(09 kézműves tanszak) -...

IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 _________________________________________________________________________________________

IPARM ŰVÉSZETI ÁG


KÉZM ŰVES TANSZAK


ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK:

A kézműves műhelymunka tanításának célja:

A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének

átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe.

A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és

megerősítése, a környezet harmonikus életvitel, a környezet alakítás képességének

megalapozása, az értékmentés és megőrzés igényének létrehozása.

A kézműves műhelymunka feladata:

• a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység

mélyítése,

• a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása,

• a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása,

• a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése,

megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,

• a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek

feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között,

• a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának

felfedezése a tárgyelemzéseket és a tárgyalkotó tevékenységeken keresztül,

• a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és

tapasztalatszerzés által,

• azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a

kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotó munka elvégzését,

• az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségeinek felfedezése a kézműves tevékenységen

keresztül,

• a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök

megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban,

• a kézügyesség, a technikai érzék, és tervező-teremtő fantázia fejlesztése,

• az értékteremtéses és megőrzésen keresztül munkára nevelés.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK:

• ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,


• alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés,

• tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez.

Rendelkezzen ismeretekkel:

• a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségükről,

• a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól.

Legyen jártas:

• a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában,

• egyszerű technológiájú tárgyak készítésében,

• a felhasznált anyagok megfigyelésében,

• a kézművesfolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technika választás, kivitelezés,

díszítés),

• a gazdaságos munkavégzésben,

• a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő balesetmentes használatában,

• a tárgyak elemzésében.

Legyen képes:

• a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,

• az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására.

Fedezze fel:

• a tárgyakban rejlő esztétikumot,

• a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

TANTÁRGY

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ (KÉZMŰVES)

ALAPFOK

1. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 2 óra


TANANYAG

Feladatcsoport:

1.Gyöngymunkák

Elmélet:

• A gyöngyfűzés eszközeinek megismerése

• A gyöngy fajtáinak felismerése

• Gyöngyszövés eszközeinek megismerése.

Gyakorlat

• Egyszerű gyöngyfűzési technikákkal ékszer készítése.

• Egyszerű gyöngyszövés készítése.

2. Szövés – fonás alapjai

Elmélet:

• A szövés – fonás felhasználási területei.

Gyakorlat:

• Fonások készítése

• Szövés kereten

3. Az agyagmunka alapjai

Elmélet:

• Az agyag megfigyelése, tulajdonságai

Gyakorlat:

• Agyagplasztika készítése

• Egyszerű agyagedény készítése

• Díszítési technikák kipróbálása

4. A család ünnepei

Elmélet:

• A család ünnepei


Gyakorlat:

• Tárgykészítés az ünnephez kapcsolódóan

KÖVETELMÉNY:

Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés.

Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:

A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a

gyakorlati tevékenység minősítésére is.

A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.

A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.

Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik

munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva

állapítja meg az osztályzatot.

A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig

osztályzatok valamelyikével értékeljük.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:

Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

2. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. Gyöngymunkák

Elmélet:

• Gyöngyfűzés, gyöngyszövés kellékei

Gyakorlat:

• Bonyolultabb fűzéstechnikák megismerése


• Gyöngyszövés készítése

2. A varrás alapjai

Elmélet:

• A varrás és hímzés anyagai

Gyakorlat:

• Egyszerű szegő és díszítő varrások készítése

3. Textilmunkák

Gyakorlat:

Textilfestés – mintázás nyomhagyással, ecsettel

4. Ajándéktárgyak

Elmélet:

• Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások

Gyakorlat:

• Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyaggal és technikákkal

Egész éven át végigvonuló feladatok:

• a felhasznált anyagok megfigyelése

• a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése

• az eszközök helyes használata

KÖVETELMÉNY:

Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a

tartalom és forma kapcsolatáról.


ÉRTÉKELÉSI MÓD:













TANTÁRGY

I. MŰHELYGYAKORLAT (KÉZMŰVES)

ALAPFOK

3. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoport:

1. A környezet anyagai

Elmélet:

• A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és

mesterséges anyagok

Gyakorlat:

• Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése

• Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl. bogáncsbaba)


• Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben

2. Az ember tárgykészítő tevékenysége

Elmélet:

• Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével,

területeivel

Gyakorlat:

• Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben

• Egyszerűbb papírhajtogatások

3. Textilmunkák

Elmélet:

• A tárgyak csoportjai - pl.: alapanyag szerint

Gyakorlat:

• Egyszerű fonástechnikák - fonalsodrás, 3, 4 szálas technikák

• Textilfestés - mintázás nyomhagyással (pl.: krumplidúc), fröcsköléssel, ecsettel

• Rongybabakészítés - a mintázott textil alkalmazásával

4. A család ünnepei

Elmélet:

• Ünnepek és hétköznapok

• A család ünnepei

Gyakorlat:

• Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal

• Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.:

karácsonyfadíszek)

• Különféle báb- és babakészítési lehetőségek


A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása


KÖVETELMÉNY:

Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés.

Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika

alkalmazásában.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:














4. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. A természeti környezet

Elmélet:

• A természeti környezet megfigyelése

• A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez...) fűződő népköltészeti alkotások, hiedelmek

Gyakorlat:

• Növényi részek gyűjtése

• Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból

2. Az agyagmunka alapjai

Elmélet:

• Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon

• Az agyag megfigyelése és tulajdonságai

• A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés

Gyakorlat:

• Agyagelőkészítés. Agyagplasztika

• Edénykészítés formába rakással

• Díszítés nyomhagyással

3. A szövés - fonás alapjai

Elmélet:

• A szövés - fonás felhasználási területei

• A szövés - fonás anyagai, megfigyelésük

Gyakorlat:

• A körmönfonás technikái

• Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások


• A szövés alapjai - szövés képkereten

4. Papírmunkák

Elmélet:

• A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése

Gyakorlat:

• Papírhajtogatások

• Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is)

• Sárkánykészítés

5. Ajándéktárgyak

Elmélet:

• Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások

Gyakorlat:

• Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi

asztal, mézeskalács)


• a felhasznált anyagok megfigyelése

• tárgyak elemzése adott szempontok szerint

• a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése

• az eszközök helyes használata

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a

tartalom és a forma kapcsolatáról.

Szerezzen jártasságot a szövés - fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási

lehetőségeiben.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:














5. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. A népmesék világa

Elmélet:

• A népmesék világa, a mesék szereplői

Gyakorlat:

• Népmesei jelenetek ábrázolása

• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil

2. A varrás alapjai

Elmélet:

• A varrás szerepe

• A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük, tulajdonságaik


Gyakorlat:

• Egyszerű szegő és díszítő varrások

• Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása

• Mintaterítő készítése

3. Népszokások

Elmélet:

• A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek

Gyakorlat:

• Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok)

• A madzagszövés technikája

4. Az emberélet fordulóinak tárgyai

Elmélet:

• Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei

Gyakorlat:

• Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.: lakodalmi

vendégsereg)

• Gyöngyfűzés. Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok

5. Népi hangszerek

Elmélet:

• Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés - gonoszűzés)

Gyakorlat:

• Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda)

• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek...


• a tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak,

• a felhasznált anyagok megfigyelése,


• tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan,

• a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása,

• ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása,

• az alkalmazott eszközök balesetmentes használata

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: a népmesék

világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb

ünnepeiről.

Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a

gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:













6. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:


1. Szálasanyagok

Elmélet:

• A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei

• Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai

Gyakorlat:

• A szalma előkészítése

• Szalmafonattal készített tárgyak (pl.: aratókoszorú, állatfigurák)

• Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak

• Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák

2. Népi gyermekjátékok

Elmélet:

• A gyermekjátékok szerepe – felkészítés a felnőtt korra.

Gyakorlat:

• Játék munkaeszközök készítése.

• Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag.

3. Nemezelés

Elmélet:

• Állati eredetű alapanyagok.

• A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módja.

Gyakorlat:

• A nemezelés technikája.

• Mintázási lehetőségek.

• Kisebb nemeztárgyak készítése.

4. A bőrmunka alapjai

Elmélet:

• Állati eredetű alapanyagok.

• A bőr megfigyelése, tulajdonságai.


• A bőrös munka eszközei.

Gyakorlat:

• Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések, fonások alkalmazása.

5. Népi építészet

Elmélet:

• A népi építkezés anyagai, technikái.

• A parasztház alaprajza, berendezése.

Gyakorlat.

• Makett készítés – település, porta, házbelső.

• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, kukoricaszár, csuhé, szalma.


• A funkció – forma – díszítés harmóniája a tárgyakon.

• A felhasznált anyagok megfigyelése.

• Tárgyelemzések adott szempontok szerint.

• A tárgyakban rejlő esztétikum felfedezése.

• Saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése.

• Az alkalmazott eszközök balesetmentes használata.

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól,

alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány

jellemző vonásáról.

Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak

alkalmazásában.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:














TOVÁBBKÉPZŐ

7. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. Famunkák

Elmélet:

• A fa felhasználási területei.

• A fának, mint alapanyagnak megfigyelése.

Gyakorlat:

• Egyszerű fafaragási technikák kipróbálása (karcolás, ékrovás).

• A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk.

2. Vesszőmunkák

Elmélet:

• A vesszőből készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.

Gyakorlat:

• A vessző előkészítése.


• A kosárfonás alapjai.

• Kisebb tárgyak, játékok vesszőből.

3. Háncs- és gyékénymunkák

Elmélet:

• A háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei.

Gyakorlat:

• Előkészületek a fonáshoz.

• Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással.

• Egyszerű mintázási lehetőségek kipróbálása.

• Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése.

4. Népi kerámia

Elmélet:

• Kerámiák a lakáskultúrában.

• Kerámiával közvetített jelentéstartalom.

Gyakorlat:

• Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével.

• Különféle díszítési módok – rátétes, mélyített és áttört díszítés.

5. Bőrmunkák

Elmélet:

• A bőr felhasználási területei.

• A bőr fontosabb munkatulajdonságai.

Gyakorlat:

• Kisebb használati tárgyak készítése bőrből.

• Díszítési lehetőségek megismerése – szironyozás, domborítás, rátétvarrás.


• A tervezés szempontjai, folyamata.


• A felhasznált anyagok megfigyelése.

• A tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere.

• Tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódva.

• Tárgyak esztétikumának megfigyelése.

• Használati eszközök balesetmentes használata.

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs – gyékény, a kerámia és a bőr

alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelző

értékéről.

Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:













8. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:


1. A szövés

Elmélet:

• A szövőkeret felépítése.

• A szőttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai.

• A szőttesek szerepe a lakáskultúrában.

Gyakorlat:

• Felvetés a szövőkeretre.

• A szövés munkafolyamata, egyszerű mintázási technikák.

• Mintakendő készítése.

2. A hímzés

Elmélet:

• Hímzések a népviseletben és a lakástextileken.

• A régi és az új hímzések összehasonlítása.

Gyakorlat:

• Saját tájegységhez kötődő szabad rajzú hímzés.

• Egy szálvonásos technika kipróbálása.

3. Batikolás

Elmélet:

• A textilfestés anyagai, munkafolyamata.

Gyakorlat:

• Viaszolt és csomózott batikolási technikák.

4. Ékszerkészítés

Elmélet:

• A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom.

Gyakorlat:

• Öltözet kiegészítők, ékszerek kiegészítése.


• Felhasználásra javasolt anyagok: bőr, gyöngy, növényi anyagok.

• Gyöngyszövés.

5. Népviselet

Elmélet:

• A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom.

Gyakorlat:

• Viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával.

6. A népművészet továbbélése

Elmélet:

• A népművészet továbbélési lehetőségei a modern körülmények között.

Gyakorlat:

• A lakáskultúrához köthető, mai igényeknek megfelelő tárgykészítés választott

technikával.

7. Rendszerezés

Elmélet:

• A hagyományos kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák,

tárgyak).

Gyakorlat:

• Önálló tárgykészítés a tervezéstől a kivitelezésig választott technikával.

Egész éven végigvonuló feladatok:

• Önálló alkotómunka (tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés).

• A tanult technikák komplex alkalmazása.

• Irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák.

• A tárgyak esztétikumának megítélése.

• Balesetmentes eszközhasználat.


KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és a hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a

viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről.

Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.

Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:













TANTÁRGY

II. NÉPMŰVÉSZET

A PROGRAM CÉLJA, FELADATA:

A népművészet tantárgy tanításának célja:

a népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet,

megbecsülés kialakítása, a hagyomány értékeinek bemutatásával az egyén és a közösség

kapcsolatának, a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség

formálódásának pozitív irányú befolyásolása.


A tantárgy tanításának feladata:

• a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás

elfogadása,

• a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának

példaként állítása a tanulók elé,

• a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet

egymás mellé állításával,

• az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén

helyének, szerepének tudatosítása,

• hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a

humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése,

• az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük hagyományainak

vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés

erősítése,

• élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl.: gyűjtés

személyektől, szakirodalomból, múzeum- ill. tájház látogatások),

• értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai élmény- és

ítélőképesség mélyítése.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK:

A tanuló az alapfok végén ismerje:

• a néprajz fogalmát, területeit,

• egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát,

• a tárgyi és szellemi kultúra kapcsolatát,

• népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit,

• a népművészet táji, történeti tagolódásának alapjait,

• a díszítőművészet eszközrendszerét,

• az alapvető néprajzi szakirodalmat.

A tanuló legyen képes:

• a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint,

• az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni,

• megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,


• az empátiára, a sajátunktól eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

A tantárgyat a kézműves műhelygyakorlattal párhuzamosan, annak óraszámában tanítjuk

alapfok 5.-6. És továbbképző 7.-8. évfolyamain, azzal a céllal, hogy a műhelygyakorlaton

szerzett gyakorlati ismereteket a népművészet tárgykörébe tudják elhelyezni a tanulók.

ALAPFOK

5. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában.

TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. Általános tudnivalók

• A néprajz fogalma.

• A néprajz kutatásának tárgya.

• Múlt és jelen egymásra épülése.

• Egyén, közösség, nép, nemzet meghatározása.

• A nép kultúra és a nemzeti kultúra körvonalazása.

• A hagyomány, a hagyományozódás kérdéskörének vizsgálata.

• Az egyén és a közösség viszonya, a hagyományokba való belenevelődés folyamata.

• A közösség rétegződése: a család, a nagycsalád, korcsoport, etnikum.

• A közösség működése, munkamegosztása, a közösségi értékrend.

• Hovatartozás-tudat, identitástudat felkeltése a tanulókban.

2. Népköltészet, néphit

• Valóság és fantázia, racionális és irracionális együttélése.

• A globális világ megjelenése.

• Az ember és a természet viszonya.

• A természet erői, jelenségei a népköltészetben.

• Az egyén és a társadalom viszonyának megnyilvánulásai a népköltészeti alkotásokban.


• A vágyak világa – a mese.

• A népmesék szereplői, az általuk képviselt erkölcsi tartalmak.

• Mesei cselekmények.

• A mese világképe.

• Fantáziaélmények és megszemélyesítések.

• Népmondák – valóságra épülés, magyarázatkeresés.

• Eredetmondák, természeti jelenségek magyarázatai.

• Népi bölcsességek, élettapasztalatok – a közmondások.

• Játékos kedv – találós kérdések, mondókák világszemlélete.

• Természet, társadalom, emberi sorsok a népdalokban.

• A természet feletti erők és befolyások az ember életére.

• A mágia és a mágikus tevékenységek, helyük a mindennapi életbe.

3. Népszokások

• Hétköznapok és ünnepek.

• A szokások helye, szerepe a népéletben.

• Jeles napok.

• A természet jelenségeinek, változásainak, periodicitásának megfigyelése.

• Ősi természetünnepek – a természet éledése, termékenysége, napfordulók, átmeneti

időszakok.

• Az ünnepek egyházi és bibliai háttere: Jézus életének eseményei, valamint a szentek

legendái a jeles napokban.

• Karácsonyi ünnepkör.

• Húsvéti ünnepkör.

• Pünkösdi ünnepkör.

• A jeles napokhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, dramatikus jelenetek, hiedelmek,

mágikus tevékenységek.

• Az ünnepek szokástárgyai.

• Az ember életének fordulói.


• Életút a közösségen át.

• Csoportba tartozás – feladatok, lehetőségek.

• Közösségváltás – elbocsátás, befogadás.

• Születés, gyermekkor, ifjúkor, házasság, halál.

• Élmény- és tapasztalatszerzés a környezetből – az ünnepek megfigyelése.

KÖVETELMÉNY:

A tanulókban alakuljon ki a téma iránti nyitottság. Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti

alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről. Ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör

alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:

A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük:

• témazáró dolgozatok,

• írásbeli feleletek,

• kiselőadások, beszámolók,

• tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések,

néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése,

• a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.

A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.



6. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. Népi gazdálkodás

• Alapvető szükségletek kielégítése – zsákmányolás, gazdálkodás.

• Felesleg nélküli termelés, a „minden hasznosításának” elve.


• A természeti környezet hatása a gazdálkodásra.

• A társadalmi viszonyok, a technikai, technológiai fejlődés befolyásoló szerepe.

• A hagyományos és a mai gazdálkodás.

• Önellátás - árutermelés.

• A munka szerepe a társadalomban, a paraszti közösségben, a közösségi értékrend

kialakulásában.

• A közösség munkamegosztása – a férfi és női munkák.

• Gyermekjátékok a felnőttkori szerepekhez kapcsolódóan (mozgásos és eszközös játékok,

a játékkészítés).

• Természetközeli, természetharmonikus életmód, népi természetismeret.

• Földművelés: gabona – élet.

• A földművelés fontosabb területei, munkafolyamatai.

• Állattartás: az állattartás fajtái, munkafolyamatai. A pásztorkodás.

• A termelt javak feldolgozása.

A gazdálkodáshoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódód népköltészeti alkotások, népszokások

(pl. aratóbál), jeles napok (pl. Szent György nap), hiedelmek, mágikus tevékenységek (pl.

termés-, termékenységvarázslások, időjárásjóslások).

8. Népi építészet

• Az ember kiszolgáltatottsága a természeti viszonyoknak, időjárásnak, az építkezés

kialakulása – enyhelykeresés.

• Lakótér, munkatér, tárolási funkció.

• Az építkezés történeti alakulása.

• A társadalmi különbségek megnyilvánulása az építkezésben.

• Lakóházak és közösségi épületek (pl. templom).

• A falu és a város kialakulása, elkülönülése.

• A természetföldrajzi tényezők hatása az építkezésre.


• Népi építkezés.

• A települések fajtái.

• A népi építészet jellemzői: az építkezés anyagai, technikái.

• Lakóházak, gazdasági épületek.

• Az építkezés, mint közösségi munkaalkalom.

• A paraszti lakóház alaprajza – jellegzetes háromosztatú házak.

• A parasztház berendezése, bútorai, a kialakított belső terek funkciói.

• A berendezés jelfunkciója.

• A lakóhely és az életmód harmóniája.

• A népi építészethez (építkezés folyamatához, berendezéshez, épülethez) fűződő

népköltészeti alkotások, népszokások, hiedelmek.

3. A hagyományos tárgyalkotás

• Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgykészítés szerepe, területei.

• Természetes anyagok felhasználása.

• A tárgykészítés szempontjai: a funkció elsődlegessége, a funkció – forma – díszítés

harmóniája.

• A tárgyak jelző értéke (utalások a tulajdonos személyére, alkalomra…).

• Használati tárgyak, ajándéktárgyak.

• Tárgykészítéshez, tárgyakhoz fűződő hagyományok.

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet

jellemzőiről, a hagyományos tárgyalkotás szempontjairól, területeiről. Ismerjen a

gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az

összefüggések keresésében, a saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:












TOVÁBBKÉPZŐ

7. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. A népművészet

• A népművészet fogalma.

• Kollektív művészet, a hagyományos értékrend hatása.

• A tárgyalkotás természeti, társadalmi, gazdasági meghatározói.

• Önellátás, házi ipar, kézművesség.

• Funkció – forma – díszítés, anyag – méret – technika összefüggései.

• Használati funkció, díszfunkció, reprezentáció. Tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom.

• A népművészet motívumrendszere – geometrikus és természetes motívumok.

• Stilizált és naturális ábrázolás.

• A motívumok jelfunkciója, hozzájuk kapcsolódó szokás- és hiedelemelemek.

• Mintaelrendezés, kompozíció.

• Színhasználat.

• A népművészet korszakai – a régi, új és legújabb stílus alapvető jellemzői.

• A hagyományos tárgyak esztétikuma.


2. Famunkák

• A famunkák kialakulása, története, elterjedése.

• A fa felhasználási területei.

• A fa megmunkálási és díszítési technikái.

• A parasztfaragás – szerszámkészítés, eszközkészítés, ajándéktárgyak.

• A parasztfaragás sajátos tárgyai, motívumkincse.

• A bútorkészítés.

• A bútorok kialakulása, fejlődése, fajtái.

• Készítési és díszítési eljárások, jellemző motívumrendszer és színhasználat.

• A fához, a famunkákhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, szokások, hiedelmek.

• A fából készült tárgyak esztétikuma.

• A fa a jelen tárgykultúrájában.

3. Népi kerámia

• A fazekasság kialakulása, története.

• A kerámiakészítés munkafolyamata, formázási és díszítési technikák, a kerámia

motívumkincse.

• Az anyagminőség meghatározott szerepe – fazekasok, korsósok, tálasok.

• Edényformák.

• A kerámia funkciói, helyük a lakásban, a mindennapi életben.

• Női és férfi tulajdonban lévő kerámiák.

• A fazekas termékek, mint a hagyomány tárgyai – hozzájuk fűződő népköltészeti

alkotások, szokások, hiedelmek.

• Fő kerámiakészítő központok.

• Kerámia a mai lakáskultúrában.

• A fazekas termékek esztétikuma.

4. Egyéb kézműves tevékenységek

• Vessző-, sás-, gyékény- és háncsmunkák.

• A készített tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.


• Bőrmunkák.

• A bőr felhasználási területei (pl. ruházat, hangszerek, tárolók).

• Bőrműves mesterségek.

• Szűcsmunkák.

• Mézesbábosság.

• A mézesbábok szerepe. (pl. ajándék, offerek).

• Mintaformák.

• Tojásfestés.

• A tojás, mint szimbólum.

• Hozzá kapcsolódó hiedelmek, felhasználása a szokásokban (pl. húsvéti tojás,

építőáldozat).

• Díszítési módok.

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről,

korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről. Ismerjen

tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat. Legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi

kultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében.

ÉRTÉKELÉSI MÓD:












8. ÉVFOLYAM


TANANYAG

Feladatcsoportok:

1. Népi textíliák

• A szövés – fonás kialakulása, története.

• A szövés – fonás anyagai, eszközei, munkafolyamatuk.

• A szövés mintakincse – technikához igazodó stilizálás.

• A szőttesek felhasználási területei (viselet, lakástextilek).

• A fonó szerepe a népéletben, gazdag népköltészete, szokásrendszere.

• A népi hímzések.

• A hímzés anyagai, fontosabb öltéstípusai, színvilága, motívumkincse, mintaszerkesztések,

kompozíciók.

• A hímzések alkalmazási területei.

• A kékfestés.

• A kékfestés munkafolyamata, motívumkincse.

• Felhasználása a viseletben, a lakástextíliákban.

• Lakástextíliák a népi és a mai lakáskultúrában.

• A textíliák esztétikuma.

2. Népviselet

• A népviselet fogalma, megoszlása (pl. nem, kor, alkalom szerint).

• A női és a férfi viselet elemei.

• A viselet, mint jelrendszer.

• A viseletet ért hatások (pl. szabadságharc), divatjelenségek.

• Öltözködési kultúra napjainkban.

• A viselet és a személyiség kapcsolata.

• Esztétikum a viseletben.


3. Tájegységek népművészete

• A népi kultúra táji tagolódása.

• Az egyes tájegységek természetföldrajzi adottságai, az ott élő emberek életmódja.

• A táj jellegzetes népművészete – tárgykultúrája, motívumrendszere.

• A táj szellemi kultúrájának érdekességei.

• A közösségbetartozás kifejeződése.

• Dunántúl.

• Alföld.

• Felföld.

• Erdély fontosabb tájegységei.

• A saját környezet, a saját tájegység népművészetének kiemelt vizsgálata.

• Irányított gyűjtőmunkák.

4. A népművészet továbbélése

• A népi iparművészet kialakulása a városi igények figyelembevételével.

• A természetes anyagokból készült termékek előtérbe helyezése.

• Hagyományos és hagyományt követő tárgyak a környezetben, a lakáskultúrában.

• Átfogalmazva beépítés – új igényekhez való igazodás.

• Öncélú és funkcióval rendelkező tárgyak a tárgyi környezetben.

• Érték, stílus és a használó ember összhangja.

5. Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése

KÖVETELMÉNY:

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar

nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját

tájegysége népművészetéről. Legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák

végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége. Rendszerezze a népi kultúráról

szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét saját életében.


ÉRTÉKELÉSI MÓD:











TÁRGYI FELTÉTELEK:

Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök:

• diavetítő,

• képmagnó, TV,

• sötétítő berendezés,

• lemezjátszó, magnetofon.

Tanulói segédletek készítéséhez: sokszorosító berendezés.

A kézművességhez kapcsolódó kézi könyvtár.

A műhely berendezése:

• tanulói munkaasztalok,

• székek,

• falitábla,

• szekrény,

• vízcsap, mosdó.

Az intézményben legyen:

• égetőkemence,

• tűzhely,


• varrógép, vasaló.

Eszközök, szerszámok:

• kézikorong,

• szövőállvány, szövőkeret, sima képkeret,

• madzagszövő tábla,

• vágólap, ollók, kések, snitzer,

• körzők, vonalzók, tűk, árak, lyukasztók, kalapács,

• fogó, élezőkő,

• ecsetek, festésre alkalmas edények,

• műanyag kád,

• varrópad, vagy fapofák,

• rámák, keretek,

• műanyag tálak.

TANKÖNYVEK, TANULÓI TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELV EI

Az alapfokú művészetoktatás során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag

felhasználásához, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az alapfokú

művészetoktatás követelményei és tantervi programja című anyagban ajánlott irodalomként

felsorolt.

Tanulóktól csak a feltétlen szükséges taneszközök megvásárlását kérjük.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a művészeti szakmai munkaközösség határozza meg az iskola helyi tanterve

alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában) az iskola tájékoztatja.

A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a művészeti munkaközösség a következő szempontokat veszi

figyelembe:

• a taneszköz tartalmában a pedagógiai programban a nevelőtestület által deklarált értéket

hordozza,

• a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

• előnyt élveznek a több éven keresztül használható taneszközök,


• a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát az oktatás

minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be,

• a taneszközök ára a szülők által megfizethető legyen, az árakat az iskolaszékkel

véleményeztetjük,

• külsejében esztétikus legyen.

Az iskola a kapott pénzügyi támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt

szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz szociális helyzetű

tanulók ingyenesen használhatják.

(09 kézműves tanszak) -...

Documents