magyar nyelv És irodalom - weebly...ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar...

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM B változat

A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású

fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A nemzeti

öntudat és a demokráciára nevelésben kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős,

nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és

irodalom kerettantervben a családi életre nevelés, a környezet- és a médiatudatos magatartás

kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni

védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű,

ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak.

Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az

alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének

továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása; a szövegalkotás

folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő

szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás; az elsajátított írástechnika,

helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése.

Az alábbi kerettanterv az 5–8. évfolyamra kínál alternatív javaslatot. Az évfolyamok

tematikai egységei elsősorban fejlesztési célok és követelmények; sorrendjük változtatható és

koherens rendszerbe építhető (különösen a lírai alkotások egységeinek esetében), pl. tisztán

műfaji vagy tematikus felépítésű tananyagba. Néhány irodalmi témakört elméleti

összefoglalás is követ. Így bizonyos témakörök az alapvető irodalomelméleti fogalmakat –

műnem, műfaj, vers, verselés, kép, alakzat, motívumok stb. – tartalmazzák, ezek helye tehát

kötött. (Az alapfogalmak bevezetésüktől kezdve ismertek és használandók.) Az irodalom

történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési

készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek

elemzését. Az első két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása,

majd folyamatos fejlesztése.

A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése,

az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus,

problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi

tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő,

változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik

lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése,

megnevezése.

Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a

klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs

művekre is ráirányítsa a figyelmet. Minden tematikus egységben megnevezi a

kulcsfogalmakat, ugyanakkor az évfolyampárok végén egy-egy önálló fogalomhasználati

egységet is tartalmaz, amelynek fogalmai egyéni megoldásokkal, szabadon vezethetők be az

évfolyampárok bármelyik szakaszán, ezáltal az itt meghatározott fogalmak tanítását nem egy-

egy meghatározott irodalmi mű esetében kell feltétlenül megtanítani, hanem a két évfolyamos

szakasz több tematikai egységénél is szóba kerülhetnek.

A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem

jelent előírt sorrendet. Sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a

lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos

irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, és amelyek egyben

középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát, hiszen ez nemcsak a mesékben

van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban

is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór, és ennek kapcsán a népdalok. A

tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra

sem tűnik el az irodalmi művekkel való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a

diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a

szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás

azután időben is tágul: az irodalmon keresztül visszatekinthet a tanuló történelmi

hagyományainkra és múltunkra. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének

megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne

a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. Az irodalomolvasás, a művek megbeszélése

támogatja annak megértését, hogy a Kárpát-medencében együtt élő különböző népek miként

gazdagították a magyar kultúrát, és kölcsönösen miként járultak hozzá egymás és saját

kultúrájuk sokszínűségéhez, fennmaradásához. Az egymás kultúráját megbecsülő és

megismerni kész magatartáshoz elengedhetetlen annak belátása, hogy az etnikai, nemzetiségi

alapú üldözések, kitelepítések így a zsidóüldözés, a német lakosság kitelepítése és más

történések milyen nagyságrendű kulturális veszteséget is okoztak.

A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett szüntelenül

jelen van/lehet a tantervben és az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a

jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művekben.

Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá

kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező,

hanem élő és organikus valóság.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében

játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális, az

állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű

kulcskompetenciák fejlesztéséhez. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek

fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon.

A tanulók értékelése

A magyar nyelvi és irodalmi műveltséget közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben

levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai

programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Az értékelés célja a

tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás, a kiemelt fejlesztési

területek eredményességének) vizsgálata. A tantárgy rendkívül változatos tanári

közvetítésmódot, illetve tanulói tevékenységformákat tesz lehetővé, így a tanári értékelés

eljárásai is változatosak, többféle szempontot ötvözőek lehetnek. A kerettantervben a

továbbhaladás feltételei című fejezet évfolyamonként közli azokat a kiemelt képességeket,

amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A továbbhaladás feltételeiben

megfogalmazottak azonban nem a minimumkövetelményt tartalmazzák, semmiképpen sem

azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. A továbbhaladás feltételei elsősorban

a legfőbb fejlesztési-képzési feladatok teljesülése révén elvárható teljesítményeket nevezik

meg. Tájékoztatásul szolgálhatnak arra, hogy amíg a tanulócsoport ezeket a követelményeket

nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 10%-os keret terhére ne új anyagot

tervezzen a szaktanár, hanem ezek gyakorlását akár az egész osztálynak, akár differenciáltan a

valamelyik feltételben elmaradt tanulóknak.

Az értékelési alkalmak (pl. évközi dolgozatok, projektmunkák, szóbeli prezentációk)

megtervezése, az értékelt teljesítmények jellegének, valamint az értékelési kritériumoknak a

világos, egyértelmű, következetes közlése a tanár feladata.

Az értékelés jellegét, tartalmi kritériumait alapvetően meghatározza, hogy fejlesztő

vagy szummatív (összegző, egy-egy folyamatot lezáró) típusú értékelésről van-e szó. A

tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. E folyamatos

értékelői magatartás egyik lehetősége a fejlesztő értékelés, amely ígéretes eljárás a tanulók

motiválására, önismeretük, feladattudatuk erősítésére. A fejlesztő értékelés általában

személyre szóló, ugyanakkor tárgyszerű, hiszen az adott tanulói teljesítmény konkrét

összetevőre (erényei, hiányosságaira, a továbblépés lehetőségire) összpontosít. Formája

gyakran szóbeli kommentár, a tanuló teljesítményeihez fűzött írásos megjegyzés. „Üzenete”

tehát nem a minősítés, hanem a tanuló fejlődésének segítése. Hatásának érvényesülésében

fontos a következetes, érzelmileg elfogadó, bátorító tanári hozzáállás.

Az értékelés főbb szempontjai

A tanuló milyen mértékben értette meg és sajátította el a tananyagtartalmakat (pl. ismereteket,

fogalmakat, összefüggéseket, szövegfeldolgozási eljárásokat, memoritereket, nyelvi

normákat).

Mennyire funkcionálisan, illetve mennyire önállóan tudja a fent részletezett

tananyagtartalmakat alkalmazni feladathelyzetben, problémamegoldásban, kérdésfeltevésben,

érvelés során, reflexió megfogalmazásában, állásfoglalás kialakításában

Mennyire és milyen minőségben képes önálló kifejtésre (pl. a tanult, megértett

fogalmak indokolt, önálló használatára; különféle elemzési, értelmezési eljárások

alkalmazására; következtetések, értelmezések indoklására; érvek felkutatására és

rendszerezésére; véleményének megfogalmazására szóban és írásban, különböző műfajokban

(pl. hozzászólás, kiselőadás, kommentár, elemzés, magyarázat, kifejtés).

Milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban

(csoportmunkában, projektmunkában, múzeumi és könyvtári órákon, közös értékelésben,

vitákban, értelmezésekben, drámajátékban)

A feladathelyzettel és magával a feladattal összhangban lévő konkrét értékelési

kritériumok (pl. a tartalmi kifejtés minősége, megfelelő szókincs, szóhasználat, világos

szerkezet, helytálló megállapítás, helyesírás, szöveghű előadás) megállapítása és előzetes

közlése általában növeli a követelmények elfogadását, így az értékelés hitelességét is.

A tanulói teljesítmények értékelésének lehetőségei

A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanórai tanulói tevékenységek

szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet, így például:

szövegek, jelenségek, problémák írásbeli vagy szóbeli kifejtése, értelmezése adott

témakörben adott vagy önállóan választott szempont alapján;

írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a

megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján;

kiselőadás, önálló anyaggyűjtés előadása (adott és/vagy a tanuló által választott

szempontokkal, adott időkeretben);

szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása;

vitaszituációkban való részvétel;

művek, műrészletek (memoriterek) előadása;

évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott

művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége, a

fogalomhasználat minősége) minősítés céljából;

tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre

irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából;

projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése;

belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és

követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.

A tanári értékelés mellett a más hatékony formák is érvényesíthetőek, így a tanulók

önértékelése (pl. a saját kiselőadásáé, fogalmazásáé). A diáktársak is felléphetnek az értékelő

szerepében: pl. a szituációs játékok, kifejező szövegmondás értékelésében.

5–6. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez

szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a

folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése

a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.

További átfogó cél a nyelvről szerzett (élményalapú) tapasztalati és tárgyi ismeretek

mélyítése, bővítése.

Az 56. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is

rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza

úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom

jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és

nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-

egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz

mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és

az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék

és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi

rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát.

Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló

életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek

megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a

képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.

Ennek megfelelően 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség

szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció

szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni.

Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a

beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji

különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására

az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására,

személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha

a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek

megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális,

információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg

kapcsolatának magyarázása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a

szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a

szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az

elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt

fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás

árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben

tartásának fontosságával.

5. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre.

Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő

követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.

Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és

alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással,

interaktív olvasásértéssel).

A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés,

hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának

segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos

szövegmondással.

Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a

kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező

kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes

beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas

viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése,

a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése.

A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang

kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak

(hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás

erősítése.

A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül

az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.

A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.

Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

minimunkövetelmények Kapcsolódási pontok

A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.

Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid

összefoglaló reprodukálása.

Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A

közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó,

hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása.

Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér,

idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek

létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal.

Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben

történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja

különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok

(férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek)

Dráma és tánc:

kommunikációs

kapcsolatteremtés,

szituációk,

helyzetgyakorlatok.

Vizuális kultúra:

vizuális kommunikáció.

Természetismeret:

Az ember értelmi

képességének, érzelmi

intelligenciájának

alapvonásai; az

érzékszervek szerepe.

között.

Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.

A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek

(kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek

megfigyelése, értelmezése.

A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a

következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy

példa elemzésével.

Erkölcstan:

önismeret, a személyes

kapcsolatok, a

beszélgetés jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső,

kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet,

kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás,

szövegértés

Órakeret 13

óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és

után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és

megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint

elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység


céljai

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó

szövegeken.

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos

szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és

szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok

értelmeztetése.

Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a

megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.

A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése.

A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak

felismertetése, a nehézségek tudatosítása.

A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk

felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)


Minimumkövetemények Kapcsolódási pontok

Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő

hangos olvasása.

Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és

bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus

szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás,

jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb

stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás).

Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék,

utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban

(könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak

szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő

forrásokban.

A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének

követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika

felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és

alkalmazása.

Matematika;

Természetismeret:

szövegértés, a feladatok

szövegének értelmezése.

Informatika: Adatkezelés,

adatfeldolgozás,

információmegjelenítés;

internetes források

adatainak megkeresése,

csoportosítása.

Vizuális kultúra: szöveg

és kép összefüggései.

Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az

olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének

megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő

megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és

a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Írás, fogalmazás

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák

fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének

képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,

konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete,

alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a

lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg

tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság,

szövegalkotás.

A tematikai egység


céljai

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése,

javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés

módjainak fejlesztése.

Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív

szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások

megismertetése, alkalmazásának segítése.

Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai

és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.



A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az

esztétikus, olvasható kézírásra.

Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.

Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az

írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a

vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.

Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek

megfigyelése.

Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.

Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs

használata.

Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-

típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.

Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó,

távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten

túli jelentése.

A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei,

Idegen nyelvek:

udvariassági

formulák, egyszerű

üzenetek

megfogalmazása a

tanult idegen nyelven.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

narratív szövegek,

történetmondás

történelmi

eseményekről,

hősökről.

Természetismeret:

anyaggyűjtés,

vázlatkészítés.

hasonlóságai.

Vizuális kultúra:

a szöveg képe.

Informatika:

internetes

kapcsolattartó

műfajok; rajzos-

szöveges

dokumentumok

létrehozása,

átalakítása, formázása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail,

emotikon.

Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Helyesírás

Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a

szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár

használata tanári segítséggel.

A tematikai egység


céljai

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási

szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló

alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz

kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok,

normák megismertetése.

A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a

helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.)

önálló használatának kialakítása.

A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi

norma tudatosítása.



Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,

hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és

szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan.

A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak

megismerése.

A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az

írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll

és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok

segédeszközök használatával.

Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes

helyesírásra.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek; Idegen

nyelvek; Vizuális

kultúra;

Természetismeret;

Informatika:

a tantárgyra jellemző

fogalmak,

tulajdonnevek,

földrajzi nevek,

digitális kifejezések

helyesírása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány

elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok,

összetett szavak tagjai.

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő

alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;

közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk

ismerete.

A tematikai egység


céljai

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak

tapasztalati úton történő fölfedeztetése.

A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések

rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése.

Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat

többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.

Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos

feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely

tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és

különbözőségek fölfedeztetése.



A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.

Az ige és főnév szemantikája. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és

hangalakja közötti összefüggés megfigyelése.

Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének,

szerkezetének, használati körének megfigyelése.

A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének

megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal.

Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések

csoportos és önálló feltárása.

Idegen nyelvek:

a tanult idegen nyelv

szókincse, néhány

állandósult

szókapcsolata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon-

és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult

szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelv szerkezete

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján

toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk

írott és beszélt szövegben.

A tematikai egység


céljai

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének

megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének

részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása.

(pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus).

A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.

Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani

viselkedésének megfigyeltetése.



A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő

megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének

részletesebb vizsgálata.

A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a

képzési módok megfigyelése.

A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:

– magánhangzók, mássalhangzók;

– magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;

– mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.

Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási

szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az

írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend,

illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás,

rövidülés.

A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd

változattól.

A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb

csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük

megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji

csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb

jellemzőinek megnevezése.

Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.

Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az

irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.

A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája,

szerkezete.

A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása

a szövegalkotásban.

A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése,

szóalkotási gyakorlatok.

A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv

hangtani, szótani szerkezetével.

Idegen nyelvek:


hangállománya,

hangtani, szótani

szerkezete.

Természetismeret:

az ember hangképző

szervei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás,

részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés; alapszófaj (ige,

főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév).

Irodalom

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Népköltészet, mesék

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Néhány klasszikus népmese és műmese történetének és alakjainak

ismerete, néhány népdal szövegének és dallamának ismerete.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A mesék történetének, jellemző motívumainak, nyelvi fordulatainak,

típusainak azonosításának, értelmezésének fejlesztése. A magyar

népmese-kincs felfedeztetése – az életkornak megfelelő

befogadóképesség korlátjainak figyelembevételével. A mese mint

élményfeldolgozó kulturális eljárás eszközén keresztül a „megküzdés”, a

konfliktusok kezelése, a társas kapcsolatokra való nyitottság és más

erkölcsi értékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó magatartásminták

felfedeztetése.

A népdalszövegek néhány jellegzetes, visszatérő motívuma

felismerésének segítése. A magyar népdal-kincs felfedeztetése által a

nemzeti identitás erősítése. A népdal közösségi szerepének tudatosítása.

A lírai művekben kifejeződő élmény befogadásának előkészítése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények

Minimumkövetelmények Kapcsolódási pontok

3-4 magyar népmese, művek a

népköltészetből, néhány műmese

a világirodalomból és a magyar

irodalomból, beleértve a kortárs

mesét is. Különféle

mesetípusok, pl. állatmesék,

tündérmesék, varázsmesék,

tréfás mesék. (pl. Tündérszép

Ilona és Árgyélus, A kis

fánkocska, A legerősebb állat).

Tipikus férfi- és nőalakok és

jellemző tulajdonságai a

népmesékben.

Legalább egy hosszabb vagy két

rövidebb mese megtanulása

kívülről.

Hírese mesegyűjtők, magyar és

külföldi meseírók.

A mesék műfaji sajátosságai.

Magyar mesehősök.

A mesék csoportosítása, tipizálása,

a mesetípusokhoz példaszövegek

rendelése.

Különbségtétel a népmese és a

műmese között.

Különbségtétel mese és valóság

között.

A családi viszonyok (pl. legkisebb

fiú) kapcsán bekapcsolódás a

családi élettel kapcsolatos

beszélgetésekbe.

Annak megfigyelése – a

szakkifejezés definiálása nélkül –,

hogy a mesei erőpróbák általában

fokozásos szerkezetet mutatnak.

Ének-zene:

énekelt népdalok.

Vizuális kultúra;

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

reflektálás irodalmi,

zenei, filmes

élményekre.

Informatika:

könyvtárhasználat.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népdal, népmese, folklór.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Összehasonlító gyakorlatok: történetmondás és

élménykifejezés

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Népmese, műmese, népköltészet, műköltészet.

A tematikai egység

nevelési–fejlesztési

céljai

A népköltészet és a műköltészet epikus és lírai megnyilatkozásainak

megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás és az

általánosított jegyek összehasonlításának tevékeny alkalmazása.



Mesés epikai művek és lírai

alkotások eltérő beszédmódja,

pl. népmesékben és ezekben a

mesékben: Csukás István: A téli

tücsök meséi, Tandori Dezső:

Medvetalp és barátai, Fésűs

Éva: A palacsintás király, Lázár

Ervin: Molnár fia zsák búzája;

másfelől pl. népdalok,lírai

alkotások olvasása : Nagy

László: Adjon az Isten, József

Attila: A bánat, Kosztolányi

Dezső: Öcsém, Ingrid Sjöstrand:

Ha volna apukám.

két-három alkotás megismerése

az összevetendő lírai és epikai

műcsoportból.

Tanári segítséggel közös

jellemzők kiemelése a konkrét

művekből.

A közös jellemzők összevetése a

másik műcsoport közös

jellemzőivel.


és állampolgári

ismeretek:

életmód a középkorban,

életmód a 20-21.

században.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A versbeli beszélő, a történet elbeszélője.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Petőfi Sándor: János vitéz

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Petőfi Sándor néhány alkotása.

A tematikai egység


céljai

Az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések

megvitatásával (pl. Jancsi hanyagsága, az apa megbocsájtásra való

képtelensége, a zsiványok pénzének ügye, hűség a francia király

ajánlatánál).

A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában az epikai

jellemzők felismertetése, a mű elemzése és minősítése adott

szempontokból (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). A mű

szereplői érzelmeinek megnevezése, kapcsolatuk értelmezésének

(egymásra hatásuk, együttműködésének, ellentéteik stb.) fejlesztése.

Együttműködés a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában.

Szóbeli és írásbeli fogalmazási képesség fejlesztése különböző

közlésformájú önálló gyakorlatok révén; élmények, vélemények

megosztása, memoriterek előadása során.



Mese és valóság a János vitéz

történetében. A szerkezet és a

megjelenítés eszközei Petőfi

elbeszélő költeményében (a

fejezetek rendje,

csoportosíthatósága, a hős, a

kaland, az erkölcsi választások).

A mű mesei elemei

(cselekmény, hősök) – népies

elbeszélő költemény/verses

mese.

Tanári segítséggel rövid,

egyszerű tartalmi, szerkezeti és

stilisztikai elemzések készítése a

János vitézről.

Szerelem, hűség, önfeláldozás

felismerése János vitéz és

Iluska kapcsolatán keresztül.

Az osztállyal kooperálva a

jellemek elemzése, és ennek

kapcsán a saját önismeret

fejlesztése.

A szakkifejezések mind

Informatika:

adatok, illusztrációk,

hanganyagok keresése az

interneten.

Vizuális kultúra:

irodalmi és

képzőművészeti műfajok

közötti hasonlóságok és

különbségek felfedezése.

Irodalmi szövegek

vizuális nyelvre

Kukorica Jancsi útja, tettei,

választásai (értelmezés,

jellemzés).

A megjelenítés eszközei (az

egységenkénti feldolgozás során

néhány poétikai eszköz

megismerése: képek, pl.

hasonlat, megszemélyesítés,

metafora; alakzatok, pl. ellentét,

párhuzam, felsorolás,

megszólítás, felkiáltás, kérdés).

Az ütemhangsúlyos verselés.

tudatosabb használata írásbeli

szövegalkotásban, feleletekben

(hős, mese, valóság, erkölcsi

döntés), értelmezésekben az

esztétikai szempont is egyre

adekvátabb érvényesítése.

A János vitéz egy részletének

szöveghű felidézése.

Illusztrációk, hanganyagok

keresése a János vitézhez az

interneten.

fordításának lehetőségei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélő költemény, fantasztikum, mesebeli lény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tematikus–motivikus összevetési gyakorlatok

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Petőfi Sándor: János vitéz.

A tematikai egység


céljai

Annak felismertetése, hogy az irodalom a mindennapi élettel és a

személyes tapasztalatokkal párhuzamos problémafolyamokra utal,

azokat ábrázolja és elemzi a maga eszközeivel.



Emberi élethelyzetek felidézése

és elemzése a János vitéz

jelenetei kapcsán, pl. meggyőzés

(a patakparton), fenyegetés (a

gazda), gyász (Iluska

elvesztése), alkoholizmus

(zsiványok), karrier (Jancsi

huszárnak áll).

Csoportmunkában vagy tanári

irányítással tematikus

kristályosodási pontok

kiragadása a történetfolyamból.

A történetben megragadható téma, tematika, motívum

megnevezése, fogalmi

körülírása.

A műben tematizált és

fogalmilag megragadott

életkérdés, dilemma, helyzet

összevetése mindennapi

tapasztalatokkal, más emberekre

vonatkozó megfigyelésekkel.

Erkölcstan:

néhány drámai

élethelyzet serdülőkorban

és felnőttként.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Élethelyzet, dilemma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok

és a teremtés, eredet, hagyomány motívuma

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi

művek.

A tematikai egység


céljai

A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány

fogalmának megértése.



Mitológiai és bibliai történetek.

Petőfi Sándor: Az Alföld és még

egy vers, Arany János: Családi

kör című verse. Ezen túl több

más, a témához kapcsolódó –

különböző korokból származó –

mű, beleértve a régióhoz, a

lakóhelyhez kötődő irodalmi

emlékeket is.

A tematikába tartozó néhány

jellegzetes motívum megkeresése,

kigyűjtése, azonosítása, ezek

előfordulásainak ismételt

összevetése, ezen keresztül fokról

fokra előrelépés a saját és más

kultúrák megértésében.

Egy-egy motívum ismétlődéséről,

variálódásáról egyre önállóbb

vázlatkészítés, és saját vázlat

alapján felkészülés.

A beszélgetésekben vélemény

megfogalmazása saját szavakkal a

témába tartozó emberi hitek,

kötődések jelentőségéről.

Törekvés a toleráns fogalmazásra

és civilizált érvelésre

vitapartnereivel szemben.

A nemzedékek együttélésének

motívumai kapcsán részvétel a

családi élettel kapcsolatos

beszélgetésekben (családi

kapcsolatok, szerepek,

munkamegosztás).

Petőfi: Az Alföld és Nemzeti dal

című műveinek szöveghű

felidézése.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

ősi hiedelmek és

mítoszok.

Vizuális kultúra:

A nemzeti művészet

nagy korszaka – a

romantika és a

historizmus.

Természetismeret:

Rendszer és

környezete.

Magyarország és a

Kárpát-medence tájai,

tájegységei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mítosz, életkép, idill, tájleírás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívuma az

irodalmi művekben

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Ifjúsági regények az alsó tagozatról.

A tematikai

egység nevelési-


Olvasmányélmények megosztása, az érzelmek kifejezése.

Erkölcsi kérdések felismertetése, az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a

mű által fölvetett kérdések megvitatásával (pl. barátság, közösség,

önfeláldozás, gyerekek-felnőttek viszonya, hűség-árulás).

Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása,

felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és

írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok

megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés

nézőpontváltással, kreatív írás.

Történetrészletek dramatikus megjelenítése, a különböző ifjúsági

olvasmányokban az egyén és közösség, gyermek és felnőtt

motívumainak értelmezése.



Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk,

valamint más ifjúsági regények.

(A választhatóság körébe

beleértve a legfrissebb művek

közül is mindazokat, amelyek

nem feltétlenül rendelkeznek

esztétikai értékkel, de az

érdeklődést jobban kielégítő

„eszközolvasmánynak”

tekinthetők.)

A tananyagba beemelt

olvasmányok részleteinek közös

olvasása (is). Az értelmes és

pontos, tiszta, tagolt, megfelelő

ritmusú felolvasás gyakorlása.

A Pál utcai fiúk

történetrészleteinek mozgással

összekötött, dramatikus

formában történő közös

elmondása, eljátszása.

A betegség-motívum tudatosítása

Nemecsek sorsa kapcsán.

Olvasónaplóban, jegyzetekben

tanári segítséggel hibák javítása,

órai megbeszélések alapján saját

munka kiegészítése.

Önálló tájékozódás írók

műveiről, értékes és népszerű

gyermekirodalmi művekről,

könyvtárban való

visszakeresésük.

Vizuális kultúra:

Budapest historikus

építészete és

szobrászata Molnár

Ferenc korában.

Erkölcstan:

önbecsülés,

közösséghez tartozás.

Informatika:


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Közönség, fogadtatás, regény, ifjúsági regény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Regényhősök összehasonlítása

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.

A tematikai egység


céljai

A megismert regények hőseinek jellemezése és jellemvonásaik, illetve

személyiségük egészének – értékeléssel vagy értékelés nélkül –

összevetése más művek karaktereivel.



A Molnár-mű és más regények

hőseinek párhuzamos jellemzése

és szembeállítása (pl. ezekből a

regényekből: Darvasi László:

Trapiti, Eric Knight: Lassie

hazatér, Janikovszky Éva: A hét

bőr, Fekete István: Bogáncs,

Annie M.G. Schmidt: Macskák

társasága).

Az elemzés tárgyául választott

karakter műbeli

felbukkanásainak

megfigyelése.

A rá vonatkoztatható

információk összegyűjtése.

Következtetéseket levonása

tetteiből, szavaiból, az elbeszélő

és más szereplők rá vonatkozó

állásfoglalásaiból.

Erkölcstan:

pozitív és negatív

személyiség-vonások.

A következtetések

összefoglalása és listázása

minőségjelzős szerkezetekben.

A vizsgálódása eredményének

összevetése más szereplők

ugyanilyen elemzésével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Karakter, személyiség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak

jellemzői

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet.

A tematikai

egység nevelési-


A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle

szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása.



Az 5–6. évfolyamon megismert

művek feldolgozása kapcsán: a

jellemzés tartalmi és formai

követelményei, az elbeszélés, a

leírás sajátosságai, az

egyszerűbb dialogikus formák,

dramatikus népszokások tipikus

jegyei.

A tematikai egységben szereplő

szövegműfajok rutinos

megkülönböztetése, és ilyenek

alkotása is.

A különféle irodalmi művekben

olvasottak önálló reprodukálása

elbeszélésben, leírásban,

jellemzésben.

A szövegműfajok

különbségeinek érzékelése, és

megnyilatkozásokban számadás

ezekről a különbségekről.

Dráma és tánc:

dramatikus népszokások.

Vizuális kultúra:

népművészet tárgyi

emlékei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Műnem, líra, epika, dráma, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Fogalomhasználat

Órakeret 8

óra

Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok.

A tematikai

egység nevelési-


Az 5–6. évfolyam tematikai egységeihez kapcsolódva fogalmak

megértése és aktív használata a különböző művekről való szóbeli és

írásos megnyilatkozásokban. Az absztrakciós képesség, a fogalmi

gondolkodás fejlesztése. (A jelzett órakeret arányosan elosztható az

egyes tematikai egységek között.)



Elbeszélő és lírai művek,

amelyekkel kapcsolatban a

fogalmak felmerülnek.

Igényes és az értelmezést segítő

fogalomhasználat.

A művekről beszélve, beszélgetve a

fogalmak értő használata.

A fogalomhasználatot segítő szótár-

és lexikonhasználat.

Vizuális kultúra; Ének-

zene:

fogalmak,pl.

látványelemzés,

kompozíció, szín,

kontraszt, variáció;

zenei műfajok, zenei

elemek, pl. tempó,

karakter, dallam,

hangszín, dinamika,

tonalitás, formai

megoldások.

Természetismeret:

körfolyamatok,

ciklusok, események

ismétlődése,

felépítésbeli

hasonlóságok.

Informatika:


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dal, mese, ritmus, rím, ütem, ütemhangsúlyos verselés, zeneiség;

cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, felező

tizenkettes; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, regény;

epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás,

szereplő, mellékszereplő, főhős); allegória, időmértékes verselés, versláb;

konfliktus, epizód, motívum, történetmondás; nézőpont, cselekményszál;

alliteráció, metonímia; rímelhelyezkedés, jelentés (szó szerinti és

metaforikus).

Memoriter minimuma: Petőfi Sándor: János vitéz 12 versszak

Arany János: Családi kör, 3 versszak

Petőfi Sándor: Az Alföld, 1-2. és 11-12. versszak

A továbbhaladás feltételei

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes

alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök

(testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával

egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet

utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek

szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma

fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a

cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az

ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása

elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban

és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem

megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok

képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak,

valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott

ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az

olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály

számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

6. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység/


Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre.

Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő

követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.

Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és

alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység


céljai

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással,

interaktív olvasásértéssel).

A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés,

hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának

segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos

szövegmondással.

Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a

kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező

kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes

beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas

viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése,

a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése.

A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang

kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak

(hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás

erősítése.

A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül

az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.

A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.

Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.



A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.

Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid

összefoglaló reprodukálása.

Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A

közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó,

hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása.

Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér,

idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek

létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal.

Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben

történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja

különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok

Dráma és tánc:

kommunikációs

kapcsolatteremtés,

szituációk,

helyzetgyakorlatok.

Vizuális kultúra:

vizuális kommunikáció.

Természetismeret:

Az ember értelmi

képességének, érzelmi

intelligenciájának

alapvonásai; az

(férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek)

között.

Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.

A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek

(kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek

megfigyelése, értelmezése.

A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a

következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy

példa elemzésével.

érzékszervek szerepe.

Erkölcstan:

önismeret, a személyes

kapcsolatok, a

beszélgetés jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső,

kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet,

kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás,

szövegértés

Órakeret 13

óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és

után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és

megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint

elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység


céljai

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó

szövegeken.

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos

szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és

szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok

értelmeztetése.

Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a

megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.

A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése.



A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk

felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)



Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő

hangos olvasása.

Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és

bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus

szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás,

jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb

stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás).

Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék,

utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban

(könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak

szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő

forrásokban.

A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének

követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika

felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és

Matematika;

Természetismeret:

szövegértés, a feladatok

szövegének értelmezése.

Informatika: Adatkezelés,

adatfeldolgozás,

információmegjelenítés;

internetes források

adatainak megkeresése,

csoportosítása.

Vizuális kultúra: szöveg

és kép összefüggései.

alkalmazása.

Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az

olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének

megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő

megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és

a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.

Tematikai egység/


Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák

fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének

képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,


alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a

lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg

tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság,

szövegalkotás.

A tematikai egység


céljai

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése,

javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés

módjainak fejlesztése.

Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív

szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások

megismertetése, alkalmazásának segítése.

Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai

és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.



A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az

esztétikus, olvasható kézírásra.

Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.

Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az

írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a

vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.

Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek

megfigyelése.

Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.

Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs

használata.

Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-

típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.

Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó,

távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten

túli jelentése.

Idegen nyelvek:

udvariassági

formulák, egyszerű

üzenetek

megfogalmazása a

tanult idegen nyelven.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

narratív szövegek,

történetmondás

történelmi

eseményekről,

hősökről.

Természetismeret:

anyaggyűjtés,

A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei,

hasonlóságai.

vázlatkészítés.

Vizuális kultúra:

a szöveg képe.

Informatika:

internetes

kapcsolattartó

műfajok; rajzos-

szöveges

dokumentumok

létrehozása,

átalakítása, formázása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail,

emotikon.

Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).

Tematikai egység/


Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a

szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár

használata tanári segítséggel.

A tematikai egység


céljai

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási

szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló

alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz

kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok,

normák megismertetése.

A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a

helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.)

önálló használatának kialakítása.

A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi

norma tudatosítása.



Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,

hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és

szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan.

A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak

megismerése.

A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az

írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll

és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok

segédeszközök használatával.

Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes

helyesírásra.


és állampolgári

ismeretek; Idegen

nyelvek; Vizuális

kultúra;

Természetismeret;

Informatika:

a tantárgyra jellemző

fogalmak,

tulajdonnevek,

földrajzi nevek,

digitális kifejezések

helyesírása.

Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány

fogalmak elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok,

összetett szavak tagjai.

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő

alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;

közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk

ismerete.

A tematikai egység


céljai

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak

tapasztalati úton történő fölfedeztetése.

A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések

rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése.

Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat

többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.

Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos

feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely

tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és

különbözőségek fölfedeztetése.



A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.

Az ige és főnév szemantikája. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és

hangalakja közötti összefüggés megfigyelése.

Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének,

szerkezetének, használati körének megfigyelése.

A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének

megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal.

Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések

csoportos és önálló feltárása.

Idegen nyelvek:


szókincse, néhány

állandósult

szókapcsolata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon-

és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult

szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelv szerkezete

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján

toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk

írott és beszélt szövegben.

A tematikai egység


céljai

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének

megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének

részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása.

(pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus).

A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.

Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani

viselkedésének megfigyeltetése.



A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő

megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének

részletesebb vizsgálata.

A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a

képzési módok megfigyelése.

A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:

– magánhangzók, mássalhangzók;

– magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;

– mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.

Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási

szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az

írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend,

illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás,

rövidülés.

A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd

változattól.

A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb

csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük

megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji

csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb

jellemzőinek megnevezése.

Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.

Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az

irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.

A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája,

szerkezete.

A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása

a szövegalkotásban.

A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése,

szóalkotási gyakorlatok.

A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv

hangtani, szótani szerkezetével.

Idegen nyelvek:


hangállománya,

hangtani, szótani

szerkezete.

Természetismeret:

az ember hangképző

szervei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás,

részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés; alapszófaj (ige,

főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév).

Irodalom

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Monda, rege, ballada

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás A teremtés, eredet motívuma, a régióhoz kötődő irodalmi emlékek.

A tematikai egység


céljai

A mondák, regék, balladák megismerése révén a nemzeti

hagyományok, nemzeti kultúra és öntudat, hazaszeretet fogalmainak

megértése, fejlesztése. Annak belátása, hogy e műfajok alkalmasak

arra, hogy a nemzetek megfogalmazzák önmaguk számára

hagyományaik egy-egy részletét.



Két-három magyar történeti

monda, köztük népmonda, egy

népballada és műballadaként A

walesi bárdok és még egy Arany-

ballada. Vörösmarty Mihály: Szép

Ilonka, Arany János: Rege a

csodaszarvasról.

Fejlődő vitakultúrával részvétel

különféle beszélgetésekben a

nemzeti hagyományok, nemzeti

kultúra és öntudat, hazaszeretet és

európaiság témájában.

Gyakorlatok az érvelési kultúra

sokágúvá fejlesztésére.

A mondákban szereplő, hasonló

motívumok megfigyelése és

összevetése.

Az érvek csoportosítása és

szembeállítása.

A témával adekvát területekről

indokok, magyarázatok,

bizonyítékok keresése.

Arany János egy balladájának

és egy népballada részletének


Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

a magyar nép eredete

és vándorlása.

Vizuális kultúra:

a honfoglaláskori

művészet.

Természetismeret:

ember és természet

kölcsönhatása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Monda, rege, ballada, hagyomány, nemzeti hagyomány, nemzeti kultúra,

hazaszeretet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Összehasonlítási gyakorlatok: mese, monda

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Mesék, mondák.

A tematikai

egység nevelési-


A valóságból kiinduló és a valósághoz csak lazábban kötődő kisepikai

alkotások megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás

és az általánosított jegyek összehasonlítása.



A mesék és mondák realitásának,

fantasztikumának,

cselekményalakításának,

helyszíneinek, szereplőinek

két-három alkotás megismerése

mindkét összevetendő

műcsoportból.

Tanári segítséggel közös


és állampolgári

ismeretek:

a magyar történelem

összevetése a hatás és az

elbeszélésmód szempontjából

(pl. ezen mondákon keresztül:

Timaffy László: A Duna meséje,

Lengyel Dénes: Munkács vára,

Komjáthy István: Miért

haragszik a Balaton; illetve pl.

ezen meséken keresztül: Az őzfiú,

A muzsikáló ezüstkecske, A

deákból lett király).

jellemzők kiemelése a konkrét

művekből.

A közös jellemzők összevetése a

másik műcsoport közös

jellemzőivel.

néhány mondaköre.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Valóság, fantasztikum, fikció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Arany János: Toldi

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő költemény.

A tematikai egység


céljai

Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett

kérdések megvitatásával (pl. bűn-bűnhődés-elégtétel, megküzdés a

nehézségekkel, hősiesség, bátorság, becsület).

A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség

fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai;

magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs és az esztétikai

érzék fejlesztése.


minimunkövetelmények

Kapcsolódási pontok

Emberi kapcsolatok,

konfliktusok, lélekábrázolás a

Toldiban.

Toldi Miklós helyzete, tettei,

magatartása (értelmezés,

jellemzés); kapcsolatai,

konfliktusai (elemzés).

Arany lélekábrázolása

(családi kapcsolatok; bűn és

megtisztulás).

A történetmondás eszközei –

szerkezeti, előadásmódbeli,

nyelvi sajátosságok.

A már tanult fogalmak alkalmazása,

és jelentésük értelmezi

(ütemhangsúlyos verselés,

bonyodalom stb.).

A Toldi-család viszonyairól

beszélgetve saját dilemmák

megfogalmazása a családi élettel

kapcsolatban.

A beszélő és az elbeszélő

szerepének elkülönítése. A cselekmény kisebb-nagyobb

részeiről, illetve egészéről áttekintő

összefoglalás, a jelenetek

fontosságának, jelentőségük

mibenlétének megvilágítása szóbeli

és írásbeli megfogalmazásokban; a

szereplők megnevezése,

megfigyelése, jellemzése.

A Toldi meghatározott részletének


Informatika:

adatok keresése Arany

Jánosról.

Vizuális kultúra:

a középkori művészet

jelentősebb emlékei

Magyarországon.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mottó, páros rím, hangsúly, tiszta rím és asszonánc, beszélő, elbeszélő,

próbatétel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tematikus-motivikus összevetési gyakorlatok

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Arany János: Toldi.

A tematikai

egység nevelési-


A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma,

helyzet összevetése a mindennapi tapasztalattal.

Ismeretek Fejleszési követelmények


Emberi élethelyzetek

felidézése és elemzése a Toldi

jelenetei kapcsán, pl.

társadalmi különbségek (hé,

paraszt…), kiszakadás a

családból (Miklós eltávozik),

hit és hitetlenség (23-24.

ének), képmutatás (György a

király előtt) stb.

Csoportmunkában vagy tanári

irányítással tematikus

kristályosodási pontok kiragadása

a történetfolyamból.

A történetben megragadható

téma, tematika, motívum

megnevezése, fogalmi körülírása.

A műben tematizált és fogalmilag

megragadott életkérdés, dilemma,

helyzet összevetése mindennapi

tapasztalatokkal, más emberekre

vonatkozó megfigyelésekkel.

Erkölcstan:

kortársi csoportok,

néhány drámai

élethelyzet serdülőkorban

és felnőttként.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Határhelyzet, döntési helyzet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Hősök a történetmondás műfajában

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Mesék, elbeszélések, mondák olvasása, feldolgozása.

A tematikai egység


céljai

A regények világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok

felismerése. Jellemek és sorsok azonosítása. Az önismeret fejlesztése a

főbb karakterek jellemzése révén.

A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján olyan erkölcsi

értékek, mint a kötelességtudat, a munka, az áldozathozatal, a kitartás, a

segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség megbecsülése, a megküzdés

képességének fejlesztése.

Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése az Egri csillagokban

fölvetett kérdések megvitatásával (pl. hősiesség, bátorság, becsület,

kitartás, hűség, leleményesség).



Elbeszélő költeményként

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi,

regényként Gárdonyi Géza: Egri

csillagok továbbá kortárs vagy

klasszikus ifjúsági regények,

vagy azok részletei.

Helyzetek, kalandok,

konfliktusok, a regény világát

felidéző írói eszközök,

ismétlődő motívumok. Jellemek

A hosszabb művek

terjedelmesebb cselekménye

lényegének kiemelése és

rendszerezése is

vázlatkészítéssel, az adatok

csoportosításával.

Az olvasott történet részleteinek

megjelenítése drámajáték-

helyzetek megalkotásával,

dramatizálással,

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

irodalmi művek

megjelenése a

filmművészetben, a

Lúdas Matyi rajzfilmen.

és sorsok. improvizációval, utánzással.

A cselekmény utólagos

felidézése is a tanult

szakkifejezések használatával

(konfliktus, bonyodalom,

tetőpont stb.), a szereplők

jellemzése, kapcsolatrendszerük

feltárása.

Az Egri csillagok egy

részletének szöveghű felidézése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Történelmi regény, jellemzés, leírás, párbeszéd, monológ, konfliktus,

bonyodalom, tetőpont.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Regényhősök összehasonlítása

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Gárdonyi Géza: Egri csillagok.

A tematikai egység


céljai

Regények hőseinek jellemzése, jellemvonásaik, illetve személyiségük

– értékeléssel vagy értékelés nélkül – összevetése más művek

karaktereivel.



A Gárdonyi-mű és más regények

hőseinek párhuzamos jellemzése

és szembeállítása (pl. ezekből a

regényekből: Harper Lee: Ne

bántsátok a feketerigót!, Christine

Nöstlinger: A cseregyerek,

Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a

Palánk utcában, Gion Nándor:

Postarablók).

Az elemzés tárgyául választott

karakter műbeli felbukkanásainak

megfigyelése.

A rá vonatkoztatható információk

összegyűjtése.

Következtetéseket levonása

tetteiből, szavaiból, az elbeszélő

és más szereplők rá vonatkozó

állásfoglalásaiból.

A következtetések összefoglalása

és listázása minőségjelzős

szerkezetekben.

Vizsgálódása eredményének

összevetése más szereplők

ugyanilyen elemzésével.

Erkölcstan:

személyiségvonások,

lelkiismeret, szándék,

konfliktus, döntés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Jellem, jellemvonás, jellemzés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Képek és formák a költészetben

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás Különféle műfajú lírai művek korábbi olvasmányokból.

A tematikai egység


céljai

A lírai formanyelv sokféleségének megismerése, képiség, zeneiség,

szerkezet eszközeinek felismerése. Lírai alkotások elemzése,

érzelmekárnyalt kifejezése, az empátia fejlesztése.



Lírai alkotások elemzése A lírai formanyelv Ének-zene:

különböző korokból, beleértve a

régi magyar irodalmat,

nevezetesen Csokonai: A

Reményhez, Janus Pannonius:

Pannónia dicsérete, továbbá

néhány lírai mű a más korokból

(például: Balassi Bálint),

valamint a 20–21. század

magyar költészetéből is (a

kortársak közül például Lackfi

János, Varró Dániel).

sokféleségének bemutatása

példákon keresztül, írásbeli és

szóbeli ismertetésekben pedig

egyre gyakorlottabb rámutatás a

képiség, a zeneiség, a szerkezet

változataira, eltéréseire és

hasonlóságaira.

Az irodalmi művekben

megjelenített érzelmek,

motívumok visszaadása mind

többször saját szavakkal, mégis

szakszerűen használva a

kulcsfogalmakat. A művek

megismerése, megértése során

különböző olvasási stratégiák

alkalmazása.

Csokonai Vitéz Mihály A

Reményhez és Janus Pannonius

Pannónia dicsérete című

verseinek szöveghű felidézése.

énekelt versek.

Vizuális kultúra:

az építészeti, a

képzőművészeti, a tárgyi

kultúra példái a késő

középkori, kora újkori

Magyarországon.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kompozíció, refrén, rímtípus, költői öntudat, tartalom, forma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak

jellemzői

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet.

A tematikai

egység nevelési-


A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle

szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása.



Az 5–6. évfolyamon megismert

művek feldolgozása kapcsán: a

jellemzés tartalmi és formai

követelményei, az elbeszélés, a

leírás sajátosságai, az

egyszerűbb dialogikus

formák, dramatikus

népszokások tipikus jegyei.

A tematikai egységben szereplő

szövegműfajok rutinos

megkülönböztetése, és ilyenek

alkotása is.

A különféle irodalmi művekben

olvasottak önálló reprodukálása

elbeszélésben, leírásban,

jellemzésben.

A szövegműfajok

különbségeinek érzékelése, és

megnyilatkozásokban számadás

ezekről a különbségekről.

Dráma és tánc:

dramatikus népszokások.

Vizuális kultúra:

népművészet tárgyi

emlékei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Műnem, líra, epika, dráma, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés.

Tematikai egység/


Órakeret

7 óra


A tematikai

egység nevelési-


Az 5–6. évfolyam tematikai egységeihez kapcsolódva fogalmak

megértése és aktív használata a különböző művekről való szóbeli és

írásos megnyilatkozásokban. Az absztrakciós képesség, a fogalmi

gondolkodás fejlesztése. (A jelzett órakeret arányosan elosztható az

egyes tematikai egységek között.)



Elbeszélő és lírai művek,

amelyekkel kapcsolatban a

fogalmak felmerülnek.


fogalomhasználat.

A művekről beszélve, beszélgetve a

fogalmak értő használata.

A fogalomhasználatot segítő szótár-

és lexikonhasználat.

Vizuális kultúra; Ének-

zene:

fogalmak,pl.

látványelemzés,

kompozíció, szín,

kontraszt, variáció;

zenei műfajok, zenei

elemek, pl. tempó,

karakter, dallam,

hangszín, dinamika,

tonalitás, formai

megoldások.

Természetismeret:

körfolyamatok,

ciklusok, események

ismétlődése,

felépítésbeli

hasonlóságok.

Informatika:


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dal, mese, ritmus, rím, ütem, ütemhangsúlyos verselés, zeneiség;

cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, felező

tizenkettes; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, regény;

epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont,

megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős); allegória, időmértékes

verselés, versláb; konfliktus, epizód, motívum, történetmondás; nézőpont,

cselekményszál; alliteráció, metonímia; rímelhelyezkedés, jelentés (szó

szerinti és metaforikus).

Memoriter minimuma: Arany János: Toldi, Előhang és további 4 versszak

Arany János: A walesi bárdok első hat versszak


A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz

alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és

nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól

olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő

ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma

megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma,

műfaj.

Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők,

a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés,

képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt

olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos

megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített

élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.

Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a

szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.

Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése

a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült

lexikonok használatában.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos

ciklus végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően

megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi

jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek

megértésére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési

módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban

(elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni.

Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

Képes az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek

globális (átfogó) megértésére, a szövegből az információk visszakeresése

mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat

alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és

ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és

korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját

módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító

stratégiát találni, és azt alkalmazni.

A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév,

határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános

jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási

szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.

A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív

szókincsében is alkalmazni.

A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni

címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a

népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a

mese és a monda között. El tudja különíteni a rímes, ritmikus szöveget a

prózától. Meg tudja nevezni, melyik műnem mond el történetet, melyik

jelenít meg konfliktust párbeszédes formában, és melyik fejez ki érzést,

élményt. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a

felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-

négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást

megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A

walesi bárdokban rejlő allegóriát, és meg tudja világítani 5–6 mondatban

az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb

versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze

tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A

Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a

regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán,

tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni

számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és

könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a

konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert

történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes

néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és

metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a

következő fogalmakról: líra, epika, dráma, epizód, megszemélyesítés,

ballada. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt,

amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: dal, rím, ritmus,

mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű

felidézésére.

Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani

erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi

ítéleteit.

7–8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a

már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása,

hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése

(azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén

nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá

kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult

ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és

szövegépítő eljárásokkal.

Mire eljutottak a tanulók a 78. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János

vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb

regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy

legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál.

Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel

megáldott művészek örökítettek ránk, és amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a

mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl

az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a

művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében

is képesek legyenek szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele

ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos

serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és

a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg

célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a

képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.

Ennek megfelelően 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség

szempontjából a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál,

hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai

eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat,

hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a

beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes

alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem

ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már

nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és

ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a

lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek

jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a

beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal.

Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő

vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális,

történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi

hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

7. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység/


Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet;

beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus,

testtartás, távolság, külső megjelenés.

A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód,

kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel

formái.

A tematikai egység


céljai

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák

fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek

tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.

Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a

helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs,

nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési

sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti

identitás erősítése.

A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó

attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.

A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és

hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.



Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a

beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.

A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a

tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.

Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben,

vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása

a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.

Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi,

baráti) helyzetekben.

A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés,

vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés,

kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő

beszédmód, szókincs használata.

Minden tantárgy:

felszólalás, kiselőadás,

(ünnepi) beszéd,

részvétel

beszélgetésben,

vitában.

Vizuális kultúra:

szöveg és kép

kapcsolata a vizuális

médiumokban.

Dráma és tánc:

kifejező szövegmondás

dramatikus játékban.

Ének-zene:

beszédhang, énekhang,

beszédtempó, ritmus.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás,

köszöntő, ünnepi beszéd.

Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.

Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás,

előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása

különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba

felismerése, korrigálása.

A tematikai egység


céljai

Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák

(intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.

A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák,

információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása

nyomtatott és elektronikus szövegekben.

Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes

információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség

szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő

manipulációk felismerésének képességének fejlesztése.





A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb

technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív

olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.

A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.

A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív

olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem

folyamatos szövegeken.

Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák

összefüggéseinek felfedése, értelmezése.

Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,

a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdése.

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok

szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.

Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.

Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.

Minden tantárgy:

az egyes tantárgyakban

olvasott szövegek

feldolgozásának

tantárgyi sajátosságai.

Informatika:

keresési ismeretek

alkalmazása.

Vizuális kultúra:

ábrák, képek,

illusztrációk

értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,

szövegfeldolgozás.

Tematikai egység/


Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal.

Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok,

példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és

forrásainak felhasználásával.

A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás

folyamatközpontúságának alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai

kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége,

a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,


alkalmazása stb.

Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a

műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.

Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő

kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.

A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.

A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek,

következményeinek elemző megismerése, megvitatása.



A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus

szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos

jelölése.

Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás

(hír, interjú, riport, tudósítás).

A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása,

törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.

Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés,

jellemzés, vélemény.

Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online

felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).

Informatika:

a szövegszerkesztő

programok lehetőségei.

Vizuális kultúra:

tipográfia ismeretek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment,

blog; önéletrajz.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,

hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás

folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő

helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési

képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak

írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek

leggyakoribb szabályainak megismertetése.

A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása,

az értelemtükröztető rendszer megismertetése.



A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle

írásbeli műfajokban.

Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.

A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő)

írásmódja.

Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése,

alkalmazása.

Informatika:

a helyesírási ellenőrző

programok.

Vizuális kultúra:

tipográfiai ismeretek –

esztétikus és célszerű

íráskép.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont,

gondolatjel).

Egyenes, szabad függő, függő idézet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,

melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi,

melléknévi, határozószói igenév.

Mondatfajták típusai, használatuk.

A tematikai egység


céljai

A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és

szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának

felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi

kommunikációban.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.

A szóalkotási módok megismertetése.

A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök

tudatosítása.



A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták,

szövegszervező ereje.

Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a

kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.

A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó

viszonyszók és mondatszók.

A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és

alkotásuk.

A mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk

kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.

Mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik,

vonzatok.

A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai.

A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése

szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos

Vizuális kultúra:

vizuális

kommunikáció, a

vizuális közlések

felépítése.

Idegen nyelvek:


szóalkotása.

szóalkotás-képzéssel, összetétellel.

Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.

Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és

bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.

Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos,

mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).

Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.

Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.

Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

Irodalom

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Klasszikus és kortárs lírai alkotások

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Műnemek: líra, dráma, epika.

A tematikai egység


céljai

Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi

kérdések megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére.

A tematikai egység feldolgozása során fejlődik a formaérzék, a szókincs

mellett az érzelmek kifejezésének képessége, valamint a mások

helyzetébe történő beleélés, az empátia.



Különféle témájú lírai

alkotások a klasszikus és

kortárs lírából, a magyar és a

világirodalomból, ezen belül

konkrétan Arany János:

Szondi két apródja és még

egy műve. (Választható pl.

József Attila, Radnóti Miklós,

Weöres Sándor, Tóth

Krisztina, Borbély Szilárd,

Szőcs Géza, Határ Győző,

Szilágyi Domokos).

A lírai formanyelv (szerkezeti

változatok, szókincs, a képiség

eszközei) elemeinek megismerése, a

művek elemzése során a fogalmak

használata.

Írásbeli és szóbeli közlésekben utalás

arra, hogy a lírai művekbe is

vegyülhet időnként epikus jelleg,

szerepjáték, helyzetdal esetén

vegyülhet bele imitált jelleg, drámai

monológ esetén pedig drámaiság.

Egy József Attila-mű és egy Radnóti-

mű szöveghű felidézése.

Informatika:

elektronikus

felületeken szerzők,

alkotások keresése.

Dráma és tánc:

kifejező

szövegmondás,

szerepjáték.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Lírai kifejezésmód, történelmi motívum, keretes szerkezet, konfliktus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Lírai műfajok

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Korábban tanult lírai és átmeneti műfajok: dal, ballada.

A tematikai egység


céljai

Lírai műfajok egyszerű meghatározása, a meghatározás elemeinek

szövegpéldákkal történő illusztrálása, a könnyebben besorolható

olvasott művek műfaji azonosítása.



Különböző korok lírai

alkotásainak felidézése.

Műfajok megnevezése: dal,

elégia, óda, himnusz,

epigramma, helyzetdal, költői

levél, ars poetica. Jellemzőik

összefoglalása.

Rendszerszemlélet alkalmazása: a dal

egyszerű, egynemű érzéseket

kifejező, énekelhető vers, az elégia

értékhiányos állapotot és szomorú

belenyugvást tükröző költemény, az

óda emelkedett hangvételű,

ünnepélyes, gondolati elemet is

tartalmazó vers;

továbbá, hogy a himnusz ezen belül

istenséget szólít meg általában kérés,

Ének-zene:

zenehallgatás, zenei

műfajok, tipikus zenei

elemek; megzenésített

versek.

indoklás formájában, az epigramma

rövid, csattanós költemény, a

helyzetdal a szerepjáték egy neme, a

költői levél létező és megnevezett

személyhez szól, az ars poetica költői

hitvallás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars

poetica.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Összehasonlítási gyakorlatok: klasszikus lírai műfajok és

modern kifejezésformák

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Lírai műfajok.

A tematikai

egység nevelési-


A klasszikus és a mai líra kifejezésformáinak megismerése, az eltérések

felismertetése, az érzelmek hiteles kifejezésének, a megszólalásmód

képességének fejlesztése.



Korábban megismert

klasszikus lírai művek

összevetése kortárs

alkotásokkal (pl. Tandori

Dezső: A versreszelő, Szakács

Eszter: „Boldog, szomorú

dal”, Ágai Ágnes: A

titkokat…, Kukorelly Endre:

A szerelem romjai, Csukás

István: A sínen ül egy fehér

nyúl, Petri György:

Nagymama).

A szókincs, stílus, mondatszerkezet

eltéréseinek észrevétele.

A tematika jellegzetes eltéréseinek

elemzése.

A hangulat, hangnem, világkép

eltéréseinek megfigyelése.

Ének-zene:

kortárs zene;

ritmusérzék, dallami

készségek,

többszólamú és

harmonikus hallás,

formaérzék.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Modalitás, hangnem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Nézőpont, cselekmény.

A tematikai egység


céljai

Az irodalmi élmény megosztásának fejlesztése.

Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet,

együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi

választások értelmezésének fejlesztése.

A novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj világos

megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete,

annak átlátása, hogy miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a

novellairodalomban.



Anekdotikus történetek,

kisepikai alkotások a magyar

és a világirodalom különböző

Mind pontosabb ismeretek szerzése

arról, hogyan illeszkedik az epika és

a kispróza tágabb körébe az

Vizuális kultúra:

vizuális

„történetmondás” (pl.

korszakaiból, különös

tekintettel Mikszáth Kálmán

novelláira, elbeszéléseire.

Néhány novella és elbeszélés

feldolgozása, értelmezése.

elbeszélés és a novella.

Olvasmányok összevetésével a

novella és az elbeszélés jegyeinek

felismerése, a két műfaj

megkülönböztetése.

Az anekdotikus mesélés fogalmának

ismerete, megértése, annak átlátása,

miért játszhat gyakran szerepet az

anekdota a novellairodalomban.

Az osztállyal kooperálva a jellemek

elemzése, és ennek kapcsán az

önismeret fejlesztése.

festészet, film).

Dráma és tánc:

történetmondás,

cselekmény előadása,

narratív formák

dramatizálása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Anekdota, mesélő, elbeszélő, novella, elbeszélés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kortárs novellák

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Kisepikai műfajok.

A tematikai

egység nevelési-


A klasszikus és a mai kisepika kifejezésformái eltéréseinek

megfigyeltetése. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése.




Korábban megismert

klasszikus kisepikai művek

összevetése kortárs

alkotásokkal, pl. Háy János: A

kéz, Békés Pál: Ottília, Az

ólomkatona, Lázár Ervin: A

csomag, A tolvaj.

A szókincs, stílus,

mondatszerkezet eltéréseinek

megfigyelése, megnevezése.

A tematika jellegzetes

eltéréseinek elemzése.

A hangulat, hangnem,

világkép eltéréseinek

megfigyelése.

Vizuális kultúra:

példák változó

kifejezésmódokra.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Töredékesség, torzó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A regény változatai

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Konfliktus, kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő,

mellékszereplő, főhős.

A tematikai egység


céljai

Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi

kérdések megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére.

Az olvasott regények műfaji, szerkezeti, elbeszélésmódbeli, tematikus

jegyeinek elkülönítése.



Magyar történelmi események

és korszakok megidézése az

irodalomban, Jókai Mór,

Mikszáth Kálmán és mások

Az olvasott művek műfaji

jegyeinek, felépítésének,

elbeszélésmódjának megfigyelése, a

szereplők azonosítása, jellemzése,


és állampolgári

ismeretek:

1848-49 története.

műveiben. Jókai Mór: A

kőszívű ember fiai, Mikszáth

Kálmán: Szent Péter

esernyője.

A kőszívű ember fiaiban

szereplő apa- és anyafigura,

testvérek kapcsolata,

konfliktusa.

kapcsolatrendszerük elemzése; a

konfliktusok mibenlétének feltárása.

Beszélgetések, szerepjátékok a

történetek határhelyzeteiről és

döntési kényszereikről.

Szóbeli, írásos beszámolók,

elemzések az olvasott művekről, a

cselekményt alkotó elemekről,

helyszínekről és időkezelésről, a

szereplők viszonyairól,

érzelmeikről, konfliktusaikról.

Vizuális kultúra:

történeti festészet a 19.

században. A regények

filmes adaptációi.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Regény, regénytér, regényidő, regényszerkezet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Cselekményalakítás és jellemábrázolás a kortárs

ifjúsági regényekben

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Jókai- és Mikszáth-regények.

A tematikai egység


céljai

A cselekményalakítás eszközeinek megismerése, különböző

jellemtípusok értékelése.



Egyfelől a Jókai- vagy a

Mikszáth-mű, másfelől

kortárs ifjúsági regények

cselekményalakításának és

jellemábrázolásának

összevetése (pl. ezen

műveken keresztül: Scott

O’Dell: Kék delfinek szigete,

Virginia C. Andrews:

Vadvirágok, Nick Hornby:

Fociláz, Jon Krakauer: Út a

vadonba, Anthony Horowitz:

A kettes számú közellenség).

A mikrocselekvések jellegének

megfigyelése.

A mikrotörténésekből kialakuló ívek,

szerkezeti egységek felépülésének

elemzése.

A jellemek egyszerű, illetve összetett

mivoltának, az érzelmek, érzések

ábrázolásának értékelése.

Vizuális kultúra:

a filmes elbeszélés,

filmes adaptáció,

filmműfajok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adaptáció, bestseller.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Művek a reformkor irodalmából

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás Petőfi Sándor több műve, Arany János több műve, Vörösmarty Mihály:

Szép Ilonka.

A tematikai egység


céljai

A nemzeti jelképpé vált alapművek megismerése (Kölcsey: Himnusz;

Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal stb.). Annak fölfedezése,

hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a reformkorban.

Rendszerezett ismeretek megszerzése a reformkori irodalmi élet főbb

szereplőiről, fórumairól, a korszak kiemelkedő jelentőségének

megértetése.



Olvasmányok a reformkor

irodalmából, különös

tekintettel Kölcsey Ferenc:

Himnusz, Parainesis (egy

részlet), Petőfi Sándor:

Nemzeti dal, Szeptember

végén, és Vörösmarty

Mihály: Szózat című művére.

Legalább három további

alkotás, például István

öcsémhez, Reszket a bokor,

mert…, Egy gondolat bánt

engemet.

A Himnusz és a Szózat

utalásainak értelmezése közös és

önálló munkában egyaránt,

rámutatás kompozíciós

elemeikre, szövegük rögzítése

memoriterként.

Ismertetés a tanult Petőfi-művek

tematikai és műfaji

különbségeiről, életrajzi és

történelmi beágyazottságukról.

Kölcsey Husztjának,

Himnuszának, Vörösmarty

Szózatának szöveghű felidézése.

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek:

tájékozódás időben és

térben; a reformkor;

történelmi idő, történelmi

nézőpont.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Retorika, variáció, kontraszt, ellentétes párhuzam.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Művek a Nyugat három nemzedékének irodalmából

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Lírai szerkezet, lírai én, metafora, metonímia.

A tematikai egység


céljai

A magyar irodalom több kanonikus művének (pl. A Dunánál, Nem

tudhatom…, ) megismerése, a nyelvi-kulturális identitás alakítása.

Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a

Nyugat folyóirat működése által. A Nyugat korszakában született

művek közötti hasonlóságok és az egyedi vonások felismerése. A

koreszmék, életérzések hatásainak megismerése a műalkotásokban.

Különösen a korszak epikus művei alkalmat adnak erkölcsi kérdések

megvitatására, magatartásformák és cselekedet moticációk

megfigyelésére.



Szépirodalmi alkotások a

Nyugat három nemzedékének

korából. Ady Endre: Párisban

járt az Ősz, és még két vers;

József Attila: Csöndes estvéli

zsoltár; Kosztolányi Dezső lírai

alkotása; További lehetőségek:

Karinthy Frigyes: Tanár úr

kérem (egy részlet); Irodalom

Ringató, Rejtelmek, Szeretném,

ha szeretnének, Babits Mihály,

Tóth Árpád, Illyés Gyula, Juhász

Gyula egy-két műve.

Mind gyakoribb és mind

igényesebb formájú vállalkozás

a szövegek, irodalmi művek

strukturális és tartalmi

szempontú elemzésére, az

összefüggések felismerésére és

értelmezésére, jól alkalmazva a

megfelelő terminusokat, és

felismerve jelentőségüket,

szerepüket.

A lírai művek szépségeszménye

kapcsán a testi-lelki egészség és

betegség motívumának

tudatosulása.

Egy Ady- és egy Kosztolányi-


Vizuális kultúra: a

szecesszió és az

avantgárd művészete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Paródia, tárgyias líra, epikus-balladás vers, elégia, óda, karcolat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egy drámai mű feldolgozása

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Dramatikus népszokások, párbeszéd, szereplő, mellékszereplő, főhős,

konfliktus, bonyodalom, tetőpont.

A tematikai egység


céljai

A drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok,

cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmezése.

A színház és dráma világának hatékony eszközrendszere a lelki

egyensúly megtartásában. Az érzelmek kifejezése, a társas viselkedés

különböző jellemzőinek megfigyelése, az empátia fejlesztése.



Legalább egy dráma (vígjáték,

színmű) feldolgozása, lehetőség

szerint megtekintése; a szöveg és

az előadás összehasonlítása.

Drámajáték az irodalomórán.

Különböző szereplő- és

embertípusok megjelenítése

közös játékokban pl. a tartás- és

járásmód, gesztusok, mimika

megfigyelését követően.

Improvizáció a megismert drámai

konvenciók és színházi

formanyelv elemeinek

alkalmazásával.

A komikum, a humor tartalmi és

nyelvi jellemzőinek megismerése.

A monológ és a dialógus

szerepének megkülönböztetése, a

drámában, drámajátékban szöveg

és a mozgás kapcsolatának, a

szándék és a feszültség

jelentőségének felismerése.

Egy drámarészlet szöveghű

felidézése.

Vizuális kultúra;

Dráma és tánc:

a színpadkép

látványterve alapján

díszletek, jelmezek és

kellékek készítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dialógus, díszlet, drámai szerkezet, felvonás, feszültség, fordulópont,

helyzet, helyzetkomikum, humor, jelenet, jellemkomikum, jelmez,

komédia, komikum, konfliktus, monológ, rendezői utasítás; szándék,

szerep, szereplők kapcsolata, színmű, szöveg és mozgás, tetőpont,

tragédia.

Memoriter minimum:

Kölcsey Ferenc: Himnusz ,

Vörösmarty Mihály: Szózat


Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás,

hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény

megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs

beszédpartnerekkel.

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás,

szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép.

Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek

szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai

alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A

szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok

összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás,

képiség) stíluseszközeinek felismerése,. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz,

cselekményvázlat írása.

Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták

biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult

nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a

tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának,

az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási

szótár önálló használata.

A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához

ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak

felhasználásával.

Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző

beszélgetésekben.

8. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység/


Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet;

beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus,

testtartás, távolság, külső megjelenés.

A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód,

kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel

formái.

A tematikai egység


céljai

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák

fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek

tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.

Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a

helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs,

nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési

sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti

identitás erősítése.

A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó

attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.

A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és

hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.



Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a

beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.

A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a

tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.

Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben,

vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása

a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.

Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti)

helyzetekben.

A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés,

vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés,

kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő

beszédmód, szókincs használata.

Minden tantárgy:

felszólalás, kiselőadás,

(ünnepi) beszéd,

részvétel

beszélgetésben,

vitában.

Vizuális kultúra:

szöveg és kép

kapcsolata a vizuális

médiumokban.

Dráma és tánc:

kifejező szövegmondás

dramatikus játékban.

Ének-zene:

beszédhang, énekhang,

beszédtempó, ritmus.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás,

köszöntő, ünnepi beszéd.

Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.

Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás,

előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása

különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba

felismerése, korrigálása.

A tematikai egység


céljai

Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák

(intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.

A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák,

információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása

nyomtatott és elektronikus szövegekben.

Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes

információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség

szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő

manipulációk felismerésének képességének fejlesztése.





A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb

technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív

olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.

A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.

A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív

olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem

folyamatos szövegeken.

Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák

összefüggéseinek felfedése, értelmezése.

Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,

a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdése.

A különböző forrásból származó információk megadott

szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés

levonása.

Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.

Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.

Minden tantárgy:

az egyes tantárgyakban

olvasott szövegek

feldolgozásának

tantárgyi sajátosságai.

Informatika:

keresési ismeretek

alkalmazása.

Vizuális kultúra:

ábrák, képek,

illusztrációk

értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,

szövegfeldolgozás.

Tematikai egység/


Órakeret

7 óra

Előzetes tudás

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal.

Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok,

példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és

forrásainak felhasználásával.

A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás

folyamatközpontúságának alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai

kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége,

a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,


alkalmazása stb.

Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a

műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.

Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő

kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.

A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.

A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek,

következményeinek elemző megismerése, megvitatása.



A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus

szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos

jelölése.

Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív

szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás).

A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása,

törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.

Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés,

jellemzés, vélemény.

Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online

felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).

Informatika:

a szövegszerkesztő

programok lehetőségei.

Vizuális kultúra:

tipográfia ismeretek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg,

komment, blog; önéletrajz.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,

hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás

folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő

helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési

képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak

írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek

leggyakoribb szabályainak megismertetése.

A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása,

az értelemtükröztető rendszer megismertetése.



A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle

írásbeli műfajokban.

Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.

A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő)

írásmódja.

Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése,

alkalmazása.

Informatika:

a helyesírási ellenőrző

programok.

Vizuális kultúra:

tipográfiai ismeretek –

esztétikus és célszerű

íráskép.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont,

gondolatjel).

Egyenes, szabad függő, függő idézet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret

29 óra

Előzetes tudás

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,

melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi,

melléknévi, határozószói igenév.

Mondatfajták típusai, használatuk.

A tematikai egység


céljai

A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és

szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának

felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi

kommunikációban.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.

A szóalkotási módok megismertetése.

A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök

tudatosítása.



A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták,

szövegszervező ereje.

Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a

kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.

A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó

viszonyszók és mondatszók.

A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és

alkotásuk.

A mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk

Vizuális kultúra:

vizuális

kommunikáció, a

vizuális közlések

felépítése.

Idegen nyelvek:


szóalkotása.

kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.

Mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik,

vonzatok.

A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai.

A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése

szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos

szóalkotás-képzéssel, összetétellel.

Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.

Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális

és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.

Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos,

mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).

Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.

Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.

Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A nyelv állandósága és változása

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.

A tematikai egység


céljai

A mai és a korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése.

A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának

megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken.




A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi

és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése

különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon.

Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány

jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.

A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.

A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése,

összehasonlítása.

A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek

között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai

példákkal.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

a magyarság

történetének kezdetei.

Ének-zene:

régi és új stílusú

népdalok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád.

Irodalom

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az irodalom nagy témáiból

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Olvasott elbeszélő művek, lírai alkotások.

A tematikai egység


céljai

Korokhoz kötődő, ismétlődő témák, kérdésfelvetések felismerése;

eligazodás az irodalom kronológiájában és topográfiájában. Hasonló

témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása, néhány alapvető

irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Az elbeszélő és az

elbeszélésmód változatainak tudatos elkülönítése.



Regények, regényrészletek,

elbeszélések, lírai alkotások a

magyar és a világirodalom

visszatérő nagy témáit

feldolgozó irodalmi alkotások

köréből (ifjúkor és felnőtt kor,

társas kapcsolatok, utazás,

identitás stb.), különös

tekintettel Tamási Áron:

Ábel a rengetegben című

regényére.

A mindentudó és a tárgyilagos

elbeszélői szerep elkülönítése a

különböző művekben.

A főbb karakterek elemzése során

a saját önismeret fejlesztése.

Annak értése, hogy az

elbeszélésmód a szöveg bizonyos

részeiben közvetlen, másutt

(párbeszédben, levélrészletben,

belső monológban stb.) közvetett

is lehet, sőt a művekre

alkalmanként egészében is

jellemző egyik vagy másik

elbeszélésmód.

Egyre magabiztosabb eligazodás

az irodalom kronológiájában és

topográfiájában, a helyi

hagyományokban, irodalmi

emlékekben.

Növekvő gyakorlottság hasonló

témájú, azonos műfajú művek

összehasonlításában, valamint

néhány alapvető irodalmi téma és

motívum jelentésének

elemzésében.


és állampolgári

ismeretek:

Erdély a történelemben,

különösen a 20.

században.

Vizuális kultúra:

személyes érzelmek,

hangulatok kifejezése

vizuális kifejezőeszközök

segítségével. Jellemző

képi motívumok,

szimbólumok.

Földrajz:

Magyarország és a

Kárpát-medence, tájak,

tájegységek, térképek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélésmód, elbeszélő, narrátor, imitált, közvetlen, mindentudó

elbeszélő, tárgyilagos elbeszélő.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Művek a Nyugat három nemzedékének irodalmából

Órakeret

13 óra

Előzetes tudás Lírai szerkezet, lírai én, metafora, metonímia.

A tematikai egység


céljai

A magyar irodalom több kanonikus művének (pl. A Dunánál, Nem

tudhatom…, ) megismerése, a nyelvi-kulturális identitás alakítása.

Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a

Nyugat folyóirat működése által. A Nyugat korszakában született

művek közötti hasonlóságok és az egyedi vonások felismerése. A

koreszmék, életérzések hatásainak megismerése a műalkotásokban.

Különösen a korszak epikus művei alkalmat adnak erkölcsi kérdések

megvitatására, magatartásformák és cselekedet moticációk

megfigyelésére.



Szépirodalmi alkotások a

Nyugat három nemzedékének

korából. Ady Endre: Párisban

járt az Ősz, és még két vers;

József Attila: A Dunánál;

Karinthy Frigyes: Tanár úr

kérem (egy részlet);

Kosztolányi Dezső két novellája

és két lírai alkotása; Móricz

Zsigmond egy novellája,

Radnóti Mikós: Nem tudhatom…

és még egy mű, Szabó Lőrinc

egy mű. További lehetőségek:

Ringató, Rejtelmek, Szeretném,

ha szeretnének, Babits Mihály,

Tóth Árpád, Illyés Gyula, Juhász

Gyula egy-két műve.

Mind gyakoribb és mind

igényesebb formájú vállalkozás

a szövegek, irodalmi művek

strukturális és tartalmi

szempontú elemzésére, az

összefüggések felismerésére és

értelmezésére, jól alkalmazva a

megfelelő terminusokat, és

felismerve jelentőségüket,

szerepüket.

A lírai művek szépségeszménye

kapcsán a testi-lelki egészség és

betegség motívumának

tudatosulása.

Egy Ady- és egy Kosztolányi-


Vizuális kultúra: a

szecesszió és az

avantgárd művészete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Paródia, tárgyias líra, epikus-balladás vers, karcolat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egy drámai mű feldolgozása

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Dramatikus népszokások, párbeszéd, szereplő, mellékszereplő, főhős,

konfliktus, bonyodalom, tetőpont.

A tematikai egység


céljai

A drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok,

cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmezése.

A színház és dráma világának hatékony eszközrendszere a lelki

egyensúly megtartásában. Az érzelmek kifejezése, a társas viselkedés

különböző jellemzőinek megfigyelése, az empátia fejlesztése.



Legalább egy dráma (vígjáték,

színmű) feldolgozása, lehetőség

szerint megtekintése; a szöveg és

az előadás összehasonlítása.

Drámajáték az irodalomórán.

Különböző szereplő- és

embertípusok megjelenítése

közös játékokban pl. a tartás- és

járásmód, gesztusok, mimika

megfigyelését követően.

Improvizáció a megismert drámai

konvenciók és színházi

formanyelv elemeinek

alkalmazásával.

A komikum, a humor tartalmi és

nyelvi jellemzőinek megismerése.

Vizuális kultúra;

Dráma és tánc:

a színpadkép

látványterve alapján

díszletek, jelmezek és

kellékek készítése.

A monológ és a dialógus

szerepének megkülönböztetése, a

drámában, drámajátékban szöveg

és a mozgás kapcsolatának, a

szándék és a feszültség

jelentőségének felismerése.

Egy drámarészlet szöveghű

felidézése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dialógus, díszlet, drámai szerkezet, felvonás, feszültség, fordulópont, helyzet, helyzetkomikum, humor, jelenet, jellemkomikum, jelmez,

komédia, komikum, konfliktus, monológ, rendezői utasítás; szándék,

szerep, szereplők kapcsolata, színmű, szöveg és mozgás, tetőpont,

tragédia.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kortárs irodalom − kortárs írók és olvasók

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Korábban olvasott kortárs művek.

A tematikai egység


céljai

Egy-egy irodalmi mű értelmezésekor a különböző olvasatok

felismerése. Az irodalmi művek fogadtatásával, jelentőségével

kapcsolatos eltérések belátása.



Olvasmányok a 20-21. századi

irodalomból. Egy Örkény-

novella, két Weöres-mű, két-

három kortárs magyar

szépprózai mű, köztük legalább

egy ifjúsági regény, például

Böszörményi Gyula: Gergő és az

álomfogók, öt közelmúltbeli és

kortárs magyar lírai mű, például

Lackfi János: Lavina-dal, Zelk

Zoltán: Hajnali vendég, Áprily

Lajos: Királyasszony kertje, Baka

István: Vezeklés; két világirodalmi

ifjúsági regény és két részlet,

például Meggin Cabot: A fiú a

házból, Patricia Schröder: Juli és

a nagybetűs szerelem. Regionális

kultúra és irodalmi élet.

Olvasmányélmények és a

közös tanulási

tevékenységek nyomán

egyre fejlődő képesség a

homályos értelmű, a célzás

és az elhallgatás

eszközeivel élő mai

műalkotásokat

feldolgozására és

befogadására is.

Különféle olvasói attitűdök

azonosítása; olvasatok,

vélemények összevetése.

A befogadás tapasztalatai, a

téma, az írói látásmód és

álláspont tudatosítása.

Egy Weöres Sándor-mű és

két kortárs szerző egy-egy

művének szöveghű

felidézése.



az ezredforduló

Magyarországa.

Vizuális kultúra:

a kortárs vizuális művészet

néhány jellemző alkotása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szatíra, fantasztikum, látásmód, vélemény, befogadás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Művek a reneszánsz, a romantika és a modernség korából.

A tematikai egység


céljai

Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti

alkalmazása. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése.




Felidézett, a reneszánszhoz

sorolható művek az 5–6.

évfolyam anyagából,

felidézett, a romantika illetve

a modernség korához

sorolható művek a 7–8.

évfolyam anyagából. Néhány

mondatos ismeretkör a

barokkról, klasszicizmusról,

realizmusról, posztmodernről.

Korszakok időbeli

körülhatárolása évszázad

pontossággal. Három-három

stílusjellegzetesség

megnevezése leegyszerűsítő,

absztrahált formában.

Térben-időben tájékozódva a

magyar és a világirodalom

néhány alkotásának

csoportosítása.

Annak észrevétele, hogy az

egyes korokhoz időnként

jellegzetes módon kötődik

egy vagy több kifejezésmód,

stílus.

Ismeretek szerzése arról, hogy

az irodalmi tendenciák

időnként szorosan

összefüggnek más művészeti

ágak tendenciáival.



történelmi korszakok.

Vizuális kultúra, Ének-zene:

korszakok, korstílusok

elnevezése, néhány alkotó és

műve.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reneszánsz, romantika, modernség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Bevezetés a műfajelméletbe

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Művek a líra, az epika és a dráma köréből.

A tematikai egység


céljai

A műnemekről, műfajokról tanultak szintetizálása.




Felidézett, a mese, monda,

elbeszélő költemény

műfajába, továbbá egyszerűbb

lírai műfajokba sorolható

művek az 5–6. évfolyam

anyagából, felidézett, a lírai,

drámai, illetve a kisepika

műfajai közé sorolható művek

a 7–8. évfolyam anyagából.

Annak észrevétele, hogy a műfaj

jellemzői mindig csak általában

jellemzőek, és a konkrét mű nem

feltétlenül felel meg mindenben a

műfaji definíciónak.

Annak megfigyelése, hogy

vannak egymáshoz közelebb

álló és erőteljesebb eltéréseket

mutató műfajcsoportok.

Annak megértése a tematikai

egység feldolgozása során, hogy

a művek műfaji jellemzése

egyben belső, tartalmi és formai

lényegüket is jellemzi (beleértve

Vizuális kultúra:

képzőművészeti műfajok.

Ének-zene:

zenei műfajok.

Dráma és tánc:

színházi műfajok.

a beszédmódot, a modalitást, a

kommunikációs helyzetet), vagy

legalábbis szoros összefüggésben

áll azokkal.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Felhívó funkció, modalitás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tematikus-motivikus áttekintés

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Néhány mű az 5–8. évfolyamon megismertek közül.

A tematikai egység


céljai

Szintézis teremtése a megismert irodalmi művek és motívumok

rendezésével, egyfajta motívumháló kialakítása, amelynek segítségével

a későbbiekben nagyobb számban megismerendő művek könnyebben

csoportosíthatók.

Annak megértése, hogy az irodalmi művekben érintett alapvető emberi

kérdések koronként és alkotónként újból és újból megfogalmazódnak.



Művek, motívumok,

toposzok, problémakörök

felidézése különféle emberi,

erkölcsi, életvezetési

szempontú témaadás

kapcsán, kooperatív

projektek keretében, például:

illúzió és valóság

(Kosztolányi: Házi dolgozat),

önkép, testkép, önértékelés

(Arany János: Melyik

talál? - Kassák Lajos: Egy

fényképem alá), nyugatimádat

(Ady: Góg és Magóg fia

vagyok én…), mozi, televízió,

film (Babits: Mozgófénykép),

idő, felnőtté válás (Szabó

Lőrinc: Idő).

Annak megértése a tanári-

tankönyvi iránymutatások

segítségével, hogy az irodalmi

művekben érintett emberi

kérdések csoportosíthatók.

Ennek követéseként művek,

motívumok önálló

csoportokba sorolása.

A csoportok megnevezése,

esetleg létrehozása is.

Erkölcstan:

egyén és közösség; helyünk a

világban; önértékelés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Motívum, toposz, téma; illúzió, önkép.

Tematikai egység/


Órakeret

6 óra


A tematikai egység


céljai

Az 7–8. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív

használata a különböző művekről való szóbeli és írásos

megnyilatkozásokban. A tanulás képességének fejlesztése különböző

munkaformákban.



Elbeszélő, drámai és lírai

művek, amelyekkel

kapcsolatban a fogalmak

felmerülnek.


fogalomhasználat.

A művekről beszélve,

beszélgetve értő

fogalomhasználat.

Pontos fogalomhasználatot segítő

szótár- és kézikönyvhasználat.

Vizuális kultúra; ének-

zene:

kulcsfogalmak.

Informatika:

könyvtárhasználat:

kézikönyvek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szerkezet, epikai szerkezet, történetkezdés, fordulat, befejezés; értekező

próza, rapszódia, lírai szerkezet, lírai én, hexameter, pentameter,

disztichon; szinesztézia, szimbólum.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei (1)

Történet és elbeszélés a mozgóképen

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő

egyszerű helyszín-és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat.

Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt.

Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-

okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a

cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét.

Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni

mindennapi konfliktusokat.

A tematikai egység


céljai

Médiatudatosságra nevelés. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film,

televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének

fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-

olvasástudás fejlesztése.

A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság

megszerzése.



Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és

konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a

médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban).

Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének

megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board,

animáció, interjú alkalmazásával).

A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a

jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti

egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata.

A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény-és

történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és

tudatosulása és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek

elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert

fogalmainak alkalmazása.

Egyszerűbb médiaszövegek létrehozása (pl. interjú, újságcikk,

közösségi portálra készülő adatlap, önportré) útján a képzelőerő, a

kifejezőkészség önálló fejlesztése.

Vizuális kultúra:

idő- és térbeli

változások

megjelenítése

képsorozatokkal.

Dráma és tánc:

történet, cselekmény,

szándék, feszültség,

konfliktus,

fordulópont stb.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Karakter, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció,

expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei (2)

A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek

érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének

megfigyelése.

A tematikai egység


céljai

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,

komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és

kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A

médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság

megszerzése.

A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.



Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek

nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek

értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja

(a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói

szándék és nézői elvárás - műfajfilm, szerzői film).

A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének

meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű

filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a

személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti

formanyelvhasználat).

A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik

tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).

Ének-zene:

zenei stílusok,

műfajok - dal, kánon,

kórusmű, szimfónia,

más hangszeres és

zenekari művek, opera.

Dráma-tánc:

alapvető tánctípusok,

táncstílusok és

kísérőzenéjük

azonosítása, mozgás-

vagy mozgásszínházi

formák

megkülönböztetése.

Vizuális kultúra:

Képzőművészeti ágak,

az építészet, a design

főbb jellemzőinek

ismerete.

Ember és természet.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller,

szerzői, ábrázolási konvenció, tudósítás, riport, kritika, publicisztika.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata

A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak.

A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek

ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása.

A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró,

fotóriporter) ismerete.

A tematikai egység


céljai

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi

szerepének, működési módjának tisztázása.

Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság

megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.

Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság

fejlesztése.

A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai

képességek fejlesztése.



Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához

(„írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra

vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció

médiumai más és más jelrendszert, kódokat használnak (írott,

szimbolikus – például egy képen látható tárgy –, és technikai –

például a kameramozgás – kódokat).

Annak tudatosulása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is)

alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken,

mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan

meghatározott értelme, a jelentés nagymértékben függ a

befogadótól.

A mágikus gondolkodás fogalmának meghatározása (a tárgyak

képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan

azonosítása).

Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző

által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja

a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a

fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére.

Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció

egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban.

Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozása során

történő tudatosulása, miért és hogyan érvényesül a médiában a

sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat

mindez.

A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati

valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak

tudatosulása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális

képviselői (reprezentánsai).

A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak

érzékelése, miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon

jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.

Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített,

megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-

showk, életmód magazinok, közösségi portálok), az azonosságok

és az eltérések megfigyelése, megbeszélése.

Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, az

egyszerűbb reprezentációk különbözőségeinek ésszerű indoklása


és állampolgári

ismeretek:

a médiumok hírei és a

környezetben tapasztalt

valóság

összehasonlítása.

Informatika:

algoritmus kódolása a

számítógép számára

egyszerű programozási

nyelven.

(érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve

műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban,

hírportálokon, napisajtóban).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret,

egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia,

reprezentáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom

műfajai

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Divatos filmek, ifjúsági regények, saját olvasmányok.

A tematikai

egység nevelési-


A lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek felismerése, a kritikai képesség

kialakítása fejlesztése, a művészi érték és a giccs megkülönböztetése.



Változatos témájú irodalmi

művek olvasása és

feldolgozása a magyar és

világirodalomból, különös

tekintettel a népszerű, illetve

lektűr irodalomra, és annak

hatáskeltő eszközeire (pl. J.K.

Rowling, J.R.R. Tolkien,

Stephanie Meyer).

Az irodalomórákon elsajátított

fogalmak alkalmazása a

szórakoztatóipar alkotásaira is.

A népszerű epikus műfajok, drámai

vagy filmalkotások elemzésében

egyre pontosabb rámutatás a

hatáskeltés, a bennünk megjelenő

tipikus helyzetek és jellemek

szempontjaira, továbbá toposzok,

sémák és sablonok együttesére és

szerepére a szórakoztató irodalmi és

filmalkotásokban.

A művészi érték megkülönböztetése a

giccstől.

Olvasmányválasztás indoklása.

Tájékozódás könyves- és könyvtári

adatbázisokban, blogokon.

Ének-zene:

zenei divatok.

Vizuális kultúra:

vizuális környezet,

tárgykultúra, populáris

kultúra.

Informatika:

könyvtárhasználat,

keresés elektronikus

adatbázisokban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népszerű irodalom: lektűr, ponyva, hatás, giccs.

Memoriter minimum:

Ady Endre: A föl- földobott kő,

Radnóti Miklós: Nem tudhatom,

József Attila: Tiszta szívvel


A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések

felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.

Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média

szerepének és hatásának felismerése.

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező

felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható

esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról

összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet

vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek

megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott

művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással.

Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második

fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban.

A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik

jellemzése.

A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani,

mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a

szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek

alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása.

A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.

Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.

Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az

improvizációs játékokban.

magyar nyelv És irodalom - weebly...ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar...

Documents