TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK

VESZÉLYES TERMÉSZET

Természeti katasztrófák száma: 1900-1990

I. Burton-R. Kates-G. White (1993) után

A természeti katasztrófák okozta anyagi károk (1950-2000)

(G. Berz, in: Geogr. Rundschau - 2002)

Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma:

1945 -1986

- ötéves bontás -

1945-51 252 000

1952-58 92 000

1959-65 239 000

1966-72 206 000 (706 000)

1973-79 221 000 (921 000)

1980-86 134 000 G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után

TERMÉSZETI

adottságok és értékek veszélyek

használjuk

(kihasználjuk)

védekezünk

megváltoztatjuk

újabb (használati) értékek Újabb, összetettebb veszélyek

A félév óraterve

Hetek száma

Időpont Téma

1 Szept 11 R e g i s z t r á c i ó s h é t

2 18 Általános tájékoztató, tematikakövetelmények, irodalom, bevezetés

3 25 Veszély és katasztrófa

4 Okt. 2 Kockázat és sebezhetőség

5 9 A veszélyek és a védekezés rendszere

6 16 Belső erők veszélyei - 1

7 23 NEMZETI ÜNNEP

8 30 S z a k m a i h é t

9 Nov. 6 Belső erők veszélyei -2

10 13 Litoszférikus veszélyek és katasztrófák -1

11 20 Litoszférikus veszélyek és katasztrófák -2

12 27 Légköri veszélyek

13 Dec. 4 Hidroszférikus veszélyek - 1

14 11 Hidroszférikus veszélyek - 2

15 18 Magyarországi veszélyek, Az értékek és veszélyek kapcsolatai

Ajánlott irodalom

Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi referensképzés számára

Debrecen, p.115.Szabó J. 2008: Veszélyes (?) Föld Földrajzi Közlemények, CXXXII./4, pp. 401-417Szabó J. 2003. Természeti érték kontra természeti veszély

In: Környezetvédelmi mozaikok – Tiszteletkötet Kerényi Attila 60. születésnapjára Szerk. Csorba P. Debrecen, pp. 363-371

Szabó J. 2007. A természeti veszélyek és katasztrófák elleni védekezés In: Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig Szerk. Tóth T – Bíróné Kircsi A., Debrecen, pp.279-290

Szabó J. 2006: A tömegmozgások geomorfológiai jelentőségéről és veszélyességéről Földrajzi Közlemények, 2006/3-4, pp. 135-154

Szabó J. 1999: A hollóházai földcsuszamlások (1999) az időjárás és a társadalmi felelősség tükrében In: Földtudományi tanulmányok, Szerk. Tar K. Debrecen, 2004, pp. 173-180.Szabó J. 2004: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon – a Tisza példáján

Debreceni Szemle, 2004/1, pp. 60-76Szabó J. – Lóki J. – Tóth Cs. – Szabó G. 2007. Természeti veszélyek Magyarországon Földrajzi Értesítő LVI. évf. 1-2, pp 15-37

AJÁNLOTT IRODALOM (folytatás)

Blaikie, P. et al. 1994. At Risk (Natural Hazards, People’s Vulnerability and Disasters) London/ New York, Routledge p. 284Bryant, E: 1993: Natural Hazards Cambridge University Press, p. 29Burton, I and Kates, R. W. 1964. The Perception of Natural Hazards in Resource Management Natural Resources Journal, 3, pp. 412-441Burton, J.- Kates, R. W.- White, G. F. 1993, The Evironment as Hazard The Guiford Press, New York/London p. 290.Coch, N. K.1995: Geohazards – Natural and Human Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Yersey p.481Kovach, R. L. 1995: Earth’s Fury – An Introduction to Natural Hazards and Disasters Standford Uni. P. 214Smith, K. (1992) Environmental hazards Routledge, London/New York, p. 389.Taylor, A. J. W. 1989.Disasters and disaster stress Stress in Modern Society Series, No. 10 New York: AMS PressTobin, G. A.- Montz, B. E. 1997. Natural Hazards The Guilford Press, New York/London, p. 388.

Berz, G. 2002. Naturkatastrophen im 21. Jahrhundert Geographische Rundschau, H3211, pp. 9-14Schneider, G. 1980: Naturkatastrophen

Stuttgart-Enke, p. 364

VESZÉLY

hazard,

Gefahr

Értelmezés:

viszony, vonatkozás (kölcsönösség is!)

hatástér,

hatásidő

Jellege, természete:

Fenyegető (minden természeti jelenség lehet fenyegető)

A veszély lehet:

- jelenség

Hordozói: anyagok, formák, alakzatok

- helyzet vagy állapot

- külső (természeti) vagy belső (társadalmi)

és annak átmenetei

A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992)

Veszélyek az időben - azonos jelenség súlyának változása

a. technikai-gazdasági fejlődés miatt

b. a társadalom belső változásai (pl. kapcsolatrendszere) miatt

– új jelenség felismerése miatt

A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai:

Méret (energia, viszonylagosság)

Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”)

Periodicitás (a szabályosság jelentősége – a szabályosság sérülése)epizódikus jelenségek

Sebesség: nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebesség – észrevétlenség)

Időtartam (rövid – hosszú)

Térbeli kiterjedés:hatásterület nagysága, földrajzi megoszlása

Térbeli koncentráció (a diffúzió szerepe)

. A természeti jelenségek katasztrófaveszélyességének megítélését segítő fizikai paraméterek

A folyamat fizikai jellemzőjeA szélső értékek jellege

Nagyság (a folyamat energiája) kicsi ----------- nagy

Sebessége lassú -----------gyors

Gyakorisága ritka -----------gyakori

Időtartama rövid --------- hosszú

Periodicitása szabályos ------ szabálytalan

Térbeli kiterjedése korlátozott ----------jelentős

Térbeli koncentrációja diffúz ------- koncentrált

Katasztrófa disaster

Katastrophe

-Esemény, eseménysor : amely kárt, veszteséget okoz

-Állapot: ha a megelőzés, az elhárítás vagy a következmények felszámolása „meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét jelenti”

Mikor beszélünk katasztrófáról?

határértékek (áldozatszám, anyagi kár)

A korrekt adatmegállapítás objektív és szubjektív nehézségei

Az áldozatszám és az anyagi veszteségek földrajzi kettőssége

„Szegénység --- katasztrófa --- szegénység” ördögi köre

Natural disasters: a normal state of affairs (Tobin&Montz)

A katasztrófák néhány jellemzője:

Időtartam:

relatív rövidség (és ami hosszabbítja)

akkumulálódó hatások

Előrejelezhetőség - váratlanság:

felkészülés – elhárítás (kárcsökkentéstől a folyamatgátlásig)

a tudomány szerepe

Összekapcsolódás (dominóeffektus):

az összekapcsolódás típusai

egyszeres---többszörös,

természeti --- társadalmi

Katasztrófák a térben

Földrajzi elterjedés.

Természeti folyamatok térbeli rendje

A társadalmak sebezhetőségi különbségei

Katasztrófák az időben

A gyakoriság növekedésének kérdése

- a természeti oldalról

- a társadalom oldaláról

A súlyosság kérdése

Növelő tényezők:

- a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása

- a bonyolultsági fok növekedése (a pusztulásé is!)

Csökkentő tényezők:

- a társadalom energiáinak növekedése

-a segítség javuló esélyei

??

Katasztrófák a térben

Földrajzi elterjedés.

Természeti folyamatok térbeli rendje

A társadalmak sebezhetőségi különbségei

Katasztrófák az időben

A gyakoriság növekedésének kérdése

- a természeti oldalról

- a társadalom oldaláról

A súlyosság kérdése

Növelő tényezők:

- a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása

- a bonyolultsági fok növekedése

Csökkentő tényezők:

- a társadalom energiáinak növekedése

- a segítség javuló esélyei

Katasztrófák és a MÉDIA

• A hírközlés mint tájékoztató történeti fejlődése leírástól a tudósításig

• A média természete („szenzációéhség”)• Katasztrófahangulat kialakítása (pozitív oldal is!)• A média mint védelemszervező A katasztrófák formálják a médiát, de a média is formálja a katasztrófákat.Szemléleti hangsúlybeli különbségek 1980: CBC – tudományos, NBC – társalgási, ABC - melodramatikus

A TUDOMÁNYTALANSÁG SZEREPE ÉS VESZÉLYEIAz önmagát túlértékelő média!

KOCKÁZAT

RISIKO

KOCKÁZAT (risk, Risiko):valamely nem kívánatos esemény bekövetkezésének esélye adott helyen és időben. Természettudományos közelítés: frekvencia és magnitudó kérdése Társadalomtudományi közelítés: - a kockázatot az ember teremti

(esernyő, sín) - viselkedési stratégia (sorsjegy) - kockázat teremtés és döntési helyzet Kulcsfogalmak (mindkét oldalról): Kockázat (egyszerűen) = valószínűség x okozott kár (haszon)

Kockázat (Schneider – 1980 – szerint: kockázat = f (PA, PBA, PCB, C), ahol

PA = egy jelenség fellépésének becsült valószínűsége annak eddig megfigyelt

gyakorisága alapjánPBA = egy jelenség fellépésénél adott hatás feltételezett valószínűsége

PCB = az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás lehetőségének feltételezett

valószínűsége (expozició)C = következmények: az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás nagysága,

ha azt vagy azokat az esemény vagy annak következményei érinti(k).

Környezeti javak értékelése (a lehetséges kár meghatározásához): „hedonista árazás”: valós adatok alapján következtetni arra, hogy az

emberek mennyit hajlandók fizetni a környezeti javakért

„esetleges értékelés”: az emberek véleménye, hogy mennyit hajlandók

fizetni a javakértFordított kiindulás: a kockázat vállalásából eredő haszon számítása

Elméleti megoldás: szisztematikus kockázatelemzés

Korondi E. (BGK GBI) utánKorondi E. (BGK GBI) után

A kockázatszámítás alapjai és lépései (Heinimann -1998)Kockázatanalízis Kockázatértékelés

Kockázatkezelés (rizikómanagement)

Kockázatanalízis:

1. A kutatási objektum leírása és lehatárolása leírás:

a rendszer egymással kapcsolatban álló részeinek és azok tulajdonságainak bemutatása lehatárolás: - térbeli, -környezeti feltételek szerinti (megmondani, hogy milyen feltételek mellett érvényes), - tematikus (folyamatok, károsodható objektumok és a szóba jöhető kártípusok kijelölése)

2. Veszélymegítélés (a veszélyazonosításból és a folyamatbecslésből kiindulva) azonosítás: - keletkezési (start) terület - tranzitterület (ahol a folyamatok mozognak), - felhalmozási terület folyamatbecslés: - a méret v. intenzitás és a potenciális folyamat gyakoriságának aránya, - periódikus és sporadikus folyamatok megkülönböztetése (bizonyos gyakorisággal legfeljebb milyen maximális események léphetnek fel.)

3. Expozicióanalízis (a potenciálisan érintett objektumok elemzése) Kárpotenciál: a természeti események által potenciálisan érintett objektumok mennyisége tér-

és időbeli elterjedésükben (szezonalitás) 4. Következményanalízis (az események várható hatásának becslése) a veszélyes folyamatok és az érinthető objektumok ismerete alapján „hatás-objektum–következmény” kapcsolat bizonytalanságai!

SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa!

Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán)

A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint)Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR = International Decade for Natural Disaster Reduction – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!)A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al. -1994 - szerint”

Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - az egyén szerepe - a társadalom mentális egészsége - a katasztrófatudat A katasztrófához viszonyulás típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)

A társadalom sebezhetőségét előidéző főbb okcsoportok (Blaikie et al -1994 - Szabó Judit - 1999 - fordítása után módosítva)

ALAPVETŐ OKOK DINAMIKUS FESZÜLTSÉGEK VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK

Korlátozott hozzáférés:a hatalomhozszervezetekhezforrásokhoz

Hiányok:helyi szervezetekoktatásmegfelelő képzéshelyi befektetésekhelyi piacsajtószabadságetikai normák a közéletben

Sérülékeny fizikai környezet:veszélyes fekvésvédtelen épületek és infrastruktura

Ideológiák:politikai rendszerekgazdasági rendszerek

Jelenlévő folyamatok (makro-erők):népességrobbanásgyors városiasodásfegyverkezésadósság spirálerdőirtástalajleromlás

Sérülékeny helyi gazdaság:megélhetés veszélyealacsony kereset

Sérülékeny társadalom:veszélyeztetett társadalmi csoportokhelyi (civil) szervezetek hiánya

„Közös megmozdulások”a katasztrófára való felkészülés hiányahelyi járványok gyakorisága

SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa!

Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán)

A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint)

Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!)

A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al. -1994 - szerint” Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - a társadalom mentális egészsége - az egyén szerepe - a katasztrófatudat (lelki felkészültség, érintettség foka)

A katasztrófához viszonyulás (érintettségi fok) típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)

A KIALAKULÁS HELYE SZERINT

A HATÁSMECHANIZMUSA SZERINT

FONTOSABB TÍPUSOK

LITOSZFÉRA BELSŐ ERŐK KÖZVETLEN földrengés

vulkánkitörés

KÖZVETETT(vízzel)

tengerrengés(cunami)

KÜLSŐ ERŐK (szikla)omlás

földcsuszamlás

kő- és törmeléklavina

törmelék- és sárfolyás

talajsüllyedés

ATMOSZFÉRA A LEVEGŐ KÖZVETLEN HATÁSA

trópusi ciklon

tornádó

porvihar (homokverés!!)

természetes tűz

villámcsapás

A LEVEGŐ KÖZVETETT HATÁSA

VÍZ ÚTJÁN

felhőszakadás

hóvihar

jégeső

tengerszint emelkedés

HIDROSZFÉRA A VÍZ KÖZVETLEN

FELSZÍNIHATÁSA RÉVÉN

ÁRVÍZ (BELVÍZ)

hólavina

parti jég

jéghegy

A VÍZ KÖZVETETT

HATÁSA ÚTJÁN

SZÁRAZSÁG (ASZÁLY)

hullámzás

BIOSZFÉRA R é s z l e t e z é s n é l k ü l

A földrajzi burokból induló

TERMÉSZETI VESZÉLYEK

ÉS

KATASZTRÓFÁK

RENDSZERE

vörössel a Magyarországon

jellegzetes

típusok

A védelmi eljárás jellege

A védelmi eljárás iránya

AKTÍV PASSZÍV

A kiváltótermészeti

folyamatokrairányuló

tevékenység

Megelőzés (folyamatgátlás) Prognosztizálás - statisztikai alapon (közelítően) - a kibontakozó folyamat

alapján (pontosabban)

Természet- és környezetvédelem

Már megindult folyamat blokkolása, terelése

(pl. gát vagy torlaszrobbantás, lokalizációs vonal építése)

Humánirányúvédelmi

törekvések

Technikai (csapásálló létesítmény)

Társadalomszerkezeti (pauperizálódás ellen, szociális háló, demográfiaiprogramok)

Szociálpszichológiai prevenció

Katasztrófa elhárító szervezetek kiépítése

Menekülés

Művelés elhagyás

Utólagos kárfelszámolás: - rövid távú - hosszú távú

Fontosabb katasztrófavédelmi eljárások

TERMÉSZETI FOLYAMATRA IRÁNYULÓ AKTÍV VÉDEKEZÉSI ELJÁRÁSOK

Megelőzés: a kioldódás akadályozásaTípusfüggő: Kizárt: litoszférikus endogén (földrengés, vulkánkitörés, cunami) Alig: közvetlen és közvetett légköri (esőcsinálás??!) közvetett hidroszférikus (szárazság, hullámzás) Részleges: közvetlen hidroszférikus (árvizek) Jó esély: litoszférikus exogén (tömegmozgások)

Fordított közelítés: kiváltás, kanalizálás (utóbbi passzív!)

Prognosztizálás: alapvetően tudományfüggő Feltételei: becslési, statisztikai szinten: folyamat(mechanizmus) ismeret, földrajzi elterjedés ismerete, időbeli megjelenés ismerete nagypontossággal: többnyire csak a jelenség kialakulása utánFő ellentmondás: a nagypontosságú elkésik, az időben kiadott térben, időben bizonytalan javuló tendencia

Környezet- és természetvédelem elveinek helyes alkalmazása Ellentmondás: látszat - „zöld” fellépések egyes védekezési módok ellen valóság -a környezetkárosító védművek sokszor (szemiantropogén) veszélyfokozók! A környezetvédelem a legnagyobb időtávlatú, ezért a jelen cselekvési szinten a legnehezebben akceptálható veszélymegelőzés szószólója

A kiváltó (természeti) folyamatokra irányuló passzív védekezés

- folyamatblokkolás

-folyamatkanalizálás

Néhány jellemzője:

- csökkenő tervszerűség (olykor kapkodás)

- pazarló

- sokszor kevéssé hatékony

- a katasztrófa „áthárítása”

lehetőleg kerülendő, de soha nem kizárható

HUMÁN IRÁNYÚ AKTÍV VÉDELMI TÖREKVÉSEK

1. Technikai fejlődés és fejlesztés

a csapásállóság növelése

józan határok --- visszavonulás

2. A társadalom és kapcsolatrendszereinek megváltoztatása

szegények, gazdagok különbsége:

az esemény előtt

a gazdagság növekedése --- ellenállóbb létesítmények --- javuló túlélési esélyek

az esemény után

több tartalék -- jobb elosztás -- szervezettebb eljuttatás (jobb infrastruktúra, fejlettebb intézményrendszer)

3. Mentális felkészítés

- az arányos veszélyérzet és a hamis biztonságérzet különbsége ( pánikkérdés)

- a média felelőssége (tudománytalanság)

- az észérvekkel alátámasztott szükségszerűség és a rövidtávú érdekek ellentmondása

4. A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése

a kiépítés aktív eljárás, a működtetés passzív, de pánik-megelőző jellege miatt aktív is!

A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése

- a polgári védelem („légo”) létrejötte, - védelem a civilizációs eredetű katasztrófák ellen, - természeti veszélyek elleni védelem

katasztrófavédelem! Állomások:

Nemzetközi szinten: - 1925: genfi jegyzőkönyv - mérgesgázok és vegyi fegyverek tilalma, - 1949: genfi egyezmény - a háborúk áldozatainak védelme, - 1954: hágai konferencia - kulturális javak védelme nemzetközi . konfliktusok esetén, - 1977: berni jegyzőkönyv - a polgári védelem alapvető feladatairól

A magyar katasztrófavédelem fejlődése: - középkori előzmények, - 1886: Vízrajzi Osztály a Közlekedési Minisztériumban (Baross Gábor), - 1929: Vízrajzi Intézet megalakítása JELEN

KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNY

2011. évi CXXVIII. törvény

A katasztrófavédelem szervezete és feladatrendszere

1. Kormányzati szint

A kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek - előkészítése,- a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és- irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet.

háromszintű felépítés

Elnöke: a kormánymegbízottElnökhelyettesei: - a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató,- a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományába tartozó tényleges állományú katonaTagjai:

- megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester,- megyei jogú város polgármestere,- a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,- a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,- az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,- a vízügyi igazgatási szerv képviselője,- a megyei védelmi bizottság titkára.

2. Területi szint (védelmi bizottságok)

2.1. Megyei Védelmi Bizottság

2.2 Helyi Védelmi Bizottság

a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban.

Veszélyhelyzetben az irányítást a településen a katasztrófavédelem veszi át.

3. Helyi szint A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok letéteményese.

Veszélyhelyzet

„a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

Veszélyhelyzetet indokló események :- elemi csapások, természeti eredetű veszélyek ,- ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,- egyéb eredetű veszélyek.

Veszélyhelyzetben rendeleti úton – rendkívüli intézkedések vezethetők be-korlátozható a lakosság szabad mozgása

-elrendelhető:- a lakosság kimenekítése/kitelepítése, kiürítés- ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása,- mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele,- ingatlan igénybevétele, bontása.

- a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg,- gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, - polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg,- közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség,

HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET

-- központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság -- területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok

-- helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek

Humán irányú passzív védekezés

1. Menekülés

- legősibb, ösztönös (a tervszerűség növekvő elemeivel)

- időleges vagy végleges

- modern formája, a kitelepítés (passzív, de tervszerű)

előfeltétele a megfelelő szervek léte és működése

(passzív és aktív típus összekapcsolódása!!)

2. Műveléselhagyás

nem átgondolt stratégia, hanem kényszerű következmény

időleges --- tartós --- végleges

kvázi menekülés

(többnyire a természeti viszonyok egyirányú változása miatt)

3. Utólagos kárfelszámolás

Részei:

azonnali élet-és vagyonmentés, romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés

(időtartam hosszabbodás)

Kettőssége:

egyrészt eredményessége nő, ha volt funkcionáló elhárító szervezet, másrészt segíti azok kiépítését

Természeti és antropogén veszélyekKollokvium (írásbeli)

A félév konzultációs rendje:

Szeptember 17, 15-20 óra

A veszélyek és katasztrófák általános jellemzése

Veszély, katasztrófa, kockázat, sebezhezőség fogalma és kapcsolataik

A veszélyek és a védekezés rendszere

November 28, 8-14 óra

Az egyes veszélytípusok áttekintése

Jelenlegi katasztrófavédelmünk 1995/LVII. törvény a vízgazdálkodásról

232/1996: kormányrendelet, 10/1997 minisztériumi rendelet

1996/XXXVII. törvény a polgári védelemről, 1999/LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999 kormányrendelet, 48/1999 BM. rendelet

A katasztrófavédelem általános szervezete

1. Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Szervei:

Titkárság Veszélyhelyzeti Központ (a Katasztrófavédelmi Információs Rendszer

működtetője) Operatív Törzs Tudományos Tanács Védekezési Munkabizottság

2. Megyei, fővárosi védelmi bizottságok, 3. Helyi védelmi bizottságok

A katasztrófavédelem szakmai irányítása 1. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM. OKF) főigazgatóval.

Végrehajtja és ellenőrzi a KKB intézkedéseit. 2. megyei szervek (igazgató) 3. polgárvédelmi kirendeltségek (polgármester) A katasztrófavédelem nemzeti ügy, állami feladat!! Források: költségvetési fejezetek és „vis maior” alap.