3

Tartalomjegyzék:

1. Ismertesd a kommunikáció általános modelljét! .................................................................................. 4

2. Szoftverekhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák ....................................................................... 6

3. Ismertesd a számítógépes kommunikáció illemszabályai különös tekintettel az internetre! ........... 9

4. Ismertesse a Neumann-elveket és mutassa be a Neumann elvű számítógép felépítését! ................. 11

5. Ismertesd a mágneses és optikai háttértárak és jellemezd őket! ....................................................... 13

6. Ismertesd a beviteli perifériákat! ......................................................................................................... 17

7. Ismertesd a kiviteli (output) perifériákat, különös tekintettel a monitorokra és a nyomtatokra .. 22

8. Hálózatok ............................................................................................................................................... 26

9. Ismertesd az operációs rendszerek feladatait és fajtáit! .................................................................... 32

10. Ismertesd a könyvtárműveleteket ...................................................................................................... 38

11. Ismertesd az állományműveleteket .................................................................................................... 40

12. Állománytípusok ................................................................................................................................. 45

13. Vírusok és vírusvédelem ..................................................................................................................... 47

14. Elektronikus levelezés (e-mail) ........................................................................................................... 49

15. Mutass be egy Web alapú levelező programot! ................................................................................ 52

16. Keresés az Interneten .......................................................................................................................... 54

17. Mutasd be az internetes szolgáltatásokat!......................................................................................... 56

18. Hogyan használható az FTP az állományok letöltésére ................................................................... 59

19. Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. ..................... 61

20. Milyen nem nyomtatott dokumentumok illetve adathordozók találhatók a könyvtárakban? .... 63

4

1. Ismertesd a kommunikáció általános modelljét!

Mutass be néhány kommunikációs technológiát!

A kommunikációhoz legalább két szereplő szükséges. Egy adó és egy fogadó. Bármelyik fél

lehet többszereplős is. A funkciók felcserélődhetnek. Magánbeszélgetés,

tömegkommunikáció.

Minősített kapcsolat van a szereplők között. Előre definiált szerepek alapján dől el, hogy kik

hallgatnak kiket és miért. Például előadó-hallgató, színész-néző, baráti beszélgetés

Kell egy csatorna, egy közvetítő közeg. Például levegő (beszéd), papír (levél, újság)),

elektronikus: vezeték (telefon), rádióhullám (televízió)

Irányát tekintve, mely következhet a technológiából, (milyen csatorna), illetve funkciójából:

o lehet egyirányú (single) – Teletext előadás

o kétirányú nem egyidejű (half duplex) – walke-talke tájékoztató (kérdés, majd felelet)

o kétirányú egyidejű (full duplex) – telefon társalgási beszélgetés

Kell egy közös kód (nyelv).

Kell egy közös háttérismeret, mely nélkül hiába értik a közös nyelvet, kódot, nem értik meg

egymás témáját. Például egy hétköznapi ember részvétele egy rendszergazdai levelezős

listán nem ad eredményes kommunikációt, hiába beszél mindenki magyarul.

Van verbális és non-verbális kommunikáció. Az állatvilág jellemzően több non-verbálist

használ. Az emberi kommunikációban is mindig szükség van non-verbális kommunikációra,

vagy másképpen metakommunikációra. Testtartás, hangsúly, mimika, gesztikulálás… Az

elektronikus levelezésben ennek hiányát próbálják csökkenteni smiley-kkal.

Tartalma alapján:

o tájékoztató, informatív

o felszólító,

o érzelmet kifejező, emocionális

Kommunikációs technológiák és rendszerek:

Egyéni ötletű technológiák

o füstjelek

o futár

o postagalamb

Verbális rendszerek

o tudatos, szájhagyományokra épülő (rém)hírterjesztés

o oktatás

o szervezeti értekezletek

Papír alapú terjesztői hálózatok

o könyv

o szórólap

o posta.

Vizuális alapú

o balatoni viharjelző

o süketnéma jelbeszéd

o rendőrlámpa, KRESZ-táblák

o sportversenyek versenyzők közötti, vagy a bírók kéz-, zászló-, vagy egyéb jelei

Elektronikus alapú:

o Morse

o vezetékes

telefon

5

ATM-hálózatok

számítógépes hálózatok (Ethernet, token ring…

kábelTV hálózatok

riasztók, figyelő-rendszerek

o földi sugárzású elektronikus hullámok (celluláris hálózatok)

hagyományos TV- és rádióadások, teletext

mobil-telefonok

kis hatósugarú wireless billentyűzet, egér, számítógépes hálózatok

walke-tolke, CB

távirányítók

o műholdas adások

TV műsorok

számítógépes hálózatok

GPS

csillagászati rádiótávcsövek összehangolt rendszere

Ugyanezeket funkció vagy irányok szempontjából is lehet csoportosítani.

Sok más rendszert is fel lehetne sorolni, hiszen az emberi találékonyság rengeteg egyéb ötletet is

felhasznált már kommunikációra, és használja is rendszerben. Legfeljebb a rendszert egy szűkebb

szakmai csoport használja csak.

6

2. Szoftverekhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák

Milyen a szoftverekhez kapcsolódó jogokat és felhasználási formákat ismersz?

A szoftver-forráskódja, valamint programkódja- és a hozzá tartozó dokumentáció a programozók

szellemi alkotása. Mindezen alkotások szerzői jogával tehát a szoftver alkotója rendelkezik.

A szoftver létrejöttének pillanatától szerzői jogvédelem alatt áll. A szerzői jogról lemondani nem

lehet, nem eladható, másra át nem ruházható. A szerzői jogvédelmi törvény (1999.évi LXXVI. [76]

tv.) alapján a szoftvert a szerzői jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében szabad felhasználni.

A szoftveralkotások felhasználására licenszek vásárlásával szerezhetünk jogot. A licenszek

megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevőt a termék használatára, a vevő pedig ezzel

(illetve számlával, szerződéssel) igazolja annak származását. Tehát a vevő a licensszel nem a

szoftver (másolásra és továbbadásra feljogosító) tulajdonjogát, hanem csak a használati jogát

kapja meg.

A demoprogramok a kereskedelmi változat működését bemutató programok.

A szoftverek korlátozottan használható, ingyenes változatai az úgynevezett shareware-ek. Ezek

szabadon hozzáférhetők, letölthetők például az internetről, de a számítástechnikai folyóiratok CD

mellékleteként adott lemezeken is többnyire ilyen programokat találunk. A felhasználás korlátozása

többnyire időhöz vagy a program valamely lényeges jellemzőjéhez (például a menthető állományok

méretéhez) kötött. Az ilyen programokat azzal a céllal teszik közzé, hogy széles körben ismertté

váljanak, és a felhasználók vásárlás előtt alaposan kipróbálhassák az eszközt. A vásárlás nem csak

fizikailag új termék átvételével történhet: gyakori, hogy a vevő a vételár átutalása után az interneten

keresztül kapja meg a teljes változat használatát lehetővé tevő jelszót vagy kiegészítő állományokat.

A freeware szoftverek ingyenes szabadon használható és terjeszthető, teljes programok melyeknek

általában a forráskódja is szabadon közzétehető. Érdemes figyelmet fordítani rájuk, mert jónéhány

alkotás akad közöttük, mely drága programokat válthat ki mindennapi munkánk során.

Public domain: A szerző lemond jogairól

Azokat a freeware programokat, amelyek futtatása közben megjelennek a szponzorok, támogatók

reklámjai, adware programnak nevezzük. Ugyancsak freeware programok azok, melyek futtatása

közben a program a felhasználó szokásairól üzeneteket küld a gyártónak, a forgalmazónak.

Ezek spyware programok, a külvilág felé irányuló kapcsolatról a forgalmazó nem ad mindig

tájékoztatást a felhasználónak.

Az illegális szoftverhasználat, a szoftver hamisítása, ugyanazon program több gépre telepítése

jogosulatlanul, internetről letöltött illegális szoftverek használata szoftverkalózkodásnak számít.

A licencszerződés megsértője törvénysértést követ el. Vagyis törvényt sért:

aki szoftvert, vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat,

adatokat, kódokat és kézikönyveket szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja

vagy terjeszti,

aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a

szoftver licenc szerződése külön nem engedélyezi,

7

az a szervezet, amely tudatosan vagy akaratlanul munkatársait arra ösztönzi, kötelezi, vagy

számukra megengedi, hogy illegális szoftvermásolatokat készítsenek, használjanak, vagy

terjesszenek,

aki az illegális szoftvermásolást tiltó törvényt megsérti azért, mert valaki erre kéri vagy

kényszeríti,

aki szoftvert kölcsön ad úgy, hogy arról másolatot lehessen készíteni, vagy aki a kölcsönkért

szoftvert lemásolja,

aki olyan eszközöket készít, importál, vagy birtokol, amelyek lehetővé teszik a szoftver

védelmét szolgáló műszaki eszközök eltávolítását, vagy ilyen eszközökkel kereskedik.

A bűncselekmények kiderítése, vizsgálata a hatóság feladata. Ilyen eljárás során nemcsak a

licenszigazolást, hanem a vásárlást bizonyító számla vagy adásvételi szerződés és a telepítőlemez

meglétét is kérhetik.

A BSA

Magyarország Európában az elsők között, 1983-ban helyezte szerzői jogvédelem alá a számítógép

programokat. Ennek ellenére hazánkban a számítógépek döntő többségén (kb. 75%-án)

jogosulatlanul használják a szoftvereket, azaz nem rendelkeznek felhasználói joggal a gépen lévő

programokra. Ez nemzetközi összehasonlításban nézve nagyon magas értéknek számít. Hazánkban

1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete.

A BSA a „Business Software Alliance” rövidítése, amely egy nemzetközi szervezet. A legnagyobb

szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömöríti magába, és feladatának tartja, hogy az üzleti

szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje. Ezt részben a jog által

biztosított eszközökkel, részben felvilágosító tevékenységgel próbálja megvalósítani. A

felhasználók sokszor azért követnek el jogsértést, mert a legalapvetőbb jogi kérdésekkel sincsenek

tisztában.

Milyen előnyökkel jár a jogtiszta szoftverhasználat?

felhasználói támogatás a program fejlesztőitől, amely jelentheti a program írásos

dokumentációját, a program garanciális javítását, illetve cseréjét, továbbá gyakran még

telefonon igénybe vehető forródrót szolgáltatást is,

a program továbbfejlesztett változatához kedvezményesen lehet hozzájutni, mert lehetőség

van programfrissítésre (upgrade felhasználói jog),

elkerülhetők a számítógépvírusok okozta kellemetlenségek,

a program megvételével a felhasználó elismeri a programba fektetett munka értékét, és

ráadásul anyagi lehetőséget biztosít a program fejlesztőinek a szoftver továbbfejlesztésére.

Mit tartalmaz általában egy felhasználói szerződés?

hány gépre lehet telepíteni a programot?

lehet-e másolatot készíteni a programról (többnyire nem, legfeljebb egy biztonsági

másolatot).

Egy licensz általában a szoftver egy gépre történő telepítését engedélyezi. Több gépen való

felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licensz vagy felhasználói szerződés szükséges. A

licenszszerződés gyakran engedélyezi egy darab biztonsági másolat készítését arra az esetre, ha az

eredeti adathordozó meghibásodna vagy tönkremenne. Minden további másolat jogosulatlan

példánynak számít. A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek

átruházása adásvételi szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása.

8

Milyen következményekkel jár a jogosulatlan szoftverhasználat?

Ha a felhasználó nem jogtiszta szoftvert használ, illetve nem jogtiszta szoftverrel kereskedik, akkor

ellene büntetőeljárás indítható.

Milyen felhasználói jogok léteznek?

Eredeti, illetve frissített (upgrade) felhasználói jog

Frissítésnek nevezzük azt a szoftvervásárlást, amelynek során egy olyan célra szolgáló

számítógépprogramot szerzünk be, amilyen célra már rendelkezünk valamilyen szoftverrel.

Új géphez illetve új fődarabhoz adható OEM verzió (Original Equipment Manufacturer)

Többnyire csak operációs rendszereket lehet OEM verzióban megvenni. Ha most vásárolunk

számítógépet, akkor feltétlenül a géppel együtt vegyük meg az operációs rendszert. Ilyenkor

ugyanis biztosan OEM verziót számláznak nekünk, mely a szoftver teljes árához képest 40-

50%-os megtakarítást is eredményezhet.

Egy második programpéldány vásárlásakor alkalmazható licenszcsomag, az LP (Licenc

Packet) Ha már rendelkezünk egy komplett jogtiszta programmal, és ugyanezt a programot egy

másik számítógépünkre is szeretnénk telepíteni, akkor célszerű egy LP csomagot

vásárolnunk. Ez esetben jelentős árkedvezménnyel csak egy újabb felhasználói jogosítványt

kapunk, mely igazolja a program jogtiszta használatát. Az eredeti programot kell

telepítenünk a másik gépünkre is.

A több program vételekor alkalmazható pontozásos rendszer, az OL (Open Linenc), vagy

nyílt licensz

A legtöbb nagy szoftver cég, mint pl. a Microsoft, a Corel, a Novell, a Symantec, a Lotus

alkalmazza a nyílt licensz (OL rendszert). Ennek lényege, hogy minden szoftver adott

pontszámot ér, és egy szoftvercégenként adott pontértékhatár átlépése után jelentős, akár 20-

30% mértékű árkedvezményt is kaphat a vevő. Sok esetben nem egy pontszámot, hanem

többet állapítanak meg a szoftvercégek, és sávosan növekvő mértékű kedvezményt adnak

vásárlóinknak.

Nyílt licensz vásárlása esetén is csak egy felhasználói igazolást kapunk, amely pontosan

meghatározza, hogy mely termékeket és hány gépre telepíthetjük. Ezért nyílt licensz

vásárlása esetén is kell rendelkeznünk egy komplett telepíthető program verzióval.

A felhasználói jogok csoportosítása

Amikor egy programot egy számítástechnikai szaküzletben megvásárolunk, akkor általában anonim

felhasználói jogosultságot szerzünk. Az így kapott felhasználói jogunkat a programoz mellékelt

liceszszerződés rögzíti. Az anonim felhasználói jog bizonyos hátrányokkal jár, például a

felhasználói jogosultságot igazoló okirat elvesztése esetén nem lehet igazolni a felhasználás

jogszerűségét.

Ha névre szóló licenszszerződése van a felhasználónak, akkor az eladónál is regisztrálásra kerül a

jogszerű használat. Névre szóló felhasználói jogot azonban csak nagyobb tételű vásárláskor lehet

kérni.

9

3. Ismertesd a számítógépes kommunikáció illemszabályait különös tekintettel az internetre!

(Netikett)

Etikettnek nevezzük a társadalmi érintkezés formáinak elfogadott rendszerét. Az informatika

fejlődése új kultúrát teremtett saját szokásokkal, viselkedési normákkal, illemszabályokkal. Aki

részesévé akar válni ennek a világnak, annak meg kell ismernie, és be kell tartania ezeket a

szabályokat.

Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat hálózati etikettnek,

röviden netikettnek (Internet zsargon a network (hálózat) és az etiquette (illemtan) összevonásából)

nevezzük. A szokásos netikettek erkölcsi, etikai normákat és használati tanácsokat vegyesen

tartalmaznak. A netikett célja barátságos légkör megteremtése és megőrzése az Internetes

kommunikációban.

A netikett 3 fő részre osztható: egy-egynek kommunikáció, "egy-sokaknak" kommunikáció, és az

"információs szolgáltatások".

Az egy-egynek kommunikáció során egy ember kommunikál egy másik emberrel, ilyen a

levelezés. Általában a valós társalgás szabályi érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb,

hiszen hiányzik a metakommunikáció, és a hangszín.

Néhány etikai tudnivaló a levelezéssel kapcsolatban

A levél tartalmára vonatkozó alapvető etikai szabály, hogy ne írjunk olyasmit e-mail-be,

amit nem küldenénk el levelezőlapon (ez a szabály valamennyi Internetes szolgáltatásra

érvényes). Titkosítás nélkül az Interneten minden nyilvános, az ember magáról állítja ki a

bizonyítványt egy nem megfelelő stílusú levéllel.

Legyünk konzervatívak a küldésben és liberálisak a fogadásban: Ne küldjünk indulatos

leveleket (flame-ket), akkor sem, ha provokálnak, viszont ne legyünk meglepve, ha ilyet

kapunk. Ne válaszoljunk rá és ne küldjük tovább!!!

Ne küldjünk lánclevelet, kéretlenül nagy mennyiségű információt.

Mindig ellenőrizzük a levél címét: vannak címek melyek úgy néznek ki mintha egy ember

lenne, pedig csoportot jelentenek.

Mindig töltsük ki a levél Subject (Tárgy) rovatát, így tájékoztatjuk a címzettet a levél

tartalmáról, és olvassuk el a saját leveleink Subject rovatát is (Pl.: az, aki segítséget kért

tőlünk, egy következő levélben, értesített minket, hogy már „Nem érdekes”)

Ha hosszú eszmecserét kezdeményezünk ellenőrizzük a címet, és a hosszú levél Subject –

jébe kerüljön be a „Long” szó.

Célszerű a levél végén egy-két sorban ismertetni elérhetőségünket.(Signature, aláírás fájl)

A levél tartalmára vonatkozó néhány formai szabály: használjunk kis- és nagybetűt

vegyesen, szimbólumokat hangsúlyozásra, kiemelésre, „mosolygókat”(Smiley)

A levél legyen tömör anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lenne.

Egy-sokaknak kommunikáció (levelezési listák, fórumok, IRC) során egy ember sok másikkal

kommunikál. Az e-mailre vonatkozó szabályok itt is érvényesek, sőt még fontosabbak, hiszen több

emberrel kommunikálunk egyszerre.

10

Levelezési listák, néhány etikai szabály

A fel- és leiratkozó üzeneteket a megfelelő címre küldjük, mentsük el a feliratkozásra kapott

választ (tartalmazza a leiratkozáshoz szükséges információkat).

Mielőtt postázunk valamit, bizonyos ideig olvassuk az adott levelezési listát, ismerjük meg a

közösség szokásait.

Amit írunk széles közönség olvassa. Vigyázzunk a levél tartalmára.

Mielőtt elküldünk egy levelet, ellenőrizzük. Az elküldött levelet nem lehet visszavonni.

Az üzenet címét mindig ellenőrizzük: a csoportnak, vagy csak egy személynek szeretnénk

küldeni.

Válaszüzenet esetén idézzünk csak annyit az eredetiből, hogy a válsz érthető legyen.

Helytelen nagy fájlokat küldeni egy listára.

Ha kérdést teszünk fel, akkor készítsünk a válaszokból egy gondos összegzést és küldjük el

a listára.

Privát levelezési listára, ha nem hívnak meg, akkor ne küldjünk üzenetet. Ilyen listák

üzeneteit ne küldjük tovább szélesebb körben.

Tilos listás leveleket továbbküldeni a küldő engedélye nélkül.

IRC néhány etikai szabálya

Ismerjük meg a csoport kultúráját.

Nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni, egy egyszerű „Szia” is elegendő.

Ha valaki becenevet, alias-t vagy álnevet használ, tiszteljük az anonimitását.

Nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket ne használjunk.

Információs szolgáltatások(WWW, FTP)

A WEB-en lévő anyagnak a közízlésnek megfelelőnek kell lennie - uszító, rasszista,

fasiszta, vallási, politikai anyag nem lehet.

Törvénybe ütköző anyag elhelyezése TILOS.

A WEB-en elhelyezett anyagokért a web oldal készítője a felelős és nem a szolgáltató.

Az oldal alján el kell helyezni a készítő nevét és e-mail címét.

A WEB-en elhelyezett információk egy része ingyenes, másik része nem. Ezekről érdemes

informálódni.

Ne használjuk más FTP site-ját arra, hogy egy harmadik személynek szánt fájl-t oda

helyezzünk el.

11

4. Ismertesse a Neumann-elveket és mutassa be a Neumann elvű számítógép felépítését!

Az ENIAC az első elektronikusan működő számítógép építési tapasztalatai alapján fogalmazta meg

Neumann János 1946-ban a számítógép építésének máig ható elveit.

Neumann-elvek: A számítógép az utasításokat, soros jelleggel hajtja végre. Az egymás után végrehajtandó

utasítások általában fizikailag is egymás után helyezkednek el. (lokalitás elve)

Az adatok és a végrehajtandó program egyazon belső, címezhető memóriában vannak. Gépi

szinten ez az jelenti, hogy a program és az adat nem különül el egymástól.

A számítógépben minden binárisan kódolt, azaz a számítógép minden belső jelábrázolására

a kettes számrendszer a használatos.

A számítógép univerzálisan programozható. Turing matematikai modellje alapján:

amennyiben a gép bizonyos elemi műveletek elvégzésére képes, akkor minden, akkor

minden algoritmizálható feladat elvégzésére alkalmas a megfelelő program alapján.

A számítógép legyen elektronikus.

- Az EDVAC volt az első számítógép 1949-ben amely már a Neumann –elveken épült.

A számítógép fő részegységei (elvi felépítés):

- CU (Control unit): vezérlőegység az (utasítás)regisztereinek tartalma alapján a többi egység

működésének vezérlését végzi.

- ALU (Arithemtic Logic unit): számoló és logikai egység, a Control Unit vezérlőjelei alapján

végez műveleteket a gyorsmemória tartalmát is felhasználva.

- Regiszterek: a Control Unit ebben tárolja az éppen végrehajtott utasításokat.

- Cache, gyorsmemória: a memória feldolgozandó tartalma kerül ide. Hardverkialakítása révén

sokkal gyorsabb az elérése, mint a memóriáé, de jóval drágább is és ez korlátozza a ténylegesen

beépített méretét.

- Memória: a feldolgozást vezérlő program és a feldolgozandó adatok tárolóhelye, működés

közben.

- Bemeneti perifériák: minden olyan egység amely adatot tartalmaz, és arról olvasás történik.

- Kimeneti perifériák: minden olyan egység, ahova adat kiírása lehetséges.

A perifériák egy részénél hardveres adottság (azaz nem megváltoztatható), hogy kimeneti vagy

bemeneti. Más perifériáknál azonban ez csak az üzemmódtól függ.

A Számítógép fő részei:

- CPU vagy mikroprocesszor: központi feldolgozóegység

- Busz rendszer: kapcsolatot teremt a CPU, a memória valamint az egyes perifériák között.

- Memória: végrehajtás alatt tartalmazza a programot, valamint a végrehajtáshoz szükséges

12

adatokat egyaránt digitális formában. (RAM: írható és olvasható, ROM: csak olvasható) A főtár

(RAM) tároló rekeszei címkézhetőek és írhatóak is, olvashatóak is.

- Monitor, videó illesztő: a számítógép elsődleges megjelenítő eszköze.

- Billentyűzet: a számítógép elsődleges beviteli eszköze.

- Egér (pozícionáló eszköz): nem elengedhetetlen megléte, ám a mai programok elég nehézkesen

kezelhetőek nélküle.

- Fix lemez (merevlemez): a számítógép elsődleges háttértárolója, a programokat és az adatokat

tartalmazza felhasználásuk előtt és után.

- Optikai lemez: az egyik legelterjedtebb, cserélhető adathordozós háttértároló.

- Audioillesztő, hangfalak: a számítógép hangképző rendszere. Megléte nem elengedhetetlen, de

erősen javítja a gép használhatóságát az egyes üzemállapotok hanggal történő jelzése.

- Modem: hagyományos telefonvonalon történő kommunikálás hardver eszköze.

- Hálózati illesztő: a hálózatos, internetes kommunikálás előfeltétele.

- Nyomtató: képek és szövegek papírra rögzítése.

- Lapolvasó: papírra rögzített képek és szövegek gépbe vitelének eszköze.

- Egyéb:

- alaplap: a kisegítő áramkörök (órajel-generátor, buszrendszerek, csatolófelületek az illesztők

számára) egységbe foglalása.

- tápegység: a gép egyes részegységeit megfelelő szintű és stabilitású tápfeszültséggel látja el

- ház: fizikai egységbe foglalja a gép részeit

Nem Neumann-i számítógépek:

Az alapvető eltérés a neumanni felépítéshez képest a sokprocesszoros jelleg és az erre alapuló,

erősen párhuzamos feldolgozás. Eszerint a különböző részfolyamatokat más-más processzor végzi,

ezzel jelentős teljesítményjavulás érhető el.

A mai számítógépek többsége még Neumann elveken alapszik, de egyre ígéretesebbnek tűnnek

ezek a sokprocesszoros gépek is.

13

5. Ismertesd a mágneses és optikai háttértárakat és jellemezd őket!

A mágneslemez-egységek a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória csak

ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a mágneslemezeken nagy

mennyiségű információ hosszabb időre - akár évekig is - tárolható. Ezért a mágneslemez-

egységeket háttértáraknak is nevezzük. A mágneslemez-egység és az alapgép közötti adatáramlás

kétirányú lehet (be/kivitel). A merevlemez-egység (HDD, hard disk drive) olyan elektromechanikus

tároló berendezés, amely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont, merevlemezen tárolja, a forgó

lemez felett repülő író/olvasó fej segítségével. A merevlemez-egységek tárolási kapacitása néhány

megabájttól több gigabájtig terjedhet.

Az optikai tárolók alatt általában a CD- és DVD-ROM-ok különböző típusait értjük. Ezek a nagy

teljesítményű, optikai vagy magneto-optikai elven működő tárolók nagy tömegű adat tárolására

alkalmasak. Lehetnek egyszer írhatóak (CD-ROM, csak olvasható), így használhatók

adatrögzítésre, vagy például a CD-DA (CD Digital Audio, audio-CD) hang és zene digitális

formában történő lejátszására, illetve a CD-RW diszkek írhatóak és olvashatóak is. Jellemző

tárolókapacitásuk 74 perc zene vagy 650 MB adat, 80 perc vagy 700 MB. A technika mai állása

szerint az adatátvitel sebessége az alap-adatátvitel 150 kilobájt/másodperc 1x, 2x, 4x, 8x, 12x, 20x

32x … 52x szerese is lehet. A video- és a multimédiás (valós idejű) alkalmazások egyre nagyobb

adatátvitelt igényelnek, s ennek a kihívásnak próbálnak megfelelni a többszörös sebességű

meghajtók.

Smart cardnak nevezzük az olcsó, információtárolásra használt, kisméretű, a PCMCIA kártyákkal

gyakran összetévesztett, de azoknál jóval kisebb teljesítményű elektronikus eszközöket.

Felhasználási területük: telefonkártya, benzinkút-társaságok ügyfélkártyái, személyi azonosítás,

újabban diákigazolvány, stb.

Pen Drive - A manapság kapható számítógépek legősibb technológiával rendelkező egysége a 3,5"-

os floppymeghajtó, amelynek sem sebessége, sem pedig tárolókapacitása nem kielégítő, ráadásul a

megbízhatósága sem valami nagy.

Sajnos be kell vallanunk, hogy a "kisfloppy" ideje lassan lejár, helyét korszerűbb és

összemérhetetlenül megbízhatóbb technológia veszi át. Nincs többé hibás szektor, nem foglal el

helyet a házban, és nem kell neki külön tápfeszültség sem, mert az USB port táplálja feszültséggel.

Ráadásul Plug'n'Play eszköz, tehát bármely számítógépben használhatjuk, operációs rendszertől

függetlenül, amelynek van USB portja.

A Pen Drive neve onnan ered, hogy külsőre olyan, mint egy (kihúzófilc), azonban a belsejében egy

Flash EEPROM lapul, amelynek mérete 32MB-2GB-ig terjed. Hordozhatósága minden igényt

kielégít. A csatlakozófelület védve van, és akár a nyakunkba is akaszthatjuk, vagy felfűzhetjük a

kulcscsomónkra. Súlya nem haladja meg a 20g-ot (18g).

A Pen Drive egy elég univerzális eszköz, mert nem csak adattárolásra használható, hanem

különböző egységeket építenek Pen Drive-ból. Ilyen például a Pen Drive Plus MP3 lejátszó, vagy a

Pen Drive Plus SD/MMC kártyaolvasó.

Floppy (hajlékonylemez) egység

A hajlékony- vagy mágneslemezes meghajtók, népszerűbb nevükön floppy-k (FDD - Floppy Disk

Drive) voltak a PC-s világ legelső, mágneses elven működő háttértárolói. Az első PC-kategóriába

tartozó gépek ezt a típust használták az operációs rendszer, illetve a különböző programok, adatok

14

tárolására, betöltésére. Napjainkban a floppy meghajtó eredeti feladatait, kedvezőbb paraméterei

miatt, átvette a merevlemezes egység (HDD). A floppylemez mágnesezhető réteggel ellátott

műanyag korong, amely egy filcborítású műanyag tokban foglal helyet. A tok védi a lemezt a külső

behatások ellen, esetleges megbontása vagy eltávolítása után a lemez nem használható. A borításon

kialakított nyílások a lemez pozícionálásához, felpörgetéséhez és az adatok írásához-olvasásához

szükséges mechanikai lehetőségeket adják. Mai fő alkalmazási területei:

operációs rendszerek és felhasználói programok eredeti, üzembe helyezhető (setup)

példányának tárolása

programok, adatok archiválása, másodpéldányok készítése

gép-gép közti adatcsere

Hajlékonylemez formázása

Ahhoz, hogy egy floppy lemezre adatokat írhassunk, legalább egyszer elő kell készítenünk az

adatok helyét. Ezt a műveletet nevezzük a lemez formattálásának vagy formázásának. Napjainkban

a piaci kínálat nagy többsége előre formázott lemezekből áll, mégis előfordulhat, hogy szükségünk

van egy lemez megformázására. Akkor is a formázás műveletet használjuk, ha teljesen le kívánunk

törölni egy lemezt, de mivel azon sok állomány található, a formázás gyorsabb, mint a fájlok

egyenkénti törlése.

A formázáshoz nyissuk meg a Sajátgép mappát. Egyszeres kattintással jelöljük ki a formázni kívánt

(A: vagy B:) meghajtót, majd válasszuk a Fájl menü Formázás parancsát.A merevlemez

formázásától óvakodjunk, mert ez minden adatunk és programunk elvesztését jelenti.

Merevlemezes meghajtók

Napjaink egyik legelterjedtebb számítástechnikai tárolóeszköze a merevlemezes tároló, a hard

diszk, amit egyszerűen csak diszknek nevezünk. A diszk olyan elektromechanikus tároló

berendezés, amely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont merevlemezen tárolja, a forgó lemez

felett mozgó író/olvasó fej segítségével. Az adatok rögzítése soros. Az adatlemez legkisebb

fizikailag címezhető része a szektor. A merevlemez-egységek tárolási kapacitása: 20, 40, 120 GB

napjainkban.

A manapság használatos diszkek winchester rendszerűek. A winchester elnevezés arra utal, hogy a

lemez felett mozgó fejek a diszk kikapcsolása után a lemez parkolásra kijelölt felületén landolnak,

illetve bekapcsoláskor onnan emelkednek fel. A nem winchester rendszerű diszkek esetében a fejek

a lemezen kívül parkolnak, illetve onnan viszi be a fejmozgató mechanika a lemez felülete fölé.

A diszkeknél a mágneses információt hordozó anyag a mágnesezhető réteggel bevont merevlemez.

A lemez állandó fordulatszámmal forogva elhalad a fej előtt, mégpedig úgy, hogy fizikailag nem

érintkezik vele. A lemez forgásából származó légmozgás felhajtó erőt gyakorol a fejre, a fejet pedig

torziós rugó nyomja a lemez felé. A két erő kiegyenlítődése következtében a fej a lemez felületétől

mért néhány tized mikrométerre repül.

Az adatok szervezésének legalapvetőbb egysége a sáv (track). Miközben a fej fixen áll egy teljes

lemezfordulaton át, az előtte (felette és alatta) elhaladó lemezfelületen egy körgyűrűt ír le. Ez a

körgyűrű a sáv, amely egy bit szélességű, s amelyen az adatok a fej fix állása mellet végig

elérhetőek. A lemezfelület fel van osztva sávokra. A fej egy karon keresztül összeköttetésben áll a

fejpozicionáló egységgel, mely nagy sebességgel képes a fejet a lemez felett, a különböző sávok

között mozgatni.

15

Mivel egy lemeznek két felülete van, a diszkek kettőnél kevesebb fejjel nem készülnek, a nagyobb

kapacitású diszkek több lemezt, s így több fejet használnak. Ezek a fejek egy közös karmozgató

egységre vannak rögzítve, így együtt mozognak. Ebből következően, ha az egyik fejet pozícionáljuk

valamelyik sávra, valamennyi fej a saját lemezfelületének megfelelő azonos sávra kerül. Ezeket az

összetartozó sávokat, melyek hengerpalástot alkotnak, cilindernek nevezzük. A fejmozgató egység

legkisebb elmozdulása egy sávnyi, de azt is mondhatjuk, hogy egy cilindernyi. A diszken tárolt

adatok cilinderekbe vannak szervezve. Pozícionálás nélkül lehet elérni a cilinder valamennyi adatát,

csupán fejváltásra van szükség.

A sávok további részekre, szektorokra vannak osztva. A szektor tartalmazza az adatmezőt, mely

általában 512 bájt hosszúságú.

Hordozható változat: mobil rack.

Optikai tárolók

A '80-as évek elején felmerült az, hogy létrehoznak egy olyan eszközt és adathordozó médiumot,

amely a korábbi, mágneses elven működő adathordozók hibáit, korszerűtlenségét - a szalag nyúlása,

és ebből adódó futás-egyenetlenség; a hőre és mágnesességre való nagyfokú érzékenység; kevéssé

biztos adattárolási biztonság, mely idővel egyenesen arányosan romlik; nagy térfogat; kis kapacitás

és viszonylagosan lassú adatelérési sebesség - kívánta véglegesen kiküszöbölni.

CD-A, melyet 1982-ben szabványosított rendszerré alakított a Philips és a Sony.

Az optikai tároló rendszerekre jellemző, hogy az írás és olvasás lézersugárral történik. Nevüknek

megfelelően optikai eljárást használnak (fényvisszaverődés, polarizáció, szórás, fénytörés) az

adatok írására és olvasására. Ahogy az ábrán látható, az optikai tároló felületén az adatok

rögzítésekor kis méretű mélyedéseket hozunk létre, amelyeken a leolvasáskor a lézersugár

szétszóródik, míg az adathordozó-réteg eredeti felületéről visszaverődik. A médium olvasásakor a

visszavert fényt érzékeljük, és alakítjuk vissza adatokká.

Nagy tárolási sűrűség jellemző.

Élettartam: az optikai tárolók élettartamát évtizedekben mérik.

Az optikai adathordozó előállítási költsége általában alacsony, az árat lényegében a lemezen lévő

programok, adatok, zeneszámok és egyéb információk piaci értéke határozza meg, ami mellett az

előállítási költség eltörpül. Az optikati adatattárolók - az adatok felírása, leolvasása és a

gyártástechnológia szempontjából - három jól elkülöníthető típusra oszthatók:

Csak olvasható optikai tárolók a ROM (Read Only Memory) típusú CD-k. Ez a

legelterjedtebb CD-ROM,

Az egyszer írható és többször olvasható tárolók a CD-WO-k (Compact Disc - Write Once).

Ezt a típust csak CD-R-ként (Compact Disc Recordable), írható CD-ként emlegetjük.

Újraírható, törölhető, olvasható optikai tárolók a CD-RW (650, 700 MB tárkapacitással)

és a CD-MO (Compact Disc - Magneto-Optical, jellemzően 650 MB tárkapacitással)

típusúak.

A napi gyakorlatban elterjedt és használt CD típusok (CD-ROM, CD-R, CD-DA) jellemző

tárolókapacitása: 74 perc (650 MB), illetve 80 perc (700 MB).

16

1992-ben létrejött a DVD

Egy DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez, azonban a nagyobb adatsűrűségnek

köszönhetően tárolási kapacitása - az oldalak és tárolási rétegek számától függően - 7-25-szöröse a

CD-knél megszokott értékeknek.

Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két, 0,6 mm vastagságú

lemezből, összeragasztással készül, és akár mindkét oldalán tárolhat adatokat.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez egy-egy oldalán két felvételi réteg alakítható ki.

Az oldalak és rétegek számának kombinálásából jött létre a DVD négy alaptípusa.

A legegyszerűbb DVD-lemez, a DVD5 egyoldalas, egyrétegű lemez, a kapacitása 4,7 GB.

A kétrétegű egyoldalas lemez, a DVD9 kapacitása 8,54 GB. A két réteg távolsága 20-70 µm, és

tiszta gyanta választja el egymástól.

A kétoldalas, oldalanként egy rétegű DVD lemez, a DVD10 kapacitása 9,4 GB. A gyártása

annyiban tér el a DVD5-lemezétől, hogy mindkét 0,6 mm vastagságú lemezben kialakítanak

lyukakat összeragasztás előtt. A második oldal olvasásához a lemezt meg kell fordítani a

lejátszóban. Mivel ez pl. videó lejátszása közben zavaró lehet, ma már inkább a DVD9 lemezeket

használják a hasonló nagyságrendű tárolókapacitást igénylő alkalmazásokban.

A kétoldalas, oldalanként két rétegű DVD lemez, a DVD18 kapacitása 17,08 GB. A működés elve

hasonló a DVD9 lemezekéhez, azonban itt a lemez mindkét oldalán kialakítják a két-két

adathordozó réteget. A bonyolultabb gyártási eljárás miatt ez a típus viszonylag ritka.

17

6. Ismertesd a beviteli perifériákat!

Billentyűzet

A PC billentyűzete külön egység, egy kábellel csatlakozik az alaplaphoz. A billentyűzetben lévő 8

bites mikroprocesszor, az Intel 8049 vagy vele kompatibilis típus feladata a billentyűzet kezelése.

Ez egy 8 bites számítógép, a CPU-n kívül a tokban 2 KB ROM memória ez tartalmazza a

billentyűzet kezelő programot és 128 bájt RAM memória van. Minden billentyűhöz tartozik egy 8

bites billentyűkód. A processzor folyamatosan figyeli a billentyű lenyomásokat, ha leütött billentyűt

érzékel a neki megfelelő kódot és a kábelen soros formában, az alaplaplapon található

billentyűzetvezérlőbe küldi. A billentyűzeten lévő LED-ek (NumLock, CapsLock, ScrollLock) be-

és kikpacsolására is az alaplapról kapja a parancsot. A különböző billentyűk megkülönböztetett

viselkedése pl. Shift, Ctrl, Alt stb. az operációs rendszer és a billentyűzetet kezelő ROM-BIOS rutin

függvénye. Ez tehát nem univerzális minden operációs rendszer alatt, de a DOS / MS-Windos és az

alattuk működő programokban viszonylag egységes.A már említett Lock billentyűk kapcsolóként

működnek, állapotukat a hozzájuk tartozó LED mutatja. A Shift, Ctrl és Alt billentyűk hatása csak

addig tart, amíg lenyomva tartjuk, ezért nevezik néha váltóbillentyűknek. Általában más

billentyűkkel egyszerre használatosak. A legközismertebb kombináció a Ctrl-Alt-Del, ami

újraindítja a számítógépet, ezért hívják néha szoftver resetnek.

Korábban a PC ill. az XT billentyűzete 83 gombot tartalmazott, napjainkra az AT mellett

általánossá vált a 101,102 , 103 és a 104 gombos billentyűzet.

A klaviatúra egy gomb lenyomására egy ún. scan-kódot küld a gép felé, és hasonlóan egy scan-kód

beküldésével jelzi a gomb elengedését. Ezeket az operációs rendszer összegyűjti és a megfelelő

(beállítható) kódlap szerint értelmezi, amely a nemzeti karakterek elhelyezkedését rögzíti.

A billentyűzet alapvetően három részre tagolódik, a középső (alfanumerikus) rész az írógépekre

hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszerűen használhatunk. A profi (vakon

gépelő) felhasználók számára az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn külön kis

kidudorodás is található az azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány

speciális billentyűt is:

Enter, Return - (kocsi vissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a

számítógép, amikor ezt a billentyűt megnyomjuk.

Shift - átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti betűváltó.

Ctrl - (Control billentyű): a gép számára kiadott vezérlőkódok segédbillentyűje.

Alt - a billentyűt lenyomva tartva a numerikus billentyűzeten egy 0-255 közötti számot

írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként értelmeződik. Így

olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl. nemzeti karakterek,

amelyek 128 és 255 között vannak) Az Alt más billentyűkkel együtt lenyomva, külömböző

programokban eltérő módon viselkedő, jelentésmódosító (kiterjesztő) billentyűként is

használható.

Tab - (tabulátor): segítségével a képernyőn egy soron belül nagyobb távolságokat

ugorhatunk.

Backspace - (balra mutató nyil): A kurzortól balra lévő karakter törlése.

Caps Lock - a kisbetűs-nagybetűs üzemmód kiválasztására szolgál. Először megnyomva

kisbetűk helyett nagybetűket használhatunk, másodszor használva a kisbetűket érhetjük el.

A billentyűzet felső sorában 12 billentyű található, melyeken F betű és sorszám látható. Ezek a gép

funkcióbillentyűi. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja.

18

A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billentyűzetét. Itt az összes számjegy szerepel.

Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni őket, ha a Num Lock billentyűt egyszer

megnyomjuk, amely szintén `kapcsoló`-ként működik. Megtalálhatjuk itt még a matematikai

alapműveletek jeleit is. A számbillentyűknek nem numerikus módban más jelentésük is van, ezek

általában kurzorvezérlő funkciók, a numerikus billentyűzet mellett külön is megtalálhatók:

Home-End - jelentésük változó, általában a használt program definiálja, valamilyen egység

(pl menü, sor, vagy lista) elejére ill. végére helyezi a kurzort.

PgUp-PgDn - ahol használható, ott lapozni lehet a képernyőn felfelé ill. lefelé.

Nyilak - a rajz szerinti irányba mozgatják a kurzort v. egy kijelölt objektumot, stb.

Ins - segítségével a beszúrás (Insert) vagy felülírás (Overwrite) üzemmód között lehet

választani.

Del - gépünk azt a karaktert törli a képernyöről, amelyiken a kurzor áll.

ESC - (Escape, menekülés, kilépés, elhagyás). Az ESC gomb lenyomásával a legtöbb

program esetében ahogy elnevezése is mutatja valamilyen befejezést, menüből való kilépést

kezdeményezhetünk vele.

PrintScrn - a képernyő tartalmát printerre küldi.

Scroll Lock - szintén kapcsolóként üzemelő billentyű, nincs általános funkciója.

Pause/Break - az általunk elindított művelet(ek) végrehajtásának szüneteltetését ill.

megszakítását eredményezi.

Egér, joystick, tablet

A grafikus programok elsősorban a Windows elterjedése tette szükségessé a pozícionáló eszközök

alkalmazását.

A pozícionáló eszközök kényelmes és viszonylag pontos mozgást tesznek lehetővé a képernyőn

nagy felbontású grafikus módokban.

A legelterjedtebb pozícionáló eszköz az egér (mouse). A konkrét kivitelezés sokféle lehet, de a

működési elvük egységes és egyszerű. Az asztal felületén való elmozdítását követi a házban lévő

golyó forgása. A golyó két, egymásra merőleges hengerrel érintkezik, amelyek elfordulása megfelel

a golyó vízszintes és függőleges irányú mozgásának. A két henger forgását külön-külön érzékelők

detektálják és a megfelelő kódokat továbbítják az alaplapra. Az egéren van két vagy három

nyomógomb, ezek lenyomásáról vagy felengedéséről az információt szintén az alaplapra továbbítja.

A továbbítás a legtöbb esetben soros formában egy kábelen keresztül történik a számítógép soros

portjára, ezért ezt néha soros egérnek is nevezik. Léteznek infravörös fény segítségével működő

vezeték nélküli (cordless), PS2 illetve USB portra csatlakoztatható típusok is. A mai egerek optikai

elven működnek 500-600 dpi felbontással.

A hordozható gépekhez a hely szűkössége miatt fejlesztették ki a track ballt amit magyarul

hanyattegérnek vagy pozícionáló golyónak nevezhetünk. Ez lehet a házhoz rögzített különálló

egység vagy már eleve gépházba épített. Lényegében egy kézzel forgatható golyó, mellette két vagy

három nyomógombbal. A képernyőn a golyó forgatásával mozoghatunk.

Az egér kényelmes és olcsó, de nem túlságosan pontos. Nagyobb pontosságot a digitalizáló tábla,

más néven tablet tesz lehetővé. A tablet egy, a számítógéphez csatlakozó érzékeny felület, amelyen

egy tollszerű eszközzel vagy célkeresztel ellátott speciális egérrel lehet mozogni. A felület

érzékelése különböző megoldású lehet: pl. a tollban egy apró mágnes van, és ezt érzékeli a tábla,

vagy nyomásérzékelők figyelik a toll helyzetét, stb. A tablet sokkal érzékenyebb és pontosabb, mint

az egér, ráadásul a rajzoláshoz a toll jobban kézre áll. Műszaki rajzhoz vagy professzionális

19

grafikához használják, az ára lényegesen magasabb, mint az egéré. Az egérhez hasonlóan itt is

megtalálhatók a vezeték nélküli kivitelben készült tollak és célkeresztek is.

A PC-s környezetben viszonylag ritka pozicionáló eszköz a botkormány vagy joystick. Inkább a

kifejezetten játékcélra fejlesztett gépekhez használják, de nincs műszaki akadálya a PC-hez való

csatlakoztatásának.

Szkennerek

Szkennerek és feladatuk

A szkennerek képbeviteli eszközök, a 80-as évek elején jelentek meg a számítástechnikai piacon. A

számítógépek grafikus képességeinek javulása vonzotta a grafikus beviteli eszközök megjelenését.

Ezt a folyamatot segítette elő, hogy megjelent egy viszonylag olcsó érzékelő eszköz, mely

felválthatta az addig alkalmazott kamerákat. Jelenleg mind felbontásban, mind méretben igen

gazdag kínálat áll a felhasználók rendelkezésére. A szkennerek csoportosítása történhet a

dokumentum kezelése, a dokumentum típusa szerint, valamint a felbontás nagysága szerint.

Szkennerek általános felépítése

A szkennerek jól elhatárolható egységekből épülnek fel, melyek a következők: az érzékelő, az

optika, a megvilágító egység, a mozgató mechanika, az elektronika, az interfész.

Érzékelő: Az érzékelő feladata, hogy a dokumentumról érkező fényt elektronikus jellé alakítsa,

melyből az eredeti egy másolata előállítható. Az általánosan használatos szkennerekben az érzékelő

elem a CCD (Charge Coupled Device), a töltéscsatolt eszköz, ahol fényre érzékeny cellák

helyezkednek el egy sorban, és ezek a cellák a megvilágítással arányos feszültséget szolgáltatnak.

Optika: Az optika feladata, hogy a dokumentum képét megfelelő minőségben (felbontás, fényerő,

stb.) az érzékelőre juttassa.

Megvilágító egység: A megvilágító egység feladata a dokumentum egyenletes fényerővel történő

megvilágítása. Színes szkennereknél fontos a fény spektruma is.

Mozgató mechanika: A CCD érzékelő a dokumentum egy sorának képét adja át, a teljes

dokumentum letapogatásához vagy az érzékelőt vagy a dokumentumot mozgatni kell, s ezt a

feladatot a mozgató mechanika végzi el. Leggyakoribb megoldás, hogy az érzékelőt, az optikát, a

megvilágító egységet rászerelik egy kocsira, melynek mozgatását egy precíz egyenesbe vezető

mechanika segítségével a léptetőmotor végzi. A másik népszerű megoldás esetében a

dokumentumot a papírt mozgatják görgők segítségével, és az összes többi elem áll.

Az elektronika: Az elektronika feladata az egységek vezérlése, a megfelelő tápellátás. A CCD-ből

érkező jel nagysága arányos az adott pont szürkeségi értékével, tehát ezt az analóg jelet

(feszültséget) kell digitális jellé alakítani, hiszen az interfészen keresztül már digitális információ

halad. Az átalakítást az analóg-digitál átalakító (Analog to Digital Converter, ADC) végzi, mely a

CCD maximális kimeneti jelét 256 (más esetben 1024) elemi egységre osztja, és 8 (vagy 10) biten

ábrázolja.

Színes szkennerek

A színes szkennerek a három alapszínnek vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue) megfelelően,

három intenzitásértéket adnak át. A három alapszín megszerzésére több módszer is kínálkozik. Az

20

egyik módszer szerint a dokumentumot fehér fénnyel világítják meg, három színszűrőt

alkalmaznak, melyet időben egymás után helyeznek az érzékelő elé. Így az első menetben a vörös, a

másodikban a zöld, a harmadikban a kék színtartalom meghatározása történik meg. Ezt három

menetes szkennelésnek nevezik, előnye az olcsó kialakítás, hátránya a hosszú szkennelési idő és az

esetleges pozícionálási hibák. A másik módszer szerint három alapszínű fénycsövet kell alkalmazni,

és a dokumentumot ezekkel a színekkel kell megvilágítani. A megvilágítás időben egymás után

történhet csak, de ez lehet soronként vagy laponként. Soronkénti megvilágításnál elsőként felvillan

a vörös fénycső és a CCD átadja a vörös tartalmat, majd felvillan a zöld fénycső és ez az expozíció

a zöld tartalmat jelenti, és így tovább. Laponkénti színváltásnál a kocsi először vörössel, majd

zölddel, végül kékkel világítja meg a dokumentumot. A színes szkennerek az RGB értéket

ábrázolhatják egy bájton, ez 256 színárnyalatot jelent, vagy három bájton, ez 16,7 millió színt

jelent.

A szkennerek feladata a papíron, vagy egyéb hordozón lévő dokumentum elektronikus képének

előállítása és számítógépbe vitele. Természetesen azonnal felmerül a kérdés, mi történjen a bevitt

képpel? Archiválási céllal rákerüljön egy nagykapacitású háttértárolóra, némi változtatás után –

retusálás, kivágás, stb. – egy kiadvány részét képezze, vagy ha a képi dokumentumra valójában

nincs szükség, akkor azt feldolgozva egy minőségileg új dokumentum álljon elő. Ez az utóbbi a

karakterfelismerés, mikor a képi információt elemezve a feldolgozó program előállítja a

képtartalomnak megfelelő szöveges információt, mely szövegszerkesztővel tovább szerkeszthető. A

legtöbb esetben a szkennereket ilyen célra vásárolják, és ezért gyakori, hogy a felhasználó a

szkenner mellé csomagolva a dobozban egy karakterfelismerő programot is talál, mely megóvja őt a

dokumentumok újragépelésének fáradtságos munkájától.

Síkágyas szkenner

A síkágyas (Flat bed) szkenner kocsija felszerelve az érzékelővel, az optikával és a fénycsővel egy

üveglap alatt mozog, két precíz vezetést biztosító acéltengelyen. Mozgása merőleges az érzékelő

vonalsora által kijelölt irányra.

A dokumentumot képpel lefelé az üveglapra kell helyezni, majd a fedelet rácsukni, és indulhat a

szkennelés. A mozgó kocsi fénye végigpásztázza a dokumentumot, a visszavert fény a tükrökön és

az optikán keresztül az érzékelőbe jut, az elektronika feldolgozza a jeleket és az interfészen

keresztül a számítógépbe küldi. A szkennelési folyamat alatt a dokumentum áll, s így a precíz

szkennelés nem függ a dokumentumtól. Több dokumentum folyamatos feldolgozása esetén

lehetőség van automatikus lapadagoló (Automatic Document Feeder, ADF) alkalmazására.

Kétoldalas dokumentumok is szkennelhetők a speciális adagolókkal vagy szkennerekkel.

Kézi (handy) szkenner

A kézi szkennerek a legolcsóbbak a piacon, és ez az olcsó ár mutatja a minőséget is. Mind a

megvilágítás, mind a mozgatás visszajelzése hagy kívánnivalót maga után. Ezeket a szkennereket

kézzel kell mozgatni a dokumentum fölött, a mozgatást két vezető görgő és egy szinkronizáló görgő

segíti. A szinkronizáló görgő a mozgatás során a papíron gördül és a tengelyére szerelt

szinkrontárcsa jeleket ad az elektronikának a mindenkori pozícióról. A szinkrontárcsa egy adott

sebességtartományon belül korrigálja a sebességingadozásból eredő hibákat, de nagyon hamar

megjelenik a húzási irányba eső képtorzulás (a képpontok a húzási irányban megnyúlnak, vagy

lecsökkennek). Az egyenes húzás sincs biztosítva, tehát előfordul az eltekeredés, az "S" alakú

mozgatás, de gyakorlás után ezek a hibák elég jól elkerülhetők. A szkennelést sík felületen kell

végezni, a szkenner teljes mozgása alatt ügyelni kell, hogy a berendezés teljes terjedelmében

ugyanazon a sík felületen maradjon (könyvek szkennelése).

21

A megvilágítás LED-ekkel történik, a környezeti fény könnyen módosíthatja a fényviszonyokat. Az

érzékelés 105 mm szélességben történik, tehát A4 méretű dokumentumok csak két lépésben

szkennelhetők.

A felbontás 100-400 dpi között kapcsolóval állítható, a 400 dpi-hez tartozó pontosságot a kézi

mozgatással nehezen lehet elérni, tehát a mozgatás irányában nagyok a torzulások. A fényerő egy

potenciométerrel kézzel állítható, ez egy küszöbszint beállítását jelenti, mely érték fölött a pontokat

feketének, alatta fehérnek ítéli az elektronika. Szürkeskálás képeknél az alaptónus beállítására

szolgál.

A kézi szkennerek speciális soros interfésszel rendelkeznek, így saját illesztőkártya tartozik

hozzájuk, bár a picon kapható néhány, a számítógép nyomtató (Centronics) kimenetére

csatlakoztatható berendezés is.

Lapáthúzós szkenner: A lapáthúzós (Sheet Feed) szkennerek általában olcsóbb, egyszerűbb

konstrukciók, helyfoglalásuk csekély. Itt csak a dokumentum mozog, gumigörgők biztosítják az

egyenletes továbbítást. Sok szkennerbe több lap is behelyezhető, a felszedő görgő garantálja az

egymás utáni lapbehúzást. A konstrukció könyv szkennelését nem teszi lehetővé, sőt vastagabb,

vagy fényes lapok továbbítása is problémás lehet.

Dobos (drum) szkenner: A dobos szkennerek foto-sokszorozót használnak érzékelőként, tehát

egyszerre csak egyetlen pontot érzékelnek, így minden egyes képpontot azonos jellemzőkkel

tapogatnak le. A dokumentum egy forgó dob palástjára van feszítve, és vagy visszavert fénnyel,

vagy áteső fénnyel tapogatják le. A fej a letapogatás során a palást mentén folyamatosan mozog, így

a teljes dokumentum felett elhalad. A dob átlátszó anyagból készül, átmérője 50-150 mm, tehát akár

A3-as dokumentumok is szkennelhetők. A dobos szkennerek a nyomdaipar professzionális

eszközei, nagy felbontással, precíz színérzékeléssel rendelkeznek, az elektronika gyakran

tartalmazza a színrebontó egységeket is.

22

7. Ismertesd a kiviteli (output) perifériákat, különös tekintettel a monitorokra és a nyomtatókra

Az információ a központi feldolgozó egységből (CPU) a kimeneti peiférián át a környezet felé

áramlik. Tehát az output perifériákon keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenő

adatokat közölheti a felhasználóval. A legfontosabb output perifériák a képernyő (monitor, screen,

display) és a nyomtató (printer). Ide tartozik még a például a hangszóró (speaker) és a rajzgép

(plotter) is.

Képernyő (monitor, screen, display)

Feladata: A monitor az információk megjelenítésére szolgál. Ez a PC-k szabványos (standard)

kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjelenítendő információ a

képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a

billentyűzetével ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei,

sőt a billentyűzeten begépelt szöveg is ellenőrzés céljából kikerül a képernyőre.

Típusai: A monitorok csoportosítását többféle szempont szerint elvégezhetjük:

A működési elvük szerint a két legelterjedtebb típus a katódsugárcsöves és a

folyadékkristályos monitor.

A színkezelést figyelembe véve beszélhetünk a következő monitortípusokról:

Típus Színkezelés

monochrom (egyszínű)

ez a monitor típus egy háttér- és egy előtérszínt képes megjeleníteni

szürkeárnyalatos A fekete és a fehér közötti átmenetek megjelenítésére is alkalmas, hasonlóan

a fekete-fehér televízióhoz

színes

a három alapszín (vörös, zöld, kék) keverékéből előállított színek

megjelenítésére alkalmas. A színek számát a monitor illesztőkártyájának a

minősége határozza meg

A felbontóképesség és a megjelenített színek száma szerint további típusokat különböztethetünk

meg, melyek szabvánnyá váltak.

Típus Felbontóképesség és a színek száma

Hercules 720x348 képpontból állítja elő a képet és monochrom

CGA (Color Graphics Adapter) 320x200 pontos a felbontás, és összesen 4 szín kezelésére

alkalmas

EGA 640x350 képpontos felbontás, és 16 megjeleníthető szín

VGA (Video Graphics

Adapter) 640x480 a felbontás, de a színek száma már 256

SVGA (Super VGA) 1028x768 képpont és minimum 256 szín megjelenítésére alkalmas

23

A katódsugárcsöves monitor

A monitorok a számítástechnika őskorának hírnökei, abból a szempontból, hogy itt alkalmaznak

egyedül még elektroncsöveket, vagyis a képernyő katódsugárcsövét.

Működése a következő: A képcső végében lévő elektronágyú segítségével elektronokat lőnek ki a

képernyő belső falára. A felgyorsított elektronokat, egy pontba a képernyő közepére irányítják. A

képernyőt belülről foszforréteggel vonják be, amely elektron becsapódás hatására fényt bocsát ki a

becsapódás helyén (képpont).

A középre fókuszált elektronsugarat mágneses térrel el tudják téríteni, így az egész képernyő

képpontjai megvilágíthatóak vele. A sugár a bal fölső sarokból indul, és jobbra haladva soronként

rajzolja meg a képet, amelynek a színét a becsapódó elektronok száma határozza meg. A sugár a

jobb alsó sarokba érve visszafut a kiinduló állapotába. A fölrajzolás másodpercenként kb.72x

megtörténik, ezen idő alatt a pontok fénye még megmarad.

A színes monitoroknál annyi a változás, hogy 3 elektronsugár halad egymás mellet, és mindig

megadott pontmátrixba csapódnak be, amely mátrix 3 része vörös, zöld és kék színű, ezekből a

színekből az additív színkeverést (vagyis a fénnyel való keverést) alkalmazva bármilyen szín

kikeverhető, ha eléggé finoman adagoljuk az összetevőket (elektronokat).

A szerkezet olyan precíz, hogy a sugár mindig csak a saját színű mátrixrészt érheti el (ez a mátrix

0.28 mm átmérőjű).

A folyadékkristályos monitor működése

Két üveglap között vékony folyadékkristály réteg található. A folyadékkristály olyan anyag,

amelynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. Ráadásul a folyadékkristály nem

minden irányban engedi át egyformán a fényt. Ha tehát olyan alakú elektromos teret hozunk létre az

üveglapok között, mint a megjeleníteni kívánt karakterek és rajzok, akkor ott a folyadékkristály

molekulái elfordulnak, és nem engedik át a fényt: a kijelző elsötétül. Így működik még például a

számológépek, vagy kvarcórák kijelzője is.

Jellemzők:

A legfontosabb jellemzők, a felbontóképesség és a megjeleníthető színek száma elsősorban

a monitor illesztő kártyájától (videókártya) függ.

Az SVGA kártyák felépítése:

A kártyán található memória (2MByte-32MByte) a képpont adatok (a pont színe) tárolására

szolgál. A videó memória mérete és a maximális felbontás között összefüggés van. A kép

egészének bele kell férnie ebbe a memóriába. A kép mérete a (X*Y*színbitek)/8 [byte]

összefüggéssel számolható ki, ahol X*Y a felbontás, a színbitek pedig egy képpont

adatainak tárolásához szükséges bitek számát jelöli.

Színek száma Színbitek száma

24 = 16 4

28 = 256 8

215 = 32768 15

216 = 65536 16

224 = 16777216 24

24

Ebbe a videó memóriába a mikroprocesszor írja az adatokat. A memóriából a VGA kártya

processzorra olvassa ki az adatokat, és eljuttatja másodpercenként kb.60x ahhoz az egységhez,

amely a digitális jelet analóg jellé alakítja. A kártyán található még egy ROM memória is, amely a

kártya tulajdonságainak kihasználásához szükséges program rutinokat tartalmazza. Ezt a BIOS

használja, és segítségével tudja beállítani a kívánt felbontásokat.

A monitorokat jellemezhetjük a méretükkel is: A képernyő átlójának hosszát inch-ben adják meg. A

forgalmazott monitorok között találhatunk: 14, 15, 17, 19 inch-es, sőt még ettől nagyobb

monitorokat is, de a képátló méretének növekedésével az ár is jelentősen növekszik.

Nyomtató (printer)

Feladata: A nyomtatók a számítástechnika kezdeteitől kezdve tartozékai a számítógépeknek. Arra

született, hogy a számítógép memóriájában megjelenő adatokat papíron vagy más papírhoz hasonló

anyagon megjelenítse. A nyomtató nélkül elképzelhetetlen lett volna a számítógépek ilyen nagy

arányú elterjedése. A grafikus rendszerek bevezették a házi szabvánnyá vált WYSIWYG (What you

see is what you get - azt kapod amit látsz) fogalmát, amely az objektumoknak ugyanolyan

megjelenést biztosit a monitoron, mint a papíron.

Típusai: Az alkalmazott nyomtatási technikától függően különböző nyomtatótípusok terjedtek el.

Az úgynevezett mátrixtechnika képviselői a mátrix- illetve tintasugaras nyomtató.

A másik nyomtatási technika a lézeres vagy egyéb ehhez hasonló elv. Az így működő

nyomtatók közül a lézernyomtató a legelterjedtebb.

Működése:

A mátrix technika két képviselője a mátrix- (tűs) és a tintasugaras nyomtató. Közös tulajdonságuk,

hogy valamilyen fizikailag kialakított mátrix elrendezést másolnak a papírra (a tű mátrixot, vagy a

tinta-sugár mátrixot).

A mátrix (tűs) nyomtatók 9 vagy 24 tűvel dolgoznak. Ezeket a tűket nagy teljesítményű

elektromágnesek lökik neki a papír előtt feszülő festékszalagnak. A festékszalag azokon a

tűhegynyi pontokon érintkezik a papírral és összekeni azt festékkel. A nyomtatófej ezután

egy pontnyit vízszintesen elmozdul, és a folyamat megismétlődik. Miután a sor nyomtatásra

került, a papír egy sorral függőleges irányba léptetődik. A festékszalag még nem használt

része pedig a fej elé fordul (léteznek olyan típusok, amelyekben a festékszalag a fejjel együtt

mozog, így ott minden leütés után léptetés van). Az ilyen nyomtatók nagy előnye az

índigózhatóság és az olcsó fenntartás. Ennek megfelelően alkalmazzák számlák, bizonylatok

nyomtatására, ahol a fenti paraméterek előnyt jelentenek.

A tintasugaras nyomtató egy nyomás alatt lévő festéktárból fúvókák segítségével juttat

festéket a papírra. A fúvókák igen közel helyezkednek el egymáshoz így nagy felbontás is

elérhető, de ennek léteznek fizikai határai. A festék papírra jutását az un. piezoelektromos

kristályokkal oldják meg. Ennek az anyagnak feszültség hatására megnő a térfogata, ezért a

festéket a papírra fújja a patron. A fej itt is vízszintesen, a papír pedig függőlegesen mozog,

a pozicionálásnak és az ugyanarra a helyre való visszaállási pontosságnak azonban nagyon

precíznek kell lennie

A lézeres v. egyéb hasonló (ion, mágneses) elven működő típusok, amelyek ára jelenleg a

legmagasabb, nyomtatási képük kiválónak mondható. Technikájuk a soronkénti

nyomtatással ellentétben a lapnyomtatásra koncentrál. Ez azt jelenti, hogy a teljes lap képét

előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A lézernyomtató működése: A

lézernyomtatóban speciális anyaggal (szelénnel) bevont és elektromosan feltöltött hengerre

25

lézersugár írja fel a nyomtatandó képet. Ahol a lézersugár a hengerhez ér, ott annak felülete

a henger többi részével és a nyomtatóban lévő fekete festékporral ellentétes töltésűvé

változik. Így amikor a hengernek ez a része elfordulása közben a festékkazetta fölé kerül,

akkor abból festék tapad fel a lézerpásztázta helyekre. A hengerről a kép görgetéssel kerül át

a papírra, majd beleég abba, amikor az egy 200 oC-os hengerpár között elhalad. Forgás

közben a henger elhalad egy kollektor (gyűjtő) egység előtt, amely a felesleges festéket

eltávolítja a henger felületéről.

A színes nyomtatás

Az elv a következő: minden szín kikeverhető a Cyan, Magenta, Yellow, blacK (CMYK) színekből

oly módon, hogy egymás mellé nyomtatjuk a különböző színű pontokat. Ekkor az emberi szem

(kellően távolról nézve) úgy érzékeli, mintha egy negyedik szín lenne. A színes nyomtatásnál fontos

tehát a minél kisebb pontok felvitele, ennek következtében a legjobb nyomatot a lézernyomtató

biztosítaná. Itt 3+1 festékréteget visznek fel a már ismert eljárással, így nemcsak lassabb, de jóval

drágább és költségigényesebb lesz a nyomtató.A színes tintasugaras nyomtatók a legelterjedtebbek.

Ezek ára 4-10%-al drágább, mint a fekete változatoké, és nyomtatási képük is elfogadható

minőségű. A nyomat 3+1 fuvolasorral képződik, amelyek egyszerre haladnak, de mindig egy sorral

megelőzve egymást, így időt hagyva az előző réteg megszáradására. Kísérletező kedvűek számára

fejlesztették ki a színes tűs mátrixnyomtatót, amely 3+1 festékcsíkkal rendelkező szalaggal

dolgozik, a szalagot egy mechanika emeli meg, ha színt kell váltani. Az ilyen nyomatokon általában

gyorsan felfedezhetőek az elemi pontok, így csak igénytelenebb, alapszínekkel dolgozó

nyomatokhoz használható.

Jellemzők

A felbontás a legfontosabb tulajdonsága egy nyomtatónak, amelyet az inchenkénti pontok

számával, vagyis dpi-vel mérünk. Általánosan elterjedt a 300x300, illetve a 600x600. Egyes

lézernyomtatók képesek 1200-2400 dpi-re is.

Sebesség, a percenként nyomtatott oldalak száma, amelyek telitettsége feketében 5-6%,

színesben 75-85%. Tűs mátrixnál megadják a karakterek számát másodpercenként (cps)

A nyomtató memóriája. Ez a memória tárolja az adatokat, míg a nyomtató ki nem nyomtatja

azt. Ez mátrixnál 16-128kB, tintasugarasnál 512kB-4Mb, és lézernél 1-16Mb-ig terjedhet.

Ez a nyomat minőségét nem, csak a számítógép nyomtatás alatti gyorsaságát befolyásolja.

26

8. Hálózatok

Mi a számítógépes hálózat? Ismertesd a hálózatok csoportosításait és a hálózat fizikai

elemeit!

1. Mit nevezünk számítógép hálózatnak

A számítógép hálózat egymástól térben elválasztott, azaz más-más helyeken elhelyezkedő

számítógépek összekapcsolását jelenti. E gépek között adatcsere révén munkamegosztás folyik.

Ehhez természetesen a gépek közötti kommunikáció lehetőségét kell biztosítani, ami az esetek

többségében vezetékeken valósul meg, de a kapcsolat létrejöhet elektromágneses sugárzás (például

rádióhullámok, ill. infrahullámok) segítségével is.

2. Mi az előnye a számítógép hálózatoknak: A hálózatba kötött gépek közötti kommunikáció

segítségével lehetőség nyílik többek között: levelek, vagy más adatok küldésére a gépek között,

nyomtató, MODEM, CD ROM közös használat. Biztonságos adatközlés.

2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége: A levelek küldése hálózaton

keresztül pillanatok alatt véghezvihető. A levelekhez a legkülönfélébb fájlokat lehet csatolni.

2.2. Erőforrások megosztása: közösen használható nyomtató, szkenner, CD-ROM, MODEM,

stb.: Lehetőséget nyújt például MODEM, CDROM, nyomtatók és scannerek(lapolvasók) hálózaton

történő használatára.

2.3. Közös adatok használata: Lehetőség nyílik az egyik gépen rögzített adatok hálózaton való

megosztására, küldésére. Például egy áruházban a számlainformációk.

2.4. Feladatok megosztása: Ez szorosan kapcsolódik az adatok megosztásához, a megosztásnak

olyankor van jelentősége amikor több dolgozó szeretne egy adott adatbázissal dolgozni, például

supermarketekben a termékek ára.

2.5. Adatbiztonság: A cégek belső biztonságát is meg lehet valósítani a hálózatokon. A mai

operációs rendszerek profi megoldást nyújtanak. Az adott hálózatokon mindenkinek saját

felhasználóneve és jelszava van és mindenki egyéni hozzáférési joggal rendelkezik.

2.6. Programok futtatása egy központi számítógépen: Ekkor minden adatot előbb a központi

gépről a feldolgozó gépre, majd feldolgozás után vissza kell vinni.

3. Hálózatok kiépítése, részei

Az előzőekben megadtuk a hálózat fogalmi meghatározását, valamint kialakulásának

szükségességét és előnyeit. Most nézzük meg konkrétan milyen részekből épül fel egy

számítógépes hálózat és az egyes részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

3.1. Szerverek, munkaállomások

Egy klasszikus hálózat legalább egy központi számítógépből, azaz szerverből, és a hozzá

kapcsolódó munkaállomásokból áll.

27

A szerver funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez magába foglalhatja az adatok

központi tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából, továbbá különféle szolgáltatások

nyújtását a hálózati felhasználók számára.

A számítógépes hálózatra csatlakoztatott minden számítógépet – a szerverek kivételével –

munkaállomásnak nevezünk. A munkaállomás lehet a hagyományos értelemben vett személyi

számítógép vagy az úgynevezett terminál.

Amikor egy személyi számítógéppel csatlakozunk a hálózatra, a hálózati kiszolgálót jobbára csak

adattárolás céljából használjuk. A programok futtatása és az adatok feldolgozása a saját gépünk

feladata.

A terminál általában olyan – képernyőből és billentyűzetből álló – eszköz, amely lehetővé teszi,

hogy a számítógép-hálózat központi számítógépével kommunikáljunk. Egy terminál alapesetben

nem rendelkezik saját háttértárral, esetleg saját CPU-val sem. Mivel a terminál nem rendelkezik a

szükséges erőforrásokkal, hálózati kiszolgáló hiányában önálló munkavégzésre alkalmatlan. A

felhasználó a terminált csak utasításainak továbbítására és az eredmények megjelenítésére

használja, a programok futtatása és az adatok feldolgozása ténylegesen a szerveren történik.

Napjaink számítógép-hálózatain gyakran találkozhatunk olyan esettel is, amikor a felhasználó egy

terminálemulációs program segítségével egy hagyományos személyi számítógépet használ

terminálként.

3.2. A hálózati kapcsolódáshoz szükséges illesztők, perifériák, stb.

A hálózati csatolókártyák jelentősége napjainkban egyre nő, hiszen ma már nagyon gyakran kötik

hálózatba a kisebb, akár csak 2-3 db PC-ből álló számítógép parkokat is.

A hálózatba kötött PC-k szinte kivétel nélkül úgynevezett Ethernet hálózati kártyát használnak.

Csak néhány alapvető szabály ezzel kapcsolatosan: Minden hálózatba kötött gépbe be kell építeni

egy Ethernet hálózati csatolókártyát. Valamennyi gépet össze kell kötni egymással egy kifejezetten

erre szolgáló adatkábellel. Kifejlesztettek olyan hálózati kártyákat is, amelyek rádiófrekvenciás

jelekkel kommunikálnak egymással. Ez az úgynevezett „wireless" technológia a jövő útja.

Egy Ethernet hálózati kártya fő paraméterei: -Az alkalmazott buszrendszer: ISA vagy PCI. -Az

átviteli sebesség: 10 Mb/s, 100 Mb/s vagy 1000 Mb/s (gigabit)

A kábelnek kialakított csatlakozó vagy sodrott érpáros kábelhez egy olyan csatlakozó,mely nagyon

hasonló a telefonokhoz használthoz (RJ45). A hálózati kártyák is rendelkeznek néhány beállítandó

jellemzővel. Ezeket ma már általában nem kell beszabályozni. Régen kis kapcsolókkal, manapság

szoftveres úton lehet változtatni.

Két paraméter állíható: -A kártya I/O címe, mely a gép és a kártya közötti kommunikációhoz

szükséges.

-Az IRQ. Mint minden eszközzel, a hálózati kártyával is megszakítás segítségével kommunikál a

processzor, így persze a gépen belül ennek is egyedinek kell lennie. Ennek kézzel történő

beállítására általában csak régebbi hálókártyáknál, vagy speciális esetekben van szükség.

A MODEM az Internethez ill. távoli hálózathoz való kapcsolódás klasszikus eszköze. Attól

függően, hogy milyen közegen keresztül csatlakozunk majd az internetre, lehet, hogy további

eszközök is szükségesek.

28

Az Internethez kapcsolódás lehetséges módjai:

Hagyományos telefonvonal – A gépbe szerelt belső, vagy a soros portra csatlakoztatott

külső MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra.

ISDN telefonvonal – A MODEM az ISDN végberendezésbe van építve, nem kell a gépbe

semmilyen plusz eszközt beépíteni. Magát a számítógépet és az ISDN végberendezést egy

soros kábellel kell összekötni.

Mobil telefon – Mobil gépeknél használatos, feltétel a gép és telefon kapcsolata. (Bluetooth

vagy IrDA)

ADSL, szélessávú elérés – A számítógépnek hálózati csatolókártyával kell rendelkeznie,

amit a szolgáltató MODEM-ével kell összekötni.

Kábeltévé szélessávú elérés – Ugyanaz a helyzet, mint ADSL esetén.

3.3. Kábelek, csatlakozók: A hálózati kártyán tehát többféle csatlakozóval is találkozhatunk. Az

alkalmazott kábel típusa nagyon nagy hatással van a hálózatra. A kábel egy sor további paramétert

határoz majd meg.

3.3.1. Koaxiális kábel és csatlakozója

Régen használtak un. Koax kábeleket, ez ma már nem jellemző.

3.3.2. Sodrott érpáros kábel és csatlakozója

Az Ethernet hálózati kártyákon ma már többnyire találunk egy olyan csatlakozót is, amely nagyon

hasonlít a telefonkészülékek „amerikai" csatlakozójára. A kártya e csatlakozója szolgál majd a

sodrott érpárú kábelezéshez. A név ne tévesszen meg senkit, nem 2 erű vezetékről van szó.

Többnyire 8 ér (4 érpár) van a kábelben. E kábelezéshez az úgynevezett „Star", magyarul csillag

topológiát lehet csak alkalmazni. A csillag topológia nevét onnét kapta, hogy egy központi

elosztóból minden géphez külön vezeték vezet (vázlatosan lerajzolva a vezetékek csillagot

alkotnak). Minden ilyen vezeték hossza maximum 100 méter lehet.

Kábel: UTP (Unshielded Twisted Pair), magyarul árnyékolatlan sodrott érpárú kábel. Két fajtája

létezik, melyeknek a hivatalos neve: 10-Base-T; illetve 100-Base-TX.

Egészen más teljesítményt nyújtó hálózatot lehet kiépítem a kétféle kábellel. A 10-Base-T kábel a

hagyományos 10 Mb/s rendszer közvetítő közege. A 100-Base-TX gyorsabb, mintegy tízszeres,

azaz 100 Mb/s adatátviteli sebességet tud biztosítani. Ennek feltétele azonban, hogy a hálózat többi

eleme (kártya, elosztó) is igazodik a magasabb sebesség nyújtotta követelményekhez. Fontos tudni,

hogy a kábelek 5 osztályba vannak sorolva (level 1-5) [A 6. osztály a Gigaspeed Ethernet részére.

Ennek átviteli sebessége maximum 200 Mb/s.] és csak a 3. osztály felett használhatóak számítógép

hálózatokhoz.

Csatlakozó: hivatalos neve RJ45. E csatlakozó hasonlít a telefonoknál megszokott „amerikai"

csatlakozóra, de 8 érintkezője van. A csatlakozódugót egy kis retesz biztosítja a kicsúszás ellen..

3.3.5. Üvegszál optikai kábel: Általában csak speciális esetekben alkalmaznak üvegszálas optikai

kábeleket (10-Base-FL). Többnyire olyan helyeken, ahol elektromos zavarok nehezítik a

hagyományos réz kábelek alkalmazását.

3.3.6. Vezeték nélküli kapcsolatok

Manapság egyre jobban terjednek az un. wireless hálózatok, ahol a gépek közötti kapcsolatokat

mikrohullámok segítségével teszik lehetővé. Vannak olyan perifériák, amelyek infravörös

hullámokkal kommunikálnak a számítógépekkel. De a nagy távolságok áthidalására, használnak

vezeték nélküli megoldásokat, ilyen például a műholdas összeköttetést.

29

3.4. Aktív hálózati eszközök

A hálózat aktív elemei lehetnek: a számítógép, a printer szerver; a különböző kapcsoló eszközök: a

repeater, a HUB, a switch, a bridge, a router, stb. A továbbiakban ezek közül néhányról

részletesebben:

3.4.1. HUB

Ezeket az elemeket csak csavart érpárú kábelezés esetén használjuk. Mint már láttuk, a csavart

érpárú kábelezésnél az úgynevezett csillag topológiát kell alkalmaznunk. A csillag középpontjába

fog kerülni a HUB. Ez egy olyan doboz, amin sok csatlakozó aljzatot találunk az egyes gépek

hálózatba kötésére. A jobb minőségű HUB-oknál LED-ek jelzik az egyes csatornákon folyó

kommunikációt. Ezek a LED-ek az esetleges hibakeresésnél is jó szolgálatot tehetnek. Bizonyos

típusú HUB-ok azt is megengedik, hogy egy hálózatba többet is beépítsenek belőlük, így azután a

hálózatba köthető gépek száma jelentősen megnövelhető.

3.4.2. Switch A Switch a HUB továbbfejlesztésének tekinthető. Segítségével sok Ethernet szegmenst lehet

összekapcsolni úgy, hogy az egyébként az Ethernetre jellemző ütközések nem jelentenek problémát.

A Switch ugyanis, amikor egy Ethernet csomagot kap, akkor megvizsgálja annak címét és csak a

címzett szegmense felé továbbítja. Mai modern változatai ezen kívül még az adatcsomagot is

vizsgálják, és ha az sérült, akkor nem kerül továbbításra (miután így nem ér a címzetthez, nem kerül

visszaigazolásra sem, ezért újra elküldik). A Switch segítségével minden szegmens csak egy, vagy

legfeljebb néhány gép forgalmát bonyolítja, ezért a hálózat sebessége jelentősen nő, pontosabban

nem csökken le.

3.4.3. Bridge

A bridge-ek, más néven hidak funkciója a különböző jellemzőkkel rendelkező hálózati rendszerek,

például egy Ethernet, és egy Fast Ethernet hálózat összekapcsolása. A hidak feltérképezik az egyes

csomópontok (gépek, HUB-ok, stb.) Ethernet címeit, és csak a szükséges forgalmat engedik át a

hídon. Mivel ez szétválasztja a két hálózatot önálló ütközési tartományokra, több gépet lehet a

hálózatra kötni.

3.4.4. Router

A routerek, más néven útvonal kijelölők, hasonló szerepet töltenek be, mint a hídak, illetve a

switchek, de nem a csomagok címzése alapján, hanem az IP protokoll segítségével végzik a szűrést.

E módszer ugyan lassúbb, de nagyobb hálózatok esetén jobb a hatékonysága.

4. Hálózatok csoportosítása

4.1. Kiterjedésük alapján

- Helyi hálózatok, más néven LAN (Local Area Network)

- Városi hálózatok, vagy MAN (Metropolitan Area Network)

- Kiterjedt hálózatok, vagy WAN (Wide Area Network)

4.1.1. Helyi hálózatok

A helyi hálózatok (LAN) általában egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el, esetleg

néhány, egymáshoz közeli épületeket kötnek össze.

A helyi hálózatok segítségével gyors és megbízható kapcsolatot teremthetünk a számítógépek

között. Legelterjedtebb változatai az úgynevezett Ethernet, illetve Token-Ring típusú hálózatok.

30

4.1.2. Városi hálózatok

A városi hálózatok (MAN) általában egy település határain belül működnek. Ilyen például a

kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere is.

4.1.3. Kiterjedt hálózatok

A kiterjedt hálózatok (WAN) túlnyúlnak egy település határain, egy országra, egy kontinensre, vagy

akár az egész világra kiterjedhetnek. Az egyik legismertebb ilyen hálózat az internet.

4.2. Hálózati topológia alapján

A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. LAN hálózatok

kiépítésekor többféle kábelezési mód közül választhatunk. A két legelterjedtebb a sín- és a

csillagtopológia.

- Síntopológia esetén a számítógépek összekötése sorosan, egyetlen kábel segítségével történik. A

rendszer a karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik, kábelszakadáskor az egész hálózat

működésképtelenné válik.

- A csillagtopológiás hálózatban minden számítógép külön kábellel csatlakozik a kiszolgáló

géphez. Ez a hálózati rendszer a síntopológiánál jóval üzembiztosabb, bár drágább megoldás. Egy

esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását vonja maga után.

- A gyűrűtopológia a síntopológiához hasonló módon működik, de a kábel megszakítás nélküli

körbe van kötve.

- A fatopológia nem más, mint a csillag- és a síntopológiák kombinációja. A szerver általában több

közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban, a kliensek pedig ezekhez a közvetítő gépekhez

kapcsolódnak. Így a kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és

egymással. A fatopológia jellegzetessége, hogy minden számítógép egy, és csak egy útvonalon

érhető el.

A fatopológiájú hálózat bármely pontján bekövetkezett hálózati hiba az érintett hálózatrészhez

kapcsolódó alhálózatokat is megbéníthatja.

4.3. A kapcsolat típusa alapján

Egy hálózaton belül a számítógépek különféle módokon kapcsolódhatnak egymáshoz. Alapvetően

két kapcsolattípust különböztetünk meg: pont-pont kapcsolatú és üzenetszórásos hálózatot.

A pont-pont (point to point) kapcsolatú hálózatban egy számítógép egy másikkal közvetlen

összeköttetésben áll. Ilyen kapcsolat a csillag, a gyűrű, a teljes és a fa kiépítésű hálózat.

Az üzenetszórásos (broadcast) hálózatban valamennyi számítógép egyetlen adatátviteli csatornára

kapcsolódik. Ilyenkor az információ minden számítógéphez egyformán eljut.

4.4. Hálózati modellek

A hálózati modelleket a hardver- és szoftverelemek együttesen határozzák meg. A három

legjelentősebb modell a kliens–szerver, valamint a peer to peer modell.

4.4.1. Kliens-szerver modell

A kliens–szerver (ügyfél-kiszolgáló) modell két számítógépes program közötti kapcsolatot ír le,

ahol az egyik program valamilyen szolgáltatást kér a másiktól, amely eleget tesz a kérésnek. A

szolgáltatást kérő programot kliensnek nevezzük, azt a programot pedig, amelyik a szolgáltatást

nyújtja szervernek. A kliens-szerver kapcsolat szerepe főként hálózati környezetben jelentős, ahol

a programok egymástól fizikailag is távol, különböző számítógépeken futnak.

Ha egy böngészőt tekintünk kliensprogramnak, amely szolgáltatásokat kér egy másik számítógépen

futó web-szervertől, az interneten kliens-szerver kapcsolatról beszélünk.

31

4.4.2. Peer to peer modell

A peer to peer modell lényege, hogy a hálózatot egyenrangú gépek alkotják. Mindenki szerver és

munkaállomás egyszerre, az egyes perifériák minden felhasználó számára hozzáférhetők, az adatok

több helyen tárolhatók. Ilyen hálózatot alakíthatunk ki a Windows operációs rendszerrel telepített

számítógépekből.

5. A hálózati kommunikációt leíró szabályok

5.1. Hálózati protokoll

A protokoll a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere. Protokollokat használnak a

hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is.

A legelterjedtebb hálózati protokoll, amelyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP

(Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Az átviteli ellenőrzőprotokoll/internetprotokoll

az internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége.

Az internetalkalmazási protokollok közé soroljuk még az SMTP és POP3 levelezési protokollokat,

csakúgy, mint az FTP adatlehívásra, valamint a HTTP webböngészésre használt protokollokat.

További protokollok az IPX/SPX (elsősorban Novell-es környezetben használják) és a NetBEUI

(általában kisméretű, Windowsos hálózatok esetében alkalmazzák).

Két számítógép közötti adatcsere csak azonos protokollok használata esetén valósítható meg.

32

9. Ismertesd az operációs rendszerek feladatait és fajtáit!

Mutasd be az ön által használt operációs rendszer felhasználói felületét és kezelését!

A számítógép önmagában még használhatatlan lenne, ha nem lehetne rajta hasznos programokat

futtatni. A programok futtatásához ma már elengedhetetlen egy egységes felületet biztosító

alapprogram, az operációs rendszer. Ha operációs rendszer nélkül kellene programot írni, az a

programozónak jelentõs többletfeladatot jelentene, hiszen a memóriát, a háttértárakat, valamint az

összes többi hardver-eszközt nem egy egységes felületen keresztül, hanem külön-külön bonyolult

módszerekkel kellene elérnie. Az operációs rendszer tehát egyrészt a programozóknak jelent nagy

segítséget, másrészt a felhasználóknak is könnyebb eligazodást nyújt a programok között, valamint

egyszerűbbé teszi a számítógép használatát.

Az operációs rendszerek feladatai

Processzorütemezés: processzor kezelés (processzor idő szétosztása a rendszer és a

felhasználói feladatok között)

Megszakításkezelés: hardver, szoftver megszakítás kezelése, állapot mentés, megszakítási

rutin meghívása

Folyamatvezérlés: programok indítása

Programok közötti kapcsolattartás

Tárkezelés

Működés nyilvántartás: naplózás (mi okozott milyen hibát)

Kapcsolattartás a felhasználóval (operator interface)

Szinkronizálás: erőforrás igények sorba állítása

Memóriakezelés

Perifériakezelés

Az operációs rendszerek csoportosítása

1. Felhasználók száma szerint:

o egy felhasználós pl.: DOS, Win 9x

o több felhasználós pl. Linux, Win NT

2. Hardver mérete szerint:

o kisgépes (UNIX)

o nagygépes (Main Frame, Cray - szuper számítógép)

o mikrogépes (DOS, WIN 9X, UNIX)

3. Processzorkezelés szerint:

o egy feladatos (DOS)

o több feladatos (WIN 9X, WIN NT, UNIX)

4. Cél szerint:

o általános (DOS, WIN 9X, WIN NT, UNIX)

o speciális (folyamatvezérlő operációs rendszerek)

5. Operációs rendszer felépítése szerint:

o monolitikus (DOS, WIN 9X)

o réteges szerkezetű (WIN NT, UNIX)

o kliens szerver felépítésű

o vegyes

o virtuális gépek

6. A felhasználói felület szerint:

o szöveges (DOS, UNIX)

33

o grafikus (WINDOWS)

A Windows operációs rendszer felhasználói felülete és kezelése

A számítógép indítása, a Windows betöltődése

A számítógép bekapcsolása után a Windows automatikusan betöltődik. Ha az indítás kezdetén az F8

billentyűt leütjük, akkor egy indítómenü jelenik meg a képernyőn, melyből különböző indítási

módokat választhatunk:

Szokásos

A Windows a szokásos módon a grafikus felhasználói felülettel indul úgy, hogy a

különböző eszközök vezérlőprogramjait is betölti.

Naplózott

Abban különbözik az előzőtől, hogy az indítási folyamatról feljegyzést készít a

\BOOTLOG.TXT fájlba.

Csökkentett mód

Grafikus felhasználói felülettel indul a Windows, a különböző eszközök vezérlőprogramjait

azonban nem tölti be. Általában hibajavításnál használjuk.

Csökkentett mód hálózattal

Annyiban különbözik az előzőtől, hogy a hálózat eléréséhez szükséges modulokat betölti.

Csak parancssor

A számítógép DOS módban indul, mintha nem is lene rajta Windows. Ilyenkor csak a DOS

parancsokat használhatjuk.

Csak parancssor csökkentett módban

A számítógép DOS módban indul alapbeállításokkal.

Megerősítés lépésről lépésre

Az indítási folyamat során minden lépés végrehajtása előtt jóváhagyást kér.

A Windows képernyő felépítése

Asztal - ikonok találhatók rajta

Tálca - a tálcán a következő elemeket találjuk:

o Start gomb

o Futó programok gombjai

o Beállító ikonok (pl. billentyűzet)

o Idő

A számítógép kikapcsolása, újraindítása

A Start menü Kikapcsolás menüpontjának kiválasztása vagy az Alt+F4 billentyűk leütése után egy

ablak jelenik meg a képernyőn, melyből kiválaszthatjuk, hogy leálljon a számítógép, vagy

újrainduljon.

Az ablakok típusai

Programablak: Ilyen ablakokban futnak a programok.

Az ablakok elemei:

rendszermenü ikon

címsor

34

kis méret gomb

teljes/előző méret gomb

bezárás gomb

menüsor

eszköztár

munkaterület

görgetősáv

állapotsor

keretvonal

Dokumentumablak: A dokumentumablakok a programablakokon belül találhatók és ilyenekben

nyílnak meg a dokumentumok. Felépítésük hasonlít a programablakhoz, csak nincs bennük:

menüsor

eszköztár

állapotsor

Párbeszédablak: A Windows párbeszédablakokon keresztül tartja a kapcsolatot a felhasználóval. A

párbeszédablakok elemei:

lapfül

lista

nyomógomb

címke

rádiógomb

választó doboz

csúszka

legördülő lista

beviteli mező

A párbeszédablakok egyes elemei között a Tab billentyűvel lépkedhetünk. Minden ablakban

található egy OK és egy Mégse gomb. Az OK gombbal jóváhagyhatjuk a végrehajtott

módosításokat és bezárhatjuk az ablakot, a Mégse gombbal pedig a módosítások elvetése mellett

léphetünk ki az ablakból. Néhány ablakban találunk egy Alkalmaz nevű gombot is, ezzel az ablak

bezárása nélkül érvényesíthetjük a megváltoztatott beállításokat.

Az ablakok kezelése

A program és dokumentumablakokkal végezhető műveletek:

Letétel a tálcára

Rákattintunk az ablak kis méret gombjára, vagy a rendszermenüből a Kis méret menüpontot

választjuk.

Asztalméretűre nagyítás

Rákattintunk az ablak teljes méret gombjára, vagy duplán kattintunk az ablak címsorára,

vagy a rendszermenüből a Teljes méret menüpontot választjuk.

Előző méret visszaállítása

Rákattintunk az ablak előző méret gombjára, vagy duplán kattintunk az ablak címsorára,

vagy a rendszermenüből az Előző méret menüpontot választjuk, illetve ha az ablak le van

téve a tálcára, akkor rákattintunk a gombjára.

Áthelyezés

Az ablak címsorára kattintunk és az egérgomb folyamatos nyomva tartása közben áthúzzuk

35

a kívánt helyre, vagy a rendszermenüből az Áthelyezés menüpontot választjuk és a

kurzormozgató nyilakkal áthelyezzük, majd leütjük az Enter billentyűt.

Méretezés

Rákattintunk az ablaknak arra a keretvonalára, amelyik oldalon módosítani akarjuk az ablak

méretét, majd az egérgomb folyamatos nyomva tartása mellett elhúzzuk a kívánt helyre,

vagy a rendszermenüből a Méretezés menüpontot választjuk és a kurzormozgató

billentyűkkel módosítjuk a keretvonal helyét, majd leütjük az Enter billentyűt.

Bezárás

Az ablak bezárás gombjára kattintunk vagy a rendszermenüből a Bezárás menüpontot

választjuk, vagy duplán kattintunk a rendszermenü ikonra, vagy leütjük az Alt+F4

billentyűket.

Az áthelyezés és a méretezés csak akkor hajtható végre ha az ablak az asztalon van és nem

maximális méretű.

A párbeszédablakokkal végezhető műveletek

Áthelyezés

Bezárás

Több programablak kezelése

Ha több programablak is meg van nyitva, akkor is mindig csak egy lehet aktív. Az ablakok közötti

kapcsolgatásra (az ablak aktívvá tételére) a következő lehetőségek vannak:

rákattintunk az ablakra (ha látható)

rákattintunk az ablak gombjára a tálcán

az Alt+Tab billentyűk segítségével

Programok indítása

A programok elindítására a következő lehetőségek vannak:

a programra vagy a programra hivatkozó parancsikonra történő dupla kattintás

a Start menüben a program menüpontjának kiválasztása

egy megnyitandó dokumentumra történő dupla kattintás (a Windows a program -

kiterjesztés összerendelés alapján elindítja a fájl megnyitásához szükséges programot és meg

is nyitja benne a dokumentumot)

a Start menü Futtatás menüpontjával (a megjelenő ablakba be kell írni a fájlra történő

hivatkozást)

A Vezérlőpult

A Vezérlőpulton a Windows megjelenésével és működésével kapcsolatos beállítások végezhetők el.

Az ikonokra segítségével megnyitott ablakokban általában három nyomógombot találunk:

OK: jóváhagyjuk a módosításokat és bezárjuk az ablakot

Mégse: a módosítások elvetésével zárjuk be az ablakot (ugyanaz marad minden mint a

megnyitáskor)

Alkalmaz: jóváhagyjuk a módosításokat az ablak azonban nyitva marad

36

A Vezérlőpulton a következő fontosabb beállításokat végezhetjük el:

Billentyűzet

Itt a billentyűzettel kapcsolatos beállításokat végezhetjük el

ismétlések közötti kivárás

ismétlési sebesség

kurzorvillogás sebessége

billentyűzetkiosztás

Dátum és idő

A dátumot és az időt állíthatjuk itt be.

Képernyő

Az Asztal jellemzőit adhatjuk meg itt.

mintázat

tapéta

képernyőkímélő

felbontás

színek száma

az ablakok elemeinek színe

Egér

Ebben az ablakban az egér működését szabályozhatjuk.

jobbkezes/balkezes

duplakattintás sebessége

a mutató alakja az egyes műveleteknél

a mutató sebessége

a mutató útja

Nyomtatók

Itt telepíthetjük fel és távolíthatjuk el a számítógéphez csatlakoztatott nyomtatók vezérlőprogram-

jait, valamint kezelhetjük a nyomtatásra váró dokumentumokat.

Programok hozzáadása, eltávolítása

Itt telepíthetünk új programokat a számítógépre, illetve távolíthatjuk el róla a korábban feltelepített

programokat, úgy hogy semmi ne maradjon belőlük a gépen. A Windows összetevőinek telepítése

és eltávolítása is itt történik. Az ablakon belül indítólemez készítésére is van lehetőség, mellyel

DOS módban indíthatjuk el a számítógépet.

Rendszer

A számítógép felépítéséről, az operációs rendszer tulajdonosáról és a számítógép láthatunk itt infor-

mációkat. Itt tudjuk a különböző hardvereszközök vezérlőprogramjait feltelepíteni és eltávolítani.

37

Területi beállítások

A számok a dátum az idő és a pénznem adott országra jellemző formáját állíthatjuk itt be.

38

10. Ismertesd a könyvtárműveleteket

(könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése)

A könyvtár fogalma

A számítógép a fájlokat fa-struktúra alapján tárolja, könyvtárakban (directory) és

alkönyvtárakban (subdirectory), amelyek elnevezése a Windowsban mappa illetve almappa.

Minden meghajtó tartalmaz egy főkönyvtárat (gyökérkönyvtár), amelyre a meghajtó

azonosítójával és „\”-el (pl. A:\ vagy C:\) hivatkozhatunk. Benne találhatók a könyvtárak, illetve

ezeken belül az esetleges alkönyvtárak.

A fájlok azonosítója két részből áll: a névből és a kiterjesztésből, amelyek között pont található. A

név DOS-ban legfeljebb 8, Windowsban legfeljebb 255 karakter hosszú lehet, a kiterjesztés mindig

3 karakteres.

/A Windows név a 98, 2000 és XP verziók mindegyikét jelentheti./

A könyvtárak ugyanolyan azonosítót kaphatnak, mint a fájlok, bár itt a kiterjesztést nem szokás

megadni. A Windows a könyvtárakat mappa formájú ikonnal jelzi. Minden alkönyvtárban lehetnek

állományok és további alkönyvtárak. Viszont ugyanazon alkönyvtárban nem lehet két azonos nevű

fájl.

A fájlokra a könyvtárszerkezet megfelelő elérési útvonalával hivatkozhatunk. Először a meghajtó

azonosítóját kell megadni, majd a gyökérkönyvtártól kezdve felsorolni az alkönyvtárakat, közöttük

a “\” jelet alkalmazni, s végül a fájl pontos azonosítója következik. Ha például a C: meghajtó

SZOVEG könyvtárának SULI alkönyvtárában lévő ORAREND.DOC nevű fájlra hivatkozunk,

akkor ezt a következőképpen kell beírnunk:

C:\SZOVEG\SULI\ORAREND.DOC

Könyvtárműveletek

A fájl és könyvtárkezelés együtt tárgyalása nem a Windows újdonsága, tárolásuk, ill. kezelésük

hasonlósága miatt.

Ebben a részben már a legfontosabb Windows alatti műveleteket mutatjuk be. Ezek a műveletek

azért fontosak, mert az összes Windows-os operációs rendszer alatt működő alkalmazásnál

hasonlóan működnek. A legfontosabb fájl- és könyvtárműveletek, több helyen, több módon is

elvégezhetők. Ezen műveletekhez leggyakrabban a Windows Intézőt, ill. a Sajátgépet használjuk ,

de az Office programjaiban is elérhetők a legfontosabb műveletek.

A Windows Intéző

A Windows Intézőben minden könyvtár, állomány és lemezművelet elvégezhető. Jelentős átfedések

vannak a Sajátgép funkcióival. A Windows Intéző bal oldalán találhatóak a meghajtók a

mappákkal. A mappákban pedig további mappák /almappák/ vagy fájlok lehetnek, ezeket a jobb

oldalon találhatja meg. Amely meghajtó vagy mappa előtt egy + jelet látunk, abban még további

mappák találhatóak.

39

Meghajtó tartalomjegyzékének a megtekintéséhez először válasszuk a megfelelő meghajtót,

majd kattintsunk duplán a meghajtó ikonjára.

Mappa megnyitásához válasszuk ki a megfelelő meghajtót és a másik panelen a kívánt

mappa ikont, majd kattintsunk a mappára duplán!

Meghajtó v. mappa bezárásához kattintsunk a nyitott mappára duplán vagy a mappa,

meghajtó előtti – jelre!

Új mappa létrehozása:

Lépjünk a szülőkönyvtárba, ahova létre akarjuk hozni.

Kattintsunk a Fájl menü Új menüpontjára (vagy a jobb egérgombbal az adott elemre).

Kattintsunk az Új mappa menüpontra és adjuk meg a nevét.

Mappa átnevezése:

Válasszuk ki az átnevezni kívánt mappát /fájlt/,

Kattintsunk a Fájl menü Átnevezés menüpontjára (vagy jobb egérgomb!). vagy a néven

állva kétszer /nem duplán/kattintsunk

Adjuk meg az új nevét.

Mappa törlése:

Válasszuk ki a megfelelő vagy mappát, vagy fájlt!

Kattintsunk a Fájl menü Törlés menüpontjára (vagy jobb egérgomb! vagy <Del> billentyű)!

Mappák másolása:

Jelöljük ki a másolni kívánt mappát, vagy fájlt!

Kattintsunk a Szerkesztés menü Másolás menüpontjára (vagy jobb egérgomb )! vagy

<Ctrl>+bal egérgombbal áthúzzuk a célhelyre.

Lépjünk a másolás helyére!

Kattintsunk a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontjára!

Mappák áthelyezése:

Jelöljük ki a áthelyezni kívánt mappát, vagy fájlt!

Kattintsunk a Szerkesztés menü Kivágás menüpontjára (vagy jobb egérgombbal)!

Jelöljük ki az új helyet ábrázoló mappát vagy meghajtót!

Kattintsunk a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontjára! vagy bal gombbal áthúzzuk a

célhelyre.

Meghajtók, mappák a megtekintése:

Válasszuk ki a megfelelő meghajtót, mappát vagy állományt!

Kattintsunk a Fájl menü Tulajdonságok menüpontjára (a helyi menüben is megtalálható)

Mappák keresése:

Eszközök menü Keresés almenü pontja

Mappák visszaállítása

Lomtár segítségével

40

11. Ismertesd az állományműveleteket

(állományok – fájlok létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése, futtatása,

keresése)

Állomány (fájl) fogalma, fájlnevek

A számítógépen a háttértárolókon lévő információ tárolási egysége az állomány vagy fájl (file). Egy

fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat vagy program, amely a processzor által végrehajtható

utasításokat tartalmaz: A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az

adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt

minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől

függ.

A fájl: Valamelyik háttértároló egységen tárolt, névvel és kiterjesztéssel azonosított adategyüttes.

Fájl futtatása, megnyitása

Nyissa meg a Dokumentumok mappát.

o Ha a megnyitni kívánt fájlt vagy mappát nem tartalmazza a Dokumentumok mappa

vagy ennek almappája, akkor azt a Keresés gombbal keresheti meg.

Kattintson duplán a megnyitni kívánt fájlra vagy mappára.

o A Dokumentumok mappa megnyitásához kattintson a Start gombra, majd a

Dokumentumok parancsra.

o Ha a megnyitni kívánt fájlhoz nincs program társítva, akkor válasszon hozzá egyet.

Az egér jobb gombjával kattintson a fájlra, kattintson a Társítás parancsra, majd

válassza ki a program nevét.

Fájl keresése

1. Kattintson a Start menü Keresés parancsára vagy az aktuális ablak Keresés gombjára.

2. Kattintson a Minden fájl és mappa hivatkozásra.

3. Írja be a fájl vagy mappa teljes nevét vagy részleges nevét a helyettesítő karakterek (*, ?)

használatával.,

Helyettesítő (Joker) karakterek használata

A helyettesítő karakter olyan karakter, amellyel a fájlok és mappák keresésekor valós karakterek

helyettesíthetők. Ilyen helyettesítő karakter például a csillag (*) vagy a kérdőjel (?). Helyettesítő

karakter használható például egy vagy több nem ismert karakter helyettesítésére, vagy ha nem

szeretné begépelni a teljes nevet.

Csillag (*)

A csillag nulla vagy több karakter helyettesítésére használható. Például ha meg szeretné találni azt a

fájlt, amely a kés betűkkel kezdődik, de amelynek többi részét nem ismeri, akkor írja be a

következőt: kés*

41

Ekkor a Keresés párbeszédpanel a fájl típusától függetlenül minden olyan fájl megjelenít, amely kés

betűkkel kezdődik: késés.txt, késés.doc és késő.doc. A keresés szűkíthető egy bizonyos fájltípusra a

következő módon: kés*.doc

Ebben az esetben a Keresés párbeszédpanelen csak azok a kés betűkkel kezdődő fájlok jelennek

meg, amelyek kiterjesztése .doc, például: késés.doc és késő.doc.

Kérdőjel (?)

A kérdőjel egyetlen karakter helyettesítésére használható. Például a kés?.doc betűk megadása esetén

a Keresés párbeszédpanel a késő.doc és kés1.doc fájlokat jeleníteni meg, de nem jelenik meg

késés.doc.

Példák: ?aci.txt beírása esetén a keresés eredménye lehet: paci.txt, maci.txt, laci.txt, naci.txt, stb

További keresési szempontok beállítása

Ha szükséges adjon meg egy olyan szót vagy kifejezést, amelyet tartalmaz a fájl (Keresendő

szöveg).

Ha nem ismer ilyen adatokat, vagy szűkítené a keresést, válasszon egyet vagy többet a fennmaradó

lehetőségek közül:

A Hely legördülő listában kattintson arra a meghajtóra, mappára vagy hálózatra, amelyben keresni

kíván.

Kattintson a Módosítás időpontja (vagy Dátum) hivatkozásra egy bizonyos napon vagy

dátumtartományon belül mentett fájlok megkereséséhez.

Kattintson a Méret hivatkozásra adott méretű fájlok megkereséséhez.

További keresési feltételek megadásához kattintson a Speciális beállítások kapcsolóra.

Befejezésül kattintson a Keresés most gombra.

Fájl áthelyezése, mozgatása

Kattintson az áthelyezni kívánt fájlra vagy mappára.

A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl áthelyezése vagy A mappa

áthelyezése elemre.

Az Elemek áthelyezése párbeszédpanelen kattintson a fájl vagy a mappa új helyére, majd

kattintson az Áthelyezés gombra.

Megjegyzés:

Egymást követő fájlok kijelöléséhez kattintson az első fájlra, nyomja le és tartsa lenyomva a SHIFT

billentyűt, majd kattintson az utolsó fájlra. Nem egymást követő fájlok vagy mappák kijelöléséhez

nyomja le, és tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, majd kattintson az egyes elemekre.

A fájlokat és a mappákat úgy is áthelyezheti, hogy a kívánt helyre húzza azokat. Ha további

információra van szüksége, kattintson a Kapcsolódó témakörök hivatkozásra.

42

Fájl másolása

Kattintson a másolni kívánt fájlra vagy mappára.

A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl másolása vagy A mappa másolása

elemre.

Az Elemek másolása mezőben válassza ki azt a meghajtót vagy mappát, amelyikbe másolni

szeretne, majd kattintson a Másolás gombra.

Megjegyzés:

Egyszerre egynél több fájlt vagy mappát is másolhat. Egymást követő mappák vagy fájlok

kijelöléséhez kattintson az első elemre, nyomja le és tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, majd

kattintson az utolsó elemre. Nem egymást követő fájlok vagy mappák kijelöléséhez nyomja le és

tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, majd kattintson az egyes elemekre.

Fájlsorozatok másolása, átnevezése

Jelölje ki az átnevezni kívánt fájlokat – használja a a helyettesítő karaktereket (*.? – pl.:

*.doc).

A Fájl menüben kattintson az Másolás / Átnevezés parancsra.

Írja be az új nevet, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.

A rendszer valamennyi fájlt a beírt új névből képzett sorozat alapján nevez el. Ha például a

Születésnap fájlnevet adta meg, akkor a sorozatba tartozó fájlok a Születésnap (1),

Születésnap (2) stb. neveket kapják.

Megjegyzés:

Ha a sorozathoz kezdőértéket szeretne megadni, akkor az új fájlnév végén zárójelek között írja be a

kezdőszámot is. A rendszer a sorozatba tartozó fájlokat a beírt kezdőszámtól kezdve fogja

elnevezni. Ha például a Születésnap (10) fájlnevet adta meg, akkor a sorozatba tartozó fájlok a

Születésnap (11), Születésnap (12) stb. neveket kapják.

Fájl nevének módosítása

Kattintson az átnevezni kívánt fájlra vagy mappára.

A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl átnevezése vagy A mappa átnevezése

elemre.

Írja be az új nevet, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.

A fájl vagy mappa átnevezhető másképp is: kattintson a jobb oldali egérgombbal a fájlra

vagy mappára, majd kattintson az Átnevezés parancsra.

Fájl törlése

Kattintson a törölni kívánt fájlra vagy mappára.

A Fájl- és mappaműveletek területen kattintson A fájl törlése vagy A mappa törlése elemre.

Megjegyzés:

A fájlok és mappák másképp is törölhetők: kattintson a jobb oldali egérgombbal a fájlra vagy

mappára, majd kattintson a Törlés parancsra. Ha a fájlt véglegesen szeretné törölni, akkor nyomja le

és tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, és húzza a fájlt a Lomtárba. A véglegesen törölt elemek a

Lomtárból nem állíthatók vissza.

43

A Lomtárban tárolt fájlok törlése vagy visszaállítása

Kattintson duplán az asztalon lévő Lomtár ikonra.

Végezze el a következő műveletek valamelyikét:

o Az elem visszaállításához a jobb oldali egérgombbal kattintson az elemre, majd

kattintson a Visszaállítás parancsra.

o Az összes elem visszaállításhoz kattintson a Szerkesztés menü Az összes kijelölése,

majd a Fájl menü Visszaállítás parancsára.

o Az elem törléséhez a jobb oldali egérgombbal kattintson az elemre, majd kattintson a

Törlés parancsra.

o Az összes elem végleges törléséhez kattintson a Fájl menü Lomtár ürítése

parancsára.

Jellemzők (attribútumok) beállítása: fájl vagy mappa írásvédetté tétele vagy elrejtése

Kattintson a jobb gombbal a fájlra vagy a mappára, majd kattintson a Tulajdonságok

parancsra.

Az Általános lapon jelölje be az Írásvédett illetve a Rejtett jelölőnégyzetet.

Megjegyzés:

A rejtett fájlok megjelenítéséhez bármelyik mappaablak Eszközök menüjében kattintson a Mappa

beállításai parancsra. A Nézet lapon a Speciális beállítások területen jelölje be a Rejtett fájlok és

mappák megjelenítése választógombot.

Fájl mentése

Kattintson a program Fájl menüjének Mentés parancsára.

Ha a fájlt korábban még nem mentette, akkor a Fájlnév mezőben adja meg a fájl nevét.

Ha a fájlt más néven vagy más helyre akarja menteni, akkor kattintson a Fájl menü Mentés

másként parancsára. A Hely nyílra kattintva keresse meg azt a meghajtót vagy mappát,

ahová a fájlt menteni szeretné, majd írja be az új nevet a Fájlnév mezőbe.

Fájl mentése más néven vagy más formátumban

Kattintson a program Fájl menüjének Mentés másként parancsára.

Adja meg a menteni kívánt fájl új nevét vagy formátumát.

Megjegyzés:

Ha a fájlt a korábban más néven vagy más formátumban már mentette, akkor az a fájl változatlanul

megmarad.

Fájlműveletek összefoglaló táblázatban

Fileművelet Windows intéző

Megnyitás, futtatás Fájl ikonján duplakattintás az egér bal gombjával

Keresés Start/keresés vagy aktuális ablak Keresés gomb az eszköztárban

Mozgatás Egér balgombbal áthúzás a célhelyre vagy Jobb gomb/Kivágás és a

célhelyen Jobb gomb/Beillesztés

Másolás Fájl/Küldés vagy Ctrl gomb+egér balgombbal áthúzás a célhelyre vagy Jobb

44

gomb/Másolás és a célhelyen Jobb gomb/Beillesztés

Átnevezés Fájl/Átnevezés vagy Jobb gomb/Átnevezés vagy Két lassú kattintás a

néven/új név beírása

Törlés Fájl/Törlés vagy Egér jobb gomb/Törlés vagy Delete gomb a billentyűzeten

Visszaállítás Szerkesztés/Visszavonás vagy Lomtár/Fájl vissza állítása

Jellemző (attribútum)

beállítása Fájl/Tulajdonságok vagy Jobb gomb/ Tulajdonságok

Szöveges állomány

létrehozása Fájl/Új/Szöveges dokumentum

Nyomtatás Fájl/Nyomtatás vagy Egér jobb gomb/Nyomtatás

Mentés Fájl/Mentés az aktuális dokumentum ablakban

45

12. Állománytípusok

Ismertesd az állomány fogalmát, mutasd be a leggyakrabban használt fájl (állomány)

típusokat.

Állomány (fájl) fogalma, fájlnevek

A számítógép a háttértárolóin lévő információ tárolási egysége az állomány vagy fájl (file). Egy fájl

tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program, amely a processzor által végrehajtható

utasításokat tartalmaz: A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az

adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt

minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől

függ.

A fájl: Valamelyik háttértároló egységen tárolt, névvel és kiterjesztéssel azonosított adategyüttes.

A fájlrendszer az az általános struktúra, amely alapján az operációs rendszer elnevezi, tárolja és

rendszerezi a fájlokat. A Windows 2000 és XP három fájlrendszert támogat: FAT, FAT32 és NTFS.

A fájlrendszer a Windows telepítésekor, meglévő kötet formázásakor, vagy új merevlemez

telepítésekor választható ki. A FAT fájlrendszer (2 GB tárolókapacitásig), és annak

továbbfejlesztett verziója a FAT32, amely a 2 GB-nál nagyobb (512 MB és 2 TB közötti nagyságú)

merevlemez-meghajtókhoz javasolt, a korábbi Windows verziók és a DOS által használt

fájlrendszer. Ha a számítógépünkön a Windows 2000 mellett MS-DOS, Windows 3.1, Windows 95,

vagy Windows 98 is telepítve van, azaz kettős betöltésű konfigurációt használunk, célszerűbb a

FAT vagy a FAT32 használata. Az NTFS fájlrendszer a Windows NT, 2000 és XP operációs

rendszerekhez ajánlott fájlrendszer: a FAT fájlrendszerek ilyen irányú hiányosságaival szemben

alkalmas biztonsági beállítások tárolására (hozzáférés-vezérlés), tömörítésre, nagyméretű

merevlemezek kezelésére (Terabyte-ig), valamint Windows 2000-ben és XP-ben adatok

titkosítására.

Fájljellemzők

A Microsoft operációs rendszerekben a fájl a következő jellemzőkkel rendelkezik:

fájlnév: DOS: legalább 1, maximum 8 betű szóköz nélkül

Windows 95...2000: legalább 1, max. 255 betű, szóköz és ékezet megengedett

fájlkiterjesztés: nem kötelező megadni; DOS-ban maximum 3 betű.

a végrehajtható fájlokat .COM, .EXE és .BAT kiterjesztés jelöli;

szövegfájlok: .TXT, .DOC, .WRI, stb.

adatfájlok: .DAT, .LST, .DBF, .MDB, .XLS, stb.

képfájlok: .BMP, .GIF, .PNG, .JPG, .WMF, .PCX, .TIF, .WI, .AI, stb.

tömörített fájlok: .ZIP, .RAR, .ARJ, .LHA, .ACE, .TGZ, stb.

hangfájlok: .WAV, .AU, .AIFF, .OGG, .MP3, stb.

videó fájlok: .AVI, .MPG, .MOV, stb.

fájlméret: a fájl mérete bájtban (vagy kB-ban)

dátum: A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának dátuma.

46

idő: A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának ideje.

fájl attribútumok: A fájl használatára vonatkozó jelzések, amelyek a következők lehetnek:

fájlattribútumok: Jelölés

archív fájl A (archive)

csak olvasható fájl R (read only)

rejtett fájl H (hidden)

az operációs rendszerhez tartozó fájl S (system)

Ha a fájl vagy könyvtár NTFS fájlrendszert használó meghajtón található, további biztonsági

beállításokat is elvégezhetünk:

lehetőségünk van engedélyek kiadására: szabályozhatjuk, hogy melyik felhasználó és/vagy

csoport milyen jogosultságokkal rendelkezzék az adott objektum felett

helymegtakarítás céljából automatikus ki- és betömörítést kérhetünk

titkosítás használatával mások számára hozzáférhetetlenné tehetjük fájljainkat (tömörített

objektumokra nem alkalmazható)

a fájlok közötti gyorsabb keresés céljából indexet készíttethetünk

47

13. Vírusok és vírusvédelem

Mi a számítógépes vírus, és hogyan védekezhetünk ellenük?

Mi a vírus?

Olyan program, amelynek rendelkezik a következő három tulajdonsággal:

Szaporodás: a saját kód megsokszorozásának képessége

Rejtőzködés

Károkozás

Vírusjelenségek

Korábban elegendő memória egyszerre kevés lesz a programok futtatására.

A floppy és/vagy merevlemezeken a vártnál gyorsabban fogy el a szabad lemezterület.

Megmagyarázhatatlan programhibák jelentkeznek.

Egyes programok működése lelassul, vagy leáll.

Fájlok, könyvtárak tűnnek e1 vagy jönnek létre minden különösebb ok nélkül.

A vírusellenőrző szoftver vírust jelez, stb.

Egy számítógépes programot csak abban az esetben tekinthetünk vírusnak, ha mind a három

kritériumot teljesíti. Amennyiben nem teljesíti az összes feltételt, vírus-rokon programnak

nevezzük.

Vírustípusok

Fájlvírusok: csak úgy tudnak szaporodni, hogy egy program állomány belsejébe másolják be

magukat.

Bootvírusok: a floppy vagy merevlemez boot-területeinek egyikébe írják be magukat. Akkor

fertőződnek, ha fertőzött lemezről indul a gép.

Makróvírusok: sok manapság használatos program, mint pl a Word, Excel lehetővé teszik,

hogy sablonjaik makrókat tartalmazzanak. A makróvírusok így ilyen dokumentumhoz

hozzákapcsolódó öninduló makrók, amik reprodukálódnak, s más dokumentum-

állományokhoz fűzik magukat. Fő terjedésük: e-mailek csatolt állományaival.

Mailvírusok: e-mailekkel terjednek, a levélkiszolgálókat és levelezőprogramokat használják

ki terjedésükhöz. Ezek legtöbbször a levelek csatolt állományaival terjednek, de napjainkban

már előfordulnak a levéltörzsben speciális karakterekként elrejtve, amik rákényszerítik a

levelezőprogramot vagy a levelezőszervert egy speciális feladat végrehajtására.

Vírus-rokon programok

Trójai falovak: nem szaporodnak, de a gépbe bekerülve ott valamilyen rendellenességet

okoznak, pl. PC-k és a hálózati forgalom lelassítása.

Kémvírusok: kárt nem okoznak, hanem információkat szolgáltatnak az adott gépről és a

hálózatról Interneten keresztül.

Férgek: „csak” szaporodnak, s emiatt lecsökkentik a háttértár szabad területét, súlyos

rendszerhibákat okoznak.

48

Honnan jönnek, kik írnak vírusokat?

Egyetemi kutatólaboratóriumok: cél pl. kutatás (víruslélektan)

Katonai kutatólaboratóriumok: cél pl. az ellenséges számítógép

Terrorista szervezetek program fejlesztői

Másolásvédelem melléktermékei

Munkakörülményeikkel elégedetlen programozók

Védekezés ellenük

Óvatossági rendszabályok betartása: pl. idegen floppylemezt nem teszek be a gépembe, csak

ha meggyőződtem annak tisztaságáról; saját lemezemet idegen gépbe csak írásvédetten

teszem be; ismeretlen személyektől származó e-mailek csatolt állományait lehetőleg nem

nyitom meg.

Vírusirtó programok: pl. F-PROT, TBAV, SYSDOKI, SCAN, MSAV, OHK, stb.

Ezek utólag, lefuttatásukkor tisztítják meg a lemezt, a fájlokat a vírusoktól. Ma már nem

nagyon használjuk ezeket.

Vírusfigyelő programok: pl. Norton Antivirus, PC Cillin, Mc Affee, CA, Virus Buster,

Kaspersky, stb. Ezek a manapság használatos vírusvédelmi eszközeink. A gép működése

közben állandó védelmet jelentenek, ha vírust észlelnek, azt nem engedik bejutni. Ha fennáll

a lehetőség, hogy korábban került vírus a gépünkbe, segítségükkel víruskeresést is

elindíthatunk, s ezzel az egész gépünk tartalmát leellenőrizhetjük.

A vírusirtók és a vírusfigyelők, ha vírust találnak, a lehetőségek szerint azt megölik, vagy törlik a

vírusos állományt vagy a frissebb verziók elkészítéséig karanténba helyezik a vírusos állományt.

Fontos, hogy a vírusirtókat illetve vírusfigyelőket gépünkön folyamatosan frissítsük, hogy az újabb

kórokozók ellen is hatásosak legyenek.

49

14. Elektronikus levelezés (e-mail)

A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a

legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a

hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább

néhány percnél, teljesen ingyenes (persze a már Internet-hozzáféréssel rendelkező felhasználó

számára), és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval

gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag

végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz

nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. A különbség olyan jelentős,

hogy pszichés változást is okoz - számtalan ember, aki a "köznapi életben" lusta, „nemakarom”

levelezőnek számít, Internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen levelezik távoli

ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes

kötelességnek érezné. Az üzenet pillanatok alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval

rövidebb, egy rövid, párszavas kérdést elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet

váltása is a partnerek között. Az e-mailnek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon

kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor

írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit

akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis

kezdetben) az e-mail-lehetőség az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban

levelezésre használják a hálózatot.

Az e-mail-cím

Az e-mail-címünk név@hol alakú. Itt a név a fentiekben említett felhasználói név, a @ karakter, az

angol "at" magyar neve legtöbbször "kukac", a "hol" pedig annak a számítógépnek az Internet-

azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük.

Egy tipikus email-cím pl.: igazgato@szkk-gyor.hu

A fönti példában a igazgato a felhasználói név, az szkk-gyor.hu a gép azonosítója. Az utóbbi a

következőképpen épül fel (hátulról előre):

A .hu az ország kétbetűs kódja, (jelen esetben Magyarországé). Ez az USA-n kívül

általános, míg az amerikai címek jellemző végződései pl.: .edu, .com, .gov, .mil; oktatási,

kommerciális, kormányzati és katonai intézmények jelölésére.

Az "szkk-gyor" az ún. domain megnevezése. Az intézmények, illetve a szolgáltatók sok

számítógépet kötnek az Internetre: ezek a gépek mind egy egyedi domain-en, alhálózaton

belül vannak. A domain név tehát az intézmény,. a szolgáltató meghatározására szolgál;

minden Internetre kapcsolódni kívánó szervezetnek először is domain nevet kell

regiszráltatnia az Internetet felügyelő szerveknél.

Az e-mail használata

Nagyon sokféle levelező program van, de ezek mindegyike tartalmazza a következő lehetőségeket:

A To mezőbe a címzett email címét kell beírni. Ha az illető ugyanazon gép egy másik felhasználója,

elég a felhasználói nevét megadni, ha a mi domain-ünkön belüli, a név@host alak elégséges,

egyébként pedig a teljes e-mail-címet üssük be (ami az előbbi esetekben is működik).

50

A Subject: mezőbe a küldendő levelünk témáját kell írni - ez az egysoros tárgymegjelölés segít a

címzettnek a levelünkről tájékozódni.

Ezután elkezdhetjük a levél szövegét beírni. Ha készen vagyunk, a levelező programtól függ,

hogyan küldhetjük el, de ez valószínűleg már nem fog nehézséget okozni; a többi alapfunkció, a

levelek olvasása, törlése, a válaszolás, egyszerre több címzettnek küldés, a már olvasott és az

újonnan érkező levelek közötti választás, már létező fájlok elküldése, is hamar megtanulható egy

könnyen kezelhető levelezőprogramban.

E-mail szokások, tanácsok

Leveleink kb. 70 karakter hosszú, ASCII sorokból álljanak (fontos, hogy használjuk a linefeed

karaktert, vagyis az Enter-t!). A magyar nyelvű szövegek is általában elég kényelmesen olvashatóak

ékezetek nélkül, nagyon ritka a félreértés. Ha mégis helyes magyar nyelven írt szöveget akarunk

küldeni (pl. későbbi felhasználásra, versek pontos idézése esetén, vagy ha nem akarjunk, hogy némi

gond felmerülése esetén nemi gondjainkat próbálják orvosolni :-)) többféle ASCII-ékezetkódolási

megoldás is használatos: a nyelvészetben használt ó=o1, ö=o2, ő=o3 teljes egye1rtelmu3se1ge,

fe1lree1rte1smentesse1ge miatt kedvelt, míg az ó=o', ö=o~, ő=o" (néha ö=ő=o"), fo" elo"nye't

ara'nylag ko~nnyu" olvashato'sa'ga jelenti. Ne használjunk taaviratszerueue koodolaast: a

tapasztalat szerint ez olvasható a legnehezebben. Ma már sok levelező program támogatja az

ékezetes betűk használatát, de mielőtt ilyet használunk győzödjünk meg róla, hogy levelező

partnerünk is tudja olvasni ezeket az üzeneteket. Ne írjunk csupa nagybetűvel, és az olvashatóság

érdekében használjunk bekezdéseket.

Ha mégis bináris fájlokat kell levélben küldenünk, ezt általánosan rendelkezésre álló programok

segítségével ASCII fájlban kódolhatjuk ill. érkezés után dekódolhatjuk (uuencode-uudecode). Ne

küldjünk nagyon hosszú anyagokat: ezekkel a gépek levélfeldolgozó programjai nehezen birkóznak

meg. A nagy fájlok Interneten keresztüli továbbítására más eszközök is vannak. Ha mégis

szükséges hosszú szöveget küldeni, daraboljuk azt fel, és az egyes (max. 64 kbyte-os) részek

küldése között tartsunk néhány perces szünetet.

Az Interneten eléggé elterjedt az aláírás (signature) blokk használata (ezt a legtöbb levelezőprogram

is támogatja), amely legfontosabb adataink (név-cím-foglalkozás) rövid összefoglalása. Ezt az előre

megírt szöveget könnyű (általában hivatalos) leveleink végére illeszteni, tehát jó szolgálatot tesz, de

sokan visszaélnek vele: hosszú, sormintákkal, ASCII rajzokkal, filozófiai bölcselkedésekkel tűzdelt

aláírást-blokkot küldenek, minden alkalommal, amikor az illető címre írnak. Ez netiquette-ellenes

gyakorlat: az aláírás-blokk lehetőleg ne legyen 4 sornál hosszabb.

Levelezési listák

Az Internet kialakulásának történetében nagyon hamar elterjedtek a sok felhasználó aktív vagy

passzív részvételével működő, adott érdeklődési körű emberek információs és vitafórumai, a

levelezési listák (mailing lists). A világ összes témájának van saját levelezési listája, előbb-utóbb

rátalálunk a minket leginkább érdeklőkre. A listákat általában egy automatikus szerver program

működteti, amely a levél törzsében, subject-jében, esetleg az e-mail-címben álló parancsok alapján

kezeli leveleinket, emberi beavatkozás nélkül. A két legelterjedtebb ilyen program a listserv és a

majordomo, de számos egyéb, a lista működtetője által írt levelezőprogram is létezik. A konkrét

formátum programonként különbözhet, de a legtöbb érti a help (segítség), subscribe `listanév'

(feliratkozás), unsubscribe `listanév' (lemondás) parancsokat. A majordomo nevű általánosan

elterjedt levelezőprogram esetében pl. a majordomo@host.domain címre kell küldenünk feliratkozó

levelünket. A lista tagjainak szóló üzenetek pedig a `listanév'@host.domain címre mennek. A

51

listába kapcsolódás előtt tájékozódjunk az aktuális formátumról, pl. a help segítségével (ahova csak

lehet, mindenhova help-et írjunk).

A listára írt levelünket annak minden tagja megkapja. A nagy levélforgalom miatt itt különleges

óvatosságra van szükség. Például egyes listák napi több száz levelet generálnak, ekkor legyünk

felkészülve ennyi levél feldolgozására, különben az irdatlan mennyiségű levél eltömítheti

postaládánkat, és ez mind a helyi gép, mind egy esetleg nem kellően felkészült levelezőprogram

működésében zavarokat okozhat.

Másrészt a "sok ember olvassa" kulcsszó különleges izgalommal tölt el egyeseket, mint ahogy erről

már korábban szó esett. A listák némelyike a nem a tárgykörbe illő vagy egyéb szempontból

nemkívánatos (pl. durva hangú) levelek kiküszöbölésére moderátort használ: ő egy ember, aki a

listára küldött üzeneteket előzőleg elolvassa, és a nemkívánatosakat kiszűri. Győződjünk meg arról,

hogy az általunk célba vett lista moderált-e, és a feliratkozásról annak alapján döntsünk, hogy

számunkra a teljes szólásszabadság vagy az időnket rabló, gőzösfejű emberektől mentes

információcsere a fontosabb. Mindkét esetben, a sok emberhez eljutó levelezési listák esetében

fokozottan fontos, hogy tartsuk magunkat ahhoz a szabályhoz, miszerint ne írjunk olyannak, akit

nem érdekel, ill. úgy, ahogyan négy- vagy sokszemközt nem beszélnénk.

52

15. Mutass be egy Web alapú levelező programot!

(freemail, mailbox, stb)

Mi az e-mail?

Az e-mail vagy elektronikus levél, az internet legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatása. Hasonló a

hagyományos levélhez, faxhoz.

Előnye: gyorsaság (elméletileg) - a küldemény (egy vagy több állomány) a hálózat bármely pontjára

percek, másodpercek alatt megérkezik, feltéve, ha a technika ördöge és a szolgáltatók lassúsága

nem szól közbe.

Az elektronikus levelek kezdetben csak tisztán szöveges üzenetek átvitelére voltak képesek, mára

azonban képet, hangot, vagy futtatható állományokat, akár programokat is csatolhatunk a

levelünkhöz.

Levelezőprogramok

Maguk a levelezőprogramok sokat fejlődtek, de lényegük ugyanaz: az interneten bármely

e-maillel rendelkező egyénnek küldhetünk levelet. Ehhez egyedül a címzett email címét kell

ismernünk.

Az elektronikus levél elküldéséhez és megkomponálásához általában egy levelezőprogramra

van szükség. A levelezőprogram teszi lehetővé, hogy megírjuk a levelet, kijelöljük a csatolt

állományt és elküldjük a levelet. Hasonlóképpen alkalmas a kapott levelek lekérésére a

postafiókból, levelek elolvasására, kibontására.

Legnépszerűbbek: Netscape Mail, Microsoft Outlook, Outlook Express,...

De léteznek igen fejlett levelezőprogramok, mint pl. az Eudora, Bat, ...stb

Web alapú levelezőrendszerek

A Web alapú rendszerek nagyon hasonlóan működnek, mint a hagyományos levelezőprogramok. A

rendszerek ingyenesen használhatóak, a tartalomszolgáltató a webes felületen megjelenő

reklámokból szerez bevételt.

Előnyük: bárhonnan elolvashatók, valamint hogy semmiféle beállításra nincs szükségünk a

levelezőrendszer üzembe helyezéséhez.

Hátrányuk: korlátozott postafiókméret és a csatolások kissé bonyolultabb kezelése.

Ilyen ingyenesen használható webhelyek: www.freemail.hu www.hotmail.com www.vipmail.hu

www.citromail.hu

Az e-mail részei

Címzett (To): ide a címzett e-mail címe kerül, kitöltése kötelező

Két részből áll: felhasználónév@domain

felhasználónév: A címzett postafiókjának neve. A nevet szabadon lehet választani a

postafiók megnyitásakor, nem kötelező a tulajdonos nevéből származtatni, bármilyen egyedi

karaktersorozat lehet. Lehetőleg ne tartalmazzon szóközt, pontot a végén, és ékezetet se. A z

írásjelek használata korlátozott: kötőjel, pont aláhúzás lehet benne, kérdőjel, csillag,

53

törtvonal nem. Nem kezdődhet számmal sem.

@ a felhasználónév után következik./@ = alt+64/

domain: a felhasználó szolgáltatójának a neve.

Ha egy levélnek több címzettje van, akkor az e-mail címeket pontosvesszővel választjuk el

egymástól.

Másolat (CC = Carbon Copy): annak az e-mail címe kerül ide, aki másolatot kap a levélből.

Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de a mezőt nem kötelező kitölteni, tehát van, hogy

nem is látjuk.

Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik

szintén kapnak másolatot a levélből, de a címzett ezt nem látja, míg a Másolatot kapók nevét

igen. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de ezt a mezőt sem kötelező kitölteni.

Tárgy (Subject): levél tárgynak rövid (tőmondatos) megfogalmazása, kitölteni nem

kötelező, de illik, e nélkül is célba ér a levelünk.

Dátum (Date): Ez a mező tartalmazza a levél elküldésének dátumát. Ezt a mezőt a

levelezőrendszer automatikusan odailleszti a levélhez.

Szövegtörzs: maga a levél szövege. Ez tartalmazza az általunk megírt szöveget.

A Szövegtörzs része az Aláírás. A legtöbb levelező program lehetővé teszi az aláírás fájl

létrehozását. Ebben a kis fájlban, rögzíthetjük aláírásunkat, amely a nevünkön, titulusunkon

kívül a legfontosabb adatainkat tartalmazhatja, automatikusan odakerül minden elküldött

levél végére, így ezt nem kell minden alkalommal begépelnünk.

Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a

mezőbe, amely bármilyen bináris állomány lehet, pl. dokumentum, kép futtatható program.

Az e-mail küldése

A küldés menete megegyezik a hagyományos postával. A feladó megírja a levelet, megcímzi,

postára adja. A címzett pedig megtalálja a postafiókjában, amikor megnézi.

Ahhoz hogy levelet írjunk valakinek, ismernünk kell az illető e-mail címét, rendelkeznünk kell e-

mail címmel, postafiókkal és egy levelezőszoftverrel, vagy webes levelezőrendszerrel. A

postafiókhoz tartozik egy jelszó. Ezt a tulajdonos határozza meg.

Gyakorlati feladat

Írj levelet a megadott e-mail címre! A levél tárgya adatok legyen. A levélben értesíts, hogy

csatoltan megküldöd az érettségi könyvtárban lévő adat.xls fájlt.

54

16. Keresés az Interneten

Hogyan juthatunk információhoz az Internet segítségével? Sorolj fel néhány kereső

szolgáltatást!

Az Internethez legtöbbször valamilyen böngészőprogrammal csatlakozunk. Ilyenek pl.: MS Internet

Explorer, Netscape Navigator, Mozilla, Opera, stb.

Barangolás

Ha egy adott témában akarunk barangolni, akkor olyan oldalról érdemes indulni, ahol sokféle link

található. Ilyenek pl.: origo.hu, index.hu, startlap.hu, lap.hu. Ha ismerjük az adott témához

kapcsolódó honlap címét, innen is kezdhetjük a barangolást. Pl.: egyetemek, intézmények,

szervezetek honlapjai: om.hu, elte.hu, unideb.hu, bme.hu, mta.hu, stb. Az oldalakon általában sok

link található, amelyekre kattintva elolvashatjuk a kapcsolódó oldal tartalmát.

Keresőszerverek alkalmazása

Ha konkrét elképzelésünk van arról, milyen tartalmú oldalakat keresünk, akkor érdemes

végiggondolni milyen szavak, kifejezések fordulhatnak elő. Ez(eke)t begépelve egy keresőprogram

megfelelő sorába, majd a „keresés”(Search, Go, Find,…) szóra kattintva a feltételnek megfelelő

oldalak listájához jutunk (általában 10-es csoportokban). A felsorolásban először a kifejezést

legpontosabban tartalmazó oldal linkje található. A lista következő oldala a lap alján található

számra kattintva érhető el.

Az ismertebb keresőszerverek:

Blackle www.blackle.com

Excite www.excite.com

Go www.go.com

HotBot www.hotbot.com

Lycos www.lycos.com

Yahoo www.yahoo.com

Google www.google.co.hu

Keresési módszerek

A keresési lehetőségek a különböző keresőszervereken különbözőek lehetnek.

a) egyszerű keresés: tetszőleges számú szót írhatunk be; minél pontosabb a kifejezés, annál

biztosabb, hogy a kérdéses információhoz jutunk.

Idézőjeleket használhatunk a pontos kifejezések keresésekor.

+ jel a szó előtt azt jelenti, hogy mindenképpen szerepelnie kell a talált dokumentumokban.

- jel a szó előtt azt jelenti, hogy nem szerepelhet a talált dokumentumokban.

* karakter itt is tetszőleges számú karaktert helyettesíthet.

55

b) összetett keresés: logikai operátorokat alkalmazunk a keresett szavak között (vagy előtt: NOT)

AND (és): a keresési feltételként megadott szavakat együtt keresi.

OR (vagy): a keresési feltételként megadott szavak legalább egyike szerepel.

NOT (nem): a keresési feltételként megadott szavakat nem tartalmazhatja a találati oldal.

NEAR (közeli) azokat az oldalakat adja meg, amelyekben a megadott két szó vagy kifejezés

mindegyike előfordul, de nem feltétlenül egymás mellett, hanem csak viszonylag közel (max. 10

szó) vannak egymáshoz.

Bonyolultabb keresési feltételek zárójeleket is tartalmazhatnak.

56

17. Mutasd be az internetes szolgáltatásokat!

(kiemelve a www, e-mail és FTP szolgáltatásokat)

Szolgáltatások

I. telnet

II. FTP

III. Gopher

IV. IRC

V. e-mail

VI. web

I. telnet – Az egyik legrégibb internetes szolgáltatás. Telefonvonal segítségével kapcsoltak össze

számítógépeket. A távoli gépek elérését tette lehetővé. A sebessége viszonylag lassú.

II. Az FTP (File Transfer Protocol) annak a szabályzatnak a neve, ami a fájlok hálózaton történő

mozgatását írja le Kifejezetten abból a célból hozták létre, hogy vele az Interneten egyszerűen

továbbíthassunk két számítógép között szöveges, vagy egyéb, tetszőleges állományokat

(programokat, adatokat, vagy éppen videó fájlokat).

A protokol működésében részt vesz legalább két számítógép. Az egyik a szerver (vagy kiszolgáló),

amelyen az elérni kívánt állományokat tárolják, és amelyek onnan letölthetők (átmásolhatók a

kliensre), illetve lehetővé teszik, hogy ide állományokat töltsünk fel. A másik gép a kliens (vagy

ügyfél), melyről indítjuk a letöltési, vagy a feltöltési műveletet saját, ill. a szerverszámítógép között.

FTP-n a fájlokat listázni, átnevezni, törölni, stb. is tudjuk.

Az FTP szervereknek az Interneten saját címük van (IP-cím), melynek ismerete nélkül nem tudjuk

elérni a szervert, továbbá sok esetben szükségünk van egy belépési azonosítóra, illetve jelszóra,

melyek együtt egy biztonsági rendszert képeznek. A publikusnak mondható ftp gépekre be lehet

jelentkezni csak az anonymous vagy az ftp azonosítóval. Van olyan gép, amelyik jelszót is kér, de

ilyenkor az e-mail címünket kell megadni. Ekkor kevesebb jogosultsággal rendelkezünk, mint az

egyedi azonosítóval bejelentkező felhasználók, de fájlok letöltéséhez ez is elég.

Használata az Email-el szemben folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség

igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi

adatot.

A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges, ott kell megadni a célgép nevét, ami egy Internet cím.

Ha a kapcsolat létrejött, a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót. Ha a belépés sikeres, akkor a már

korábban is említett legalapvetőbb műveleteket végezhetjük el: könyvtárszerkezet listázás,

könyvtárak közötti navigálás, fájlok másolása saját és távoli gépre, akár egyszerre többet is.

A legegyszerűbb esetben az FTP használatához sokszor elég egy WEB böngésző program (pl.

Netscape vagy Internet Explorer). Ezen kívül számos FTP funkciót megvalósító program létezik. Pl.

(Windows Commander)

Az FTP szerverek fontos könyvtárai

A letölthető fájlok általában a /pub könyvtárban találhatók. Speciális szerepe van még a (többnyire)

/incoming névre hallgató könyvtárnak, ebben olyan fájlokat találhatunk, amelyeket a szerver

57

"látogatói" töltöttek fel a szerverre, és ehhez akár mi is hozzáadhatunk közlésre szánt fájlokat. Az

/incoming könyvtár tartalma ellenőrizetlen, a legkönnyebben ilyen helyről juthatunk az Interneten át

nem kívánt vírushoz!

Nagyon fontos a mirror, azaz "tükör" könyvtár (nincs minden gépen). Ebben általában valamelyik

másik FTP szerver teljes anyagának, vagy annak egy részének pontos másolatát, "tükörképét"

találjuk meg. Gyakran segítség, ha a system könyvtárban nézünk körül, ebben általában olyan

programokat találunk, amelyek az általunk használt operációs rendszerhez készültek. Mindenesetre

akármilyen FTP szerveren keresgélünk, ha nem "céltudatosan", adott nevű programért

kapcsolódtunk rá, mindenképpen érdemes az INDEX állománnyal kezdeni a keresést-letöltést

(többnyire van). Ebből tudhatjuk meg, hogy a keresett program megtalálható-e.

Archie szerverek rendszere

Ezeknek a speciális gépeknek/programoknak az a feladata, hogy az FTP szerverekről - legalábbis

azok jelentős részéről "tartalomjegyzéket" készítsenek. Ez a program rendszeresen felhívja a fájl

archívumokat és kideríti, hogy mit lehet ott találni Így, ha valaki hozzákapcsolódik az Archie

adatbázishoz és beír egy fájl-nevet, akkor megtudhatja tőle, hogy az hol érhető el a Hálózaton. Az

Archie jelenleg csaknem 1000 fájl archívumot katalogizál az egész világon. Az Archie

használatához már semmiképp nem elég egy WEB böngésző, ehhez saját kliens program kell " WS-

Archie, vagy az "fpArchie" program.

III. Gopher A web elődjének tekinthető. Az interneten fellelhető információk megkeresésére

szolgál. A szolgáltatás menü rendszerű keresésre szolgál. A rajta található információk közvetlenül

olvasható formákban jelenek meg.

IV. IRC (Internet Relay Chat) valós idejű társalgás az interneten. A hálózat különféle IRC

szervereket és csatornákat biztosít az csevegni vágyóknak. Akik fellépnek egy ilyen csevegő-

csatornára a számítógép előtt ülve folyamatosan begépelik mondandójukat, és a válasz pillanatok

alatt megérkezik.

V. Az e-mail vagy elektronikus levél, az internet legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatása.

Hasonló a hagyományos levélhez, faxhoz.

Előnye: gyorsaság (elméletileg) - a küldemény (egy vagy több állomány) a hálózat bármely pontjára

percek, másodpercek alatt megérkezik, feltéve, ha a technika ördöge és a szolgáltatók lassúsága

nem szól közbe.

Az elektronikus levelek kezdetben csak tisztán szöveges üzenetek átvitelére voltak képesek, mára

azonban képet, hangot, vagy futtatható állományokat, akár programokat is csatolhatunk a

levelünkhöz.

Levelezőprogramok

Maguk a levelezőprogramok sokat fejlődtek, de lényegük ugyanaz: az interneten bármely

e-maillel rendelkező egyénnek küldhetünk levelet. Ehhez egyedül a címzett email címét kell

ismernünk.

Az elektronikus levél elküldéséhez és megkomponálásához általában egy levelezőprogramra

van szükség. A levelezőprogram teszi lehetővé, hogy megírjuk a levelet, kijelöljük a csatolt

állományt és elküldjük a levelet. Hasonlóképpen alkalmas a kapott levelek lekérésére a

postafiókból, levelek elolvasására, kibontására.

58

Legnépszerűbbek: Netscape Mail, Microsoft Outlook, Outlook Express,... stb

De léteznek igen fejlett levelezőprogramok, mint pl. az Eudora, Bat,... stb

VI. Word Wide Web (WWW vagy W3 WEB) 1992-ben indult hódító útjára, hogy behálózza a

világot.

Leírása

A különböző erőforrások (szöveg, kép, hang) egyszerű és egységes kezelése a hypertext

technológiára épül.

A szövegben megkülönböztető jelzéssel (aláhúzás, eltérő szín, eltérő betűtípus)ellátott

szövegrészek mögött újabb dokumentumok rejlenek melyek mentén újabb részeket

járhatunk be, függetlenül attól hogy az internet hálózat mely gépén vannak a világon.

Hypermédia a hypertext szövegről a multimédiára (kép, hang, animáció, videó) történő

általánosítás.

A WWW működése

1. Kliens-szerver modell alapján működik. A kliensprogram, - mely a saját gépünkön fut,-

gondoskodik az egér és billentyűkezelésről, a keresett információt a szerverben visszakeresi és a

képernyőn megjeleníti. A szerverprogram azon a számítógépen fut, amely a web információt

biztosítja.

2. A kliens/szerver dialógus szabályai a Hyper Text Transfer Protocol (HTTP) használatára

épülnek.

3. A hypertext dukumentum a Hyper Text Marcup Language (HTML) speciális nyelven készül

(.html kiterjesztésű). A nyelv lehetővé teszi olyan mutatók (hyperlink) elhelyezését egy

dokumentumban amely más dukumentumok elejére vagy belsejébe mutat.

4. A hálózati erőforrások egyedi azonosítása az előfeltétele annak hogy ezek a hyperlink

hivatkozások az egész internet hálózaton használhatók legyenek. Az egyedi azonosítást az Uniform

Resource Loocator (URL) segítségével végzik.

59

18. Hogyan használható az FTP az állományok letöltésére

Az FTP (File Transfer Protocol) annak a szabályzatnak a neve, ami a fájlok hálózaton történő

mozgatását írja le Kifejezetten abból a célból hozták létre, hogy vele az Interneten egyszerűen

továbbíthassunk két számítógép között szöveges, vagy egyéb, tetszőleges állományokat

(programokat, adatokat, vagy éppen videó fájlokat).

A protokol működésében részt vesz legalább két számítógép. Az egyik a szerver (vagy kiszolgáló),

amelyen az elérni kívánt állományokat tárolják, és amelyek onnan letölthetők (átmásolhatók a

kliensre), illetve lehetővé teszik, hogy ide állományokat töltsünk fel. A másik gép a kliens (vagy

ügyfél), melyről indítjuk a letöltési, vagy a feltöltési műveletet saját, ill. a szerverszámítógép között.

FTP-n a fájlokat listázni, átnevezni, törölni, stb. is tudjuk.

Az FTP szervereknek az Interneten saját címük van (IP-cím), melynek ismerete nélkül nem tudjuk

elérni a szervert, továbbá sok esetben szükségünk van egy belépési azonosítóra, illetve jelszóra,

melyek együtt egy biztonsági rendszert képeznek. A publikusnak mondható ftp gépekre be lehet

jelentkezni csak az anonymous vagy az ftp azonosítóval. Van olyan gép, amelyik jelszót is kér, de

ilyenkor az e-mail címünket kell megadni. Ekkor kevesebb jogosultsággal rendelkezünk, mint az

egyedi azonosítóval bejelentkező felhasználók, de fájlok letöltéséhez ez is elég.

Használata az Email-el szemben folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség

igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi

adatot.

A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges, ott kell megadni a célgép nevét, ami egy Internet cím.

Ha a kapcsolat létrejött, a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót. Ha a belépés sikeres, akkor a már

korábban is említett legalapvetőbb műveleteket végezhetjük el: könyvtárszerkezet listázás,

könyvtárak közötti navigálás, fájlok másolása saját és távoli gépre, akár egyszerre többet is.

A legegyszerűbb esetben az FTP használatához sokszor elég egy WEB böngésző program (pl.

Netscape vagy Internet Explorer). Ezen kívül számos FTP funkciót megvalósító program létezik. Pl.

(Total Commander)

Az FTP szerverek fontos könyvtárai

A letölthető fájlok általában a /pub könyvtárban találhatók. Speciális szerepe van még a (többnyire)

/incoming névre hallgató könyvtárnak, ebben olyan fájlokat találhatunk, amelyeket a szerver

"látogatói" töltöttek fel a szerverre, és ehhez akár mi is hozzáadhatunk közlésre szánt fájlokat. Az

/incoming könyvtár tartalma ellenőrizetlen, a legkönnyebben ilyen helyről juthatunk az Interneten át

nem kívánt vírushoz!

Nagyon fontos a mirror, azaz "tükör" könyvtár (nincs minden gépen). Ebben általában valamelyik

másik FTP szerver teljes anyagának, vagy annak egy részének pontos másolatát, "tükörképét"

találjuk meg. Gyakran segítség, ha a system könyvtárban nézünk körül, ebben általában olyan

programokat találunk, amelyek az általunk használt operációs rendszerhez készültek. Mindenesetre

akármilyen FTP szerveren keresgélünk, ha nem "céltudatosan", adott nevű programért

kapcsolódtunk rá, mindenképpen érdemes az INDEX állománnyal kezdeni a keresést-letöltést

(többnyire van). Ebből tudhatjuk meg, hogy a keresett program megtalálható-e.

60

Archie szerverek rendszere

Ezeknek a speciális gépeknek/programoknak az a feladata, hogy az FTP szerverekről - legalábbis

azok jelentős részéről "tartalomjegyzéket" készítsenek. Ez a program rendszeresen felhívja a fájl

archívumokat és kideríti, hogy mit lehet ott találni Így, ha valaki hozzákapcsolódik az Archie

adatbázishoz és beír egy fájl-nevet, akkor megtudhatja tőle, hogy az hol érhető el a Hálózaton. Az

Archie jelenleg csaknem 1000 fájl archívumot katalogizál az egész világon. Az Archie

használatához már semmiképp nem elég egy WEB böngésző, ehhez saját kliens program kell " WS-

Archie, vagy az "fpArchie" program.

Ezen kívül még két módja van annak, hogy az archie-val megkeressünk valamit; a telnet, vagy az e-

mail. Minden esetben megadható a keresett fájl teljes neve vagy annak egy részlete, és a program

visszaadja a hálózati lelőhelyét.

Gyakorlati feladat

Egy előre megadott fájl letöltése az iskolai kiszolgálóról egy előre megadott könyvtárba.

61

19. Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak.

A könyvtár fogalma, típusai

Könyvtár: bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt rendezett

dokumentumgyűjtemény.

Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt

az ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a

könyvtár elpusztult Kr. e. 43-ban egy tűzvészben.

Fajtái:

Tulajdon szerint:

o közkönyvtár

o magánkönyvtár

Használói szerint:

o nyilvános

o korlátozottan nyilvános

o zárt

Nagyság szerint:

o kis (kevesebb, mint 10 000 kötet)

o közép (10 000-100 000 kötetnyi állomány)

o nagy (több, mint 100 000 kötet)

Típus szerint:

o nemzeti

o közművelődési

o felsőoktatási

o iskolai

o szak

Olvasók kora szerint:

o felnőtt

o gyermek

o ifjúsági

Magyarországon Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár, amit Széchényi Ferenc,

Széchenyi István apja alapított 1802-ben 15 000 kötet odaajándékozásával. Feladata minden magyar

vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése, feltárása és megőrzése a teljesség igényével. (Magyar

vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai

állománya közel ötmilliós.

Az Akadémiai Könyvtár a neves könyvgyűjtő főúr, gróf Teleki József adományából jött létre. A

könyvtár később gyarapodott más tudósgyűjtemények és hagyatékok által, így hamarosan az ország

legjelentõsebb tudományos könyvtára lett. Mai összállománya másfél millió kötet, amelyből több

mint 1000 ősnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás első évtizedeinek emléke.

Közművelődési könyvtárak a fővárosi könyvtárak, a megyei és városi könyvtárak.

62

Interneten keresztül elérhető könyvtárak

Virtuális könyvtár: nem tényleges dokumentumokat tartalmaz, csak elérési útvonalakat az

információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt).

Elektronikus könyvtár: tényleges dokumentumokat tárolnak. Van olyan, ami hagyományos

formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik.

Digitális könyvtár: csak a hagyományos, nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek

digitalizálásra.

Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy:

nincs gyűjtőkörük,

nincs nyitva tartásuk,

nincs használati díj (azaz ingyenesek), és

nincs könyvtárépület; nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelő számítógép és

Internet csatlakozás.

Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet

Hozzáférhetőség szempontjából a könyvtárakban megkülönböztethetünk zárt raktárat és

szabadpolcos tárolást. A zárt raktárhoz csak a könyvtárosok férhetnek hozzá, az olvasók nem. Itt

tárolják a különleges értékkel bíró és a bizalmas dokumentumokat illetve a ritkábban keresett

könyvek duplumait (másodpéldányait). Ennek a tárolásnak az az előnye, hogy jó a térkihasználása.

(Például az ún. tömör raktározási módnál a polcok sűrűn helyezkednek el és mozgathatók.)

A szabadpolcos tárolás esetén az olvasók is hozzáférnek a dokumentumokhoz, közvetlenül

válogathatnak közöttük. A szabadpolcos tér további övezetekre tagolódik, például olvasóteremre,

multimédia övezetre. Az elrendezés nem véletlenszerű; történhet szak- illetve betűrend alapján,

vagy a kettő kombinációjával (ez terjedt el legjobban). A szakrendi csoportosítás a könyvek

témakörét veszi figyelembe az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján. A betűrendi

csoportosításnál a szerző vagy a cím kezdőbetűje és egy szám található meg.

A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány Az olvasónak nemcsak az a fontos, hogy a dokumentumokat kikölcsönözze és az otthonában

tanulmányozhassa, hanem fontos az is, hogy adott dokumentumokhoz bármikor hozzájuthasson.

Ezért a könyvtárak az állományok egy részét (például a tájékozódáshoz legfontosabb műveket

tartalmazó kézikönyvtárat) nem kölcsönzik, csak a helyben használhatóságot biztosítják. Nem

kölcsönzik a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. Az

állomány helybeni használatára az olvasóterem szolgál.

A könyvtári szolgáltatások könyvtári állomány helybeni használata,

helybeni és könyvtárközi kölcsönzés,

a könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira

vonatkozó felvilágosítás,

bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat

(másolás, sokszorosítás)

63

20. Milyen nem nyomtatott dokumentumok illetve adathordozók találhatók a könyvtárakban? (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

Ismertesd néhány digitális adatforrást!

Az információk nagy része nem írásban rögzítve jut el hozzánk. Ezért sok könyvtárban található ún.

multimédiás övezet. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális és

elektronikus dokumentumokat.

A képi dokumentumok lehetnek egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak is. Az információs

értéküket a kép hordozza, és önmagukban egy egységként kezelhetők. Ide tartoznak a diák, a rajzok

és a fényképek.

Audiovizuális (hang+kép) az a dokumentum, amely hangfelvételt vagy mozgóképanyagot

tartalmaz. A tárolóeszköz lehet videokazetta, CD, DVD.

Az elektronikus dokumentum fő jellemzője az információk digitális tárolása. Ide tartozhatnak a CD-

k, DVD-k és az internetes dokumentumok is.

Digitális dokumentumokról részletesen

Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtár, illetve dokumentum fogalmainak meghatározása nem

egyértelmű sem a szakirodalomban, sem a mindennapi használatban. Egyfajta értelmezés szerint

ezek a fogalmak az alábbiak tartalmat jelentik:

Elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágnese vagy magnetooptikai hordozón

tárolt dokumentumokat. Ha ezeket csak hálón érhetjük el, akkor digitális dokumentumról

beszélünk, bár azok az elektronikus dokumentumok is digitálisan rögzítettek, amelyek fizikai,

megfogható értelemben is a könyvtár állományába taroznak (például CD-ROM kiadványok).

Továbbá digitális dokumentumon kétféle módon rögzített állományt értünk: a valóban digitális

(digitális formában készített) és a digitalizált (eredetileg nem elektronikus formában készült, de

digitális képként rögzített) állományokat.

Virtuálisnak tekintjük azokat az elektronikus dokumentumokat, amelyek nincsenek a könyvtár

állományában, hanem másutt, más hálószemen találhatók, azonban azt csatolóval (link) a könyvtár

elérhetővé teszi őket a hálón (esetleg valamilyen módon fel is dolgozva). A virtuális könyvtár egy

elektronikus katalógus, amely közvetítésével egy másutt tárolt digitális dokumentum

számítógépünkre letölthető.

1993-tól kezdve az Egyesült Államok kormányzata hatalmas összegeket fordított az

információtechnológia, azon belül is az internet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, valamint a

rajta keresztül elérhető szolgáltatások fejlesztésére. A projekt jelentőségét mutatja, hogy Al Gore

alelnök személyesen felügyelte és támogatta végrehajtását. A szakmai hagyományok szerint az ő

nevéhez fűződik a „digitális könyvtár” fogalmának a köztudatba való átültetése. 1993 előtt ezt a

kifejezést nem találjuk a szakirodalomban. Helyette viszont megtaláljuk az „elektronikus” és a

„virtuális” jelzőket. A „elektronikus könyvtár” szót a The Electronic Libray c. folyóirat 1983-as

számában olvashatjuk először, míg a „virtuális könyvtár” esetében nem találunk az eseményhez

köthető évszámot.

64

A digitális könyvtárak megjelenése és elterjedése ugyanazon eredmények közé tartozik, amelyektől

hangos volt a kilencvenes évek eleje:

adatok gyors elérése;

a multimédia, a legkülönbözőbb formátumú információ megjelenítéséhez;

nagyobb tárolókapacitás;

felhasználóbarát kommunikáció ember és a számítógép között az eredményes keresés

támogatására.

A hagyományos könyvtári gyűjteményeket két okból érdemes digitalizálni: egyrészt a frekventált

dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése, másrészt az állományvédelem céljából.

A digitalizálás lényege, hogy a nyomtatott dokumentum tartalmát úgy helyezzük el egy

elektronikus tárolóeszközön, hogy formai és tartalmi elemeit is megőrizze, és egyúttal a számítógép

segítségével feldolgozhatóvá tegyük. Digitális tárolásnak minősül, ha a nyomtatott szövegről

számítógéppel olvasható (= digitális) képet készítünk, de az is, ha a szöveget számítógéppel

felismertetve szövegszerkesztő által kezelhető jelsorozattá alakítjuk. Első esetben tökéletesen

megőrizhetőek a dokumentum formai sajátosságai, második esetben a formai elemek könnyen

elvesznek, tartalma azonban minden további nélkül feldolgozható számítógéppel.

A könyvtár „virtualitása” ott kezdődik, ahol a szolgáltatások elhagyják az épület falait („papír

nélküli iroda”, „fal nélküli könyvtár”). A virtuális könyvtár mind a felhasználók, mind a

gyűjtemény forrásainak oldaláról a feladatok, teendők, a szolgáltatások megosztására alapozott nyílt

rendszer. A virtuális könyvtár elsődleges forrásai olyan gyűjtemények, amelyek az interneten is

elérhetők. A virtuális könyvtár nemcsak dokumentumok forrása lehet, de „virtuális piactér”,

kommunikációs fórum is, ami hasonlít a könyvtári olvasóteremhez. Nonprofit testületek mellet

profitorientált kiadóvállalatok is működtetnek nyílt hozzáférésű internetes információs

rendszereket. Legfontosabb szolgáltatásai közé tartoznak a nyomtatott folyóiratok párhuzamos

elektronikus kiadásai. A tudományos folyóiratok előfizetői többnyire könyvtárak, amelyek

biztosítanak bizonyos mennyiségű példányszámot, de nem annyit, amennyit olvasóik igényelnének.

A kiadók ezért a lapra történő előfizetés mellé a könyvtárak részére sokszor ingyen, vagy jelképes

összegért megküldik annak elektronikus verzióját is.

Hazai elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak

Hálózati források

A könyvtáros és tájékoztató szakemberek munkájuk során magától értetődően élnek a korszerű

információtechnológia adta lehetőségekkel. A számítógépes hálózatok révén először más

könyvtárak katalógusai váltak elérhetővé és felhasználhatóvá számukra, majd a 90-es évek elején a

word wide web adott lehetőséget arra, hogy továbbfejlesszék hálózati szolgáltatásaikat. Világszerte

hatalmas, egyre bővülő és sokrétű forráskínálat jött így létre, amely – feltéve, hogy szükség szerint

és rendszeresen frissítik – jóval inkább naprakész tájékozódást tesz lehetővé, mint a nyomtatott

források (ez különösen fontos az adattárszerű összeállítások esetében). A hálózati források nagy

része ingyenesen elérhető és használható.

Linkgyűjtemények

A hálózati tájékozódásnál mindig érdemes átfogó összeállításokból kiindulni. Magyarországon

ilyen a Könyvtárkapu (Információforrások könyvtárosoknak) (http://www.bibl.u-

65

szeged.hu/mke_eksz/portal) a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján található. Fő

menüpontjai: könyvesboltok, könyvterjesztők, bibliográfiai adatbázisok, szakfolyóiratok,

katalógusok stb. Nem a szigorúan vett szakmai közönségnek, inkább a használóknak nyújt

könyvtárakkal kapcsolatos információkat: konyvtar.lap.hu. A könyvtári-tájékoztatási szakterület

forrásai internet-katalógusokban is megjelennek. Magyarországon egyedülálló vállalkozás a

WebKat.hu, a Neumann János Digitális Könyvtár (neumann-haz.hu) összeállítása, amely

feldolgozza az interneten megjelenő, a magyar kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat.

Az Országos Széchenyi Könyvtárban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) (mek.oszk.hu) teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz különböző témakörökben.