Dezsőné Borbély Emma - Paróczainé Simay Ildikó

A fonás, szövés alapjai

2000

E jegyzetet aSoros Alapítvány és a

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolatámogatta

Lektorálta:Hubert Erzsébet

etnográfus

A fotók a szerzők felvételei

A rajzokat Dezsőné Borbély Emma készítette

A számítógépes kivitelezés ifj. Dezső János munkája

Készült a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolanyomdájában

Felelős kiadó: dr. Fürj Zoltán főigazgató

Ajánlás

Két tehetséges pedagógus alkotóművész munkája ez a füzet, melyet jó szívvel ajánlok azolvasónak, legyen az pedagógus, szülő vagy gyerek.

Dezsőné borbély Emma és Paróczainé Simay Ildokó alkotópályája csúcsán lévő szövő népiiparművész és pedagógus. Ez a munka a több évtizede gyűjtött tapasztalat gyümölcse, melyet azoktató munkájuk és művészeti tevékenységük során szereztek.

Mindketten általános iskolában tanítanak, Dezsőné B. E. az alsó tagozat mellett, ahol rajzot tanít, aReformátus Tanítóképző Főiskola hallgatói számára oktatja a szövés alapismereteit, míg Paróczainé S.I. kézműves szakiskolában, a szakmunkásképzésben működött közre, oktatóként pedagógustevékenysége mellett.

Mindketten ismerik a gyermek és felnőtt személyiség kreativitásának határait és „határtalanságát",ezekre építve segítik a személyiség kibontásának lehetőségeit a szövés-fonás adta lehetőségekkel.

E füzet alapismereteket nyújt, olyan emberek számára is közel hozza a fonallal való kreatívmunkát, aki eddigi élete során még nem vett kezébe ilyenféle anyagot.

A célnak kiválóan megfelel a füzet nyelvezete és illusztrációi.Átolvasva, majd munkaeszközként^ sorról sorra böngészve olyan segédanyagként használható,

melynek eredményeként akár szőnyeg, akár divatos öv, báb és sokminden más is készíthető.A szövéshez, fonáshoz használatos segédanyagok, eszközök elkészítése e kiadványból elleshető és

kivitelezhető.A füzet nagy erénye, hogy a paraszti kultúra iránti érdeklődést úgy tudja felkeltem, hogy egyben

kreativitásra is serkent.

Debrecen, 2000. szeptember

Hubert Erzsébetetnográfus

L AZ ALAPANYAGOKRÓL

1. Természetes alapanyagokA fonáshoz, szövéshez már az időszámításunk

előtti időkben különféle növényi és állati eredetűtermészetes anyagokat használtak. Az adottország földrajzi helyzetétől függött, hogy milyenszálas-anyagokat dolgoztak fel.

a) LenEgyike a legrégebben ismert növényi

anyagoknak. Fonásra, szövésre a szárháncsrostjai használhatók. A legkorábbi emlékekEgyiptomból maradtak ránk (i.e. V-FV. évezred),ahol múmiaszalagok, múmiatakarók és azelhunyt fejét borító áttetsző leplek készültekbelőle. Ebből sodorták, szőtték köteleiket ésvitorlavásznaikat is.

b) GyapotŐshazájának India tekinthető, ahol a növény

magszálát már i.e. 3000 körül feldolgozták.

c) KenderŐshazája Közép-Ázsia. Magyarországra a

népvándorlás korában került, már honfoglalómagyarjaink ismerték. A paraszti kultúrábanévszázadokon át a legfontosabb háziiparinövény, melynek rostjai mind a gazdaságban,mind az öltözködésben és lakáskultúrábankiemelkedő szerepet játszottak.

d) GyapjúAz állati eredetű szálasanyagok közül a gyapjú

tekint a legrégebbi múltra vissza. Az elsőgyapjúszövet maradványok Kis-Ázsiábólkerültek elő. (i.e. 7000.)

Felhasználása igen széles körű, hiszen anemezeléssel, szövéssel és csomózással készítetttextíliák egyaránt szolgáltak lakhelyként (nemezsátor), mindennapi használati tárgyként (sótartó,tarisznya, takaró, szőnyeg stb.) és viseletként. Abirka gyapján kívül a kecske, kutya, teve, láma,angóra, kecske és nyúl szőre is feldolgozásrakerül.

e) SelyemA kínaiak már i.e. 3. évezredben ismerték a

selyem feldolgozását. A selyemhernyómirigyváladéka a selyemszál, melyet

legombolyítás után lehet felhasználni.Alkalmazása, viselete csak bizonyos társadalmirétegekhez kötődött, illetve kötődik.

A felsorolt természetes anyagokon kívülhasználhatunk mesterséges anyagokat is, dekönyvünkben ezek ismertetésétől eltekintünk.

2. Beszerzés

-A lenhez és a pamuthoz ma már csakfeldolgozott állapotban juthatunk.

- A kender beszerezhető „kóc" formájában,mint víz-gázszereléshez szükséges kellék,illetve madzagként megvásárolható.

-A gyapjúhoz jutni a legegyszerűbb,hiszen ma is foglalkoznak birkatartással azemberek. Legjobb áprilisban, Szent Györgynapja előtt felkeresni a juhos gazdát, hiszenekkor van a birkanyírás ideje.

Ha sikerül lenyírt gyapjúhoz jutni, akövetkezőképpen járunk el:

-Tisztítsuk meg a szennyeződéstől(bogáncs, széna, szalma stb.) a gyapjút!

-A hagyomány szerint kosarakba téve afolyóban áztatták, így a gyapjú nem kallódottel, viszont megszabadult a piszoktól. Makádban, lavórban házi szappan,gyapjúmosószer vagy Ultra mosogatóporsegítségével langyos vízben gyengédenátnyomkodjuk. Ezt a műveletet addigismételjük, míg tisztává nem válik a gyapjú.Végül többször átöblítjük.

-Régen kerítésre dobva hagyták, hogymegszáradjon. Napjainkban isalkalmazhatjuk ezt a módszert, viszont melegfűtőtestre ne tegyük, illetve ne centrifugáljukki, mert megfílcesedik, így alkalmatlannáválik a kártolásra.

-Ezután válogassuk szét színek és tónusokszerint a gyapjúnkat!

-Következő művelet a kártolás, azaz agyapjútépés. Ennek legegyszerűbb módja az,amikor két kezünkkel húzogatjuk,„szálingóssá" tesszük az alapanyagot.Segédeszközként kézi kártolóthasználhatunk.

Háziipari feldolgozásnál kártoló gépekkelgyorsítják a munkát.

II. ESZKÖZ NÉLKÜLIFONÁSOK, SZÖVÉSEK

1. Körmönfonások

a) Sodrás

Sodrásnak nevezzük azt a műveletet, amikoraz elemi szálakat saját tengelyük körülmegforgatjuk. Iránya szerint lehet Z és S, attólfüggően, hogy merre sodorjuk.

A

Sodratot hozhatunk létre többféle módon:-1 méternél rövidebb szálnál a fonal két

végét megfogva ellenkező irányba forgatjuka saját tengelye körül, majd a két végétösszefogva magától összesodródik.

-1 méternél hosszabbhoz két emberszükséges, akik a fonal két végét tartvaellenkező irányba sodorják mindaddig, mígaz szinte ki nem ugrik a kezükből („görcsök"jelennek meg rajta). A szál közepét

megfogva - közben feszítve - kell a két végetösszeilleszteni. Csomó kerüljön a végére!

-Két szálat úgy sodorhatunk össze, hogyazonos irányba forgatjuk mindkettőt, majdellenkező irányba megkeresztezzük azokat.

A sodrás és a váltogatás ritmikusanismétlődik.

b) Hurkolás

- PaszományTetszetősebb zsinórt kapunk, ha két különböző

színű fonallal dolgozunk. Az azonos hosszúságúszálak végét kössük össze, majd az egyikbőlformáljunk hurkot bal kezünk mutatóujjára,miközben a hüvelyk- és középső ujjunk a csomóttartja. Jobb kezünk mutatóujját csúsztassuk be ahurokba úgy, hogy ugyanabba az irányba nézzen,mint a másik kezünk ugyanezen ujja. Akasszukbele a másik színű fonalba a jobb kezünkmutatóujját, majd a hurkon visszahúzva azegészet jobb kezünkbe átvesszük ezáltal balkezünket szabaddá téve. Innen ismétlődik a-művelet, csak az ellenkező irányba.

- Villahorgolás két ujjonA mutató- és a középső ujjunk közé -

tenyerünket magunk felé fordítva - úgy tesszükbe a fonalat, hogy a vége a kézfejen lógjon. Jobbkezünkkel a tenyerünk felé eső fonallal nyolcast

.írunk le balra indulva a két ujjunk (mutató- ésközépső) között úgy, hogy ujjainkon - tenyerünkfelől - két-két szál legyen. * A két ujjunkon levőfonalból előbb a bal, majd a jobb oldali alsótátemeljük a felsőn, és leengedjük az ujjainkról,így már csak egy-egy fonal marad. Ezután afonalvéget meghúzva a gombolyagban levőtpedig ismét nyolcas formában tovább vezetjükaz ujjainkon vigyázva, hogy felette feküdjenek amár ott lévőknek. A *-tól ismételjünk.

- Villahorgolás három, négy vagyöt ujjonAz előző elvére épülve az ujjainkon vezetjük

nyolcas alakban a fonalat oda-vissza, oda-vissza,majd az alsókat a felsőkön és az ujjainkonátemelve, a fonalvéget meghúzva ismételjükelölről a műveletet.

c) Fonások

- Lapos fonások

• Páratlan (3,5,7...)A legismertebb s egyben a legegyszerűbb

fonás a hármas fonás.

Az 5 száltól kezdődően a fonás menete akövetkező:

Miután az azonos hosszúságú szálakatösszekötöztük, és szilárd ponthoz rögzítettükkétfelé osztjuk a fonalköteget. (Célszerű két színthasználni.) A fonást arról az oldalról kezdjük,ahol több szál van. A szélsőt megfogva,„valamennyi" szál alatt majd felett a másikoldalra vezetjük. Most itt lesz több, tehát ennekaz oldalnak a szélső szálával folytatjuk a fonást.Álljanak itt például a hét szálból történő fonásvariációi!

\\1

A fonal szálak számának emelkedésével avariációs lehetőségek száma nő.

a vetüléket ismét átvisszük a nyíláson és a *-tólismételjük a műveletet.

• Páros fonások (4,6,8...)NégyesA négy szálat (2-2 azonos színű) csomóba

kötjük, rögzítjük, majd kétfelé választjuk.Bármely oldalról kezdve * a fonószálat amellette levő szál alatt átvezetjük a másikoldalra, most itt három szál lesz. A felsőt(szélsőt) megfogva a mellette levő fonal felett,majd a következő alatt a másik oldalrahelyezzük.

A *-tól ismételjünk.A hatos és a nyolcas fonás menete

leolvasható a rajzról.

• Vetülékes fonásTetszőlegesen páros vagy páratlan számú

fonalat levágunk, s hozzá fogva egy másfélszerakkorát (ez lesz a vetülékszál), összekötjük,majd rögzítjük valahová. (Könnyebb a tanulásfolyamata, ha a láncfonalaknál két színtalkalmazunk.)

Minden második szálat (azaz az azonosszínűeket) a láncfonalak közül a mutatóujjunkrafelemelünk. Az így képződő nyíláson(szádnyíláson) átvezetjük a vetülékfonalat. Akövetkező lépésben a rögzített vetülékvégtőlindulva, * a fönt lévő szálakat leengedve, a lentlevőket felhozva a mutatóujjunkra megcseréljükszálanként a láncfonalak helyzetét. Ezt követően

• Vetülék nélküli fonás egyirányúdőléssel

Páros számú fonalat (jó ha két színű) azonoshosszúságúra vágva összekötve rögzítünk. Majdminden másodikat a mutatóujjunkra szedvenyílást (szádnyílást) képezünk. A jobb oldaliszélső szálat vetüléknek kinevezvén átvezetjük anyíláson. Ezután a jobb oldali szélső szálatleengedjük, a tőle balra levő - eddig alól levő -szálat felvesszük, így haladunk végig a soron.Ezután megint a jobb oldali szélső szálat kézbefogva átvisszük a szádnyíláson. Az alsó szálakatfelvesszük az ujjúnkra, a felsőket leengedjük, avetüléket átvezetjük. A folyamatot ismételjük akívánt hosszúságig. Figyelem!

A készülő szalag ferdén sávozott, a kétfonalrendszer nem derékszögben találkozik!

• Vetülék nélküli fonás két irányúdőlésselAz előbbitől abban különbözik, hogy itt nem

egy, hanem két szálat - pontosabban a kétközépsőt - nevezzük ki vetüléknek.

A két középső szál közül a jobb oldalit balraindítjuk, majd a bal oldalit jobbra a szádnyílásba.A láncfonalak váltogatása az előző technikánálleírtak szerint történik.

• Bogárhátú fonásAz előzőektől eltérően itt nem szálakra, hanem

hurkokra van szükség. Vágjunk le öt egyformahosszúságú fonalat, melyek közül három azonos,kettő más színű. A szálakat félbehajtva kössünka végükre csomót és rögzítsük!

A hurkokat a következőképpen tegyünkkezünkre:

Mindkét tenyerünket magunk felé fordítvaakasszuk az első hurkot a bal kéz mutatóujjára, amásodikat ugyanezen kezünk középső ujjara.Jobb kezünknél a gyűrűs-, középső, ésmutatóujjunkra kerülnek a hurkok. A fonásmenete a következő :*

A bal kezünk középső ujjáról „lesétáltatjuk" ahurkot a gyűrűsujjunkra. (A gyűrűsujjunkat

beledugjuk a középső ujjunkon lévő hurokba,majd a fonalat átengedjük a gyűrűsujjra.)Ugyanezt a folyamatot ismételjük a középső és amutatóujj között, így a bal kezünk mutatóujjaszabaddá válik. Erre vesszük át a jobb kézgyűrüsujjáról a hurkot, és széttárjuk a karjunkat.A *-tól ismételjük mindazt, amit a bal kézencsináltunk, csak a jobb oldalon.

Ha kartávolságnál hosszabb fonatot szeretnénkkészíteni, szükséges egy másik személysegítsége, aki - amikor a fonó karjait széttárja -a keze élével a fonatot sűríti.

• Kézi szövésAkárcsak az előbbinél, itt is hurkokat

használunk: három-három párat (kettő különbözőszínűt). Szükségünk van még egy „babára", amita következő-képpen készítünk el: amutatóujjunkra kétszer rátekerjük a fonalat,aminek a vége ezáltal rögződik. Széttárttenyerünk hüvelyk- és kisujja között fekvőnyolcas formát leírva vezetjük a fonalat a kívántmennyiségig. A fonalvéget a „nyolcas" közepénnéhányszor körbevisszük, majd az utolsó tekerésalatt áthúzzuk.

A hat pár fonalat és a baba végét egy csomóbakötjük és rögzítjük. A munka menete akövetkező:

1. Tenyerünket magunk felé fordítvategyük a hurkokat mindkét kezünk mutató-,középső és gyűrűsujjának első ujjpercére.

2. Ezt követően feszítsük szét a kétfonalrendszert, s a szádnyíláson vezessük át a„babát".

3. Majd a bal kezünkön levő fonalakatmeglazítjuk, és az ujjainkat átdugjuk a jobbkézen levő megfelelő hurkokba. A fonalakhelye felcser élődik, a jobb kéz szabaddáválik.

4.

5. E kéz megfelelő ujjaival átvesszük a balkéz fonalait, és megfeszítjük a szálakat a karszéttárásával.

6. Az így képződő szádnyíláson lentrőlfelfelé átvezetjük a „babát". Az elkészítettszalag lapos lesz. (Ha mindig egy iránybólvezetjük a „babát" a szövés gömbölyű lesz.

- Gömbölyű fonások

• Gömbölyű négyes fonás:Négy azonos hosszúságú fonal szükséges

hozzá, melyet összekötve az egyik végénrögzítünk. A fonalak színük szerint lehetnek két-két azonos, illetve négy különböző színűek.

A fonás menete:- Válasszuk a fonalakat kettő-kettő arányban kétcsoportba!

- A jobb oldal szélső szála hátra menve a baloldal két szála között előre jőve tér vissza a sajátoldalára.- A másik oldalon ugyanezt ismételve, a szélső

szálat hátra víve a jobb oldali két szál közöttvisszatér a saját oldalára belső szálnak.

• Gömbölyű fonás több szálból:Az előzőekben leírtak elvén alapszik. A

színeket két csoportba vesszük, majd az egyikoldal szélső szálát hátravive a másik csoport egyvagy kettő vagy három szála között (a szálakszámától függően) az eredeti csoportba térvissza.

• Kézi szövés gömbölyűre:Az elkészítést lásd korábban.

III. APRÓ ESZKZÖKKELTÖRTÉNŐ FONÁS, SZÖVÉS

1. Fonások

a) Lyukas táblával történő fonás

Tenyérnyi fából készült eszköz, melyenkülönböző rendszer szerint lyukak helyezkednekel.

A munka menete:- Tetszés szerinti lyukakba

elgondolásunknak megfelelően különbözőszínű fonalakat fűzünk, melyeket összekötveegyik végükön rögzítünk (nem szükséges azösszes lyukba fonalat fűzni).

-Kössük össze a fonalakat a másikvégükön is!

- Feszítsük meg azokat!-Fordítsunk egy negyedet a táblán bármely

irányba, majd a képződő egyik nyílásondugjuk át a fonalköteg szabadon maradtvégét!

- Ismét megfeszítjük a fonalakat.-Az előző irányba fordítsunk egy

negyedet!- A képződő nyílás egyikén vezessük át a

fonalköteg végét!- A munkát így folytassuk tovább!

Lehet úgy is csinálni, hogy a résen nemegyszer, hanem kétszer, háromszor vagytöbbször vezetjük át a fonal végét.

Minden esetben gömbölyű fonást kapunk,mely a felhasznált lyukak és színek számátólfüggően igen gazdag variációs lehetőséget kínál.

b) Kallantyúval történő fonás

Ez a fából készült nyeles kis eszköz formájáttekintve hasonlít a kereplőhöz, de nem amadarak riogatására, hanem kender, rongy,lószőr fonására, illetve több szál összesodrásárahasználják.

így használjuk:-A keret egy pontjához hozzákötjük a

sodrandó anyagot.

-A kallantyú tengelyével párhuzamosantartjuk és feszítjük a sodrandó szálat, mígmásik kezünkkel saját tengelye körülpörgetjük az eszközt.

-A kellő sodrat elérése után a megsodortfonalat feltekerjük a kallantyú keretére.

-Ismét feszítés, pörgetés és feltekeréskövetkezik.

c) Orsóval történő fonás

Ez a körülbelül arasznyi eszköz különbözőalapanyagból (réz, vas, elefántcsont stb.készülhetett), de a mi vidékünkön fából faragták.

Az egyik végén hegyezett, a másik végén egykarika található, mely kettős funkciót lát el,egyfelől nehezékül szolgál, másrésztmegakadályozza a megfont szál lecsúszását.

Használata:-A fonásra előkészített kötegből húzzunk

szálat jobb kezünkkel, sodorjuk meg, végétkössük az orsó karika felöli végére.

- Ezután három fázisban történik a fonás:1. Szálhúzás2. Maga a fonás, azaz az orsót saját tengelye

körül pörgetjük a jobb kezünk ujjaivaladdig, míg a kívánt sodratot elérjük.Vigyázzunk, hogy túl ne sodorjuk afonatot!

3. A megfont fonalat tekerjük föl az orsóra!Ismételjük az első fázistól!

Egyes vidékeken a fonáshoz guzsalyt ishasználnak, erre erősítik a fonásra váró szöszt.

Az orsó lehet kicsi, melyet gyaloglás közben azövbe dugva használnak.

Nagyobb fajtái is ismeretesek, melyek „talpasguzsaly" - ként vonultak be a köztudatba. Ezt aföldre állította maga mellé a fonó nő.

A „féltalpas guzsaly" rövidebb, mert erre atalpra ráül a fonó.

d) Rokkával történő fonás

A hagyományos fonóeszközök közül aleggyorsabb, mert egyidejűleg végzi a sodrást ésa tekerést.

Használata:A fonásra váró szöszt rögzítjük a rokka

guzsalyrészén.Húzzunk belőle szálat, melyet vezessünk át a

rokka szárnyas orsó felé vezető nyílásán!Rögzítsük az orsó tengelyére, és a kiálló kis

fém kampóra akasszuk a fonalat!Helyezzük a lábunkat a rokka talpára, húzzunk

szálat, hozzuk mozgásba a lábunkkal akerekeket! Ezáltal a szál sodródik és tekeredik.

Ha az orsó egy része megtelik fonallal, vegyükki az első kampóból a megsodort fonalat, s

tegyük a következőbe, így dolgozzunkfolyamatosan.

e) Szarvacska

A felvetést átlósan végezzükhaladhatunk körbe, folyamatosan is.

el, de

Amelyik „szarvon" két szál van, azon az alsószálat a felsőn átemeljük, és meghúzzuk az alólkilógó szálat.

Bármennyi szarvú az eszközünk, mindiggömbölyű szalagot kapunk, a szarvak számánakemelkedésével sűrűbb textúrájú fonat keletkezik.

f) Villa

Az elv hasonlít az ujjunkon történő (korábbanleírt) horgoláshoz.

Eszköze egy kétágú lapos fa, melyen egy lyukis található. Ezen kell a kezdő véget átvezetni. Afelvetés menete leolvasható a rajzról.

A munka menete:

Felhasználása: paszomány zsinórként,(textilre, nemezeit anyagra) aprikálva.

2. Szövések

a) Vessző segítségével

- Hajlított vessző:Tavasszal olyan hajlékony vesszőket találunk

fák, cserjék metszésekor, melyeket szövéshezelőkészíthetünk. A rugalmas vessző két végétfélkörívbe hajlítjuk, és egy fonallal rögzítjük.Használatig ily módon tároljuk.

A felvetéshez a nem túl vékony rusztikus fonala jó. Kössük a szálat az ív egyik szárához, majdkétszer megkerülve vezessük a másik ív felé,melyet ismét kétszer megkerülünk, és fordulunk.Addig folytatjuk a felvetést, míg a veszőelhajlása engedi.

Szövés: dekoratív szövött felületet kapunk, hakártolt fonatlan gyapjúdarabkákkal szövünk úgy,hogy a felvetett szálak minden másodikátfelemeljük. Az így képződő szádnyílásbabevezetjük a felvetett fonahnennyiségszélességében valamennyivel hosszabb gyapjút.A végek szabadon maradnak.

Most azokat a láncfonalakat szedjük föl,melyek az előbb nyugalmi állapotban voltak,majd ebbe a nyílásba is fűzzük be a gyapjút!Különböző mintákat hozhatunk létre eltérőfonalvastagság és különböző színekfelhasználásával. Az elkészült szövetet a vesszőnhagyjuk, melyet így függeszthetünk a falra. Másszálas anyagokat is beleszőhetünk a munkánkba(nád, csuhéj, fűszál, szalma, gyékény, virágok).

- Keret vesszőből:

Négy erősebb egyenes vesszőből tetszőlegesméretű keretet készíthetünk. A vesszőket nyolcaskötéssel és vékony szeggel rögzítjükderékszögben egymáshoz. A felvetést azelőzőekben leírtak szerint végezzük. A beszövéstörténhet kártolt gyapjúdarabokkal, ronggyal ésmás fonható szálas anyagokkal.

b) Kartonpapíron

Sokféle használati tárgyat, játékot (síkbaba,tűpárna, tarsoly, mozaikkép stb.) készíthetünkezen olcsó, könnyen beszerezhető alapanyagsegítségével, melynek mérete és formájakönnyen alakítható a készítendő tárgy igényénekmegfelelően. Minden olyan vastagabb kartonmegfelelő, amely a láncfonalak húzóerejét bírja,azaz nem gyűrődik, hajlik össze.

- Szögletes formán szövés:

Tetszőleges méretű kartonlapot vágjunk ki,melynek mérete a készítendő tárgy méreténélnagyobb legyen! A lap alsó és felső oldalánazonos, körülbelül másfél centiméteres

bevágásokat ejtünk egymástól egyenlő (0,5 cm)távolságra. A felvetés kétféleképpen történhet.

Csak az egyik oldalán vetünk fel. A szélsőbevágásba bevezetjük a láncfonal végét, melyetszabadon hagyunk, majd azt felfelé vezetve afelső első nyílásba tesszük, a hátoldalon amásodik nyíláson át előre hozzuk, és lefeléfolytatjuk a fonal útját, majd ismét föl, addig míga bevágások tartanak. A hátoldalon a kétfonal véget összekötjük. Vigyázzunk arra, se túlfeszes, se túl laza ne legyen a felvetésünk!

Mindkét oldalára felvetünk a kartonlapnak, hahosszabb szőttest szeretnénk szőni, mint a laphossza. A felvetés az előzőtől abban különbözik,hogy itt körbevisszük a láncfonalat a papírlapon.A szövés menete hasonló a hajlított vesszőnélleírtakhoz, de itt hosszabb szállal, babával,esetleg papírvetélővel dolgozhatunk.

20 cm

A szövés befejeztével nem kell eldolgoznunk aszőttesünket, ha a kartonlap teljes méretétbeszőjük (az utolsó soroknál zsákvarrótűt vagyhorgolótűt használjunk). Ezután bújtassuk ki akartonlapot a szőttesből! Abban az esetben, hamindkét oldalát beszőttük a kartonnak, a

10

láncvonalakat elvágjuk, és párosával csomózzuk,vagy tűvel visszahúzzuk a következő felvetőszálmellé.

fonalat használni a beszövéshez. A szövésbefejeztével, ha csak az egyik oldalondolgoztunk, leválasztjuk a szőttest a papírról.Eldolgozását lásd a szögletes kartonlapon valószövésnél. Ha mindkét oldalt megszőttük, akkorkét láncfonalat elvágva összekötjük azokat(vigyázva ki ne bomoljon a szövés), mindaddig,míg a körlap kivehetővé válik.

- Körlapon szövés

Körlap segítségével is sokféle használati tárgy,játék készíthető (labda, bábfej, alátét, sapka,labdatartó, zsákocska, párna stb.). Tetszőlegesméretű körlapot vágjunk ki és széleit körben, kb.l cm távolságban vagdossuk be, vigyázva arra,hogy páratlan számú legyen a bevágás! Afelvetés itt is történhet egy vagy két oldalra. Aláncfonalat beillesztjük egy nyílásba. Majd aképzeletbeli átlón vezetve a szemköztibevágásba húzzuk. A továbbiakbankörbevezetjük, vagy visszahozzuk szomszédosnyíláson, majd ismét átlósan a kezdő nyílásmelletti résbe helyezzük a láncfonalat, ígyfolytatjuk, míg körbe nem érünk.

A szövést a kör közepén kezdjük. A munkánkmegkönnyítéséhez használhatunk merkelőtűt,papírból kivágott tűt vagy fából készült vékonytűt. Egy felvető szálhoz lazán kössük hozzá avetülékfonal végét, és a kör széléhez közelszedegessünk fel minden második szálat, ésvezessük a nyílásba a tűvel a vetülékfonalat!Még ne húzzuk be a kör közepéig, csak majd kétkör megtétele után.

A két sor után világosan elkülönülnek az alsóés felső szálak, és könnyebben szőhetjük tovább.A szövést vékony szállal célszerűbb kezdeni,mert a kör közepénél sűrűn helyezkednek el aláncfonalak. Távolodva lehet egyre vastagabb

- Hengeren szövés

A háztartásban illetve iparban keletkezettpapírhengereket használhatjuk e szövésre. (WCpapír guriga, papírtörölköző hengere stb.)Készíthetünk segítségével babát, bábut,állatkákat, tarsolyt stb. A henger előkészítésehasonlít a körlapéhoz. Vagdossuk be egyenlőtávolságra a henger alsó és felső peremét (l cmtávra és mélységre, vigyázva a páratlan számúrésre)! A funkciónak megfelelően a felvetéskétféle módon történhet.

A második módnál beszőhető a hengerfedőlapja is, így kis zacskót kapunk. Eldolgozásahasonlít a körlapon szőtt textilhez.

- Egyéb

Nem szabályos alakzatot kivághatunkkeménypapírból. Ennek segítségével bármilyenelképzelt tárgy elkészíthető, papucs, állatkákszárnyai, farkai stb.

Keménypapírra ferdén gombostűketszúrhatunk be, s ezek között vetünk fel, nagyobbtű segítségével szövünk.

11

c) Faeszközökkel

Két színnel dolgozván minden lyukba az első,minden résbe a második szín kerül. Játékosabbmintázatot készíthetünk több színnel ésváltozatosabb befűzésekkel. A hagyományoskompozíciós megoldások szimmetrikusak voltak,de készíthetünk funkciótól függőenaszimmetrikus szalagot is.

- Befüzési módok

-Szádfa

A legegyszerűbb szövőeszköz. Méretét ésformáját tekintve különféle lehet.

A lényege, hogy egymás mellett lyukak ésrések sora található.

Készíthetünk rajta különböző mintájú ésszélességű öveket, tarisznyapántokat,hajpántokat, régebben használták pólyakötőnek,lakodalmi ajándéknak, használati tárgyak ésviseleti darabok elszegésére.

- A tervezés egyszínű szalag készítésekor,elhagyható, de ha mintásat szeretnénkszőni, célszerű előre megtervezni.Legegyszerűbb befűzési mód kétszínnel:

• feketeD fehér

A kívánt méret másfélszeresét kell levágni afonalakból a terv alapján. Az egyenlőhosszúságú fonalakat fűzzük be a szádfába akotta szerint. Az egyik végére csomót kötünk,melyet rögzítünk (Pl. kilincshez). A szálakatrendezzük az ujjainkkal és a szádfamozgatásával, majd megfeszítve a szálakat,csomót kötünk e végére is. Mielőtt szorosrahúznánk, helyezzünk bele egy övet, melyneksegítségével a szádfába fűzött szálakat aderekunkhoz rögzítjük. Készítsünk babát akorábban leírt módon. Célszerű olyan színtválasztani, mely megegyezik a befűzött szélsőszállal.

- Szövés menete

A derekunkra kötött fonalakat megfeszítjük.A szádfát lehúzzuk, az így képződő nyílásonátvezetjük a babát jobbról-balra, melynek végét aszélső láncfonalon előzőleg rögzítettük. Majdfelfelé mozgatjuk a szádfát, ismét nyíláskeletkezik, melybe tenyerünket behelyezvevízszintesen magunk felé ütögetjük avetülékfonalat.

Ebbe a nyílásba vezetjük be ismét a babát(balról-j óbbra). A szádváltás után leverés, ésismételjük az egész folyamatot! Abban azesetben, ha karunkkal már kényelmesen nemérjük el a szádfát, fordítsunk egy negyedfordulatot a derekunkon levő övön, így közelebbkerül hozzánk a szövendő rész. A szövendőszalag szélessége attól függ, hogy milyen vastagfonallal dolgozunk, hány rést és lyukathasználunk, és mennyire húzzuk meg avetülékfonalat. A mintázat akkor érvényesül a

12

legjobban, ha a láncfonalak szorosan egymásmellett fekszenek. Ezt úgy érhetjük el, hogy avetülékfonalat addig húzzuk a szádnyílásba, mígaz előzőekben leírt állapotot el nem érjük.Szádfa szélességűre is szőhetjük szalagunkat, havastagabb vetülékfonalat használunk. Ekkor aszövet lazább szerkezetű lesz és felülete kockás,hiszen a mintázat kialakításában mindkét fonalegyformán szerepet játszik.

meghatározza a szövet szélességét. Mindenkártyát fontos ellátni az egyik oldalon számmal,a másik oldalon pedig minden lyukhoz egy betűtrendelünk.

oA

DO

V

o|B

CO J

o o

o

- Befejezés - Tervezés

Itt is, akár csak a szádfánál, kottát készítünk.

'Degy kártyán

belül a lyukak < n

betűi » B

a befűzés irányaa kártyák száma l 2 3 4 5 6 7 8 9 10

| VÖRÖS

v~] OKKER

~^ NYERS

Az alábbi esetben négylyukú kártyából hatdarabot használunk. A befűzés iránya egykártyán belül mindegyik lyukra vonatkozik.

- Kártyaszövés

O O

o o

o

o

Ehhez az ősi technikához különböző formájúfa, műanyag vagy kemény kartonlapokra vanszükségünk. A felhasználandó fonalunkbármilyen vastagságú, de jól sodrott legyen. Akártyákon lyukak találhatók. Egy szalagszövéséhez csak azonos lyukszámú és formájúkártya használható. A kártyák száma

1 2 3 4 5 6

A készítendő szalagot meghatározza:- a kártyák száma- egy kártyán levő lyukak száma

a befűzés iránya (elölről fűzve: /,hátulról fűzve: \)

- a forgatás iránya- a színek sorrendje

A tervezett méretnél hosszabb szálakra vanszükségünk, hiszen nem szőhetjük végig afonalat, és a sodrat is elvesz a hosszúságból.

Kotta:

13

l 2 3 4 5 6 7 8

|_J NYERS

QZÖLD

H SÁRGA

• BARNA

- Befűzés

A befűzött kártyákat összekötjük, hogy szét necsússzanak.

- A szövés menete

összekötözött végétszabad vég feléa

A befűzött szálakrögzítjük. A fonalakatkifésüljük, csomózzuk, és egy övvel aderekunkhoz kötjük. Ügyeljünk arra, hogy akártyák alaphelyzetben legyenek. Mindenkártyának az „A" jelzéssel ellátott lyuka legyenfelül. Szükségünk van még egy babára. Miutánkifeszítjük a szálakat, a baba végét a szélsőszálhoz kötjük. Az összekötött kártyákatkibontjuk, és jobbról, balról átfogjuk a kétkezünkkel a kártyaköteget.

A tervezett minta szerint magunk felé, vagyellenkező irányba fordítjuk saját tengelyük körüla kártyákat mindaddig, míg szádnyílás nemkeletkezik.

E nyílásba vezetjük be a vetülékfonalat,vigyázva, hogy a láncfonalak egymáshoztömörüljenek. Ha véletlenül a kártyákszétcsúsznak, a számok és a betűk segítségévelrendezzük őket. Az előző irányba ismételfordítjuk a kártyákat a következő szádnyílásig,és visszavezetjük a vetülékfonalat. Egy szalagon

belül szőhetünk mindig csak azonos irányban,ekkor ha a kártyák mögötti részek mártúlságosan összesodrottak, kössük össze akártyákat szorosan, oldjuk ki a csomót, fésüljükki a szálakat, ezután ismét csomót tévefolytassuk az eredeti irányba a szövést!

Abban az esetben, ha a kártyák forgatásiirányát megváltoztatjuk, a minta is megfordul(tükörkép keletkezik). Itt meghatározottritmusban előre és hátra forgatjuk a kártyákat, aszálak összesodródnak, majd szétsodródnak,ezért folyamatosan szőhetünk anélkül, hogy aláncfonalakat időként kifésülnénk. Mindig azalaphelyzetben szakíthatjuk meg a szövést. Nefeledkezzünk meg a kártyák összekötéséről!

- Befejezés

A kívánt hossz elérése után szabadítsuk kikártyáinkat! A szádfás szalagoknál leírtbefejezési módokat használhatjuk.

- Fakeret

Könyvünkben háromféle kereten való szövéstmutatunk be.

• Szádváltó nélküli keretek

A keret vízszintes oldalának kiképzéseháromféle lehet. A felvetés menete is többfélelehet.

Sima kereten felvetés:

- A felvető fonalat a keret alsó szélérerögzítjük, majd felfelé haladva a felsőlécet hátulról megkerülve lefelévezetjük. Az alsó lécen elölről hátrahozzuk a fonalat, majd ismét fel.Egyenletesen feszítve, egymástól

14

azonos (kb. 0,5-1 cm) távolságrafolytatjuk a kívánt szélességig.Vigyázzunk, hogy a keret jobb ésbaloldalán 10-15 cm-t hagyjunkszabadon a szövéshez! A fonalvéget azalsó lécen rögzítjük. Ennél a felvetésnéla keret mindkét oldalán szőhetünk kétazonos méretű, egymástól függetlendarabot.

Ha a keretünk egyik oldalán szeretnénkcsak szőni, változik a felvetés menete.A felvető szálat itt is az alsó léchezrögzítjük, de a felsőhöz érve elölrőlkerüljük meg, s lefelé vezetjük afonalat. Az alsó lécet is elölről kerüljükmeg! így a felvetőszálak nyolcast írnakle.

- Szeges kereten felvetés

Ezen a kereten csak az egyik oldalon tudunkszőni. Ha ritkább felvetést szeretnénk, egymásmellett sorakozzanak a szegek, ha sűrűbbet,akkor cikk-cakkban helyezkedjenek el.

A felvetés menete egyszerű: az alsó léc elsőszegére kössük a felvetőt, vezessük a felsőszegig, majd megkerülve induljunk vissza, s akívánt szélességig folytassuk, lent befejezve.

- Bevágásos kereten felvetés

A sima keretnél leírt kétféle felvetéstalkalmazhatjuk. Itt a láncsűrűségetmeghatározzák a bevágások sűrűségei. Hamindkét oldalra vetünk, ritkábbak, ha nyolcasalakban, sűrűbben lesznek a szálak.

- Szádváltó nélküli kereten szövés

A szövés megkezdése előtt un. görögszumákot készítünk, mely arra szolgál, hogy akész textília széle ne bomoljon el, és előkészítsea szálakat a szövésre.

Készítsünk babát felvetőfonalból! Kössük avégét a bal oldal első két láncfonalához! Mindenesetben két láncfonalat fogunk össze egycsomóval. Három hurkot kötünk egymás felé,oly módon, hogy az első és a harmadik irányamegegyező, a másodiké ellentétes irányú legyen.

15

Ezután minden második felvetőszálatfelszedegetünk egy vonalzóra. A vonalzót éléreállítva szádnyílás képződik, ebbe vezetjük be avetülékfonalat, melynek végét a szélső szálnállazán rögzítjük vagy visszafuzzük. Ezután avonalzót lefektetve feltoljuk és a vetülékszáltólindulva azokat a felvetőszálakat emeljük fel,melyek az előző sorban a vetülék alatt vannak. Avetülékszálat szakaszosan és ívesen vezetjük, ilymódon érhetjük el, hogy textíliánk szélességeváltozatlan maradjon.

A szőttes sűrítéséhez, tömörítéséhez un.leverővilla szükséges. Készülhet fából, fémből(étkező villa) vagy egyszerűen egy ritkább fogúfésűt használhatunk.

A leverés iránya egyezzen meg a vetülékfonalbevezetésének irányával. A vonalzót lejjebbhúzzuk, élére állítjuk, s a korábban leírt módonfolytatjuk a szövést A széltartásra a következőmódon ügyeljünk. Az első néhány felvető szálralazán húzogassuk le a vetülékfonalat, majd apróíveket készítsünk és a villával verjük le. Haelfogyott a vetülékfonalunk, többféle mód nyílika toldásra.

• Szádváltós keret

Bonyolultabb az a keret, melynél a kétvízszintes összekötő fát forgatható hengerrecseréljük ki. A szádváltás megkönnyítésére pedigun. nyüstfát használunk.

Munkánkhoz szükséges szálfeszítő pálca is.Ennél a keretnél a leszőhető darab hosszúsága akeret magasságának majdnem a kétszerese.

- A felvetés menete

- A szálfeszítő pálcát rögzítsük aszádváltó és az alsó henger közöttiterületre!

16

A felvetőfonalat tekerjük gombolyagba!Kössük a felvetőfonalat a szálfeszítő

pálcához, majd induljunk el lefelé,kerüljük meg az alsó hengert, vezessükfelfelé a szálat, majd a felső hengeren átvezetve helyezzük a nyüstfa elsőbevágásába a láncfonalat! Elérkezve aszálfeszítő fához, kerüljük azt meg,majd felfelé vezessük a szálat, és akövetkező, második vágásba illesszükbe! Fontos!!! A szálfeszítőt elérvemindig abba irányba forduljunk vissza,amelyikből jöttünk! Ügyeljünk arra,hogy az utolsó szálat az első szállalmegegyező irányba kössük aszálfeszítőhöz!

- A szádváltó elmozdításával szádnyílástkapunk a szálfeszítő fölött, ebbehelyezünk egy vékony papírcsíkot.

- Készítsünk egy sor görög szumákot akorábban leírtak szerint! Előzőleg nefelejtsük el a szádváltót úgy állítani,hogy ne képződjön szádnyílás!

- A szövés menete igen egyszerű. Aszádváltó lefelé mozgatásával képződőnyíláson átvezetjük a vetülékfonalat,egy leverővilla segítségével a szúrnáksorhoz igazítjuk. A szádváltót felfelémozdítjuk, az újabb nyílásbabehelyezzük a vetülékszálat, majdleverjük. (Ne feledkezzünk meg azívekről!) Ha kicsi a hely a szádváltó ésa megszőtt anyag között, akkor ahengerek lefelé történő forgatásávalnövelhetjük a közt. A mintázásilehetőségekről majd később írunk.

- A kívánt hossz elérése után görögszumákkal fejezzük be a szövést.

- Textíliánkat „vágjuk le" a keretről úgy,hogyha szükséges, maradjon rojtja is!Ezen a kereten az un. „kétnyüstös"textília szőhető.

- Karmantyúfa

A fa formája elárulja, hogy milyen használatitárgy készül rajta. A henger formájún kar- éslábmelegítő, kaptafa formán papucs,babaformán, baba szőhető. Mi most az utóbbivalismerkedünk meg.

A karmantyúfa két részből áll: fej és test, melyfaszeggel kapcsolódik egymáshoz. A bábformájúfán alul és fölül körben kis faszegek helyezked-nek el egymástól egyenlő távolságban. Afelvetést a következő képen végezzük:

Oldozzuk el a szálfeszítőt a keret kétoldalától, ezáltal függőleges iránybanmozgathatóvá válnak a láncfonalak.

17

A felvetőfonalunkból (mely vastagabb gyapjú-vagy felvető fonal is lehet) készítsünk egyhurkot, akasszuk rá az egyik felső faszegre!Induljunk el lefelé függőlegesen, kerüljük meg aszemközti alsó szeget, majd felfelé vegyük azirányt! Mindaddig végezzük a szögekkerülgetését, míg vissza nem érkezünk az elsőfelső szeghez. Ekkor oldjuk ki a korábbanmegkötött csomót, és a kezdő és befejezővégeket kössük össze! A szövés megkezdéseelőtt készítsünk babát! Minden második szálatemeljünk fel és bujtassuk át alatta avetülékfonalat!

A baba karakterének megfelelően tervezzükmeg a színeket és a mintázatokat! Hakézrehúzható bábot szeretnénk készíteni, úgy nefelejtkezzünk el a kis- és hüvelyujjunknaknyílást kialakítani. A szövést ekkor kétrészletben végezzük. Előbb csak a karmantyúfaelején szőjünk kb. 2 cm magasságban oda-vissza! Majd a hátsó oldalát is készítsük el!

Ezután ismét teljes kört szőjünk a fejmagasságeléréséig! A fej kialakítására többféle megoldáskínálkozik.

- Legegyszerűbb, ha folytatjuk a szövést,közben kialakítjuk a szájat, szemet,orrot más színű fonal beszövésével. Azarc részeit gyönggyel, gombbal vagynemezeit gyapjúgombóccal iskészíthetjük.

- A fej más természetes anyagból iskészülhet pl. agyag, nemez labda,papírmasé termések.

A bábot kiegészíthetjük még fonatokkal,szövött övekkel és papírformán szőtttestrészekkel.

•• rr

IV. A SZÖVŐSZÉKENTÖRTÉNŐ SZÖVÉSELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEI

1. Tervezés

Az első fontos feladatunk jól átgondolni, mireszeretnénk szőttesünket használni. Népitextíliáknál a hagyományos kompozíciósmegoldásokat keressük. Munkánkmegkönnyítésére végezzünk anyaggyűjtést.Történhet könyvek, folyóiratok segítségével,múzeumok textíliáinak elemzése útján, illetve amég fellelhető falusi közösségekben. Végülgondolatainkat vessük papírra, azaz készítsük elaz eredeti méretű, színhű műhelyrajzainkat, ésennek a kicsinyített változatát!

2. Fonalak előkészítése

Ha magunk fonjuk, vagy kártoló-fonókisiparostól vásárolunk fonalat, felhasználás előttki kell mosnunk. A matringot több helyen (3-4)lazán kössük össze! Ezután helyezzük amosószerrel elkevert langyos vízbe!(használhatunk Ultra port, feloldott házi szappantvagy gyapjúmosószert) Többszöri mosószeres

18

vízben való nyomkodás után öblítjük, függesztveszárítjuk a gyapjút.

Ha fonalunkat festeni szeretnénk,választhatunk bolti anilin festékekből, illetvetermészetes anyagokból (dióburok, kamillavirág,pitypangvirág-, gyökér, vöröshagymahéj stb.). Aszínek rögzítéséhez pácokat használunk. (Pl.ecet, timsó, savanyú káposztáié stb.).

A gombolyításhoz célszerű fonalgombolyítóthasználni. Ha vetélővel szövünk, tekerhetjükközvetlenül arra is.

Ha a rendelkezésünkre álló szálnálvastagabbra van szükségünk, úgy cérnázzunkössze rokka, orsó vagy kallantyú segítségével,kettő vagy több szálat! Ezek hiányában kézzelsodorjuk össze a szálakat!

Rongyból készült szőtteseinkhez természetesalapanyagot használunk. Hasogassuk, illetveollóval vágjuk a kívánt (kb. 0,5-1 cm)vastagságú csíkokra! Vágási lehetőségek:

3. A szövőszék és a szövéselőkészítése

- Hajdan a szövőszékek nem voltak egészévben felállítva, hiszen amezőgazdasági munkák ideje alatt nemvolt idő a fonásra, szövésre, így aszövőszék tavasztól őszig szétszedve azeresz alatt pihent. Az őszi munkákbefejezése után szükségessé vált aszövőszék összeállítása. Az egymásramerőleges részeket facsavarok, ékeksegítségével erősítették össze.

A1.

2.

3.4.5.6.7.8.

szövőszék főbb

hasajó

hasajó

részei:lánchenger vagy

-áruhenger vagy

fogaskerekekcsigáknyüstöklábítókbordabordahéj

hátsó

első

Szövőszéken kívül elő kell készíteni aszövéshez szükséges egyéb eszközöket:- vetőkaró, felvetőkeret,- fonalgombolyító, csévélő,- fésű (vezér),

19

vetélők, orsók,cséppálcák,olló,madzag,centiméter,

Ezután következik a felvetés művelete.Ehhez tudnunk kell, hogy az adottszélesség eléréséhez - ismerve abordánk sűrűségét - hány szál felvetőrelesz szükségünk, valamint hány métertkívánunk felvetni. A felvetés eszköze avetőkaró, illetve a felvetőkeret.

Mindkét felvetési módnál a megfelelőfonalszám elérése után színes szállal kössükössze a láncfonalakat a keresztnél!

láncfonalakat lefogja a szegeknél. Akalácsolás menete hasonlít a horgolásnálhasznált láncszem készítéséhez. Emeljük le akezdő hurkot a szegről, vegyük fel, mint egykarkötőt, markoljuk meg a láncfonalakat,majd húzzuk át a csuklónkról lecsúsztatotthurkon!

Ezt a műveletsort addig ismételjük, míg elnem érjük a „keresztet"! Ekkor egy eltérő színűfonallal az utolsó hurkot és a kereszten levőláncvéget összekötjük. Ily módon a szálakbármeddig tárolhatók.

- Ezt követi a szövőszékre valófelvetés

Szükséges eszközünk a vezér, amely fábólkészül és fésűhöz hasonló, melynek fogailezárhatóak.

Ezek után kalácsba vagy láncba szedjük afelvetőfonalat. Innen ered az elnevezés:láncfonal. Könnyíti a munkánkat, ha ennél aműveletnél van segítségünk, aki a

Jó, ha a vezér hossza megegyezik a szövőszékszélességével, mert a feladat az, hogy azonostávolságban tartva egyenletesen terüljenek el aláncfonalak a hengeren. A hagyományos menetszerint az összeállított szövőszékről leszereljük anyüstkeretet és leemeljük a bordahéjat. Ezutánrögzíthetjük a vezért kétoldalt a szövőszékhez, alánchenger és a borda közötti területre.Magassága egyezzen meg a nyüstszemekmagasságával! A lánchengerre (hátsó hasajó), aszövőszék típusától függően kétféle módonrögzíthetjük a botot, mely a láncfonalak végétfogja tartani.

20

A bot és a lánchenger párhuzamos legyen!Oldozzuk ki a kalács összekötő madzagját!Tegyük szabaddá a lánchengerre kötözött botegyik végét, s bújtassuk át a fonalvégek között,majd rögzítsük újra a botot! A keresztbehelyezzük be a két darab keresztcséppálcát,melyeket kétoldalt kössünk egymáshoz!

Jó, ha a két bot végébe mélyedést fűrészelünk,és ott kötjük össze. Két ideiglenes kötéssel (jobbés bal oldalt) erősítsük a cséppálcákat a hátsóhasajóhoz! Rendezzük a láncfonalakat a vezérfogai közé oly módon, hogy azonos mennyiségűszál kerüljön minden résbe, s a szélességeegyezzen meg a leszövendő textíliaszélességével! Ezután zárjuk be a vezérünket! Acséppálcák ideiglenes kötéseit szüntessük meg,majd rögzítsük őket a szövőszék két oldalához!A kalácsot vegyük az áruhenger elé, s kezdetétveheti a „lovacskázás". Ehhez két emberszükséges. A művelet a nevét onnan kapta, hogya láncfonalat egyenletesen feszítő és húzó embermozdulata hasonlatos a lovakat szekéren hajtóember látványához. A láncfonalakat a szövőszékelőtt állva vagy ülve az egyik ember - akalácsból visszabontva - két kezével fésülgeti.Majd a köteget kétfelé szedve jobb és bal kezeujjai közzé helyezi az azonos hosszúságra ésfeszességűre kifésült láncfonalakat. Ekkor azujjaink felfelé állnak. Majd egy fordulatot tévefordítsuk lefelé ujjainkat és egyúttal fogjukmarékra a szálakat! A szövőszék hátsó részénélálló segítő ellenőrzi, hogy egyenlő feszességűek-e a láncok. (Ha nem, akkor az elöl álló kezeinekvízszintes mozgatásával feszítheti illetveelernyesztheti a szálakat.) Azonos szálfeszességesetén a hátul álló megkezdheti a hátsó hasajóraa láncfonalak feltekerését.

Bizonyos hosszúság felcsavarása után célszerűa lánchengerre cséppálcát vagy papírcsíkothelyezni, ezzel elősegítve az egyenletes felvetést.A lovacskázás műveletét (fésülés-húzás)mindaddig végezzük, míg el nem fogy a

szövőszék elejénél lévő kalács. Ekkor vágjukegyenesre a végeket!

Megkönnyíti a szálak nyüstbe és bordába valóbefűzését, ha azokat középről kezdjük jobbra ésbálira behúzni. Ehhez a munkához segítség, ha avezérből úgy emeljük ki a láncfonalakat, hogyazok középen el legyenek választva. Ezután,mivel már nincs szükségünk rá, vegyük le!Kössük vissza a nyüstkereteket, és tegyükhelyére a bordahéjat a megfelelő bordával!Könnyebb a munkák, ha madzagnyüstök helyettfémnyüstöket használunk, bár ezzel nem mindentechnika kivitelezhető.

Kezdjük tehát a befűzést középről! Nevezzükel a cséppálcákat elsőnek és másodiknak aszövőszék hátuljához viszonyítva! Segítőtársunka hátsó cséppálcán áthaladó láncfonalatmegfogva az első nyüstkeret középső szemébebedugja, majd kivezeti a második nyüstkeret kétközépső nyüstszála között. Horgolótű vagynyüstkés segítségével a bordarésbe fűzzük aláncfonalakat. Ezután az első cséppálcánáthaladó (a középtől jobbra, vagy balra eső)láncfonalat vezessük át az első nyüstkeret kétnyüstszála között, és a második nyüstkeret soronkövetkező szemébe. Vigyázzunk arra, hogy aláncfonalak soha ne kereszteződjenek! Abefűzött szálakat kötegbe, laza görcsre kössükmeg a borda előtt!

21

A bordák különböző sűrűségüek lehetnek.Régen nádból, ma fémből készülnek. A bordakiválasztásánál legyünk tekintettel a készítendőszövet textúrájára. Ha nem sikerül megfelelősűrűségű bordákat találnunk, úgy a következőketajánljuk:

- ha nem elég ritka a bordánk, akkorminden második vagy harmadik résbefűzzünk,

- ha nem elég sűrű, két szomszédosnyüstön áthaladó láncfonalat egybordarésbe fűzzünk!

Célszerű a befűzésnél a széleken a szálakatbesűríteni, azaz több láncfonalat fűzni egy-egyrésbe, ezzel segítve az egyenes szélszövést. Azelső (szövet vagy áru) hengerre - alánchengernél leírt módon- felkötözünk egybotot (seprűnyelet). Vigyázzunk arra, hogy a botszélessége megegyezzen az áruhenger belsőszélességével! Állítsuk párhuzamosan botunkat aszövetirányító hengerrel! A lábítókat kell ezutánfelkötnünk.

Először csak a kétlábítós szövőszékműködésével foglalkozunk, így két lábítótkötünk fel (vagy ha négy lábító van, a kétközépsőt).

- Fontos, hogy a lábítók azonosmagasságban legyenek, illetve anyüstkeretek párhuzamosan álljanak.Később a szövés megkezdésekor, hanem képződik megfelelő szádnyílás, amadzagokat, melyek a nyüstkeretet,illetve a lábítókat tartják, rövidebbre,illetve hosszabbra köthetjük.

A lábítók felkötésének többféle módjaismeretes.

Az utolsó műveletként következik aláncfonalak botra erősítése. Kétféle eljárástajánlhatunk:

- Mindkét esetnél a szálak felkötésétváltakozva - jobb oldal, bal oldal -végezzük. Az egyenletes feszítésérdekében használhatunk saját készítésű„kezdő vásznat".

•• r

V. SZÖVÉS SZÖVŐSZÉKEN

1. Két nyüsttel történő szövés,mintázás

Szövésnél két szál merőlegesen kereszteziegymást.

A szövés menete a következő:- Az egyik lábító lenyomásával képződő

nyíláson vezessük át a vetülékfonalatívet hagyva (lásd a keretnél), majdbordával verjük le! Lábítóváltás után

22

Ajánlott irodalom

Balassa - Ortutay: Magyar néprajz Budapest, Corvina 1979Hofer Tamás és Fél Edit: Magyar népművészet Budapest, Corvina 1975Dr. Kos Károly - Szentimrei Judit - Dr. Nagy Jenő: Kászoni székely népművészet 1972

Szilágysági magyar népművészet 1974Kis-Küküllő vidék magyar népművészete 1978Moldvai csángó népművészet 1981Bukarest Kriterion KiadóBudapest, 1907-1922Budapest, Európa 1989

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I-V-igHajdú-Bihar megye népművészeteBakay Erzsébet - Dr. Papp Lászlóné: Népi vászonszövés Debrecen, 1996V. Szatmári Ibolya - Varga Gyula: Szőttesek Hajdú-Bihar megyében

Debrecen, Hajdú-Bihar megyei művelődési osztály 1984Csókos Györgyi: SzövésCsókos Varga Györgyi: FonaljátékCsókos Varga Györgyi: Tárgyi anyanyelvünkCsókos Varga Györgyi: Fonás, vetés, szövésCsókos Varga Györgyi: Kotta és képLandgráf Katalin és Szittner Andrea: Kézi szövésMátéfy Györk: Szövött szőnyegek és falikárpitokKemendi Ágnes: Festőnövények

Budapest, Móra 1978Veszprém, Candy KiadóBudapest, Szent Gellért Egyházi Kiadó 1992Budapest, Planétás Kiadó 1998Tatabánya, Alfadat-Press Kft. 1997Budapest, Népművelődési propaganda irodaBudapest, Gondolat 1987Budapest, Móra 1989

Bakay Erzsébet: Festékes szőnyegek műhelytitkai Budapest, Magyar Művelődési Intézet 1996Petrás Anna: Szővőiskola Budapest, Budapesti Művelődési Központ 1990Gazdáné Orosz Ella: Kézimunkázok könyve Bukarest, Kriterion Kiadó 1986