mennyiségek mérésére, a közöttük lévő összefüggések kísérleti vizsgálatára és


A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek anyagszerkezeti magyarázatához szükséges

demonstrációs eszköz és eszközkészlet

A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, bemutatására alkalmas információhordozó

Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti tapasztalatok bemutatására alkalmas

tanulókísérleti eszköz

A természetes radioaktivitást, a mesterséges atommag-átalakítást, a magreaciókat és láncreakciót szemléltető

eszköz

Radioaktivitás detektálására alkalmas demonstrációs eszköz

A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználását bemutató eszköz

Atomreaktorok működését szemléltető eszköz

A paksi atomerőművet bemutató eszköz

A lendület- és perdületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálatára, az erőtörvények empirikus

felismerésére és kimérésére, a súrlódás és a közegellenállás vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz

A mozgások pillanatnyi állapotának, állapotsorozatának rögzítésére alkalmas eszköz (stroboszkóp)

A matematikai inga, a fizikai inga mozgásának kísérleti vizsgálatára, bemutatására alkalmas tanulókísérleti

eszköz

A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálatát, rezgések csatolásának jelenségeit bemutató tanulókísérleti

eszköz

A mechanikai rezonancia megfigyelésére és gyakorlati felhasználására alkalmas tanulókísérleti eszköz és

információhordozó

Az áramló folyadékok és gázok jelenségeinek kísérleti megfigyelésére, a törvények felismerésére alkalmas

tanulókísérleti eszközkészlet

A felületi feszültség kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet

A Huygens-elv és Huygens-Fresnel elv kísérleti felismerését, gyakorlati alkalmazását bemutató eszköz

A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció, kettős-törés) jelenségeinek

megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára alkalmas optikai és elektromosságtani (lézer-fényforrást,

mikrohullámú berendezés stb.) demonstrációs eszközkészlet

Az elemi részek kimutatására, tulajdonságainak vizsgálatára, az anyagszerkezet modelljeinek kialakításához

szükséges kísérleti bizonyítékok bemutatására, az anyag kettős természetének igazolására szolgáló különféle


Az anyagszerkezet vizsgálatához szükséges kísérleti berendezések (Wilson-kamra, GM cső, Van de Graaf-

generátor, gyorsítók, tömegspektrográfok stb.) bemutatására alkalmas eszköz és más információhordozókat

tartalmazó eszközkészlet

A Naprendszer kialakulásáról, az égitestek fejlődéséről kialakított elméletek szemléltetésére alkalmas

eszköz

Az űrkutatás eddigi eredményeit bemutató eszköz

Kémia


10-11. évfolyam


Cél az általános iskolában szerzett ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a mindennapi

élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódó-képesség

fejlesztése. A jelenségeket összefüggéseiben vizsgálva, más természettudományos tárgyak eredményeinek

felhasználására kell ösztönözni a tanulót.

A többletet az általános iskolához és a szakiskolához képest az jelenti, hogy középiskolában a tanterv az

anyag szerkezetét is tárgyalja párhuzamba hozva a tulajdonságaival. Specialitása a tantervnek, hogy az

59

általános kémiai fogalmak nagy részét nem választja, külön, hanem beépíti a szervetlen és a szerves kémia

tananyagába.

A szervetlen kémia tárgyalására is feltétlenül szükség van, mert a felnőttoktatásban alig lehet támaszkodni

az általános iskolában tanultakra. Az egyes vegyületek számunkra hasznos és egészségünkre káros

tulajdonságait, a környezeti jelenségeket a megfelelő anyagrészhez csatolja. Az érettségi szintjére kell

eljuttatni a tanulók egy részét, ezt a célt szolgálják a 9-11 évfolyam kiegészítő anyagrészei és a 12.

évfolyamban az érettségire felkészítő blokk, amely kifejezetten az érettségi témakörei köré csoportosul,

magasabb szinten tárgyalva és kiegészítve az eddig tanultakat.

Azzal együtt, hogy itt már elég sok lexikális ismeretre van szükség a megelőző iskolatípusokhoz képest, a

kreativitás fejlesztése is cél, az egyéni döntéshozásban ennek van szerepe az élet minden területén.

Feladatok: A tanulók figyelmének ráirányítása a természet jelenségeire, a megismerés és a magyarázat

keresés igényének kialakítása. A mindennapi tevékenység és az elméleti ismeretek megszerzésének

összekapcsolása teljesítményképes tudás megszerzése. Az önálló ismeretszerzés igényének fokozása.


Ismerje fel a környezetében végbemenő kémiai változásokat, lássa be, hogy a kémia az élet minden területén

jelen van. Alakuljon ki a tanulóban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések megkeresésének

igénye. Érzékelje mind a szűkebb, mind a tágabb (regionális és globális) környezeti problémákat. Alakuljon

ki benne az önálló ismeretszerzés igénye, figyelje az aktuális híreket, és értékelje természettudományos

szemlélettel. Fejlessze önmagában a lényeglátás képességét. Alakuljon ki benne a hosszú távú gondolkodás,

környezetbarát életszemlélet.

10. évfolyam


Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése.

Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése.

Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból.

Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése.

Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása,

reakcóegyenleteknek a felírása.

Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között.

Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása,

tudományos érvek felsorakoztatása.

Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak

feldolgozása.

Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Szintre hozás Elem, keverék vegyület

Fizikai és kémiai változások

Reakciók fajtái:

részecskeszám-változással járó reakciók:

egyesülés, bomlás

Egyszerűbb reakciók (szén égése és

körülményei: reakcióhő, reakciósebesség)

A lakásban zajló folyamatok

megfigyelése, csoportosítása:

fizikai vagy kémiai változás.

Elemek, vegyületek, keverékek

fogalmához példák keresése a

környezetből.

Égési reakciók egyenleteinek

felírása.

Anyagszerkezet Az atomok szerkezete, az atommag és az

elektronburok felépítése

Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek

fejlődése

Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai

kötések és az anyag tulajdonságai között

Az anyagmennyiség fogalma, mértékegysége

A periódusos rendszer felépítése.

A periódusos rendszer felépítésének

atomszerkezeti magyarázata

Az atomok proton – neutron –

elektronszámának leolvasása,

kiszámítása.

Elektronszerkezetek felírásának

gyakorlása.

Elemek csoportosítása: fém,

nemfém, főcsoport, mellékcsoport.

Kémiai jelrendszer Vegyjel, képlet, kémiai egyenlet Vegyjelek, képletek gyakorlása,

60

A kémiai egyenlet mennyiségi jelentése,

számítások: és kémiai egyenlet alapján

jelentésük értelmezése

Kémiai egyenletek felírása,

rendezése..

Nemfémes elemek A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai,

előfordulása, felhasználása,

Nemesgázok, nemesgázszerkezet

Kovalens kötés

Avogadro törvény

A klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő

hatás

Ionos kötés, ionrács (nátrium-klorid példáján

keresztül)

A hidrogén-klorid

Molekulák polaritása

Fémek oldódása sósavban

Reakcióhő, reakciósebesség, aktíválási

energia, katalizátor fogalma

Elektronátmenettel járó reakciók

Oxidálószer, redukálószer fogalma

Az oxigén

Ózon, ózonlyuk,

Fotokémiai reakció

Víz

Molekularács, másodrendű kémiai kötések

Oldatok

Kolloidok Folyadékok

Valódi oldat, kolloid oldat

Számítások oldatokkal kapcsolatban (higítás,

töményítés, keverés)

Hidrogén-peroxid A kén, kén-dioxid, kén-trioxid,

Londoni szmog Kénes sav, kénsav

Protonátmenettel járó reakciók

Sav és bázis fogalma

A nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav,

nitritek, nitrátok, ammónia

Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásai

Oldatokkal kapcsolatos

számítások (tömeg % ,

hígítás, töményítés,

elegyítés)

A salétromsav

gyártásának folyamata

A hidrogén kémiai reakciójnak

felírása, gyakorlása.

Avogadro törvényének

értelmezése feladatokon keresztül.

Molekulák csoportosítása a

kovalens kötésük típusai alapján.

Egyenletek a klór fertőtlenítő

hatásának bemutatására.

Otthoni klórtartalmú anyagok

megfigyelése. A nátrium –klorid

vizsgálata ( oldódás, olvadás)

Sósav reakcióegyenleteinek

gyakorlása

Oxidációs számok kiszámolása.

Redoxi reakciók rendezésének

gyakorlása.

A kénsav reakcióegyenleteinek

gyakorlása. ( semlegesítés; vízzel,

fémekkel)

Az ammónia reakcióegyenletei.

Fotokémiai szmog

Savas eső.

A foszfor

Foszforsav, foszfátok.

Mosószerek adalékanyagai, élő vizek

eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor

szerepe)

Anyag-körforgalmak:

nitrogén- és kén

körforgalom

A foszforsav egyenleteinek

gyakorlása.


Az atom szerkezetének ismerete.

A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik

tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások

elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi

reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése;

Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok

vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.

11. évfolyam


Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése

környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének

61

megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások

elvégzése.


reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a

szerkezet között.

Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták

lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása.


feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Szintre hozás

Atomszerkezet, periódusos rendszer

Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű

kötések

Sav-bázis és redoxi reakciók

Ismeretek felelevenítése:

elektronszerkezet,

reakcióegyenlet felírása

A szén és vegyületei A szén

Grafit, gyémánt, fullerén

Atomrács,

Aktív szén, adszorpció

Szén-monoxid, szén-dioxid, tökéletes és

tökéletlen égés, szénsav

Megfordítható kémiai reakció, kémiai

egyensúly,

az egyensúlyt befolyásoló tényezők

Üvegházhatás

Az üvegházhatás és

éghajlatváltozás

(földrajz, fizika )

A szén égési folyamatainak

felírása, gyakorlása.

A szénsav keletkezésének és

lebomlásának egyenlete.

Szerves vegyületek

tulajdonságai

A szénatom jellegzetes tulajdonságai

Szerves anyagok összetétele

Szerves vegyületeket alkotó elemek

kimutatása

Izoméria

Nevezéktan

Szerves kémiai reakciók

Szerves anyagok szerkezete, (telített,

telítetlen és aromás szerkezet)

Szerves kémiai alapreakciók:

szubsztitúció, addíció, polimerizáció,

kondenzáció

Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen

vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje

Szerves gyökök

Gyökök élettani hatásainak magyarázata

Alkotóelemek

kimutatása Kimutatási

reakciók

Szerves vegyületek szerkezeti

képletének gyakorlása; izomerek

felrajzolása, elnevezése,

molekulák név alapján való

lerajzolása.

Szerves vegyületek

csoportosítása

Szubsztitúciós, addíciós,

polimerizációs reakciók

felírásának gyakorlása

Szénhidrogének

A szerves kémia tárgya

Történelmi előzmények: vis vitális elmélet

A mai szerves vegyipar termékei

Kőolaj, földgáz

Szénhidrogénkészleteink felhasználása

energiatermelésre és ipari nyersanyagként,

készletek végessége

Metán, etán, propán, bután, pentán, heptán

Telített szénhidrogének

Homológ sor fogalma, alkánok homológ

sora

Izomer vegyületek.

Jellemző kémiai reakciójuk:

szubsztitúció

Üvegházhatás

A telítet és telítetlen

szénhidrogének képletének

gyakorlása

62

Tengerek olajszennyezése

Telítetlen szénhidrogének:

etilén, acetilén, izoprén

Jellemző reakciójuk: addíció és

polimerizáció

Szén-hidrogének szerepe a fotokémiai

szmog képződésében

Aromás szénhidrogének: benzol, toluol,

xilol

Aromás oldószerek élettani hatásai


Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak

magyarázata.

Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek

korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése;

nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom

speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai,

előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként.


Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése

környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének

megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások

elvégzése.


reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a

szerkezet között.

Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása,

tudományos érvek felsorakoztatása.


feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.

Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Szintrehozás

Szerves vegyületeket felépítő elemek,

szerves vegyületek tulajdonságai

Szénhidrogének tulajdonságai, jellemző

reakciói

Szénhidrogének reakcióinak

felírása

Halogénezett

Szénhidrogének

Alkoholok, fenol

Aldehidek, ketonok

A metán halogénezett származékai

Halonok és freonok és az ózonlyuk

keletkezésének kapcsolata

Metil- és etilalkohol

A metil-alkohol élettani hatása

Fenol

Formaldehid, acetaldehid

A formaldehid fertőtlenítő hatása

Aceton (oldószerek)

A metilalkohol, mint a

szerves szintézisek fő

alapanyaga

aromás aldehidek, mint

fűszereink alkotórészei

A metán halogénekkel való

reakcióinak csoportosítása

Alkohol – aldehid illetve

alkohol – keton átalakulás

egyenlete

Karbonsavak

Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak,

olajsav

Telített és telítetlen zsírsavak élettani

hatása

Szappanok

A tisztító hatás mechanizmusa

Észterek:

Gyümölcsészterek, zsírok, olajok

Aszkorbinsav (C-

vitamin)

Szappangyártás

A természetazonos

aroma fogalma

Szerves savak képletének

gyakorlása

Észter képződés folyamatának

felírása

63

Fehérjék

Aminosavak felépítése.

Fehérjék felépítése és tulajdonságai,

reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és

hő hatására

A DNS szerepe a fehérjeszintézisben

Aminosavak szerkezetének,

kapcsolódásának gyakorlása

A DNS szerkezetének

értelmezése.

Műanyagok Csoportosítási szempontok:

Természetes és mesterséges alapú

műanyagok (gumi, polietilén)

Polimerizációs és kondenzációs

műanyagok (pl. teflon, műgyanták)

Hőre lágyuló és hőre keményedő

műanyagok

Az újrahasznosítás lehetőségei

Dioxinok keletkezése, tulajdonságai.

Műanyagok

adalékanyagai:

lágyítószerek fémek stb.,

Műanyagok különböző

típusainak előfordulása

környezetünkben.

Halmazok

Gázok

Számítások az Avogadro törvénnyel

kapcsolatban.

Szilárd anyagok

Összefüggés a kristályrács-típus, a

kémiai kötés és az anyag tulajdonságai

között

Számítási feladatok gyakorlása,

egyensúlyi folyamatok felírása.

Kémiai reakciók

Reakciók körülményei: reakciósebesség,

aktiválási energia, katalizátor kémiai

egyensúly (egyensúlyt befolyásoló

tényezők)

Energiaváltozások:

hőenergia-változás; reakcióhő, képződéshő,

Hess tétel

elektromos energia változás; galvánelemek,

standard potenciál

Sztöchiometriai számítások

Gyakorlások Hess tétele alapján

Egyszerűbb egyenletből kiindzlva,

analóg párral megoldható

feladatok gyakorlása

Fogyasztóvédelem Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok

(E-számok), vegyszermaradványok,

háztartási vegyszerek, kozmetikumok

célszerű és tudatos használatuk

Vegyszerek élettani hatásának

felismerése, csoportosítása


Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés;

oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok,

felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése;

szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje

szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a

hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai.

KÉMIA középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei

1. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet

Atom Fogalmi szint az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő),

a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük,

relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám.

Értse az atom semlegességét.

Tudja alkalmazni az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot.

Kondenzációs reakció

Szénhidrátok, cukrok

Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor

keményítő, cellulóz

Papír és cellulóz alapú textíliák

A papírgyártás környezetszennyező hatása

A legfontosabb szénhidrogénak

csoportosítása összetétel,

szerkezet,

C-szám alapján

64

Elem Fogalmi szint az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok

(Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki

életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg.

Értse

Elektronszerkezet

Fogalmi szint

atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív

ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú

és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és

telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.

A periódusos

rendszer

Fogalmi szint az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és

mellékcsoport.

Értse

az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.

Tudja

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt

hely kapcsolatát az s- és p-mezőben,

megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

Az atomok mérete Fogalmi szint az atommag és az atom méretviszonyai.

Értse

az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban.

Tudja

összehasonlítani

a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát.

Az ionok

Fogalmi szint kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból,

elnevezésüket (-id).

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

Elektronegativitás

(EN)

Fogalmi szint elektronegativitás fogalma (Pauling).

Értse az EN változását a periódusos rendszerben.

Tudja

összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át,

alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

1.2 Kémiai kötések

Elsőrendű kémiai

kötések

Fogalmi szint ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.

Értelmezze

Értse

az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva.

mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát.

Tudja

a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét.

Másodrendű

kémiai kötések

Fogalmi szint diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés.

Értse

Értelmezze

a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását,

a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit.

a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.

1.3 Molekulák,

összetett ionok

Molekula

Fogalmi szint molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár.

A kovalens kötés

Fogalmi szint

- és -kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia

fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált -

kötés.

Értse, értelmezze

a - és a -kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a

delokalizált -kötést a benzol molekulája alapján.

Tudja

ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban,

megállapítani a vegyértéket a molekulákban,

megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján.

A molekulák

térszerkezete

Fogalmi szint elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula

polaritása.

Értelmezze

egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.),

a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás).

65

Tudja

megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban,

megállapítani a molekulák polaritását.

Összetett ionok Fogalmi szint összetett ion fogalma.

Értse

összetett ionok képződésének lehetőségeit:

a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát,

az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát,

foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

1.4 Anyagi halmazok

Anyagi halmaz

Fogalmi szint anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis.

Tudja

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a

komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint.

Állapotjelzők

Fogalmi szint jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”).

Halmazállapotok,

halmazállapot-

változások

Fogalmi szint gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot,

amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.

Értse, értelmezze

a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió,

összenyomhatóság),

az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak

és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont

és a rácstípus közti kapcsolatot,

a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok

forráspontjának alakításában.

Tudja

adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők

kapcsolatát.

1.4.1 Egykomponensű anyagi

rendszerek

1.4.1.1

Kristályrácsok

Fogalmi szint rácsenergia.

Tudja besorolni az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.

– Ionrácsos

kristályok

Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

Értse, értelmezze az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.

– Atomrácsos

kristályok


Értse, értelmezze a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.

– Fémrácsos

kristályok


Értse, értelmezze a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Tudja értelmezni

– Molekularácsos

kristályok


Értse, értelmezze a molekularácsos anyagok jellemzőit.

Tudja értelmezni

1.4.1.2 Átmenet a

kötés- és

rácstípusok között

Értelmezze

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

1.4.2 Többkomponensű rendszerek

1.4.2.1

Csoportosítás

Fogalmi szint homogén, heterogén és kolloid rendszer.

Értse

a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete).

1.4.2.2 Diszperz

rendszerek

Fogalmi szint a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab,

emulzió, szuszpenzió).

Tudjon értelmezni

Tudja besorolni

egyszerű kísérleteket.

a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba.

66

1.4.2.3 Kolloid

rendszerek

Fogalmi szint

a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy

Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő

kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.

Tudjon

példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

1.4.2.4 Homogén

rendszerek

Fogalmi szint elegy, oldat.

– Oldatok Fogalmi szint

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság

hőmérsékletfüggése,

gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.

Értelmezze

az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel,

ionkristályok oldódásának mechanizmusát,

az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.

Tudja

Tudjon

alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet,

jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat,

használni oldhatósági táblázatokat.

Egyéb Tudja használni

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

1.5 Kémiai

átalakulások

Kémiai reakció Fogalmi szint kémiai reakció fogalma, aktiválási energia.

Értse

a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés).

Tudja jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon.

Képlet Fogalmi szint összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet

fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.).

Tudja megadni

a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét.

Kémiai egyenlet

Fogalmi szint sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás

elve.

Értse, értelmezze

a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit,

az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek

írásának alapelveit.

Tudja az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.

1.5.1 Termokémia

1.5.1.1 A

folyamatok

energiaviszonyai

Fogalmi szint endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.

Értse

a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások

exoterm vagy endoterm jellegét.

Tudja ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait.

1.5.1.2 Reakcióhő

Fogalmi szint reakcióhő fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma,

jelölése, mértékegysége; Hess tétele.

Értse

a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján.

Tudja ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

1.5.2

Reakciókinetika

1.5.2.1

Reakciósebesség

Fogalmi szint

a reakciók csoportosítása sebességük szerint,

a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció

esetében),

a hőmérsékletváltoztatás hatása a reakciósebességre.

Tudja elemezni a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

1.5.2.2 Katalízis Fogalmi szint katalizátor fogalma.

Értelmezze a katalizátor hatását.

Tudja ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

1.5.3 Egyensúly

1.5.3.1

Megfordítható

reakciók

Értse a megfordítható folyamat lényegét.

67

1.5.3.2 Egyensúly

Fogalmi szint

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly

törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a

legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

Értelmezze

a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai

egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly

megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2

NH3

és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción,

a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát.

Tudja

felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet

alapján.

1.5.4 A kémiai

reakciók típusai

1.5.4.1 Sav–bázis

reakciók

Fogalmi szint sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség,

Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség.

Értse, értelmezze

a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját,

kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

Tudja felismerni

a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint

az NH4+, a CO3

2– és a víz reakciójában.

– A vizes oldatok

kémhatása

Fogalmi szint a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és

semleges kémhatás.

Értelmezze

az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást,

kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú

pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával.

Tudja

megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke),

összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és

lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.

– Sav–bázis

indikátorok

Fogalmi szint univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz.

Tudjon értelmezni

Tudja megadni

egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál

indikátor és pH papír használatával).

a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban.

– Közömbösítés Fogalmi szint

Értse

a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a

nemfémoxidok és lúgoldatok reakcióit.

Tudjon jelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfémoxidok és lúgoldatok közötti

reakciót sztöchiometriai egyenlettel.

– Sók hidrolízise Értelmezze a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

1.5.4.2

Elektronátmenettel

járó reakciók

Fogalmi szint oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám

fogalma.

Értelmezze

Értse

az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét

példa alapján.

az oxidációs szám kiszámításának szabályait.

Tudja

Tudjon elemezni

értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát

tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban,

kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani

az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert

oxidációsszámváltozás alapján.

egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban.

1.5.4.3 Egyéb,

vizes oldatban

végbemenő kémiai

reakciók

Fogalmi szint csapadék, gázfejlődés.

Értelmezze

a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

Tudjon elemezni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű

kísérleteket.

1.5.4.4 Egyéb Fogalmi szint egyesülés, bomlás, disszociáció.

68

reakciók Tudja besorolni a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.

1.5.5 Elektrokémia

1.5.5.1

Galvánelem

Fogalmi szint

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód,

elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége,

standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard

fémelektród, jelölése.

Jelölje

Értelmezze és

jelölje

Értse

a Daniell-elemet.

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben.

az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród

felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait.

Tudja jelölni

egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai

egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

Tudja megbecsülni a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján.

1.5.5.2 Elektrolízis Fogalmi szint elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat

elektrolízise.

Értse

az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában,

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis

folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

Tudja jelölni

egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

1.5.5.3 Az

elektrolízis

mennyiségi

viszonyai

Fogalmi szint

Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze az elektrolízis mennyiségi törvényeit.

1.5.5.4 Egyéb Tudja használni a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2. Szervetlen kémia

2.1 Hidrogén

Anyagszerkezet Fogalmi szint izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T).

Értse a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását,

rácstípusát.

Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség.

Értse

az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát,

a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét.

Értse

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal,

a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét.

Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban.

Előfordulás,

előállítás,

felhasználás

Fogalmi szint laboratóriumi előállítás (cink + sósav)

Tudja értelmezni az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Egyéb Tudja használni a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.2 Nemesgázok

Anyagszerkezet Értse a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét.

Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot.

Értse reakciókészségüket.

Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos

információkat.

Tudja használni a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.3 Halogénelemek és vegyületeik

2.3.1

Halogénelemek

– Anyagszerkezet

Értse

a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát.

– Tulajdonságok Fogalmi szint a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.

Fogalmi szint a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása.

Értelmezze

a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel

(a standardpotenciálok alapján).

Tudjon értelmezni

Tudja megadni

egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján.

69

– Előállítás Fogalmi szint a klór laboratóriumi előállítása sósavból.

– Felhasználás,

előfordulás

Tudja szemléltetni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján

Tudja értelmezni a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

– Élettani hatás Fogalmi szint mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban.

Értse

Egyéb Tudja használni a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.3.2

Halogénvegyületek

– Csoportosítás Fogalmi szint kötéstípus szerint (ionos és kovalens).

Tudja

csoportosítani a tanult kloridokat.

2.3.2.1 Hidrogén-

halogenidek (HF,

HCl, HBr, HI)

– Anyagszerkezet Értse a HCl molekulaszerkezetét, polaritását.

– Tulajdonságok Fogalmi szint a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.

Értse

Fogalmi szint sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav).

Értse

a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

Tudja

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

– Előfordulás,

előállítás,

felhasználás

Tudja értelmezni a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és

egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

2.3.2.2 Kősó (NaCl)

– Halmazszerkezet Fogalmi szint a kősó rácstípusa.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Értse

az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

– Előfordulás,

felhasználás

Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító

hatásával kapcsolatos információkat.

2.3.2.3 Ezüst-

halogenidek (AgCl,

AgBr, AgI)

2.3.2.4 Hypo

(NaOCl-oldat)

Fogalmi szint kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi

szempontok.

Értelmezze

2.3.2.5 Egyéb Tudja használni a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

2.4 Az

oxigéncsoport

elemei és

vegyületeik

Az oxigéncsoport

elemei (O, S, Se,

Te)

Fogalmi szint Müller Ferenc (tellur).

Értse

az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.

2.4.1 Oxigén

– Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia.

Értse az O2 szerkezetét.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés.

Tudja értelmezni

az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az

oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Előfordulás

Fogalmi szint elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.

– Élettani szerep

Értse

az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve

az alsó légrétegekben.

70

– Előállítás,

keletkezés (O2)

Fogalmi szint ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből).

– Felhasználás,

előállítás

Tudja értelmezni az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

– Egyéb Tudja használni a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.4.2

Oxigénvegyületek

– Csoportosítás Fogalmi szint oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

2.4.2.1 Dihidrogén-

peroxid (H2O2)

2.4.2.2 Oxidok

– Csoportosításuk Tudja csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.

Víz (H2O)

– Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, alakját, polaritását.

– Tulajdonságai Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől.

Értse az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát.

Fogalmi szint amfotéria.

Értelmezze autoprotolízisét.

Tudja a reakcióit savakkal, bázisokkal.

– Természetes vizek Fogalmi szint édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz).

Értse

a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek,

eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását.

– Vízkeménység Fogalmi szint állandó és változó keménység.

Értse

a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere).

– Élettani szerep

Fogalmi szint oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban.

Fontosabb fém-

oxidok

Fogalmi szint a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa,

vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása.

Tudja felírni reakciójukat savakkal.

2.4.2.3 Hidroxidok

Fontosabb fém-

hidroxidok

Fogalmi szint

a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalcium-hidroxid (oltott mész) színe,

halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása.

Értse a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiviszonyait.

Tudja felírni a reakciójukat savakkal.

Fogalmi szint

Egyéb Tudja használni az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

2.4.3 Kén

– Anyagszerkezet Fogalmi szint a kén molekulaszerkezete.

Értse

a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság.

Értse a reakcióját oxigénnel, fémekkel.

Tudja értelmezni

a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.4.4 A kén

vegyületei

2.4.4.1 Dihidrogén-

szulfid, kén-

hidrogén (H2S)

– Anyagszerkezet Értse

– Tulajdonságok Fogalmi szint

– Élettani hatása Fogalmi szint

71

– Előfordulás,

előállítás,

felhasználás

Tudja értelmezni

2.4.4.2 Kén-dioxid

(SO2)

– Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását.


Értelmezze

Fogalmi szint

Értelmezze

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását.

– Előállítás Fogalmi szint kénből.

Tudja az előállítás reakcióegyenletét.

– Felhasználás Fogalmi szint kénsavgyártás, konzerválás.

–

Környezetszennyező

hatás

Értse a savas esők kialakulását és hatását.

2.4.4.3 Kén-trioxid

(SO3)

Értse

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.

2.4.4.4 Kénessav

(H2SO3) és sói

– Tulajdonságok Fogalmi szint

2.4.4.5 Kénsav

(H2SO4)

– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés

szabályai.

Fogalmi szint sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás.

Értse a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának

reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves

vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását

Tudja értelmezni a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket.

– Ipari előállítás Értse a kénsavgyártás lépéseit.

– Felhasználás Fogalmi szint akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer-

és mosószergyártás.

Tudja szemléltetni

– Egyéb Értse a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat.

– Sói Fogalmi szint szulfátok.

– Fontosabb

szulfátok

Fogalmi szint a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb

felhasználása.

2.4.4.6 Nátrium-

tioszulfát (fixírsó,

Na2S2O3)

Fogalmi szint

2.4.4.7 Egyéb Tudja használni az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

2.5 A nitrogéncsoport elemei és

vegyületeik

2.5.1 Nitrogén

– Anyagszerkezet Értse a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását,

rácstípusát.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság.

Fogalmi szint reakciókészség.

Értse a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel.

– Előfordulás,

előállítás,

felhasználás

Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

– Egyéb Tudja használni a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.5.2

Nitrogénvegyületek

72

2.5.2.1 Ammónia

(NH3)

– Anyagszerkezet Értse a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság.

Értelmezze az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a

szökőkút-kísérletet.

Tudja értelmezni az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

Fogalmi szint sav–bázis sajátsága.

Értelmezze reakcióját vízzel, savakkal.

– Előfordulás Fogalmi szint szerves anyagok bomlásterméke.

– Előállítás Fogalmi szint ipari előállítása.

Értse az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit.

– Felhasználás Fogalmi szint hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás.

– Sói Fogalmi szint ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli).

Értse az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

2.5.2.2 Nitrogén-

oxidok

– Tulajdonságok,

előállítása, élettani

hatás,

Fogalmi szint

Értse

Nitrogén-dioxid

(NO2)

– Tulajdonságok,

élettani hatás

Fogalmi szint szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás

– Előállítás Fogalmi szint laboratóriumi előállítás.

2.5.2.3

Salétromossav

(HNO2)

– Sói Fogalmi szint

2.5.2.4 Salétromsav

(HNO3)


– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság.

Értelmezze

Fogalmi szint sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység).

Értse a reakcióját vízzel, bázisokkal,

a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását.

Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban.

– Felhasználás Fogalmi szint választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar,

robbanószeripar.

– Sói Fogalmi szint nitrátok.

– Fontosabb nitrátok Fogalmi szint az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb

felhasználása, környezetvédelmi szempontok.

Értelmezze a pétisó összetételét.

2.5.2.5. Egyéb Tudja használni az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

2.5.3 Foszfor

– Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia.

– Tulajdonságok Fogalmi szint a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.

Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket.

Fogalmi szint gyúlékonyság.

Értelmezze reakcióját oxigénnel.

– Élettani hatás Fogalmi szint a módosulatok eltérő élettani hatása.

– Felhasználás,

előfordulás,

előállítás

Fogalmi szint gyufa (Irinyi János).

Tudja értelmezni

2.5.4

Foszforvegyületek

2.5.4.1 Difoszfor-

pentaoxid (P2O5)

73

2.5.4.2 Foszforsav

(ortofoszforsav,

H3PO4)


– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság.

Értse

Fogalmi szint sav–bázis jelleg, észterképzés.

Értse a reakcióját vízzel.

– Élettani hatás,

felhasználás

Tudja értelmezni az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával

kapcsolatos információkat.

– Sói Fogalmi szint foszfátok.

2.5.4.3. A

foszforsav

fontosabb sói

– Szabályos sók

Fogalmi szint

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota,

vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek),

környezeti hatásuk (eutrofizáció).

– Savanyú sók Fogalmi szint

2.5.4.4. Egyéb Tudja használni a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek,

információk értelmezésében.

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik

2.6.1 Szén

– Előfordulás Fogalmi szint gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének),

természetes (ásványi) és mesterséges szenek.

Értse a módosulatok halmazszerkezetét.

– Tulajdonságok Fogalmi szint a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos

vezetése.

Értelmezze

anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait.

Fogalmi szint redoxi sajátság.

Értse a szén reakcióját széndioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel.

Tudja felírni a reakció egyenletét különböző fémoxidokkal.

– Felhasználás Fogalmi szint redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród,

szénkefe, ékszer.

– Egyéb Tudja használni a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6.2 A szén

vegyületei

2.6.2.1 Szén-

monoxid (CO)

– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság.

Értse égését.

Tudja felírni szerepét a vasgyártásban.

– Előfordulás Fogalmi szint képződés nem tökéletes égéskor.

– Élettani hatás Fogalmi szint mérgező hatás, teendők szénmonoxidmérgezés esetén.

– Előállítás,

felhasználás

Tudja értelmezni előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Értelmezze

2.6.2.2 Szén-dioxid

(CO2)

– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég).

Értse levegőhöz viszonyított sűrűségét.

Fogalmi szint éghetőség (nem éghető).

Értse a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát),

a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel.


– Előfordulás,

keletkezés

Fogalmi szint légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke.

– Élettani és

ökológiai hatás

Fogalmi szint a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre.

Értse az üvegházhatást.

74

– Laboratóriumi

előállítás

Fogalmi szint mészkőből sósavval.

Értse a laboratóriumi előállítás egyenleteit.

– Felhasználása Fogalmi szint hűtés, üdítőitalok, tűzoltás.

2.6.2.3 Szénsav

(H2CO3)

– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét.

– Tulajdonságok Fogalmi szint savbázis jelleg.

Értse bomlékonyságát, reakcióját vízzel.

Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban.

– Sói Fogalmi szint karbonátok, hidrogén-karbonátok.

– Fontosabb

karbonátok

Fogalmi szint a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalciumkarbonát (mészkő, márvány), a

magnéziumkarbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb

felhasználása.

Értse a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását.

– Fontosabb

hidrogénkarbonátok

Fogalmi szint a szódabikarbóna, a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát színe, halmazállapota,

vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége.

Értse a cseppkő és a vízkő képződését.

Tudja értelmezni a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat.

2.6.2.4. Egyéb Tudja használni a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

2.6.3 Szilícium

– Anyagszerkezet Értse rácstípusát.

– Tulajdonságai Fogalmi szint félvezető sajátsága.

Értse

– Előfordulás Fogalmi szint gyakorisága, agyagásványok.

– Felhasználás Fogalmi szint elektronika, ötvöző elem.

– Egyéb Tudja használni a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6.4 Szilícium-

vegyületek

2.6.4.1 Szilícium-

dioxid (SiO2)

– Halmazszerkezet Fogalmi szint a kvarc rácstípusa.

Értse

– Tulajdonságok Fogalmi szint a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás.

Értse

– Előfordulás Fogalmi szint drágakövek, homok.

– Felhasználás Fogalmi szint üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás.

– Az üveg Fogalmi szint összetétele, felhasználása.

Értse

2.6.4.2 Szilikonok

– Gyakorlati

jelentőség

Fogalmi szint

Értse

2.6.4.3. Egyéb Tudja használni a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

2.7 Fémek

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek).

Értelmezze

– Ötvözetek Fogalmi szint ötvözet fogalma

– Előállítás Fogalmi szint elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes).

Értse az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság

közti kapcsolatot.

– Korrózió Fogalmi szint a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos

fémvédelem).

Értelmezze a rozsdaképződés folyamatát.

Tudjon elemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel

kapcsolatban.

2.7.1 Az s-mező

fémei

– Anyagszerkezet Fogalmi szint alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés.

Értelmezze a vegyértékelektron-szerkezetüket.

75

– Tulajdonságok Fogalmi szint sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság.

Fogalmi szint redoxi sajátság (EN, standardpotenciál).

Értse a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket),

reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben

megmutatkozó különbségek okát.

Tudja értelmezni a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Előfordulás Fogalmi szint vegyületekben (példákkal).

– Ionjaik Fogalmi szint ionjaik töltése, színe.

Értse

– Élettani hatás Fogalmi szint K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe.

2.7.2 A p-mező

fémei

2.7.2.1 Alumínium

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés.

Értelmezze

Fogalmi szint redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás.

Értse a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és

savoldatokkal.

Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban.

– Előfordulás Fogalmi szint bauxit, kriolit, agyagásványok.

– Előállítás Fogalmi szint bauxit, timföld.

Értse az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait.

– Felhasználás Fogalmi szint főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek).

– Ionja Fogalmi szint színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).

2.7.2.2 Ón és ólom

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság.

Értse a viselkedésüket szabad levegőn.

– Egyéb Fogalmi szint savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.

2.7.3 A d-mező

fémei

2.7.3.1 Vascsoport

(Fe, Co, Ni)

– Anyagszerkezet Értse a vas vegyértékelektron-szerkezetét.

– Tulajdonságok Fogalmi szint a vas mechanikai tulajdonságai.

Értse

Fogalmi szint redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás.

Értse a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal.


– Az ionok Fogalmi szint oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+)

a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok).

– Előfordulás Fogalmi szint vasércek.

– Előállítás Értelmezze az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a

termékeket.

– Felhasználás Fogalmi szint öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).

2.7.3.2 Rézcsoport

(Cu, Ag, Au)

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés.

Fogalmi szint redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn.

Értse a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal.


– Előfordulás Fogalmi szint

– Ionjaik Fogalmi szint oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+).

Értse

– Élettani hatás Fogalmi szint biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk.

– Felhasználás Fogalmi szint elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz,

bronz);

vegyületeik: permetezés (rézgálic).

2.7.3.3 Cink

– Anyagszerkezet Értse vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát.

– Tulajdonságok Fogalmi szint nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál).

Értse a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal.

76


– Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos

információkat.

2.7.3.4 Higany

2.7.3.5 Egyéb Tudja használni a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.7.3.6 Egyéb

átmenetifém-

vegyületek

3. Szerves kémia

3.1 A szerves vegyületek általános

jellemzői

Szerves anyag Fogalmi szint a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler),

organogén elemek.

Értse a szénatom molekulaképző sajátságait.

A szerves molekulák

szerkezete

Fogalmi szint konstitúció, konfiguráció, konformáció.

Értse

Tudja megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét.

Izoméria

– Az izoméria típusai

Fogalmi szint az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria),

geometriai (cisz-transz) izomerek.

Értse a cisztransz izomériát a but-2-én példáján.

Tudja felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit.

Homológ sor Fogalmi szint homológ sor fogalma.

Funkciós csoport Fogalmi szint funkciós csoport fogalma, nevük, képletük.

Tudja felismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

A szerves vegyületek

csoportosítása

Fogalmi szint csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Tulajdonságok Értse az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket.

– Reakciótípusok Fogalmi szint a -kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe,

szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció.

Tudja felismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

3.2 Szénhidrogének

3.2.1 Alkánok,

cikloalkánok

(Paraffinok,

cikloparaffinok)

Alkán, cikloalkán

(paraffin,

cikloparaffin)

Fogalmi szint Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

– Nevezéktan Fogalmi szint az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok

(normális láncú, izo-propil) nevei, a szénatom rendűsége.

Értse az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb

szénlánc, sorszámozás).

Tudja elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat.

– Izoméria Értse a konstitúciós izoméria lehetőségeit.

– Anyagszerkezet Értse a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül,

a polaritásukat, rácstípusukat.


Értelmezze az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban.

Tudja

összehasonlítani

bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás.

Hasonlítsa össze

Értelmezze

reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel.

a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból.

Tudja kísérlettel igazolni a reakciókészségüket,

felírni tökéletes égésük egyenletét,

felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását.

– Előfordulás Fogalmi szint földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin,

környezetvédelmi vonatkozások.

77

Értelmezze a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot.

– Felhasználás Fogalmi szint energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom,

halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása.

Értse a szintézisgáz előállítását.

3.2.2 Alkének

(olefinek)

Alkén (olefin) Fogalmi szint alkén, olefin fogalma, általános összegképlet.

– Nevezéktan Fogalmi szint a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél,

vinilcsoport.

Tudja megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét.

– Izoméria Fogalmi szint konstitúciós izoméria, geometriai izoméria.

Értse az izomériát a butén példáján.

– Molekulaszerkezet Értelmezze a térbeli alkatot az etén példáján,

az olefinek polaritását.


Értse az op. és fp. változását a homológ sorban.

Fogalmi szint kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés),

polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése.

Értelmezze a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését

(reakcióegyenletekkel, a folymatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén

polimerizációját.

Tudja értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes

égésük egyenletét.

– Előállítás Fogalmi szint iparban kőolajból.

Értse az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

3.2.3 Több kettős

kötést tartalmazó

szénhidrogének

3.2.3.1 Diének Fogalmi szint dién fogalma.

– Nevezéktan Fogalmi szint buta-1,3-dién, izoprén.

– Anyagszerkezet Fogalmi szint a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).

Értse

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció

Értse a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal,

a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját.

– Felhasználás Fogalmi szint műgumi

3.2.3.2 Természetes

poliének

Fogalmi szint kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.

Értelmezze

3.2.4 Alkinok

Alkin Fogalmi szint alkin fogalma.

3.2.4.1 Etin

(acetilén)

Molekulaszerke-zet

Értse

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását.

– Fizikai

tulajdonságok

Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban).

Tudja értelmezni az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket.

Fogalmi szint robbanékonyság, égés, addíció.

Értse, értelmezze a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel),

hidrogén-, HCl-, bróm- vízaddícióját és körülményeit.

Tudja értelmezni az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket.

– Előállítás Fogalmi szint iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet).

– Felhasználás Tudja értelmezni felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

3.2.5 Aromás

szénhidrogének

Fogalmi szint aromás vegyület.

3.2.5.1 Benzol

– Molekulaszerkezet

Fogalmi szint hat delokalizált -elektron.

Értelmezze a térszerkezetét, polaritását.

Tudja

összehasonlítani


Fogalmi szint kormozó égés, szubsztitúció.

78

Értse a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók

körülményeivel).

– Előállítás Fogalmi szint

– Élettani hatás Fogalmi szint rákkeltő hatás.

3.2.5.2 Toluol, sztirol Fogalmi szint képletük, halmazállapotuk.

Értse

– Felhasználás Fogalmi szint oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik:

robbanószerek (pl. TNT).

3.2.5.3 Naftalin

3.2.5.4 Egyéb Tudja használni a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

3.3

Halogéntartalmú

szénhidrogének

Elnevezés Fogalmi szint alkil-halogenid, szabályos elnevezés.

Tudja a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését.

Anyagszerkezet Értse polaritásukat.

Tulajdonságok Fogalmi szint a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.

Értse

Kémiai reakciók Fogalmi szint polimerizáció (vinil-klorid).

Felhasználás Fogalmi szint oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer

(szén-tetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC).

Környezetvédelmi

vonatkozások

Fogalmi szint mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

Egyéb Tudja használni a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

3.4 Oxigéntartalmú

szerves vegyületek

Egyszerű funkciós

csoportok

Fogalmi szint hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport).

Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Összetett funkciós

csoportok és

származtatásuk

Fogalmi szint karboxil-, észtercsoport.

Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Vegyület-csoportok Fogalmi szint alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav.

Tudja csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.

3.4.1

Hidroxivegyületek

3.4.1.1 Alkoholok Fogalmi szint alkohol fogalma.

Értse a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét,

az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét.

Tudja

megállapítani

a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét.

– Nevezéktan Fogalmi szint az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz,

borszesz, glikol, glicerin).

Tudja az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását.

– Anyagszerkezet Értse a polaritásukat.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében).

Értse a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság

meghatározásában.

Tudja viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű

alkánokéhoz.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal

(észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok

oxidációja.

Értse az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol

és a propán-2-ol oxidációját.

Tudja értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos

egyszerű kémcsőkísérleteket.

– Előfordulás Fogalmi szint észterekben, kötötten.

79

– Élettani hatás Fogalmi szint az etanol, a metanol mérgező hatása.

– Előállítás Fogalmi szint a metanol (szintézisgázból),

etanol (eténből, illetve erjesztéssel).

Értse, ismerje az előállítási egyenleteket.

– Felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti

vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Értelmezze

3.4.1.2 Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma.

3.4.1.2.1 Fenol Fogalmi szint karbolsav.

– Anyagszerkezet Értse polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín, szag, oldhatóság.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság, sóképzés.

Értelmezze a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével).

– Élettani hatás Fogalmi szint baktériumölő, mérgező.

– Felhasználás Fogalmi szint fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

3.4.2 Éterek

– Nevezéktan Fogalmi szint csoportnevek + éter.


– Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.

Értelmezze az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

Fogalmi szint a dietil-éter gyúlékonysága.

– Előállítás Fogalmi szint szimmetrikus étereké.

Értse a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit.

– Felhasználás Fogalmi szint a dietil-éter felhasználása.

3.4.3 Oxovegyületek

– Csoportosítás Fogalmi szint aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport).

– Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid,

acetaldehid, aceton).

Tudja a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását.

– Anyagszerkezet Értse az oxocsoport polaritását.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint redukciójuk alkohollá, oxidációjuk.

Értse a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti

különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció).

Tudja értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket,

felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton

példáján

– Előállítás Fogalmi szint formaldehid (metanolból).

– Felhasználás Fogalmi szint formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer).

– Élettani hatás Fogalmi szint formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás),

aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

3.4.4 Karbonsavak

– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú

monokarbonsavak általános képlete.

Tudja a tanult karbonsavakat csoportba sorolni.

– Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav,

olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav

acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.

– Anyagszerkezet Értse a karboxilcsoport polaritását.


Értse a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság

meghatározásában.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis jelleg, észterképződés

Értse az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-

karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi

erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját.

Tudja értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Előállítás Értse az ecetsav előállításának folyamatait.

– Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal


80

3.4.4.1 Egyéb

funkciós csopor-tot

tartalmazó

karbonsavak

Fogalmi szint tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert.

Tudja alkalmazni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal


3.4.4.3 A

karbonsavak sói

Fogalmi szint elnevezésük, halmazállapotuk.

– Felhasználás Értse a szappan tisztító hatását.

3.4.5 Észterek

– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

3.4.5.1 Karbonsav-

észterek

– Nevezéktan Tudja az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).

– Kémiai reakció Fogalmi szint lúgos hidrolízis.

Értse az etil-acetát hidrolízisét.

Tudja értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Előállítás Fogalmi szint savból és alkoholból.

– Felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat.

– Zsírok, olajok

(gliceridek)

Fogalmi szint zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük,

biológiai jelentőségük.

Értelmezze a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás),

a telítetlenség kimutatását.

Tudja felírni

3.4.5.2

Szervetlensav-

észterek

Fogalmi szint nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep),

szulfátészterek (mosószer).

3.4.5.3 Egyéb Tudja használni az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,

információk értelmezésében.

3.5

Nitrogéntartalmú

szerves vegyületek

3.5.1 Aminok Fogalmi szint funkciós csoportjuk.

Tudja a C1 –C3 aminok elnevezését.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság.

Értse a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.

3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint aminosav fogalma.

– Példák Fogalmi szint glicin.

– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint.

– Szerkezet Fogalmi szint az -aminosav általános szerkezete.

Értelmezze az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapotuk.

Értse a glicin op.-jának magyarázatát.

Fogalmi szint amfotéria.

Értelmezze a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját.

– Előfordulás Fogalmi szint a fehérjékben, kötötten.

3.5.3 Savamidok Fogalmi szint funkciós csoport.

– Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai,

triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid).

Tudja

– Anyagszerkezet Fogalmi szint delokalizált pi-elektronrendszer.

Értse a polaritásukat, a síkalkatú -vázat.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot.

Értse az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

Tudja

viszonyítani

– Kémiai reakciók Fogalmi szint

3.5.4

Nitrogéntartalmú

heterociklusos

vegyületek

3.5.4.1 Piridin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

81

Értse a polaritását.


Értelmezze

Fogalmi szint sav–bázis sajátság.

Értse a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

– Jelentőség Fogalmi szint vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza.

– Felhasználás Fogalmi szint alkohol denaturálására.

3.5.4.2 Pirimidin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

Értse a polaritását.

– Jelentőség Fogalmi szint a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók.

3.5.4.3 Pirrol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

– Jelentőség Fogalmi szint porfinváz (klorofill, hemoglobin).

3.5.4.4 Imidazol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

– Jelentőség Fogalmi szint fehérjealkotó (protonátvivő szerep).

3.5.4.5 Purin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

– Jelentőség Fogalmi szint a purinszármazékok nukleotidalkotók.

3.5.5 Gyógyszerek,

drogok, hatóanyagok

Fogalmi szint élettani, pszichikai hatásuk.

3.5.6 Egyéb Tudja használni a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,

információk (pl. a szenve-délybetegségek) értelmezésében.

3.6 Szénhidrátok

Csoportosítás Fogalmi szint mono-, di- és poliszacharidok.

3.6.1

Monoszacharidok

– Összegképlet Fogalmi szint CnH2nOn (3 n 7).

– Funkciós csoportok Fogalmi szint polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport.

Tudjon

felismerni

monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint.

– Molekulaszerkezet Fogalmi szint nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport.

Értse a gyűrűvé záródást.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, íz, vízoldhatóság.

Értse az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.

Fogalmi szint az aldózok redukáló hatása,

a ketózok átizomerizálódása,

karamellizálódás és elszenesítés.

Tudja értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.1.1

Glicerinaldehid

Fogalmi szint összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és

szintézisében.

Értse

3.6.1.2 1,3-

dihidroxi-aceton

Fogalmi szint

3.6.1.3 Ribóz és 2-

dezoxi-ribóz

Fogalmi szint összegképletük, a nukleotidok építőkövei.

Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat.

3.6.1.3 Glükóz

(szőlőcukor)

Fogalmi szint összegképlet.

– Molekulaszerkezet Értse a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, íz, halmazállapot, oldhatóság.

Értelmezze a fizikai tulajdonságait.

Értse, értelmezze az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-próbáját.

– Előfordulás,

jelentőség

Fogalmi szint vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület.

3.6.1.4 Fruktóz

(gyümölcscukor)

Fogalmi szint összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban.

Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.

3.6.2 Diszacharidok

– Származtatásuk Fogalmi szint monoszacharidokból, összegképletük.

Tudja felírni

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság.

Értse a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát,

82

a redukáló sajátság feltételét.

Tudjon

értelmezni

egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.2.1 Maltóz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló

hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő).

3.6.2.2 Cellobióz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló

hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz)

3.6.2.3 Szacharóz

(répacukor,

nádcukor)

Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei.

– Szerkezet Fogalmi szint konstitúció.

– Tulajdonságai Fogalmi szint halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló.

Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát.

– Jelentőség Fogalmi szint táplálék, növények.

3.6.3 Poliszacharidok Fogalmi szint általános képletük, származtatásuk.

– Tulajdonságok Fogalmi szint nem redukálók.

Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát.

– Hidrolízisük Fogalmi szint enzimes és savas.

Értelmezze a hidrolízis termékeit.

3.6.3.1 Cellulóz Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság,

szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar).

Értse

3.6.3.2 Keményítő Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció,

halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és

élelmiszeripar, ragasztógyártás).

Értse a kimutatását jóddal.

3.6.4 Egyéb Tudja használni a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.7 Fehérjék

Építőelemek Fogalmi szint -aminosavak.

Konstitúció Fogalmi szint peptidkötés (Emil Fischer),

primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger).

Értse a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését.

Térszerkezet Fogalmi szint szekunder struktúra: -redő (fibroin),

-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

Kimutatás, reakciók Fogalmi szint biuretpróba, xantoprotein-reakció,

reverzibilis és irreverzibilis koaguláció.

Értelmezze a kicsapódási reakciókat.

Tudja értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

Jelentőség Fogalmi szint szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák,

mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék).

Egyéb Tudja használni a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.8 Nukleinsavak

Építőelemek Fogalmi szint hidrolízisük termékei.

Konstitúció Fogalmi szint a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása.

Értse az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc

sematikus jelölését.

DNS, RNS Fogalmi szint eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a

polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a

láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben.

A DNS kettős hélixe Fogalmi szint összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick.

Tudja

megállapítani

a komplementerlánc bázissorrendjét.

Egyéb Tudja használni a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a

mutagén hatások) értelmezésében.

3.9 Műanyagok

Csoportosítás Fogalmi szint eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú),

feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív).

3.9.1 Természetes

alapú műanyagok

Fogalmi szint gumi, ebonit.

83

3.9.2 Szintetikusan

előállított

műanyagok

Fogalmi szint csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).

3.9.2.1

Polimerizációs

műanyagok

Fogalmi szint polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

3.9.2.2

Polikondenzációs

műanyagok

Fogalmi szint szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

3.9.2.3

Környezetvédelmi

szempontok

Fogalmi szint savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

3.9.3. Egyéb Tudja használni a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.10

Energiagazdálkodás

Hagyományos

energiaforrások

Fogalmi szint kőszén, kőolaj, földgáz.

Értse az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait.

Megújuló

energiaforrások

Tudja értelmezni leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia,

biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.

Alternatív

energiaforrások

Tudja értelmezni leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és

hátrányait.

Egyéb Tudja használni az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk

értelmezésében.

4. Kémiai számítások

4.1 Az

anyagmennyiség

Fogalmi szint relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele,

mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke;

sűrűség, jele, mértékegysége.

Értse a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel,

a következő összefüggéseket:

Mm

n , N

N

nA ,

m

V.

Tudja kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében,

megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét,

alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti

összefüggéseket.

4.2 Gázok Fogalmi szint Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele,

mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége;

gázok relatív sűrűsége.

Értse a következő összefüggéseket:

VV

nm ,

M

Vm

,

2

1

M

Md .

Tudja alkalmazni Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével

kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.

4.3 Oldatok,

elegyek,

keverékek

Oldatok, elegyek,

keverékek

összetétele

Fogalmi szint tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék);

anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása

tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva.

84

Értse a következő összefüggéseket:

m

mm mB %100 / ,

V

VV / VB 100 % ,

n

nn / nB %100 ,

cn

VB

B

oldat

.

Tudja alkalmazni

Tudja

a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeveékek

összetételével kapcsolatban;

a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével

kapcsolatban;

az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a

térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban;

az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével

és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

Egyéb, oldatokkal

kapcsolatos

feladatok

Tudja hogyan kell oldatot készíteni:

– vízmentes anyagból és oldószerből,

– hígítással, töményítéssel,

– keveréssel.

4.4 Számítások a

képlettel és a

kémiai

egyenlettel

kapcsolatban

Összegképlet Fogalmi szint az összegképlet jelentése.

Értse a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget.

Tudja alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai

számításokban,

meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg

ismeretében.

Sztöchiometria Fogalmi szint a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség.

Értse a kémiai egyenlet jelentéseit.

Tudja használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban,

alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel

kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban.

4.5 Termokémia Fogalmi szint reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége,

Hess tétele.

Tudja meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből,

használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.

4.6 Kémiai

egyensúly

Fogalmi szint

Tudja

4.7 Kémhatás Fogalmi szint pH, vízionszorzat.

Értse a vízionszorzatot:

Kv = [H+]·[OH–] .

Tudja alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és

[OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

4.8 Elektrokémia Fogalmi szint standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis.

Értse a következő összefüggést:

EMF= - –

85

Tudja

Tudja alkalmazni

kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva.

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai

számításokban.

A KÉMIA taneszköz jegyzéke

A vegyjel, a rendszám, az atomtömeg adatokon kívül az atomok elektronszerkezetére vonatkozó adatokat is

tartalmazó eszköz (periódusos rendszer)

A szerves vegyületek tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas vegyszerek (egyedi beszerzési lehetőséggel)

Az atomok periodikusan változó tulajdonságait (ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás,

méret, ionméret) bemutató eszköz, illetve eszközsorozat

Az atomok, ionok összetételét, elektronszerkezetét modellező eszköz, illetve eszközkészlet

Az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli helye közötti összefüggések felismerésére, illetve

begyakorlására alkalmas interaktív eszköz

A molekulák térbeli felépülését modellező eszköz

A kémiai kötések típusait szemléltető demonstrációs eszköz

Az anyagok kötéstípusaik szerinti besorolásának gyakorlására alkalmas interaktív eszköz

A kémiai egyensúly kialakulását folyamatában bemutató eszköz, illetve eszközsorozat

A kémiai egyensúly kialakulását befolyásoló tényezők szerepét modellező (szimuláló) interaktív eszköz

Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet

Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszközkészlet

Az elemek standardpotenciál értékeit ábrázoló eszköz

Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések begyakorlására alkalmas interaktív eszköz

A reakcióegyenlet írásának begyakorlására alkalmas interaktív eszköz az elemi lépésektől az összetett

redoxireakciók felírásáig

Az anyagmennyiség, a moláris tömeg és a moláris térfogat összefüggéseinek gyakorlására alkalmas

interaktív eszköz

A különböző típusú szerves vegyületek homológ sorozatainak felépülését bemutató eszköz, illetve

eszközsorozat

A szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést bemutató eszköz

A szerves vegyületek tulajdonságait, élettani és környezeti hatását bemutató eszköz

A szerves anyagok tulajdonságainak, felhasználásának, élettani és környezeti hatásának ismeretét elmélyítő

interaktív

Az élettani szempontból fontos, bonyolult molekulák és izomerjeik szerkezetét ábrázoló eszköz, illetve

eszközsorozat

A fehérjék felépülését, szerkezetét és fajlagosságát bemutató eszközsorozat

A nukleinsavak felépülését és biológiai szerepét bemutató eszköz

A mosószerek hatásmechanizmusát bemutató eszköz

A drogoknak a szervezetre és a személyiségre gyakorolt hatását bemutató eszköz

Az egészségvédő és károsító anyagokat, valamint hatásaikat bemutató eszköz

A háztartási szerves anyagok, vegyszerek felhasználását, a veszélyes hulladékok tárolását bemutató eszköz

Szerves vegyipari eljárásokat bemutató eszköz, illetve eszközsorozat

A fontosabb szerves vegyipari eljárások környezeti hatását bemutató eszköz

A leggyakoribb műanyagokat és monomerjeiket bemutató demonstrációs anyaggyűjtemény

Biotechnológiai eljárásokat bemutató vagy eszköz

A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz

A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz

A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz

A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz

Az ismeretek begyakorlására, alkalmazására, az érettségi vizsgára való felkészülésre alkalmas eszköz

86

Földünk és környezetünk


10-12. évfolyam


Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi

környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–

társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék.

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ

természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat.

A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük

korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív

részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában.

A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is.

Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti

őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is.


A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a

természetföldrajzi és a társadalmi–gazdasági történéseket. Főként arra kell törekedni, hogy a tanulók

rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan

tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt.

Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben

zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására.

Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az

időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző

földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására.

A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország

társadalmi–gazdasági és környezet jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük.

Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor.

Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális

információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CD–ROM, Internet

stb.) használatára.

10. évfolyam


Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi

tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése.

A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és

kőzetvizsgálati gyakorlatok.

A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati

diagramok elemzése.

A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése.

A vízállásjelentések értelmezése.

Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


87

A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése,

elhelyezkedése a világegyetemben.

A Föld, mint égitest, mozgásai és azok

következményei.

Tájékozódás a földrajzi térben és

időben.

Űrkutatás a Föld szolgálatában.

A Hold–expedíció

bemutatása. A Föld

felmelegedése. A

kőzetburok úszásának

modellezése. A

leggyakoribb ásványok,

kőzetek bemutatása. A

földrengések és a

vulkáni működés

mozgófilmes

bemutatása. A szél, a

víz, a jég munkájának

bemutatása. A földrajzi

övezetek képi

bemutatása.

A Nap felépítése

A külső és belső bolygók

jellemzése..

A Hold fázisváltozásai

A földrajzi fokhálózat jellemzői.

Az időszámítás.

Az űrkutatás eredményei,

hasznosításuk

A kőzetburok A Föld és a földi szférák kialakulása,

fejlődése.

Földünk gömbhéjas szerkezete.

A kőzetburok felépítése.

A lemeztektonika alapjai.

A kőzetburokban lejátszódó

folyamatok: vulkánosság, földrengés.

Ásványok és kőzetek keletkezése,

tulajdonságaik.

A belső és a külső erők szerepe a

felszín fejlődésében.

Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk,

átalakulásuk.

A bioszféra jellemzői

Ásványok és kőzetek

felismerése

A legnagyobb lemezek és a

fontosabb mikrolemezek ismerete,

elhelyezése a térképen

A Föld aktív zónái

A Föld nagy lánchegységeinek és

röghegységeinek topográfiai

elhelyezése

A légkör Anyagi összetétele, szerkezete.

Az időjárási–éghajlati elemek és

változásaik.

A légkör alapfolyamatai: felmelegedés,

csapadékképződés, légmozgások.

Ciklonok, anticiklonok, időjárási

frontok.

Általános légkörzés.

Felhőfajták, időjárási

jelenségek, műholdképek

elemzése

A napsugarak útja a légkörben

A monszun fajtái,

monszunterületek elhelyezése

A vízburok A vízburok tagolódása, elhelyezkedése,

víztípusai.

Az óceánok és a tengerek földrajzi

jellemzői.

A tengervíz fizikai, kémiai

tulajdonságai.

A tengervíz mozgásai.

A szárazföld vizei.

A szárazföldi jég.

A vízgazdálkodás alapjai,

árvízvédelem.

Tengeráramlások és

éghajlat

Topográfiai ismeretek gyakorlása

Hideg és meleg áramlatok

Tófejlődés

A felszín alatti vizek fajtái

Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

és övek kialakulása, jellemzőik.

A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek

és tagolódásuk.

Az élővilág, a talaj, a vízrajzi

jellemzők, a felszínformálódás

éghajlattól függő övezetessége.

A hegyvidékek függőleges

övezetessége.

A talaj kialakulása, talajfajták és

hasznosítása.

A levegő, a vizek és a talajok

szennyezése.

A z éghajlat változása a

múltban és a jövőben

Globális felmelegedés,

antropogén hatások

A mérsékelt illetve a forró övezeti

hegyvidékek függőleges

övezetességének összehasonlítása.

Éghajlati diagramok elemzése

A legjelentősebb ipari és

háztartási szennyezőanyagok,

veszélyes hulladékok


88

A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi

feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés

folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és

földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és

kőzetek keletkezését.

Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat.

11. évfolyam


Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi adottságait.

Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és

diagramok összehasonlító logikai elemzése.

Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról.

Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének

magyarázata, az okok feltárása. A sajtó- és a TV–figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális

környezeti problémákról.

Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Európa Európa helyzete, kialakulása és

természeti adottságai.

Európa népei, népességi folyamatai és

települései.

Az európai integráció folyamata.

Észak-Európa országai.

Nyugat-Európa jelentősebb országai.

Közép-Európa országai.

Kelet-Európa jelentősebb országai.

Európa helye a világban.

Az egyes kontinensek és

hazánk aktuális

természeti-társadalmi -

gazdasági problémái.

Példák gyűjtése a

társadalmi-gazdasági

élet fejlesztéséről.

A világgazdasági pólusok

helye és szerepe.

Települési hierarchiák,

településtípusok, a

népességkoncentráció

kialakulásának természet- és

társadalom földrajzi okai

Az EU regionális politikája és

mezőgazdasági támogatási

rendszere.

Az EU versenyképességének

problémái.

Hazánk helye és

kapcsolatai Európában

Magyarország földrajzi helyzete.

Magyarország természeti adottságai.

Népességünk földrajzi elhelyezkedése.

Népesedési folyamatok hazánkban.

Településeink.

Hazánk gazdasági szerkezete,

gazdasági fejlettsége.

Iparunk természeti és társadalmi alapja.

Iparunk főbb ágai.

Mezőgazdaságunk földrajzi és

társadalmi adottsága.

Mezőgazdaságunk főbb ágai.

Közlekedésünk.

Idegenforgalmunk adottságai.

Nemzetközi kapcsolataink, európai

integrációs törekvéseink.

Multinacionális cégek szerepe hazánk

gazdaságában.

A magyar mezőgazdaság

kihívásai.

Egyes régióink

idegenforgalmi tényezői.

A magyar településrendszer

hierarchiája, topográfiai ismeretek

Magyarország térszerkezete,

regionális politikája.

Topográfiai ismeretek gyakorlása

Magyarország helye az EU-ban,

Magyarország versenyképessége.

Kontinensek Ázsia természeti adottságai.

Ázsia népessége és gazdasága.

Ausztrália helye a világban.

Afrika természeti adottságai és

gazdasága.

Észak-, Közép- és Dél-Amerika

természeti adottságai.

Amerika helye és szerepe a világban.

A „kis tigrisek”

Afrika világpiaci

helyzete, a lemaradás

okai.

Latin – Amerika helye a

világgazdaságban

A legnagyobb ázsiai

népességkoncentrációk

Ázsia mezőgazdasága és ipara.

A z USA gazdasági körzetei


89

A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és

hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt

helyüket.

Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait

és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével,

kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását,

éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

12. évfolyam


Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése.

A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján.

Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt

hatásairól.

Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról.

Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól.

Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


A világ változó

társadalmi–gazdasági

képe

A gazdasági élet szerkezetének

átalakulása.

A gazdasági szektorok jellemzői.

A tercier és az informatika előretörése.

A világgazdaság jellemző folyamata.

A piacgazdaság.

A gazdasági ágazatok közötti területi

együttműködés lehetőségei.

A multinacionális vállalatok szerepe.

A működő tőke és a pénz világa.

A tőzsde.

A nemzetközi

együttműködés

lehetőségei, a nemzetközi

szervezetek szerepe a

világ társadalmi-

gazdasági életének

alakításában.

Nemzetközi tőkeáramlás.

Az adósságválság. A

világ meghatározó

pénzügyi szervezetei. Az

urbanizáció környezeti

következményei

A világgazdaság változásai az

1970-es évektől napjainkig.

A multinacionális és

transznacionális vállalatok, a

tőzsde és a legfontosabb

pénzpiaci műveletek.

A világgazdaságban

különböző szerepet

betöltő régiók, országok

és ország-csoportok

Kialakulásuk és változó szerepük a

világgazdaságban. Észak–Amerika,

Kelet és Délkelet–Ázsia, Európai Unió.

Fejlődő országok.

Általános problémáik és eltérő

fejlettségű csoportjaik, helyük és

szerepük a világgazdaságban.

Felzárkózásuk különböző lehetőségeik.

Adóparadicsomok

A világgazdaság átalakulása a

gyarmati rendszer felszámolása

után.

A nemzetközi pénzügyi

rendszerek

Tőkepiacok és árupiacok.

Az eladósodás és

következményei, tőke és

hiteláramlások az egyes térségek

között.

Globális világproblémák Természet és környezetvédelem.

A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a

talajszennyezés és védelem.

Az élővilág védelme.

A társadalmi tevékenység hatása a

környezet állapotára.

Demográfiai robbanás, túlnépesedés.

Az urbanizáció, mint globális probléma.

Élelmezési gondok.

Nyersanyag- és energiaválság.

A fenntartható fejlődés.

A jövő kihívásai.

Nemzetközi összefogás a

környezetvédelemben.

A különböző

interkulturális

konfliktusok.

A Szahel - övezet

gondjai.

A globalizáció

problémái, a nemzetközi

szervezetek szerepe a

világproblémák

megoldásában.

Az éghajlatváltozás

A szegénység problémái

A Kyotó-i és Tokió-i egyezmény.

90


A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a

tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését,

következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a

multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési

gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok

helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.

FÖLDRAJZ középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei

1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás

Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével.

Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot.

A térképek jelrendszere

Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit.

Ismerje fel térképen a domborzati formákat.

Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának

használatára.

Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit.

Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét.

Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat.

1.2. Térképi gyakorlatok Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat.

Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző

eszközök segítségével.

Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek

alapján.

Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni

földgömbön és térképen.

Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket.

Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni,

összevetni térképekkel.

Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére.

1.3. Az űrtérképezés Legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani

alkalmazásukra.

Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés

alapján légi- és űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

2.1. A Naprendszer kialakulása,

felépítése, helye a

világegyetemben

Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit.

Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben.

Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.

2.2. A Nap és kísérői

Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni

hőmérséklete).

Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri

következmé-nyeit.

Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait.

Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi

jellemzőiket.

Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát.

Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.

2.3. A Föld és mozgásai

Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő).

Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek

kialakulása közötti összefüggést.

Tengely körüli forgás Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását.

Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát.

Alkalmazza az alapvető átváltásokat:

15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna

1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség

91

Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt.

Nap körüli keringés

Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét.

Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat.

Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és

időpontját.

Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést.

2.4. Űrkutatás az emberiség

szolgálatában

Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.

3. A geoszférák földrajza

3.1. A kőzetburok

3.1.1. Földtörténet

Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és

hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit,

képződményeit.

Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti

eseményekkel.

3.1.2. A Föld szerkezete és

fizikai jellemzői

Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni.

Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit.

Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát.

Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján.

3.1.3. A kőzetburok szerkezete Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét.

Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát.

Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket.

3.1.4. A kőzetlemez-mozgások

okai és következményei

A kőzetlemezek mozgásai

Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit.

Magmatizmus és vulkánosság

Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát.

Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát.

Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint.

Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.

Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.

A földrengés Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a

lemezszegélyekkel.

Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire.

3.1.5. A hegységképződés

Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és

mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani.

Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, össze-függésüket a gyűrt- és röghegységek

kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra.

Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük

alapján.

Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra)

építőkövei

Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit.

Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.

Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat,

kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit,

gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az

előfordulásukra és a felhasználásukra.

Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt.

92

3.1.7. A Föld nagyszerkezeti

egységei

Ősmasszívumok (ősföld)

Röghegységek

Gyűrthegységek

Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység,

süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat

mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket.

Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.

Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait

(hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék).

Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrend-szer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.

Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrend-szer tagjait. Hasonlítsa össze a két

hegységrendszert.

Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek

formakincsét.

Süllyedékterületek, síkságok Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon

példát az egyes típusokra.

Mutassa be gazdasági jelentőségüket.

3.1.8. A földfelszín formálódása Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a

felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás).

Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínfor-mákat (mélyföld, alföld, fennsík,

dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság).

Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a

térképen és felismerni a térképvázlatban.

3.2. A levegőburok

3.2.1. A légkör kialakulása,

anyaga és szerkezete

Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat.

Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások

lényegét.

Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni.

Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító

hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

3.2.2. A levegő felmelegedése Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján.

Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét.

Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét.

Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet

napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival.

Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes

hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát.

Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek

összehasonlítására, elemzésére.

3.2.3. A légnyomás és a szél

A szelek

Ciklon és anticiklon

Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát.

Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Föld

forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában.

Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit.

Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra.

Időjárási frontok

Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket,

csapadékzónáikat.

A szél felszínformáló

tevékenysége

Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és

műholdfelvételeken.

Elemezzen időjárási térképeket.

Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen

a szél által formált képződményeket.

3.2.4. Az általános légkörzés

Az általános légkörzés rendszere

Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek

kialakulásának okait.

Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit

és kialakító tényezőiket.

Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon.

93

A monszun szélrendszer Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró

övezetben.

3.2.5. Víz a légkörben Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és

viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-

változás.

Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát.

Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát.

Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét.

3.2.6. Az időjárás és az éghajlat

Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati

elemek változásainak folyamatát, okait.

Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a

gazdaságban.

Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat

összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni.

3.3. A vízburok földrajza

3.3.1. A vízburok kialakulása és

tagolódása

Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek

vízháztartását meghatározó tényezőket.

3.3.2. A világtenger

Az óceánok és a tengerek

Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket.

A tengervíz fizikai és kémiai

tulajdonságai

Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz

fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit.

Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a

hozzáfolyással.

A tengervíz mozgásai

A világtenger társadalmi-

gazdasági hasznosítása

Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és

működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel.

Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat.

Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások

éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra.

Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit.

Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést.

Mutassa be példák alapján a világtengert, mint természeti erőforrást.

3.3.3. A felszíni vizek és

felszínalakító hatásuk

A tavak

Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait.

Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra.

Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.

Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában.

Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira.

A folyóvizek

Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos

és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás.

Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit,

összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal.

Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát.

Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket.

Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.

Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon

véleményt azokról.

3.3.4. A felszín alatti vizek Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát.

Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a

csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát.

Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint.

Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje,

cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás.

3.3.5. A komplex vízgazdálkodás

elemei

Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-

gazdasági életben.

Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait.

Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit.

94

Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának

lehetőségeivel.

Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét.

3.3.6. A jég és felszínformáló

munkája

Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a

domborzattal.

Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját.

Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság,

gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság).

3.4. A talaj

Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat,

(pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani

földrajzi elhelyezkedésükre.

Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre.

Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

4.1. A szoláris és a valódi

éghajlati övezetek

Szoláris éghajlati övezetek

Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének

földrajzi szélességtől függő változását.

Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a

földrajzi fokhálózatban.

Valódi éghajlati övezetek Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín

és a domborzat az éghajlatot.

4.2. A vízszintes földrajzi

övezetesség

Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék).

Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási

sajátosságait, talaját és élővilágát.

Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az

egyes övezetekben, övekben, területeken.

Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett

állatait, a gazdálkodás területi típusait.

Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus

területeit.

Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket,

diagramokat.

Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani.

Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit

Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék

elhelyezkedését.

4.3. A forró övezet

Egyenlítői öv

Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföld-rajzi jellemzők változását az Egyenlítő és

a térítőkörök között.

Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.

Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyen-lítői éghajlat és a többi természetföldrajzi

jellemző kialakulásában.

Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit.

Átmeneti öv

Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát.

Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között.

Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozá-sának hatását az egyes természetföldrajzi

tényezőkre.

Térítői öv

Monszun vidék

Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait.

Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában.

Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a

gazdálkodásban.

Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli

monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában.

4.4. Mérsékelt övezet Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.

Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének

következményeit.

4.4.1. Meleg-mérsékelt öv

95

Mediterrán terület

Monszun terület

Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer

váltakozásával.

Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun

éghajlatot.

4.4.2 Valódi mérsékelt öv

Óceáni terület

Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők

NY – K irányú változásaira.

Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés

jellemzőinek változásában.

Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító

hatására.

Mérsékelten szárazföldi terület

Szárazföldi terület

Szélsőségesen szárazföldi

terület

Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.

Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait.

Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem-művelt területek feltörése,

túlöntözés, stb.) kialakulásuk okait.

Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi

éghajlat kialakulásában.

Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot.

Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen.

Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a

vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában.

4.4.3 Hideg-mérsékelt öv Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön.

Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben.

4.5. A hideg övezet

Sarkköri öv

Sarkvidéki öv

Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait.

Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom

lehetőségeit.

Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre.

Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az

élővilág elterjedésére.

4.6. A függőleges földrajzi

övezetesség

Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása

között.

Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek

függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan

országokra, ahol a mezőgazda-sági termelés a függőleges övezetességhez igazodik.

5. A népesség- és településföldrajz

5.1. A népesség földrajzi

jellemzői

A népesség számbeli alakulása,

összetétele

Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit.

Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét.

Jellemezze a népesedési szakaszokat.

Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket.

Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait.

Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a

gazdaság fejlettségére.

A népesség területi eloszlása

Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget.

Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit.

Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit.

Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a

gazdasági fejlettséggel.

96

Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését.

5.2. A települések földrajzi

jellemzői

Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint.

Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.

Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket.

Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző

földrészeken.

Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint.

Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait.

Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát,

mutasson példát ezekre a térképen.

Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen

meg megoldási lehetőségeket.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

6.1. A világgazdaság általános

jellemzése, szerkezetének

átalakulása és jellemző folyamatai

A világgazdaság felépítése,

ágazatai

A gazdasági fejlettség és területi

különbségei

A világgazdaság működése és

folyamatai

Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését.

Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája,

hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben.

Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit.

Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit.

Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra.

Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az

életszínvonallal.

Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit.

Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.

6.2. A termelés, a fogyasztás és a

kereskedelem kapcsolata

Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait.

Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel.

Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.

6.3. A világ

élelmiszergazdaságának jellemzői

és folyamatai

A mezőgazdaság és az

élelmiszergazdaság kapcsolata

Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben.

Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az

élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés

módjait.

Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait.

Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására,

adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására.

Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító

folyamatokra.

Növénytermesztés

Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a

földrajzi övezetességgel.

Állattenyésztés

Erdőgazdálkodás, hal- és vad-

gazdálkodás

Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb

körzeteit.

Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére.

Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban.

Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön.

Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket

veszélyeztető folyamatokat.

Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit.

6.4 A világ energiagazdaságának

és iparának átalakulása

Energiagazdaság

Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben.

Tudja csoportosítani az energiahordozókat.

Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját,

alkalmazásuk előnyeit és hátrányait.

Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit.

97

Tudja összehasonlítani az energiahordozók kiterme-lésének és felhasználásának területi

elhelyezkedését.

Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat.

Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környe-zeti problémákra. Érveljen a

környezetkímélő energia-termelés és felhasználás szükségessége mellett.

Ipar Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági

életben.

Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat.

Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átérté-kelődését az egyes iparágak és

iparvidékek életében.

Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a

nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre.

Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót.

Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait.

6.5. A harmadik és a negyedik

szektor jelentőségének növekedése

Az infrastruktúra

Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét.

Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti

összefüggést.

Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait.

Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait.

Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait.

Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító

hatásait.

Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.

A harmadik és a negyedik szektor

A működő tőke és a pénz világa

Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének

időbeli átalakulását.

Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását.

Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly

összefüggését.

Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit.

Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

7.1. A világgazdasági pólusok Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait.

Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági

jelentőségét.

7.2. A világgazdaság

peremterületei

Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét.

Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit.

Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait.

7.3. Egyedi szerepkörű

országcsoportok és országok

Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, nyersanyag-

kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági

nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével.

Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét.

Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási- és nemzetiségi összetétel,

gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.

8. Magyarország földrajza

8.1. A Kárpát-medence

természet- és társadalomföldrajzi

sajátosságai

Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében.

Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében.

Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok

segítségével.

Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban.

8.2. Magyarország természeti

adottságai

Földtani adottságok

Hazánk éghajlata

Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó

jelentőségű geológiai eseményeit.

Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit.

Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi

előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit.

Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító

tényezőket.

Tudja jellemezni hazánk éghajlatát.

98

Hazánk vízrajza

Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét.

Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását.

Hazánk élővilága és talajai

Magyarázza vizeink környezeti problémáit.

Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira.

Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat.

Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok

elhelyezkedését tematikus térképek segítségével.

8.3. Magyarország társadalmi-

gazdasági jellemzői

Népesség- és településföldrajzi

jellemzők

Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit.

Értelmezze hazánk korfáját.

Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat

alakulását.

Nemzetgazdaságunk

Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket.

Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban.

Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait.

Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján.

Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését

ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével.

Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar

gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására.

Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit.

A gazdaság ágazatai, ágai Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban.

Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani

az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről.

Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét.

Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó

tematikus térképeket.

Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb

terményeink előállításának területi elhelyezkedésében.

Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján.

Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát.

Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét

Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket,

ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket.

Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában.

Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét.

Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket.

Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait.

8.4. Hazánk nagytájainak eltérő

természeti és társadalmi-

gazdasági képe

Az Alföld

Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen

megnevezni.

Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a

természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra.

Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és

központjait.

Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit.

Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.

Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban.

Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban.

Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait.

A Kisalföld és a Nyugati

peremvidék (Alpokalja)

Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság

fejlettsége között.

Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit.

Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését.

99

A Dunántúli-domb- és hegyvidék

A Dunántúli-középhegység

Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát.

Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait.

Az Északi-középhegység

Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.

8.5. Hazánk nagyrégióinak

(tervezési-statisztikai régióinak)

természet- és

társadalomföldrajzi képe

Budapest

Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit.

Mutassa be a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók

jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit.

Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.

Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével.

Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében.

8.6. Magyarország környezeti

állapota

Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók

segítségével.

Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az

összefogás szükségességét ezek csökkentésére.

Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről.

Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről.

Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez

tartozó értékeit.

Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok

tevékenységére.

9. Európa regionális földrajza

9.1. Európa általános

természetföldrajzi képe

Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti

összefüggést.

Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának

összefüggését.

Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait.

Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a

kontinensen.

Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus

közötti összefüggést.

Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes

éghajlatait, és jellemezze azokat.

Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait.

Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.

99.2. Európa általános


Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági fejlődés népsűrűséggel való

kapcsolatát.

Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az

elhelyezkedésüket.

Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait,

fővárosait.

Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb

gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket.

Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari

termékeit.

9.3. Az Európai Unió földrajzi

vonatkozásai

Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a

tagállamok társadalmi-gazdasági életére.

Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit.

Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát.

Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a

regionális politika fő vonásait.

Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban.

9.4. Észak-Európa

Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és

társadalmi tényezőket.

Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi

elhelyezkedésének sajátos vonásait.

9.5. Nyugat-Európa

Egyesült Királyság

Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek

szerepét a gazdaság fejlődésében.

100

Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének

okait.

Franciaország

Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait.

Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit.

Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében.

9.6. Dél-Európa

Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföld-rajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó

gazdálkodást.

Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit.

Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát.

Olaszország

Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait,

gazdasági fejlettségét.

Ismertesse a főbb gazdasági központokat.

Spanyolország

Szerbia és Montenegro

Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az

utódállamokat.

Ismertesse az ország nemzetiségeit.

Horvátország

Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg

idegenforgalmi központokat.

9.7. Közép-Európa tájainak és

országainak természet- és


Németország

Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti

következményeit.

Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő

természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit.

Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a

termelés különbségeit.

Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének

útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat.

Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti

átalakulásának folyamatát.

Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni továbbá jellemezni az

ország nagytájait és gazdasági központjait

Lengyelország

Csehország

Ausztria

Szlovénia

Szlovákia

Románia

Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait.

Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.

Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében.

Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású

városait.

Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és

erőforrásait.

Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni

gazdasági központokat.

Nevezzen meg magyar kulturális központokat.

9.8. Kelet-Európa természet- és

társadalom-földrajzi vonásai

Oroszország

Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait.

Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok

kapcsolatát a népesség eloszlásával.

101

Ukrajna

Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján.

Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi

jellemzőit.

Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét.

Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit.

Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát.

Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.

10. Európán kívüli földrészek földrajza

10.1. A kontinensek általános

természet- és társadalomföldrajzi

képe

Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait.

Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a

tavakat.

Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre.

Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek

összefüggéseit.

Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira.

Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a

kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait.

Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen

elhelyezkedésének okát.

Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését.

Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb

terményeit.

Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek

jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait.

Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira.

10.2. Ázsia

10.2.1. Általános földrajzi kép

Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait.

Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában.

Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a

következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre.

10.2.2. Országai

Kína

Japán

Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait.

Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdasá-gát.

Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait.

Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország

világgazdasági jelentőségét.

Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a

gazdasági fejlődésben.

Ismertesse a társadalomi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait.

Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán

mezőgazdaság vonásait.

Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit.

Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben.

India

Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel.

Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot.

10.2.3. Délkelet-Ázsia

iparosodott és iparosodó

országai

Nevezze meg a térséghez tartozó országokat.

Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok

természeti és társadalmi hátterét.

10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab

világ

Nevezzen meg a területen élő népeket.

Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának

világgazdasági jelentőségét.

Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági

életében.

Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján.

10.3. Ausztrália és Óceánia

102

10.4. Afrika általános földrajzi

képe

Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet).

Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését.

Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra.

10.5. Amerika

10.5.1. Általános földrajzi képe

Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti

adottságait, erőforrásait.

Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában.

Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra.

Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit.

Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést.

Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes

kontinensrészeken.

10.5.2. Országai

Amerikai Egyesült Államok

Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének

természeti és társadalmi feltételeit.

Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét.

Mexikó

Brazília

Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes

övek sajátosságait, fő terményeit.

Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi

adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

11.1. A geoszférák környezeti

problémáinak kapcsolatai

Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra.

Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit.

11.2. A népesség, a termelés és a

fogyasztás növekedésének

földrajzi következményei

A Föld eltartóképessége

Urbanizációs problémák

Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.

Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és

összefüggéseit.

Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a

katasztrófaveszélyek felszámolására.

Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása

között.

Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között.

Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat.

11.3. A környezeti válság kialak-

lása és az ellene folytatott

küzdelem

A környezeti és a gazdasági

problémák globalizálódása

Nemzetközi összefogás a

környezetvédelemben

Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.

Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány,

nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció,

környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban,

jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait.

Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi

szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit.

Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra.

Mutassa be azokban a társadalom felelősségét.

Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás

szükségességét.

Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK taneszköz jegyzéke

Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzetének szemléltetésére alkalmas eszköz

Természeti adottságaink tematikus bemutatására alkalmas eszköz

Társadalmi-gazdasági fejlődésünk szemléltetésére alkalmas eszköz

103

A magyar gazdaság szerkezetének, infrastruktúrájának, nemzetközi kapcsolatainak bemutatására alkalmas

eszköz

Tájaink földrajzi jellemzésére alkalmas eszköz

Természeti és társadalmi környezet megfigyeltetésére, szemléltetésére, illetve a regionális ártalmak mérésére

alkalmas eszköz és tanulói munkaeszköz

A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz

Tipikus gazdasági tájak és átalakulási folyamataiknak szemléltetésére alkalmas eszköz

A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetésére alkalmas eszköz

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése következményeinek szemléltetésére alkalmas eszköz

A regionális és a globális környezeti ártalmak összefüggéseinek és megoldásainak szemléltetésére alkalmas

eszköz

A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenységének szemléltetésére alkalmas eszköz

Országismereti játékokat tartalmazó, ismeretbővítésre, képességfejlesztésre alkalmas eszköz

Magyarország geológiai, talaj, természet és környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési viszonyainak

szemléltetésére alkalmas eszköz (falitérkép)

Magyarország egy tetszés szerinti táját bemutató nagyméretarányú (1:50000) térkép

A Naprendszer bemutatására alkalmas csillagászati falitérkép

A világatlasz bemutatására alkalmas interaktív eszköz

Biológia


10-12 évfolyam


Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti

problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz,

hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon.

Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás.

Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben,

illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az

egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklődést és

igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bővítésével kamatoztassák.


Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet

jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a

megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják

tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek

tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és

természetvédelem legfontosabb alapelemeit.

Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető

jellemzője az idő, amelynek múlásával az élőlények is változnak.

Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlődés útján halad, tételei,

mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását.

10. évfolyam


A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és –meghatározással kiránduláson. Az élőlények testfelépítésének

leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével.

Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a

tűrőképességre. Táplálkozási láncok leírása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Az élőlények

104

felépítése,

életműködései és

az életközösségek

jellemzői

Szintre hozás Az élővilág rendszerezése

Ismertessük a rendszertan alapjait és

kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb

rendszertani törzseket, osztályokat ismert

példákon keresztül.

Élőlények rendszertani

besorolásának gyakorlása

Az élőlények

testfelépítése és

életműködése

(Az élőlények

testfelépítése és

életműködése)

Ismertessük a kültakaró változatos felépítését

és funkcióit példákon.

Mutassuk be a külső és belső vázat, illetve az

ezekhez tapadó izmokkal végzett

mozgásfolyamatokat.

A harántcsíkolt- és simaizomszövet

felépítése. (Összehasonlítás funkciók

alapján.)

Ismertessük az eltérő táplálkozási módokhoz

tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket.

Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek

fejlődését,

a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves,

bőr-, kopoltyús és tüdős), a kiválasztószervek

típusait, és az érzékszerveket példákkal (hő-,

hang-, fény- és áramlásérzékelő szervek).

Ismertessük a külső és belső

megtermékenyítés folyamatát a többsejtű

állatoknál, az átalakulással és átalakulás

nélkül történő fejlődést példákkal.

Mutassuk be a növényi sejteket és

szöveteket, a növények anyagfelvételét és –

szállítását és a gázcserét.

Ismertessük a következő fogalmakat:

- fotoszintézis, kemoszintézis

Mutassuk be a növények szaporodási formáit

a moháktól a nyitva- és zárvatermőkig. A

nyitva- és zárvatermők egyedfejlődésének

főbb lépései (nem a sejtszintű folyamatok).

Szemléltessük a

törzsanyagot minél több

oktatást segítő filmmel.

Különböző magvak

csíráztatása.

A különböző típusú kültakaróval

rendelkező állatok rendszertan

besorolása.

A vázrendszer típusainak

összehasonlítására táblázat

készítése

A tápcsatorna szakaszainak

felismerése

Értípusok összevetése

A légzőszervek formáinak

összehasonlítása

Az érzékszervek rendszertani,

élettani csoportosítása

A szaporodás rendszertani

jellemzőinek felismerése

Növényi szövetek besorolása

Növényi szövetek felépítésének és

működésének összekapcsolása

A bioszféra és az

életközösségek

jellemzői

Tekintsük át az élettelen környezeti

tényezőket és azok változását. Ismertessük az

alkalmazkodás és tűrőképesség fogalmát

példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor

és a víz körforgása. Energiaáramlás.

Tekintsük át az élőhelyek típusait és azok

védelmét. Mutassuk be a táplálkozási

láncokat, szinteket és kapcsolatokat.

A témához kapcsolódó

ökológiai problémák

bemutatása.

Az élettelen környezeti tényezők

csoportosítása

Táplálkozási láncok, hálózatok

készítése

A biomok A tengerek és a szárazföldek élővilága a

földrajzi övezetesség tükrében.

Gyakorlás

atlaszhasználattal.

Fajok besorolása különböző

biomokba

A továbbhaladás feltételei.

Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló

használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai

problémák okainak tudatosítása.

11. évfolyam


105

Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítő anyag által

hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklődnek, de hordoznak domináns és

recesszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínűség, a tananyag hívja fel a figyelmet a

genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák gyűjtése. Témakörök Tartalmak Választható tartalom Egyéni felkészülés keretében


A genetika alapjai.

Viselkedéstan

Etológia

Öröklött és tanult magatartásformák

ismertetése. Az állatok lét-, fajfenntartási és

társas viselkedésformái.

Nézzünk meg

ismeretterjesztő filmet

etológiai kísérletekről.

Magatartásformák csoportosítása,

felismerése

Az öröklődés alapjai Vázoljuk fel a genetika tudományának

kialakulását.

Ismertessük a testi- és ivarsejtek képződését

(mitózis, meiózis).

A kromoszóma.

A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél.

A genetika alaptörvényei; a Mendel-

szabályok. Feno- és genotípus, az

intermedier, a domináns és a recesszív

öröklődés menete.

A kodominancia.

Az A, B, O vércsoportok öröklődése.

Az ivari jellegek öröklődése. A

génkicserélődés. A gén- és

kromoszómamutáció.

A mennyiségi jellegek öröklődése.

A mutációk szerepe az evolúcióban.

Ismertessünk néhány egyszerű öröklődésű

emberi tulajdonságot.

Genetikai tanácsadás.

Mendel - törvények alkalmazása

genetikai feladatokban

ABO és Rh vércsoportrendszer

öröklődésének levezetése

A mennyiségi jellegek öröklődés

- görbéinek felrajzolása

Populációgenetika

Ismertessük a populáció fogalmát és annak

változásait.

A populációk genetikai egyensúlya. A

Hardy-Weinberg szabály.

Természetes és mesterséges szelekció.

Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal.

Tekintsük át az élővilág evolúcióját a

földtörténet főbb eseményeinek tükrében. A

környezeti tényezők okozta mutációk

szerepe a fajok kialakulásában.

Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták

bemutatása.

A populáció változásainak

összevetése

Feladatok megoldása Hardy-

Weinberg szabály alapján

Magyarországi emberelőd -

leletek besorolása

A továbbhaladás feltételei:

Szakmai előadókézség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása.

Az etológia alapfogalmainak ismerete.

A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata.

A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója

12. évfolyam


A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében.

Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel.

Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása.

Életmód- és étrendminták gyűjtése.

Tüdőkapacitásmérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- és hallásvizsgálatokhoz.


106


Sejtbiológia.

Az élőlények

önfenntartása

Sejtbiológia

(Ebben a témakörben a 11. osztályos

szerveskémiában tanultakra alapozunk.)

A sejtek felépítésének és működésének

áttekintése. A korábban még nem

ismertetett sejtszervecskék bemutatása.

Fehérjeszintézis.

Anyagcsere folyamatok a sejtben. Az

enzimek funkciói. A szénhidrátok

felépítése. A fotoszintézis lényege. A

szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a

sejtmembránon keresztül.

Az alapvető szövettípusok.

Hám-, kötő- és támasztószövet. Az

izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet.

Az idegszövet.

A fehérvérsejtek és a

vörösvértestek

ismertetése.

A sejtszervecskék felépítésének

és működésének összefüggéseit

tartalmazó táblázat

A sejtanyagcsere folyamatainak

csoportosítása

A membrán –

transzportfolyamatok típusai

Az élőlények

önnfenntartása

(Az élőlények

önnfenntartása)

Tekintsük át az állatok táplálkozását

(ismétlés fogalmak szintjén).

Az ember táplálkozásának bemutatása.

Beszélgessünk a helyes táplálkozás

alapelveiről.

A légzés. Ismételjük át az állatok légzését

fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi

légzést.

Ismételjük át az állatok anyagszállítását a

fogalmak szintjén és ismertessük az emberi

vérkeringést, a nyirokrendszert és az

immunrendszert.

Ismételjük át az állatok kiválasztó szerveit

és mutassuk be az ember kiválasztását.

Hívjunk szakembert

táplálkozási tanácsadás

céljából.

Ismertessük a

levegőszennyezés

problémakörét.

Immunrendszeri

folyamatok

összevetése

Emésztőszerveink típusainak

jellemzése

A légzés mennyiségi adatainak

összegyűjtése

Az emberi vér sejtes elemeinek

táblázatos összehasonlítása

A neuroendokrin

szabályozás és a

szaporodás

A növényekben előforduló legfontosabb

hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok

legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy

(szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy,

csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a

mellékvesék és a nemi szervek hormonjai

és ezek élettani funkciói.

Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A

női nemi ciklus ismertetése.

A női nemi működés

hormonjainak grafikus

ábrázolása

AIDS-prevenció.

A szénhidrát anyagcserére ható

hormonok folyamatábrájának

készítése

Fogyasztóvédelem Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg

egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás

kiegészítők és divatjaik, egészséges

táplálkozás

Vitaminok csoportosítása


Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű

folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.

BIOLÓGIA középszintű érettségi témakörei és követelményei

Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is

vannak: ország, törzs, osztály.

Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján.

Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet

107

Vizsgálómódszerek

elemezni.

1.2. Az élet jellemzői

1.2.1 Az élő rendszerek

1.2.2 Szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed

alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra.

Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az

alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az

életműködések részjelenségei).

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű

plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával.

Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok,

kapillaritás).

Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal.

Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát.

Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét,

optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel

(testhőmérséklet, pH ozmotikus viszonyok).

Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje

megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves

alkotóelemek

2.1.1 elemek, ionok

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+ HCO3–, a CO3

2–, NO3– ionok természetes előfordulásait.

Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.

2.1.2 szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.

Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.

2.1.3 lipidek

Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat.

Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse

és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak).

Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai

védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával.

Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai

membránok kialakítására (hártyaképzés).

Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét.

Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

2.1.4 szénhidrátok

Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon:

szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

2.1.5 fehérjék Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel

a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.

Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék

alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől.

Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok,

receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás,

szabályozó fehérjék).

Mondjon példát ezek előfordulására.

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak.

Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és

hússütés).

Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai

108

hatás).

2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő

(önmegkettőződő) szerep.

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás

kapcsolata

2.2.2 Felépítő folyamatok

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az

élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából

(autotrófok és heterotrófok).

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis

folyamatát.

Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét.

Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.

Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével

bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik

(fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más

vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

2.2.3 Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét.

Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását.

Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén

szállítómolekulára kerül.

Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel

egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta

sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót,

endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet,

zárványt.

Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

2.3.1 elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés,

jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív

szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).

2.3.2 mozgás

Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

2.3.3 anyagcsere

Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.

Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi

szakasz, osztódás).

Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek

kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist.

Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.

2.3.5 a sejtműködések vezérlése

Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag

koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos

változás).

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1 vírusok

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.

Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát

vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető

járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).

3.2. Önálló sejtek

3.2.1. baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését.

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és

egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.

Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók

ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott

109

emberi megbetegedésekre.

Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen

fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

3.2.2 egysejtű eukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és

felépítő anyagcseréjét:

amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel

ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.

3.3 Többsejtűség

3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján

miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a

növények, a gombák és az állatok.

Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással.

A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű

szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2 sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat,

rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.

3.3.3 teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére,

a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a

mohákra.

Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit.

Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat.

Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca

halálosan mérgező.

Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az

emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati

jelentőségét.

Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat,

ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi

differenciálódás szempontjából

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való

verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket

összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével.

Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek,

szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony

alkalmazkodással.

Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag,

víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez

való hatékonyabb alkalmazkodással.

Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek,

bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket

összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.

Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények

megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi

differenciálódás szempontjából

Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás,

táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi

állatcsoportok példáján:

szivacsok

laposférgek

gyűrűsférgek

rovarok

fejlábúak (lábasfejűek)

110

a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. a növények szövetei, szervei

szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:

osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet

és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen

bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és

kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.

gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.

Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a

kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a

kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje

meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.

virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a

kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve

termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros

és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb

ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.

Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket

(gyümölcsérés).

3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása,

viselkedése

szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:

hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és

idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket:

többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi

vér.

szaporodás – egyedfejlődés Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az

ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.

Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód

között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási

rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.

viselkedés

Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket

(tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).

Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a

partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség,

agresszió).

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás,

mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni,

illetve példákból ismerje fel ezeket.

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis

Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.

4.2. Kültakaró

4.2.1 bőr

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő

ingerek).

Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr

részeit.

Magyarázza a hám megújulását.

4.2.2 szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az

111

anyagforgalomban.

4.2.3 a bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás

egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása,

kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás.

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag,

vérhólyag és mi a teendő velük.

Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.

Tudjon égési sérülést ellátni.

4.3. A mozgás

4.3.1

vázrendszer

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.

Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot,

járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket.

Magyarázza a gerincoszlop kettős

S alakját.

Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe

arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.

Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a

csigolya részeit.

Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza,

hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy

a csigolyák milyen funkciókat töltenek be.

Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.

Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.

.3.2.

izomrendszer

Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok,

mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak.

Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz.

4.3.3

szabályozás

Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek.

4.3. 4 a mozgás

és mozgási

rendszer

egészségtana

Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés,

gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek

megelőzésének lehetőségei.

Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit.

Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében.

Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés

jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly

szabályozásában.

4.4. A

táplálkozás

4.4.1

táplálkozás

Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.

Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.

4.4.2 emésztés Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.

Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv termelésben, a fehérjeglükóz- és glikogénszintézisben, a raktá-

rozásban és a méregtelenítésben.

Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.

Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi

szűrővizsgálat jelentőségét.

Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav

emésztésének folyamatában.

Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

4.4.3

felszívódás

Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.

4.4.4

szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és

gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok

természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.

112

4.4.5

táplálkozás

egészségtana

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati

tényezőket, táblázat segítségével.

Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét

Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros

stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés,

túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet

káros hatása).

Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség,

szoptatás) függően.

Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait.

4.5. A légzés

4.5.1 légcsere

Ismertesse a légzőrendszer funkcióit.

Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.

4.5.2 gázcsere

4.5.3

hangképzés

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés

folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével.

Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.

Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit.

Adjon magyarázatot az eltérésekre.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok

szerepét a hangképzésben.

4.5.4.

szabályozás

Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.

4.5.5. a légzés

és a

légzőrendszer

egészségtana

(elsősegélynyú

jtás)

Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben.

Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos

megbetegedések, asztma).

Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.

Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.

4.6. Az

anyagszállítás

4.6.1. a

testfolyadékok

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat

mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket.

Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál

értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit.

Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait.

Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

4.6.2 a szöveti

keringés

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.

Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét

4.6.3. a szív és

az erek

Ismertesse a szív felépítését és működését.

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.

Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.

Ismertesse a lép helyét és szerepét.

4.6.4

szabályozás

Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást.

Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

4.6.5. a

keringési

rendszer

egészségtana,

elsősegélynyújt

ás

Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-

ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát.

Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását.

Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét.

113

kiválasztás

4.7.1 a

vizeletkiválaszt

ó rendszer

működése

Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját.

Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.

Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion)

kiválasztása történik.

Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok.

4.7.2

szabályozás

Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.

4.7.3 a

kiválasztó

szervrendszer

egészségtana

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben.

Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.

Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

4.8. A

szabályozás

4.8.1.

idegrendszer

információelm

életi

vonatkozások

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést.

Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

sejtszintű

folyamatok

Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését,

valamint más sejtekre való továbbadását).

Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez

potenciálkülönbséget alakít ki.

Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált

válthatnak ki.

Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső

környezeti hatásokra.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény,

hő).

szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más

molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.

az

idegrendszer

általános

jellemzése

Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány

fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését.

Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt,

érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt).

Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze

a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői

reflexek reflexkörét, funkcióját.

A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését.

Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal

védetten helyezkedik el.

gerincvelő Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes

érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége).

Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.

agy

Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /

nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

testérző rendszerek Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.

Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek

receptorait.

Értelmezzen kétpontküszöb térképet.

érzékelés Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.

Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban

pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.

látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a

szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.

Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli

tájékozódás vizsgálatára.

Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet.

114

Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.

Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.

hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a

hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.

Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.

Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását.

Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.

kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre.

Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.

testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják

magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a

kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek

funkcionális következményeit.

Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez

az egyik leghamarabb kieső funkció.

vegetatív érző és mozgató

rendszerek

Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul

ez meg.

Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és

paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

4.8.2 az emberi magatartás

biológiai-pszichológiai alapjai

a magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.

öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak.

Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező

mimika, agresszió).

tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján.

Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-

növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg

a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és

unalom).

Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés,

járás, beszéd).

4.8.3 az idegrendszer

egészségtana

Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét

az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a

stresszbetegségek kialakulásának feltételeit.

Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.

Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés,

agyvérzés.

drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös

jellegzetességeit.

Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás

megelőzésében.

4.8.4 a hormonrendszer

hormonális működések

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és

szabályozását.

Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a

hormonok hathatnak a viselkedésre is.

115

belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok

termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.

Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a

méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat.

Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.

Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az

adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a

hormontermelés szabályozásának alapelveit.

a hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

4.8.5 az immunrendszer

immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a

memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.

Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.

Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét.

Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges).

Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező

védőoltásokra.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.

Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.

Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelenségét.

Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.

Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat

az immunrendszer

egészségtana

Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.

Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat,

értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

4.9. Szaporodás és

egyedfejlődés

4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés

folyamatát.

Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos,

pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2 egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség,

szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét.

Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és

legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd,

jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).

Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai

változásokat a szervezet, szervek szintjén.

Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között.

Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

116

a szaporodás, fejlődés

egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a

terhességmegszakítás lehetséges következményeit.

Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások

lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel,

lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás

alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.

Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS,

gombás betegségek).

Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.

Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit,

értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát.

Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra.

Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai

védekezés előnyeit.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

5.1.1 környezeti kölcsönhatások

Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és

előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását.

Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés.

Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény

tűrőképessége között.

Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz,

a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését.

Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.

Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges

következményeit.

Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja.

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

5.1.2. kölcsönhatások

viselkedésbeli kölcsönhatások

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc,

a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés)

szaporodási viselkedés típusait

Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

ökológiai kölcsönhatások Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis,

az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi

példákkal.

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.2.1 az életközösségek jellemzői Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.

Magyarázza az életközösségek időbeni változásait.

Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a

szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

5.2.2 hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli

terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és

növényfajok, szintezettség, időbeni változások).

A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret

könyveket.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó

változásait.

Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.

5.3. Bioszféra

globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia).

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-

117

fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.)

Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi

beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúák hatása, kőolajszennyezés,

nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és

felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).

Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális

felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek

problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság

tényezői.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.

5.4. Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként

5.4.1 anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók

szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.

Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét.

Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények

szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a

karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.

5.4.2 energiaáramlás

5.4.3 biológiai sokféleség,

5.5.környezet- és természetvédelem Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális

és gazdasági érveket.

Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét,

a természetvédelem lehetőségeit.

Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület

tájvédelmi körzet, nemzeti park)

Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb

fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.

Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.

Levegő Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2,

nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).

Ismertesse a savas esők okát és következményeit.

Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon

állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.

Víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a

fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a

forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a mechanikai és

biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb

teendőkről.

Energia, sugárzás Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem

megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét

és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai

energiagazdálkodás lehetőségeiről.

Talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj

romlásának, illetve javításának folyamatát.

Hulladék Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját.

Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1 Molekuláris genetika

6.1.1 alapfogalmak

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és

homológ kromoszóma fogalmakat.

Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje,

térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között.

Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS m RNS átírás

(transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit.

Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű.

Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.

6.1.2 mutáció

Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait.

Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös,

előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat

118

tartós jelenlétére.

Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját,

csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás

gyakran jár együtt.

Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse

kialakulásának kockázati tényezőit.

6.1.3 a génműködés

szabályozása

Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos

genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze,

hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.

Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló

jeleket (bőr, emlő-, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.

6.2. Mendeli genetika

6.2.1 minőségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat.

Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns).

Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket.

Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és

AB0-vércsoportok öröklődését.

Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés).

Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.

Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így

magyarázható.

Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

6.2.2.mennyiségi jellegek Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi

öröklésben.

Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok

gén, jelentős környezeti hatás).

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok

elterjedésével.

6.3 Populációgenetika és

evolúciós folyamatok

6.3.1 ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal

jellemezhetők.

Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását.

Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket

a fajkeletkezés elméletével.

Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

6.3.2 adaptív és nem adaptív

evolúciós folyamatok

Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív

jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen

típusba sorolható.

Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon

példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat,

lerakódás).

6.3.3 biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát.

Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel

haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia

mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.

6.3.4 bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.

Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait

(családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.

Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget.

Ismerje a Human Genom Program célját.

6.4. A bioszféra evolúciója

6.4.1 prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.

Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.

6.4.2 az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.

Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd

tulajdonságairól.

119

Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a

biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

A BIOLÓGIA taneszköz jegyzéke

Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz

Az állatok különböző szervrendszerei felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas eszköz

A jellemző állati szervrendszereket és felépítésüket bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas

demonstrációs eszköz

Az állatok egyedfejlődését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas demonstrációs eszköz

Az állatok különböző szervrendszerei működését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas

eszköz

Az állatok életműködéseinek megfigyelésére alkalmas interaktív eszköz

Az állatok életmódjának szemléltetésére alkalmas eszköz

Az állatokat érintő természeti vonatkozásokat bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz

A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz

A növényi szervek felépítésének szemléltetésére alkalmas eszköz

A növényi szervek felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz

A növényi életműködést bemutató (interaktív) eszköz

A növényeket érintő természetvédelmi vonatkozások tanulmányozására alkalmas eszköz

Táplálékláncok és táplálékhálózatok felépítésének tanulmányozására alkalmas eszköz

Különböző jellegű élő társulások vizsgálatára, tanulmányozására alkalmas és eszköz

A biogeokémiai anyagforgalom és a bioszféra energiaáramlásának tanulmányozására alkalmas eszköz

Az ökológiai jellemzők tanulmányozására alkalmas eszköz

A környezet- és természetvédelemről szóló, tanulmányozásra, ismeretbővítésre alkalmas eszköz

Az életközösségek változásainak szemléltetésére alkalmas eszköz

A DNS molekula szerkezetének megfigyelésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz

Az öröklésmenetek szemléltetésére alkalmas eszköz

A sejtosztódás és a genetikai rekombináció tanulmányozására alkalmas eszköz

A génsebészet lehetőségeit bemutató, szemléltetésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz

Az öröklődő emberi betegségeket bemutató szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz

A genetika gyakorlati alkalmazásának tanulmányozására szolgáló eszköz

A földtörténeti korok élőlényeit szemléltető eszköz

Az élőlények törzsfájának szemléltetésére alkalmas eszköz

Az emberi evolúció tanulmányozására alkalmas eszköz

Az evolúciót előidéző hatásokat szemléltető eszköz

Az élővilág evolúciós folyamatát bemutató, szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz

Az evolúciós változásokat bemutató eszköz

Az emberi test vizsgálatához szükséges eszközkészlet

A társadalom egészségnevelő és betegségmegelőző tevékenységét bemutató, ismeretbővítésre alkalmas

eszköz

A természetgyógyászat megismertetésére alkalmas eszköz

Az utódvállalással kapcsolatban szükséges vizsgálatokat és teendőket bemutató, ismeretszerzésre,

tájékozódásra alkalmas eszköz

A biokémiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet

A sejtbiológiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet

A növényi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet

Az állati és emberi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet

A modern orvostudomány eljárásait és módszereit bemutató, szemléltetésre és. ismeretbővítésre alkalmas

eszköz

A biológia történetét bemutató eszköz

Történelem


120

10–12. évfolyam


A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre,

ismeretekre épülnek.

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források,

események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas

lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése

segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá

kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik.

A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére,

hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek

ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a

társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet

megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi

kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem

megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az

egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek

feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az

összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére.


A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai

szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források

kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az

alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő

folyóiratokban.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és

következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait,

választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges

és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az

egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.

Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek

fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől,

az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő

felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés,

érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a

társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit.

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi

esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a

topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell

ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem

okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek

olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell

helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a

történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során

alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

10. évfolyam


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

121

A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült

különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású

forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.

A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek,

filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi

szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.

A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok

felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak

vizsgálata.

A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei

életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése.

Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-

Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A

különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.

Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű

keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra

készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok

kapcsolatának bemutatásával.

Kifejezőképességek

A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra

vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési

technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz

(élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.

Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon

követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése

(meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával.

Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes

diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés

demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése

előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5

oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem

tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás az időben

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben

való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események

közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése.

Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi

helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti tájegységeiről. Tematikus

történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel

változása).



tananyag

122

Az őskor és az ókori

Kelet

Az emberré válás folyamata.

A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia,

Egyiptom, India, Kína).

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

Kronológia:

A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000

körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e.

525

Személyek:

Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid,

Salamon,

Fogalmak:

Homo sapiens, vaskor, despotizmus,

politeizmus, monoteizmus, biblia, állam,

hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus.

Topográfia:

Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia,

Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer,

Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon,

Izrael, Jeruzsálem.

A tanév során az alábbi

témák közül legalább kettőt

kötelező feldolgozni:

Az ember és a természet

kapcsolata a mítoszokban.

Tömegszórakoztatás az

ókorban

A család az ókori

kultúrákban.

Az iskola az ókorban.

Eltérő elméletek, mítoszok a

magyarság őstörténetéről.

Érdekérvényesítés és

érdekvédelem a középkorban

(kommunák, céhek,

egyetemek).

Könyvtár használat: vallás és

kultúra az ókori keleten

Térképhasználat gyakorlása

Házi dolgozat készítése:

kiválasztott téma önálló

feldolgozása

Az ókori Görögország A görög kor kezdetei, a spártai állam.

A demokrácia kialakulása Athénban, a

demokrácia fogalma.

A görög hitvilág, művészet, tudomány és

mindennapok.

Kronológia:

Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e.

508, Kr.e. 490, Kr.e. 480,

Személyek:

Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész,

Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz,

Thuküdidész, Szókratész, Platón,

Arisztotelész, Nagy Sándor

Fogalmak:

Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz,

türannisz, eklészia, esküdtbíróság,

demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás,

filozófia, hellenizmus.

Topográfia:

Athén, Spárta, Olümpia, Marathón,

Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta,

Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.

A görög–perzsa háborúk.

Athén és Spárta párharca.

Nagy Sándor birodalma.

Kr.e. 776,Kr.e. 431–404,

Kr.e. 336–323.

Leonidasz, Themisztoklész

A Trója c. film megtekintése

A görög mitológia,

művészetek megismerése

Tanult személyek

megismerése, információ

gyűjtés életükről,

tevékenységükről

Térkép használat gyakorlása

123

Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik.

Az egyeduralom kialakulása. Társadalom,

államszervezet, hadsereg.

Róma és a provinciák.

A római hitvilág, művészet, tudomány és a

jog.

A mindennapi élet. A kereszténység

kialakulása és elterjedése.

Kronológia:

Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287,

Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168,

Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476

Személyek:

Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar,

Antonius, Augustus, , Názáreti Jézus, Pál,

Constantinus, Attila,

Fogalmak:

Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia,

senatori rend, lovagrend, triumvirátus,

principatus, limes, legio, colonus,

dominatus, zsinagóga, apostol, egyház,

püspök, zsinat.

Topográfia:

Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia,

Dacia, Pannónia, Jeruzsálem,

Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae,

Savaria.

A köztársaság virágkora és

válsága. A császárkor.

A népvándorlás, az antik

civilizáció felbomlása.

Marius, Sulla, Spartacus

Hadrianus, Diocletianus

senatus, dictator, néptribunus,

censor

A római mitológia

megismerése

Római emlékek a mai

Magyarország területén

A Spartacus c. film

megtekintése

A Seneca c. film

megtekintése videón vagy

DVD-n

A korai feudalizmus

története Európában

A nyugati és keleti kereszténység eltérő

fejlődése.

A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és

az arab világ.

Az államalapítások kora Közép- és Kelet-

Európában.

Évszámok:

622, 732, 800, 843, 962, 1054.

Személyek:

Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus,

Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed,

Topográfia:

Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi

(Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad.

Fogalmak:

gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház,

római katolikus egyház, pápa, szerzetes,

kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy,

robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

A Frank Birodalom

kialakulása, a gazdaság és

társadalom átalakulása

Klodvig, Martell Károly, Kis

Pippin, Karolingok

Történelmi lexikon

használata

Vaktérkép használata

A nagy világvallások

kialakulása

Élet a korai feudalizmusban

124

A magyar nép története

az államalapításig

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Géza fejedelem és István király életműve.

Évszámok:

896, 955, 973, 997–1000–1038.

Személyek:

Álmos, Árpád, I. István király, Géza

fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent

Gellért püspök.

Topográfia:

Magna Hungaria, Levédia, Etelköz,

Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma,

Esztergom.

Fogalmak:

Nomadizmus, kettős fejedelemség,

nemzetség törzs, székely, kalandozások,

szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

A magyar mitológia

megismerése

Egy történelmi témájú film

megtekintése


A vándorló illetve kalandozó

magyarság élete, harcmodora

Az érett középkor

A középkori egyház és az uralkodói hatalom

Európában.

A középkori városok.

A középkor művelődése. Mindennapok a

középkorban.

Kronológia:

1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278

Személyek:

VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf,

Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói

Szent Tamás.

Fogalmak:

királyi udvar, kamara, kancellária,

kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes

hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló

rendek, városi önkormányzat, nyomásos

hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi

kultúra, romanika, gótika

Topográfia:

Szentföld, Genova, Velence, Flandria,

Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge,

Hanza városok, a levantei kereskedelem

útvonala

A lovagkor.

A szabad költözésű

jobbágyság és a

vándormozgalmak

III. Ince, IV. (Szép) Fülöp

Videofilm megtekintése adott

témában

Könyvtárhasználat: A

középkor művelődése.

Mindennapok a középkorban.

Térkép-, vaktérkép használat

125

Az Árpád-házi királyok

kora

Az új rend megszilárdítása - Szent László és

Könyves Kálmán.

Az Aranybulla és a tatárjárás.

Gazdasági és társadalmi változások a XIII.

században.

Az Árpád-kori kultúra.

Kronológia:

1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–

1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301

Személyek:

I. András, I. László, Könyves Kálmán, III.

Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai

Simon,

Fogalmak:

Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor,

Szent Korona, regálé, serviens, bandérium,

báró, nemes, Aranybulla, familiaritás,

székelyek, szászok, kunok

Topográfia:

Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély,

Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.

Házi dolgozat készítése: egy


feldolgozása

Mindennapi élet,

életmódtörténet

Mindennapi élet az Árpád-

korban


A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket,

vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori

forrásrészleteket feldolgozni.

Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz.

Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid

beszámolók előadására.

Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást.

Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz

megfelelő lapjáról.











vizsgálata.









126







(élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját

vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció

egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról

segédeszközök felhasználásával.















helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus


változása). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok,

háborúk).

Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

Kronológia:

1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453

Személyek:

Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc,

IV. (Luxemburg) Károly, Husz János,

Gutenberg, II. Mohamed,

Fogalmak:

rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták,

szultán, szpáhi, janicsár, reconquista

Topográfia:

Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc,

Prága, Rigómező

A tanév során az alábbi

témák közül legalább kettőt

kötelező feldolgozni:

Bűn és bűnüldözés a

középkorban.

A kora újkori állam fejlődés

sajátosságai: az

abszolutizmus.

Az angol, francia és a

spanyol rendi monarchia

felemelkedése.

A német császárság, a

pápaság, közép- és kelet-

európai államai.

VII. (Tudor) Henrik,

III. Iván, Aragóniai

Ferdinánd, Kasztíliai Izabella

Forrásfeldolgozás

A reneszánsz művészete

Magyarország a XIV–

XV. Században

Károly Róbert és Nagy Lajos

Társadalmi változások. Népesség és

természeti környezet.

Luxemburgi Zsigmond, az oszmán-török

terjeszkedés, Hunyadi János.

Hunyadi Mátyás uralkodása.

Életformák a XV. századi Magyarországon.

Kultúra és művelődés.

Könyvtár-, vagy

internethasználat:

Társadalmi változások.

Népesség és természeti

környezet.

127

Kronológia:

1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396,

1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90

Személyek:

Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos,

Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi

János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz

János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini

Fogalmak:

Harmincad, kapuadó, szabad királyi város,

bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog,

főnemes, köznemes, kilenced, ősiség,

végvári rendszer, kormányzó, füstpénz,

rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina

Topográfia:

Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya,

Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld,

Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár,

Szilézia, Bécs

Kultúra és művelődés

Hunyadi Mátyás korában, a

magyar reneszánsz

Vaktérkép használata

Kora újkor

(1490–1721)

A nagy földrajzi felfedezések és

következményei. A modern világgazdasági

rendszer kialakulásának kezdetei.

A modern állam kialakulása.

A parlamentáris monarchia kialakulása

Angliában.

Reformáció és katolikus megújulás. A

barokk.

A tudományos világkép átalakulása.

Kronológia:

1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689,

1701–1714

Személyek:

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V.

Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz,

Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell,

Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter

Fogalmak:

Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény,

világkereskedelem, abszolutizmus,

reformáció, protestáns, evangélikus,

református, unitárius, ellenreformáció,

jezsuiták, manufaktúra, anglikán,

monopólium, puritán, merkantilizmus

Topográfia:

Genf, Németalföld, Antwerpen, London,

Versailles, portugál és spanyol gyarmatok

Az európai és Európán kívüli

kultúrák találkozása, a

gyarmatosítás.

Az atlanti hatalmak

felemelkedése.

Az angol forradalom.

Az 1492 című film

megtekintése videón

A barokk jellemzői művészeti

alkotások alapján

A modern tudomány

keletkezése: Kopernikusz,

Galilei, Newton…

Tananyagban szereplő

fogalmak és személyek

megismerése, megtanulása

128

Magyarország története

a kora újkorban (1490–

1711)

A Jagellók-kora. A Dózsa féle

parasztháború. A mohácsi csata.

A török hódoltság. A Habsburgok és a

magyar rendek.

Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi

harcok és ország egyesítő

kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és

Zrínyi Miklós.

A reformáció és a katolikus megújulás

Magyarországon.

Gazdasági és társadalmi, kulturális

változások a XVII-ban.

A török kiűzése.

A Rákóczi-szabadságharc.

A hódoltsági kor művészeti

emlékei, életmód a hódoltság

korában

Forráselemzés:

Gazdasági és társadalmi,

kulturális változások a XVII-

ban.

A Rákóczi szabadságharc

irodalmunkban,

filmművészetünkben

Kronológia:

1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606,

1664, 1686, 1699, 1703–11

Személyek:

Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II.

Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós,

Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai

István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter,

Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót,

Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc

Fogalmak:

örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc,

labanc, rendi konföderáció, trónfosztás

Topográfia:

Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr,

Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta

A tananyagban szereplő

személyek és jelentőségük,

szerepük megismerése

A felvilágosodás és a

polgári átalakulás kora

(1721–1849)

A felvilágosodás. A felvilágosult

abszolutizmus jellegzetességei.

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi

háborúja. Az USA létrejötte.

A polgári forradalom irányzatai

Franciaországban.

Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.

(életkörülmények, környezet)

XIX. század eszméi.

Az 1848-as forradalmak.

Kronológia:

1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791,

1794 1804–15, 1848

Személyek:

Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire,

Montesquieu, Rousseau, Diderot,

Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton,

Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson,

Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx

Fogalmak:

Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi

ágak megosztása, társadalmi szerződés,

felvilágosodott abszolutizmus,

nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus,

konzervativizmus, alkotmány, “harmadik

rend”, girondiak, jakobinusok, polgári

szabadságjogok, parlamenti rendszer

A napóleoni háborúk

Európája.

A Napoleon c film

megtekintése

Az ipari forradalom

fontosabb alkotásai, és azok

hatása, források elemzése

Tanult személyek és

fogalmak megismerése

irodalmi művek, források

alapján

Források önálló elemzése


129

(jobboldal, baloldal), emigráció, reakció,

terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil

társadalom

Topográfia:

Poroszország, Lengyelország, angol és

francia gyarmatok Észak Amerikában,

Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar,

Borogyino, Waterloo

Mindennapi élet,

életmódtörténet

Források alapján való

feldolgozása


A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket,

legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi

szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására.

Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások,

vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat

felismerni, megkülönböztetni.

Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő

folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat

értelmezni élőszóban rövid felkészülés után.

Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb

eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

11. évfolyam











vizsgálata.



















130

















változása).



tananyag

Magyarország

újjászerveződése a

Habsburg Birodalom

keretei között

(1711–1790)

Demográfiai változások, az etnikai arányok

átalakulása.

Gazdaság és társadalom a XVIII. sz.

Magyarországán

A felvilágosult abszolutizmus és a rendek.

Művelődés, egyházak, iskolák.

Kronológia:

1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790

Személyek:

III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz

Fogalmak:

Helytartótanács, betelepítés, kettős

vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg,

mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés,

nyelvrendelet

Topográfia:

Határőrvidék, Bánát

Egy a napi politikát is

meghatározó, 19. századi

történelmi téma

feldolgozása:

A magyar királyság a

Habsburg Birodalomban.


irodalmi tanulmányaink

felhasználásával

Korhoz kapcsolódó irodalmi

és művészeti ismeretek

felelevenítése

Művelődés, egyházak,

iskolák.

A polgárosodás kezdetei

Magyarországon (1790–

1847)

Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló

társadalom

A reformmozgalom kibontakozása, a

polgárosodás, nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés, kultúra.

Kronológia:

1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847

Személyek:

Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey,

Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos,

Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc

Fogalmak:

Magyar jakobinusok, reform, polgári

átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság,

közteherviselés, érdekegyesítés, védővám

Topográfia:

Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

A francia forradalom és a

napóleoni háborúk hatása

Magyarországra.

Forráselemzés:

A modern nemzet

fogalmának kialakulása,

változásai

A reformkori művelődés,

kultúra.

Tananyagban szereplő

személyek megismerése

források alapján

131

Forradalom és

szabadságharc


1849)

Polgári forradalom Magyarországon 1848

március - április

A forradalom belső és külső feltételei,

problémái.

A nemzeti önvédelem megszervezése és a

tavaszi hadjárat.

A szabadságharc befejező szakasza és

veresége.

Kronológia:

1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV.

l4., V. 21., VIII. 13., X. 6.

Személyek:

Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem,

Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau

Fogalmak:

Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány,

jobbágyfelszabadítás, választójog,

függetlenség, nemzetiségi törvény

Topográfia:

Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom,

Segesvár, Arad

Témához kapcsolódó film

megtekintése, a korszak

irodalmi alkotásokban

Források elemzése,

feldolgozása


132

A nemzetállamok és az

imperializmus kora

(1849–1914)

Gazdasági és társadalmi változások, a második

ipari forradalom

Az egységes Olaszország és Németország

kialakulása.

Polgárháború az Amerikai Egyesült

Államokban.

A “keleti kérdés” és a Balkán.

Hatalmi viszonyok, katonai-politikai

szövetségek a századfordulón.

A munkásság politikai erővé szerveződése.

A művelődés új keretei.

Évszámok:

1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871,

1882, 1904, 1905, 1907

Személyek:

III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi,

Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin,

Lincoln

Topográfia:

Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság,

Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-

Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária

Fogalmak:

Internacionálé, keresztényszocializmus,

szociáldemokrácia, centrum, periféria,

részvénytársaság, monopólium, középosztály,

hármas szövetség, antant, keleti kérdés,

bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek

Az orosz reformkísérletek.

Gyarmatosítás: a brit

gyarmatbirodalom.


feldolgozása

A korszak művészeti

irányzatainak megismerése


feldolgozása

133

A polgárosodás

kibontakozása


1914)

A megtorlás, a Bach-rendszer.

A kiegyezés.

Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus

korában.

Társadalmi csoportok életformái, népesség,

nemzetiség.

A városiasodás. A tudományos és művészeti

élet fejlődése.

Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének

belső ellentmondásai.

Évszámok:

1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896

Személyek:

Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc,

Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor,

Tisza István, Jászi Oszkár.

Topográfia:

Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–

Magyar Monarchia.


:források elemzése,

feldolgozása

A korszak művészeti

irányzatainak megismerése

A tudományos- technikai

forradalom kezdeteinek

megismerése források és

tanulmányaik alapján

Az első világháborútól a

nagy gazdasági válságig

(1914–1929)

Az első világháború kirobbanása, jellege,

története.

Az Oroszországi politikai változások.

A Párizs környéki békék.

Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris

rendszerek.

Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a

női emancipáció, motorizáció)

Évszámok:

1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925

Személyek:

Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson,

Clemenceau, Lloyd George, Stresemann,

Mussolini

Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme,

Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,

Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok,

Curzon-vonal

Fogalmak: Villámháború – állóháború,

ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus,

szovjet, fasizmus, korporatív állam,

egypártrendszer, kommunizmus,

kollektivizálás, GULAG, kisantant,

kisebbségvédelem

Egy a szakirányú képzés

jellegének megfelelő

történelmi téma

feldolgozása.


feldolgozása

A korszak megjelenése a

tanult irodalmi művekben


feldolgozása

134

Az első világháború és

következményei

Magyarországon.

A Trianon utáni ország

élete

(1914–1931)

Magyarország részvétele a világháborúban.

Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a

kommunista diktatúra megteremtésére: a

Tanácsköztársaság.

A trianoni béke, hatása a gazdaságra,

társadalomra, az etnikai viszonyokra.

A határon túli magyarság sorsa.

A Horthy rendszer kialakulása és

konszolidációja.

A művelődési viszonyok. Az életmód

változásai.

Évszámok:

1914.július 2., 1918.október 31.,

1918.november 3., 1919.március 21.,

1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927

Személyek:

gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós,

gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István,

Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István,

Peyer Károly

Topográfia:

Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave

Fogalmak:

őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv,

proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és

fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus,

irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás,

konszolidáció

Térképhasználat

Az első világháborúról szóló

dokumentumfilm

megtekintése

Művészeti irányzatok a

korszakban


feldolgozása

Mindennapi élet,

életmódtörténet

Irodalmi művek alapján

feldolgozandó


Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az

iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet

adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni

élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári

segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket

beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

12. évfolyam











vizsgálata.







135





























változása). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


A nagy gazdasági

válságtól a második

világháború végéig

(1929–1945)

Az 1929 –33-as világgazdasági válság.

Válságkezelés az USA-ban.

A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és

működési mechanizmusa.

A sztálini diktatúra a 30-as években.

A második világháború története.

A szövetségesek győzelme, a háború jellege.

A megosztott Európa.

Évszámok:

1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1.,

1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május

8., augusztus 6., szeptember 2.

Személyek:

Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill,

Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower,

De Gaulle

Topográfia:

Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád,

Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád,

Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk,

Normandia

Fogalmak:

tőzsde, túltermelési válság, New Deal,

tervgazdálkodás, totális diktatúra,

nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely,

Egy a napi politikai eseményt

igazoló történelmi téma

feldolgozása

A második világháború

eseménytörténete

A témához kapcsolódó

irodalmi alkotás vagy film


feldolgozása

136

Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás,

holocaust, partizán, totális háború,

antifasiszta koalíció.

Magyarország a

gazdasági válságtól a

második világháborús

összeomlásig

(1931–1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a

belpolitikában.

Magyarország háborús részvétele. A Kállay

kormány politikája.

A német megszállás. A holocaust

Magyarországon.

A sikertelen kiugrás. A nyilas

hatalomátvétel.

Magyarország szovjet felszabadítása és

megszállása.

Évszámok:

1938.november 2., 1939.március 15.,

1940.augusztus 30., 1941.június 26.,

1943.január, 1944.március 19., 1944.október

15., 1944.december 21., 1945.április.

Személyek:

Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula,

Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi

Ferenc, Dálnoki Miklós Béla

Topográfia:

Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs,

Don-kanyar

Fogalmak:

Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom,

zsidótörvények, fegyveres semlegesség,

hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”,

gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság


feldolgozása

A jelenkor

(1945–napjainkig)

Hidegháborús szembenállás és időszakos

enyhülés politikája a második világháború

után.

A kommunista rendszerek kialakulása és

bukása.

Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán)

Az európai integráció története.

Az emberiség az ezredfordulón: a globális

világ és problémái.

Évszámok:

1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961,

1968, 1975, 1991

Személyek:

Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-

tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer,

Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII..János,

Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov

Fogalmak:

Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési

verseny, Truman-elv, Marshall-segély,

szociális piacgazdaság, európai integráció,

NATO, Varsói Szerződés, római

szerződések, holdraszállás, harmadik világ,

Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési

politika.

Topográfia:

NSZK, NDK

Egy szabadon választott helyi

konfliktus földolgozása (pl.:

Közel-Kelet, Balkán)

Dokumentumfilm

megtekintése

A gyarmati rendszer

felbomlása

Az emberiség az

ezredfordulón: a globális

világ és problémái.


feldolgozása

Az Európai Unió létrejötte

Magyarország a

második világháború

után

(1945 –napjainkig)

A háborús károk felszámolása. A

demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.

A párizsi békeszerződés.

A kommunista diktatúra kiépítése

A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os

A korszakhoz kapcsolódó

irodalmi alkotás elolvasása,

137

forradalom és szabadságharc.

A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és

diktatúra.

Az életmód átalakulása. Demográfiai

változások.

Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és

erősödése.

A rendszerváltozás.

Évszámok:

1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953,

1956.október 23., november 4., 1963, 1968,

1989.október 23., 1990, 1991

Személyek:

Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi

Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall

József, Göncz Árpád

Fogalmak:

ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús

bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív

büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere,

beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás,

ötvenes évek, internálás, munkástanács,

ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör,

reformszocializmus, második gazdaság

film megtekintése

Életmód a Kádár –

korszakban: egyéni vagy

családi emlékek

felhasználásával,

forráselemzés

A rendszerváltozás

eseményei


feldolgozása

Állampolgári

ismeretek

A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A

gyermekek jogai. Diákjogok.

Államformák, politikai rendszerek.

Magyarország alkotmánya.

A demokrácia alapelvei és működése.

Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.

Politikai és szociális jogok.

Önkormányzatok, civil szervezetek.

Napi sajtó figyelése: elvek

és gyakorlat viszonya

Államformák, politikai

rendszerek.

Magyarország alkotmánya.

Kultúra és művelődés

életszínvonal,

Társadalom, kultúra, vallás, civilizáció,

műveltség és képzettség. Jólét és jól-lét.

Munkaidő, szabadidő, szórakozás


Ember és természet Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet

és világegyetem, környezetvédelem.

Természetkép, világkép, világszemlélet

Természettudományos

ismeretek rendszerezése,

felelevenítése

Egyéni és közösségi

értékek

A demokratikus állampolgárság értékei: a

közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi

jogok, más kultúrák tisztelete,

hagyománytisztelet, igazság, törvényesség,

igazságosság, a polgári állam értékei.

Társadalmi közösségek. Az egyén és

közösség a társadalomban. Döntés,

megegyezés, együttműködés, többség,

kisebbség.

Napi sajtó figyelése, a

tananyagban szereplő elvek

érvényesülése a

mindennapokban

Mindennapi élet,

életmódtörténet

Szabadon választható témák Feldolgozása önállóan

Fogyasztóvédelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és

fogyasztóvédelem, a reklám története

Könyvtár-, internet használat

Továbbhaladás feltételei

Az érettségi követelmények szerint.

TÖRTÉNELEM középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei

138

Témakörök A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak

megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai

adataira és fogalmaira vonatkozó az adott témakörhöz rendelhető tantárgyi követelményeivel.

1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása.

1.2 A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése.

1.3 A római köztársaság virágkora és

válsága, az egyeduralom kialakulása

A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.

1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a

legfontosabb istenek nevének ismerete.

A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei.

A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása.

A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

1.5 A kereszténység kialakulása és

elterjedése

A kereszténység főbb tanításai.

1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció

felbomlása

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás

2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend

jellemzői

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek).

A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI.

században.

2.2 A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a

világvallások elterjedése

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.

A világvallások civilizáció-formáló szerepe.

2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.

A középkori kereskedelem sajátosságai.

2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.

A romantika és a gótika főbb stílusjegye.

A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.

2.7 Az angol és a francia rendi állam

működése

2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján.

Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján.

3.2 A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás.

A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján.

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

3.3 Az Árpád-kor Az Aranybulla.

A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

3.4 Társadalmi és gazdasági változások

Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

Károly Róbert gazdasági reformjai.

A magyar városfejlődés korai szakasza.

3.5 A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen.

Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

3.6 Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és

következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján.

Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás.

4.2 Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista).

A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása.

A barokk stílus jellemzői.

4.3 A kontinentális abszolutizmus és a

parlamentáris monarchia megszületése

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában.

Az alkotmányos monarchia működése.

139

Angliában

4.4 A tudományos világkép átalakulása, a

felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három

részre szakadása

A mohácsi vész és az ország részekre szakadása.

Végvári küzdelmek.

5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).

5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-

szabadságharc

A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai.

A szatmári béke.

5.4 Magyarország a XVIII. századi

Habsburg Birodalomban

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása

Mária Terézia és II. József reformjai.

5.5 Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1 A francia polgári forradalom politikai

irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.

Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

6.2 A napóleoni háborúk és a Szent

Szövetség Európája

6.3 A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és

szocializmus) jellemzői források alapján.

A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament,

képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).

6.4 Az ipari forradalom és

következményei

Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és

néhány találmánya.

Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés,

életmódváltozás, a nyomor kérdése).

6.5 Nagyhatalmak és katonai-politikai

szövetségek a századfordulón

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása.

Németország nagyhatalommá válása.

A balkáni konfliktusok okai.

6.6 Tudományos, technikai felfedezések,

újítások és következményeik

A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása.

A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a

polgárosodás fő kérdései

A reformkor fő kérdései.

Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

7.2 A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

7.3 A polgári forradalom

A pesti forradalom eseményei.

Az áprilisi törvények.

7.4 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai.

A Függetlenségi Nyilatkozat.

7.5. A kiegyezés előzményei és

megszületése

A kiegyezés megszületésének okai.

A kiegyezés tartalma és értékelése.

7.6 Gazdasági eredmények és társadalmi

változások a dualizmus korában

Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés.

Budapest világvárossá fejlődése.

Az átalakuló társadalom sajátosságai.

Nemzetiségek a dualizmus korában.

A cigányság helye a magyar társadalomban.

7.7. Az életmód, a tudományos és

művészeti élet fejlődése

Az életmód változásai a századfordulón.

A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege,

jellemzői; a Párizs környéki békék

Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői.

A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.

8.2 A gazdaság és a társadalom új A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó).

140

jelenségei a fejlett világban A nők szerepének változása.

8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-

Európában és az olasz fasizmus

8.4 Az USA és az 1929-33-as gazdasági

válság

A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei.

8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra

jutása és működési mechanizmusa

A náci Németország legfőbb jellemzői.

A náci ideológia és propaganda.

8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini

diktatúra az 1920-30-as években

A bolsevik hatalomátvétel körülményei.

A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

8.7 A második világháború előzményei

jelentős fordulatai

A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai.

A holocaust.

8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ

jellemzői

Az ENSZ létrejötte, működése.

Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).

8.9 A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői.

Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia

felbomlása és következményei

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása.

Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.

9.2. A Horthy-rendszer jellege és

jellemzői

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.

9.3 Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.

9.4 A magyar külpolitika mozgástere,

alternatívái

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között.

9.5 Magyarország részvétele a

világháborúban

Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.

9.6 A német megszállás és a holocaust

Magyarországon

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel.

A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és

megszállás

A szovjet felszabadítás és megszállás.

Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.

10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.

10.3 A kommunista diktatúra kiépítése

és működése

Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban.

Életmód és mindennapok.

10.4 Az 1956-os forradalom és

szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.

A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.

10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.

Életmód és mindennapok.

10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok,

függetlenség).

11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellem-zői,

távlatai, a posztszovjet rendszerek

problémái

A közép-európai régió sajátos problémái

11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei.

11.3 A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési- és

adósságválság).

11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai

problémák, a fenntartható fejlődés

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

11.5 A globális világ kihívásai és

ellentmondásai

A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

12.1 Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása.

Az állampolgári jogok kötelességek.

141

12. A mai magyar társadalom és életmód

A TÖRTÉNELEM taneszköz jegyzéke

A polgári átalakulás korának szemléltetésére alkalmas eszköz

A magyarországi polgárosodás kezdeteit, nagy alakjait, főbb eseményeit, kulturális és művelődési örökségét

tartalmazó, szemléltetésre alkalmas eszköz

A nemzetállamok megszületését és az imperializmus korát bemutató, ismeretszerzésre és szemléltetésre

alkalmas eszköz

A polgári Magyarország kiépülését és fejlődésének főbb társadalmi, gazdasági és művelődési eredményeit,

valamint a kor meghatározó történelmi alakjait tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és

szemléltetésre alkalmas eszköz

Az első világháború előzményeit, eseményeit, haditechnikai újításait, jellegét és következményeit

tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

Az első világháború Magyarországra gyakorolt hatásait és következményeit tartalmazó, ismeretszerzésre,

ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

A nagy válságtól a második világháborúig terjedő korszak főbb eseményeit meghatározó alakjait tartalmazó,

ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

Az 1930-as évektől a második világháborúig terjedő időszak Magyarországa társadalom-, gazdaság-,

művelődés- és politikatörténetét tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas

eszköz

A jelenkor tanulmányozására, főbb kérdéseinek feldolgozására alkalmas eszköz

A második világháború utáni Magyarország történelmének főbb eseményeit, összetevőit meghatározó

személyiségeit, valamint a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a művelődés és a mindennapok átalakulását

tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

Az érettségi vizsgakövetelmények elsajátítását elősegítő, rendszerezésre, összefoglalásra alkalmas eszköz

Történelmi térképek, fólia sorozatok.

Művészeti ismeretek

Tantárgyi programjai és követelményei

10 - 12. évfolyam


A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán

hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthető vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség,

művészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élő,

igényes környezetet létrehozó és azért felelősséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai

élmény, az esztétikum, a művészet - mint a minőségi társadalmi lét része - váljon az élet lényeges elemévé.

A tantárgy tanításának célja és feladata

a hallgatók eddigi tudásának, ismereteinek - az előző évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben

szerzett - képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetőségek ismétlése, összerendezése és

gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétűbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi

és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmi-értelmi egységet

megteremtő eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi

gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció

összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó

képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök

12.2 Etnikumok és nemzetiségek a

magyar társadalomban

Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük,

intézményeik).

12.3 A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A

diszkrimináció fogalma.

12.4. A parlamenti demokrácia

működése és az önkormányzatiság

A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük.

12.5 Társadalmi, gazdasági és

demográfiai változások

Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.

142

vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk

tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális

műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeumlátogatás

igényének kialakítása,

A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerep biztosítása az

önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásában is. A

szakképzésben és a felsőoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerősítése.


Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvető látásmódbeli eljárások

és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos

közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok

értelmező felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétűbb megfigyelésére, lényegének

megragadására, a formai jellegzetességek, a belső szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmező

ábrázolásával és vízió-asszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejező megjelenítésének

képessége két dimenzióban. A képzőművészet nagyobb korszakainak, a főbb műfajoknak, kompozíciós

rendszereknek és technikáknak ismerete, legkiemelkedőbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése.

Tájékozottság a művészeti ágak, és műfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és művészettörténet

néhány példája nyomán. Helyzetfelismerő, tervező, kivitelező és vizuális ítélőképesség kialakulása,

képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés

képessége a köznapi, műszaki-technikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a művészeti

kifejezésmóddal

10-11. évfolyam


A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó

használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok

megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók

áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói,

megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható

tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása.

Vizuális nyelv

A vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a

vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós

megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és

azok szerepe a képi közlő nyelvben.

Vizuális kommunikáció

A köznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik

alapvető szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű

magyarázó - közlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése,

olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge-

vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám

hatásrendszere

Képzőművészet

A képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az

alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési

eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak

tükrében).

Tárgy- és környezetkultúra

A tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk

leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése

Technikák

Alapvető képző és iparművészeti technikák felismerése. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


143

tananyag

Vizuális nyelv Ábrázolás- és kifejezés technikák: a

vizuális nyelv alapelemei,

megjelenésük műalkotásokban,

vizuális információkban, természeti

és ember alkotta formákon

Ábrázolás és tájékoztatás módjai

köznapi, tudományos

információkban

A funkció és a jelentés kapcsolata a

téralakításban

A köznapi életben használatos

ábrázolási konvenciók rendszere,

összefüggései

A tárgyi világ formanyelvi elemei,

tartalom, forma, funkció kapcsolata

A formanyelv alkalmazása az

alkotótevékenység során

Formaadás a reklámban

A térhatás változatai a fény és árnyék

eloszlásának függvényében (ellen-, tele-,

surló fény)

A fotó és film képalkotó elemei és

képzőművészeti kapcsolatai

Tapasztalati távlattan és szerkesztő

perspektíva

(nézőpont, alapsík, perspektív képsík,

alapvonal, horizontsík, horizontvonal,

főpont, távpont, iránypontok)

Példák gyűjtése: ábrázolás-

és kifejezés technikák: a

vizuális nyelv alapelemei,

megjelenésük

műalkotásokban, vizuális

információkban, természeti

és ember alkotta formákon

Vizuális

kommunikáció

eszközei

Ábrázolás és felhívás

(tájékoztatás):

térbeliségre vonatkozó korábbi

tapasztalatok, megfigyelések,

ismeretek rendszerezése, gyakorló

alkalmazása

A médiumok képi világának

értelmezése, az ismeretszerzés

közvetett formái (fotó, újság,

könyvtár, CD, internet)

Különböző információk

tartalmának képi rögzítése: elvont

fogalmak, mennyiségek,

viszonyrendszerek és

összefüggések vizuális

megjelenítése (magyarázó - közlő

rajz, embléma, plakát, névjegy,

meghívó, monogram, mátrix,

diagram, kartogram, grafikon

Modellértelmezés tanulmánnyal és

analízissel: a forma, a szerkezet, az

anyag és funkció feltárása

Alkalmazott grafikai tervezés kép és

szöveg együttes megjelenésével (p.

névjegy, meghívó)

Egyszerű térformák síkban maradó és

teret érzékeltető helyzetének

megjelenítése az ábrázoló geometria

rendszerében

Testek származtatása, modellezése:

hálózatok

Geometrikus testekre visszavezethető

természet- és ember alkotta formák

A tér illúzióján alapuló távlattan a

centrális nézőpont és a szubjektivitás

jegyében.

Térábrázolási konvenciók elsajátítása és

túlhaladási kísérletei, optikai csalódások.

A médiumok képi világának szóbeli

elemzése

A perspektíva nézőpontjainak sajátos

formái - madár és békaperspektíva,

természetes nézőpont, fordított és

kitágított perspektíva.

A leképező és a kifejező ábrázolás

különbsége.

Az írás szerepe a kommunikáció

fejlődésében.

A mozgóképi ábrázolások fontosabb

eszközei (fotó és film képalkotó

rendszere).

Egy megadott könyv néhány

illusztrációjának

(táblázat, képlet, vonalas

ábra, grafikon, kép, rajz)

megtervezése, elkészítése

vagy,

adott felfogású, méretű

színes hetilap címoldalának

tervezése, kivitelezése

vakszöveg és válogatott

illusztráció felhasználásával,

rajzolt, és/vagy elektronikus

úton

vagy

névjegy, meghívó tervezése,

készítése

A reklámok vizuális

hatásrendszere

(információ, reklám)

A köznapi és műszaki vizuális

közlések sajátosságai, a fogalmi

viszonyrendszereket, struktúrákat

közlő ábrák helye és szerepe a

vizuális kommunikációban

Színtapasztalatok, színismeretek

áttekintése: a színkör és a színgömb

Színrendszerek a műszaki-technikai

és köznapi közlésekben

A színdinamika szerepe az

exteriőrök és enteriőrök

A vizuális észlelés fiziológiai

(élettani) alapjai, a tér eszméjén alapuló

axonometria a racionalitás, a végtelen

nézőpont és az objektivitás jegyében

Egyezményes jelek a közlésben

A színek alkalmazása: szín és funkció

(információs, figyelemfelkeltő, esztétikai,

élettani, kompenzáló szerep)

A színek viselkedése a megvilágítás

módozataiban

A forma, szerkezet, anyag, funkció


Irodalmi, zenei vagy film

élmény szubjektív

megjelenítése

fotómontázzsal és kollázzsal

A tömegkommunikáció

vizuális és audiovizuális

144

kialakításában összefüggése a természetben és

mesterséges környezetben

(arányrend, lépték, modul, szimmetria,

aranymetszés)

A vizuális kommunikáció fogalma,

műfajai

A mozgóképi kifejezés jellegzetességei

eszközei, műfaji

sajátosságai

Képzőművészet

Képzőművészeti ágak (építészet,

festészet, szobrászat) főbb

jellemzői

Műfaj, téma által meghatározott

alapvető műelemző szempontok,

eljárások a műalkotások tartalmi,

formai, feltárására (építészet,

grafika, festészet, szobrászat)

Festészet jellemző kifejezési

eszközei, megjelenésük különböző

korszakokban,

festészeti korszakok jellemző

kompozíciós megoldásai

(vízszintes, soros, szimmetrikus,

aszimmetrikus, háromszög,

térháromszög, átlós, képkivágás),

és a kiemelés eszközei (kontúr,

arány, fény, szín, ritmus kontraszt)

Szobrászat - a formaviszonylatok

művészete - jellemző kifejezési

eszközei (tömeg, forma, felület

anyag), megjelenésük különböző

korokban

A térábrázolás módja és az adott

kor világképe és világnézete közötti

összefüggés

A térviszonylatok művészete:

az építészet fejlődésének áttekintése

a téralakítás és a térlefedés

jelentősebb módozatai alapján (

forma, szerkezet, anyag, funkció)

Kompozíciós megoldások a

műalkotásokban

Érzéki szemlélet - lelkiségi beleélés

képzetekkel

Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg

választott kifejezőeszközzel

Ábrázolás és alkotás – a művészi

ábrázolás

Iparművészeti műfajok, főbb jellemzői

Közeli múzeum gyűjteményének

áttekintése, időszaki kiállítás anyagának

megismerése

Hazánk legjelentősebb múzeumai,

gyűjteményei (Nemzeti Galéria,

Szépművészeti Múzeum, Nemzeti

Múzeum)

Műalkotások tartalmi értéke, üzenet,

stílusuk.

A festészet mint a színviszonylatok

művészete

- lokális színek és tónusfokozatok

- reflexszínek,

- hideg-meleg és komplementer

kontrasztok

- mennyiségi és minőségi viszonylatok

Reprodukció és produkció

Alapvető szobrászati eljárások: hozzáadó

és elvevő

Képzőművészeti technikák

csoportosítása, rendszere,

A kortárs művészet

Fordított perspektíva a festészetben,

kitágított perspektíva (anamorfózis )

megjelenése a festészetben, fotó és

filmművészetben

A különböző nézési síkvetületi irányokat

egy képben egyesítő tárgyias

ábrázolásmód (óegyiptomi és analitikus

kubizmus)

Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját

keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto

padovai freskóin )

Belső, szubjektív tér-idő ábrázolások

(pl. szürrealisták)

Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus

és geometriai absztrakciók

(képarchitektúrák)

Főbb építészeti stílusok

megkülönböztetése jellegzetes

térszervezési eljárások (alaprajzi

elrendezés, építészeti szerkezet,

homlokzattagolás ) alapján

A vizuális művészetek kibővült rendszere,

a művészeti ágak, műfajok elmosódása,

Múzeumlátogatás

Vizuális művészeti

élmények szóbeli kifejezése


Műalkotás elemzés

145

egymásra hatása.

A média szerepe a művészetben, jellemző

kifejezési eszközeik

A fotó, a film és a videó művészet műfaji

sajátosságai a képzőművészet

párhuzamában

Tárgy- és

környezetkultúra

Arculattervezés a belsőépítészetben

Adott feltételeknek (családnak)

megfelelő lakótér tervezése

méretarányokkal, léptékeinek és

mozgásterének rajzi elemzése

(tervrajz)

Belső tér kialakításának és

átalakításának legfontosabb

szempontjai, technikai lehetőségei.

A tervező folyamat lépései

Tervrajzok olvasása, értelmezése,

méretarányok

A belső tér berendezési tervrajza, a

színek térhatásának pszichológiája

Tárgykultúra a lakásban

Számítógépes tervezőprogram

alkalmazása

Építmények alaprajzi metszetei

Tárgyak esztétikai és használati

szempontjai.

A tervező - alkotó folyamat menete

Az ergonómia fogalma

Ökonómia (gazdaságosság, ésszerűség) a

lakótérben, mint esztétikai érték az

emberi környezetben

Belsőépítészet, lakberendezés szerepe az

esztétikus emberi környezet

kialakításában

Az ipari formatervezés - a design -

lényege

A giccs fogalma

Az organikus és humanizált

(épített) környezet különbözősége, hatása

az emberre

Lakberendezési magazinok

tanulmányozása

Egy saját terv elkészítése

Művészettörténet

mint tudomány

Társtudományok, határterületek,

segédtudományok

A művészettörténet írás kialakulása

Művészeti gyűjtemények keletkezése,

múzeumok alapítása


A műalkotás

megközelítésének

néhány módja

Attributálás, attribució,

ikonográfia, ikonológia

Műfajnak, témának megfelelő

műelemző szempontok

Ikonográfiai elemzések

A leírástól az ítéletig, a műélvezéstől

(intuíció)

a műértelmezésig (tartalom, külső és

belső forma)

Műelemzés gyakorlása

A stílus Stílus és kor Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus

Az adott művészettörténeti korstílus,

stílusirányzat történelmi háttere,

műalkotás és kor összefüggése

Internet-használat


A művészet

kezdetei

Őskori művészet Törzsi művészet, atavizmus, ősi

edénytípusok és továbbélésük a tárgyi

népművészetben

Az ókor

művészete

Óegyiptom, Mezopotámia, görög,

római művészet:

- szakrális és profán építmények

- festészet, szobrászat

Prekolumbián művészet

Keleti művészet (India, Kína, Japán)

Képzőművészeti album

tanulmányozása

Ókeresztény

művészet

Bizánc művészete

Katakombák és bazilikák -

hosszanti tér

Centrális térszervezés

A mozaikrakás technikája, csúcsművei

Ortodox, iszlám művészet

Képzőművészeti album

tanulmányozása

Népvándorlás

kora

A honfoglaló magyar nép

művészete

Griffes-indás nemzetség

Tarsolylemez plasztikák

A megismert motívumok továbbélése a

tárgyalkotó népművészetben

Múzeumlátogatás

A továbbhaladás feltétele

A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz

kötött felismerése. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott

műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális

megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége.

146

Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök

vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának

képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet)

A tanult korok művészeti stílusainak ismerete.

12. évfolyam


Művészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A

folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok

között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével.

Vizuális nyelv

A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a

formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban.

Vizuális kommunikáció

A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó

ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása.

Képzőművészet - műalkotás elemzés

Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek megismerése alapvető

műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a

térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson

át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével,

festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja

és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök

megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés


tananyag

Romantika Egyetemes: lombardiai, német és

francia

Magyar: esztergomi és pécsi

kőfaragó műhely

nemzetségfői templomok

Karoling - kori és Ottó kori művészet

Egyházi és világi művészet Az offerek és a mézesbábok szakrális

tartalmai

Látogatás a Szabadtéri

Néprajzi Múzeumban

Ikonográfiai program a

freskófestészetben és a

kőfaragásban

Gótika művészete Egyetemes és magyar gótikus

művészet

(francia, angol, német és magyar)

egyházi: katedrálisok és királyi

kápolnák, üvegablakok, szárnyas

oltárok

világi: várak, városházak,

A gótika korának teológiai háttere

Városnézés

Házi dolgozat készítése egy

kiválasztott korszak

művészeti alkotásairól

Reneszánsz művészet

A reneszánsz kezdete

(Itália, Németalföld)

Az érett reneszánsz Itáliában és

Németalföldön

A magyar reneszánsz

Az egyéni stílus jelentkezése.

A reneszánsz kimagasló alkotói.

A reneszánsz perspektíva.

A manierizmus Itáliában,

Franciaországban, Spanyolországban

Művészettörténeti lexikon

használata

Barokk művészet Olasz, francia, németalföld,

spanyol,

magyar egyházi és világ

(realisztikus) programok

Múzeumlátogatás

Klasszicizmus Ókori előképek, párhuzamok

Francia klasszicizmus

A magyar művészet kibontakozása

Orosz, német klasszicizmus

Canova és Ferenczy István pályaképe

Múzeumlátogatás

Ferenczy Múzeum

megtekintése

147

Romantika

Európai és magyar narratív,

történelmi festészet, egzotikus

tájképek, a középkor építészeti

hatásai,

nemzeti romantika

A meghatározó irodalmi és filozófiai

párhuzamok

Házi dolgozat készítése egy

kiválasztott korszak

művészeti alkotásairól

A 19.szd.-i realizmus,

a kritikai realizmus

A környezet és az ember

megváltozott arányrendje: a

cselekvő ember, sorsközösség az

elesettekkel

Goya mint előkép

Goya-reprodukciók

megtekintése

A századelő izmusai

Impresszionizmus

Posztimpresszionizmus

Festők küldetéstudata és a

társadalom menekültje.

A modern művészet születése

Színfestészet

Monet és Szinyei Merse Pál

pályaképe

Rodin mint antiszobrász


A századforduló

művészete

Szimbolizmus, szecesszió

A szecesszió nőtípusai, építményei

és tárgyai

A plakát műfajának megszületése


A XX. század

művészetének főbb

törekvései

XX. század első

felének irányzatai

Művészet a két

világháború között

Fauvizmus, kubizmus, futurizmus

expresszionizmus, organikus és

geometriai absztrakció

Geometrikus absztrakció -

konstruktivizmus, és dadaizmus

Szürrealizmus

Organikus és funkcionalista

építészet

Gauguin mint előkép és Matisse

Cezanne és Picasso

Plasztikus, analitikus és szintetikus

kubizmus

A kubista kollázs és a szürrealista

montázs

A Bauhaus és Moholy - Nagy László

Művészettörténeti

kiadványok

tanulmányozása

Művészet a második

világháború után

Pop art és rokon jelenségei,

az op-art

Tudományos technicista és szigorú

irányzatok


Kortárs művészet A kortárs művészet mint korunk

üzenethordozója:

a land art, a térinstalláció, és a

videó installáció fogalma

Az aktuális probléma párhuzamai a

klasszikus és a kortárs művészet, a

környezet és a modern vizuális média

példáiban.


eszközök használata

Az európai

művészettörténet

rendszerező összegző

áttekintése a lényeges

pontok

Hangsúlyozásával

A szűkebb és tágabb lakóhelyünk

művészeti, műemléki értékei. A

Nemzeti Galéria, a Nemzeti

Múzeum és a Szépművészeti

Múzeum kincsei a tanultak

párhuzamában

A művészettörténet egyes nagy

korszakait jellemző, tartalmi és

formai lényeges vonások ismerete

Alapvető műelemző

szempontok alkalmazása

Népművészet A népviseletet meghatározó

földrajzi, történelmi, társadalmi

tényezők.

Hazánk főbb viselettípusai és

kapcsoltuk az ún. Nagyművészeti

ábrázolásokkal és kifejezésekkel,

korstílusokkal

Látogatás a Néprajzi

Múzeumban

Rendszerező áttekintés A szűkebb és tágabb lakóhely

művészeti, műemléki értékeinek

számbavétele, elhelyezése az

egyetemes művészettörténetben

Változások, fordulópontok, műfajok,

korstílus születése, prototípusok és

rákövetkezések, a képzőművészet

ágainak kialakulása

Könyvtárhasználat,

városnézés

A továbbhaladás feltétele

A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.

MŰVÉSZETI ISMERETEK taneszköz jegyzéke

A vizuális nyelv sajátosságainak, összefüggéseinek megértetésére alkalmas eszköz

A művészettörténet nagy korszakait, a kor és műalkotás közötti összefüggések, képzőművészeti és más

művészeti ágak kapcsolatát bemutató, az összefüggések megértetésére, műelemzés módszerének

kialakítására alkalmas eszköz

Néhány különleges és alkotói módszert szemléltető, a technikai és alkotói módszerben való jártasság

kialakítására alkalmas eszköz és munkaeszköz

A műszaki jellegű ábrázolás közlő nyelvének gyakorlására alkalmas eszköz

A tömegkommunikáció vizuális közléseit bemutató, képességfejlesztésre alkalmas eszköz

A környezet és a tárgyak közötti összefüggések bemutatására alkalmas eszköz

Szabadon választott technikában való jártasság kialakítására alkalmas eszköz, eszközegyüttes

148

Különböző (képi, zenei, irodalmi) művészeti alkotásokban fellelhető kifejező eszköz felismerésére,

értelmezésére alkalmas eszköz

Korunk új médiumainak megismerésére alkalmas eszköz

A film műfajait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz

A tömegkommunikáció vizuális ágait, legfontosabb tartalmi és formai jellemzőt szemléltető és eszköz

Az Országos Közgyűjtemények jellegzetes anyagának bemutatására alkalmas eszköz

Az egyetemes és magyar művészettörténet (iparművészet), magyar népművészet főbb jellemzői

bemutatására alkalmas eszköz

Társadalomismeret


10-11. évfolyam


Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és

megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az

általuk betöltött státusok szerepkészleteiről.

Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és

gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a

képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók

társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait.

Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a

tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia,

közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje

fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai.

Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait.

Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek

állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő

magatartásuk.

Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi

munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség

közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit.

Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik

A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen

viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti

kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy

mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket!

A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön

el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a

jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete

számára a helyes cselekedet alapelveit!


A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi

ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport

korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a

pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel

az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket.

A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni

álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására

szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra

is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és

149

legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó

általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal.

A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények

A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb

társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb

magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai

társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a

tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást.

A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények:

Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a

legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó

követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket.

A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények

Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb

előírásokat, feltételeket.

Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó

követelmények:

Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában

a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel.

A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények:

A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek

olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el.

Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet

a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti

különbséget.

A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények:

Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja,

hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat

kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók

érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről.

Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának

jelentőségével, ismerje a technikáját.

A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények:

Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a

törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni

néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és

eljárásmódokat.

A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények:

Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi

és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és

etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb

céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott

képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár

a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati

tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait.

A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények

Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális

közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi

szervezetet, amelynek tagjai vagyunk!

Az ember, mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények

Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat

közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket.

A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények

150

Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden

ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek.

Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a

szándék és a tett különbségeit.

Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények

Tudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik.

Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az

erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát.

A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények

Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható

viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi

munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb

feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért.

Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények

Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember

életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről!

Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon

ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika

alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez

szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok

megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások

meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!

10. évfolyam


Jellemző tevékenységi formák

a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák

otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok

(személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve

valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; grafikonok,

statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása,

konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb.

A tananyag elsajátításának sajátos módjai

begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek,

összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló

összefoglalása írásban és szóban. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Az ember mint

biológiai lény

Az ember és az állat

Test és lélek

Az egyes ember fejlődése

Autonómia és

meghatározottság



ismeretszerzésre

Személyiségünk Pszichikus működésünk

Gondolkodás, kommunikáció, tanulás

Az emberi szellem

Az ember, környezete és a

nyelv világa

Önazonosság és

önmegvalósítás

Folyóiratok témához

kapcsolódó cikkei

Az ember mint

társadalmi lény

Az emberi értékek, az erkölcs

Kapcsolatok

Közösség és társadalom

Mozgatóink

A kultúra normativitása

A hagyomány értelme



A család mint alapvető

közösség

A család fogalma, alapvető funkciói

régen és ma

Gyermek a családban

Az életmódbeli különbségek

Házasságkötés vagy élettársi

kapcsolat

Családi konfliktusok és

megoldási lehetőségek


kapcsolódó cikkei

Egyéni tapasztalatok gyűjtése

Az emberi élet nagy

kérdései

Nemiség, szerelem, házasság

Élet és halál

Hit és vallás

Boldogság és szépség

Rend és szabadság

A vallásosság ma,

Vallási konfliktusok

151

Szocializáció és

társadalmi devianciák

A szocializáció fogalma, tartalma és

színterei

Problémák a szocializáció

folyamatában

A társadalmi deviancia

fogalma, megjelenési formái:

öngyilkosság, bűnözés,

alkoholizmus, vandalizmus,

idegengyűlölet, kábítószer

Egy szemelvény önálló

feldolgozása

Az iskola világa A műveltség társadalmi szerepe

Közoktatás – szakoktatás - felsőoktatás

Tanulói jogviszony és

érdekérvényesítés

A művelődés iskolán kívüli

formái és színterei

Az iskolán kívüli

művelődésben, képzésben részt

vevők érdekérvényesítési

lehetőségei

Házi dolgozat készítése:

Hogyan tovább érettségi után?


A munka világa Vállalkozás

Munkavállalás, Munkanélküliség



A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten

a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban

megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok

egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei

esetén elhagyhatók.

11. évfolyam


Jellemző tevékenységi formák

a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák

otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok;

dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció.

A tananyag elsajátításának sajátos módjai

megértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű

elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Egészségügy és szociális

politika, a társadalom- és

nyugdíjbiztosítás

Egészségügyi ellátás rendszere

Szociális szolgáltatások és

ügyintézési gyakorlatok

Társadalom- és

nyugdíjbiztosítási formák és

ügyintézési gyakorlatok

Érdekvédelem Tapasztalatgyűjtés

A jog világa Jogi alapismeretek

Emberi és állampolgári jogok

Az alapvető állampolgári

kötelezettségek

Gazdasági, szociális és

kulturális jogok

Az emberi jogok hazai és

nemzetközi védelme


Jogszabályelemzés

A politika világa A politika fogalma

Diktatúra és demokrácia

Az érdekérvényesítés

különféle módjai

Tömegkommunikáció és

politika

Rendszerváltás

Magyarországon

A hazai pártok általános

jellemzői

Érdekképviseleti szervezetek

és nyomásgyakorló csoportok

A közvélemény, a -kutatás


eszközök használata:

Tömegkommunikáció és

politika

A Magyar Köztársaság

államszervezete

Az Országgyűlés

A köztársasági elnök

A kormány és a

minisztériumok

A helyi önkormányzatok

Az Alkotmánybíróság

Az igazságszolgáltatás

Külkapcsolatok


A helyi önkormányzatok

szerepe és feladatai

A közigazgatás szervezete

és intézményei

Az államigazgatási szervek

Az önkormányzati igazgatás

Gyakorlatok

Személyi igazolvány,

jogosítvány cseréjének, segély

igénylésének imitálása, ill.

valóságos végrehajtása

A XXI. Század világa Nemzetközi szervezetek Magyarország a nemzetközi Folyóiratok tanulmányozása

152

Az Európai Unió és hazánk

Világméretű problémák

szervezetekben

A TÁRSADALOMISMERET taneszköz jegyzéke

Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk


Az alapvető emberi jogok megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz

Hazánk és Európa viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz

Az ENSZ és szervezetei munkájának, szervezeti felépítésének megismerésére és szemléltetésére alkalmas

eszköz

Az emberiség globális problémáinak szemléltetésére alkalmas eszköz

A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetésére alkalmas eszköz

A vállalatok és a munka világának megismerésére, szemléltetésére alkalmas eszköz

A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz való viszonyának szemléltetésére alkalmas

eszköz

A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek szemléltetésére alkalmas eszköz

Informatika


10. évfolyam


Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges

információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni.

Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási

technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek

leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható

informatikai nevelés biztosíthatja.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt,

megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai

szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi

életben.

Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő

információs társadalomba.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai

ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a

számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta

kommunikációs lehetőségeket teremt.

Az oktatás fő célkitűzései:

korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni

tudó tanulók képzése;

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész

társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell;

az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályainak

megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és

jogi szabályait;

felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő

lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat

értékelésére.


A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek

megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve

dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai

153

környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az

informatikai eszközök és információhordozók használatában.

Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő

információt felismerni, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az

önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak

alapszolgáltatásait.

Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati

szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen

képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,

különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok

használatának jogi és etikai alapjait.

Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.

Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a

hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

11-12. évfolyam


Informatikai alapok:

Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon)

használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.

Operációs rendszer:

A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata.

Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való

munka alapszabályainak megismertetése.} Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása.

Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása.

Szövegszerkesztés:

A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása:

betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása:

margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges

dokumentumokban tabulátorok használata.

Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó

dokumentumok készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői

jogok.

Táblázatkezelés

Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése – előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába

rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok

között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek

felismerése.

A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok

számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka

tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok

használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek,

képletek, beépített függvények önálló használata.

Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló

megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése.

Az adatbázis-kezelés; adatok gyűjtése, feldolgozása, keresés nyilvános adatbázisokban.

Kommunikáció hálózaton

Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett,

a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres

használata. Netikett. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja,

szintaktikája. Egy letöltött web-oldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap

használatával.

Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű

154



Az informatika alapjai A számítógép fő részei. Informatikai

alapegységek (bit, byte, s ezek

többszörösei.

Számítástechnikai eszközök kezelése:

billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató,

multimédiás eszközök.

A számítástechnika etikai, jogi problémái,

kulturális hatásai.

A számítógép használatának

gyakorlása

Operációs rendszer A számítógép és perifériái (billentyűzet,

egér, monitor). Háttértár váltása, könyvtár

kiválasztása, eligazodás, mozgás a

háttértáron.

Állomány keresése, másolása, saját

lemezek használata.

Hálózati azonosító és jelszó szerepe.

Belépés és kilépés módja. Hálózati

szolgáltatások. A hálózat használatának

alapszabályai, a Netikett. Vírus fogalma,

hatása. Víruskereső indítása, vírusok irtása

segítséggel. Vírusterjedés

megakadályozása.

Tömörítés fogalma, célja. Tömörített

állomány tartalmának megtekintése,

kiválasztott állományok kicsomagolása.

Kiválasztott könyvtár tartalmának

tömörítése.

Víruskereső

üzeneteinek

értelmezése, vírusok

irtása.

Tanult ismeretek, eljárások

gyakorlása

Szövegszerkesztés A szöveg megfelelő begépelése, javítása,

módosítása.

Karakterek formázása: a betűtípus, a

betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott,

félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok

formázása. A fejléc-lábléc, az

oldalszámozás.

Tabulátorok használata. Szöveg

átrendezése, keresés, csere, helyesírás

ellenőrzés.

Táblázat készítése. Hasábok kialakítása.

A szöveg- ill. képszerkesztő programok

fejlett szolgáltatásai.

Digitális képek alkalmazása.

Objektum, táblázat beillesztése.

Szerzői jog. Felhasználói etika.

Az Internetről letöltött

dokumentumok

elhelyezése saját

dokumentumban.

A szövegbevitel gyakorlása,

begépelése

Formázások gyakorlása minta

alapján

Táblázatok formázása minta

alapján

Beillesztett objektumok

formázása

155

Táblázatkezelés Bevezetés a táblázatkezelésbe.

Táblázatok használata a mindennapi

életben. Adatok táblázatos formába

rendezése.

Cella, sor, oszlop, hivatkozás.

Függvények.

Adattípusok, adatmegjelenítési formák.

Adatmódosítás.

A diagram fogalma, összefüggés függvé-

nyek és diagramok között.

Diagramfajták.

Keresés meglévő adatbázisban.

Egyszerű saját

adatbázisok

létrehozása.

Egyszerű számítások elvégzése

Tanult matematikai

függvények használatának

gyakorlása, grafikonok

készítése

Pénzügyi számítások

Kommunikáció a

hálózaton Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a

szolgáltató és munkaállomások

kapcsolata.

Hálózatok csoportosítása összekötés és

kiterjedtség szerint.

Saját elektronikus cím használata.

Elektronikus levelezés funkcióinak

használata: küldés, fogadás, állományok

csatolása.

Információszerzés Internetről (pl.

menetrend, telefonkönyv, jogszabályok,

…) Tematikus és kulcsszavas kereső

használata web-hely kereséshez.

Hasznos web-helyek önálló felkeresése:

magyar honlap, MEK, vasúti

információ, önkormányzati oldalak.

Web-oldal szövegének, ábráinak mentése

a háttértárra.

Internet mobiltelefonon.

Csevegő program bemutatása.

Hírcsoportok a

hálózaton.

Saját Web-oldal

készítése.

Meghatározott tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek keresése

az interneten.

Fogyasztóvédelem elektronikus kereskedelem (e-

kereskedelem), internetes fogyasztói

veszélyforrások, telefónia


Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az

általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges

segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni

és megszerkeszteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban

végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja

használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs

lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.

Az INFORMATIKA taneszköz jegyzéke

Ismert, korszerű perifériákat (hardver eszköz) bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz

Korszerű hardver eszköz főbb egységeit, működését ábrázoló, a fontos szakkifejezéseket is feltüntető eszköz

A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz

Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb funkcióit bemutató oktatócsomag

Tömörítést, kicsomagolást végző és biztonsági másolatot készítő segédletek (jogtiszta szoftverek)

Számítógépes hálózati topológiákat (Internetes hálózatokat is) szemléltető eszköz

A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz

A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető információhordozó

156

Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő vagy integrált lényeges funkcióit szemléltető


A szöveg-, illetve ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemeit szemléltető eszköz

Egy szöveg-, illetve ábraszerkesztő (vagy integrált ) lényeges funkcióinak gyakoroltatását elősegítő eszköz

Iskolai újság összeállítására alkalmas egyszerűbb kiadványszerkesztő eszköz

Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz

A táblázatkezelés lényeges funkcióit, összefüggéseit szemléltető eszköz

Alapvető keresési és lekérdezési funkciók, feladatok szemléltetésére alkalmas eszköz

Adatbázis létrehozását (feltöltését) és karbantartását gyakoroltató intelligens eszköz

Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkcióit bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz

A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok anyagait tartalmazó

munkaeszköz

Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban témakörű információhordozó

Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését, hozzáférhetőségét (Internet) szemléltető


A választott tankönyv használatát elősegítő eszköz

A katalógusfajták és a bibliográfiahasználat elsajátíttatására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz

A könyvtártípusok bemutatására alkalmas információhordozó

A könyvtártípusok használatának elsajátíttatására alkalmas eszköz

A dokumentumtípusokat és könyvtártípusokat bemutató eszköz

A katalógushasználat korszerű formáinak megismerésére alkalmas eszköz

Az információkezelés- és feldolgozás alkalmazásszintű ismeretére alkalmas eszköz

Az informatika tantárgy részletes érettségi témakörei és vizsgakövetelménye i

E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga

leírását tartalmazza.

Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes

vizsgakövetelményekre épül.

E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek

és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően középszintű lehet.

A középszintű vizsga alapvetően a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű.

Az emeltszintű vizsga mindemellett a felsőfokú informatikai tanulmányokhoz szükséges ismereteket és

készségeket is méri.

Mindkét vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati feladatsorokat és az emeltszintű szóbeli

tételsort a vizsgaközpont tűzi ki, a középszintű szóbeli tételsor összeállítása – a vizsgaleírásban megadott

jellemzők szerint – a vizsgát szervező intézmény feladata.

A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános

követelmények szerkezetét követi.

A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan

ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az

információs társadalomban.

A) Kompetenciák

Általános kompetenciák

A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák:

korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó

tanulók képzése)

algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a

hétköznapi életben is alapvető fontosságú);

önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget

teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);

együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a

csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);

157

alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a

végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes

következményével együtt);

az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész

társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki

érti a változásokat, s azok mozgatóit);

Tartalomorientált kompetenciák

Információs társadalom

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen

bekapcsolódni az információs társadalomba;

képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;

ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver

A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;

ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

Informatikai alapok – szoftver

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket;

tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;

ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon

ilyeneket önállóan elkészíteni;

tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen

a helyes és igényes fogalmazásra;

tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat)

beilleszteni!

Táblázatkezelés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket;

legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;

legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;

tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

158

Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;

tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;

tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket;

tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!


A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt;

tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének

ellenőrzésére!

A programozás eszközei

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;

legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;

legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!B) Vizsgakövetelmények

1. Információs társadalom

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

1.1. A kommunikáció

1.1.1. A kommunikáció általános

modellje

1.1.2. Információs és kommunikációs

technológiák és rendszerek

1.1.3. Számítógépes információs

rendszerek az iskolában és a gazdaságban

1.1.4. Közhasznú információs források

Ismerje a kommunikáció modelljét és

tudjon gyakorlati példákat

(kommunikációs rendszereket) bemutatni,

értelmezni.

Ismerje a használatos

(tele)kommunikációs rendszereket (pl.

telefon, TV, …).

Ismerjen számítógépes katalógusokat és

adatbázisokat.

Legyen képes összetett keresésre az

interneten (keresőszerverek segítségével).

159



1.2. Információ és társadalom

1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete

1.2.2. A modern információs társadalom

jellemzői

1.2.3. Informatika és etika

1.2.4. Jogi ismeretek

Ismerje az informatika

fejlődéstörténetének főbb fázisait,

eseményeit.

Legyen elképzelése a legújabb

információs és kommunikációs

technológiák társadalmi hatásairól.

Ismerje a túlzott informatikai

eszközhasználat személyiségromboló,

egészségkárosító hatását.

Ismerje a helyi és a távhálózatok

használatának alapvető szabályait,

illemtanát.

Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és

hardverben károkat okozhatnak.

Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az

információ áru, jelentős értéket

képviselhet.

Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja

csoportosítani a szoftvereket felhasználási

jogosultság szerint (például

szabadszoftver, korlátozottan szabad

szoftver, üzleti szoftver).

160

2. Informatikai alapismeretek – hardver



2.1. Jelátalakítás és kódolás

2.1.1. Analóg és digitális jelek

2.1.2. Az adat és az adatmennyiség

2.1.3. Bináris számábrázolás

2.1.4. Bináris karakterábrázolás

2.1.5. Bináris kép- és színkódolás

2.1.6. Bináris hangkódolás

Ismerje az analóg és a digitális jel

fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy

minden érzékelhető jel jó közelítéssel

digitalizálható.

2.2. A számítógép felépítése

2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek

2.2.2. A (személyi) számítógép részei és

jellemzőik: Központi feldolgozó egység,

memória, buszrendszer, interfészek

(illesztő), ház, tápegység, alaplap

2.2.3. A perifériák típusai és főbb

jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti

eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök,

háttértárak

2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek

összekapcsolása és üzembe helyezése

2.2.5. Hálózatok

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más

elven felépülő és működő számítógépek is

léteznek.

Ismerje a számítógép részeinek,

perifériáinak funkcióit és fontosabb

jellemzőit.

Ismerje a helyi és távhálózatok

felépítését, fontosabb jellemzőit.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver



3.1. Az operációs rendszer és főbb

feladatai

3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái)

részei és funkciói, az operációs rendszer

felhasználói felülete

3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak

létrehozása, másolása, mozgatása, törlése,

átnevezése

3.1.3. Állományok típusai, keresés a

háttértárakon

3.1.4. Állománykezelés: létrehozás,

törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás,

átnevezés, nyomtatás, megnyitás

3.1.5. Az adatkezelés eszközei:

Tömörítés, kicsomagolás, archiválás,

adatvédelem

3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó

(segéd)programjai: víruskeresés és -irtás,

víruspajzs, lemezkarbantartás, …

3.1.7. A hálózatok működésének

alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés,

hozzáférési jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek

jellemzőit, fő részeit és legfontosabb

feladatait. Legyen képes egy rendszer

megjelenését, néhány paraméterét igényei

szerint beállítani. Ismerje az operációs

rendszer felhasználói felületét.

Ismerje a könyvtárrendszer felépítését,

igazodjon el benne. Ismerje a

könyvtárműveleteket.

Tudjon állományokat megkeresni.

Ismerje és tudja használni az

állománykezelő funkciókat.

Értse a tömörítés lényegét, az archiválás

és az adatvédelem szükségességét. Tudjon

tömöríteni és kicsomagolni.

Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb

vírusok terjedési módját, valamint a

védekezés eszközeit, módszereit.

Tudja ellátni a lemezkarbantartás

feladatait: lemez törlése, új lemez

használatba vétele.

Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni.

Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat

és a felhasználói jogosultságokat.

4. Szövegszerkesztés



161



4.1. A szövegszerkesztő használata

4.1.1. A program indítása

4.1.2. A munkakörnyezet beállítása

4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere

4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése,

nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő

programot indítani.

Ismerje a szövegszerkesztő

kezelőfelületét.

Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.

Tudjon többféle formátumú

dokumentumot megnyitni, menteni és

nyomtatni.

Tudjon fontosabb típusdokumentumokat

(pl. meghívó, levél, …) önállóan

készíteni.

4.2. Szövegszerkesztési alapok

4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás

4.2.2. Karakterformázás

4.2.3. Bekezdésformázás

4.2.4. Felsorolás, számozás

4.2.5. Tabulátorok használata

4.2.6. Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait

(karakter, szó, sor, bekezdés, blokk,

szakasz, oldal).

Legyen képes karakterek betűtípusát,

méretét, stílusát, színét megadni.

Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt

állítani, szövegbeosztást megadni,

szegélyt, háttérmintázatot megadni.

Legyen képes felsorolást, sorszámozott

felsorolást készíteni.

Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat

használni.

Legyen tisztában az oldalbeállítás

alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás,

margók, …)

4.3. Szövegjavítási funkciók

4.3.1. Keresés és csere

4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

4.3.3. Helyesírás-ellenőrzés,

szinonimaszótár, elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresési,

cserélési funkcióit.

Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést,

szövegblokkot, legyen képes ezeket

másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet

más dokumentumból is beilleszteni.

Tudja használni a szövegszerkesztő

nyelvi segédeszközeit.

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

4.4.1. Táblázatkészítés a

szövegszerkesztővel, sorba rendezés

4.4.2. Körlevélkészítés

4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok

és más objektumok beillesztése a

szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumokban

táblázatokat szerkeszteni (sorokat,

oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni).

Tudja a sorokat adott oszlop szerint

sorbarendezni.

Tudjon kördokumentumot készíteni.

Legyen képes szimbólumokat és egyéb

objektumokat beilleszteni a szövegbe, s

azokat esztétikusan elhelyezni.

5. Táblázatkezelés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása


5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere

5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése,

nyomtatása

Tudja az általa tanult táblázatkezelő

programot indítani. Ismerje a program

kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni,

illetve azokat törölni. Tudjon a

megjelenítési üzemmódok között váltani.

Tudjon többféle formátumú táblázatot

megnyitni, menteni és nyomtatni.

162

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella,

tartomány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív

cella és a tartomány, valamint a munkalap

fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot

beilleszteni, illetve törölni.

5.3. Adatok a táblázatokban

5.3.1. Adattípusok

5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás,

mozgatás

5.3.3. A cellahivatkozások használata

5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans,

hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum

adattípusokat.

Tudjon egyszerű képleteket és

függvényeket használni (összeg, átlag,

maximum, minimum, darabszám,

feltételek a képletben, keresés stb.)

Tudja a táblázat összetartozó adatait adott

szempont szerint rendezni.

Tudjon hivatkozást használni munkalapon

belül.

Tudjon hivatkozást használni

munkalapokon keresztül.

Ismerje a címzési módokat (relatív,

abszolút és vegyes).

5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok

kijelölése

5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-

formázások

5.4.3. Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a

cellaformázás lehetőségeit. Tudja

alkalmazni a cellán, illetve a tartományon

belüli igazítás lehetőségeit. Tudja

beállítani az oszlopszélességet és a

sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegé-

lyezés és mintázat készítés lehetőségeit.

Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

5.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése

5.5.2. Formázási lehetőségek

5.5.3. Diagramtípus kiválasztása,

diagramok szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni.

Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a

szövegszerkesztő rendszerek között.

Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz

kapcsolódó formázási lehetőségeket

(tájolás, margó).

Ismerje a diagramok és grafikonok

szerkesztésének, módosításának lépéseit.

Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a

belőle levonandó következtetéseknek

megfelelő grafikontípust választani (pont,

vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és

más objektumot beilleszteni.

5.6. Problémamegoldás

táblázatkezelővel

5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása

5.6.2. A mindennapi életben előforduló

problémák

Tudjon statisztikai problémákat

megoldani táblázatkezelővel. Tudjon

egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást

készíteni. Tudjon táblázatot tervezni

szöveges feladat alapján.

6. Adatbázis-kezelés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai,

adattábla, rekord, mező, kulcs

Tudjon különbséget tenni adattábla és

adatbázis között.

A rendelkezésére álló adathalmazból

tudjon adatrekordokat összeállítani.

Legyen tisztában az adattábla és a

kulcsmező fogalmával, tudjon kulcsmezőt

kiválasztani.

163

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


6.2. Az adatbázis-kezelő program

interaktív használata

6.2.1. Adattípusok

6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása,

törlése

6.2.3. Adatbázisok létrehozása,

karbantartása

Ismerje az adatbázis-kezelőben

használatos fontosabb mezőtípusokat

(szöveg, különböző számtípusok, dátum,

logikai); milyen adat tárolására

alkalmasak, mik a velük végezhető mű-

veletek.

Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból

az adatokat a képernyőn megjeleníteni.

Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket

kitörölni, vagy a benne levő adatokat

újakkal felülírni. Tudja a módosított

adatokat kimenteni.

Tudjon megadott szerkezetű adattáblát

létrehozni. Legyen képes az adattábla

mezőit helyesen kiválasztani, a

kulcsmezőt meghatározni, az új táblát

feltölteni.

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési

műveletek

6.3.1. Lekérdezések, függvények

használata

6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés

6.3.3. Összesítés

Tudjon a létező adatbázisban adott

feltételeknek megfelelő rekordokat

megjeleníteni és azokkal műveletet

végezni.

Tudja kiválasztani, hogy a kérdés

megválaszolásához mely mezők

megjelenítése szükséges.

6.4. Képernyő és nyomtatási

formátumok

6.4.1. Űrlapok használata

6.4.2. Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó

információkat megjeleníteni.

Tudjon adott mezők felhasználásával

jelentést kialakítani és nyomtatni.

7. Információs hálózati szolgáltatások

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


7.1. Kommunikáció az interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer

használata

7.1.2. Állományok átvitele

7.1.3. WWW

7.1.4. Keresőrendszerek

7.1.5. Távoli adatbázisok használata

Ismerje az internet fontosabb

szolgáltatásait, alkalmazza a

szolgáltatások fontosabb használati

szabályait.

Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon

levelet küldeni, fogadni, megválaszolni,

továbbítani és törölni. Ismerje az

elektronikus levél részeit és a levél

jellemzőit.

Tudjon a levélhez állományt csatolni és

csatolt állományt kezelni.

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy

állományátviteli segédprogramot. Ismerje

az állományátvitel szolgáltatást. Tudjon

internetről állományokat letölteni.

Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje

a böngészőprogramok navigációs

eszközeit.

Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt

használni. Tudjon egyszerű és összetett

keresési feladatokat megoldani. Tudjon

on-line adatbázisokat használni.

164

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


7.2. Weblap készítése

7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete

7.2.2. Weblap készítése web-

szerkesztővel

7.2.3. Formázási lehetőségek

Ismerje a weblap jellemző elemeit.

(Címsor, háttérszín, háttérkép, különböző

színű, méretű, igazítású szöveg, listák,

táblázatok, képek, animációk,

hivatkozások elhelyezése egy grafikus

webszerkesztővel.) Tudjon egyszerű

weblap-szerkesztési feladatot elvégezni.

8. Prezentáció és grafika

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


8.1. Prezentáció (bemutató)



8.1.3. A program menürendszere

8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése

(szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika,

fotó, hang, animáció, dia-minta …) és

formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő

programot indítani.

Ismerje a program kezelőfelületét.

Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és

lejátszani különböző módokon.

Tudjon bemutatót készíteni.

8.2. Grafika



8.2.3. A program menürendszere

8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása,

módosítása

8.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult grafikai programot

indítani.

Ismerje a program kezelőfelületét.

Tudjon grafikát, illetve képállományokat

megnyitni, menteni és nyomtatni.

Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,

transzformálni.

Tudjon képfeldolgozó programmal

képeket kezelni, módosítani, minőségét

javítani.

Tudja grafikus ábráit, képeit szöveges

környezetben esztétikusan elhelyezni.

9. Könyvtárhasználat

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK


9.1. Könyvtárak

9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai

9.1.2. Eligazodás a könyvtárban:

olvasóterem, szabadpolcos rendszer,

multimédia övezet

9.1.3. A helyben használható és a

kölcsönözhető könyvtári állomány

9.1.4. A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait

(hagyományos és elektronikus). Tudja ki-

választani a dokumentumokat és

használni a kiválasztást segítő eszközöket.

Ismerje és tudja használni a gyakoribb

könyvtári szolgáltatásokat.

9.2. Dokumentumok

9.2.1. Nyomtatott dokumentumok

9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok,

illetve adathordozók (kazetta, diakép,

film, CD, mágneslemez, DVD)

Tudja használni a kézikönyveket és a

közhasznú információs forrásokat. Tudja

használni a gyakoribb nem nyomtatott

dokumentumokat.

9.3. Tájékoztató eszközök

9.3.1. Katalógusok

9.3.2. Adatbázisok

9.3.3. Közhasznú információs források

(pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudjon keresni a betűrendes leíró

katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni

számítógépes adatbázisból. Tudjon

információt keresni az interneten, ismert

kereső-programokat használni.

165

Filozófia/etika

Filozófia



A középiskolában heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és

alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél

évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló

erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről.

A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az

emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük

az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel

bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.

Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét,

értékhordozó voltát. Ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére.

Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra.

Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a

különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az

alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak

felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok

filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések

és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az

erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai

és a tettei szinkronban vannak.


A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó

gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis,

szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű

műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult

igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak.

Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés

formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi

kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben,

valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye.

Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor

előtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a

gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége.

A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek

befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét.

Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző

megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére.

A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció,

indukció) és az integráló képességek fejlesztése.

12. évfolyam

(A tanár a hallgatói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a

kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplínaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű

(1) tantervet választja vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2)

koncepcióját követi.)


Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának

megismerése. Egyszerűbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése.

166

Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvető

fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a

szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett

műrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző

fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg

különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni

álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris

vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események,

irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén

tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban levő, ismeretterjesztő célú

filozófiai kézikönyveket.

1.

Problémacentrikus filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében


Bevezető

beszélgetés

Egy választott téma (kérdés,

probléma) különböző

megközelítésekben: hétköznapi,

művészeti, szaktudományos,

filozófiai bemutatása; a filozófia

tárgya, a filozófiai gondolkodás

sajátosságai.

1. Antik filozófia preszókratikusok és Szókratész:

Az arkhé és a logosz, az erkölcsi

jó.

Platón:

Az állandó megragadása a

változó dolgokban, az igazi

megismerés lehetősége, a jó

ideája, az ideális állam, a

dialógus mint módszer.

A létező és a lét, vélekedés és igazi tudás,

a világról való beszéd és gondolkodás, a

szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi

jó, erények, boldogság, biztos ismeret a

külvilágról, igazságkritérium, szellemi és

anyagi világ (epikureusok, sztoikusok,

szkeptikusok, újplatonizmus).

Fogalmak:

vélekedés (doxa) és a valódi ismeret

(episztémé), szophisztész, boldogság

(eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia,

hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás

Könyvtár-, internethasználat:

az antik filozófusok élete és

kora

Filozófiai lexikon használata

Arisztotelész:

A létező és a lényeg

szétválasztásának kritikája,

anyag-forma kettőssége, a

szubsztancia keletkezése és

létezése, ideális államformák, az

erkölcsi jó, erények, „két

szélsőség közötti közép”.

Fogalmak:

kozmosz, arkhé, logosz,

dialektika, idea, metafizika,

szubsztancia, erény (areté)

Ajánlott műrészletek:

Hérakleitosz: Töredékek B 1

Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61

Platón: Állam VII. 514 a-518 b,

(Barlanghasonlat), Szókratész

védőbeszéde, Lakoma (részletek)

Arisztotelész: Politika, Poétika

(részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6.

1106b-1107 a

Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. Fejezet

Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet)

Seneca: Az élet rövidségéről

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti

vonatkozások ajánlása:

irodalom: az olvasott művek

értelmezésével összefüggő filozófiai

fogalmak ill. Hatások: antik görög

irodalom: Homérosz művei, Euripidész

és Szophoklész drámái, mitológia;

reneszánsz; felvilágosodás;

klasszicizmus; romantika; barokk;

Dante: Isteni színjáték; Janus

Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats:

Óda egy görög vázához; Kosztolányi:

Műrészletek értelmezése

Kultúrtörténeti alkotásokkal

való ismerkedés

167

Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál

Velencében

magyar nyelv: nyelv és gondolkodás,

retorika

történelem: az ókori görögök, az ókori

Róma

biológia és földrajz: elméletek a

világegyetem kialakulásáról, az élet

keletkezéséről, Hippokratész,

Ptolemaiosz

fizika- és matematikatörténeti ismeretek:

Thalész, Püthagorasz, Eukleidész,

Arkhimédész

festészet: Raffaello: Az athéni iskola

az antik világ művészete (festészet,

építészet, szobrászat)

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé,

beszélgetés):

A vélekedés és a tudás; Erények az

ókorban és napjainkban; Az ideális

állam; Szerelemfelfogások Platón

Lakoma és Dante Isteni színjáték c.

műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás

teljes egészében nem más, mint

visszaemlékezés.” (Platón)

Egy kiválasztott téma önálló

feldolgozása:

Ajánlott írásbeli és szóbeli

témák (esszé, beszélgetés):

A vélekedés és a tudás;

Erények az ókorban és

napjainkban; Az ideális állam;

Szerelemfelfogások Platón

Lakoma és Dante Isteni

színjáték c. műveiben; „Mert

a kutatás és a tanulás teljes

egészében nem más, mint

visszaemlékezés.” (Platón)

2. Középkori

filozófia

Szent Ágoston:

A kereszténység világ- és

istenfelfogása (patrisztika), hit és

tudás, test és lélek dualizmusa.

Aquinói Szent Tamás:

Isten létének öt úton történő

bizonyítása, skolasztikus érvelési

módszer, skolasztika.

Fogalmak:

patrisztika, teológia, logosz,

skolasztika, skolasztikus érvelési

módszer

A keresztény teológia és az antik

filozófia, a boldogság mibenlétének

keresése, Isten felé irányuló szeretet, az

igazságot kereső ember, a rossz mint

léthiány, a szabad akarat, az általános

fogalmak és az egyedi létezők viszonya,

értelmi és hitigazság.

Fogalmak:

semmiből való teremtés, immanens és

transzcendens világ, boldogság, erkölcsi

rossz, szabad akarat, univerzália-vita,

realizmus, nominalizmus, ontológiai

istenérv, tomizmus


Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv

III-V, VII, XI-XVI, (a szabad akarat és a

rossz kérdései)

Aquinói Szent Tamás: Summa

Theologiae, Pars. I, Questio I.,

Art. 1-2.



irodalom: a művekben felvetett kérdések

filozófiai elmélyítése: antik irodalom;

Dante: Isteni színjáték; barokk magyar

irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II.

Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits

Mihály Ágoston-tanulmánya

magyar nyelv: a retorika alkalmazása

történelem: a kereszténység, Európa a

14-15. Században

képzőművészetek: festészet: Botticelli és

Forráselemzés, kiválasztott

téma önálló feldolgozása

Műrészletek értelmezése


való ismerkedés

168

Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald;

építészet: román stílus, gótika

zene

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák:

Honnan ered a rossz?

„Ne kifelé fordulj – térj magadba; az

ember bensőjében lakik az igazság.”

(Szent Ágoston)

Az antik filozófia hatása Aquinói Szent

Tamás istenbizonyítékaiban.

3. Újkori filozófia Bacon, Descartes, Locke: Biztos

ismeretelméleti kiindulópont

keresése, tapasztalat és értelem,

kételkedés, a „velünk született

eszmék” tana és kritikája.

Kant: A felvilágosodás, az ész és

az értelem lehetőségei és

korlátai, túllépés az empirizmus

és a racionalizmus

egyoldalúságán, „kopernikuszi

fordulat”,

a jelenségvilág és a magukban

lévő dolgok világa, a morális jó.

Fogalmak:

racionalizmus és empirizmus,

módszeres kétely, kategorikus

imperatívusz

Társadalmi szerződés elméletek, a

hatalom legitimitásának kérdése, a közjó

és az egyéni érdek, radikális szakítás a

klasszikus természetjogi tradícióval

(Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau), a

tudományos haladásba vetett hit,

enciklopédisták.

Átfogó metafizikai rendszer, a

gondolkodás és a lét, a szabadság és a

szellem kibontakozási folyamata a

világtörténelemben (Hegel).

Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai

Csere János.

Fogalmak:

szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a

kiterjedt dolog, velünk született eszmék,

idea, tabula rasa, társadalmi szerződés

elmélet, természetjog, természeti törvény,

liberalizmus, Sapere aude!, ráció,

deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati

ismeretek, analitikus és szintetikus

ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút

eszme, triád-forma: tézis, antitézis,

szintézis, dialektika


Descartes: Elmélkedések a metafizikáról

1-3.

Locke: Értekezés az emberi értelemről II.

Könyv, I. fejezet, 1-5.§, (Második)

Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-

XII. Fejezet

Rousseau: A társadalmi szerződésről, I-

II. könyv

Kant: Válasz a kérdésre: Mi a

felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája.

Bevezetés

Hegel: Előadások a világtörténet

filozófiájáról (részletek)

Könyvtár-, internet-használat:

egy kiválasztott gondolkodó

tevékenységének

megismerése

Filozófiai lexikon használata

Műrészletek elemzése szóban



irodalom: az olvasott művek

értelmezésével összefüggő filozófiai

hatások: klasszicizmus,

szentimentalizmus, rokokó, romantika,

Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther,

Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A

Magánossághoz, Schiller, Babits,

Kosztolányi, József Attila, Bulgakov

magyar nyelv: nyelv és megismerés

történelem: A történelem modern

felfogása és periodizációja

magyar filozófia: Apáczai Csere János:


való ismerkedés

169

Magyar Encyclopaedia (1655)

fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes,

Newton, Leibniz

kémia: Boyle

Mozart zenéje


„Semmi sincs az értelemben, ami ne lett

volna meg előbb az érzékekben.” (Locke)

A hatalom és az egyén, a közjó és az

egyéni jó

„A felvilágosodás az ember kilábalása

maga okozta kiskorúságából.” (Kant)

A felvilágosodás kritikája

Könyvtár-használat

4. 19-20. Századi

filozófiák

Az individuum és a világ

viszonya (Schopenhauer,

Kierkegaard, Nietzsche, magyar

filozófiai vonatkozások: Hamvas

Béla).

Az emberi létezés és lényeg,

szabadság, választás, felelősség,

szorongás (Husserl, Sartre,

Heidegger).

A kijelentések logikai elemzése

és igazolhatósága, nyelv és

valóság, tudományfejlődés

(Comte, Bécsi Kör,

Wittgenstein, Kuhn).

Az individum létezése, választási

lehetősége, a hit és a létezés, a

dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi

ideál, „minden érték átértékelése”, Isten

halott, az értékteremtő ember,

„ugyanannak örök visszatérése”, a

hatalom akarása, a fenomenológia mint

leíró módszer és a priori tudomány,

Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli

feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró

művészet, a létnek rejtőzködésből való

kilépése a világ értelmezésére ill.

megváltoztatására törekvés, a világ

anyagi egysége, a praxis és a teória

viszonya (Marx, magyar filozófia:

Lukács).

A megismerés, az elméletalkotás

stádiumai, értelem és jelentés; magyar

filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos,

Polányi Mihály, Lakatos Imre

Az emberi tér átalakulása a

posztindusztriális társadalomban,

manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi

kérdéssé válása, metafizikai centrum

megszűnése, metanarratívák

megkérdőjeleződése, diszkurzusok

integráló szerepe (posztmodern: pl.

Lyotard, Habermas)

Egy kiválasztott téma önálló

feldolgozása, házi dolgozat

megírása

Fogalmak:

individuum, egzisztencia,

egzisztencializmus, materializmus,

pozitivizmus, logikai

pozitivizmus, verifikáció,

falszifikáció

Fogalmak:

esztétikai, etikai, vallási stádium,

dionüszoszi, apollóni művészet,

Übermensch, fenomenológia, analitikus

filozófia, nyelvjátékok, kijelentés,

paradigma, posztmodern, manipuláció


Schopenhauer: A világ mint akarat és

képzet III. 31-33.§, IV. rész (részletek)

Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó

(Ábrahám)

Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra.

Elöljáró beszéd, A három átváltozásról,

A felsőbbrendű emberről

Sartre: Mi az egzisztencializmus?

Heidegger: A műalkotás eredete (részlet:

Van Gogh: Parasztcipők)

Marx: Tézisek Feuerbachról

Comte: A pozitív szellem (részletek)

Schlick: A filozófia fordulata (részletek)

Lexikon használata

Műrészletek önálló elemzése

170

Carnap: A metafizika kiküszöbölése

(részletek)

Kuhn: A tudományos forradalmak

szerkezete (részletek)

Lyotard: A posztmodern állapot

(részletek)



irodalom: az olvasott művek értelmezésével

összefüggő filozófiai hatások: görög

drámák, romantika, realizmus,

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés,

Karamazov testvérek, Thomas Mann,

egzisztencialisták, Sartre novellái és

drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy

utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó

Lőrinc, avantgárd, Déry Tibor, József

Attila, 20. századi epika, Esterházy P.,

Tandori

magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv

és megismerés, valóság és jelentés

történelem: világvallások, keleti filozófiák,

Európa 1789-1914, Európa és a világ a

19-20.században, A kétpólusú világ

művészetek, építészet, festészet

matematika

biológia: Darwin

fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó,

Teller Ede, Wigner Jenő

zene

Kultúrtörténeti alkotások

megismerése


„Az ember az, amivé önmagát teszi.”

(Sartre); A kijelentések igaz ill. hamis

volta; „Amiről nem lehet beszélni, arról

hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom

határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért

van egyáltalán létező és nem inkább

semmi?” (Heidegger); A fogyasztói

társadalom, a manipuláció

Forráselemzés

2. Szisztematikus megközelítésmód



tananyag

Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya,

eredete, viszonya a

szaktudományokhoz, a

valláshoz, a művészethez és a

mindennapi élethez.

Karl Jaspers: Bevezetés a

filozófiába (részletek)

Fogalmak:

csodálkozás (thauma),

tapasztalat (empíria), kételkedés

(szkepszis), logosz


Platón: Hetedik levél

Alapfogalmak

megismerése

Egy házi dolgozat

elkészítése

1. Metafizika, ontológia Platón, Arisztotelész

A létről való gondolkodás

születése, monizmus, dualizmus,

pluralizmus, immanencia és

transzcendencia.


Parmenidész: 8. töredék

Hérakleitosz: Töredékek

Platón: Barlanghasonlat

Arisztotelész: Metafizika

Immanuel Kant: Prolegomena

Műrészletek elemzése

171

Fogalmak:

arkhé, logosz, metafizika,

jelenség és valóság, idea,

részesedés (methexisz),

szubsztancia, lényeg, kauzalitás,

teleológia, lét

Martin Heidegger: Mi a metafizika?

Visszaemlékezés (anamnézisz)

2. Ismeret-elmélet René Descartes, Immanuel Kant

Szkepszis, racionalizmus és

empirizmus,

transzcendentalizmus,

esszencializmus és

fenomenalizmus.

Fogalmak:

empíria, racionalizmus,

empirizmus, szkepszis,

kriticizmus, transzcendentális

módszer, Ding an sich, a priori

szintetikus ítélet


Francis Bacon: Novum Organum

René Descartes: Értekezés a

módszerről

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája,

Előszó

Friedrich Nietzsche: A nem

morálisan felfogott igazságról és

hazugságról

indukció, idolumok, igazság,

dedukció

3. Tudományfilozófia Thomas S. Kuhn

A tudomány fejlődése és a

különböző korok

tudományosságának

összemérhetetlensége.

Fogalmak:

verifikáció, normál tudomány,

anomália, paradigma, –váltás


Karl Popper: A tudományos kutatás

logikája

Thomas S. Kuhn: A tudományos

forradalmak szerkezete (részlet)

+ egy választható magyar szerző (pl.

Polányi, Lakatos)

falszifikáció, kummulativitás,

inkommenzurabilitás

Műrészlet-elemzés

4. Etika Epiktétosz, Immanuel Kant

Eudaimonisztikus és

erényetikák, deontikus etika,

etikai racionalizmus,

emotivizmus, materiális és

formális etikák.

Fogalmak:

erény, igazságosság, szabadság,

boldogság, bűn, szabad akarat,

maxima, autonómia, kategorikus

imperatívusz, szabadság és

felelősség


Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika

Epiktétosz: Kézikönyvecske

Aurelius Augustinus: Vallomások, A

szabad akaratról

David Hume: Értekezés az emberi

természetről

Immanuel Kant: A gyakorlati ész

kritikája (részlet)

Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus

mezotész, eudaimonisztikus etika,

Hume villája

Műrészlet-elemzés szóban

Házi dolgozat: egy


feldolgozása

5. Vallás-filozófia Aurelius Augustinus, Aquinói

Szent Tamás

A hagyományos, metafizikus

filozófiai istenkép és problémái,

felbomlása, a modern filozófiai

istenkép.

Fogalmak:

hit és tudás, istenérv,

racionalista valláskritika,

személyes Isten


Aurelius Augustinus: A rendről

Aquinói Szent Tamás: Summa

theologiae (részlet)

Voltaire: Filozófiai ábécé

Sören Kierkegaard: Félelem és

reszketés

+ egy választható 20. századi szerző

(pl. Hamvas Béla)

természetes észvallás, ugrás

(Sprung), szorongás (Angst)

Műrészlet-elemzés

6. Politikai filozófia Jean-Jacques Rousseau

A politika filozófiai

tematizálása, elválasztása az

etika kérdéseitől,

szerződéselméletek, a modern

polgári szabadságfelfogás.


Niccolo Machiavelli: A fejedelem

Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi

szerződésről

John Stuart Mill: A szabadságról

(részlet)

+ egy választható 20. századi szerző

Könyvtár-, internet-

használat

172

Fogalmak:

politika, népszuverenitás,

közakarat, közjó, szabadság

(pl. Bibó István)

diszkrimináció

A továbbhaladás feltételei Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más

tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló,

szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai

kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a

tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak

tudomásulvétele

FILOZÓFIA taneszköz jegyzéke

Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz

Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását

elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

Etika Tantárgyi programja és követelményei


Az etika oktatás nem a filozófiai etika fogalomrendszerének vagy az etikatörténet tárgyi ismeretanyagának

elsajátíttatását célozza meg. A képzés inkább a szemléletformálásra, a problémaérzékenység elmélyítésére

összpontosít.

Ezért az értékelésben is arra helyezzük a hangsúlyt, mennyire képes a tanuló konkrét élethelyzetek, erkölcsi

konfliktusok értelmezése, elemző feldolgozása során alkalmazni a tanultakat. Ennek megfelelően a

követelmények teljesítése önálló munkát, a tárgy kreatív, személyes meggyőződésen alapuló megközelítését

igényli.

Az etika tantárgy elsődleges célja, hogy alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a

tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek

tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia.

Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a

szabadság korlátainak tudomásulvétele.

A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek

befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét.

Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban (hol, milyen

formában lelhető fel, követhető nyomon egy-egy etikai téma megjelenése). Különböző filmek, fotók, tárgyi

emlékek, irodalmi szövegek, műalkotások újságok, történelmi dokumentumok, vallási liturgiák, tudományos

nézetek, társas kapcsolatok, metakommunikatív jelzéseink, hagyományok, népszokások, temetkezési

kultúrák, öltözködés stb. hogyan mutatják be egyes korok morális viszonyait, szokásait.

Az absztrahálás képessége

– A hétköznapi, mindennapi moralitás és az etikai gondolkodásmód megkülönböztetése, az egyéni,

mindennapi probléma általános szintű megfogalmazása.

– Az egyén és a társadalom moralitásának megkülönböztetése.

– A különböző korok tudományának, művészetének, filozófiájának, erkölcsének és etikájának

(etikáinak) összehasonlítása, találkozási pontjainak felismerése.

Az értelmezés képessége

– Az információforrások értelmezése, összehasonlítása, megítélése, következtetések levonása.

– Szövegértés és értelmezés, szövegalkotás. Ez magában foglalja, hogy a szövegek ismerete és az

olvasó előzetes ismerete összekapcsolódik.

– Komplex ismeretek (globalitás, holisztikus szemlélet) alapján elemzés.

Az érvelés képessége, a vitakészség

– Logikus, koherens, lineáris szövegalkotás.

– Különböző erkölcsi álláspontok megkülönböztetése.

– Önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás, ítélőképesség.

173

– Párbeszéd képessége, mások szempontjainak – előismeretének, érintettségének, céljának figyelembe

vétele.

– Másokkal való együttműködés.

A testbeszéd jelentőségének ismerete.

ETIKA taneszköz jegyzéke

Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz.

Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását

elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz

12. évfolyam


Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának

megismerése. Egyszerűbb életproblémák megfogalmazása, értelmezése. Az olvasott szövegekben elemezze

az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák

gyakorlása. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye

mellett érveljen.

Témakörök Tartalmak Választható tartalmak

Egyéni felkészülés


tananyag

Az emberi

természet

Tegyen különbséget a biológia, a

történelem, a pszichológia és az

etika emberfogalma között.

Értelmezze a „gondolkodó lény”,

„társas lény”, „alkotó ember”

kifejezéseket.

Világítsa meg példákon keresztül

a) a személyközi kapcsolatok, a

másikkal való azonosulás, a kulturális

minták és társadalmi szerepek

jelentőségét,

b) a beszéd, a fogalmi gondolkodás, az

emlékezet, a képzelet és a tanulás

jelentőségét az öntudatos én

kialakulásában.

Az erkölcsi lény Az erkölcsi személyiség

kialakulásának folyamata az egyén

szocializációja során, a példa- és

szabálykövetéstől a tudatos

meggyőződésen alapuló

lelkiismereti döntésig. A szabadság

fogalmának politikai és etikai

értelme.

Ismertessen néhány elméletet az ember

szabadsága és meghatározottsága

közötti összefüggésre.

Példák segítségével

mutasson be különböző

szabadság-felfogásokat: a

szabadság fogalmának

politikai és etikai értelme.

Az erkölcsi

cselekedet

szokáserkölcs, tekintélyelv,

lelkiismereti szabadság,

konszenzus,

Értelmezze a következő

ellentétpárokat a cselekedet erkölcsi

megítélése szempontjából: eszköz -

cél, szándék - következmény,

magánérdek - közjó.

Az ember bűnössége és jóravalósága a

zsidó-keresztény hagyományban.

Irodalmi, történelmi


A tetteinkért, illetve a

másokért viselt felelősség.

Etikai

alapfogalmak

A jó és a rossz

A választás szabadsága, az ember

felelőssége

Törvény és lelkiismeret

Materiális és formális etikák

A szenvedés tapasztalata

Szándék és következmény

Házi dolgozat: egy


feldolgozása

Az etika

megalapozása

Az ember léthelyzete és felelőssége

a keresztény hagyományban

A világi etika kialakulása

Az erkölcsi gondolkodás

történetének klasszikus példái

Az etika transzcendens

megalapozásának igénye

A természetjogi, kötelesség-, haszon-,

felelősség-és konszenzus etikák érvelési

módjai

Szemelvények önálló

feldolgozása

Értelmezze ezeket a

fogalmakat: meggyőződés,

hit, kétely, nyitottság,

türelem, előítélet.

174

Az erkölcsi

cselekedet

dimenziói

Életcélok, önmegvalósítás

Önbecsülés és mások iránti tisztelet

Az élet tisztelete

A nemiség és a családi élet

erkölcstana

Elkötelezettség, tolerancia,

szolidaritás

Hazaszeretet és példái

Segítség, áldozat, szolidaritás, a

személyes kapcsolatok erkölcsi

dilemmái

Munkaerkölcs

Etikus fogyasztás

Törvénytisztelet és polgári

engedetlenség

Erkölcs és politika

Gazdaságetikai alapelvek

Életcélok, önmegvalósítás:

saját céljaink és

lehetőségeink

meghatározása

A jellem és az

erények

Erkölcsi érzék

A jóakarat

A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi

jelentősége

Etikai alapértékek

Jellem és illem

Önnevelés, példakövetés

Az alapvető erények klasszikus és

modern értelmezései


kapcsolódó cikkeinek önálló

feldolgozása

A szeretet jelentősége a

zsidó-keresztény

hagyományban, és ennek

hatása az európai erkölcsi

gondolkodásra.

Korunk erkölcsi

kérdései

A tudományos-technikai haladás

dilemmái

Globális felelősségünk,

kötelességeink a jövő

nemzedékekkel szemben

Az etika emberközpontúságának

értelmezése

Mutassa be a versengés, illetve a

kölcsönös segítség jelentőségét a

természetben és a társadalomban.

A szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes

erkölcsi problémái.

Az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi

tudatosság szerepe a nemi

párkapcsolatban.

A házasélet erkölcsi konfliktusai.


eszközök használata:

Globális felelősségünk,

kötelességeink a jövő

nemzedékekkel szemben


kapcsolódó cikkei

Erkölcs és

társadalom

Tegyen különbséget erkölcs és jog,

illetve erkölcsi és politikai közösség

között. Az emberi alapjogok és

kötelességek természetéről folyó

vita.

Érveljen a szólás szabadsága, illetve

korlátozása mellett és ellen, pl. a

gyűlöletkeltő beszéd, a nyilvános

rágalmazás, a hazug reklám, a

szeméremsértő ábrázolás esetében.

Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi

megítélése körüli vitában kialakult

főbb álláspontokat és érveket.

Értelmezze az összefüggést az alábbi

fogalmak között: barát/ellenfél,

szeretet/gyűlölet, béke/harc,

következetesség/megbocsátás.

Jellemezze a más közösségekkel, illetve

a társadalmi kisebbségekkel

kapcsolatos etikus magatartás főbb

vonásait, a többség-kisebbség

konfliktusok természetét.

Keressen példát az egyéni

lelkiismeret, a család és a

társadalom/állam

illetékessége közötti

lehetséges konfliktusokra

(pl. családon belüli erőszak).

Egy téma önálló

feldolgozása

A társadalmi

igazságosságról alkotott,

egymással ellenkező

felfogások.


A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten

a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban

megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk.

Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meg lévő, korábban

szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. A továbblépés feltétele a meghatározott számú és témájú házi

dolgozat elkészítése.

Idegennyelv Német nyelv / Angol nyelv


NÉMET NYELV

175

10 - 12. évfolyam

(kezdő)


A tanterv figyelembe veszi, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános

iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Érdemes fokozottan támaszkodni a tanulók eddigi

tapasztalataira, élményanyagára és gyakorlati ismereteire.

A 10. és 11. osztály számára készült tanterv lehetővé teszi a tanulóknak, hogy a 11. osztály után folytassák

középiskolai tanulmányaikat és felkészüljenek a német nyelvi érettségire. Javasoljuk, hogy ez a csoport a

törzsanyagon kívül a kiegészítő anyagot is végezze el és a lexika bővítését illetve a tanultak automatizálását

szolgáló újságokkal, tévéműsorokkal, multimédiás kiegészítő taneszközökkel is többet foglalkozzék.

Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák

Kapcsolatteremtés szóban és írásban, részvétel párbeszédben, szerepjátékban és beszélgetésben továbbá

tollbemondás utáni írás. Kérdésszerkesztés és válaszadás, dialógus szerkesztése, valamint emberek, tárgyak

leírása. Események elbeszélése vélemény és érzelemnyilvánítással, utasítások, tanácsok adása, képek és

szövegek rendezése, képleírás. Hallott és olvasott szövegek információinak kiszűrése, rendezése, mondat

kiegészítés, mondat transzformáció a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. A tanult témákból

írásbeli összefoglaló készítése, szövegösszefoglalás anyanyelven, szövegalkotás kérdések, vezérszavak,

vázlat alapján. Kétnyelvű szótár használata. 80 - 100 szavas szöveg anyanyelvre fordítása szótár

segítségével, a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Ismert témákhoz önálló

szógyűjtés, önálló szótárhasználat egyéni preferenciák alapján. Önálló feladatmegoldás hangkazetta

segítségével, német idegennyelv-oktatáshoz készült újságok olvasása. Nyelvtanuló CD-ROM használata,

német tévéműsorok irányított feldolgozása. Programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése, a

nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Témakörök

Tartalmak Választható tartalmak

Személyi adatok, család, barátok Tágabb rokonság, szomszédok

napirend, otthoni teendők Családi munkamegosztás

tanulás, iskola Az idegen nyelvek tanulása

munka, munkahely Munkakörülmények

lakás, lakóhely, falu, város Helyi nevezetességek, látnivalók

háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép Környezetvédelem

természet: növények, háziállatok

időjárás, évszakok, öltözködés Időjárás-jelentés

az emberi test, egészség, betegség Sérülések, orvos

étkezések, étterem Magyar és német étkezési szokások

sport, egészséges életmód Sportágak, olimpia

vásárlás, ajándékozás, ünnepek kis üzletek, bevásárlóközpontok

városi közlekedés, utazás külföldi utazás

Szolgáltatás: telefon, benzinkút posta, bank, fodrász, tisztító, javítások

Pályaudvar

szabadidő, szabadság eltöltése, tévé színház, olvasás, hobbi

Magyarország a német nyelvű országok

munka, munkahely Munkakörülmények

lakás, lakóhely, falu, város Helyi nevezetességek, látnivalók

háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép Környezetvédelem

természet: növények, háziállatok

időjárás, évszakok, öltözködés Időjárás-jelentés

az emberi test, egészség, betegség Sérülések, orvos

étkezések, étterem Magyar és német étkezési szokások

sport, egészséges életmód Sportágak, olimpia

vásárlás, ajándékozás, ünnepek kis üzletek, bevásárlóközpontok

városi közlekedés, utazás külföldi utazás

Szolgáltatás: telefon, benzinkút posta, bank, fodrász, tisztító, javítások

Pályaudvar

szabadidő, szabadság eltöltése, tévé színház, olvasás, hobbi

176

Magyarország a német nyelvű országok

Kommunikációs szándékok

üdvözlés, ismerkedés;információ kérés és adás; nem értés kifejezése és visszakérdezés; tanács, kérés,

javaslat, utasítás; meghívás, kínálás, jókívánság, köszönet és ezekre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás;

dicséret, elismerés, kritika; tudás és nem tudás kifejezése; tetszés és nem tetszés kifejezése; sajnálkozás,

csodálkozás, bosszúság kifejezése; elégedettség és elégedetlenség kifejezése; egyetértés és egyet nem értés

kifejezése; lehetőség, bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése; szándék, terv kifejezése

Fogalomkörök, nyelvtan

a főnév neme, száma, ragozása; személyes, birtokos, visszaható névmás; a legfontosabb kérdő névmások, a

"man" névmás; a melléknév ragozása, fokozása, hasonlító szerkezet; tőszámnevek és sorszámnevek; az ige -

jelenidő, Perfekt, Präteritum, egyszerű jövő idő; - felszólító mód; - a módbeli segédigék jelen és Präteritum

alakja, "ich möchte"; - a feltételes jelen idő összetett képzése; - sich-es igék; - igekötős igék; - személytelen

igék; az elöljárók tárgy és részes esettel: um, bis, ohne, über, ; bei. mit, nach. von, zu; in, an, auf, neben,

über, unter, vor, hinter, zwischen; határozószók; melléren mellérendelő kötőszók; az egyszerű és összetett

mondatok szórendi típusai; alárendelő kötőszók: daß, ob, wenn, als, weil; alárendelt összetett mondatok

A továbbhaladás feltétele A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén:

Hallott szöveg értése (a továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg

értendő)

A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott

kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg

lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével

kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét

megérti.

Beszéd

A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni; ismert, illetve ismeretei alapján

kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően

válaszol; köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról

folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban

beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét – kérdések,

vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja; olvasott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján

– összefoglalja.

Olvasott szöveg értése

A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi

szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit

megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű

szótár segítségével anyanyelvére lefordít.

Írás

A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő

írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat - leírás, információ, beszámoló, baráti

levél stb. – hoz létre.

Szókincs: kb. 900 lexikai egység.

10 - 11- évfolyam

(haladó)


A haladó német tantervnek viszonylag hosszú szintrehozó és rendszerező szakasszal kell kezdődni. A

tanulócsoport ismeretében a tanárok ezt a szakaszt lerövidíthetik vagy megnyújthatják. Fontos, hogy a

szintrehozás során a magyartanárral együttműködve anyanyelvi ismereteiket is rendszerezzék. Minthogy a

10. évfolyam végi szint mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulóknak azonos, a haladó tanterv

második szakasza megegyezik a kezdő tanterv végére előírtakkal. Így a haladók számára külön tanterv

177

értelemszerűen csak a szintrehozó szakaszhoz készült. Az érettségi követelmények szabják meg a 12. év

végére elérendő szintet.

Fejlesztési követelmények és tevékenységformák

(I. Szintrehozó szakasz)

Kapcsolatteremtés szóban és írásban, kérdésszerkesztés és válaszadás, részvétel párbeszédben,

beszélgetésben és szerepjátékban. Kérés, utasítások adása, ezekre reagálás, vélemény és érzelmek kifejezése,

emberek, események, tárgyak rövid leírása. Képleírás, képek és szövegek összerendezése, tollbamondás

utáni írás, mondatkiegészítés, mondattranszformáció. A helyes megoldások kiválasztása, hallott és olvasott

szöveg fontos információinak kiszűrése, rendszerezése, a taneszközökben szereplő feladatok megoldása.

Kétnyelvű szótár használata, a nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása, Témakörök – Tartalmak

Személyek, család

lakás, lakberendezés

az emberi test, öltözködés

Időjárás, évszakok

Étkezések, étterem

Napirend, otthoni teendők

munka, munkahely

iskola, órarend

Egészség, betegség, orvosnál

Szabadidő, szórakozás

Közlekedés, pályaudvar

város, falu, nevezetességek

Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások)

Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások)

Kommunikációs szándékok

üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat,

utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény

kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése;

képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése

Nyelvi fogalomkörök

határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos

névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige - jelen idő és

Perfekt; - felszólító mód; - igekötős igék; -személytelen igék; - a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók;

mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat


a tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén:

Hallott szöveg értése

(A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.)

A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra

megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg

lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja.

Beszéd

A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti;

a tanult témákról párbeszédet illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány

összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott

szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja.


A tanuló 80 – 100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80 – 100

szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri,

tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére

lefordít.

Írás

A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli

feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban

178

válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír;

néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír.

12. évfolyam

Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Mint az eddigi évfolyamokon, +

önálló szó- és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítése szóban és írásban a

preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata; a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok

és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat

alapján; történetek folytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányított

fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányított feldolgozása;

nyelvoktató CD-ROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhoz kapcsolódó gyakorlatok önálló

elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorok megtekintése. Témakörök

Tartalmak Választható tartalmak

Ember és társadalom Idegengyűlölet, tolerancia

önéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és

politikai rendszere

Egyenjogúság

Tágabb környezetünk – város, falu nevezetességei, helyzete,

problémái

megyénk jellemzői, helyzete

a német nyelvű országok fontos jellemzői német városok, látnivalók

Természeti környezetünk – környezetünk védelme ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét

Természeti környezetünk – környezetünk védelme ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét

Az iskola világa – a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei német, osztrák iskolarendszer

A munka világa – pályaválasztás munkanélküliség,

munkakörülmények

szociális háló, árak és bérek

Egészség és betegség – orvosnál sérülések, sportesemények

sportágak, sportolás

egészséges életmód

Étkezés – étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek étkezési szokások N.o-ban és Ausztriában

egészséges életmód, dohányzás alkohol, drog elleni harc

Utazás itthon és külföldön útitervek, úti beszámoló

közlekedés, szállás, nevezetességek utazás a német nyelvű országokban

Szabadidő, szórakozás – olvasás, film múzeum, koncert, könyvtár

színház, tévé, videó, hobbi folyóiratok, a műveltség szerepe

Kultúra, tudomány, technika – technika a német kultúra és tudomány nagy alakjai

a lakásban és a munkahelyen

számítógép és Internet

Kommunikáció szándékok

Mint eddig +

érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség,

bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás

munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel.

Nyelvi fogalomkörök

Mint eddig +

a főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere – kérdő, utaló,

vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a

műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten);

elöljárók birtokos esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend

rendszerezése; az összetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu

+ Inf., um…., ohne…., anstatt…. Zu + Infinitiv.

Hallott szöveg értése

A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján

rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a

köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg

vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja.

179

Beszéd

A tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett,

véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad; képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan

megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket,

információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve

megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben

részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja.


A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval

elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg

ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden

lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű

újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít.

Írás

A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120

szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél,

önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre.

NÉMET NYELV középszintű érettségi vizsga témakörei

Témakörök

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden

vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben

felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört,

mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke

(a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása

(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás

180

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben














8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés






ANGOL NYELV Angol nyelv 9 - 12.

Órabeosztás:

9. évfolyam: 72 óra

10. évfolyam 72 óra



Kiemelt közös követelmény

Hon és népismeret

Kapcsolat Európával és a nagyvilággal

Kommunikációs kultúra

Tanulás

Sajátos megközelítés

Az iskolánkba érkező 9. osztályos tanulókat nyelvi szintfelmérés alapján csoportokra osztjuk, ez a

differenciálás alapja. A tanterv azokat a minimum követelményeket tartalmazza, amelyeket a leggyengébb

tudású csoportnak kell elérni, tehát értelemszerűen bővíthető az erősebb csoportokban. A tanév során

elsősorban félévkor van arra lehetőség, hogy a tanulók - előrehaladásuk alapján - jobb, vagy gyengébb

csoportba kerüljenek.

Cél:

181

Iskolánk szakmai programja a 9 -12. évfolyamokon az általános nyelvi képzést tűzi ki célul, amely az

érettségivel zárul.

Mivel napjainkban az idegen nyelvek modern, a kommunikációra épülő ismerete elengedhetetlenül fontos,

ezt a tényt a diákokban is tudatosítanunk kell. A mindennapi realitások ismeretében elsődleges célunk, hogy

a diákok olyan képességek, készségek , és ismeretek birtokába jussanak, melyek segítségével a mindennapi

életben sikeresen tudjanak kapcsolatokat kiépíteni. Célunk, hogy a tanuló ne csak megismerje és tudja a

nyelvet, hanem azt meg is kedvelje és tudását minden lehetséges helyzetben szívesen alkalmazza.

A kommunikáció és a kapcsolattartás legfontosabb eszköze a nyelv, célunk azonban nem csak a megfelelő

nyelvtudás megszerzése, hanem az angolszász országok kultúrájának, gondolkodásmódjának megismerése,

elfogadása és tiszteletben

tartása is. Ennek tudatosításával hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy az egymás iránti tisztelet, a másság

elfogadása a diákok számára egymás között is természetes legyen.

Iskolánk másik alapvető célja, hogy minden diáknak biztosítsa, hogy olyan maximális tudást szerezzen,

amelyre önmaga egyénileg képes. Tehát a jobb képességű, szorgalmasabb diákokat arra bíztatjuk, hogy a

középfokú állami nyelvvizsgát letegyék; a többieknek a követelményeknek megfelelő sikeres érettségi

vizsga letétele a cél. A megfelelő tudás elsajátításához vezető utat a sikerélmények teszik kellemesebbé.

Iskolánk harmadik sarkalatos pontja, hogy a tanulókat minél több sikerhez juttassa. Ezeket a sikereket a

tanórák alatt és az iskola falain kívül is próbáljuk - például csereutakkal, diáklevelezéssel - biztosítani.

A célok megvalósításában igen fontos, hogy a négy nyelvi alapkészséget : a beszédet, az írott és hallott

szövegek értését, az olvasást és az írást egyaránt harmonikusan fejlesszük. A diákok jussanak el ebben a

tanítási, tanulási folyamatban odáig, hogy igényük legyen az önálló tanulásra,

ismeretszerzésre, önművelésre.

Követelmény:

A tanulók az angol nyelv tanulása során jussanak olyan szintre, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyenek.

A beszédértés és beszédkészség területén:

A tanuló értse meg a tantervben szereplő témákban, szituációkban , szövegfajtákban a normál tempójú angol

beszéd ( elő - és gépi ) tartalmát, értse az általános összefüggéseket éppúgy mint az adott tartalmi és nyelvi

részleteket. A 12. évfolyam végére rendelkezzen a tanuló mintegy 1600 aktív lexikai egységgel, s legalább

1000 passzív lexikai ismerettel. Az aktív szókincs tegye lehetővé a mindennapi kommunikációt írásban és

szóban egyaránt, a passzív szókincs pedig az olvasott és a hallott szöveg megértését segítse elő.

A tantervben megnevezett különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készség szinten

használja.

Az olvasásértés területén:

a tanuló legyen képes az adott angol szöveget jól érthető kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni; a

néma olvasásnál az adott szövegből a megfelelő információkat ( általánosan és részleteiben ) kikeresni.

Az írás területén:

A tanterveben szereplő témákban és szövegfajtákban tudjon a tanuló írásos közléseket alkotni, ilyenekre

reagálni, valamint önállóan szöveget alkotni.

A részletesebb, évfolyamra lebontott követelmények az egyes tantervi egységeknél találhatók.

A tantárgy oktatása csoportokban történik. A bontás alapja egy beszélgetés beszélgetés a tanulóval. Ez

alapján választjuk ki a jobb illetve a gyengébb alapokkal rendelkező csoportokat. A tanévek során lehetőség

van arra, hogy a tanulók előrehaladásuk alapján átkerüljenek a jobb illetve a gyengébb csoportba.

Az angol nyelv tanítását évfolyamokra tagoljuk. A tanterv a NAT követelményeitől a 9. és a 10.

osztályokban valamelyest eltér. A 9. osztályba érkező tanulók tudásszintje nagyon eltérő és az évfolyam

elsődleges célja, hogy megpróbálja a tanulók tudását megközelítőleg egy szintre hozni, ugyanakkor a nyelvi

ismereteket bővíteni. Ezért átstruktúráltuk a követelményeket. A 9. és a 10. évfolyamban a tanterv nem

teljesen fedi a NAT követelményeket, de a 10. és 11. évfolyamban már igen.

Tartalom:

Módszerek, eljárások:

A órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv teljes körű használatára. A nyelvtanítás alapja, célja a

beszédközpontúság. Iskolánkban heti egy órában angol anyanyelvű tanár foglalkozik a gyerekekkel.

Feladata elsősorban a beszédkészség, beszédértés fejlesztése, de főleg a korai szinteken a magyar

angoltanárral szorosan együttműködve mind a négy nyelvi készség megalapozása és fejlesztése.

182

Értékelés:

A négy nyelvi készség értékelése, ellenőrzése egyenlő mértékben történik. A tanulókat pontos és alapos

önellenőrzésre, önértékelésre, és társaik kulturált és alapos

értékelésére neveljük. Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát.

Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan), és a négy alapkészségre. Fontos

minden ismeret és készség folyamatos , és arányos ellenőrzése.

Formája szerint lehet az ellenőrzés szóbeli és írásbeli, egyéni vagy csoportos. Az ismereteket írásban és

szóban is ellenőrizzük. Iskolánk sikerközpontú szelleméből adódóan az írásbeli (témazáró) dolgozatokat a

diák egyszer javíthatja.

Időbelisége szerint lehet az ellenőrzés folyamatos vagy időszakos. A folyamatos, órai ellenőrzés a munka

hatékonyságáról ad információt, az időszakos ellenőrzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az

elsajátított anyag minőségéről és mélységéről kapunk információt. Fontos az ismétlő ellenőrzések beiktatása

is kb. 5 egységenként, valamint az adott évfolyamok végén.

Szempontok:

A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő. Az íráskészség ellenőrzésénél

szempont a kitűzött feladatoknak való megfelelés, a nyelvi eszközök korrekt és változatos használata,

valamint a nyelvhelyesség. A beszédkészség ellenőrzésekor a kommunikatív készségen kívül értékeljük a

felhasznált szókincset illetve a tanult lexikai egységek alkalmazását, a párbeszédek illetve a szerepjátékok, a

képleírás tartalmát, hitelességét (a szokásos kifejezés- és viselkedésminták alkalmazását) és a

nyelvhelyességet. A fentieken kívül fontos szerepet kap a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is. A

beszédértés és olvasásértés ellenőrzésekor a megértés foka a szempont, illetve hangos olvasásánál az értő

olvasás, az érthető és helyes kiejtés, hangsúly és intonáció.

A tanuló teljesítménye lehet:

hibátlan, illetve minimális hibával jeles;

többé-kevésbe hibátlan jó;

esetenként félreérthető, gyakoribb hibákkal közepes;

többször félreérthető, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges; teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen.

Vizsgák:

Az angol nyelvet tanuló diákoknak az iskola vizsgarendjébe illeszkedő, és szabályzatának megfelelő egyéni

vizsgát kell tenniük minden évfolyamon. A vizsga célja, hogy a diák önálló beszámolót tartson az adott

témáról, a vizsgáztatóval a mindennapi helyzetnek megfelelően tudjon kommunikálni, a megtanult

különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készségszinten használja. Az értékelés alapja tehát a

tanuló kommunikatív készsége- képessége, mondanivalójának tartalma és érthetősége. A vizsgák témaköreit

a diákok a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapják.

Feltételek

Angol nyelvi szaktanterem kialakítása javasolt.

Video, video-kazetták, kazettás magnó, térkép (angolszász országok, Magyarország).

Az oktatás csoportbontásban történik.

Nyomtatott taneszköz leírás

Országh: Angol-magyar kéziszótár - tanulói segédlet

Országh; Magay: Magyar-angol kéziszótár - tanulói segédlet

10. évfolyam

Cél

A nyelv megkedveltetése, a nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése.

Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni

a nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével).

Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak

megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt.

Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése.

A nyelvi alapkészségek kialakítása és fejlesztése.

A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés.

183

Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű

használatának megismertetése.

Követelmény

Beszédértési készség:

A tanuló ...

ismerje fel, értse meg és kövesse az óravezetéshez kapcsolódó legalapvetőbb tanári közléseket, utasításokat,

kéréseket és kérdéseket.

értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismert szavakon, tanult nyelvtani szerkezeteken,

köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál lassúbb.

képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni

(köszönés, bemutatkozás-bemutatás, hogylét felőli érdeklődés, köszönetnyilvánítás, információkérés, nem-

értés kifejezése, felszólítás, sajnálkozás, vélemény kifejezésének legegyszerűbb és leggyakoribb beszédbeli

formái).

legyen képes egyszerűbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban a feladatokhoz kapcsolódó legfontosabb

információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni, ha az ismeretlen szavakat, és nyelvtani szerkezeteket is

tartalmaz, köznyelvi kiejtésen és átlagos beszédtempón alapul.

Beszédkészség:

A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani jelenségek alkalmazásával.

- tudjon beszédhelyzetekben rövid mondatokkal reagálni, információt adni és kérni.

röviden be tudjon számolni tevékenységéről, személyi körülményeiről, szűkebb környezetéről.

tudjon válaszolni a tantervi témákban folytatott beszédben felmerülő egyszerű kérdésekre, illetve tudjon

tanárának és társainak egyszerű kérdéseket feltenni.

tudjon egyszerű, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó képekről néhány mondatban beszélni.

tudjon rövid szövegeket, ill. párbeszédeket memoriterként elmondani.

tudjon társaival önálló párbeszédet alkotni és előadni szerepjáték formájában a tanult nyelvi fordulatok

alkalmazásával.

Olvasási készség:

A tanuló...

ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (étlap, hirdetés)

tudjon rövidebb (8-10) soros ismeretlen szöveget némán olvasni, tartalmát tanári segítséggel megérteni,

legyen képes a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és

nyelvtani szerkezeteken alapul.

tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani.

törekedjen arra, hogy az esetlegesen előforduló ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegösszefüggés

alapján kikövetkeztesse.

legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs

szabályokat betartva értő olvasással bemutatni.

ismerje meg a kétnyelvű szótár használatát.

Íráskészség:

A tanuló...

képes legyen a tanult szókincset és egyszerű mondatokat helyesen leírni.

legyen képes a tankönyvi feladatokat írásban megoldani.

tudjon üdvözlő lapot írni és megcímezni.

képes legyen a tanult szókincs alapján összeállított idegennyelvű szöveget diktálás után helyesen leírni és az

ahhoz kapcsolódó kérdésekre írásban válaszolni.

tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű, néhány mondatos szöveget írni mindennapi életével

kapcsolatos eseményekről.

Előzmény

Magyar nyelvi ismeretek.

Földrajzi alapismeretek.

Magyar és világtörténelmi alapismeretek.

Kapcsolatok

Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek

184

Feltételek

Egyéb taneszközök: Video-kazetta, Blueprint 1. Magnókazetta az összes tankönyvhöz

Ajánlott irodalom:

Streamline Graded Readers (Stage 1.)

Oxford Graded Readers (Stage 1.)

Longman Classics


Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries 1. Students' Book - tanulói segédlet

Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 1. - tanulói segédlet

Waters, L.: Discoveries Test Book 1. - tanulói segédlet

Mugglestone, Pat: Blueprint 1. Grammar Practice - tanulói segédlet

Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Workbook - tanulói segédlet

Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Student's Book - tanulói segédlet

Budai dr: Angol - tanulói segédlet

Témakörök

Cél

A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása.

500 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a

leghangsúlyosabb)

A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban.

Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.

Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére.

Az angolszász kultúra, művészet és gondolkodásmód megismertetése által a tanulók tartsák tiszteletben más

népek hagyományait, szokásait, életmódját és legyenek nyitottak azok megismerésére.

Követelmény

10. osztály követelményei

Előzmény


Magyar és világtörténelmi ismeretek.

Tartalom

A társadalmi érintkezés gyakori beszédfordulatai ( üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, köszönetmondás,

bocsánatkérés, meghívás, kínálás, bemutatkozás, bemutatás).

Személyi adatok (életkor, név, lakcím).

Család (fő rokoni kapcsolatok).

Az egyén és környezete (lakás, lakóhely, az otthon, lakóhelyiségek, berendezés).

Iskolai élet (tantárgyak, taneszközök, órarend, tanórák, osztály, osztálytársak, szaktantermek, könyvtár).

Napi tevékenységek (mindennapi cselekvések: étkezés, játék, tanulás, évszakok, napszakok, időpontok,

időtartam).

Vásárlás (mindennapi bevásárlás: mennyiségek, mértékek, árak, pénznemek).

Étkezések (mindennapi étkezések, leggyakoribb étel és italfajták, asztalterítés, ételkínálás).

Egészség-betegség (emberi testrészek).

Szórakozás, művelődés (mozi, színház, televízió, rádió, zene, disco, könyvtár).

Módszerek:

igaz-hamis állítások

a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése

a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra

szavak tematikus csoportosítása.

Szituációk és beszédszándékok

Szerkezet: soros

Cél

A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és

viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával.

A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést.

185

A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit.

A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák.

Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten

megbirkózni.

Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációkban és témáiban.

Követelmény

10. osztályos követelmények

Tartalom

Szituációk:

Bemutatkozás személyesen, a család tagjainak bemutatása.

A lakás bemutatása.

Bevásárlás élelmiszerboltban és piacon.

Vendégek fogadása, kínálás.

Tájékozódás városban, információkérés.

Meghívás moziba, színházba, disco-ba.

Beszédszándékok:

Dolgok azonosítása és megnevezése.

Köszönés, megszólítás,formális és közvetlen, tegező és udvarias formában, bemutatkozás, jókívánságok,

búcsúzás.

Információkérés, információadás.

Értés, nem-értés kifejezése.

A közlés megismétlésének kérése.

Akarat, kívánság, szándék kifejezése.

Tetszés, nemtetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése.

Javaslat, udvarias kérés, meghívás, utasítás, kérés kifejezése.

Módszerek:

szerepjátékok

párbeszédek memorizálása és átalakítása

önálló párbeszéd készítése adott szituációban

Nyelvtan

Cél

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben.

A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban.

A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata.

A fordítás alapjainak megismerése.

Követelmény

A 10. osztályos követelmények.

Előzmény: Magyar nyelvtani ismeretek.

Tartalom

Hangtan:

az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése

a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai

a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai

szabályos többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3. személyű 's' toldalék kiejtési

szabályai

szabályos múlt idejű igék végződésének kiejtési szabályai

a tanult szavak főhangsúlyai

névelős főnevek hangsúlyozása

Szótan:

Az ige

a főnévi igenév

jelen idejű kijelentő, felszólító és kérdő módú igealakok

múlt idejű kérdő és kijelentő igealakok

186

módbeli segédigék (can, must, would)

A főnév

egyes és többes száma

ragos és elöljárós birtokos esetei ('s és of)

köznév és tulajdonnév

a főnév neme

megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek

A melléknév: tulajdonságot, mennyiséget, mértéket jelölő melléknevek (pl. nemzetiségek, színek, méretek

leggyakoribb formái)

A számnév

határozott számnevek:tőszámnevek 100-ig, sorszámnevek 20-ig, az óra-idő jelzése

határozatlan számnevek: some és any; many és much használata

Névelők: határozott és határozatlan névelők

A névmás

a személyes névmások

a birtokos névmások (melléknévi és főnévi)

tárgyragos névmások

mutató névmások

kérdő névmások és melléknévi kérdő névmások (pl.which book)

határozatlan névmások (one, any-some, both)

Az előljárószók: helyet és időt jelölő előljárószók

A határozószó

mértékhatározók

gyakoriságot jelentők

hely- és időhatározók

határozószók képzése, néhány rendhagyó alak

Kötőszók: and, but, or

Mondattan

Present Simple Tense

Present Contiuous Tense

egyszerű és összetett mondatok

felszólító mondat

Past Simple Tense

Módszer:

behelyettesítés

feleletkiválasztás

transzformáció

hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség) tesztek

mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétetése

Cél

A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása, ismereteik folyamatos bővítése.

Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekban a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni

a nyelvet, életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével.



Az angol és az anyanyelv közti hasonlóságok és különbségek felismertetése.

A nyelvi alapkészségek fejlesztése.


Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű

használatának megismertetése.

Követelmény


A tanuló ...

187

ismerje fel, értse meg és képes legyen angolul reagálni az óravezetéshez kapcsolódó tanári közlésekre,

utasításokra, kérésekre és kérdésekre

értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismeretlen szavakat is tartalmaz, de azok a

szövegösszefüggésből kikövetkeztethetőek és ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen

alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb


(tanácskérés, tanácsadás, utasítás és magyarázat pl. útirány, elégedettség és elégedetlenség kifejezése,

köszönés stb, kifejezéseinek egyéb formái)

Beszédkészség:

A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával...

törekedjen arra, hogy kiejtése, hanglejtése, hangsúlya és ritmusa, beszédtempója közelítse meg az

élőbeszédét

beszédhelyzetekben tudjon reagálni, információt kérni és néhány mondatban információt adni

a tanár irányító kérdései segítségével legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témában

folytatott beszélgetést, beszédet vagy olvasmányt

tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a megtanult

nyelvi fordulatok alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő

tanuljon meg néhány dalt vagy/és verset


A tanuló...

ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (áruházkatalógus, menetrend, utcai

feliratok)

legyen képes rövidebb (8-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, a számára szükséges

információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul

legyen képes 2-3 új, a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető jelentésű szót tartalmazó szöveget szótár

nélkül megérteni

sajátítsa el a kétnyelvű szótár használatát

legyen képes a feldolgozott tantervi témákhoz kapcsolódó, egyszerű stílusú, ismeretlen szavakat és

kifejezéseket tartalmazó legfeljebb fél oldalnyi összefüggő szöveg önálló, analitikus olvasására szótár

használatával

legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs

szabályokat betartva értő olvasással bemutatni

Íráskészség:

A tanuló...

tudjon tanult szókincsen alapuló rövidebb (6-8 soros),összefüggő szöveget diktálás után vagy emlékezetből

helyesen leírni

legyen képes rövidebb (8-12 soros), a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget a szótár használata nélkül

írásban összegezni,

ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul

legyen képes egyszerűbb, ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 8-12 soros szöveget szótár

használatával magyarra, ill. angolra fordítani;

tudja használni a kétnyelvű szótárt

tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű fogalmazást írni, saját gondolatait, véleményét

egyszerűen megfogalmazni;

ismerje az egyszerű fogalmazás szerkezetét

tudjon embereket, jelenségeket röviden, írásban jellemezni

igyekezzen alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat, legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni

Kapcsolatok

Földrajz - London, New York, Budapest

Történelem - A középkori Anglia


Feltételek

Egyéb taneszközök:

188

Video- Blueprint 2.

Magnókazetták a tankönyvekhez

Ajánlott irodalom:

Start with English Readers (Stage 2.)


Oxford Graded Readers (Stage 2.)

Longman Classics (Stage 2.)


Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 2. - tanulói segédlet

Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 2. - tanulói segédlet


Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Student's Book - tanulói segédlet

Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Workbook - tanulói segédlet

John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet

Témakörök

Cél



leghangsúlyosabb).




Követelmény


Előzmény



Tartalom

Személyi adatok (foglakozás, munkahely, szakmák).

Család (családi kapcsolatok, rokonság, barátság).

Az egyén és környezete (lakóház és lakástípusok, a lakás elhelyezkedése, környezete).

Iskolai élet (iskolatípusok, bizonyítvány).

Napi tevékenységek (napirend munkanapokon, hétvégén; időjárás).

Vásárlás (ruhaüzletben, élelmiszerüzletben, divat, öltözködés).

Szolgáltatások (közlekedés és tájékozódás a városban, falun és a világban, utazási eszközök, módok).

Étkezések (munkahelyen étteremben: rendelés, fizetés; ételek, italok; vendéglátóipari létesítmények).

Szórakozás, művelődés (mozi, különféle típusú filmek,színházi előadások, televízió-, rádióműsorok,

könyvtárlátogatás:a lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása).

Módszerek:

igaz-hamis állítások;

a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása; hiányos szöveg kiegészítése;

a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra;

képleírás;



Cél




A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit.



megbirkózni.

189

Követelmény


Tartalom

Szituációk:

Érdeklődés egyéni és családi programokról.

Lakáscsere: az új lakás és a környék bemutatása.

Vásárlás élelmiszer és ruhaüzletben, érdeklődés, válogatás.

Aktuális divat, öltözködési tanácsok.

Pályaudvaron: információkérés, jegyváltás.

Közlekedési információk kérése és adása belföldön és külföldön, személyesen és telefonon.

Étteremben: érdeklődés, rendelés, fizetés.

Beszédszándékok:

Tények közlése.

Értés, nemértés, kérdezés, visszakérdezés, pontosítás.

Információkérés és adás személyesen és telefonon.

Tetszés, nemtetszés, véleményalkotás.

Beleegyezés, elutasítás, tudás, nemtudás.

Köszönés találkozáskor és búcsúzáskor.

Elismerés, gratuláció, köszönetnyilvánítás.

Udvarias kérés, felszólítás utasítás, tiltás.

Öröm, meglepetés, sajnálkozás, remény kifejezése.

Módszerek:

Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban.

Nyelvtan

Cél




A fordítás alapjainak megismerése.

Követelmény

10. osztály követelményei.

Tartalom

Hangtan:


a hangok fonetikai jelei

a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai.

a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai.

2 és 3 szótagú szavak hangsúlyozása.

intonáció és mondathangsúly gyakorlása egyszerű kijelentő és kérdő mondatokban, felkiáltásokban és ugye-

kérdésekben

Szótan

Ige:

igék 2., 3. alakjai

módbeli segédigék (pl. would-kínálás, can-engedély, could-képesség és udvarias kérés, must és mustn't,

have to-kötelezettség, shall- tanácskérés, should-tanács)

Főnév:

elvont főnevek gyűjtőnevek és nemük

főnevek képzésének leggyakoribb formái

birtokos eset: a ragos és az elöljárós eset egyidejű használata (pl. She is a friend of Peter's)

megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek használatának szabályai

Melléknév: fokozás

Számnév:

határozott számnevek: tőszámnevek 1-100-ig, sorszámnevek 20-ig

190

határozatlan számnevek: many-much és a lot of, little-few használata

Névelő: határozott és határozatlan névelők illetve névelő nélküli szerkezetek használata

Névmás:

birtokos névmások

tárgyragos névmások

kérdő névmások

vonatkozó névmások

határozatlan névmások (pl.somebody,/-where, /-thing, /-one)

Előljárószók:

helyet, időt, eszközt, sebességet, útirányt jelölő előljárószók,

kifejezések elöljárószavakkal

Határozók:

gyakoriságot jelentők

időhatározók

Kötőszók: while, when

Mondattan:

Present Continuous Tense és a 'going to' a jövő idő kifejezésére

Future Simple Tense

Present Simple Tense

Present Perfect Tense

felszólító mondatok (utasítás pl. útbaigazításoknál)

felkiáltások

alárendelt összetett mondatok: határozói mellékmondatok (idő, hely, ok és eredmény)

határozók helye a mondatban

Módszer:

behelyettesítés;

feleletkiválasztás;

transzformáció;

hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség);

tesztek;

mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.

11. évfolyam

Cél

A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása.

Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják

alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével).



A nyelvi alapkészségek és fejlesztése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése szóban és írásban

egyaránt.


Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű

használata.

Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez.

Követelmény


A tanuló ...

ismerje meg, és képes legyen követni tanárának és társainak a feladattal vagy a mindennapi élethelyzetekkel

kapcsolatos közléseit, utasításait, kéréseit és kérdéseit.

értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, az abban előforduló ismeretlen szavak és kifejezések

magyarázatát, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános

beszédtempónál csak némileg lassúbb.

191

képes legyen megérteni és összegezni a tantervi témákkal kapcsolatban hallott szövegeket a tanár

összefoglaló jellegű kérdései alapján.


(figyelmeztetés, kívánság, udvarias kérés, megrendelés, összefoglaló vélemény nyilvánítás, emlékeztetés,

segélykérés, sajnálkozás, meggyőzés, lebeszélés, kétely).

Beszédkészség


törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni.

tudjon lakóhelyéről külföldi vendégeinek rövid tájékoztatást adni.

tudjon mindennapi témákról beszélgetést folytatni, beszédszándékát legyen képes kifejezni.

legyen képes a leggyakoribb beszédhelyzetekben, esetleg kisebb hibákkal is, megértetni magát.

a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, legyen képes egyetértését, vagy egyet nem értését kifejezni.

legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet,

olvasmányt a lehető legkevesebb tanári segítséggel.

a szerepjátékban törekedjen váratlan fordulatok kezdeményezésére és-vagy a helyes reagálás megtalálására.


A tanuló...

tudjon rövidebb (10-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni,

ha az 4-6 olyan ismeretlen szót tartalmaz, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető.

legyen képes hosszabb - legfeljebb egy oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú

szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni.

legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban

úgy, hogy kiejtése csak a magyar anyanyelvűek számára különösen nehéz pontokon tér el.

tudja a közhasznú információs forrásokat (telefonkönyv, menetrend) készségszinten használni.

ismerje meg az egynyelvű szótár használatát.

Íráskészség:

A tanuló...

tudjon egyszerú önéletrajzot írni.

legyen képes10-16 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget szótár használata nélkül írásban

összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul.

legyen képes ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 10-12 soros irodalmi szöveget szótár

használatával magyarra, illetve angolra fordítani.

tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó igényesebb - leíró részt is tartalmazó - fogalmazást írni,

véleményét megfogalmazni, arról másoktól érdeklődni, fogalmazását igyekezzen bekezdésekre tagolni.

Kapcsolatok

Történelem - Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása


Feltételek

Egyéb taneszközök:

Video

Blueprint 3.

Headway Pre-Intermediate

Magnókazetták mindegyik tankönyvhöz

Ajánlott irodalom:

Start with Enlish (Stage 3.)


Oxford Greaded Readers (Stage 3.)

Longman Classics


Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 3. - tanulói segédlet

Elsworth, S.: Discoveries Activity Book 3. - tanulói segédlet


Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Intermediate Student's Book - tanulói segédlet

192

Walker, E.; Elsworth, S.: Blueprint Intermediate Workbook - tanulói segédlet

Mugglestone, Pat: Blueprint Intermediate Grammar Practice - tanulói segédlet

Robertson, Ross J.: Blueprint Intermediate Test - tanulói segédlet

Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet

Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Workbook - tanulói segédlet

John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet

Témakörök

Cél



leghangsúlyosabb).




Követelmény

11. évfolyam követelményei

Előzmény



Tartalom

Személyi adatok (önéletrajz - nem hivatalos).

Család (a családtagok, rokonok, barátok bemutatása, külső és belső tulajdonságok).

Az egyén és környezete(lakáskultúra, lakberendezés, ízlés és lehetőség, lakásvásárlás).

Iskolai élet (a diákok élete, tanulási lehetőségeik Magyarországon és az angolszász országokban)

Napi tevékenységek (szabadidő, hobbi, sport, táborozás, üdülés, sportolás minden évszakban)

Vásárlás (üzlettípusok, az önkiszolgáló áruházak előnyei és hátrányai, árucikkek).

Szolgáltatások (utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás).

Étkezések (ételek elkészítése, receptek, ünnepi asztalok jellegzetességei Magyarországon és az angolszász

országokban).

Szórakozás, művelődés (film és színházi élmények, könyvtárlátogatás, British Council).

Módszerek: igaz-hamis állítások, hiányos szöveg kiegészítése, szövegek lényegére utaló kérdések alkotása

és azok megválaszolása, a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra, képleírás.


Cél




A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások

nézeteit.



megbirkózni.

Követelmény


Tartalom

Szituációk:

Lakberendezés- divat és valóság.

Érdeklődés a magyar és az angol diákok életéről, tanulási lehetőségeiről.

Vásárlás önkiszolgáló üzletben.

Érdeklődés utazási irodában, szállásfoglalás, pénzváltás.

Szállodában: szobafoglalás, érdeklődés szolgáltatások iránt, fizetés.

Idegenvezetés a lakóhelyen és/vagy egy környező nagyvárosban.

Beszédszándékok:

193

Információadás, információkérés az előző szintnél hosszabb terjedelemben.

Valószínűség, feltételezés egyszerű kifejezése.

Helyeslés, elutasítás.

Kérés, kívánság.

Megengedés, utasítás, tiltás.

Tetszés, nemtetszés.

Bíztatás, figyelmeztetés, elmarasztalás.

Öröm, elégedettség, elégedetlenség, bánat, aggódás, felháborodás kifejezése.

Módszerek: Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott

szituációban.

Nyelvtan

Cél




A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása.

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben.

A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során.

Követelmény

11.osztály követelményei

Előzmény

Magyar nyelvtani ismeretek.

Tartalom

Hangtan:


kettős hangzók ; néma hangzók

a hosszú mássalhangzók (zár-rés hangok) kiejtése, hasonulások, összeolvadások, a kötő r'.

a fonetikai jelek gyakorlása.

azonos hangzású, de eltérő jelentésű szavak.

segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai.

4 szótagú szavak hangsúlyozása.

összetett főnevek hangsúlyozása.

Szótan

Ige: módbeli segédigék (have to - must - should; will - jövő idejű előrejelzés, ígéretek; may - might; used

to)

'make' vagy 'do' használata

igeképzés

Főnév: hím és nőnemű főnevek ; összetett főnevek ; főnévképzés

Melléknév: folyamatos és befejezett melléknévi igenevek

melléknév használata állapot kifejezésére bizonyos igék után (pl.sound, feel, look, taste, smell, seem)

'too' és 'enough' használata

melléknévképzés

melléknevek és prepozíciók

Határozószók:

időhatározók

gyakoriságot kifejező határozók

mennyiséghatározók

Névmás: visszaható névmások

Mondattan: Present Perfect Simple - Present Perfect Continuous

Past Perfect

First Conditional, Second Conditional

Time Clauses

Relative Clauses

194

Módszer:behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok kijavítása (nyelvtan,

nyelvhelyesség), tesztek, mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.

12. évfolyam

Cél

A nyelvi alapkészségek további fejlesztése, melyek képessé teszik a tanulókat szóbeli és írásbeli

kommunikációs készségük magasabb szintű kifejezésére.

Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják

alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével).

Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése.


Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű

használata.

Egyéni illetve az otthoni előkészítő munka szerepének fokozása.

Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez.

Követelmény


A tanuló ...

értse meg és legyen képes angolul reagálni tanárának és társainak a tananyaggal vagy a mindennapi

élethelyzetekkel kapcsolatos közléseire, utasításaira, kéréseire-kérdéseire.

értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, és az ahhoz kapcsolódó egyszerű magyarázatot, ha az a

tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempót nem haladja meg.

képes legyen a tantervi témákkal kapcsolatban hallott beszédet megérteni lényegét önállóan kiszűrni és

összegezni.

képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben közvetíteni pl. tolmácsolni egy magyar és egy idegen

nyelvű beszélő között.

legyen képes tudásszintjének megfelelő hanganyagot megérteni, a lényeges információkat kiszűrni, az

ismeretlen de lényeges szavak jelentését a szövegkörnyezetből kitalálni, a tanár összegző kérdéseit és

magyarázatát megérteni, és azokra angolul reagálni, ha a szöveg ismeretlen szavakat és nyelvtani

kifejezéseket is tartalmaz, köznyelvi, vagy attól kissé eltérő kiejtésű, de jól érhető és az általános

beszédtempón alapul.

Beszédkészség


törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni.

tudjon mindennapi témákról beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni, beszédszándékát legyen

képes kifejezni.

a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, tudja véleményét röviden megfogalmazni és indokolni.

törekedjen arra, hogy a beszédhelyzetekben lehetőleg hibátlanul, vagy kevés hibával magát meg tudja

értetni.

tanuljon meg hosszabb szövegeket, törekedjen annak nyelvi fordulatait kreatívan használni.

legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet,

olvasmányt tanári segítség nélkül.

tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a tanult

nyelvi fordulatok kreatív alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő.


A tanuló...

ismerjen meg és önállóan dolgozzon fel autentikus, nyelvileg összetett szövegeket (cikkek folyóiratokból).

tudjon 14-20 soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az nem

tartalmaz 6-8-nál több olyan ismeretlen szót, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető.

legyen képes hosszabb - legfeljebb másfél oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú

szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni.

legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban

úgy, hogy kiejtése közelítse meg az élőbeszédet.

195

feladataihoz tudja kiválasztani a megfelelő ismerethordozót, és tudjon belőle információt meríteni és arról

röviden beszámolni.

Íráskészség:

legyen képes 14-18 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveg tartalmát szótár használata nélkül

írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és tanult nyelvtani szerkezeteken alapul.

legyen képes beszámolót írni látott, hallott, illetve vele történt eseményekről, vagy általános

kérdésekről;képes legyen saját nézeteit kifejteni; törekedjen arra, hogy fogalmazását bekezdésekre tagolja.

tudjon idegen nyelvű információt, útmutatást adni.

legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni, tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat.

Kapcsolatok


Feltételek

Egyéb taneszközök

Video

Blueprint 3.

Look-Ahead Intermediate

Headway Intermediate

Ajánlott irodalom:

Start with English (Stage 4.)

Streamline Greaded Readers (Stage 4.)

Oxford Greaded Readers (Stage 4.)

Longman Classics


Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet

Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Workbook - tanulói segédlet

Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Student's Book - tanulói segédlet

Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Workbook tanulói segédlet

Bedő: Érettségi és OKTV-feladatok 1991-1992 - tanulói segédlet

Paál: Érettségi és OKTV-feladatok 1992-1993 - tanulói segédlet

Témakörök

Cél

A mindennapi élet témaköreinek bemutatása.


leghangsúlyosabb).


Az önálló szövegalkotás fejlesztése.

Nyelvi fordulatok elsajátíttatása, az elsajátított ismeretek tudatos és automatikus alkalmazni tudása.

Alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.

Törekvés a helyes intonációra a megfelelő beszédtempó elérésére.

Követelmény


Tartalom

Család (a családtagok egymáshoz való viszonya, munkamegosztás a családban).

Az egyén és környezete (lakásviszonyok Magyarországon és az angolszász országokban).

Napi tevékenység (családi ünnepek és programok pl. Húsvét, Karácsony)

Vásárlás (reklamáció, árucsere, kiárusítás, árleszállítás)

Szolgáltatások (kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, pl.: áruk házhoz szállítása, ruhatisztítás, fodrászat).

Étkezések (a magyar és az angolszász országok konyháinak jellegzetességei, étkezési szokások).

Szórakozás művelődés (az angolszász országok fontosabb sajtótermékei: napi-, havi-, ifjúsági lapok és

magazinok; az angol vagy az amerikai irodalom egy jelentős alakja; látogatás az Országos Idegennyelvű

Könyvtárba).

Módszerek:

igaz-hamis állítások

196

a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése

a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra

képleírás



Cél




A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi

érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák.


megbirkózni. Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációiban és

témáiban.

Követelmény

12. évfolyamos követelmények

Tartalom

Szituációk:

Otthoni munkamegosztás Családi ünnep, vendégség, (karácsonyi és húsvéti szokások otthon).

Diákok tervei lehetőségei.

Tartós árucikk vásárlása, reklamáció, csere, házhozszállítás.

Táplálkozási szokások, fogyókúra és a testmozgás.

Angol és magyar konyha - specialitások.

Közlekedési szabályok közlekedési kultúra, balesetek.

Tallózás a sajtóban, beszámoló egy érdekes hírről, vita, véleménynyilvánítás.

Beszédszándékok:

Összefoglaló jellegű kérdések és információadás.

Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése.

Rábeszélés kifejezése: tanácsadás, javaslat,

Érvelési szándék kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása.

Nyelvtan

Cél




A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása.

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben.

A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során.

Követelmény


Előzmény

Magyar nyelvtani ismeretek.

Tartalom

Hangtan:

szóvégi 's' és 'ed' kiejtésváltozásai (többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3.személyű

igealakjainál, valamint az egyszerű múlt idő szabályos igealakjainál.

néma hangzók a szavak elején (hour), végén (comb), elején és végén (write), illetve a szavakban

(wednesday, surprise)

hasonulások

segédigék erős és gyenge alakjai

mondathangsúly és intonáció változása a mondat funkciója szerint (pl. utasítás, kérés)

összetett szavak hangsúlya

azonos alakú főnevek és igék eltérő hangsúlyozása

197

Szótan

Az ige:

used to - be used to

going to - will

can/could - be able to (képesség és lehetőség kifejezése)

'make' és 'do' használata

hasonló jelentésű igék

módbeli segédigék múlt idejű használata

phrasal verbs

Főnév: főnévképzés (előtagok és toldalékok); összetett főnevek

Melléknév: melléknévképzés ; melléknevek és prepozíciók

Határozószó:

Névmások:

visszaható névmások

vonatkozó névmások

Mondattan:

Present Simple - Present Continuous (igék melyek általában nem használatosak folyamatos jelen időben)

Present Perfect

unfinished past experience

present result

Present Perfect Continuous

Past Perfect

First, second, and third conditionals (real and unreal conditions, 'in case')

Time clauses

Passive

Módszerek:

Behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok javítása (nyelvtan, nyelvhelyesség),

tesztek.

ANGOL NYELV középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet

megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása

(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

198














8.Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés






Az IDEGEN NYELV taneszköz jegyzéke

A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó egyszerűbb párbeszédek,

leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközkészlet

Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését, továbbá a helyes kiejtést, beszédhangsúlyt,

beszédritmust fejlesztő eszköz

Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe a kívánt

beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő eszköz

A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés,

történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása, képességét fejlesztő

eszköz

Szerkesztett és autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő), továbbá a hangos olvasás készségét

fejlesztő eszköz

Az extenzív olvasás képességét fejlesztő, a fokozatosság elve alapján szerkesztett eszköz

Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordításának készségét fejlesztő eszköz

A beszédszándékoknak (összefoglaló informálás, érvelés, tanácsolás) megfelelő közlések (önéletrajz,

hivatalos levél) írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő eszköz

A szókincs fejlesztését szolgáló munkaeszköz

A nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló eszköz

A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket komplex módon fejlesztő eszköz

A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó műsorok, közlések

(párbeszédek, vitaműsorok, reklámok, vetélkedők, leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek) globális hallás

utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközegyüttes

Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését fejlesztő eszköz

Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe a kívánt

beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő (és mérő) eszköz

Az érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló vagy mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás,

jellemzés, történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása képességét

fejlesztő (és mérő) eszköz

Irodalmi és köznyelvi (újságcikk, könyvismertetés, városkalauz, műleírás, tudományos ismeretterjesztés)

autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő) eszköz

199

Az érettségi követelményeknek megfelelő közlések (esszé, magánlevél) írásbeli megfogalmazásának

készségét fejlesztő eszköz

Osztályfőnöki óra tantárgyi programja Osztályfőnöki 10-12.

Cél

Az osztályfőnöki óra funkciói:

a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük

stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben,

a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a

konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán,

szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos

valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben.

Tartalom

Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete,

amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól

Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag

extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik.

A tanterv – az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a

foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti

értékelésére.

Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem

mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök

lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja,

értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat.

Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti

csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait

Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok:

1. ÖNISMERET

a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez

szükséges képességek kialakítása

2. A TANULÁS TANULÁSA

a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi

tantárgyban

3. TÁRSAS KAPCSOLATOK

készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására

4. KONFLIKTUSKEZELÉS ,TÁRSADAMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁVÁLÁS

Az iskola az oktatás mellett a nevelés, a társadalmi értékek elsajátításáanak, a szocializációnak a fontos

terepe. Napjainkban a család egyre kevésbé képes betölteni ezt a fontos szerepet, így több és több feladat

hárul az iskolarendszerre ebben a tekintetben is, hogy a jövő generációja számára erőszakmentes,

társadalmialag elfogadott konfliktuskezelési mintákat mutasson be.

képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az

önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában

a bűnözés egyes formáinak megismertetése,

a bűnelkerülés lehetőségei

jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása

5. LELKI EGÉSZSÉG

a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges

készségek és képességek kialakulása

6. TESTI EGÉSZSÉG

az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az

egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére

200

7. VISELKEDÉSKULTÚRA

a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása

8. PÁLYAORIENTÁCIÓ

képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel

történő összehangolására

9. JELENISMERET

eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel

kapcsolatban

10. FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE

a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az

elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az

általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a

saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására

11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK

a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan"

gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés,

a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzéke: Az osztályfőnöki órák tananyagához felhasználható eszközök elsősorban az anyanyelv és kommunikáció, a

társadalomismeret, filozófia és etika, művészeti ismeretek, biológia, földünk és környezetünk tantárgyaknál

felsorolt eszközök közül választhatók, valamint célszerű a napi eseményeknek megfelelő választás esetén

aktuális sajtótermék, illetve média segítségével demonstrálni

Osztályfőnöki 10-11.

1. Önismeret

Tartalom

Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülô „saját én” keresése.

Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása.

Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben.

Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az

önfejlesztésben.

Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó

tanulók önvallomásához.Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget

is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.)

2. A tanulás tanulása

Tartalom

A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés

feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, egészséges és

megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot

megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök

(akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs

képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). Tanulási szokások,

módok, technikák: – az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; – a tantárgyankénti speciális

tanulási technikák alkalmazása; – folyamatos önellenőrzés– munka a tankönyvekkel, munkalapokkal,

hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes

hálózat stb.).

Célszerű az első osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó

témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a

szaktanárokat. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten

projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet.

3. Társas kapcsolatok

Tartalom

201

Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő

ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az

osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.)

Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és

tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb).

A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család

történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülők, fiatal felnőttek,

öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok,

testvérkonfliktusok, szülő-gyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredő

problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A serdülő sajátos szerepe a családban,

felelőssége a családi élet légköréért. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai, a széteső család. A

csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel. Távol a családtól (élet a kollégiumban).

Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák

felvethetők a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható

különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek

bemutatásával.

4. A konfliktuskezelés

Tartalom

A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív

konfiktuskezelés feltételei:

önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges

önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő

viselkedés)

megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása

az együttműködés készsége és képessége

készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete

a probléma pontos körvonalazása,

közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése,

szempontjainak feltárása

megoldási alternatívák gyűjtése

az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő kiválasztása, törekvés a “nincs vesztes” elv

érvényesítésére

meghatározott idő után az eredmény értékelése.

Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai.

Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját

konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és

a társas kapcsolatok fejlesztése című témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól

alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények,

filmrészletek, történelmi események elemzése. A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és

hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei:

önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges

önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő

viselkedés)

megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása

az együttműködés

5. Lelki egészség (mentálhigiéné)

Tartalom

A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák,

feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok szülőkkel és pedagógusokkal,

kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom.

Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját

idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak

és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés

202

veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelő

konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálnhigiénés állapot mint az eredményes

konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége

E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel

foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történő szerepeltetését – kiemelt jelentősége mellett – a

pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja.

6. Testi egészség

Tartalom

Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és

lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti

igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerősítése esélyt ad az

egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az

önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria

tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete,

megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők

ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen

táplálkozási szokások, stressz stb). Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti

ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása,

törekvés a lelki egészség megteremtésére stb). Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése,

balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél)

A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az

egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel

szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió

rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat).

7. Viselkedéskultúra

Tartalom

Mindennapi kommunikáció

Köszönések és megszólítások zűrzavara.

Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális

jelek. A társalgás „szabályai” nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés

jellegzetes helyzetekben

Udvariassági formulák

Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. Generációs különbségek a

viselkedéskultúrában.

Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen,

szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb).

Civilizációs szokások

Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának

tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, a „hangerő” megfelelő szabályozása). A kölcsön kapott értékek,

tárgyak időben és sértetlenül történő visszaszolgáltatása. Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott

figyelem az arra rászorulókkal (idősekkel, betegekkel, kisgyermekesekkel, várandós nőkkel, nagy

megrázkódtatást átélőkkel stb). A velünk egyformán erősekkel az adódó terhek egyenlő elosztása. A testi és

lelki erőszak kerülése és elutasítása.

A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok címűhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes

szerepjáték formájában is gyakorolni.

A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények

esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is gyűjtethetők példák napi élményeikből,

olvasmány- és filmélményeikből bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére.

8. Pályaorientáció

Tartalom

Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jovőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos

elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti minőségben végzett munka. Vállalkozói

minőségben végzett munka.

203

Hasznos lehet a diákok véleményét leiratni a munkáról, a kapcsolódó saját és szüleik, ismerőseik révén

szerzett tapasztalataikról, és ezek alapján indítani a kapcsolódó beszélgetést. A választott pálya

követelményeit kinek-kinek össze kell vetni saját személyiségjegyeivel, e ponton ez a témakör szorosan

kapcsolódik az Önismeret címűhöz. Célravezető az egyes tanulókat kiscsoportos beszélgetések során

szembesíteni önmagukkal és a választott pályán adódó követelményekkel. (Az 5-6 fős kiscsoportok

szerveződése ezesetben szabad választás alapján történjék.). Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete

hazánkban. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak.

9. Jelenismeret

Tartalom

Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái

A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok,

ünnepek, szokások, közös távlatok

A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A

történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink

időszerű tanulságai.

Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus,

többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások,

munkanélküliség. Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket?

E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű

eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának

megszűnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltűntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt

válaszok, s a felmerülő témákról zajló viták az egymással eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont

kialakítását segíthetik.

10. Felelős állampolgár nevelése

Tartalom

A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek

elfogadása, előítéletmentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete,

gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás

problémáik megoldásába. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt.

Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek című

részműveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a jog, a

demokrácia fogalma, annak jelenleg értelemezése, aktuális megvalósulásának buktatói.

11. Globális problémák

Tartalom

Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok.

A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen értelmezése.

A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme.

A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelősségvállalás a

jövendő generációk sorsáért. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése,

egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XX. század végén.

Az előző két témakörhoz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez

kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát tág teret hagyva a tanulók önálló

véleményének.

Osztályfőnöki 12.

1. Önismeret

Tartalom

Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. A helyes önismeretre alapozott törekvés a saját testi, lelki és társas

szükségletek mértéktartó és harmonikus kielégítésére, a személyiség folyamatos karbantartására. Élettervek,

karriertervek. Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében,

önbecsülésre törekvés. A belső személyi autonómia kialakításának fontossága.

Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó

tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget

is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.)

204

2. A tanulás tanulása

Tartalom

Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelősség belátása, a kudarcok

tanulságainak hasznosítása az önnevelésbenAz egészséges önbizalom, amabíció, céltudatosság. Az

egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán,

versenyen

Gyakorlati javaslatok, ötletek

Ebben az életkorban különösen fontos a felkészülés a munkába állásra, a vizsgahelyzetekre. Az iskolai

tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az

osztálytársak véleményével jó eszköze lehet ennek a felkészülésnek.

3. Társas kapcsolatok

Tartalom

Egyén és közösség Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük

tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb). Az egyéni és a közösségi érdekek

összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros

következményei. Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetőségei. Az egyéniség sajátos szinei,

felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez

szükséges tulajdonságok, képességek (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet,

méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség stb).

Az iskolán és a családon kívüli kötődések (sportegyesület, pop együttesek, vallási bázisközösségek, szekták

stb.), az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szabadidős programok, szokások, viselkedési

formák

Szerelem, partnerkapcsolat A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség,

egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása,

alkalmazkodás, a birtoklási igény elutasítása és leküzdése önmagunkban, felelősség, őszinteség stb.)

Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat

megszakításának kulturált formái.

A saját élményeken kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek.

Mivel e témák az egyének intimszféráját érintik, különösen célszerű kívülről hozott, esetleg fiktív esetekkel

bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat.

4. Konfliktuskezelés,társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás

Tartalom

A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. A

másság elutasítása, bűnbakképzés; az egyén felelőssége e jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek

cselekvési tere és lehetőségei. Az agresszivitás mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás

lehetséges okai (frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb). A demokrácia mint potenciális

konfliktusforrás. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra,

tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, az iskolában (közös szabályok alkotása és működtetése,

diákönkormányzat, a hierarchikus strukturák leépítése, a felelősség megosztása és vállalása stb).

Társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás:

A társadalmilag elfogadott viselkedésmódok és a bűnözés egyes formáinak megismertetése, veszélyeztetett

rétegek és korosztályok, bűnelkerülés lehetőségei, jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása.

A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tv-adások is. Az

eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában

is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel, foglalkozó modulhoz. A konfliktus kreatív

kezeléséhez is segítséget ad a Gordon-módszer.

5. Lelki egészség (mentálhigiéné)

Tartalom

Emberismeret, empátiakészség, figyelmeség, tapintat, alkamazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az

autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek

mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki

egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét

mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei. Saját magunk

205

tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása. Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban

álló emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az

emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni

tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés.

Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte vallomásaira. Ennek

feltétele az igénye egymás meghallgatására, a bizalom, a diszkréció. Bizonyos nagyon személyes témák

megbeszélése történhet informális kiscsoportokban. Ha valaki nem kíván résztvenni ilyen jellegű

megbeszéléseken, legyen lehetősége kívül maradni, esetleg elhagyni a termet.

6. Testi egészség

Tartalom

Szexuális kultúra

saját test igenlésének képessége,

az önkielégítés mint természetes jelenség és mint örömpótlék, sajátos menekülés

a petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlődésében

a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt – a

fogamzásgátlás módjai és kockázatuk

a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély)

az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?)

„az optimális családtervezés” lehetősége – szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás

a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései

az AIDS

Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk

Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás.

Gyógyszerek, kábítószerek.

Az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések)

Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás.

Beteg, gondozásra szoruló családtagok

Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott

előadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A

tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem

mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre.

7. Viselkedéskultúra

Tartalom

Közlekedési kultúra. Tájékozódás ismeretlen városokban, országokban. A közlekedési szabályok ismerete.

Magatartási követelmények gyalogosok, utasok és járművezetők számára, a kooperáció lehetősége a

közlekedés során, az agresszivitás veszélyei, megelőzésének, kivédésének, kompenzálásának lehetőségei

stb. A közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. A közlekedési

szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei.

A kulturált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkábaállás, bemutatkozás, kapcsolat

idősebb kollégákkal. A kulturált vállalkozói magatartás

Mivel a tanulók jelentős része szerez 16 éves kora után jogosítványt, illetve a közeljövőre tervezi ezt,

különös hangsúllyal célszerű foglalkozni a járművezetőre vonatkozó viselkedési szabályokkal, avval a

veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitása jelent. Fontos téma a

kerékpárosok és a gyalogosok felelőssége is a közlekedésben. Hatásos vitaindító lehet egy-egy aktuális

baleseti hír. A munkahelyi viselkedés témája előkerül a Pályaorientáció című modulban is.

8. Pályaorientáció

Tartalom

Tájékozódás a munkaerőpiacon, munkaerő túlkínálat, munkanélküliség. Információszerzés a munkaügyi

központoktól. Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és

viselkedési normák (a felkészültség mellett az első benyomás nagy jelentősége, a megfelelő öltözék, az

alapvető illemszabályok ismerete). Piacképes és nem piacképes tudások (az idegen nyelvismeret és a

számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentősége, konvertálható tudások, a rugalmasság, kreativitás

fontossága stb). A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere. A

206

munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése (a munkaviszony alanyai, a

munkaviszony létesítése és megszünése, munkajogi kérdések). A munkavégzés alapvető szabályainak

megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvető normái, felkészülés az új munkahelyen történő

beilleszkedésre (kezdeti nehézségek, konfliktusok). A munkanélküliség problematikája. A pályakezdőket

megillető munkanélküli ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés

szabályai.

A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához

célszerű külső szakértőt igénybe venni. A munkába állás jellegzetes szituációit érdemes szerepjáték

formájában eljátszatni a diákokkal (pl. bemutatkozás, az első munkanap első órája, reagálás az idősebb

kolléga kioktató hangvételére, segítségkérés tapaszaltabb kollégától stb.).

9. Felelős állampolgár nevelése

Tartalom

A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek

összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek

személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra,

önszerveződésre. A kisebbségi vélemények létjogosultságánal elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált

politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. A tévedés belátásának készsége, az ésszerű (nem elvtelen)

kompromisszumra való alkalmasság. A konszenzuskeresés technikái.

A kommunikációs tréning, illetve a tárgyalási technikák tréning formájában történő gyakorlása e

témakörhöz kapcsolódva is elképzelhető. Célravezetô lehet a Diákjogi Charta kézikönyvében található

esetek feldolgozása (Civitas füzetek, Bp., 1995.).

10. Globális problémák

Tartalom

Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet-közép-európai régió

sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései.Honvédelem és erőszakmentesség. A katonai

szolgálatot megtagadók megítélése. Számítógépes hálózatok, az INTERNET szerepe a nemzetközi

kapcsolatok alakulásában.

Gyakorlati javaslatok, ötletek

A fiatalok korosztálya számára különösen lényeges a személyes felelősség felismerése, a saját cselekvési tér

megtalálása, és az egyéni aktivitás körének, intenzitásának felelős eldöntése (pl. a környezetvédelemmel

kapcsolatos tevékenység megválasztásánál, a különféle szervezetekhez, csoportokhoz, közösségekhez való

csatlakozásnál stb.)

Tartalom GIMNÁZIUM .................................................................................................................................................... 2

Anyanyelv és kommunikáció ......................................................................................................................... 3

Magyar irodalom……………………………………………………………………………………………9

Magyar nyelv………………………………………………………………………………………………19

Matematika .................................................................................................................................................. 23 Fizika............................................................................................................................................................ 37 Kémia ........................................................................................................................................................... 58

Földünk és környezetünk ............................................................................................................................. 86

207

Biológia ...................................................................................................................................................... 103

Történelem ................................................................................................................................................. 119 Művészeti ismeretek .................................................................................................................................. 141

Társadalomismeret ..................................................................................................................................... 148 Informatika ................................................................................................................................................. 152 Filozófia/etika ............................................................................................................................................ 165 Idegennyelv ................................................................................................................................................ 174

Osztályfőnöki óra ....................................................................................................................................... 200

1. számú melléklet a „szak ma” szakképző iskola és ... program melleklet.pdfszólások és...

Documents