Az államtáj és a tájállam a magyar

földrajztudományban

Közigazgatási földrajz

Raffay Zoltán

PTE IGYK Gazdaságtudományi

és Turisztikai Intézet

3 nagy földrajzi iskola

… a XIX. század végétől megjelenő modern földrajztudományban a természetföldrajzi környezet és a társadalom közötti kölcsönhatás tekintetében:

• földrajzi determinizmus (földrajzi materializmus): a földrajzi környezet meghatározza a társadalom és annak politikai térszervezete fejlődésének főbb tendenciáit

• földrajzi nihilizmus (földrajzi idealizmus): a társadalmi fejlődés nem függ lényegesen a természetföldrajzi környezettől, alapvetően belső sajátosságai, törvényszerűségei mentén fejlődik

• földrajzi posszibilizmus: a természeti földrajzi környezetlényegében csak adottságok rendszerét kínálja a társadalom számára. A társadalom az aktívabb fél, mindenkori fejlettsége alapján szelektál, hasznosít a természetföldrajzi adottságok közül

Tájállam és államtáj hazánkban

• 1870-es évektől modern tájelmélet, a táj fogalma

fokozatosan bővült (természeti, majd társ., gazd.

És politikai elemek, végül totális rendszerező

kategória)

• Elsősorban a német iskola hatott

• „Tájállam” és „államtáj” problematika:

• 1918-ig főleg elméleti-tudományos

• 1918-1945 között főleg politika

• 1949-ig tudományos önrevízió

• 1950-es évektől kezdve állam, államhatárok

Táj megjelenése

• Először nem a földrajztudományban

• „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

…

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,…’

A hallgatózó kert alól

a fa az űrbe szimatol,

a csend törékeny és üres,

a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szived,

az út lapulva elsiet,

a rózsatő is ideges

mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon

készülődik a fájdalom.

/Pilinszky-Őszi vázlat/

A táj kifejezés először 1435. évi oklevélben

1500-as évek elején már megjelenik a táj mint viszonylag egységes jellegű terület

Magyar tájelmélet 1918-ig

• 1530-as években tájelmélet csírája, szubjektív az elemző pillanatnyi álláspontjától vagy lakhelyétől függően (Dunán innen, Dunán túl…)

• XVIII. sz. végére az ország területi szemléletének alapjai szilárdak

• A megyék a területi elemzés fő keretei

• Hunfalvy 1863: „A magyar birodalom általában véve természeti viszonyaiban világosan kifejezett jellemmel bíró, földirati egység; határai tehát, kevés kivétellel természetesek, azaz hegygerinczek és folyók által jelölvék”

• Déli határ a legproblematikusabb

Magyar tájelmélet 1918-ig

• Ratzel művének magyar kiadásába: „…Magyarország jól kifejlődött földrajzi egyéniség. Természetes határai vannak, a melyeken túl tartósan nem terjedt sohasem…”

• Erdély és Horvátország „…Magyarországot természetes egységgé egészíti ki…” (itt elkülönült regionális fejlődés is lehetséges)

• „E kerületi jelenségek azonban nemcsak a központtól való távolságon alapulnak, hanem a különböző természeti viszonyokon is, a melyek az országot változatossá, egyes tájait különbözőkké teszik, ami által különböző vidékek, különböző országrészek képződnek, belső határok keletkeznek”

• A magyar államiság magterülete az Alföld

• Földrajzi Közlemények első tizenöt évfolyama (1873-1887): tájképi szépség és leírás mellett egyes országrészek bizonyos szempontok szerinti elemzése

Magyar tájelmélet 1918-ig

• Cholnoky Jenő utódja, Lóczy Lajos geológus

• Czirbusz Géza: „Magyarország a XX. évszáz elején” monográfia; természetföldrajzi részben alap a természet táj; gazdasági, társadalmi és helyrajzi részben többféle országfelosztás, elemzés kerete elsősorban a megye

• Cholnoky Jenő: tartós államalakulatok problematikája

• Államalakulások is ”…kénytelenek engedelmeskedni a természet kényszerének”

• Tartós államalakulat legfontosabb feltétele a jó természetes határ

• Európa két legjobb határokkal rendelkező országa Nagy-Britannia és Magyarország

• „Hegység az igazi határ” → ki kell terjeszteni Magyarország déli államhatárait

Magyar tájelmélet 1918-ig • Cholnoky Jenő szerint e medenceállamok stabilitása történelmi

tény

• Európa államainak nem egymástól kell félniük, „..hanem az ázsiai medencék sokkal nagyobb politikai alakulásaitól”

• Princz Gyula első Magyarország földrajzában tiszta természetföldrajzi, tájhierarchikus szemlélet

• A Duna kettős medencéje az állam törzse

• Alföldön keletkező állam természetes határai nem lehetnek folyóhatárok, sőt! Csak hegygerinc

• Természetes, hogy az Alföld állama Erdélyt igen korán megszerezni igyekezett

• Princz szerint a magyar állam csak az Adria irányában terjeszkedett túl tartósan a természetes optimum keretein

• Államhatárokkal szemben a megyék határainak kialakulásában a domborzatnak alig van szerepe

• „Hegyes vidék a politikai tagolódásnak jobban kedvez”

• Állam természetes módon két egységre, az Alföldre és a peremvidékre osztható

Magyar tájelmélet 1918-ig

• Teleki Pál: kezdetben a német iskola követője, később inkább a francia tájföldrajzi iskoláé

• Megyék monográfiai helyett inkább tájegységek leírása (Mezőség, Csallóköz, Hanság stb.)

• A földrajztudomány „syntetikus tudomány”

• I. világháború: Fodor Ferenc szerint „… politikai egységek földrajzi egységekre való kiegészítéséért” folyt

Magyar tájelmélet a két világháború közt

• Magyar Földrajzi Társaság szózata a világ földrajzi társaságaihoz, 1918

• Új megközelítés: „Az ember az, aki ezeket a maga használatára alakítva, felhasználva, valóban kitermeli a táj individualizmusát.”

• Elméleti fordulat: alkalmazkodni a nemzetközi földrajzi felfogásokhoz + politikai cél

• Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligája

• Memorandumok a trianoni béketárgyalásra az ország integritását igazolták

• Cholnoky: „Nem a közös nyelv, nem a közös vallás, nem a közös faj teszi a medence lakosságának összetartozandóságát, hanem csakis a gazdasági egymásrautaltság.”

Magyar tájelmélet a két világháború közt

• Teleki Pál közigazgatási

reformkoncepciója: Anyaország

(Horvátország nélkül) természetes tájakra

osztva, elsődleges meghatározottságuk

nemzetiségi jellegük

Trianoni

békeszerződés

tagadása,

Magyarország =

történeti

Magyarország

Magyar tájelmélet a két világháború közt

• Fodor Ferenc: gazdasági táj kategóriája

• 1930-as évekre kialakult Teleki tájelmélete

• Földfelszín a legnagyobb táj, ezt a domborzat és a tengerek kamrákra osztják

• Nagykamrák között széles, lakatlan átmeneti zónák

• Nagykamrák jellegét a klíma adja

• Minden nagykamrában egy életegység fejlődik ki, az államok egymás közt egyensúlyra törekednek

• Teleki felismerte, hogy a XIX-XX. század technikai fejlődése jelentős változásokat hozott a földrajzi tér szempontjából

Magyar tájelmélet a két világháború közt

• Táj árnyaltabb megfogalmazása: „A táj és így a politikai táj, az állam is, mint életegység a földfelszíni élet összességének faktora”

• A táj egyedi entitás, az egyes tájak között széles határöv

• „…a tájfelosztások sohasem lehetnek élesek – sőt egyediek sem”

• Történeti Magyarország: 8 nagytáj és átmeneti övek

• Magyarország Európa egyik államalkotó nagy tája, a háborús határok után „A Dunamedence egysége emilyen felkiáltójel természetileg oly kérdőjel politikailag”

• Teleki tanítványa, Elek Péter: „üzemi táj”

Magyar tájelmélet a két világháború közt

• Teleki tájelmélete hatást gyakorolt a jogtudomány közigazgatási térszervezési elméletére is: tájfelosztás és közigazgatási tagolás harmonizálásának szükségessége

• 1930-as évek: Magyar Földrajz

• Princz Gyula szerint a tájak a tudományos földrajz produktumai, mert a „népi tájszemlélet nem állja ki a tudományos kritika próbáját”

• Erősen determinisztikus szemlélet a történeti államtérrel kapcsolatban

Magyarország 15 nagytája Princz Gyula szerint

A II. világháború végétől 1949-ig • Új helyzet a földrajztudomány számára is

• Rónai András Közép-Európa atlasza új hangnemben, korrekt politikai földrajzi ábrákkal

• Dunatáj államainak megbékélésére háromkötetes nagy munka

• Mendöl Tibor és Bulla Béla „Kárpát-medence földrajza”

• Indoklás: „Államterületünk többféle természetes tájból részesedik, határaik nem egész tájakat, hanem ilyen tájak darabjait fogják össze politikai egységgé… A Kárpát-medence az a legkisebb természetes egység, amelynek tág keretein belül a magyar állam területe, egyéb államokkal osztozkodva, mindenestől elfér”

Az államszocializmus időszaka • 1949 után betiltották az MFT működését,

kiadványát nem jelentették meg, az MTA átszervezésekor minden geográfus tagot (Bulla Béla, Cholnoky Jenő, Mendöl Tibor, Princz Gyula) tanácskozó taggá minősítettek vissza

• 1950-s évek elején tájelmélete szovjet téjelméleti alapon

• 1960-as évektől újra lehetett tájföldrajzot művelni, sok tájfelosztás, sok vita, nincs egységes, közmegegyezéses tájfelosztás

• Politikai szempont csak az államhatárok tudomásul vételében jelent meg

• 1970-es évek végétől ismét komplexebb a táj fogalma

Magyarország kistájainak

katasztere

• 1990, 2010

• 6 nagytáj (makrorégió), 35 középtáj

(mezorégió), 62 kistájcsoport (szubrégió)

és 230 kistáj (mikrorégió)

• Alföld

• Kisalföld

• Nyugat-magyarországi peremvidék

• Dunántúli-dombság

• Dunántúli-középhegység

• Északi-középhegység