tartalomjegyzék - tdk
TRANSCRIPT
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................ 4
2.1. Az alvás élettana .............................................................................................. 4
2.2. Az alvás zavarai és diagnosztikájuk ................................................................. 5
2.2.1. Alvászavarok .......................................................................................... 5
2.2.2. Alvás diagnosztika .................................................................................. 6
2.3. A leggyakoribb légzészavarok csecsemő és gyermekkorban .......................... 8
2.3.1. Felső légúti geometria ............................................................................ 8
2.3.2. Alvási apnoe szindróma ......................................................................... 8
2.3.3. ALTE (Apparent Life Threatening Event) ........................................... 10
2.3.4. SIDS (Sudden Infant Death Syndrome) ............................................... 11
2.4. Csecsemő és gyermek újraélesztése ............................................................. 16
3. Saját vizsgálat .................................................................................................... 21
3.1. Vizsgálat célja .............................................................................................. 21
3.2. Anyag és Módszer ........................................................................................ 21
3.3. Eredmények bemutatása ...........................2Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.4. Eredmények értékelése .............................Hiba! A könyvjelző nem létezik.1
Irodalomjegyzék
Mellékletek
2
“Mikor pedig felkeltem, hogy megszoptassam az én gyermekem, ímé megholt”
(Biblia, Királyok Könyve)
1.Bevezetés
Az emberek életében, a legnagyobb fájdalmat az okozza, mikor valamely
szerettüket elveszítik. A szülőknek a legnehezebb, mikor gyermeküket túlélik,
amikor gyermekük meghal. Ezek közül a legszomorúbb, mikor este ágyba teszik a
gyermeket, reggel pedig már nem ébred fel, nem látják fejlődését, első lépéseit, nem
hallják első szavait, ez a bölcsőhalál, melyet bizonyítani még nem tudtak, hogy mi a
legbefolyásolóbb tényezője, de ami okozhatja az alvási apnoe. Az alvási apnoe
felismerhető betegség, kezelhető, ha időben észreveszik, megmenthető lehetne
minden gyermek, aki ebben veszti életét. Légzésük figyelhető, légzés figyelővel,
mely jelzi, ha a gyermek nem vesz levegőt éjszaka, vagy akár nappal. Úgy
gondolom, hogy a védőnő az a szakember, aki leggyakrabban találkozik a
gyermekkel és szüleivel. Fontosnak tartom, hogy legyen azon személyek között,
akik felismerik a betegség jeleit a gyermeken, és hogy az esetlegesen felmerülő
szövődményeket felvilágosítással el tudják kerülni, hiszen minden élet fontos.
A bölcsőhalál azon témák közé tartozik, melyről az anyák egymás közt mindig
beszélnek. Védőnői előadásokon gyakran kérnek felvilágosítást róla.
Munkámban az alábbi célkitűzéseket fogalmaztam meg:
- Célom vizsgálni a gyermekkori éjszakai apnoe szindróma gyakoriságát;
- Célom feltárni a lehetséges rizikótényezőket;
- Fel kívánom mérni a szülők reakcióit apnoe észlelésekor;
- Célom vizsgálni az előfordulási és családszerkezet közötti
összefüggést.
Célkitűzéseimet az alábbi hipotézisek bizonyításával kívánom elérni:
- Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma gyakoribb kettő vagy
több gyermekes családoknál, mint egy gyermek esetén;
- Feltételezem, hogy a szülők többsége nem tudja, mit kell tenni, ha
gyermekénél légzésleállás következik be;
3
- Feltételezem, hogy téli időszakban gyakrabban jelentkezik az alvási
apnoe mint más évszakokban
- Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma előfordulásában családi
halmozódás gyakori jelenség
- Feltételezem, hogy a légzésfigyelő – alarm – készülék jelentős
segítséget nyújt a diagnosztikában, ennek ellenére a szülők nagy része
nincs tisztában az eszköz használatának lényegével.
4
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1 Az alvás élettana
Az alvás fontos életfolyamat, hiszen a szervezet regenerálódik. A különböző
életkorokban változó a szükséges alvás ideje. Újszülötteknél kb. 16-18 óra,
csecsemőknél 14-16 óra, kisgyermekeknél 10-12 óra, fiatal felnőttkorban 8-10 óra,
felnőttkorban 8 óra, idős embereknél 6-8 óra.
Az alfa- hullámok deszinkronizációs változásait az alvás-ébrenlét állapotának
változásával hozzuk kapcsolatba. Az ébrenlét és az alvás során regisztrálható EEG
változások nyomán az alvás mélységét és fázisait ismerhetjük meg.
Az elalvás után mély, kb. 120 percig tartó mély alvás következik. Majd az alvás
mélysége fokozatosan csökken, így újabb szakaszokat különböztetünk meg.
Az egyik szakasz, a gyors szemmozgásokkal kísért REM-alvás (Rapid Eye
Movement). Itt az ébresztés kis ingerekkel elérhető.
A másik szakasz gyors szemmozgások nélküli NREM (Non Rapid Eye Movement),
ez egy nyugodt, mély alvás, ébresztés erősebb ingerrel érhető el.
A fiziológiás alvásban történik meg az elhasznált energiaforrások pótlása. Az alvás
szükséglet a fejlődés kezdeti szakaszában nagyobb, mint később, felnőtt korban.
A fiziológiai alvásnak négy fázisa van:
- előkészítő fázis;
- szendergési fázis;
- közepes mélységű alvás;
- mély alvás fázisa
(Ormai, 1996)
5
2.2Az alvás zavarai és diagnosztikájuk:
2.2.1 Alvászavarok
„ Az alvás a szervezet fiziológiai szükséglete. Ennek hiánya vagy tökéletlensége
idegrendszeri, valamint másodlagosan szomatikus elváltozásokat
okozhat.”(Ormai,1996,307. old. )
Alvászavarokkal gyakran találkozhatunk csecsemő, kisdedkorban,
iskoláskorúaknál, serdülőknél. A 18 éves korig 20-30%-ban fordul elő valamilyen
alvással kapcsolatos probléma. A szülők a gyermek panaszaival gyermekgyógyászt,
neurológust, fül-orr-gégészt, pszichológust keresnek fel. Fontos hogy ezen
szakemberek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a gyermekkori
alvászavarokról. A teljes kivizsgálása, és a diagnózis felalítása team- munkát
igényel. Az alvás medicina még fiatalnak számító ág az orvostudományban, 50
éves.
Gyermekeknél az alvással kapcsolatos tünetek, panaszok ismeretében kategóriákat
használnak:
Elalvási zavarok
Átalvási zavarok-éjszakai felébredések
Parasomniák
Alvásfüggő légzészavarok
Elalvási zavarok:
„Elalvási zavarról akkor beszélünk, ha a csecsemő, kisded önmagától, egyedül nem
tud, illetve az idősebb kisgyermek nem akar elaludni.„
(www.medlist.com)
Átalvási zavarok, éjszakai ébredések:
Minden csecsemő éjszakánként 4-6 szor felébred, a REM fázis után, az új
alvásciklus kezdetekor. Ezek a felébredések nem tudatosak, a csecsemő hamar
vissza is alszik.
Parasomniák
Ebbe a csoportba azokat az alvás zavarokat soroljuk, melyek alatt nem kívánatos
motoros és vegetatív tünetek vannak.
6
Alvásfüggő légzészavarok
Congenitalis hypoventilatio szindróma
OSAS - obstructiv alvási apnoe szindróma
Csecsemőkori alvási apnoe
Hirtelen csecsemőhalál szindróma, Sudden Infant Death Syndrome
(SIDS)
(www.medlist.com)
2.2.2. Alvás diagnosztika
A Chicagói Egyetemen indult el a modern alváskutatás, a század közepén. A
szemmozgásokat regisztrálták alvás közben, és így megkülönböztették a gyors
szemmozgás fázisát a non-REM-től. A 60-as évek közepén a gyermekkori
alváskutatásban is alkalmazták a felnőttkori eredményeket. Alváskutató
laboratóriumok és alvásklinikák kezdtek működni világszerte a 80-as években.
Alvászavarok a férfiaknál 30-40%ban fordul elő, következménye terápia rezisztens
hipertónia, sokszorosára növeli a cardio, és cerebrovascularis halálozás esélyeit, és a
vezetés közbeni elalvás esélyét, mely rengeteg balesetet okoz.
Gyermekkorban akadályozzák a fejlődést mivel megszakítják az alvást. „Az éjszaka
erősen horkoló, kínlódva légző, időnként sok másodpercig erőltetetten belélegezni
akaró, de hatékony légzés nélküli gyermek olyan ijesztő élmény, mely az egész
családot álmatlanná teszi.”(Szántó, Kemény, Fekete 1998, 74.old. )Se a szülő se a
gyermek nem tud így aludni, a gyermek nem tud, a szülő pedig fél.(Szántó,
Kemény, Fekete 1998)
Az alvást poliszomnográfiával végzik. Alvás alatt figyelik a szemmozgást, az
izomaktivitást, szívműködést, a bőrellenállást, a légzést, a keringést, a testhelyzetet,
a mozgást, és a magatartást. Ez a módszer alkalmas az alvás alatt létrejövő apnoék,
keringés és mozgásváltozások és az alvásszerkezet jellemzőinek kimutatására.
A diagnózis felalításában segítséget nyújtanak az orvosnak a kérdőívek és az
alvásnaplók. (Szirmai Imre, 2006)
7
2. ábra. Poliszomnográfiás felvétel részlete. 3. ábra.Poliszomnográfiás vizsgálat
A poliszomnográfiás laboratóriumi tapasztalatok alapján igazolni lehet a
légzésszabályozás zavarait, és bizonyítja a légzészavarra való hajlamot.(Szántó,
Kemény, Fekete, 1998)
„Az American Thoricic Society szerint az alvás során bekövetkező
légzésszabályozási különbségek jelentősek lehetnek a felső légúti funkciókban és a
gázcserében egészségesnek látszó, de légúti vagy központi idegrendszeri
megbetegedésben szenvedő gyermekekben is” (Szántó, Kemény, Fekete, 1998,
52old.) Sokszor helyetesití bizonyos esetekben a hosszú kórházi obszervációt.
Tapasztalatok szerint az OAS néhány órás alvás alatt is felismerhető.
„A különböző alvási értékekből összegzendő az összalvásidő, az alvásmélysége, az
alvásfázisok megoszlása az összalvásidő százalékában, az ébredések száma, a
testhelyzetek és az alváskor, illetve ébredéskor megfigyelhető viselkedési
jellemzők”(Szántó, Kemény, Fekete 1998, 54old). A poliszomnográfiás vizsgálat
önmagában nem elég diagnózis felállításához, de jelentős segítséget nyújt a
légzészavarok analízisében.
Kóros értékek csecsemőkorban:
„Átlagos légzés kiesés” percenként 7 mp-et meghaladó légzésszünet;
Periodikus légzés az egész mérési időszak alatt 20%-ot meghaladó értékben;
Centrális apnoe> 12 mp;
Obstruktív apnoe> 5 mp;
8
Bradycardia> 25%csökkenés, illetve 80/min alatti frekvencia;
Oxigéntelítettség csökkenése: nyugodt alvás alatt az eredetileg mért érték
több mint 15%-ot elérő esése
(Szántó, Kemény, Fekete, 1998)
2.3. A leggyakoribb légzészavarok csecsemő és gyermekkorban:
2.3.1. Felső légúti geometria
A felső légúti geometria – vizsgálatok alapján – összefüggést mutathat a
csecsemőkori légzészavarokkal. A 1.ábra azt szemlélteti, hogy milyen
keresztmetszetű garat-anatómia esetén gyakoribb az Obstruktív alvási syndroma.
1. ábra Felső légúti geometria
normális horkoló OAS
2.3.2. Alvási apnoe szindróma
Az alvási apnoe három formában jelenhet meg:
Obstruktív alvási apnoe
Centrális alvási apnoe
Kevert típusú
„Az obstruktív alvási apnoe-szindróma egy olyan, gyermekkorban is előforduló
specifikusan alváshoz kötött betegség, amelynek lényege, hogy kizárólag alvás
alatt, alvásóránként több mint 5 alkalommal légzéskimaradás lép fel, és ez mikro
ébredéseket eredményez.” (Dr. Benedek Pálma, 2006)
9
Tünetek
1. táblázat. Alvási apnoe tünetei
Nappali
Éjszakai
Aluszékonyság
Fásultság
Memóriazavarok
GOR tünetek
Reggeli fejfájás
Depressziós tünetek
Horkolás
megfigyelt légzésleállások,
fulladozás
gyakori felébredés
izzadás
szívdobogásérzés
bevizelés
Előfordulás
Előfordulási gyakoriság ~2%
2-8 éves kor között 5-6%
Túlsúlyos gyermekek között 20-30%
(www.doki.net)
A betegségre jellemző, hogy alvásban a felső légutak összeesnek, vagy
összenyomódnak, mely alvászavart okoz.
Tünetek:
Hangos horkolás
10s- ot meghaladó apnoék
Durva mozgásokkal kísért felhorkanás
Tarkó és felsőtestizzadás
Reggeli tompultság
Fejfájás
Másnapi aluszékonyság
10
Fáradság
Fizikai és szellemi teljesítő képesség
(Szirmai, 2006)
Az alvási apnoe szindróma további két formában is jelentkezhet. A leggyakoribb
obstruktív formán túl beszélhetünk centrális apnoe-ról - a légzésszünet során
légzőmozgás-kísérletek nem tapasztalhatók - valamint kevert apnoe-ról - a
légzésszünet elején légző mozgások nincsenek, majd idővel megjelennek az
ineffektív légzéskísérletek - is
2.3.3. ALTE (Apparent Life Threatening Event)
Ismert jelenség a fiziológiás újszülötkori periodikus légzés, speciális probléma az
ALTE, mely kb. 20 éve foglalkoztatja a gyermekgyógyászatban dolgozókat. Ez az
„Apparent Life Threatening Event”, régi nevén „near miss SIDS” avagy majdnem
hirtelen halál szindróma. Az ALTEra jellemző hogy hosszabb rövidebb ideig,
enyhébb vagy súlyosabb légzészavar, melyhez társul elsápadás, elkékülés,
tónusvesztés, eszméletzavar, általában spontán elmúlik. Bármikor előfordulhat,
alvástól független. Sok szerző SIDS rizikófaktornak tekinti, mások pedig ezt nem
látják bizonyítottnak. (Szántó, Kemény, Fekete, 1998)
Az ALTE egy olyan életet veszélyeztető, légzéskimaradáshoz vezető állapot, ami
izomtónus zavarral, cyanosissal jár és beavatkozás nélkül csecsemő halált okoz. A
SIDS áldozatok anamnézisében 10%-ban megtalálható az ALTE. Az ALTE
kórokaként leginkább súlyos GOR valószinüsithető. A GOR reflexes úton az
oesophagus vagy a légutakból kiindulva egy olyan kóros vegetatív reflexet indíthat
be, melynek következménye az ALTE. A GOR és a SIDS kapcsolata nem ilyen
egyértelmű, azonban, ha a GOR ALTE-t eredményez, a beteget SIDS
várományosnak tekinthetjük. (www.omikron-ltd.hu)
11
2.3.4 SIDS (sudden infant death syndrome):
Történelem
„A XVII. században még anyai „ráfekvésből eredő fulladás, az 1800-as években
nagy thymusszal összefüggő kóros állapot látszott ésszerű magyarázatnak. „
(Szántó, Kemény, Fekete, 1998, 14old.) Mai ismereteink alapján valószínűleg
elszenvedett oxigénhiányra utaló eltérést mutat. A bölcsőhalál problémája
folyamatosan fokozódik, főleg az összes csecsemőhalál csökkenéséhez viszonyítva.
(Szántó, Kemény, Fekete ,1998)
Egy évnél fiatalabb csecsemő hirtelen bekövetkező halála, melynek oka részletes
vizsgálatot követően sem derül ki. A kórfolyamat lényegét még nem lehet ismerni.
Ugyanakkor számos adatot gyűjtöttek össze a SIDS-szel kapcsolatosan, amik a
gyakoriságra és a rizikófaktorokra vonatkoznak.
Epidemiológiája
A bölcsőhalált világszerte ismerik, attól függetlenül, hogy sok helyen máshogy
nevezik. Előfordulása azonban más- és más, országon belül is nagyon az eltérések.
Előfordulása összegségében az élve születéshez viszonyítva 1.3 %, Európában 1-
2%, USA 1,3%, Magyarországon 2,4%, Új-Zélandon 2,5%.
Ezeknek az eltéréseknek az oka valószínűleg genetikai, és ezeken a helyeken másak
szocio-kulturális szokások is. (www.omikron-ltd.hu)
Legtöbbször 1 hónapos és egy év közötti csecsemőknél fordul elő, ritkán, de
előfordulhat fiatalabb, vagy idősebb gyermeknél is. 2 és 4 hónap között
kiemelkedően magas az előfordulás. Nemi megoszlás alapján kb. 60-40% arányú, a
fiúk oldalára. Ha a családban korábban már előfordult bölcsőhalál, akkor ott 5-10-
szeres az átlag populációhoz viszonyítva, meghalt ikertestvérnél pedig a
veszélyeztetettség különösen nagy. (Szántó, Kemény, Fekete,1998)
12
A SIDS-et környezeti és biológiai tényezők befolyásolhatják:
2. táblázat. Környezeti és biológiai tényezők
Környezeti tényezők
Biológiai tényezők
hason fektetés
anyai dohányzás graviditás, ill.
szoptatás alatt, passzív dohányzás
őszi-téli időszak
napszak
túlöltöztetés
rossz szociális körülmény
anyai életkor
anyai edukációs foka
anyai kábítószer fogyasztás terhesség,
szoptatás alatt
levegőszennyezettség
puha matrac
ágynemű
közös ágyban alvás
életkor
SIDS-ben meghalt testvér
nem
koraszülöttség (alacsony születési súly)
apnoe - ALTE szindróma
perinatalis hypoxia
ikerszülés
GOR (gastro-oesophagealis reflux)
rassz / etnikum
szoptatás
Környezeti tényezők
Hason fektetés - háton fektetés
Az adatok azt mutatják, hogy a SIDS esetek kb. 80% a hason fekvőknél következik
be. A hason fekvők mélyebb alvása, nehezebb ébreszthetősége és a légúti
obstrukció veszélye mind-mind a háton fekvés mellett szól. Számos országban
folytatott propaganda hatására, a háton fekvéssel csökkent a SIDS esetek száma
13
Anyai dohányzás - kábítószer élvezet
A magzati “passzív dohányzás” önmagában csökkenti az újszülött születési súlyát
és már ezért is rizikófaktor. A fentiek mellett a fiatal csecsemő hypoxiára adott
ébredési reakciója is csökken. A statisztikák szerint 30%-kal növeli a SIDS
kockázatát.
Hasonló adatok gyűlnek napjainkban az anyai kábítószer fogyasztással
kapcsolatban is.
Évszak - napszak szerepe - öltöztetési szokások
A hidegebb őszi-téli periódusban a SIDS gyakorisága kb. 2,5-szor magasabb. A
lehűlés, az ebben az időszakban jelentkező vírus / bakteriális infekciók egyaránt
szerepet játszhatnak ebben.
Szocio-kulturális különbségek
A család és ezen belül az anya szocio-kulturális állapota is jellemző kockázati
tényező. A fiatal anya, az alacsony anyai iskolázottság, a gyermekét egyedül nevelő
anya mind-mind rizikófaktora a SIDS halálozásnak.
Altatási szokások
A SIDS események elsősorban az éjjeli-hajnali periódusban jelentkeznek. Ennek
kapcsán fontos, hogy a puha matrac, a játékok, a felesleges pelenka, rongy fokozott
fulladási veszélyt jelent, éppúgy, mint a szülőkkel közös ágyban alvás.
Biológiai rizikófaktorok
Életkor
A csecsemőhalálozás nagy része az első hónapban jelentkezik, míg ebben az
időszakban SIDS gyakorlatilag nincs. A csecsemőkori hirtelen halál eseteinek döntő
többsége a 2-4 hónapra esik. 6 hónapos kor és 1 év között a SIDS ismét igen ritka
14
esemény (4.ábra). Biológiai szempontból a 3 hónapos életkorra esik a fiziológiás
anaemia. Ilyenkor relatív gyengébb a csecsemő immunstátusza, mert az anyai
ellenanyagok már, a saját ellenanyagok (IgG) még nincsenek optimális szintben
jelen a csecsemő szervezetében.
1. Diagram: Életkor szerinti megoszlás a bölcsőhalálban
Genetikai szempontok
A SIDS-ben elhunyt testvér a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát 5-20-
szorosára emeli az átlag populációhoz képest. Ez lehet természetesen a környezeti
rizikófaktorok eredője, de mégis leginkább genetikailag determinált anyagcsere-
betegség irányába mutat. Ugyancsak genetikai okra vezethető vissza az, hogy a fiúk
veszélyeztetettebbnek tűnnek, mint a lányok.
Koraszülöttség, ikerszülés, alacsony születési súly
Valamennyi állapotban a SIDS gyakorisága magasabb. Szerepet kaphat az ebben a
korcsoportban gyakoribb perinatális asphyxia, de fontos tényező lehet a
légzőközpont éretlensége is koraszülöttekben. A fent felsorolt állapotokban a GOR
(gastro-oesophagealis reflux) a cardia záró izomzatának éretlensége miatt szintén
gyakoribb, mint az érett, 2500 g feletti súlycsoportban (5.ábra). (www.omikron-
ltd.hu)
15
2.Diagram: Születési súly szerinti megoszlás
A csecsemőhalál csendben zajlik le a légzés leállásával, szenvedés nélkül.
Nincsenek tünetek, ami felhívná a figyelmet, hiszen a csecsemő egészséges,
egyetlen tünet a csecsemő halála.
Az apnoe negatív kimenetele a bölcsőhalál, de minden apnoés hal meg. Az alacsony
születési súlyt a szakirodalom a bölcsőhalálra írja, az apnoéba nincs utalás az
alacsony születési súlyra.
A SIDS ismétlődésének elkerülési szabályai:
A baba hanyat feküdjön, jól illeszkedő kemény matracon!
A gyermek ne feküdjön párnán, vagy bármilyen fejet alátámasztó eszközön!
A gyermek elalvása után a felesleges holmikat el kell távolítani a babaágyból
A csecsemő egyedül aludjon, ne mással közös ágyban!
Ne legyen túl öltöztetve, teste ne melegedjen túl!
A baba számára dohányfüst-mentes környezetet kell biztosítani.
Fontos az anyatejes táplálás!(www.babaszoba.hu)
6.kép Anyatejes táplálás 7. kép: Hanyatfekvés
16
„Mi a közös az eseményekben? Jellemzően, az este egészségesen az ágyba letett
csecsemőt hajnalban, vagy reggel halva találják ágyában, legtöbbször hason fekve,
néha takaró alá csúszva, néha hányadékban, haláltusa jelei legtöbbször nem
mutathatók ki” (Szántó, Kemény, Fekete, 1998, 18 old)
2.4. Csecsemő és gyermek újraélesztése
A gyermek újraélesztés alapjai
Felnőtt újraélesztés terén hazánkban a szájból orrba lélegeztetés terjedt el, a 2006-os
norma szerint két befújást harminc mellkas kompresszió követ. Csecsemő és
gyermekkorban azonban az újraélesztés néhány ponton eltér a felnőtteknél
alkalmazottól. Míg felnőttek esetében a klinikai halál beálltának elsődleges oka
keringési elégtelenség, addig a gyermekeknél többségében légzési elégtelenségre
vezethető vissza. Ezzel magyarázható, hogy a csecsemők és gyermekek
újraélesztését nem mellkas-kompresszióval, hanem 5 lassú befújással kezdjük, majd
az újraélesztést 15:2 (kompresszió:befújás) arányban folytatjuk. Ezt alkalmazzuk
pubertás korig. Fontos azonban megjegyezni, hogy az sem követ el hibát, aki a
felnőttekre vonatkozó 30:2 arány alkalmazza gyermekeknél is. Ennek a
hatékonysága némiképp alacsonyabb.
Anatómiai eltérések
A csecsemők és gyermekek felnőttekhez képest eltérő testméretéből és
testarányából következően az újraélesztésnél néhány különbségre oda kell
figyelnünk.
A légzésvizsgálat, illetve a befújás során a csecsemők fejét nem szegjük hátra, ún.
neutrális helyzetben tartjuk, hogy óvjuk a nyakcsigolya-sérüléstől. A kisgyermekek
fej hátraszegését is körültekintően végezzük. A befújást kisebb fejnél - csecsemők -
úgy végezzük, hogy szánkat a beteg szájára és orrára illesztjük, nagyobb
gyermeknél a szájból orrba lélegeztetést alkalmazzuk. A befújt levegő mindig
legyen arányban a sérült tüdőtérfogatával! A mellkas-kompressziót a felnőttekhez
hasonlóan a szegycsont alsó harmadában végezzük, de csecsemők esetén két ujjal,
gyerekek esetén egy tenyérrel. A mellkast szintén a felnőttekéhez hasonlóan kb.
17
egyharmadáig nyomjuk le, s kb. 100 lenyomás/perc frekvenciával végezzük. Cél,
hogy a szervezet oxigénhez jusson, és ne álljon le a keringés. A tudományos
társaságok folyamatosan kutatják és rendszeresen javítják az ajánlásokat.
Újraélesztés lépésről lépésre
1. Szólítsuk meg és ezzel egy időben rázzuk meg a sérültet!
2. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért!
3. Vizsgáljuk a légzését
4. Ha nincs légzés hívjunk mentőt!
5. Csecsemők és gyermekek esetében 5 befújással kezdünk!
6. Vizsgáljuk a keringés jeleit
7. Ha továbbra sincs légzés és keringés kezdjük el a mellkas kompressziót, 30:2
arányban
1. Szólítsuk meg és ezzel egy időben rázzuk meg a sérültet!
Alkalmazzunk valamilyen ingert a személyen, fújjunk a szemére, szólongassuk,
hideg vizes kézzel érintsük meg az arcát, vagy kicsit csipkedjük meg.
2. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért!
Bárki segíthet, aki arra jár, nem kell, hogy képzett legyen.
A beteg vagy eszméletlen vagy halott→ a légút veszélyeztetett vagy elzáródott
Teendő:
A fej pozicionálása az életkornak megfelelően + az áll kiemelése
3. Vizsgáljuk a légzését
Átjárható légútbiztosítás: csecsemőkben:
• A fej hátrahajtása közép helyzetig (plafon) (8. ábra)
8. ábra
18
Ellenőrizzük a beteg légzését:
Odahajolunk a beteg orrához, arcunkat a mellkas felé fordítjuk:
– LÁTOM, hogy mozog a mellkas
– HALLOM, hogy szuszog a fülembe
– ÉRZEM a levegő áramlását a fülemen
10.ábra
5.Csecsemők és gyermekek esetében 5 befújással kezdünk!
Be fúvásos lélegeztetés:
CSECSEMŐKBEN:
Szájból orrba és szájba lélegeztetünk(9-10.ábra)
Egyenletes befújás 1-1,5 sec alatt, majd ellenőrizni a be fúvás hatásosságát
5x ismételni
19
9. ábra 10. ábra
Ha nem hatásos a lélegeztetés:
Ellenőrizzük, hogy van-e látható idegen test a légutakban, ha elérhető meg
kell próbálni eltávolítani
Fejpozíció, áll kiemelésének ellenőrzése
Legfeljebb 5 kísérlet a lélegeztetésre, utána mellkas kompressziót kell
kezdeni
6. Vizsgáljuk a keringés jeleit
10. ábra
Ellenőrizzük a pulzust, de ez semmiképp se tartson 10másodpercnél tovább;
1 évesnél idősebb gyermeknél tapintsuk a carotis pulsust a nyakon;
Csecsemőkorban tapintsuk a felkar belső oldalán a brachialis
pulsust.(10.ábra)
20
A laikus által - szülő - végzett újraélesztésnél a keringés jeleinek keresése okjektív
tényezők vizsgálatában merül ki – bőrszín, nyelés, könnyezés -, így nem
követelmény a nagyartériák tapintása.
7. Ha továbbra sincs légzés és keringés kezdjük el a mellkaskompressziót, 30:2
arányban
Mellkas kompresszió csecsemőknél (11.-12. ábra):
2 ujjbeggyel, a bordaívek találkozása felett 1 harántujjal
( a szegycsont alsó harmada)
Mélység: mellkas 1/3-a
Frekvencia: 100/min
11. ábra 12.ábra
( Mátrai Zsolt és mts, 2003)
21
3.Saját vizsgálat
3.1 Vizsgálat célja:
Vannak olyan gyermekek, akiknél csak egyszer jelentkezik éjszakai apnoe, vannak
olyanok, akiknél sokszor és gyakran előfordul éjszakai apnoe, ezek gyakoriságát
szeretném vizsgálni.
Ha csökkenteni tudnánk a lehetséges okokat, amik az alvási apnoét okozzák,
csökkenteni tudnánk az esetszámot, ezért célom feltárni a lehetséges
rizikótényezőket.
A szülők sokszor nem megfelelően reagálnak légzés leállás észlelésekor, ezért
célom megvizsgálni, hogy különböző szülők hogyan is reagálnak.
Valamint szeretném vizsgálni a családszerkezet és az előfordulás közötti
összefüggéseket.
3.2 Anyag és Módszer
Kutatásom során a kérdőíves felmérést és a dokumentumelemzést választottam.
A kérdőíveket Kazincbarcikán és környékén, valamint Gyomaendrődön (Békés
megye) osztottam ki. Nem csak városban, hanem faluban, kisvárosban, és
községekben is kiosztásra kerültek kérdőívek.(3. Grafikon)
3. Grafikon
Kérdőívek kiosztási helye
12
78
23
Község
Falu
Kis város
Város
22
60db kérdőívből 50db-ot kaptam vissza. A visszakapott kérdőív mindegyike
értékelhető. A kérdéssort olyan anyukákkal töltettem ki akiknek van legalább egy 5
éven aluli gyermeke. A kitöltők életkora 19 és 42 év között volt. (4. diagram)
4. Diagram
Éeltkor alapján
6
1820
6
0
5
10
15
20
25
19 - 24 25 - 30 31 - 36 37 - 42
életkor
fő
A válaszadók gyermekeinek számát az 5. grafikon szemlélteti.
5. Grafikon
A válaszadók gyermekeinek száma
2022
5
2 1
0
5
10
15
20
25
1 2 3 4 5
Gyermekek száma
Fő
23
Kérdőíves felmérésem célja az volt, hogy felmérjem az anyák tudását a
bölcsőhalálról, valamint, hogy ismerik e a teendőket ha az bekövetkezne. Két
hipotézisemre szeretnék választ kapni az adatokból. Kérdőíves felmérésemet 2010.
júniusától 2010. szeptemberéig végeztem. A válaszadás önkéntes volt, és anonim
módon zajlott. Kérdőívem 11db kérdést tartalmazott, ebből 4db zárt kérdés, és 7
nyitott kérdés volt.
A dokumentumelemzést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetem
Oktatókórház Gyermek Egészségügyi Központ III. osztályán végeztem. 80 db
dokumentumot elemeztem, olyan gyermekekét, akik 2009. január és 2009.
szeptember között feküdtek bent polysomnográfiás vizsgálat miatt. A
dokumentumokat 16 szempont alapján vizsgáltam. A 80 gyerekből 17-nél találtak
éjszakai apnoét, melyben volt obstruktív apnoe, és kevert apnoe. Így mintámban 17
gyerek állt „rendelkezésre”. Nehézséget okozott, hogy a dokumentumokban nem
volt feltüntetve a tünetek kezdete, így a vizsgálat időpontjából kiindulva mínusz egy
hónapot számoltam a kezdetekhez képest, mivel átlagosan 1 hónap a vizsgálatra
várakozási idő. Betekintést nyerhettem az alváslaborba is, ahol részletesen
tájékoztattak arról, hogyan is zajlik egy ilyen vizsgálat.
Nyári gyakorlatom alatt 10 szülővel készítettem rövid interjút, előre elkészített
interjúvázlat alapján. Fel kívántam mérni, melyek a leggyakoribb kérdések és
félelmek a bölcsőhalállal kapcsolatban. Az interjú célja, hogy leendő pályám során,
majd tudjam ezeket, és kérdésekre felkészülve tarthassak a témában előadást.
3.3 Eredmények bemutatása
1. Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma gyakoribb kettő vagy több
gyermekes családoknál, mint egy gyermek esetén.
Ezt a hipotézist a dokumentumelemzéssel vizsgáltam. A 17 apnoés gyermek közül
12-nél volt 2 vagy több gyermek, míg 5-nél csak 1 gyermek van a családban. ( 6.
Grafikon) Ez a hipotézisem igaznak bizonyult.
24
6. Grafikon
12
52 vagy több
gyerek
1 gyerek
2. Feltételezem, hogy a szülők többsége nem tudja, mit kell tenni, ha gyermekénél
légzésleállás következik be.
Kérdőíves felméréssel vizsgáltam meg, hogy az anyukák mit tennének egy
szituációban, ha gyermeküknél légzés leállás következne be. Az 50 megkérdezettből
15 csak mentőt hívna, 3 csak újraélesztene, 9en valamilyen ingert alkalmaznának,
hogy biztosak legyenek abban, hogy gyermekük nem vesz levegőt, és 28 an pedig
mentőt hívnának, majd megkezdenék az újraélesztést.(7. Grafikon)
Ez a hipotézisem hamisnak bizonyult.
7. Grafikon
Szituációs feladat megoldása
28
159
30
5
10
15
20
25
30
Mentő és
Újraélesztés
Mentő Inger
allkalmazása
Újraélesztés
3. Feltételezem, hogy téli időszakban gyakrabban jelentkezik az éjszakai apnoe
mint más évszakokban
Dokumentumelemzéssel mértem fel, hogy mikor jelentkezik gyakrabban
éjszakai apnoe. Téli hónapokhoz a januárt, februárt, március vettem, ennek oka
az volt, hogy a dokumentumokon nem voltak feltüntetve a tünetek kezdete.
25
Mivel az alvás laborba bejutás 1 hónapot vesz igénybe, így a vizsgálatok
idejéből indultam ki. A 17 gyerekből 1 gyermek 1 éven felüli volt, így nem
számoltam bele, mert nála valószínűleg korábban jelentkezett. Így 16 gyermeket
vizsgáltam ehhez a hipotézishez. 16-ból 6-nál télen, 4-nál tavasszal és 6- nál
nyáron jelentkezett.(8. Grafikon)
Ez a hipotézisem hamisnak bizonyult.
8. Grafikon
Évszakos előfordulás
6
4
6
Télen
Nyáron
Tavasszal
4.Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma előfordulásában családi
halmozódás gyakori jelenség
A 17 vizsgált gyereknél 3-nál találtam a családi anamnézisben visszamenőleges
éjszakai apnoét, a 3-ból 1-nél negatív kimenetele lett, bölcsőhalál következett
be. (9. Grafikon)
Ez a hipotézisem hamisnak bizonyult.
9. Grafikon
Családi halmozódás
3
14
Van
Nincs
26
5. Feltételezem, hogy a légzésfigyelő – alarm – készülékjelentős segítséget nyújt
a diagnosztikában, ennek ellenére a szülők nagy része nincs tisztában az eszköz
használatának lényegével.
A dokumentum elemzés során kiderült, hogy a 17 gyerekből 7-nél a
légzésfigyelő jelezte az apnoét (10. Grafikon), így ezeknél a gyerekeknél ezért
kérték a polysomnográfiás vizsgálatot. A másik 10 gyereknél, 5-nél a szülő vette
észre, hogy gyermeke nem vesz levegőt, 5–nél pedig különböző okokból kérték
a vizsgálatot, pl. korábba pozitív polysomnográfiás eredmény.
10. Grafikon
7
5 5
0
1
2
3
4
5
6
7
Fő
Jelzett a
készülék
Kérték a
vizsgálatot
Nem vett
levegőt
A polysom vizsgálat elvégzésének okai
Ezt a hipotézist kérdőíves felméréssel is vizsgáltam. Felmértem, hogy a szülők
mennyire tudják mire is használható a baby vagy légzésfigyelő.
Az 50 megkérdezettből 41-en pontosan tudták, hogy mire való, vagyis hogy a
gyermek légzését figyeli, és jelez, ha a gyermek nem vesz levegőt, 20 anyuka
azt is leírta, hogy bealítható a jelzés időpontja, hogy hány másodperc után
jelezzen, ha a légzés ki marad. A 42ből 20-an használták is. A 9 anyukából 3-
man azt írták, hogy jelez, ha sír a baba, 3- man nem tudták, hogy mire való, és
azt se hogy van ilyen. 2-en úgy gondolták, hogy figyeli a csecsemők mozgását,
1 anyuka pedig azt írta, hogy csipog, ha meghal a csecsemő.(11. Grafikon)
27
11. Grafikon Szülői ismeretek a babyfigyelő használatáról
41
3
3
2
1
0 10 20 30 40 50
Figyeli a gyerek
légzését
Jelez ha sír
Nem tudja
Mozgását figyeli
Csipog ha
meghal a gyerek
Hipotézisem első fele igaznak bizonyult, hiszen a 17 gyermekből 7-nél a
légzésfigyelő jelzett. Hipotézisem második fele hamisnak bizonyult, hiszen az 50
megkérdezettből 41- en pontosan tudták mire használható az eszköz.
Hipotézist nem bizonyító, de vizsgálatból kiderült eredmények.
Kérdőívemmel felmértem, hogy az anyák hallottak e már bölcsőhalálról, ha igen
honnan hallottak róla, és kértem fogalmazzák meg. Felmértem, hogy tudják e
milyen rizikótényezők válthatják ki, és soroljanak fel párat.
43 anyuka pontosan tudta mit jelent a bölcsőhalál, 5 részben ismerte azt, míg nem
hallott róla 2 szülő .(12. Diagram)
12. Diagram Szülői ismeretek a bölcsőhalállal kapcsolatosan
43
52
Pontosan tudta
Részben tudta
Nem hallótt róla
28
Az ismerek szerzésére vonatkozó kérdésem, zárt típusú volt. 5 db lehetséges
választ adtam meg, ezek eloszlása média 27 fő, egyéb (testvér, szülő, barátnő, stb.)
15 fő, védőnő 13 fő, gyerek orvos 7 fő, háziorvos 1 fő. (13. Grafikon)
13. Grafikon
Ismeretek szerzése
7
13
1
27
15
Háziorvos
Védőnő
Gyerekorvos
Média
Egyéb
A rizikótényezők ismertével kapcsolatosan mintegy 28 szülőnek jónak ítélhető az
ismerete, ezzel szemben 22 szülő ismeretei hiányosak vagy elégtelenek.(14.
Grafikon)
14. Grafikon
Rizikótényező ismerete
28
22
Igen
Nem
Összesen 22 db lehetséges rizikótényezőt kaptam válaszul, ezekből kiemelnél az 5
leggyakoribbat, melyeket a legtöbben leírtak. (15. Grafikon)
29
15. grafikon
Szülők álltal megjelelőlt leggyakoribb
rizikótényezők
15
14
8
6
5
0 2 4 6 8 10 12 14 16
Hasonfektetés
Túlmelegedés
Dohányfüst
Koraszülöttség
Szív-érrendszeri betegség
Dokumentum elemzésem során, is fedeztem fel néhány adatot, melyeket
hipotéziseim bizonyításához nem használtam. A 17 vizsgált gyerek közül 13
obstruktív apnoéba szenved, 4 pedig kevert apnoéban. (16. Grafikon)
16. Grafikon
Poliszomnográfiás vizsgálat eredményei
13
4 Obsruktív
Apnoe
Kevert
Apnoe
Vizsgáltam, a gyerekek egyéb betegségeit, és azt hogy a családi anamnézisekben
vannak e összefüggések. Társult betegségben szerepelt a GOR 5fő, anémia 5 fő,
szívbetegségben szenvedők 3 fő, obesitas 2 fő, légúti betegség 2 fő. (17.
Grafikon)
30
17. Grafikon
Leggyakrabban észlelt társbetegségek az
éjszakai apnoé szindróma mellett
5
5
4
3
2
2
0 1 2 3 4 5 6
Anémia
GOREgyéb
SzívbetegObesitasLégúti betegség
Családi anamnézisben is találtam összefüggéseket. A gyerekek családjában
előfordult betegségek: légúti betegség 10 főnél, hipertónia 5 főnél,
cukorbetegség 2 főnél, reflux 1 főnél, szívbetegség 1 főnél. (18. Grafikon)
18. Grafikon
11
1
1
2
5
Légúti betegség
Hypertónia
Cukorbetegség
Szív betegség
Reflux
Az apnoés gyerekekhez, születési súly alapján kontrol csoportot állítottam fel, 17 db
egészséges, apnoéban nem szenvedő gyermeket. A 17 apnoés gyerek átlag születési
súlya 2954g, míg az egészségesek átlag születési súlya 3483g. (19. Grafikon)
31
19. Grafikon
Születési súlyok átlaga grammban
2950
3485
2600 2800 3000 3200 3400 3600
Apnoesok
Egészségesek
3.4 Eredmények értékelése
Munkám során 4 célkitűzést fogalmaztam meg, melyek elérésére 5 hypotézist
állítottam fel. A kérdésfelvetéseimből 2 db igaznak bizonyult, 1 részben bizonyult
igaznak, míg 2 pedig hamisnak. Beigazolódott, hogy több gyermekes családoknál
gyakrabban fordul elő, mert a 17 gyereknél, 12-nél több mint egy gyerek van, 5-nél
pedig egy gyermek van a családban, és hogy a babyfigyelő segítséget nyújt a
diagnosztikában, hiszen a 17 gyerekből, 7db a készülék jelzése miatt került
polysomnográfiás vizsgálatra. Megcáfolódott, hogy télen gyakrabban fordul elő
éjszakai apnoe, mert nyáron ugyanannyi gyermeknél jelentkezett, (6-nál télen, 6-nál
nyáron), valamint 4 tavaszi esetet is találtam. Hamisnak bizonyult, hogy a szülők,
nem tudják, mit kell tenni, ha gyermeküknél légzés leállás következik be, az 50- en
megkérdezettből 28- an helyesen válaszoltak. Helyesnek értékeltem, ha mentőt hív
és megpróbálja újraéleszteni a csecsemőt. A rosszul válaszoló 22 személy,
megosztva vagy csak mentőt hívna, vagy újraélesztene és van, aki nem tenne
semmit, mert annyira megijedne.
32
Negyedik hipotézisem, miszerint családi halmozódásra gondoltam az éjszakai
apnoénál, a 17 gyerekből 3-nál fordult elő hasonló a családi anamnézisben, ebből 1
betegnél bölcsőhalál következett be, 2-nél pedig éjszakai apnoe igazolódott a
családban.
Nem volt igaz az a hipotézisem sem miszerint a szülők, nem tudják mire való a
babyfigyelő, mivel az 50-en megkérdezettből 41-en tudták, hogy a gyermek
légzését figyeli. Azt is leírták, hogy az időzítő, mely rajta van, beállítható hogy hány
másodperc után jelezzen, és hogy a készülék egy matrac, melyet a gyermek alá kell
helyezni.
Vizsgálatom során, találtam olyan tényezőket, melyekre szakirodalmi utalás nem
volt és hipotézist sem fogalmaztam meg vele kapcsolatban, de az eredmények
értékelésekor felfigyeltem rá. A 17 éjszakai apnoés mellett 17 egészséges, - nem
apnoés - gyermeknek is figyelembe véve az átlagszületési súlyt vizsgálva
bebizonyosodott, hogy a vizsgált személyeknél az éjszakai apnoés gyermekek
születési súlya kevesebb, mint az egészségeseké. Az apnoésok átlag születési súlya
2954g, míg az egészségeseké 3483g. Feltűnt továbbá, hogy az apnoésok között, ha
családi halmozódás alapján nem is apnoe, de légúti betegség gyakran fordult elő. A
17 gyereknél 11-nél volt visszamenőleg a családban valamilyen légúti betegség - 8
asthmás, 2 gégerákos, 1 tüdőrákos beteg - . A gyermekek betegségeire vonatkozóan,
2 gyermeknek volt társbetegségként légúti betegség, de 5-nél volt GOR, és 5-nél
anaemia.
A bölcsőhalált ténylegesen kiváltó okok ismeretlenek, hiszen egészséges jó testi és
mentális fejlődést mutató csecsemőknél fordul elő, de statisztikailag kimutatható
rizikótényezői azonban vannak, melyeket a szülők többnyire ismernek.
Védőnői munkám során hangsúlyt szeretnék fektetni a bölcsőhalál megelőzésére és
a légzésleállás bekövetkezte utáni szülői teendőkre. Úgy gondolom, hogy ezt
egészségügyi dolgozónak kell megtennie, főként védőnői feladatnak kellene lennie,
hiszen ők azok a szakemberek, akik az anya mellett vannak, mind a várandóság
alatt, mind a szülés után. Az anyukák a médiából sokszor téves információt kapnak,
ezt szeretném megelőzni, korrigálni. Akármilyen ijesztő is első hallásra a szülők
számára, el kell nekik mondani, hogy előfordulhat, és hogy egészséges
33
csecsemőknél is. Felhívnám a figyelmüket a rizikófaktorokra, melyeket ha kerülnek
talán megakadályozható a tragikus kimenetel. Mindenkinek javasolnám, hogy
használjon baby figyelőt, hiszen ha baj van, az azonnal jelez, és időben segíthetnek
a babán. A légzésfigyelő drága termék, több család nem tudja megfizetni, de
javasolható a kölcsönzés, vagy családon belüli átadás. Fontosnak tartom, hogy
minden szülő, sőt ember tudjon elfogadhatóan, legalább alapszinten újraélesztést
alkalmazni, hiszen azzal sok csecsemő, és ember megmenthető.
Kiscsoport foglalkozás során világosítanám fel a szülőket mind a bölcsőhalálról, és
az újraélesztésről is. Csecsemő újraélesztő fantom segítségével szituációs
feladatokat szeretnék alkalmazni, sürgőségi ellátásban dolgozó szakembert kívánok
meghívni. Az Ő előadása életszerűbb, hitelesebb. Célszerűnek tartom az
újraélesztésről rövid, jól értelmezhető folyamat ábrák szülők közötti terjesztését,
mely jelentős támaszt nyújthat egy sürgető szituációban. Javasolnám, hogy a
csecsemő közelébe helyezzék el, - pl. a falon egy kép hátuljára - így ha baj van, azt
csak leveszik, és jelentős segítséget nyújthat ebben a nem kis stresszel járó
cselekvéssorban.. Kis csoportos foglalkozást tervezek az előbbiek végrehajtásához -
8-10 fő -, mert ez a létszám a legoptimálisabb az alábbiak miatt:
könnyebb a kontaktustartás;
jobban mernek kérdezni;
több idő jut gyakoroltatásra, a hibák korrigálására
Az interjú készítése közben számos olyan kérdéssel találkoztam melyekre a
szülőknek megnyugtató választ adni – felkészülés nélkül- nehéz. Ezért a
leggyakrabban felmerülő kérdéseket az alábbiakban ismertetem, így segítséget
nyújtva leendő kolléganőimnek is a felkészülésben.
Tudom e előre?
Öröklődik e?
Mikor számíthatok rá – napszak, életkor is?
Mindig meghal e?
Először újraélesztem, aztán mentő? Vagy fordítva?
Tehetek e kárt az újraélesztéssel (pl. bordatörés)?
34
A felvilágosítást a várandóság utolsó hónapjára tervezném, ezt az időszakot
tartom a legmegfelelőbbnek, hiszen ha hamarabb történne, elfelejtenék, semmisé
válnának az ismeretek, ha pedig a szülés után lennének felvilágosítva, lehet,
hogy szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát növelné. Egy anya
életében az a legboldogabb pillanat, amikor gyermeke megszületik, nem szabad
azt ilyen témával beárnyékolni, elrontani. Véleményem szerint a leendő apáknak
is részt kellene venniük az anyukákkal együtt a képzéseken, mert jó, ha mind
ketten hallanak róla, - a szülők közül elsősorban az anyán észlelhető stressz
reakció, a cselekvést megakasztó vagy jelentősen rontó pánik, ha csecsemője
akut egészségkárosodást szenved- . Ha valamely csecsemőnél jelentkeznének
tünetek, tovább küldeném őket vizsgálatra, főként polysomnográfiás vizsgálatra,
de mindenképp úgy tenném, hogy ezzel ne ijesszem meg a szülőket. A
felvilágosítás alkalmával a következőkre térnék ki:
A vizsgálat nem okoz fájdalmat
Egy éjszakás vizsgálatról van szó
A vizsgálat alatt a szülő jelen lehet az osztályon
A vizsgálat nem félelmet keltő körülmények között zajlik
Leendő védőnőként remélem, hogy ezen munkámmal hozzájárulhatok minél
több családi tragédia megelőzéséhez , valamint hogy felvilágosításommal a
szülők felkészültebben, magabiztosabban oldják meg az akut helyzetet ha
esetleg mégis bekövetkezne. Bízom benne, hogy munkám során elnyerem a
szülők bizalmát, és bátran fordulnak majd hozzám tanácsért, segítségért.
Végezetül pedig, egy szülőpárt megkérdeztem, hogy mi volt első gondolatuk,
mikor megtudták, hogy csecsemőjüket elvesztették, és így válaszoltak:
Édesanya: „Nem gondoltam semmire, csak mérhetetlen nagy fájdalmat
éreztem”.
Édesapa :„ A feleségem volt az első gondolatom, féltettem őt nagyon”.
Az apuka nem is láthatta csecsemőjét, az anyuka pedig mindössze 2 percig
tarthatta kezében. A csecsemő légzésleállásban halt meg, de talán megmenthető
lett volna.
35