tÚl a kÉmiÁn centenÁrium a hÓnap molekulÁja …

Az ábrán látható molekula (C46H71BN2) az első olyan borilénadduktum,amely nem tartalmaz fémet. A központban lévő borilénrészben mindösszenégy vegyértékelektron van, ezért erősen elektronhiányos. Ezt a hi-ányt két karbén típusú szénatom koordinációja enyhíti, így stabili-zálva a szerkezetet. A molekulában a B-C kötéstávolság 152 pm, a C-B-Ckötésszög 139°, és a vegyület a bóron lévő nemkötő elektronpár miatt bázi-sos sajátságú.

Science 333, 610. (2011)

PerbromátújdonságA perbromátion (BrO4

–) a perklorátiontól és perjodátiontól elté-rően meglepően nehezen előállítható részecske: eddig csak bro-mátion elemi fluorral vagy xenon-difluoriddal történő oxidáci-ója bizonyult erre alkalmas módszernek. Amerikai tudósoknemrég könnyebb eljárást találtak: nátrium-hipobromit (NaOBr)tömény oldatában először diszproporció révén bromátion kelet-kezik, amely a feleslegben lévő hipobromitionnal reagálva per-bromátiont képez. Ugyanez a kutatócsoport azt is kimutatta,hogy electrospray ionizációs tömegspektrometriai méréseknél islejátszódik a bromátion perbromátionná való oxidációja.

Inorg. Chem. 50, 8691. (2011)

Kínai tudósok rekombináns technológiá-val az emberi zselatin előállítására dol-goztak ki új módszert. A Pichia pastorisKM71 élesztőgombafaj genetikai állo-mányába a kollagént kódoló géneket si-került beépíteni, s így a mikroorganiz-mus az emberi fehérjét is elkezdte ter-melni. Korábbi, hasonló célú kísérletekaz Escherichia coli baktériummal siker-telenek maradtak. Az eljárás akár iparimértékűre is növelhető, és az így előállí-tott zselatin használata az állati eredetű-ével összehasonlítva kisebb kockázat-tal jár.

J. Agric. Food Chem. 59, 7127. (2011)

APRÓSÁG

A Mt. Everest tetején (8850 m) az átlagos nyomás 26 kPa, a vízforráspontja pedig mindössze 69 °C, vagyis a fekete tea készíté-se reménytelen vállalkozás lenne.

LXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM � 2012. JANUÁR 27

Plutónium a szervezetbenMár régóta ismert, hogy a plutóniumvegyületek radioaktív su-gárzásuktól függetlenül is súlyosan mérgezőek. Azt azonban

csak a közelmúltban sike-rült megérteni, hogy a Puhogyan juthat a sejt bel-

sejébe. Az élő szervezet-ben a vas szállítását vég-ző transzferrin ezt az ak-tinidát is képes megköt-ni. Ennek a fehérjének

két kötőhelye van: ha csakaz egyikhez kötődik plutónium,

a másikon pedig marad a szoká-sos vas, akkor a sejtek nem észlelik a különbséget, és a mérge-ző aktinidát is felveszik. Azt is sikerült igazolni, hogy a malária el-len kifejlesztett Chloroquine nevű gyógyszer, amely a vastransz-portot blokkolja, megakadályozza a plutónium felvételét is, ígyakár mérgezések kezelésére is alkalmas lehet.

Nature Chem. Biol. 7, 560. (2011)Sivatagi energia CO2-csökkenésselA környezetbarát energia-előállítás egyik ígéretes módjalehet a sivatagokba telepített napelemek alkalmazása: azilyen területekre alig 6 óra alatt érkező energia az embe-riség teljes éves energiaszükségletét fedezné. Azonbanaz energia szállítása és tárolása igen súlyos problémátjelent. Német tudósok a nagy veszteséggel járó vezeté-kes áramszállításnál hatékonyabb módszer alapjait dol-gozták ki: elképzelésük szerint a sivatagokban napener-giával mészkőből égetett meszet állítanának elő. A reak-cióban képződő CO2-ot újabb, napenergiát is felhaszná-ló folyamatban hidrogénnel üzemanyagokká lehetne át-alakítani. A meszet hajókkal és kamionokkal Európábalehetne juttatni a felhasználókhoz, és itt speciális áram-termelő gőzgépekben CO2-dal reagáltatni,ami a globális CO2-kibocsátást is je-lentősen csökkentené.

Energy Environ. Sci. 4, 4322. (2011)

EgérriasztásfelsőfokonRégi megfigyelés, hogyaz egereket a rájuk vadá-szó állatok vizeletének cse-

kély nyomai is elriasztják egy helyről. Amerikai kutatók mostmegtalálták azt az anyagot, amely a hatásért felelős: ez a (2-fe-niletil)-amin, amely a ragadozók vizeletében mintegy három-ezerszer nagyobb koncentrációban van jelen, mint a növényevő-kében. Állatkísérletekben igazolták, hogy a (2-feniletil)-amin ön-magában is riasztó hatással van az egerekre, míg ha egy oroszlánvizeletéből eltávolítják ezt az egy komponenst, akkor az egerekszinte érzéketlenné válnak rá. A felfedezés nagyban elősegíthetiaz új generációs egérriasztó szerek kifejlesztését.

Proc. Natl. Acad. USA 108, 11235. (2011)

TÚL A KÉMIÁN

Gazdaságtalan álmatlanságAz America Insomnia Survey nevű, 7428 felnőtt bevonásával vég-zett telefonos felmérés az alváshiány hatását vizsgálta az Ameri-kai Egyesült Államok gazdaságára. A tanulmány szerint az em-berek álmatlanság miatt általában nem maradnak távol munka-helyüktől, viszont még ha el is mennek dolgozni, munkájuk ha-tékonysága jelentősen csökken. Ez a probléma a munkaképes la-kosság kb. 23%-át érinti, s éves szinten átlagosan 11 napnak meg-felelő munkakiesést eredményez. Ennek összegzett hatása a tel-jes amerikai gazdaságra óriási: mintegy 63 milliárd dollár. Ezérta munkáltatóknak igen előnyős befektetés lehet a jelenség kuta-tására és kezelésére fordított pénz.

Sleep 34, 1161. (2011)

26 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata VEGYÉSZLELETEK

CENTENÁRIUM

Herbert E. Ives: The Present Condition of Color PhotographyJournal of Physical Chemistry, Vol. 17, pp. 41–46. (1912. január)

Herbert Eugene Ives (1882–1953) azAT&T cégnél a fénymásoló és a tele-víziós rendszerek fejlesztésével foglal-kozó tudós és mérnök volt. Saját ko-rában a relativitáselmélet ellenzője-ként vált ismertté, noha a nevét meg-

őrző Ives–Stilwell-kísérlet éppen az idődilatáció jelenségétigazolta.

A HÓNAP MOLEKULÁJA

Ha észrevétele vagy ötlete van ehhez a rovathoz, írjon e-mailt Lente Gábor rovatszerkesztõnek: [email protected].

A Fukusimában idén tavasszal történt nukleárisbaleset globális hatásának felmérését kezdte elegy közelmúltban publikált tanulmány, amely-ben Európa 25 országában 150 helyen vizsgáltáka jód-131 izotóp mennyiségét. Ez az izotóp min-denekelőtt a pajzsmirigyrák kialakulásához járulhozzá. Ezen a vizsgálati területen a 131I háttér-szintje elhanyagolhatóan csekély volt, a balesetetkövetően pedig 4 mBq/m3 maximális értéket értel. Ez az 1986-os csernobili baleset után mért jel-lemző értékek 0,01 és 0,1%-a között van. Egymásik tanulmány az USA-ban azt mutatta ki,hogy a kaliforniai partokat a balesetben keletke-zett 35S-tartalmú szulfátion-mennyiségnek mind-össze 0,7%-a érte el.

Environ. Sci. Technol. 45, 7670. (2011) Proc. Natl. Acad. USA 108, 14422. (2011)

Interkontinentális emlék Fukusimából

Ember-zselatinélesztőből

Az ábrán látható szénhidrogén (C32H42) egy diamantán- és egytriamantánegység összekapcsolódásával jön létre. A két gyűrű-rendszert összekötő szén-szén kötés 170,4 pm hosszú, ezzel csúcs-tartó az alkánok világában. A nagy kötéstávolságnak megfelelőkis kötési energia ismeretében már az is meglepő, hogy a vegyü-let majd 200 °C-ig stabil.

Nature 477, 308. (2011)

ŐsfestékgyárA dél-afrikai Blombos-bar-langban történészek fes-tékkészítő műhely nyoma-it lelték fel, amely a jelekszerint nagyjából 100 év-ezrede működött. Az ok-

kert, amely lényegében véve színes föld, az ősemberek már na-gyon korán elkezdték festékként használni. A korábbi régésze-ti ismeretek szerint ez a felhasználás mintegy 60 000 éves múlt-ra tekint vissza, ezért is nagyon jelentős a barlangi műhely fel-tárása, ahol az okkert folyékonyan felvihető formába hozták ka-lapács- és őrlőkövek segítségével, csont, faszén és feltehetőenvíz hozzáadásával. Az elkészült festéket a leletek tanúsága sze-rint nagyméretű kagylóhéjakban tárolták a korai vegyészmér-nökök.

Science 334, 219. (2011)

Selymes aminosavóraAz amerikai Smithsonian-múzeum munkatársai selyem koránakmeghatározására dolgoztak ki új módszert, amely a radiokarbonkormeghatározásnál lényegesen kisebb mintamennyiséget igé-nyel. A módszer lényege az aminosavak lassú természetes race-mizációja: a selyemben lévő fehérjéket a hernyók csak L-amino-savakból építik fel, idővel viszont megjelennek a D-enantiomerekis, és a kettő arányából a keletkezés korára lehet következtetni. Akísérletek szerint erre a célra az aszparagin felelt meg a legjob-ban. A mérések során a selymet savas körülmények között hid-rolizálták, majd tömegspektrometriával csatolt, királis segédrea-genst felhasználó kapilláris elektroforézissel határozták meg aD/L arányt. Ezzel a technikával akár attomól (10–18 mól) anyag-mennyiségek is analizálhatók.

Anal. Chem. 83, 7577. (2011)

LXVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM � 2012. FEBRUÁR 63

TÚL A KÉMIÁN

Nap Nap utánA Csillagok háborúja filmsorozat újabb víziója vált valóra a kö-zelmúltban: megtalálták az első, kettős csillagrendszerben kerin-gő exobolygót. A Kepler űrteleszkóp már meglehetősen sok,Naprendszerünkön kívüli bolygót fedezett fel, de ezek közül aKepler–16 az első, amely egyszerre két, hasonló méretű csillag-hoz tartozik. A 12644769 azonosítású számú csillagról a fény-erősség-változások vizsgálatával mutatták ki, hogy valójában két,egymás körül 41 napos ciklusidővel keringő Nap párosa, s őket229 naponként, majdnem pontos körpályán kerüli meg a Szatur-nuszhoz hasonló méretű Kepler–16 bolygó. A Tatuin egyéb neve-zetességit, például Luke Skywalker homoksiklóját vagy Jabba pa-lotáját egyelőre még nem találták meg a bolygón.

Science 333, 1602. (2011)


VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata

Szuperlassú óriáskristályokA mexikói Naica-bánya elég látványos példája annak a jól ismertelvnek, miszerint nagyméretű kristályokat lassú kristályosítássallehet előállítani. A forró levegőjű bányában a gipsz (CaSO4·2H2O)hatalmas, akár 10×1 méteres kristályai képződtek. Interferencia-mikroszkóppal végzett kísérletek tanúsága szerint a barlangbanlévő koncentrációviszonyok és hőmérséklet (55 °C) mellett agipsz növekedési sebessége másodpercenként 16 femtométer. Vagy-is a bányában lévő, nagyon látványos kristályóriások egyben ma-tuzsálemek is: ilyen növekedési sebesség mellett kb. egymillió évszükséges a keletkezésükhöz.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 108, 15721. (2011)

CENTENÁRIUM

K. Fries, A. Hasselbach: Über OxindigoBerichte der deutschen chemischen Gesellschaft, Vol. 44, pp. 124–128.(1912. január–április)

Karl Albert Hasselbach (1874–1962) dánorvos-kémikus volt. Niels Bohr édesap-jával, Christian Bohrral együtt bevezet-

te az orvosi célú pH-mérést. Nevét a pufferek pH-jának szá-molására alkalmas Henderson–Hasselbach-egyenlet őrzi minda mai napig.


ŰrnapelemA műholdakon és űrhajókon a napelemek használata annyira el-terjedt, hogy akár azt is hihetnénk, ezzel kapcsolatban már nin-csenek jelentős problémák. Ez közel sincs így: a szervetlen anya-gokból készülő napelemek általában hosszú élettartamúak azűrben is, de túlságosan nehezek, a szerves polimereken alapu-lók viszont röntgensugárzás hatására rövid idő alatt jelentősenkárosodnak. Ezért számít lényeges előrelépésnek, hogy ameri-kai tudósoknak sikerült kimutatniuk: a sugárzás hatására bekö-vetkező roncsolódásban a fotoaktív polimer és az elektród kö-zötti határfelületnek kiemelkedően fontos szerepe van. Így a fe-lület megfelelő szervetlen módosításával az alapvetően szervesanyagokra alapozott napelemek élettartama jelentősen meg-hosszabbítható.



VEGYÉSZLELETEK

Új Tamiflu-forrásJapán tudósok új módszerttaláltak a Tamiflu (oszeltami-vir-foszfát) nevű vírusellenesszer előállítására. A Tamiflumár 2005-ben a H5N1, majd2009-ben a H1N1 influenza-járvány idején is nagy figyel-met kapott, mert mindkét típu-sú vírus ellen hatásosnak bi-zonyult. Szintézise azonbanelég bonyolult folyamat, és

nagyobb járvány esetén a szabadalmi jogok tulajdonosának,a Roche gyógyszergyártó cégnek a gyártási kapacitása alig-ha lenne elég. A szintetikus eljáráshoz kiindulási anyagkénthasznált sikimisavat az új eljárásban sikerült kinyerni a páf-rányfenyő (Ginkgo biloba) leveleiből egy ionos folyadék, az 1-butil-3-metil-imidazólium-klorid segítségével, 150 °C-on törté-nő extrakcióval. Ilyen körülmények között a cellulóz is feloldó-dik, ezért a módszer nagyon hatékony, összességében a Ta-miflu korábbinál jóval nagyobb mennyiségű előállítását is le-hetővé teszi.

Chem. Commun. 47, 10560. (2011)

APRÓSÁG

A Guiness rekordok könyve általnyilvántartott legkisebb méretű pe-riódusos rendszer 90 × 50 µm nagy-ságú: Martyn Poliakoff neves angolkémikus egy hajszálára készítettékel a nottinghami Nanotechnológiaiés Nanotudományi Központban.

Az üvegházhatás oldószereA globális felmelegedés elleni nemzetközi intézkedések jelentősjárulékos hatása lehet, hogy a nagy nyomású szén-dioxid a ko-rábbinál lényegesen olcsóbban hozzáférhető lesz. Ezért az iparszámára egyre vonzóbb lehet a szuperkritikus szén-dioxid oldó-szerként való hasznosítása. Angol kémikusok ezt a kérdéskörtigen gyakorlati szemszögből vizsgálták meg: a szénerőművekbenelőállított szén-dioxid szennyezőanyagokat tartalmazhat, ezekközül a szén-monoxid, a nitrogén és a víz hatását vizsgálták megegy tesztreakcióra, az izoforon hidrogénezésére. A tapasztalatokszerint ezen anyagok 5–10% mennyiségben csekély hatássalvannnak a kémiai reakcióra. Így aztán a szén-dioxid ilyen típu-sú, nagy mennyiségű felhasználásának nincsen akadálya.

Green Chem. 13, 2727. (2011)

LXVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM � 2012. MÁRCIUS 9594 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Az Azotobacter vinelandii baktériumfajból kinyerhető, a címlapon is látható nitrogenázenzim (kb. C10375H21156Ca2Fe46Mg2Mo2N2742O5614S172) több meglepetést is okozott már a tu-dósoknak. 2002-ben azonosítottak a FeMo-kofaktorban egy N-atomot, amelyről a közel-múltban sikerült kimutatni, hogy valójában nem is nitrogén-, hanem szénatom.

Science 334, 940. (2011), Science 334, 974. (2011)

Feltámadó oszcillációEgy japán középiskola diákjai érdekes felfedezést tettek: a zárt rendszerű Beluszov–Zsa-botyinszkij-reakció egy változatában a kezdetben nagyjából tizenkét órán át tartó, a végefelé kb. 0,001 Hz frekvenciájú, majd megszűnő oszcillációk öt óra után 0,01 Hz frekvenci-ával újraindulnak. A rendszerben jelen lévő komponensek a malonsav, a bromátion, a fer-roin és a ferriin, a közeg kénsavas. Az oszcillációt a redoxiindikátorként használt pirosszínű ferroin és kék színű ferriin egymásba való alakulása jelzi. A jelenség csak egy vi-szonylag szűk koncentrációtartományban figyelhető meg, de ettől még elvi szempontbólnagyon fontos. Először is a nagyon alapos kísérleti munka elvégzésének szükségességére

hívja fel ismét a figyelmet, más-részt az értelmezéshez újra kellgondolni a Beluszov–Zsabotyinsz-kij-reakció eddig alkotott kinetikaimodelljeit.J. Phys. Chem. A 115, 14137. (2011)

Üvegszerű műanyagA közelmúltban olyan új műanyagot sikerült előállítani, amely ahőre keményedő műanyagok (pl. bakelit) kedvező mechanikai tu-lajdonságait mutatja, de hő hatására meg is munkálható. A gya-korlati élet számára nagyon hasznos tulajdonságok mögött ter-mészetesen a molekulaszerkezet áll: azonos számú észter- és al-koholos csoport található benne. Így melegítés hatására átészte-reződési reakciók sorozatával újfajta térhálós szerkezet jöhet lét-re, amely aztán lehűléskor ismét stabilizálja az alakot. A kötésekszáma ilyenkor nem változik, csak az elrendeződésük. Ugyanezenaz elven az anyagban keletkező repedések vagy kisebb törések ismegszüntethetők puszta melegítéssel.

Science 334, 965. (2011)

TÚL A KÉMIÁN

Airport 2012A részecskefizika és azasztrofizika gyakran hasz-nálja a Markov-láncos op-timalizálás nevű eljárást.

Néhány éve Jason Steffen részecskefizikus ismerte fel, hogy ugyan-ezzel a módszerrel repülőgépek utasbeszállítását is gyorsítani le-hetne. Az elméletet még 2008-ban publikálta, majd jó természet-tudóshoz méltóan kísérletileg is tesztelte az eljárást. Egy tévé-program részeként egy hollywoodi stúdióban 72 önkéntes részt-vevő öt különböző módon szállt be egy Boeing–757-es repülőgépbelsejét pontosan utánzó széksorba. Egyértelműen Steffen mód-szere bizonyult a leggyorsabbnak: időigénye a légitársaságok ál-tal ma használt eljárásokénak mindössze a fele volt. A kísérletektovábbi meglepő tanulsága, hogy még a teljesen véletlenszerű be-szállási sorrend időigénye is lényegesen kedvezőbb volt, mint aszokásos algoritmusoké.

J. Air Transp. Manag. 14, 146 (2008)J. Air Transp. Manag. 18, 64 (2012)


CENTENÁRIUM

Frederic T. Trouton: Osmotic and Liquid MembranesNature, Vol. 89, pp. 32–33 (1912. március)

Frederick Thomas Trouton (1863–1922)ír fizikus volt. Tanulmányait Dublinbanvégezte, 1902-től pedig Londonban ta-

nított. A róla elnevezett Trouton-szabályt még egyetemi hall-gatóként fedezte fel, egy táblázat tanulmányozásával eltöltöttdélután eredményeként.


APRÓSÁG

A tudománytörténet első, Földön kívülről beküldött szakcikke az EPL (Europhysics Let-ters) c. lapban jelent meg 2011-ben.

BombahatástalanítónövényekA 2,4,6-trinitrotoluol (TNT) a leggyak-rabban használt robbanóanyagok egyi-ke. Ennek megfelelően a környezetbe isgyakran kerül szennyezésként, ahol az-tán nehezen bomlik le, mérgező és mu-tációkat elősegítő hatása van. Puerto Ri-cón dolgozó szakemberek a közelmúlt-ban kimutatták, hogy a TNT-szennyezésnövények segítségével jól kezelhető. Ered-ményeik szerint három, a karib-tenge-ri szigeteken honos növényfaj, a Rubiatinctorum (festőbuzér), a Lippia dulcis(azték édesfű) és a Spermacoce remotaigen hatékonyan távolítja el a robbanó-anyag vízben oldott nyomait mindössze48 óra alatt. A hatás biokémiai mecha-nizmusából egyelőre csak annyit sikerültfelderíteni, hogy a növény a gyökerén ke-resztül veszi fel a TNT-t.

J. Environ. Monit. 14, 30. (2012)


A láthatatlan tinta esete a vízzelKínai tudósok dokumentumok eredetiségé-nek bizonyítására alkalmas új eljárást dol-goztak ki. Az eljárás lényege a speciális pa-pír, amelyben keverékpolimerbe ágyazott,vas(III)-oxid nanorészecskéket tartalmazószilikakolloid van. Erre egy megfelelő alakravágott, fényt át nem eresztő negatív, vala-

mint UV-fény segítségével vihető fel a kívánt mintázat, amelyet lúgos kezeléssel lehetállandósítani. A kiszáradt papíron az így felvitt kép láthatatlan, nedvesség hatására vi-szont megjelenik. Az eljárás nagy előnye, hogy a ciklus többször ismételhető, vagyisegy egyszer már megjelenített kép kiszárítással újra eltüntethető.

J. Mater. Chem. 22, 367. (2012)

Koffeintúltengés a presszókávébanA koffein szinte az egész emberiség mindennapos élén-kítőszere, leggyakrabban kávé formájában elfogyasztva. Ha-bár egészséges emberek számára még egészen nagy meny-

nyiségben sincsen mér-gező hatása, terhes nőkszámára az egészség-ügyi hatóságok nem ja-vasolják napi 200 mil-ligrammot meghaladómennyiség fogyasztá-sát. Egy brit kutatócso-port a kereskedelmiforgalomban kapható

presszókávék koffeintartalmát analizálta HPLC-s módszer-rel közegészségügyi célból. Húsz különböző kávézóban vá-sároltak elvitelre presszókávét. Ezek térfogata 23 és 70 cm3

között változott, teljes koffeintartalma pedig 51 és 322 mgközött. A térfogat gyakorlatilag nem korrelált a koffein-mennyiséggel, és négy minta egyetlen adagja is több kof-feint tartalmazott, mint a terhes nők számára javasolt napimaximális 200 mg. A csúcstartó egy Pattiserie Francoisenevű kávézó volt, a legkevesebb koffeint pedig a Starbuckspresszókávéja tartalmazta.

Food Funct. 3, 30. (2012)

Nanoméretű számítógépekben is hasznos alkatrészlehet az a molekuláris kapcsoló, amelyet német tudósok fejlesztet-tek ki a közelmúltban. Az eljárás kulcsa két labilis proton, amelyegy tetrafenil-porfirin közepén helyezkedik el. Szobahőmérsékle-ten a protonok könnyen mozognak a két lehetséges konfigurációközött, de 6 K-en már gyakorlatilag befagynak a két pozíció egyi-kébe, így a szerves molekula elektromos vezetése irányfüggő lesz.Ha ezüstfelületre adszorbeáltatják a molekulát, egy alagúteffek-tus-mikroszkóp érzékelőhegyével könnyen elő lehet idézni a kétkonfiguráció közötti váltást. Megfelelő körülmények között azegyik proton el is távolítható, így még több lehetőség adódik azirányfüggés felhasználására.

Nature Nanotechnol. 7, 41. (2012)

Molekuláris proton-kapcsoló

Ásványi fotokémiaKínai kutatók kimutatták, hogy az élő szervezetekben alapvető fontosságú, ener-giatermelő citromsavciklus egy fontos lépése élettelen környezetben, szulfidásvá-nyok felületén is végbemehet. Az eredmények szerint a ZnS egyik gyakori módo-sulata, a szfalerit fény jelenlétében képes elősegíteni α-ketosavak megfordítható, re-duktív aminálását. Tenger alatti hévforrásokban a reakcióhoz szükséges valamennyitényező egyszerre jelen van, így ilyen folyamatok akár a prebiotikus metabolizmusrészeként is lejátszódhatnak. A megfigyelés arra is magyarázatot adhat, hogy miértvan az átmenetifém-kén klasztereket tartalmazó enzimeknek sok élőlény esetébennagy szerepe az anyagcsere-folyamatokban.

Chem. Commun. 48, 2146. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM � 2012. ÁPRILIS 129

APRÓSÁG

2011 decemberében közzétett ajánlásában az IUPAC a 114-esrendszámú elemnek a flerovium (vegyjel: Fl), a 116-os rendszá-mú elemnek a livermórium (vegyjel: Lv) nevet javasolta.

Valóban létezik köbös jég?

A fagyott víz számos különbö-ző kristályszerkezetű ismert for-mája közül légköri nyomáson a

hexagonális módosulat (jég-Ih) astabilis. Tankönyvekben is olvas-

ható, hogy –40 °C-ra túlhűtött vízbőlviszont köbös szerkezetű jég válik ki,

amely metastabilis, s idővel a hexagonális formává alakul át. Alegújabb eredmények tükrében azonban a tankönyvek erre vo-natkozó részét újra kell majd írni. Az új kísérletek során olaj-cseppekben eloszlatott vízcseppeket hűtöttek úgy, hogy közbenröntgendiffrakcióval vizsgálták a keletkező kristályokat. Ezekspeciális szerkezetűnek bizonyultak: véletlenszerűen váltakoztakbennük a köbös és a hexagonális rétegek. A régebbi eredményekújraértékelése pedig azt mutatta, hogy valószínűleg soha nem issikerült a jég köbös módosulatát tisztán előállítani, csak a mostazonosított kevert szerkezetű formát.

Proc. Nat. Acad. Sci. USA 109, 1041. (2012)

TÚL A KÉMIÁN

Az igazi lovagi próbaA középkori lovagoknak igen súlyos gond-jaik lehettek fegyverforgatás közben. Er-re a következtetésre jutottak Leedsben az

egyetem kutatói, akik a 15. században ké-szült páncélokat vizsgáltak négy, a pán-

célviseletben már nem tapaszta-latlan, kb. 175 cm magas és 80 kg

súlyú, 35 éves férfi bevonásával. A tesztszemélyek teljespáncélzatban sétáltak és futottak egy speciális taposómal-

mon, miközben több élettani funkciójukat egyszerre rögzítették.A lábon viselt páncélzat miatt egy-egy lépés járás közben 2,2-szer,futás közben 1,9-szer több energiát igényelt, mint páncél nélkül,a mellkas körül viselt páncél pedig megakadályozta a kellőenmély lélegzetvételt. Így aztán érthető, hogy a lovagok állóképes-sége az idő előrehaladtával sokkal gyorsabban romlott, mint ma-napság a férfiaké. Az adatok szerint a páncélviseletnek egy-egycsata kimenetelére nézve akár katasztrofális következményei islehettek.

Proc. R. Soc. B 279, 640. (2012)



MamutfehérjékEgy kis lépéssel közelebb került a tudomá-nyos világ a Jurassic Park című film ötleténekmegvalósításához. Egy szibériai fagyos kör-nyezetben fennmaradt, 43 000 éves mamutcsontvázában 125 különböző fehérjét sikerültizolálni. A fehérjék általában ellenállóbbak alebomlással szemben, mint a DNS, de így ismeglepetést okozott, hogy nagy érzékenysé-gű és felbontású tömegspektrometriás mód-szerrel ilyen nagy számban tudtak a kollagén-től eltérő fehérjéket kimutatni az ősi csontok-ból. Az azonosított molekulák között a ma-mutalbumin jelentősége különösen nagy; en-nek összehasonlítása a mai élőlényekben ta-lálható albuminnal jelentős evolúciós kérdé-seket tisztázhat.

J. Proteome Res. 11, 917. (2012)

CENTENÁRIUM

Richard C. Tolman, Lucien H. Greathouse: The concentration ofhydrogen ion in sulfuric acidJournal of the American Chemical Society, Vol. 34, pp. 364–369. (1912. április)

Richard Chace Tolman (1881–1948) ame-rikai matematikai fizikus és fizikai kémikus volt, a statiszti-kus mechanika egyik atyjaként tisztelik. A California Instituteof Technology professzoraként dolgozott, Einstein általános re-lativitáselméletének közzététele után röviddel jelentős ered-ményeket ért el az elméleti kozmológia területén.

Tizenkét lépéses kaszkádreakcióA kaszkádreakció olyan reakciósorozat, ahol az egyes lépé-sek termékét nem szükséges izolálni, hanem az a jól tervezettkörülmények között a következő folyamat reaktánsa lesz. Né-met tudósok a közelmúltban 12 azonosított lépésből álló kasz-kádreakciót dolgoztak ki, amelyben trifenil-foszfinból, formil-kromonból, egy alkinból és triptaminból összetett, az élővi-lágban is előforduló molekulákra emlékeztető szerkezetű ter-mék keletkezik. A történet iróniája, hogy a felfedezők valójá-ban jóval rövidebb kaszkádot akartak megvalósítani, s enneksikertelensége lett ennyire látványos. Az eljárás révén egy-kétóra alatt a szubsztituensektől függően 20–90%-os kiterme-léssel állítható elő a végtermék, így minden bizonnyal felkeltimajd a gyógyszeripar érdeklődését is.

Nat. Chem. Biol. 8, 179. (2012)


A bradyrhizóz (C10H18O8) páratlan természetes cukorszármazék. A biciklusos monosza-charidot olasz tudósok fedezték fel az Aeschynomene indica pillangós növény és aBradyrhizobium baktériumfélék közötti nitrogénfixáló szimbiózis vizsgálatakor. Az újon-

nan felfedezett molekula a baktérium lipopoliszacharidjainak alkotó-eleme, és jelentős szerepet játszik a két élőlény szimbiózisának kiala-

kításában.Angew. Chem. Int. Ed. 40, 12610. (2011)

Kén-dioxiddal a TBC ellenA TBC-kezelés új lehetőségeit nyitotta meg egy

indiai kutatócsoport munkája. Klinikai tesztek már folynak olyan gyógyszerrel,amely nitrogén-monoxid képződését eredményezi a szervezetben, s ezen keresztülpusztít el bizonyos baktériumokat. Ez adta az ötletet az új gyógyszerjelölt moleku-la kifejlesztéséhez, amely kén-dioxid keletkezését okozza 2,4-dinitrofenilszulfona-midok és tiolok reakciója révén. Az ilyen szerek hatékonyságát azzal a koncentráci-óval szokás jellemezni, amely a kórokozó Mycobacterium Tuberculosis szaporodá-sát 99%-kal lassítja le. Ez az érték a legjobb kén-dioxid-kibocsátó molekula eseté-ben 0,15 mM volt, míg a ma használt leggyakoribb TBC-gyógyszernél, az izoniazid-nál 0,37 mM. Úgy tűnik tehát, hogy a kén-dioxid nemcsak külsőleg használva al-kalmas fertőtlenítésre.

J. Med. Chem. 55, 553. (2012)

Véresen komolykormeghatározásA beszáradt vérfoltok keletkezési idejéneka meghatározása gyakran fontos a bűn-ügyi szakértők munkájában. Ezt könnyítimeg egy új módszer, amely a vérben lévőtriptofán fluoreszcencia-élettartamánakmérésén alapul. A munka célja eredetileg betegségek diagnosztizálása volt ez-zel a módszerrel. Eközben jöttek rá, hogy a 295 nm-es lézerimpulzussal szelek-tíven indukált fénykibocsátás élettartama nagyon érzékeny a környezetre s az en-nek nagy részét kitevő albuminban a beszáradás közben és után bekövetkezőváltozásokra. A módszer további finomítása is lehetséges több különböző fluo-reszcenciajel egyidejű feldolgozásával.

Chem. Eur. J. 18, 1303. (2012)

TÚL A KÉMIÁN

Vulkanikus kis jégkorszakA Kis jégkorszak néven ismert lehűlési periódus a 14. századbankezdődött és a 19. században ért véget. Ebben az időszakbanNyugat-Európában az átlagos hőmérséklet 1–2 °C-kal alacso-nyabb volt a korábbinál. Éghajlattudósok már régóta vitatkoztakazon, hogy ezt a jelenséget a Nap energiakibocsátásának csök-kenése vagy a földi vulkáni tevékenység okozta-e. A kanadai Baf-fin-öbölben a közelmúltban kiolvadó növényi maradványok ra-diokarbon kormeghatározása azt mutatja, hogy egy 1275 és1300 közötti szűk időintervallumban rengeteg növény pusztult el.Ebben az időszakban a trópusi vidékeken négy hatalmas vul-kánkitörés is volt. Egy-egy ilyen esemény légkört hűtő hatása ál-talában mindössze néhány évre szól, de a négy kitörés együtte-se a légkörmodellek szerint az Atlanti-óceán északi részén márolyan mértékben megváltoztathatta az áramlásokat, hogy azakár több évszázados lehűlést is eredményezhetett.

Geophys. Res. Lett. 39, L02708. (2012)

Avogadro-állandóbbKanadai kémiai metrológusok az Avogadro-állandó tervezettúj definíciójához kapcsolódó mérési módszert dolgoztak ki,amely minden bizonnyal hamarosan maga után vonja a Planck-állandó és a kilogramm egységének újradefiniálását is. AzAvogadro-állandó új definíciója a szilícium-28 egykristályaithasználja majd, így ezek krisztallográfiai paramétereinek, va-lamint sűrűségének nagyon pontos ismerete szükséges a met-rológusok számára. A szilícium-28 új méréssorozattal megál-lapított relatív atomtömege 27,97696839(24), amelyből az Avo-gadro-állandóra következő érték 6,02214040(19) · 1023 mol−1.

Anal. Chem. 84, 2327. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM � 2012. MÁJUS 169168 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA


CENTENÁRIUM

Otto Wallach: Zur Kenntnis der Terpene und der ätherischen Öle.Justus Liebigs Annalen der Chemie, Vol. 388, pp. 49–62. (1912. május)

Otto Wallach (1847–1931) német kémi-kus volt. Göttingenben szerzett doktorifokozatot, tudományos pályafutásának

jelentős részét is itt töltötte. 1910-ben Nobel-díjat kapott az ali-ciklusos szerves vegyületek kutatásában elért eredményeiért.


Az ábrán látható, M6L4 típusú, ellenionok nélkül 12 pozitív töltésű palládiumkomplexet(C84H96N36Pd6(NO3)12) vizes közegben Knoevenagel-kondenzáció nagyon hatékony előidézé-séhez használták. Az erős katalitikus hatás kialakításához minden bizonnyal hozzájárul azoktaéderes kalitka kationos jellege is, amely az anionos köztiterméket képes stabilizálni.

J. Am. Chem. Soc. 134, 162. (2012)

VEGYÉSZLELETEK


APRÓSÁG

Egy ellene indított bírósági eljárásban aPepsiCo cég tudományos bizonyítéko-

kat mutatott be arra, hogy az általuk gyár-tott Mountain Dew üdítőital néhány nap alatt felold egy egeret.

Maja dohányAz Amerikai Egyesült Államok Kongresz-szusi Könyvtárának gyűjteményében,egy i. sz. 700 körül készített majaagyagedény belsejében tömegspektro-metriás módszerrel nikotinnyomokatsikerült kimutatni, és ezzel ez a kb. 6cm átmérőjű kis tégely lett a dohányhasz-nálat legidősebb fizikai bizonyítéka. Habára tárgy külsején lévő ábrák alapján elvileg következtetni lehetettvolna a tartalomra, korábbi esetekben az ilyen feliratok és képekgyakran megtévesztették a régészeket: mindössze egyetlen pél-da volt ismeretes arra, hogy egy maja edény külső rajzán ténylegaz volt, amit a belső rész kémiai elemzésével végül sikerült ki-mutatni. A nikotin detektálásához szerencse is kellett: ez az al-kaloid nem feltétlenül stabil 13 évszázadon keresztül, s az elem-zést azt is megkönnyítette, hogy a környezetében nem volt je-lentős mennyiségű vas(III)-oxid.

Rapid Commun. Mass Spectrom. 26, 403. (2012)

Mikrohullámú reakciógyorsításMikrohullámú elektromágneses sugárzást már az 1980-as évek ótahasználnak kémiai reakciók elősegítésére, de az még mindig nincsteljesen tisztázva, hogy a módszer hogyan is hat. Elterjedt nézet,hogy az effektus pusztán a hatékony hőkeltésre korlátozódik, vi-szont egy amerikai kutatócsoport a közelmúltban arra talált bi-zonyítékot, hogy ennél azért több áll a háttérben. Oldószerként ishasznált toluolt benziloxi-piridínium triflourmetil-szulfonáttal vit-tek Friedel–Crafts benzilezési reakcióba. A tapasztalatok szerint atermékképződés sebessége mikrohullámmal sokkal nagyobb volt,mint amikor a mikrohullámú módszerben mért hőmérsékletre ha-gyományos módszerrel melegítették fel a mintát.

Chem. Sci. 3, 1240. (2012)

Turbósított Ecstasy-detektorSpanyol tudósok az Ecstasy hatóanyaga, az MDMA (3,4-meti-léndioxi-metamfetamin) gyors kimutatására dolgoztak ki eljárást.A módszer lényege, hogy az MDMA egy fluoreszcens csoporttalkapcsolt dialkilkarbamid-származékkal reagáltatva zöld színnel(517 nm) fluoreszkáló származékot képez. A fluoreszcencia ki-váltásához elég egy hordozható UV-lámpa is. Ha a kibocsátottfényt puszta szemmel figyelik meg, az MDMA-t ugyan nem lehetmás, hasonló szerkezetű primer és szekunder aminoktól – pél-dául az efedrintől vagy az amfetamintól – megkülönböztetni, afluoreszencia-spektrumok főkomponens-analízise révén viszontez is gyorsan megoldható.

Chem. Commun. 48, 2994. (2012)

Öngyógyító polimer a múltbólAmerikai kutatók egy 1954-ben előállított sziloxán típusú polimeröngyógyító sajátságaira derítettek fényt a közelmúltban. Okta-metil-ciklotetrasziloxánt és bisz(heptametil-ciklotetrasziloxanil)-etánt 80:1 mólarányban tartalmazó elegy 90 °C-on véghezvitt an-ionos polimerizációjával olyan makromolekulákat kaptak, ame-lyek aktív szilanolát végcsoportokat is tartalmaztak. Amikor egykéssel megvágott polimerdarabot 90 °C-ra melegítettek, elérték,hogy a sérülés teljesen megszűnjön.

J. Am. Chem. Soc. 134, 2024. (2012)

Baktériumgyilkos kristályok

A lítium-niobát (LiNbO3)és lítium-tantalát (LiTaO3)kristályai a jövőben akárfontos fertőtlenítőszerek islehetnek. A két, vízben nemoldódó, könnyen előállít-ható, nem mérgező anyagpiroelektromos sajátságú,vagyis a környezet hőjételektromos energiává ké-

pes alakítani. Német tudósok a közelmúltban mutatták ki azt,hogy a lítium-niobát és a lítium-tantalát nanoméretű részecs-kéi szobahőmérsékleten nagy hatékonysággal pusztítják el azEscherichia coli baktériumokat. A hatás valószínű mechaniz-musa az, hogy a piroelektromos, nanoméretű kristályok felüle-tén a reakcióképes, oxigéntartalmú részecskék felhalmozód-hatnak.

J. Phys. Chem. C 116, 5383. (2012)

Fényérzékeny alakváltó polimergélAmerikai tudósok olyan új polimergélt fejlesztettek ki, amely ult-raibolya fény segítségével formázható. Az új anyag poli-N-izopropilakrilamidon alapul, amely benzofenon-egységeket is tar-talmaz blokk-kopolimerszerű elrendeződésben. A benzofenon-egységek révén keresztkötések jöhetnek létre az egyes polimer-láncok között, s ezek mértékét UV-fénnyel szabályozni lehet. Amegvilágított részek vízben jóval kevésbé duzzadnak meg, míg afénynek ki nem tett tartományok. Megfelelő fotomaszkok hasz-nálatával akár mintázatok is létrehozhatók ezen az elven. Az eljá-rás leginkább egy nyomtatási folyamathoz hasonlít, ezért „half-tone” géllitográfiának nevezték el.

Science 335, 1201. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM � 2012. JÚNIUS 197

SzabványosnapelemtesztAz újonnan előállított napele-mek hatékonyságának meg-állapítása technológiai szem-pontból rendkívül fontos fel-adat, de az ilyen méréseknélegyébként aprónak tűnő hi-

bák is akár nagyságrendi eltérésekhez vezethetnek a végered-ményben. Az összehasonlítást tovább nehezíti, hogy a haté-konyság meghatározására több különböző konvenció is létezik.Ezen problémák kiküszöbölésére oxfordi tudósok egységes, sokkülönböző hatást figyelembe vevő eljárást javasoltak a fényener-giát elektromossággá alakító eszközök jellemzésére, s néhánygyakran elkövetett hibára is felhívják a figyelmet.


TÚL A KÉMIÁN

Európai ős-amerikaiak?A történelemtankönyvekben manapság az áll: az amerikai kon-tinenst Alaszkán és a befagyott Bering-szoroson át érkező ázsiaitörzsek népesítették be először 10–25 ezer évvel ezelőtt. Ezértigencsak meglepődhet az, akinek a kezébe kerül két egyesült ál-lamokbeli régészprofesszor újonnan megjelent könyve, amelyamellett érvel, hogy valójában Európából érkezett a népesség je-lentős része. Mindezt elsősorban archeológiai bizonyítékokra ala-pozzák: a mai USA területén talált, kőből készült ősi nyílhegyekés kések nem sok hasonlatosságot mutatnak az Ázsiából vagyAlaszkából származó, hasonló korú megfelelőkkel. Ezzel szem-ben a mai Franciaország ésSpanyolország területéről is-meretesek kb. 25 000 éves le-letek, amelyek ugyanolyantechnológiával készülhettek,mint az amerikai tárgyak.Ebben a korban Írország, Iz-land és Grönland érintésévelminden bizonnyal el lehetettjutni Európából Amerika ke-leti partvidékére a befagyottóceánon át, viszonylag rövidutakon. A tárgyi bizonyíté-kok annyira jelentősek, hogya Journal of Field Archaeo-logy szakmai folyóirat fő-szerkesztője szükségét látta arra emlékeztetni a hagyományosnézeteket támogató kollégáit, hogy a régészeti leleteket előítéle-tek nélkül kell értékelni.

D. J. Stanford, B. A. Bradley: Accross Atlantic Ice, UC Press, Berkeley, USA (2012).



Sómentesítő elemA tengervíz és a folyóvízkeveredésének számot-tevő termodinamikai haj-tóereje van, amit elekt-romos áram termeléséreis fel lehet használni kon-centrációs elemekben. Aközelmúltban viszont en-nek a folyamatnak a for-dítottját is megvalósítot-ták: elektromos áram se-

gítségével csökkentették egy sóoldat koncentrációját. A koncent-rációs elemekből más forrásokhoz képest viszonylag csekély ára-mot lehet nyerni, ez viszont azt is jelenti, hogy a tengervizet kisenergiaráfordítással lehet ivóvízzé alakítani, s ez a költségeket te-kintve versenyképes lehet a desztillációt vagy a fordított ozmó-zist használó eljárásokkal szemben. Az új eljárás kulcsa egy man-gán-dioxid nanorudakból készíthető elektród, amely több ciklu-son át is reverzibilisen működtethető.

Nano Lett. 11, 1810. (2011)Nano Lett. 12, 839. (2012)

CENTENÁRIUM

Charles E. Munroe: Historical Papers onModern Explosives Science, Vol. 35, p. 929. (1912. június 14.)

Charles Edward Munroe (1849–1938) ame-rikai kémikus volt. Száznál is több könyvetírt robbanóanyagokról; 1898-ban az Ameri-can Chemical Society elnöke volt, 1900-tólpedig a Svéd Tudományos Akadémia No-bel-díjasokat jelölő szervezetének tagja. Őfedezte fel a Munroe-hatást, amelynek a se-gítségével a robbanóanyagok hatását szabá-lyozottan lehet összpontosítani.


Az ábrán látható kriptándkalitkába (C48H66N8O8K2) egy peroxidaniont si-került bezárni. Az aniont hidrogénkötések rögzítik a makrociklus nitro-génjeihez. A vegyület az első stabil, könnyen oldódó peroxidforrásokegyike. A szabad ligandum és kálium-szuperoxid reakciójával állít-ható elő, és a folyamatban melléktermékként elemi oxigén keletkezik.

Science 335, 450. (2012)


Korrózióvédelem grafénnelA közelmúltban gra-fénből készítették elminden idők legvé-konyabb rozsdavédőbevonatát. Amerikaitudósok eredményeiszerint néhány atom-nyi vastagságú gra-fénréteg bizonyosfémfelületeken akáregyhuszad részére is

csökkentheti a felület oxidációjának sebességét. Nikkel- és réz-felszínre CVD (chemical vapor deposition) módszerrel sikerülta vékony védőréteget létrehozni, s ha ezek jelenléte ellenére ismegindult a korrózió, az mindig olyan helyeken történt, ahola bevonat sérült volt. Az eljárás minden bizonnyal más fémekvédelmére is használható.

ACS Nano 6, 1102. (2012)

APRÓSÁG

Az Amerikai Egyesült Államok 2012 februárjában, 34 éves szü-net után adott ki újra engedélyt energiatermelő atomreaktor épí-tésére: a Georgia állambeli Waynesboróban lévő Vogtle erőmű-ben tervezik két újabb blokk beállítását.

Rezes szaglásEgérkísérletekben kimutatták, hogy a nevezetesen büdös tiolokszagának érzékelésében a réznek jelentős szerepe van. Az ilyenvegyületekre az emberi orr is rendkívül érzékeny, már 1 ppb kon-centrációban is képes kimutatni. Azt már korábban is sejtették,

hogy réz(I)komplexeknek fontos szerepe lehet afolyamatban, a közelmúltban pedig sikerült ki-

mutatni, hogy az egerek orrában a metiltio-metántiolra (CH3–S–CH2–SH) érzé-

keny MOR244-3 receptor valóbantartalmaz rezet. A fém kötése va-lamelyest megváltoztatja a fehér-

je konformációját, és így elősegítia szerves kénvegyületek kötődé-

sét.Proc. Nat. Acad.Sci. USA 109,3492. (2012)

Ifjító fahéjJapán tudósok a fahéj újkozmetikai felhasználásá-nak elvi alapjait teremtettékmeg annak kimutatásával,hogy a benne lévő vegyüle-tek elősegítik a bőrben lé-vő kollagén újraképződé-sét. A kollagén a bőrben

megtalálható szerkezeti fehérje, amely elsősorban a rugal-masság megteremtésében fontos. A bőr öregedését az okoz-za, hogy a kollagénhálózatok felbomlanak, az új kollagén kép-ződése pedig lelassul, így ráncok alakulnak ki. In vitro kísér-letekben igazolták, hogy a fahéj gyorsítja a kollagén szintézi-sét, s ezért a hatásért elsősorban a fahéjaldehid a felelős.

J. Agric. Food Chem. 60, 1193. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 7–8. SZÁM � 2012. JÚLIUS–AUGUSZTUS 241

TÚL A KÉMIÁN

Alkoholba fojtom bánatom...Nemcsak az emberek hajlamosak arra,hogy a sikertelenséget élvezetforrást je-lentő anyagok túlzott fogyasztásávalellensúlyozzák. Ez a tanulsága egy ame-rikai tanulmánynak, amelyet a Droso-phila melanogaster fajjal végeztek el.Kimutatták, hogy a szúnyogfaj hímje-iben pozitív szexuális élmények növel-ték a szervezetben a neuropeptid F(NPF) szintjét, míg a maguknak pártnem találó egyedekben az NPF-szintjelentősen kisebb volt. Az utóbbi cso-port tagjai viszont, amikor lehetőségadódott rá, lényegesen nagyobb meny-

nyiségben fogyasztottak etil-alkoholt. Így aztán a szervezet belsőjutalmazási rendszere, az NPF és a viselkedés közötti olyan ösz-szefüggéseket sikerült bebizonyítani, amelyek más fajokban isfontosak lehetnek; az emlősökben például a neuropeptid Y-nak(NPY) van az NPF-hez hasonló funkciója. A szerzők azt már saj-nos elmulasztották felmérni, hogy a csalódott szúnyogok a whis-kyt vagy a vodkát szeretik-e jobban.

Science 335, 1351. (2012)



CENTENÁRIUM

Irving Langmuir: The Dissociation ofHydrogen into Atoms. 1Journal of the American Chemical Society, Vol. 34, pp. 860–877. (1912. július)

Irving Langmuir (1881–1957) amerikaikémikus és fizikus volt. 1909 és 1950

között a General Electric cégnél dolgozott, 1932-ben felületikémiában elért, kiemelkedő fontosságú eredményeiért Nobel-díjat kapott. Az Amerikai Kémiai Társaság róla nevezte elegyik szakmai lapját.


A tetrakisz(nitrátoxikarbon)metánt (C5N4O12) a gyakorlatban még nem ismeri atudomány. A vegyület tulajdonságainak leírása céljából amerikai elméleti kémi-kusok végeztek számolásokat, a tanulmányhoz az ötletet viszont iskolás gyer-mekek molekulamodell-próbálkozásai adták. A Hartree–Fock- és a sűrűségfunk-cionál-számítások egyaránt azt mutatták, hogy a legstabilabb szerkezet szim-metrikus, közel nulla a dipólusmomentuma és benne a szén-szén kötés-távolság szokásos érték (153 pm). Ha valaha sikerül előállítani ezt amolekulát, robbanószernek minden bizonnyal alkalmas lesz.

Comp. Theor. Chem. 979, 33. (2012)


Megszelídített diazometánA diazometánnal való munka sokkal biztonságosabbá válhat a jö-vőben egy vas(III)porfirin típusú katalizátor segítségével, ígykönnyebben hozhatnak létre ciklopropilcsoportot. A rendkívül re-akcióképes diazometán nemcsak robbanásveszélyességéről, ha-nem mérgező hatásáról is nevezetes. Szokásos előállítására egyvízoldható, Diazald márkanéven megvásárolható N-nitrozo-vegyület erős bázisban végbemenő bomlását használják. Az eljá-rás szempontjából fontos, hogy a katalizátor ne oldódjon vízben,s így egyfajta fázistranszfer valósuljon meg, amelyben a diazo-metán a fémkomplexszel karbénszármazékot képez.

Science 335, 1471. (2012)

Elemi MRIA mágneses rezonanciánalapuló képalkotás (MRI)az emberi szervezet mű-ködésének sok titkát fel-fedte már. Ugyanez a lehe-tőség mostantól megnyí-lik a lítiumelemekben zaj-ló folyamatok tanulmányo-zására is. A 92,4% gyako-riságú Li–7-izotóp kvadru-

pólusmag ugyan, de amerikai tudósoknak mégis sikerült a se-gítségével elemek töltését és kisütését vizsgálni a folyamatbavaló lényegi beavatkozás nélkül egy 500 MHz protonfrekven-ciájú készülékben, amelyben a Li–7 rezonanciája 194 MHz-enmérhető. A módszer segítségével jóval könnyebb tanulmá-nyozni, hogy a töltés közben létrejövő és az élettartamot csök-kentő lítiumgócok keletkezését hogyan lehet visszaszorítani.

Nat. Mater. 11, 311. (2012)

APRÓSÁG

A Worldwatch In-stitute április 28-án

kiadott jelentése szerint a világ teljes CO2-kibo-csátása a 2009-es 1,5%-os csökkenés után 2010-ben 5,8%-kal növekedett.

CO2 CO2 CO22008 2009 2010

Víztaszító papírJapán tudósok a szu-perhidrofób papír létre-hozásának vadonatúj,és még csak nem is kü-lönösebben költségesmódszerét dolgozták ki.Ha a nagyjából 25 nmátmérőjű SiO2 nanoré-szecskéket dodecil-tri-

klór-szilánnal kezelik, a felületük hidrofóbbá válik. Az így elő-készített részecskékhez etanolt adnak, majd a keletkezőszuszpenziót a papírra porlasztják. Száradás után a kezelt fe-lületen víztaszító bevonat keletkezik, amely hajtogatás vagykézzel való érintés hatására sem sérül meg. Ugyanígy máscellulózalapú anyagok felületét és vízállóvá lehet tenni.

Langmuir 28, 4605. (2012)

TNS az RNS előttA szakértők már régóta egyetértenek ab-ban, hogy a dezoxiribonukleinsav (DNS)csak a ribonukleinsav (RNS) után jelentmeg az evolúció során. A legújabb ered-mények viszont arra utalnak, hogy az RNSegy még ősibb molekulából, a treonuk-

leinsavból (TNS) alakultki, amelyben négy széna-tomos cukormolekulákon,a treózokon keresztül jönlétre a lánc. Kimutattákazt, hogy a TNS-láncok azRNS-láncokkal hajlamo-sak bázispárképzésre. ATNS az RNS-hez és DNS-hez hasonlóan összetett,jelentős önszerveződéstmutató konformációkat isképes felvenni.

Nat. Chem. 4,183.(2012)

A megkevert Suzuki-reakcióAhogy a 2010-es Nobel-díj is elismeri, a Suzuki-reakció igen fontos a szerves kémiában. A benne használt, nehezenelőállítható bórsavszármazékokat gyakran helyettesítik szerves trifluoroborátokkal. A közelmúltban azt tapasztalták,hogy ilyen reagenst használva a folyamat sebessége nagyon érzékennyé válik a keverés hatékonyságára, sőt, méga reaktor alakjára is. Ennek magyarázata az, hogy az első lépés, a trifluoroborát hidrolízise savkatalizált folyamat. Mi-vel az eljárást bázis jelenlétében szokás végezni víz és vele elegyedő szerves oldószer keverékében, nagy jelentő-sége lehet a lokálisan kialakuló inhomogenitásoknak. Ezek hatása intenzív keveréssel és megfelelő edényválasz-tással csökkenthető, így a folyamat jobban szabályozható.

J. Am. Chem. Soc. 134, 7431. (2012)

A szuperbaci eseteaz ionfolyadékkalAz ionfolyadékok egy újabb felhasználási területére hívták fela figyelmet ír, cseh és spanyol tudósok: alkalmasak lehetnekantibiotikumnak is. A Staphylococcus aureus meticillin-rezisz-tens törzsei (MRSA) eddig már olyan sok problémát és várat-lan halálesetet okoztak a kórházakban, hogy egyesek egyene-sen szuperbaktériumoknak nevezik őket. Egy részletes tanul-mányban imidazóliumionon alapuló, aminosav- és peptid-ol-dalláncokat tartalmazó ionfolyadékok toxicitását vizsgálták 8baktérium- és 12 gombafaj segítségével. A fenilalanin-valin di-peptidet tartalmazó származék meglepően hatékonynak ésegyben szelektívnek is bizonyult az MRSA ellen. A vegyülettovábbi előnye, hogy a környezetbe jutva lebomlik, így a re-zisztencia kialakulásának is kisebb a veszélye.

Green Chem. 14, 1350. (2012)


Az ábrán lévő stabil germanon (C56H90GeO) a széncsoport nehezebb elemeittartalmazó ketonanalógok csoportjának első tagja. Ilyen molekulákat már egyévszázada próbálnak szintetizálni. A vegyületben az elméletileg becsült Ge–Okötésrend mindössze 1,25. A jelentős sztérikus gátlás ellenére a molekula elégreaktív: vízzel diolt, szén-dioxiddal pedig ciklikus karbonátot képez.

Nat. Chem. 4, 361. (2012)

Ugató tallium-toxikológiai kísérletPénelopé, egy kaliforniai állatorvos egy-éves németjuhász kutyája egy balszeren-csés torkoskodás után maga is kísérletialannyá vált. Az eb titokban körülbelül 20darab agaralapú Mycoplasma-tenyésztőlemezt fogyasztott el, amelyek talliumot isjelentős mennyiségben tartalmaztak (akutyára számítva kb. 5 mg tallium-acetáttestsúlykilogrammonként). Pénelopén ha-marosan ki is alakultak a mérgezés jelei,

és egy héten belül elkezdett hullani a szőre. A betegség tüneteinagyjából egy éven keresztül jelentkeztek, 10 hónapig a kutyaugatni sem tudott. Az állatorvosok viszont a gyakori vizsgálatokrévén sok újat tudtak meg a talliummérgezés lefolyásáról, ame-lyekből óvatosan ugyan, de emberi esetekre is lehet hasznos kö-vetkeztetéseket levonni. Hála a hozzáértő kezelésnek, Pénelopéa hosszú lábadozás után teljesen felépült a kalandból.

J. Veter. Diagn. Invest. 24, 227. (2012)

Időzített immunitásAz élő szervezetek belső órája többek között a kórokozókkalszembeni ellenálló képességet is befolyásolja. Ezt bizonyítot-

ták be amerikai tudósok, akik a jelen-ség molekuláris szintű magyará-

zatát is megtalálták: a TLR–9(Toll-like receptor 9) az em-lősök immunrendszerénekelső vonalában teljesít szol-gálatot a fertőzések de-tektálásában; az ehhez kö-tődő gén kifejeződésének

vizsgálata azt igazolta, hogyaz ébrenlét óráiban a folya-

mat sokkal intenzívebb, mint al-vás közben, ezért aztán alvás közben

a fertőzések könnyebben találnak utat a szervezetbe, sőt méga védőoltások is hatékonyabbak a nap bizonyos szakában.

Immunity 36, 251. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM � 2012. SZEPTEMBER 283

Az epotilon-Dnevű, termé-szetben elő-

forduló mole-kula fontos lépést tett

előre azon az úton, amelynek vé-gén az Alzheimer-kór új gyógy-szerévé válhat. Az eredetileg aSorangium cellulosum baktéri-um anyagcseretermékei között

felfedezett epotilon vegyületcsalá-dot ígéretes rákellenes szernek

tartják. Az epotilon-D azon-ban másféle bioaktivitást is

mutat. Egy kísérletsorozatban három hónapig kezeltek vele olyanegereket, amelyek agyában a tau-protein aggregációja már előre-haladott stádiumban volt. A hatás rendkívül látványos: a betegegerek agyfunkciói jelentősen javultak, sőt, az agyban felhalmo-zódó tau-aggregátumok mennyisége is csökkent. Ezért remény-teljes, hogy a szer beteg embereken is hasonló hatást fejt majd ki.

J. Neurosci. 32, 3601. (2012)

Plutónium-NMRA plutónium–239 viszonylag gyako-ri radioaktív izotópnak számít. Aztmár régóta tudják, hogy magspinje1/2, így feltehetően alkalmas NMR-mérések elvégzésére. Fáradságos,fél évszázada kezdett kutatás ered-ményeként Los Alamosban dolgozókutatóknak végre sikerült is megta-lálniuk a rezonanciajelet. A fő ne-

hézséget a párosítatlan elektronok és az atommag spinjénekcsatolása révén létrejövő gyors relaxáció okozta. A közelmúltbannagyon alacsony hőmérsékleten, 4 K-re hűtött 239PuO2 minták-ban szilárdtest-NMR-rel végre sikerült a jelet detektálni; a giro-mágneses együtthatóra 2,856 MHz/T értéket mértek. A sikereskísérletek ellenére sem valószínű, hogy a plutónium–239 NMRelterjed, mert a relaxáció a legtöbb kémiai környezetben még4 K-en is igen gyors.

Science 336, 901. (2012)

TÚL A KÉMIÁN

Ötzi-szekvenciaAz Ötzauer-Alpokban 1991-ben talált nevezetes természetes mú-mia, Ötzi már sok-sok tudományos vizsgálat tárgya volt. Az egyiklegújabb kísérletsoro-zatban az 5300 éve éltférfi genomját sikerültszekvenálni. Ebből ki-derült, hogy Ötzi a 0+vércsoportba tartozott,barna szeme volt, haj-lamos volt a keringésimegbetegedésekre ésvalószínűleg a Lyme-kórt is hordozta. Nemutolsósorban: valószí-nűleg laktóz-intoleran-ciában szenvedett. Azemlősök többségétőleltérően a modern em-berek jelentős részé-nek a szervezete ter-mel laktáz enzimet,amelynek génje mint-egy 7000 éve jelenhe-tett meg, minden bi-zonnyal az állatok házi-asításával összefüggésben, de úgy tűnik, a kissé fiatalabb hegyiősemberben ennek a génnek még nincs nyoma. Arra is fény de-rült az elemzésből, hogy Ötzinek közös ősei lehettek a Tirrén-ten-ger környékének mai lakóival.

Nature Commun. 3, 698. (2012)




Cérium-dimerJapán és német tudósokegy jól ismert oldatbanmutattak ki váratlan je-lenséget: EXAFS (exten-ded X-ray absorption fine structure)méréseik szerint cérium(IV)ionokat tartalmazó vizes oldatokbana domináns fémtartalmú részecske nem a monomer, hanem azoxohidas dimer. A különböző cériumsókat manapság fotokémiaivízbontást végző rendszerekben nagyon gyakran használják, ígyezen folyamatok mechanizmuskutatása szempontjából elsőrendűfontosságú az akvakomplexek összetétele. Egy Japánban lévőszinkrotron segítségével végzett mérések szerint 2 mol/dm3 kon-centrációban perklórsavat tartalmazó cérium(IV)oldatokban akb. 180 pm-es Ce–O távolság mellett 370 pm-es Ce–Ce távolság iskimutatható. Kvantummechanikai számolások szerint ennek leg-inkább egy oxohidas cérium(IV)dimer felel meg, amelynek kép-lete [Ce2(m2-O)(H2O)14]

6+. Cérium(III)oldatok nem mutattak ha-sonló tulajdonságokat, ott a mérések jól értelmezhetők voltakcsupán az egymagvú akvakomplexek feltételezésével.

Dalton Trans. 41, 7190. (2012)

CENTENÁRIUM

Wilder D. Bancroft: The Electro-chemistry of Light, XJournal of Physical Chemistry, Vol. 17,pp. 596–602 (1912. szeptember)

Wilder Dwight Bancroft (1867–1953)amerikai fizikai kémikus volt. Doktorifokozatát Lipcsében szerezte, Ostwald-

dal és van’t Hoff-fal dolgozott együtt, majd Amerikába visz-szatérve a Cornell Egyetemen lett professzor. Nevét az emul-ziók stabilitására vonatkozó Bancroft-szabály és a Holdon lévőBancroft-kráter őrzi.

A jövő fájdalomcsillapítási gyakorlatábanakár fényérzékeny vegyületeknek is nagyjelentőségük lehet. A közelmúltban ame-rikai kutatók egy olyan, lidokain-hoz hasonló szerkezetű mole-kulát állították elő, amely csakmeghatározott típusú idegsej-tekhez kapcsolódik, s fénnyel ak-tiválható. Az aktiválási folyamat egy N= N kettős kötés körülicisz-transz izomerizáció, amely 380 nm-es hullámhosszú fény-nyel a cisz-, 500 nm-es hullámhosszú fénnyel az élettanilaghatásos transz-izomer felé tolható el. Megfelelő száloptikák se-gítségével helyi érzéstelenítésként akár a szervezet belsejébenis működhet ilyen elven a gyógyszer.

Nature Meth. 9, 396. (2012)

Fájdalomcsillapítás fénykapcsolással

A Curiosity leszállóegység a Marson minden kémiai analízis so-rán talál majd teflonnyomokat, mert egy kisebb tervezési hiba miattsaját alkatrészeinek anyagával szennyezi a vett mintákat.

APRÓSÁG

Új Alzheimer-gyógyszer

Térerősség (T)

Frek

venc

ia (

MH

z)

5 6 7

14

18

22

A gombák barlangjaA barlangfestményeiről nevezetes francia Lascaux-barlangot2001-ben mikrobiológiai támadás érte: fehér Fusarium solanigombák kezdtek elszaporodni benne. A probléma megoldásá-ra modern gombaölő szeres kezelést kíséreltek meg elsősorbanbenzalkónium-kloriddal; ennek hatására a fehér gombák eltűn-tek ugyan, de a falakon új, nagyobb méretű, fekete színű gom-batelepek jelentek meg. 2008-ban ebben egy új fajt fedeztek fel,amely a barlang után az Ochroconis lascauxensis nevet kapta.2011-re azonban ismét megváltozott a kép: ekkorra a Herpotri-chiellaceae családba tartozó fekete élesztőgombák vették át avezető szerepet, s a telep biodiverzitása is jelentősen megnöve-kedett. Igen valószínű, hogy az új fajok megjelenéséhez és el-terjedéséhez a gombaölő szerek használata is hozzájárult, ígyaztán a barlang értékeinek védelme sokkal összetettebb fel-adattá vált.

Environ. Sci. Technol. 46, 3762. (2012)


Elektrokémikus helyszínelőkAmerikai tudósok a különféle lőfegyverek használatakor keletke-ző maradványok elemzésére dolgoztak ki új módszert. Ezzel abűnügyi szakértők a korábbi eljárásokkal szemben mind a szer-vetlen (pl. antimon és ólom), mind a szerves (pl. nitroglicerin ésdinitrotoluol) komponenseket képesek egyszerre elemezni, s a

teszt nemcsak laboratóriumban,hanem a helyszínen is elvégezhe-tő. A módszer lényege a ciklikusvoltammetria alkalmazása: ebbőlminőségi és mennyiségi informá-ció egyaránt nyerhető, és megfele-lő geometriájú elektródokkal avizsgálat mintaigénye is mikromé-retekig csökkenthető. Habár a mód-szer még nincs készen a gyakorla-

ti felhasználása, megfelelő validálás után akár a bűnügyi hely-színelők mindennapi eszköztárába is bekerülhet.

Analyst 137, 3265. (2012)


CENTENÁRIUM

Walter Hamis Glover and ThomasMartin Lowry: Studies of dynamic isomerism. Part XIII. Camphorcarboxylamide and camphor-carboxypiperidide. An illustration ofBarlow and Pope’s hypothesis.Journal of the Chemical Society, Transactions, Vol. 101 pp. 1902–1912.(1912. október)

Thomas Martin Lowry (1874–1936) angol fizikai kémikus volt,a Royal Society tagja, a Faraday Society alapító tagja és elnö-ke. A dán Johannes Nicolaus Brønstedtől függetlenül dolgoz-ta ki a későbbiekben Brønsted–Lowry-nak elnevezett sav-bá-zis elméletet. Az első világháborúban vegyi fegyverekkel kap-csolatos munkát is végzett.


Az adenantin (C26H34O9) molekuláját először a hagyományos kínai gyógykészítmények alapanyagakénthasznált Rabdiosa adenathana növényből izolálták. Azt viszont már modern tudományos módszerek-

kel igazolták, hogy a vegyület leukémiás sejtekben két peroxiredoxin-fehérje működését isgátolja. Az ilyen módon megnövekedett sejten belüli H2O2-koncentráció elősegíti a rá-

kos vérsejtek ártalmatlanítását, így az adenantin gyógyszerek ható-anyaga is lehet.

Nat. Chem. Biol. 8, 486. (2012)

Látható patinásodásBelga kutatók a rézfelületeken képződő patina egyik lényeges

komponense, a CuCl (kristálytani nevén nantokit) képződé-sét valós időben követték szinkrotronsugárzás segítségé-vel. A patinakristályokat úgy állították elő, hogy telített

CuCl2-oldatot juttattak fémrézre; ez egy rézfelületekkezelésére használt házi trükk módosított változata. A

patinaképződés gyakorlatilag független volt az oxigénjelenlététől. Azonban a reakció után a szokásos vizesmosás vörös színű kuprit (Cu2O) és zöldes árnyalatú pa-ratakamit (Cu2(OH)3Cl) keletkezését okozta, így az ered-

mények mindenki számára hasznosak lesznek, akikréztárgyaik látszólagos korát akarják megnövelni rö-vid idő alatt.

Anal. Chem. 84, 4866. (2012)

APRÓSÁG

Albert Einstein néhány újonnanmegtalált, 1947-es keltezésű,Jacob Landaunak írtlevele a Sotheby’sárverésén 34 375 dol-lárért kelt el.


Felületi enzimkatalízisA Brevundimonas diminuta proteobakté-

riumban megtalálható organofoszforhidroláz (OPH) enzim élő szervezetek-ben a nagyon erősen mérgező fosz-foralapú idegmérgek és növényvédőszerek lebontására alkalmas. A közel-

múltban amerikai tudósok ezt a bio-molekulát ammóniumionokkal előfunk-

cionalizált mezopórusos szilikagél felületé-hez kötötték hozzá. A művelet célja az enzim egyébként viszony-lag szűk optimális működési tartományának kiterjesztése volt, sa használt eljárás váratlanul nagy sikert hozott. A felülethez kö-tött enzim aktivitása kicsit meghaladta az oldott formáét, a hő-stabilitás pedig nagymértékben javult: 65 °C-on még hosszabbidő alatt sem tapasztaltak jelentős bomlást.

Adv. Healthcare Mater. 1, 183. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM � 2012. OKTÓBER 313

PapírsárgulásA régi, eredetileg fehér színű papírok sárgulását a cellulóz oxi-dációja okozza. Egy nemrég megjelent munkában a látványt

okozó funkciós csoportokat issikerült azonosítani. A papírtömegének több mint 90%-acellulóz, amely jelentős rész-ben kristályos. A tizenötödikszázadból származó franciaés olasz papírmintákon vég-zett kísérletek összehasonlí-tása kvantummechanikai szá-molásokkal azt mutatta, hogya sárgulásban megnyilvánulófényelnyelés fő oka az oxidá-ció során létrejövő, két kar-bonilcsoportot egymás mel-lett tartalmazó molekularész-

let lehet. Az eredmények alapján az is nyilvánvaló, hogy a pa-pír ilyen öregedése elősegíthető a hőmérséklet és a páratarta-lom növelésével, vagyis a környezeti paraméterek megfelelőmegválasztásával a folyamat akár lassítható is.

Phys. Rev. Lett. 108, 158301. (2012)

Tintás napelemA festékkel érzékenyí-tett fotocellákat már rég-óta ígéretes energia-forrásként tartják szá-mon. Ez különösen igazlehet arra a kínai tudó-sok által kidolgozotttechnológiára, amely-nél a golyóstollakban

használt tintának központi szerepe van. Az alapötletet a papírújabb keletű elektronikai felhasználása adta: ha ilyesmi lehet-séges, akkor miért ne lehetne az apró szénszemcséket tartal-mazó tolltintából elektródot készíteni? Az újonnan elkészítettnapelem festékkel érzékenyített TiO2-ot tartalmaz, s ennek el-lenelektródja egy nagyjából 3 mikrométer vastagságú tintaré-teg. Az első ilyen eszközök hatékonysága kb. 6%, ami meg-egyezik a mintegy 1000-szer drágább platinaalapú napele-mekével.

J. Mater. Chem. 22, 9639. (2012)

TÚL A KÉMIÁN

Egyenletes hivatkozásokMielőtt Stephen Hawking híres, Az idő rövid története címűkönyvét elkezdte írni, egy jó barátja arra figyelmeztette, hogy aszövegben szereplő minden egyes egyenlet felére csökkenti akönyv olvasóinak a számát. Ezt a hatást tesztelte tudományosigénnyel két angol szakember a biológiai szakirodalomban: evo-lúciós és ökológiai témákban 650 darab, 1998-ban publikált cik-ket dolgoztak fel. A szövegekben szereplő egyenletek száma és akésőbbi hivatkozások gyakorisága valóban negatívan korrelált: ol-dalankénti egy egyenlet átlagban 28%-kal csökkentette az idé-zettséget. Már-már közhely, hogy a tudomány nyelve a matema-tika, de úgy tűnik, a tudósok jelentős része nem kimondottankedveli ezt a tényt. A szerzők tanácsa a cikkek íróinak az, hogyha lehet, az egyenleteket függelékben közöljék, mert ennek sem-miféle hatása nincs a munka idézettségére, illetve ha muszáj aszövegbe illeszteni, akkor sok szóbeli magyarázat kövesse. Ste-phen Hawking jól tette hát, hogy megfogadta a baráti tanácsot:a könyvében szereplő egyetlen egyenlet Einstein híres E = mc 2

képlete.Proc. Natl. Acad. Sci. USA 109, 11735. (2012)

AllotrópújdonságKínai tudósok a közelmúltban aszéncsoport elemeinek új allo-trópjait fedezték fel. A szén ese-tében a gyémánt, a grafit, a ful-lerének, a szénnanocsövek és agrafén már jó ideje ismertek. Aszilíciumnak és a germánium-nak is több különböző kristály-szerkezetű formája létezik. Az újallotrópokat egy CALYPSO (Crys-tal structure AnaLYsis by Par-ticle Swarm Optimization) nevűmódszerrel találták meg. A szer-kezet a T12 allotróp nevet kapta,a tetragonális kristályosztálybatartozik, egy elemi cellájában 12atomot tartalmaz, s a C, Si, és

Ge esetében győződtek meg létezéséről. Az újonnan felfedezettfázisok nagy nyomáson (20 GPa körül) keletkeznek.

J. Am. Chem. Soc. 134, 12362. (2012)

Meteorit-kiralitásA NASA szakemberei akanadai Tagish-tó befa-gyott felszínére 2000-ben lezuhant meteoritvizsgálatával új lendüle-tet adtak a biológiai ki-ralitás Földön kívüli ere-

detét hirdető elméletek híveinek. Szerves anyagok, köztük azaminosavak is gyakran kimutathatók az ilyen meteoritokban. Alegújabb vizsgálatok szerint a Tagish-meteoritban az L-aszpara-ginsav nagy fölöslegben van jelen tükörképi párjához képest (40–60% enantiomerfelesleg), az alanin ugyanakkor közel racémelegyként található meg ugyanazokban a mintákban. Az amino-savak izotópeloszlásának elemzése arra utal, hogy a vegyületeknem földi eredetűek. A meteorit vizsgálata alapján valószínűsít-hető, hogy egykor a radioaktivitása által termelt hő miatt folyé-kony víz is létezhetett rajta hosszabb ideig.

Meteorit. Planet. Sci. 47, 1347. (2012)

IDÉZET

„Hihetetlen, hogy mindez még az énéletemben megtörtént.”

Peter Higgs (sz. 1929) elméleti fizi-kus, a Higgs-bozon felfedezésének be-jelentéséről.

LXVII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM � 2012. NOVEMBER 353

Egy közelmúltban kifejlesztett, há-romkomponensű fémötvözet oxi-

génaktiváló katalitikus tulaj-donságai lényegesen ked-

vezőbbnek bizonyultak az er-re a célra jelenleg szokásosanhasznált palládium- vagy platina-alapú anyagoknál. Ilyen katalizá-

torokra tüzelőanyag-elemekben és fém-levegő típusú elemeknélis nagy szükség van. Az új katalizátorokban is fontos a platina,de az ötvözőanyagok már jóval olcsóbb fémek: vas, kobalt ésnikkel különböző kombinációkban. Ezek részletes vizsgálata aztmutatta, hogy a nagyjából Pt6CoNi összetételű anyagból készí-tett 6 nm átmérőjű részecskék katalitikus aktivitása minden je-lenleg ismert anyagét felülmúlja.

J. Phys. Chem. Lett. 3, 1668. (2012)

TÚL A KÉMIÁN

Fosszilis elefántnyomokNagyjából hétmillió éve egy elefántcsorda sétára indult az Arab-félsziget sivatagában. Kirándulásuk hosszan tartó nyomot ha-gyott maga után: elemzéséből az ormányosok viselkedésére istudtak következni a 21. században francia, amerikai és német tu-dósok. A 260 méter hosszú megkövült nyomsorra az Arab Emi-rátusokban találtak rá, s benne összesen 14 különböző Probos-cidea egyedet azonosítottak; ezek a ma élő elefántok (Elephas ésLoxodonta) ősei. A nőstények egy tapasztalt vezért követve cso-portban mozogtak, míg a nyomok tanúsága szerint a hímek ma-gányosan vándoroltak. Úgy tűnik, ilyen szempontból az elefán-tok viselkedése keveset változott az elmúlt néhány millió évben.

Biol. Lett. 23, 670. (2012)


HELYREIGAZÍTÁS. A 2012. július-augusztusi számban megjelent „Alkoholba fojtom bánatom…” című írás a Drosophila melanogastert hibásan szú-nyogfajnak nevezte, noha az valójában ecetmuslica. A hiba megtalálásáért köszönetet mondok Keszei Ernő professzor úrnak. Lente Gábor

Az ábrán látható nátriumhidas urán(V)-nitrid dimer (C66H150N10Na2Si6U2) aterminális urán-nitridek első olyan példája, amelynek molekulaszerkezetétkrisztallográfiai módszerrel is meghatározták. Az ilyen típusú vegyületekelméleti érdekességét az 5f és 6d pályák részvétele adja a kötések kialakí-tásában. Gyakorlati jelentősége is van a molekulának: az atomerőművek-ben jelenleg elterjedten UO2 formájában használják a hasadóanyagot,azonban ennek kedvezőbb alternatívái lehetnek az (U ≡ N)n típusú, nitrid-alapú kerámiák.

Science 337, 717. (2012)


RobbanássebességMolekuladinamikai számítá-

sok tanúsága szerint az azi-dok robbanása közbenolyan sebességgel játszód-

nak le a kémiai reakciók,amely megközelíti az elméleti

felső határokat. A hagyományosrobbanóanyagok esetében a re-

akciók általában néhány ns (10-9 s)körüli idő alatt mennek végbe. A

hidrogénazid (HN3) robbanásánakbecsült ideje azonban mindössze 10 ps (10-11 s), s ez már amolekularezgések időskálájával egyezik meg. A számításokarra utalnak, hogy más nitrogénalapú, igen instabil detonáto-rok (pl. N4 és N5) robbanási sebessége is hasonló lehet. En-nél gyorsabb folyamatok csak kivételes esetekben fordulhat-nak elő az ultragyors fotonindukált reakciók között.

Phys. Rev. Lett. 109, 038301. (2012)

CENTENÁRIUM

W. J. V. Osterhout: Some Chemical Relations of Plant and Soil Science Vol. 36, pp. 571–576. (1912. november 1.)

Winthrop John Vanleuven Osterhout(1871–1964) amerikai biológus volt. Azáltalános fiziológia atyjaként tartjákszámon, alapítója és 45 éven át szer-

kesztője volt a Journal of General Physiology című folyóirat-nak. A fizikai kémia biológiai alkalmazásai terén végzett út-törő munkát. Közeli barátai közt tartják számon Theodore Ri-chardst, az első amerikai tudóst, aki kémiai Nobel-díjat ka-pott.

Három a katalitikusigazság

Eredetiségvizsgálat tömegspektrometriás képalkotással

A jó minőségű kereskedelmi termé-kek hamisítása egyre nagyobb ipa-ri problémává válik: gyógyszerek ésrepülőgép-alkatrészek esetébenakár emberi életeket is veszélybesodorhat. Egy amerikai kutatócso-port az eredetiségvizsgálatot meg-könnyítő módszert dolgozott ki aközelmúltban. A tintasugaras nyom-tatókban használt tintába aranyna-

norészecskéket kevertek, s ezzel az eljárással a felületen egy-fajta vonalkódot hoztak létre. Ezt a jelet lézerdeszorpciós ioni-zációs tömegspektrometriával lehet olvasni, amelynek nagyelőnye más, hasonló célra alkalmas módszerekkel szemben,hogy a mintát nem kell megsemmisíteni a mérés során. Az el-járás megfelelő ligandumok beépítésével akár még továbbfejleszthető. A módszer legjelentősebb hátránya, hogy a tintafeljuttatása rostos szerkezetű felületekre – így például pénzekpapírjára – még nem oldható meg kifogástalanul.

Chem. Commun. 48, 4543. (2012)

Vesta-spektroszkópiaA Vesta naprendszerünk legnagyobb törpebolygóinak egyike, át-mérője nagyjából 500 km. A Dawn űrszonda a közelmúltbanmegközelítette és kémiai szempontból is megvizsgálta az eddigismeretlen égitestet. A felszín látható és infravörös spektrumá-ban szilikátásványokat sikerült azonosítani. Az összetétel alapjánvalószínűsíthető, hogy a Földön howardit-eukrit-diogenit meteo-ritokként számon tartott kődarabok a Vestából kiszakadva kép-ződtek valamikor. A spektroszkópiai megfigyelések alapján aztis megállapították, hogy a törpebolygó keletkezésekor még olvadtállapotban volt, s a megszilárdulás során diogenitben gazdag bel-ső, majd eukritban gazdag külső kéreg is keletkezett.

Science 336, 697. (2012)


APRÓSÁG

A világon keletkező titánhulladékból a felénél többet újrahaszno-sítják, míg a periódusos rendszerben szomszédos vanádium ese-tén az újrahasznosítás aránya 1%-nál is kisebb.

Úgy tűnik, az öregedéssel nemcsak a bor, a whisky és némelyiksajt válik jobbá, hanem az emberek testszaga is. Korábbi tanul-mányok már utaltak arra, hogy egyes állatok pusztán szag alap-ján is meglehetősen valós képet alkotnak a szagot kibocsátó élő-lény koráról. Az amerikai Monell Chemical Senses munkatársaiezen a nyomon elindulva három korcsoportba (20–30 év, 45–55év, 75–95 év) tartozó önkéntesek testszagát gyűjtötték be öt éj-szakán át viselt ruhadarabjaik segítségével. A tanulmánybanrésztvevők ezen idő alatt nem illatosított szappant használtak.Ezután újabb 40 önkéntes rangsorolta a szagokat, és meglehető-sen jó arányban sikerült az idős személyekét azonosítani. A je-lenség oka minden bizonnyal a bőr korral változó izzadságmi-rigy- és mikrobiális tulajdonságaiban keresendő, bár a biomar-kereket még nem sikerült azonosítani.

PLoS ONE 7, e38110. (2012)

LXVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM � 2012. DECEMBER 389

Fogamzásgátló férfiaknakFérfiak számára hatásos fogamzásgátló tabletta készítése agyógyszeripar jelentős erőfeszítései ellenére sem sikerült eddig.Úgy reményt jelent a probléma megoldására a JQ1 jelzésű mo-lekula, amely a spermák kialakulásában alapvető jelentőségűBRDT fehérje működését akadályozza meg. Ez a szer egérkísér-letekben a hímek terméketlenségét okozta a tesztoszteron vagymás hormonok szintjének befolyásolása nélkül. Egy-két hónap-pal a kezelés befejezése után pedig a hatása minden jel szerintteljesen elmúlt. A JQ1-et eredetileg rákos betegségek kezelésé-re szánták, s hatását a BRD4 fehérjére hangolták. A humán kí-sérletek megkezdéséhez azért még szükség van további fejlesz-tésre: a szer olyan változatát kellene kidolgozni, amely sokkalszelektívebb a BRDT-re. Cell 150, 673. (2012)

KábítószennyEgy norvég kutatócsoport 2011 márciusában 19 európai városbangyűjtött szennyvízmintákat, hogy bennük öt különböző kábító-szernek (kokain, amfetamin, ecstasy, metamfetamin és kanna-bisz) és ezek vizeletben megjelenő biomarkerjeinek a koncentrá-cióját meghatározhassák. Az egy főre jutó kokainmennyiség Bel-giumban volt a legnagyobb, míg a metamfetamin-használatot askandináviai városokban találták a legelterjedtebbnek. Azon alig-ha lepődik meg bárki is, hogy a legtöbb kannabiszt Amszterdamszennyvizében találták. A becslések szerint Európa teljes napi ko-kainfogyasztása átlagosan mintegy 350 kg, és ez az érték a hét-végéken észlelhetően nagyobb, mint hét közben.

Sci. Total Environ. 432, 432. (2012)

Vegyérték nyomás alattAz európium-oxid nagy nyomáson végzett szerkezet-meghatáro-zása érdekes következtetésre vezetett: az egyébként egységesneklátszó vegyületben előfordul ugyan a lantanidákra szilárd testek-ben jellemző kevert vegyérték jelensége, de ez erősen nyomás-függő. Az EuO 44 GPa alatt NaCl-szerkezetben Eu2+ állapotban,59 GPa fölött pedig CsCl-szerkezetben ugyancsak Eu2+ állapotbanstabil. A két határérték között mindkét fázis egyszerre fordul elő,de ekkor a +2-es állapot +3-assal is keveredik. A tanulmány so-rán XANES (x-ray absorption near-edge spectroscopy) módszer-rel tanulmányozták a vegyértékállapotokat, s arra a meglepő kö-vetkeztetésre jutottak, hogy a kötéstávolságokból nem mindig le-het megbízható következtetéseket levonni.

Phys. Rev. Lett. 109, 026403. (2012)



CENTENÁRIUM

W. L. Bragg: The Specular Reflection of X-raysNature Vol. 90, p. 410 (1912. december 12.)

Sir William Lawrence Bragg (1890–1971)ausztráliai születésű brit tudós volt, fel-fedezte a róla elnevezett diffrakciós alap-

egyenletet. 1915-ben ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-dí-jas tudósa: az elismerést fizikatudományban kapta édesapjá-val, Sir William Bragg-gel megosztva.

Hidrogénfejlődés vízből,kobaltkomplexszel

Amerikai tudósok egyújonnan előállított ko-baltkomplex segítsé-gével a vízalapú hid-rogén-előállítás egyikfontos köztitermékétizolálták. Ilyen katali-zátorokra nagy szük-ség lesz a reménybelinapenergiás vízbontórendszerekben. Aköztitermék részletes

tanulmányozásának kulcsa a hidrogénfejlődési reakció haté-konyságának csökkentése volt a komplexben lévő ligandummegfelelő módosításával: így az egyébként igen reaktív közti-termék NMR-rel is detektálhatóvá vált. A kulcsrészecske egykobalt(III)hidrid-komplex, amely elektronfelvétel révén ko-balt(II)hidriddé alakul, majd ennek protonálódásával képződika hidrogénmolekula. Egy másik lehetséges út két ko-balt(III)hidrid-komplex reakciója lenne, amely a tanulmányozottrendszerben igen lassú. A katalizátorrendszert nemcsak jó ta-nulmányozhatósága, hanem a benne található fém alacsonyára is igen vonzóvá teszi.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 109, 15127. (2012)

TÚL A KÉMIÁN

Hallhatatlan ormányosokAz elefántokról már régóta ismert, hogy az emberi fül számá-ra hallhatatlanul mély infrahangokkal is tudnak egymássalkommunikálni. Az azonban mind ez idáig nem volt világos,hogy az ormányosok ezt a hangot az emberi hangképzéshezhasonlóan a hangszálaikra juttatott légárammal adják-e ki,vagy a macskák dorombolására emlékeztető speciális izom-mozgásokkal. Osztrák és német tudósok nemrégiben tisztáz-ták ezt az égető kérdést: egy sebészeti úton láthatóvá tett ele-fántgége mozgását ultragyors videofelvételen rögzítve a hang-szálakat és a levegőmozgást felhasználó mechanizmust sike-rült bizonyítani, amelynek alapfrekvenciája 13 Hz körüli. A ku-tatás során összefüggést vezettek le az állatok testtömege ésa kiadott hang szokásos frekvenciája között. Ez az összefüg-gés a macskafélék dorombolására is érvényes, de a benneszereplő állandók értéke egészen más.

Science 337, 595. (2012)


A védőcsoportot nem tartalmazó foszfonorbornadiének családjának első tagját (C28H20NP) a közel-múltban állították elő. Korábbi próbálkozásoknál a kutatók azt feltételezték, hogy a vegyület foszfor-atomjának nemkötő elektronpárját foszfin-oxid képzésével vagy fémionhoz való koordináció révén vé-deni kell majd. Az újonnan előállított vegyület nagy szerepet játszhat foszfortartalmú funkciós csoportokkialakításában. J. Am. Chem. Soc. 134, 13978. (2012)


Idősödőtestszag

Látható fotokapcsolóAz azobenzol cisz-transz izomerizációja a kémia leghasznosabbfolyamatainak egyike a molekuláris gépek számára. A közelmúlt-ban bebizonyították, hogy a reakció megfelelőképpen szubszti-tuált származékokon látható fénnyel is kiváltható, így a molekulaakár élő szervezetekben is használható fényérzékeny kapcsoló-ként. A kulcs egy BF2 egységgel való komplexképződés volt,amely kiterjesztette az azobenzol elektronrendszerének konju-gációját. 570 nm-es fény a cisz, míg 450 nm-es a transz mó-dosulat képződését segíti elő, s az izomerizációs reakció oldott

oxigént tartalmazóoldószerekben gyor-sabbnak bizonyult,mint anaerob körül-mények között.

J. Am. Chem. Soc.134, 15221. (2012)

VEGYÉSZLELETEK

tÚl a kÉmiÁn centenÁrium a hÓnap molekulÁja …

Documents