magyar nyelv és irodalom - pazmanysuli.hu · 1 magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam célok...

1

Magyar nyelv és irodalom

1–4. évfolyam

Célok és feladatok

A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az

óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a

beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli

szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a

tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen

a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez.

Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag

nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek

fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek

befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének

elősegítéséhez.

A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével

olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs

folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas

kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a

szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle

(verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle

formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek,

véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának,

csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás

készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi

nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat,

valamint az informatika műveltségterületéhez.

Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan

összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt

jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle

értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a

képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle

szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem

irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a

környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a

hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és

2

kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával

való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának

elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a

másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel.

Fejlesztési követelmények

Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés

folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a

szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek

elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv

rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos

feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és

kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint

pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való

kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi

magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos

gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó

feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása.

Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás

jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek

meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások

kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan

kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a

tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának

megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való

foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb

tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A

fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei

szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az

információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség

fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és

kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás

gyakoroltatása is.

A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az

irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati

érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése,

tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról,

művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás

folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának

alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság

3

megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex

esztétikai nevelés.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú

olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek

fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a

gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának

forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének

fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az

önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét,

kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók

fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések

lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt.

A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és

szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak

felismerésében.

Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A

betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig.

Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az

íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus

szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az

egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás

nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a

képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek

szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.

Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű

anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére

vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra

épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos

gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A

szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és

hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat

bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az

ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A

fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az

ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat

készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek

tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek

tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása

4

közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó

képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki.

A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár

használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek

megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.

A helyi tanterv kiemelt céljai, feladatai

A kerettantervben lévő célokat, feladatokat iskolánk sajátjának tekinti, de

hangsúlyozottan kiemeljük a következőket:

- Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszédtechnika, a

beszédmegértés és a nyelvi kommunikáció alakítása. Olvasás, írás technikájának

elsajátítása, a helyesírási készség megalapozása.

- A tanulókban meglévő nyelvi tudás továbbfejlesztése. A tanulók életkorának

megfelelő, önművelésre való hajlamát felkelteni és ébren tartani. Az alsó tagozat

évfolyamainak tananyagainak egymásra épülésével tegye lehetővé a különböző

iskolatípusok közötti átjárhatóságot, valamint készítse fel a kisgyermeket a majdani

szaktárgyi tudásra, idegen nyelvek tanulására. A különféle irodalmi műfajok

olvastatásával, megismerésével a tanulók személyiségének gazdagítását érje el.

- A gyermek a világ sokrétűjelenségeit legjobban saját tapasztalatain keresztül tudja

befogadni, ezért célunk, hogy olyan változatos formában kerüljenek kapcsolatba a

tudásanyaggal, hogy mindenkinek alkalma, ideje legyen az átéltek feldolgozására,

beépítésére.

- Tudjon információt szerezni az érdeklődését felkeltő témakörökben a sajtóból,

lexikonokból, szótárakból.

- Tudja megnevezni a családi és iskolai ünnepeket, készüljön ezekre (ajándékkészítés,

verstanulás).

- Az irodalomolvasás iránti érdeklődés felkeltése hosszabb tartalmasabb

gyermekirodalmi művek olvasásával.

- A helyes tanulási technikák elsajátításával az önálló tanulás képességének fejlesztése,

tanulási technikák megszilárdítása.

- Fontos célunk a képzelet és az önkifejezés bátorítása, önbizalom erősítése nyelvi

tevékenységekben.

- Arra kell törekednünk, hogy a gyerekek minél előbb jussanak el egy jól működő

nyelvi kommunikációs szintre.

- Legyenek képesek információk szerzésére, tárolására, elemzésére, értékelésére.

5

A helyi tanterv kiemelt követelményei magyar nyelv és irodalomból

Az társadalomban és az ezzel párhuzamosan az oktatásban végbe menő átalakulások, a

változó társadalmi környezet új követelményeket támaszt az általános iskolákkal szemben.

Praktikusabb, használhatóbb tudást és annak átadását követeli meg a tanítótól, tanártól.

Ennek érdekében a helyi tantervünkben megtervezett tananyagot a kompetenciaalapú oktatás

szempontjából is áttekintettük és figyelemmel voltunk arra, hogy a kulcskompetenciák

fejlesztése tantárgyanként beépüljön a napi gyakorlatba.

A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének legfontosabb terepe

a magyar nyelv és irodalom tantárgy. A tananyag tervezésénél külön hangsúlyt kapott a

szóbeli és írásbeli kommunikáció. Részben az órai munkaformák oly módon történő

átalakításával, hogy a gyerekeket minél több alkalommal – akár tanórán kívüli programok

keretében is – kommunikációs helyzetbe hozzuk. A csoportmunka, a differenciált

munkaformák, a feldolgozott tananyag előadása, reprodukáltatása, mint napi gyakorlat ebbe

az irányba hat.

Az anyanyelvi kommunikáció, mint kompetencia az alább felsorolt tananyagban jelenik meg

hangsúlyosan:

- beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése,

- az olvasás és az írás tanulásának előkészítése,

- az olvasás jelrendszerének megtanítása,

- olvasás, szövegértés, irodalom,

- olvasástechnika,

- írásbeli szövegek alkotása,

- a tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat,

- társadalmi ismeretek,

- dramatikus játékok.

Könyvtárunk és könyvtárosunk segítségével folyamatosan keressük azokat az új szövegeket –

esetenként új műfajú szövegeket – amelyek segíthetik ez irányú munkánkat. Különösen fontos

része lehet az anyanyelvi kommunikáció motivált fejlesztésének az a munka, amit a tanórán

kívüli – a tantárgyhoz kapcsolódó – programok tervezésében végzünk. A rendszeres író-

olvasó találkozók, az olvasásra nevelő akciók, az iskolaújság, az igazán nyitott könyvtár, a

programsorozatok, a gyerekek számára nyújtott változatos megszólalási lehetőségek hatnak

ebbe az irányba.

Az idegen nyelvi kommunikáció - mint kulcskompetencia – fejlesztése érdekében az emelt

óraszámban tanult angol nyelv tananyagának a magyar nyelv és irodalom tananyaggal való

összehangolását – különösen a nyelvtani rendszer alapfogalmainak minél korábbi kialakítását

- tűztük ki célul. Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kompetencia az alább felsorolt

tananyagban jelenik meg hangsúlyosan:

6




- nyelvtani alapfogalmak.

A matematikai kompetencia fejlesztése érdekében is lehet feladata tárgyalt tantárgyunknak.

A logikus gondolkodásmód, a rendszerszemlélet, egyfajta strukturális látásmód kialakításához

is hozzájárulhatnak a pontos rend szerint feldolgozott és átbeszélt szövegek.

Mivel iskolánk ökoiskola, a természettudományos kompetencia fejlesztése eddig is nagy

szerepet kapott munkánkban. A magyar nyelv és irodalom tantárgy jó lehetőség arra, hogy a

különböző műfajú feldolgozandó olvasmányok között nagy arányban szerepeljenek

természettudományos szövegek, a természetvédelemmel kapcsolatos leírások, olvasmányok.

A tantárgyi koncentráció keretében pedig igazodunk az ÖKO-iskolai programokhoz, amelyek

egyben motivációs segítséget nyújthatnak.

A természettudományos kompetencia az alább felsorolt tananyagban jelenik meg

hangsúlyosan:

- olvasás, szövegértés, irodalom – ismeretterjesztő olvasmányok,

- írásbeli szövegek alkotása – természeti témájú fogalmazások,




Tantárgyunk a digitális kompetencia fejlesztésének is fontos terepe lehet. Az

információszerzés új eszközei használatának tanulását már az alsó tagozaton el kell kezdeni.

A technológiai tudás – életkorhoz illó – átadása mellett nagyon fontos feladat, hogy támpontot

adjunk a média műfajainak megkülönböztetéséhez, a fikció és a valóság szétválasztásához, a

valós információ és a virtuális differenciálásához. Kritikus szemléletű, szelekcióra alkalmas

információhasználóvá kell nevelnünk gyerekeinket. Ehhez a tananyagba kell illeszteni az IST

megismerését.

A digitális kompetencia az alább felsorolt tananyagban jelenik meg hangsúlyosan:




- olvasástechnika,



- társadalmi ismeretek.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése nem a konkrét tananyag, mint

inkább a tantárgy tanításának munkaformáiban, a minél szélesebb körű differenciálásban

7

jelenik meg. Törekszünk arra, hogy minden gyerek találja meg a neki legmegfelelőbb tanulási

módszert, váljon az ismeretszerzésben önállóvá.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciája az alább felsorolt tananyagban jelenik meg

hangsúlyosan:





- olvasástechnika,


- a tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat



A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez segítség a magyar nyelv és irodalom

tantárgy. A feldolgozott olvasmányok válogatásánál figyelembe kell vennünk, hogy a

gyerekek az iskolában készülnek társadalmi létükre és ehhez a közösen megélt élmények, a

közös beszélgetések, a közösen feldolgozott olvasmányok elengedhetetlenek.

A szociális, állampolgári kompetencia az alább felsorolt tananyagban jelenik meg

hangsúlyosan:

- olvasás, szövegértés, irodalom – tematikus olvasmányok,

- írásbeli szövegek alkotása – tematikus fogalmazások,




A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia tanulása csak a hagyományos

munkaformák megváltoztatásával lehetséges. Az egészséges versenyhelyzet kialakítása, az

önálló- és a csoportmunka szervezésére, megtervezésére nevelés része kell legyen a napi

gyakorlatnak.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia az alább felsorolt tananyagban jelenik

meg hangsúlyosan:

- olvasás, szövegértés, irodalom – tematikus olvasmányok,

- írásbeli szövegek alkotása – tematikus fogalmazások,




A helyi tanterv szerkezete

A Magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamokra bontva jeleníti meg, a fejlesztési

követelmények megvalósítását szolgáló, tanulói tevékenységeket és azokat a tartalmakat,

témaköröket, amelyek a tevékenységek keretét adják.

8

Megjeleníti továbbá a fejlesztési követelményeket, valamint azokat a tantárgyi integrációhoz

illő kapcsolódási pontokat.

Külön jelöléssel (aláhúzással) jelennek meg a környezeti neveléshez kapcsolódó témakörök,

tartalmak, valamint tanulói tevékenységek.

A tanterv tartalmazza azokat a területeket, melyeken az egészségnevelés kiemelt szerepet

kap, pl.: közlekedési ismeretek, egészséges életmód kialakítása, életvitel, háztartástan.

Megismerés szintjén kerültek a tantervbe a fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai

feladatok, melyek inkább felső tagozaton kapnak nagyobb hangsúlyt.

Dőlt betűvel kerültek kiemelésre az iskola sajátosságai, melyeket a tantervbe építettünk.

Megjelöltük azokat a területeket is, amelyeken keresztül a tanulóknak elemi szinten

megtaníthatjuk, hogy Pécs a világörökség része.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő

értékelés. Az értékelés alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a

motiváció erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók

fejlődését, személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről.

Segítséget nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához. Az értékelés célja a helyes

értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása.

A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását, fejlesztését. A kisiskolások

értékelésének alapelve a tapintat és a türelem.

Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés

igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos.

A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés

csakis akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik.

Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy

a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját.

A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő

értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel

történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása a

kerettantervben.

Írásbeli munkák értékelésének százalékolása esetén a következő arányokat vesszük figyelembe: 0 - 40 % elégtelen 41 - 64 % elégséges 65 - 77 % közepes 78 - 89 % jó 90 - 100 % jeles

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. sz. melléklet 1.2.1. szerint

9

Az évfolyamok óraszámai

Az anyanyelvi tevékenységek többsége a tanítási órák folyamatos része. Ennek megfelelően a

tematikai egységek óraszámai a tanórák fejlesztési területein belül kerültek elosztásra.

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

1. évfolyam 7 + 0,5 270

2. évfolyam 7 + 0,5 270

3. évfolyam 6 + 1 252

4. évfolyam 6 + 1 252

A +0,5 és +1 órák az 1., a 2., a 3., és a 4. évfolyamon a szabadon

tervezhető órakeretből valósulnak meg.

A 1-3. évfolyamon a szabadon választható órakeretből +1 óra jelenik

meg, a tanulóknak egy szabadon választható foglalkozáson való

részvételre van lehetősége. Ezt az órát elsősorban a

kompetenciafejlesztésre, gyakorlásra kívánjuk fordítani. Azoknak a

diákoknak, akik ezt a lehetőséget választják, a bizonyítványba az éves

óraszámnál a fentieknél 36-tal több kerül bejegyzésre.

1–2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy

az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti

motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya

fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy

szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez

kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a

ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban.

Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és

megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos,

énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélé-

sére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó

tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasz-

talatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenysé-

geiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeménye-

zéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes

közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak

10

használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok

szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával –

egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a

koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában

fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat

felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre,

rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot

szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar

nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság

fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes

beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás

életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos

pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók

egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás

folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások,

gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző

területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs

gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak

a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs

árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A

fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei

szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb

tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív

használatára nevelni.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és

betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan

írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel

az életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb

igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar

nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás

nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret

és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan

futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a

helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi

tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő

időtartamban legyenek képesek irányítani.

11

1. évfolyam Éves óraszám: 270; Heti óraszám: 7 + 0,5

A tematikai egységek áttekintő beosztása

Tematikai egység címe Órakeret 270

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása –

folyamatos 14 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése 28 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének

elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 46 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése 34 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 8 óra

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása 22 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 48 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése –

folyamatos 22 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 12 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 2 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

– folyamatos 5 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben

ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 29 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,

értelmezése és alkotása – folyamatos

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,

vélemények pontosabb kifejeztetése.

12

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok

tiszta artikulációja, az időtartam

és a hangkapcsolatok helyes

kiejtése.

Szókapcsolatok, mondatok,

szövegek olvasásakor,

memoriterek elmondásakor a

hanglejtés, a hangsúly helyes

alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése,

pontosítása szövegkörnyezetben

történő értelmezéssel és képek,

képzetek, képi kompozíciók

fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok alkotása képek,

képsorok alapján, adott vagy

választott témáról.

Mondatok összekapcsolása.

Összefüggő mondatok alkotása

képek, képsorok alapján adott

vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek

és a kortársak udvarias

megszólítása és a szituációnak

megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának

felismerése, használata beszéd

közben.

Önismereti gyakorlatok,

szerepjátékok.

Tapasztalati úton történő

megfigyeléssel: hang,

magánhangzó, mássalhangzó,

tempó, ritmus, szünet, hangerő,

hangsúly, arcjáték, tekintet,

testtartás, térkihasználás, szereplő,

párbeszéd, jelmez.

Magánhangzókkal, a

mássalhangzókkal és a

A tanuló

– érthetően beszél;

– megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat

és társai közléseit. A

kérdésekre értelmesen

válaszol;

– használja a bemutatkozás, a

felnőttek és a kortársak

megszólításának és

köszöntésének illendő nyelvi

formáit;

– bekapcsolódik a közös

tevékenységekbe.

Alkalmazkodik azok

szabályaihoz;

– eligazodik szűkebb

környezete társas

kapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képzetek, képi

kompozíciók; egyszerű

(pl. kitalált vagy átélt)

cselekmény

megjelenítése

képekkel (pl. rajzzal,

képsorozattal, fotóval)

megfelelő

hanghatásokkal (pl.

zörejjel, énekhanggal)

kiegészítve.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.

Erkölcstan: én és

környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

13

hangkapcsolatokkal kapcsolatos

kiejtési gyakorlatok. Időtartam-

gyakorlatok. Nyelvtörők.

Szöveges kiejtési gyakorlatok.

Mondat- és szövegfonetikai

gyakorlatok (a hangerő, a

hangszín, a hangmagasság

változtatása,

hangsúlygyakorlatok,

ritmusgyakorlatok). Hangos

olvasás; felolvasás. Beszédértési

gyakorlatok. Társalgási

gyakorlatok. Mozgásos játékok.

Utánzójátékok. Memóriafejlesztő

gyakorlatok. Fantáziagyakorlatok.

Improvizációs gyakorlatok;

bábjáték; szerepjátékok.

Szövegértelmezés;

szómagyarázat; Nyelvhelyességi

gyakorlatok: mintautánzás, nyelvi

helyesbítés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,

bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,

köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. –

az olvasástanulás előkészítése

Órakeret

28 óra


A tematikai egység


céljai

Az olvasástanulás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési

követelmények Kapcsolódási pontok

Motiváció kialakítása, fejlesztése,

szorongásmentes olvasási környezet

megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges képességek és

részképességek fejlesztése (fonémahallás,

megkülönböztető képesség, figyelem, tempó,

ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok,

kommunikációs képességek, irányok

felismerése, relációs szókincs, nyelvi

tudatosság).

A tanuló

– nyitott, motivált,

érdeklődő az

olvasás

tanulásában;

– rendelkezik a

megfelelő

ismeretekkel és

szókinccsel az

olvasást,

írásbeliséget

illetően;

Vizuális kultúra: ábra,

illusztráció,

reprodukció.

Ének-zene: ritmus,

tempó, dallam.

Matematika: irányok.

14

A gyermekek megfigyelése (beszédértés,

beszéd, általános és speciális részkészségek,

attitűd, kezesség, dominancia, tájékozódás,

finommozgások stb.)

Az olvasás-írás iránti érdeklődés, előzetes

ismeretek, élmények felmérése; pozitív attitűd

kialakítása és megerősítése

Az olvasástanulás előkészítése: általános és

speciális képességek, részkészségek

fejlesztése az egyéni sajátosságok

figyelembevételével

A nyelvi tudatosság tapasztalati

megalapozása. A jelfunkció tudatosítása

Az olvasás-írás haladási irányának

tudatosítása. A megfelelő kommunikációs

magatartás kialakítása az olvasás, írás

céljának tudatosításával

Az írástanulás előkészítése. A formaészlelés

és formakövetés (finommotorika, szem-kéz

koordináció) fejlesztése. A helyes

írásszokások (testtartás, ceruzafogás stb.,

írásfegyelem, önellenőrzés) megalapozása. A

betűelemek megtanítása.

A szavak első hangjának leválasztása,

szavak bontása hangokra.

Kötetlen beszélgetés, mesehallgatás.

Versmondás. Mondókatanulás. Irányított

beszélgetés az olvasással, könyvekkel

kapcsolatos élményekről, tapasztalatokról.

Mondókák, dalok, népi gyermekjátékok,

mesék előadása, eljátszása, bábozása.

Könyvek nézegetése, kedvenc könyv

bemutatása.

Képolvasás. Képek összehasonlítása,

csoportosítása. Szótagok jelzése tapssal,

pálcikákkal. Szógyűjtés. Tájékozódási

gyakorlatok. Nagymozgásos gyakorlatok

(tükörjáték, láthatatlan karmester stb.).

Játékos torna. Finommozgás-fejlesztő

gyakorlatok (kéztorna, gyöngyfűzés,

gyurmázás stb.); különböző formák (pl.

betűelemek) megtapasztalása, létrehozása

– részképességei

elérték a

szükséges szintet.

15

kirakással fonal- vagy huzalhajlítással stb.

Tájékozódás a vonalrendszerben házikórajz

segítségével; a betűelemek vázolása és írása;

folyamatos kézcsúsztatás a betűelemek

összekapcsolásával.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás

jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret

46 óra


A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség

kialakítása.



A nyomtatott kis- és nagybetűk együttes

tanítása, a hang és a betű megfeleltetése.

Betűk összeolvasása, betűkapcsolatok,

szótagok, szavak, szókapcsolatok, mondatok

és szövegek olvasása némán és hangosan.

Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző,

író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,

bekezdés.

Az olvasás funkciójáról, folyamatáról

alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása,

fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma

azonosítási szabályok, automatizált

képesség.

Biztonságos betű-összevonási képesség.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a

diákok egyéni sajátosságainak

figyelembevételével. A hangok és írott

jeleik, a kis és nagy nyomtatott betűk

megismertetése. Összeolvasás.

A nagybetűk és a mondatvégi írásjelek

használatának megismertetése

A hangos és néma értő olvasás gyakorlása

A tanuló

– olvasási

tevékenysége

motivált,

érdeklődő;

– ismeri a magyar

ábécé nyomtatott

kis és nagybetűit;

– ismeri a betű-hang,

fonéma-graféma

megfeleltetési

szabályait;

– biztos

betűfelismerési,

összevonási

képességgel

rendelkezik;

– ismeri olvasással

kapcsolatos

erősségeit, hibáit;

– rendelkezik az

olvasásra, annak

folyamatára

vonatkozó

szókinccsel,

ismeretei az

életkornak

megfelelőek;

Vizuális kultúra:

betűtípus, betűforma.

16

különböző nyelvi szinteken. A súlyos

olvasástechnikai hibák észrevétele.

Hangleválasztás, szótagolás, hangokra

bontás, a hang helyének megállapítása.

Mondatok bontása szavakra. A rövid és

hosszú hangok megkülönböztetése

mozgással, majd jelekkel. Játékos hang- és

betű-felismerési gyakorlatok. A hangok és

betűk differenciálása. Hangösszevonás. Az

összeolvasás játékos gyakorlása. Szavak,

szószerkezetek, különböző fajtájú

mondatok, rövid szövegek hangos szótagoló

olvasása. Mesék, versek meghallgatása,

mesélés. Versmondás. Szövegértési

gyakorlatok: szó és kép egyeztetése,

rajzolás, színezés. Mimetikus és dramatikus

játék. Verstanulás utánmondással.

– biztonsággal,

pontosan olvas

szavakat,

szószerkezeteket,

mondatokat

életkori

sajátosságának

megfelelő

egyszerű, rövid

szövegeket.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,

összefoglalás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő

olvasás előkészítése

Órakeret

34 óra


A tematikai egység


céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.



Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat

egyszerűbb, életkori sajátosságoknak

megfelelő szintjén.

A szövegértő olvasás megalapozása,

fejlesztése.

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi

képek alkotása, grafikus szervezők,

összefoglalás, előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások megértése,

értelmezése, értékelése, egyszerű

következtetések levonása.

Mesék, narratív történetek értő hallgatása,

felidézése. (pl. történetek a családi élet

A tanuló

– ismert és

begyakorolt

szöveget

folyamatosságra,

pontosságra

törekvően olvas

fel,

– felismeri, szükség

esetén

modellkövetéssel

javítja olvasási

hibáit,

– használja az

előzetes

Matematika;

környezetismeret:

szóbeli és írásbeli

szövegértés.

Vizuális kultúra:

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak

összehasonlítása,

feldolgozása. Az

olvasott/felolvasott

szöveghez és a

17

eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről,

jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő

funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret,

meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

Az olvasástechnika fejlesztése szavak,

mondatok, szövegek hangos olvasásának

gyakorlásával. Az értő olvasás alapozása a néma olvasás

gyakorlásával,, erkölcsi értékekről.

Szavak, szókapcsolatok, mondatok, szövegek

hangos olvasása. Válogató olvasás,

dramatizáló olvasás stb. A tanítói felolvasás

figyelmes hallgatása.

Szövegértési gyakorlatok, pl. színezés, rajz,

kérdések megválaszolása, a szereplők, a

helyszín, az események megnevezése, a

szereplők tulajdonságainak felismerése.

áttekintés,

egyszerű

összefoglalás, az

érzékszervi

képek

alkotásának

stratégiáit a

megértés

érdekében;

– a szöveg

megértését

bizonyítja a

következő

tevékenységekkel

: következtetés,

lényegkiemelés,

tartalommondás,

események

összefoglalása,

egyszerű

értékelése az

életkornak

megfelelő

szinten.

levetített adaptációhoz

kapcsolódó élmények

megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,

montázskészítéssel).

Médiaélmények (pl.

tetszés, kíváncsiság,

rossz élmény)

felidézése, kifejezése

és megjelenítése

szóban, vizuálisan (pl.

rajzolás, bábkészítés)

vagy szerepjátékkal.

Jel, jelkép, piktogram.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése –

folyamatos

Órakeret

8 óra


A tematikai egység


céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a

ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers,

mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).


Magyar nép- és műköltészeti alkotások

megismertetése, a népköltészetben

megtestesülő értékek, hagyományok

közvetítése.

Ismerkedés hazai kisebbségek irodalmának

alkotásaival.

A tanuló

– hallgat, olvas

verset, mesét,

életkori

sajátosságának

megfelelő

irodalmi

Dráma és tánc:

dramatikus és

improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,

ismétlődések.

18

A mese és a valóságleírás különbségének

tudatosítása.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai

szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának

megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb

eseményeinek megnevezése (pl. Arany

László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz

Zsigmond, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula

meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése,

tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági

összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom kapcsolatának

felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím,

az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos

megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódó

improvizációs és beleélő játékok.

Próza és vers különbsége

A szövegek témái: népköltészeti és műköltészeti alkotások:

mesék, versek, mondókák, sorolók,

népköltések, közmondások, találós kérdések,

szólások, rövid, egyszerű szerkezetű és

tartalmú ismeretközlő szövegek a családról,

az iskoláról, a társas kapcsolatokról, a

mindennapi élet viszonyairól és történéseiről,

a természeti környezetről, a különböző emberi

tulajdonságokról, kapcsolatokról,

magatartásmódokról

A mesékben ábrázolt szereplők, helyszínek és

események elképzelése, megjelenítése

bábozással, mimetizálással, dramatikus

játékkal, mozgással, vizuális ábrázolással.

Az olvasottakhoz kapcsolódó személyes

élmények, tapasztalatok felidézése és

megosztása.

A versek hangulatának felismerése, ritmizálás

műveket;

– képes egyszerű

irodalmi

szövegek

felismerésére

műfaji

jellemzőinek

alapján (pl. mese,

költemény,

mondóka, találós

kérdés);

– néhány verset,

mondókát elmond

fejből;

– dramatikus

játékokban

együttműködik s

társakkal.

Vizuális kultúra:

Jelmez, kellék, díszlet,

színpadi tér és lépték.

Különböző

médiaszövegek (pl.

animációs mesék)

cselekménye kezdő- és

végpontjának, a

cselekményelemek

sorrendjének

megfigyelése

közvetlen példák

alapján. Címadás.

Saját megélt élmények

és tapasztalatok

összevetése a média

által közvetített,

megjelenített

világokkal (pl.

gyermekműsorok,

gyermekújságok,

képregények,

életkornak megfelelő

rajzfilmek,

gyermekeknek készülő

internetes honlapok

alapján). A hang és

kép szerepe a

mesevilágban.


szűkebb közösségeim.

19

tanítói segítséggel. Egyéni

olvasmányélmények megosztása.

Ismerettartalmú szövegek feldolgozása,

lényeges információk, adatok kiemelése

Iskolánk hagyományai között jelentős szerepet

tölt be a Móricz Zsigmondhoz való kötődés.

Ennek megfelelve kiemelten foglalkozunk az

író gyerekeknek írt verseivel, meséivel.

Szintén kiemelt szerepet kapnak az irodalom

tanításában Weöres Sándor gyerekversei,

nemcsak a szerző pécsi kötődése miatt, hanem

elsősorban a művek játékossága okán.

Külön feladatunknak tekintjük az ökoiskolai

jelleg hangsúlyozását, ennek megfelelően a

felhasznált olvasmányok összeállításánál

külön figyelmet szentelünk ennek a témának.

Az irodalmi élmény megerősítéseként és a

társművészetek megismerésének igényével

rendszeres színházlátogatást szervezünk. Ez

évente 3 nagyszínházi produkciót és 1-2

bábszínházi előadást jelent.

A történetmesélés különböző műfajainak

megismertetése céljából a tanmenetbe építjük

irodalmi művek filmfeldolgozását.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő,

mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés,

rím.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának

technikai alapozása

Órakeret

22 óra


A tematikai egység


céljai

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése,

gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság,

hallás fejlesztése.

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető

képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;

feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási

megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).



Hangok helyének, időtartamának A tanuló Technika, életvitel és

20

megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok végzése.

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek használata.

Finommozgások, mozgáskoordináció

fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek

vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása (testtartás,

írószerfogás, kézcsúsztatás).

Az írásszokások formálása.

Az írástechnika fejlesztése különböző

írásformák (másolás, tollbamondás,

emlékezetből) differenciált alkalmazásával.

Az olvashatóságot zavaró írástechnikai hibák

(alakítás, kapcsolás, betűtévesztés, -kihagyás,

-betoldás, -csere) észrevétele. A helyes

írásszokások megerősítése.

Tájékozódási és iránygyakorlatok. Játékos

torna. A betűk vázolása, írása,

összekapcsolása. Különböző írásformák

(másolás, tollbamondás, emlékezetből írás)

gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, rövid

mondatok írása. Az írás összekapcsolása az

olvasás és a helyes kiejtés gyakorlásával.

– nyitott, motivált,

érdeklődő az írás

tanulásában;

– előzetes

képességei és

ismeretei

megfelelőek az

írástanulás

megkezdéséhez;

– finommotorikája,

szem-kéz

koordinációja

megfelelő szintű;

– tisztában van az

írás alapvető

funkcióival a

mindennapi

életben.

gyakorlat: a

finommozgások

fejlesztése (pl.

gyurmázással).

Vizuális kultúra: a

finommozgások

fejlesztése rajzolással,

festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott

nyelvi kommunikációs

viselkedés szabályai.

Ének-zene:

hallásfejlesztés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Betűelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő

gyakorlatok

Órakeret

48 óra


A tematikai egység


céljai

Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.

A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek

figyelembevételével.

Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.

21


követelmények

Kapcsolódási pontok

Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása,

kapcsolása.

Betűkapcsolatok, rövid szavak írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott mintáról:

szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.

Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló

tollbamondásra írása.

Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid

mondatok írása tollbamondásra és

emlékezetből.

A tanuló

– ismeri és

használja a

magyar ábécé

betűinek írott

alakjait;

– írása rendezett, a

betűket

olvashatóan

alakítja és

kapcsolja

egymáshoz.

Vizuális kultúra:

irányváltásokat segítő

vonalkombinációk

(vonalkötegek,

vonalgombolyagok

stb.) használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű,

háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás

előkészítése – folyamatos

Órakeret

22 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység


céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes

szokásoknak a megerősítése.



Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a

szavak, szókapcsolatok, mondatok írásakor.

Az íráshasználat normáinak megtartása.

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat leírása

másolással, tollbamondás után.

Önállóan alkotott rövid mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás,


A tanuló

– másoláskor nem

vét írástechnikai

hibát;

– jelöli a

mondatkezdést és

a mondatzárást;

– a gyakorolt

szókészlet körében

alkalmazza a

szókezdő

nagybetűt;

– ismeri az

időtartam és a j

hang kétféle

jelölési módját;

– szövegminta

alapján felismeri

Vizuális kultúra:

térérzékelés,

finommotorika,

esztétikai igényesség;

különféle vonaltípusok

készségfejlesztő

alkalmazása.

Testnevelés és sport:

harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó,

ritmus.

22

és kijavítja hibáit.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása –

folyamatos

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség. A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához

szükséges nyelvtani fogalmak.

A tematikai

egység nevelési-


A helyesírási készség fejlesztése.

A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok

alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.


követelmények


Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása

írásbeli feladatokban.

Nyelvi fogalmak tapasztalati úton történő

megismerése; rövid és hosszú hangok, egy-,

két-, háromjegyű betűk ismerete.

A nagybetűk és a mondatzáró írásjelek

használatának, helyesírásának megfigyelése.

Az írás és a helyes kiejtés együttes

alkalmazása.

A j és ly használata az ismert szókincs

körében.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő

mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása


Az önellenőrzés módjának elsajátítása.

A korosztálynak megfelelő lexikonok,

szótárak használata.

A tanuló

– szükség szerint

alkalmazza a

tapasztalt

helyesírási

szabályokat a

begyakorolt

szókészlet

körében;

– 10–20

begyakorolt szó

esetében helyesen

jelöli a j hangot;

– az egyszerű

szavakat helyesen

választja el.

Ének-zene: egy adott

dallamhoz szöveg

alkotása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos

Órakeret

2 óra


23

A tematikai egység


céljai

A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő

megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás

képességének támogatása, fejlesztése.


követelmények


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek

megalapozása és gyakorlása

(könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés;

gyermeklexikon használata; beszélgetés a

tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz

szükséges információk kereséséről és

kezeléséről).

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése;


Tanulás több tevékenység és érzékszerv

segítségével: ritmus-, mozgás- és

beszédgyakorlatokkal kombinált memória-

gyakorlatok, szövegtanulási technikák.

A fantázia és képzelet aktiválása a

megismerés érdekében.

A kép és a szöveg kapcsolata.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg

kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott

nyelvi források, információhordozók,

könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott

nyelvi források világában.

Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék

alapján.

Tájékozódás a gyermeklexikonokban

betűrend segítségével. A könyvek jellemző

adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím,

kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

A tanuló

– a tanító

irányításával

motiváltan tanul;

– a tanulási

folyamat során

változatos

tevékenységeket

és több

érzékszervet is

használ;

– szöveghűen

felidézi

szépirodalmi

műveket, illetve

azok részleteit: 2-

3 mondóka,

Matematika;

környezetismeret:

önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A

szöveget alkotó

betűformák és a

közlési tartalmak

kapcsolatának

felismerése. Kép és

szöveg kompozíciós

kapcsolatának

elemzése.

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak


feldolgozása. Az


szöveghez és a



megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,


Az életkori

sajátosságokhoz

igazodó

internethasználat

kockázatainak és

lehetőségeinek

felismerése (pl.

gyermekbarát

honlapok böngészése).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.

24

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai

és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

Órakeret

5 óra


A tematikai egység


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű

szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés

szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


követelmények


Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek,

olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről.

Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak,

kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz,

igaz, hamis).

A történetiségen alapuló összefüggések

megértése az egy szálon futó történekben.

Azonosulás, ítélet, érvelés alapjainak

elsajátítása a szépirodalmi szövegek kapcsán.

A megismert mese, történet tanulságának

összevetése saját tapasztalatokkal,

eseményekkel.

Egyszerű közmondások, szólások ismerete.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus

játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).

A múlt néhány emléke környezetünkben

(múzeumok, emléktáblák, műemlékek,

emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb

dokumentumok; szokások).

Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

A tanuló

– ismeri, megérti

rövid, egy szálon

futó művek

segítségével a

történeteket

bemutató művek

szerveződését,

felépítését, az

összefüggések

logikáját, az ok-

okozati viszonyt;

– képes állást

foglalni, érvelni

alapvető erkölcsi

kérdésekben;

– meggyőződéssel

képviseli a

legalapvetőbb

emberi értékeket;

– meghallgatja

mások érvelését

is;

– képes beleélésre,

azonosulásra az

életkori

sajátosságainak

megfelelő művek

befogadása során;

– dramatikus és

drámajátékok

segítségével

képes átélni

mindennapi

konfliktusokat,

azokat életkori

szintjén kezelni.

Dráma és tánc:

részvétel dramatikus

játékban.

Vizuális kultúra: átélt,

elképzelt vagy olvasott

esemény vizuális

kifejezése.

Erkölcstan:

családtagjaim, szeretet,

barátkozás

(konfliktushelyzetek

megélése játékokon

keresztül).

Környezetismeret: az

ember megismerése

(magatartásformák,

szabályok, viselkedési

normák); környezet és

fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

25

A továbbhaladás,

a második

évfolyamba lépés

feltételei:

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció

alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

válaszoljon.

Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon

be élményeiről, olvasmányai tartalmáról.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú

szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget szótagolva olvasson fel.

Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen

rendezett, olvasható.

Alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban.

Jelölje helyesen a j hangot 10-20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza

el az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával. Legyen nyitott, motivált az

anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

A tanulók teljesítményének értékelése:

Félévkor és tanév végén szöveggel értékeljük tanulóinkat. A szöveges értékelésnél az alábbi

fokozatokat használjuk:

- Kiváló

- Jól teljesített,

- Megfelelően teljesített,

- Felzárkóztatásra szorul.

Beszédértés A szóbeli közléseket gyorsan, pontosan megérti és követni tudja. A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, és nem mindig tudja követni. A szóbeli közléseket nagyon nehezen érti meg. Szókincs és kifejezőképesség Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Szókincse és szóbeli kifejezőképessége életkorának megfelelő. Szókincse kicsit hiányos. Szóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul. Nehezen kommunikál. Csak kérdésre válaszol rövid, egyszerű mondatokkal. Kiejtés Kiejtése tiszta, jól artikulál. Kiejtése megfelelő, csak apróbb javításokra szorul. Kiejtése egyelőre nem tiszta, logopédiai fejlesztést igényel. Az olvasáshoz való viszonyulás Szereti a könyveket, szívesen olvas, betűzget.

26

A tanórán szívesen olvas, de önszántából egyelőre nemigen érdeklődik a könyvek és szövegek iránt. Érdeklődése fölkelthető az olvasás iránt. Egyelőre nem szívesen olvas. Nem motivált. Hangos olvasás Egyszerű, rövid szövegeket folyamatosan tud olvasni. A tanult betűkből álló teljes mondatokat képes folyamatosan elolvasni. A tanult betűkből álló szószerkezeteket képes folyamatosan elolvasni. Mondatokat még nem, de a tanult betűkből álló, rövid szavakat képes összeolvasni. Az összeolvasás technikáját elsajátította, de betűfelismerése még nem elég gyors és biztos. Az összeolvasás technikáját még nem sajátította el biztonságosan, de betűfelismerése jó. Az összeolvasás technikáját még nem sajátította el biztonságosan, és a betűfelismerésben is bizonytalan. Betűfelismerése nagyon bizonytalan, összeolvasni egyelőre nem tud. Néma olvasás - szövegértés Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, vagy a szövegekkel kapcsolatos feladatokat megoldani. Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, de a szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok utasításainak értelmezésében egyelőre bizonytalan. Képes rövid szöveget magában elolvasni, de az olvasottak tartalmának elmondásában bizonytalan. Képes egy-egy mondatot magában elolvasni, és annak megértését szóban vagy ábrázolással bizonyítani. Képes egy-egy mondatot magában elolvasni, de annak megértését szóban vagy ábrázolással nem mindig tudja bizonyítani. Képes az önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatok értelmezésében bizonytalan. Önálló néma olvasásra az összeolvasási technika bizonytalansága miatt egyelőre nem képes. Önálló néma olvasásra a betűfelismerés bizonytalanságai miatt egyelőre nem képes. Az íráshoz való viszonyulás Írásos tevékenységet szívesen végez. Írásos tevékenységet nem mindig végez szívesen. Írásos tevékenységet egyelőre nem szívesen végez, hamar elfárad, írástechnikai készsége még nem elég fejlett. Íráskép Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Betűalakítása, betűkapcsolása időnként nem egészen szabályos. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan, pontatlan. Füzetvezetés Füzete tiszta, rendes, áttekinthető. Füzete időnként rendetlen.

27

Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen. Helyesírás A tanult helyesírási és egyéb anyanyelvi ismereteket másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor többnyire hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával alkalmazza. A tanult helyesírási és egyéb anyanyelvi ismereteket másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza. A tanult helyesírási és egyéb anyanyelvi ismereteket másoláskor aránylag kevés hibával alkalmazza. Emlékezetből íráskor és tollbamondáskor azonban gyakran követ el helyesírási hibát. A tanult helyesírási és egyéb anyanyelvi ismeretek alkalmazásában másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor egyelőre nagyon bizonytalan.

28

2. évfolyam Éves óraszám: 270; Heti óraszám: 7 + 0,5.




folyamatos 20 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás

előkészítése 88 óra


Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése –

folyamatos 35 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták 22 óra



Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék

fejlesztése – folyamatos 7 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettanterv-

ben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 29 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése

és alkotása – folyamatos

Órakeret

20 óra


A tematikai egység


céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a

kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi

kapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,

vélemények pontosabb kifejeztetése.


követelmények


A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta

artikulációja, az időtartam és a

hangkapcsolatok helyes kiejtése.

Mondatok, szövegek olvasásakor,

memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a

hangsúly helyes alkalmazása.

A tanuló

– érthetően beszél;

– megérti az

egyszerű

magyarázatokat,

utasításokat és

társai közléseit. A

Ének-zene; testnevelés

és sport: helyes

légzéstechnika.

Vizuális kultúra:

képek, képzetek, képi

kompozíciók; egyszerű

29

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása

szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és

képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi

megfeleltetésével.

Mondatok összekapcsolása. Összefüggő

mondatok alkotása képek, képsorok alapján,

adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.

Szituációs játékokban a felnőttek és a

kortársak udvarias megszólítása és a

szituációnak megfelelő nyelvhasználat

alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának

felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

Hangok, hangkapcsolatok, szavak,

szószerkezetek, mondatok és mondókák

helyes ejtése.

A beszéd fontosabb zenei eszközeinek

(hangsúly, hangerő, hanglejtés, szünet, tempó)

alkalmazása.

A beszédet kísérő nem nyelvi jelek (arcjáték,

tekintet, mozdulatok, testtartás,

térközszabályozás) használata

Történetmesélés élmény, olvasmány, film,

képzelet alapján.

Szövegmentes egyszerűbb és összetett

légzőgyakorlatok. Szöveges légzőgya-

korlatok. A magánhangzókkal, a

mássalhangzókkal és a hangkapcsolatokkal

kapcsolatos kiejtési gyakorlatok. Időtartam-

gyakorlatok. Nyelvtörők. Szöveges kiejtési

gyakorlatok. Mondat- és szövegfonetikai

gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a

hangmagasság változtatása,

hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok).

Hangos olvasás; felolvasás. Beszédértési

gyakorlatok. Mozgásos játékok.

Utánzójátékok. Fantázia-gyakorlatok.

kérdésekre

értelmesen

válaszol;

– használja a

bemutatkozás, a

felnőttek és a

kortársak

megszólításának

és köszöntésének

illendő nyelvi

formáit;

– bekapcsolódik a

közös

tevékenységekbe.

Alkalmazkodik

azok

szabályaihoz;

– eligazodik

szűkebb

környezete társas

kapcsolatrendszer

ében.

(pl. kitalált vagy átélt)

cselekmény

megjelenítése

képekkel (pl. rajzzal,

képsorozattal, fotóval)

megfelelő

hanghatásokkal (pl.

zörejjel, énekhanggal)

kiegészítve.

Dráma és tánc:

szituációs játékok.


környezetem,

bemutatkozás,

önismeret.

30

Improvizációs gyakorlatok. Bábjáték;

szerepjátékok. Szövegértelmezés;

szómagyarázat. Nyelvhelyességi gyakorlatok:

mintautánzás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,

bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,

köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. –

a szövegértő olvasás előkészítése

Órakeret

88 óra

Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.

A tematikai egység


céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.


követelmények


Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző,

író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,

bekezdés.

Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott

ismeret, meggyőződés fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma

azonosítási szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos szóolvasási képesség.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat

egyszerűbb, életkori sajátosságoknak

megfelelő szintjén.

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi

képek alkotása, grafikus szervezők,

összefoglalás, előzetes áttekintés.

A tanuló

– olvasási

tevékenysége

motivált,

érdeklődő;

– ismeri a magyar

ábécé nyomtatott

kis és nagybetűit;

– ismeri a betű-

hang, fonéma-

graféma

megfeleltetési

szabályait;

– biztos

betűfelismerési,

összevonási

képességgel

rendelkezik;

– ismeri olvasással

kapcsolatos

erősségeit, hibáit;

– rendelkezik az

olvasásra, annak

folyamatára

vonatkozó

szókinccsel,

ismeretei az

Vizuális kultúra:

betűtípus, betűforma.

Matematika;

környezetismeret:

szóbeli és írásbeli

szövegértés.

31

Az explicit információk, állítások megértése,

értelmezése, értékelése, egyszerű


Mesék, narratív történetek értő hallgatása,

felidézése. (pl. történetek a családi élet

eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről,

jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő

funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret,

meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

Az értő olvasás gyakorlása, fejlesztése, a

szövegértés magasabb szintjeinek

megalapozása

Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai,

erkölcsi értékek közvetítése

A tanítói bemutató olvasás figyelmes

hallgatása. A szöveg által keltett érzelmek

kifejezése (rajzzal, mozgással,

metakommunikációval, szóban stb.).

Ismeretlen, illetve ritkán használt szavak,

kifejezések, szólások, közmondások

értelmezése.

Szövegértési gyakorlatok: feladatmegoldás,

visszakeresés, újraolvasás, tájékozódás a

szövegben.

életkornak

megfelelőek;

biztonsággal,

pontosan olvas

szavakat,

szószerkezeteket,

mondatokat életkori

sajátosságának

megfelelő egyszerű,

rövid szövegeket.

A tanuló

– ismert és

begyakorolt

szöveget

folyamatosságra,

pontosságra

törekvően olvas

fel,

– felismeri,

szükség esetén

modellkövetéssel

javítja olvasási

hibáit,

– használja az

előzetes

áttekintés,

egyszerű

összefoglalás, az

érzékszervi

képek

alkotásának

stratégiáit a

megértés

érdekében;

– a szöveg

megértését

bizonyítja a

következő

tevékenységekkel

: következtetés,

lényegkiemelés,

tartalommondás,

események

összefoglalása,

egyszerű

értékelése az

életkornak

megfelelő

szinten.

Vizuális kultúra:

Mesék, gyermekiro-

dalmi alkotások és

azok animációs, filmes

adaptációinak össze-

hasonlítása, feldolgo-

zása. Az olvasott/felol-

vasott szöveghez és a



megjelenítése és

feldolgozása (pl. rajz-

zal, montázskészí-

téssel).

Médiaélmények (pl.

tetszés, kíváncsiság,

rossz élmény)

felidézése, kifejezése

és megjelenítése

szóban, vizuálisan (pl.

rajzolás, bábkészítés)

vagy szerepjátékkal.

Jel, jelkép, piktogram.

32

Kulcsfogalmak/

fogalmak


bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése –

folyamatos

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.

A tematikai egység


céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.

A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a

ritmus és a zene révén.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.

A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers,

mondóka, mese, szereplő).


Magyar nép- és műköltészeti alkotások

megismertetése, a népköltészetben

megtestesülő értékek, hagyományok

közvetítése.

Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek

irodalmának alkotásaival.

A társas kapcsolatok, családi és társadalmi

ünnepek bemutatása.

A mese és a valóságleírás különbségének

tudatosítása.

Mondák, legendák a magyar nép történetéből;

rövid elbeszélések a magyar történelem nagy

alakjairól.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai

szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának

megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb

eseményeinek megnevezése (pl. Arany

László, Benedek Elek, Móra Ferenc,

Gárdonyi Géza, Illyés Gyula meséi,

mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése,

tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági

összefüggések felismerése.

A tanuló

– hallgat, olvas

verset, mesét,

életkori

sajátosságának

megfelelő

irodalmi

műveket;

– képes egyszerű

irodalmi

szövegek

felismerésére

műfaji

jellemzőinek

alapján (pl. mese,

költemény,

mondóka, találós

kérdés);

– néhány verset,

mondókát elmond

fejből;

– dramatikus

játékokban

együttműködik a

társakkal.

Dráma és tánc:

dramatikus és

improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,

ismétlődések.

Vizuális kultúra:

Jelmez, kellék, díszlet,

színpadi tér és lépték.

Különböző

médiaszövegek (pl.

animációs mesék)

cselekménye kezdő- és

végpontjának, a

cselekményelemek

sorrendjének

megfigyelése

közvetlen példák

alapján. Címadás.

Saját megélt élmények

és tapasztalatok

összevetése a média

által közvetített,

megjelenített

világokkal (pl.

gyermekműsorok,

gyermekújságok,

képregények,

életkornak megfelelő

rajzfilmek,

33

A szövegek megértésének igazolása feladatok

megoldásával.

A cím és a tartalom kapcsolatának

felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím,

az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos

megjelenítése.

Az olvasmány tartalmához kapcsolódó

improvizációs és beleélő játékok.

A mű témájának, eseményeinek,

szereplőinek megállapítása.

Véleményalkotás a szereplők viselkedésével,

maga-tartásával kapcsolatban, következtetés

tulajdonságaikra (jó és rossz tulajdonságok,

cselekedetek megkülönböztetése).

Felolvasás, bábozás, dramatizálás, rögtönzés.

A versek hangulatának, képeinek

felismerése, a költői képek, kifejezések

értelmezése az egyéni asszociációk

segítségével. A versek ritmusának

érzékeltetése kopogással, mozgással,

gesztusokkal. Verstanulás, versmondás.

Egyéni olvasmányélmények megosztása

Ökoiskolai jelleg:

Fogyasztóvédelmi oktatás: rövidhírek a

gyerekek világából.

Szintén kiemelt szerepet kapnak az irodalom

tanításában Weöres Sándor gyerekversei,

nemcsak a szerző pécsi kötődése miatt, hanem

elsősorban a művek játékossága okán.

Külön feladatunknak tekintjük az ökoiskolai

jelleg hangsúlyozását, ennek megfelelően a

felhasznált olvasmányok összeállításánál

külön figyelmet szentelünk ennek a témának.

Már a második évfolyamtól feldolgozunk

évente 1-2 nagyobb lélegzetű irodalmi művet.

Egy-egy gyerekregényt.

2. osztályban Lázár Ervin, Bálint Ágnes, Bodó

gyermekeknek készülő

internetes honlapok

alapján). A hang és

kép szerepe a

mesevilágban.


szűkebb közösségeim.

34

Béla könyvei közül választunk egyet-egyet.









Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda,

főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus,

ismétlődés, rím.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás

előkészítése – folyamatos

Órakeret

35 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység


céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes

szokásoknak a megerősítése.


követelmények


A nagy- és kisbetűk pontos ismerete.

Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a

szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid

szövegek írásakor.

Az íráshasználat normáinak megtartása.

Az írott kis- és nagybetűk alakítása és

kapcsolása betűcsoportonként

Az íráskészség fejlesztése, az eszközszintű

íráshasználat fokozatos megalapozása. Az

írásanyag elhelyezése, az írásszokások

fejlesztése.

A kis- és nagybetűk alakításának és

kapcsolásának gyakorlása. Szavak,

szószerkezetek, mondatok, szövegek

másolása. Írás diktálás után és emlékezetből.

Szavak, szószerkezetek, mondatok

kiegészítése. Önellenőrzés, javítás

írástechnikai, helyesírási és tartalmi

szempontból

A tanuló

– másoláskor nem

vét írástechnikai

hibát;

– jelöli a

mondatkezdést és

a mondatzárást;

– a gyakorolt

szókészlet körében

alkalmazza a

szókezdő

nagybetűt;

– ismeri az

időtartam és a j

hang kétféle

jelölési módját;

– szövegminta

alapján felismeri

és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra:

térérzékelés,

finommotorika,

esztétikai igényesség;

különféle vonaltípusok

készségfejlesztő

alkalmazása.

Testnevelés és sport:

harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó,

ritmus.

35

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat leírása

másolással, tollbamondás után vagy

emlékezetből.

Önállóan alkotott mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás,


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és

alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő

és toldalék; mondatfajták

Órakeret

22 óra

Előzetes tudás Olvasás és írás ismerete.

A tematikai egység


céljai

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás

biztonságának megalapozása.

A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak

használatának tudatosítása.


követelmények


A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és

megnevezése.

Az ábécé hangjainak felsorolása.

A betűrend használata gyakorlati

feladatokban.

A hangok csoportosítása fajtájuk és

időtartamuk szerint.

A szótagolás szabályszerűségeinek

felismerése.

A szavak jelentést hordozó szerepének

ismerete.

A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű

szavak.

A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.

A toldalékos szavak felismerése szövegben.

Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -

A tanuló

– felismeri és

megnevezi a

tanult nyelvtani

fogalmakat, és a

különféle

feladatmegoldás

ban használja a

szabályokat.

Környezetismeret:

állatok

kommunikációja, jel,

jelzés, információ;

lakóhely, közlekedés;

természeti ritmusok.

Vizuális kultúra:

hangfelvételek és

képfelvételek készítése;

a helyes kiejtés

vizsgálata a felvétel

segítségével.

Ének-zene:

ritmusjátékok

ütőhangszereken.

36

be, -ban, -ben, -val/-vel, -ból/-ből, -tól/-től, -t,

-hoz/-hez/-höz, -va/-ve/-vá/-vé, -kor ragos

szóalakok helyes használata és leírása.

A beszélői szándék felismerése a kijelentő és

a kérdő mondatokban. Megnevezésük.

Az -e kérdőszó helyes használata.

Írástechnikai gyakorlatok, a rendezett

írásképpel kapcsolatos gyakorlatok.

Ábécéhasználat. Szótagolás. Írott szöveg

megértése. Másolás. A tanult helyesírási

jelenségek felismerése és megnevezése.

Emlékezetből való írás. Szó- és

mondatkiegészítés. Gyűjtőmunka.

Csoportosítás. Hibakeresés és –javítás.

Tollbamondás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű;

magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék,

kijelentő mondat, kérdő mondat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

folyamatos

Órakeret

36 óra

Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges

nyelvtani fogalmak.

A tematikai

egység nevelési-






követelmények


Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása

írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás

a szabály felidézésével.

A helyesírási probléma felismerése, a jelölés

gyakorlása szóelemzés segítségével.

Az írás és a helyes kiejtés együttes

alkalmazása.

Személynevek helyesírása.

A j és ly használata az ismert szókincs

A tanuló

– szükség szerint

felidézi és

alkalmazza a

helyesírási

szabályokat a

begyakorolt

szókészlet

körében;

– 30–40

begyakorolt szó

esetében helyesen

jelöli a j hangot;

Ének-zene: egy adott

dallamhoz szöveg

alkotása.

37

körében.

Szabályismeret és alkalmazás:

– az időtartam jelölése;

– a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok;

– a hagyomány szerinti írásmód;

– az elválasztás szabályai,

– a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő

mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása


A korosztálynak megfelelő lexikonok,

szótárak használata.

– az egyszerű

szavakat helyesen

választja el.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.

Tematikai egység/


Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Az előző évfolyamon elsajátított képességek.

A tematikai egység


céljai

A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő

megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás

képességének támogatása, fejlesztése.


követelmények


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek

megalapozása és gyakorlása

(könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés;

gyermeklexikon használata; beszélgetés a

tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz

szükséges információk kereséséről és

kezeléséről).

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése;


Tanulás több tevékenység és érzékszerv

segítségével: ritmus-, mozgás- és

beszédgyakorlatokkal kombinált memória-

gyakorlatok, szövegtanulási technikák.

A fantázia és képzelet aktiválása a

megismerés érdekében.

A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált

A tanuló

– a tanító

irányításával

motiváltan tanul;

– a tanulási

folyamat során

változatos

tevékenységeket

és több

érzékszervet is

használ;

– szöveghűen

felidézi a

következő

szépirodalmi

műveket, illetve

azok részleteit: 2-

3 mondóka,

József Attila:

Matematika;

környezetismeret:

önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A

szöveget alkotó

betűformák és a

közlési tartalmak

kapcsolatának

felismerése. Kép és

szöveg kompozíciós

kapcsolatának

elemzése.

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak


38

szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő

hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott

nyelvi források, információhordozók,

könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott

nyelvi források világában. Gyermekújságok

jellemzői tartalomjegyzék alapján.

Tájékozódás a gyermeklexikonokban

betűrend segítségével.

A könyvek jellemző adatainak, részeinek

megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve,

tartalomjegyzék).

Altató; Nemes

Nagy Ágnes:

Nyári rajz; Petőfi

Sándor: Anyám

tyúkja, Weöres

Sándor:

Galagonya, Buba

éneke, című

költeménye;

kortárs magyar

lírikusok

műveiből néhány

alkotás.

feldolgozása. Az


szöveghez és a



megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,


Az életkori

sajátosságokhoz

igazodó

internethasználat

kockázatainak és

lehetőségeinek

felismerése (pl.

gyermekbarát

honlapok böngészése).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti

érzék fejlesztése – folyamatos

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Alapvető erkölcsi kategóriák felismerése.

A tematikai egység


céljai


szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés



követelmények


Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek,

olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről.

Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak,

kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz,

igaz, hamis). A történetiségen alapuló

összefüggések megértése az egy szálon futó

történekben.

Azonosulás, ítélet, érvelés szépirodalmi

szövegek kapcsán. A megismert mese,

történet tanulságának összevetése saját

tapasztalatokkal, eseményekkel.

Egyszerű közmondások, szólások ismerete,

A tanuló

– ismeri, megérti

rövid, egy szálon

futó művek

segítségével a

történeteket

bemutató művek

szerveződését,

felépítését, az

összefüggések

logikáját, az ok-

okozati viszonyt;

– képes állást

foglalni, érvelni

alapvető erkölcsi

Dráma és tánc:

részvétel dramatikus

játékban.

Vizuális kultúra: átélt,

elképzelt vagy olvasott

esemény vizuális

kifejezése.

Erkölcstan:

családtagjaim, szeretet,

barátkozás

(konfliktushelyzetek

megélése játékokon

keresztül).

39

megfelelő alkalmazása.


játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).

Az egymással szembeni tisztelet, a másság

elfogadása.

A múlt néhány emléke környezetünkben




A lakóhely ismerete.

kérdésekben;


képviseli a

legalapvetőbb

emberi értékeket;

– meghallgatja

mások érvelését

is;


azonosulásra az

életkori

sajátosságainak

megfelelő művek

befogadása során;

– dramatikus és

drámajátékok

segítségével

képes átélni

mindennapi

konfliktusokat,

azokat életkori

szintjén kezelni.

Környezetismeret: az

ember megismerése

(magatartásformák,

szabályok, viselkedési

normák); környezet és

fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

A továbbhaladás,

a harmadik

évfolyamba lépés

feltételei:

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció

alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

válaszoljon.

Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és

köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő

mondatok alkotására.

Szöveghűen mondjon el rövid memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú

szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra

törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak

lényegét. Írása legyen rendezett.

Ismerje fel a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és

alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban.

Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza

el az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával. Legyen nyitott, motivált az

anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

A tanulók teljesítményének értékelése

Félévkor szöveggel értékeljük tanulóinkat. A szöveges értékelésnél az alábbi fokozatokat

használjuk:

40

- Kiváló

- Jól teljesített,

- Megfelelően teljesített,

- Felzárkóztatásra szorul.

Év végén érdemjeggyel értékeljük a tanulók teljesítményét.

2. évfolyam (félév – szöveges értékelés)

Beszédértés A szóbeli közléseket gyorsan, pontosan megérti és követni tudja. A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, és nem mindig tudja követni. A szóbeli közléseket nagyon nehezen érti, és egyelőre alig-alig tudja követni. Szókincs és kifejezőképesség Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Szókincse és szóbeli kifejezőképessége életkorának megfelelő. Nehezen, körülményesen fejezi ki magát. Önállóan csak rövid mondatokkal kommunikál. Kiejtés Kiejtése tiszta, jól artikulál. Kiejtése megfelelő, csak apróbb javításokra szorul. Kiejtése egyelőre nem tiszta, logopédiai fejlesztést igényel. Az olvasáshoz való viszonyulás Szereti a könyveket, általában szívesen olvas. Érdeklődése fölkelthető a könyvek iránt. Egyelőre nem szívesen olvas, kevésbé motivált. Hangos olvasás Rövid szöveget hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával fel tud olvasni. Olvasása szöveghű, jól tagolt és kifejező. Rövid szöveget fel tud olvasni. Olvasása hallható, érthető és folyamatos, de még nem elég kifejező. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Rövid szöveget jó tempóban fel tud olvasni úgy, hogy olvasása hallható és érthető. Rövid szöveget fel tud olvasni néhány hibával, de tempója lassú, és nem törekszik a kifejező hanglejtésre és hangsúlyozásra. Rövid szöveget aránylag pontosan olvas, de egyelőre a helyes tagolásra és a kifejező hangsúlyra, hanglejtésre szinte egyáltalán nem képes. Rövid szöveget is csak lassú tempóban, akadozva tud felolvasni. Közben gyakran követ el olvasástechnikai hibát nem tud a kifejező hangsúlyozásra és hanglejtésre sem figyelni. Szövegértés bizonyítása szóban Képes elmélyülten, magában olvasni és az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Néhány percnél tovább nem képes magában olvasni, de az olvasottakat többé-kevésbé tudja csak pontosan felidézni.

41

Látszólag képes magában olvasni, de az olvasottak tartalmát csak nagyon pontatlanul tudja felidézni. Szövegértés bizonyítása írásban Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Feladatértelmezési problémái általában nincsenek. Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban csak segítséggel tudja megoldani. Segítséget általában a feladatok utasításának értelmezésében igényel. Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak a legegyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Gondot jelent számára a szövegben való eligazodás, a szövegből való visszakeresés is. Az íráshoz való viszonyulás Írásos tevékenységet általában szívesen végez. Írásos tevékenységet egyelőre nem szívesen végez, hamar elfárad, írástechnikai készsége még nem elég fejlett. Íráskép Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Betűalakítása, betűkapcsolása időnként nem egészen szabályos. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan, pontatlan. Füzetvezetés Füzete tiszta, rendes, áttekinthető. Füzete időnként rendetlen. Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen. Írástempó Írástempója az életkorának megfelelő. Írástempója lassú. Helyesírás A helyesírási és egyéb anyanyelvi ismereteket másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor többnyire hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával alkalmazza. A helyesírási és egyéb anyanyelvi ismereteket másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza. A helyesírási és egyéb anyanyelvi ismereteket másoláskor aránylag kevés hibával alkalmazza. Emlékezetből íráskor és tollbamondáskor azonban gyakran követ el helyesírási hibát. A helyesírási ismeretek alkalmazásában másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor nagyon bizonytalan.

2. évfolyam (év vége) Jeles:

42

Olvasás Szereti a könyveket, és általában szívesen olvas. Ismeri és alkalmazni tudja a hangos olvasásra felkészülés technikáját. Rövid szöveget hibátlanul vagy legfeljebb 2-3 hibával fel tud olvasni. Olvasása szöveghű, jól tagolt és kifejező. Leginkább csak újrakezdési hiba fordul elő. Szövegértés Képes elmélyülten, magában olvasni és az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Feladatértelmezési problémái csak nagyon ritkán vannak. Képes arra, hogy egy könyv tartalomjegyzékében eligazodjon, és hogy a könyv legfontosabb adatait megállapítsa. Mindig törekszik és képes az írásos utasítás, kérdés pontos megfigyelésére és értelmezésére a feladatok elvégzése előtt Irodalom Ismeri és alkalmazza a szövegmemorizálás valamelyik technikáját. Beszéd A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti, követni tudja. Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Írás Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Füzete tiszta, rendes, áttekinthető. Helyesírás Az anyanyelvi, helyesírási ismereteket másoláskor/emlékezetből íráskor/tollbamondáskor többnyire hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával alkalmazza. Jól értelmezi a javítókulcs jeleit. A tanító jelölése alapján minden hibát önállóan javítani tud. Elemi szinten már képes az önellenőrzésre is. Jó: Olvasás A tanító által kijelölt szövegeket szívesen olvassa, de önszántából egyelőre nemigen érdeklődik a könyvek és egyéb olvasnivalók iránt. Ismeri, és alkalmazni tudja a hangos olvasásra felkészülés technikáját. Rövid szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 4-5 hibánál többet nem követ el. Olvasása érthető és folyamatos, de még nem elég kifejező. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Szövegértés Képes elmélyülten, magában olvasni és az olvasottak tartalmát többé-kevésbé pontosan fel tudja idézni szóban.

43

Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban megoldja. Segítséget általában csak a feladatok utasításának értelmezésében igényel. Kis segítséggel képes arra, hogy egy könyv tartalomjegyzékében eligazodjon, és hogy a könyv legfontosabb adatait megállapítsa. Törekszik és legtöbbször képes az írásos utasítás, kérdés pontos megfigyelésére a feladatok elvégzése előtt. Irodalom Ismeri és alkalmazza a szövegmemorizálás valamelyik technikáját. Beszéd A szóbeli közléseket pontosan megérti, és általában kitartóan követni tudja. Szókincse életkorának megfelelő. Szóbeli kifejezőképessége jó. Írás Betűalakítása, betűkapcsolása időnként nem egészen szabályos. Füzete általában áttekinthető. Helyesírás Az anyanyelvi, helyesírási ismereteket másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza. Ismeri és igyekszik jól értelmezni a javítókulcs jeleit. Hibáit a tanító jelölése alapján legtöbbször önállóan javítani tudja. Elemi szinten már képes az önellenőrzésre is. Közepes: Olvasás A tanítási órán általában szívesen olvas, de önszántából egyelőre nemigen érdeklődik a könyvek és egyéb olvasnivalók iránt. Ismeri, de nem alkalmazza következetesen a hangos olvasásra felkészülés technikáját. Rövid szöveget fel tud olvasni úgy, hogy olvasása érthető. Olvasástechnikai hibáit tanítói segítséggel javítani tudja, de még nem képes hangos olvasáskor a szöveg jelentésére tartósan figyelni. Szövegértés Képes magában olvasni, de figyelmének hiányosságai miatt az olvasottak tartalmát csak nagyon pontatlanul tudja felidézni szóban. Képes arra, hogy egy kb. 15 mondatos szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Egyelőre gondot jelent számára a szövegben való eligazodás, ezért minden olyan feladatban segítséget igényel, ahol nem lehet az emlékezetre hagyatkozni, hanem a szövegből való visszakeresés és az összefüggések megértése szükséges. Az olvasókönyvben lévő lábjegyzetek értelmezésében és a könyv tartalomjegyzékében is csak segítséggel tud eligazodni. Nem mindig törekszik az írásos utasítás, kérdés pontos megfigyelésére a feladatok elvégzése előtt.

44

Irodalom Ismeri, de tudatos figyelmének gyengesége miatt nem tudja jól alkalmazni a szövegmemorizálás technikáját. A verseket, meséket nehezen tanulja, vagy hamar elfelejti. Beszéd A szóbeli közléseket általában megérti, de időnként hosszabban nem tudja követni. Szókincse kicsit hiányos, fejlesztésre szorul. Szóbeli kifejezőképessége bizonytalan. Időnként nehezen tud adott témáról összefüggően beszélni, mert nem találja a megfelelő szavakat. Írás Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran pontatlan. Füzete időnként rendetlen. Helyesírás Az anyanyelvi, helyesírási ismereteket másoláskor aránylag kevés hibával alkalmazza. Emlékezetből íráskor és tollbamondáskor gyakran követ el helyesírási hibát. A tanító jelölése alapján hibáit kis segítséggel javítani tudja. Összehasonlítással már képes az önellenőrzésre Elégséges: Olvasás Egyelőre nem szívesen olvas. A hangos olvasásra történő felkészülés technikáját még nem sajátította el kellő biztonsággal. Rövid szöveget is csak lassú tempóban, akadozva, nehezen érthetően tud felolvasni. Közben gyakran követ el olvasástechnikai hibát, az írásjeleket többnyire nem veszi figyelembe, s mindebből következően nem tud a kifejező hangsúlyozásra és hanglejtésre sem figyelni. Külön egyéni fejlesztésre szorul. Szövegértés Látszólag képes magában olvasni, de az olvasottak tartalmát nem tudja felidézni szóban. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak a legegyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Szókincsének és szövegértési képességének hiányosságai miatt egyelőre gondot jelentenek számára az olyan feladatok, amelyekre a megoldás nem található meg szó szerint a szövegben, hanem a megértett összefüggések alapján önállóan kellene azt megfogalmazni. Felületes figyelme miatt nem képes és általában nem is törekszik az írásos utasítás, kérdés pontos megfigyelésére a feladatok elvégzése előtt. Irodalom Irodalmi szöveg memorizálására olvasás útján egyelőre csak nagyon nehezen és csak hosszú idő alatt képes.A tantárgyi követelményeket csak minimálisan képes teljesíteni Beszéd A szóbeli közléseket nehezen érti meg, és csak rövid ideig tudja követni.

45

Szókincse hiányos, nagyfokú fejlesztésre szorul. Szóbeli kifejezőképessége gyenge. Nehézkesen, akadozva tud csak adott témáról összefüggően beszélni. Írás Tud folyamatosan írni, de betűalakítása, betűkapcsolása gyakran pontatlan, nem esztétikus. Füzete többnyire rendetlen, áttekinthetetlen. Helyesírás Az anyanyelvi, helyesírási ismeretek alkalmazásában másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor is nagyon bizonytalan. A javítókulcs jeleinek felismerésében bizonytalan. Önellenőrzésre, önálló hibajavításra egyelőre nem képes.

46

3–4. évfolyam

A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának

fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi

tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való

kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi

magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció

ösztönzése, gyakoroltatása.

Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló

megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szöveg-

műveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók

kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való

figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzé-

sére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar

nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú

olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalma-

zásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok

önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is;

hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez.

Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének

fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a

tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az

információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás

és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás

igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést

szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével

elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi

kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes,

változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

47

3. évfolyam Éves óraszám: 252 Heti óraszám: 6 + 1



Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása


Olvasás, az írott szöveg megértése 62 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 22 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos 11 óra

Fogalmazási alapismeretek 14 óra

Szövegalkotási gyakorlatok 23 óra


mondatfajták, szavak, szófajok 21 óra



Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék

fejlesztése – folyamatos 9 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a

kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 25 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés

fejlesztése – folyamatos

Órakeret

17 óra

Előzetes tudás

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid

válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak

alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,

megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

A tematikai egység


céljai

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének

egymással összefüggő fejlesztése.

A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a

pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív

szókincs intenzív gyarapítására.

A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

48


követelmények


A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a

mondat- és szövegfonetikai eszközök

alkalmazása különféle kommunikációs

helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás,

kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló).

Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális

eszközök használata a kifejezés segítésében.

Vélemény kulturált megfogalmazása.

Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet

lényegének és érzelmi hátterének

megfigyelése, értékelése.

Állandósult szókapcsolatok, szólások,

közmondások jelentésének, stílusértékének

értelmezése az olvasott szövegekben.

A különböző tantárgyak tanulásakor használt

szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt

ritkábban használt szavak célzott

használatával az aktív szókincs gyarapítása.

Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása

olvasmányok tartalmáról, gyűjtött

tapasztalatokról, megfigyelésekről.

Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített

elmondása.

Mondatok, mondókák, rövidebb versek helyes

ejtése.

A beszéd fontosabb zenei eszközeinek

(hangsúly, hangerő, hanglejtés, szünet, tempó)

alkalmazása.

A beszédet kísérő nem nyelvi jelek (arcjáték,

tekintet, mozdulatok, testtartás,

térközszabályozás) használata.

Légzőgyakorlatok. A magánhangzókkal, a

mássalhangzókkal és a hangkapcsolatokkal

kapcsolatos kiejtési gyakorlatok. Időtartam-

gyakorlatok. Nyelvtörők. Szöveges kiejtési

gyakorlatok. Mondat- és szövegfonetikai

gyakorlatok (a hangerő, a hangszín, a

hangmagasság változtatása,

A tanuló

– értelmesen és

érthetően fejezi ki

gondolatait;

– használja a

mindennapi

érintkezésben az

udvarias nyelvi

fordulatokat;

– beszédstílusát

beszélgető

partneréhez

igazítja;

– bekapcsolódik

csoportos

beszélgetésbe,

vitába,

történetalkotásba,

improvizációba,

közös

élményekről,

tevékenységekről

való

beszélgetésekbe,

értékelésbe;

– a közös

tevékenységeket

együttműködő

magatartással

segíti.

Minden tantárgy:

összefüggő beszéd,

érvelés.

Környezetismeret:

önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra:

Műalkotások

megfigyelése,

jellemzése,

értelmezése,

értékelése.

Médiaszövegek közötti

különbségek (pl.

televíziós

műsortípusok,

animációs mesefilmek,

sorozatok) felismerése

saját médiaélmények

felidézésén,

megjelenítésén (pl.

szerepjáték) és

közvetlen példákon

keresztül.

49

hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok).

Hangos olvasás, felolvasás. Beszédértési

gyakorlatok. Folyamatos beszéd. Társalgási

gyakorlatok. Fantáziagyakorlatok.

Improvizációs gyakorlatok. Bábjáték,

szerepjátékok. Szövegmondás önállóan és

közösen. Szövegértelmezés, szómagyarázat.

Nyelvhelyességi gyakorlatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,

testtartás, térköz, távolságtartás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése

Órakeret

62 óra

Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály

képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.

A tematikai egység


céljai

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás

kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző

szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás

kialakítása.


követelmények


Életkori sajátosságoknak megfelelő

szépirodalmi, dokumentum típusú,

folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni,

közös és tankönyvi célú szövegek

megismerése, ezek megértése.

A megértés igazolása feladatok megoldásával.

Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők

(ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra)

alkalmazása a hatékonyabb szövegértés

érdekében.

Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes

ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok

felidézése és megosztása.

Gondolatok és információk értelmezése és

integrálása, tartalom, nyelvezet,

szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.

A következő olvasási stratégiák, olvasást

megértő folyamatot segítő technikák ismerete,

alkalmazása a hatékonyabb megértés

A tanuló

– az olvasás terén

motivált,

érdeklődő;

– folyékony,

automatizált

olvasástechnikáv

al rendelkezik a

hangos és a néma

olvasás területén

is;

– felismeri és

javítja a hibáit;

– felismeri és

megérti azokat a

különböző típusú,

műfajú

szövegeket,

amelyekről

tanult;

– szintetizálja,

értelmezi és

értékeli az

Matematika: szöveges

feladatok.

Környezetismeret:

önálló tanulás,

szövegfeldolgozás

kialakítása.

Erkölcstan: én magam;

az én világom.

Vizuális kultúra:

Személyes élmények

és irodalmi szöveg

alapján képek

készítése.

Képzőművészeti

műfajok.

Az elemi mozgóképi

szövegalkotó kódok

felismerése,

médiaszöveg olvasása.

Kérdések

50

érdekében:

- a szöveg átfutása,

- az előzetes tudás aktiválása,

- jóslás, anticipáció.

Az olvasás céljának, módjának az olvasás

megkezdése előtt való tisztázása.

Ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése,

jelentésük kitalálása a

szövegösszefüggésből.

A történet elbeszélőjének azonosítása.

Tájékozódás a szövegben, lényegkiemelés

aláhúzással, kulcsszavak, kulcskifejezések

keresésével, tömörítéssel.

életkori

szintjének

megfelelő szöveg

információit és

gondolatait;

– megfelelő nyelvi

tudatossággal

rendelkezik;

– ismeri és tanítói

segítséggel

használja a tanult

olvasási

stratégiákat.

megfogalmazása a

látott információra,

ismeretre, élményre

vonatkozóan.

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak


feldolgozása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, műfaj, szövegértés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek

értelmezése – folyamatos

Órakeret

22 óra

Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése

tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.

A tematikai

egység nevelési-


A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű

befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás,

azonosulás) átélésének segítése.

Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra

hagyományainak megismerése.

Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások

megismerése.

Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.


követelmények


Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása

formájuk, műfajuk és kommunikációs

szándékuk szerint.

Az olvasmányok témájának megfigyelése,

azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl.

gyerekalakok és gyereksorsok). Hasonlóságok

és különbségek felfedezése különféle irodalmi

közlésformákban.

Versek feldolgozása.

A tanuló

– megnevezi

olvasmányai

szerzőjét,

szereplőit és azok

tulajdonságait,

magyarázza

cselekedeteiket;

– azonosítja a

történet idejét és

helyszínét; a

Környezetismeret:

környezeti, természeti,

környezetvédelmi

témájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalok

szövege (kifejező

eszközök, nyelvi

fordulatok,

motívumok, természeti

képek).

51

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő

művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok).

Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl.

család, gyermek, természet) felfedezése

olvasmányokban.

A művek szerkezeti jellemzőinek

megfigyelése, a tér-idő változásainak

felismerése.

A magyar történelemhez kapcsolódó mesék,

mondák olvasása.

Az események sorrendjének, a mesélő

személyének megállapítása.

Mesékre jellemző kezdő és befejező

fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő

motívumok felismerése.

Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék,

elbeszélések) önálló olvasása.

Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs

magyar és európai gyermekirodalmi alkotás

(meseregény, ifjúsági regény, mesés-,

verseskötet) elolvasása a tanító irányításával.

Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal

kombinált memóriagyakorlatok,

fantáziajátékok, elképzelt és valóságos

helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos

játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése

és megbeszélése.

A mozgás és a szövegmondás

összekapcsolása. Egyszerűbb drámai

konvenciók és a színházi formanyelv

alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet,

felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés,

jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A

tanultak felhasználása saját produkcióhoz,

bábelőadások, színházi előadások

megbeszélésekor.

Mesék ismétlődő motívumainak, néhány

alapvető irodalmi téma (család, szülői

szeretet, barátság, segítőkészség, hazaszeretet

stb.) felfedeztetése. Kapcsolatteremtés az

cselekmény

kezdő- és

végpontját, a

cselekményeleme

k sorrendjét;

– konkrét esetekben

felismeri a

mesére jellemző

fordulatokat,

szókapcsolatokat,

mesejellemzőket;

– az egyszerű

szerkezetű

mesék,

elbeszélések

tartalmát

időrendben, több

összefüggő

mondattal mondja

el.

Vizuális kultúra;

dráma és tánc: A

témához és a

tartalomhoz is

illeszkedő

kifejezőeszközök

elemzése, alkalmazása.

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak


feldolgozása. Az


szöveghez és a



megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,


A különböző

médiaszövegekben

megjelenő egyszerű

helyszín- és

időviszonylatok

megfigyelése és

értelmezése konkrét

médiaszövegeken

keresztül.

Az elbeszélő

személyének

azonosítása különböző

egyszerű

médiaszövegekben (pl.

animációs mesék).

52

egyéni élményekkel, valamint a különböző

olvasmányok között: összehasonlításuk,

véleményalkotás. Szólások, közmondások

gyűjtése, értelmezése az olvasottakkal

kapcsolatban. Versek hangulatának, érzelmi

tartalmának felismerése, a vers beszélőjének

azonosítása. A vers szerkezetének vizsgálata.

Versolvasás, versmondás. , versírás;

reflektálás az olvasás, megértés folyamatára.

Művek a kortárs magyar irodalomból.

(Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs

hiánypótló; Berg Judit: Rumini; Boldizsár

Ildikó: Boszorkányos mesék; Csukás István:

Süsü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr,

Pom Pom összes meséi, gyerekversek; Dávid

Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár

Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi

János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi

Sándor, Kovács András Ferenc, Szabó T.

Anna gyermekversei; Tóth Krisztina: Londoni

mackók, Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen.)

Ökoiskolai jelleg:

Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy már a

harmadik évfolyamban találkozzanak a

gyerekek színvonalas ismeretterjesztő, az

ökoiskolai szemléletet népszerűsítő

olvasmányokkal.









Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás,

találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat,

ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos

Órakeret

11 óra

Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott

53

mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül,

emlékezetből.

A tematikai egység


céljai

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás

és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.

Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének,

esztétikumának értékként való elfogadtatása.


követelmények


Az írástechnika fejlesztése, helyes

írásszokások megszilárdítása (testtartás,


Az írás lendületének és tempójának fokozása.

Szósorok, mondatok írása másolással,

tollbamondás után, emlékezetből és

akaratlagos írással.

Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és

olvasható íráskép igényével. Szükség esetén

az olvashatóság javítása.

Az írás automatizálása, az íráskészség,

írástempó fejlesztése.

Az írás eszközként való alkalmazása

különböző feladatok megoldása során.

Gazdaságos írásszokások kialakítása.

Az önálló írásmunkák elrendezése. Az egyéni

írás kialakulásának elősegítése, támogatása.

Szó-, mondat- és szövegírás másolással,

tollba-mondással és emlékezetből.

Tempófejlesztő gyakorlatok: másolás időre,

azonos szöveg tollbamondása egyre rövidebb

idő alatt; szósorok, szócsaládok, bővülő

mondatok írása. Az írás önálló alkalmazása

feladatmegoldás során (szógyűjtés, szavak

csoportosítása, rendezése, szószer-kezetek,

mondatok, szöveg kiegészítése, mondatok

átalakítása, bővítése, kapcsolása).

Önellenőrzés; a hibák javítása.


írásképpel kapcsolatos gyakorlatok, írott

szöveg megértése, másolás.

– A tanuló

– írása jól

olvasható;

– írástempója

lendületes;

– füzetvezetése

rendezett.

Matematika;

környezetismeret:

olvasható, tetszetős és

rendezett füzetvezetés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Íráskép, szövegkép, olvashatóság.

54

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Fogalmazási alapismeretek

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.

A tematikai egység


céljai

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és

lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.


követelmények


A különböző szövegformák tartalmi és

szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete.

Kellő tapasztalat a cím szerepéről,

jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az

időrendről; az esemény, az előzmény és a

következmény kapcsolatáról; a szöveg

kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi

megformáltságról; a különböző szövegforma

jellemzőiről, a bekezdések szerepéről.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete:

anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges

gondolatok kiválasztása, elrendezése, az

időrend érzékeltetése, a szöveg tagolása

bekezdésekre.

Mondat-, illetve szövegalkotás az

olvasmányok, beszélgetések témájával

kapcsolatban. Önellenőrzés; a hibák javítása.

A tanuló

– a tanult

fogalmazási

ismereteket

felhasználja

fogalmazáskészít

éskor.

Környezetismeret;

matematika: érthető,

világos szóbeli

szövegalkotás.

Vizuális kultúra: Az

elemi mozgóképi


kreatív alkalmazása,

médiaszöveg írás.

Egyszerű cselekmény

megjelenítése

képsorozattal (pl. rajz,

digitális fotó, rövid

animációs film) és

hangokkal.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,

befejezés; elbeszélés

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok

Órakeret

23 óra

Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.

Képolvasás, mesemondás.

A tematikai egység


céljai

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák

megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének

továbbfejlesztésével.

Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.

55


követelmények


A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása

a szöveg alkotásakor.

Gondolatok, érzelmek, vélemények

kifejezése.

Önálló írásbeli fogalmazások készítése

elbeszélő szövegformában. A párbeszéd

beillesztése a történetmondásba.

Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi

eszközök alkalmazása.

A fogalmazás koherenciájának megteremtése

tématartással, a mondatok kapcsolásával. A

fogalmazás témájának megfelelő szavak és

kifejezések használata, a fölösleges

szóismétlődés kerülése.

A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási

ismeretek felhasználásával, a tanító

segítségadásával.

A tanuló

– a tanult

fogalmazási

ismeretek

felhasználásával

kb. egy oldal

terjedelmű

elbeszélő

fogalmazást

készít;

– a fogalmazás

témájának

megfelelő

szavakat és

kifejezéseket

használ;

– a tartalmi

egységek

kezdetét

bekezdéssel jelzi;

– figyel a nyelvi

eszközök

használatára;

– a tanító

útmutatásai

alapján kijavítja

fogalmazási és

helyesírási hibáit.

Környezetismeret:

változatos élővilág; a

tanultak bemutató

leírása.

Vizuális kultúra:

Természeti jelenség

megfigyelése, a

tapasztalatok leírása,

megjelenítése.


megjelenítése




hangokkal

(médiaszöveg-írás).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélés, történetmondás; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend,

nézőpont; párbeszéd.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

Órakeret

21 óra

Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.

A tematikai

egység nevelési-


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi

fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.

A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az

információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az

önellenőrzésben.

A nyelvi tudatosság fokozása.

56


követelmények


A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó

mondatokban a beszélő szándékának

felismerése és megnevezése szövegben.

A rokon értelmű szavak, a többjelentésű,

azonos alakú szavak helyes használata.

A tanult szófajok felismerése és megnevezése

szójelentés alapján toldalékos formában is,

szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Az ige felismerése. Az igeragozás.

Különféle időben végbemenő cselekvések,

történések megkülönböztetése.

Az igeidők helyes használata beszédben és

írásban. Az igekötők szerepének és

írásmódjának megfigyelése. Tudatos

alkalmazásuk.

A főnév fajtáinak csoportosítása,

megnevezése. Többes számú főnevek

alkotása.

A -ba, -be, -ban, -ben, -ból/-ből, -tól/-től, -

ról/-ről, -val/-vel, -t, ragos főnevek helyes

használata mondatalkotással,

szövegértelmezéssel.

A tulajdonnevek csoportjainak megismerése:

személynevek, állatnevek, földrajzi nevek,

intézmények neve, márkanevek, címek.

A melléknév szerepének ismerete a

nyelvhasználatban.

A fokozott melléknévi alakok használata

szövegalkotáskor.

Ragos melléknevek.

A névelők és a névutók szerepének ismerete.

A névelők helyes használata.

Szófajok gyűjtése. Szófajok felismerése,

gyűjtése adott szövegből. Szöveg, mondat,

szó, szóelem kiegészítése, átalakítása.

A tanuló

– felismeri és

megnevezi a

tanult nyelvtani

fogalmakat,

használja a

szabályokat;

– felismeri,

megnevezi és

megfelelően jelöli

a mondatfajtákat;

– toldalékos

formájukban,

szövegben is

felismeri és

megnevezi a

tanult szófajokat;

– a

szövegkörnyezetn

ek megfelelően

használja az

igeidőket és az

igekötőket;

– alsó tagozaton

tanult anyanyelvi

ismeretei

rendszerezettek.

Vizuális kultúra: Jelek

a mindennapi életben.

Az időbeliség

ábrázolása a

képzőművészetben.

Környezetismeret:

tulajdonnevek a

térképeken.

57

Helyesírási, nyelvhelyességi gyakorlatok a

szófajokkal kapcsolatban. Mondat

kiegészítése meghatározott szófajú szavakkal.

Szöveg kiegészítése meghatározott szófajú

szavakkal. Írott szöveg megértése,

Nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal

kapcsolatban.

A tanult helyesírási jelenségek felismerése és

megnevezése. Emlékezetből való írás. Szó- és

mondatkiegészítés. Csoportosítás.

Hibakeresés és –javítás. Tollbamondás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév,

földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő;

névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


folyamatos

Órakeret

31 óra

Előzetes tudás

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet

körében.

A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.

A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.

Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.

Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.

A tematikai egység


céljai





követelmények


A mondatvégi írásjelek helyes használata az

egyszerű mondatok végén.

Helyesírási szabályok alkalmazása különböző

írástevékenységekben: igeidők, ragos és

kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást

kifejező igealakok; igekötős igék;

tulajdonnevek, fokozott melléknevek, ragos

névszók; névutós szerkezetek;

Hosszú –ú/-ű jelölése a melléknevek végén.

A főnév -t toldalékának (ragjának) és a múlt

idő jelének megkülönböztetése.

A tanuló

– a mondatot

nagybetűvel kezdi

és írásjellel zárja;

– a begyakorolt

szókészlet

körében

biztonsággal

alkalmazza a

tanult helyesírási

szabályokat;

– írásbeli munkái

rendezettek,

olvashatóak;

– helyesírását

önellenőrzéssel

Környezetismeret:

térképvázlat készítése

tulajdonnevek

feltüntetésével.

Matematika:

matematikai fogalmak

megnevezése

58

A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok

körében.

felülvizsgálja,

szükség esetén

javítja.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.

Tematikai egység/


Órakeret

17 óra

Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és

nehézségek megnevezése.

A tematikai egység


céljai

Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.


követelmények


A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási

folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a

legkönnyebben, mi okoz nehézséget.

Gondolkodás a gondolkodásunkról,

tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok,

stratégiák.

Tanulás különböző típusú szövegekből.


kombinált (koncentrációs)

memóriagyakorlatok, szövegtanulási

technikák.

Vázlatkészítés irányítással, tanulás,

összefoglalás vázlat segítségével.

Ismerkedés különböző

információhordozókkal.

Adatok, információk gyűjtésének, célszerű

elrendezésének módjai.

Alapismeretek a könyvtár tereiről és

állományrészeiről. A könyvek tartalmi

A tanuló

– ismeri a tanulási

folyamat alapvető

jellemzőit;

– azonosítja az

információ

forrásait, ismeri

azok kezelését;

– képes önálló

tanulásra;

– ismeri a saját

tanulási

folyamatának,

képességének

jellemzőit;

– ismer és alkalmaz

néhány tanulási

módot, stratégiát

a különböző

tanulási feladatok

teljesítése

érdekben;

– a szövegből

történő tanulás

során olvasási

Környezetismeret:

jelenségek

megfigyelése, ok-

okozati kapcsolatok

keresése.

Vizuális kultúra: Képi

analógiák keresése a

tanult szövegekhez.

Kérdések

megfogalmazása a



vonatkozóan.

59

csoportjai: szépirodalmi művek,

ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek,

elektronikus információhordozók, internet,

digitális tananyagok használata.

A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend,

címszó), a szótárhasználat módja.

A lexikon és a szótár egyező és eltérő

vonásai.

Az információk keresése és kezelése.

Különböző információhordozók a lakóhelyi és

az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint

információs központ, a tanulás bázisa,

segítője. Ismerkedés folyóiratokkal.

Katalógusok megfigyelése. A könyvtári

katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és

egyéb információforrások keresésében.

stratégiákat

használ;

– információt

keres, kezel

önállóan néhány

forrásból;

– szöveghűen

felidézi a

következő

szépirodalmi

műveket, illetve

azok részleteit:

népdalszövegek,

illetve kortárs

magyar lírikusok

műveiből néhány

alkotás,

részletek Kölcsey

Ferenc: Hymnus;

Petőfi Sándor:

Nemzeti dal,

Vörösmarty

Mihály: Szózat

című művéből,

illetve szépprózai

művekből.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi

művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes

tetszésítéletek.

A tematikai egység


céljai


szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés



követelmények


Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása,

érvelés a vélemény mellett, vitakészség

kialakulása.

A szépirodalmi alkotásokban megismert

A tanuló

– ismeri, megérti a

történeteket

bemutató művek

szerveződését,

Erkölcstan: Értékrend

alakulása. Szűkebb és

tágabb környezetem,

barátság.

60

helyzetek, azok tanulságának alkalmazása

mindennapi helyzetekben. A művek

tanulságainak értelmezése.

A saját vélemény mellett a nem saját álláspont

megjelenítésének, átélésének képessége.

Mások véleményének megértése, elfogadása.

Vélemények összevetése, különbségek és

hasonlóságok megfigyelése, felismerése és

kritikája.

A műélvezet, a beleélés mélyebb

megtapasztalása a fentiek segítségével is.


játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját

és más álláspontból is.

Szülők, nagyszülők gyermekkora, tárgyi

világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések

használata; időrend.

A múlt emlékei környezetünkben



dokumentumok, szokások).


Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar

szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai.


elfogadása.

felépítését, az

összefüggések

logikáját, az ok-

okozati viszonyt;

– képes állást

foglalni, érvelni,

meggyőzni

másokat alapvető

erkölcsi,

esztétikai

kérdésekben;


képviseli a

legalapvetőbb

emberi értékeket,

megérti mások

érvelését,

elfogadja az

övétől eltérő

véleményeket,

képes ezekkel is

azonosulni;


azonosulásra az

életkori

sajátosságainak

megfelelő művek

befogadása során;

– dramatikus és

drámajátékok

segítségével

képes átélni

mindennapi

konfliktusokat

saját és más

álláspontból is,

azokat életkori

szintjén kezelni.

– történetek

olvasásakor,

megbeszélésekor

képes

elkülöníteni a

múltbeli és

jelenbeli

élethelyzeteket,

történéseket.

– Képes felidézni

történelmünk és

kultúránk néhány

Környezetismeret:

Környezeti rendszerek

állapota,

fenntarthatóság.

Egészséges életmód.

Viselkedési normák.

Vizuális kultúra;

dráma és tánc: a

lényeg kiemelésének

lehetőségei a vizuális

kompozíciókban.

61

kiemelkedő

alakját, hozzájuk

tud rendelni

néhány fontos

jellemzőt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód,

időrend.

A továbbhaladás,

a negyedik

évfolyamba lépés

feltételei:

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Használja a

mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, közös élményekről,

tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös

tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes

tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség

szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben,

gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.

Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.

Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat

szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult

helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak

legyenek.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,

esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak

megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek

fejlesztése területén.

A tanulók teljesítményének értékelése érdemjeggyel történik.

Jeles: Olvasás Szereti a könyveket, szívesen olvas. Ismeri és alkalmazni tudja a hangos olvasásra felkészülés technikáját. Felkészülés után 10-12 mondatos szöveget hibátlanul vagy legfeljebb 2-3 hibával fel tud olvasni. Olvasása szöveghű, jól tagolt és kifejező. Leginkább csak újrakezdési hiba fordul elő. Szövegértés Képes elmélyülten és kitartóan magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Képes arra, hogy egy kb. 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Feladatértelmezési problémái általában nincsenek.

62

Készségszinten alkalmazza az írásbeli utasítás, kérdés pontos megfigyelését a feladat megoldása előtt. Ismeri és eredményesen alkalmazza a néma, szövegértő olvasás útján történő felkészülés technikáját szóbeli szövegalkotás céljából. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismerése iránt nyitott, érdeklődő. Szépirodalmi alkotásokat rendszeresen olvas önállóan is. Szívesen tanul memoritereket, és biztonságosan, pontosan tudja azokat felidézni. A verseket nagyon ügyesen tudja költői képekre bontani. Beszéd A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti, kitartóan követni tudja. Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Választékosan, gördülékenyen tud megadott témáról is elbeszélő vagy leíró szöveget elmondani. Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját ismeri, sikeresen alkalmazza. Verset és prózát vagy prózarészletet kifejezően és magabiztosan tud előadni. Írás, helyesírás Írásképe esztétikus, írásmódja lendületes. Füzetei tiszták, rendesek, áttekinthetőek. A helyesírási és egyéb nyelvi ismereteket másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor és akaratlagos íráskor többnyire hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával alkalmazza. Helyesírási hibáit gyakran maga is észreveszi és önállóan javítja. Ismeri és használja a javítókulcs jeleit. Írásbeli szövegalkotás Képes arra, hogy szöveghez kapcsolódóan nyelvileg pontosan fogalmazza meg válaszait, kérdéseit. Képes hiányos szövegbe 1-3 mondatos kiegészítést betoldani. Tud hibásan megírt szöveget javítani. Anyanyelvi ismeretek alkalmazása Képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából. Egyszerű mondatokban felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajokat és szószerkezeteket. Felismeri az összetett szavakat. Szavakban felismeri és megnevezi az eddig tanult toldalékokat. Jó: Olvasás A tanító által kijelölt szövegeket szívesen és figyelmesen olvassa, de önszántából egyelőre ritkán érdeklődik a könyvek és egyéb olvasnivalók iránt. Ismeri és alkalmazni tudja a hangos olvasásra felkészülés technikáját. Felkészülés után 10-12 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 4-5 hibánál többet nem követ el. Olvasása szöveghű, jól tagolt,de még nem elég kifejező. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Leginkább csak újrakezdési hiba fordul elő. Szövegértés

63

Képes elmélyülten, kitartóan magában olvasni és az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Képes arra, hogy egy kb. 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat megoldja. Segítséget általában csak a feladatok utasításának értelmezésében igényel. Egyre ügyesebben alkalmazza az írásbeli utasítás, kérdés pontos megfigyelését a feladat megoldása előtt. Ismeri és többnyire eredményesen alkalmazza a néma, szövegértő olvasás útján történő felkészülés technikáját szóbeli szövegalkotás céljából. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismerése iránt nyitott, érdeklődő. Időnként önállóan is olvas szépirodalmi alkotásokat. Aránylag könnyen tanul memoritereket, és pontosan tudja azokat felidézni. Beszéd A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti, és általában kitartóan követni tudja. Szókincse és szóbeli kifejezőképessége életkorának megfelelő. Megfelelő szóhasználattal, logikusan tud megadott témáról is elbeszélő vagy leíró szöveget elmondani. Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját ismeri, sikeresen alkalmazza. Verset és prózát vagy prózarészletet kifejezően tud elmondani társai és tanítói előtt. Írás, helyesírás Írásképe egységes, írásmódja lendületes. Füzetei áttekinthetőek. A helyesírási és egyéb nyelvi ismereteket másoláskor és tollbamondás után többnyire hibátlanul, de emlékezetből és akaratlagos íráskor időnként még hibásan alkalmazza. Helyesírási hibáit maga még nem mindig veszi észre, de a tanító jelölése alapján önállóan javítani tudja. Ismeri a javítókulcs jeleit. Írásbeli szövegalkotás Általában képes arra, hogy szöveghez kapcsolódóan nyelvileg pontosan fogalmazza meg válaszait, kérdéseit. Képes hiányos szövegbe 1-2 mondatos kiegészítést betoldani, és tud két egyszerű mondatot kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. Tud hibásan szöveget javítani. Saját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett helyesírási hibákat a tanult javítókulcs jeleivel. Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján képes a fogalmazási hibákat is javítani, szövegét letisztázni. Anyanyelvi ismeretek alkalmazása Képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából. Egyszerű mondatokban felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajok közül azokat, amelyeket a legtöbbet gyakoroltunk. Biztonsággal felismeri az összetett szavakat. Szavakban felismeri és megnevezi a legtöbbet gyakorolt toldalékokat. Közepes:

64

Olvasás A tanórán szívesen olvas, de önszántából sajnos nemigen érdeklődik a könyvek és egyéb olvasnivalók iránt. Ismeri, de nem alkalmazza mindig figyelmesen a hangos olvasásra felkészülés technikáját. Rövid szöveget fel tud olvasni úgy, hogy olvasása hallható és érthető. Tipikus olvasástechnikai hibáit (újrakezdés, mást olvasás, betűtévesztés, betűcsere) tanítói segítséggel javítani tudja. Szövegértés Rövid ideig képes elmélyülten magában olvasni és az olvasottak tartalmáról többé-kevésbé pontosan beszámolni, de ehhez időnként segítő kérdésekre van szüksége. Képes arra, hogy egy kb. 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Egyelőre gondot jelent számára a szövegben való eligazodás. Az írásbeli utasítást, kérdést gyakran nem figyeli meg pontosan a feladat megoldása előtt, emiatt önálló munkái gyakran hibásak vagy hiányosak. Néma, szövegértő olvasás útján egyelőre nehezen tud felkészülni szóbeli szövegalkotásra. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalom órákon figyelme és aktivitása változó. Feladatmegoldásaiban néha felszínes. A memoriterek bevésésében és felidézésében bizonytalan. Nem tudja alkalmazni a szó szerinti memorizálás technikáját. Beszéd A szóbeli közléseket időnként csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, és nem mindig képes hosszabban követni. A figyelem és a szókincs fejlesztésére van szüksége. Szókincse kicsit hiányos. Több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége. Megadott témáról csak segítséggel tud elbeszélő vagy leíró szöveget elmondani. Időnként problémája van a szóhasználattal, időrenddel vagy a mondatfűzéssel. Szöveg memorizálásában több segítségre van még szüksége, és gyakori biztatást, bátorítást igényel. Írás, helyesírás Írásképe változó, írásmódja nem mindig folyamatos, helyenként kapkodó vagy akadozó. Füzete időnként rendetlen. A helyesírási és egyéb nyelvi ismereteket másolás közben és tollbamondás után viszonylag kevés hibával alkalmazza. Emlékezetből és akaratlagos íráskor azonban gyakran követ el helyesírási hibát. Helyesírási hibáit gyakran nem veszi észre, a tanító jelöléseit sem mindig értelmezi helyesen, de konkrét segítséggel javítani tudja. A javítókulcs jeleit már időnként felismeri. Írásbeli szövegalkotás Nem mindig képes arra, hogy szöveghez kapcsolódóan nyelvileg is pontosan fogalmazza meg válaszait, kérdéseit.

65

Csak segítséggel képes hiányos szövegbe 1-2 mondatos kiegészítést betoldani, két egyszerű mondatot kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. A párbeszédek jelölését és a bekezdésekre tagolást még következetlenül, esetlegesen használja. Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján, kis segítséggel képes a szöveget kijavítva letisztázni. Anyanyelvi ismeretek alkalmazása Legtöbbször képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából. A szófajok közül egyelőre csak egyet-kettőt ismer fel biztonsággal. A toldalékokat le tudja választani a szótövekről, de a felismerésben és a megnevezésben néha még bizonytalan. Nyelvtani ismeretei kicsit hiányosak. Elégséges: Olvasás Nem szívesen olvas. Ismeri, de nagyon felületesen alkalmazza a hangos olvasásra való felkészülés technikáját. Rövid szöveget aránylag pontosan olvas, de lassan, és egyelőre a helyes tagolásra és a kifejező hangsúlyra, hanglejtésre szinte egyáltalán nem képes. Szövegértés Egyelőre sajnos 10 percnél tovább nemigen képes magában olvasni, és olvasása pontatlan, ezért az olvasottak felidézésében is bizonytalan. A megértés egyelőre csak a szavak, mondatok szintjén valósul meg. A szöveg összefüggéseinek értelmezésére még nemigen képes. Nem mindig képes arra, hogy 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson figyelmének elterelődése nélkül. Az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak a legegyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Szókincsének és szövegalkotási képességének hiányosságai miatt egyelőre gondot jelentenek számára az olyan feladatok, amelyekre a megoldás nem található meg szó szerint a szövegben, hanem a megértett összefüggések alapján önállóan kellene azt megfogalmazni. Az írásbeli utasítást, kérdést legtöbbször nem figyeli meg pontosan a feladat és az önellenőrzés elvégzése előtt, emiatt önálló munkái szinte mindig hibásak vagy hiányosak. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismerése iránt sajnos ritkán mutat igazi érdeklődést, gyakran közömbös. Beszéd A szóbeli közléseket időnként nagyon nehezen érti meg, és csak rövid ideig képes követni. Szókincse hiányos, és szóbeli kifejezőképessége is intenzív fejlesztésre szorul. Egyelőre nehézkesen, akadozva, körülményesen fogalmazza meg mondanivalóját

66

Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját nem alkalmazza, ezért nem szívesen tanul memoritereket. Verset, mesét csak sok segítséggel, nehézkesen, akadozva tud elmondani társai és tanítói előtt. Írás, helyesírás Írásképe gyakran szabálytalan, nehezen olvasható, írásmódja hanyag. Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen. A helyesírási és egyéb nyelvi ismeretek alkalmazásában nagyon bizonytalan. Írásbeli munkáiban önálló hibajavításra nem képes, mert nem törekszik a figyelmes önellenőrzésre. Hibáit csak konkrét szóbeli utasítás alapján és csak egyesével tudja kijavítani. Írásbeli szövegalkotás Általában nem törekszik arra, hogy az olvasott szöveghez kapcsolódóan nyelvileg is pontosan fogalmazza meg válaszait, kérdéseit. Még tanítói segítséggel is csak nehezen tud hiányos szövegbe 1-2 mondatos kiegészítést betoldani, két egyszerű mondatot kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok között összefüggés legyen. Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre még a nyilvánvaló helyesírási hibát sem. Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján még nem tudja hibáit javítani, a jelzések értelmezésében sok segítséget igényel. Anyanyelvi ismeretek Gyakran csak tanítói segítséggel képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából. A szófajok közül egyelőre csak egyet-kettőt ismer fel. A toldalékokat le tudja választani a szótövekről, de a felismerésben és a megnevezésben nagyon bizonytalan. Nyelvtani ismeretei egyelőre hiányosak. Önálló munka során könnyen elbizonytalanodik.

67

4. évfolyam Éves óraszám: 252; heti óraszám: 6 + 1

+ 1 A negyedik évfolyamon lehetősége van a tanulóknak egy szabadon választható

foglalkozáson való részvételre. Ezt az órát elsősorban a kompetenciafejlesztésre

kívánjuk fordítani.




folyamatos 19 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 57 óra


Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos 10 óra

Fogalmazási alapismeretek 15 óra

Szövegalkotási gyakorlatok 25 óra


mondatfajták, szavak, szófajok 20 óra



Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése


Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben

ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 25 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés

fejlesztése folyamatos

Órakeret

19 óra

Előzetes tudás

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid

válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak

alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,

megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

A tematikai egység


céljai

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének

egymással összefüggő fejlesztése.

A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a

pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív

szókincs intenzív gyarapítására.

A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

68


követelmények


A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a

mondat- és szövegfonetikai eszközök

alkalmazása különféle kommunikációs

helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás,

kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló).

Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális

eszközök használata a kifejezés segítésében.

Vélemény kulturált megfogalmazása.

Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet

lényegének és érzelmi hátterének

megfigyelése, értékelése.

Állandósult szókapcsolatok, szólások,

közmondások jelentésének, stílusértékének

értelmezése az olvasott szövegekben.

A különböző tantárgyak tanulásakor használt

szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt,

ritkábban használt szavak célzott

használatával az aktív szókincs gyarapítása.

Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása

olvasmányok tartalmáról, gyűjtött

tapasztalatokról, megfigyelésekről.

Hosszabb szóbeli közlések tartalmának

rövidített elmondása.

A véleménynyilvánítás formái. A vita

illemszabályai.

Légzőgyakorlatok. Időtartam-gyakorlatok.

Mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a

hangerő, a hangszín, a hangmagasság

változtatása, hangsúlygyakorlatok,

ritmusgyakorlatok). Hangos olvasás,

felolvasás. Beszédértési gyakorlatok.

Folyamatos beszéd. Társalgási gyakorlatok.

Fantáziagyakorlatok. Improvizációs

gyakorlatok. Bábjáték, szerepjátékok.

Szövegmondás önállóan és közösen.

Szövegértelmezés, szómagyarázat.

Nyelvhelyességi gyakorlatok.

A tanuló

– értelmesen és

érthetően fejezi ki

gondolatait;

– használja a

mindennapi

érintkezésben az

udvarias nyelvi

fordulatokat;

– beszédstílusát

beszélgető

partneréhez

igazítja;

– bekapcsolódik

csoportos

beszélgetésbe,

vitába,

történetalkotásba,

improvizációba,

közös

élményekről,

tevékenységekről

való

beszélgetésekbe,

értékelésbe;

– a közös

tevékenységeket

együttműködő

magatartással

segíti.

Minden tantárgy:

összefüggő beszéd,

érvelés.

Környezetismeret:

önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra:

Műalkotások

megfigyelése,

jellemzése,

értelmezése,

értékelése.

Médiaszövegek közötti

különbségek (pl.

televíziós

műsortípusok,

animációs mesefilmek,

sorozatok) felismerése

saját médiaélmények

felidézésén,

megjelenítésén (pl.

szerepjáték) és

közvetlen példákon

keresztül.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,

testtartás, térköz, távolságtartás.

69

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése

Órakeret

57 óra

Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály

képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.

A tematikai egység


céljai

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás

kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző

szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás

kialakítása.


követelmények


Életkori sajátosságoknak megfelelő

szépirodalmi, dokumentum típusú,

folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni,

közös és tankönyvi célú szövegek

megismerése, ezek megértése.

Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők

(ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra)

alkalmazása a hatékonyabb szövegértés

érdekében.

Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes

ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok

felidézése és megosztása.

Gondolatok és információk értelmezése és

integrálása, tartalom, nyelvezet,

szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.

A következő olvasási stratégiák, olvasást

megértő folyamatot segítő technikák ismerete,

alkalmazása a hatékonyabb megértés

érdekében:

– a szöveg átfutása,

– az előzetes tudás aktiválása,

– jóslás, anticipáció.

Az olvasás céljának, módjának az olvasás

megkezdése előtt való tisztázása.

Hangos olvasás. Szó-, szószerkezet- és

mondatpiramisok olvasása. Mondat- és

szövegolvasás értelmező hangsúlyozással,

hanglejtéssel, tagolással előzetes jelölés után és

anélkül. Szövegrészletek, rövid szövegek

A tanuló

– az olvasás terén

motivált,

érdeklődő;

– folyékony,

automatizált

olvasástechnikáv

al rendelkezik a

hangos és a néma

olvasás területén

is;

– felismeri és

javítja a hibáit;

– felismeri és

megérti azokat a

különböző típusú,

műfajú

szövegeket,

amelyekről

tanult;

– szintetizálja,

értelmezi és

értékeli az

életkori

szintjének

megfelelő szöveg

információit és

gondolatait;

– megfelelő nyelvi

tudatossággal

rendelkezik;

– ismeri és tanítói

segítséggel

használja a tanult

olvasási

stratégiákat.

Matematika: szöveges

feladatok.

Környezetismeret:

önálló tanulás,

szövegfeldolgozás

kialakítása.

Erkölcstan: én magam;

az én világom.

Vizuális kultúra:

Személyes élmények

és irodalmi szöveg

alapján képek

készítése.

Képzőművészeti

műfajok.

Az elemi mozgóképi


felismerése,

médiaszöveg olvasása.

Kérdések

megfogalmazása a



vonatkozóan.

Mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak


feldolgozása.

70

értelmes, kifejező felolvasása felkészülés után.

Kitekintő felolvasás.

Néma olvasás; ismeretlen szavak, kifejezések

értelmezése szótárak, lexikonok segítségével,

jelentésük kitalálása a szövegösszefüggésből.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, műfaj, szövegértés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése -

folyamatos

Órakeret

21 óra

Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése

tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.

A tematikai

egység nevelési-


A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű

befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás,

azonosulás) átélésének segítése.

Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra

hagyományainak megismerése.

Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások

megismerése.

Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.


követelmények


Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása

formájuk, műfajuk és kommunikációs

szándékuk szerint.

Az olvasmányok témájának megfigyelése,

azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl.

gyerekalakok és gyereksorsok).

A megértés igazolása feladatok megoldásával.

Hasonlóságok és különbségek felfedezése

különféle irodalmi közlésformákban.

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő

művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok).

Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl.

család, gyermek, természet) felfedezése

olvasmányokban.

A tanuló

– megnevezi

olvasmányai

szerzőjét,

szereplőit és azok

tulajdonságait,

magyarázza

cselekedeteiket;

– azonosítja a

történet idejét és

helyszínét; a

cselekmény

kezdő- és

végpontját, a

cselekményeleme

k sorrendjét;

– konkrét esetekben

felismeri a

mesére jellemző

fordulatokat,

Környezetismeret:

környezeti, természeti,

környezetvédelmi

témájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalok

szövege (kifejező

eszközök, nyelvi

fordulatok,

motívumok, természeti

képek).

Vizuális kultúra;

dráma és tánc: A

témához és a

tartalomhoz is

illeszkedő

kifejezőeszközök

elemzése, alkalmazása.

Mesék,

71

A művek szerkezeti jellemzőinek

megfigyelése, a tér-idő változásainak

felismerése.

Mesék és mondák a magyar történelem

eseményeihez kapcsolódóan. Elbeszélések

20. századi eseményekről, hősökről,

sorsokról.

Az események sorrendjének, a mesélő

személyének megállapítása.

Mesékre jellemző kezdő és befejező

fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő

motívumok felismerése.

Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék,

elbeszélések) önálló olvasása.

Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs

magyar és európai gyermekirodalmi alkotás

(meseregény, ifjúsági regény, mesés-,

verseskötet) elolvasása a tanító irányításával.

Művek a kortárs magyar irodalomból.

(Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs

hiánypótló; Berg Judit: Rumini; Boldizsár

Ildikó: Boszorkányos mesék; Csukás István:

Süsü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr,

Pom Pom összes meséi, gyerekversek; Dávid

Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár

Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi

János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi

Sándor, Kovács András Ferenc, Szabó T.

Anna gyermekversei; Tóth Krisztina: Londoni

mackók, Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen).

Szabó Magda: Tündér Lala


kombinált memóriagyakorlatok,

fantáziajátékok, elképzelt és valóságos

helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos

játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése

és megbeszélése.

A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása.

Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi

formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése

(jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet,

berendezés, jelmez, kellék, fény- és

hanghatások). A tanultak felhasználása saját

produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások

szókapcsolatokat,

mesejellemzőket;

– az egyszerű

szerkezetű

mesék,

elbeszélések

tartalmát

időrendben, több

összefüggő

mondattal mondja

el.

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak


feldolgozása. Az


szöveghez és a



megjelenítése és

feldolgozása (pl.

rajzzal,


A különböző

médiaszövegekben

megjelenő egyszerű

helyszín- és

időviszonylatok

megfigyelése és

értelmezése konkrét

médiaszövegeken

keresztül.

Az elbeszélő

személyének

azonosítása különböző

egyszerű

médiaszövegekben (pl.

animációs mesék).

72

megbeszélésekor.

Az előzetes, illetve az olvasás során szerzett

ismeretek, tapasztalatok, élmények, valamint az

egyéni reflexiók, gondolatok megosztása,

megvitatása. Jóslás a cím vagy kulcskifejezések

alapján.

A szövegértés műveleteinek alkalmazása; a

történet elbeszélőjének azonosítása; a szereplők

megnevezése, csoportosítása, cselekedeteik,

tulajdonságaik, érzelmeik, valamint a jellemzés

írói eszközeinek megfigyelése.

A szereplők jellemzése. Az események idejének,

időtartamának, időrendjének megállapítása, ok-

okozati összefüggések feltárása. A szerkezet

vizsgálata (pl. a cselekmény kezdő- és

végpontjának megállapítása, a fordulat, a

tetőpont és a csattanó felismerése).

A művek fő gondolatának megragadása

közmondások, szólások segítségével.

Új befejezés kitalálása, a történet folytatása.

Az olvasottakhoz hasonló helyzetek, állapotok

beleélő elképzelése. Tartalommondás.

Dramatizálás.

Tájékozódás a szövegben, adat- és

információkeresés gyors áttekintéssel,

lényegkiemelés aláhúzással, a tételmondat,

kulcsszavak, kulcskifejezések keresésével,

tömörítéssel, hiányzó tételmondat

megfogalmazásával, jegyzeteléssel.

A mű tagolása, vázlatkészítés.

A versek hangulatának felismerése, központi

témájának, alapgondolatának,

gondolategységeinek, érzelmi tartalmának

felismerése. A vers beszélőjének azonosítása. A

képek és a költői kifejezések értelmezése egyéni

asszociációk, reflexiók alapján. A vers

formájának vizsgálata, a verszene érzékeltetése.

Kifejező versolvasás, versmondás. Önálló

ismeretszerzés az olvasmányok témájával,

klasszikus íróink, költőink életével, munkáival

kapcsolatban. Az egyéni olvasmányélmények

megosztása. Kooperatív munkaformák

73

kipróbálása.









Ökoiskolai jelleg:

Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy már a

harmadik évfolyamban találkozzanak a gyerekek

színvonalas ismeretterjesztő, az ökoiskolai

szemléletet népszerűsítő olvasmányokkal.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás,

találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat,

ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott

mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül,

emlékezetből.

A tematikai egység


céljai

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás

és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.

Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének,

esztétikumának értékként való elfogadása.

74


követelmények


Az írástechnika fejlesztése, helyes

írásszokások megszilárdítása (testtartás,


Az írás lendületének és tempójának fokozása.

Szósorok, mondatok írása másolással,

tollbamondás után, emlékezetből és

akaratlagos írással.

Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és

olvasható íráskép igényével. Szükség esetén

az olvashatóság javítása.


írásképpel kapcsolatos gyakorlatok, írott

szöveg megértése. Másolás. A tanult

helyesírási jelenségek felismerése.

Emlékezetből való írás. Szó- és

mondatkiegészítés; szó- és mondatátalakítás.

Hibakeresés és –javítás. Tollbamondás.

A tanuló

- írása jól

olvasható;

- írástempója

lendületes;

- füzetvezetése

rendezett.

Matematika;

környezetismeret:

olvasható, tetszetős és

rendezett füzetvezetés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Íráskép, szövegkép, olvashatóság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Fogalmazási alapismeretek

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.

A tematikai egység


céljai

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és

lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.

75


követelmények


A különböző szövegformák tartalmi és

szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete.

Kellő tapasztalat a cím szerepéről,

jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az

időrendről; a szöveg kohéziójáról; a

tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a

különböző szövegformák jellemzőiről, a

bekezdések szerepéről.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete:

anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges

gondolatok kiválasztása, elrendezése, a

szöveg tagolása bekezdésekre.

Tájékoztató szövegek: hír, hirdetés, értesítés,

meghívó, sms, e-mail jellemzői,

Leírás olvasmány, film, élmény, megfigyelés,

tapasztalat, képzelet alapján

A levél tartalma és formája

A képeslap

A tanuló

– a tanult

fogalmazási

ismereteket

felhasználja

fogalmazáskészít

éskor.

Környezetismeret;

matematika: érthető,

világos szóbeli

szövegalkotás.

Vizuális kultúra: Az

elemi mozgóképi


kreatív alkalmazása,

médiaszöveg írás.


megjelenítése




hangokkal.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,

befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS;

e-mail.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok

Órakeret

25 óra

Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.

Képolvasás, mesemondás.

A tematikai egység


céljai

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák

megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének

továbbfejlesztésével.

Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.


követelmények


A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása

a szöveg alkotásakor.

Gondolatok, érzelmek, vélemények

kifejezése.

A tanuló

– a tanult

fogalmazási

ismeretek

felhasználásával

Környezetismeret:

változatos élővilág; a

tanultak bemutató

leírása.

76

Önálló írásbeli fogalmazások készítése

elbeszélő szövegformában. A párbeszéd

beillesztése a történetmondásba.

Szemléletes leírások készítése egyszerű

tárgyról, növényről, állatról. Jellemzés

készítése emberről.

Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges

üzenetek megfogalmazása különféle

alkalmakra a címzett személyének

figyelembevételével.

Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi

eszközök alkalmazása.

A fogalmazás koherenciájának megteremtése

tématartással, a mondatok kapcsolásával. A

fogalmazás témájának megfelelő szavak és

kifejezések használata, a fölösleges

szóismétlődés kerülése.

A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási

ismeretek felhasználásával, a tanító

segítségadásával.

kb. egy oldal

terjedelmű

elbeszélő

fogalmazást

készít;

– a fogalmazás

témájának

megfelelő

szavakat és

kifejezéseket

használ;

– adott vagy

választott témáról

8–10 mondatos

leírást készít a

tanult

fogalmazási

ismeretek

alkalmazásával;

– a tartalmi

egységek

kezdetét

bekezdéssel jelzi;

– figyel a

bemutatás

sorrendjére és a

nyelvi eszközök

használatára;

– a tanító

útmutatásai

alapján kijavítja

fogalmazási és

helyesírási hibáit.

Vizuális kultúra:

Természeti jelenség

megfigyelése, a

tapasztalatok leírása,

megjelenítése.


megjelenítése




hangokkal

(médiaszöveg-írás).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő,

cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.

A tematikai

egység nevelési-


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi

fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.

A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az

információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az

önellenőrzésben.

A nyelvi tudatosság fokozása.

77


követelmények


A kijelentő, kérdő, felkiáltó, a felszólító és az

óhajtó mondatokban a beszélő szándékának

felismerése és megnevezése szövegben.

A rokon értelmű szavak, a többjelentésű,

azonos alakú szavak helyes használata.

A tanult szófajok felismerése és megnevezése

szójelentés alapján toldalékos formában is,

szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Különféle időben végbemenő cselekvések,

történések megkülönböztetése, a létigék

különböző ideje.

Az igekötő szerepének és írásmódjának

megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk.

Az igemódok felismerése, mondatalkotás a

megfelelő igemódokkal.

A számnév ismerete, csoportosítása,

alkalmazása.

A fokozott számnévi alakok helyes

használata.

A névelők és a névutók szerepének ismerete.

A névelők helyes használata.

A névmások (személyes, mutató, kérdő)

szerepének megértése, alkalmazásuk a

mondatokban.

A szóalkotás módjainak megismerése.

A főnévi igenév ismerete, alkalmazása.

A tanuló

– felismeri és

megnevezi a

tanult nyelvtani

fogalmakat,

használja a

szabályokat;

– felismeri,

megnevezi és

megfelelően jelöli

a mondatfajtákat;

– toldalékos

formájukban,

szövegben is

felismeri és

megnevezi a

tanult szófajokat;

– a

szövegkörnyezetn

ek megfelelően

használja az

igeidőket és az

igekötőket;

– alsó tagozaton

tanult anyanyelvi

ismeretei

rendszerezettek.

Vizuális kultúra: Jelek

a mindennapi életben.

Az időbeliség

ábrázolásának

elemzése a

képzőművészetben.

Környezetismeret:

tulajdonnevek a

térképeken.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév,

földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő;

névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás;

számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév,

határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


folyamatos

Órakeret

31 óra

Előzetes tudás A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet

78

körében.

A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.

A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.

Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.

Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.

A tematikai egység


céljai



alkalmaztatása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.


követelmények


A mondatvégi írásjelek helyes használata az

egyszerű mondatok végén.

Helyesírási szabályok alkalmazása különböző

írástevékenységekben: igeidők, ragos és

kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást

kifejező igealakok; igekötős igék; igemódok,

tulajdonnevek, fokozott melléknevek és

számnevek; ragos névszók; névutós

szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés

többféle formája.

A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok

körében.

A tanuló

– a mondatot

nagybetűvel kezdi

és írásjellel zárja;

– a begyakorolt

szókészlet

körében

biztonsággal

alkalmazza a

tanult helyesírási

szabályokat;

– írásbeli munkái

rendezettek,

olvashatóak;

– helyesírását

önellenőrzéssel

felülvizsgálja,

szükség esetén

javítja.

Környezetismeret:

térképvázlat készítése

tulajdonnevek

feltüntetésével.

Matematika:

számnevek helyesírása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.

Tematikai egység/


Órakeret

17 óra

Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és

nehézségek megnevezése.

A tematikai egység


céljai

Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.

79


követelmények


A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási

folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a

legkönnyebben, mi okoz nehézséget.

Gondolkodás a gondolkodásunkról,

tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok,

stratégiák. Tanulás különböző típusú

szövegekből.


kombinált (koncentrációs)

memóriagyakorlatok, szövegtanulási

technikák.

Vázlatkészítés irányítással, tanulás,

összefoglalás vázlat segítségével.

Ismerkedés különböző

információhordozókkal.

Adatok, információk gyűjtésének, célszerű

elrendezésének módjai.

Alapismeretek a könyvtár tereiről és

állományrészeiről. A könyvek tartalmi

csoportjai: szépirodalmi művek,

ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek,

elektronikus információhordozók,

elektronikus információs eszközök, internet,

digitális tananyag használata.

A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend,

címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon

és a szótár egyező és eltérő vonásai.

Az információk keresése és kezelése.

Különböző információhordozók a lakóhelyi és

az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint

információs központ, a tanulás bázisa,

segítője. Ismerkedés folyóiratokkal.

Katalógusok megfigyelése. A könyvtári

katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és

egyéb információforrások keresésében.

A tanuló

– ismeri a tanulási

folyamat alapvető

jellemzőit;

– azonosítja az

információ

forrásait, ismeri

azok kezelését;

– képes önálló

tanulásra;

– ismeri a saját

tanulási

folyamatának,

képességének

jellemzőit;

– ismer és alkalmaz

néhány tanulási

módot, stratégiát

a különböző

tanulási feladatok

teljesítése

érdekben;

– a szövegből

történő tanulás

során olvasási

stratégiákat

használ;

– információt

keres, kezel

önállóan néhány

forrásból;

– szöveghűen

felidézi a

következő

szépirodalmi

műveket, illetve

azok részleteit:

népdalszövegek,

József Attila:

Betlehemi

királyok, Mama;

Petőfi Sándor:

Füstbe ment terv;

illetve kortárs

magyar lírikusok

műveiből néhány

alkotás;

Környezetismeret:

jelenségek

megfigyelése, ok-

okozati kapcsolatok

keresése.

Vizuális kultúra: Képi

analógiák keresése a

tanult szövegekhez.

Kérdések

megfogalmazása a



vonatkozóan.

80

részletek Kölcsey

Ferenc: Hymnus;

Petőfi Sándor:

Nemzeti dal;

Vörösmarty

Mihály: Szózat

című művéből,

illetve szépprózai

művekből.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, digitális tananyag.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél



Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi

művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes

tetszésítéletek.

A tematikai egység


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismertetése, ítéletalkotás egyszerű

szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés

szabályainak, szerveződésének, logikájának megismertetése.


követelmények


Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása,

érvelés a vélemény mellett, vitakészség

kialakulása.

A szépirodalmi alkotásokban megismert

helyzetek, azok tanulságának alkalmazása

mindennapi helyzetekben. A művek

tanulságainak értelmezése.

A saját vélemény mellett a nem saját álláspont

megjelenítésének, átélésének képessége.

Mások véleményének megértése, elfogadása.

Vélemények összevetése, különbségek és

hasonlóságok megfigyelése, felismerése és

kritikája.

A műélvezet, a beleélés mélyebb

megtapasztalása a fentiek segítségével is.


játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját

és más álláspontból is.

A tanuló

– ismeri, megérti a

történeteket

bemutató művek

szerveződését,

felépítését, az

összefüggések

logikáját, az ok-

okozati viszonyt;

– képes állást

foglalni, érvelni,

meggyőzni

másokat alapvető

erkölcsi,

esztétikai

kérdésekben;


képviseli a

legalapvetőbb

emberi értékeket,

megérti mások

Erkölcstan: Értékrend

alakulása. Szűkebb és

tágabb környezetem,

barátság.

Környezetismeret:

Környezeti rendszerek

állapota,

fenntarthatóság.

Egészséges életmód.

Viselkedési normák.

Vizuális kultúra;

dráma és tánc: a

lényeg kiemelésének

lehetőségei a vizuális

kompozíciókban.

81

Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja,

tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló

kifejezések használata; időrend.

A múlt emlékei környezetünkben




Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő

alakjai.

Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók,

művészek, sportolók.


elfogadása.


A tananyagban a 4. évfolyamon kiemelt

szerepet kap Pécs városának kulturális

örökségének megismertetése. Mind az

olvasmányok összeállításában, mind külön

irodalmi programok szervezésében.

érvelését,

elfogadja az

övétől eltérő

véleményeket,

képes ezekkel is

azonosulni;


azonosulásra az

életkori

sajátosságainak

megfelelő művek

befogadása során;

– dramatikus és

drámajátékok

segítségével

képes átélni

mindennapi

konfliktusokat

saját és más

álláspontból is,

azokat életkori

szintjén kezelni.

– történetek

olvasásakor,

megbeszélésekor

képes

elkülöníteni a

múltbeli és

jelenbeli

élethelyzeteket,

történéseket.

– Képes felidézni

történelmünk és

kultúránk néhány

kiemelkedő

alakját, hozzájuk

tud rendelni

néhány fontos

jellemzőt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód,

időrend.

A továbbhaladás,

az ötödik

évfolyamba lépés

feltételei:

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Használja a

mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Kapcsolódjon

be a csoportos beszélgetésbe, tevékenységekről való beszélgetésekbe,

értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással

segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.

82

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az

olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes

tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség

szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben,

gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.

Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a

tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.

Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.

Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat

szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult

helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak

legyenek.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával. Az anyanyelvi

részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan

fejlődjön.

A tanulók értékelése érdemjeggyel történik.

4. évfolyam

Jeles: Olvasás Szereti a könyveket, önszántából is szívesen olvas. Örömmel vállal könyvismertetést osztálytársai előtt. 10-12 mondatos szöveget hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával fel tud olvasni. Olvasása szöveghű, jól tagolt és kifejező. Leginkább csak újrakezdési hiba fordul elő. Képes arra, hogy 2-3 mondatos szöveget (pl. feladatutasítás, lábjegyzet, definíció stb.) felkészülés nélkül legfeljebb 1 hibával, értelmezve felolvasson. Szövegértés Képes arra, hogy egy kb. 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Feladatértelmezési problémái általában nincsenek. Képes szavakat egyedül megkeresni. A mindennapi dokumentumokból, tájékoztató szövegekből, feliratokból (pl. színlap, étlap, menetrend, használati utasítás stb.) ügyesen gyűjt ki és használ fel információkat. Jól tájékozódik a tartalomjegyzékekben, tárgymutatókban és a könyv adatai között. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismerése iránt nyitott, érdeklődő. Az irodalomórákon figyelmes, a közös elemző munkát konstruktív módon elősegíti. Szívesen tanul memoritereket, s azokat hosszabb távon is pontosan fel tudja idézni. Beszéd

83

A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti, és kitartóan követni tudja. Szókincse gazdag. Választékosan, szabatosan, gördülékenyen fogalmaz szóban. Verset és prózát vagy prózarészletet kifejezően és magabiztosan tud előadni társai vagy akár közönség előtt is. Írás, helyesírás Írásképe egységes, füzetei tiszták, rendesek, áttekinthetőek. A helyesírási és egyéb nyelvi ismereteket másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor többnyire hibátlanul vagy legfeljebb 1-2 hibával alkalmazza, és akaratlagos íráskor is kevés helyesírási hibát követ el. Képes az önellenőrzésre. Helyesírási hibáit nagyrészt önállóan észreveszi, tudja jelölni a javítókulcs jeleivel, és javítja. A tanító jelzései alapján minden hibát tud javítani. Írásbeli szövegalkotás Képes arra, hogy szöveghez kapcsolódóan nyelvileg pontosan fogalmazza meg válaszait, kérdéseit. Képes hiányos szövegbe kiegészítést betoldani, és tud egyszerű mondatokat megfelelő kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. Önállóan képes elbeszélést, leírást, jellemzést, levelet, könyvismertetést, hírt, meghívót, saját véleményt, gondolatot fogalmazni a tanult szempontok figyelembe vételével. Fogalmazásaiban alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését, és a bekezdésekre tagolást. Tud hibásan megírt hírt, meghívót, rövidebb szövegeket önállóan javítani. Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján képes a szöveget javítani, letisztázni. Anyanyelvi ismeretek Képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze az eddig tanult mondatfajtákat, a szófajokat toldalékos formában is. Felismeri a szófajokra jellemző, már gyakorolt helyesírási jellemzőket és nyelvhelyességi jellegzetességeket. A szavakban felismeri és megnevezi a tanult toldalékokat, valamint a hangok(betűk) tanult tulajdonságait. Jó Olvasás A tanító által kijelölt olvasmányokat szívesen és figyelmesen elolvassa, sőt könyvismertetésre is képes, de önszántából nem olvas rendszeresen könyvet. 10-12 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 4-5 hibánál többet nem követ el. Olvasása szöveghű, jól tagolt, de még nem elég kifejező. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Leginkább csak újrakezdési hiba fordul elő. Egyre ügyesebben tud hallgatóság előtt is élvezhetően felolvasni rövid szépirodalmi vagy ismeretterjesztő szöveget. Szövegértés Képes arra, hogy egy kb. 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Feladatértelmezési problémái általában nincsenek. Kis segítséggel képes a szövegből kiindulva saját véleményt,

84

értékítéletet írásban megfogalmazni néhány mondatban. A mindennapi dokumentumokra, tájékoztató szövegekre, feliratokra(pl. színlap, étlap, menetrend, használati utasítás stb.) felfigyel, de egyelőre nehezen különíti el a lényeges információkat a lényegtelenektől. Jól tájékozódik a tartalomjegyzékekben, tárgymutatókban és a könyv adatai között. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismerése iránt nyitott, érdeklődő. Időnként önállóan is olvas szépirodalmi alkotásokat. Irodalomórákon nem mindig aktív, de feladatmegoldásai, felszólításra történő megnyilatkozásai a művek megértéséről tesznek tanúbizonyságot. Aránylag könnyen tanul memoritereket, és többnyire pontosan föl is tudja azokat idézni. Beszéd A szóbeli közléseket általában megérti és kitartóan követni tudja. Szókincse életkorának megfelelő. Bár még nem mindig szabatosan, de gördülékenyen, követhetően fogalmaz szóban. Általában tud logikusan 15-20 mondatos ismeretterjesztő vagy 1-2 oldalas szépirodalmi szöveg alapján vázlat és/vagy jegyzet segítségével szóbeli szöveget alkotni, helyenként azonban segítő kérdésekre van még szüksége. Verset és prózát vagy prózarészletet kifejezően tud elmondani társai és tanítói előtt. Írás, helyesírás Írásképe egységes, füzetei áttekinthetőek. Az anyanyelvi ismereteket másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor, tollbamondás után, és különösen akaratlagos íráskor időnként még hibásan alkalmazza. Képes az önellenőrzésre. Helyesírási hibáit mindinkább önállóan észreveszi, tudja jelölni a javítókulcs jeleivel, és javítja is képes. A tanító jelzései alapján minden hibát tud javítani. Képes hiányos szövegbe kiegészítést betoldani, és tud egyszerű mondatokat megfelelő kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. Iránymutatással és vázlat alapján képes elbeszélést, leírást, jellemzést, levelet, könyvismertetést, hírt, meghívót, saját véleményt, gondolatot fogalmazni a tanult szempontok figyelembe vételével. Fogalmazásaiban, kis segítséggel, alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését, és a bekezdésekre tagolást. Általában figyelmesen ír fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja követhető, szóhasználata életkorának megfelelő. Anyanyelvi ismeretek Többnyire képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze az eddig tanult mondatfajtákat, szószerkezeteket, a szófajokat toldalékos formában is. Felismeri a szófajokra jellemző, már gyakorolt helyesírási jellemzőket és nyelvhelyességi jellegzetességeket. A szavakban felismeri és megnevezi a tanult toldalékokat, valamint a hangok(betűk) tanult tulajdonságait. Közepes: Olvasás

85

A tanórán szívesen olvas, de önszántából nem érdeklődik egyéb olvasnivalók iránt. A kötelezően kijelölt könyveket is lassan, kicsit nehezen olvassa el. 10-12 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 4-5 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt ugyan, de tempója lassú, az írásjeleket gyakran nem veszi figyelembe, és hanglejtése, hangsúlyozása nem elég kifejező, értelmező. Egyelőre gondot okoz neki, hogy szöveget (pl. feladatutasítás, lábjegyzet, definíció stb.) felkészülés nélkül értelmezve, hibátlanul olvasson fel. Szövegértés Képes arra, hogy egy kb. 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Egyelőre gondot jelent számára a szövegben való eligazodás, a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése, a szövegrészek összefüggéseinek felismerése. Időnként még a feladatok értelmezésében is segítséget igényel. A mindennapi dokumentumokban, tájékoztató szövegekben, feliratokban (pl. színlap, étlap, menetrend, használati utasítás stb.) egyelőre nehezen igazodik el. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismeréséhez általában szívesen kezd hozzá, de a műelemző tevékenységek közben időnként elfárad, elkalandozik. Az irodalomórákon aktivitása változó. Feladatmegoldásaiban olykor felszínes, kapkodó. Memoritereket egyelőre nehezen tanul, azok felidézésében gyakran bizonytalan, pontatlan. Beszéd A szóbeli közléseket időnként csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, és nem mindig tudja kitartóan követni. Szókincse kicsit hiányos. Szóbeli kifejezőképessége még fejlesztésre szorul. Egyelőre időnként körülményesen fogalmazza meg mondanivalóját. Verset és prózát vagy prózarészletet követhetően tud elmondani társai és tanítói előtt Írás, helyesírás Írásképe változó, füzetvezetése időnként rendetlen. A helyesírási és egyéb nyelvi ismereteket másolás közben aránylag kevés hibával alkalmazza. Tollbamondás után, emlékezetből íráskor és akaratlagos írás közben azonban gyakran követ el helyesírási hibát. Hibáit a tanító jelölése vagy megadott minta alapján általában önállóan javítani tudja, de önellenőrzése egyelőre még megbízhatatlan. Írásbeli szövegalkotás Nem mindig képes arra, hogy némán elolvasott szöveghez kapcsolódóan nyelvileg is pontosan fogalmazza meg válaszait, kérdéseit. Csak segítséggel tud hiányos szövegbe megfelelően kiegészítést betoldani, és egyszerű mondatokat megfelelő kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. Önállóan egyelőre csak rövid terjedelmű elbeszélést, leírást, jellemzést, levelet, könyvismertetést, hírt, meghívót, saját gondolatot tud megfogalmazni. A párbeszédek jelölését és a bekezdésekre tagolást még következetlenül, esetlegesen használja.

86

Saját szövegében nem mindig veszi észre átolvasáskor a fogalmazási és helyesírási hibákat. Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján azonban már legtöbbször képes a szöveget javítani, letisztázni. Sokszor csak lassan, nehezen ír fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja időnként nem jól követhető, szóhasználata életkorához képest szegényes. Anyanyelvi ismeretek Változóan képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze az eddig tanult mondatfajtákat, szószerkezeteket, a szófajokat toldalékos formában is. A szófajokra jellemző, már gyakorolt helyesírási jellemzőket és nyelvhelyességi jellegzetességeket csak ritkán ismeri fel önállóan. A szavakban le tudja választani a toldalékot a szótőről, de a megnevezésben még sokszor bizonytalan. Elégséges: Olvasás Sajnos nem olvas szívesen, és ez komoly problémák forrása lesz a további iskolai életben. 10-12 mondatos szöveget felkészülés után is csak pontatlanul tud felolvasni. Egyelőre a helyes tagolásra és a kifejező hangsúlyra, hanglejtésre szinte egyáltalán nem képes. Még mindig olvasástechnikai problémái vannak. Szövegértés Sajnos nem mindig képes arra, hogy 20-25 mondatos szöveget némán elolvasson figyelmének elterelődése nélkül. Az ahhoz kapcsolódó feladatok közül pedig csak a legegyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Szókincsének és szövegalkotási képességének hiányosságai miatt egyelőre gondot jelentenek számára az olyan feladatok, amelyekre a megoldás nem található meg szó szerint a szövegben, hanem a megértett összefüggések alapján önállóan kellene azt megfogalmazni. A mindennapi dokumentumok, tájékoztató szövegek, feliratok (pl. színlap, étlap, menetrend, használati utasítás stb.) egyelőre nemigen keltik fel az érdeklődését, azokban még segítséggel is nehezen tud eligazodni. Irodalmi ismeretek alkalmazása Az irodalmi művek megismerése iránt sajnos ritkán mutat igazi érdeklődést, gyakranközömbös. Irodalomórákon a műelemző tevékenységekben többnyire csak passzív megfigyelőként vesz részt. Feladatmegoldásai, felszólításra történő megnyilatkozásai arról tanúskodnak, hogy nemigen érti az irodalmi szövegeket, képzelőerejét, gondolkodási képességeit nem mozgósítja. Szépirodalmi alkotásokat csak tanórán, és akkor is többnyire figyelmetlenül olvas. Memoritereket egyelőre nagyon nehezen tanul, azok felidézésében bizonytalan, pontatlan. Beszéd A szóbeli közléseket időnként még többszöri ismétlés után is nehezen érti meg és a hosszabb magyarázatokat nem tudja követni.

87

Szókincse hiányos. Szóbeli kifejezőképessége gyenge. Egyelőre nehézkesen, akadozva, körülményesen fogalmazza meg mondanivalóját. Olvasott szövegről sajnos még most is csak segítő kérdésekkel képes, és csak röviden összefüggő szöveget mondani, mert néma olvasáskor bizonytalan. Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját nem mindig alkalmazza jól, ezért verset, mesét, meserészletet egyelőre bizonytalanul mond el. Írás, helyesírás Írásképe nem egységes, időnként nehezen olvasható. Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen. A helyesírási és egyéb nyelvi ismeretek alkalmazásában, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor és akaratlagos íráskor nagyon bizonytalan. Önellenőrzésre nem képes. A tanító jelzései alapján is csak részlegesen tudja hibáit önállóan javítani. Írásbeli szövegalkotás Nem mindig képes arra, hogy némán elolvasott szöveghez kapcsolódóan nyelvileg is pontosan fogalmazza meg válaszait. Még segítséggel is nehezen tud hiányos szövegbe megfelelően kiegészítést betoldani, és egyszerű mondatokat megfelelő kötőszóval egybefűzni összetett mondattá. Önállóan egyelőre csak rövid, 4-5 mondatnál nem hosszabb elbeszélést, leírást, jellemzést, levelet, könyvismertetést, hírt, meghívót, saját gondolatot tud megfogalmazni, és abban is sok a mondatkapcsolási hiba. A párbeszédek jelölését és a bekezdésekre tagolást még következetlenül, esetlegesen használja. Még tanítói segítséggel sem tud hibásan megírt hírt, meghívót, rövidebb szövegeket javítani. Saját szövegében nem veszi észre átolvasáskor a fogalmazási és helyesírási hibákat. Általában csak lassan, nehézkesen ír fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja nem jól követhető, szóhasználata életkorához képest nagyon szegényes. Anyanyelvi ismeretek Csak hiányosan és hibásan képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze az eddig tanult mondatfajtákat, valamint a szófajokat. A szavakban le tudja választani a toldalékot a szótőről, de a megnevezésben még sokszor bizonytalan. Önálló munka során könnyen elbizonytalanodik, próbálkozásait abbahagyja, a feladatot gyakran nem fejezi be, vagy meg sem kezdi.

Könyvtárhasználati ismeretek

Célok és feladatok :

A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibovülő

lehetoségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,

feldolgozására és a folyamata értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári

források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek

gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár

„forrásközpontként” történő felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges

attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.

88

Fejlesztési követelmények :

Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Tudjon információt

különféle formákban megjeleníteni. Szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak

együttes kezelésében. A megszerzett információt legyen képes felhasználni. Ismeretei önálló

kiegészítéséhez, szerezzen jártasságot a könyvtárban is. Szokjon hozzá az ismeretközlő

irodalom, a periodikák, kézikönyvek használatához.

Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait.

Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat

szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és

tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a

technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és

szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.

Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és

mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő

segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár

katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott

szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni.

Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni, és a forrásokra hivatkozni.

Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas

eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a

lakóhelyi közkönyvtárat is.

Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök

kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

Ellenőrző és értékelő rendszere:

A tanulók az alsó évfolyamokon érdemjegyet nem kapnak könyv- és könyvtárhasználatból sem

félévkor, sem év végén. A könyvtári munkájuk része a nyelvtanóráknak. A könyvtárhasználati

órákon mutatott teljesítményük beépül a nyelvtan tantárgy érdemjegyébe. Nagyon fontos a

szöveges értékelés, az elvégzett munka megbeszélése.

Ötödik osztályban a magyar irodalom tantárgy érdemjegyében mutatkozik meg a

könyvtárhasználati órákon mutatott teljesítményük.

Hatodik osztálytól az Informatika tantárgy a befogadó. A tantárgyon belül a domináns a

számítástechnika, de ezen a területen belül is kialakítjuk az egyensúlyt az osztályzatokban.

Érdemjegyekkel értékeljük azokat az ismereteket, amelyek bizonyítják a tanulók jártasságát a

könyvtárban, megteremtve az önálló munka feltételeit.

A könyvtári ismeretek használatát – bármilyen szakórán is alkalmazzák a tanulók – mindig

értékeljük. A csoportmunkát és az egyéni munkát egyaránt.

Az értékelés mindig pozitív: célja a könyvtár és az olvasás megszerettetése. Mérésre csupán

játékos feladatok készülnek. A felsőbb évfolyamokon a témakörök lezárása különböző

felméréssel történik. Szintfelmérést végzünk 4., 6., és 8. osztály végén.

Azoknak a feladatoknak az értékelése, amelyek egy-egy tantárgyhoz kapcsolódnak a megfelelő

szakórán történik, de elengedhetetlen annak a figyelembe vétele, hogy a tanuló hogyan

alkalmazta munkája során a könyvtári ismereteket.

Taneszközei:

A törvény által előírt korszerű iskolai könyvtárunk léte. A megfelelő összetételű, elrendezésű

és feltártságú állomány még mutat hiányosságokat, különös tekintettel a kézikönyvtárra

valamint a különféle szakterületek irodalmának /tankönyvek, kézikönyvek, segédkönyvek,

szakkönyvek ) könyveire vonatkoztatva.

A könyvtári állományhoz tartozó könyvek folyóiratok, a nem nyomtatott dokumentumok és a

89

használatukhoz tartozó eszközök szerényen, de bemutathatóan vannak jelen: hangkazetta –

Hifi, videokazetta- (televízió nincs a könyvtárban, a könyvtáros külön kérésére), floppyk, CD-

k, számítógép, integrált könyvtári program - számítógép.

Mintakatalógus, amely áll a betűrendes leíró, valamint a szakkatalógusból (még nem készült

el). Könyv- és könyvtárhasználati tankönyvek, feladatgyűjtemények, tanári kézikönyvek.

1. osztály

Tartalom:

Ismerkedés a könyvtárral: látogatás, a könyvtár szolgáltatásai, kölcsönzés.

Mesedélután /közös olvasás – rajzolás/

Követelmény:

A tanuló ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat alapvető szabályait, fogadja el a

könyvtárban való viselkedés normáit.

Minimumszint : Tudjon helyesen viselkedni a könyvtárban.

2. osztály

Tartalom:

Tájékozódás a könyvek tartalma felől.

Gyermeklapok jellemzoi.

Követelmény:

Legyen tisztában a könyvek és az újságok közti különbségekkel.

Minimumszint: Segítséggel tudjon tájékozódni a könyvek tartalmában.

3. osztály:

Tartalom:

Állományrészek a könyvtárban.

A kézikönyvtár alapvető könyvei: lexikonok, szótárak.

Gyermeklexikonok, Helyesírási szabályzatok.

Követelmény:

Legyen tisztában az iskolai könyvtár általános rendjével, tudja azt készségszinten használni.

Minimumszint: Igazodjék el a könyvtárban.

4. osztály

Tartalom:

A könyvtár gyűjtőköre: dokumentumok a könyvtárban.

A Magyar értelmező kéziszótár használata.

Követelmény:

Ismerje fel az iskolai könyvtárban található dokumentumféleségeket.

Minimumszint: Segítséggel tudja használni az Értelmező kéziszótárt.

magyar nyelv és irodalom - pazmanysuli.hu · 1 magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam célok...

Documents