tóth krisztina-vonalkód

75

Upload: brege

Post on 20-Dec-2015

140 views

Category:

Documents


13 download

DESCRIPTION

Ha fölfeslik is, valahol azért mégiscsak törvények szövedéke a világ, olykor átláthatatlan, vagy a hajnali derengésben pókfonálként felcsillanó összefüggések hálója: a szálak vége az idő más-más zugába kötve. Ezekbe a zugokba pillanthatunk bele Tóth Krisztina novelláin keresztül. Kohósalak és melegpadló, hangyatérkép és hokikori, sörösdobozok a szekrénysoron. Kádár-kor és jelenkor. Mindnyájunk gyerekkora, kamaszkora, felnőttkora. Az ott rejtőző tárgyak és érzések szorongáshálója rajzolódik ki a Vonalkód lapjain – ez segít bennünket emlékezni és megérteni a hátrahagyott időt, megtapasztalni a változásban a változatlanságot. Tóth Krisztina, akit eddig költőként tisztelhettünk, a Vonalkóddal mutatkozik be prózaíróként. Történetei a legjobb novellisták közé emelik.

TRANSCRIPT

Page 1: Tóth Krisztina-Vonalkód
Page 2: Tóth Krisztina-Vonalkód

TóthKrisztinaVONALKÓD

–tizenöttörténet–

©TóthKrisztina,2006AborítóTomokoYonedafotójának

felhasználásávalkészült

Page 3: Tóth Krisztina-Vonalkód

Lakatlanember(Határvonal)

Úgyvolt,hogymárcsütörtökön lemegyek,deaztánnemértemrá.VasárnaputaztamcsakKecske-métre,túlkésőn.Nemvoltidőelköszönnitőle.Amikormegérkeztem,négyenálldogáltakatestmellett.Fülledtnyárvolt,mégsenyitottákkiaszobaablakát,minthaegymáselőttisszégyelltékvolnaazéme-lyítőszagot,amincsakrontottakonyhábólbeáramlólangyospára.Zavartannéztemőt,azontűnődtem,hogyahalottakmennyirehasonlítanakegymásra,mégígy,köz-

vetlenahalálutánis,nembeszélveakésőbbiekről.Érdekes,nemtudomfölidézniafájdalmat,ahogyanazt az akkor halaszthatatlannak tűnő ügyet se, amimiatt elkéstem.Csak a feszengésre emlékszem, asuta toporgásra a megrendült, hallgatag rokonok mögött. Ugyanabban a testhelyzetben álltam, elölösszefogottkézzel,ürestekintettel,akárvalamiünnepiszónoklatalatt,mintgyerekkorombanakisföld-alattiperonján,amikorasárgaarcú,halottnénitvégigfektettékapadon.Azegynénivolt,ezmegegybácsi.Vagyismostmársenki,lakatlanház,üresbáb:alélekhajlékábatértmeg.Hatvanévkorkülönbségvoltköztünk.Amikor legutoljáraélve láttam,háromhéttelamegkésettés

egybenutolsólátogatáselőtt,máraligtudottbeszélni.Érdekes,minthaazővontatott,aztánfelgyorsulóleépülésévelaházban,akertbenismegjelentvolnaabomlás.Ugyanúgyálltakacsipketerítőkazaszta-lokon,ugyanúgyvoltkitámasztvaabejáratiajtóapirosramázolthokedlivel,mégismegváltozottvala-mi,másvoltazérkezésésindulástapintatoskoreográfiája,azételekíze,azevőeszközökfémhajlataibankoszülepedettmeg,aszobákbanpedigvalamifurcsaszag.Főlegazövében.Egymagasítható,fémvá-zaságyonfeküdtkockáspléddelbetakarva.Meglepődtem,hogymilyenkicsiatest,milyenszilánkosanélesekakontúrjai,abeszédeviszontéppenellenkezőleg,puhaésomlatag,minthaaszavakelvesztettékvolnakörvonalaikat:szintecsakatekintetévelkommunikált,ahatalmasranőtt,kékencsillogó,nedvesszemével.–Meddigmarad?Végremegértettem,hogymitkérdez.Nemakartamközelebbhajolni,mertzavartagyógyszerekésa

hintőporszaga,aszájasarkábanalepedék,nemakartamközelrőllátniabőrénátderengőkoponyát.–Nemtudokmaradni–ráztamafejem.Lehunytaaszemét,minthatűnődneaválaszon.Sohanemmaradtam,mindigreggelmentem,ésjöt-

temhaza az esti vonattal, nemértettemhát, hogymiért kérdezi.Minthanem tudná, hogyvisszakellmennem.Aztánváratlanulfelnézettésintett,hogyhajoljakközelebb.Fölemelkedtemaszékről,odatartottama

fülemaszájához.Egészenvalószínűtlenvolt,amithallottam.Előszörcsakamondatritmusátérzékel-tem,valamiolyasmit,hogy„takarjonbeengem”,deaztánahogyazarcáranéztemésmegláttamatekin-tetét,hirtelenfelfogtam,hogyténylegaztmondta,amithallottam.Csókoljonmegengem.Kényelmetlenpózban,meggörnyedveálltamfelette,miközbenőfélkézzel,sóváréstúlvilágierővel

szorítottaazalkaromat.Fölegyenesedtem,lefejtettemakezét,visszaültem.Válasznélkül,mintakinemhallottsemmit.Hatvanévvoltköztünk,anagyapámlehetettvolna.Bizonyosértelembenazisvolt:hallgattamatör-

téneteit,csodáltamaképeit,lestemadicséretét.Mostmegrémülten,szégyenkezveültemmelletteésbá-multamkiazablakon.Jézusom,mitakar.Húszévesvoltam,tudatlan,gőgösfél-felnőtt.Nemértettem,hogymitvár,hogybúcsúcsókotszeretne,hogyaperononállunkésőpercekmúlvaindul,hogynema

Page 4: Tóth Krisztina-Vonalkód

nőtől, nem tőlemakarő egy csókot, hanemaz élőtől, a halálbakészülő szeretnekapni valamivégsőajándékot,valamicsodálatosanlehetetlent–történetesenéppentőlem.KözbenbejöttEditnéni.Megpaskolgattaafejekörülapárnát,följebbhúztaatakarót,megkérdezte,

nenyisson-eablakot.Babuskám,ígyszólítottaazöreget,aminekemkorábbanisbizarrvolt,mostmegegyenesenkínos,merthafeleségkéntővoltazanyjaennekabetegésöregkistestnek,akkorugyankilehettemén.Feszengtem,mintakitrajtakaptak.Kevés tudásomvoltazegyüvé tartozásról,mégkeve-sebbazelszakadásról,ahhozlegalábbistúlkevés,hogymegsejthessem,őisugyanaztszeretné,mintaférje,hogyőkréges-régegyazonemberkéttestben,csakazegyikmostottmaradfekve,amásikmegkimegyazebédlőbe,hogymegterítsenéskirakjaagőzölgőlevest.Hallgatagon kanalaztunk.Amint a tányéromba néztem, rögtön észrevettem, hogybaj van.Denem

mertemszólni,egyszerűennemlehetett.Kiütöttaverejtékahomlokomon,egyreerősebbenémelyegteméspróbáltamúgyszűrnialevest,hogyafelszínenúszóaprókisférgekazörvénylésselkívülkerüljenekakanálon.Nemment,mindigmaradtegy-egy,ujjalpedigkínoslettvolnakihalászniőket.Úristen.–Nemízlik,angyalom?Aztáncsakarraemlékszem,hogykeresemavécélehúzót,nézemacsészébenasárgásvízkőcsíkotés

próbálomkiöklendeznimagambólahalált,agyógynövény-éshúslevesszagot,hogyhomlokomatafal-naktámasztvakiszólok,semmibaj,ténylegsemmi,biztosakoraikelésmegazutazás.Aztánegymásikmosdóbanállok,szembenvelemegykerek,fehérkeretestükör,ebbennézemtizenöt

évvelidősebbarcomat,ahogyleengedemlassanatörölközőt.Harmincötévesvagyok,valamittudokaszületésről,ahalálrólmégmindigijesztőenkeveset,mostlegalábbiseztérzem,ezértkelletthidegvízzelmegmosnomazarcomat:hogynesírjak.Meghaltegybarátom.Sokáraésnehezenhaltmeg,egyrekisebblett,miközbenamellettemnövekvőgyerekegyrenagyobb.Nemmegírniapelenkás,kicsialsótestet.Mostodaátfekszikaszobában,melletteülaszerelme,illetveaszerelmei,ottülnekésfogjákakezét,

simogatjákahomlokát.Visszamegyeka franciaágyhoz,abaloldali lánysír.Leülök,nézek,belülbú-csúzkodom.A lánymutatja,hogyfogjamcsakmeg,márhidegakeze,deahónaalattmeleg,ottmégfészkelalélek,ottvanvégsőmenedéke,onnantávoziklegutoljára.Ottvanhonn.Éstényleg,otttartomakezem,gyengéden,minthacsakegyalvótülnénkkörülmihárman,pedigazalvótestlakatlan,alélekhajlékábatértmeg.Nemvoltköztünkkorkülönbség,akárénislehettemvolna,pedigénélek,pedigénélek,vanegyfiam,vanegyfiam,vanegyfiam. Négyéves.Leguggolokhozzá,úgyhallgatom,amitmond.Valamiértmindiglakatlanembernekhívja

ahajléktalanokat.Reggelenként,amikormegyünkátaBlahaLujzatérialuljárón,néziakartonpapíronszuszogó,meggyötört,büdöstesteket.Látomrajta,hogyfájneki,hogynemtartjarendjénvalónak,nohaalátványrészeazéletének,annyira,hogyaházunkközelébenreggelentekukázóRobivalrendremegisállunkbeszélgetni.–Miértlakatlan?–kérdezem.Azaluljáróbantömegvan,guggolokelőtte,majdnemelsodornakminket.Gondolkozik.–Mertnincsennekilakatja–feleli.Értem.Fölállok,megyünktovább.Nincsennekilakatja,nincs,amitlelakatoljon,vagyisnincsajtaja

sem,következésképpházasem,amelyenazanincs-ajtónyílhatna.Nembiztos,hogyafiamígyérti,denemakartöbbetbeszélniadologról,lakataszáján.Babuskám.MindenreggeltalálkozunkRobival,nyolckörülakonténereknélmunkálkodik.Robikerekesszékkel

jár,ezzellavírozodaakonténerekszéléhez,aztánamikorelégközelért,akkorelőrelendül,feltoljaate-tőt,éskétizmoskarjávalcsimpaszkodvakihúzzamagátaszékből.Robinakugyanisnincslába.A válla

Page 5: Tóth Krisztina-Vonalkód

gigászianszéles,félkarjávalmegkapaszkodikakonténerszélében,amásikkalturkál.Amittalál,aztkí-vülredobálja,aztánkésőbbegybottalszéttúrjaakupacotésellenőrzi,van-ebennevalamihasználható.Egy-kétpercigszokottígyfüggeszkedni,utánakimerültenvisszahuppanaszékbe,akarjaremeg.Ami-korkiemelimagát, időnkéntkivillanakét lábcsonk.A nadrághátulja foltos,nyilvánnemmindig tudidőbenlemászni.Egyszernyáron,amikoratakarítókimostaakonténereketésnyitotttetővelszáradtak,vittemkiamacskaalmot.A kerekesszékottállt,deRobitnemláttamsehol.Amikorbehajoltam,hirtelenvisszahőköltemanedves,párásbüdöstől.Robiodabentálltakonténerbelsejében,illetveálltvolna,halettvolnamin.Szóvalbentvolt,ésaPlayboyrégiszámaitlapozgatta.Majdnemafejérezúdítottamazalmot.Ijedtenkérdeztem,mitcsinálbent,mirealegtermészetesebbhangon,fölsenézvefelelte,hogyolvas.–Kitudjönni?–kérdeztem.Olyanmegvetőennézettfel,hogybelevörösödtem,főlegmertnemlát-

hattarajtam,deazforgottafejemben,hogygyorsanlekellenefényképezni:Lábatlanemberakukában.Elislehetneittlakni,tettehozzá,miközbenújraazújságotböngészte.Elképzeltem:lakatakonténeren.Mindeznyáronvolt,mosthűvösőszvan,csupalevélajárda.Nézemakocsikerekét,tegnapótavala-

miváltozástörtént.Robiaküllőkreszínes,neonzöldéspinkcipőfűző-darabkákatkötözött,ezekaztánszínes csíkkáolvadnakösszemenetközben.Sokatbíbelődhetett vele,demegérte.A fiamnaknagyontetszik,hosszaninteget.Elköszönökénis,ésközbenRobiarcáragondolok,azarcszínére:hogyannyiraemlékeztetvalakire.Vagyinkábbvalamire.Igen,ezaz,ahalottöregtestre,asárgakoponyára.Robinakkoponyaarcavan,nemsokáramegfoghalni–atélbeálltaelőttbiztosan.PéntekenKecskemétrekellutaznom.Hosszúévekótanemjártamott,miótaazÖregmeghalt,egy-

szersem.A vonatonmégisolyanérzésemvan,minthahozzámennék.Ősziatáj,varjakkeringenek,ködlebegazüresföldekfelett.Azontűnődömaváltakozóbarnákat,szürkéket,avalahonnanelőgomolygósűrűfüstötfigyelve,hogyholvanahatár,van-ehatárvonaléletésnemélet,életéshalálközött,van-eegyetlenmeghatározható sáv, tűnődöm az élőkön és a halottakon, azon, hogy semmit sem tanultam,csaköregedtemévekenát,éshogyhovátűntbelőlemagőg,mimaradtahelyén,miaz,amimégsemváltozott,amitőlmostsecsókolnámmegazútraindulót.Visszafelélekésemadélutánivonatot,órákatkellvárni.Sétálokapályaudvarmellettiparkban,aztán

leülökajátszótéregyikpadjára.Egyfázós,valószínűlegvasárnapiapukafelügyelimelegítőskisfiát,akilankadatlanulhordjaamurvátacsúszdára.Azapaidőnkéntrövidvezényszavakkalutasítjaagyereket,hogyeztnecsinálja,deafiú–azenyémmellehetegyidős–ügyetsevetrá.A férfielfordul,cigarettá-zik,vöröskézfejévelkörbefogjaacigit.Fázom.A gyerekmegunjaacsúszdásjátékot,bemászikaföldönegyszínes,nálakisebbgyerekeknekkitalált

csőbe,ottelidőzikkicsit,aztánkijön.Kezébenegytamponlóg,odavisziazapjának.A férfiingerültenelhajítja,elindulnakhaza.Bemegyekamozaikosváróterembe,mertsötétedik,hidegvan,ésavonatsokárajönmég.Leülökegy

padra,ittlegalábbfűtenek,nézemahirdetményeket.Bebotorkálegymankóshajléktalan,odamegyasa-rokbanállófehérremázolt,billenősszemeteshez,hosszanbámulja.A szemetesoldalánfriss,sablonnalfestettkékfelirat:EzittmárEurópa,ügyeljenarendreésatiszta-

ságra.A hajléktalanlehúzzaasliccétésbelehugyozik,egykicsimelléismegy.Aztánelbiceg,lefekszikasarokbanegypadra,összegömbölyödikéselalszik.Mégmindignagyon fázom, tetű lassanmegyaz idő, olvasni nincskedvem, fáradt vagyok.Lassan

megirigylemtőleapózt,elnyúlokapadonésafejematáskámratévebóbiskolok,fázóskezemetahó-nomaládugva:ottvana legmelegebb.Márvagytízpercefekszünkígy,amikorbelépa terembeegyvasútialkalmazott,kezébennejlonzsák.Alaposankörbenéz,aztánleoltjaaneont.Úgylátszik,nincsittsenki.

Page 6: Tóth Krisztina-Vonalkód
Page 7: Tóth Krisztina-Vonalkód

A tolltartó(Irányvonal)

Azindigókékiskolaköpenyekésindigókékbecsomagoltfüzetekéskönyvekkorábanvoltamgyerek.A hatalmas iskolaépületet mindig betöltötte az ebédlőből felszivárgó főzelékszag, ami elkeveredett atornaterempállottgyerektest-éstornacipőgumi-szagával.A földszintivisszhangos,neonfényeshodályegyébkéntóriásiméreteellenéresetudtakiszolgálniazidejárótöbbszázdiákot:haegyszerretöbbosz-tálynakvolttestnevelésórája,azegyikcsapatmindiglépcsőzött.Azépületjobboldalánlibasorbanfutvafelmentünkamásodikra,majdaszéleséshosszúösszekötőfolyosónátszaladtunkahátsólépcsőhöz,ésabaloldalonismétle.Aztánújra.Hatszor,hétszer,nyolcszor,kilencszer,amígaduplatornaóravégetnemért,amígazegykedvűenfutószürkeműkőlépcsőfokaicsípősizzadságtólelhomályosulószemünkelőttösszenemfolytakegyetlenvégtelenmozgólépcsővé.A köröketazújraésújrafeltűnőmintákéskopásokjelezték,hat,hét,nyolc,kilenc,hatodszorralátomahasadékot,hetedszerjönaleváltsarkúfok,nyolcadszorakutyafej,kilencedszerabölcsőformakiöblösödés.A felsőemeletenahátsó lépcsőelőttmegtorpanvamindenkipihenhetettpármásodpercet,sípolvafújtattakmégalegjobbfutókis,atizedikkörnél pedig már senki se simogatta meg Nógrádi Sándor bronzfejének kifényesedett búbját, amelyegyébkéntolyannyirakézreesettafordulóban.A végénfelsorakoztunkazudvaron,osztályvigyázz.Kivörösödöttcombok,szederjesrepirultarcok,

lecsúszott zoknik.A lányokazoldalukat fogták, a fiúkkáromkodtak, aGulyásabetonraköpött. Iga-zodj,egyvonalbasorolódottacipőkgumiorraakétnagygesztenyefaközött.Egészségetekre.Pihenj,oszolj.A jobboldali,ebédlőfeléesőfagyökereifelnyomtákaburkolatot,arepedésekbenmegtelepedettpár

szálfű,szünetbenazzalpiszkálgattamahangyákat.IttesetteltavalyaRudas.Fogóztunk,rohangáltunkaméterestörzskörül,aztánénátfutottamatúlsóoldalra,aholamagastéglafalfölöttaszomszédbérházgangjáralehetettlátni.RudasRolandkibukkantafamögül,ruhájátgyerekkezekpróbáltákelérni,deőmeglódultéshirtelenkanyarraliránytakartváltani,amikoregyensúlyátvesztvevégigvágódottaföldön.Rögtönfelállt,hátranézettésközbenminthanevetettvolna,szétnyíltaszája,deaztánmesszirőlislátha-tó volt, ahogy hirtelen elönti az arcát a vér.Döbbenten bámultam, egyre többen gyűltek köré, papírzsebkendőtnyújtottakneki,őmegaszáját fogvahajlongott:úgyfigyeltemazsibongó jelenetet,mintvalami lassított némafilmet, amelynekvalamivéletlen folytán azösszes szereplőjét ismerem.A letörtfoghelyérekésőbbegynagy,sárgás,gyerekfogaihozegyáltalánnemillőkoronakerült.Amikorfelnőtt-kéntegyszerösszetalálkoztamvele,fürkészvekerestemazarcábanagyerekkorunkbólismerősdisszo-nanciát,hiányzottazaránytalanésfénytelenfog,amiabalesettőlkezdvehozzátartozottamosolyához.KilökteelaRudast?,kérdezteVeranéni.Hirtelenelcsöndesedtünk,húszmegszeppentgyerekbámult

egymásra,hogyakkormostmilesz.Rudasfölemeltevértőléskönnytőlmaszatosarcát,végignézettraj-tunk,tűnődött,ide-odaugráltatekintete,mintmáskorakétszemköztikőfalközöttpattogóbőrfoci.Áll-tunkkörben,a tekintetmégmindigbizonytalanulhintázotta fejek felett, aztánmegállapodott rajtam.Kimerevítettpillanatvolt,farkasszemetnéztünkazüreslevegőnát,ésközbenneméreztemsemmit,ha-csakaztnem,hogyvannaktörténetekésközbenvansors,shogyennekabizonyossorsnakolykorsem-miközesincsmagukhozatörténetekhez,hogyasorsnaksajáttörténeteivannakéssajátideje,shogyezazidőmegállt,csakaszívemdobogerősen,márnemafutástól,nem,inkábbattólavalamitől,amitazelőbb sorsnak neveztem, de amit akkor még sehogyan, inkább csak afféle sejtelem volt, megérzés,amelynemengedteselesütni,seelkapniaszememazalattahosszú,kitartottpillanatalatt.Aztánafe-

Page 8: Tóth Krisztina-Vonalkód

hérgyerekkarváratlanulalevegőbeemelkedettésakézrámmutatott.A nevemethallottam,aztanevet,amireáltalábanfelkellettállnomapadból,kikellettlépnemésanévheztartozótesthangjánmegkellettszólalnom:jelen.Ezhátajelen,ezavalószínűtlenül tágudvaragesztenyefákkalésalevegőnátrámmutatókézzel,anévpedig immárörökreésmegváltoztathatatlanulaztaszemélyt fogja jelölni,akiaRudasRolandotfellökte,akihallgatottmakacsulésegyrecsakaszétfutógyökereketnézte,mertsosetudtaelképzelni,amitbiológiaórán tanultak,hogyafelszínalatta fáknakugyanakkoragyökerükvan,mintmagaakorona.Sosetudtaelképzelnieztatükörvilágot,hogyakártyalapokszimmetriájaszerinthogyanterülszétaföldalattiágbogastelevény,aférgektőléslárváktólhemzsegőtúlvilágiárnyéklomb.A névheztartozótestkésőbbishallgatott,atanárikérdésekremegátalkodottcsönddelésrezzenéstelen,ürestekintettelválaszolt,anevétpedigolyanrendetlenülésfeledékenyenkezdteviselni,mintakardi-gántéstornazsákot,amelyeketminduntalanottfelejtettvalahol.Szereplőjelettannakaziskolaudvaronlátott fura filmnek,amelyetazÉn látott,amelybenŐbűnösnek találtatott, samelyet immárnekem,anévnekkellettfolytatnomazegyformánindigókéknapoksoránát.Énekóránahozzámtartozóneveténekelnikellett.Röhejesnekésmegalázónaktaláltam,semmihan-

gomnemvolt, de elénekeltem,ha szólítottak.Márpedig szólítottak, aSzatmári után énkövetkeztem.A padonegyvonalbanfeküdtegymásonazÖtfokúzeneésaHáromszázharmincháromolvasógyakorlat.Maénekkaripróbalesz,jelentettebeOszibácsi,mindaháromosztályittmarad.Lemegyünkatornate-rembe.A holmijátmindenkiodafenthagyta,bezsúfolódtunkazugrózsámolyokésösszetekertgumiszőnye-

gekközé.Hangoskodtunk,vártunk,voltak,akikelkezdtekabordásfalramászni,valahonnanelőkerültegymedicinlabda is.Készülnünkkellett az évvégiműsorra, akerületi iskolákközülminket ért az amegtiszteltetés,hogyműsortadhattunkaVörösCsillagmozibanakitüntetésekkiosztásaelőtt.Osztályvigyázz!Sorakozó!Ittnemlehetpróbálni,mégiscsakvisszamegyünkaföntiterembe,majdbehozunkatöbbiosztálybólszékeket.Visszaértünk,leültemazegyikhátsópadba.Tömegvolt,negyedóraisbeletelt,amígmindenkibecso-

szogottaszékéveléshelyettalált.Oszibácsianyitottajtóelőttsustorgott,melletteálltMagdinéni,amásikénektanár,megaJanákKingaacéből.Valamiértnemjöttekbe.A Kingátmindenkiismerte,azapukájahíresembervolt,politikus.Sokszoreljöttaziskolánkba,azigazgatónénivelegyüttkoszorúz-tak,aKingánakpedigcsupaolyanholmijavolt,aminálunkazábaniscsakkeveseknek.Voltpéldáulki-jelzőskarórája,illatosradírja,színesműanyagfüzetborítói,amiketazapukájahozottkülföldről.Ésvoltmágnesestolltartója,aminálunkcsakaMártának.A mágnesestolltartóhíreegyébkéntelőbbértelhoz-zánk,mintmagaatolltartó,ésénvalamiértaztképzeltem,hogyazilyentolltartóbamágnesselkellbe-rakniaceruzákat.Denem:amágnesestolltartóegyműanyagdobozkavolt,aminekafedelétkismág-nessel lehetett rögzíteni.Belül apró fakkok voltak, külön a tollnak, külön a ceruzának és a radírnak.A fényesműanyagonfelülegyképvolt,aMártiénegysárgakacsa,aJanákKingáénpedigWaltDisneyHófehérkéjea törpékkel.Ezlehetetlenülszépvolt,pazarulelegáns.Ésahogyanszünetbenelpakoltaacuccait:amikorazőtermükbementünk,hanyagmozdulattalbetetteatollatésrákattintottaatolltartóraafedelet,mintanagyonelegánsfelnőttnők,akikvégtelenbájjalhelyeziknapszemüvegüketvisszaakispirosműbőrtokba.Rózsaszínpapírzsebkendő-tartójaisvolt,abbólvetteelőapapírzsepit,ésperszesző-lőzsírja,amivelszünetbenzsebtükörbenrúzsoztaaszáját.Miértnemjönnekmár.Oszibácsibenézett,azarcaszigorúvolt.Aztánbejötteklibasorban,aKingaa

kéttanárközött,kezébenatáskája.Megálltakelöl,végignéztekaháromosztályon,avigyázz!utánpe-digállvakellettmaradnunk.Hogynagyonkomolydologtörtént.Amimindnyájunkatérint,sajnos.Szomorú,megdöbbentőeset,

amelyetmost,itt,közösenkellmegbeszélnünk,hiszenezaháromötödikesosztályvoltcsakitt,amikor

Page 9: Tóth Krisztina-Vonalkód

levonultunkatornaterembe.A JanákKingánakugyaniseltűntatolltartója.Ellopták.Na,apróbánakannyi.Ültünknémánateremben,Oszibácsivégeláthatatlanritmusbanjártfel-aláés

közbenmagyarázott.A bűnösittülközöttünk.Habevallja,amittett,számíthatatöbbiekmegértéséreésbocsánatára.Mindnyájunknakvannakgyengepillanatai,dekellőönfegyelemmel,önkritikávalésakö-zösségbevetettbizalommalezekakísértéseklegyőzhetők.Mertáltalábantudjuk,miheztartsukmagun-kat.Hogymiazirányvonal.Denéhamégalegfegyelmezettebbtanulóismegtéved.Mindnyájanhibáz-hatunk,agyöngeségönmagábanmégnemmegbocsáthatatlan,haazonbantovábbihazugsággaltetézzükabecstelenséget,örökreeljátszhatjukpajtásainkéstanárainkbizalmát.Hogyősegíthetneisabűnösnek,felajánlhatná,hogymiutánszétoszlottunk,atanáriasztalrategyeatolltartót,deőéppenaztalehetősé-getszeretnéfelkínálniatolvajnak,hogyaközösségtőlnyerjenbűnbocsánatot.Hogymindnyájunkelőttgyakorolhasson önkritikát.Addig innen haza nemmegyünk,mondtaOszi bácsi, amíg a tolltartó előnemkerül.Azénekkaripróbaelmaradt,ültünkacsukottablakokmögött.Egypisszenéstnehalljak!Melyikvolt

az?Nekemvan időm, énmár ebédeltem.Közben elmúlt egyóra, az ebédlőbenott álltak aműanyagkancsókésahűlőleves,mipedighátratettkézzelültünkaterembenésközbenkétszeriskicsöngettek.Helyes,mondtaOszibácsi,haeztakarjátok,ámlegyen.Havalakitudja,hogykiabűnösésfedezi,azmagaisbűntkövetelésméltóaközösségmegvetésére.Énráérek.Maegyébkéntmákos tésztavolt,biztosannemszeretitek.A hatodikosokkintvannakaz

udvaron,tiislemehetnétekfocizni,havégreészretérnétek.Nefirkálgass,mertletörömakezed.Töltő-ceruza?Naeztmostszépenelteszem,majdbizonyítványosztásutánvisszakapod.Nos,vanvalakinekötlete?A JanákKingahátulült,őismegvoltszeppenve,láthatólagbántamárazegésztolltartó-ügyet.A te-

remben fülledt volt a levegő, izzadtunk, egyre többen kéredzkedtek ki pisilni,Oszi bácsi az órájávalmérte,hogykétpercalattvisszaér-eazillető.Táncoltakacsillogóporszemekalevegőben,nézegettema kezemet, a firkákat a padon, a keresztszemes hímzést a függönyön, a sápadtan futó, kevés levelűpletykátafoltoscserépben.Dőltbeamájusiforrófényazablakokon,atúloldaliudvarzsongásaésazutcazajaösszekeveredettafejfájdítóanhosszúbenticsenddel,elviselhetetlenvoltakovácsoltvasvirág-tartó,alemezjátszó-állvány,afeketetábla,elviselhetetlenekvoltakapadlónalinóleumfélméterenkéntismétlődőzöld,amorffigurái,elviselhetetlenvoltajelen,ajövő,amúlt,elénekeltnevemafüzetekvig-nettáján,elviselhetetlenvoltalevegőtlenémelygés,azacskóbafülledttízóraikésaverejtéktőlátitatottnejlonköpenyekszaga,anyolcvangyereklélegzetétőlsúlyos,krétaporos,meleglevegő.Utoljárakérdezem,mondtaOszibácsiésazórájárapillantott.Nemtudtam,hányóralehet,deaztvalahogyéreztem,hogyazidőmegállt,hogysohatöbbénemle-

het visszaforgatni a perceket, hogy valami titokzatos erő az örök jelen terébe zárt bennünket, és hamindeznemisfogalmazódottmegakkorilyenvilágosanegyreelnehezülőfejemben,annyitazértmeg-sejtettem,hogyahozzámtartozónéverő,amelyvégetvethetneennekakimerevítettpillanatnak,hogyazeseményeknagyobbláncolatábanelvészaszemélyjelentősége,hogyakibűnös,azbűnösnekszüle-tett,cselekedeteit tekintveszabadhát,mertbármit tesz is,a történetek térképénmindigegyazonútonhalad úgyis.Hogy akár én is lehettemvolna, ki tudja.Hogy talán valamikor, egymásik történetben,megtettem. Hosszú pillanatnak tűnt, ahogy felállt a hozzám tartozó idegen test a padban, megvárta,amígmindenszemrászegeződik,majdidegenhangomonkimondta,hogyvégrevégetérjenalevegőtlenjelenéshazamehessünk:Énvoltamaz.

Page 10: Tóth Krisztina-Vonalkód

Vaktérkép(Életvonal)

–Melyiketkellnézni–kérdeztemakéttenyeremetegymásmellétéve.–Mittudomén–felelte.–Nézdazt,amelyikhosszabb.Befejezteamosogatást,egyerőteljesmozdulattalkicsavartaaszivacsot,megtörölteakonyharuhában

akezét,kiment.A mosogatóhozléptem,kiakartamvenniegypoharat,deaszáradóedényekpontamá-sikoldalonvoltak,mintahovaénszoktamőketpakolni.Mindenidegesítettebbenakonyhában,mindenfordítvavolt.Anyámbalkezességetüntetőleguraltaazegészlakást.A tűzhelymellettbaloldalonvoltagyufa,amosogatómellettbaloldalonaszivacsésamosogatószer,akonyharuhákszinténbaloldalon,ott,ahovámostisfelakasztottaavizeset,mikorvégzett.Biztos nem fogok sokáig élni. A bal kezemen az életvonal középtájtmegszakad, és lejjebb ugyan

folytatódott,majdnemacsuklómignyúlt,deahiányzórésztalegnagyobbjóindulattalsemlehetettfoly-tonosságnaktekinteni–abarátnőmszerintazazűrolyanvolt,mintegytöbbéveskóma,mintegyzáró-jel,amiutánfolytatódottazélet.A jobbkezemennemvolttörés,viszontazegyenletesenfutóvonaljó-val rövidebbvolt és avégén furcsán szétágazott,mintvalami törötthajszál.Sokat tűnődtemennekaszétágazásnakazüzenetén,hogyakkorkóma,vagyhasadás,éshogypontosanmikor,deanyámsetudtamegmondani,melyikkézazigazi.Azőbaloldalivonalaismegszakadtegyponton:hasonlítottazenyémre.Visszamentemaszobámba,hogyrátérjekarómaikorra.Többmintafeletételmárkivoltdolgozva.

Fülledtmelegvolt,ürescoca-colásflakonokésszétdobáltruhákköztültemaföldön,ésaztpróbálgat-tam,hogyösszetudom-erendeznilábujjalapapírokat,meghogytudok-elapozni.Nemtudtam,begör-csölttőlealábfejem,rákellettállni,hogyelmúljon.Ezvoltazutolsóvizsgám,aztánjöhetettanyár.–Nesírjon,könyörgöm,enneksemmiértelme.A pasast, aki szóbeliztetett, nem ismertem. Előadásra egyébként sem igen jártam, nem érdekelt az

egész.Szerelmesvoltam,untattakazévszámokésavaktérképek,idegenülbolyongtamazegyetemfo-lyosóin,folytoneltévedtem,eltévesztettemazidőpontokat,ésnemértettem,mivégrefolyikezazegész,miértkell tudni,holvoltakhiteleshelyek,merreműködtekreformátusnyomdák,rettegtem,hogyegy-szermajd kiderül, tévedésből vagyok itt, bocsánat, szólnak, fatális félreértés volt. Tanuljunk finnül,mondtaegyőszireggelenabarátnőm,ésbeültünkegyemberhez,akiegyhatujjúsámánkesztyűbenkia-bált,tanuljunkhéberül,mondtaegytélireggelenabarátnőm,ezaz!,ésháromhétigténylegtanultunkis,aztánegytavaszireggelazzalfogadottabüfében,hogytaláltegyelégjólengyelalapozót.Ésnemra-gad?,kérdeztemakávétkavargatva,báráltalábanelégjótapasztalatomvoltalengyelkozmetikumok-kal.Végüllengyelszakosoksemlettünk,maradtmindenarégiben,csakanapokkezdődtekegyreké-sőbb,avégénmáregyáltalánnemjártambeadélelőttiórákra.Demostmégiscsakbekellettvolna jelölniakurvavárosokat.Néztema tussalhúzottvonalakat,az

egyiktalánfolyólehetett,alapaljánkettévált.Lassan,szinteakaratomellenéreindultakelakönnyeim,lecsurogtakazarcomonésapapírrapotyogtak,kerekkisnagyítólencsék,azegyikcseppalattmegvasta-godvakanyargottazafolyó,vagyhatárvonal,vagymittudomén.Leakartamtörölniapapírzsebken-dővel,erremegelmázolódottazegész.Bámultamkiazablakonapasifejemellett,anejlonfüggönyönátlátnilehetettazaraszolóautókat.Harmincas,kicsithegyesorrú,soványembervolt.Hosszú,sárgásujjaivalésbéleltzakójávalboldog-

Page 11: Tóth Krisztina-Vonalkód

talanfiguránaknézettki,biztosszarlehet,tűnődtem,hogyittkellülnievelemamelegben,énvagyokazutolsó,mégannálisutolsóbb,extraidőpont,mármindenkirégnyaral.Mozogaszája,araszolnakazau-tók.Egyszerűenlevettemahangotaképről,csakazablakkeretrekoncentráltam,ésahogylassanelfor-dítottamafejem,azarcaszéleésafülekicsitbelógottmégaképbe.Mégmindigmegőrizteajóindula-tátésanyugalmát,megoldandófeladatnaktekintett,türelmepróbakövének,kénesistenverésnek,melyetalázattalkellkezelni,nemfürkészveasorsakaratát.–Nesírjonmár.Hirtelenvisszajöttahang.–Miértnemválaszol?Néztemrá,minthaénismeglepődnékrajta,hogyottülökabbanalakkozottbútorokkalberendezett

helyiségben, azon a műbőr huzatú széken, aztán váratlanul megszólalt valaki a torkomban, minthaszinkronszínészlennék.Megszólaltésaztmondta:–Éneztazegészetnemakarom.Márafolyosónvoltam,amikormegsejtettemközelségét.Vártrám.Annyiraszerettem,hogybárhol

megéreztemajelenlétét,egyszerűentudtam,hogyottvanvalahol.Megtorpantam,megfordultam,asze-membenézett.–Semmibaj.Nyugi.Majdvisszajösszszeptemberben.Megettemaszendvicset,amithozott,reggelótaálltanejlonban,úgyhogykicsitolyanízelett,mintaz

osztálykirándulásoncipelttízóraiknak.A paprikábólkivágtaazerősrészt.–Finom.Ültünkafolyosónapadon,mintakikvalamivonatravárnak,kimerültneklátszottőis.Anyámnakaztmondtam,hogyhalasztomavizsgát,éshogyelutazunk,majdszeptemberbenutóvizs-

gázom.–Tetudod–mondta.Életembenlegtöbbszöreztaháromfélemondatothallottamtőle:tetudod,énehheznemtudokhozzá-

szólni,szeddösszemagad.A tetudodutánáltalábankövetkezettegydeis,demáratetudodbaisszámtalanfenyegetőészsaroló

árnyalatottudottkeverni,melyekarányátezennevelkedettfülemképesvoltazonnalelemezni,kihallvabelőlealaposnemtetszéstvagykifejezettrosszallást.Hakomolyabbgondvolt,ésennekismertetéseki-csitkifejtősebbresikerült,úgyértem,haanyámnaklekelletttennieegypillanatraazéppenbalkezébentartotttárgyat,úgymintolló,fakanál,esetlegtelefon,akkoráltalábanazhangzottel,hogyénehheznemtudokhozzászólni.Mintegytelevízióskvízjátékban:„Akkormostkövetkezzékasport témaköre.Mondja,asszonyom,

szokott ön sportközvetítéseket nézni? Esetleg együtt otthon, a kedves férjével? Én ehhez nem tudokhozzászólni.Jólgondoljameg,hanem,hátnem,akkorjöjjönajoker-témakör.”A harmadik mondat az volt, hogy szedd össze magad. Mintha egy kisgyereknek szólna, aki már

megintszétdobáltaalegóját:szeddösszemagad.Voltebbenhárítás is(nemazénlegóm,tejátszottálvele)ésfenyegetésis(kifogomdobniazegészet!),devoltbenneszemrehányásis(bezzegnekemsosevoltlegóm).Szeddösszemagad,viddkiaszemetet,ugyanazahangsúly,minthaaztmondaná,nepisz-káldazorrod.–LemegyünkaBalatonra–mondtamanyámnak:nemvártammeg,hogyhozzászóljon.–LemegyünkaBalatonra–mondtaazanyjának.Pontafenekévelálltunkszemben,tulajdonképpen

valahogyafenekéhezbeszéltünk,mertavécétetejénállt,kezébenegytekercsfamintásöntapadótapé-tával.–Menjetek,gyerekek.Úgyisolyandögmelegvan.–És folytatta avécétartályberagasztását,mert-

Page 12: Tóth Krisztina-Vonalkód

hogyaznemillettbeleaképbe.A lakásbanazakkoridivatszerintmindenbarna-fehérvolt,astílbútoro-katbarna-fehércsíkoshuzattalhúztákát,azebédlőbenbarna-drapppárnáksorakoztak,afürdőszobábanadrappkádszélénpedigszinténkisbarnaflakonoksorakoztak,ezekbentartottákasampontmegafür-dőhabot.Deavécétartály,azvalahogynempasszoltaképbe.Most,hogyegyedülmaradtalakásban(aférje,vagyisaszerelmemapjaelőttenéhánynappalbejelentette,hogyelutazikegyedül,tetudod,vála-szoltanekiúgy,hogyhátrasemfordult,csakcsipegette továbbazerkélyenavirágokat),szóvalmost,hogyottmaradtazüreslakásban,átfestetteakaspókatésvettegytekercsöntapadóstapétát.Leszállt,megnéztekintrőlazelőszobábólatartályt.Rettenetesennézettki,atapétaasarkoknálráncot

vetett,ideutólagrakottfelegy-egydarabot,deazmegnemfolytattaazerezetet.–Tökjó–mondtaaszerelmem,énmegirigyeltemeztacsaládot,néztékkettenazanyjávalavécétar-

tályt,apádészresefogjavenni,dehogynem,sokkalszebbígy,messzirőlnemislátszik,hogyráncos.–Menjetek,gyerekek,csakvigyázzatokmagatokra!Feküdtünkanyaralódohossötétjében,ésnéztüka tévét.Azágykörülafalonkörbenszőttesek,az

asztalonfeketekorondivázamegkorondihamutál,ahamutálbanazóvszerpapírja.Harminckétfokvolt,kenegettükegymástanapozásutánitestápolóvalésnéztükatévét.MeghaltKá-

dárJános.Tulajdonképpensajnáltam.Sajnáltam,hogynemfogelhangzanianeveatévéhíradókban,saj-náltam,hogyelfognaktűnniagyerekkorunkdíszletei,hogyelbontottákaKálvintérenapalacsintázó-bódétéshogyegészépülettömböktűnnekel,hogyutcákkanyarodnakmásfelé,hogyazeseményeklán-colatábanvalamikülönös,folytonossággalátnemhidalhatóűrkeletkezik,hogymindenolyanmáslesz,mint ahogymegszoktuk.A Kálvin téri palacsintázóbanmég együtt ültünk, amikormegismerkedtünk:nemsokkalkésőbblebontották.Azotthonosansivárfalakonhirtelenréseknyíltak,arésekenátpedigegyszínesebb, ijesztően ismeretlenvilágra lehetett látni,ahovámégképzeletbensemvoltbejárásunk.Haragudtamanyámékra,haragudtamatanáraimra,haragudtamaSkálaBudapestNagyáruházra,deva-lahogy nem haragudtam Kádár Jánosra, mintha nem lett volna köze a sok egyforma pulóverhez ésmindahhoz,amiazországbanfolyt.MeghaltKádárJános,légyszívestegyélmégegykicsitavállamra,igen,odaoldalra.Azembermin-

digottéglealegjobban.Emlékszem,egykésőbbiévbenugyanígyültvelemegynyaralóbanegymásikférfi,akitszerettem,de

akimárnemszeretett,ésafejemögöttalehalkítotttévébenégettamostarihíd.Hosszanmutattákakor-mányfőarcképét,kétoldaltszemölcsökvoltakazarcán,afarkaskutyáknakszokottilyenlenni,amiénk-nekisvolt.Kádárhalálánakmásnapjánaszerelmemaztmondta,menjünkelvacsorázni.Hogyszeretné,hameg

tudnánkvalamitbeszélni.Úgyérti,elakarmondanivalamit.Szárítottamahajamafürdőszobában,néztemakerek tükörbenaképetés levettemahangot.A he-

gyesorrú,narancssárgahajszárítóúgykörözöttafejemkörül,mintegybábjátékbanasettenkedőróka.„Klipiti-klipiti,éshmm,ezámalakoma,ésakkorhamm,bekapta.Meséljvalamit,Rémuszbácsi!”–Készvagy?Ültünk az étteremben, valahogy furán viselkedett, talán túlságosan udvariasan. Aztán feloldódott,

időnkéntelismosolyodott.A mellettünklevőasztalnálháromfiúült,folyamatosankáromkodtak.Bra-vúrosvolt,ahogyamondatbanmindenszótfasszalhelyettesítettek,miafasztakarazafasz,tudjaafa-szom.Hallgattukőket, aztán elröhögtükmagunkat,alulstilizáltan fogalmaznak, ez jó, ezennevettünkegyideig,aztánváratlanulelkomolyodott,letetteavillát.–Figyelj.Figyeltem.–Éneztazegészetnemakarom.

Page 13: Tóth Krisztina-Vonalkód

–Mit?A villahátávalgépiesennyomkodtamapalacsintátéscsíkokathúztamaszétfolyócsokiból.Kispata-

kokindultakel,kanyarogtakafehértányéron,miez,miez.–Nanesírjmár–mondtaügyetlenül.A csukottvécénültemésahasánakdőlvezokogtam.Nemis

tudom,hogyjutottunkhaza,csakarraahirtelendöbbenetreemlékszemottazétteremben,arra,hogyta-lánnemjólértem,amitmond,talánezmostnemisvelemtörténik,talánezegyfilm,amibenjönapin-cérésemberekülnekkörülöttünk.Mégmindigahasánakdöntöttemafejem,őmegbénán,ritmikusansimogattaazenyémet.Hirtelen

elemeltemazarcomat,velemszembenottvoltVeronikakendője,fölötteamellkasonegyvalószínűtlenBalaton-átúszásfelirat.–Miértnemmondtadelelőbb?–A vizsgákmiatt.–Ésmost?Miafasznakkellettideengemlehozni?!Miértnemvelejöttélle?Miért?Miért?Miért?

Miért?Ehheznemtudokhozzászólni.Nézettelalevegőbe,kiavécéablakon,olyanfigyelemmel,minthalát-

navalamitasötétbenahamisciprusoklombjaközött.Összefontkarralringattammagamavécén,mintakinekahasafáj,őmegálltfölöttem,aztánegyidő

utánmegszólalt:sajnálom.(Sajnálom,deeztalegótmostelviszem.Csakkölcsönbevolt.)Hosszú időre elment a hang, a ringatózás még tartott egy ideig, mintha egy puha, vattával bélelt

edényben ráznának, föl-le, föl-le, mint amikor gyerekkoromban gyógyszeres üvegcsébe gyűjtöttükösszeakaticabogarakat,sóskútbatesznek,onnaniskivesznek,miezafurcsaszag.–Miértnemválaszol?Hallja,amitmondok?Hallottam.Nemválaszoltam.Néztemazorvosfejemellettkiazablakon,majdcsakvégeleszennek

azegésznek.Kéthétvalószerűtlenálom,hangokéspárbeszédekfölöttinémalebegés,gyolcsalagút,föl-lerázkódásazüvegcsefalán,folyóvízvagyok,folyóvízlettem,nincstenger,ahovátartanék.–Hogyérzimagát?Nemszólok,nemérzemmagam,csaknézek.Szünet,süket,hangnélkülisáv,úgykétésfélcentivela

csuklófelett.Megvolt:szóvalmégiscsakabalazérvényes.Nálunk–rajtamkívül–mindenkibalkezes.Anyámazágynálül.Megpróbáljamegfogniakezem,afeléesőt,ajobbakülönbenisbevankötveaz

infúzió.Szeddösszemagad.Nézematakarónaráncokat,nagy,fehérvaktérkép,bekelljelölniavárosokat,devajonhollehetnek.Egyáltalán,milyenországez?

Page 14: Tóth Krisztina-Vonalkód

A kerítés(Vérvonal)

Pizsamábanbotorkáltamle,addigramárapáméklentvoltak.Egyszerrevoltbizarrésijesztő.Álltunk,hunyorogtunkagarázsneonfényébenésnéztükafejet.Mert-

hogycsakegyfejlátszottbelőle,afej,amitamacskaajtónbeerőltetett,mikoracicátüldözte.Ésbefelémégment,dekifelémegakadt,kész:seki,sebe.A fülekörülvéresvoltaszőr.Anyámfogta,kitártaazegyikajtószárnyat,éshátulrólkezdtenyomni.Semmi.Aztángyőzködte,hogycsapjahátraafülét,deebbenahelyzetbenlegfeljebbelőrecsaphattavolna.Addigramáraszomszédokisfölébredtekanyüszí-tésre,kintálltakavillanyfényeserkélyeken.–Nemsajnálodagarázsajtót?Hagydapicsába,osztvágdle!–Úgyérted,afejét?!–Apámdöbbentenfordultahangfelé.A szomszédfürdőköpenybenhunyor-

gott,szerettevolnaalehetőlegrövidebbidőalattmegszüntetniazajt.Azanyámsírvafakadt,lökdöste,rugdostaazajtót,aztánvalamiérthozottegypokrócotésrátekerteakutyára,minthafázna.–Nemlehet,hogyszomjas?–kérdezte.–Hülyefaszkutya.–Apámőrjöngött.Végülabaloldaliszomszéd,nappalasztalos,megjelentegyláncfűrésszel,ésnekiláttak.Anyámabe-

bugyolálttestetszorítottahátulról,énmegbentafejeléguggoltam.Beszéltemhozzá,nyugtatgattam,defölösleges volt, nemhallott akkorra semmit, kifordult szemmel nyüszített, folyt le a betonra a habosnyál.Hajnalvolt,mirevégeztünk.–Kinyíromaztakurvamacskát–kommentáltaapámatörténteket,aláncfűrésztbetetteakazánmel-

lé.A kurvamacskaegyébkéntreggelaszokott időbenjelentkezettanyersmájért,egyidőótacsakazt

evett.Vetettegyközönyösésmegvetőpillantástazéjjelifelforduláskellékeire,afalhoztámasztott,fel-daraboltgarázsajtóraésapokrócra,aztánanyámlábakörültekergőzvevárta,hogyakistányérkoccan-jonakőpadlón.A kutyaviszontnemevett:kétnapigkisejöttazasztalalól.Hozzáselehetettérni,reszketett,azorra

száraz volt, a szeme pedig olajosan csillogott, csak az üresműanyag tálból látszott, hogyvizet azértiszik.Anyámszerintekkorálltmeganövésben–amegrázkódtatástól,ahogymondta.Őszinténszólvanekemelőtteisgyanúsvolt.Németjuhász,díjnyertesszülőktől,ötödikvoltazalom-

ban.Törzskönyvnélkül.A díjnyertesszülőkkölykeösszepisilteakabátomat,amikorhazavittem,hogyaztánakövetkezőkét

hónapbanmegkomolyodvaéserőrekapvarohamosnövekedésnekinduljon–hosszirányban.A lábavi-szontnemnyúlt,azegészkutyakezdettegyolyantacskórahasonlítani,amelyikreaszeszélyestermé-szetegyigazinémetjuhászfejethúzott,afajtáhozképesttúlméretezett,bársonyos,radarformafülekkel.A szomszéditalboltelőttálldogálóalkoholistákhamarmegkedveltékakerítésrácsaiköztkikukucskálóvékonyhangúkölykötésröhögvefelelgettekneki:–Kusslegyenmá’,Denevér!Egyéveskoráraelértevéglegestestmagasságát:lábszárközépignőtt.Származását,minthogyakiváló

vérvonalúszülők tulajdonosasoha többénemjelentmegapiacon, immárörökhomályfedi: tacskók,németjuhászok,vizslákésfoxikkergetikegymástésazálmaikbólfelderengőnyulakatagenetikazize-gő,végtelenmezőin.

Page 15: Tóth Krisztina-Vonalkód

Apámatfolytonkísérgette,ottugráltalábánál,mikorabillegőtalicskávaljöttahátsókertből,vagymikorakupacbahordottavartégette.Pedigafüsttőlfélt,prüszkölveráztaafejét,demikorújabbkörkövetkezett,megintagumicsizmákutánóvakodott.Nyáronegymásmelletthevertek,deakutyaszundikálásközben is fülelt,éshagyanúszajthallott,

hörögverohantakapuhoz,aztándolgavégeztévelvisszaheveredettahasárnyékába.A hasategyébkéntiszonyatoshegekszabdalták,melyeketközépenésamellkasonbenőttugyanakeseszőr,deakuszaút-vonalakígyismesszirőlcsillogtakazizzadságtól.Azegyik,afőösvénykanyarogvafelfutottakulcs-csontig.Háromkeresztútszelteát,egyamellkasnál,egyadombtetején,aköldökfelett,egypedigalul.A hátonisvoltkétóriási,nagyöltésekkelbevarrtlyuk,melyminthaösszefüggésbenálltvolnaaszem-bőlláthatókeresztutakkal.Apámaténmárígyismertemmeg,ezekkelatitokzatosösvényekkel,melyekvalahovámesszire,belülrevezettek,abbaasötétéshallgatagerdőbe,ahonnétsoha,egészgyerekkoromalattegyetlenhangsemszűrődöttki.Mipedignemfirtattuk,honnanhovávezetnekezekazutak,hanemtudomásulvettükamamásik,románhatárfelévezetőjegesúthirtelenkanyarulatát,amiazegykoriköl-csönautótkisodortaésabenneülőketazútpadkáralökte.Habalesetvolt,hátbaleset.Sokszorelkellhe-tettmesélnieezta történetet fiatalon,amikor félmeztelenül fociztaka strandhomokjában.Szintemáruntais,szívesenkitaláltvolnavalamithelyette,dehátezvoltazigazság.Azegykorimeccsekrőlegyébkéntmárcsakazizmosvádliktanúskodtak,ahasazótakikerekedettés

fokozatosannőtt.Apámimádottenni,válogatásésmértéknélkülfaltfelmindent,minthaanagygye-rekkoriéhezésektátongóemlékétpróbálnáeltömni.Ebbennagyonhasonlítottakakutyával,azisrágásnélkül,szempillantásalatttüntetteelafalatokat,éshaszétszórtukazennivalót,hogylassabbanvégez-zen,hegyesorrávalszimatolvaakkorismásodpercekalattfelporszívóztaaterepet.Nyeltmárlekipukkadtlufit,teniszlabda-darabot,műanyagóraszíjatésnejlonzacskótis:ezutóbbitaz

állatorvosnakkellettkioperálniaabélelzáródásos,napokótahányóállatból.Nemcsoda,hanagyempátiával, félrebillentett fejjel figyelteapámat,mikoranyárihőségbenelfo-

gyasztottharmadikadagkáposztaéscsülökutánverejtékezvegörnyedtaföljárókorlátjamellett.Nincssemmibaj,mondtainkábbakutyának,mintanyámnak,merthogymindakettenottálltak,várták,hogymilesz.Aztánvalahogyfölért,lefeküdt,deadélihőségelmúltávalnemkeltföl.Mégestese.Sőt,egyrejobban fázott,bebugyoláltamagát aplédekbeés jajgatott.Anyámcserélgette aborogatást ésközben,mintegypenitenciaként,végtelenhosszan,sóhajtozvasoroltamindazondolgokat,amiketapámnaknemkellettvolnamegennie,hogybenekövetkezzék,ami,mostlám,mégiscsakbekövetkezettésmárréges-régbekövetkezhetettvolna,ésfölemlegetteaszékelykáposztát,avadast,aDezsőékszarborát,miköz-benegyresűrűbbenjárkáltalavórral,mertéjfélkörülmárpercekenbelülmegszáradtapriznicapámon.Azéjszakaközepénfelültésúgydöntött,hogyvégrendelkezniakar,mireanyámfélbeszakítottaahan-gosüvöltésektőlkísértdiktálástéskihívtaamentőket.Azepeműtét jólsikerült.Apámjobbanlett,márcsakazeredményeketkellettmegvárni.A májában

találtakfoltokat,ennekkellettkicsitutánanézni.Talánciszták,majdkiderül.Aztánelteltegyhét,ésazorvosbehívtaanyámat.A hajdanibalesetrőlérdeklődött, apontoskörülményekről.Hogy jó lenne,haanyámelőtudnákeríteniazokatarégipapírokat,mertesetlegújabbbeavatkozásraleszszükség.Anyámabeavatkozásszótólmegrémült, idegességétcsakfokozta,hogyafiatalorvosvégigazarcábanézett,mintharajtaakarnákapnivalamin.A májbantaláltfoltok,úgynézki,mondtakifelémenetazorvos,re-peszdarabok,mire anyám értetlenül nézett vissza, vagy a repesz szót nem tudta hova tenni hirtelen,vagyakkorjöttrá,hogyelfelejtetteátadniazsebébenszorongatottborítékot,ottafolyosónpedigmárnemmerte.Szóvalmegkénekeresniarégizárójelentéseket,mertapámhasábankülönös– ittmegintanyámranézett–összenövésekettaláltak,talántisztábbanlátnánk,haismernénkakörülményeket.Amikorelment,anyámmégüldögéltegyideigafolyosónállóműanyagszékenéscsakutánament

Page 16: Tóth Krisztina-Vonalkód

visszaakórterembe.–Dr.Gyarmathy–mondtaapám–,delehet,hogymárnemisél.Dr.Gyarmathyélt.Egyidősvoltaszázaddal, tehátbővenmegtehettevolna,hogyelőbbtávozik,de

nyolcvanhatéveellenérefehér ingben,zakóban,egyenes tartással jöttkianyámelé,mégcsaknemiscsoszogott.A szenilis,emlékezetkihagyásosöregúrszerepétcsakkésőbb,félórabeszélgetésutánkezd-teeljátszani,anyámszerintnemtúlmeggyőzően.Megtalálnimégkönnyűvolt:Szombathelytotthagyvaegyközelifalubanélt,deavároskábanmégis-

mertékmintkörorvost.Anyáma telefonkönyvbőlnézteki a számot.Ki tudja,mitmondhatott,mivelvetteráaférfit,hogyfogadjaőt.Talánkíváncsivolt,talánmégegyszerazéletbenlátniakarta,hogyahajdanelvarratlanszálmerre futott, talán tudniakartvalamitarrólasorsról,amelynekharmincévvelazelőttakarataellenérekétségbeesettmegfordítójalett.–Nememlékszem–mondta.–Sajnálom,asszonyom,denememlékszem.Pedigtisztánemlékezettarraazéjszakára,évekigálmodottvele,ésvalahányszorkéseijárókelőklép-

teithallottakintajárdán,vagyéjszakahívtáktelefonon,mindigbelényilallt,hogyezaz,atörténetfoly-tatódik,mert tudta,hogyatörténetekneksohanincsvégük,csakabbamaradnak,meghúzzákmagukat,mintalappangóbetegségek,hogyaztánegyszercsakfeltámadjanakésmásutt,másholkezdjenekhaso-gatni,burjánzani,nyilallni;hogynemzedékekenátmesélődikafájdalom,ésőolyankormegtudjane-vezni ugyanabetegségetmagát, orvosolhatja akiújult bajt, de avándorló történetekkelmit kezdjen;ahogyittezazasszonyisatörténetével,ugyanmihezkezdjenővele.Hetenvoltak,háromfelnőtt,négygyerek.Apámakkor tizennégyvolt,amásikháromnálaegy-két

évvelidősebb.Deeznemlátszott,mertotthonmindigővoltanagyfiú,nekikellettvigyázniakétki-sebbre, ezért idővel hozzáöregedett a szerepéhez.Magas is volt, nem lógott ki a nagyokközül, talánnemistudták,hogyfiatalabbnáluk.Azöccsétisvinniakarta,deazpontinduláselőttágynakesett,vér-hast kapott. Valamit összeevett,mondta az anyja, ami elég valószínű volt, valamitmindig próbáltakösszeenni,otthonugyanisnemigenvoltmit.Régen,aháborúutánazapácáknállaktak,amamaottmo-sottfel,deaztánamikoralegkisebbmegszületett,onnaniskitettékőket,ésegyrégi,fűtetlenműhely-benhúztákmegmagukat.Celldömölkönvoltakugyanrokonok,deazokmagukiséheztek,nemszíve-senfogadtakvolnabemégháromgyereketanyakukra.Végülmégisodahurcolkodtakle,hogyhana-gyonnagybajvan, legyen legalábbvalaki ismerős.Apámakkoribanhallottaahaveroktól,akikkelazüzembejártakforgácsotsöprögetni,hogydobbantanikell,mertott,Nyugatonvanatuti.A zavarosidő-szakotvégigotthonvészeltékát, amamanemigenértette,hogymi folyik, elég régennemértettmársemmit,agyáramentasoksírás,nagykondérbanfőzteababotésüvöltözöttagyerekekkel.Elegüklettperszeafiúknak,éselishatározták,hogyakkorőkelmennek,akétnagyobbnekivágott

volnaahatárnak,haközbenemjönavérhas:ígycsakapámindult,egyedül.Nagykölkedrőlmentekvol-naátEberauba,ígyvoltmegbeszélve,otttalálkoznakatöbbiekkel.AzorvostRádóconhajnalbanriasztották.Nemfalubeliekvoltak,kiabáltak,vertékazablakot.Hogy

éjjelkettőtájbanlövöldözésreébredtek,desenkisemertkimenni,mondták.Vártakcsöndbenaházak-ban, sugdolóztak, találgattak, imádkoztak, aztán a reggeli szürkületben a férfiak felöltöztek éskióva-kodtakahatárba.Hétembervolt,mindfiatalok,környékbeliek.Egyikseéltmár,csakaderesföldönhúzódóvércsík

jelezte,hogyazegyikelindultvolnamégvalahová,talánhaza,visszafelé,átaföldeken–csöndbenfe-küdtekmind,kihason,kihanyatt,ruhájukatbelepteakorahajnalidér.A férfiaknemszitkozódtak,nemtalálgattak,defurcsamódonmégazutánukmerészkedőpárasszonysesiránkozott:halkan,rövidmon-datokbanbeszéltmindenki.Jöttakocsi,felpakoltákahalottakat.Ésmikormárakocsinvoltak–eztaszentpéterfaipékmesélte,akikésőbbannyiravertehajnalbanadoktorablakát–,akkorazegyikkicsikét

Page 17: Tóth Krisztina-Vonalkód

megmozdult.Ezthoztákmostide,miutánatöbbitleraktákottbennafaluban,idehozták,hogycsináljonmárvalamitadoktorúr,háthavanmégbenneélet.Azemberekenhirtelentörtkiakétségbeesésésadüh,amihirtelenazorvosellenlátszottfordulni,

minthaőlenneennekazegésznekazoka,azokaszemetek,mondogatták,deközbenráisolyangyilkospillantásokatvetettek,hogyszintefélnikezdettatülekedő,csizmásférfiaktól.A gyerekelégrosszulnézettki,devoltpulzusa.A nyárikonyhábavitték,szivárgottaszájábólavér,

pettyekethagyottabejáratikövönésabelsőudvaron.A szomszédablakokbankigyulladtakalámpák,deezzelmostnemlehetetttörődni,acsoportelcsöndesedvevártaanyárikonyhaajtajaelőtt,hogymilesz.Aztán a doktor behívott egy férfit, és kettenbecipelték a testet a házba.Megkölloperálni, jöttvisszakésőbbegyasszonyahírrel.Azoperációodabentzajlottazebédlőasztalon.A fiútnégygolyótaláltael,kettőahátánjöttki,kettő

pedigbentmaradt.Eztakettőtkellettmegtalálniottazebédlőirézcsillárésabeköszönőhajnalgyérfé-nyében,eszközökésidőhíján,mertidőnemvolt,márígyistúlkésőnértekide.Reggelkilencrevégez-tek.Dr.Gyarmathyekkorlépettkiazudvarraésnézettvégigavárakozókon,minthacsakmostfedeznéfel,hogyidegenekücsörögnekafaltövében.–Menjenekhazaemberek,menjenek–mondta,ésmégaztishozzáakartatenni,ahogyszokta,hogy

mindenrendbenlesz,denemtette,mertmagasehitte.–Nemkéneszólniazanyjának?–kérdezteazegyikasszony,deazorvoscsaklegyintett,aztántessé-

kelteőketkifelé.Apámazoperációutánbelázasodott,azorvosszerintcsoda,hogynemhaltbeleaseblázba.Aztánát-

vittékdr.Gyarmathynővéréhez,aholháromhétig„rokonfiúként”feküdt,miközbenamamavégigazthitte,hogyPestre szökött,ésarrakészült,hogykitekerianyakát,haeccőelőgyün.Dr.Gyarmathynememlékezettakésőbbkiállítottpapírokrasem,magaanévsemmondottnekisemmit,nem,ezvala-mitévedés,bizonygatta,miközbenanyámatkísérteki,tudja,olyanrégenvolt,segíteneő,hatudna.Az-tánmikorakapunyikordult,hirtelenmégegyszeranyámranézettésaztmondta:–Neharagudjon.Félek–aztánelfordítottaakulcsot.A papíroktehátnemlettekmeg,aszigorúdiétávalviszont–egyelőre,ahogymondták–elkerülhető

voltazújabboperáció.Apámotthontéblábolt,emelnienemvoltszabadésahogyteltekahetek,egyrenehezebbenviselteatétlenséget.Elhatározta,hogyvégremegcsináltatjaakerítést.Nemcsakazért,mertakutyaállandóanottkuksoltésaziskolábólhazatérőgyerekekmellettazottácsorgó,italboltelőtthan-goskodó trógerek is állandóan etették (egyszermégmegmérgeziknekem, sóhajtozott anyám), hanemmertabokroktövébenállandóanféldecisüvegeket,eldobottcsokipapírokattalált,éskülönbenis,mon-dogatta,nemkellidemindenkinekbefelebámulni.Nemmozi.Nagy, erős kőkerítést képzelt el lécbetétekkel: két méter magasat. Anyám ellenkezett, hogy olyan

lesz,mintegyvár,márcsakegyárokkéneelébe,deapámatnemlehetettmeggyőzni,ésakészülődés,tervezgetésolyanrégnemlátott izgalommal töltötteel,hogyszintemegfelejtkezettadiétárólmegazújonnanbevezetettszabályokokoztaegyébszenvedésekről.A kerítésnagyondrágavolt.Drágább,mintamireszámítottunk,éssokkaldrágább,mintamitkitud-

tunkvolnafizetni.Deapámmegmakacsoltamagát,hogynekiolyanleszéskész,kifizeti,senkineszól-jonbele.Tárgyaltavállalkozóval,járkáltak,méregettek,szóbasehoztaazárat,minthanemisszámítana.Csak

legyenjóerős,mondogatta,amivelaztánvégképpkihoztaanyámatasodrából,hogymiaszarnakkellegykerítésnekerősneklennie,hátnemakaridesenkitankkalbejönni,apámmegcsakhallgatottésraj-zolt,anyámatfolytonleintette,hogyebbeaztánténylegnebeszéljenbele.Amikormegjöttek,kitártaadrótfonatos,duplaszárnyúkaput,hogybeengedjeőket.Négyenvoltak:

Page 18: Tóth Krisztina-Vonalkód

hoztakterméskövet,betonkeverőt,lapátokat,kisteherautónzsákokat.Apámnakfurcsavoltugyan,hogyakutyanemugat,ilyenkormindigrászokottrontaniazidegenekre,deaztánnemtörődöttvele,fogtaőisazsákokatéspakolt,minthaelfelejtkezettvolnaatilalmakról.Elmondtanekik,hogyafűrevigyázza-nak,hogykevernihátullehet,hogyatalicskávalinkábbkerüljenekkörbe.A követafaltövébedönthe-tik,avakolatravigyázzanak.A szerszámokatpedig,haesik,mondta,idelehetbetenni.Azzalkitártaazöldgarázsajtót,amielőttkisvércseppekrajzoltakvonalat.A kutyabentfeküdt.–Hátez?–kérdezteazegyikmunkás.–Megdöglött–mondtaapámaföldetbámulva,minthamagánakmagyarázná,amitlát,minthanemis

akarnámegnézni,hogymégmeleg-e,minthanemakarnaveleelrohannivalahová,hogycsináljanakmárvalamit,minthasoseláttavolna,nemisazövélenne,amiénk,minthanemsimogattavolnamégdél-előttisaztakisösszekuporodott,mostmárélettelentestet.–Megdöglött–mondtakimégegyszer,aztánkimentazsákokatcipelni,visszafelébele is lépetta

pöttyökbe.–Nekünkisvoltegy–próbálkozottazegyikmunkás–,mindigelszökött,aztánegyszerelütötteegy

autó.Apámránézett,nemfeleltsemmit.Megfordult,ment,hogymegmutassa,hovaboríthatjákkiahomo-

kot.

Page 19: Tóth Krisztina-Vonalkód

Hangyatérkép(Útvonal)

Nagymamamindigtudta,hogymilyenidőlesz.Néhakisejöttakisházból,csakaderekátlapogatta,feküdtatarkabarka,akörnyékkukáibólösszeguberáltpárnákon,ésnyögdécselt:Gyönahideg.Voltottabban a kisházban minden. A magasra tornyozott, narancssárga műszőrmével letakart ágyon vedlettmackókésfélkarúbabákültek,azegyiknekhiányzottaszeme,amásiknakvalakigolyóstollalsebhelyetrajzoltazarcára.A falakmenténmindenüttkartondobozokálltak,ezekbenagymamaazéjszakaiköruta-konösszeszedettfoszlottanyagokat,ágyneműhuzatokat,rongyokattömtebe,egyrenehezebbenegyéb-ként,úgyhogylassankéntmindentelborítottakaszanaszétheverőruhafoszlányok,függönydarabok.A székeket rég nem lehetett használni, sőt,megtalálni is nehezen, két alaktalan domb jelezte csak,

hogyaszobaközepénvalahalelehetettülni.EgyidőutánSulivalegymadzagotfeszítettekkeresztbeaszobánéserreakasztgattákazújabbszerzeményeket:száradóbanánhéjat,mertazszépencsörög.Lopó-tököt,durcásarcúgömbhalat,újságbólkivágottképetruhacsipesszelfelfogatva.Ésrajzoltakmindenho-vá.Rajzoltakafalra,rajzoltakaféligüres,guberáltfüzetekbe,amelyekreismeretlentanulókneveivol-takfelírva,smelyekneklapjainolykorkiütöttapenész,mertévekótaálltakmárvalamidohospincé-ben,arravárva,hogySuliegyszertelerajzoljaőketmeztelennőkkeléspálmafákkal.Nagymamaavil-lanykapcsolókköré isnevetőemberfejeket rajzolt,a falrapedighosszú,virágzó indákat,színesnövé-nyeket,majmocskákat,nyelvétkiöltőördögöt.Iszonyatosbűzvolt akisházban, többnyire csakaludnihúzódtunkbe,valójábanakertben laktunk,

amelyszintebeláthatatlanul,meredekenfutottlefeléahegyoldalban.Csakazútranemenjélki,mondo-gattainkábbálmatagon,mintszigorúan,minthaezlettvolnaalegfőbbveszélyforrás,sezzelazegyfi-gyelmeztetésselnapokraelisláttavolnanagyanyaiteendőit:Mer’hakimégy,letörömaderekad.Arra,hogynapközbenmitettem,vagymiben jártam,esetleghogymosakodtam-e,nemigenvoltgondja.Őtmagátseláttamsohamosakodni:afejénmindigszíneskendővolt,alábántélen-nyáronpapucs,bokájátpedigállandóannagy,varassebekborították.Néztemalábfejét,amikorSulivalazagyaggödrötásták:hosszú,feketekarmoslábujjaiköztbugyo-

gottfelafakószínűsár.Sulikétnapalattmegépítetteakemencét,attólfogvakitudtukégetni,amitcsi-náltunk.–Sütninemlehetbenne?–kérdeztem.Nagyanyámebbőlvalahogyrájöhetett,hogyéhesva-gyok,mertállávalakertmélyefelébökött:–Egyé’mandulát.Megvanszeder.Suli,azélettársaalig-aligvoltott,néhahetekreeltűnt,aztánmindighozottegyzsákot,amelynektar-

talmátaházoldalábanguggolva szortírozták.Nagymamánakanyámonkívülvoltegymásikgyereke,akiéhenhalt, legalábbisarokonokígymesélték.HogyanyámnakállítólagszületettannakidejénegyRudinevűkisöccse,akikétévesenvérhasbanhaltmeg,mertéhségébenteleettemagátéretlenbarackkal.Sosemertemrákérdezni,rettegtemavérhasszótólésrettegtemnagyanyámidőnkéntimániákusdüh-

kitöréseitőlis,amikorcsapkodvakiabáltabeleátkaitahegyoldalvisszhangoslevegőjébe:Hogyahalálkönyökölnekimindnekaszemin.Egyszertöbbnapraelment.Eszembejutottazanyám,akitvagyháromhetenemláttam,nyilvánvala-

melyiksorostestvéremetmentholtanmegszülni,hogyaztángyorsanelistemesse,éscsakalassanlap-padóhasemlékeztessenabeígértkisbabára.Vagyapám,akiakkoribanahatárszélifalvakatjártaacéllö-völdével,sakiidőnkéntnagyhanggalmegérkezett,hogyaztánugyanolyangyorsanelistűnjönmegint.Ültemakertbenaföldön,éspróbáltaménisbeazonosítaniahangyákútvonalát.NagyanyámésSuli

évekótarajzoltáktérképeiketabábokatcipelőhadseregekről,minthafekete,vonulócsíkokbólakarná-

Page 20: Tóth Krisztina-Vonalkód

nak jövendölni,mintmásokazemberi tenyér rajzolatábólvagyakávézaccból.A térképeketaztánki-rajzszögeztékasufnikülsőfalára,aholugyanvédteőketvalamennyireasárgalemezzelmeghosszabbí-totteresz,mégishullámosodnikezdtekésszínescsíkokatsírtakabeszivárgóesőtől.Ültemaföldön,szedertőlfeketetalpamatnézegettem,ésarragondoltam,elmegyekarokonokhozÚj-

pestre.Tudtamacímüket,csakaztnem,innenfentrőlhogykellodaeljutni.A hegyrőlleérvefelszálltamegyvillamosra,amielvittegynagytérig.Tudtam,hogyonnanbusszalkelltovábbmenni,csakaztnemtudtam,melyikkel.Mindenkitőlaztkérdeztem,hogyazújpestinagyáruházighogyankelleljutni,mertazáruháztólmártudtamazutatazazótalebontotttelepig,aholcsupaföldszintesházsorakozott,saholaföldesudvarokonmindenüttnégy-ötcsaládruháiszáradtak.Hosszúházvoltezis,azudvaronegykeréknélkülivajszínűroncsLadaállt,alegutolsóajtórapedigegytörötttáblavoltakasztva,„köpködnitilos”.Ittkellettkopogni.Későrejártmár,mireodaértem,abuszvégállomásonénvoltamazegyetlenleszálló.Nagyonnagyvoltodabentafüst,legalábbtízemberszorongottaterítettasztalkörül.–A Sanyinaka lánya–mondtaegynő,akikifurakodottértemaszéktámlákmögöttéshátrakísért.

Férfiakénekelteknagyhangon,azegyiknekazvoltazökléretetoválva,hogyErzsi.Váratlanulrámné-zettésbeüvöltöttafüstbe:–Mostazt,hogy„Azénjóapámnálnincsjobbavilágon”.–Belekezdett,anőmegatarkómnálfogvahátrakormányzottakonyhába,ésmegkérdezte:–Ettél?Rágtamacsirkecombot,hallgattamazéneklést.Időnkéntösszekaptak,aztlehetetthinni,hogymind-

jártverekedéslesz,aztánbékésenfolytattákagajdolást.Közbenazegyikaranyfogú,hosszúhajúnőki-jöttésafejemfölöttadogattabeatányérokat.–Te,nézdmár,Ida,milyenennekagyereknekafeje?Napokótaviszketettahajamköztabőr,hamegvakartam,nagy,sárgáslemezekváltakle.A helyükön

varlett,mintamikorazemberlehorzsoljaatérdétvagyakönyökét.Amígkinttovább,egyrehangosabbanfolytamulatozás,akétnőmelegvizettöltöttegyvájdlingba,

ésmegmostákafejem,aztánbedörzsöltékvalamirettenetesbüdössel.Csípteaszemem,devalahogyjóisvolt,alábbhagyottakínzóviszketés,amitől idefele jövetabuszonúgypróbáltamszabadulni,hogynagyanyámfoghíjasfésűjévelkapartamszünetnélkülafejemet.Aztánmegágyaztaknekemakonyhá-banadikón,ésbehajtottákazajtót.Időnkéntbejöttvalaki,időnkétkiment,félálombanmégsokáighall-gattamakintibeszélgetést.–NemabbahaltbeleaRudika.Gyengevolt.Valakielmesélte,hogynagyanyámahalottgyereketfényképeztearavatalonésagyászoló,jajveszé-

kelőrokonoklegnagyobbmegdöbbenéséreszoknyájátfelgyűrveleisguggoltakoporsómellé,denemazért,hogyelbúcsúzzon,vagyhogyegyutolsóanyaicsókotleheljenamegfakultkisarcra,hanemhogyamegfelelőszögbőltudjaelkészíteniaművészinekszántfotót.Ritkavoltakkoribanafényképezőgép,mégseengedteeladni,későbbse,amikormármindenhonnankirúgtákéskikellettköltöznieahegyreakisházba.–Mindigishülyevoltaz–vontaleatanulságotegyrekedthangúember–,aztaSulitmegegyszerúgyiselkapják.Éjjelarraébredtem,hogyelviselhetetlenülviszketavégbelem.Megvakartam,desemmitsehasznált.

Napokótaígyment:hajnalbanfelébresztettaviszketés,aztánnagyanyámhorkolásáthallgatvakínlód-tamazújabb,areggeltájtérkezőálomig.Mostisezvolt,feküdtemegyideigébrenasötétben,hallgat-tamaszobábólbehallatszóhorkolást,aztánelszántammagam,ésazutcárólbeszűrődőgyérfénybenát-lopakodtamaszobába.Odabentsötétebbvolt,a lehúzott redőnymögülbehallatszottegyhajnalibuszhangja.A szanaszéthúzgáltbútorokköztelóvakodtamakinyithatókanapéig,amifelettegynagy,színesMária-képlógottafalon.–Idanéni–suttogtambeleasötétbe.A konyhábanálltunk,nekemvalamiegészenfurcsapóztkellettfölvennem.A bugyimatletolvahajol-

tamelőreésfogtamabokámat,miközbenanagybátyámfeleségefigyelmesenvizsgálgattaavégbele-metakonyhailámpapiszkosfényében.–A kurvaanyjátmindnek,hogyrothadnakiabelük–összegez-te.

Page 21: Tóth Krisztina-Vonalkód

Levágottkésselegykeskenycsíkotamosószappanból,aztánszólt,hogyfeküdjekhasra.–Fájnifog,deezkizavarjaőket.Eztutálják,megafokhagymát.–Aztánakisszappancsíkotfeldugta,mintvalamikúpot.Iszonyatos,kibírhatatlanfájdalmatéreztem,olyat,minttalánsohaéletemben.Hangtalanul,zokogva

fetrengtemadikón,ésbiztosvoltambenne,hogymegfogokhalni,hogyezmostmagaahalál,kiégéselhamvadazösszesbelsőrészem,mintamikorbelecsapvalakibeavillám,bárSulimindigaztkívánta,hogy bárcsak beléütne amennykő.Kiállt a viharba a nagymandulafa alá, nézte a villámokat, nagy-anyámmegbentrőlüvöltöttvele:ezvoltazőjátékuk.Reggelreelmúltafájás,csakkakilninembírtam.Idanéniegycsomóhústmegkrumplitcsomagolt,

Dodóbácsipedig,akinekbevolttörveazorra,mertfiatalonbokszolt,lehajolthozzámésútravalóulkö-zölte:–Monddmeganagyanyádnak,hogypicsánleszrúgva.A Dodóüzeni–tetteméghozzájelentő-ségteljesen,merthozzávoltszokva,hogyÚjpesthatárainbelülezafélmondatmindignagynyomatékotadottaszavainak,ésbiztosvoltbenne,hogyakancsibogárszemébőlsugárzóférfitekintélyalólmégazegyébkéntmindenszempontbóllázadóanyainagyanyámsevonhatjakimagát,nembeszélveanyüzü-ge,lábáthúzóSuliról,akinemistartozottacsaládhoz.Azigazinevétegyébkéntnemistudtuk,állítólagazérthívtákSulinak,mertmindigaziskoláitemle-

gette,hogynekimegvananyolcáltalánosésaszakmunkásis.Hogymivoltaszakmája,arrasosederültfény,mindenesetremesterienrajzoltésőtanítottamegnagyanyámatagyagedényeketkészíteni,ahogykésőbbnekem isőmagyarázta el,hogyankellúgymegdolgozni, átgyúrni azagyagot,hogyseholnemaradjonbennelevegő,mertkülönbenégetésnélszétrobban.Délkörülérkeztemvisszaakisházba.Hűtőszekrénynemvolt,Idanénidobozátletettemafalmellé

azárnyékba,gondoltam,levantakarva,biztosnemjönnekráalegyek.Piszkálgattamkicsitazagyagot,demelegvolt,agödörteljesenbevoltszáradva.Törtempárbarack-

magot,aztánmeguntamaztis,ésfolytattamazelőzőlegelkezdetthangyatérképet.Fülledtforróságültakertre,síkosvoltabőrömaverejtéktől,ahajampedigmégmindigpetróleum-

szagotárasztott.Feküdtemagödörszélénfejemalattazágyrólkihozottmolyospárnávalésnéztemazegyre sötétebb fellegeket. Különös alakzatokban tornyosultak, gomolyogtak, mintha valami erdőtűzfüstjeszálltvolnafelénkavölgyfelől.A hangyákhordtákabábokat,mintakiktudnakvalamit.Voltva-lamihaláloselszántságebbenavonulásban.Haágacskákbólakadálytépítettemeléjük,átmásztakaba-rikádon,éscipeltéktovábbaprópólyásaikatavédettnekképzeltrejtekhelyre.Nemtudni,aszürkületszálltlevagycsakaközelgőviharsötétítetteelazeget,mindenesetreelégké-

sőrejártmár,amikornagyanyámatláttamfelfeléjönniakertaljábólegyikkarjánegyszatyorral,mási-konegyvalószínűtlenülszürkemenyasszonyiruhával.–Elkellettmenjek–mondtafújtatva.Bementakisházba,lepakolt.Óriásidördülésráztamegahe-

gyet,azegetszáraz,élesvillámhasítottaketté.–Ettél?–szóltkiakonyhából,miközbenzörgöttacek-kerébőlelőhúzottzacskókkal.–AzIdaküldöttkaját.–Na–nyugtáztanagymama,ésnemérdeklődött,hogyugyankivelküldte,hanemkíváncsianhajolta

dobozfölé,amineképpakkornyitottamfelatetejét.A csorba tányért,aminahúsokvoltak, teljesenbeleptékahangyák,minthaegypúpozott tálmákot

tettemvolnaazasztalra.Nagyanyámahajaskrumplitfújtaésrázogatta,kintpedigdübörögveelindultazeső,verteahullámpalátésatetőrehordottkátrányoslapokat.–Anyádmegszült–mondta.–Fiú.Úgy-ahogyleráztaahangyákatazegyikcombról,aztánfelémnyújtotta:–Demegholt.Egyé’nekem,mer’gyöngeleszelteis.

Page 22: Tóth Krisztina-Vonalkód

A kastély(Élvonal)

Francibácsimindenévbennyárelejénérkezett. Idénvalamiértkésőbb jött: jócskán júliusközepénjártunkmár, amikor az ütött-kopottMercimegállt a ház előtt.A fekete pudli azonnal kiugrott, jóvalanyám testesunokatestvéreelőtt, akicsaküggyel-bajjal tudottkikászálódni tavalyótamég terebélye-sebbrenőtthasávalavolánmellől.A kutyaazonnalazénvéznakamaszlábszáramhozrohant,átölelte,ésrúzsszerűenelőtekeredőrózsaszínfütyijétazoknimhozdörgölte.–Dzsonicsku,nemmészelonnét!Francibácsikassaivolt,ezértmindentígybecézett.Gyereide,Dzsonicsku.Iddmegamálnicskut,kis-

lyánka.Nemszerettemamálnicskut,aprómagokülepedtekapoháraljára:Francibácsianyjacsinálta,akia

Hernád-partiházalagsorábanlakottegyhomályosésmacskaszagúodúban.HaKassáramentünk,min-diglekellettmennihozzá,hogyörüljön:ilyenkoráporodottsüteményekettettegykistányérra,búcsú-zásnálpedigmagáhozszorítottéssóvár,bütykösujjaivalafejemetsimogatta:Maradjittvelem.Veszeknekedzongorát.Francibácsimostissokajándékothozott:anyámnakcsehüvegeket,nekemmegegyporcelánszelen-

cét,amelynekösszegömbölyödöttcicavoltatetején.RégiségboltjavoltazegyikFőtérhezközeliutcá-ban,akutyaegésznapazüvegajtómögötthevertéslesteajárókelőket.Órákketyegtekazüzletben,kí-naivázák,nippekésezüstképkereteksorakoztakazsúfoltpolcokon.Magyarokkaliskereskedett,rend-szeresenátjártahatáron,hogyáruthozzonésvigyen.Eztet-aztat,mikormit,mondogatta titokzatosanhunyorogva.Csakelnetörjön,ugyika,Dzsonicsku.– Nagyerekek,menjünkbefele.A nálahuszonötévvelfiatalabbMilenamagasvoltésszőke.Áttetszőbőrénátderengőereibennem

folytsemagyar,seszlovák,sezsidóvér,Francibácsipedigéppenaválláigért:nehezentudtukelkép-zelni,mitszeretettazöregen,apámrosszmájúmegjegyzéseszerintnyilvánaztgondolta,hogyabőrealattispénzvan,anyámszerintpedigegyszerűenapapótlékotlátottbenne,amitmegénnemtudtamfel-fogni,hiszensemmiapaitnemtudtamfölfedezniebbenazormótlan,göcögvenevetgélőemberben.Úgyhittem,azapákerősekéssportosak,demindenekelőttjóvalfiatalabbak.Milenáhozazonbansemmiféleironikusmegjegyzésnemértel,hallgatagvolt,szelídésgyönyörű.Csodáltamatisztabőrét,avilágítószőkeségét és titokzatosan sugárzónyugalmát.ÓrákigültFrancibácsimellett anélkül, hogyegyetlenszótszóltvolna,figyelteaszámáraszinteteljesenérthetetlenmagyarbeszédet,időnkéntbelekortyoltapoharábaésmosolygott.Áno,áno.Sajnáltam,hogymostnemjött.ValamiállásinterjúrautazottPozsonyba,úgysefogjamegkapni,ingat-

taafejétFrancibácsi,deháthaddmenjen,no.Szegénykém.Délbennagyvoltaforróság,afelnőttekanappaliban,lehúzottredőnyökmögöttiszogattak.–Kislyánka,gyeremánbekicsikét.Dzsonicsku, lábhoz.Osztmilyen lettabizonyítvány?Hoztál-e

csupaegyest?–kérdeztehunyorgatva.Elsápadtam,hogymostmiez,miafenétakarezekkelazegyesekkel,deaztánanyámranézvehirtelen

eszembejutott,hogyFrancibácsieztmindigösszekeveri,ottnálukazegyesazötös,úgyhogykezdtemmondani,hogyigen,tisztaötöslettem.Meghogykiválóúttörő.Hogyképzeljeel,idénmegkaptamaki-válóúttörőkitüntetéstésmajdmeheteknyaralni,tíznapmúlvaindulokisatáborba–augusztuselejénkezdődik.

Page 23: Tóth Krisztina-Vonalkód

–Nojólvan.–mondtaFrancibácsi.–Azalényeg,hogytanuljál.Ésakkormajdleszbelőledorvos-nő,vagymiténtudom.Mindigígymondta,miténtudom,azistenneknembírtamegjegyezni,hogyhogyankellmondani,de

anyámékatláthatólagezsezavarta,ahogyelnéztékFrancibácsimásidegesítőszokásaitis,példáulazt,hogyvastagéshúsosorrátállandóanszívogatta.–Ésjárol-eadiszkotyékába?–kérdeztemég.Anyámranéztem,minthatőlevárnámaválaszt,deaz-

tánapámfelelt,hogydehogyjárok,mégcsakazkellene,hetedikbendiszkóba.–Noésafiúk?Voltegyszerelmem,egynyolcadikos,akirendszeresenmegvártaziskolaelőtt,denemülhettemfela

Simpsonjára.Féltemazapámtól,nemismertem,úgyhogyabuszmellettjöttmindigmotorral,énmegnéztemkiazablakonésszívetrajzoltamazüvegre.EzperszeegyáltalánnemtartozottFrancibácsira.Kiküldtek,hogycsináljammegakávét,deaztánsokáignemkiabáltakértem,úgyhogyleültemahall-

banésfigyeltem,mitbeszélnek.Előzőlegabácsiarrólmesélt,hogybementvalamipofaazüzletébe,ésaztánújra,egyregyakrabban,ésmindiglevertvalamit,képzeljükel,aztáncsakúgykilépettazajtón.Denemszóltsemmit,vagymiténtudom,mondta,csaknézett,aztánelment.Ültemkintatálcával,csipesszeltoronybaraktamakockacukrokat.–No.Ésakkorottlennvoltunkapincében,ésottengemmegvertek.Deúgymegvertekám,hogyaz

orromonjöttavér,tisztavéresvoltmindenem.Hátgondoltam,tiknemfogtokengemetmegijeszteni.Ésakkorhallottam,hogyezaMilena,hogyőkiabál,mertverikőtetisnagyon.Kérdezemőket,hogyhátmitcsinálnakafeleségemmel.Néznekrám,aztánmegintütnek,erregondolom,mégiscsakmuszájva-gyokmegkérdezni,no.Őkaztnemtudhatták,deéntudtam,hogyterhes,úgyhogymondomnekik,en-gedjékelnekemaMilenát.Háterrenemszóltaksemmit,csakkimentek,osztotthagytakengemetegye-dül.Elteltegyjódarabidő,meginthallottam,hogyaMilenakiabálámnagyon.Aztánakkorvisszajöt-tek,elibémtettekegypapírt,osztmondtákám,hogymindentlehetszépenaláírni,mertakedvesfelesé-ge,ígymondták,akedvesfelesége,márúgyismindentelmondott.Aláírom,osztmehetünkishaza.Hátakkorengemhirtelenvalaminagynyugalomszálltmeg,éstudtam,hogymostmárakármitcsinálhat-nak,mertezeksemmitsetudnak.Blöffölnek.Eztahibátelkövették,értitek:hanemmondják,hogyaMilenamindentbevallott,akkor talánel ishiszemnekik.De ígyrájöttem,hogyezek ittensemmitsetudnak.–Ingattaafejét,szívottegyetazorrán.–Semmitsetudnak.Mer’aMilenaolyantnemcsinál.A toronyhatnálleomlott.Bevittemakávét.–Nyughatol,Dzsonicsku.Ittevan,ne,deneaszőnyegen.Feküdtemaszobámbanazágyonéselképzeltemaszerelmemet,amintverikőtegypincében.Aztán

meghallja,hogykiabálok,ésazőröketfellökvekiront,mindenajtótbelökafolyosónésvégülrámtalál.Ölbevesz,megyünkfölafényre.ÉnvagyokMilena,hosszúszőkehajamvan,ésülökaszerelmemmö-gött amotoron.Nem tudtam, ha két hétre elmegyek táborozni, vajon kibírja-e.Hogy hűséges lesz-eennyi ideig,vagy találmagánakegymásik lányt,egyolyat,akitel tudvinniadombramotorozni,ésakineknemkellsötétedésrehazamenni,akitegészakapuig lehetkísérni.Féltemazaugusztustól,bárFranci bácsi aztmondta, legyek büszke, hogy az élvonalba tartozhatok, és egészen biztosan orvosnőleszmajdbelőlem.Anyámvittkiabuszpályaudvarraakorareggeligyülekezőre.Mivoltunkazelsők,tanácstalanuláll-

tunkabőrönddelahűvösben,deaztánmegjöttarajvezetőésbemutatottatárnokikislánynak,akitgyérhajú,karikásszeműanyukájakísért.Olyanvoltabőrük,mintasütőpapír.Tetszettnekemezanév,ki-csitolyanvolt,mintatitoknok.„Tárnokúr,őfelségeakirályhívatja”–ésatárnoksiet,hogykitárjaapalotaparkranézőablakait.Harminchármanlettünkvolna,denemmindenkijöttabuszhoz,mertvolt,akitaszüleivitteklekocsi-

Page 24: Tóth Krisztina-Vonalkód

val,pedigelőremegmondták,hogyaztnemlehet.Négyóravoltazút,senkinemakarténekelni.Közbenfokozatosanemelkedettahőmérséklet,izzotta

levegő,abusznemtudottátmenniafahídon,melyazországútrólafalubavezetett.Végülatávolbanmegláttukakastélyt.Nemvoltseódonlovagvár,sepazarújsütetűpalota,kiterjedt

épülettömegvolt,néhánykétemeletes,éssok,egymásrazsúfolódóalacsonyházzal,akinemtudta,hogykastély,azthihettevolna,valamivároska.Tornyotabuszbólcsakegyetláttunk,hogylakóházhozvagytemplomhoztartozik-e,nemlehetettmegállapítani.Varjakköröztekkörülötte.Bekanyarodtunk,aztánmegálltunkahatalmaskovácsoltvaskapuelőtt.Élesárnyékokimbolyogtaka

fullasztóhőségben,lassankerültekelőacsomagokabuszgyomrából.A tárnokikislányálmatagonkör-befordult,aztánodahánytamurvára.A magunkkalhozottélelmiszertmindbekellettrakniaközösbe:alufóliába csomagolt szendvicsek, zsömlék, főtt tojások gyűltek az ebédlő hosszú, gyalult asztalán.A csomagjainkataztánafaltövébenállópadokraraktuk,aholkétemberátnézteaholminkat,hogynemmaradt-ebentvalamiromlandó,csokivagyilyesmi.Közbenleültünkazebédlőösszevisszavésettéssi-káltasztalaihoz,vártukalevest.Néztünkkiazablakon:szembenpontazatoronylátszott,amiatávol-bólkiemelkedettadombokközül.Mintkiderült,egylakóháztornya,talánafőépületé,jellegtelenkerekalkotmányvolt,sivárságátrészbenborostyánleplezte,apróablakaimosthunyorogvacsillantakmeganapban–voltebbenvalami,amieszelősenhatott–,párkányoskiképzésűtetejénabizonytalan,törede-zett falcsipkék úgy rajzolódtak ki a kék égre,mintha riadt vagy hanyag gyermekkéz rótta volna odaőket.A rajvezetőnéniváratlanulvisszajött–rémültenláttam,hogyazénpiroshátizsákomattartjaakezé-

ben.Letetteapadra,aztánamikormindenkielcsöndesedettésőtnézte,egybarna,kerekdobozkáthú-zottelő:–Ezmegmicsoda?Kiszáradt a torkom, úgy feleltem: pirosító. Anyám vette születésnapomra, egy kis hegyi levegő,

mondtanevetve,tudta,hogymennyirezavartsötétbőrömállandótompasága.A rajvezetőnénielmond-ta,hogyittjólevegőn,egészségeshelyenleszünk,úgyhogyerreigazánsemmiszükségemnemlesz,az-tánmégmegkérdezte,hogyvan-evalakinélorvosság,vatta,vitamin,mertaztisnyugodtanlelehetadni,nekelljentöbbszörmondania.Tízenfeküdtünkegyhálóteremben,aszekrényekpedigkintvoltakazelőtérben.Estekilenckorleoltottákalámpákat,azablakokkésőszürkületitéglalapjábanlátnilehetettaparkban

szálldosó denevéreket és a ringatózó fekete lombokat. Reggel hatkor volt a riadó, negyedóránk voltmegmosakodni,aztánmentünkalakigyakorlatraészászlófelvonásra.Félnyolckorreggeliztünk,utánalibabőrösenkocogtunkakastélykörüliúton.Csikorgottamurva,izzadtanésborzongvaróttukakörö-ket.A legnagyobb nehézséget a szekrény rendberakása jelentette.Reggel szabályosan be kellett ágyaz-

nunk, aztán élére hajtva elpakolni a ruháinkat.A lepedőt simára kellett feszíteni, a párnát felrázni, aszürkepokrócotpedigalehetőlegránctalanraegyengetettpaplanraborítani.Ezvoltalegmacerásabb,ameghúzotttakaróugyanisfolytonbehuppadt,hamegelkészült,nemlehetettráülni,igaz,errenemisna-gyonvoltidő.Nyolcésnegyedkilencközöttafutásbólvisszaérkezvevártukapontozást.Akimégisazágyra telepedett,annakutánasebtébenkellettmegigazítani,abelépőcsapatvezetőketugyanismárvi-gyázzállásbankellettfogadnunk.Akinektrehányvoltaszekrénye,annakazösszesholmijátkiszórtákaföldreéskezdhetteszépenújraahajtogatást,amígatöbbiekelmentekatovábbképzésre.Jutka,akiamellettemlévőágyonfeküdtésaki–este,asötétbenelmondta–Pestimrénlakott,nem

voltvalaminagymesterazágyazásban.Azegyikellenőrzéskorapontozógúnyoskérdéséreaztfelelte,hogyez„alepedőtermészetesgöndör-

Page 25: Tóth Krisztina-Vonalkód

sége”.Ebbőlaztánszállóigelett,mindenreggelnézték,hogyhogyanágyazottaJutka–ötödiknapmársírva,gombócbagyűrvedobtaazágyneműtaföldreésaztmondta,írtazanyukájának,hogyvigyeinnenhaza.Ebédelőtthosszanálltunksorbaazorvosiszobaelőtt,aholmindenkikapottegyC-vitamintazálmos

tekintetű,strandpapucsosorvosfiútól.Többlánynakistetszett,deén–nohaegyetlenférfinevelőnksevolt–mégképzeletbensetudtamráfanyalodnierreasápadt,kesehajúfiúra,akinekkiállószemfogaiafizikatanárunkraemlékeztettek.Azelsőhétvégénatárnokikislányeltűnt.Senkinemtudta,hovalett–nemláttuk,hogyértejöttvolnavalaki,éselseköszöntsenkitől.Délutánkivételesennemvoltfoglalkozás,lementünkafaluba:vehettünkfagyit,aztánelvittekminket

azAjándékboltba, aholmindenkivásárolhatottvalamit a szüleinek.Voltak ittképeslapok, sokancsakaztvettek,meglehetettfalraakaszthatókisfaképeketiskapni,amelyekbebelevoltégetveakastélyraj-zaafalukacskaringósbetűkkelírtnevével.–Nemtetszikakastély?–kérdezteÁginéni,mirevonogattamavállam,hogynincsnálamelégpénz.

–Idegenekneksosemtetszik–felelte.Aztánmégiscsakkiválasztottamegyzöldellőpartotábrázolóké-peslapot.A folyópartegyébkéntegyáltalánnemígyfestett,aholtágavízszabályozásmiattteljesenle-apadt,akörnyéketállandóanbelengőfurcsa,rothadópáraállítólagaszikkadómederbőlszálltfeléste-rültszétazegészfolyóvölgyfelett.Áginénihazafeléfolyamatosanmagyarázott,egyszikűek,kétszikű-ek,Jutkamegszedteavirágokat.Nekemfájtavállam:nemszóltamsenkinek,pedigmárnapokótavoltrajtaegyduzzanat,minthamegcsíptevolnavalami.Éjszakaazegyiklány,egykövérésasztmatikushetedikesbepisilt.Jutkavetteészre.Márhajnalodott,

csiripeltekamadarak,hűvösségtöltöttebeatermet,kintcsikorogtakakonyhásoklépteiamurván.Jut-kafelkeltettealányt,akiürestekintettelültazágyon,éscsaksokáraértettemeg,hogyalelógó,nedveslepedőtelkellvalahogytüntetni.Pizsamábantoporgott,amígkivettükalóla,aztánJutkakimentamos-dóba,hogykiöblítse.A lányközbenvisszafeküdt,énmegmegígértem,hogynemmondjukmeg.A ki-öblítettlepedőtpróbáltukapárnájaaládugni,dekilógott,úgyhogyvégülösszecsavarvaegyzacskóbadugtukésegyszerűenkidobtuk.A zörgésreközbenmásokisfelébredtek,úgyhogykinéztemazablakon,nemjön-evalaki.Áginéniszobájánakteraszáróléppenlelépettazorvos,egyszálpólóbanindultahaj-nalihidegbenaKastélyfelé.Mégötnap,gondoltam.Mégötév–ésakkorférjhezismehetek.Délutánafürdésnélészrevettem,hogykilyukadtavállam.Ott,aholaddigavörösduzzanatvolt,most

egymély,kereklyuktátongottésszivárgottbelőleagenny.Azorvostűnődvevizsgálgatta,leragasztot-ta,aztánadottmégegyC-vitamint.Nefürödjek,mondta,mertaznemteszjót.Különbenmegmajdbe-gyógyul,fűztehozzáéselnézettalevegőbe,minthaaszéljárástkémlelné,adélutánimeleggelugyanismegintkellemetlenülfelerősödöttaholtágémelyítő,megfoghatatlanbűze.A fürdéstegyébkéntisutáltam:egyhatalmasbetonmedenceszélénkuporogtunkatörölközőnkön,az-

tánsípszóramindenkiavízbetódultésfröcskölnikezdett,minthaegyvidámgyerekfilmpancsolósjele-netéhezstatisztálnának.Ültemanaponalyukkalavállamonésarragondoltam,hogyjönmárértemaszerelmemmotoron,márittvanafaluban,állakovácsoltvaskapuelőttéskérdezősködik,bemondjaanevem,hátpersze,bólintaportásbácsi,arómaihármasépületbenvan.Éjjelrebelázasodtam.A láznagypuhaárnyékokkal és tompulózajokkal jött, forgolódvapróbáltam

hűvös területeket találni az átforrósodott lepedőn. Később elmozdultak a körvonalak, rázott a hideg,úgyhogytapogatózvamegindultamafelügyelőtanárszobájafelé.Aludtmindenki,lépegettemmezítlábazágyakközött,jólesettakőhidegsége.A hálóterembőlegykisközlekedőbelehetettlépni:egyikolda-lon a takarítószereket tartották,másikoldalonÁginéni ajtaja nyílt.Bekopogtam,denem jött válasz.Egyideigtanácstalanulálldogáltam,aztánlenyomtamakilincset.Előszörazágyranéztem,deüresvolt.A homálybancsakafeldúltágyneműttudtamkivenniaföldredobottruhákkal.Áginéniamásikolda-

Page 26: Tóth Krisztina-Vonalkód

lon,meztelenülésszenvedőarccalálltnégykézlábaföldön,közvetlenülmögöttepedigazorvos,minthaépptalicskázásközbenengedtevolnaelalábát.A férfilassanfelémnézett,ésnemtudom,felismert-easötétben,nekemmindenesetreazvoltazérzésem,hogytekinteteegypillanatratalálkozottazénlázasésértetlentekintetemmel:aztánlassanvisszafordult,mintakicsakvalamijelenéstlátott,énpediglenyom-tamazalumíniumkilincsetésvisszahúztamazajtót.Nembírtamelaludni, zakatolt a fejem, hányingeremvolt.Reggel futás közbenhirtelenmegfordult

velemavilág,félrebillentazégboltaszemköztiépülettetejével.A kőfaligtámolyogtam,aztánleültemaföldre.A sötétárnyék,amittegnapilyenkorészrevettemafüvön,nemfalevél,hanemegyhalottdene-vérvolt.Kézbevettem,néztemazapró,ősmadárszerűkarmokat,afinomkisbőrlemezkéketaszárnyon.Bársonyosanpuhák, foszlékonyakvoltaka redők,mintegykettészeltgombafejébenaspóralemezek.Fogtam,beraktamegynagylapulevélaláésmentematöbbiekután,akikmárlefutottákakötelezőkö-röket.Délutánraúgyfelmentalázam,hogybekellettfeküdniabetegszobára.Amikoravárosikórházban

újrafelébredtem,azelsőgondolatomakisdenevérvolt.Hogyvajonmilettvele,otthagyták-ealevélalatt nyugodni, vagyvalaki összeszedte, amikorgereblyéztek.Úgydöntöttem,hogyottmaradt, hogycsak aludt, aztán magához tért, hogy visszatért a Kastély padlására denevértársaihoz, éjszaka pedigmajdottszálldosaparkbanlebegőtestvéreivel.Vérmérgezésemvolt.Jöttek-mentekanővérek,zörögtekafolyosónazedényekkel,hajnalbanfelráz-

tak,bedugtákahónomaláahőmérőt.Fájt, amikorbekötöttékaz infúziót,demeg iskönnyebbültem,tudtam,hogyinnenmárnemküldenekvisszaaKastélyba.Semholnap,semmáskor.Mostmáregészbiztosanmehetekhaza.Másnapmegérkezteka szüleim.Apámszitkozódvaemlegette azállat tanárokat és a fapina,KISZ-

buzinevelőnőket, anyámpedig riadtan csitítgatta,miközben akisvárosi kórházban apiroshátizsákotpakoltukössze.Anyámutánasokszormondogatta,hogyelvanképedveaszekrényemen:élérehajtottruhák,mintha

nemisazőkislányalenne.Akiegybenveszileaharisnyájátanadrággal,akinekkikellvágniarágógu-mitahajából,ésakimostlám,egyvonalbanrakjaleacipőjétazelőszobában.A vállamlassanbegyógyult,akicsivulkánhelyéngyöngyházfényűheg lett,demégmajd’kétévet

kellettvárnomarra,hogyvalakiadélutániszobahomályábankigomboljaablúzomatésvigasztalócsó-kotnyomjonarraazazótaissajgófoltra.Franci bácsi elmaradt,Vicamamameghalt aHernád-parti ház alagsorában, a szépMilena tényleg

nemkaptamegapozsonyiállást,ahogyankésőbbsemkapottsoha,semmilyenállást,amásodikvetélé-se után pedigKarlovyVaryba utaztak fürdőkúrára, hogy kicsitmegerősödjön.Gyermeke sohase lett,évekmúltánegyhalvaszülésvéglegmeggyőzteasorsakaratáról,amelyvalamititokzatosokbólFrancibácsimellérendelteőtélni,hogymindvégigszőkeárnyékkéntkísérje,nevessenaviccein,azagyvérzé-seutánpedighaláláigápoljavalószínűtlenéshallgatagragaszkodásával.De mindez akkor még a távoli jövő volt, Milena töretlen szépségében ragyogva lökte ki hosszú,

aranyszínlábaitazautóból,Francibácsiugyanolyanlassankászálódott,Dzsonicskupedigkétévutánisváltozatlan izgalommalpattantelő,hogymohónátöleljeazelsőközeledő lábszárat.Ezena lábszáronmostegygézkötésvolt,afelforrósodottkipufogóugyanismély,kereksebetégetavádlira,haazemberelővigyázatlanul,nemterpeszbenülfelavezetőmögéaSimpsonra.–Dzsonicsku,pfuj,nemmégyelonnét!Háttemegmifenétcsináltálaláboddal,angyalom?Milenaisakötésrenézett,megaszüleimis,minthamostlátnákelőször.–Én?Semmit.Motoroztam.–Nagyerebefele,kislyányka.Hoztamnekedújruhát.Megmiténtudom.

Page 27: Tóth Krisztina-Vonalkód

Langyostej(Vonalkód)

Előrelejátszottamafejembenazegésztörténetet.Gyakranszórakoztamegyébkéntilyesmivel:kidol-goztamajeleneteket,megírtamapárbeszédeket,aztánnemvoltmáshátra,mintvárni,hogyavalóságtöbb-kevesebbbakival lejátssza, amit elterveztem.Azelképzelt jelenetsor általában sokkal színesebb,pergőbbvolt,mintamegvalósuló,kimondottszavakbólésmozdulatsorokbólállóélőfilm,amelyetavé-letlenteletűzdeltfölöslegesszünetekkel,kitérőkkel,sőt,időnkéntteljesenelisrontott.Hetekótavártamazérkezését.Elképzeltem,ahogyavakítóanfehérmagyartélbemegérkezvelerakja

abőröndöketésmosolyogvakörbenéz. Ismételgettemmagambanahelyzethez illőangolmondatokat,nehogy belesüljek a szerepembe. Számtalanszor, különböző nézőpontokból pörgettem le a jelenetet,amintbelépaszobámba,ésénmegmutatomnekiazelőrekiürítettszekrényt.Abbanabelsőfilmbenrózsaszínvoltatélikabátja.A leveleitugyanishalványrózsaszínpapíronírta,a

képenpedig,amitmagárólküldött,szinténrózsaszínpulóverbenálltegyfehérkerítésesházelőtt.Egyetlenrózsaszínpulóveremvolt,azisbolyhosodottéskezdteelveszíteniaszínétasokmosástól,

azujjapedigaligértkönyékalá,mertaszüleimmégnyolcadikoskorombanhoztákBécsből,kétévalattpedigtízcentitnőttem.A világoskékpapucs,amitapulóverrelegyüttkaptam,márnemisjöttrám,denemvoltszívemkidobni:elöltartottamaszobában,minthaéppmostbújtamvolnakibelőle,vagyistu-lajdonképpendísztárggyálényegítettem.Érdekes,afelnőttekisígyvoltakezzel:különös,áhítatostisz-telettelkezeltekmindentárgyat,amiNyugatrólérkezett,nagybátyámpéldáulakonyhaszekrénytetejénsorakoztattaakiürültsörösdobozokat,minthaaGösserekbőlésHeinekenekbőlállósorfalszíneskato-nái győzedelmesen átmentettek volna valamit abból az elérhetetlen, villódzóan izgalmas világból,amelybenillatosnőkéssurrogóautókhaladtakareklámoktóltarkautcákon.A Nyugatrólérkezettdol-gokismérveavonalkódvolt:akisfeketecsíkokmágikusvonzerővelruháztákfelazegyébkéntérdekte-lenholmikatis,akódugyanisegymásik,létezésébenmegközelíthetetlenvilághírnökeivéavattaőket,egyolyanvilágéivá,aholatárgyakatfényesdobozokbaéscsomagolópapírba,azemberitesteketpedigpuhakelmékbeburkolják.Soha,senkinemtudtanekemelmagyarázni,mireisszolgálnaktulajdonkép-penezekavonalkákazaprószámsorral.Beavatottnakszámítóosztálytársam,akinekszüleirendszere-senaközönségeshalandóknakelérhetetlendiplomataboltbanvásároltak,csakannyitmondott,hogyapénztárnál leolvassákakódotésabbólmindent tudnak.Bizarrmódonnekemerrőlarabokcsuklójáratetováltszámjutotteszembe,amibőlvisszakereshetőazelítéltneve,koraésneme,csakhogyavonalkódnemacsaládisuttogásbólismertpokol,hanemaszinténsuttogvaemlegetettföldimennyországlétezé-sérőladotthírt:atúloldalivilágéról,amelybenmindenvan,aholmindenkiszépésboldog,sőt,érthetet-lenülfiatalis.Kamaszkéntlegalábbisígyképzeltük.Haugyanisazutcánkülönösenjólöltözöttésszépembereketláttunk,afelnőttekmindigmegjegyezték,hogyezekbiztosnyugatiak.Robi,azosztálytársamszinténBécsbőlkaptaaztakékszínű,fényesbőrhokikorit,amiabbanasze-

zonbanaMűjégpálya legirigyeltebbprofi cuccának számított. (KésőbbaFerinek is lett.)Attól fogvamindendélutánkijártajégre,hogytegyenegy-kétkörtakibontotthajjalvihorászófehércipőslányokésacsehszlovákhokikoris,irigykedőfiúkközött.Karácsonyraéniskaptamegyújpárkoritaszüleimtől,akiketcsaknagynehezentudtamlebeszélnia

nőiesnekgondolt, kismamacipőre emlékeztetőműkorcsolyáról, és akikhosszú alkudozás utánmégis-csakmegvettéknekemasportbizományibanaszerintükormótlanfekete-fehérAlpinát.Énugyanisnemnőies akartam lenni, hanemvagány: tulajdonképpen az egész korizássalRobinak akartam imponálni,

Page 28: Tóth Krisztina-Vonalkód

ahogyannekiszóltakafarmeromragolyóstollal felírtszövegek is,ésahogymiattaböktemátegyszerdélutánimagányombanafürdőszobatükörelőtttűvelafülcimpámat.Szánalmasanfesthettemakisebe-sedettlyukbanfityegőbiztosítótűvel,detudtam,hogyRobinemszeretianőciscsajokat,ezértpróbál-tamalehetőlegvadabbötletekkelfelhívnimagamraafigyelmet.Sajnosajégrecsakszombatonkéntjár-hattam,aközbeesőnapokonaszünetekben,rövidbeszélgetéseinkalattigyekeztemőtelkápráztatniafe-ketekörömlakkaléspandaszerűenárnyékoltszemeimmel.Kathybőkéthéttelkésőbbjöttmeg,mintazteredetilegígérte.Mondták,Szegedenélőrokonaitláto-

gattameg,akikkeleleddigsohasemtalálkozott,deakikvisszavártákméganálunktöltöttkéthétután,hogymegismertessékacsaládfalunélőtagjaivalis.Biztosjólelbeszélgettek,vihogtunkafolyosón:disznótor,halászlé,palacsinta,JimmyCarter.A téliverőfényhelyettszakadtazeső.Azamerikaikislánypiros,steppeltkabátbanérkezett.Mindene

pirosvolt,mégagurulósbőröndjeis,ahajapedig,amelyetafényképenbarnánakláttam,vakítószőkénbukottelőazautóbanlehúzottkötöttsapkaalól.Begyakoroltmondataimmalnemvoltmódelőrukkolni,aszakadóesőbenugyanisgyorsankikellettpakolnunkazautóból,aházbalépvepedigmegdöbbenvefigyeltem,hogyanyámnemveteti levelea sártólcsöpögőcipőt.Eddigegyetlenegyszer tapasztaltamcsak,hogyacsaládi szabályoknemmindenkorésnemmindenkireérvényesek,akkor,amikor leendőgimnáziumiosztályfőnöknőnkméga tanévmegkezdéseelőtt fölkerestecsaládunkat, ésanyámnevet-gélvetessékeltebeazuhogóesőből.Kathyismegkérdezteazedzőcipőremutatva,hogylevegye-e,deanyámkedvesenráztaafejét,miközbenénzoknibantoporogtam,hogyvégrevállfáratehessemastep-peltpiroskabátot.Kathytehátszőkevoltésrettenetesfogszabályzótviselt.Anyámmáralevestmerte,mirevégreösszeraktammagambanazangolmondatotéshangosanmegmertemkérdezni,miótailyenvilágosahaja.Nemértette,amitmondok.A tányérfölöttfelémfordítottahamvas,picikisanyajegyek-kelpöttyözöttarcátésérdeklődvemosolygott.Mégegyszerelkellettismételnemakérdést.Megintnemértette.Haakkoraszüleimnembámulnakfeszülten,haapámarcáranemültvolnakiavillámgyorsfej-számolásmindenlépése,hanemtudtamvolna,hogyaztmérlegeli,mennyibeiskerültidáiganégyévikülönóraangolból,haanyámzavartmosolyábólnemazsugárzottvolnavisszaapámra,hogyő,ugye,eztelőremegmondta,akkorbizonyosanahajamrakezdekmutogatni,ígyviszontfeladtamadolgot,vé-gülistökmindegy,miótaszőke,felőlemkopaszislehetne.Néztemalevesbentekergődzőtésztákatésaztlatolgattam,bennevan-eafogszabályzóaszótárban.

Kathymégegyideigszemezettatálbólsárgánmeredőtyúklábbal,amirőlanyámtöbbszörismegkér-dezte,hogykéri-e,aztánelmutogattaaszüleimnek,hogyaludniszeretne.Mivelazelőbbbeégtemakér-désemmel,mostmártolmácskéntsefordulthozzám,csakakkortiltakozott,amikorapirosbőröndötfel-vonszoltamaszobájába.Vagyisazénszobámba,aholtegnaprendetkellett tennem.Kathyelismerőennézettkörbe,aszüleimlegalábbisaztszűrtékleaszüntelenókbóléstenkszekből,hogynagyontetsziknekiahely.Mégmindigrajtavoltazedzőcipő.Reggelnemvoltszabadzajtcsapni,mertazamerikaikislányaludt.Anyámodáigragadtattamagát,

hogyaztkérte,halkanhúzzamleavécét.Mondtam,hogyhalkannemtudom,úgyhogyvagylehúzom,ésakkorfelébredésmegisszaareggelikakaóját,vagyegyáltalánnemhúzomle,ésakkor tízóra tájtszembesülniekellmajdazüresházbanazzalarettenetes ténnyel,hogyamagyaremberreggelszarniszokott.Anyámközönségesnekésundoknakminősítetteamegjegyzésemet, aztánmegkérdezte,hogyszerintemne tejeskávétcsináljon-ea lánynak,miremondtam,hogyde,mindakettőt,meg tartalékbateátis,detalánfelkénehívniinterurbánaszüleit,mielőttfölébred,ésmegérdeklődni,hogymitszeretalegeslegjobban.Anyámeztmárnembírtatovábbéskiordítottakonyhából,hogyőktulajdonképpenál-dozatot hoznak,Kathy igazából az én vendégem.Visszaszóltam, hogy ez azért hangosabbra sikerült,mintavécélehúzás.Ezzelmegisérkeztünkamindkettőnkszámáraismerősterepre.Innentőltudtuka

Page 29: Tóth Krisztina-Vonalkód

végszavakat,ismételtükamindennapiingerültpárbeszédet,amelynekkiszámíthatófordulataiahálátlanvagy,csakisateérdekedben,tudomástsemveszelrólaésúgyélszitt,mintegyalbérlőkulcsmondatokkörészerveződtek.Sapkanélkülindultamelotthonról,ésamikorlátótávolságonkívülkerültem,azon-nal feltekertemafarmeromat,abelsőfelén,ahajtókánvoltakolvashatókugyanisazokagolyóstollasfeliratok,amelyekellenanyámolyannyira tiltakozott.Fogalmasincs,mivanbelül, fogalmaztammegmagamra is vonatkoztatva a dolgot, egyáltalán nemgondolva végig, hogy anyámkifordítvamossa anadrágokat.A farmertis.Robireggelelkésettazelsőóráról,úgyhogycsakanagyszünetbentudtunkrendesenbeszélgetni.El-

képedvehallgattaakissteppeltkabátosmajomrólszólóelőadást,amelybenKathytbutaarcúkisfogsza-bályzóspatkánynakfestettemle,nyafogóhanggalésszemüveggelfejelvemegaleírást.A hétmindennapjánújabbadalékokkalszolgáltamazamerikaikislányhülyeségéről,iskolautánmeg

rohantamhaza,mertféltakutyánktól,akiemiattegyszűkkifutóbavoltzárva,úgyhogydélutánmindigelkellettvinnemsétálni.Robicsakavillamosmegállóigkísért,sietettajégpályára,deaddignagyokatröhögtünkazon,hogyKathyhogyanejtiDuran-Durant,ésmilyenidétlen,amikorbeakadnakasalátada-rabokafogszabályzójába.Dzsán-Dzsán.Komolyan.Így,hogyDzsán-Dzsán.Nemeszikhúst.Mindentlefényképez.Mégabuszvégállomástis.Reggellangyostejetiszik,lekellszedniabőrét.Ésegyfehérmacivalalszik!EztmáravillamosrólkiabáltamRobiután,aztánfigyeltemahátát,ahogyaválláraakasztottkékkor-

csolyákkaltávolodik.Milyenszélesaválla.Szombatonverőfényes,szikrázótélinapraébredtünk,éppenolyanra,amilyenreKathyérkezésétter-

veztemeredetileg.Anyámmegkérdezte,nemviszem-ekiazamerikaikislánytajégpályára.Olyanszépazaliget.–Nincsiskorija–vágtamrá.–Nembaj,majdbéreltek.Apámsietett a segítségemre azzal, hogyaz ciki, szerinteKathynem fog fölvenni egyolyancipőt,

amibemindenkibelebújik,de–jutotteszéberögtön–szedjemcsakelőaszekrénybőlazénkétévvelezelőttifehérműkorimat,háthaazjóneki.–Nemleszjó–mondtam.Jólett.Kathyvastagfehérpulóverbenésfehér,kötöttsapkábanjött,amitaztánazelsőkörutánlevetettéski-

melegedveráztaahaját.Egészjólmegyneki,gondoltam.Jobblettvolna,hanem,vagyaligtudkorizni,könnyebblettvolnaszabadkozvaráböknömegycsetlő-botlókislányra,vonogatvaavállamat,hogymitlehet tenni,muszájvoltmagammalhoznom.Mint egyhülyekistestvért.Robivett nekünk teát, aztánhátrafelékoszorúzvaeltűntatömegben,hogyfélperccelkésőbbszikrázvafékezzenKathymögött.Egy-szer-kétszerbemutattamégezt a fékezős trükköt, aztánelőadta,hogykellhátrafelémenni.Kathyel-esett,fölsegítette.Megfogtaakezét,ésmagautánhúztabefelé,oda,aholegyelkerítettkiskörbenci-káztakazigazimenők.–Elmegyekkajáért–kiabáltamutánuk,éscsakmiutánsorrakerültem,vettemészre,hogynincs is

nálampénz,beadtamapénztárcátaruhatárbaatáskákkalegyütt.Kicsitmégtébláboltam,elmentemvécére,desorbanállásközbenisfolytonafényeskékkoritlestem.

Nemvoltaksehol.

Page 30: Tóth Krisztina-Vonalkód

–Namiaz,nemhoztál?A pályatúloldalánültekegykispadon.–Hánynapigmaradsz?–kérdezteRobi,ésatagolthangsúlyozásbóltudnilehetett,hogytöbbedszerre

kérdi,csakKathynemérti.Erreorkánkesztyűsujjávalegykereknapocskátrajzoltajégfehérporába,utánamegegykérdőjelet.–Howmanydays?–Holnapmegyel– feleltem.–Úgyhogyeste csomagolniakell. –A hangommal fel lehetett volna

kockázniajeget.Kathynemjöttvelemaruhatárba,hanemRobivalmaradt,ésamikorközeledtemateázóhoz,láttam,

amintRobiéppvisszaadegytollatakiszolgálófiúnak,aztánKathykezébenyomjaacédulát,nyilvánacímével.„Howmanydays?”A barom.Hazafelénemszóltunkabuszonegyszótsem.Kathyelaludt,úgykellettfelrázni.Koránlefeküdt,el-

vonultafehérmacijával.–Biztoselfáradt.Beszélgetteteksokat?–kérdezteanyám,akinagyonelégedettvolt,hogyilyenszé-

penhaladokazangollal,ésbiztosvoltbenne,hogyakövetkezőhétenmégsokatfogoktanulni,mertezatitka,csakígylehet,ráadásulmilyenkedvesésszerényezakislány.Beneszarjak.Esteleszedtemafeketekörömlakkot,denemjöttleteljesen,oldaltvalahogybeültakörömszéleibe,olyanvolt,minthaföldettúrtamvolna.Pedigelfogyottegyfélüvegaceton.Másnap Robi már háromnegyed nyolcra beért, de hozzám se szólt, kiment a fiúvécébe cigizni.

A nagyszünetbense jöttoda,azutánakövetkezőkét történelemóraközöttpediga tanárnősose tartottszünetet,ígytudtam,hogyaznapmárnemfogunkbeszélni.A nőegyébkéntazosztályfőnökünkvolt.Nagy,tésztatestű,negyvenescsaládanya,akinekérdektelen

ésszélesarcábancsakaszokatlanulritkánülőfogakvoltakképeseklegalábbrövididőrelekötniafi-gyelmemet.Nagyonöregnektűnt,végtelenlassan,hangsúlyokésszünetnélkülbeszélt,semmitmondóvázlatpontokbanösszegezveazelmondottakat.Kezdettőlmegakartbennünketnyerni,deközvetlennekszánt gesztusait inkábbmodorosnak éreztük.Ezt is utáltam, ahogy felült az első padra, cipős lábát atámlánaktámasztva.Mavéletlenülnemhozottmagávalkönyvet.Azenyémetkérteel,énültemhozzáalegközelebb.Barnakreppharisnyátviselt,ettőlmégdagadtabbnaktűntavádlija,aszőrökpedigavastaganyagonisátütöttek.Legalábbborotválnále.Énisleszoktam,pedignekemnemennyireszőrös.Ezentűnődtem,amikorhirteleneszembejutottakakönyvemberajzoltmondatok.Gyakranírtamtitkosüzeneteketalapokaljára.Megnyújtottamabetűket,annyira,hogyszintepálci-

kávátorzultak,ettőlaleírtszóúgyfestett,minthapáregymásmellettfutócsíklennecsak.Hapedigabetűkszárátmegisvastagítottam,atitkosfeliratolyanlett,mintegyvonalkód:ahhoz,hogykibetűzd,más szögbőlkellett nézned.Hamegdöntötted akönyvet ésúgy tartottad, ahogyanegyébkéntolvasásközbensoha,arövidüléstőlolvashatóváváltafelirat.Nagymunkavoltegy-egyilyetelkészíteni,időn-kéntúgybelefelejtkeztemahúzogatásba,hogyészresevettem,haszólítottak.Azóramostisiszonyúlassantelt,egyetlenegyszerneszeltemcsakfelagéprombolókszóra:úgylát-

szik,összefoglalóttart,gondoltam.Amikorlegközelebbfelocsúdtam,érzékeltem,hogyvalamiszokat-lantörténik.Azosztálycsendbenfigyelt,atanárnőpediglaposan,szintevízszintesentartottaaszemeelőttakönyvemet.–Jé,deérdekes.Ide-odabillegtette,hunyorgatott.Azosztályvárakozvafigyelt,őpedigúgyérezhette,nemszabadkihagyniaeztavéletlenüladódottle-

hetőséget,átkelllépnieaztaláthatatlanhatárt,amelyet–sejtetteazért–sohatanárátnemléphet,éshaezazáraasohamegnemízleltcinkosságnak,akkorámlegyen,egylelketbeáldozhatatöbbihuszon-

Page 31: Tóth Krisztina-Vonalkód

nyolcrokonszenvéért.Egypillanatrasenézettrám,ezhozzátartozottajátékhoz.–Jé,deérdekes–ismételtemeg.–Valamiidevanírva.Rövidhatásszünet.Innenmárnemvisszakozhatott,megdöntötteakönyvetésfelolvasta.Tudtam,mikövetkezik,azidőrenditáblázatnálvoltnyitva.–Szeretlek,édesRobi.Mozdulatlanul,levegővételnélkülültem,mégapapírzsepitsemertemelővenni,nehogyafelkavaro-

dóésmegnyíló levegő terében láthatóvá legyenmegsemmisült,védtelen testem.Ottültemugyan,decsakmintegybáb,egysajátéletébenszerepetgyakorolóstatiszta,akireezúttaltökéletesenigazvoltatanárnőolygyakranemlegetettkifogása:nemvagyjelen.Azosztálynemröhögött,nemvettrésztajá-tékban,hallgatagonült,minthadolgozatravárna.Csöngetéskorvettemelőszörlevegőt,addigúgytűnt,amellkasombanrekedtlélegzetgonosz,fülledt

gázaimegtöltikazagyamatis,kegyetlenéskeserűképekkavargásávalcsillapítvaapulzusomat.Láttamőtszétroncsoltarccal,betegen,tolókocsiban,dekapkodóképzeletemnemtaláltráarraazegyetleneny-hüléstadójelenetre,amelybeneleveadottszerepeinkmegcserélődhettekvolna.A tanárnő,akisohanemszokottilyenkorszünetettartani,feltápászkodottapadról,akönyvemetle-

zserenvisszadobtaafüzetmellé.–Lekellszaladnomegypercreatanáriba,nemenjetekki.Jövökvissza.Gyorsankellettdöntenem,olyangyorsan,hogyátsegondolhattamrészleteibenatervemet.Utánaszóltamafolyosón.–Tanárnő!Beszélnemkell...a...tanárnővel.Közömbösarccalfordultmeg,csakaszemében,avaksi,szürkéskisszemébenbujkáltvalamibeazo-

nosíthatatlan,leginkábbkárörömreemlékeztetőfény.–Sürgős?Máskornemérrá?Nemengedhettemszabadjáraazindulataimat,mindenazonmúlt,megtudom-eütniaztafélhangot,

amimostmegállítja.Nemmutatkozhattamsetúlriadtnak,sefenyegetőnek.–A szüleim...jönnekmajd...beszélniatanárnővel...akórházról...Meglepődött,másrakészült.Ezaz.Belelendültem.–A tanárnőnek...márakartambeszélniróla,hogymegjöttekaleletek...Többenkikukkantottakazosztálybólés látták,amintottállunkegymássalszembenafolyosón.Za-

varbahoztaahelyzet,úgyfesthetett,minthaszámonkérnémazelőbbitréfát.–Gyereleatanáriba–mondta.Útközbenmárformálódtakbennemamondatok,ésalépcsőn–akarizmatikus,nagyszínésztehetsé-

gekismerikezt–váratlanulmegbotlottam,verejtékeznikezdtem,azarcompedigkipirult.A tanáriszobadohányzóknakelkülönítettsarkábanültünkle:kelletlenül,kötelességtudókíváncsiság-

galfordultfelém,miközben–láttam–azórájárapillantott.Úgy fogtam bele,mint akire semleges, hivatalos üzenetet bíztak, amelyet ideje továbbadnia. Se a

hangsúlyaim,seazarcomnemárultelsemmiféleérzelmet.Aztistudtam,hogymondandómatnemsza-badbőléreeresztenem,hogyazesetlegesrészletekkérdéseketszülhetnek,akérdésekpedigmégrövidtávon isveszélyesek,hiszensejtettem,hogyúgyiscsaknéhányórányiszenvedésselvehetekelégtételtazértazegy,megmásíthatatlanpercért.–Mostanában...olyanfáradtnakéreztemmagam.–Ezúgyhangzott,mintegyvallomás.–Biztosa

tanárnőis...észrevette.–És?–Ésanyukámékelvittekorvoshoz...éskiderült... szóval...mostkaptukmega leleteketéskiderült,

Page 32: Tóth Krisztina-Vonalkód

hogy...–ittszemérmes,rövidhatásszünetettartottam–kiderült,hogyleukémiásvagyok.A tanárnőijesztőenelsápadt.Moccanatlanhallgatásátkihasználvamégelmondtam,hogyvalószínű-

leghosszabbkórházikezelésneknézekelébe,hogytulajdonképpenmostsemérzemtúl jólmagamésigazábólaszüleimnemisakarták,hogyahétenmégiskolábajöjjek,mertakezeléselőttnagyonkikellpihennemmagaméssokvitamintkellennem,deénbeakartamjönni,tudja,mimiatt,ittjelentőségtelje-senfelnéztemrá,szóvalhogyénmostegyideighiányoznifogokésatanárnőisnekem,de...Aligtud-tamleállítanimagam.Szerettemvolnaméghozzátenni,hogymilegyen,havéletlenülmegtalálnékhal-ni,deösztönösarányérzékkel inkábbcsaksejteniengedtem,hogyavégkifejlet lehetőségeiközöttbi-zonyezisszerepel,méghozzánemkiseséllyel.Közbenvalóbanhevesenizzadtam,sőt,valamiértasze-memiskönnyeznikezdett,amiugye,aleukémiaegyiknyilvánvalótünete.Mivelsohanemvoltmégal-kalmunkilyenszemélyes,mondhatni,intimbeszélgetésre,sazegyütttöltöttcsaknemkétévsoránsosevoltokará,hogykétségbevonjaaszavaimat,képtelenvoltbármiértelmesetválaszolni.Együttérzőnekszánttekinteténátütöttvalamibosszústürelmetlenség,minthaaztmondtavolnaaszeme:márcsakezhiányzott.–Nem...akarnálmost...hazamenni?–kérdezteelváltozotthangon.Ültemmozdulatlanul,mintakinekvalójábanmárarrasincsereje,hogyfelálljoninnen,mintakiutol-

sóenergiatartalékaitéltefelazelmúltórákalatt.Megkérdezte,hogyelkísérjen-evalakiésmegígérte,hogymihamarabbbeszélaszüleimmel,addigis

biztosítottróla,hogynemkellaggódnomalemaradásmiatt,éstöbbszöriselmondta,hogyénmostsem-mimássalnetörődjek,kizárólagazegészségemmel,ésközbenannyirabelelendült,hogymégakeze-metismegszorongatta,mintegybetegébebátorságotöntődoktornéni.Ettőlaztánhirtelenzavarbajöttésfelállt.Rég becsöngettek,mire visszaértünk az osztályba.Amíg a táskámpakoltam, éreztem a hátamon a

többiekzavart,értetlentekintetét.A tanárnőközbenelkezdteazórát,ésamikorkiléptemateremből,be-tegségtőlfátyolostekintetemmégegyszer,talánutoljárahordozvavégigazosztályon,sokatmondópil-lantássalköszöntemeltőle.–Vigyázzmagadra–szóltutánam,énpedigbecsuktammagammögöttazajtótésúgyvánszorogtam,

mintakinekténylegnincsjártányierejese.Azalagsorbamentem,egyenesenazöltözőszekrényekhez.Robiéalegszélénvolt:abádogszekrényés

afalköztificakbantartottaakoritésahokiütőt,másholnemisfértekvolnael.A szekrényetelevoltpa-kolvamindenszarral,lemezekésanorákapolcon,alulatornacucc.Felvettemakabátomat,sapkámat,felhúztamakesztyűt.Aztánvállamrakanyarítottamakékkorcsolyátéskivettemazütőt.Azudvaronkeresztülahátsókapunmentemki,féltemugyanis,hogyhaafőbejáratonátlépekazutcára,akkorate-rembőlmegláthat.A tanárnőritkánjárkáltóraközben,demosttartottamtőle,hogyutánamnéz.A sarokig a biztonság kedvéért vánszorogtam, a villamoson viszontmár úgy támasztottammagam

melléahokiütőt,mintvalamidárdát.A kétkoriafűzőjévelvoltösszekötve,aKörtérigaligtudtamki-csomózni,beisszakadtakörmöm.Ígymeghúzni,ahülye.Tetszett,hogyazutasokaztképzelhetik,ajégremegyek.Törékeny,leukémiáskislányhokifelszereléssel.AzegyikcipőtaVillányiútondobtamkiegyfémkonténerbe,amásikataKarinthyFrigyesútvégéig

cipeltem,otthajítottamegykukába.Azütőtképtelenséglettvolnakettétörni.Fogtamésbetámasztot-tamegykapualjba:jóleszmégvalakinek.Reméltem,hogyKathynemleszotthon.Aztszerettemvolna,hogysohatöbbénekelljentalálkoznom

vele,hogyhajnalbanéstitokban,búcsúnélkülvigyékel,mintazelőzőkutyánkat,hogyhírétsekelljenhallanom,hogyúgytörölhessemkiazemlékezetemből,minthasoselettvolna.Ahogyakertkaputnyitottam,mármegéreztem,hogynincsott.Valahogymásképpugatott akutya.

Page 33: Tóth Krisztina-Vonalkód

Farkcsóválva,boldoganrontottakifutókerítésének:vártaasétát.Odaléptem,mintakikiakarjaengedni,aztánazutolsópillanatbanvisszazártamakiskaputéshátat

fordítottamneki.Láttam,hogybevanfagyvaavize.Vadul,csaholvaugrottadróthálónak:azthitte,ezvalamiúj játék.Amikorbehúztammagammögöttabejáratiajtót,akkorrájött,hogybecsaptam,hogyvalamiértnemmegyünksétálni,hogyottmaradbezárvaakétszerkétmétereskifutóban.Megmelegítettemazebédet,tányérratettem,aztánazegészetavécébekotortam,avillátésatányért

pedigbetettemamosogatóba.Utánadobtamegyösszegyűrtszalvétátis.Ruhástólvégigfeküdtemakanapénéskoncentráltam.Figyeltem,ahogysejtenként,fokrólfokrafehé-

redikelavérem,mertúgyképzeltem,hogyaleukémiaazvalamiilyesmi,olyanérzés,minthabelülrőlsápadnaelazember,apránként,alattomosan,visszafordíthatatlanul.Kintrőlbehallatszottakutyaegyenletes,élesvonításaésazörgés,ahogyavizestálattologatja.Arra

gondoltam,hogyhamostfelvágnámazereimet,acsuklómbólsűrű,fehérfolyadékcsöpögnevégtelenlassúsággalaszőnyegreésúgyalvadnabőrösreestig,mintalangyostej.

Page 34: Tóth Krisztina-Vonalkód

Feketehóember(Vonalháló)

A kockásfüzetet,ami tulajdonképpennemkockás,hanemnégyzethálós,mertakocka,ahogyaneztnyilvánmindenkitudtamára2/aosztályban,azegytérbelidolog,ugye,szóvalanégyzethálósfüzetetLívianénivalamiértmégiscsakkockásfüzetnekhívta,nohaagyerekeketfolytonkijavította.Sőt,aszü-lőketis,akiknemértették,detudomásulvettékadolgot.Négyzethálósfüzetkell,éskész.Egynégyzet-hálós,kétvonalas.Ebbőllettaztánamegzavarodottapaiagybanvonalhálósfüzet,amireazeladóaztfe-lelte,hogyolyannemlétezik.–Nemnégyzethálós?–kérdezte. –De, az,kockás,nagyalakú–bólogatott fásultan azapa, akinek

egészenmindegyvolt.AzÁPISZegyfaházbanvoltalakótelepközepén,kisbetonlapokonlehetettle-menniafüvönátabejáratig,deafüvethamarletaposták,máraholegyáltalánkinőtt.Körülötte,amerreaszemellátott,tízemeletesházakálltak.Jobbravilágítottszínezettoldalpaneleivel

apirosóvoda,addigmégeltudtamvolnamenni,hazamárnembiztos.A házakmesszirőlteljesenegy-formánaklátszottak,atájékozódásipontok(kisbolt,maszekzöldséges,villanyoszlopraszereltszemetes,falfirka)csakközelrőlrajzolódtakki,havégigjártukamegszokottútvonalat.A díszlet egésze számomra egyébkéntmegnyugtató és ismerős volt, kisgyerekkoromtól ezt láttam,

végtelenvonalhálótmindenirányban,melynekvilágítóablak-pontjaibiztonságotésrendetjelentettek.A beköltözőketmindenlakásbanugyanazfogadta:aszobákbanszürkeszínűbuklé-szőnyegpadló,azab-lakokonspenótzöldműselyemfüggöny,azelőszobában,akonyhábanésafürdőszobábanhúzottmintáslinóleum. A gyerekszobában egyébként ifjúsági szériaszekrény volt: minden családot megkérdeztek,hogyhovakerülnekakicsik,ésodaraktákapiros-zöld-sárgaépítőkocka-szerűkisbútorokat.A szüleimazerkélyesszobátválasztották,deaharmadikonaFintáéknálatúloldali,kisebbszobábakerültekazál-landóanmarakodó testvérek,ahogyaföldszintenLedneczkiéknél is:csakkésőbb,Öcsiszületéseutánköltöztettékáta lányta túloldalra.A tizedikenJakabéknál szinténahátsó lettagyerekszoba,egyszerünnepektájánfelisgyújtottákamierkélyünket,amikorafiúktitokbancsillagszóróztak,ésazegyikhe-tedikenlandolószikrátóltüzetfogottazerkélyünköntároltműanyagbenzineskanna.Lobogófényreri-adtamfel,aszobamegteltemberekkel,szomszédokkiabáltak,azegészbenvoltvalamiizgatóésfilm-szerű,aztánafeketefalú,kiégetterkélyenpárnapmúlvaegykocsonyástálattaláltam,benneegyfölfelészimatolódisznóorral.Sikítvarohantamazanyámhoz:ezazselébedermedtállatitestrészörökreössze-kapcsolódottafejembenalángokborzongatóemlékével.LentaLedneczkiéknélisvoltegyszertűz.AzÖcsinek,mindenkicsakígyhívtaésmindigbetegvolt,

begyulladtegyszeraközépfüle,hősugárzóvalmelegítették,ésahősugárzónakdöntöttmackóváratlanulfelizzott.Nálukisazerkélyeskisszobaégettki,ottishamareloltottákalángokat,csakatörténetkerin-gettméghetekigaházakközött,mintafüstszag:„égettamackó”,meg„egypillanatalattkigyulladtafüggöny”,ilyeneketlehetetthallani.A 7.lépcsőházkétkormosszobájatehátrészelettalakótelepimíto-szoknak,mintamárbeköltözésünkkorszázféleváltozatbanhallottlevágottfejűkisfiú,aki,amikorbera-gadtaliftbe,kinézettahetediken(aszájhagyományfolytonváltoztatottazeseményhelyszínén,deleg-gyakrabbanahetedikrehelyezték,azolyanmágikusszám)aliftablakon,éssutty,aliftlevitteafejét,namegahetedikrőlkizuhantkislány,akirőlszinténmindenkihallott,deakitsenkisemismert.Hallottad?,kérdeztékegymástólfejcsóválvaazanyákaPatyolatvagyazABCelőtt–mindkettőahá-

zakköztitéren,egyalumíniumbólkészülthullámosfalúkonténerépületbenvolt.Hallotta?Ésapatyola-tosnénibólintott,hogyigen,őishallotta,aztánkiadtaatörülközőket,amiperszemegintnemamiénk

Page 35: Tóth Krisztina-Vonalkód

volt, sóhajtozás, caplatás,keresgélés, énmegbaktattamhazaa sporttáskát cipelőanyámmellett, ésalegközelebbadandóalkalommalmegpróbáltamkidugniafejemaliftablakon,hogyeltudjamképzelni,hogyisvágtalealiftannakakisfiúnak,denemnyílt,éskülönbensefértvolnaki–elégkisfejűfiúle-hetett.Ennekazablaknakegyébként–emlékezetemszerint–semmifunkciójanemvolt,anagy,össze-visszakarcoltfémajtónsenkinemakartki-benézni,alakókkocogtattákcsakreggelenteidegesenare-césablakot,hogynamivanmár,havalamelyikemeletentúlhosszanálltalift.A csövekenisfolytonkopogtattak,televoltaháztitokzatoszajokkal,aszemétledobóbanvisszhangot

vervezuhantamélységbeazüresflakonéskrumplihéj,zubogottavíz,zúgtakarádiók,aSzabólányokazelsőnklumpábanrohangáltak,alattukpedigGeréék,aházmesterékvertékpartvisnyéllelaplafont.Házfelügyelő, ez volt kiírva az ajtajukra, ésGere bácsit tényleg szigorúan tilos volt házmesternek

szólítani.Gerenénibüdöskéketültetettazablakalá,Gerebácsitakarított,Gerebácsianyjapedigegyhokedlinüldögéltnaphosszatahátsókijáratmellett,kezébenrózsafüzérrel.ŐknemjártakaszemköztiPatyolatba,Gerenénimélymegvetésselbeszéltamodernnőkről,akikmármosniseakarnak,rendület-lenül keményített és teregetett, a férje szombatonként lepucolta a Ladát, utánameg átment az eszp-resszóba,mivan,mama,szóltodahazafeléafalmellettanyjának,namivan,mama.AzeszpresszóazABCbejáratávalszembenvolt,ugyanabbanazalumíniumépületben,aholkicsitar-

rébbaPatyolat.Ittárultákatojáshabfagyit,ötvenfillérvoltegygombóc.Hafagyitakartunk,„felszól-tunk”,azazfelcsöngettünkakaputelefonon,azanyánkpedigkihajoltéspapírbacsomagolvaledobtaapénzt.Azanyákegyébként inkábbazépülethátsófrontjánhajolgattakki,ottvoltugyanisa játszótér,onnannéztek ki időnként a betonpingpongasztalmellett ugráló vagy a ház körül görkorizó, biciklizőgyerekeikre.Dékányéknakakkorkellettfölmenni,haazablakbakitettékapárnát.Voltegynarancssárgasubapár-

nájuk,éshakészvoltavacsora,apárnamegjelentaharmadikon.A lépcsőházvillanyaibólkörülbelüllehetetttudni,hogyhányóravan.Haapámhazajött,anappalibaniskigyulladtafény,addigcsakaháztúloldalán,akonyhábanégett.Énaddigmaradhattam,amígfelnemgyújtjákazutcalámpákat,aLed-neczkigyerekeknekpedigegyszerűenkikiabáltakaföldszintiablakból,amitőkrutinosansohanemhal-lottakmeg,úgyhogypárpercenbelülpapucsbankiklaffogottazanyjuk,hogy„jönanagyfilm.”A filmetegyébkéntsohasenézhettékzavartalanul,mertapostaládákpontanappalijuktúloldalánvoltak,ésaké-sőnérkezőlakókegymásutáncsaptákleazalumíniumfedeleket.Azőéletüketkeserítetteazüvegesbi-ciklitárolóóriásidöndülésselcsapódósúlyosajtaja is,úgyhogyfolytonelakartakköltözni, legalábbisabbanatizenötévben,amiténláttamazéletükből,folyton.Jakabéka tizedikena liftháztólszenvedtek:minthaegyóriási, rendszertelenülkalapálószívmellett

élnének,éjjel-nappalhallottákahatalmasbetonállatzümmögő-zihálólelkét.A liftaknában,mintvalamipokoli,függőlegesalagútban,gumikötelekereicsüngtek,megrugóskötésselkapcsolódókarvastagságúkábelek,kitudjahonnanéshováfutva.A szemétledobóbélrendszerében,hiábamostaslauggalGerebá-csiakukákat,nyarantamegtelepedtekahúsos férgek,aKovácsmegazöccseujjalcsipegettékösszeőketbefőttesüvegbe,azzalpecáztak.Haelromlottalift,ahosszúházegymásiklépcsőházánálvárakoztunk.Ilyenkoregyottanilakóbeen-

gedettbennünket,hogyaztána tizedikre felérvea felső szint tűzfolyosójánátmenjünkasaját lépcső-házunkba.A legfelsőszintetkátrányszagúmelegtöltöttebe,azbesztbecsomagoltkövércsövekfutottakafalakmentén,atetőrevezetőkijáratokmellettpedigvöröshalálfejvoltegyfémtáblánkiakasztva.Egyszervalahogymégiscsakkijutottunk,demégalegvagányabbaksemerészkedtekelegészenatető

széléig.Az épület hosszánvégigkülönkis fémborításúházak sorakoztak,mintmegannyi lakóépület,amitkitudja,mirehasználnak.A kátránylapokonfoltokbanálltavíz,azegésztetőtaprószeműkavicsfedte,afalmenténpedig,mintvalamielszabadulthajtincs,hosszúgumitömítéslengett.A hülyegyerek

Page 36: Tóth Krisztina-Vonalkód

isvelünkvolt.Tőlemindenkifélt,nemtudtukanevétse,csakazt,hogyazötödikenlaknakközépen,éshogyazanyukájaelégöreg.A hülyegyerekvelünkegyidőslehetett,denálunkjóvalmagasabb:rövid-nadrágbanjárt,takony-ésnyálgömböketfújtaliftben,mostpedigkínos,boldoghangonnyüszítvefor-gottkörbeatetőncsontosgémlábain.Dobogószívvelálltunkazantennákközött,fújtaszél, jobbraamégbeépítetlenbúzaföldeketlehetettlátniaKiserdőzöldfoltjával,balrapedigaházakvégtelenrenge-tegét,avillamosvégállomást,apirosésakékóvodát,azÁPISZ-t,alakótelepszíneserkélyekkelésab-lakokkaltarkítottvonalhálóját,azotthonunkat.A kiserdeiöngyilkosrólmindenkihalott.Voltegyszeregyember,akifogtamagátéskilépettavonal-

hálóból,mitöbb,legyalogoltapapírról,túlamargón,leegészenaKiserdőig.Miremegtalálták,márle-értaföldigalába...,fogtasuttogóraapatyolatosnéni,éseztperszemegintnemértettem,ahogyalevá-gottfejűgyereketsem,nemvoltvilágos,hogyakimeghalt,azhogynőtovább,ésmiértnemtaláltákmegelőbb,hiszenaKiserdőbenannyianjárnak.Miislemerészkedtünknéhaodáigabiciklivel,sőt,néhaelmentünkegészahomokbányáig,deezmár

idegenterepvolt,ismeretlen,riasztótörvényekkeléshepehupás,elágazóföldutakkal.A mivilágunkva-lójábananégynagyházelőttiésmögöttitéglalapalakútérvolt,ittzajlottleminden,amifontosvoltazéletünkben.ItttettezsebrebiciklizésnélLaciazelsőkiesettfogát,ittültünkafűbenamelegnyarakonakiterített

pokrócokonésbeszéltükmeg,hogykikibeszerelmes(melyiklépcsőházbanlakik?),itthagytunkegy-másnakkrétávalrajzoltüzeneteketabetonon,lehetőlegminélnagyobbakat,hogyazablakonkinézveazemeletrőlisellehessenolvasni.Roppantbüszkevoltam,amikorafiúkazéngubacsnyakláncaimatkezdtékalányoknakajándékozni.

A Kiserdőbengyűjtöttgubacsokatkockaformájúrakoptattamabetonon,aztánkidíszítettem.Hamaro-sanilyetviseltbőrszíjrafűzvealépcsőházbanazösszesgyerek,ottlógottanyakukbanakulcsmellett.Akkoriban a környéket óriás daruk lepték el, terjeszkedett a lakótelep.Gigantikus gödröket ástak,

ezeketéjjelentekékesfényűreflektorokvilágítottákmeg,aztánteherautókjöttekhosszúkonvojbanésagödröketfeltöltötték.Lankákésvölgyeknőttekkiaföldből,folytaTeremtés,ligusztrum-sövényekésgyöngetörzsű,lécceltámogatottfácskákjelentekmegajárdákmentén.Megnyitotta„nagyábécé”,até-véhíradóisbeszámoltamodern,továbbítószalagosrendszerről,nincstöbbéfárasztósorbanállás,halot-tuka tévében,ésmentünksorbanállni.A nagyábécéeléóriásibeton-virágtartókathelyeztek:azerké-lyeken akkoribanmégnemigenvolt virág, az emberekdobozokat és szerszámokat tartottak itt, szek-rényt,aminemfértbeaszobábaéságymatracot,amijóleszatelekre:üdítőfoltvoltakőrengetegbenmegjelenőkisvirágossziget.Amikorötödikbenapetúniavolta tananyag,mindenkinekvinniekellettegyszálpetúniátbiológia-

órára.AnyámaztazinformációtkaptaVégváriéktóltelefonon,hogya„nagyábécé”előttvanegycsomóésőkmárszedtekis.Anyámestemárnemakartlesétálni,másnapreggeliskolaelőttkanyarodtunkodaaKispolskival.Arrólazegyrőlfelejtkezettmeg,hogyazegységestantervszellemébenaszázezreslakó-telepmindeniskolájánakmindenötödikosztályábanapetúniavoltazonahétenatananyag,úgyhogyreggelre csak egy feldúlt, díszeitől megfosztott üres kőedénysort találtunk. Ketten hajoltunk össze amikroszkópésaközöspetúniafölöttVégvárival,nézzétekmeg,gyerekek,a tövébencukrosfolyadékvan,éstényleg:azótaismegkóstolomapetúniákat.A játszótér és a „háromemeletesek”közti részenegyszer csakmegszületett akésőbbi szánkódomb.

InnenhoztákaJakabékaztakönnyű,szivacsos,olajfényűszivárványszíneketfelvillantófurakövetis,amelyből,mondták,voltmégottegycsomó,ésamelybőlagubacs-kockákutánazelsőnagysikerűmű-vemet,egyfeketehóembertfaragtam.Hordtukaztánkisdömperrelanagyobbdarabokat.A hóemberaSzilviélett,énpedigapránkénttökéletesítettematechnikámat,ésazanyámkörömreszelőjétisbevetve

Page 37: Tóth Krisztina-Vonalkód

egyrebonyolultabbtárgyakatkészítettemazaránylagpuha,porlóanyagból.GyűrűtaLaczkóTibiterhesnővérének,akifolytonnapozott,ésakimosolyogvanézegetteujjánakisérdekesékszert.Aztánbababú-tort,karkötőt,amiviszontrögtöneltört,ésvégülvégtelensokgyöngyöt:egyidőutánakörnyékösszeskislányaazénnyakláncaimathordta,jöttekzacskóval,dobozkával,éshoztakcserébebarbie-cipőt,mat-ricát,mindent,aminekcsereértékelehetett.LázasanfolytaTeremtés,aföldetezertekergőcső,kábelésrétegesszeméttöltöttemeg,szaporodtakagyöngyök,szaporodtakazéndobozbazártkincseimis.Azatitokzatos,olajosszínbentündöklőszivacsoskő,amitazótaseláttam,azamágikuscsillogású

ásvány,amibőlaszánkódomblett,samelybőlmindenlakásbanvoltmáregy-egydarabka,az–mamártudom–fokozottanveszélyeshulladék,nehézfémekkel,kátránnyaléslassanlebomlómérgekkelteliko-hósalakvolt,amelylassanmegtöltötteaföldet,anövekvőéslombosodófákat,leszivárgottaliftaknánálismélyebbmélységekbe,egészakábelekkelkibéleltpokolig,csillámporávalpedigmegülteatüdőnket,alevegőeget,éssodródottfinomanaszélbenegészatízemeletesházaktetejéig,túlakerekfelhőkkelte-leírtlegfelsősoron,sőt,mégannálisföljebb–oda,aholGeremamaszerintaMennyeknekországavolt.

Page 38: Tóth Krisztina-Vonalkód

Melegpadló(Vonaljegyek)

–Fradisvagy,vagydózsás?–kérdezteNagytibi,mikormegálltamazajtóban.Tudtam,hogymitkellmondani,csakaztnemértettem,hogymiértkelleztahülyejátékotmindenalkalommalvégigcsinálni.Miközbenszerettemis,ahogymegemel,ésaztkiabálja,hogyna,szabaduljki,gyerünk,namilesz.Azegyetlenlehetségesválaszutánugyanis,hogyfradis,Nagytibiszertartásosanalevegőbeemelt,megpör-getett,aztánfinomanbelököttaszobába:–Gyengevagy,kisanyám.Dózsásokbesejöhetnek–szögeztelemindenalkalommalagangláthatatlanközönségének,mielőttbecsuktaazajtót–csakúgy,amihez-tartásvégett.Kistibinek, akivel egy iskolába jártunk, csakőbés volt és nyolcadikos, nemrég lett külön szobája.

Nemisvoltezigaziszoba:akonyhafölöttirésztgalériázták,akonyhaablakfelsőrészeadtaafénytésazonkeresztülszellőzöttaföntikuckó,aholfelegyenesedninemigenlehetett,elbújniviszontelégjól.Amikorbüntetésbenvolt,azapjaegyszerűenelvettealétrát,éskussolhatottfentakonyhagőzben,mígVicanéniazajtócsapódásutánlenemengedte.Haazapjaelment,tudnilehetett,hogyegyhamarnemjönhaza,estemeginkábblefeküdtek,miremegjött,mertakkornehezebbentudottbeléjükkötni.Sőt,amúltkorállítólagmégVicanéniisfentaludt,felvonszoltaatükröspaplant,ésfelhúztamagautánalét-rát,nagyszünetbenmesélteKistibiazudvaron.Azapjaroppantbüszkevoltasajátkészítésűgalériára,harsányanmutogattaavendégeknekazújság-

papírralkitapétázottpozdorjafalat,éscinkosmegjegyzésekettettafiafalraragasztottmeztelennőské-peire.Kistibianaptáraimközülismindigacsajosakatakartamegszerezni.Nálunkazosztálybanadimenzi-

ósnaptárakértekalegtöbbet,két-háromcsajostislehetettkapniegydimenziósért,deőtnemérdekeltékse a hajós, se az autós színváltós képek, csak a skálás csaj csizmában.A BoneyM-plakátramutatvamegkérdezte, hogy szerintemmilyen lehet egy néger csajnak, és hogy azoknak ott is fekete-e.Meghogyanégereknekazapjaszerintnagyafaszuk,ésakkorbiztosanacsajoknakisnagylehetott,mertegynégercsajbiztoscsakúgytudegynégerpasivalgyereketcsinálni.Éntavalyótaavonaljegyeketgyűjtöttem,deazokegyáltalánnemérdekelték.Egydobozbantartottamőket,voltmáregypárizsimet-rójegyemis,anyámkollégájapedighozottegyigaziamerikaitpiroscsíkkal.Azegészazzalkezdődött,hogyaVidaLaciaztmondta,mindegyikjegybőlvanneki.Azösszeslehet-

ségeslyukasztásmegvoltneki,csakkikellettvolnaválasztaniaamegfelelőt,hajönazellenőr.Sajnosmiótakiegészítetteagyűjteményét,azótaegyszersejött,előttemegmindighamiscímetadottmeg,leg-alábbiseztmesélte.Bárnekembérletemvolt,ezannyiramegtetszett,hogyéniselkezdtemgyűjteniazitthoni rendes jegyeket,aztánvalahogyegyre többetkaptamismerősöktől is.Szerettemkinyitniado-bozt, szerettem rendezgetni a színes lapocskákat. Később mezőkre osztva átvarrtam egy műanyagdossziét,ésakiszsebekbecsúsztattamőketegyenként,alulrapedigbedugtamegypicicédulát,aminazországnevevolt.Kistibiaztkérdezte,miértnemíromrámagáraajegyre.Ekkorabarbárságeszembesejutott, láttam,hogyő is csakazértkérdezi, hogymégismondjonvalamit, deazértmegígértem,hogylegközelebbelhozomazújkülföldieketis.Voltegyrománretúrjegy,amitakétfelénkellettlyukasztani,egyetazodaútnál,egyethazafelé.Úgynézettki,mintegysárgadominó,ezvoltakkorakedvencem.Következőhétenaszüleimmeljöttünkát,mertamelegpadlózástakartákmegbeszélni,hogyazmek-

koraüzlet.Vicanénitestvéremárkétévemelegpadlózottaközelilakótelepen,Nagytibipedigezenfel-buzdulvaegyedültetteleakonyhábanafiávalapiroslinóleumot,ésúgylátta,hogyelégügyesagye-

Page 39: Tóth Krisztina-Vonalkód

rek,csaknoszogatnikell.Ültünkfentavaníliaillatban,majszoltukafrissensültkifliket,bárkajátszigorúantilosvoltfelvinnia

„kisszobába”. Idegesített, hogyKistibi csak ímmel-ámmal nézegeti a gyűjteményt, bámul, recegteti akörmétaműanyagtokszélén.Megintarraakartrávenni,hogycsókolózzakvele,ésmutassammegott,úgyishalljuk,hajönvalaki.Meghogytudja,hogyaRolandnakmegmutattam,deeznemvoltigaz.– Na,jó–mondtam,éssértődöttenleereszkedtemalétrán.Tébláboltamakonyhában,néztemapiros

lábosokatmegapiros szívecskéshuzatokat a széken,Vicanénivarrtaőket.A nappalibana felnőtteképpHubertustittakésruletteztek.Szerettemarulettdobozt,jóvoltpörgetniagolyótésösszepakolniaszíneszsetonokat.Mássalnemigenlehetettittjátszani:voltmégegypörgetőshamutál,aminekrugóvalforgótányérjabevittealulraacsikketabagószagú,feketeüregbe,megvoltegypisilősműanyagfigura,aminekvizetkelletttölteniafejébe,ésakkoranadrágjátujjalletolvapisiltetnilehetett,deezteléghü-lyeségnek találtuk. Nagytibi viszont gyerekesen élvezte, harsányan röhögött, miközben azt mesélteapámnak,hogyamúltkoraKistibiismajd’összehugyoztamagát,pedigéppcsakráemelteakezét,denemisbaj,addigjó,amígfélagyerekazapjától.Vicanénijelentőségteljesenkínálgatnikezdtenekünkasütit,apámmegrámnézett,ésaztkérdezte,hogytényleg,aKistibimegholvan.Hogy szóljakneki,mert jövőhétenmegyünkdolgozni.Ésnekem is lesz ám feladatom.A szüleim

hétvégentemindigvidékrementek,direktjóljött,hogynemleszekegyedülotthon,ésesteVicanéniék-nélehetekmajd.A szőnyegpadlózásnál inkábbcsak figyeltem. Jóvoltnézni, ahogybevonszoljákanagyösszetekert

hengert, aztán kigörgetik.Olyanvolt,mint egybálna.Érdekes lakásokban jártunk, egyik helyenvoltegypapagáj,megiscsípteazujjamat,másholmegegykutyátzártakkiazerkélyre,ésegészvégiguga-tott.A beszabottszőnyegpadlószélétNagytibisniccerrellevágta,aztánegyszürkeműanyagcsíkotra-gasztottfelkörben,aztegyideigtartanikellett,hogyleneváljon.Többnyireszürkemegmohazöldbuk-léttettünkle,azmentakkoralegjobban.Nagytibimindigdicsértealakástmegakilátást,közbenmegszidtaKistibit,ezvalahogyhozzátartozottamunkához,mintasörmegakiskezitcsókolom.–Ellátniinnenegészszépmessze.Megaztánjókezekalakások,központifűtésmegminden.Mert

azértcsakeljutazembervalahova,csakcsinálnikell.Csakeljut,arossebegyemeg...–Folytonidelyu-kadtunkki,húzogattaelmélyültenasniccert,aztánvalahogymindigrákanyarodottamondókájáraazok-ról.A linóleumozássokkalizgalmasabbvolt.Azapjabeszabtaadarabokat,Kistibimegaddiglekenteegy

fogazottfémlappalapadlótésalinóhátát,aztánvártuk,hogymegszikkadjonabarázdásragasztó.Kí-vántameztaszagot,egyszerrevoltbódítóésfejfájdító,mintabenzinszagmegacipőpasztaillata.Ami-korlesimítottákazelkészültrészt,akkornekemegykefévelvégigkellettdörzsölniazegészetésaszé-lekfelékisimogatnialevegőt.Nemvoltkönnyű,vándoroltakabuborékok,éshamárlaposnaktűntisafelület, oldalrólnézvemindig felbukkant egy-két apró, sunyidomborulat.Leginkábbvágni szerettemvolna,tetszettekaszélekenlemetéltkeskeny,pöndörödőcsíkok,deaztmégKistibisecsinálhatta,csakazapja.Féligfekve,félkönyékretámaszkodvadolgozott,egészbeleizzadtilyenkorafigyelembe.A ros-seb,mondogatta,ésnagyokatnyögött,arossebazanyjábaneki.Egy-egybonyolultabbalaprajzúelőszobánálvagyfürdőszobánál,aholabeépítettszekrényeketiske-

rülgetnikellett,tízsöriselfogyott.AzilyenalkalmakkorNagytibielőszörpapírszabásmintátkészített,aztánaszabásmintátmegfordította,körberajzoltaa linóleumhátulján,utánamegnagyműgonddalki-vágta.Közbenperszeóhatatlanulkiszáradta torka,ésvagyengemszalasztott leújabbsörökért,vagymagamentle,ahogyazonazőszvégiszombatonis.Reggelótadolgoztunk,éppcsakmegettükabekészítettszendvicseket,ésmárfogtunkisbeleazelő-

szobailinóleumba.A kétbelsőszobábanmárkészvoltaszőnyegpadló,kihordtukaszemétledobóbaa

Page 40: Tóth Krisztina-Vonalkód

maradékcsíkokat.Nagytibimegcsináltaapapírszabásmintát,ésközbentőleszokatlanmódondicsérteafiát.Felvoltdobódva,szépenkerestünk.Nemvagyteolyanfakezű,mondta,éshátbalökteagyereket,aztánmegengedteneki,hogyollóvalkörbevágjaapapírsablont.Mikorezissikerült,Nagytibipihenőtengedélyezett,ledőltünkbentafalmelléazúj,szövetszagúszőnyegre.Jólálltunkidőben,másnapestejöttekcsakhazaatulajok.Viccelődtünk,Kistibiegyszürkeműanyagcsíkkalijesztgetett,kígyó,kígyó,ésúgytett,minthaakígyóbeakarnamászniabugyimba,Nagytibimegröhögött.Azthiszem,eléggébelehetettrúgva,azmindenesetrenemvoltszokványos,hogyabirkózástólösszevisszagyűrtfüleitcsavar-gathattuk,miközbenúgynevetett,minthacsiklandoznák.AnnakidejénedzővoltaFradinál,csakelkel-lett jönnie valamiért, de erről sosemesélt.Most, közel hajolva láttam,milyen ijesztő is ez a lapos,összezúzottorrakétoldalánülősavószínűszemekkel.Annyirafeloldódtunkaszőnyegpadlónvalóvi-háncolásban,hogyavégénmárfaltól falighemperegtünkKistibivel,azapjamegegyenesenénekelniakart,csakegyiknótátseismertünkazokból,amelyekberekedthangjánbelefogott.Azonviszontigazánmeglepődtem,amikorKistibiváratlanulelmesélteazapjánakazellenőröstörténetet,amiténmárpénte-kenaziskolábanhallottam.SzerintemmégVicanénisetudottróla,demost,abizalomritkaésillékonylégkörébenvalahogykésztetéstérzett,hogymegosszonvalamitazapjával,hogylegyenvalamiférfias,közöstitok,amiösszefűziőketamunkamonoton,figyelmesmozdulatainkívül.KistibiisismerteVidaLaciellenőröstörténetét,ésmostszintekérkedve,arészleteketkiszínezveadta

elő,hogyandiktáltbeőishamiscímetavillamoson,hogyantéptekiakarjátabunkóellenőrszorításá-ból,éshogyanmondtabenekikaztarákosicímet,aholamúltkordolgoztunk.–Mer’énvelemneszórakozzanak–mondtaöntudatosan,azapjárasandítva.Nagytibihallgatott,nem

lehetetttudni,mijárafejében.A vártelismerésmindenesetreelmaradt,elkezdteösszerendezniaszer-számokat,megegymásra hajtani a széthajigált papírsablonokat.Megkönnyebbültem, amikormegszó-lalt:–Eztmostfolytathatjátokegyedül,leszaladokcigiért,megjárokegyet.Felnőtt felelősségünk teljes tudatában igazgattukapapírt:énhúztammegkörbenavonalat,Kistibi

megszorítottaleasablont.Pontosnaktűnt.Nagylevegőtvettünk,kétfelőlkezdtükvágni.–Nemozgasdmár–mondta,aztáninkábbelengedtem,éshagytam,hogyőérjenkörbeasniccerrel.

Lefejtettükaszéleket,ésmegemeltükakivágottpadlót.Izgalmaspillanatvolt.AhogyKistibiálltottkipirultanakivágott,készdarabbal,ahogytartotta,hirtelen,futólagfölfénylett

márbennemvalamipánisejtelem,amikorazonbanismétvégigfektetteaföldönakészanyagot,megálltbennünkalélegzet.Néztünkaföldre,megsebírtunkszólalni.Őjutottelőszörlevegőhöz:–Bazdmeg.Agyonfogverni,bazdmeg.A papírsablontnemfordítottukmeg,ígysikerültazegészelőszobailinóleumotnegatívbankivágni:a

színe,apirosfelületnézettlefelé,úgypasszoltrendesen.A ronda,szürkészöldműanyagaljavoltfelül.Egypillanatraátfutottrajtam,hogymegkénelépni,nekemehhezsemmiközöm,deegyrésztnememlé-keztempontosan,hogyankellinnenhazamennibusszal,másrésztidőselettvolna,mertKistibirémülttekintetébőlazebbenapillanatbanbelépőapaazonnalleisolvasta,hogyvalamigondvan.Sokatnemkellettmagyarázkodni,lenézettaföldre,ésrögtönfölmérte,mitrontottunkel.Nemszólt

semmit,átlépteafelhajtottlinótésazajtófélfánakdőlvekinyitottmégegysört.–Háthaazöldetisszeretik.Vagynem.Faszomba.Hazafeléhallgattunkakocsiban,egyszerszólaltcsakmeg,pontosabbankiszóltvalahonnanagondo-

lataimélyéről,miközbenazutolsópillanatbanfékezettleapirosnál:–Hányanvoltak?–Kik?–kérdeztehátulKistibi,akiaragasztódarabokattépkedteatenyeréről.–Hátazellenőrök.

Page 41: Tóth Krisztina-Vonalkód

–Ketten.–Gondoltam.Mindigpárba’járnakezek.Aztán többetnemszóltunk,odakintpedig teljesenbesötétedett,kigyulladta távolodó lakótelepsok

ezerablaka,fehérenvilágítottakafényszórók.Éjjel,azelsőálomutánváratlanélességgelnyilalltbelémvalami.Hogyholnapreggelmegyünk,de

nemtőlükindulunk,hanemőkjönnekértemkocsival.Haegyáltalánjönnek,azokután,hogyígyelszúr-tukakivágást.Hogyazújvonaljegyek,amiketfelvittemmegmutatni,ottmaradtaknálukanappalipoli-túros asztalán.Ki fogjákdobni, vagyegyszerűen elvesznek.Sikerült elaludnom,de az álomegymé-lyebb, sötétebb emeletén bolyongva kezem váratlanulmegint a tudat kapcsolójára tévedt, és hirtelenfektembenkimondtamazálomfalántúlrólérkezőmondatot:–Legalábbaromántelkellettvolnahozni.Nagyjábólugyanebbenazidőben,azéjszakaleghűvösebbéslegsötétebbórájában,amikorfehérenvi-

lágítanakabetonutakaholdfényben,ésazalvólakótelepházaifekete,vaktömbökkéntmagasodnakacsillagtalanégelőtt,amikortompánfénylenekaparkolóktócsái,ésseholegysurrogókerék,seholegyhang,amikorkikapcsolttévéképernyőkéntzúgazalvóagybanacsend,amikoragangranézőablakokmindegyikesötét,akkorlépettfelNagytibialétralegfelsőfokára.Sokáigrázogattaafiát,amígazkinyitottaaszemét,bárnemtértmégmagához.Felült,üresarccalbá-

multasötétbe,amelybenlassan,nagyonlassanláttakirajzolódniazapjaarcát,éscsaknehezenértettemegamesszirőlérkezőmondatot:–Nehogyazthidd,hogyezeknemtalálnakmeg.Mer’ezekmegtalálnak.

Page 42: Tóth Krisztina-Vonalkód

Hidegpadló(Színvonal)

Tizenhárom órát fogunk repülni. Kicsomagolom az ülésre készített vörös plédet és a fülhallgatót.Közbenamellettemülőjapánférfiiselhelyezkedik:gyakorlottanlerúgjaacipőjét,ésfölvesziavászonszemfedőt.Kicsitmég fészkelődik,aztánelbóbiskol.OlvasnikezdemDavidScottútikönyvét: „Japánigendrágaország,ámazellátásszínvonalamindenüttolymagas,hogyméghaalegszerényebbhotel-banszállunkismeg,ajapánokáltalnapontafelkeresettéttermekbeneszünk,éscsupánatömegközleke-désieszközöketvesszükigénybe,mindenüttkifogástalanszolgáltatásbanleszrészünk.”Nane.Behaj-tomakönyvet,és inkábbafilmválasztékotnézegetem, ide-odalépegetekamenüsorban.Kicsit feszé-lyezaközvetlenmellettemalvóidegentest:minthaegyhitvesiágybanfeküdnénk,alkalmiférjempedigapróhorkantásokkaljelezné,hogynemörül,amiértéjnekidejéntévézek.Kintegyresötétebbvan,el-hagyjukapuhafelhőréteget,amelyinnen,bentről,végtelenéstömörhótakarónaklátszik.Továbbkapcsolgatok,végülA Szigetmellettdöntök.ScarlettJohanssonfehéroverallbanszaladgál

egyfuturisztikusbelsőtérben,aztánúszómedencétlátunk,partjántökéletes,fiataltestekpihennek.Mi-értneminkábbazElveszettjelentés,futátrajtam,azsokkaljobbanilleneerreajáratra.EszembejutBillMurrayazakójahátánfelejtettcsiptetőkkeléshangosanfelröhögök,mireaszomszédommegmoccan,fintorog,aztánkisimulazarca.Irigylem:próbálokelaludni, fejemetazablak felé fordítom,halántékomatazülés szélének támasz-

tom.Lépegetek a puha, szürke hótakarón, távolodom a géptől,mintha aHoldra szállást ismételném.A távolbanfényekvillódznak,talánegyűrbelivároskivilágítottablakai,amelyekfeléazálomisétaké-kesenhunyorgófényecskéivonzanak.Többszörelrugaszkodomavattacukorszerűtalajról,repülök,ki-terjesztettszárnyakkalhagyomsodortatnisúlytalantestemetalégáramoktól.A pilótahangjariaszt:elér-tükavéglegesrepülésimagasságot,akintihőmérséklet–74°C.Fázikalábam,hiábaigazgatomrajtaaplédet.Visszadugomafülembeahallgatót,ésmegintnéznikezdemafilmet.Egyhatalmasterembelé-pünk, amelyben végeláthatatlan sorokban testek fekszenek.Mintha vigyázzállásban, nyitott szemmelaludnának, kifejezéstelen arcuk a közvetlen felettük lebegő képernyőt bámulja.Klónok, érintetlen éstörténettelentestek,szériábankészültemberformaedények,akikapupillájukbazúdulóképeksokaságátfogadjákmagukba:majdaniemlékeiket.Hiábavettembealtatót,képtelenvagyokvisszatérniazegyszermármegtaláltálomba.Hanyatt fekszemamegdöntöttülésen,ésazt játszom,hogyén isegyklónva-gyok,jövőtlenésmúlttalantest,amelyetegymozgójárműrepítafeketeürességenátazismeretlenfelé.Nemgondolkodom,nincsenekérzéseimésfájdalmaim,elfelejtkezematarkómalágyűrtpulóverrőlésamellettem szuszogó férfiról, és lassan,mélyeket lélegezve sikerül visszatalálnomarra apárnás, belsőösvényre.Nehezentérekmagamhoz,atakarólecsúszott,alábamteljesenelzsibbadt.Összekellszedniaholmi-

mat.HosszúsorállaNaritareptérfolyosóján.Keresgélemazútlevelet,márcsakkettenvannakelőttem.Azútikönyvbetettemavalutaésajegyekmellé.Mindentkikellpakolnomaföldre,kiesikegyhajkefe,ésmostlátom,hogyelhoztamarepülőrőlafülhallgatót.Mindegy.Azüvegmögöttegyalacsonyhomlo-kúnőül.Rápillantazútlevélre,aztánbeleazarcomba,pontosanakétszememközé,azagyambanapró,melegedőterületjelzi,hogymeddigéranézése.Találkozikatekintetünk.Egyetlentöredékmásodperc,azidőmérhetetlenülparányrészeelegendőahhoz,hogyatudatomlegmélyénműködőszeizmográfmű-ködésbelépjen,hogyegygyomortájékrólindulólassú,szorítóérzésjelezze:megfogtörténni.Nemtu-dompontosan,micsoda,mindegyis,ugyanaz,amiszázezerszer,milliószormegtörtént,tudomavégsza-

Page 43: Tóth Krisztina-Vonalkód

vakat,minthaugyanazt azunásig ismertpármondatos szerepet próbálná az ember akadozva,mindigújranekifutvavégigmondaniaváltozódíszletekközt,sorsánakjól-rosszulszabott,időszakonkéntcseré-lődőjelmezeiben.–Álljonkiasorból.–Jöjjönvelem.–Tegyeeztle.–Menjenodabe.

Egydrótüvegfalú,teljesenátlátszóhelyiségbenülök,kitudja,mióta.Azajtóelőttegygépfegyveres,

nőneműdroidáll.Kérdéseimrenemválaszol,azajtótnemnyitjaki,időnkéntikopogásomramégcsakmegsefordul.Pisilnemkell,éhesvagyok,fájafejem,nemtudomahotelcímét,elakaromérni,hogyazajtóelőttstrázsálónőfelhívjaakövetséget,hogyvisszakapjamakézitáskámat,hogyszóljanakafo-gadásomrakirendeltéstalánmégmindigvárakozójapánférfinak,elakaromérni,hogybocsánatotkér-jenek,éstisztázódjékazegészálomszerű,valószínűtlenfélreértés.Nemtudom,mennyiidőtelhetettel,atelefonomakézipoggyászombanvan.–Please.Please!Please!!!Hiábazörgetek,afegyveressziluettnemmozdul.Odakintelmegyvalaki,próbálokannakiszörögni,

rámsenéz.Hirtelenarragondolok,hogyodakelleneguggolniközépre,éspisilni.Vagyesetlegodaszar-ni.Vagymindakettőt,ezaz,szarniéspisilni.Denemvagyokelégbátor,felállok,aztáncsaksutánvé-gigfekszemahajlítottplexipadon,ezzeldemonstrálva,hogyezabezárt,visszatartottvizelettőlfeszülőés fáradt testnemkíván fegyelmezettenülniésvárakozni.A padkényelmetlen, fájazoldalam.A nőidroid,minthaszemelenneahátán,rögtönmegfordulésbejön:–Wakeup,please.Sitonthebench.Közbenlátom,hogykétmásikembertkísérnekazüvegszobafelé.Amikorbecsukódikmögöttükaz

ajtó,rögtönbemutatkoznak.Őksetudják,miérthoztákbeőket,denemlátszanaksekülönösebbenizga-tottnak, se meglepettnek. Megmondják, hogy fél tizenegy van, vagyis több mint két órája ülök itt.A portugálnőeszegetnikezdazsebébenlévőzacskóból,kétfalatköztpedigrövid,ropogósangolmon-datokatküldözgetfelénk.A kameruniférfitőlnemvettékelatáskát:egykönyvethúzelő,olvasnikezd.Hirtelenkiemelődikközülünk,aszabadságátlátszóburkaveszikörbe,mintegyüvegkockaazüvegkoc-kában.Időnkéntnézcsakfel,azórájárapillant,aztánvisszasüllyedakönyvébe.A portugálnőbefejezteakiflijét,mostújrarúzsozzaaszáját.Nagyonidiótamondatokatkezdekmondani,olyasmiket,hogyénirodalommalfoglalkozom,meghogyegykonferenciárajöttem.Kívülrőlhallomahangomat,szégyen-kezem,deazérttovábbbeszélek.Iamtourist,Iwritepoems.Iaminvited...toa...congress...toalitera-turecongress.A portugálnőmegértőenmosolyog.Fájahólyagom.Háromésegynegyedóraelteltévelbejönadroid,éskéri,hogymenjekvele.Egyasztalhozkísér,ott

állrajtabecipzározvaakézitáskám.Nemnyitjákki,nemkérdeznekésnemmagyaráznak,átnyújtjákazútlevelemet.–EnjoyyourtimeinJapan!A vécétkeresemaszememmel.Kettenisazóriásicsarnoktúlsósarkafeléböknek,szintekészsége-

sen.Ebbőlaztérzem,hogytalánmárbeispisiltem,talánnemisérzem,hogyegyhúgyfoltsötétlikhátulaszoknyámon.A bőröndömetkikellkeresniaraktárbólacsomagcédulaalapján.Yes,yes.Megvan.Indulokkifelé.

Ijesztőenkönnyűajárásom,talánittsevagyok.Lehet,hogymégiscsakálom.Sőt,biztos,azéhségel-múlt,afájdalomelmúlt,azidőnincs,afénylőmárványfalakonseholegyfalióra.Bolygokkörben,elve-

Page 44: Tóth Krisztina-Vonalkód

szettjelenés.A vámkapunálatisztfélreállít.Kihúzzaoldalraabőröndömet,majdjelezazarrébbvára-kozófegyveresőrnek.Intenek,hogymenjekutánuk.Egyenesenodatartunk,ahonnanaligtízperceelengedtek.A kételőzőegyenruhásmégmindigottállazasztalnál.Biccentenek,felemelikabőröndömet,ésúgy

hajolnakfelé,minthaegyorvosvetneelső,tájékozódópillantástafelfúvódotthasra.Hirtelenzseniális-naktűnőötletemtámad.Udvariasanfordulokazegyiksötétegyenruháshoz,ahhoz,amelyikazelőbbazútlevelemetadtavissza:–Elnézést,uram,beszélittvalakifranciául?A másikkipillantafelhajtottfedélmögül,egyvillanásraelőtűnnekaszínesentekergőzsigerek,rám

néz,éshibátlanfranciamondattalfelel:–NonMadame,jesuisdésolé.Içipersonneneparlefrançais.Eléri,amitakart.Hirtelen,mielőttészbekapnék,maguktólmegindulnakakönnyeim.Nincszsebken-

dőm.Figyelem,hogyfolyikazorrom,ésnemtudommegtörölni.Figyelem,amintamelltartóimbólsor-rakihúzgáljákamerevítőket.AmintösszetörikazasztalonaC-vitaminpezsgőtablettákat.Amintkörbenfölvágják aműselyem bélést.Amint tapogatnak, szagolnak, fürkésznek, simítanak, ráncigálnak, húz-kodnak,kotornak,kapargatnak, forgatnakki-be.Mindjártvége.Csorogaszemfestékem, folyikazor-rom.Ennyivolt.Denem,mégsem,mégvanegyrövid,pármásodpercesszerepem.A külsőrészbenazegyiktalálegyszatyrot,pirosműanyaghajcsavarókvannakbenne.Kiveszi,tanácstalanulnézrám.Nemtudom,miatúrónakhoztamelezeket,mitképzelhettemotthon,amikorpakoltam,demostjólesikelég-tételtvennemasírásért,azelőttükvalókönnyekért.Fölcsippentekegycsavarót,ésszintederűsenmuta-tomneki,hogyfelhúzhatjaafaszára,így,óvatosan,ezerrevaló.Úgylátszik,adroidoknaknemépítet-tek be humorérzékelő egységet, az egyenruhás férfi arca kifejezéstelen marad, előszedi viszont azösszeskishengertazacskóból,ésegyenkéntmindbebekukucskál.Aztánezzelisvégez,megismétlődikazelőbbibúcsúzkodás.–EnjoyyourtimeinJapan!Nemkellettvolnaidejönnöm.Nincsdolgomebbenazországban.Lépegetekavámkapufelé,húzom

magam után a kizsigerelt, megkínzott és újra összevarrt, bélcsavarodásos bőröndöt, gyomrában azösszelappadtruhákkalésasajgógerincű,szétfeszegetettkönyvekkel.Kilépekanapra,elmúltdél,azut-cánzúgaforgalom,olyanerősen,minthasíricsendbőlléptemvolnaátalétezőkpulzálóvilágába.A ki-járattalszembenottállafogadásomraküldöttférfi,kezébenvalószínűtlen,transzparensméretűtáblánvirítanevem.Várnak,tehátvagyok.Mélyenmeghajol,ésrámmosolyog.Négyésfélórájaállajárdán,ajobbkar-

játmamárvalószínűlegnemfogja tudnikiegyenesíteni és lefelé tartani.Kérdezi,hogyvolt-evalamiprobléma.Rázomafejem,hogysemmikomoly,deolyankönnyenmozoganyakamon,hogyinkábbab-bahagyomarázást,éscsakmosolygokhülyén.Hiányzikegycsigolyám,mostvettemészre.–Pénztszeretnékváltani–mondomhalkan.–Természetesen.Elsétálunkegytávoli,falbavágottkisablakhoz,aholcsöngetnikell.Kijönanő,alacsonyahomloka,

elkériazokmányaimat.Bedugomakisablakonazútlevelet,aztánkotorásznikezdekakézitáskámban.MegvanDavidScottútikönyve(„Japánigendrágaország,ámazellátásszínvonalamindenüttolyma-gas,hogyméghaa legszerényebbhotelbanszállunk ismeg,a japánokáltalnaponta felkeresettétter-mekben eszünk, és csupán a tömegközlekedési eszközöket vesszük igénybe, mindenütt kifogástalanszolgáltatásban lesz részünk”).Megvanazútikönyvbenavisszafelé szóló jegy, ésperszeottvanegymegkezdettcsomagpapírzsebkendőis–hogynemtaláltameztazelőbb.Namindegy.Előveszemava-lutafeliratúborítékot,háromszázeuróvanbenne.Utazásbólfélretettpénz.

Page 45: Tóth Krisztina-Vonalkód

Hároméve,amikormégszerettükegymást,Olaszországbamentünk.A borítékláttáneszembejutazegészolaszút,eszembejutaszerelmem,akiveléletemlegszerelmesebbjátékáttaláltukki,eszembejutaszállodaiasztalonszétterítetttizenkétkiscédula,amelyeketegyenkéntfordítgattunkfel,mindenestéreegy-egykívánságothagyva.Háromévetörténtmindez,ésmilyengyorsanelmúlt:acéduláknagyrészeúgymaradt,felfordítatla-

nul.Zavarosképektolulnakfelbennemaveszekedésekről,akiabálásrólazArnosötétéspáráspartján,akeserűvitábaésvacogtatóhajnalbafordulóutolsóéjszakáról.Kitöltömapapírt,háromszázeuró,igen,százascímletekben.Feltépemaleragasztottborítékot.A bo-

rítékban a pénz helyett cédulák lapulnak, beváltatlan szerelmünk forgalomból kivont házi készítésűbankjegyei.Azelsőre,amelyiketvégülnemtolokbeakisablakonazalacsonyhomlokúhölgyelé,azvanírva,hogyNyalogasdaköldökömet.Haladunkbefeléavárosba,nézemazútmellettiapróházakat,időnkéntpárpercreelalszom.Minden

repülőtérrőlvezetbefeléegyilyen,akülterületeksenkiföldjétalüktetőközponttalösszekötőálmosító,többsávosút, amelyet szegényes, sűrűnsorakozó földszintesépületek szegélyeznekszáradó ruhákkal,rejtélyesablakokkal,idegenéletekdíszleteivel.Fényképezemfáradttekintetemmelakülönöstetőket,abambuszredőnyöskicsiablakokat.Hamarodaérünkaszállodához.Azirdatlantoronyépületetcsupahasonlóhasábveszikörül,gondolat-

ban rögtönel is tévedek.Amígakísérőmésa recepciósabejelentkezéssel foglalkoznak,veszekegyszendvicsetabüfépultnál:egyszerűennincserőmbeülniazétterembe.A tizenkilencedikemeletegyikszobájátkapom,hangszigeteltésnyithatatlanablakomegyugyanilyen

épületrenéz.Bámulomafalbasüllyesztettgombokat,bizonytalanulmegnyomokegyet.Azelektromosredőnyleereszkedik,aszobábansötétlesz.A tévéképernyőjénmegjelenikanevem,üdvözölnek.Énisnagyonörülök, legalábbnincs töksötét.Megnyomokegymásikgombot,megszólalazene.Észbeka-pok,berakomazajtókártyájátahelyére,mostvégrefel tudomgyújtaniavillanyt.Ismétvilágosvan,magabiztosanmegnyomomazelőbbigombot,deahelyetthogyfelhúzódnaaredőny,kigyulladvalamifalba épített hangulatvilágítás. Na még egyszer, egy sorral lejjebb. A redőny zümmögve fölkúszik.Megyez,nincssemmivész,tudokvilágostéssötétetiscsinálni,csakasorrendesetleges.Lássukakkorahőmérsékletet.Kétgombvan,azegyiketmegérintemkétszer,aztánlerúgomacipőmetésvégigdőlökazágyon.Arraébredek,hogyteljesenkihűltem.A szobábandermesztőhidegvan,odakintpedigfényekkeltele-

pontozottestisötét.A kezemlehetetlenülelgémberedett,körülbelülfagypontraállíthattamalégkondici-onálót.Gyorsanmegmosakszomarejtélyeslogikaszerintváltakozóhideg-melegzuhanyalatt,majdle-megyekaportára,deelőtteszaladgálokmégkicsitanégyliftközött,mertmindigazmegyfölfelé,ame-lyikbeéppbeszeretnékszállni.Odalentapultmögöttegyszemüvegesférfihajolgatelőzékenyen,mindenáronátakarjavenniamág-

neseskártyát,deénnemadom.Elszántanmosolyog.–I’amsorryIdon’tknowhowdoestheairconditionerwork.Idid...somethingwrong...and...itistoo

coldin theroom.–Dörzsölgetemakaromat,hogymégvilágosabblegyen,miagond.A szemüvegesrögtönmegkérvalakit,hogyálljonbeahelyéreésfelkíséraszobába.Amikorbelépünk,szemérmetlenülvigyorognikezd:nyilvánneménvagyokazelsőturista,akimélyhűtimagát.Nyomkettőtafalbaépítettgombon,aztánhajlongvakihátrál,énpedigahelyett,hogyabőröndömmelkezdenékfoglalkozni, ren-dezgetnikezdemafrissenmegtaláltcédulákat.Minthaezértjöttemvolnaide.Homályosanéreztemhetek,hónapokóta,hogydolgomleszmégezzel

az érzelemmel, hogy a legváratlanabb, leglehetetlenebb helyzetben fog felbukkanni, hogy nem lehetcsakúgyegyszerűenabbahagyniegykapcsolatot,megkelldolgoznomazért,hogymúlttáválhassona

Page 46: Tóth Krisztina-Vonalkód

mégjelenlévő,kísértő,lezáratlanulmagammögötthagyottidő.Hanagyvonalakbannézzükatizenkétkérést,aztkellmegállapítanom,hogymígszerelmemmonda-

tai egy kivételével igencsak konkrét kívánságokat fogalmaznakmeg, az én üzeneteim inkább valamikörvonalazatlan, betölthetetlen hiányról üzennek:mintha nem kisebb feladatot róttam volna rá,minthogyalétezésemfalánaddignyíltösszesrepedéstbetöltse.Utólag,avilágtúlfelénegyfranciaágyonül-dögélvehirtelenmegértem,hogymiértbeszéltmindigbecserélhetőségről,miérthitte,hogyazőszemé-lye tulajdonképpen elvész a lényét beszippantó tébolyult szerelem gyűrűjében. Rádöbbenek, hogy aszenvedélynekezafokatulajdonképpenelszemélytelenít,hogyakitőlmindentakarnak,azvégülsem-mitnemképesadni,mertnemtudhatjatöbbé,ténylegőtükröződik-eegymásiklélekörvénylőfelszí-nén.Örökkémaradjvelem.Micsodabaromság.Persze,hogyénírtam.Hanyattdőlök,mintakihirtelennembírjatovább,aztán

felülökésatizenkétcédulátkétrészreosztom.A Soselegyenmássalilyenjókerüllegfelülre.Ezleg-alábbolyanőrült,mintazenyém:inkábbátok,mintkívánság,többbenneakétségbeesés,mintavágy.Hat-hatpapírcsíkfeksziklefeléfordítvaazágyon.Nemlehetvéletlen,hogyezekacetlikelkísérteken-gemide.Egyenkéntfordítgatomőketvissza.Helyetkelltaláljakezeknekavalahaleírtszavaknak,vég-sőnyughelyet.Másnapreggelaközelisintoistaszentélykapujaelőttállok.Kezembenavárostérképe,zsebembena

cédulák.Először volt szerelmem legforróbb céduláját akarom elhelyezni, ezt szabtamkima délelőttifeladatnak.Tanácstalanulnézelődöm.A kérésszókimondóésszenvedélyes,ugyanakkorleírvamegejtő-ensutais.Valamikülönleges,titkosnálistitkosabbhelyetszánokneki.Meleg,védett,örökzugot.Besé-tálokaszentélyparkjába,abejáratotkétoroszlánőrzi.A jobboldaliszájakitátva,ezazéletetszimboli-zálja,amásikécsukva,őahaláloroszlánja.Őgyelgekajinjaparkjában,figyelemazittenieket.Jönnek,kezetmosnak, bemennek a szentélybe,mindenmozdulatuk valami szorgos igyekezetet tükröz: talánténylegcsakpárpercretértekbe.Egygingkófaaranylóleveleitfotózoméppen,amikorfehérgalambrajkapfelalombokközül.Galamb!Hosszantűnődöm,hogyanlehetneegyfehérgalambrabíznicéduláimlegforróbbikát, hogyaztán egymeglepett szerzetes átvegye az idegennyelven írt, immár érvénytelenüzenetet.Hülyeség,valamiegyszerűbbetkellkitalálni.Hirtelenrájövökamegoldásra:azéletetjelképe-zőoroszlánszájábanfogomeldugniapapírt,hogymásnaplángotleheljenésvörösenfelgyulladósze-mekkel döbbentse meg a környék járókelőit. El is indulok visszafelé, aztán hirtelen megtorpanok.Szembencölöpökköztkifeszítettmadzagokonfehérpapírdarabkáksokaságátlátomremegni.Minthaazén céduláim rokonai reszketnének a kötélen:még íratlan, hófehér csíkok. Ezeket úgy nevezik, hogynusa,atisztaságotjelképezik.A kívánságnélküliségtisztasága.Odalépek,ésgondolkodásnélkülfelkö-tözömazegyikmondatomat:Simogasdamelleimet.Érzem,hogyamitteszek,bizonyosértelembenilletlen,ugyanakkortisztábanvagyoktevékenységem

kultikusjellegével,ezértnemhagyomszóhozjutniatudatombansustorgókételyt.Kifelémenetvisszanézekegyszer,elbúcsúzomaháromévelőttivágytól.Azapróbetűscetlielvész

íratlantársaiközt,talánmármegsetalálnám,hahirtelenleakarnámvenni.Visszaérkezemabejárathoz:akőoroszlánígyközelrőlelégkeménydiónaklátszik.Szép,nagy,nyitott

szájalegalábbkétmétermagasanvan,ahhoztehát,hogybeletegyemacédulámat,felkellenevalahogymásznom.Idétlenülfényképezgetnikezdek,közbenaztvizslatom,vannak-erajtaalkalmaskiszögellé-sek.Azutcánszokatlanulsokanjárnak,ebédidővan,akörnyékbeliirodaházakbólegyrecsakjönnekelőahivatalnokok.Olyanrégenfényképezemazoroszlánt,hogyazkezdfeltűnőlenni,énlegalábbisígyérzem.Havala-

kimegszólít,majdaztmondom,csakmegakaromnézni, hogyvan-enyelve.Végül ishülye turisták

Page 47: Tóth Krisztina-Vonalkód

mindenüttvannak,engemkonkrétanazoroszlánoknyelveszokottérdekelni,ezönmagábanmégnembűn.Elképzelem,amintotthonegyjapánturistatornázzafelmagátaLánchídegyikkőoroszlánjára,deaztánrájövök,hogyeznemegészenugyanaz,inkábbolyasféledolog,mintha,mondjuk,egyMária-szo-borfejétakarnábelülrőlmegnézni.Hirtelenelszánommagam,zsebrerakomagépetésmásznikezdek.Ügyetsevetnekrám,márszem-

benállokasárkányszerűpofával,amikorrádöbbenek,hogykétkézzelcsimpaszkodvanemtudomelő-venniaborítékot,éshaelőisvenném,legfeljebbszájjalemelhetnémkiacéduláklegforróbbikát,ami–hm–tartalmilagnemellenkezneazelhelyezendőkívánságszellemével,gyakorlatbanazonbankivihe-tetlennek látszik. De nagy marha vagyok. Lemászom, előkészítem a cédulát és visszakapaszkodom.Lentmegtorpanegykislányésazanyjakezétfogvabámulfölrám.Mostnyilvánelmondjákneki,hogyilyetnemszabadcsinálni,deénnemfordulhatokvissza,ittállokacélelőtt,mégegykisnyújtózásésujjammalérintemasima,befelélejtőnyelvet.Bentvan,ezaz.Leugromésbiztatóanmosolygokakis-lányra,pedigfájatérdem,nemkellettvolnailyenmagasrólelrugaszkodni.Azanyjaelvonszolja,énhir-telenérzem,hogynagyonelfáradtam.Otthagyomazoroszlántamondatfűszeres,égetőidegenségével,haddízlelgesse.Szépmunkavolt,gyorsmunka,gyászmunka.Másnap délelőtt azAsakusaKannon-templomhoz zarándokolok. A főbejáratmellett két szobor áll

fülkében,előttükkerítésdrót.A Villámszobramellettdöntök,bedugomalábáhozazegyikcédulát:Csó-koldvégigagerincemet.Utólagmegbánomadöntést,aVillámegymásikmondatotérdemeltvolna,deaztánfelidézemazérzést,felidézem,hogymilyenvolt,amikorlassanvégigcsókoltaagerincemet,ésrá-jövök,hogyavillámésmennydörgéslábainálheverőpapírmégiscsakjóhelyenvan.Kellvennemvalamiajándékotagyereknek,jobb,hamégmakörülnézek.Céltalanul,fáradtanmetró-

zom,aTakebashiállomásnálaztánhirtelenametróelépöccintemazegyikösszegyűrtcédulát,amitatemplomnálelővettem.Gyorsancselekszem,mintegyöngyilkos:aSose legyenmással ilyen jómáriseltűnikabegördülőszerelvényalatt.Csúnyánnézrámabeszállásnálegyapróöregasszony:szemetelőturistánakhisz.Megyekpármegállót,aztánkikötökegygigantikusáruházjátékosztályán.Elemeséstávirányítósro-

botok sorfala előtt vonulok: lőnek, villognak, hadonásznak. Feltörte a lábam a cipő, ragtapaszt kénevenni.Semmiértelmesajándékotnemlátok,egyrebágyadtabbankóválygokazijesztőfigurákközött.Szembenazegyikpolconperselyeksorakoznak.Hirtelennagyszerűötletemtámad.Eljátszomagondolattal,hogyegyjapánkisfiúbetöltiatizenhar-

madik évét és elérkezik a születésnapja, amikor a szobájábavonulva feltöri aperselyét.Nem tudom,honnanatizenharmadikév,devalamiértragaszkodomehhezafantáziához,azpedigfölsemerülakép-zeletemben,hogyaperselyegykislányéislehetmajd.Nekemsosevoltperselyem,spórolnivalahogyinkábbafiúkszoktak,biciklire,gördeszkára,ilyesmire.Egytizenháromévesfiúfogjamegtalálniacé-dulámat,ebbenképtelenbizonyossággalhiszek.Odalépekaperselyekhez,éselképzelem,amintatávolinapünnepélyesórájánazösszeszámlálandó

pénzközöttfelbukkanazidegennyelvenírt,különöscédula:Beszéljatitkosvágyaidról.Egyfoltoskerámiatehénmellettdöntök.Körülnézek,mintakitiltottdolgotművel,szépenbecsúszta-

tomacetlit,aztánkiosonokajátékosztályról.Utólageszembejut,hogyabiztonságiakesetlegtanácsta-lanulbámuljákmajdarejtettkamerafelvételeitéssosetudjákmeg,mibenmesterkedettazasántikálóeurópainő.Hazakellmennemaszállodába,hogyfelvegyekegymásikcipőtésátgondoljamatovábbimunkater-

vet:maradthét cédulám,aholnapinappedig ittlétemközépsőnapja,válaszvonal, árok.A legszomo-rúbbmondatot forgatom a fejemben, ez lesz a következő nap feladata, azt kell eltemetnem valahol,

Page 48: Tóth Krisztina-Vonalkód

hogyeltemethessemvégremagambanis.A szállodábangondosanbeosztomateendőketésmegtervezematovábbihelyszíneket,számotvetve

aspontánlehetőségekkelis.A Simogassahajaddalmondatmeghat.Kicsitasajátkívánságaimrahason-lít,szelíd,szerelmessuttogásegymásikestéből.Úgydöntök,szélnekeresztemholnap,feltévehaleszszél,eddigugyanisegyenletes,bágyadtnapsütésmelegítetteamozdulatlanlevegőt.Reggelmár fél kilenckor felállok a reggelitől, kiváromahadonászva taxit rendelő amerikaiakat és

visszafogotthangonérdeklődömaportán:–Sorry,doesthewindblowhere?Imean...ishereany...wind?Ugyanazaszemüvegesférfivanszolgálatban,akielsőnapvolt.Előszörmeglepődikakérdésen,de

aztánfelnézésmosolyogvabeazonosít:anő,akinekhőmérsékletproblémáivannak.Nyilvánaztgondol-ja,hogyimmunbetegvagyokvagyasztmás,ilyesmi.Annyimanapságazallergiás.Mosolyogva,tagol-tanfelel:–Wehaveaniceday.Sotheweatherispleasanttoday.Icanassureyouthatthewindisnotblowing

today.Akkorhátmaradmáraaszomorúcédula.A legszomorúbb.Megakádas,deazkönnyűlesz.Előszörapartramegyek,gyalogsétálokelaCsászáriPalotáhozvezetőhídig.Szeretnékközelebbjut-

nia folyóhoz,demindenüttkorlátválasztela lejtősparttól.Kicsitbanálismegoldás,deaFürödjünkegyütt cédulát egyszerűen be akarom dobni a vízbe. A papír túl könnyű, rá kellene kötözni valamit.Nincsnálamsespárga,sehajgumi.Végülkeresekabokrokközöttegybototésrálépek.Ezaz!Felha-sadtavége,ideszorítombeacédulát,aztánnagylendülettelbehajítomamozdulatlannaktetszőfolyó-ba.Nemúszikelsemerre,végtelenlassúsággalforogavízszínén,aztánmegáll.Milyennehézmegszabadulniavágyaktól.Hátatfordítokakorlátnak,visszafelésétálokafőútvonalatszegélyezőbokrokmentén.Furcsákerre-

feléavarjak:afejtetőnrövidatollazatuk,ettőlmindegyikolyan,minthakefefrizurátviselne.Érdeklőd-ve totyognakmellettem.Egyre izgatottabb vagyok, ver a szívem a rámvárómásik feladattól.Végülnemhúzomtovábbazidőt,leguggolokegyfakörülkialakítotttölcsérhezésturkálnikezdemaföldet.Egyágacskávaldolgozom,atalajpedigtömör,nehezenmélyítemaparányigödröt.Edzőcipős,fülhall-gatóskocogókfutnakelmellettem,úgylátszik,ezabevettútvonaluk.Hirtelenmegérzem,hogyvalakifigyel:egykutyasétáltatóférfibámul,kicsitmegisdöntiafelsőtestét,félrebillentfejjelszemléliaváj-kálást.Úgyérzem,segíteniakar:biztosazthiszi,elvesztettemvalamit.Kedvesenfelnézek,hogyjelez-zem,mindenrendben,aztszeretném,hatovábbmennének,zavarnakagyászomban.Amikorvégreelin-dulnakésutánuknézek,látom,hogyaférfinugyanolyankiskékkötöttpulcsivan,mintakutyán.Hirte-lenbelémnyilall,hogyakutyusvélhetőenaszükségétakartavégezni,talánezpontakedvenchelye,énmegjólidekuporodtam.Körbejáromafátésmegnyugodvalátom,hogyseholnincskutyakaki,aztánka-vicsokattornyozokabetemetettcédulára.Végeztem.Távolabblépek,párméterrőlaliglátszikahalmocska,amelyalattottpihenlegszomorúbb

cédulám:Gyereketakaroktőled.Későestebeülökegybevásárlóközpontszűkéttermébe.Azelőttemvacsorázólármásfiatalokutánle-

szedikatálcákat,énpedigbágyadtannézegetemaszépformájúcsészéketéstálacskákat.Egyedüli,ké-seivendégvagyok, látom,ahogya folyosónegyenként távoznakakonyháról azalkalmazottak.A ki-szolgálásbanazonbansemmisürgetőnincs,kedvesen,egyenletesritmusbanhordjákkiatalálomraren-deltétkeket.Amikorvégzek,elhelyezematálcánazegyikkívánságot,mintvalamiegészenkülönlegesborravalót.Szerelmemmásodiklegforróbbmondataez,bárlehet,hogymásokmássorrendetállapítaná-nakmeg,lehet,hogyazoroszlánosmögésorolnákamaesticédulát.Átfutrajtamazis,hogymagyarokmindenhol vannak, hogy honfitársaink a világ legmeglepőbb, legváratlanabb helyein képesek felbuk-

Page 49: Tóth Krisztina-Vonalkód

kanni,éselképzelemafelháborodottalkalmazottat,amintvisszatéréslecsapjaelématálcátazüzenet-tel.Denem,képtelenség:akiazennivalótkihordta,egészenbiztosannemérthetiapapírraírtszavakat,egyébkéntpedig–mellbőségételnézve–nemisigenteljesíthetnéasikamlósfeladatot.Ezentűnődöm,amikorváratlanulelviszika tálcát.Fölöslegesvoltmindenaggodalom:a fiatal srácegypillantásraseméltatjaacédulát,sőtengemse.Félpercmúlvamárjönisvisszaésfizetek.Maradtmégkétnapravalópénzemésnégymondatom.A Fujivulkánhoznemolyanegyszerűelmenni,mintaztképzeltem.Reggelaportánegyfiatalnőel-

magyarázza, hányszor kell átszállni ametrón, amíg elérek a vasútállomásra.Négy óra alatt,mondja,máregészközellehetjutnivonattalahegyhez.Nemközelakarokjutni,hanemoda.Talánezabaj,ezamindentakarás,eléglenneadolgokközelébemenni,denekemmindjártmagaavulkánkell,atölcsér.Mindigezzelrontokelmindent.Mireazösszesállomástbejelöliegyfénymásoltlapon,teljesenelbá-

tortalanodom.AzÖrökkémaradj velem csak a vulkán földjében pihenhet, de ha nem tudok elmenniközvetlenülahegyig,minekkeljekútra.Megköszönömszépenalapot,hajlongokésúgyfordulokkiahallból,mintakimosthaladéktalanulaFujihozindul,nemakarnékcsalódástokoznianőnek.A nyüzs-gőutcárakiérveaztánmegfordulokésinkábbaközelijátszótérfeléveszemazirányt.Egykisfiútjárnitanítazanyja,agyerekboldogan,imbolygóléptekkeltotyoghozzá,ilyenkoratöm-

zsi nő egy rövid szót ismételget.Hosszannézemőket, fürkészema padokat, a játékvárat. Igazából aTáncoljnekemcédulahelyétkeresem,denincssemmiötletem.Délutánegykisbuddhistaszentélykert-jébenfölfedezekegykülönös,faragottpanda-szobrot.A faszoborhátulrólüreges,úgyvankivájva,mintegyteknő.A Nyalogasdaköldökömetapandaszájábakerülösszesodorva,mintvalamicigaretta.Nemalegfrappánsabbmegoldás,érzeménis,detulajdonképpenelfogadható.A kívánságegyébkéntelégmeg-hökkentő:vajonmiüthetettbelémazonazolaszországiestén,mikorpedigvilágéletembencsiklandósvoltahasam?Nemtudom,apandákhogyvannakezzel,deennekamondatnakúgyse találtamvolnaideálishelyet.A Táncoljnekemvégülegyfaodvábanlandol:üzenetamozdulatlanlombnak,feladóis-meretlen.A következő napot aTokióiNemzetiMúzeumban töltöm, este aztán kimerülten heverek az ágyon.

Kapcsolgatomatévét,fáradtvagyok,apergőjelenetekhelyétfolytonelmúltéletemjeleneteiveszikát,időnkéntpediganapközbenlátottszobrocskákkísértenek,mígvégüllassanelalszomegyangolulhada-róhíradóshangjára.A borítékot,amelybenmégkétcédulavan, lefordítvaazágyfölötti,kárpittalbe-vont polcra teszem a papír zsebkendő és az útikönyvmellé. „Japán igen drága ország, ám az ellátásszínvonalamindenüttolymagas,hogyméghaalegszerényebbhotelbanszállunkismeg,ajapánokáltalnaponta felkeresett éttermekben eszünk és csupán a tömegközlekedési eszközöket vesszük igénybe,mindenüttkifogástalanszolgáltatásbanleszrészünk.”Ruhástólnyomelazálom,csakhajnalbanbújokkiafarmerból.Reggelmeglepődvelátom,hogya

borítéknincsahelyén.Éppennegyedórámvanmégreggelizni,ezértinkábbkapkodvafelöltözömésazebédlőbesietek:majdtízutánelőkerítem.Biztosanrápakoltamvalamit.A szobábavisszaérkezvekicse-rélemazelemetafényképezőgépben,aztánvégigtapogatomazágyat.Közbenbekopogegytakarítónő,televanakezetisztatörölközővel.Nehézeltántorítaniaszándékától,demutogatomneki,hogyaludniszeretnék,errebólogatvatávozik.A borítéksehol,egyszerűeneltűnt.Hirtelenészreveszem,hogyafalésapolcocskaköztvanegyrés:

oda csúszott be, ráadásul fejjel lefelé. Próbálom elhúzni az ágyat, de a polc és a kárpitozott szegélyegyetlenpanelbőláll,eztkellenekitépnemafalból.Valószínűlegottfutnakabeépítettvilágításvezeté-kei,azttakarjaabársonnyalbevontlemez.A borítékmostmárottmarad,benneakétcédulával,ame-lyetegyszertalánaszerelőktalálnakmegegyfelújításvagyzárlatalkalmával.Örökkémaradjvelem,Simogassahajaddal.Tulajdonképpennincsisrosszhelyükittazágymögött.Kétjapánszerelővono-

Page 50: Tóth Krisztina-Vonalkód

gatjamajdavállátaborítékomláttán,sőt,mégazislehet,hogyleadjákaszállodaportáján,netánegytakarítónőpróbáljamajdingerültenletépniasivítóporszívófejrőlabeszippantottpapírt.Nemtudni,mikortörténikmegmindez.Hogyatávolijövőben,esetlegévekmúltánveszik-ekézbea

meggyűrődöttborítékotaz idegen,számukra jelentésnélkülimondatokkal,vagymára jövőhéten.Kikellvárnomaztazidőt.Ottérmajdvégetagyász.Megfogomérezniaztapillanatot,amikorazutolsómondat iselmúlikbelőlem,akárcsakaharag,amitarepülőtérenéreztem.Elmúlikmajdafájdalom,amegbántottság,éscsakakívánságokfehérhelyevilágítmajd,mintanusaíratlanpapírcédulái.Utolsónapomonszakadazeső.Ésfújnikezdaszélis,demárminek,hiszenénmárelkészültem,tel-

jesítettem a véletlen küldetést. Azon tűnődöm,miközben kifordult ernyővel igyekszem elvergődni ametróállomásig,hogyazértazesőretartogathattamvolnavalamit.Eszembe jut a fakörüli tölcsér, akiskavicshalomalatt lassanpéppémosódóüzenet, ésmegnyug-

szom.Jólvanígy,jókorjöttavihar,jókoraszélis.Estebőrigázva,elcsigázottanérekaszobámba.Levetkőzömésvacogvabújokatakaróalá,deképte-

lenvagyokátmelegedni.Nyomogatomagombot,beszeretnéklegalábbegykicsitfűteni,mielőttelal-szom.Azindulásreggelénarraébredek,hogyaligkapoklevegőt.A szobábanfullasztó,elviselhetetlenhő-

ségvan,odakintvalószínűtlenverőfény.Nemtudom,mikormászhattamleazágyról:nyitottkimonó-ban,hanyattfekszemahidegpadlón.Klónvagyok:sebhelyek,fájdalmak,időnélküliürestest,történettelenönmagamtökéletesmása.Tág-

ranyitottszemembevalakifelülről,ahuszadikemeletrőlvetítiaplafonraéletemeddigijeleneteit,leen-dőemlékeimet.

Page 51: Tóth Krisztina-Vonalkód

Egyboszorkavan(A vonalfoglalt)

Kezdjükakályhától.Nagy,karamellszínűcserepekborítják,olyana fényük,mintadobostortánazüvegescukormáznak.Közelrőlméghajszálvékonyfelületirepedésekiskivehetők.Gyerekkoromkály-hájavoltilyen,legelsőotthonunkban.Emlékszem,négyévesvoltaméssehogyseértettem,miaz,hogyelköltözni.Nemvoltamtisztábanaszójelentésével.Apámegynagynejlonzsákotnyomottakezembeésaztmondta, tegyembele azösszes játékot, amitmagammal akarokvinni.Merthogy elköltözünk.Ta-nácstalanultébláboltamafelfordulásközepén:ahelyébőlkimozdítottvariaszekrénysortartalmaaföl-dönhevert,anyámidegesenszaladgáltkiaszeméttelakörfolyosóra,énmegaföldönülvekomótosanrakosgattamazépítőkockákatazsákba.Másnapreggelremindenkészenállt.Apámaföldönheverőalvósplédreésameztelenbabáramutatott:Ésez?Eznemkell?Nem,ráztam

afejem,éshúzgáltamtovábbaszájánálösszefogottzsákotkörbeazüresszobában.Mikorújrafelnéz-tem,márcsakaztláttam,hogyapámalábánálfogvadugjabeababátakályhalyukbaarongyután.Lát-szott,ahogyanarancsszínparázsonlángrakapnak,ababapillanatokalattfelismerhetetlennézsugoro-dott,arongyviszonthosszabban,hánykolódvaégett,aszélekülönszálakrabomolvaizzott,mígapámránemcsaptaavasajtót.Kihallatszottakörfolyosóraazüvöltés,valakielköltözöttbelőlem,azótasejöttvissza.Azújhelyegyébkéntnemvoltolyanrossz:szerelmeseklettünkegymásbaaszomszédbanlakóImi-

kével,éselishatároztuk,hogyhafelnövünk,férjésfeleségleszünk.Háromgyerekkel.Nemlátszottle-hetetlennek,azéletugyanismégakályhábanfellobbanólángokellenéreisbeláthatónakéstervezhető-nektűnt,nemvoltbelekalkulálvabukdácsolófutásaködlőkukoricaföldönát,nemszerepeltbenneazaz októberi éjszaka, egyszóval fehér függönyfátyollal a fejen az óvodai jelmezbálon nem pontosanolyannakvoltelképzelve,mintamilyenvégüllett,bárhaapusztaszámokatnézzük,stimmelazegyen-leg.Lettegyfiam,lettigazszerelemis,mintazImruskavolt:késveugyan,deeljött,nagylánggallobo-gott az amúgy is parázslóanmeleg és sohavéget érni nemakaró nyárban.Mégoktóberben ismelegvolt,olyanvalószínűtlen,ragyogónapsütés,hogyátizzadtrajtamapólóakórházfelétrolizva,ésverej-téktőlpárállottazarcomanapszemüvegmögött.A nőgyógyásználsokatkellettvárni:hiábavoltamegbeszéltidőpont,azorvosmégmegseérkezett,a

folyosónpedigmárnégynővárakozott.Egyikselátszottterhesnek,igaz,énse,pedigakkorramártöbb-szörismegismételtematesztetésbiztosantudtam,hogyavilághamarosanteljessékerekedvemutatjamajdmegaddigsoselátott,világlóarcát.Előszörmégse értettem, amit azorvosmond: aképernyőremutogatott ésmosolyogvamagyarázta,

hogynézzemcsakmeg,aztánkihangosítottaaduplaszívhangot.Azazegyazkettő.Vagyishárom,amármeglévőgyerekkelegyütt.Valószínűtlenéskicsit ijesztő isvolt,képtelenvoltamháromgyerekesanyakéntelképzelnimagam,azvalamimásvolt,másiktest,másikélet.Kapkodvaöltöztemfelapara-vánmögött,aharisnyátatáskábagyűrtem,úgyisolyanmelegvan.Lépkedtem aDózsaGyörgy úton, sorra hagytam el a keresztutcákat, talán három troli is elzörgött

mellettem,haladtamazaranysárgafénybenazAjtósiDürersorfeléésamondatottervezgettem,amon-datot, amitmajd nekimondok a telefonba, amondatot, amit hosszú csend ésmeglepett öröm követmajd,amondatot,amitmárelképzeltemésösszeraktamegyszer,deamelyetmostfejbenátkellettfo-galmaznoméshozzáigazítanomabennemnövekvőtitokzatostestekhez,akiketvalamiértelsőpillanat-tólfiúikreknekképzeltemel.

Page 52: Tóth Krisztina-Vonalkód

A vonalfoglaltvolt.Hívtamkésőbbis,hiába.Azértmentle,hogykicsitkiszellőztesseafejét,megírjaazelőadásátéselzárjaavizetakertben,mertlehet,hogyatélbeálltaelőttnemtudunktöbbszörlemen-ni.A tanyaegyzsákfalulegvégén,aszántóföldekhatáránfeküdtNógrádegyeldugottszegletében,mö-göttesemmi,csakavégtelenégésazerdő.Hívtamamobilt,kivoltkapcsolva.Elképzeltem,ahogypó-lóbankimegyakertbeésösszegereblyéziazavart.Mindigmondtam,hogyfelesleges,devalamiértsze-retteösszeszedniazalmafaésadiófalehullottleveleit.Szeretettfátaprítani,mindigsokkaltöbbetvá-gott, mint amennyit a ritka téli hétvégéken elhasználtunk. Elképzeltem, ahogy fát vág és egyenletesrendbenfelpakoljaafészerbenahasábokat,elképzeltem,ahogyaházelékiülvekávézik,elképzeltemésszerettem.A vonalesteisfoglaltvolt,aztánmásnapreggelis.Déltőlmárfélóránkénthívtam.A szerel-memfoglalt.Foglalt,foglalt,foglalt.Délutánültemazerkélyenazalkonyatbanésgondolatbanelkezdtemcsoma-

golni,deatestemnemmozdult.Jólesettazerkélyenazalkonyatinapfényéstudtam,hogymárnemkellsokatvárni,hogyazutolsóbuszhatkörülúgyiselmegy,háromnegyedhatkor tehátmegnyugodhatok,fölvehetekegykardigántésbámulhatomaszobát.Hogyhovalehetmajdraknikétkiságyat.Nemment.HétkormégiscsakfelhívtamaVolánpályaudvart.Félkilenckorvanegybusz,mondtaa

hang.Csakkéthelyenállmeg,tizenegyrevanTerenyén.Deonnanbekellmajdgyalogolnia.Nembaj,feleltemanőnek,sokszormentemmárígyle.Igaz,akkornyárvoltésnapfény,deazestihűvösbenleg-alábbnemleszolyanfárasztóazegyórásgyalogút.Felhívtamagyerekemetanagyanyjánál,minthahosszúútrakészülődnék.Nemszóltamnekik,hogy

az esti busszal elmegyek, úgyis csak lebeszélnének, gondoltam.Másról se szóltam semmit, vanmégidő,tűnődtem,afiammalúgyiscsakkésőbbreterveztemegyhosszabbbeszélgetéstaleendőtestvérek-ről.Felhívtamabarátnőmetis,csakannyitmondtam,hogymostelkellutaznom.–Nemenjle–mondtakülönöshatározottsággal,amitőlmégeltökéltebbenkezdtemvágyakozni.Terenyénmindiglevanadvaegypótkulcsavendéglőben.A buszonaligvoltutas,sikerültelaludnom,

asofőrmásodszorkiabálthátra,hogymegérkeztünk.Odakintmársűrűsötétvolt,hirtelenmegrémül-tem,ahogykászálódtamleabuszról:mivan,hanemtalálokottsenkit.Siettemlefeléaműúton,mármesszirőlláttam,hogyacsárdábanmégvannak.Aligvoltvalamiforgalom,egy-egyautóhúzottcsakelTarjánfelé,elvakítottakareflektorok,hűvösödött.A csárdaajtajátmárzárva találtam,debentégettavillany,hosszanzörgettem.Azismerőspincérvégülmeglepettenajtótnyitott,nehezenfogtafel,hogyénvagyokaz.Álltunk egymással szemben, bámultam a sápadt, zavart férfit, próbáltam olvasni a vonásaiból. Az

egésztörténetottálltazarcán,csakkikellettvolnabetűzni,csakhagynikellettvolna,hogyzavarátle-küzdvemegszólaljonésbeljebbtessékeljen,hogymegkínáljonvalamivel.Megéreztem,hogymitakarmondani, ezértnemhagytammegszólalni, helyette tompaéshatározotthangonelkértemakulcsot ésmárcsakmesszirőlhallottamaválasznélkülhagyott,kicsitriadtkérdést:–Esetleg...nevigyemel?Haladtamlefeléaműútonegyenletes,nyújtottléptekkel,mélyeketlélegezve,mintakivalamiéjszakai

távgyaloglóversenyrekészül,mentem,szívtam-fújtamalevegőt,aztánamikormegláttamafalut,akkormárfutottam.Futottamátatöltésen,átazárkon,futottamasötétablakúházakmellett,elhagytamaki-világított templomot, rohantambukdácsolvaaködös,vaksötétkukoricaföldön, szaladtam,patakokbanfolytrólamavíz.Aztánmesszirőlmegláttamaházat,megtorpantam.Mikoraszívverésemhelyreállt,rágyújtottamésacigarettátmélyenletüdőzvebámultamahidegleve-

gőnátaléckerítést,aházunkkapuját.Teljesenelisfelejtkeztemmagárólahírről,amelynekhozójava-gyok,samimiattmost,ugye,dohányoznomsekellene.Elővettemamobilt,mégegyszer,utoljárafel-hívtamaszámunkat.A szerelmemet.Foglalt.Hívtamamobilját,mégmindigkivoltkapcsolva.Álltam

Page 53: Tóth Krisztina-Vonalkód

és fáztam, leszakadtútközbenavászontáskámfüle,megindultam lassanaház felé.A hátsó szobábanégettavillany.Zörgettemabejáratiajtón,arcomatazüvegheznyomvalestembefelé.Csaksokárajöttki,fürkészte,kiállkintasötétbenazajtóelőtt.Villanytgyújtott,meztelen,ismerőstestétcsakegydere-káracsavarttörölközőtakarta.Álltunknémán,ahirtelencsöndbenhallanilehetett,hogylihegek.–Hátte?–kérdezte.Nembírtamszólni,láttam,hogyabelsőszobábólelőkászálódikvalakiésabejárathozjön.Szőkenő

toporgottköntösben,elölkilátszottanagymelle.Megálltmögötte,majdnemegyformamagasnaktűn-tek,sőtafejembenatudatomróllevált,továbbraisműködőkameramégaztisrögzítette,hogyanőnekkivanlakkozvaalábkörme.Azegészolyanvolt,mintvalamivalószínűtlenfilm,amibentörténetesenmijátsszukafőszerepet,csakhirtelenelfelejtettükaszövegünket,úgyhogyeztarésztkifogjákvágni,megfogjákismételni,ezarészmostittnemérvényes.A nőszorosanmögélépettéshalkan,álmosanmegkérdezte:–Ezki?–Rosszkor jöttél–szólaltmegvégre,mégmindigazajtótfogva.A nőkíváncsianméregetett,nem

hívtakbe.Talánbekellettvolnalépnem,kitudja.Hirtelenvisszatértamellkasombaalevegő,kinyíltaszámésbeszélnikezdett,egyidegen,fémesenrekedtnőihangatüdőmbőlkiáramlólevegővelegyidő-benaztmondta:–Azonnalvigyélhaza.Moströgtön.–Rendben.Teltekapercek,tébláboltamazudvaron,benéztemafészerbe,abentrőlkiszűrődőgyérfénybenislát-

tam,hogyténylegvágottfátésténylegösszegereblyézett.Imponálólehetett,otthonátrendbehozóférfigereblyével.Nagyszerszámmal.Hamarfelöltözött,énközbenkitártamakaput,hogykitudjonállniakocsival.A nőnemjöttazablakhoz,pedigazthittem,kifognézniutánunk.Lehethogysír,futottátraj-tam, bár nem tűnt ijedtnek.Énnem sírtam, tekintve, hogynemvoltam jelen.A test, ami állítólag azenyém,samelyetmostállítólagmégkettenlaktakrajtamkívül,ügyesenbecsuktaakaput,eltoltabelülareteszt,beszálltazautóba,bekötöttemagátéshallgatott.Hallgatottegészúton.Soseláttamaddigrészegenvezetni,ide-odaimbolyogtunkaködben,időnkéntmajdnemletértünkaz

útról,egyszerpedigegyhomályoskereszteződésnél rossz iránybakanyarodtunkeléshúszpercetbo-lyongtunkmindenfélehepehupásföldutakon,amígnémikerülővelvisszanemtaláltunkafőútra.Köz-benegyszermegszólaltam,mondtamegypontoséshidegmondatot,amelybenazavalószínűtlenszóisszerepelt, hogyultrahangfelvétel.Nem felelt semmit. Ide-odahányódott az autó, demégsemhaltunkmeg,hajnalrahazaérkeztünkPestre,aholaházelőttcsendbenkitártaakocsiajtaját.–Éste?–Visszamegyek.Nemdugtambeakapukulcsot,amígelnemmentazautó,föntalakásbanpedigegészenérthetetlen

dolgokatkezdtemcsinálni.Négyóravolt,odakintpirkadt,énmegtisztaágyneműthúztam,belefeküd-temésnyitottszemmelbámultamaplafont.Mégmindigakiságyakjártakafejemben,ottfolytattam,aholdélutánabbahagytam.Nemtudom,mennyiidőteltelígy,nemszámoltamanapokat,csakarraemlékszem,hogyugyanígy

bámultamaplafontegykórteremben,azorvospedigmagyarázott,hogyértsemmeg,afellépőgyulladásmiatt a másikat is el kell venni, nem kockáztathatunk.Nagymennyiségűnekrotikus massza, ezt ismondta.Kikellkaparni,elkelltávolítani,megtisztítani.Nemvetteészre,hogynemisvagyokott,hogyénközben éppen átvágok akukoricaföldön ésgyerekkori barátaimnak integetekvissza, akik a földútszélénállnak.Valamiértesnikezdahóis,jönapincéréshozegyteát.Eznemisaterenyeipincér,ezegynővérke.Szívószálatdugdosaszámba,pedigotthonvagyokésdélutánmárfeliskelek.Sokévtel-

Page 54: Tóth Krisztina-Vonalkód

hetettelközben,mertazarcomöregéshamuszürke,atestemöregéshamuszürke,ahangomöregésha-muszürke,atúlsófolyosóvégérőlszól,deonnanisúgy,minthatöbbréteggézfedné.Nemakar,nembírvégetérniazősz,nembírkilobbannianapsütés,asugarakátfúrjákmagukatalas-

sankéntbeállóhidegen.Amikorafiammalmegérkezünk,mégmindigoktóbervan,igaz,utolsónapjaitírjuk.A dereskertbenvarjak totyognak,valakiösszeszedtekosárbaadiót.Ledobomahátizsákokat,agyerekfelülafára,ottszeretnyáronislógni,onnankiabálbefelé,hogycsináljakmárnekiegyteát.El-fáradtam,fájahátamagyaloglástól.Begyújtokanagybarnakályhába,aztánfelöltözvelefekszem,be-tekeremmagamegycsergébe,amígmelegnemlesz.Másnap délelőtt kopognak, a fiam lement a vegyesboltba,mert két napig semmi nem lesz nyitva.

Ezekszerintkizártam.Denem:nyílikabejáratiajtó,csakaszomszédkislányjöttát.Hogyszelel-eakémény.Mertképzeljemel,azAntibátyáékegydöglöttbaglyottaláltakbenne.Nemnézekfel,akályhávalfoglalatoskodom.Kikellpucolniahamut,kikellszednibelőlemindent,

amielégett,hogyakihűlttestbenismétfellobbanhassonatűz.Térdelek,mélyrekotrok,közbenoldalróllátom,hogyakislánynemjönbeljebb,hanemidegesenbefelétekintgetésközbenegyrecsakbeszél:–Apukámcsináltgyújtósnakvalót,kintletettem.–Köszönöm.Nemtudom,mittudnak,nemakarokbeszélgetnivelük.Senkivelseakarokbeszélgetni,direktfélre-

tettematelefontéskikapcsoltamamobilt.Nagyműgonddalsepremfelahamut,deakislánycsaknemmegyel.–Próbáltamtelefonálniis,denemtetszettekfölvenni.Mindigcsaksípol.LeszHalloweenittafalu-

ban.Mostelőször.Belehetöltözni.Ancsanéniszervezi,akultúrbakellmennikilencre,ottvanatalál-kozó.Közbenmegjönafiam,behozzaazösszessarat, letesziakenyeretésrögtönelkezdikmegbeszélni,

hogykimibenlesz.A kislányvégrebecsukjamagamögöttazajtót.A gyerek izgatottansürgölődik, rögtönkezdenéki-

vágnialepedőt,szellemnekakaröltözni.Vagymégisinkábbmúmiának.–Tényleg,miazaHalloween?–kérdezimeghirtelen,merterreeddignemisgondolt.–Azolyan,mintahalottaknapja–mondom.–Csakezegyangolszászszokás.–Miaz,hogyangolszász?–...–Teminekfogszöltözni?–Én?...Boszorkának.Elrakomakenyeret,ésközbenészreseveszem,hogydúdolgatnikezdek:„Danadanadan,danadana

dan...”Hirtelenabbahagyom,leülökakonyhában,aztánmegfogomavödröt,kiviszem,éselkezdemlassan,

kézzelszórniahamutaházkörül.Harangoznak.

Page 55: Tóth Krisztina-Vonalkód

Ezittminekahelye?(Bikinivonal)

Egészfelnőttéletemetmeghatároztaezafeszengés.Utáltamastrandot,aközösfürdést,apárolgótes-tekidétlenségét,aközszemlérekitettbőrök,gyűrődések,lábfejekszemérmetlensivárságát,aszánandólényekmagafeledtrajzását:utáltamazuhanyzókat,aviháncoló,lucskosélőképet,aháttalmosdóöreg-asszonyokat,akiknek,haatörölközőértnyúlvamegfordultak,lábaköztderes,összetapadtszőrlógott,utáltam,hogyvantestésvanhalál,éshogyahalálatestáltalbeszél.Egészfelnőttéletemetmeghatározta–mondjaazarcakamerának–ahalálközelsége.JamesMollAz

utolsónapokcíműfilmjébennéhányholokauszt-túlélőadeportáláselőttiutolsónapjaitpróbáljafelidéz-ni.Azegyikinterjúalanyegyfürdőruhátemleget.Kislánykéntezvoltszámáraabéke,azÉden,asza-badság,amikortestéslélekmégutoljáraúszhatottajelenbenanélkül,hogymúltésjövőfojtogattavol-na.Mikormégbeláthatóakvoltakapartok.Eztvettékeltőle,afodrosfürdőruhát,örökre.Ésezaz,amimaiselőszöreszébejut,haottAmerikábanvalakiarrólamásik,elveszett,kerekvilágrólfaggatja.Azelsőfürdőruhámnemfürdőruha.Kisnadrág.Ebbenakorbanmégnincsnagykülönbséglányokés

fiúkközött:pocakos,lúdtalpasgyerektestekszaladgálnakahomokban.Sütanap.Egyfateknőmellettguggolok, hunyorogva nézek a gépbe. Jó lehetett ott ameleghomokban.Mutatoma fiamnak.Anya,mondja,eznemtevagy,ezegykisgyerek.Tényleg,vajonénvagyok-eén?A háttérbenegyhúsosnőilábszárlátszikpapucsban,amikétkeresztbefűzöttkékgumiszalag,strandpapucs.Ezalábanagyanyá-mé,nemsokáraavízbenlépegetéshúzzaagumicsónakot.Vízreszálltunk,szállunkavízen.A másodikkép:szállunkalevegőben.Hintaastrandon,aVelencei-tópartja,1973.Mégmindigúszó-

nadrág,felsőrésznélkül.Kétbarnárasült, inasgyerektestrepülegymásmellett,meglehetszámolniabordáikat.Pipaszárlábukkalhajtjákahintát,vigyorognak.Unokatestvérek.Azegyikfiú,amásiklány,mindkettőnfeketefürdőnadrág.Azegyiknekfütyijevan,amásiknakpuncija,megismutatjákegymás-nakanyaralódohossötétjében.Azablakonvitorlásalakú,pirosra-zöldrefestett rács,afalonszétkentszúnyogok.A gyerekazanyjahasábólszületik,ésafütyinkeresztülmegyodabe.Tuddmeg!A harmadikkép:Románia,aFekete-tengerpartja.Vékony,soványkiskamasztest,rajtavágyott,igazi,

kétrészes fürdőruha. Nagylányfürdőruha. A piros felsőrész, háromszögvonalú, a háromszögek alattnincssemmi.Kényelmetlen.Folytonoldalracsúszik,igazgatnikell,anyaknálkioldódik,hátulmegnemlehetegyedülbekötni.Azalsóbabelemegyaziszap,viszket.A lánygyerekleveszi,begyalogolavízbeéskiöblíti.Necsináld

ezt,nagylányvagymár.Márnagylányvagy,vegyélegyedül.Indulok,kezembenapénz.Nézemanapozókat.Kártyázóférfi-

ak,azegyiknekszőrösaháta.Lepedőalattalvógyerekek,hűtőtáskák,kövérnők,vörösresültvállukonfehérenrajzolódikkiafürdőruhanyoma.A felnőttekneksárgaatalpuk.Olyanmindnekasarka,mintasajtszéle.Nemakarokasárgatalpúakhoztartozni.Kétgombócotkérek,csoki-vaníliát.Égetiatalpamafelforrósodottbeton.Égeti a talpama jéghidegkő.Úgyhúszmétertkell futni amelegmedencéig: aki leúszta a távot és

Page 56: Tóth Krisztina-Vonalkód

végzett,átmehetmégegykicsit.Télvan,estehatkormársötét,akültérilámpákbelehasítanakfényük-kelakénszagúpárafelhőkbe.Gőzölavíz,ködgomolyogaPomona-szoborelőtt,akismedencébenmáraligvannak.Megkeresema

fémcsövet,ésodakuporodomazáramlatba,ahonnanaforróságbugyogafalból.Bámulomafenékenazimbolygó csempéket,majdnem elalszom. Süket vagy?! Sorakozó! Pár percmúlvamármegint roha-nunk,szeddalábad.Fedett,fábólácsolt,fűtetlenfolyosónmegyünkazöltözőkhözamásikszárnyba.A sorvégénkapkodomalábam:nézd,ennekmegmilyenjókisszélesvállavan.Ésnemisügyetlen.Honnanvanezajókisúszódressz?ApukámhoztaazNDK-ból.A KovácsAnitamanemjöhet,mertmostnemszabadnekifürödni.Megjöttamenstruációja.Akinek

megjöttamenstruációja,azfelnőtt,azfiúkkalislefekhet,annakmárgyerekeislehet.Egyszernekemisjöttvalamibarnamaszat,előszörazthittem,hogykakislettabugyim,denemvoltsemmiszaga.Aztánvége,utánasemmitöbb,hiábaöntöttelabüszkeség,hogyezmáraz:azöltőzőbendirektúgyraktamatáskámapadra,hogykilógjonanagyzacskóvatta,„nemsteril,gyógyászaticélranemalkalmas”,hátharákérdezvalaki.(Miaszarez?Á,semmi,csakmenstruálok.)Á,semmi,csakpontmegvan.Debiztosnemakarszjönni?Biztos.Azegésztársaságlevonulstrandra,

táskák, törölközők, himbálódznak. Egyedül maradok a teraszon, leoldom a földig érő lapszoknyát.A sípcsontomonhosszú,tízcentis,alvadtheg:tegnapesteafürdőszobábanmegpróbáltamleborotválnialábam.Minthazöldségetpucolnék,lehúztamegyhosszúcsíkotabőrömből.Azelsőmásodpercbennemisfájt,csakmeredtemabarnaságonhirtelennyílófehérbarázdára,amithirtelenöntöttelavér.Kurva-élet.A bikinivonallalmármegsempróbálkoztam.Azokottlennazótaülnekacsónakban,eveznekátafizetősre,keskeny,lassanzárulóbarázdáthúznakasötét,szikrázóvízen.Ezittminekahelye?Semmi.Egyszerleborotváltamalábam.Mégtavaly.Ésezitt?Ne,légyszi.Jól

van,na.Fájmégaleégés?Veddleapólót,bekenem,jó?Ne,ne,lassabban.Jézus.Nehülyéskedj,mind-jártjönvalaki.Nefélj,ilyenkormárnincsegylélekse.Hidegvan,libabőrösenfekszemahomokban,fejemalattaműanyagstrandtáska,mellettemabikini,

fölöttemacsillagoség,bennempedigegyvégtelenüllassanmozgó,hideg,riadtkamaszujj.Még,még.Fáj.Ugyesosehagyszel?Soha.Homokatornacipőmben,homokakarórámban,megállazidő.Felgyorsulnakazévek,amiazelőttbeláthatatlanvolt,azmárarövid,tervekkeléshatáridőkkelteleír-

hatófüzetkévézsugorodott.Égetiatalpamabeton,igyekszemárnyékbanmaradni.Azanyámrégifür-dőruhájavanrajtam:asajátombanemférekbele.A hasamkereken,feszesenugrikelőre,kiguvadtköl-dökömátkukucskála fényes, sötétkékanyagon.A melltartókosaras,hegyes,ettől süvegalakúamel-lem, mint az ötvenes évek filmsztárjainak, csak éppen lefelé nem darázsderékban folytatódom. Azegészbensemmifennköltnincs:csoszogokegyiszonyatossörhassal,aszívemalattbontakozóparányiélet–ahogymondaniszokták–minthaémelyítőütembenforogna,hullámzó,összetekeredettrongyocs-kamosógépdobban,megtorpanok,aztánbefeléfigyelő,csöndesfélmosollyalbeleokádokaszemetesbeapapírtálcákésműanyagpoharakközé.Mégmindighányingeremvan!Semmibaj,simogatjaegynőahajamat.Egyműtőasztalonfekszem,

előttem,amellemmagasságábanegyzöldlepedővankifeszítve.Csakazorvoszöld,fodrossapkájátlá-tom,amintlemerülésfölbukikalepedőmögött:annakidejénaSzéchenyifürdőbenanyanyáknakvolt

Page 57: Tóth Krisztina-Vonalkód

ilyenműanyagkáposzta-szerűfürdősapkájuk,amibenfeltartottfejjelróttákahosszokatfaltólfalig.Megfullad,megfogfulladni,muszájkivenni.Feleslegesalepedőelőttem:odafentasokkörtésűrlámpadomborúfémszegélyetorzítvatükrözi,ami

lentzajlik.Látomametszést,avért,akesztyűskezeket,azidőnkéntbehajolónagyzöldfoltot,aszülészfejét.Bikinivonalbanvágunk,mondjaahang.Megyünkvarratszedésre.Azorvosidős,hetvenfölött járhat.A bikinivonalatelnézveazazérzésem

támad,hogyvagysohanemlátottfürdőruhásnőt,vagyazokmindegyberészesbenvoltak,vagyférfiéle-ténekazilyesfajtalátványrafogékonyidőszakaahetvenesévekelejéreeshetett,amikoralányokszélespántú,magasanahasukonzáródógeometrikusmintásfürdőruhákban,Charlieangyalaifrizurávalröp-labdáztakastrandon.Szépengyógyul,csakneemelgessen.Neemlegesd,mondomameghívóra,pedigJ.unszol,hogyazértelkéneodanézni.A Cosmopolitan

magazininvitálegybikini-show-ra,ajövőévifürdőruhadivatotmutatjákbe.Elképzelem,amintahibát-lan,gazellatermetűlányokvégigvonulnakakifutón,aztánelképzelemasajáthasamagyöngyházfényűcsíkokkal,minthaaköldökömbőlkönnyeznék,minthaabarnahomokbakicsikisselyemutakatvágottvolnaaszélsodrás.Különbenis: tudom,milyenajövőévibikinidivat,olyan,mintatavalyiFranciaországban.Előttem

vannak a nyár beálltával megjelenő plakátok, melyeken copfos, suta Loliták támaszkodnak a falnaknyalókával,geometrikus,magasanzáródófürdőruhában,amilyetahetvenesévekbenhordtak.Ülökatengerparton,csíkokatrajzolahomokbaasodrás,aztánavisszavonulóvízkinthagyjaszárad-

niazapródűnéket.Minthatükröződneazégboltonapart,odafentafelhőkisnagy,rézsútoscsíkokbangörögnek,feltámadaszél.Lassannéptelenedikelaföveny,szedelőzködnekafélmeztelenlányok,po-roljákatörölközőt,azegyikarabfiúabetonfalnaktámaszkodvarázzakiahomokotatornacipőjéből:meztelen talpa világít,mintha fényben tapicskolt volna.Hűvösödik, lassan egyedülmaradok.Háromórájavárokmár,felöltözöttidegen,közbenkétszerisfölsétáltamazúttestmellettidélibábszerűtelefon-fülkéhez,ésarekkenőmelegbenakagylóttartvabámultamleapartra.„Hagyjonüzenetet”:jó,majdahomokbaírom,hogy„J’aitantrevédetoi.”Kénevennivalamikaját,közbenpisilnemiskell,nemsokáraindulabusz.Éhesvagyokésfáradt,egymagamfajtamitiskívánhat,juteszembefölfelémenetaBikiniegyüttes

dala.

Page 58: Tóth Krisztina-Vonalkód

Szeretektáncolni(Záróvonal)

–Nagyonderékemberezamagaférje–mondtaAnnusnéniésrámsandított.Kopogtakazöldbabbóllevágottdarabokavájdlingban.–Igen,nagyonrendes.Kár,hogynemazénférjem,hanemvalakimásé.Annusnéninemmertválaszolni,fölsenézett.Egyrehegyesebbdarabkákatmetélt,végreelfogyottaz

összes.Zoltánhamarosanbefutott,együttraktákfelfőniasavanyúbablevest.HátakkorIstenáldjamagukat,mondtaanéni,ésbetettemagautánazajtót.AmikormásnapPestre

hazamenet kikanyarodtunk az udvarból, tudtuk, hogy az összes házból bámulnak bennünket.A kocsihátánéreztükakanditekinteteketegészaműútig.A Pestiek.Azoknakagyüttmenteknekabarátai.Harmadszorravagynegyedszerrevoltunklentakisházban,amikoraszomszédasszonymegintszóba

mertehoznieztadolgot,vagyiseztazistentelenséget,ahogyőnevezte.–Perszemaguktudják–tettehozzágyorsan–,deazértnemjólvanezígy.Pogányegydolog.Megnyugtattam,hogyZoltánegyéveelvált,éshogyösszefogunkházasodni,sőt,lesznekmajdszép

gyerekeinkis.Hogycsakvicceltemamúltkor.Errekicsitmegenyhült:–Hülyevicceikvannakmaguknakmind–ingattaafejétsokatmondóan,aztánhozottátegyköcsög

gyanússzínűaludttejet.Másnapreggelpedigmégaztismegmutatta,hogyankellmegfejniakecskét.–Így,e.Nemigazánmentadolog,ésmikorszerdahajnalbanismétbekopogott,hogymenjünkkiatürelmet-

lenülmekegőMicihez,akkorZoltánelőbotorkáltalsógyatyában,átölelteameglepettöregasszonyvállátéskikormányoztaaverandára:–Annusnéni,mimostanittpihenünk,vagymiafaszom.Reggelhatóravan.–Ésbehúztamögöttea

szúnyoghálót.A kecskenappalazutcafelőlioldalonvoltkikötve,nemmesszeagarázstól,amelynektetejétEditék

egy szintbehoztákakerttel ésbevetették fűvel.Haneméppa fakörül legelt, kiállt erre amagaslatipontraésinnenpásztáztaazegyébkéntelégeseménytelen,földesutcát.Annusnénithétvégénnemisláttuk,illetveénaboltbólkilépveegyszerahátát,biciklivelkacsázottazalsóútfelé.Micitellátta,aházkörülmegrendettartottunk,esténkéntfellocsoltukaporosudvartéskiültünkafülsüketítőtücsökszóba.A nyárvégefelejárt,aforródélutánokathűvöséjszakákésborzongatóreggelekkövették,csupaharmatvoltafű,amikorakoraiderengésbenkibotorkáltamabudiba.A házbanugyanisnemvoltvécé,amelegvízpedigfolytonkifogyott,denekünkígyismagavoltaParadicsom.Mindenhajnalbanszerelmeskedtünk,aztánaludtunktízig:ébredéskormárbesütöttanap,világította

kisvaksitüköraszemköztifalon.Mostazonbanmégködös,hűvöshajnalvoltkint,amikorfélálombanmeghallottam,hogyvalakiabejárathoztrappoléstürelmetlenülzörögazüvegen.Zoltánazonnalkiug-rottazágyból,mintegyrajtakapottszerető:aszobaajtótbehúztamagamögött.A konyhábanAnnusnénilármázott:–JajIstenem,gyüjjönmángyorsan,jajIstenem,öngyilkoslettaMici!Felkaptamamelegítőtésszaladtamutánukpapucsban.A kecskeagarázsajtóelőtthimbálódzott.El-

mentalelátóhelypereméig,aztánvalamititokzatoshajnalisugallatnakengedvelevetettemagátamély-be,akötélvégétazonbantartottaafa,úgyhogymostottlógottfelakasztva,minekkövetkeztébennem-csakhogynemlehetettmegfejni,hanemféligmegisdöglött.–Bazdmeg–mondtaZoltán,ésnekiveselkedett,hogyfölemelje.Énisodalépteméshátulróltartot-

Page 59: Tóth Krisztina-Vonalkód

tam,kettenpróbáltukfeltuszkolniagarázstetejére,dereménytelennektűnt.AmikorZoltánleengedte,rándultegyetakötélésismétmegszorultanyakán.–Tartsadmár–kiáltottrám,deattólféltem,hogyMiciamaradékerejévelesetlegmegrúgvagymeg-

harap,úgyhogy inkábbcsakbiztatóanálltammellette,kisséalányúlvaa fenekénél.Annusnénivégreészheztértésodajöttsegíteni,miközbenaztmagyarázta,hogylegalábbalájaköllenetolniegyhokedlit.Zoltánbementaházbaésnemsokáraegykisbaltávaljöttvissza.–Vigyázat!Olyanlendülettelemelteakarját,hogyelőszörazthittem,agyonakarjacsapniszegényMicit,deaz-

tánrájöttem,hogyavastagköteletszeretnéelvágni.Nemvoltkönnyű,ígyvégénakecskével:azüté-sektőlállandóanelmozdult,abaltaviszontkicsikisszilánkokathasítottkiamögöttelevőajtóból,úgy-hogyjónagydarabonlejöttafesték.–Szétkúrodagarázsajtót.Zoltánabbahagytaacsapkodástésúgynézettrám,minthamostazénfejembeakarnábelevágniabal-

tát.A kecskeszájanyitvavolt,látszott,hogynemsokáigbírjamár.Annusnénifölfelebököttafejével:–Talánfelülrőlköllene.Mind a ketten körbementünk és amíg az öregasszony úgy-ahogy tartotta a végét járóMicit, addig

Zoltán–széthasogatvaakilógókátránypapírt–végreelvágtaatetőszélénakötelet.A kecskenagypuffanássalértazutcáraésottismaradtfekve.Hármanguggoltunkmellé,élesztgettük,dörzsölgettük,aztánegypaplanhuzatonbevonszoltukazud-

varra.Annusnénitízkörülmentel,azzalabiztatóhírrel,hogyMiciivottegy-kétkortyotéshagytamagát

megfejni.–Úgylátszik,túlvanatraumán–mondtamZoltánnak,miközbenkitöltöttemakávét.Editékrecept-

könyveitlapozgatta,mostéppaDélszlávkonyharemekeibenolvasottvalamit.Fokhagyma,bazsalikom.Elsápadtam,leeresztettemakannát.–TemegakarodenniaMicit?!–Úgysefogazmársoharendbejönni–mondtaéslapozott.Elnem tudtamvolnaképzelni,hogy feltrancsírozzunkegyállatot, ráadásul akecskevalamiképpen

Editékcsaládjáhoztartozott,ígykicsitolyannaktűntadolog,minthaavidékinyaralásalattelfogyasz-tottukvolnaazegyikrokonukat.Bementemmosogatni,gondoltam,havégzek,kimegyekkicsitakecs-kéhez.Zoltánmegérezhette,hogymennyireharagszom,mert egy időutánkijöttutánamakonyhába.Éppen a szemeteseket mostam. Az üveget, papírt, fémet külön kellett tartani, egy másik, nagyobbedénybepedigaszerveshulladékotgyűjtöttük,mertEditékkomposztáltak.–A végénúgyisegybeöntikazegészszart–toltaarrébblábbalaszáradóvödröket.Szorosanahátammögéállt,simogatnikezdteamellem.–Ne–mondtammegmerevedve–,tisztadzsuvaakezem.–Felismutattam,belepusziltatenyerem-

be.A kredenckétajtajaköztivájatbanmegülepedettakonyhaigőzökkosza,erreakis ragacsoscsíkra

szálltmostleegydarázsközvetlenazarcunkelőtt.Kicsicsápjaivalkeresgélt,izgatottanmozgattaapot-rohát.Édeslehetettazacsík,teleezerréginyáraromájávalésbeszáradtüzenetével.Zoltánnemmoz-dult,hirtelenengedettaszorosölelés,demégmindigmögöttemállt.–Mostfigyelj!Egy villámgyorsmozdulattal kihajtotta a jobb oldali kredencajtót: a darázs szétkenődött a résben.

Elsőpillanatbanfelsefogtam,mitcsinált,aztánundorodvaléptemoldalra.Utánamnyúlt,dekirántot-

Page 60: Tóth Krisztina-Vonalkód

tamakaromat,felkaptamanégyvödrötéskivittemőketanapra.Későbbfogtamaháromlábúszéket,aminAnnusnénifejésnélülniszokottésbetelepedtemazárnyék-

baakecskemellé:úgylátszott,alszik,dearésnyirenyitottrózsaszínszemhéjalattnyugtalanulmozgottaszemgolyója.Zoltánkijöttaverandárólakertbe,alocsolócsővelkezdettfoglalatoskodni,eresztettegyhelyen.Zör-

gött,járkált,nemszólthozzám,minthaottselennék.Egyidőután,hátrasefordulvaaszéken,megkér-deztem:–Eztmegmiértkellett?Rögtönodalépettésbelecsókoltanyakamba.–Ezvoltasorsa,úgyseéltvolnasokáig.Lejjebbnyúlt,belemarkoltahasamba.–Kövérvagyok–mondtam.–Engemislevágsz,mintaMicit?–Dehogyvagykövér,csakúgyülsz.Darázsderekadvan!–búgtaanyakambaésfelnevetett.–Hülye–mondtambékülékenyen.Néztemavállamonakezére,minthaegyismeretlenkezetnéznék.

Feketekoszcsíkvoltakörmealatt,ahüvelykujjánpedigsebhely,gyerekkorábancsíptebeahintaágy.Mindigmegszoktamcsókolnieztakisfélkört,mostinkábbcsaknéztem.Szerettemakezét.Délután,hazafelémenetremegveizzottabetonút,denemvárhattukmegazestienyhülést,mertZol-

tánnakvoltvalamitalálkozójaazirodában.Nemkérdezgettemilyesmiről,atörténeteibentöbbnyireis-meretlenemberekszerepeltek,nemvoltátjárásukamiközöséletünkbe.Alacsonyan,kíméletlenültűzöttanap.Aligjártakazutakon,többnyiretraktorokéskisteherautókka-

nyarodtakkiamegsárgultföldekről,időnkéntjöttcsakegy-egyszemélyautó.Azelsőkisvárostelhagy-vaaztánkicsitmegélénkültaforgalom.Zoltántekergettearádiógombját,majdkikapcsolta.–Nagyonhallgatsz–nézettrám.–Álmosvagyok.–Mibajodvan?–Semmi.–De.Kanyarkövetkezett,éscsakannyitérzékeltem,hogyazáróvonalatátlépvehirtelenátkerülünkamá-

sikoldalra.Rálépettagázra,hirtelenfelgyorsultunk.–Hagydeztabba!–Mit?–Hagydabba!–Félsz?Üresenizzottafáktólszegélyezettút,semminemjöttszembe,deatávolbanújabbkanyarkövetke-

zett.Mégjobbanfelgyorsított.–Hagydabba!–üvöltötteméselkaptamakezét,denemengedtevisszahúzniakocsit.Mosolygott.–Mondd,hogyszeretsz.–Szeretlek.Hülyefasz.Visszatértünkasajátsávunkba.Kétmásodperccelutánavágódottkiatakarásbólegykocsi.–Teelmebetegvagy!Nemvagynormális!Nemvagynormális,nemvagynormális!–ismételgettem

asírásfelpörgőritmusára.Kivettakesztyűtartóbólegycsomagpapírzsepit,félkézzelelőcibáltegyet.–Nesírjmár,látod,hogynemlettsemmi.Ötévalatt,kiszámoltam,tizenháromszorvoltunklentaházban.A balesetutánMicirövidebbkötelet

kapott,Annusnénipedigarákövetkezőévbenbélrákot.Edithordtaátkocsivalaszomszédközségbelitáltoshoz,mertnemvolthajlandószedniazorvosáltal felírtgyógyszereket.Tavalyhaltmeg:a lánya

Page 61: Tóth Krisztina-Vonalkód

mesélte,hogyazutolsóhétenméghálóingbenkimentateraszraleszedniaszárazfejeketamuskátliról,miközbenszidtaavejét,hogytönkreteszinekiaszőlőt.Közbenafalubanbevezettékaszelektívszemét-gyűjtéstésagázt,Editékpedighozzáépítettekegykisszobátahátsó fronthoz.Ez letta leghűvösebbhely,Zoltán ittszeretettdélutánheverészni,esténkéntmegittdolgozottegykisasztalra tett laptopon,sőt,időnkéntittisaludt.Aztmondta,különösaurájavanahelynek,ittszületnekalegjobbgondolatai.Májusvégénénmondtamneki,hogyhívjafelabarátainkatésmenjenleegykicsit.Mostanábanrit-

kábban találkoztunkEditékkel: a szilvesztert szokás szerintegyütt töltöttük,dePestenalig-alig láttukegymást,aztviszonttudtamAnnusnénilányától,hogyidénmégaszokásostavaszinagytakarításrasementekle.Becsomagoltamapólókatésaszéldzsekit,ésegytörölközőbebugyolálva tettemmelléjükegyszú-

nyogriasztóvillanykörtét,hogycsavarjabeazágymellettikislámpába,háthavannakmárszúnyogok.Hosszú,meleghétvolt,átmenetnélkülköszöntöttbealevegőtlennyár.Péntekreolyanhőségöntötte

elavárost,hogyanyitottablakmellettfelriadtamhajnalbanazátizzadtágyneműben.Félhatvolt.Gon-doltam,kimegyekapiacra,hogymireholnapmegjön,legyenotthonminden.Márakorareggelinapnakiserejevolt,sütötteazutcáralépveavállamat.Hazaérveleraktamakosárparadicsomot,akígyóuborkával,paprikávalésalmávaltömöttszatyrokat

afalmellé,aztánatelefonhozléptem.Rögtönfölvette,pedigilyenkormégaludniszokott.–Olyanrosszvoltígynélküledfelébredni–dünnyögteatelefonba,mielőttbeleszólhattamvolna.El-

öntöttamelegség,hagytam,hogyfolytassa.–Gyeremárvissza,tisztahülyevagy.A falmellett ledőlt az egyik szatyor, kifordult azuborka és az előszobaközepére gurult egy alma.

Nemvolterőmlerakniatelefont,pedigpontosantudtam,hogylekellene.–Halló,halló–suttogotttovább.–Edit,nehülyéskedjmár.Itthagytadakarkötődetis.Bénultantartottamakagylót,miközbenazagyamgépiesenrögzítette,hogyaszembenlevőerkélyre

kilépegy lófarkas,sárgapongyolásnőéskitesziszellőzniazágyneműt.Hogyvalaholszirénázikegymentő,hogyabejáratiajtóüvegéneknégyszögébepontúgylógbeazecetfalombja,minthaegyzöldmintalennedíszítéskéntodafestve.–Halló,mondjmárvalamit.Neharagudj,nemúgygondoltam.Végreengedettagörcs,lebírtamtenniatelefont.A lecsóelégjólsikerült,rizzselcsináltam,mertZoltánúgyszerette.Aztánkörbenéztemalakásban,

mertemlékeztem,hogyvoltvalaholegyhatalmas,fábólkészült,gyöngyházberakásos indiaikarkötő,amitsosehordtam,ésamitegyideigdísznekhasználtunk,kivolttéveafésülködőasztalra,aztánelrá-moltukvalamelyikkacatokkaltelidobozba.Vasárnap reggelmeghallottama lépteitakörfolyosón. Jellegzetes, szinkópás ritmusban járt, sőt,ha

nyitvavoltazablak,márakapucsukódásábóltudtam,hogyőjöttmeg,mertvisszafelémindiglököttegyetarácson.Ideért.Egyismeretlenemberlépettbealakásba.Seszakálla,sebajusza,ahajafélcentisrenyírva.Csakaszemevoltasajátja,azarctöbbirésze,mint

egyközelirokoné,akimajdnemő,csakfiatalabbésmegrendítőenidegen.Sohaseláttamőtígyazelőtt.Ezerszermeztelenül,desohaameztelenarcát.Tudtam,hogyaszakállas

emberekidőnkéntlevágjákaszakállukat,deősohanemnyúlthozzá,olykorollóvaligazgatta,delenemvágta.A nagyelőszobai tükörbenbámultam,vizsgálgattameztazújprofilt.Meglepőenkerekéscsa-pott,szintenőiesállavolt:ettőlvalahogypuhábbnak,párnásabbnaktűntazarca.Őisatükörbennézettengem,ígybeszélgettünk:–Jóláll–mosolygottakaromranézve.

Page 62: Tóth Krisztina-Vonalkód

–Köszönöm–mondtam,ésanagy,súlyoskarkötőrepillantottam,amiinkábbemlékeztetettvalamiébenfabilincsre.Fájdalmasanismerőshangjöttazidegenarcból,úgyhogygyorsanhátatisfordítottamatükörnekés

beléptemakonyhába.Utánamszólt,szinteévődve:–Egyutolsókávétazértmégkaphatok?–Persze.Letettemeléakisasztalra,kétcukorral,kevéstejjel.Kavargatta,nézettacsészébe,énmegvizsgálgattamafrissennyírthaját,afehérfejbőrét,afüleívét,

ahirtelenlesültarcárnyalatait:aszakállhelyénpirosvoltabőr.–Eztmegmiértkellett?–kérdeztemmegsokára.–Nemtudom–felelte,éskiittaamaradékot.–Nemistudom...–folytatta,éskikanalaztaacukrotazaljáról.–Jóltáncolt.Ésénszeretektáncolni.

Page 63: Tóth Krisztina-Vonalkód

Takefive(Törésvonal)

Azágyatnagynehezenodataszigáltaakisnégyzetalakúablakalá,alejtősfalsíktövébe,hogyfekveláthassonegykockányikoszoskiségdarabot.Ettőlviszontazeredetilegazágyvégébenállópolcnakszűklettahely,aztátvitteatúloldalraazíróasztalmellé.Ígymárvalahogyjobbvoltazösszhatás,báraszobaígyiskicsitcellaszerűmaradt.Aztántérbefordítottaazasztalt,deakeskeny,csapotttetejűluk-bannemlehetetttőleközlekedni.Visszaforgatta,nézte.Ésaszag!A szaggalvégképpnemlehetettmitkezdeni.Valamiédeskésvegyülékevoltanedves,bepenészedettszőnyegpadlódohoskipárolgásánakésaszobábanrekedtkeletiesfűszerillatoknak,melyekazelőzőlakó,arezsónfőzőcskézőmarokkóilányháromévénekörökségekéntivódtakamegsárgultfalba.A rezsóegyébkéntaferdefalsíkalattállt,ott,ahovámostazágyattolta,ésettőléppafejemellékerültazolajfestékenkicsapódottóriási,zsírpöttyösfolt.Későbbújságokbólkivágottparfümreklámokatragasztottide,deLindaEvangelistaarcánnemso-káraátütöttekavöröseszsírcseppek,aztánazegészlaplekonyult.Miértpontittvoltarezsó?Azanőguggolvafőzött?Mosakodnibiztosanguggolvamosakodott,nemisférhetettodamásképpamosdómellé:alavórhe-

lyétjóljelezteaszőnyegpadlószivacsoshátoldalánaköralakú,többévespenész.Pedigamarokkóilánynakalighanemigazavolt:amikorelsőnaphazajöttideazújlavórral,rövidkí-

sérletezésutánőisrájött,hogyhanemakarja túlmesszirehordaniamosdótólavizet,akkoralavórtcsakisitt,aközelbenlehetelhelyezni:közvetlenülamosdóalattútbanvan,amásikoldalrapedignemtehetiafolyosóranyílóajtómiatt.Úgyhogyodarakta,aholrégenállt,ráigazítvaatúloldalpenészfoltjá-ra.Nembaj,majdhafűtök,kiszárad,gondolta.A kisablakaligadottvalamifényt,dehaígymostaláfeküdt,havégignyúltaszürkekockás,furcsa

szagútakarón,akkormégiscsakláttaazeget.Időnkéntegy-egyrepülőhúzottel,mindigpontosanazab-lakátlójában, egyik saroktól amásikighaladva.Madarakalig:minthaPárizsnakebbena szegletébenegyébkéntseméltekvolnamadarak.Mégahajnali,nyitottablakoniscsakavéletlenmegszólalóautóri-asztókvijjogásahallatszottbe,vagyegy-egykoránkelőlakóredőnyéneknehézkesnyikorgása.A vécéafolyosónvolt,szerencséreéppenazonavégén,aholazőajtajanyílt,ígynemkellettpapucs-

bandideregveátbotorkálniaaderengésen.A folyosón rajtakívülcsakegy férfi lakott: tudta,hogy férfi, egyszer,azajtómögött fülelvevárta,

hogyfelszabaduljonavécé,éskilépveláttamégazalsógatyábantávolodófélmeztelentestet.Demárazajtócsapkodásbólissejtette,hogyalakótársnemnő,báregyszerazéjszakai,döngőlépésekethallgatvaegymezítlábas,nagydarabfeketenőitestetképzeltfélálombanabbaamásikpadlásszobába.A postássosejöttfelide:Miklósleveleitrendszeresenafőbérlőéklábtörlőjéretette.Mindigkettőés

háromköztérkezett,nesztelenülszaladtfelamárványlépcsővastag,vörösszőnyegén,ésvillámgyorsandobáltaszétazelőreszortírozottleveleket.Haőéppotthonvolt,ésmégidőbenleszaladtafőlépcsőnaháziakajtajaelé,kivehetteaszámlákés

reklámokközülafiúborítékját.Egyébkéntmindigahátsólépcsőnközlekedett.A hátsófrontillataegé-szenmásvolt,mintanagyüvegajtós,évenkéntfrissenfestettfőbejáraté.Ittafalépcsőrehasználtvia-szospasztaszagadominált,ebbekeveredettazidenyílókonyhaiajtókonkiszivárgóételszag,megazaj-tókelékékzacskóbankitettháztartásiszemétjellegzetesbüdöse.Legerősebbmégisapasztavolt,mégévekmúlvaisezakacskaringós,nyikorgólépcsőjutotteszébe,havalaholmegérezteajellegzetesvia-szosaromát.TizenötévvelkésőbbpéldáulegyszerLondonbanvettegyhajbalzsamot,amelynekflakon-

Page 64: Tóth Krisztina-Vonalkód

jánegyméhecskevoltlátható,ésaszállodábanakupakotlecsavarvaelárasztottaalondonifürdőszobátahajdanipárizsilépcsőházszaga.Aző szintjükönkifejezetten büdös volt, főleg a nyári napokon.A hatodik emeletről felkanyarodva

mármegcsaptaőtazerjedősajtokböffentéseitől sűrű levegő.A szobábannemvolt fridzsider,ezértakerekcamembert-esdobozokatafolyosóegyiknyitottablakábantárolta.Télenatejetisidelógattakiegykülönerreacélracsomózottspárgaszerkezettel,ésmégelismosolyodott,mertazanyjamakramévirágtartói jutottak eszébe,makramé tejlift, nyáron persze ez seműködött,mindennap frissen kellettvennieatejet.A boltnemvoltmessze,csakátkellettmenniaforgalmasúttúloldalára:órákigképesvoltbolyongani

aMonoprixzsúfoltgondoláiközött,hogyaztánvégülmaradjonaBonduellekonzervkukoricánálésafagyasztotthalrúdnál,néhahónapokigisfenntartvaazétkezésimonokultúrát,amelybecsakakülönbö-zőfajtájúsajtokvitteknémiváltozatosságot.Egyszerválogatásközbenfelismernivéltefolyosóbelila-kótársát,egyóriásikannanarancslétésvalamizacskósmüzlitcipeltéppenapénztárhoz,őmeggyűlö-lettel nézte a széldzsekis hátat, és arragondolt, hogy ez is egyike az egészségtudatospasiknak, ez isnyilvánazágyamelletttartjaasúlyzóit,hogyakorahajnalivécéajtó-csapkodásutánnekifogjonkarban-tartaniatestét.Őtközelegyévenemtartottakarban,akarjábansenki:haidőnként,sajátkarjátátfonvaatesténakis

ablakalattült,ésafiúragondolt,úgymerültfelbenneakép,mintvalamizárvány:Miklósazegyetemfolyosóján,Miklósasötétben,ahogysuttog,Miklósaperononintegetve.Miklósnemvolttöbbélétezőember,csakegyszemély,aki leveleketküldözgetett,melyeknemegylétezőélethíradásaivoltak,ha-nemvalamifikciórafináltbizonyítékai,minthasajátmagánakírtvolna,hogybizonyítsa,aképzeletébenélő test nemcsak vágyainak sziluettje.A legmeglepőbb az volt, hogymár az illatára sem emlékezett.A múltkoribanvégigszagolgattaaboltbanaférfidezodorokat,háthaakifújtpermetekvisszahoznakva-lamitatapintható,hús-vérvalóságigézetéből,decsakképzeltférfitestekvonultakelazillatoksorában,Miklósnakpedigtovábbrasemvoltarca,csakneve,ésaborítékraírtlakcímisminthaegykitaláltem-berélettvolna,mintacímzés,CserépVirág,Földutca3.,Hongrie.Tegnap a teljes napot a bevándorlási hivatalban töltötte.Reggel nyolcra rendeltékbe, éhgyomorra.

Amikormegérkezett,ésbelépettahúszasévekbenépültmárványborításúhodályba,aportásazelőtérbeirányította.Rengetegenvoltak,fehérek,feketéksbeazonosíthatatlaneredetűsötétbőrűcsoportok.Min-denkitürelmetlenülnézelődött,éshavalakiazelőcsarnokbanállócsokoládé-vagyitalautomataelélé-pett,aportásfennhangon,tagoltfranciasággalemlékeztette,hogyavizsgálatokraéhgyomorrakellbe-menni.Tízignemtörténtsemmi.Fél tizenegykormegjelentegyhivatalnok, lapokatosztottszét,majdeltűntazoldalsó folyosón.Nyüzsgés támadt, tollak jártakkörbe,azemberekazölükben töltögettékapapírt,némelyekfordítottakatöbbieknek,különösszavak,torokhangokrepkedtekalevegőben.Tizen-egykörülmindenkielfáradt.A feketeférfiaklevettékacipőjüket,sorbanaföldretelepedtek,agyerekeksírtak,azasszonyokszoptattak,némelyekpedigidegesléptekkeljárkáltakazoldalfolyosón,háthaatü-relmetlendöngésremégiscsakmegkezdődikvalami,vagyhazalehetvégremenni.Féltizenkettőkorvégrekijöttegyalacsonyférfi,ésbevezetteatülekedőembereketazegyikfolyosó-

ra,majdüvöltözveésgesztikulálvaelmagyarázta,hogyaférfiaknakésnőknekmostszétkellválni,fér-fiakbalra,nőkjobbra.Engedelmesen, libasorban totyogtak a szekrények elé, ahol aztánminden ruhájukat a rekeszekben

kelletthagyniuk,ésazerreacélrakapott,madzaggalátköthetőpapírköntösbenaraszolnitovábbakü-lönfélevizsgálatokra.A röntgennélmegtorpantak:azelőttecsoszogófiatalázsiainőnekjólláthatóandomborodottahasa.

Karcsú gyerekkezét a dombocskán tartva, bocsánatkérően nézett a hivatalnokra. Félredöntött arcának

Page 65: Tóth Krisztina-Vonalkód

félszegmosolyábanvoltvalamiasiketekarckifejezéséből:nyilvánközösemberimimikakészségessé-getkifejezőjelzéseez,nemértelek,üzeni,dehallgatlakám,nagyonfigyelek.–Vousêtesenceinte?–hangzottakérdés.Azázsiainő,mintvalamiriadtdiák,megismételteamon-

datot:Vousêtesenceinte?A hivatalnokidegeslett,egyreemeltebbhangonkérdezett,ésközbenanőha-sáramutogatott.A nőellágyultmosollyalnézettvissza,yes,mondta,baby.Őmegnembírtatovább,ésahivatalnokhozlépett:–Monsieur, látja hogy terhes, nemmehet röntgenre. –A férfi ellenségesen nézett vissza, és intett,

hogyvisszaasorba.Amikorátvetteazútlevelet,ésfurcsállkodvalapoznikezdte(hogymicsodaorszá-gokvannak!),aszemelassanmegállapodottalapalsórészén,ésfennhangonbediktáltaanevet:–Mlle.HungaryMagyar.Mulattattavolna,haezenanévenválikfranciaállampolgárrá,deközbekellettlépnie,úgyhogyapa-

pírruhábanidétlenszemérmességgelmozogvaegyszerűenkivetteazútleveletaférfikezébőlésameg-felelőrubrikáramutatott.Halettvolnarálehetősége,aragyáshivatalnokbizonyosanlelövi,ígycsakin-tett,hogymehettovább,ésamögötteállókövér,feketeasszonynakkezdettingerültenmagyarázni,akiközbenkézzelpróbáltaösszefognikibuggyanóhasánésmelleinapapírköntöst.Vérétvették,megröntgenezték,benéztekaszájábaésahüvelyébe,katalogizáltákazadatait,hogyegy

felsőbb fórumonmajd eldönthessék, nem jelent-eközvetlen és azonnal elhárítandóveszélyt a francianemzetre.Amikordélutánnégykorvégreismétfelöltözvekilépettazelőcsarnokba,szédelegveazéhségtőlésa

fáradtságtól,azonnalacsokoládéautomatáhozsietett.Ottálltazázsiainőis,egyszerűvászonruhábanéssaruban,madonnaarcánazelnemhervadó,hálásmosollyal.–Whereareyoufrom?–billentfélreamadárkafej.–Hungary–felelteővisszamosolyogva.–Metoo–bólogatottmegértőenafiatalasszonyéskiválasztottegyMars-szeletet.Máresteledett,miremetróvalavárostúlsóvégébehazaért.VörösenvilágítottaMonoprixfelirata,a

boltbanesti csúcsvolt,háziasszonyok lökdösődtekabevásárlókocsikkalapolcokközött.Kivételesennemcsakkukoricátvett:a lazacmellé tejföltéssalátát ispakolt,aztánlevettegyetazóriási,100%-oskannásnarancslébőlis,sőt,hozzátettegycsokit,hungry,metoo.Aligtudtahazacipelniakéttömöttszatyrot.A kannakiszakítottaazacskót,különkellettfognia,úgy-

hogymikorakapuhozért,acsomagokfelétaföldrekellettengednie.Szerencséreéppjöttvalaki,ésbe-engedte.A hátsólépcsőnhaladvaúgyérezte,hogyerejevégénjár,egyetlenvágyavolt,hogyaszatyro-katledobvavégigfekhessenaszürkekockástakarón,ésnézhesseakoszosnégyzetbenlebegőestieget.Azajtómellettlepakolt,éskeresgélnikezdteakulcsát.A vécébőlszarszagcsapottki:miközbenkotorászottazsebében,növekvődühvelgondoltazajtócsap-

kodóférfira,éselhatározta,hogylegközelebbveszegyszagtalanítótis,háthaelértimajdacélzástazatahó.Közbenmárazegésztáskátkipakolta,éselkezdtekifordítgatniapapírzsebkendő-maradványokkalteli zsebeket is, de a kulcs nemvolt sehol.Újra átnézettmindent,még az élelmiszereket is kivette azacskóból,közbenpedigmártudta,hogysemmiértelme,hogyennekanapnakvalahogyígykellvég-ződnie,akulcsnincsmeg,ésnemislesz.Leguggoltafolyosófalamellé,hátátegyenesenmegtámasz-totta,éserőtgyűjtött.Zárcsere.Főbérlők.Újkulcs.Másolat.A főbérlőkelutaztak.Havanismásolat,azőlakásukbanemlehetbejutni.Pótkulcs.Nem.Leakartvégrefeküdni.Lassanfelemelkedett,ésképzeletébenlejátszottaaballonosdetektívmozdulatát,amintvállátelőre-

tartva,nekifutásbólnekirohanazajtónak.Mégazisátfutottazagyán,hogybeszólafolyosónlakóférfi-nak, hátha segít, de aztán ezt elvetette, inkábbbetöröm, gondolta, inkábbbetöri, veselkedett neki, ésegészafalighátrált.

Page 66: Tóth Krisztina-Vonalkód

Azelsőrohamnálsemmisemtörtént.Azajtómegreszketett,denemmozdult.A kurvaanyád,akurvaanyátok,gondoltaMlle.HungaryMagyar,ésiszonyatoslendülettelújranekirohantazajtónak.A keretmegserezzent.A belsőpozdorjabetétviszont,amelyikanégymezőretagolt,zöldremázolt

ajtóbelsőborításátalkotta,hirtelenelváltakeresztalakútartóléctől.Namégegyszer.A pozdorjabetétiszonyúdöndüléssellevált,ésazalsófelén,akinyílórésenátbelehettetbújniaszobába.Közbenlehor-zsoltaakarjátafalapszéle,deészresevette.Belülrőlnekivadulvacibáltatovább,mígvégülmagaake-resztlécisengedett,csakazárésazajtókeretmaradtahelyén.Ezenátlehetettbelépniaszobába,mintvalaminyomasztó,szűkterű,sötéttónusúfestménybe.A szatyrokatazasztalra rakta,ésvégigfeküdtazágyon.Későbbösszeszedtemagátannyira,hogya

keretrefelszögezzeakockáspokrócot,ígylegalábbnemlehetettbelátni.Aztánújravisszafeküdt,ésru-hástólelaludt.Arraébredt,hogyvalakiiszonyatosanbevágjaavécéajtótésmagyarázazajtóelőtt.Eznyilvánneki

szól.–Máskornecsapkodj,bazdmeg.Nekemdolgoznikell.Temeghasználdavécékefét,barom,lettvolnakedvevisszaszólni,deeztiscsakutólagsikerültmeg-

fogalmaznia,akkorottfekveazálomtólösszeragadtszájjaléssajgóvállalhirtelencsakhallgatnitudott.A férfiegyébként rendszeresenegyszarcsíkothagyottavécékagylóalján.Gondolt rá,hogyneki is

kénehagynia,mintegyvisszaüzennie,szemetszemért,szarcsíkotszarcsíkért,deegyrésztnemvoltben-nebiztos,hogyafiúegyáltalánészrevenné,éshaigen,nemsajátkorábbiszarcsíkjakéntazonosítaná-eadolgot, akkor meg semmi értelme, másrészt képtelen volt a vécéről fölkelve nem használni a kefét.Mlle.HungaryMagyarmégegykisDomestostislöttyintettakefére,amiperszeakörülményekhezké-pestigazánluxusvolt,deehhezamaradékluxushozazértvalahogyragaszkodott.Hajnalbanébredtfelújra,telitöltöttealavórtvízzel,éslemosakodott.Minthavalahogyabőrébeivó-

dottvolnaazidegenrendészetihivatalsajátosfertőtlenítőszaga,hiábalögyböltemagáraaszappanhabosvizet.Közbenrájöttapisilés,kihajtottaapokrócot,éskiment.A vécébőlkilépvemeglepvelátta,hogyafo-

lyosó végén tárva-nyitva áll az ajtó.Valahogy az eltelt egy esztendő alatt egyszer sem jutott eszébe,hogyelmenjenafolyosó túlsóvégéig,pedigott isnyíltegyablak.Nagyonrosszul tájékozódott,elsetudtaképzelni,hogyazamásik,túlsóüvegmirenézhet,azépülettömbvalamelyikrészétvagyazutcátlehet-erajtalátni.Kíváncsilett,ésvalahogyaférfiszobájaiselkezdteérdekelni.Biztosindulvalahova,pakol,éshaőelsurranazajtóelőtt,észrevétlenülbeispillanthat.Elindulthátpapucsbananyitottajtófelé.Amikor odaért, nesztelenül gyorsított, de bepillantva valósággalmegdermesztette a váratlan lát-vány.Az egyébként elég csinos, drapp szőnyegpadlóval leterített és rattan bútorokkal berendezett szoba

sokkalnagyobbvoltazövénél.A franciaágyaközepénállt.Ezenültaférfi,pontosabbanafelsőtestévelfeküdt,lábapedigaföldönvolt.Csakagatyájáttoltale,ésaszobamértaniközéppontjában,mintvala-miidol,mintvalamiretteneteshúsbólvalóoszlop,ottmeredtahatalmasfarok.A szemecsukvavolt,kezétfel-lehúzgáltaóriási,kissévisszahajlóvesszőjén,ésláthatólagnemissejtette,hogyvalakiállazajtóelőtt.Vagyigen.Kitudja.Talánigen.Talándirektnekiszóltezazegész.Jézusom.Pármásodpercigmegbűvölvemeredt avillanyfényes szobában fekvőnéma testre, aztánvisszafordult.Az ablakigmárnemmertelmenni,demásnapmegnézte,aszomszédosháztetőitlehetettlátni,pipiskedvepedigodalentazoldalsóutcaegykicsisávját.A szobábavisszatérvezakatolószívvelfeküdtazágyra,ésaszeméremdombjánkörözvemegpróbálta

magábanfelidézniaMiklósnevűlénytesténekmozdulatait.Miklósazegyetemfolyosóján,Miklósazéjszakasötétjében,Miklósaperonon.Miklósnemvolt:azárványszerűképekelé,mintvalamielromlott

Page 67: Tóth Krisztina-Vonalkód

diavetítőben,folytonazelőbblátott,riasztóésbarbárképtolakodott,acsukottszeműgyűlöletesférfi,avisszahajlóóriásifarok.A következőhétenegyáltalánnemlátta,ésazajtócsapkodásismegszűnt.Talánelutazott.Hál’isten-

nek.Tahó.Próbáltdolgozni,denemnagyonment.Egyútikönyvbekellett lefordítaniegyrövid részt,azzalkínlódottamelegben.„Budapestenszámosmelegvizűforrásfakad,amiavárosalatthúzódóvul-kánitörésvonalnakköszönhető.Budapestigazifürdőváros.A magyarokrajonganakamelegvizűfürdő-kért.”Miklóstovábbraisírtafürdővárosból,megírta,hogymivanazegyetemen,hogyjólsikerültekavizs-

gái,főlegaszociolingvisztika,éshogymegymajdAmerikába,megmostanábanmilyenfilmeketlátott.Azegyiketittisjátszottákegykörnyékbelimoziban,úgyhogyvalamelyikestebeült,ezzelpróbálvava-lahogyközelebbhozniafiút,minthakettenmentekvolnamoziba,csakmásidőben,egymástólpárezerkilométertávolságra.A mozibólhazajövetahatodikraérvehallotta,hogyéppencsukódikafolyosónazajtó.Azótaasajátjátismegcsináltatta,deafőbérlőékmégmindignemjöttekhaza,úgyhogynálasenkinemjárhatott,különbenis,haőnincsotthon,nemigenszoktakbemenni.Akkorviszontaszomszédférfivolt,ezekszerintvisszajött.Ingerültengondoltazajtócsapkodásra,errőleszébejutottabefejezetlenfordítás,éshogymegintkez-

dődikmajdaverejtékesnyűglődésazállottpadlásmelegben.Rögtönkiistetteavécébeaszagtalanítót,értsenaszóból,hamajdkimegy.Estetízkörülhallottaalépteketafolyosón.Namost.Mindenkeserűségétösszegyűjtvetápászkodott

fel,ésamintazajtóbevágódott,kirobbanódühvelordítottkialáthatatlanellenfélnek:–Használdaszagtalanítót,tebarom!A férfivisszaordított:–Temegakulcsodat,hülyepicsa!Errevalahogyelöntötteazagyátavér,feltépteazajtót:–Éshasználdavécékefétis,teállat!Farkasszemetnéztek,egypillanatraazthitte,aférfimegüti.Decsakegylépésttettfelé,ésazindulat-

tólelhalkulvapréseltekimagából:–Hülyehisztiskurva.Erreőisközelebblépettésmegemelteakezét,hogymegüsse.A férfialevegőbenkaptaelakarját,és

magáhozrántotta.Egészközelrőlérezteafiatal,izzadttestmelegét,ésmégmindigpróbáltamegütni.Aztánmárnem.

Vadállatiharaggal,egymástharapdálvacsókolóztak,közbenaférfielkezdtelesodorniabugyiját,ésottafolyosónállva,alevegőbentartvaőt,beléhatolt.Nemistiltakozott,belesüllyedtebbeafurcsaörvény-be,minthamegszűntvolnaasajátakarata,minthaegyidegen,tudatátólmegfosztotttestrángottvolnaaférfikarjaiközt.Hihetetlen,áramütésszerűörömvilágítottaát,elgyengülvecsúszottleafalmellé,aférfilihegvetá-

maszkodott fölötte. Feltápászkodott, lehúzta a szoknyáját, amásik nem szólt hozzá.Olyanok voltak,mintkétfolyosónverekedődiák,akikbecsöngetésre igyekeznekvisszaazosztályba.A férfibekísérteazajtón,aztánráhajtottaatakarót,mintvalamibetegre,akinekmostpihenniekell.Abban,ahogyföl-jebbhúztaakockáspokrócszélét,voltvalamiotrombagyöngédség,amitazonnalvisszaisvontake-ménymozdulattal,amellyelazajtótberántottamagamögött.Összegömbölyödött amelegedő takaró alatt, ésmeglepve figyelte, hogy az érkező szégyenhelyett

csakjóllakottságotésürességetérez,hogyamitörtént,azminthazárójelbentörténtvolna,minthaakétindulatosmondatköztnyílórésbebeférkőzöttvolnavalaminemodaillőidegenhangsúly.Úgyaludtel,hogyégettahüvelye,ésakispárnátszorítottafeldörzsöltcombjaiközé.

Page 68: Tóth Krisztina-Vonalkód

Mégkétszermegtörténtugyanez,azzalakülönbséggel,hogynemafolyosónestekegymásnak,ha-nemott,azőszobájában,ahováelsőalkalommalaférfi,mintvalamibalesetután,segítőkészenbekísér-te.Akkorúgyfogtaakarját,minthaabokájaficamodottvolnaki,nempedigatudata.A következőal-kalommalviszontmárnemvoltajtócsapkodás, szóváltás, egyszerűencsakbekopogott.A lánynémánnyitottajtót,egymásvállárahajtottákafejüket,mintakikhosszúévekmúltánéppelválnikészülnekegyperonon,aztánlassú,egyreszenvedélyesebbmozdulatokkalnekifogtakazegyesülésnek,amelynekvé-gétmindkétszeregymagashangú,szenvedélyeskiáltásjelezte.Szótegyszersemváltottak,aférfiko-moly,erőteljesmozdulatokkalelégítetteki,aztánfelöltözöttésvisszamentasajátszobájába.Miklóssalszembena lány továbbrasemérzett lelkifurdalást.A szomszédférfinemvolt létezősze-

mély,csakéjilidérc,akiazalvómelléreül,akiálmábanmegejtiazasszonyokat,ésrontástküldatehe-nekre,hogyazoktöbbéneadjanaktejet.Csaklépésekzajából,ízből,szagból,szaggatottmozdulatokbólösszeróttnévtelenjelenésvolt,árnyéklény,sötétélvezetethozósuhanófantom.–Nemakarom–mondtalegközelebbahangjaafantomnak.–Deigen–válaszoltaazárnyék,ésalábaközésimított.Ésvalóban,acombjaközesíkosésduzzadt

volt a vágytól, a teste elárulta,mintha titokban a démon szolgálatába szegődött volna, hogy azontúlmégisazőnyersakaratánakengedelmeskedjék.Egyikdélután,aMonoprixból jövetmegláttaaférfit,amintazútonátvágvaközeledett,kardigánját

fázósanösszefogva.Ígyazutcánvalahogymagasabbnaktűnt,ésanappalifényavonásaitkülönösmó-donszelídebbnek,nyújtottabbnakmutatta.A lánykapkodvakeresgélteakulcsot,nehogyegyszerreérje-nekbe.Közbena férfibefutott,kitárta előtteakaput.Nemnéztekegymásra,mindkettőjüket zavarbahoztaamásikfelöltözötttest.A férfialifthezlépett,errealányelindultahátsótraktusbavezetőfolyo-són,hogyinkábbafalépcsőnmenjenfel.A férfifogtaegyideigaliftajtót,aztánmagázódvaodaszólt,minthamegseismertevolna:–Parancsoljon,alift.–Őmagapedigelindultacselédlépcsőházfelé.Körülbelülegyszerreértekfel,dealánymegvártaazajtócsapódást,éscsakakkormentátaliftajtótól

ahatodikemeletilépcsőhöz,amikorbiztosvoltbenne,hogyférfimáraszobájábaért.Gondolkozott,hogymilehetettakezébenazanagy,hosszúkás,feketetok:nyilvánvalamihangszer.

Ezvalahogyannemillettazéjszakailénymajdnemdurva,célratörőmozdulataihoz,báraziméntlátottnappaliarc,azavartanfürkészőtekintetnemistetteteljesenlehetetlenné.Este,amikorkészültelmenni,észártavolnaazajtót,látta,hogyafolyosótelevannagy,feketesport-

táskákkalésegymásradobáltkülönfélecsomagokkal.Mellettükottvoltahosszúkás,feketetokis.Nemisgondolkodott,csakfelkaptaadobozt,ésmintakiottfelejtettvalamit,villámgyorsanvisszasur-

rantaszobába.Felkattintottaafedelet.Szóvalszaxofon.Ültazágyon,nézettatokra,ésarragondolt,hogyvalójábansemmitnemtuderrőlazemberről,dekapcsolatukbanvalahogymégisakezdeti,fojtottellenszenv dominál, hogy tulajdonképpen megveti, hogy igazából csak használja, hogy semmi közehozzá,olyannyiranem,hogymégszégyentsemképeséreznimiatta,éshogyvalószínűlegazamásikisilyesféléketgondolhatróla,haegyáltaláneljutottvalahaoda,hogya testérőlmintszemélyrőlgondol-kozzék.–Adjavissza–mondtaaférfihangazajtóelőtt.Ezhátanappalihangja,amikornemadühtőlvagya

szenvedélytőlelfulladvasuttog:ezavilágos,levegős,tisztatónusmeglepte.Hirtelenészbekapott,fel-állt, és a lehető legtermészetesebbmozdulattal kitette a folyosóra a tokot.A férfi fölvette, és lement.Méghallotta,amintatáskáksurrogvadörzsölődnekalépcsőházfalához.Miklóskéthétignemírt.Őperszezavaroslelkiismereténekésálmatlanéjszakáinakfülledtködében

azt képzelte, hogy talánmegsejtett, nem is,megérzett valamit a köztüknövekvő távolságból, hogy ahallgatáskérdéskéntértendő,ésnekiválaszolniakell.Hosszúésértelmetlenleveleketfogalmazott,le-

Page 69: Tóth Krisztina-Vonalkód

vágtaahaját,borítékba tetteéselküldte,éjjelenkéntpedigforgolódvaésátizzadtangondoltahajdaniszenvedélyreapadlásszobaegyrenövekvőforróságában.ÉspróbáltMiklósraisgondolni,szeretkezése-ikre,afiúszinteudvarias,folytonkérdőmondatokbanfogalmazómozdulataira.A főbérlőkközbenhazajöttek.Úgyérezte,hetekverejtéketapadabőrére,hogyesténkéntapirosla-

vórbanguggolvamárnemtudjalemosnimagárólazálmoksavanykáskicsapódását,hogyegésztestete-lítődöttvalamimérges,gyilkospárával,minthavalamititokzatosbetegségcsíráinövekednénekazalha-sában.Megkérteafőbérlőket,hogyhaddfürödjönmegnálukakádban.Kicsitcsodálkoztakugyan,nyilván

azelőzőmarokkóibérlősosemálltelőeffélével,némifeszengésutánazonbanráálltak.Hétvégén,ami-korújraelmentekotthonról, leadtáknekiakulcsot,gondosutasításokkal,hogyamosógépetlehetőlegnehasználja,ésafolyosóranézőmindháromzáratalaposanzárjavissza.Úgykészülődött a fürdésre,mintvalami rituálismegtisztulásra.Megengedte avizet, aztán jócskán

loccsantottbeleatusfürdőből.Levetkőzött,ésmáremeltealábát,hogybelépjenakádba.Közbenhirte-leneszébejutott,hogyasampontésahajszárítótodafenthagyta.A nagy,régifémkádmégcsakféligvolttelevízzel,ezérthagyta,hogyaforróhaddfolyjontovább,amígahátsókonyhaiajtónátfelszaladapadlásszobába.Egytörölközőtkapottmagára,felrohant,ésmárhoztaisahajszárítótmegasampont.A hátsólépcsőnvisszaérvedermedtenálltmeg.Hallottaacsapódást,deazthitte,valakiaszemetes-

zsákot raktakiacselédlépcsőre.Nem.A háziakajtajacsukvaállt.Megpróbáltabetaszítani.A kulcsafürdőszobaszéken volt, a ruhái alatt. Itt állt bugyi nélkül, egy szál törölközőben a lépcsőházban.Re-ménytelenfáradtságfogtael,ésmintakinekahasafáj,összegörnyedtaföldönahajszárítótszorongat-va.Hirtelendöngenikezdettafalépcső,valakipontjöttfölfelé.Visszaakartszaladniazemeletre,deúgy

érezte,nincserejehozzá.Közbenelképzelteaztis,hogyakádlassanmegtelik,atúlfolyóegyideiggur-gulázvanyeliahabosvizet,mígazaprópatakokbanelnemkezdkicsapniakádvisszahajlóoldalán.A férfimegálltelőtteatáskákkal.Előszörránézett,aztánazajtóra.–Miértnemtöribe?–kérdezteárnyalatnyigúnnyal.A lánytmegintarégi,sötétdühfogtael,hogyitt

állmeztelenül,egyszál törölközőben,ésaz indulatmégakkorsempárolgottelbelőle,amikoraférfilassanleeresztetteakétóriásicsomagotaföldre,beleakifolytsamponba,atokotpedigóvatosanlerak-taafalmellé,ésvisszaszólt:–Lemegyekagondnokhoz.Azajtóalattnemsokáramegjelentavíz.Azelőszobaszürkeszőnyegpadlójátnyilvánmárátitatta,és

mostelindult,hogyátszivárogjonalépcsőházba.Mindentbetöltöttahabédesvirágillata,ésalánymárfrottírpapucsoslábfejénérezteanedvességet.„Budapestenszámosmelegvizűforrásfakad,amiavárosalatthúzódóvulkáni törésvonalnakköszönhető.Budapest igazi fürdőváros.A magyarok rajonganakamelegvizűfürdőkért.”Nemsokáraneszezéshallatszottatúloldalon,aztánfordultakulcsésaférfikitártaazajtót.Egypilla-

natigfarkasszemetnéztek,aztánalánymegszólalt:–Mercibien.Négykézlábdörgöltékaföldredobálttörülközőkkelapadlót.Közbenarragondolt,mitcsináltvolna

Miklósebbenahelyzetben.Hogyvajontett-evolnavalamit,hogyvajonképeslenne-ebetörniegyajtót,hogyvajonképeslenne-evalahabetörniőt,meghágni,szótlanulelfogadni,vagyörökremegelégszikez-zel a sétagaloppal, hogyvajonMiklós számára hol vannak a szenvedélyhatárai, hogy egyáltalán, hamostőtígylátná,milyenszavakhangoznánakelközöttükannyifeleslegeslevélután.Csöndbendolgoztak,itattákéscsavartákavizet.Megkénekérdezni,hogyhívják,gondolta,deaztán

olyanabszurdnaktűntabemutatkozásaszétázottfürdőszobában,hogyinkábbnémánhajolgatottéscsa-

Page 70: Tóth Krisztina-Vonalkód

varttovább.Nemsokárabefutottagondnok,ésjellegzetesmarseille-itájszólásbankezdettsajnálkozni,zavartmozdulatokkalrakosgatvajobbra-balraafürdőszobaiszéket.A Monsieur–bököttállávalafel-tűrtgatyájúférfira,talánazért,mertősetudtaanevét,vagycsakmertfeleslegesnektartottamegszólíta-niebbenabizarrhelyzetben.–EgyMonsieur–mondtaugyanígykéthéttelkésőbbanagy,gurulósfeketebőrönddelérkezőMik-

lósra is.–EgyMonsieurkeresiönt, lentvár–mondta tagoltan,és lefelémutatott,minthanembíznabenne,hogyalánymegértiaközlést.Nehezenértekfelahatodikra,Miklóslihegvetámaszkodottafolyosófalának.–Szépvagy–mondtaazidegenarcnak.–Mercibien–felelteazidegennőiszáj.–Ezaszobám.Most,hogyMiklósegésznapatérképenjelölgetettésmindenfélétkérdezgetetttőle,rákellettjönnie,

hogytöbbmintegyéveittél,devalójábanegyáltalánnemismeriPárizst.SohasemjártpéldáulazEiffeltorony tetején, valahogy nem akadt ott dolga. Idegesítette, hogyMiklós fel akarmenni. Idegesítette,hogyhozottmagávalcipőpasztát,ésidegesítette,ahogyreggelinélabaguette-etharapta.Minthaszabá-lyos,kisséhosszúkásfogaivalanormálisnálalaposabbanőröltevolnamegafalatokat,akoponyájape-dig, mint valami különös hangszekrény, fölerősítette volna az ütemes rágás zaját. Gyűlölöm, ahogyeszik,törtfelalánytudatábanavulkánimondat,ahogyazasztalnálülőMiklóstfigyelteakockásplé-denheverve.–Jazzklubok–jelölgetetthangosanafiú,ésnekimegintbekellettvolnavallania,hogyegészévben

egyetlenjazzklubbasementel,mertmáshovásemment,hogyamiótaapiroslavórtmegvette,szintekisemozdultakerületből,hogyazasokbüdösödősajtottkintazablakbanmindazövé,ésnemaszom-szédé.– Leboeufsurletoit,ezjólesz?–Jó–mondta,pontolyanjólesz,mintatöbbi,gondoltahozzá,ésközbenMiklóshátátfigyelte.Előttelépettbeaférfi,szórakozóhelyeneztígyszokás,márpedigMiklósmindigbetartottaazilyen

szabályokat.Kicsitvacakoltakahelyekkel,aztánleültekasarokban.Hallgattak,rendeltekegykyrro-yale-t.Közbenegycsapottvállúférfimentelazasztalukmellett,éskicsitfélredöntöttarccal,bocsánat-kérőmosollyalletettegyműanyagszívecskéskulcstartót,megegycédulát.„Siketvagyok,kérem,segít-senek.”Miklósalánykezébetetteaszívet,ésjelentőségteljesenránézett.A lánybeleborzongottamoz-dulatbanalitásába,ésgyorsanrávágta:–Nehogymárvegyünk.–Hogy?–fordulthozzáafiú,akinemhallotta,mitmond,mertközbenelindultazene.–Nevegyünk!–ismételtemeghangosabban.–Mitmondasz?–hajolthozzáMiklós,gyengédenfélresimítvaahaját.–Azt–üvöltötteafülébe–,hogytalánnekedisilyenszívecskéketkéneárulni!Miklóselmosolyodott,denemnézettrá,mertmárakis,zöldfénnyelmegvilágítottszínpadotbámul-

ta.ŐpedighallgattaaTakefivedallamát,hintáztattaazujjánaszívecskéskulcstartótésnemmertasza-xofonosranézni.

Page 71: Tóth Krisztina-Vonalkód

Miserere(Húzniegyvonalat)

Hafölfeslikis,valaholazértmégiscsaktörvényekszövedékeavilág,olykorátláthatatlan,vagyahaj-naliderengésbenpókfonálkéntfelcsillanóösszefüggésekhálója:aszálakvégeazidőmás-mászugábakötve.A kert ilyenkor kora reggel csupa nedvesség.Gázolok a fűben szandálban, csupa harmat a lábam,

megkarcolkifeléazösvénymellettirózsa.Megyekkiaházelé,megakaromnézniatesteket.Közele-demakerítéshez,mindjártlenyomomakapukilincset.Innen,belülrőlislátni,amintafűbenszétszórtlá-batlantorzóknémelyikemégmindigmozog,pedigelteltegyvégtelenhosszúéjszaka.Álmatlanulfor-golódtam én is, kapartam a vérző szúnyogcsípéseket a lábamon és számolgattam, hány éjszakát kellmégezekkeleltöltenem.Ezekkel,akikaszüleimbarátai,deakikvalójábanidegenésérthetetlenlények,akikismeretlentárgyakkaléskülönösszagokkaltöltöttékmegazaddigváltoztathatatlannakhittésott-honosnyaralót.A kertbenpelenkákszáradnak,akisszobában,aholénszoktamaludni,azikrekjárókájaáll,énpedigaszögletes,csontosnagyfiúvalfekszemegyágyban,akifolytonlehúzzarólamatakarótésrémületesdolgokrólhadarasötétben,aztánelalvástszínlelvenagyokatfingik.A gyereketnemisagó-lya hozza, suttogja.Az ikrek se úgy lettek.Emlékszik, amikor az anyja hazajött, hogymegdöglött abéka.Miértdöglöttmeg,kérdezem.Hátmertterheslettazanyám,ésattól.Gyereklettahasában,ésat-tóldöglöttmegabéka.Ráadásulkétgyerek,teszihozzá.Nemértem,devalamirejtélyesösszefüggésmégiscsakkirajzolódikbennemagólyával,akiugyannemhozgyereket,demegesziabékát,tehátvala-hogyközelehetadologhoz.Hanyitvalenneakapu,megszökhetnék.Tudom,hogykelllemenniavasútállomásig:ameggyfáktól

szegélyezett, foltos betonlapjárdán egyenesen lesétálunk aműútra,mintha a strandramennénk, aztánjobbrafordulunk,ésonnanmárlátniisasíneket,afehérremeszelt,betonbólöntöttvonatkerítést.Azikrekmégalszanak,pedigilyenkormárbömbölniszoktak.A gyerekekközténvagyokaközépső,

azikreknekugyanisvanegybátyjuk,akinálamháromévvelidősebb,őmárelmehetazéjszakaihorgá-szatokra.Sokáigvágytamrá,hogyéniselkísérhessemőket:félálombantöbbszörhallottam,amintcihe-lődnek,aztánvisszaaludtam,hogypárórávalkésőbbazikrekbömböléséreébredjekfölmegint.Aztánamikorvégreegyikdélelőttnekemisodaadtákalegkisebbhorgászbotot,hogyittvan,menjélastégrebékátfogni,akkorabüszkeségelsőhullámautánrögtönheveslámpalázamlett,hogymostmitiscsinál-jak.Pirosrongyotseholsemtaláltam,úgyhogyvégülegypirosnejlonzacskóapró,letépettcsücskéttűz-temahorogra,afiúkmegrámhagyták,hogyjóleszazis.A kapuzárvavan.Ők,vagyisKisjaniésazújbarátja,akivelmostismerkedettmeg,ésakikihozottegylégpuskátanya-

ralójukból, szintén békákra vadásztak aznap.Lementek a parton a nádas széléig, és a nyákos vízbengyanútlanullebegő,pislafejekrecéloztak.Haeltaláltakegyet,őrjöngveugráltakéscsapkodtakegymástenyerébe,aztánelcsöndesedvevárták,hogyazöldtestekmegintfelbukkanjanakafelszínen.Messzirőlbámultamőket,ésfélkézzeljobbra-balrahúzgáltamazsinórt,deabékákatávolidurranásoktólsorrabeugráltakavízbe.Végülmégisutánamozdultazegyikavörösentáncikálóhorognak,követte,aztánváratlanulbekapta.–Megvan,megvan!–üvöltöttemszívdobogva,őkmegfutvanekiindultakaparton,jöttek,rezgetta

stég.Cibáltamkiavízbőladamilvégénrángatózótestet.

Page 72: Tóth Krisztina-Vonalkód

A kezemben lüktetett, kitátotta száját ésmintha rámnézett volna.Hirtelen elfogott a kétségbeesés,arragondoltam,hogyvisszakelleneengedni.Közbenodaértekafiúk.–Szeddmárkiahorgot,bénagyerek.–Nemtudom,hogykell.–Na,mutasd.A horognemjött, rángatnikezdték.Egyszercsakvalamigyűröttselyemhezhasonlófehérségjelent

megabékakitátottszájában,aztánvalamipirosság.–Te,bazdmeg,ennekkijöttabele.Ezlenyelteahorgot.–Hagydapicsába.Végülazidegenfiúelővettegybicskátéslemetszetteadamilvégét,abékátpedigahoroggalegyütt

visszadobtaavízbe.–Csomózzálráegyújat–nyújtottfelémegykisfehérdobozkát.A békaelőszörhanyattfordult,aztánféloldalasanúsznikezdett.Hátsó,izmoslábaivalhajtottamagát,

időnkéntmegállt,lebegett,aztánmegintúszottegykicsit,mígelnemérteanádasszélét.Álltunk,figyeltük.Mégalélegzetemetisvisszatartottam,könyörögtemmagamban,hogycsakmost

azegyszersegíts,Jóistenke,csakmostazegyszerhagyjákelmenni.–Ugyemeggyógyul?–fordultamreménykedveKisjanihoz.Kicsitszégyellhetteabarátjaelőttsíróshangomatésremegőszájszélemet,ezértcsakfoghegyről,fél-

refordulvaválaszolt,inkábbamásikfiúnakcímezveapoént:–Ja.Majdbemegyazügyeletre.–Felvihogtak,aztánmentekvisszalövöldözni,énmegegészhétre,

évre,örökrelemondtamahorgászásról,nemirigykedtemahajnalikelőkre, inkábbakertbenőgyeleg-temkábán,vagyakerítéslyukainkeresztülmálnávaletettemaszomszédékvizsláját.Mostébredtekfelazikrek,hallombentrőlamozgolódást.Mindjártmegkapjákacumisüvegbőlaka-

kaóstápszert,ésamikorbefejezték,megihatomamaradékot.Ilyenkorkiülökateraszraésanyámregge-likakaójáragondolok,megarraanéhánynapra,amitkikellmégbírnom,míghazanemérkeznekNé-metországból.Azikrekrőlreggeliutánleveszikapelenkát,ilyenkormeztelenpopsival,hasonhevernekegyideiga

járókában.Izmos,fehércombjukésfelhúzott lábukvalahogyemlékeztetabékákra, tojásalakú,pihésfejüketpedigjósimogatni,denemszabad,mertmégnincsbenőveakutacsuk,ahogyazanyukájukel-magyarázta.Mostateraszonáll,kiabálfelém,kezébenezegyikcumisüveg.–Na,nemjössz?–Nemkérem.Semmitsekérek.–Tegnapesteótavanvalamiatorkomban,savanyú,forróízemarja

aszámat.MikorNagyjaniékhajnalbanelmentek,végigúgytettem,mintakimélyenalszik,pedigKisja-nidirektrátenyereltalábamra,amikorkimászott.Délutánmeginthoznakmajdhalat,minttegnap.Detegnapnemcsakhalathoztak.Nemtudokelszakadniakerítésentúlilátványtól,aporosfűbenheverőtorzóktól.Áginénimegvonja

avállát,bemegy.TegnapdélutánKisjaniegyhálót lóbáltdiadalmasanakonyhában,aháló televolt lassanmozduló,

zavarodottankavargóbékatesttel.Azanyja sikítozvakiabált,hogyvigyeeztki innena francba,mireNagyjani a vállát átölelve csitítgatta, hogy ugyanmár, ne csináld a felhajtást,meg fogjuk őket enni.A franciákismegeszik,nemlehetazolyanszar.Möszjő,szilvalé,rongyő.Ésmegpörgetteaszatyrotafeleségeorraelőtt,aKisjanimegvigyorgott.–Kinnakertben,aztlehet,deittakonyhátnemmocskoljátoknekemössze.Áginénivetettmégegyundorodópillantástaszatyorra,aztánmentazikrekhez.

Page 73: Tóth Krisztina-Vonalkód

A halakegyvödörbenvárakoztak,aznapnemazövékvoltafőszerep,Nagyjanimáraszatyrotbonto-gatta,miközbenKisjani profi tüzet rakott.A szomszéd a kerítésnél állt és arról értekezett, hogynemmindenfajtabékátlehetmegenni,meghogyvigyázzunk,hogyszembenehugyozzanak,mertattólmeglehetámvakulni.A vizslaizgatottanrohangáltakerítésmentén,ugatott,Kisjanimegguggolvahergelteegygallyal.–Nemleszidejük–vetetteodaNagyjani,aztánbementegyserpenyőért.A tűz mellett alacsony farönkök álltak, ezeken kuporogva forgattuk a nyársakat szalonnasütésnél.

Nagyjanifogottegykést,arönkrefektetteazelsőbékát,éskétgyorsmozdulattal lemetszettealábát.Aztánsorbanatöbbinekis.A mégélőtesteketegynejlonszatyorbadobálta,acombokatpedigelrendez-teatepsiben.–Viddkiaházelé,majdmegeszikagólyák–vetetteodaKisjaninak.Kisjani kiszaladt velük a kapuhoz, egy ideig még érdeklődve figyelte, hogy a testek némelyike a

mellsőlábávalkúszvaelindulafűben.A legtöbbélőtesttátogott,dehangnemigenjöttkiatorkukon.Valahogymindegyiránybaindultak,máramelyikmégmozognibírt:minthaaporosúttúloldaláraigye-keztekvolna,valamimegváltást ígérőbékamennyországnedves leheletevonzhattaőket,abokrokár-nyéka,vagyatávolitózsigereikbenfelkavarodóemléke.Ágimamapucoltaahalat,azikrekfelébredtekésüvöltöttek,énpedigbefeküdtemanappalibanata-

karó alá és könyörögtem a Jóistenkéhez.Kértemőt, hogy segítsen rajtuk, hogy szóljon a gólyáknak,hogysiessenekide,hogylegyenmárennekazegésznekvége,legyenvége,legyenvége,legyenvége,ringattammagamafülledtsötétben.Takonytóléssírástólfelforrósodottfejembenösszekeveredettszü-letéséshalál,vér,szédülés,iszonyatsíkosgomolygásáváálltössze,ésmáréppenbelealudtamvolnaasírásba,amikorNagyjaniváratlanulfelrántottaatakarót.–Namivan,nemvacsorázol?Ráztamafejemet,hogynem,deszólninembírtam.Nagyjanitanácstalanulpillantgatottkifelé,kezé-

bentányérokattartott.–Nebőgjélmár,minekbőgsz.Azértvagyilyengebe,mertnemeszel.Majdteszünkfélrehalat.–Az-

zalkiment.Egyideigméghallottamkintrőlabeszélgetést,aztánNagyjaniszínpadiasköpködését.–Phű,bazdmeg,deszar.Anyám,deszar.–A szomszédgúnyosanröhögött,avizslaugatott,aztánaz

álomképeifokozatosanbelevegyülteka lassanformájukatvesztőkertihangokba.A homályban,álomésébrenléthatáránmégfelcsillantvalamiapókfonálkéntragyogószövedékből,melyaszéthullóvilágotmégiscsakösszetartotta,puhaésrugalmashálókéntvetvevisszaavilágbaalétezéslyukainminduntalankihullnikészülővéznagyerektestemet.Nemettemhalat,mástsenagyon.Azonahétenmindenesetremársemmit.Anyámszerintegyébként

iscsakkakaónésgyümölcsönéltem,deaztánmégiscsakfelnőttemvalahogy.Ésfelnőttekazikrekis,sápadtbékafenekükizmosférfifenéklett,Kisjanipedignagydarab,kövércsa-

ládapakéntsétáltattaimmársajátikreit.Nagyjanivonásaitévrőlévrevalamidermedtostobaságmereví-tetteálarcszerűvé:gyermeki,durcásindulattalfogadtaabetegségegyredurvulóéssűrűsödőrohamait.Hároméveéltmártolószékben,amikoregyszerrászántammagam,hogymeglátogassam.Neménakar-tammenni,aszüleimragaszkodtakhozzá.Miótaterheslettem,valahogyjobblettaviszonyunk,seztaközeledéstőkagyerekkoridolgokszüntelenmegidézésévelpróbáltáksürgetni:valójábanezzelaláto-gatássalfeléjüktettemlépéseket,megsejtvén,hogyhaazidőbenemisvezetvisszafeléút,hajdaniéle-tünkszereplőinekemlegetésemegerősíthetiköztünkameglazultkötéseket.Mindeközbenszégyelltemismagam,amiértmégmost,felnőttfejjelishiányzikbelőlemamegbocsátásravalóképesség,amiértévti-zedes fájdalmakemlékével, elhangzottmondatok sajgásával amellkasomban járok-kelek, ésképtelen

Page 74: Tóth Krisztina-Vonalkód

vagyokfelejteni,átértékelni,demégcsakmegérteniismindazt,amivalahamegsebzett.Húznikellegyvonalat,mondogattamindiganyám,húznikellegyvonalatéskész.Onnantólelvanfelejtveminden.Jó.Devajonmifélevonalat.Amikorbeléptemalakótelepilakásáporodottlevegőjűnappalijába,rögtönéreztem,hogynemkellett

volnaeljönnöm.Nemismertemaztazöregembert,őpedigrégnemismertsenkitközülünk.Kétoldalrólafeleségeésazegyikikertartotta,anyálacsillogófonálkéntereszkedettazölébefektetettplédre.Dél-előttrosszullett.Miserere,magyaráztaafelesége,ezazorvosineveaszékletvisszabukásának.Amikorabélrendszeregyszerűenleáll,lebénul,ésazalsóbélszakasztartalmaszépenvisszaáramlikazemésztő-rendszerbe,aztánaszájonáttávozik.Ésmutattaakezével,hogyhogyan.–Szarthány,magyaránmegmondva–fordulthozzámazegyikiker,akirőlérkezésemótanemtud-

tam,hogymelyikük,mertazanyjaegyszersemszólítottameg.Miserere,miserere,mondogattamma-gambanésnéztema szekrénysort, agyerekkoromból ismerős tárgyakat: a csíkoskerámiacicátmegakovácsmargitot.Megakartampaskolni aNagyjani kezét, deaztán elbizonytalanodtamés csakálltambénán,idegenül,miközbenőkkettenazablakfeléfordítottákatolószéket.A feleségeegynedvestöröl-közővelitatgattaazelgyötörtarcot,nemminthaezszámítottvolnabármit,csakgondoskodniakart,lát-ványosmozdulatokbafojtaniatehetetlenségfelettiingerültséget.Aztánatámláthátradöntötték,énpe-digkimentemakonyhába,mertláttam,hogyfelhajtjákaplédet,ésvalamiszertartásosésbegyakorlottmozdulatsorindul,amineknemakartamvolnatanújalenni.Egypillanatramégláttamakivillanó,való-színűtlenülvékonyéslöttyedtcombokat,agyerekméretűvéaszottsárgásfehéralsótestet.Kintmajdnembeleléptemaföldönállópiroslavórba,televoltrongyokkal.Valahonnanfelhallatszottegyrádióhangja,vizetakartaminni,kerestemapoharakat,akonyhaszekrényoldalárólmindenüttleváltafóliacsík.A vízlangyosvoltésklórfehér.Csakültemabárszéken,bámultamaszomszédpanelházsarkamögöttvonta-tottanmerülőnapot.Legyenmárennekvége,múljonel,feszüljönkiazaláthatatlanfonálésrezdüljönmegadamilkéntcsillogószövedék,jöjjönelmárazatöredékpillanat,amikorvéglegalábukikavízszí-néntáncolóúszó.Merttudtam,hogymindezcsakpillanatok,órák,évek,hogymindezcsakéletekkér-dése.Hogyúgylesz.

Page 75: Tóth Krisztina-Vonalkód

TARTALOM

Lakatlanember(Határvonal)A tolltartó(Irányvonal)Vaktérkép(Életvonal)A kerítés(Vérvonal)Hangyatérkép(Útvonal)A kastély(Élvonal)Langyostej(Vonalkód)Feketehóember(Vonalháló)Melegpadló(Vonaljegyek)Hidegpadló(Színvonal)Egyboszorkavan(A vonalfoglalt)Ezittminekahelye?(Bikinivonal)Szeretektáncolni(Záróvonal)Takefive(Törésvonal)Miserere(Húzniegyvonalat)