vi. Évfolyam 2. szÁm • 2006. szeptember · vi. Évfolyam 2. szÁm • 2006. szeptember a...

VI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2006. SZEPTEMBER

A H I T E L E S F O R R Á S • m i n d e n , a m i t a f e l s ő o k t a t á s r ó l t u d n i l e h e t

KAPCSOLATÉPÍTÉS: a sikeres karrier alapja

F E L V I A K T U A L I T Á S O K • P R A K T I K Á K • H Í R M O R Z S Á K • R I V A L D A F É N Y B E N

Mi az a fer?

FILMKÉSZÍTÉS mindhalálig – Interjú Vranik Roland rendezővel

MŰSZAKI KÉPZÉSEK: övék a jövő?

Felvételizel?...így fogj neki!

Karrier Olaszországban

ww

w.f

elvi

.hu

FelviMagazin-2006.09V.indd 1FelviMagazin-2006.09V.indd 1 9/11/06 3:35:01 PM9/11/06 3:35:01 PM

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 3

b e k ö s z ö n t ő

Kedves Olvasó!

A kezedben tartott újjászületett hírlevelünkkel nálunk, az Országos Felsőoktatási Információs Központban is meg-kezdődött a tanév, bár a Felvi Magazin ezen első számán már hetek óta dolgoztunk, hogy fiatalosabbá, színesebbé tegyük elődjénél.

De „mit ér a szép tál, ha üres” szokta mondani Nagyma-mám, így ennek jegyében a fiatalos dizájn semmit nem érne, ha nem avatnánk be a felvételihez kapcsolódó aktu-alitásokba, a 2006-os eljárás statisztikáiba, és az előttünk álló időszak várható történéseibe. Végzősként – vagy akár jövőbeli végzősként – érdemes lesz figyelmesen végigol-vasnod ezeket a cikkeket, ha terveid között szerepel, hogy a következő években valamelyik felsőoktatási intézmény padjait koptatod tovább.

De ne ijedj meg, nemcsak a felvételi szabályait, tudnivalóit soroljuk fel a következő oldalakon! Írunk az egyetemi, fő-iskolai diákéletről, sztárinterjúnkban egy fiatal filmest szó-laltatunk meg vagy éppen egy remek, egyetemi élethez kapcsolódó filmet ajánlunk Neked.

Azt javaslom, legyünk társak a következő tanév során! Mi idén hat hírlevéllel tájékoztatunk a felvételi folyamat fázi-sairól, bemutatjuk Neked a hallgatói életet, a felsőoktatási intézményeket, a képzési területeket. Te pedig légy az Olvasónk, tájékozódj a hivatalos forrásból, a Felvi Maga-zinból!

Sok sikert a tanévhez!

Nagy Gabriellakommunikációs munkatárs

Országos Felsőoktatási Információs Központ

4 f e l v i m a g a z i n

tartalomBeköszöntő 3 p r a k t i k á k

Hol tart a felvételi? – Helyzetjelentés 5Klikkelj a felvi.hu-ra – már ősszel! 6Bachelorok és mesterek 6Bologna és a kétszintű érettségi 8Kapcsolatépítés: a sikeres karrier alapja 9Irány Európa! 11A szakmai gyakorlat hozta meg a sikert 12Minisztériumi hírek 14„Az alapképzés nem azonos a főiskolával” Interjú Arató Gergellyel, az OKM államtitkárával 16Fejlesztési részhozzájárulás, a fer 17

l é g y S Z A K a v a t o t t !

Műszaki képzések: övék a jövő? 19

f e l v i a k t u a l i t á s o k

Mennyi az annyi? – Jelentkezési statisztikák 21E-felvételi 2006: növekvő népszerűség 23Mi a helyzet a felvi.hu háza táján? 24Interjú Ferenczi Balázzsal, a felvi.hu webfejlesztőjével Mi leszel, ha „nagy leszel”? 26A kék könyv és a többiek – Megújul az OFIK könyvcsaládja 27GYIK – Gyakran ismételt kérdések 28Oktatók a bolognai folyamatról 28

r i v a l d a f é n y b e n

„A filmkészítést az utolsó filmemig tanulni fogom” Interjú Vranik Roland rendezővel, a tavalyi Magyar Filmszemle fődíjasával 30

a t a n u l á s o n t ú l

Élet az előadások után 32Felsőoktatási programajánló 34Film szak: Good Will Hunting 35

k i t e k i n t é s

Európa kinyílik 36Miért London? 37Diákhitel: esély a tehetségnek 38

S Z E P T E M B E Rt a r t a l o m

Kiadja az Országos Felsőoktatási

Információs Központ

Felelős kiadó: Kerekes Gábor

Főszerkesztő: Pioker Zoltán Bence

Szerkesztők:

Kőszegi Adrienn, László Zoltán,

Nagy Gabriella

Tipografika, nyomdai előkészítés:

Katart-Tipografika

Nyomdai előállítás:

Visit Nyomda Kft.

p r a k t i k á k

Mi a teendőd ezekben a hónapokban?

Tulajdonképpen egyelőre csak annyi, hogy „felmérd a terepet”. Hogyan?

1. Böngészd át a kínálatot, a feltételeket! Közben tartsd szem előtt, hogy ezek a tavalyi felvételi eljárásban érvé-nyes információk, a Rád vonatkozókat a december 15-én megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza majd, és a Felvire is aznap kerül ki.

2. Teszteld a tudásod az Érettségi követelmények c. kö-tetünkben található feladatsorokkal! Akár meg is kérhetsz valakit, egy barátot vagy a tanárodat, hogy javítsa ő ki, így tudni fogod, nagyjából milyen szinten áll a tudásod, mennyire kell még ráhajtanod az egyes témakörökre, tár-gyakra.

3. Így akár már most törheted a fejed azon, hogy mely tárgyakból érettségizz közép- és melyekből emelt szin-ten. (Ne feledd, hogy az érettségire külön kell jelentkezni, noha ennek is 2007. február 15. a határideje.)

J A legfontosabb azonban, hogy folyamatosan „kép-ben legyél” a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban. Ehhez pedig nem kell mást tenned, mint az OFIK hon-lapját, a www.felvi.hu-t olvasnod – nálunk mindig meg-találod a legfrissebb híreket és hiteles információkat.

Amikor ezeket a sorokat írom, még alig hagytuk magunk mögött az idei fel-vételi eljárást, csak néhány héttel vagyunk a ponthatá-rok megállapítása után. Az OFIK-ban azonban nem állt meg az élet, a következő évi Felsőoktatási felvételi tájékoztató és a többi ki-advány tervezése, előké-szítése már jóval a július 26-i vonalhúzás előtt meg-kezdődött.

Azaz az OFIK csapata már javá-ban dolgozik, az egyetemek, fő-iskolák munkatársaival együtt, hogy december 15-én Te is a kezedbe vehesd a Tájékoztatót és testvéreit (kiadványainkról a 25. oldalon olvashatsz bővebben). A felsőoktatási törvény módosí-tása is járja a maga útját, de je-lentős változás nem várható az eljárási szabályokban.

Ha szeretnéd előre feltérképez-ni, hogy mire is számíthatsz, vagy milyen szakokat kínál(hat) neked a felsőoktatás, akkor nézz körül a felvi.hu-n! Honlapunkon megta-lálod a 2006-os kínálatot, szabá-lyokat – kiindulási pontnak ez is megteszi – persze, ha már olyan határozott elképzeléseid vannak, hogy alkalmazott közgazdász vagy szociológus, esetleg látvány-tervező akarsz lenni, akkor biztos azt is tudod, hogy hol szeretnéd kitanulni. Fontos azonban, hogy a decemberben megjelenő 2007-es Tájékoztatót mindenképpen „ától cettig” átlapozd, hiszen itt találsz meg minden részletes sza-bályt és információt, ami Rád vo-natkozik majd a jövő évi felvételi eljárás során.

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 5

KŐSZ

EGI A

DRIE

NN

Hol tart a felvételi? [helyzetjelentés]

p r a k t i k á k

Bár a felvételi eljárás majd csak december 15-én veszi hivatalosan kezdetét, addig is érdemes a felvi.hu-t böngészni. Lássuk, miért!

1 Indulj el a kályhától: az „Egyetemek, főisko- lák” gomb alatt megtalálod a felsőoktatási in-tézmények által tavaly meghirdetett képzéseket és a velük kapcsolatos tudnivalókat. Így mikor kezedbe kerül a 2007-es Felsőoktatási felvételi tájékoztató, már tudod mit és hol keress. Használd a Szakkeresőt, amellyel többféle szempont szerint kereshetsz a kínálatban!

2 A Felvételi eljárás menűpontban olvashatod az ér-

vényes eljárási szabályokat.

3 Az Érettségizzünk menüpontban nemcsak az elmúlt érettségi vizsgaidőszakok feladatsorait találod meg, amellyel tesztelheted a tudásodat, de még tippeket, jótanácsokat is adunk, hogy sikerrel vehesd az akadá-lyokat.

4 Ha bizonytalan vagy, nem tudod melyik terület, képzés passzolna hozzád, nézz be Pályaorientáció rovatunkba! Töltsd ki tesztjeinket, olvasd el pályale-írásainkat, és ha még ezek után is vannak kétségeid, jelentkezz be pályatanácsadónkhoz egy személyes be-szélgetésre.

5 Ha szereted a számokat és kíváncsi vagy az „elő- dökre”, akkor Esélylatolgató rovatunkban számta-lan elemzést találsz az elmúlt évek jelentkezőiről és a sikerrel felvételizőkről, a ponthatárokról…

6 Ha már megtaláltad a neked való képzést, akkor a „Statisztikák, rangsorok” gomb alatt évekre visz-szamenőleg megnézheted, hányan jelentkeztek és jutottak be oda, ahová Te is készülsz és milyen ered-ményre volt szükség hozzá.

7 Használd a Felvi Rangsort! Ezzel saját fontossági szempontjaid szerint súlyozva rangsorolhatod a ki-választott intézményeket, karokat.

8 Fórumunkon „találkozhatsz” és beszélgethetsz a többi leendő jelentkezővel.

Ahol marad az egy ciklusHat szakon (orvos, állatorvos,

gyógyszerész, fogorvos, jogász,

építészmérnök), illetve a művészeti terület bizonyos képzésein ún. osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők. Ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztat-lan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul.

már ôsszel! Klikkelj a felvi.hu-ra A többciklusú képzés

Az egyetemek nemzetközi átjár-hatósága, a képzési programok közötti szabadabb mozgás csak kettő a bolognai típusú, vagy többciklusú képzés előnyei közül, de talán nem minden leendő hallgatót érint. Habár a három, egymásra épülő kép-zési ciklusból álló rendszer a korábbinál kevesebb bemenetet (megcélozható szakot) kínál a tanulni vágyóknak, de a kép-zésen belül több mozgási lehe-tőséget teremt, ezzel több időt hagyva a hallgatóknak a saját képességeik felismerésére, több lehetőség van váltani, vagy ki-lépni a munkaerőpiacra.

Az első képzési szint az alap-képzés, mely 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alap-fokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítha-tó, gyakorlatorientált szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal meg-felelő elméleti alapozást is nyújt

a tanulmányok mes-terképzésben történő azonnali, vagy ké-sőbbi, néhány éves munkavégzést kö-vető folytatásához,

a mesterfokozat megszerzésé-

hez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két ki-menete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzé-sére készít fel, és a képzési pira-mis csúcsát jelenti.

Hogyan lehetek tanár?Talán elsőre meglepő, hogy a felsőoktatási jelentkezéskor “ta-nárszakra” nem lehet jelentkez-ni, ugyanis nincs ilyen szak. De akkor hogy lesz valakiből tanár?

Úgy, hogy a tanárképzés a mesterképzési (MSc/MA) szin-ten zajlik, ahova jelentkezni csak valamilyen alapképzési diploma birtokában lehet. A ta-nári pályákra, a tanári mestersza-kok elvégzésére a hallgatóknak ugyanakkor már az alapszakos képzések során elő kell készülni-ük: erre szolgálnak BSc/BA kép-zések tanári szakirányai.

De nézzünk egy példát! Ké-mia-fizika szakos tanár szeret-nél lenni? Ha kémia alapszakon kezded meg tanulmányaid, má-sodévtől kezdve fel kell venned a pedagógiai-pszichológia tár-gyakat alkotó modult és a fizika tanári 50 kredites tantárgyi mo-dult. Ilyen esetben BSc diplomá-dat kémia alapszakon, kémia-fi-zika szakiránnyal kapod meg a harmadik év végén. Ez a kép-zettség természetesen a tanári mesterképzésre való jelentkezés mellett feljogosít arra is, hogy mindazon mesterképzésekben részt vegyél, amelyekre sikeres felvételi esetén vegyészmérnök alapdiplomások bejuthatnak.

A kémia-fizika szakpár termé-

Az első: biztonságtechnikai mérnök mesterszakA Budapesti Műszaki Főiskola a Zrínyi Miklós

Nemzetvédelmi Egyetemmel közösen, elsőként indított akkreditált mesterszakot, a biztonságtechnikai mérnökit. A négy féléves képzés mesterfokozatú (magister, master) végzettséget és okleveles biztonságtechnikai mérnök szakképzettséget nyújt. A képzést először 2006-ban a nyári pótfelvételi eljárás keretében hirdették meg.

LÁSZ

LÓ Z

OLTÁ

N

Bachelorok és mesterek

p r a k t i k á k

szetesen a fizika alapszak felől is elérhető; a fizika alapszakos hallgatónak másodévtől a pe-dagógia-pszichológia modul mellett az 50 kredites kémia ta-nári modult kell felvennie. De a példa ugyanígy felvázolható lett volna bölcsész, pl. magyar vagy anglisztika szakok esetében is.

Összefoglalva tehát, aki már a felvételi jelentkezéskor célul tűzi ki maga elé, hogy tanár sze-retne lenni, az döntse el, hogy melyik tantárgyat szereti legin-kább, s jelentkezzék az annak megfelelő alapszakra, majd az első év elvégzése után vegye fel valamelyik tanári szakirányt.

Mit várjak a mesterképzéstől?A mesterképzések létrehozása jelenleg is zajlik, egy részüket már 2007-ben is meghirdetik, de mire az alapképzésed végére érsz, már biztosan válogathatsz a különböző MA és MSc foko-zatokat nyújtó képzések közül. A mesterképzések kínálata eltér az alapképzésektől, hiszen itt a specializációé a fősze-

rep, így az alapképzésekhez ké-pest jóval több szak indul majd. Arra is lehetőség van, hogy mes-terszinten más területen foly-tasd tanulmányaidat, mint ahol alapszakon befejezted. Így pél-dául BSc oklevéllel rendelkező műszaki menedzserként nem-csak műszaki, hanem mondjuk közgazdasági mesterszakon is szerezhetsz mesterfokozatot.

Ahhoz persze, hogy bekerülj a mesterképzésbe, meg kell felelned a felvételi követelmé-nyeknek. A minőség biztosítá-sa érdekében itt ugyanis csak országos átlagban (!) az alap-képzést végzettek 30 százaléka nyerhet feltételt. A mesterkép-zés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakok-ról fogadnak diákokat) a felső-oktatási intézmények határozzák meg.


p r a k t i k á k

ÅÉÇiÄ

Tudtad-e, hogy a 2005/2006-os tanévben az OKÉV mindennel együtt

510 ezernél több vizsga lebonyolítását koordinálta,

s ha a szóbeli és az írásbeli vizsgákat külön számítjuk, ez a szám

az egymilliót is meghaladja?

A képzési rendszer átalakítása hazánkban is megkezdődött, s most már nem feltétlen a spa-getti az első, ami eszünkbe jut az itáliai városról. Idén indul-tak el tömegesen az alapszakok, 2007-től pedig a mesterképzé-sekre is lehet jelentkezni. Né-hány helyen azonban már 2005 szeptemberében elkezdődött a bolognai átalakítás.

A Budapesti Műszaki és Gaz-daságtudományi Egyetemen tíz bachelor képzés indult el már tavaly. Veres Gábor, a BME Di-ákközpontjának vezetője meg-keresésünkre úgy nyilatkozott, hogy ha a munkáltatók kezdet-ben idegenkednek is a BSc-MSc képzésektől, ezek ismertsége és elismertsége idővel nőni fog. A hallgatói visszajelzésekkel kapcsolatban Veres Gábor azt mondta, az Oktatáskutató Inté-

Az első tapasztalatok: az új típusú érettségi-felvételi vizs-

garendszer immár két éve működik, de a bolognai átalaku-

lással megjelenő alapszakok is – néhány intézményben – túl

vannak már az első befejezett éven.

PÓSFAI PÉTER

zet megbízásából országos fel-mérés készült, amelynek kiérté-kelése még folyamatban van.

A bolognai átalakításnak ugyan-akkor olyan előnyei is lehetnek, hogy a tanulmányaikat mester-képzésben nem folytató hall-gatók egy alacsonyabb szintű végzettséggel – paradox módon – akár könnyebben is el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. „A gyártókapacitások sok mérnö-köt igényelnek, számos olyan po-zícióba is, amelyekhez középfokú technikusi végzettség is elegendő lenne, csakhogy ez a szint gya-korlatilag nem létezik Magyaror-szágon.” – állítja Varga Krisztina, a Workplus Kft. ügyvezető igaz-gatója a Magyar Hírlapnak.

A bolognai rendszerre történő átállás mellett jelentős változáso-kat hozott a kétszintű érettségi-

felvételi vizsga bevezetése is. „Két év után jól látható, hogy a vizsga-rendszer kitűnően működik, ez a különböző vizsgaidőszakokban elért vizsgaeredmények kiegyen-súlyozottságából is leszűrhető” – mondta Pósfai Péter, az Or-szágos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigaz-gatója. – „Míg 2005-ös érettségi jegyek átlaga 3,66 volt, idén ez mindössze 3,65-re módosult.”

Pósfai Péter szerint összemérhe-tőbbek és objektívabbak lettek a vizsgák, amely a részletesen kidolgozott követelményrend-szerből is következik. „Míg régen mondjuk történelemből a jeles és az elégséges volt talán a legálta-lánosabb jegy, addig az új rend-szerben kiegyenlítettebbek az osztályzatok. Kevesebb a kiemel-kedően jó és a rossz vizsgaered-mény” – mondta el a főigazgató.

Bolognaés a kétszintű érettségi

SZÉK

ELY

SZAB

OLCS

– E

DUPR

ESS

Egy tavaly végzett németor-szági felmérés szerint az ottani végzősök 56 százaléka szemé-lyes kapcsolatok útján jutott be első munkahelyére. A Karriere című magazinban megjelent kutatás szerint azért is érdemes már az egyetem és főiskola alatt a szakmai ismeretségi kör bő-vítésébe energiát fektetni, mert az állások 66 százalékát nem is hirdetik meg nyilvánosan.

Az 56 százalékból egyébként 30 százalék a szakmai gyakor-lat, nyári munka alatt szerzett ismeretségeket kamatoztatta, 26 százalék pedig a szülők ismerő-sei révén jutottak munkához a diploma átvételét követően.

Magyarországon is szinte szá-zalékra azonos eredményt hozott a Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben végzett felmérése. A 15-29 év közötti korosztály 57 százaléka talált munkát isme-retség útján. Igaz, itt a diplo-mások között némileg nagyobb volt az álláshirdetésre jelentke-zéssel megcsípett munkahelyek aránya, ám az idegen szóval networkingnek aposztrofált je-lenség súlya itt is jelentős. Ha főiskolára, egyetemre készülsz, jó, ha már előre számolsz ezzel.

Így látja a karrierszakértő

Juhos Andrea karrierszakértő, a DBM Magyarország ügyveze-tő partnere úgy látja, bizonyos szakmákban hatványozottan fontosak a személyes kontaktu-sok. A média, a reklám, a mar-

keting, a HR, a tanári pálya, a közgazdaság, a jog olyan terü-letek, ahol kevés az állásajánlat, sok a végzős, így itt megnő az ismeretség szerepe.Fontos tudni, hogy a hatékony networking alapja nem a segít-ség elvárása a másiktól, hanem éppen fordítva: miben tudom én őt segíteni? Csak akkor vár-hatok el tőle segítséget, ha vala-mit tettem érte.

A kapcsolatépítést és -ápolást a médiumok fejlődése könnyebbé tette. Az internet, az e-mailes le-velezőlisták, a közösségépítő ol-dalak, a mobiltelefon gyorsította a kommunikációt, szinte azon-nal elérhetővé tett mindenkit, akit korábban megismertünk.

A kapcsolatépítés tehát időt és energiát vesz igénybe. Egész életen át tartó folyamat, amely-nek eredménye általában nem tapasztalható azonnal. A kap-csolatok fontossága az életkor előrehaladtával növekszik, a kialakítást azonban már el le-het kezdeni egyetemista, főis-kolás korban – jegyzi meg Ju-hos Andrea.

Kapcsolatépítés: a sikeres karrier alapja

EGYE

TEM

I MUN

KÁBÓ

L ÜZ

LET:

A G

OOGL

E AL

APÍT

ÓI

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 9

[A számok azt mu-

tatják, a jó munkahely

megtalálása és a kapcso-

latépítés szorosan ösz-

szefügg egymással. Az

idegen szóval network-

ingnek is titulált jelen-

ségbe Juhos Andrea

karrierszakértő ad bete-

kintést.]

p r a k t i k á k

'

KARÁCSONY ZOLTÁN


KŐSZ

EGI A

DRIE

NNE

A kapcsolatépítés színterei

ményesen vehetnek részt, kö-tetlen formában beszélhetnek a versenyszféra képviselőivel.

Hallgatói szervezetek

Az egyetemen, főiskolán a kü-lönféle hallgatói szervezetek, szakkörök lehetnek hasznos források. Előfordul, hogy a hall-gatói szerveződések szaktekin-télyeket hívnak meg előadást tartani, cégüket bemutatni. Ilyenkor ajánlatos elmenni, két-három jól átgondolt kérdést feltenni. Az előadás után pedig odamehetünk a vendéghez és bemutatkozhatunk, válthatunk vele néhány gondolatot, érdek-lődhetünk például a szakmai gyakorlatos lehetőségekről. Ha pedig tagjai vagyunk hallgatói köröknek, akkor a szervezőmun-ka alatt közvetlen kapcsolatokat alakíthatunk ki.

Állásbörze

Hasznos terepe a kapcsolatépí-tésnek a felsőoktatási állásbör-ze is. Érdemes már az első év-től kezdődően kilátogatni. Nem csupán az önéletrajz leadására szolgál a rendezvény, hanem a munkáltatók igényeinek, el-várásainak megismerésére is.

Tanácsos a standoknál bemu-tatkozni, beszélgetni, a kiválasz-tás menetéről, a cégen belüli karrierlehetőségekről, az elvárt értékekről. Sokat profitálhatnak a hallgatók az állásbörzék alatti céges prezentációkból is.

Szakmai gyakorlat

Jelentősen növelhetjük szakmán belüli ismeretségi körünket, ha már az egyetemi, főiskolai évek alatt belekóstolunk a munka vilá-gába. Egyre több hazai felsőok-tatási intézményben kötelező a szakmai gyakorlat. Itt bebizonyít-hatjuk, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak. Ha a gyakorlat végeztével megüresedik egy pozíció, jó eséllyel bennünket választanak, ugyanis több hétig láttak dolgozni, ami többet ér bármennyi állásinterjúnál.

Személyes meghívások

A személyes kapcsolattartást mi is kezdeményezhetjük. Szer-vezhetünk évfolyam-találkozót, meghívhatunk néhány ismerőst lakásunkra, névnapkor, szüle-tésnapkor gratulálhatunk telefo-non, egy-egy érdekesebb ese-ményre, hírre, cikkre e-mailben felhívhatjuk a figyelmet.

Családtagok ismeretségi köre

Ha már tudjuk, milyen területen szeretnénk a diploma megszer-zése után dolgozni, ajánlatos kö-rülnézni családi körben, a szülők ismerőseinél, kik azok, akik ha-sonló területen dolgoznak. Nyu-godtan fel lehet venni velük a kapcsolatot. Kérhetünk tanácsot a tanulmányokban, az esetleges kiegészítő képzésekben.

Tanárok

Szintén hasznos lehet a tanárok-kal való jó viszony ápolása. Sok egyetemi, főiskolai előadónak saját cége is van, ahová a hall-gatók bedolgozhatnak, illetve az oktatók kapcsolatban állnak fiatal tehetségeket kereső vállalatok-kal. Többször is hallottam, hogy egy cég a vele kapcsolatban álló tanároktól kért ajánlást egy meg-üresedő pozíció betöltésére.

Konferenciák

Némi pénzbefektetéssel jár a szakmai konferenciákon való részvétel, de nagyon jól ki lehet ezt is aknázni. A KPMG-BME Akadémia konferenciáin például az egyetemi hallgatók kedvez-

'

'

'

'

'

'

'

p r a k t i k á k

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 11

p r a k t i k á k

Részképzés Európában: Erasmus

A hallgatói mobilitás ösztönzése és támo-gatása az EU alapszerződésben rögzített kötelezettsége. Ezt az oktatási, szakkép-zési és ifjúsági akcióprogramok keretében valósítják meg, ilyen például az 1995-ben elindított Socrates program. Céljuk, hogy a fiatalok versenyképes tudást szerezze-nek, az idegen országban szerzett tárgyi ismeretek és nyelvtudás, illetve a nyitott-ság, rugalmasság és alkalmazkodó-készség is segítheti őket az álláskereséskor, a mun-kában való érvényesüléskor.

A Socrates-program, melyhez Magyar-ország 1997-ben csatlakozott, az óvodától egészen a felsőoktatásig átfogja az oktatás minden szintjét. Hat alprogramja van, me-lyek közül minden bizonnyal az Erasmus-ösztöndíjról hallasz majd a legtöbbet. Lehet, hogy valamelyik ismerősöd már járt külföldön az Erasmus segítségével: ő egyike annak a több mint másfél millió eu-rópai diáknak, aki külföldi részképzésen vehetett részt a program keretében.

Ha felvesznek valamelyik főiskolára vagy egyetemre, biztosan találkozol az Erasmus-szal, melynek segítségével több hónapot, vagy akár egy évet is valamelyik európai or-szágban tanulhatsz az EU támogatásával.

Ez sokakat érdekel, ezért a Felvi Ma-gazin következő számában beszámolunk neked arról, hogy mit érdemes tudnod az Erasmusról!

Linkek: Oktatási és Kulturális Minisztérium: www.okm.gov.hu • Tempus Közalapítvány:

www.tka.hu • Mindent az európai továbbtanulásról: www.ploteus.hu

KŐSZ

EGI A

DRIE

NN

Irány Európa![A középkorban nem volt ritka, ha egy fiatal vándorbo-

tot fogott a kezébe, és útnak indult, hogy hazájától távol

pallérozza elméjét. Ezt ma már Te is minden eddiginél

könnyebben megteheted, csak a nyelvtudásod vagy a

pénztárcád szabhat gátat vágyaidnak.]Egyetem és főiskola Európában

Az Európai Unió állampolgáraként nem kell beérned a hazai felsőoktatási intézmények-kel: ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetsz és tanulhatsz Finnországban vagy Oxford-ban, mint ottani diáktársaid. Ha teljesíted a követelményeket és a nyelvtudásod is meg-felelő szintű, semmi akadálya, hogy más tagállamban szerezz diplomát.

Az EU egyik legfontosabb alapelve a nemzeti hovatartozás miatti megkülön-böztetés tilalma. Ez a felsőoktatásban azt jelenti, hogy minden közösségi állampol-gárt a befogadó ország polgáraival azonos elbánásban kell részesíteni, mind az in-tézményekbe való bejutás, mind pedig az ott folytatott tanulmányok tekintetében. Vagyis ha a helyi fiataloknak nem kell felvételizniük vagy tandíjat fizetniük, ak-kor neked sem kell. De vigyázat, ez nem vonatkozik automatikusan a jóléti termé-szetű juttatásokra is – vagyis ösztöndíjra, diákhitelre és egyéb szociális támogatások-ra nem tarthatsz igényt, a megélhetésedről magadnak kell gondoskodnod.

A felvételi feltételei – ahogy itthon is – természetesen intézményeként változnak. Mindenkor szerepel azonban köztük az adott ország nyelvének megfelelő szintű is-merete, sőt néhol (például Nagy-Britanniá-ban vagy Németországban) ezt az általuk előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzé-sével is igazolnod kell.


p r a k t i k á k

„A Pécsi Tudományegyetem an-gol gazdasági szakán végeztem el a hároméves alapképzést. Padovába először egy féléves Erasmus ösztöndíjjal jutottam ki, a pécsi tanulmányaim alatt. A kétéves kiegészítő képzést min-denképpen más oktatási intéz-ményben és lehetőleg külföldön, egy uniós tagországban szerettem volna elvégezni. Úgy gondoltam, hogy két különböző intézmény diplomájával versenyképesebb lehetek a munkaerőpiacon.

Az egyetemi beiratkozáshoz nagyon sok utánajárás és több mint fél éves ügyintézés kellett. Azonban szerencsére majdnem az összes otthoni vizsgámat el tudtam fogadtatni, és csak két különbözeti vizsgát kellett ten-nem. A gazdasági szak válla-latigazgatási képzésére írásbeli felvételi vizsgát kellett tennem, mivel maximum 70 főt vettek fel évente. Az olaszok és a kül-földiek részére is azonos volt a felvételi vizsga. Padovát azért vá-lasztottam, mert már erasmusos időszakomban meg voltam elé-gedve az oktatás színvonalával.

A szakmai [Dárdai Krisztina (24) kétszer is tanult a Padovai

Egyetemen. Először Erasmus ösztöndíjasként

járt az olasz városban, másodszor egy kétéves

kiegészítő képzésen vett részt. Az ottani tanul-

mányoknak és a szakmai gyakorlatnak köszön-

hetően jelenleg egy padovai cégnél dolgozik az

SAP vállalatirányítási rendszer tanácsadójaként.

Élményeiről ő maga mesél.]

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 13

p r a k t i k á k

Tíz vizsga, négy vizsgaidőszak

Padovában a tanév októberben kezdődik, és július végéig tart. Évente átlagban 10 vizsgát kel-lett tennem, amelyek négy vizs-gaidőszakra voltak elosztva. Az előadások időtartama körülbe-lül 2 hónap, és utána azonnal vizsgaidőszak, így a vizsgákra folyamatosan kellett felkészül-ni. Az előadásokra mindenki bejárt, hiszen enélkül szinte le-hetetlenség volt levizsgázni. A professzorok általában sok cso-portmunkát, kiselőadást szer-veztek, és ösztönözték az aktív részvételt a diákok részéről.

500 órás kötelező szakmai gyakorlat

A szakomon én voltam az egyedüli külföldi diák (az erasmusosokon kívül), és az egyetlen, aki nem Padovában vé-gezte a hároméves alapképzést. Ez sajnos csak hátrányt jelentett, hiszen a tanárok nem vették fi-gyelembe a kezdeti nyelvi és egyéb nehézségeket. A második évben a diploma előtt 500 órás kötelező szakmai gyakorlatot kellett minden diáknak elvégez-nie. A „hátrányos” helyzetű, jól teljesítő diákok kérvényezhettek regionális ösztöndíjat. Ennek összege általában elég a szállás és az összes egyéb költség fede-zésére. Aki ösztöndíjat nyer, an-nak az egyetem napi egy ingye-nes étkezést is nyújt.

gyakorlat hozta meg a sikert Gazdasági tanulmányok és karrier Olaszországban

Padovában többféle lehetőség is van a szállásra. Be lehet nyújtani kollégiumi kérelmet, így nagyon olcsón, 100-200 euróért, külön-féle színvonalú kollégiumban kaphatunk szállást a tanév idő-tartamára. Ezenkívül rengeteg kiadó szoba és apartman van a városban. Ezek ára változó, attól függően, hogy egy, két vagy há-rom ágyas szobáról van szó. Az egyágyas szoba általában 300 euró, a kétágyas 200-250 euró. Én kollégiumban és albérletben is laktam, mindkettőnek meg-van az előnye és a hátránya. Ta-lán külföldi diákoknak érdeme-sebb a kollégiumot választani.

Csak angoltudással nem megy

Olasztudás nélkül szinte képte-lenség vizsgát tenni, hiszen min-den előadás, vizsga, tankönyv, jegyzet olasz nyelven érhető el. Ezen kívül az olaszok általában csak olaszul szeretnek beszélni, így például az angolnyelvtudás-sal nem sokat lehet kezdeni, hacsak nem külföldi diákokkal beszél az ember.

Spritz-cel mulatnak az egyetemisták a belvárosban

Padova rengeteg lehetőséget kí-nál az egyetemistáknak, nagyon sok a különböző diákszervezet, ingyenes előadások különböző témákban, filmvetítések, egyete-mi sportklub, színjátszás, tánc-kurzus. Ezen kívül nagyon sok KR

ISZT

INA

BESZ

ÁMOL

ÓJÁT

LEJ

EGYE

ZTE:

KAR

ÁCSO

NY Z

OLTÁ

N

a külföldi ösztöndíjas, akiknek külön programokat, utazásokat is szerveznek. A város tereit es-ténként ellepik az egyetemisták és Spritz-cel (narancssárga szí-nű jellegzetes alkoholtartalmú ital) a kezükben mulatnak.

Gyakorlat után állásajánlat

Az egyetemen eltöltött idő meg-ismertette velem az olasz kultú-rát, szokásokat és gondolkodás-módot. Lehetővé tette, hogy sok más külföldi diákkal is találkoz-zak. Szakmailag? Megtanultam az olasz gazdasági szaknyelvet, és már a diploma megszerzése előtt sikerült álláshoz jutnom SAP tanácsadóként. Annál a cégnél ajánlották fel az állást egy három évre szóló munkaszerző-dés keretében, ahol a szakmai gyakorlatot végeztem. Szeret-ném minél előbb elsajátítani az általam választott szakterületet, és lehetőleg feljebb jutni a rang-létrán projekt manageri posztra.

Az SAP specialisták keresettek Olaszországban, főleg Milánó-ban, Rómában és multinacioná-lis cégeknél. A fizetés a szakmai tapasztalattól függ: a friss diplo-másokat alulfizetik: 900-1000 euró között kapnak havonta (kö-rülbelül 250-270 ezer forintot). A néhány éves tapasztalattal ren-delkező tanácsadók, 1500-2000 euró körül, míg a projektvezetők 2000-2500 euró körül keresnek. Gyakori béren kívüli juttatás a laptop, a telefon, a cégautó.”

h í r m o r z s á k


KÉSIK-E A FER BEVEZETÉSE?

» A köztársasági elnök augusztus 2-án az Alkotmánybírósághoz (AB) küldte véleménye-zésre a felsőoktatási törvény módosítását, mely tartalmazza a fej-lesztési részhozzájárulás (fer) 2007-es bevezetését is. Sólyom László nem a hallgatói hozzájárulást érintő passzusokban talált kifogást, hanem a módosítás egyéb részei-ben. Szakemberek szerint kicsi az esély rá, hogy emiatt eltolódik a fer bevezetése. A módosítás szerint a 2007-ben felvett hallgatóknak a második évfolyamtól, a 2008/2009-es tanévtől kell fizetniük.[ Forrás: Magyarország.hu ]

SIKETEK INFORMATIKAI KÉPZÉSE A BMF-EN.

» Júliusban 29 siket hallgató vehette át ECDL-oklevelét a Buda-pesti Műszaki Főiskola Neumann János Informa-tikai Főiskolai Karán. A számítástechnikai isme-retek oktatása 2001-ben indult a főiskolán >>>

kulcsdátumok a 2006/2007-es tanévben

Őszi érettségi vizsgaidő-szak (szeptember 5-ig lehetett jelentkezni rá)

október 20. - november 30.

Őszi szünet október 28. - november 5. (első tanítási nap: november 6.)

A Felsőoktatási felvételi tájékoztató és egyéb felvételi kiadványok megjelenése

december 15.

Téli szünet december 23. - január 2. (első tanítási nap: január 3.)

Az első félév vége január 19.

Jelentkezési határidő az év végi érettségi vizsgákra és a felsőokta-tási intézményekbe

február 15.

Tavaszi szünet április 5. - április 10. (első tanítási nap: április 11.)

Érettségi vizsgák május 4. - június 29.

Utolsó tanítási nap a legtöbb diák számára:

Kivétel:• az idén végzősöknek• a Belügyminisztérium alá tartozó szakközépis-kolák diákjainak• a katonai középiskolák diákjainak• a kisebbségi középisko-lák diákjainak• a másfél éves képzés-ben tanulóknak

június 15.

május 4.május 29.

június 7.

május 3.

január 19.

h í r m o r z s á k

OKM

>>> gyengén látók, illetve vakok részére, melynek módszerét egy szintén vak tanár, Ecsedi Csaba

dolgozta ki. A kezdemé-nyezést 2003-ban a si-ketek számítástechnikai képzése követte, ahol jelbeszéddel oktatják a diákokat. A kiscsopor-tos tanfolyamokon az elmúlt években több mint 150-en vettek részt. [ Forrás: Edupress ]

BÖRTÖNBE KÖLTÖZNEK A HALLGATÓK

» Belekóstol a börtön világába, aki jogász szeretne lenni Malajziá-ban. Jövő évtől ugyanis a jogászhallgatók két napot egy fegyházban töltenek, hogy megta-pasztalják, milyen az élet a rács mögött. Főleg, hogy ugyanolyan el-bánásban részesülnek, mint a rabok. A program kidolgozói szerint a diákok így bele tudják majd élni magukataz elítéltek helyzetébe, hiszen testközelből is megismerik az igazság-szolgáltatást. Idén 84 joghallgató kezdi el a programot egy kiürített börtönben. [ Forrás: The Star Online ]

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 15

Pénzügyi ismeretek

hatvan középiskolában

Az idei tanévtől hatvan középiskolában kezdik meg a pénzügyi ismeretek új, digitális tananyagának oktatását; ennek köszönhe-tően mintegy háromezer diák tanulhatja meg, hogyan bánjon későbbi jövedelmével és megtakarításaival – jelentette be au-gusztus végén Hiller István oktatási és kulturális miniszter egy sajtótájékoztatón Budapesten.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és az általa létrehozott Öngon-doskodás Alapítvány közös munkával kidolgozott tananyagát 19 településen kezdik el oktatni az idei tanévtől – mondta Hiller István, hozzátéve: az alapítvány által kiírt, a Gazdasági és Közle-kedési Minisztérium (GKM) által támogatott pályázatra 84 kö-zépfokú oktatási intézmény küldte be anyagát.

„Azt szeretnénk, hogy ez a hasznos és életközeli tantárgy minél hamarabb, minél több gyermekhez eljusson, ezért én arra fogok törekedni, hogy a Nemzeti Alaptanterv szerves és kötelező egy-ségei közé kerüljön a pénzügyi kultúrával való foglalatoskodás” – fogalmazott az oktatási tárca vezetője.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke elmond-ta: a középiskolai diákok pénzügyi kultúrájának fejlesztésére meghirdetett pályázat keretösszege 15 millió forint volt. Ennek köszönhetően vált lehetővé, hogy hatvan középiskolában kez-dődhessen el majd az alapfokú pénzügyi és tőzsdei ismeretekre épülő tananyag oktatása. A GKM 55 millió forintos támogatá-sából fennmaradó 40 millió forintot a The Stock Market Game elnevezésű pénzügyi és befektetési ismereteket oktató tananyag hazai bevezetésére, „magyarítására” fordítják – tette hozzá.

Ezek a kezdeményezések a BÉT néhány éve elkezdett szemlélet-formáló kampányának részét képezik. A kampány fő célja, hogy Magyarországon megváltozzon az emberek pénzügyi kultúrája és mindenki bátrabban legyen részese a pénzügyi piacoknak, és merjen tőzsdézni, vállalkozni. A magyar társadalom elmaradása látványos e téren, például míg az amerikai részvények negyven százaléka, addig hazánkban csupán 4,3 százaléka van a lakosság kezében.

p r a k t i k á k

„Az alapképzés nem azonos a főiskolával”

– A felsőoktatási reform folytató-dik. Milyen változásokra számít-hatnak azok, akik 2007-ben lép-nek be a felsőoktatás kapuján?

– Nos, először azzal kezdeném, ami ugyanaz marad: nem válto-zik lényegesen az érettségi-fel-vételi rendszer, így elmondható, hogy ugyanazokra a követelmé-nyekre és feltételekre számít-hatnak a jövő évi felvételizők, melyekkel idén kellett szem-benézniük a jelentkezőknek. A jelenlegi pontszámítási rendszer már kétéves múltra tekinthet vissza, így kalkulálható, hogy egyes szakokon milyen pont-határokra lehet számítani – va-gyis az egyéni képességekhez mekkora erőfeszítést igényel a bekerülés.

Legalább ilyen fontos, hogy 2007-ben már másodszor hir-detnek meg ún. bolognai rend-szerű szakokat a főiskolák és egyetemek. Azt gondolom, az idei tapasztalatok birtokában jövőre már sokkal könnyebb lesz kiválasztania mindenkinek, hogy milyen képzési területen, milyen alapszakokon kezdje meg a tanulmányait. Annál is inkább, mert az év végére-jövő év elejére a mesterképzések je-lentős része is túl lesz már az

de hasonlóan óvodapedagógusi és tanítóképzésben is arra lesz szükség, hogy az alacsonyabb munkaerő-piaci igényeket fi-gyelembe vegyük.

Lényeges azonban, hogy ne csak a szakok közti elosztás iga-zodjon az igényekhez, hanem az intézmények közötti is. Ezért a hallgatók választása is befolyá-solni fogja a keretszámokat. Így azokon az egyetemeken és főis-kolákon, ahol több jelentkező van, magasabbak a ponthatá-rok, tehát a képzésük nagy ke-resletnek örvend, ott hosszabb távon növekedni fognak a ke-retszámok.

– Mire kell figyelniük a felvételi-zőknek a többciklusú rendszerrel kapcsolatban?

– Egyrészt a régi beidegződések nem működnek: az alapképzés nem azonos a főiskolával és a mesterképzés sem egyezik meg az egyetemmel. Ezt talán a leg-jobban a tanárképzés példázza, amelyre csak mesterszinten le-het jelentkezni. Azt tanácsolom tehát mindenkinek, hogy előbb a többciklusú képzési rendszer sajátosságait tanulmányozza át, és csak utána válassza ki a „je-löltjeit” – ehhez egyébként min-

akkreditáción. Így azt hiszem, könnyebb lesz teljes felsőok-tatási pályákat tervezni. De az természetesen továbbra is igaz, hogy minden alapszak esetében lesz legalább egy mesterszak, ahol tovább lehet tanulni. „Zsák-utcás” alapképzések nincsenek.

– Sok szakon nagy a túlképzés. Változnak a keretszámok a jelen-legihez képest?

– Én azt gondolom, hogy min-den képzés hasznos, inkább az arányokkal van gond. A kor-mány elképzelése az, hogy a nappali tagozatos képzési szer-kezetet a hosszabb távú igények irányába toljuk el, azaz előtérbe helyezzük a műszaki, termé-szettudományi és élettudomá-nyi típusú képzéseket, melyekre az ország fejlesztése szempont-jából még jó ideig nagy igény lesz. Háttérbe szorulnak viszont olyan képzések, ahol sajnos rosszak az elhelyezkedési kilátá-sok, mint a humánképzések és az agrárképzések egy része, de ide tartozik a közgazdászképzé-sek néhány ága is.

A pedagógusképzés új rend-szere már működik, hiszen a ta-nári pedagógiai mesterképzésen eleve kisebb a hallgatói létszám,

Interjú Arató Gergellyel, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárával

F Ó K U S Z B A N

16 f e l v i m a g a z i n 2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 17

p r a k t i k á k

den segítséget megkap az OKM honlapján vagy a felvi.hu-n.

– Mi történik az alapképzés végén, három év elteltével? Két lehetőség áll ugyanis a hallgató előtt: felvé-telizik mesterképzésre, vagy kilép a munkaerőpiacra. Mire számít-son, amikor döntenie kell?

– Kezdjük a mesterképzéssel. Ide országos átlagban az alap-képzésben részt vevő hallgatók egyharmada kerülhet be (meg-jegyzem, ez az arány nagyjából megegyezik a korábbi főiskolai-egyetemi arányokkal), tehát ke-mény versenyre kell felkészülni. A felvételi követelményeket az intézmények maguk határozzák meg, de egy dolgot nem tehet-nek meg: nem biztosíthatnak előnyöket a saját alapképzé-sükből érkező hallgatóknak a más intézményekből kikerülő bachelor diplomások rovására. Ezt szigorúan ellenőrizni fog-juk, hiszen a bolognai képzéssel az egyik célunk éppen a hallga-tói mobilitás erősítése volt.

A munkaerőpiacra kikerült hallgatók döntő többsége számá-ra a BA/BSc diploma körülbelül ugyanolyan esélyeket fog nyújta-ni, mint most egy főiskolai dip-loma. Elképzelhetőnek tartom viszont, hogy bizonyos bachelor diplomák birtokában még egy továbbképzésre is szüksége lesz a friss diplomásnak, hogy a széles alapokon nyugvó, általános tu-dására a leendő szakterületének megfelelően egy nagyon speciális ismeretet építhessen.

– Térjünk át a változásokra! Nyá-ron a fer-től volt hangos a sajtó, és a 2007-ben felvételizőket már érinti is az új szabályozás.

– A fejlesztési részhozzájárulás az államilag támogatott képzés-

Fejlesztési részhozzájárulás, a fer

Az államilag támogatott alapképzés-ben a hallgatóknak 2008-tól évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett fejlesztési rész-hozzájárulást (fer) kell fizetniük.

Mennyi? A fer összegét az egyetemek plusz-mí-nusz 50 százalékkal módosíthatják, így legalacsonyabb összege havonta 4375 forint kiadást jelent, maximuma pedig 13 125 forintot tesz ki.

Kiknek nem? Az egyetemre kerülő első évfolyamosok még nem fizetnek, hiszen nincs átlaguk, amely alapján a legjobbak mentesülhet-nek a részhozzájárulás fizetése alól. Az első év végi eredményeik alapján a hall-gatók legjobb 15 százaléka ugyanis men-tesül a fizetés alól. Mentességet élveznek majd a halmozottan hátrányos helyzetű-ek, a doktori képzésben tanulók és az első felsőfokú szakképzést végző diákok is.

Mi a minimum követel-mény? Fontos feltétel, hogy a diákoknak egy év-ben legalább 30 tanulmányi kreditet kell majd teljesíteniük. Az állami képzésen legrosszabbul teljesítő diákok 15 százalé-kát átirányítják a jóval drágább költségté-rítéses képzésre, míg a jól teljesítő költ-ségtérítéses hallgatók bekerülhetnek az államilag támogatott körbe.

Mire költik? A részhozzájárulásból befolyt összeg az egyetemnél marad. Legkevesebb egy-harmadát, maximum ötven százalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani. A fennmaradó összeget az in-tézmény fejlesztésére költhetik.


p r a k t i k á k

nálható képzésért nem fognak fizetni a hallgatók.

– Nem volt elegendő a hallgatói ösz-töndíj rendszere a motivációhoz?

– Természetesen az intézmények számára eddig is megvolt a lehe-tőség a teljesítmény alapú diffe-renciálásra, de nagyon kevesen él-tek vele és keveset is értek el vele. A fer-nek azonban van egy másik nagyon fontos előnye, hogy forrást teremt. Egyfelől az ösztöndíjazási rendszer megerősítésére, másfelől – ahogy a nevéből is kitűnik – in-tézményi fejlesztésre. A hallgató legfőbb érdeke ugyanis nem az, hogy ingyenesen vehessen részt egy olyan felsőoktatásban, amely gyakran nem megfelelő minő-ségű, vagy nehezen használható képzést nyújt, hanem hogy egy jelentős értéket képviselő diplo-mához jusson, amellyel megtérül a „befektetése”.

– A 2007-es év gólyái kézzel fog-hatóan profitálnak majd az új rendszer fejlesztési forrásaiból?

– A fer felmenő rendszerben épül ki, így 2008 szeptemberé-ben, az első fizetési évben még viszonylag alacsony, 2 milliárd forintnál kisebb összeg folyik be, de ez évről évre gyarapodik, ahogy mind többen lépnek be a rendszerbe. Mire a jövőre felvé-telizők ötödévesek lesznek, évi 20 milliárd forint áll majd az in-tézmények rendelkezésére – ez tíz százalékos többletforrást je-lent a jelenlegihez képest.

F Ó K U S Z B A N

LÁSZ

LÓ Z

OLTÁ

N

~A hallgató legfőbb érdeke,

hogy egy jelentős értéket képviselő diplomához jusson, amellyel megtérül a „befektetése”.~

ben tanulókat érinti, de az első évben ilyen költséggel még nem kell számolniuk a hallgatóknak. Másodévtől pedig az egyéni ta-nulmányi teljesítmény – vagy a rászorultság – határozza meg, hogy a hallgató fizet-e és hogy mennyit. Ezt az egyetemek sa-ját szabályzata és egy kormány-rendelet együttesen fogja sza-bályozni. Azt tanácsolom hát mindenkinek, hogy bátran fel-vételizzen, és az első évben igye-kezzen olyan eredményt elérni, amivel megalapoz egy jó tanul-mányi ösztöndíjat, sőt, esetleg bekerül a legjobbak közé, akik mentesülnek a fejlesztési hoz-zájárulás fizetése alól. A másik oldalról megfogalmazva: hogy elkerülje a legyengébbek közöt-ti szereplést, akik átkerülnek a költségtérítéses képzésbe.

Hozzá kell tennem: mind-eközben úgy alakítjuk át az ösztöndíjrendszert, hogy egy erős és kiszámítható támogatást nyújtson azoknak, akiknek túl nagy terhet jelentene a felsőok-tatásban való részvétel.

– A legjobb 15 száza-lék alatt teljesítő hall-gatók mind ugyan-annyit fizetnek?

– Nem, sőt, a 15 százalékos felső sáv is a maxi-mum, amitől az intézmé-nyek el-térhetnek, és maguk

határozhatják meg, hogy ezt a keretet kitöltik-e és milyen felté-telekkel. Ugyanígy differenciál-hatnak mondjuk egy 4,2 és egy 3,0 átlagú hallgató között is a fejlesztési hozzájárulás összegé-ben. A lényege éppen az ennek az új rendszernek, hogy meg-szüntesse a jelenlegi igazságta-lan, „egybites” rendszert, ahol a kiválóan és a gyengén teljesítő hallgatók is lehetnek ugyanúgy államilag támogatottak, és akkor egyformán „minden jár nekik”, vagy tanulhatnak költségtérí-tésesként, és akkor egyformán fizetnek.

Ehelyett most lesz egy átlagos hozzájárulási mérték, amely-től az intézmények a maguk szempontjai szerint eltérhet-nek, illetve a legjobbaknál el is engedhetik, így honorálva a teljesítménybeli különbségeket. A leggyengébben teljesítők he-lyére pedig beléphetnek a költ-ségtérítéses képzés legjobbjai. Ezentúl tehát nem határozza meg hosszú évekre a hallgató helyzetét, hogy a felvételin ál-lamilag támogatott vagy költ-ségtérítéses képzésre került be, lesz átjárás a két forma között. Természetesen ez nagyobb ver-senyt és teljesítménykényszert jelent a hallgatók számára, de mi azt reméljük tőle, hogy vi-lágossá teszi a hallgatók számá-ra, mekkora értéket képvisel a diplomájuk. És ugyanígy az intézmények számára is vilá-gossá teszi, hogy a hallgatónak mekkora érték egy jól használ-ható képzés. Egy nehezen hasz-

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 19

A pálya vonzerejéhez tartozik a sokszínűség, a folyamatos, gyors fejlődés, amelynek következté-ben az e területeken végzettek nap, mint nap érdekes innová-ciókkal, új kutatási, fejlesztési és tudományos eredményekkel találkozhatnak. Ha valaki aktív részese szeretne lenni ezen fo-lyamatnak, akkor persze elen-gedhetetlen, hogy érdeklődjön a matematikai, fizikai, kémiai és műszaki tudományok iránt. A mérnökhallgatóknak a sikeres elhelyezkedéshez a szakmai is-meretek elsajátítása mellett meg kell tanulni csapatban dolgozni, vagyis a szilárd szakmai tudáson kívül jól kell tudni a kollégákkal

együttdolgozni, kommunikálni. Adott problémára több megol-dási javaslatot kell tudni kidol-gozni, kreatívnak kell lenni.

A mérnökképzés már nem csupán mérnöki szakismerete-ket igényel, hanem gazdasági, humán, jogi tudást is. Példa-ként említjük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanterveinek 15-20 százaléka gazdasági, humán tár-gyakból áll. Ahogy az egyik mű-szaki felsőoktatási intézmény vezetője fogalmazott: „a mér-nökség ma már nem csak egy csapágy megtervezéséből áll, hanem az értékesítési csatornák, a haszon, a megtérülés megter-

[Nem csupán Magyarországon, de szerte az Európai Unió-

ban kiemelt cél, hogy erősítsék a műszaki-természettudomá-

nyos képzést, így csökkentve az öreg kontinens technikai és

tudományos lemaradását az USA, valamint Dél-Kelet-Ázsia

mögött. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a műszaki diplomá-

sok immár közel egy évtizede kiszámítható jövő elé néznek a

munkaerőpiacon, igazán vonzónak tűnik ez az életpálya.]

Műszaki képzések:


övék a jövô?

ezért kevesebb a szakirány, a specializáció. Például gépész-mérnökök esetében általános gépészmérnököket és nem spe-cialistákat képzünk.”

A műegyetemi BSc képzé-seken mindössze négyhetes a vizsgaidőszak, a mintatanterv szerint haladóknak pedig négy-ben maximálták az egy félév-ben leteendő vizsgák számát. Több tantárgyból kell azon-ban félévközi jegyet szereznie a hallgatóknak. E mögött az az elgondolás áll, hogy folyamatos tanulásra ösztönözzék a hallga-tókat, egyenletesebb legyen a terhelésük. Ha kampányszerű-en készülnek egy-egy vizsgára, akkor utána a felejtés is gyor-sabb – Nyugat-Európában elter-jedt ez a módszer, sőt van, ahol csupán egy hetes a vizsgaidő-szak, Hollandiában pedig már az első félévtől projektmunkát is kapnak a mérnökhallgatók. „Nálunk a projektmunkák ké-sőbb kezdődnek. A folyamatos számonkéréshez több energia, nagyobb tanári kapacitás kell” – tette hozzá Jobbágy.

vezéséből, a környezetvédelmi háttér megismeréséből is.”

Ezen a képzési területen a hallgató eldöntheti, hogy a hét féléves alapképzés után elkezd-e dolgozni, vagy továbblép, és még két évig mesterképzésben vesz részt. Így a mérnöki tanul-mányok időtartama valamelyest meghosszabbodik, hiszen a más területeken általános öt évről öt és fél évre nő.

A hallgatók kötődnek alma materükhöz

Az egyetemi, főiskolai kötődést jól jellemzi, hogy a megkér-dezett hallgatók közül meny-nyien választanák újra azt az intézményt, ahol tanulnak. Ez a kérdés nyilvánvalóan szorosan összefügg egy-egy intézmény presztízsével is.

Az OFIK által végzett hallga-tói felmérés alapján a műszaki képzések esetében nagyfokú elégedettség és pozitív megítélés jellemző. Jelentős kisebbségben

vannak azok a hallgatók, akik egy újabb lehetőség esetén „in-tézményelhagyók” lennének. A műszaki egyetemi karokon a legmagasabb azok száma, akik egy második felvételi lehetőség esetén sem váltanának intéz-ményt. Különösen magas ez a szám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem műszaki karain, 10 hallgatóból 9 ugyanoda felvételizne újból.

Egy gyakorlati példa: Műegyetem

„A műszaki alapképzésről álta-lánosságban elmondható, hogy több alkalmazói ismeretet ad” – mondta el dr. Jobbágy Ákos, a Műegyetem oktatási igazga-tója. – „Olyan tárgyaknál, ahol korábban csak előadás volt, most megjelenik a számítási vagy laborgyakorlat is. Az al-kalmazói ismeretek bővítésével csak valaminek a kárára tud-juk tartani a hét féléves keretet,

LÁSZ

LÓ Z

OLTÁ

NA legnépszerűbb műszaki képzés mérnök informatikus

A 2006-os felvételi statisztikákat vizsgálva 3427 jelentkezővel a mérnök informatikus képzés bi-zonyult a műszaki képzési terület legnépszerűbb szakának, amely az összes szakot vizsgálva is a negyedik legkeresettebb képzés volt 2006-ban.

A sok helyen idén először elindított mérnök informatikus képzésen – köszönhetően valószínű-leg a nagyobb keretszámoknak – viszonylag alacsonyan maradtak a ponthatárok. Egyedül a két-ségkívül legismertebb Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kellett 125 pont a gólyává váláshoz. Ahol össze lehetett hasonlítani az elmúlt évi pontokat a mostaniakkal, ott általában csökkenést lehetett tapasztalni, ez alól kivétel például Szegedi Tudományegyetem mérnök informatikus szaka, ahol 10 ponttal nőtt a ponthatár. A pontcsökkenéshez alighanem hozzájárult az a kormányzati politika is, mely igyekszik a természettudományos és a mérnöki képzések támogatását előtérbe helyezni. Így ezeken a képzéseken lényegesen magasabbak vol-tak a keretszámok, melyeket az esetek többségében sikerült még túl is lépni. A BME-n például a meghirdetett 400 helyre végül 435 hallgatót vettek fel. Ha összehasonlítjuk a képzést más sláger-szakokkal, kiderül, hogy viszonylag kevés ponttal is mérnöknek tanulhat, aki akar.


2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 21

F e l v i a k t u a l i t á s o k

KŐSZ

EGI A

DRIE

NNE

legnépszerűbb kar a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedel-mi, Vendéglátóipari és Idegen-forgalmi Főiskolai Kara. Az egy „karnak” számító Rendőrtiszti Főiskola az ötödik a listán, amit elsősorban a bűnügyi-igazgatási szakok folyamatos népszerű-ségének köszönhet. Egyetlen műszaki karként a győri Széche-nyi István Egyetem Műszaki Tu-dományi Kara tudott felkerülni a tízes listára.

Népszerű intézmények…

A legnépszerűbb intézmények tízes listája szinte megegyezik a tavalyival: az öt klasszikus nagy tudományegyetem közül négy – az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debre-ceni Egyetem – mindig az első öt hely valamelyikén szerepel. Az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE továbbra is igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi toplistát. Az élbolyban csak any-nyi változott, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem és a Buda-

pesti Gazdasági Főiskola helyet cserélt, illetve a 9-10. helyre ezúttal a két északkelet-magyar-országi intézmény, a Miskolci Egyetem és a Nyíregyházi Főis-kola futott be.

A legnépszerűbb karok listá-ját évek óta a rendkívül gazdag szakkínálattal rendelkező ELTE Bölcsészettudományi Kar vezeti (az első tíz között további három bölcsészkar található). Abban sincs változás, hogy a második

A tíz legnépszerűbb intézmény az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján

14.6

1017

.29

9

11.7

65

10.9

03

10.0

1410

.32

3

9.0

28

9.8

21

8.5

08

6.9

21

5.7

83

5.4

54

4.9

61

4.8

88

4.1

57

4.0

46

4.1

81

3.8

83

18.000

16.000

14.000

12.000

10.000

8.000

6.000

4.000

2.000

0

8.2

34

7.3

92

ELT

E

PTE

SZT

E

DE

BC

E

BG

F

BM

E

SE

ME

NY

F

2005 2006

Mennyi az annyi? [ jelentkezési statisztikák]

Jövőbeli felvételizőként érdemes egy pillantást

vetned a 2006-os felsőoktatási jelentkezési sta-

tisztikákra, mert számodra is értékes információt

tartalmaznak. Például kiderül, hogy a tendencia

évek óta ugyanaz: a diákok leginkább a nagy és

népszerű intézmények divatos képzéseit részesí-

tik előnyben.

9. pszichológia(2145 fő)

10. szabad bölcsészet (1976 fő)

Közel százezer elektronikus ügyintéző

Sikert aratott a felvételizők kö-rében az internetes ügyintézési rendszerünk: csaknem 97 ez-ren regisztráltak, hogy ennek segítségével küldjék el doku-mentumaik másolatát az intéz-ményeknek, vagy módosítsanak személyes adataikon, jelentke-zési sorrendjükön, illetve néz-zék meg pontjaikat.

A beérkezett 81 728 kérelem háromnegyede, 60 444 elektro-nikus úton „kelt útra”. Az idei jelentkezõk közül az e-ügyinté-zést igénybe véve 7203-an vál-toztattak a jelentkezési sorrendjü-kön, 6440-en pedig a személyes adataikat módosították. 928-an döntöttek úgy, hogy visszavonják jelentkezésüket, 45 873 leendõ gólya pedig dokumentummáso-latait küldte el elektronikus úton az intézményeknek.(Ha további részletekre vagy kí-váncsi: www.felvi.hu › Esélylatol-gató › Elemzések)


22 f e l v i m a g a z i n * a nappali tagozatos alapképzésre, első helyen beadott jelentkezések alapján

KŐSZ

EGI A

DRIE

NN

2006-os jelentkezői legekm a legidősebb jelentkező novemberben lesz 75 éves

a legidősebb e-felvételiző 62 esztendős volt

a legidősebb, érettségire is vállalkozó jelentkező 1952-ben született

a legtöbb helyet megjelölő diák pedig

48 képzésre jelentkezett

2.9 ennyi

helyet jelöltek meg

átlagosan

a felvételizők

97.000 ennyien

regisztráltak

és e-felvételiztek

a felvi.hu-n

58 év ekkora

korkülönbség volt

a legidősebb

és legfiatalabb

jelentkező között

… és alapszakok

A Bolognai folyamat ré-szeként 2006-től nem a már jól ismert képzésekre,

hanem az új rendszernek megfelelő alapszakokra je-

lentkezhettek a felvételizők, így a tavalyi és az idei népsze-rűségi adatok összehasonlítása nem állná meg a helyét. Ter-mészetesen a legnépszerűbb tíz alapképzés listája nem marad-hat ki összeállításunkból.

Top 10 alapszakok *

1. gazdálkodási és menedzsment (4783 fő)

2. turizmus-vendéglátás (4717 fő)

3. kommunikáció és médiatu-domány

(3520 fő)4. mérnök informatikus

(3427 fő)5. jogász

(2835 fő)6. kereskedelem és marketing

(2817 fő)7. orvos

(2579 fő)8. pénzügy és számvitel

(2197 fő)

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 23


@Ha jövőre felvételizel, az e-fel-vételi segítségével interneten keresztül is leadhatod jelentke-zésedet a megadott határidőig (ez a dátum 2007. február 15-e lesz), ahelyett, hogy postai úton küldenéd el a jelentkezési lap-jaidat. A szolgáltatás rengeteg előnnyel jár, hiszen olcsóbb, mint a papíralapú jelentkezés, ráadásul rengeteg időt meg tudsz vele spórolni (például nem kell elmenned jelentkezési lapokat venni és a postán sem kell sor-ban állnod). Így nem csoda, ha az elektronikus jelentkezés évről évre egyre népszerűbb: tavaly már 12 ezren mondtak búcsút a papírmunkának és döntöttek az internet mellett.

Az elektronikus ügyintézés elő-nyeit még ennél is többen kiak-názták. A felvételi eljárás során beérkezett kérelmek 75 százalé-kát, 60 ezret elektronikus úton küldtek el. Tehát a többség interneten keresztül töltötte fel a dokumentumait, módosította személyi adatait vagy jelentke-

zési sorrendjét a tavaszi ügy-intézési periódusban (február 15. után). Te is megspórolhatsz magadnak egy-két postai sor-ban állást, ha felvételid ebbe a szakaszba ér, és e-felvételizővé válsz. Az elektronikus ügyin-tézés 2007-ben is minden je-lentkező számára elérhető lesz, függetlenül attól, hogy a jelent-kezését postán vagy interneten adta be.

Hogy lehetek én is e-felvételiző?

Ha ezek után te is kedvet kap-tál, hogy e-felvételizővé válj, az első dolgod, hogy regisztrálj a felvi.hu honlapon. Ha később e-felvételizni szeretnél, akkor fontos, hogy a regisztrációs űr-lapon célcsatornaként ezt jelöld meg: „Felvételizni szeretnék”! Ha részt kívánsz venni az e-felvételiben, ezen az űrlapon rögtön jelentkezhetsz is rá, és mi a megadott e-mail címre ha-marosan elküldjük a szükséges biztonsági kódot.

E-felvételi 20062006-ban második alkalom-

mal állt a jelentkezők rendel-

kezésére az OFIK e-felvételi

szolgáltatása, mely két na-

gyobb elemből áll: az elektro-

nikus jelentkezésből és az azt

követő ügyintézésből. Ezek

bármelyikét jövőre külön-kü-

lön is igénybe veheted.

növekvő népszerűség

30% Ennyivel

növekedett

az elektronikus

jelentkezők száma

2005-ről 2006-ra

75% Az ügyintézés

során beérkezett

kérelmek közül

az e-felvételi aránya

Hatala Klaudia, a tavaszi Felvi kvíz döntőse

„Idén felvételiztem elekt-ronikus úton, szóval sokszor kellett használ-nom a Felvit, eközben mindent megtaláltam, amit kerestem. Az e-felvételit pedig nagyon kényelmesnek találtam. Sokkal köny-nyebb dolgom volt, mint azoknak az osztálytár-saimnak, akik különféle postai feladóvevényekkel bajlódtak.”

PIOK

ER Z

OLTÁ

N BE

NCE



24 felvim a g a z i n

– Mivel foglalkoznak mostanság az OFIK informati-kusai?

– Jelenleg egy, a felvételizők számára kevésbé lát-ható, inkább érezhető fejlesztésbe fogunk bele. A felvi.hu informatikai hátterét szervezzük, gondol-juk újra, aminek eredményeként a honlap letöltései gyorsabbak lesznek, így a felhasználók kevesebb idő alatt jutnak hozzá a kívánt szolgáltatásokhoz. Emellett persze számos tartalmi változáson is dol-gozunk, melyet a felvi.hu szerkesztői gondoltak ki. Ezek közül a legfontosabb a honlap intézményi oldalainak átalakítása lesz, melynek lényege, hogy ezeken az oldalakon igyekszünk minél több hasz-nos, praktikus információt feltüntetni. Kollégiumi lehetőségek, menza, a fénymásolás árai – ilyen és ehhez hasonló praktikus információk jelennek meg, sokkal átláthatóbban, mint eddig. Ez meg fogja könnyíteni a felvételizők dolgát akkor, amikor in-tézmények és képzések között fognak válogatni. A változások a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2007 megjelenésével egy időben, december közepén lesz-nek láthatóak a honlapon.

– Mitől lesz jobb az idei felvételizőknek, mint a tava-lyiaknak?

– Jövőre a jelentkezőknek már nem kell beküldeni-ük nekünk az érettségi adataikat, mert az oktatási azonosítójuk alapján mi le tudjuk kérdezni ezeket az információkat. Tovább bővül az elektronikus do-kumentumfeltöltés lehetősége is, mely idén is na-gyon népszerű volt. Ezekről a feltöltésekről 2007-től visszaigazolást küldünk. Munkánk lényege gyakorlatilag az, hogy az elektronikus jelentkezést

Mi a helyzet a felvi.

Interjú Ferenczi Balázzsal, a felvi.hu webfejlesztőjével

960.690 2006 júliusában

ennyiszer

látogatták meg

a www.felvi.hu-t

14.288

átlagosan naponta

ennyiszer látogatják

a honlapot

(2006. jan.-aug.)

8.212.639

a vonalhúzás napján

ennyi oldalt töltöttek

le a felvi.hu-ról

(máskor két hónap alatt

van ekkora forgalom)

65%

ennyivel nőtt a honlap

látogatóinak száma

2004-ről 2005-re

60-40%a jelentkezők

nemek szerinti

megoszlása

a nők javára

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 25


PIOK

ER Z

OLTÁ

N BE

NCE

és ügyintézést próbáljuk még gördülékenyebbé ten-ni, hogy idén még többen használják ezeket a na-gyon hasznos szolgáltatásokat.

– Hogyan teljesítettek idén az elektronikus szolgálta-tások?

– Az igazat megvallva kicsit sajnáltuk, hogy csak 12 ezren vettek részt az e-felvételiben. Igaz, ez jó-val több, mint a tavalyi 9 ezer elektronikus felvé-teliző, mi mégis több felhasználót vártunk. Ennek oka persze főleg az, hogy az emberek még mindig nem bíznak az internetben, legalább is egy felvéte-lit még nem mernek lebonyolítani az interneten. A dokumentumfeltöltés számukra még belefér – ez idén is nagyon népszerű volt, ugyanígy a többség szívesen használja a honlap „Az én felvim” névre keresztelt szolgáltatását, ahol idén már a felvételi-zők több mint fele megnézte a pontjait.

– Hogyan ajánlanád az e-felvételit a mostani végző-söknek?

– A felvételi jelentkezés korábban a papírokkal és a csekkekkel mindenki számára egyfajta szeánsz volt. Az elektronikus felvételivel az egész procedúra tényleg tízperces időtartamra csökken. Mindenkép-pen kell hozzá valamiféle számítástechnikai alapis-meret, de nem nehezebb feladat, mint egy interne-tes vásárlás. A felület áttekinthető, a honlapon pedig megvan az egész rendszer leírása, szóval még az is megpróbálhatja, aki nem ért annyira az internetes szolgáltatásokhoz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy postaköltségtől, sorban állástól szabadulhatnak meg a diákok, ha nem a régi módon jelentkeznek.

hu háza táján?

Mi az a FIR?

Ezekben a hónapokban épül ki az OFIK-nál a Felsőoktatási Információs

Rendszer, azaz a FIR is. A felsőoktatási törvény rendelkezése szerint ez a központi nyilvántartás többek közt hallgatói, oktatói és más adatokat tartalmaz majd.

Már a középiskolában megkaptad a tanulói azonosítódat. Ez a szám – hallgatói

azonosítóra átkeresztelve – végigkísér egyetemi, főiskolai éveid alatt is, feltűnik a diákigazolványodon, és erre hivatkozva tudod majd ügyes-bajos teendőidet intézni.

Mire 2007-ben elsőéves leszel, a www.

felvi.hu-n már Te is rákattinthatsz a saját adataidra, és ellenőrizheted, hogy például hány államilag támogatott félévet ismert el eddig a számodra a főiskolád, egyetemed, megjelenik benne a hallgatói jogviszony keletkezése és megszűnése, vagy éppen a kollégiumi elhelyezésed ténye. Az intézmények ezen adatbázis használatával könnyebben tudják intézni például az átjelentke-zéseket, Te pedig tisztábban láthatod, hogy az intézmények milyen adatokat tartanak rólad nyilván a Felsőoktatási Információs Rendszerben.


Miért csoportban?

A pályaválasztás egyéni kérdés. Ezt gondolhatnád elsőre, de aztán felidézheted azt is, meny-nyit rágódtál rajta, és mégis bi-zonytalan vagy. Jó lenne dön-teni, de annyi minden kavarog a fejedben. Ráadásul az is elő-fordulhat, hogy osztálytársaid, barátaid a kérdést már mind megválaszolták maguknak: tud-ják, hogy orvosok, mérnökök, tanárok vagy gazdasági szakem-berek akarnak lenni. Te pedig ott állsz közöttük, és nem tudod kinek a szavát érdemes megfo-gadnod. A család is egyre ide-gesebb – utolsó év, mindjárt itt az érettségi, és még mindig nem nyilatkoztál. Ötleteik természe-tesen nekik is vannak. Jó szak-ma a nagypapáé, tovább viheted a családi vállalkozást, az újság-ban azt írták x pályáról, hogy ott jól keresnek…

A döntést csak tovább bonyo-lítja, hogy arra a kérdésre senki

nem tud felelni, mit ér majd a diploma öt-tíz év múlva, melyek lesznek a keresett szakmák.

Ennyi megválaszolatlan kér-dés már szinte kétségbeejtő za-vart okozhat a fejedben. De jó, ha tudod: nem csak a tiédben! Az OFIK csoportos pályaori-entációs tanácsadó programja lehetőséget ad Neked, hogy jó csapatban, hozzád hasonló problémákkal és kérdésekkel foglalkozó fiatalokkal, pszicho-lógus vezetésével gondolkodj egyéni válaszaidon.

Mi történik a csoportos foglalkozáson?

Mint minden csoportban, ahol életükben először találkoznak egymással emberek, az ismer-kedés a kezdő lépés. Néhány kérdés segítségével megmutat-hatod magadból mindazt, ami foglalkoztat. Annyit mesélsz magadról, amennyit jónak látsz. Kérdezhetsz a többiektől és ők

is kérdezhetnek, de lehet pasz-szolni is. Érdekes és roppant ta-nulságos lehet megtapasztalni: hogyan látnak téged olyan em-berek, akikkel életedben először találkozol. Még érdekesebbé vá-lik a helyzet, ha tippeket kapsz tőlük még ismeretlenül, milyen foglalkozások, szakmák, tevé-kenységek tűnnek első látásra hozzád illőnek. A foglalkozás leghangsúlyosabb része tehát az önismereted bővítése.

Nem csak a beszélgetések, hanem pályaorientációs kér-déssor kitöltése is segít tisztáz-ni a kérdést, milyen területek, szakirányok, esetleg konkrét foglalkozások állnak közel a személyiségedhez. A kérdéssor kitöltése egyéni munka, ered-ményeit nem kell pontról pont-ra megosztani a többiekkel – de a hozzád hasonló eredményre jutott társaiddal tovább gondol-kodhattok a jövőről, játékos fel-adatok segítségével.

Ha már tudod, mi érdekel,

Mi leszel, ha „nagy leszel”?

[Ezt a kérdést óvodás kortól kezd-

ve sokszor hallottad már. Ha azon-

ban még mindig nincs rá válaszod,

gondolkodhatsz a kérdésről kor- és

sorstársaiddal az OFIK csoportos

pályaorientációs tanácsadó prog-

ramjain, melyet térítésmentesen

vehetsz igénybe.]

Jelentkezés: OFIK Információszolgálat – (06-1) 477-3131, munkanapokon 12-18 óra között.A foglalkozás helyszíne: OFIK Budapest, Váci út 37. 2. emelet • Tanácsadás e-mailben: [email protected]


2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 27

A kék könyv és a többiek –

Megújul az OFIK könyvcsaládja

Eddig egyszerre, december 15-én vehették kezükbe az OFIK kiadványait a jelentkezni szándékozó közép-iskolások. Idén érdemes korábban is ellátogatni a könyvesboltokba.

Szeptember végén……jelennek meg az érettségi feladatokat tartalmazó kö-teteink, Érettségi követelmények címmel. Három legy-gyakrabban választott érettségi tantárgyból – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem – 5-5 vado-natúj, máshol nem megjelent feladatsor kap bennük helyet – emelt és középszinten külön-külön kötetben, természetesen a megoldókulccsal együtt. Így az isko-laév alatt többször is tesztelheted tudásodat, felmér-heted hol tartasz a felkészülésben.

December elején…… keresheted a szakterületeket részletesen bemuta-tó Felvételi tájoló füzeteket, amelyben bemutatjuk az adott képzési terület alapszakjait és az ezeket oktató fel-sőoktatási intézményeket. Megtudhatod például, hogy mit takar a szak esetenként hangzatos elnevezése, az egyes képző intézmények milyen helyi sajátosságokkal egészítik ki az általános képzést, milyen szakirányokon mehetsz tovább az általános ismeretek megszerzése után, merre léphetsz tovább, mi vár a diplomásokra a munkaerőpiacon, milyen karriert futhatsz be…

December 15-én...... kerül a boltokba a „kék könyv”, azaz a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (FFT), benne a következő tanévre meghirdetett szakokkal, képzésekkel, a felvételi eljárás szabályaival és tudnivalóival. A Tájékoztató tartalmaz-za a felsőfokú szakképzéseket, a BSc/BA, MSc/MA, valamint a kiegészítő és másoddiplomás képzéseket. Az eddigiektől eltérően ezúttal nem külön kötetben, hanem az FFT-ben függelékként helyet kapnak az in-tézményi alkalmassági és gyakorlati vizsgák követel-ményei is.


merre mozdulnál, jó lenne tud-ni, milyen lehetőségeid vannak a továbbtanulásra. Erre a kér-désre segítenek válaszolni az OFIK információszolgálatának munkatársai. A program záró részében tőlük érdeklődhetsz arról, hol kínálnak a korábbi-akban eredményként kapott területekhez kapcsolódó kép-zéseket. Azt is megtudhatod tő-lük, hogy melyek a jelentkezés feltételei: megtervezheted, mi-lyen tantárgyakból érdemesebb jobban készülnöd, fakultációt választanod vagy az emelt szin-tű érettségi gondolatát fontol-gatnod. Azok a kérdések sem maradnak megválaszolatlanul, amelyek a jelentkezéssel kapcso-latos tennivalókra vonatkoznak. Megkérdezheted, milyen okmá-nyokra lesz szükséged, mit kell feltüntetned a jelentkezési lapo-don, és milyen határidőkre kell figyelned.

Ha mindez nem elég

A csoportos pályaorientációs foglalkozás rövid ízelítőt ad ar-ról, milyen kérdésekkel kell fog-lalkoznod ahhoz, hogy a pálya-választásod és továbbtanulásod a lehetőségekhez képest legjobb irányt vegye. Döntést ezek után is neked kell hoznod, de kér-hetsz még segítséget az OFIK-tól. A csoportos pályaorientáci-ós foglalkozás résztvevői közül azok számára, akik továbbra is bizonytalanok vagy részleteseb-ben szeretnék megismerni dön-tésük befolyásoló tényezőit, az OFIK két alkalomból álló egyé-ni, személyes tanácsadás lehető-ségét is felkínálja. A tanácsadás-ra a csoport végén kérhetnek időpontot a résztvevők. Minden résztvevő számára elérhető az OFIK emailes pályaorientációs tanácsadói szolgáltatása. KI

SS IS

TVÁN



G Y I K – G Y A K R A N I S M É T E L T K É R D É S E K

H a kinéztem magamnak egy szakot, ahova felvételizni szeretnék, hol tudok utánanézni, hogy melyek az érettségi köve-telmények?Legegyszerűbben úgy tudhatod meg, hogy várhatóan milyen tárgyból kell érettségi vizs-gát tenned a felvételihez, ha meglátogatod a felvi.hu-t. Itt megnézheted a Felvételi eljá-rás/Felvételi 2007-2008 menü-pontjában levő listát, melyből könnyen kiolvasható, hogymelyik szaknak mi az érettségi vizsgakövetelménye. Viszont ne feledd: a felvételire vonatkozó

[Olyan kérdésekre vála-

szolunk, melyek sokakban

felmerülnek a szeptember-

októberi időszakban. A vá-

laszok összeállításában az

OFIK Információszolgálatá-

nak munkatársai segédkez-

tek, akik egész évben ren-

delkezésedre állnak, ha kér-

désed van a felvételi folya-

matával kapcsolatban.

]

pontos információkat – még azt is, hogy az általad kiszemelt sza-kot indítja-e egyáltalán az adott intézmény 2007-ben – csak a Felsőoktatási felvételi tájékozta-tó 2007 (a „kék könyv”) megje-lenése után ismerheted meg.

M ikor lesznek, és mire jók az intézményi nyílt napok?Az intézmények a nyílt napo-kat a jelentkezési lapok beadása előtt, októbertől februárig tart-ják. Egy-egy egyetem, főiskola ez idő alatt általában két nyílt napot rendez, melynek lényege, hogy megnyitják kapuikat a to-vábbtanulni szándékozó közép-iskolások előtt. Az érdeklődők ilyenkor megismerkedhetnek az adott intézmény képzéseivel és hallgatói életével. Ilyenkor mód nyílik arra is, hogy a diá-kok kérdéseket intézzenek az intézmények szakembereihez. Nem elhanyagolandó szem-pont, hogy az érdeklődő a lá-togatás során megismerkedhet az adott egyetem vagy főiskola infrastrukturális adottságai-val, szolgáltatásaival (épületek, sportlehetőségek, stb.) is.

A nyílt napok pontos dátu-mairól az intézmények folyama-tosan tájékoztatják az Országos Felsőoktatási Információs Köz-pontot, mely a felvi.hu honla-pon teszi közzé ezeket az ada-tokat. Ezen felül a nyílt napok bővebb listája megjelenik a Felvi Magazin következő szá-mában, míg néhány intézmény már ismerhető dátumait a mos-tani számban is megtalálod a Programajánló rovatban.

Az OFIK Információszolgálat elérhetőségei • [email protected] • A felvételivel kap-

csolatban a Kormányzati Ügyféltájékoztatási Központ 189-es telefonszámán is

érdeklődhetsz, ahol a 6-os menüpontot beütve a felsőoktatási felvételről kapsz

tájékoztatást. • Kérdezhetsz a www.felvi.hu fórumán (OFIK válaszol topik). •

Kérdéseidet postán is elküldheted erre a címre: 1542 Budapest, 114-es posta.

Előzmények

Az OFIK évek óta élen jár a hazai felsőoktatási véle-ménykutatásban. Az elmúlt években először az egyete-mi, majd a főiskolai hallgató-kat kérdeztük arról, hogyan vélekednek intézményük-ről – ennek eredményeként jelent meg az elmúlt év vé-gén a Felvi rangsor 2006 c. kiadvány, amely közel húsz szempont alapján hasonlí-totta össze a magyar egyete-mi és főiskolai karokat (és amelynek interaktív, egyéni súlyozásra is lehetőséget adó online változata megtalálható honlapunkon). Az ezt köve-

[Tavasszal az OFIK

első ízben kérdezte meg

a magyar felsőoktatás

vezetői, oktatói karát

a most zajló felsőok-

tatási változásokról: a

bolognai folyamatról, a

bachelor-master képzé-

sekre való átállásról. Az

is érdekelt bennünket,

szerintük milyen hatás-

sal lesznek ezek a vál-

tozások nemcsak a kép-

zés tartalmára, hanem a

végzettek munkaerő-pi-

aci kilátásaira is.]

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 29


képzéseket együtt kellett volna bevezetni (nem külön, ahogy végül történt), mert így tudták volna annak tekinteni, ami va-lójában: egy ívnek, egy folya-matnak. Így viszont „sűrített” alapszakok születtek, „mindenki belegyömöszölte az előző kép-zést a BSc-be”, ami a hallgatók-nak és a tanároknak is komoly megterhelést jelent majd.

Elmélet és / vagy gyakorlat?

Megoszlanak a vélemények ar-ról is, hogy alapszinten milyen legyen az elméleti és gyakorlati képzés aránya. Ezt némiképp szabályozzák az előírások, még-is kevés elégedett véleménnyel találkoztak a kutatók. A főisko-lák természetesen a gyakorlati erősséget támogatják, és úgy vé-lik, az egyetemek túl sok elmé-letet sűrítettek az alapképzésbe. Az egyetemek oktatói pedig úgy érzik, az elmélet rovására nőtt a gyakorlat aránya, viszont ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a mesterképzésbe, szükség van bizonyos elméleti ismeretekre. A mesterképzés két évében már nincs mód és idő az elméleti ala-pokkal kezdeni az oktatást.

Mobilitás

A bolognai rendszer egyik fő pozitívuma a hallgatói mobili-

tás. Ezt szinte minden megkér-dezett oktató támogatta. Szinte az egész európai felsőoktatási rendszerben szabadon mozog-hatnak a hallgatók, ez azonban magában rejti az erősödő fel-sőoktatási verseny veszélyeit is – figyelmeztetnek az oktatók. „Kiürülnek a magyar egyete-mek, ha nem vagyunk képesek versenyt tartani.”

Elhelyezkedés a munkaerő-piacon

Az egész átalakulásnak a mun-kaerőpiacon való helytállás az egyik sarkalatos pontja. Kérdés, milyen gyorsan ismerik fel a munkaadók, hogy a megváltoz-tatott nevű képzésekből melyik számukra a megfelelő. Az okta-tók jóslata szerint néhány évig nehezebb lesz bachelor diplo-mával elhelyezkedni, mint a ré-givel, ugyanakkor az ellenszert is ismerik: „Nagyon fontos, hogy a felsőoktatási intézmények még a kibocsátás előtt megkezdjék azt a felvilágosító, kommunikációs munkát a munkaerőpiac irányá-ba, amiben fel kell világosíta-niuk a majdani munkáltatókat, hogy milyenek ezek az új kép-zési programok, egyes szakké-pesítés mögött mi van, ez jobb, mint a régi és így tovább.”

KŐSZ

EGI A

DRIE

NN

Elégedett mérnökség

A mérnökképzés oktatói úgy vélik, az új rendszerrel sikerül majd megszűrni az MSc-re jelentkezőket, ezzel visszaállítva a szakma és az intézmények nemzetközi megbecsültségét. A munkáltatóktól kapott visszajelzések azt mutatják: az intézmények adják át az alapokat, tanítsák meg gondolkodni a diákot, a szakma-specifikus tudást úgyis a munkahelyen fogja megtanulni.

Oktatók a bolognai folyamatról tő munkaerő-piaci kutatás a ha-zai munkaadói kör elvárásait, a diplomásokkal kapcsolatos véle-ményüket kívánta megismerni.

A teljes kép kialakításához azonban mindenképpen szük-séges a felsőoktatásban dolgozók – oktatók és rektorok – véle-ményének megismerése. Ezért idén tavasszal, mélyinterjúk ke-retében, arra voltunk kíváncsi-ak, hogyan vélekednek az idén bevezetett kétciklusú képzésről, miként látják a bachelor, majd mesterdiplomával kikerülő fia-talok elhelyezkedési esélyeit – de legfőképpen: hogyan értékelik az új rendszerre való átállást?

Az oktatók szerint…

A felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók elvben egyetér-tenek a többciklusú képzés be-vezetésével, elismerik elméleti pozitívumait (nagyobb hallgatói mobilitás az európai felsőok-tatásba). Az új rendszer beve-zetésének hasznát a válaszolók többsége szerint majd csak a gyakorlat fogja igazolni.

Ugyanakkor nem titkolták kételyeiket sem. A fő problémát abban látják, hogy a kétlépcsős képzési rendszernek nincs ha-gyománya Magyarországon, il-letve gyökeresen eltér a filozófi-ája a régi rendszertől. Most már látják, hogy a bachelor és master


– Mikor és hogyan kerültél bele a filmszakmába?

– Ez „apai ágon” történt. A pa-pám ugyanis kellékes, berende-ző és díszlettervező volt a régi MAFILM gyárban, így egész gye-rekkoromat ott töltöttem a for-gatásokon. Aztán a 90-es évek tájékán a Színház és Filmművé-szeti Főiskola [2000 óta Színház és Filmművészeti Egyetem – a szerk.] körül kialakult egy stú-dió, amely az intézménybe fel nem vett fiatalokból, az akkor induló külföldi osztály tagjai-ból és más, film iránt érdeklődő fiatalokból állt. Itt kezdtem el filmezést tanulni. Később egy ideig Tarr Bélának voltam ren-dezőasszisztense, és a Balázs Béla Stúdióban is dolgoztam, kisfilmeket, videoklipeket ké-szítettem. Ez egy olyan szamár-létra, melyet majdnem minden-ki végigjár a filmes szakmában. De a legfontosabb lecke mégis a játékfilm elkészítése volt, hi-szen itt szembesültem azzal,

hogy mennyi mindent nem tu-dok még.

– Te felvételiztél a Színház és Filmművészeti Egyetemre?

– Nem.

– Megbántad?

– Nem bántam meg, de azt el-ismerem, hogy jó lett volna, ha felvételizek és bekerülök, mert talán könnyebben jutottam vol-na el oda, ahol most vagyok. Így sokkal kínkeservesebb út ve-zetett az első játékfilmemig. Ha bekerülsz a Filmművészetire, öt évig hallgatod a tapasztalt filmes emberek előadásit, öt évig kizá-rólag a filmezésre jár az agyad és ez mindenképpen hasznos. Van-nak, akik szerint az egyetem kor-látozza a kreativitásodat, de én mégis úgy vélem, hogy hasznos lett volna oda járni. Arról nem is beszélve, hogy olyan ajtók nyíl-nak meg előtted a filmes papí-roddal, amelyek egy „szakmán

kívüli” számára csak hosszas dö-römbölés után tárulnak ki.

– Szerinted mit tegyenek azok a 17-18 éves fiatalok, akik filmezés-sel akarnak foglalkozni?

– Rendezői szakra nagyon keve-sen, évente csak néhányan ke-rülnek be, tehát csak azt tudom mondani nekik, hogy kezdjenek el foglalkozni vele. Szervezze-nek maguknak lehetőségeket: menjenek el stúdiókba dolgoz-ni, álljanak össze a barátokkal és készítsenek amatőr filmeket stb. Emellett persze megpróbálhatnak felvételizni, de ha nem megy, ak-kor kerülő úton is lehet haladni.

– Kurt Vonnegut legújabb köny-vében írja, hogy ahhoz, hogy egy festményről el tudjuk dönteni, hogy jó-e, előtte egymillió képet meg kell néznünk. Hasonló a hely-zet a filmmel is?

– Igen, sok filmet látni kell, de ahhoz, hogy rendező légy, ennél

„A filmkészítést


[Tavaly a Magyar Filmszemle törté-

netében először egy elsőfilmes rende-

ző kapta a nagydíjat. Ő Vranik Roland,

a Fekete kefe rendezője, akivel a filmes

szakmáról beszélgettünk. ]


azért több kell. Számtalan szak-mai dolog van, amit még meg kell tanulni, a színészvezetéstől kezdve a forgatókönyvírásig. A készülő filmedről pontos kon-cepciód kell, hogy legyen és dramaturgiát is kell tanulnod, de nincs vége a felsorolásnak. Elképesztően sok dolog van, amit még „menet közben” kell megtanulnod. Én most, az első filmem után úgy érzem, hogy a filmkészítést az utolsó filmemig tanulni fogom.

– Elsőfilmesnek nagyon ritkán ad-ják a Magyar Filmszemle nagydí-ját. Tudod, hogy a zsűri miért tette le a voksát a Fekete kefe mellett?

– Egészen pontosan én voltam az első, aki elsőfilmesként meg-kapta a díjat. A zsűri az „újszerű filmnyelvi megoldásaiért és az alkotói célokat kivételes pontos-sággal szolgáló csapatmunkáért” adta nekünk.

– Hogy jött a téma?

– A négy semmittevő álké-ményseprű témája onnan jött, hogy az egyik barátom a 90-es évek elején az ismerőseivel tényleg átalánydíj-beszedéssel foglalkozott Vácott. Ő a munka mellett – hasonlóan a film fő-szereplőjéhez – teológiát tanult. Egyszer én is láttam őket munka közben, de csak évek múltán ju-

tott eszembe, hogy filmet lehet-ne belőle készíteni. Aztán írtam belőle egy filmtervet, amit elol-vasott Pohárnok Gergő barátom, és azt mondta, lehet belőle vala-mi. Aztán együtt megírtuk a for-gatókönyvet. [Pohárnok lett a Fe-kete kefe operatőre is – a szerk].

– Mit lehet tudni a következő fil-medről?

– Annyit, hogy készül. Egy utó-pia lesz, a forgatókönyv máso-dik verzióját írjuk éppen, mert a mostani anyaggal nem vagyok elégedett. Az anyaggal meghív-tak minket a Sundance Filmfesz-tiválra és addig javítani kell raj-ta. A filmet – ha megszerezzük a kívánt támogatásokat – jövőre le is tudjuk forgatni. Szerencsét-lennek kell lennem ahhoz, hogy a tavalyi díjak után ne sikerüljön összehoznunk a filmet.

– A Fekete Kefe jórészt fiktív törté-net. Mennyire szeretnél a követke-ző filmjeidben a fikciónál maradni? Elrugaszkodva a hétköznapoktól forgatnál például sci-fit?

– Olyan filmeket szeretnék leg-inkább készíteni, melyek esemé-nyei valamilyen módon elemel-kednek a hétköznapi valóságtól, így maradnék a fikciónál. Máni-ákusan keresem az olyan sajá-tos szituációkat, ha úgy tetszik: világokat, amelyek sajátosak, és

az utolsó filmemig tanulni fogom”

PIOK

ER Z

OLTÁ

N BE

NCE

amelyeket filmes eszközökkel le-het megteremteni. Nem vagyok dokumentarista, szocio-indítta-tású rendező, és az adaptációkat sem szívesen készítenék. Sci-fi? Minden rendező álma. Bár ne-héz jó sci-fit gyártani, mert a 2001 Űrodüsszeia és a Szárnyas fejvadász óta nem igen sikerült maradandót alkotni a kategóriá-ban. Szóval megfelelő alapanyag nélkül semmiképpen sem fog-nék hozzá.

3 film, amelyet a rendező az utóbbi időben látott és ajánl: Taxidermia – Pálfi György, a Hukkle rendezőjé-nek második filmje; Tótumfaktum – amerikai film Bent Hamer rendezésében; A félelem megeszi a

lelket – Rainer Werner Fassbinder 1973-ban készült filmje.


a t a n u l á s o n t ú l . . .

AZ EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI ÉLET NEM CSUPÁN ELŐADÁSOKBÓL, SZEMINÁRIUMOKBÓL,

ÉL

ET

AZ

EL

ŐA

DÁ

SO

K U

TÁ

N.

Táncol az egyetem Pécsett

A Pécsi Tudományegyetemen immáron hat éves múltra tekint vissza a „Táncoló Egye-tem” nevet viselő kezdeményezés, mely le-hetőséget biztosít minden hallgatónak és az egyetem dolgozóinak tánckurzusokon való részvételre. A Táncoló Egyetem egyik meg-alkotója dr. Törőcsik Mária rektorhelyettes, akinek vezérletével 2000 őszén indult útjá-ra a projekt.

A táncolni vágyók a következő kurzusok közül választhattak a legutóbbi félévben: aerobic, fashion dance, hastánc, hip-hop, makedón, horvát, szerb táncok, jóga, kor-társ modern tánc, latin táncok, magyar nép-tánc, rock&roll, salsa, tae-bo, tai chi, tánc-aerobic, társastánc.

A félév nyolc héten át tart, heti 90 perces foglalkozásokkal. A fellépő csoportok szá-mára ezen felül kiegészítő foglalkozásokat biztosítanak. Egy kurzusra társastáncnál 80 fő, hastáncnál 40 jelentkezését tudják elfo-gadni. A túljelentkezés általában többszörös, a részvétel az első kurzus esetén ingyenes.

A félév egy bemutató/kedvcsináló műsor-ral indul. Az orvosi kar aulájában ilyenkor egy tűt sem lehet leejteni. Közel kétezer hallgató nézi meg a nyitó programot, és már a helyszínen lehet jelentkezni a féléves kurzusokra. Az órák általában a város kü-lönböző pontjain, a karok tornatermeiben zajlanak.

A haladó csoportokba járók már koreog-ráfiát is tanulnak. Sőt, különböző rendezvé-nyeken – gólyatábor, gólyabál, városi prog-ramok – is fellépnek.

Irodalmi kör és politikai műhely Miskolcon

A Miskolci Egyetemen két bölcsészhallgatói kezdeményezés is színesíti a hétköznapokat: tíz éves múltra visszatekintő Citromfa politi-kai és közéleti klub, valamint a tavaly alakult, a kortárs irodalom népszerűsítését célul kitű-ző irodalmi kör.

Idén ünnepli fennállásának tizedik évfor-dulóját a politikai érdeklődésűek öntevékeny csoportja, a Citromfa, amelyet 2005 szeptem-bere óta Molnár Csaba politológia szakos hall-gató vezet. A Citromfa fő profilja politikusok, a politikai élethez kötődő ismert személyek meghívása egy kötetlen beszélgetésre, ahová a szervezők mindenkit szeretettel várnak. Láto-gatottságban a műhely csúcspontja az 1998-as kampány volt, amikor 1600 érdeklődő jött el a csúcsrendezvényre, ám érdekesebb időszakokban most is több százan hallgatják meg testközelből a politikai elit tagjait.

Orbán Viktortól Horn Gyulán át Csurka Istvánig már szinte minden ismert politikus járt a „Citromfán”.

„A rendezvények előnye, hogy ráirányítjuk a politikusok figyelmét egyetemünkre, a poli-tológiai képzésre, a hallgatók pedig személyes élményt szerezhetnek. Annyiban több ez egy általános interjúnál, hogy a hallgatók irányít-ják kérdéseikkel a beszélgetéseket. Ugyan az est első részében a vendég beszél 45 percet, de utána egy órában kérdésekre válaszol” – mondja Molnár Csaba.

A szervezőgárda jelenleg harminc fős, de aki aktivitást mutat, kreatív ötletekkel érkezik,

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 33


ZÁRTHELYIKBŐL, VIZSGÁKBÓL ÁLL, HANEM SZÁMTALAN KULTURÁLIS, KÖZÉLETI KEZDEMÉ-NY

EZ

ÉS

SZ

ÍNE

SÍT

I A H

ÉT

KÖ

ZN

AP

OK

AT

. HÁ

RO

M N

AG

Y E

GY

ET

EM

EN

NÉ

ZT

ÜN

K K

ÖR

ÜL

.

KARÁ

CSON

Y Z

OLTÁ

N

Egyetemi Énekkar Szegeden

Szegeden nyolcvan évvel ezelőtt jött létre az énekkar, mely a mai napig működik és vár minden dalolni vágyó hallgatót.

A kórus 1925-ben alakult 15 lelkes fiatal hallgató kezdeményezésére. Ekkor még csak férfiak alkották. Geyer Béla, Csomák Elemér és Antos Kálmán karnagyok irányították a férfikart. 1941 áprilisában Kertész Lajos ve-zetése idején alakult át az egyetemi énekkar vegyeskarrá. A kórus számos külföldi kon-certkörúton vesz részt, jártak már Lengyel-országban, Németországban, Franciaország-ban, Olaszországban, Andorrában.

A konzervatóriumi hallgatókon kívül a Szegedi Tudományegyetem bármely kará-nak hallgatója tagja lehet az énekkarnak. 2002. szeptembertől a kórus munkája vá-lasztható az Általánosan Művelő Tantárgyak közül 2 kreditpontért „Szegedi Egyetemi Énekkar” néven.

A repertoár a kórusirodalom mindkét nagy területét felöleli. Az “a capella” művek közül motetták, madrigálok, népdalfeldolgozások, kortárs kompozíciók kerülnek előadásra. Emellett minden évben műsorra tűznek or-gona- és zongorakíséretes műveket is.

Nem szükséges nagy zenei előképzettség a felvételhez – mondja Száz Krisztina karnagy. „Bárki odajöhet hozzánk a szeptemberi tan-évkezdéskor és ha megfelel, csatlakozhat a kórushoz” – mondja. Első nyilvános ének-lésükre és igazi megmérettetésükre október elején, a Szegedi Őszi Kulturális Fesztivál megnyitóján kerül sor.

könnyen bekerülhet ebbe a körbe. A szervezői munka egyik előnye, hogy élesben gyakorol-hatja a rendezvényszervezést, aminek későbbi munkája során is hasznát veheti. A politikai műhely Argumentum néven egy időszakos kiadványt is megjelentet.

„A Tollforgatók Irodalmi Körének ötlete 2005 tavaszán fogalmazódott meg a Miskolci Egyetemen tanuló bölcsészhallgatókból álló baráti társaságunk beszélgetése folyamán. A gondolatot tett követte, így szeptemberben megalapítottuk az irodalmi klubot” – meséli Papp Ágnes a klub vezetője, az egyetem ma-gyar-angol szakos hallgatója.

A társaság egyik legfontosabb célkitűzése az olvasás, valamint a kortárs magyar iroda-lom népszerűsítése az egyetemisták körében. „A cél eléréséhez a legjobb út az író-olvasó találkozó, ahol nemcsak az írók műveit, de a személyiségüket is megismerheti a közönség” – jegyzi meg a vezető.

A Tollforgatók első író-olvasó találkozóját tavaly november 9-én tartotta, amelynek ven-dége Kukorelly Endre író volt. A rendezvény-sorozat további meghívottjai között szerepelt például Garaczi László, Peer Krisztián vagy Gerevich András Londonból. „Nem csupán magyar szakosok jöttek el a rendezvényeink-re, hanem jogászok, gépészek és más karok hallgatói is.”


Sport Éve Pécsett2006. a Sport Éve a Pécsi Tudományegyetemen. Ennek jegyében egész évben számos sportágban mérik össze tudásukat a hallgatók. A versengés ősszel is folytatódik, ekkor többek között úszóversenyre, teljesít-ménytúrára, labdajáték szuperkupára kerül sor. Ha belesnél valamelyikre, a pontos programot itt találod: www.tesi.pte.hu/sporteve.htm

Történelmi verseny a baranyai megyeszékhelyenRegionális gimnáziumi történelmi versenyt rendeznek 2006. október 19-én a pécsi Deák Ferenc

Gyakorló Gimnáziumban (Pécs, Őz u. 2.). Minden érdeklődőt szívesen várnak.


Kulturális fesztivál szintén SzegedenTizenegyedik alkalommal tartják meg az őszi Kulturális Fesztivált Szegeden, mely ezúttal október 2. és 23. között várja vendégeit.

Felsőoktatási programajánló u® vÆ

Nyílt napok • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – 2006. novem-ber 17., K épület, Aula (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.) • Pécsi Tudományegyetem (PTE) – Felvételizők Napja: 2006. november 18. Pécs, Sziget út 12. • Pécsi Tudományegye-tem Egészségügyi Főiskolai Kar – Kaposvári képzési központ: 2006. november 8. (Kapos-vár, Szent Imre u. 14/b.); Zalaegerszegi képzési központ: 2006. november 15. (Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 33.) • • • • • • • Előfordulhat, hogy az intézmények módosítják az időpontot vagy a helyszínt. Figyeld folyamatosan a felvi.hu-t.

56-os rendezvények SzegedenAz 1956-os eseményekre a Szegedi Tudományegyetemen is megemlékeznek: ősszel filmvetítésekre, kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, sőt a Mindentudás Egyeteme szegedi programjának részeként dr. Ormos Mária törté-nész tart előadást 2006. október 18-án „Egy monolitikus rendszer első megroppanása” címmel a SZTE Tanulmá-

nyi és Információs Központjában (Szeged, Ady tér 10.). A szegedi 56-os emlékévről itt olvashatsz: www.u-szeged.hu/1956


Film szak: Good Will Hunting

Történt, hogy a kilencvenes években két alig ismert amerikai színész – részben egyikük Harvard Egyete-men töltött éveinek hatására – írtak egy forgatókönyvet, mely hamar népszerű lett a stúdiók körében (nem cso-da, hiszen később még az Oscart is besöpörték érte). A két jóbarátnak, Matt Damonnak és Ben Afflecknek film-jük elkészítéséhez pénz helyett egy jó rendezőre volt szükségük. Emberükre akadtak Gus van Santben, aki korábban – és azóta is – csupa egyéni hangvételű, ne-mes kidolgozású munkákat tett le az asztalra. Így a film elkészült és hatalmas siker lett.

A sztori egyszerű: a takarítófiú, Will Hunting (Matt Damon) egy elitegyetemen dolgozik és titokban tartott istenadta tehetségének köszönhetően névtelenül meg-oldja az intézmény matematika tanárának feladványát. A professzor (Stellan Skarsgård) fejvesztve keresi a zsenit, akiről hamar kiderül, hogy olyan tehetség, aki évszáza-donként csak egyszer születik. A fiatalembert ezért szár-nya alá akarja venni, csakhogy az árvaként, intézetben felnőtt fiú kissé zabolátlan. Ezért megkéri egykori barát-ját, Sean Maguire pszichológust (Robin Williams), hogy foglalkozzon a fiúval. A film gerincét ez a viharosnak induló, majd barátivá fejlődő kapcsolat képezi, melynek során a pszichológus rádöbbenti a magabiztos fiatalem-bert saját hibáira, korlátaira és lehetőségeire. A történet-ből természetesen nem maradhat el a szerelmi szál sem.

Az alkotás bővelkedik a jobbnál jobb dialógusokban, főleg a Holt Költők Társasága után végre ismét értel-miségi szerepben tündöklő Robin Williams és Matt Damon „verbális párbajai” feledhetetlenek. Hol vicce-sek, hol szívbemarkolóak, de ami a lényeg: tanulságo-sak. Az ajánló szerzője például az egyik filmbéli jó ta-nács hatására döntött úgy, hogy elutazik Rómába. Hogy miért? A válaszhoz meg kell nézni a filmet.

[A megújuló Felvi Magazin visszatérő eleme

lesz a Film szak, melyben felsőoktatáshoz va-

lamilyen módon kapcsolódó filmeket fogunk

bemutatni. A sort a tematikának megfelelő

egyik legjobb alkotással, az 1997-es Good Will

Huntinggal kezdjük.]

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 35

PIOK

ER Z

OLTÁ

N BE

NCE

Good Will Hunting – amerikai dráma, 1997. Rendezte: Gus van SantFőszereplő: Matt Damon, Robin Williams,Ben Affleck, Minnie Driver, Stellan Skarsgård

Will: Ha ránézek egy zongorára, billentyűket,

pedálokat és egy fadobozt látok. De Beethoven és

Mozart, Ők tényleg egy zongorát láttak és

játszani is tudtak rajta. Nem tudok festeni, talán

nem tudnék elég nagyot ütni egy baseball ütővel és

zongorázni sem tudok.

Skylar: De meg tudod csinálni a szerves kémia

házi dolgozatomat egy óra alatt.

Will: Igen. Mármint úgy értem, ha ilyen

feladatokkal kerülök szembe… Ez nekem csak

játék.

(Párbeszéd a filmből)

Európa kinyílik előtted [Az idei volt az első

év, amikor a friss dip-

lomások kézhez kapták

az Europass oklevélmel-

lékletet. A magyarul,

angolul és igény szerint

egyéb idegen nyelven

kiállított dokumentum

az Európai Unió vala-

mennyi tagállamában

elfogadott és egysé-

ges, így a segítségével

külföldi (európai) munkavállalás esetén be tudják mutatni, hogy végzettségük milyen

szakmai tudást takar, ezzel támogatva a diploma külföldi elismertetését.]A megszerzett tudás egyszerűbb be-mutatására, a képességek könnyebb leírására, a munkavállalás támoga-tására hozta létre az Európai Unió az Europass portfoliót, melynek az oklevélmelléklet csak egyik tagja. Az Europass önéletrajzzal például lehe-tőséged van arra, hogy képességei-det, végzettségeidet láthatóvá tedd. Az Europass önéletrajz egy személyre szabható formanyomtatvány, amely a megszokott önéletrajzi formátumot követi, kiegészítve azt további infor-mációk lehetõségével. Az Europass önéletrajzot 25 nyelven töltheted le ingyenesen az internetről, vagy kitöltheted online is. Szabványos formájának köszönhetően bárhol használhatod; hazai és külföldi mun-kavállalásra egyaránt, de ha például a felvételihez az egyetemed, főiskolád önéletrajzot kér, nekik is elküldhe-ted az Europass önéletrajzot.


NEMZETI EUROPASS

KÖZPONT

www.europass.hu

[email protected]


Europass önéletrajzodhoz csa-tolhatsz más Europass doku-mentumokat is. Az Europass oklevélmelléklethez hasonló célt szolgál az Europass bizo-nyítvány-kiegészítő, amely a különböző OKJ-s végzettségek melléklete. Mutasd be nyelv-tudásodat Europass nyelvi útlevéllel, amely nélkülözhe-tetlen feltétele annak, hogy Európában munkát vállalj vagy tovább tanulj. Külföldi (euró-pai) szakmai gyakorlatokat, az ott megszerzett ismereteket az Europass mobilitási igazolvány-nyal igazolhatsz.

Az Europassról bővebben, kül-földi munkavállalásról, külföldi tanulásról a www.europass.hu honlapon találsz információkat és ajánlott linkeket. GÁ

SPÁR

MÓN

A

2 0 0 6 . s z e p t e m b e r 37

Nem véletlenül: senki más nem nyújt olyan széles körű, olcsó és jó szálláskínálatot, mint mi, de repülőjegyáraink is gyakran verik a fapadosokét és ráadásul nem világvégi repterekre érkeznek. Nagy-Britannia, de még Anglia sem ér véget persze Londonnal: a város kiváló kiindulópont ahhoz, hogy a sziget egészét bejárjuk akár nevetségesen olcsón bérelt autóval, akár a National Express busztársaság valamelyik Brit Xplorer bérletével, akár a Radical Travel túráinak egyikével. London nevezetességeinek megnézéséhez ajánlatos London Pass-t váltani még itthon, mert nemcsak pénzt, de sok sorbaállást is megtakaríthat vele az ember, így több időnk jut a szintén izgalmas fish&chips-pub tengely mentén való felfedezésekre.

Tanulni is érdemes Nagy-Britanniában. Aki csak felfrissíteni szeretné nyelvtudását, részt vehet English Out There! programon, de a néhány hetes tanfolyamok is bőven megérik, akár Londonban, akár vala-melyik más egyetemi városban tanul az ember.

Nyelvtanfolyamaink – melyek árai általában kedvezőbbek a hazai kínálatban elérhetőknél – Camb-ridge-ben, Edinburgh-ban és Brightonban is várják a tanulni vágyókat. Aki a tanulást némi munkával kombinálná, bátran megteheti, hiszen az Egyesült Királyság teljesen megnyitotta munkaerőpiacát a ma-gyarok előtt. Az STA Travel kínálatában például jótékony célú adománygyűjtési munkalehetőség sze-repel, ahol a Brit Vöröskereszt, a WWF vagy az Amnesty International (AI) számára lehet támogatókat verbuválni, s közben végigjárni néhány várost. Fizetett nyaralás nyelvgyakorlással? Nem is rossz…

Londonba utazva érdemes megfontolni azt a csak diákoknak és tanároknak elérhető lehetőséget is, hogy Párizzsal kombináljuk az utat: a repülőjegy ugyanannyiból kijön, a két város között pedig a Csalagútban robogó Eurostarral tehetjük meg az utat, mindössze 15 ezer forint körüli áron – és Párizs se rossz hely, ezt be kell látnunk.


Miért London?[Minden kétséget kizáróan Európa egyik legiz-

galmasabb városa London, mely egyszerre otthona

évszázados hagyományoknak és a legújabb divat-

irányzatoknak is, és nem lehet annyiszor odautaz-

ni, hogy ne találjunk valami újat vagy régi felfedez-

nivalót benne. Ezért is válhatott London az egyik

legkedveltebb úticéllá a világ fiataljai körében, akik

többsége ráadásul az STA Travellel utazik ide.]

FOTÓ

: WW

W.K

ONKO

LY-T

HEGE

.HU

Míg a továbbtanulás a fiatalok-nak elsősorban szellemi, addig szűkebb környezetüknek, a csa-ládjuknak anyagi erőpróbát je-lenthet. A tét nem kevés, így nem árt már a továbbtanulásról szóló döntés pillanatában tisztában len-ni a szóba jöhető lehetőségekkel.

Az elmúlt években számos hallgató mindennapjait könnyí-tette meg a Diákhitel, amelyet 2001 óta eddig összesen több mint 210 ezren vettek igénybe. A diákhitelezési rendszer mű-ködését jogszabály rögzíti, üze-meltetését az állami tulajdonban lévő, nonprofit elven működő Diákhitel Központ végzi.

Szinte minden 40 év alatti ha-zai vagy az Európai Gazdasági Térség tagországának akkreditált felsőoktatási intézményébe be-iratkozott magyar állampolgársá-gú hallgató jogosult Diákhitel fel-vételére nappali, esti, levelező és távoktatásos képzésben egyaránt.

Ez a kölcsön szabadon fel-használható, korlátozás nélkül bármire elkölthető. Igénylésénél nincs hitelbírálat, nincs szükség jövedelemre, kezesre és fedezet-

Diákhitel: esély a tehetségnek[Becsengettek. Az érettségihez lassan, de biztosan kö-

zeledve felmerül a kérdés: hogyan tovább, és miből? A

tét nem kevés, így nem árt már a továbbtanulásról szóló

döntés pillanatában tisztában lenni a szóba jöhető lehe-

tőségekkel. Cikksorozatunkban megpróbáljuk részlete-

sen bemutatni a diákhitelt, mint a felsőoktatási tanul-

mányok finanszírozására (is) felhasználható, kézenfekvő

megoldást.]


re sem. Ennek köszönhetően ez az egyetlen hitel, amely a fel-sőoktatásban tanulók számára szabadon elérhető.

Választható havi összegei a 2006/2007-es tanévben 15, 21, 25, illetve 30 ezer forint. A költségtérítéses képzésben részt-vevők – bizonyos feltételekkel

– ennél többet, havi 40 ezer forintot is kérhetnek, így egy tanévre akár 400 ezer forinthoz is hozzájuthatnak. A kölcsön kérhető havi rendszerességgel, vagy félévente egyszer, egy ösz-szegben. A Diákhitel folyósítása felfüggeszthető, később újrain-dítható, így akár egy félévre is fel lehet venni. A kamat méltányos, az elérhető legkedvezőbb kamat-szinthez igazodik. Az érvényes kamatláb jelenleg 9,5 %.

A Diákhitel törlesztése bizton-ságosan teljesíthető: megkezdeni majd csak évek múlva, a tanul-mányok befejezése, de legkésőbb a 40. életév betöltése után kell. A diákhitelezési program egyik legfontosabb induló célkitűzése volt, hogy a hitelfelvevők anyagi lehetőségeikhez igazodva törlesz-szenek, és ez ne jelentsen komoly megterhelést számukra.

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

Veszprém

SomogyTolna

Baranya

Bács-Kiskun

Fejér

Komárom-Esztergom

Budapest

Pest

Heves

Nógrád

Csongrád

Jász-Nagykun-Szolnok

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hajdú-Bihar

n Átlag fölötti (11)

n Átlagos (3)

n Átlag alatti (6)

A Diákhitel felvételének aránya az egyes megyékben és Budapesten a 2005/2006-os tanévben.

További információ céljából ajánljuk a www.diakhitel.hu honlapot, vagy a helyi tarifá-

val, a 06-40-24 00 24 számon hívható ügyfélszolgálatot.

FelviMagazin-2006.09V.indd 40FelviMagazin-2006.09V.indd 40 9/11/06 3:36:18 PM9/11/06 3:36:18 PM

vi. Évfolyam 2. szÁm • 2006. szeptember · vi. Évfolyam 2. szÁm • 2006. szeptember a...

Documents