évfolyam. Cluj, 1934 április 1. — 4. sz. Cenzúrát

1ÍHESZETIK02L0NY ERDÉLYRÉ3ZI MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA tesztőség és kiadóhivatal :

CLUJ Str. A. Muresan 10.

Telefon 15S. sz.

Felelős szerkesztő:

T Ö R Ö K BÁL INT az EMC főtitkára.

A lapot az EME tagjai tagsági

illetmény fejében kapják. A lap

megjelenik havonként egyszer.

A méze l te tés módja i . A méhész,kedésnek végcélja a sok méz; ezért kell a méhész-

; a méliek életét (ismerni, hogy jól tudjon a méhekkel elbánni; rt akarja a legjobb ínéhlegelői előállítani; ezért akar a leg-b kaptárakkal, a legjobb rendszer szerint dolgozni; ezért űrja a legjobb anyákat és a legjobb egyéni sajátságokkal ren-fcező törzseket kitenyészteni és mindezeket a legkevesebb tűsmeréssel a legkevesebb munkával és a legrövidebb idő alatt ezni; — i l y en sok követelménye lévén a sok méznyerésnek, a is lehet megütközni azon, hogy ugy a régi, mint az ujabb íterek már oly sokféle módon próbáltak a sok mézhez jutni, án nem fognak a méhészek megütközni azon, hogy a mézel-•si módokról — ezen tudtommal senki által nem tárgyalt mé-zeti tételről — éppen nekem jutott eszembe a méhészetet egy, tn nem is kielégítő rendszerrel tájékoztatni.

Ha a régi és ujabb mesterméhészet mézeltetési módjait meg-háljuk, eljárásukat három csoportba lehet osztani, mert panis a tömegesebb mézelés céljából

a) a köpü űrtartalmát a szükséghez képest állandóan ne-bék;

b) mézelő mesterséges rajokat csináltak;

; c) nagy kaptárakat használtak. a) A méhészek állandó kísérletezéseikke! már régen rájöttek

a, hogy a több mézhez a kas térfogatának nevelésével jut-jbak, ebből a célból kapták fel a köpüknek alsó és felső tóldá-píal való megnagyobbitását, sőt amint már Handerla György-| (1775.) látjuk, a kast a kas alá ásott ,.bár térdig érő gödör-f megnagyobbították még. Kontor János pedig a kasokai |D6.) a zsúfoltság esetében, a szükséghez képpest toldásokkal lőszeresen nagyobbította,. amivei a kasokat „meddősítette", jps a rajzástól visszatartotta; eljárásával sok mézet gyűj-jtt.

| A kaptár iirtaltalmának az előnyös mézeltetés céljából való dó nevelésének célszerűségéről a külföldi méhészek is meg-k győződve, mert fícdde I. angol méhész 1721-ben már hasz-a fiókos (rakodó) kaptárakat; ugyanilyen kaptárakat hasz-

Gelien svájci francia méhész 1730. táján Thnrley angol mé-

- 34 -

hész 1744. táján, Ránnmur Paltean 1756. táján, Christ poi méhész, 1800. táján, dr. Kaló Péter 181(5, Marton Gábor 1É ban. Míg Langstroth Lőrinc amerikai méhész 1852-ben újra találta a fiókokból álló amerikai köpiit és egyúttal keretei is ellátta. Ugyanezen rendszer változatának lehet tekinteni egyes l'épeket magába foglaló rámákból összerakott Hubcr Kövesdi Szarka Sándor által használt kaptárakat is.

A köpü űrtartalmának célszerű nagyobbilása indította 1! táján Nutt Tamás angol méhészt kaptárjának megalkotás Schithuszky József vereckei jóharmincad tisztet kettős köp nek megszerkesztésén!, Keresztyén Jánost az átjárós fenékd kával ellátott kasokban való méhészkedésre. Az utóbbiból feji tették ki Neiszer, Joó István, Erdős Lajos a kettős átjárós k tárakkal űzött magyar móhészkedési és mézeltetési rendszert,

Ugyancsak ide lehet még sorolni Petricli Ferenc eljárásá aki megrajoztatta ugyan a kast, be is fogta külön kasba a i de a rajt az anyakas helyére tette, a megrajzot anyakast p< a tetejére, amiket az anya elpárzás után, vagyis 5—6 nap mi a mézelésre elősegített; amikor is az öreg lépes anyakas n kamrává vált, amit az egyesitett népes törzs be is mézelt. A méze lés I célozza legújabban Mcdc Lajos azzal az eljárással, h átjárós kettős kaptárban úgy mézeltet, hogy a mézelés dan( jának az elején az egyik kaptárt meganyátlanitja, de azután átjáróval a két törzset egyesíti., amikor is az egyik kaptár a kamrává válik, a megerősített erős törzs be is mézeli az igy rt kamrává vált kaptárt.

b) Báró E h r e n f e l s osztrák méhész a méhészet kasos \ szakában, amikor még legalább 6 heti mézelési időre szár hatott, a, mézes népes kast kidobolta, a népétől megfosztott k a lépes, fias és mézes lépeivel együtt a régi helyére állito a kidobolt rajt az anyával együtt ú j helyre állította, ami a kijáró méhek mind a régi helyére állított eredeti kasu! repültek, anyát neveltek, de mivel az ú j anya elpárzásáig új; fi,ásítást, nem kellett ápolni, a 21—23 nap alatt a kast beméze A kast újból kidobolja, a mézet' elveszi. A fiatal, dajkaméli kel ellátott raj pedig az anyával hozzáfog az építkezéshez a mézeléshez.

Báró B e r l e p s e h német méhész abból az elvből kiindul hogy a méh legelő fogytán a. felesleges fi,ásítás a mézet ne gyásszá, július elejétől aug. közepéig való időben keretes k tarjából az anyával és fiatal méhokkel borított 5—6 keret nic fiasléppel kis mesterséges rajt csinál, vagyis az anyakaptái fiasítás korlátozása, végett meganyátlanitja, amikor is ezek anyát nevelnek, de az ú j anya elpárzásáig ú j Hasítást nem áj nak, így a méz felszaporodik és elszedhető. Báró Berlepseh járása a báró Ehrenfels eljárásától lényegileg csak abban lönbözik, hogy Ehrenfels kasokban, Berlepseh pedig kerc kaptárakban méhészkedett.

Nagyon hasonló ezekhez a S ő t ér eljárása, aki a rajos taudó keretes kaptárjából a nagy mézel tetós kezdetén kiv

- 35 -

r gyenge fiaslépet, ezt a kaptárt a méhes távolabbi részébe

ú, helyére üres kaptárt tesz, amit üres kiépített lépekkel

Y rak teli, hogy a méhekkel borított bepetézett lép a fészek

sepére jusson. A kijáró méh mind az eredeti helyére tér haza,

^abölcsőket építenek; míg az anya elpárzik, az üres lépeket

nézelik. Sőtér ezekből a kaptárakból nyerte a legtöbb mézet.

Mind a három mester a ki járó méhekkel mézelő mester sé-

: rajokat csinált; ebben hasonlítanak egymáshoz, továbbá

a nem építkeznek, sem fiúsítást nem ápolnak a méhek, ha-

n csak mézelnek.

c) N u 11 Tamás angol méhész, Kövesdi S z a r k a Sándor

általa keretekkel ellátott Nútit-féle köpüben, B e n n o Huber

ior, H a n n e m a n n amerikai, P. J . P r o k o p o v i t s orosz

hész nagy, sőt óriási (a Prokopovits köpíije 280 literes volt)

jüjeikben még a méhészet kasos korszakában temérdek mé-

gyűjtettek; de eljárásaikról sőt. róluk magukról is jófor-

,n csak annyit tudunk, hogy voltak, nevüknek csak a híre,

tt Tamás és P. I. Prokopovits kaptárjának csak a rajza ma-

it. A mestereken kívül másnak a nagy kaptárakban a mé-

5 ' z k e d é s nem sikerült, tanítványokat, követőket maguk közül

űjteni nem tudtak, kaptárjaikat, nevüket, is elfelejtették; a

gy kíiptárak abban az időben divatba nem jöhettek. Azon-

n a leányzó nem halt meg, csak elaludt.

Tudjuk, hogy a méhek a. nyári időben a hordás idején leg-

jobb 10 hétig élnek; mondjuk, hogy ©gy kis kaptárban 30,000

>h van, ugyanannyira véve fel a különböző fejlődési fokon

ó fiasítást is, a kasban levő 60.000 méhből naponként ©lpusz-

[ 900, hogy a kaptár el ne iiéptclenedhessen, az anyának na-

nként 900 petét kell lerakni. Ha pedig a. nagy kaptárbeli

gy család népességét 120.000 méhre vesszük fel, amiben a

isítás hasonlókép 120.000-et tesz ki, ebből már naponként. 3000

3h pusztul el a 70 napi életidejük alatt; tehát itten már az

yának 3000 petét kell lerakni naponként, hogy a kaptár el

néptelenedjeri, nyilvánvaló tehát, ha a rajzásra nem számí-

nk is a két kaptárban az. anyák petéző képessége nem egy-

r.ma, inert, a nagy kaptárban az elnéptelenedés megakadályo-

sára tetemesen nagyobb tojóképességű anya. szükséges, ide

ár szaporán petéző anya kell. Hogy pedig az anyák petéző-

pessége fokozható, sőt a viszonyokhoz képest fokozódik is,

ra nézve elegendőnek tartom annak a felemlítését, hogy a

éhek a Bocz.onádi kaptárból is megraiozhatnak, amit magam

, mások is igazolnak.

A méhészet kasos korszakában nagy kaptárakban méhész-

idő méhészek, sőt maga Boczonádi is ösztönszerűleg Ivn vész-

it ék és válogatták ki a nagy kaptárjaikhoz szükséges szapo-

in petéző anyákat, de nem vették figyelembe, hogy az, ered-

ény a szaporán petéző anyákon fordul meg, mert hiszen azt

aguk sem tudták; a csekélyebb méhészeti jártassággal biró

jrtársaiknak pedig erről még kevósbbé lehetett tudomásuk-

36 -

azért maradt .abba az ő idejükben a nagykapíárak térfoglal;

Maga Boezonádi is kaptárjának nagyságát 8 évi kísérletei

idő alatt állapította meg, de ezen kísérleti idő alatt ösztöns

rüleg válogatta és terjesztette ki a kaptárjához szükséges s

porán petéző anyát, amikor pedig már sikerült kaptárjával s

eredményeket elérni, csak akkor állott elő nagykantárjaival

régi, mesterek nagykaptárjaival próbálkozó méhészek ei

ménytelenségének okát Boezonádi a, Bemio Iluber, Hannema

Prokopovits stb. kaptárjaik hibájául rója fel, az általa el

eredményt pedig kizárólag az ő nagykaptárjai alkalmatos

gából és hibátlanságából eredőnek vitatja; míg Ambrózy b

a Boezonádi kaptárral folytatott eredménytelen próbáikos

nak okául a Boezonádi köpii nagyságát és hibáját véli oki

azonban hogy a nagyköpiikhöz szaporán petéző anyák volnál

szükségesek sem Boezonádi sem Ambrózy írásaikban, sen

köztük keletkezeit elkeseredett viiázásbmi seholsem említik,

ha. tudták volna, döníőérv gyanánt bizonyosan fel is hoz

volna.

Ha a már letűnt méhészeti nagy vitákat megvizsgáljuk,

találjuk, hogy: amikor Dzierzon a méhészet kason korszakái

a kasnál kétszerte nagyobb keretes kaptárjával fellépett,

ves vitázás indít meg a neolog Dzierzon és a konzervatív 13

lepseh és követői közt, mert a konzervatívoknak nem siker

a régi kisebb kasokhoz alkalmazkodott melleikkel átmenet i

kiil a nagyobb kaptárakban való méhészkodés, mig a neo

Dzierzon hosszabb kísérletezési ideje alatt, a méheinek a lkain

adott az új viszonyokhoz való alkalmazkodásra,

Magyarországon a multszázad 70-es éveiben rendkívül he

vita támadt Noiszer felléptével, aki a kereteket megnagy

bitót,ta. A vitában a méhészek között valóságos pártoskor

ütött ki, ami a méhésztársadalmat az ősszelartás helyett p

tokra szaggatta.

Boezonádi felléptével újra kitört a méhészek közt' a t<

harc, ami. báró Ambrózy letörésével fejeződött be. Mind a ]

rom méhészvitánál az újabb, megnövelt kaptár nagyobi) kö'

fcelményeihez nem alkalmazkodott anya volt az ütközőpo

mert a neolog Dzierzon, Neiszer, Boezonádi mindegyik liuzan

sabb ideig kísérletezett, míg eszméjével a közönség elé lép

az általa kellőképpen előkészített tárgygyal; ami a méhek]

elő nem készült konzervatívoknak nem is sikerülhetett; mim

nik esetben egy-egy újabb méhészeti tétel (keretes nagyo

kaptár, nagyobb keret, nagykeretes nagykaptár) doniborod

ki és érvényesült.

Ezek után már csak az következik, hogy a három méz

tetési mód közül a legjobbat kiválasszuk. Melyik hát a legjob

Minthogy tudjuk, liogy a legtöbb méz nyerésére a méhes

- 37 -

íiak a legtöbb kijáró méh re van szüksége és a legtöbb méz-

c egy-kettőre való behordasához a munkaközben elhulló

ájtő, kijáró méh pótlására a legtöbb fiatal dajkaméh szüfc-

;es, továbbá pedig mivel a rajzással a család munkaereje

ncsak szétforgácsolódik, hanem különösen a mézeitető mes-

séges rajoknál nem a természetes kívánalomnak megfelelően

lik meg a munkaerő, amennyiben az egyik családnál csak

áró méhek vannak, a másiknál pedig csak dajkaméhek ma-

Inak, aminek következében egyik családnál a fiasítás, .a má-

nál a mézeltetés akad fenn: ezek alapján a legnagyobb ered-

ny tekintetéből a mézeitető mesterséges rajokat indokolt

jteni.

A mézeltetési módok közül a köpii. nagyságának állandó

relése" a legrégibb eredetű, míg a nagykaptárak használata

r későbbi eredetű, azonban a legjobb mézeltetési módszernek

tartom, hogy a köpii megnagyobbitását a nagy kaptárak

sználatával úgy kell összekapcsolni, hogy a szaporán petéző

jrák előállítására a kaptárukat állandóan nagyobbítjuk, hogy

anyák a Darwin-Lamarek-Haeckel fejlődési törvény alapján

gszerezhessék az általunk kivánt szaporán petéző tulajdon-

saikat', amelyeket a Mendel öröklési törvénye alapján állan-

áthassunk is és álcár a Prokopovits 280 literes kaptárjához

:almassá válhassanak a '200 évnél régebben használatos fiókos

síikben; mert; ezekben Kontor János módja szerint egyfelől

ddősíthetjük a törzseket a nagyobb mézel vetésre, másfelől

lig az anyák szaporán petézési képességét ki lehet fejleszteni,

en véleményemet igazolni is látszik a .mézeltetési inódox

itebbi fejlődése.

\ kaptár igaz ugyan, hogy sem a méhet, sem a mézet nem

náija, de úgy a család felnépesítésének és a nagy törzi

fütt tartásának, mint a legtöbb méz begyűjtésének nélkülöz

tetlen eszköze. Ámbár tudjuk, hogy a Prokopovíts kaptárja

) literes volt, de a kaptárak ivagyságának határa ezidő sze-

lt. a méhészet még függőben levő kérdése a család népességé-

k határával és felneveiési módjával együtt. A mézeltetés

idjainak fejlődése és fentebbi tárgyalása alapján azonban

y látszik, hogy ezen függőben levő méhészeti kérdések a nagy

retes fiókos kaptáruk! vn a szaporán petéző anyákkal meg-

Ihatók.

A nagy törzs, gondosan kiválogatott és pároztatott szaporán

téző anyával, a nagykeretes nagy, de a szükséghez képpest

ig mindig nagyobbítható köpükben mutatkozik liaszonhajtó-

k.

A méhek természetével és házimódjával egybevágó méhész-

dés a legkényelmesebb és a legeredményesebb.

Horbai Balla István.

- 38 -

„Hargita-e l n e v e z é s ű 4 kaptár rendszert magéiba foglí uj rendszerű m é h l a k á s o m rövid Ismertetés

Hosszas méhészkedésem alatt a gyakorlat folytán arr

meggyőződésre jutottam, hogy egyes kaptárrendszerek, v;

mint a különféle méretű keretek, amelyek hosszúkás, ille

téglány alakúak a méhek telelése, az anya fiasítása, a ra

építés© és a mézelés szempontjából nem felelnek meg a célt:

úgyszintén nem felelnek meg a méhek életének, munkásság

nak, valamint mézelés szempontjából sem elégítik ki a méh

igényeit.

Kaptárrendszerem Boezonádi és Sőtér nagyméhészek eli

letére és gyakorlatára alapítottam. Ugyanis Boezonádi azt

litja, „hogy a. kaptárnak négyzet alapon állónak kell lenni

azt a négyszögű alakot kell választani, melyben a henger m

a négy oldalt egyenlően érinti." Kétségtelenül elhibázotti

mondható tehát az a kaptár, ha az alapja nem négyzet, han

téglány, mert így a kaptárnak megnyúlt: — a fészektől távoli

eső — részében erősebb leszi a lehűlés, tetemesebb lesz a lec

pódás télen, s azért a méhek nagyon sokat szenvednek, ti

mézet fogyasztanak.

Ez az elmélet pedig szent igazságot foglal magában, m

megdönthetetlen!

Fenti elméleti szemelőtt tartásával 1918. év november ha'

ban a forradlom idején készítettem állókaptárom, melynek cí

2 keretsora van. Egy keretsor a költőtér, s egy keretsor a m

tér. Keretem fenn ti elmélet alapján teljesen kocka és a kerei

belvilága mindenfelé 30.5 cm. Ugy a költőtérbe, mint a m

tárba 10—10 keret fér be. Kaptárom költőtere a keretméret ab

ján mindenfelé egyforma, vagyis teljesen kocka, mely kör

mény a méhek telelése szempontjából fennti elmélet szer

nagy fontossággal bir, s nagy kihatással van a méhek belé

tére nézve, valamint a mézfogyasztásra nézve is.

E rendszer alapján az 1920. évben e kaptárt fekvő alakb

is elkészíttettem ugyanazon keretmérettel.

Minthogy Sőtér világhírű nagy méhész hosszas gyakor

után megállapította, hogy: „az állókaptárak jobban megfel

nek a méhek igényeinek, de megelégszenek a fekvőkkel is, 1

nem azért, úgy reájuk nézve, valamint a hasznuk vétele sze

pontjából is lényeges különbséget okoz a kaptárak helyzete,

mennyiben az állókban jobban telelnek és szaporodnak, de 1

vesebb mézet adnak; a fekvőben pedig a méhek telelése bizon

alan és korlátoltan is szaporodnak, míg ellenben jobban fia

nek a méhek." Ezért tehát azt mondja Sőtér, hogy. „legjo

volna az oly kaptár amelyet télen állva, s nyáron pedig fek

lehet használni".

- 39 -

Sőtér ez utóbbi elmélet szemelőtt tartva, hosszas kísérlet

n sikerült 1926-ik évben álló és fekvő kaptáromból egy oly

>tórt alkotni, melyet télen állva s nyáron fekve lehet hasz-

ni. Tehát mindkét célnak jól megfelel s fennti elméletet

gába foglalja.

Azonban ez utón sem álltam meg. Tovább gondolkoztam 6

árleteztem, hogy kaptárrendszerem még tökéletesebb legyen,

ía már ugyanazon kaptárom 4-féle kaptár-rendszert foglal

gába. Leheti álló alakban használni télen, s nyáron külön

zácsatolandó méztérrel, ugyanazon keretmérettel lehet hasz-

ni, amidőn Majer rendszerű. A méhész mézelés idején így is

ználhatja.

Azonban ugyanazon kaptárt a mézelés idején lefektetem s

tor fekvőkaptár lesz. Hogy a mézelést jól kihasználhassam

tekvőkaptárra — az álló kaptárnál mézt<érképpen használt

lásért — lefektetem s akkor a kaptár amerikai rakodó-rend-

rű kaptár lesz, mely kaptár a világon legjobban el van ter-

ve, s mindjobban tért hódit'.

Kaptárom nem kell dicsérnem, mert önönmagát dicséri ak-

', midőn a világon használt s legjobban bevált 4-féle kaptár-

dszert figlalja magába. Hargita nevű kaptáramba két méh-

lád helyezhető el.

Keretem mérete, s alakja olyan, hogy az a méhek rendszeré-

életének mindenekben jól megfelel. Állókaptáramban a

et nagysága folytán a méhek nagyon jól belelnek. Egy csa-

sem pusztul el. Egy keretem 2 és fél kiló mézet foglal ma-

ja, mely mennyiség a szorosan vett téli telelésre elégséges

i méhcsaládnak nem kell egyik keretről a másra költözni,

itve húzódnia, amely ok miatt más kis kaptárrendszernél a

több méhcsalád elpusztul.

Kaptáram habár 4-féle rendszert foglal is magába nagyon

ínyen és gyorsan kezdhető. A 4-féle rendszer nem teszi

nplikáltitá, illetve nehézkessé a kezelést. Egyik kaptárre<ad-

r néhány perc alatt átállítható más rendszerre. Kaptáram

idszere és kezelése a legegyszerűbb, úgy hogy azt a kezdő

hész is kezelheti.

Ez ú j rendszerű kaptárammal nem akarok feltűnést kelteni,

aem igyekszem a különféle rendszerű kaptárokat benne egye-

íni, s a méhek és méhészek szolgálatába állítani, hogy © rend-

inek megfeleljek a méhek természeti tulajdonságainak e tör-

ayeinek s a méhész jövedelmezőségét előmozdítsam s a mé-

szét fejlődését egy porszemnyit előbbre vigyem.

Lakatos Tivadar.

í

- 40 -

Ingyenes Méhésze t i tanfolyam Kolozsváron.

Az JJrdélyrészi Méhész Egyesület a szakismeretek térj*

tése céljából .1934. évi május hó 24-től junius hó 2-ig méhés:

tanfolyamot rendez Clujon az Egyesület házsongárdi méhés:

telepén. A tanfolyamon részt vehetnek a méhészet iránt érd

lődő férfiak és nők, fiúk ós leányok egyaránt. A tanfolyan

naponta d. u. 4—6-ig tartatnak elméleti és gyakorlati előa

sok, amelyeknek hallgatásáról az egyesület a részt,'vevők]

bizonyítványt ad. A tanfolyam ingyenes, csupán 100 L. ben

dij fizetendő. Jelentkezéseket május hó 16-ig elfogad az .

délyrészi Méhész Egyesület Titkári Hivatala Cluj, Str. A. I

resan-Attila-u. 10 sz. A tanfolyam csak az esetben fog m

tartatni, ha legalább 20 hallgató jelentkezik.

Pályázati hirdetés.

Az Erdélyrészi Méhész Egyesület felhívja mindazon délyi magyar ifjakat, akik a méhészetet mint élethivatást teli iik és a szakszerű méhészkedést a gödöllői m. kir. méhész szakiskola 2 éves tanfolyamán alaposan megtanulni, elsaji tani óhajtják, adják be pályázati kérésüket 19i4. május hó 1 az Erdélyi Méhész Egyesület Elnöksége (Cluj, Strada And Mure§an 10) címére. A bélyegmentes kéréshez mellékelendő 1. a 16. életév betöltését igazoló anyakönyvi kivonat ve keresztlevél. 2. Az elemi népiskola VI., vágy ennél magasa iskola bármelyik osztályáról szóló bizonyítvány. 3. Az ép egészséges testalakról szóló bizonyítvány. 4. Erkölcsi és szegér ségi bizonyítvány az illelékes lelkészi hivataltól. (A szegér ségi bizonyítványban a szőlők vagyoni helyzete részletes ismertetendő) 5. Ujraoltási bizonyítvány. 6. Szülői nyilatkos arról, hogyha a pályázó önhibájából abba hagyná évközb a tanulást, vagy nem fejtene ki kellő szorgalmat, előhalade és magaviseletet, az E. M. E. által fiára fordított 1 iadásokat me tériti az egyesületnek. 7. Kötelezvény, mely szerint a pályá: kötelezi magát, hogy az iskola elvégzése utána méhészeti gyakorlatilag foglalkozni fog és az E. M. E.-nek legalább 10 év tagja lesz. — A tanítási idő október l-(ől kezdődőleg két é Tantárgyak: elméleti és gyakorlati méhészet, kertmunka, ga dasági fafaragás, kosárfonás, gazdasági asztalosmunkák, konyh és virágkertészet, gyümülcsfakezelés. A pályázó az utlevel saját költségén szerzi meg, a vasúti költséget is viselni tartozi Az évi tandíjról és ellátási költségekről az E. M. E. gondoskod az egész tanulási idő alatt. A felvett ifjak rendes felső és alí r uhát, törölközőkendőt tartoznak magukkal vinni, ágyneműt í intézet ad.

Cluj 1934, február 24. Az E.M.E. ELNÖKSÉG

41 -

A m é z felhasználása. Besztercei szilva mézecettel.

Szép, nagyszemü, hibátlan éreít besztercei szilvát bő viz" megmosunk. A vizlől hagyjuk megszáradni, vagy ruhávaj

'törölgetjük. Késsel hosszában beme!szük és magját óval tn kiszedjük. Egy kg. besztercei szilvához veszünk egy fé-jó mézecetet, 40 dkg. világosszinü mézet, 1 dkg. fahajat

t dkg. szekfüszeget. Az ecetet fölforraljuk a fűszerekkel ütt, a tűzről levesszük és ha már langyosra hült, a szilvára ük, le'akarjuk és hűvös helyre tesszük. Másnap a levet ltjük a szilváról és fölforraljuk, ráöntjük a szilvára és el-zük. Harmadnap megismételjük ezt az eljárást, negyedik on a szilvát együtt felfőzzük a levével, körülbelül 5—7 :ig. Igen kitűnő izü pecsenye mellé.

Zöld paradicsom befőtt.

Erre a célra a legalkalmasabb a hosszúkás alakú párá-som. Ennek fele piros és fele zöld szinü legyen. Megmossuk ha megszárad, megmérjük. Karikára felvágjuk és \2 óráig yjuk meszes vizben állni. Másnap aztán jól kimossuk és 8—10 percig mézecetes vizben főzzük. Szitára öntjük, hogy sürögjön és annyi sulyu világos szinü mézből, mint amennyi aradicsom volt, könyvemben megemlített készítési módon rpöt főzünk. Egy kg. paradicsomhoz vegyünk 2 drb. citro-:, melyet karikára felvágunk és a mézszirupba teszünk, egy anatig együtt főzzük, kiszedjük és most már a paradicsomot izük a szirupba fél., rud vaníliával együtt és addig főzzük, üvegesedni kezd. Üvegekbe rakjuk a paradicsomot a citrom-

letekkel együtt vegyesen. A mézszörpöt sürüre elfőzzük és íintjük. Légmentesen lekötjük és kigőzöljük.

Első díjjal és két díszoklevéllel kitüntetett könyvemben ^vannak az összes gyümölcsök mézzel való eltevése gő-íssel és gőzölés nélkül is. Úgyszintén Champagner (pezsgő) zitésén több'éle bor, likőr, torta, sütemény, csemege bolé, /ár, mézecet, gyógyszer stb. készítési módja, melyet (0 lei nében portómenfesen megküldök.

Nagy Miklósné Rákoscsabaujtelep. (Magyarország )

Április havi t eendőnk . A virágzás előrehaladásával a méhek működése napról-ira élénkebb s a családok fejlődése fokozottabb lesz. E hó én át, kell vizsgálni a családokat, főképen az anya, a, fiasítás a mézkészlet szempontjából. A mézkészlet legyen bőséges, a petézésro is legyen hely. Egy-két kiválónak ismert család-herék idejében és elegendő mennyiségben való fejlődését, is

zdítsuk elő olyformán, hogy az utolsó fias lép után (mellé)

- 42 -

egy tisztán heresejtes, nem régi lépet, függeszt,iink; míg a íöl családtól a herelépeket, ha vannak, elszedjük. Ha etetni k( azt, fele cukor, fele víz arányában, nagy adagokban. A kapt: ban való itatás, különösen az esős, hűvös napúkon előnyös, méhlakás melegen és tisztán tartandó.

Ha az, időjárás kedvező', a hónap közép,efelé a méz-, vir; por- és vízfogyasztás egyre fokozottabb lesz s a jó családok f lődése rohamos. Az itatóból állandóan csepegjen a víz,

A gyümölcsfák tömegesebb virágzása kezdetével, meg ke: hető a serkentő (speculativ) etetés. Estéidvént 1—2 deciliter adagokban adandó a családnak, előbb sűrűbb (1:1), majd fol zottan hígabb (1:2, 1:3) méz- vagy mézzel kevert cukoroldat, serkentő etetést csak az erős hordás kezdetével hagyjuk ab Hogy rablást ne okozzunk, a méz clcsorgatásától óvakodni k<

A spekulative etetett méhcsaládnak bőséges mézkészletí az anyának a petézésre elegendő1 helye legyen, azért, — szükséges — a kaptárt üres lépek beadásával bővítsük.

Ha a gyümölcs virágzás gazdag s az idő tartósan szép, m sékelten építtethetünk is, a mesterséges lépet, (lépközfal mindig közvetlenül a fészek mellé téve; a fészket megszakít! nem szabad.

EGYLETI ÉLET Tá jékoz ta tás

a z e s e d é k e s é s hátrá lékos tagdijak f izetésére vonatkozólag.

Az E. M. E. igazgató-választmánya elhatározta, hogy tagdíjak pontos fizetését szorgalmazni fogja a TiszteltTagti uraknál, hogy az egyesület működését erőteljesebbé tehesse, tagdíj hátralékok beszedésére ezért az egyesületi jogtanáé urati kérte fel. Az ügyvédi felszólításra a hátrálékos összegi kb. 35%-a befolyt. Akik az egyesület Elnökségétől haladé! kértek, azok részére az Elnökség a kivánt halakékot megai és erről a jogtanácsos urat is értesítette. Miután a nem fiz tagoktól az egyesület kénytelen lesz per utján behajtani a h rálékos dijakat. Kérjük tisztelt Tagtársainkat, hogy ennek el riilhetése céljából szíveskedjenek idejében rendezni tartozásai! és az ujabb ügyvédi felszólítás bevárása, nélkül o hó folyair feltétlenül fizessék be hátrálékos 'tartozásukat az E, M. E. 1 kári Hivatalához, vagy kérjenek haladékot az Elnökségtől, válasz nélkül senki ne hagyja a jogtanácsos úr felszólítását

Tisztielettel kérjük azon kedves Tagtársainkat, akik a év január hó 1-én esedékessé vált 1934. évi tagdijaikat még n fizették be, hogy szíveskedjenek azt beküldeni legkésőbb jul hó l-ig. • : i . , : j : ],;

- 43 -

T a g d i j ny u g tázás. ^z E. M. E. titkári hivatalához a következő összegek küldetlek be:

1930. évre 100 lei tagdíjat fizetett: Bartha E. Alba-Iulia.

1931. évre 100 lei tagdíjat fizetett: Solti V. Tarlu gerv, Opiis S. Re-

hea, Fischer P. Moflinul-Mare, Kopos J. Izvorul-Crigului, Mann J. Ludus.

'zes A. Coldáu, Andris M. Almasu, Bers J., br. Kemény J. Branconavegti.

nchs L. Devá (50.—), Tőkés J. Clu;, Szakáll F. Marghita, Schilli I. Sácueri,

ikáts K. Sighigoara, Thiry J. Frumo isa, Szabó N. n ; Sebig, Baric B. Imeni.

1932. évre 100 lei tagdíjat fizetett: Marianum Cluj, Verzea I. Valea

ngé, Solti V. Tárlungeni, Opris S. Resighea, Nagy M. Radegti, Kábán J.

íj, Fogarassy K. Aiud (50.—), dr. Foszló B. Filia, Kassai E. Odorheiu,

ízes A. Coldáu, Simonffy J. Turda, Alebit L. Filia, br. Kemény J., Bors J.

incovanegti, Gebe Fügi J. Sávádisla, Kunchs L. Déva (50.—), ifj. László

Forteni, MuranszVy A. Aghirjs, Pohl B Cluj, Papp G. Cluj, Szőnyí G. Ce-

;a de balta, Gáspár J. Covasna, ifj. Andris V. Almag, László Gy. Valea

ngS (50.—), Rédl J. Marghita, Schilli I. ' acueni, Thiry J. Frumoasa. Var-

isi J. Alungeni, Szabó N.-né Sebig, Kovécs A. Suseni, Szász F. Covasna

Lázár D. Martineni.

1933. évre 100 lei tagdijat fizetett; Marianum Cluj, Verzea J. Valea'

nga, Tólh K. Cluj, Szabó D. Cernatul de ;us, Sisak P. Nevrince, Solti V.

rlungeni, Nagy M. Rádegti, Lukác; 0. Sighet, Luther J. Pokliga, Jámbor

Salonta, Jurje S. Baia-Mare, Grela A. Séncraiul de mureg, Floiiska K.

erla, Fogarassy K. Aiud, Fejér D. Tamagfaláu, dr. Fosztó D. Filia, Fried

Vig ul de sus, Chifor J. Cluj, Csut-ik F. Covasna, Goldstein L. Batuta,

nyi J.-né Feliceni, Mózes A. Coldáu, Nagy J. Jigodin, Aszalós S. Cristur

mureg, Biró P. Salard, Szakái K. Apa, Raszga F. Bocga-Romana, Schusz-

R. Dármanegíi, Simonffy J. Turda, Albert L. Filia, Ba'» ó I. Irina, br

meny J., Bors J. Brancovene^ti, Breznoczky J. Abram, Derzsi M. Cristur

ita M. A. Turda, Katona A. Cehalui, Kunchs L. Déva (50), Kiss D. Turda,

[ki Z. Bihor, ifj. Lá<zló J. Forteni, Mátyás Á. Cenes, Ormei J. Doroba !.

pp G. Cluj, Szönyi G. Cetatea de balta, Togyika P. Sebig, gr. Wass B.

linegti, dr. Bruckner A. Cluj, Balogh S. Turda, Finla A. Lupeni, Thiry J.

nmoasa, Vanyasi J. Alungeni, Szabó N.-né Sebig. Szász F. Covasna, Berde

Sft.-Gheorghe, Demeter J. Siclod, dr. Lízár D. Martineni, Sallak J. Satu-

sre, Torockoi Gy. Cluj (60).

1934. évre 100 lej tagdijat fizetett: Marianum Cluj, Gráf L-né Cluj,

abó D. Cernatul de sus, Schicker'e E. Crigeni, Sisák P. Nevrince, Lukács

Sighet, Luther J. Pokliga, Kovács L. Zárnegti, Jámbor J. Salonta, Foga-

>sy K. Aiud (20), Fej r D. Tánagfaláu, dr. Fosztó B. Filia, Chifor J. Cluj,

utak F. Covasna (25), Nagy I. Jigodin, Szigethy A., Sz rgely J. Aiud, Fó-

igy K. Ciucea, Benedekné Chepet (50), Bultinger Á. Ciuj. br. Kemény J.,

»rj J. Btancovánegli, Breznoczky J. Abram, Finta M. A. Turda, Hajas A.

mcota, Kuki Z. Bihor, Molnár E. Ludug, Szcnyi G. Cetatea de balta, Vósár-

ilyi A. Aiud, Bencédy D. Torockó, Ács E. Apateu, Bjnyász L. Suseni,

llogh S. Turda, Schumacker V. I upeni, Szurdoki Krecs K. Sibiu, Szendrei

Ghidfaláu, Thiry J. Frumoasa (100 lei 1935. évre is), Verga D. Ghind&ri,

azsos S. Baia-Mare, Demeter J. Siclod.

KÜLÖNFÉLÉK.

Olvasóinknak, munkatársa-]

inknak boldog húsvéti ünnepet

kívánunk.

Megöltek a méhek két lovat. Különös szerencsétlenség tőr-lén t a vasmegyei Alsószeloste községben. Egyik odavaló gaz-dának a móhoi megölték a gazda lovait; feleségét és kocsisát pe-dig olyan súlyosan összeszurkál-ták, hogy kórliáízba kellett szál-lítani. Kondor Ferenc alsósze-lestei jómódú gazdának a sze-kere kint jár t a földeken. A dél-utáni órákban Varga János ko-csis hazahajtotta a lovakat. Be-állt az udvarra, de nem a szo-kott helyre, hanem attól távo-labb, ahol a gazdának mintegy 60 kaptáros méhese van. A sze-kér közvetlenül a méhes mellett állatit meg és. ettől a méhek meg-riadtak. Először csak egy kap-tár méh vonult ki, de hamaro-san kint volt valamennyi. Való-ságos méhfelhő takarta el az udvart. A méhek azonban neki-estek alovaknak és valósággal elborították a két szerencsétlen állatot. Amikor a kocsis látta a veszedelmet, ostorával i gyeke-zett elhessegetni a méheket. Ez volt a veszte, mert a méhek őt is megtámadták. Hiába csapko-dott össze-vissza, a,méhek annál jobban ellepték. iíongos kiálto-

zásokkal rohant be a,házba,

a gazda felesége tartózke

Kondomé, mikor látta a v

dehnet, kirohant ós puszta

zel akarta a már rettenel

nyerítő lovakat megtisztíts

méhektől. A méhek őt is •

támadták. Össze-vissza szu:

ták, ugy, hogy az asszony

liicletlünül esett össze. A i

zajra és kiáltozásra előkeri

a szomszédok, akik azután i

nehezen megszabadították a

rencsétlen asszonyt rette]

helyzetéből. A két lovon i

kan. már nem tudtak segi

A lovak eltépték kötelékeik

megvadulva rohantak az u

ron körbe, amíg össze nen

tek. A méhek még akkor is

tok a két lovat, amikor má

utolsókat rúgták. A tiann

ebből az, hogy izzadt lova

a méhes közelébe hajtani

szabad.

A méhészek részére engedélj

adómentes cukor a lapunk mull

mában közölt feltételek mellett SÍ

hető be a vármegyei mezőgazd

kamaráknál. A kolozsmegyei ka

eddig kristálycukrot osztott ki és 6 10 ig dől el, hogy barna cukrot hoz

Erre vonatkozólag az érdeklődőkr

postabélyeg beküldése ellenébe:

Erdélyrészi Méhész Egyesület t

hivatala készséggel megadja a vá

Apróhirdetések. Garantált tiszta méhviaszból hengerprésen előállított Mülép 1

hafó Szurdoki Krcs Kornél méhészelében, bármily méretű nagyságban. : kiló éra 150 lei. Salakmentes tiszta méhviaszt elfogadok átdolgozás vé 25 százalék levonással. Szurdoki Krcs Kornél méhészete, Sibiu, Poplí heide-Calea Poplacei 14. — Veszek garantált tiszta méhviaszt, minta kii sét és árajánlatot kérek.

ív omaloll a Minerva R.-T. könyvnyomdai műintézelében Clui, Sir. Báron L. Pop 5.