Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez · Útmutató a pedagógusok minősítési...

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ

az Oktatási Hivatal által kidolgozott

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Testnevelés és sport

Második kiegészítés

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Testnevelés és sport

Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 2

Oktatási Hivatal

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Testnevelés és sport

Szerzők:

Takács Zoltán, Scheili Zsolt, Szabó István

A szakmai munka koordinátora:

Hámori Veronika

Nyelvi lektor:

Boda Annamária és Kopp Gyöngyvér

A kiadvány az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 „Pedagógusképzés támogatása” című kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak:

Kerekes Balázs projektigazgató, Tóth Mária szakmai vezető, Bessenyeiné Tóth Tünde szakmai szakértő, Kopp Gyöngyvér szakmai szakértő, Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ

Iskolai Testnevelés Osztály szakértői. A kiadvány elektronikus formában a www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre.

http://www.oktatas.hu/



Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék........................................................................................................................................ 3

A) Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához ................................................................ 4

B) Tematikus terv ................................................................................................................................... 5

C) Óraterv és reflexió ............................................................................................................................. 9

D) Szempontsor csoportprofilhoz ......................................................................................................... 18

E) Csoportprofil (8. osztály) ................................................................................................................. 19

F) Szempontsor hospitálási naplóhoz ................................................................................................... 21

G) Hospitálási napló (minta) ................................................................................................................. 23

H) Esetleírás .......................................................................................................................................... 27



A) Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához

A testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójának célja, hogy tájékoztassa a gyakorló pedagógusokat,

intézményvezetőket és minősítési szakértőket a testnevelés tantárgy általános Útmutatóban foglaltaktól

eltérő speciális sajátosságairól, és segítséget nyújtson a pedagógusoknak e-portfóliójuk elkészítéséhez.

A kiegészítő útmutatóban szereplő sablonok, minták, szempontsorok, példák, leírások támogatni

kívánják a testnevelő tanárokat és a pedagógusminősítési szakértőket a minősítővizsgára és a minősítési

eljárásra való felkészülésben.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Magyar Diáksport Szövetség a TÁMOP-3.1.13.-12-2013-0001

jelű, „A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes

részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” c. kiemelt uniós projektben

a tanítók és a testnevelő tanárok mindennapi munkáját segítő szakmai segédletet, tájékoztató anyagot

készített. A szakértők a minősítés és a tanfelügyelet során a projektben megfogalmazott elvárások

mentén is értékelnek.1

A pedagógusok minősítési rendszeréhez készített dokumentumgyűjtemény kiegészítése során arra

törekedtünk, hogy olyan dokumentumsablonokat, mintákat készítsünk, amelyek az általános

Útmutatóban nem szerepelnek. Ezért készült csoportprofil elkészítéséhez használható szempontsor, a

hospitálási naplóhoz megfigyelési szempontok, illetve egy esetleírás. A hospitálási napló elkészítése

során figyelembe vettük a testnevelésórák sajátos didaktikai szerkezeti egységeinek feltüntetését

(bevezető, fő és befejező rész). Úgy gondoljuk, hogy meghatározó az óramegfigyelés szempontjából a

megfigyelés céljának a meghatározása, ezért került a hospitálási napló fejlécébe a „hospitálás jellege”

rész. Fontosnak tartjuk, hogy a hospitálásnak legyenek összefoglaló megállapításai, ezért javasoltuk a

napló végén a megvalósult oktatási és nevelési célok, illetve a legfontosabb tapasztalatok kiemelését.

Az újonnan elkészített dokumentumminták közül az esetleírás szerepeltetését javasoltuk, mivel ez a

pedagógusportfólió kötelező dokumentumai között szerepel. Az esetleírás egy pedagógiai szituáció

megoldásának leírása.

A különböző sablonok, szempontsorok mellett fontosnak tartottunk olyan mintát, javaslatot is adni a

különböző dokumentumokhoz, amelyek segítséget nyújthatnak, ötletet adhatnak a minősítésre készülő

pedagógusoknak. A csoportprofil mintája végén található összegző gondolatok, szándékunk szerint,

segítséget adnak a csoport számára kitűzni a fejlesztési célokat és a fő feladatokat a fejlesztés során.

Óratervmintát adtunk a középfokú oktatás szintjére is, amellyel az volt a célunk, hogy

összehasonlíthatósági lehetőséget biztosítsunk a korábbi, az alapfokú oktatás szintjére készült

óratervvel.

A kompetencia- és indikátorértelmezésekhez készített kiegészítésekkel ez idáig a hiányos szakterületi

példákat pótoltuk. Az értelmezések elkészítése során igyekeztünk konkrét szaktárgyi célokat,

feladatokat, tanóraelemeket megnevezni.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kiegészítő útmutató ajánlásainak figyelembevétele mellett a

pedagógus elsősorban arra törekedjen, hogy portfóliójába olyan dokumentumok kerüljenek, melyek a

saját nevelő-oktató munkájának leghívebb tükrei. Ezért a köznevelési rendszer különböző területein

dolgozó pedagógusok az Útmutató kiegészítéseit saját döntésük alapján segítségként felhasználhatják,

de meríthetnek más tantárgyak és művészeti ágak kiegészítő útmutatójából is.

1 Magyar Diáksport Szövetség honlap: www.mdsz.hu, kapcsolat: [email protected]

http://www.mdsz.hu/

mailto:[email protected]



B) Tematikus terv2

Tematikus terv

A pedagógus neve, szakja:

Az iskola neve:

Műveltségi terület: testnevelés és sport

Tantárgy: testnevelés

A tanulási-tanítás egység témája: a sportjátékok játékszabályi és taktikai alapismeretei.

(Sportjáték-közi (alap) taktikai elemek gyakorlása.)

A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere:

A sportjátékok életkori sajátosságokhoz igazodó alap technikai és taktikai készletének,

valamint elméleti ismereteinek elsajátítása. A sportjátékokra jellemző közös taktikai helyzetek

felismerése, a hatékony megoldásukhoz szükséges technikai elemek gyakorlása, kis játékok

alkalmazásával. Ennek részeként a sportjátékokra jellemző alap mozgáskészségek fejlesztése,

azok kontextualizált alkalmazásának előkészítése, valamint a sportjátékokhoz kapcsolható

személyiség-összetevők fejlesztése.

Mozgásműveltségi tartalmak:

Természetes mozgáskészségek (futás, ugrás, irányváltoztatás, dobás, elkapás, át-/levétel,

labdavezetés), ritmusváltás, sarkazás, védekező alaphelyzet, védekező lábmunka, cselezés,

elszakadó lábmunka, pattintott átadás.

Ismeretek:

Gyorsindulás, csapatvédekezés, „add és fuss”, támadó/védő térfél, üres terület,

oldalfordítás, lepattanó, kipattanó, betörés, elszakadás, a játéktér szélességi és mélységi

felosztása.

Személyiségfejlesztés, személyiség-összetevők:

Gondolkodás, problémamegoldás, figyelem, koncentráció, döntéshozatal, szabálytudat,

társas viselkedés, versengés, együttműködés, kommunikáció.

A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban: 21–26. óra, október

1−2. hete

2 Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés

Osztály szakértői



Osztály: 6. évfolyam

Felhasznált források:

Nemzeti alaptanterv 2012, Kerettanterv 2012

Csányi Tamás, Kovács Katalin, Boronyai Zoltán 2014. Alternatív játékok a mindennapos

testneveléshez, testmozgáshoz. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport

Szövetség. Budapest.

Boronyai Zoltán, Kovács Katalin, Csányi Tamás 2014. A taktikai gondolkodás

fejlesztésének lehetőségei a játékoktatásban. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar

Diáksport Szövetség. Budapest.

Vass Zoltán, Simonné Goschi Gabriella, Pignitzkyné Lugos Ilona, Boronyai Zoltán,

Révész László, Rétsági Erzsébet, Csányi Tamás 2015. Egészség- és személyiségfejlesztő

kézikönyv az iskolai testneveléshez. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport

Szövetség. Budapest.

Dátum: 2015. február



Óra A téma órákra bontása

Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Ismeretanyag Módszer Munkaforma Szemléltetés, eszközök

Megjegyzés

1. A sportjátékok alap taktikai elemeinek előkészítése („üres területre helyezkedés”)

A térbeli tudatosság (ütközések nélküli mozgásútvonalak kialakítása, a játéktér határainak érzékelése) fejlesztése hely- és helyzetváltoztató mozgások alkalmazásával

Elindulás, megállás, irányváltoztatás, futás, alaphelyzet, cselezés. Formális műveleti gondolkodás, percepció, anticipáció. A didaktikai cél megértésén alapuló igény a feladatok aktív, cselekvő végrehajtására.

Üres terület, a játéktér határai, menekülő, üldöző szerep, mozgásirányok, terelés, kiváltás, periférikus érzékelés.

Direkt és indirekt oktatási stratégiák (utasításos, vezetett felfedezéses, interaktív).

Frontális páros, kiscsoportos, együttes osztályfoglalkoztatási formák.

Padok, bóják, koordinációs létra, karikák, zsámolyok.

Fogók, területszerző játékok, eszköz nélküli ügyességfejlesztő feladatok.

2. A sportjátékok technikai elemei

Az eszközzel és társsal való kapcsolat tudatosságának fejlesztése manipulatív mozgáskészségek alkalmazásával

Mint az 1. óra. Dobás, elkapás, át-/levétel, labdavezetés, átadások, cselezés, elszakadás. Együttműködés, figyelem, koncentráció.

Dobó-/lövőcselek, kézváltás, fedezés, társmegfigyelés, pattintott átadás.

Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint az 1. óra, különböző méretű, formájú és súlyú labdák, jelzőtrikó.

Eszközös egyéni és társas ügyességfejlesztő feladatok, nem versengő társas feladatok.

3. A sportjátékok alap taktikai elemeinek gyakorlása (1:1 elleni játékhelyzetek)

A támadó-védő szerepek játékhelyzetben történő alkalmazása, a társsal való kapcsolat tudatosságának fejlesztése

Elindulás, megállás, irányváltoztatás, futás, alaphelyzet, cselezés, érintőtávolság, labdavezetés, induló-, dobó-, lövőcsel, ritmusváltás, védő és támadó lábmunka. Versengés, szabálytudat, gondolkodás, kommunikáció. A győzelem, a vereség elfogadása.

Küzdőjáték, támadó, védő szerep, célfelület, 1:1 elleni játék, besegítés, labdaszerzés.

Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Küzdőjátékok, 1:1 elleni játékok, páros és kiscsoportos versengő jellegű és versengő-együttműködő játékok.



4. A sportjátékok technikai elemeinek játékhelyzetben történő alkalmazása

A sportjátékokra jellemző mozgáskészségek játékhelyzetben történő alkalmazása, a társakkal való kapcsolat tudatosságának fejlesztése

Az 1–3. óránál megjelöltek.


Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Pontszerzők rögzített célfelület nélkül, csoportos

ügyességfejlesztő feladatok.

5. A sportjátékok alap taktikai elemeinek kis játékokban történő alkalmazása

Az alap taktikai elemek kis játékokban történő alkalmazása (átadás utáni továbbfutás, üres területre helyezkedés)

Az 1–4. óránál megjelölt készségek bonyolultabb játékhelyzetben történő tudatos alkalmazása, önálló döntéshozatal, helyzetfelismerés.

Az 1–4. óránál megjelöltek. Sportjátékközi taktikai elemek, csapatvédekezés, helyzetfelismerés, emberfölényes helyzet.

Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Emberfölényes játékok (cicajátékok), pontszerzők rögzített célfelületekkel, kis játékok.

6. A sportjátékok alap taktikai elemeinek nagy játékokban történő alkalmazása

Az alap taktikai elemek nagy játékokban történő alkalmazása (1:1 elleni játék, átadás utáni továbbfutás, üres területre helyezkedés, a játéktér szélességi és mélységi kihasználása)

Az 1–5. óránál megjelölt készségek bonyolultabb játékhelyzetben történő alkalmazása.


Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Pontszerzők, nagy játékok rögzített célfelülettel egész pályán.



C) Óraterv és reflexió3



Osztály: 6. c

Az osztály létszáma: 26 fő

A tanulók neme: fiú, lány

Az óra témája: a taktikai gondolkodás fejlesztése kis játékok alkalmazásával

Előzetes tudás: a játéktér esések és ütközések nélküli kihasználása, alap manipulatív

mozgásformák ismerete, változatos körülmények közötti alkalmazása (labda dobása, elkapása,

elindulás, megállás, irányváltoztatás, ritmusváltás)

Szükséges eszközök: fejenként 1 db labda [ebből a fele azonos (pl. röplabda), a többi

méretében és anyagában változatos legyen]; 13 db jelzőtrikó; 16 db bója, 8 hulahoppkarika

Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a

tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint

megnevezése:

Az óra tanulási célja a sportjátékközi alap taktikai elemek közül az üres területre futás és

az átadás utáni továbbfutás megismerése, alkalmazása különböző játékokban. Az óra célja

még továbbá a kooperatív attitűd kialakítása. A csapathoz tartozás élményének erősítése

azáltal, hogy a játék közbeni egyéni feladatok és célok párhuzamosan jelennek meg a csapat

feladataival és céljaival. Elérendő fejlesztési szint, hogy a tanulók ismerjék a két megnevezett

tanulási cél jellemzőit, értsék a köztük levő különbséget, és a játék folyamatossá válása

érdekében alkalmazzák azokat.

Az óra didaktikai feladatai: Egyéni és páros labdás ügyességfejlesztés, kooperációs

feladatok, valamint kis játékok alkalmazásával az óra végére a tanulók tapasztalatot szereznek

arról, hogy a hatékonyabb összjáték érdekében:

1. a játék közben az üres területre kell helyezkedni;

2. átadások után minden esetben tovább kell mozogni (nem szabad megállni).

Tantárgyi kapcsolódási pontok: matematika (térbeli tájékozódás, geometriai alakzatok),

magyar nyelv (betűk)

Dátum: 2015. február

3 Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés

Osztály szakértői



Célok (C), követelmények (K) Az óra tananyaga, szervezése A tananyag-feldolgozás módszere Idő

C: aktív órakezdés, az óra anyagának

ismertetése.

C: a játéktér ütközés nélküli kihasználása.

K: ütközések elkerülése folyamatos

mozgás és labdavezetés közben.

C: az állandó távolság megtartása; a két

ember közötti nonverbális kommunikáció

fejlesztése; a rendelkezésre álló terület

kihasználása.

K: a párok közötti távolság állandó

maradjon, a párok használják ki a

rendelkezésre álló területet.

C: állandó távolság megtartása a párok

két tagja között; együttműködés

kialakítása (valamint az

együttműködéshez szükséges

kommunikáció alkalmazása).

K: a labda ne essen le a talajra a feladatok

során!

Bevezető rész:

A terem bejáratánál az óra első feladatának

megbeszélése. Labdák és mezek kiosztása.

Szabad labdavezetés többféle labdával

A feladat leírása: Tetszőleges kézzel labdavezetés

a teljes játéktér szabad használatával, sípszóra

labdacserével.

Társkövető

A feladat leírása: Párokat alakítunk (egy mezes és

egy nem mezes alkotja a párt), akik egymás mögé

állnak kb. 1-1,5 méteres távolságra. Az elöl lévő

teljesen szabadon labdát vezet a teremben, míg a

társa változatlan távolságban követi. Sípszóra

szerepcsere.

Kooperációs jellegű ügyességi feladatok A feladat leírása: A párok az oldalvonalnál

egymással szemben páronként egy labdával két

soros vonalban elhelyezkednek. Arcirány tartással

a két oldalvonal között végzik a feladatokat lassú

futás közben.

Feladatok:

– csak jobb kézzel, majd csak bal kézzel tartják a

labdát a tanulók;

– ugyanez forgás közben;

– ugyanez guggolással;

– ugyanez közös feldobással és elkapással;

– ugyanez külső hangjelzésre irányváltoztatással.

„Sziasztok! A mai órán labdás feladatokat fogunk

gyakorolni, és a játékok is labdás játékok lesznek.

Mindenki fogjon meg befelé menet egy tetszőleges

labdát, és akinek jut, egy mezt is vegyen fel! Ahogy

beléptek, egyből kezdjétek meg a labdavezetést!

Használjátok az egész pályát!”

„Nagyon fontos, hogy elkerüljétek az ütközést,

figyeljétek a társaitokat!” (A tanulási cél tudatosítása.)

„Sípszóra egy mezes és egy nem mezes tanuló cseréljen

labdát! Mindegy, hogy kivel cserélsz. Próbáljatok meg

mindig mást találni!”

„Most egy Társkövető nevű játékot fogunk játszani.

Kérem, hogy minden mezes találjon magának egy nem

mezes párt! Álljatok egymás mögé kb. karnyújtásnyi

távolságra (bemutatás). Az elöl lévő feladata, hogy az

egész termet kihasználva labdavezetéssel haladjon, a

társának pedig követnie kell őt, de úgy, hogy a távolság

állandó maradjon (a tanulási cél tudatosítása). Az elöl

lévő próbáljon meg irányváltoztatásokat csinálni!”

„A mezesek álljanak az oldalvonalra egy soros vonalba,

egymástól kb. egyenlő távolságra! Most csak az

egyforma labdákat fogjuk használni, a többi labdát

tegyétek bele a karikákba! Köszönöm. A nem mezesek

álljanak szembe a párjukkal!”

„Figyeljetek, a feladat folyamán végig szemben kell

maradni a társaddal, és a két oldalvonal között kell

haladnotok! Tehát mindenki egyszer hátrafelé fog

haladni, egyszer pedig előre! Próbáljatok meg figyelni,

20 perc



C: relatív erő fejlesztése eszközzel

párokban.

K: a különböző támaszhelyzetek során a

csípő végig maradjon a levegőben!

C: a figyelem-koncentráció fókuszálása

(tantárgyi kapcsolódási pontok

felhasználásával).

K: a számok és a betűk levegőbe

rajzolása felismerhetően.

Erőfejlesztés páros gyakorlatokkal

A feladat leírása: párokban végzett erősítő jellegű

gyakorlatok kooperációs tartalommal.

Feladatok:

– fekvőtámaszban fejjel történő átadások úgy,

hogy a labda végig a talajon marad;

– ugyanez csípővel történő átadással;

– mint az előző feladat, hátsó fekvőtámaszban;

– hátsó fekvőtámaszban, ölben lévő labda átadása

a hasonló helyzetben lévő társ ölébe;

– ugyanez két-két páros részvételével.

Egyéni figyelem- és koncentrációfejlesztő

feladatok

hogy állandó legyen a távolság közöttetek!” (A tanulási

cél tudatosítása.)

„Mindketten csak jobb kézzel tartsátok egymás között a

labdát! Most csak ballal! Próbáljátok meg ugyanolyan

erősen «tolni» a labdát!

Most próbáljatok meg egy képzeletbeli oszlop körül

forogni, miközben előrefelé haladtok! Kinek sikerült

megtartani a labdát?

Most menet közben néhányszor guggoljatok le félig,

mintha hullámoznátok!”

„Sípszóra a labdás emberek labdavezetéssel keressenek

maguknak egy másik párt! Figyeljetek egymásra, nehogy

ütközés legyen!”

„A most következő feladatban együtt dobjátok fel a

labdát, majd együtt is kapjátok el ugyanazt a kezeteket

használva! Szerintetek mit kell csinálni, hogy egyszerre

tudjátok feldobni a labdát? Így van, számolással

segítsétek a jó ritmusú végrehajtást! (A tanulási cél

tudatosítása.) Figyeljetek, hogy a tenyeretek

folyamatosan a másik felé nézzen! Ha nehezen megy,

először próbáljátok meg egy helyben! Aki szeretné,

megpróbálhatja a másik kézzel is!”

„A következő feladatban a fal felőli sorban lévők a

folyamatos labdatartás és haladás közben egy hangos

«hopp» jelzést adnak, mire a páros megváltoztatja a

menetirányt. Legyen hangos és egyértelmű, amikor

kimondjátok a «hopp» jelzést!” (A tanulási cél

tudatosítása.)

23 perc



C: üres területre futás (1) (és átadás utáni

továbbfutás – 2) megvalósítása.

K: üres területre helyezkedés, átadás

utáni továbbmozgás.

C: Támadók: a védőkhöz képest üres

területre mozogni.

Védők: érintőtávolság megtartása a

támadóval szemben.

K: a támadó és a védő közötti

érintőtávolság megtartása, a védőkkel

A feladat leírása: egyénileg végzett ízületi

körzések képzeletbeli betűk és szavak levegőbe

írásával.

Feladatok:

– terpeszállásban, magastartásban lévő nyújtott

karokkal a saját név leírása a levegőbe;

– oldalsó középtartásban egyik karral a vezeték-,

másik karral a keresztnév leírása a levegőbe;

– hátsó alkartámaszban egy vagy két lábbal,

nyújtott térddel számok írása a levegőbe.

Fő rész:

A gyerekek elhelyezkednek állásban a pedagógus

körül félkörben.

Páros átadások szabadon

A feladat leírása: a teljes játéktéren leütés nélkül

szabadon mozogva párokban átadásokat kell adni

úgy, hogy a párok tagjai közötti távolság kb. 3-4

méter legyen, miközben lehetőség szerint az üres

területet keresik.

„A párosok állásban, egymáshoz közel, szórt alakzatban

helyezkedjenek el a teremben! Az első feladathoz

ereszkedjetek fekvőtámaszba!

Fekvőtámaszban fejjel továbbítsátok egymásnak a

talajon lévő labdát!

Most próbáljátok csípővel passzolni!

A csípővel történő passzolást most hátsó

fekvőtámaszban próbáljátok meg!

A csípőtök végig maradjon a levegőben, mert csak akkor

hatékony a gyakorlat! (A tanulási cél tudatosítása.)

Anikó és Éva nagyon szépen csinálják, végig fent van a

csípőjük!

Maradjatok hátsó fekvőtámaszban, egyikőtök vegye az

ölébe az egyik labdát, és próbálja meg átadni a másik

ölébe anélkül, hogy hozzáérne kézzel, vagy leesne a

földre!

Most álljon össze két-két páros, és négyen csináljátok

ugyanezt a feladatot!”

„Most mindenki tegye le a labdát!

Ugorjatok terpeszállásba, és magastartásban egy

képzeletbeli falra a lehető legnagyobb betűkkel írjátok le

a teljes neveteket! Figyeljetek, hogy a törzsetek is

mozogjon!

A következő feladathoz emeljétek a karotokat oldalsó

középtartásba, az egyik kezetekkel a vezeték-, a

másikkal a keresztneveteket rajzoljátok a levegőbe!

Most helyezkedjetek el hanyatt fekvésben úgy, hogy az

alkarotokon támaszkodtok hátul, azaz hátsó

alkartámaszba! Mindkét lábatokkal írjátok a számokat 3-

tól 8-ig a levegőbe! Ha túl nehéz a két lábatokat

egyszerre felemelni, csináljátok csak egy lábbal, aztán

lábtartáscserével! Figyeljetek, hogy a combotok is

mozogjon, és végig nyújtott legyen a térdetek!” (A

tanulási cél tudatosítása.)



szembeni területszerzés, üres területre

helyezkedés.

C: átadás utáni továbbmozgás, üres

területre helyezkedés megvalósítása játék

közben.

K: folyamatos leütés nélküli, átadásos

játék.

C: az óra tanulási céljainak tudatosítása, a

szerek elpakolása, az óra befejezése.

Zsámolyos pontszerző

A játék leírása: a játékteret bójákkal 4 negyedre

osztjuk. Mindegyik játéktér közepén elhelyezünk

egy zsámolyt, amelyen egy-egy tanuló áll. A

létszámtól függően kettő a kettő, három a három,

esetleg négy a négy elleni játékhoz osztunk

csapatokat játékterenként 1 labdával. Cél a labda

minél többszöri bejuttatása a zsámolyon álló

társnak, aki csak annak a csapatnak passzolhatja

vissza a labdát, amelyiktől kapta, viszont nem

passzolhat annak a diáknak, akitől kapta. Amikor

a csapat elvesztette a labdát, vagy ha elhangzik a

sípszó, cserélődnek a szerepek, és a védővé váló

csapatból kerül ki a következő „zsámolyos”.

A játék variáció: A zsámolyokat kivisszük

középről az oldalvonalhoz. A zsámolyon lévő

visszapasszolhatja annak is a labdát, akitől kapta,

és a nem zsámolyosok is adhatnak egymásnak

passzt. Ezáltal több irányba is létrejöhet az

elszakadás és az átadás.

„Gyertek, álljatok körém! A mai órán arról fogtok

tanulni, milyen fontos taktikai alapjai vannak azoknak a

játékoknak, amelyeket összefoglalóan sportjátékoknak

nevezünk. Ilyen például a labdarúgás vagy a kosárlabda.

Ma olyan játékokat fogtok játszani, amelyekben pont

azokat az alapelemeket tanuljátok meg, amelyeket

később is használni fogtok, ha kosárlabda- vagy

kézilabdajátékot, esetleg floorballt játszotok. Szerintetek

mitől jó a labdajáték? Ha sok pontot dobtok vagy rúgtok,

vagy ha jól védekeztetek? Zolka szerint mindkettő

nagyon fontos. Így van, mindkettő fontos, és mind a

kettőnél taktikai értelemben is együtt kell működnie a

csapattagoknak.”

„Álljanak össze azok a párok, akik a legutóbbi páros

gyakorlatnál együtt voltak! A feladat során a párok tagjai

csak egymásnak passzolhatnak, miközben megpróbálják

a pálya minden területét érinteni. Ahogy létrejön egy

átadás, a passzoló ritmusváltással továbbfut úgy, hogy a

köztük lévő távolság ne legyen több, mint 3-4 méter,

majd visszakapja a labdát, és a társ ugyanúgy

ritmusváltással fut tovább, de egy új irányba.

Figyeljetek arra, hogy az átadás után üres területre

fussatok! (A tanulási cél tudatosítása – 1.)

Az átadások után egyből fussatok tovább!” (A tanulási

cél tudatosítása – 2.)

„Két párost kérek, hogy álljanak fel egy-egy zsámolyra,

ők lesznek a passzolók. Kérem, hogy a többiek közül ez

a 3 páros a jobb hátsó pályára, ez a 3 páros a bal hátsó

pályára, ez a 3 páros a jobb első pályára, míg ez a két

páros a bal első pályára álljon! Értelemszerűen az adott

3 perc



Karikás pontszerző

A játék leírása: Kialakítunk két kb. 8 12 méteres

játékteret bójákkal. A pálya két végénél az

alapvonaltól kb. 1 méteres távolságra, egymástól

kb. 6 méterre leteszünk két-két hulahoppkarikát.

A pontszerző játék célja, hogy a labdát a támadó

csapat – csak átadásokkal – hozzáérintse a karikán

belüli területhez. Mindkét karika érvényes

célfelület.

A játék variáció: Pontszerzés csak abban az

esetben történik, ha egy támadáson belül mindkét

karikába bekerült a labda. Tudatosítás:

használjátok ki teljes szélességében a pályát,

amilyen gyorsan csak tudtok, passzoljatok a másik

karikához!

Befejező rész:

A szerek begyűjtése

A feladat leírása: mindegyik csapat egy-egy típusú

eszközt gyűjt össze és tesz a helyére.

Az óra tanulási céljainak tudatosítása

A tanulók a pálya közepén, félkör alakzatban

elhelyezkedve ülnek.

pályán a mezesek alkotják az egyik csapatot, míg a nem

mezesek a másikat.

A játék célja, hogy minél többször bepasszoljátok a

labdát a zsámolyon álló társnak, aki minden esetben

visszapasszolja a csapatnak a labdát, de soha nem annak,

akitől kapta.

A védők próbálják meg olyan távolságban követni a

támadójukat, mint amilyenben az óra elején

gyakoroltatok! A támadók próbáljanak meg

ritmusváltással az üres területre mozogni, és úgy labdát

kapni! Emlékeztek az előző ritmusváltásos feladatra? Itt

is hasonlóan gyorsan kell elindulni, de most már

figyelned kell arra, hova futsz, hol van üres terület, ahol

labdát kaphatsz!” (A tanulási cél tudatosítása.)

„Segítsetek, legyetek szívesek, a zsámolyokat kitenni a

pálya közepéről a pályák oldalvonalához, kb. az

oldalvonal feléhez. Most már nem tudtok a zsámoly

mögé futni, tehát szélességben kell jobban kihasználni a

teret elszakadásokkal, ritmusváltásokkal a védővel

szemben.”

„Karikás pontszerzőt fogunk játszani. A pálya két térfelét

fogjuk használni, kérlek, tegyétek ki a pálya hosszanti

tengelyén lévő bójákat! Köszönöm. Leteszek két-két

karikát a pályák végénél, a játék során ebbe kell majd

bejuttatni a labdát. Mint a legtöbb pontszerzőben, itt sem

szabad leütni a labdát. A cél, hogy csak passzokkal

eljussatok valamelyik karikáig, és hozzáérintsétek a

karikán belüli területhez.”



„Ha nincs leütés, szerintetek mit kell csinálni, hogy

előrejussatok? Így van, átadás után egyből tovább kell

futni! És hova érdemes helyezkedni? Igen, Lackónak

igaza van, olyan helyre próbáljatok meg mozogni, ahol

kevesen vannak, mert ott könnyebb labdát kapni!” (A

tanulási cél tudatosítása.)

„Mostantól kezdve csak akkor kap a csapat pontot, ha

egy támadáson belül mindkét karikába eljuttatja a labdát.

Tehát figyelnetek kell a pálya szélességi

kihasználására!”

„Gyerekek, már csak egy feladat van hátra: a labdák és a

bóják elpakolása. Aki ezen a térfélen jelölő trikóban

játszott, a bójákat gyűjtse össze, legyen szíves, aki a

másik térfélen volt jelölő mezes, az a labdákat. Aki ezen

a térfélen nem jelölő mezes volt, a karikákat szedje össze,

a negyedik csapat pedig a jelzőtrikókat!”

„Hogy éreztétek magatokat az órán? Melyik játék tetszett

a legjobban? Próbáljátok meg felidézni, mi is volt az a

két alap taktikai dolog, amit a mai órán gyakoroltunk!

Mit kellett átadás után csinálni? Továbbfutni, helyes! És

hova kell továbbfutni? Az üres területre, okosak

vagytok! Mindig figyeld a társakat és a másik csapatot,

hogy tudd, hova érdemes helyezkedned játék közben!

Figyeljétek meg, amikor majd hasonló pontszerző

játékokat vagy pl. kosárlabdát, focit vagy floorballt

játszotok, hogy átadás után továbbfutsz-e, és hogy üres

területre helyezkedsz-e. Ha igen, akkor a mai óra elérte a

célját.

Nagyon ügyesek voltatok, megérdemlitek a tapsot.

Szervusztok!”



Reflexió az óratervhez

A tanulók az alsóbb évfolyamokon már tanulták és elsajátították azokat a természetes

mozgáskészségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a pontszerző jellegű játékok alkalmazásához (labda

dobása, elkapása, elindulás, megállás, irányváltoztatás és bár nem természetes mozgáskészség, de a

ritmusváltás is ide értendő). A kis játékokat elsősorban azért szoktam alkalmazni, mert jól tudatosítható,

taktikailag kifejezhető környezetet teremtenek a felsorolt mozgáskészségek használatához, amivel

nagyban fejlődik a végrehajtás hatékonysága (sebesség, pontosság, célszerűség). Általában véve

elmondható, hogy a tanulók nem mindig tudják, hova érdemes mozogni egy pontszerző játék során,

ráadásul a kevésbé agilisak, ügyesek sokszor alig-alig érnek labdához. A kis játékok során, mivel csak

2-3 tanuló van egy csapatban, sokkal több az egy emberre eső elszakadások, átadások, labdás

érintkezések száma, mint ha 5-6 fős csapatok játszanának.

Az óra elején mindig ügyelek arra, hogy a terembe lépés pillanatától kezdve aktívak legyenek a

gyerekek, ezért már a folyosón el szoktam mondani a rájuk váró feladatot. Az óra eleji feladatok célja

egyrészt a pontszerző játékok során a készségek alkalmazása, gyakorlása, másrészt a támadó-védő

kapcsolat előkészítése. Az együttműködést igénylő gyakorlatcsoportnál végig olyan távolságban kellett

maradni a párosok tagjainak, ami a pontszerzők során jelentkező támadó-védő helyzetekben is

alkalmazandó, ez az ún. érintőtávolság. Fontos megemlíteni még, hogy az együttműködés kialakítását

célzó feladatok jó hatással vannak a tanulók motivációjára, kommunikációjára, és végső soron a játékok

közbeni hatékonyabb, folyamatosabb, élvezetesebb részvételt is elősegítik ezek a megoldások. Az

együttműködés csak akkor várható el a gyerekektől, ha én is törekszem a tanulókkal együttműködni akár

a terem berendezése, akár a feladatok, gyakorlatok, játékok kialakítása, akár az órai munka értékeléséről

van szó. Éppen ezért kerülöm a személytelen utasításokat, a hagyományos, direkt közlési formákat az

óra hatékonyságának szem előtt tartása mellett.

Az erősítő jellegű gyakorlatoknál azért kértem a betűk és számok írását, mert azt tapasztaltam, hogy

szívesebben és pontosabban csinálják az erősítő gyakorlatokat a tanulók, ha nem pusztán ismételni kell

az ismert gyakorlatokat, hanem valamilyen szempontból be tudom vonni a figyelmüket a feladat

végrehajtásába.

Korábban azt tapasztaltam, hogy sok tanítványom bátortalanul vett részt a játékokban, legtöbbször

azért, mert nem tudták, hova és miért kell helyezkedni a játék során. Ha sikerül megfelelően

tudatosítanom a játékhoz szükséges alap taktikai összetevőket – és persze, ha kis játékokkal előkészítem

a nagy játékban való alkalmazásukat –, csökken a tanulói bizonytalanság, nem alakul ki

inkompetenciaérzet, így mindenki aktív részesévé válhat a játéknak, ami összességében az egész

csoportnak sokkal jobb játékélményt ad. A „zsámolyos” és „karikás” pontszerző játékok kiválóan

megfelelnek az óra két fő céljának megjelenítéséhez, és a gyerekek is megérezték az üres területre

helyezkedés, valamint az átadás utáni továbbfutás fontosságát a játék sikeressége és élvezetessége

szempontjából. Sokan persze még mindig nyújtott térddel próbálnak passzolni, nem fordulnak a társ felé

passzoláskor (nem sarkaznak), vagy egyszerűen csak lassú az átadásuk, de azt elmondhatom, hogy egy

időben minden tanuló aktívan vett részt a játékokban, és mindannyian próbálták a kért szempontokat

betartani.

Az óra során a részemről kiemelt fontosságú szempont volt, hogy kifejezetten bizalmi alapú,

barátságos légkört alakítsak ki a tanulókkal, sok kérdéssel és felelettel. Igénylik a személyre szóló



visszajelzést és bátorítást, lelkesebben, aktívabban vesznek részt a feladatokban, ha reális, de pozitív

visszajelzést kapnak.

Összességében azt mondhatom, hogy a tanulók szívesen, aktívan vettek részt az órán, és

többségüknél felfedezhető volt a játék közbeni tudatos alkalmazása a két érintett alap taktikai elemnek.

Remélem, a későbbiekben más hasonló sportjátéknál is alkalmazni fogják a tanultakat.



D) Szempontsor csoportprofilhoz

Javasoljuk a csoportprofil megírását az alábbi szerkezeti szempontok alapján elkészíteni.

1. Az osztály szociometriai összetétele:

életkor, osztály, létszám (fiú-lány)

2. Az aktuális egészségügyi állapot bemutatása:

javasolt segédanyag a NETFIT antropometriai mérések eredménye, valamint az iskolaorvosi

vizsgálatok felhasználása, a könnyített – gyógytestnevelésre utalt és a teljesen felmentett

tanulók aránya

3. Az aktuális fizikai, kondicionális állapot bemutatása:

javasolt segédanyag az eddig alkalmazott Eurofit vagy Hungarofit eredmények, illetve a

frissen mért NETFIT adatok

4. Testnevelés és sport tantárgyra vonatkozó előélet bemutatása:

ki tanította – tanítja a tanulócsoportot

hány órában valósul meg a képzés

az előképzettségi szint bemutatása

5. A tanulócsoporttal kapcsolatos egyéb információk szabadon választott részletezése:

……..

……..



E) Csoportprofil (8. osztály)

Az általános iskolai osztályba 20 tanuló jár, közülük 10 fiú és 10 lány. Az osztályt 2 éve tanítom heti

2,5 testnevelésóra keretében.

A felső tagozaton, 6. osztályban, addig két önálló tanulócsoport összevonásával jött létre a jelenlegi

osztály. Az eltérő közösségek eltérő képességekkel, eltérő szocializációs szinttel kerültek egy

osztályközösségbe.

Az osztályfőnökük egy matematika−fizika szakos kolléga, aki az elmúlt két tanév alatt nagy

odafigyeléssel, sok munkával kiválóan megoldotta az eredetileg két önálló tanulócsoport

összeszoktatását, és egy egységes közösségé kovácsolta őket.

Az osztályfőnökük által elvégzett szociometriai vizsgálat eredményébe én is betekintést nyerhettem,

ennek eredményeként megállapítást nyert, hogy az osztály egy homogén alcsoportot képez, amelyben

minden tanulónak van legalább egy kapcsolata. Mindez nagyon jól kivehető a testnevelés órákon játszott

játékok során, illetve a testnevelési órák barátságos légkörén. A gyerekek a nemtől és korábbi

osztályközösségtől függetlenül nagyon jól tudnak együtt játszani, csoportos foglalkozások alkalmával

együtt dolgozni.

A testnevelés órán nincs nemenkénti bontás, így a fiú és a lány tanulók együtt vesznek részt az órán.

A közös testnevelés órák nem jelentenek problémát a tantervi anyag egy részében (pl. atlétika,

labdajátékok) feldolgozása során, viszont több olyan tananyag is előkerül, amely során komoly

odafigyeléssel tudjuk csak megoldani a feladatokat (pl. szertorna).

A diákok családi hátterének jellemzője, hogy döntően értelmiségi háttérrel rendelkező tanulókról van

szó, többségük stabil anyagi helyzetben lévő család, de van 6 fő hátrányos helyzetű gyermek is. A családi

hátterükre jellemző, hogy viszonylagosan sok (6 fő) nagycsaládos tanuló, de ez az iskolánk többi

osztályára is elmondható.

Az osztály aktuális egészségügyi állapota alapján elmondható, hogy a gyerekeknek szervi-

mozgásszervi problémáik nincsenek. 5 fő visel szemüveget, amely nagyobb odafigyelést igényel a

pedagógustól, a tanulótársaktól, főként a játékok során, illetve olyan tananyagrészek tanulása során

(szertorna, labdajátékok), ahol esetlegesen balesetveszély jöhet létre. Ezek a tanulók az állapotukból

adódóan sajátos bánásmódot igényelnek. Könnyített gyógytestnevelésre utalt tanuló:1 fő (a túlsúlya

miatt), teljesen felmentett tanuló nincs az osztályban.

Az iskolaorvossal a kapcsolatom rendszeres.

A tanulók rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés alatt állnak. Az antropometriai mérések (testsúly,

testmagasság) mellett vérnyomásérték, látás, hallásvizsgálatot végeznek el a tanulókon. Az orvosi

vélemények alapján a tanulók rendben vannak, mindenki sportolhat.

A szülőkkel, a felmerült egészségügyi problémákat megbeszéljük, a jelzéseik alapján (lázas betegség,

ízületi- és egyéb mozgásszervi problémák) egy-két tanóra erejéig nagyobb odafigyeléssel,

differenciálással foglalkoztatom az érintett gyermekeket.



Az osztály aktuális fizikai, kondicionális állapotát a rendszeresen (tanévente két alkalommal)

elvégzett mérések (Eurofit) alapján tervezem. Az eddigi mérések alapján az osztály fizikai

teljesítőképességéről elmondható, hogy az állóképesség, és a lábizomerő területén elmaradásban vannak

a korosztályos standard értékekhez képest, a törzsizomerejük viszonylag jó szinten van és az ízületi

hajlékonyság területén is fejlesztésre szorul az osztály többsége.

A fizikai képességek területén elért eltérő eredmények a testnevelés órán kívüli sporttevékenységgel

egyenesen arányosak. Az osztályban 11 fő versenyszerűen sportol, ők valamilyen sportágban

(labdarúgás, kosárlabda, versenytánc, úszás) versenyző. Az iskolai sportköröket (foci, kosárlabda,

aerobik) viszonylag kevés gyermek látogatja (7 fő), amelynek az az oka, hogy több tanuló

versenyszerűen sportol, illetve a nyolcadik évfolyamban a továbbtanulás kérdése felülírja a testmozgást.

A gyerekek szívesen vesznek részt szervezett szabadidős és sportrendezvényen. A diákolimpiai

versenyeken főként a labdajátékokban jeleskednek (kosárlabda, labdarúgás). Az osztályba járó gyerekek

alkotják a csapat „gerincét” ezekben a sportágakban.

Ezeken a versenyeken a szigorúan vett tantermi keretek felbomlanak. Ebben a keretben folytatott

egyéni és csoportos beszélgetések is segítették a gyermekek és az osztály megismerését. A tapasztalatom

szerint sokkal jobban megnyílnak, és mondják el gondolataikat. Azt gondolom, hogy ezeken az

alkalmakon nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenem a gyerekekkel, amely a tanórai munkámat is

jelentősen megkönnyítette. Sokat lendített a kapcsolatunkon, hogy megérezték az odafigyelést.

A csoport erőssége a tantárgy iránti érdeklődés, könnyen motiválhatók, jó közösségi légkör.

Fejlesztési cél: Fizikai képességek fejlesztése.

Fő feladat: Fizikai képességeket megalapozó feladatok rendszeres ismétlése.



F) Szempontsor hospitálási naplóhoz

A hospitálás megfigyelési szempontjai

1. Milyen szempontok szerint nézem az órát?

Pl.: fegyelmezés módszere, alkalmazott módszerek, eszközök használata.

2. A tanóra célja (tartalom)

Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a tanóra céljainak elérését?

Milyen mértékben érte el az óra a kitűzött célt?

3. A tanulók

Érdeklődők vagy csak „résztvevők”, esetleg passzívak?

Milyen volt a tanulók önállósága?

Mennyire figyelhető meg szokásrend a tanórán?

4. A tanár

Milyen volt a pedagógus stílusa?

Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?

A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt jelen a tanórán?

A tanár hogyan gazdálkodott az idővel?

5. Milyen módon mérte fel a tanár az előző órai anyag ismeretét?

Mennyire ismerik a korábbi ismeretanyagot?

6. Az új anyag feldolgozása:

a) Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán?

Felkeltette-e a tanulók érdeklődését? Hogyan? Megfelelő volt-e ez? Miért?

b) Milyen módszert, eszközöket használt a téma feldolgozásához?

Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését?

c) Milyen tanulásszervezési formákat használt? Mennyire támogatták a tananyag

elsajátítását az alkalmazott tanulásszervezési formák?

d) Az osztály fegyelmezése hogyan sikerült? Miért?

e) Az ellenőrzés és az értékelés milyen formában valósult meg? Hogyan? - dicséret stb.

Megfelelőnek tűnt? Az értékelés elősegíti a tanuláshoz való attitűd pozitív alakulását?

Miért?

f) Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás a tanórán?



7. Az óralátogatás személyes kiértékelése:

a) Az óra pozitívumai és negatívumai - szerintem

b) Mi az, ami a leginkább megerősített?

c) Milyen új szempontokkal megyek be a következő óralátogatásra?

d) Mit lehetett volna ötletesebben, szemléletesebben, életszerűbben megvalósítani? Mit

lehet tenni a javítás érdekében?



G) Hospitálási napló (minta)

Hospitálást végző: X. Y.

Iskola, osztály: általános iskola, 8. osztály (18 fő, 10 fiú, 8 leány)

Év: ……… hónap: …………………… nap: ……

Tanár neve: XY



Az óra témája: kislabdahajítás oktatása

A hospitálás jellege: A megfelelő részt húzza alá!

minősítési hospitálás - szakhospitálás- bemutató óra - csoportos hospitálás - egyéni hospitálás

Idő

Órafelépítés

Tartalom

(tananyag

részletének megnevezése)

Tanári tevékenység

(módszerek,

hibajavítás,

szaknyelv,

játékvezetés)

Tanulói tevékenység

(aktív, passzív,

önálló)

Megjegyzés

2’

1’

20’

Bevezető

rész:

Szervezés

Célkitűzés

A szervezet

sokoldalú

bemelegítése.

Sorakozó, jelentés

Célkitűzés közlése

1. alakzatalakítás (kör)

2. feladatok köralakzatban –

mozgásban

a. járás körben

b. lábujjhegyen járás,

magastartással

c. futás

utasítás

tanári közlés

utasítás

utasítás, szaknyelvet

helyesen használja

Hibajavítás elmaradt!

sorakozó kétsoros

vonalban

tanulók kétsoros

vonalból kör alakzatot

alakítanak

tanulók az

utasításokat jól

értelmezik

a tanulók

fegyelmezett

en

sorakoznak

az alakzat

alakítása

rendben

ment

láthatóan a

feladat

ismert

számukra



- saroklendítéssel

- térdlendítéssel

- futás közben malomkörzés

előre

- futás közben malomkörzés

hátra

d. oldalazó szökdelés arccal

befelé 4X, kifelé 4X

3. alakzatalakítás –

köralakzatból háromsoros

vonalba

4. gimnasztika

a. helyben szökdelés

karkörzéssel előre

b. csípő- és törzshajlítók

bemelegítése

c. váll, térd és a csípő nyújtása

d. váll és a karizom nyújtása

e. váll és a kar erősítése

f. törzshajlítók erősítése

g. törzsfeszítők erősítése

utasítás – pontos

vezényszavak

utasítás – feladat

közlése pontos,

hibajavítás rendben


közlése pontos,

ütemezés és

hibajavítás rendben


közlése pontos,

ütemezés és

hibajavítás hiányzik


közlése pontos,

ütemezés és

hibajavítás rendben,

ismétlés 3X (kevés)


közlése pontos,

ütemezés és



közlése pontos,

ütemezés és



közlése pontos,

ütemezés és


a tanulók a

vezényszavakat

pontosan tudják

értelmezni

a tanulók a

vezényszavakat

pontosan tudják

értelmezni

alakzatalakít

ás rendben

ment

a

gimnasztika

-vezetésnél

az

alkalmazott

szaknyelv

pontos, de

az

alkalmazott

módszer

(utasítás)

folyamatos

alkalmazása

helyett több

módszert is

használhatn

a

lehetne

differenciáln

i az

ismétlésszá

mmal

differenciálá

s

differenciálá

s

A feladatok

sorrendje,

egymásra

épülése jó.

Az

időtartam

kicsit

hosszúnak

tűnik.



4’

13’

Főrész:

Előkészítő,

rávezető

gyakorlatok

Óra

anyagának

elsajátítása:

Foglalkoztatási

alakzatalakítása

- sorakozó

- új alakzat alakítása

1. Helyből dobás

dobóterpeszből

2. Járás dobószerrel

3. Lassú futás dobószerrel

kidobás nélkül

Háromlépéses dobóritmus

kidobással

1. Háromlépéses dobóritmus

kidobással járásból

utasítás, szaknyelv

pontos

közlés – feladat

elmondása

utasítás – gyakorlás

vezetése

Hibajavítás

folyamatos.

Ismétlés száma: 3X

(kevés!)

közlés, tanári

bemutatás –

szempontok adása

Hibajavítás

folyamatos!

közlés, tanári

bemutatás

közlés, tanári

bemutatás –

szaknyelv pontos,

szempontadás


vezetése

Hibajavítás

folyamatos

Ismétlésszám: 3X

(kevés)


vezetése

tanulók a feladatot jól

értelmezik

tanulók a feladatot jól

hajtják végre

több tanuló

fegyelmezetlen

Sokat állnak a tanulók

- fegyelmezetlenek

Miért nem

lehetett az

előző

alakzatból

kiindulóan

létrehozni az

új alakzatot?

18 főnél

miért 5

oszlopot

alakít?

Fiúknak a

terem

hossza már

a helyből

dobásnál

rövid!

A korábbi,

szabályos

alakzatot

szabálytalan

ná

alakította!

Alakzat

visszarendez

és -

szabályossá!

A

tornaterem

mérete kicsi

ehhez a

feladathoz!

Csapatalakít

ás nem

szerencsés –

az egyik

csapatban



5’

2’

Befejező rész:

Szervezet

lecsillapítása,

értékelés,

levezetés,

szerek

elpakolása

2. Háromlépéses dobóritmus

kidobással lassú futásból

Sorakozó

Játék: csapatkidobó

Szerek összegyűjtése,

elpakolása.

Sorakozó

Értékelés

Elköszönés

Hibajavítás

folyamatos4

Ismétlésszám: 3X

(kevés)

csapatalakítás módja

– kiszámolás

közlés -

játékszabályok

ismertetése –

pontatlan

játékvezetés – a

szabályok pontosítása

után rendben ment

utasítás

utasítás

közlés – két tanuló

kiemelése

tanulók többször

visszakérdeznek a

pontosítás végett

több a lány

tanuló!

fegyelmezett

en működik

A megvalósult oktatási cél:

Az óra célja megvalósult. Az órán elvégzett feladatok teljes mértékben támogatták az óra

cékitűzéseit. A tanulók az óra végére ismerték a háromlépéses dobóritmus végrehajtását, azt a

gyakorlatban végre tudták hajtani.

A megvalósult nevelési cél:

Az óra pozitívuma, hogy az órán a fegyelmezett munka a tanóra jelentős részében megvalósult. Az

órán megfigyelhető volt a kialakult szokásrend.

A legfontosabb tapasztalat:

A megvalósult oktatási célok mellett kevés idő jutott annak gyakoroltatására, ezért a következő órán

javasolt a tananyag folyatása. Az órán alkalmazott gyakorlatvezetési (főként a gimnasztikai

feladatoknál) kicsit egysíkú – tanári utasítás – volt, de az óra fő részében már töbféle módszert

alkalmazott a pedagógus. A tanulók az óra jelentős részében érdeklődök, motiváltak voltak. Az óra

végén a pedagógus egy kicsit kapkodó vált az időhiánya miatt, de az óra nagyobb részében

kiegyensúlyozott, jó kommunikációval vezette az órát. Kimondott erőssége a pontos

szaknyelvhasználat.



H) Esetleírás

A tanuló neve:

A tanuló életkora: 12 év, 7. osztályos általános iskolás

A tanulóval való első találkozás: az esetleírásban szereplő diák általános iskola ötödik osztálya óta

jár az osztályomba. Testnevelést tanítok neki, mióta az osztályt átvettem osztályfőnökként.

A tanuló körülményei: A családja átlagos anyagi helyzetű, a szülők felsőfokú végzettséggel

rendelkező mérnökök. Az iskolával rendszeresen tartották a kapcsolatot. Ha valamilyen probléma lépett

fel, nagyon konstruktívak voltak. A szülőtársakkal szemben zárkózottak.

A tanuló fizikai és egészségügyi állapota: A szülőkkel való beszélgetés során kiderült, hogy a

kislány már a születése óta kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küszködött. Több alkalommal kértek

szakembertől (háziorvos, dietetikus szakember) segítséget, hogy miként lehet megoldani ezt a

súlyfelesleget. Az egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy a kislány szervi, egészségügyi

problémával nem küzdött. A dietetikus szakember speciális étrendet javasolt, amely átmeneti időre

csökkentette a problémát, de teljes megoldás nem született. A szakemberek véleménye abban

egybehangzó volt, hogy életmódváltozásra volna szüksége a kislánynak, sportolnia, mozognia kellene.

A szülők engem is megkérdeztek az ügyben, kikérték véleményemet. A javaslatommal

megerősítettem az orvos és a dietetikus-szakember véleményét.

Megoldás keresése: A kislánnyal több alkalommal beszélgettem abból a célból, hogy valamilyen

módon rávegyem: kapcsolódjon be az iskolai sportkör foglalkozásaiba. A beszélgetés alatt egyértelművé

vált, hogy neki sem kellemes ez az állapot, nagyon szégyellte magát a társai előtt. Az is nehezítette a

helyzetet, hogy az osztálytársnői között sem voltak olyanok, akik látogatták volna az iskolai

sportfoglalkozásokat. Egy nagyon komoly belső gátlás alakult ki az idők folyamán benne minden

sporttevékenységgel szemben. A problémát fokozta, hogy a testnevelésórákra is kihatott, mivel

állandósult, hogy valamilyen indok alapján felmentéseket kért a részvétel alól.

A megoldás: A helyzet megoldását egy már korábban elkezdett iskolai programunk hozta meg,

amelynek az volt a célja, hogy behozzuk az iskolába a különböző sportágakat. A program keretében

egy-egy nevezetes sportolót hívtunk meg, egy-egy sportegyesület képviselője tartott bemutató

foglalkozást.



Ebben az esetben egy vívóegyesület meghívása és bemutató edzése jelentette a fordulópontot. A

bemutató végén az említett kislány két barátnője is készetetést érzett, hogy kipróbálja a vívást.

Jelentkeztek tehát a bemutató után az vívóegyesület szakosztályába és elkezdtek edzésre járni.

Váratlanul értek az információk, hogy a korábban egyáltalán nem sportoló két barátnő kimondottan

tehetségesnek bizonyult a sportágban, sőt olyannyira, hogy az egyik kislány rövidesen meghívást

kapott az egyesület korosztályos vívócsapatába és azzal országos bajnokságot is nyertek

Ezt a helyzetet igyekeztem felhasználni, hogy az esetben szereplő kislánynak segítsek.

A stratégiámat három részre bontottam.

1. Az osztályfőnöki órákon indirekt módon beszélgetéseket kezdeményeztem a sport és a

testmozgás szükségességéről.

2. Az osztályfőnöki órákon rendszeresen kezdeményeztem élménybeszámolókat az osztályban a

sportoló gyermekek bevonásával, kiemelten a kislány barátnőire fókuszálva.

3. Sok egyéni beszélgetés keretében igyekeztem a diákokat meggyőzni a mozgás hasznosságáról.

Tapasztalatok:

A beszélgetések egyikén a kislány elárulta, hogy egyedül, önmagában, még a szüleinek sem mondta

el, elkezdett tornázni az otthoni szobájában. Onnantól kezdve még jobban biztattam, kitartásra

buzdítottam a beszélgetéseink során. Egy idő után már kimerészkedett otthonról és az utcájukban futni

is kezdett. Pár hónap múlva a szülők örömmel kerestek meg, hogy tudom-e, hogy a kislányuk sportol.

A társainak egy ideig semmit sem mondott el, de amikor már látható jelei (testsúlycsökkenés) is

jelentkeztek, akkor már nem tudta tovább tagadni a változás okait. A barátnői azonnal melléálltak, és

mind a mai napig rendszeresen együtt járnak sportolni és mozogni.

Következtetések:

Az eset megerősített abban, hogy milyen óriási hatása (negatív és pozitív) van a korosztályos

csoportnak ebben a korban. A társak személyes példája, sikere, eredményessége milyen

komoly és motiváló tényező lehet.

Ha a tanuló-szülő-pedagógus kapcsolata harmonikus, egymást segítve, támogatva tud

működni, akkor a gyermekeink nem kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyet együtt ne tudnánk

megoldani.

Az iskola nemcsak azzal tud segíteni a diákjain, hogy megszeressék, és életük részévé tegyék

a rendszeres testmozgást, hogy lehetőséget biztosít különböző sportfoglalkozások



szervezésével a mozgásra, hanem azzal is, hogy olyan külső partnereket (egyesületeket) szólít

meg, amelyek közvetítésével az iskolában megjelenhetnek olyan mozgásformák, amelyek

újdonságot jelenthetnek a tanulók számára. Ennek az újdonságnak aztán lehet ösztönző

szerepe a gyermekek mindennapjaira.

Fontos feladata az iskolának, hogy hiteles példaképeket állítson a gyermekek elé mint

követendő példát, legyen az tudós, művész. sportoló.

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez · Útmutató a pedagógusok minősítési...

Documents