sulinet · tartalomjegyzék bevezetÉs
TRANSCRIPT
-
Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium
5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.
OM 036073
: 5005 Szolnok Pf. 39.
fax
: ( 56 ) 522-013
E-mail: [email protected]
HELYI TANTERVE
Középfokú nevelés-oktatás szakasza
szakiskola 911. évfolyam
közismereti képzés
Készült: 2014.
Tantestületi elfogadás: 2014. augusztus 29.
Szolnok, 2014
-
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 5
CÉLOK, FELADATOK .......................................................................................................................................... 5 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ....................................................................................... 8 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .................................................................................................................. 9
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM 10
BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 10 SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK .......................................................................................................................... 12 A KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE ............................................................................................................. 12
ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ÉS A DUÁLIS KÉPZÉS HELYI TANTERVE .................................. 12 2013/2014-TŐL INDULÓ SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE ............................................................. 12 AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS
OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE .. 12 AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ
SZAKISKOLA KÖTELEZŐ ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE ........................ 12 A KERETTANTERVEN FELÜLI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA ...................................................... 13
SNI TANULÓK TANULÁSÁNAK SEGÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TANÓRÁKON ................................... 14
A 2011/2012-ES TANÉVBEN INDULT ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ÉS A 2012/2013-AS
TANÉVBEN INDULT DUÁLIS KÉPZÉS KÖZISMERETI TANTERVEI ................................................. 15
ELŐREHOZOTT ÉS DUÁLIS SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE ........................................................................... 15 ÓRATERVEK ............................................................................................................................................. 15 SZAKÁCS ÉS CUKRÁSZ DUÁLIS KÉPZÉS ÓRATERVE ..................................................................... 15 ZÖLDSÉGTERMESZTŐ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ÓRATERVE ............................................ 17
TANANYAGTARTALOM ........................................................................................................................... 19 9. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................................... 19 10. ÉVFOLYAM ......................................................................................................................................... 84 11. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... 133
A 2013/2014-ES TANÉVBEN INDULÓ KÖZISMERETI KÉPZÉS TANTERVEI ................................... 164
CÉLOK, FELADATOK ...................................................................................................................................... 164 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK ................................................................................................ 164 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................... 167 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .............................................................................................................. 168 A KÉPZÉSEK HETI ÓRASZÁMAI ...................................................................................................................... 170 A KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ÓRÁK ARÁNYA ............................................................................................... 170 A KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA A 2013/2014-ES TANÉVTŐL .................................................................. 170 A KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA A 2014/2015-ÖS TANÉVTŐL: ................................................................ 171 TANANYAGTARTALOM .................................................................................................................................. 172
KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (KOMA) .................................................... 172 IDEGEN NYELV ..................................................................................................................................... 193 TÁRSADALOMISMERET ...................................................................................................................... 207 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 228 TERMÉSZETISMERET .......................................................................................................................... 242 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................... 266 OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ) .................................................................................................. 304
-
INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 317 TANULÁSMÓDSZERTAN ...................................................................................................................... 341
AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ
SZAKISKOLA KÖTELEZŐ ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE ....................... 385
CÉLOK ÉS FELADATOK .................................................................................................................................. 385 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK .............................................................................................. 385 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................... 386 TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK...................................................................................................................... 389 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .............................................................................................................. 389 ÉRTÉKELÉSI ELVEK ÉS ELJÁRÁSOK .............................................................................................................. 391 TANANYAGTARTALOM .................................................................................................................................. 394
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................ 394 IDEGEN NYELV ..................................................................................................................................... 404 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 413 ERKÖLCSTAN ......................................................................................................................................... 417 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ............................................................................................................ 424 TERMÉSZETISMERET .......................................................................................................................... 428 MŰSZAKI RAJZ, VIZUÁLIS NEVELÉS ............................................................................................... 440 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 444 PÁLYAORIENTÁCIÓ .............................................................................................................................. 447 SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK ...................................................................................................... 451 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................... 456 OSZTÁLYFŐNÖKI .................................................................................................................................. 465
AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ
SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ
ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE ................................ 471
CÉLOK ÉS FELADATOK .................................................................................................................................. 471 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK .............................................................................................. 472 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................... 474 TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK...................................................................................................................... 477 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .............................................................................................................. 477 TANANYAGTARTALOM .................................................................................................................................. 480
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................ 480 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 480 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 494 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 494 ERKÖLCSTAN ......................................................................................................................................... 501 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 501 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 506 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 506 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................... 511 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 511 OSZTÁLYFŐNÖKI .................................................................................................................................. 523 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 523 BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN ............................................................................................................ 531 TANULÁSMÓDSZERTAN ...................................................................................................................... 535 FÖLDRAJZ .............................................................................................................................................. 536
-
KÉMIA ...................................................................................................................................................... 540
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................ 541
AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK .............................................................. 548 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................ 548 IDEGEN NYELVEK ................................................................................................................................ 549 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 549 EMBER ÉS TÁRSADALOM ................................................................................................................... 550 EMBER ÉS TERMÉSZET ...................................................................................................................... 551 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ......................................................................................................... 552 MŰVÉSZETEK ........................................................................................................................................ 553 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 553 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ............................................................................................................... 554 TESTNEVELÉS ....................................................................................................................................... 555 A PEDAGÓGIAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ ......................... 555
PSZICHÉS FEJLŐDÉSI – SÚLYOS TANULÁSI, FIGYELEM- VAGY
MAGATARTÁSSZABÁLYOZÁSI – ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK .................................................. 557
A FEJLESZTÉS KIEMELT CÉLJAI, FELADATAI SPECIFIKUS TANULÁSI ZAVAROK ESETÉN ............................ 557 DISZLEXIA – AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG ZAVARA, .......................................................................... 558 DISZORTOGRÁFIA – A HELYESÍRÁSI KÉPESSÉG ZAVARA, ....................................................... 558 DISZGRÁFIA – AZ ÍRÁS GRAFOMOTOROS JELLEMZŐINEK ZAVARA ..................................... 559 DISZKALKULIA – A SZÁMOLÁSI KÉPESSÉG SPECIFIKUS ZAVARA .......................................... 559 HIPERAKTIVITÁS ÉS FIGYELEMZAVAROK .................................................................................... 560 AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓ ............................................................ 562
BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK ..... 574
-
Bevezetés
Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat
megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó
tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek
megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen
kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó
műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok
interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak
feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően
érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított
felfogása.
Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok
felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a
mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható
tudás fontosságát.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés
A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének
jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért
érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és
belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer
közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és
a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok
felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat,
művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája
fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő
magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival.
Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti
kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri
alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét,
belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét.
Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait,
törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési
formáit és lehetőségeit.
-
6
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember
személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,
feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi
együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és
tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet.
Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
A családi életre nevelés
A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni,
eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében
alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes
önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,
rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az
örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek
alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat
keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális
problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások
veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és
az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti
a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok
megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség
fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé
válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e
témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra
szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta
alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és
lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető
élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor
fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek
segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász
szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás
fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az
orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni
védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok
segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a
segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget
vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.
Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége
segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség
tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel
-
7
kapcsolatos felelősségét. Ismeri az egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint
az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját
életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal
kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a
fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció
A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel,
gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és
melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését
melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával
kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik
ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni,
vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt,
amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas
szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi
és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és
értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban.
Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.
Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó
kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs
stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása
A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével
hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,
csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult
témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón.
Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni,
indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra
képes. Tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel,
önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de
tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan
módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
-
8
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok
kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére,
saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért
nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan
használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az
infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és
információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb
területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra,
képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk
verbális leírására, értelmezésére.
Idegen nyelvi kommunikáció
Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat,
amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha
a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Matematikai kompetencia
A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben
egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati
összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.
Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek
összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű
algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az
általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok
megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.
Természettudományos és technikai kompetencia
A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és
magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés
fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit,
korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki
műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben
felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti
szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében.
Digitális kompetencia
A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a
mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában.
Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési
körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is
használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját
szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó
helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit.
Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek
mérséklésére.
-
9
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,
megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az
állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az
iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott
közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó
problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,
ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes
megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni
mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével
kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való
tartozás tudata.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai
élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes
együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk
megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival,
boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági
szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját
jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt,
és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi
életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri
fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a
tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények,
színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására.
Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló
átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.
A hatékony, önálló tanulás
A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,
olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan
tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes
a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A
tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős
és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség
esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az
egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az
egységes oktatást.
Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,
amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre
képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el
szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre,
ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési
formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok,
a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító
-
10
pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és
az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken
alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló
csökkentését, megszüntetését.
Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek,
teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében –
eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is. (pl. szakközépiskola, HÍD-programok).
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását
elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő –
integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja
ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a
felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó
tanulásra és a munkába állásra való felkészítés.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és
a helyi tantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,
de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó
ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és
segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés
egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,
elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a
szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.
A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez
szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a
tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –
módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási
ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.
Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait
beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges
többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,
továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való
hozzáférés.
A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre
vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC.
törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt
vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal
együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő
nevelésére, oktatására.
A választott kerettanterv megnevezése, a kerettanterv feletti óraszám
Bevezetés
A szakiskolai szakképzés szakmai programját kiegészítő közismereti helyi tanterv különös
hangsúly helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe
-
11
megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át tartó tanuláshoz
beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének
szolgálatába állítsa;
érvényesítse a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú szemléletét és szervezését;
segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről
kialakított felfogása;
végül a tervezés során biztosítsa a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok megoldhatóságát.
A kompetenciaterületek által megvalósított integráció a problémák köré szerveződő
integrációs megoldást képviseli.
A helyi tanterv a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát,
és a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez.
A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez,
megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet
kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontos-
ságát.
A helyi tanterv a Kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének
megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat
egyaránt alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák
fejlesztésének.
A Kerettantervben és a helyi tantervben a kulcskompetenciákra épülő tantárgyak témakörei,
témái, tartalmai, illetve az egyes tantárgyak között is igen gazdag tartalmi kapcsolatrendszer
van. Ezeket a kapcsolatokat a Kerettanterv minden tantárgy és minden témakör esetében
külön is megfogalmazza. A Kerettanterv által tervezett tanulási folyamat hálózatszerű, így a
tartalomszervezés lehetőséget biztosít az egyes témák rugalmas feldolgozására, a sorrendek és
témakapcsolatok viszonylag szabad alakítására.
-
12
Szakképzési rendszerünk
A Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium képzése jelenleg két szakképzési rendszerből tevődik
össze: a 3 éves előrehozott szakképzés és a 3 éves duális képzés. A fenti képzések közismereti
helyi tanterve az alábbi kerettantervek alapján készültek.
A kerettantervek megnevezése
Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve
Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában
megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM
rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került. Az előrehozott szakiskolai
szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve.
A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A
helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-
i, 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló
17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált.
2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve
Helyi tantervünk - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.
21.) számú EMMI rendelet módosításában a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 8., a 6/2014.
(I. 29.) EMMI rendelet 1. és a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. mellékletének
megfelelően kiadásra kerülő kerettantervek adaptálásával készült, figyelembe véve az iskola
arculatát és a helyi sajátosságokat.
Intézményünkben enyhe értelmi fogyatékos tanulók képzése is megvalósul az alábbi tantervek
alapján:
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10.
évfolyamos közismereti helyi tanterve
A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.)
számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.2. pontja /Az
enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ
szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti
kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti képzést.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő
évfolyamának helyi tanterve
A tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a
kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI
rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának
kerettanterve alapján, annak adaptálásával valósítjuk meg a közismereti képzést.
http://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.dochttp://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.dochttp://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.doc
-
13
A kerettanterven felüli óraszám felhasználása
A kerettanterven felüli óraszámot a törvény által meghatározott módon csoportbontásra,
tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, tömegsport foglalkozásokra használjuk fel.
Felhasználásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza.
-
14
SNI tanulók tanulásának segítési lehetőségei a tanórákon
Új ismeretszerző tanórákon minden esetben differenciálni kell, a tananyag megértést
részletesebb, bővebb magyarázatokkal, ábraelemzésekkel, alaposabb szemléltetéssel és több
érzékszervet is (látás, hallás, tapintás, esetleg szaglás) igénybevevő bemutatásokkal lehet
segíteni. Szükség szerint segédeszközöket (számológépet, vonalzót, körzőt, lexikonokat,
helyesírás-értelmező kéziszótárt, szakkönyveket) kell használni, mintadarabokat kell
bemutatni.
Filmek segítségével távoli helyek, veszélyes kísérletek, üzemek és gyárak termelési
folyamatait, munkafolyamatait is be lehet mutatni.
Digitális tananyagok használata a tanórákon (a tanár által kivetítve) megkönnyíti a ráhangolást
és a tanulói érdeklődés felkeltését.
Ha lehetőség van koncentrációra, minden esetben hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy más
tantárgyak tanulása során is ilyen, vagy hasonló ismereteket szerezhetnek.
Írásbeli munkák során a helyesírási hibákat, a külalakot, az írásképet is javasolt figyelni és
fejleszteni. A füzetvezetésüket segíteni és rendszeresen ellenőrizni kell. Törekedjünk a
dolgozatokban a pontos, egyértelmű kérdésekre. SNI tanulók esetében nem javasolt a hosszú
esszé kérdések önálló megválaszolása, inkább a rövid irányított válaszadás, illetve a
feleletválasztós tesztek. A dolgozatok megírásakor hosszabb időt és a szakértői véleményekben
meghatározott segédeszközöket kell biztosítani számukra.
Szóbeli számonkéréseknél segítsük kérdésekkel, rávezetésekkel a válaszadást. (max. 6-8
mondat önállóan egy témakörhöz) Helytelen megfogalmazásokat irányított válaszadással kell
javíttatni, helyesbíttetni. Legyünk türelmesek, mivel ők sokkal lassúbbak és bátortalanabbak az
átlagos tanulónál. Jó válaszok esetén ne felejtsük el megdicsérni a tanulót, ezzel bátoríthatjuk
és fejleszthetjük a szóbeli kommunikációját.
A gyakorlati munkavégzés során rendszeres segítséget és ellenőrzést igényelnek. Pozitív
megerősítéssel lehet bátorítani, aktivizálni őket. Hibáikat türelemmel és tapintatosan kell
kezelni.
-
15
A 2011/2012-es tanévben indult előrehozott szakképzés és a 2012/2013-as
tanévben indult duális képzés közismereti tantervei
Előrehozott és duális szakképzés helyi tanterve Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában
megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM
rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került Az előrehozott szakiskolai
szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve.
A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A
helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-
i, 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló
17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált.
Óratervek
Szakács és cukrász duális képzés óraterve
Kompetenciaterületek Tantárgy 9 évfolyam óra/év
Osztályfőnöki Osztályfőnöki 36
Testnevelés Testnevelés 36
Idegen nyelv Angol/német 18
Történelem Történelem 72
Természettudomány Biológia és egészségtan 36
Digitális Digitális 0
Matematika Matematika 36
Művészetek Művészetek 18
Anyanyelv Anyanyelv 72
Tanulás Tanulásmódszertan 36
-
16
Kompetenciaterületek Tantárgy 10 évfolyam óra/év
Osztályfőnöki Osztályfőnöki 18
Testnevelés Testnevelés 72
Idegen nyelv Angol/német 0
Történelem Történelem 54
Természettudomány Biológia és egészségtan 18
Digitális Digitális 18
Matematika Matematika 36
Művészetek Művészetek 36
Anyanyelv Anyanyelv 54
Tanulás Tanulásmódszertan 36
Kompetenciaterületek Tantárgy 11 évfolyam óra/év
Osztályfőnöki Osztályfőnöki 16
Testnevelés Testnevelés 32
Idegen nyelv Angol/német 32
Történelem Történelem 16
Természettudomány Biológia és egészségtan 32
Digitális Digitális 0
Matematika Matematika 0
Művészetek Művészetek 16
Anyanyelv Anyanyelv 16
Tanulás Tanulásmódszertan 16
-
17
Zöldségtermesztő előrehozott szakképzés óraterve
Kompetenciaterületek Tantárgy 9. évfolyam óra/év
Osztályfőnöki Osztályfőnöki 36
Testnevelés Testnevelés 108
Idegen nyelv Angol/német 36
Történelem Történelem 54
Természettudomány Fizika Kémia 36
Digitális Digitális 36
Matematika Matematika 36
Művészetek Művészetek 18
Anyanyelv Anyanyelv 54
Tanulás Tanulásmódszertan 18
Kompetenciaterületek Tantárgy 10. évfolyam óra/év
Osztályfőnöki Osztályfőnöki 36
Testnevelés Testnevelés 72
Idegen nyelv Angol/német 36
Történelem Történelem 54
Természettudomány Biológia és egészségtan 36
Digitális Digitális 0
Matematika Matematika 36
Művészetek Művészetek 0
Anyanyelv Anyanyelv 108
Tanulás Tanulásmódszertan 36
-
18
Kompetenciaterületek Tantárgy 11 évfolyam óra/év
Osztályfőnöki Osztályfőnöki 16
Testnevelés Testnevelés 32
Idegen nyelv Angol/német 0
Történelem Történelem 32
Természettudomány Biológia és egészségtan 64
Digitális Digitális 32
Matematika Matematika 64
Művészetek Művészetek 0
Anyanyelv Anyanyelv 48
Tanulás Tanulásmódszertan 32
-
19
TANANYAGTARTALOM
9. ÉVFOLYAM
Osztályfőnöki
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi formák/
módszerek
1. Tanévkezdés Házirend, tűzvédelmi- és balesetvédelmi
szabályzat.
OKJ-és szakma,
követelmények a tanév folyamán,
közösségi élet.
Diákönkormányzat.
Házirend, tűzvédelmi- és
balesetvédelmi szabályzat ismertetése
és elfogadása.
Tanári közlés és beszélgetés: az OKJ, a
szakma követelményei.
A tanügyi dokumentumok adatainak
ellenőrzése.
A diákönkormányzat működésének
ismertetése, képviselő demokratikus
választása.
2. Ki vagyok én? önismeret, objektivitás, szubjektivitás,
egoizmus,
Bemutatkozás, ismerkedős játékok
3. Az aradi
vértanúk
szabadságharc, vértanú, áldozat beszélgetés: a történelmi esemény,
fontossága, üzenete a mai világnak
3. Fecskebál avatás, közösség, készülődés a Fecskebálra
beszélgetés: a szereplés fontossága, a
közösségi érzés erősítése
4. Egészséges
életmód
Egészséges táplálkozás, a mindennapi
mozgás, a sport, a testnevelés tantárgy
jelentősége
gyűjtőmunka: ki milyen egészséges és
egészségtelen táplálékot vesz magához,
táplálékpiramis készítése
5. Karácsony A karácsony, kereszténység, Jézus,
jelképek, szokások
Karácsonyi hangulat előállítása
beszélgetés a karácsonyi szokásokról,
jelképekről
6. A félév tanulás, osztályozóvizsga a tanulmányi helyzet átbeszélése,
értékelése
a féléves statisztika bemutatása
7. Kultúra A magyar kultúra napja az ünnepnap eredete
beszélgetés: kinek mi a kultúra,
mennyire fontos?
8.
Szenvedélybetegség
ek
Drog, Alkohol, Dohányzás, egyéb
függőségek (gyógyszer, szerencsejáték,
stb.)
9. A kommunista
diktatúra
áldozatainak
emléknapja
kommunizmus, diktatúra, áldozat beszélgetés, bemutatás: a diktatúra
Magyarországon
10. Mentálhigiéné stressz, depresszió, testképzavarok,
problémamegoldás
beszélgetés az adott témákkal
kapcsolatban
11. A holokauszt antiszemitizmus, előítélet, fasizmus, kép és videoanyagok, beszélgetés
-
20
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi formák/
módszerek
áldozatainak
emléknapja
holokauszt, végső megoldás, Auswitz
12.A tanév vége a tantárgyi eredmények alakulása, az
osztály teljesítménye
vitafórum: ki milyennek látta a tanévet
ötletbörze: a rossz eredmények
alakulásának okai, megoldásukra
javaslat, a pozitívumok kiemelése
Az osztályközösség értékelés,
problémák feltárása, pozitívumok
kiemelése, javaslatok a még jobb
közösség kialakítására.
Az év végi statisztika megismerése, a
tanév lezárása
-
21
Testnevelés tantárgy
Téma Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
1.Rendgyakorlatok
Felmérések
Alakzatok gyors felvétele, igazodás-
takarás, nyitódás, zárkózás, fejlődés-
szakadozás,
motoros tesztek
Fogalmak: alapállás,
vigyázzállás,járás,séta,futás,sorakozó
egysoros vonalban
helyből távolugrás, hasizom, hátizom,
elugró erő,
súlypont, hajlékonyság
osztálymunka párok
egyénileg
2. Atlétika Futások, ugrások,dobások
Fogalmak: gyorsítás, lassítás,
rajtolás,átlépő
technika,hajítás,dobás,lökés
egyéni, páros
3. Labdarúgás Rúgások. A labda átvétele és levétele.
Labdavezetés, cselezés, továbbítás
társhoz. Fejelések. Büntetőrúgások,
sarokrúgás
Fogalmak: Büntetődobás,
oldalbedobás, büntető rúgás,
sarokrúgás, szerelés, becsúszás,
partdobás
párok,csapat
4. Kosárlabda Dobások. Labda elfogása.
Labdavezetés.
Cselezés. Oldalbedobás. Indítás az
alapvonalról. Gyors indítás,
lerohanás. A támadás követése.
Megelőző védekezés, emberfogás
Fogalmak: tempódobás, ziccer
dobás, büntetődobás
párok,csapat
5. Kézilabda Labdavezetés futás közben,
fordulattal, irányváltással, gyors
megállással. Átadás labda elkapása.
Kapura lövések akcióból. Büntető (7
m-es) dobás. Védekezés, szerelés.
Játék a szabályok szerint.
Fogalmak: felugrásos kapura lövés,
szabaddobás, védekezés
emberfogással
párok,csapat
6. Tartásjavítás A speciális korrigáló és fejlesztő
gyakorlatok ön-álló végzése. Az
ellenjavallt gyakorlatok megismerése.
Frontális osztálymunka, egyéni
fejlesztés
-
22
Az önkarban-tartás fontosságának
tudatosítása.
Fogalmak: Önkarbantartás.
7. Téli foglalkozás Téli sportok,korcsolya,szánkó
Fogalmak: időjárás, terep
egyéni
8. Mozgáskoordiná-
ció,relaxáció
Felmérések
Légzőgyakorlatok.
A relaxáció egyszerűbb formái A
figyelem-összpontosító testtartások
A támasztó-rendszer deformitását
megelőző, kompenzáló gyakorlatok,
motoros tesztek.
Fogalmak: Testtartás, légzés, lazítás
megelőzés.
helyből távolugrás, hasizom, hátizom,
elugró erő,
súlypont, hajlékonyság
frontális
egyénileg
Továbbhaladás feltételei:
A rendgyakorlatok alakilag elfogadható végrehajtása. Az atlétikában megismert mozgásformák,
technikák biztonságos használata.
Legalább három alap-sportjáték szabályainak ismerete, betartása. Pozitív irányú küzdőképesség a
csapatküzdelemben. A szabadban végzett mozgástevékenység igénye. A helyes légzéstechnika
egészségügyi fontosságának tudatosulása. Tudja az egészségkárosodás javítását szolgáló speciális
gyakorlatokat önállóan végezni. Ismerje az ellenjavallt gyakorlatok körét. Értse az önkarbantartás
fontosságát.
-
23
Angol/Német
Témakörök Tartalmak/fogalmak Tanulói tevékenységi formák/módszerek
1 Hogyan tanuljak
idegen nyelveket?
Ismerkedés az új osztálytársakkal,
a nyelvtanárral, az iskolával.
Ismerkedés a tantervvel: tantervi
célok megismerése és megvitatása,
egyéni célok megfogalmazása.
A 9–10. osztályban feldolgozandó
témakörök megismerése és
megvitatása.
Ötletbörze a nyelvtanulás
hatékonyságának növelésére.
Nyelvórai szabályok – a közös
munka kereteinek meghatározása.
A célnyelvi országokkal
kapcsolatos alapvető ismeretek
rendszerezése, elmélyítése,
valamint a célnyelvre, annak
szerepére, hasznára stb. vonatkozó
ismeretek szerzése, felfrissítése,
bővítése.
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával
lebonyolított, többnyire irányított beszélgeté-
sek pár- és csoportmunkában, illetve
plénumon (szükség szerint olykor az
anyanyelven is).
Kutató- és gyűjtőmunka az interneten,
lexikonokban, könyvtárakban stb.
Interjúk készítése.
A kutató- és gyűjtőmunka során, az interjúk,
beszélgetések keretében szerzett információk
vizualizálása különböző kreatív ötletek
megvalósítása révén (pl. rajzos, fényképes
dokumentáció, tabló).
2. Én és a családom
Bemutatkozás (alapvető személyi
adatok: családnév, keresztnév, kor,
lakhely, állampolgárság,
foglalkozás, esetleg kedvenc
ételek, kedvenc időtöltés,
háziállatok stb.)
Családtagok bemutatása: rokoni
kapcsolatok megnevezése,
családtagok legfontosabb
adatainak, jellemzőinek felsorolása
(név, kor, foglalkozás, esetleg
külső és belső tulajdonságok,
kedvenc időtöltés stb.).
Egy napom: a mindennapokra
jellemző alapvető tevékenységek
felsorolása napszakokhoz, esetleg
időpontokhoz való kapcsolása.
A család egy hétköznapjának
bemutatása, a családtagok
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával
lebonyolított, többnyire irányított
beszélgetések pár- és csoportmunkában,
illetve plénumban.
Személyek / cselekvések bemutatása
egyszerű nyelvi eszközökkel.
A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott
szövegek feldolgozása.
A beszélgetések, illetve hallott/olvasott
szövegek feldolgozása során kapott
információk feldolgozása, kreatív módon
történő megjelenítése (szóban, írásban,
rajzos formában stb.).
Különböző forrásokból származó/különböző
személyekkel kapcsolatos információk
összevetése, hasonlóságok és különbségek
-
24
feladatai.
A témába vágó célnyelvi
szövegek, hanganyagok
feldolgozása alapján a német
nyelvterület országaiban élő
hasonló korú fiatalok személyének,
családjának megismerése.
felfedezése.
3. Az otthonom
A tanuló szobájának /lakóterének
bemutatása fényképek, rajz
alapján.
Kedvenc bútordarab bemutatása.
A lakás egyéb helyiségeinek
bemutatása.
A lakás és közvetlen
környezetének bemutatása (kert,
park, üzletek, posta stb.).
A szomszédok bemutatása.
Az iskolától hazáig – útvonal
leírása.
A témába vágó olvasott célnyelvi
szövegek, hanganyagok
feldolgozása alapján a német
nyelvterület országaiban élő
hasonló korú fiatalok
lakókörnyezetének megismerése.
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával
lebonyolított, többnyire irányított
beszélgetések pár- és csoportmunkában,
illetve plénumban.
Tárgyak, személyek összefüggő leírása
egyszerű nyelvi eszközökkel.
A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott
szövegek feldolgozása.
A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott
szövegek feldolgozása során kapott
információk feldolgozása, kreatív módon
történő megjelenítése (szóban, írásban,
rajzos formában stb.).
Különböző forrásokból származó/különböző
személyekkel kapcsolatos információk
összevetése, hasonlóságok és különbségek
felfedezése.
4. Barátaim
Egy jó/a legjobb barát bemutatása,
személyes adatok, külső, belső
tulajdonságok.
A barátom és én – hasonlóságok és
különbségek megnevezése.
Közös programok.
- ismerje fel és alkalmazza a
témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetek
megoldásához szükséges
legalapvetőbb nyelvtani
szerkezeteket;
- beszédében törekedjen a
folyamatosságra és az érthető
kiejtésre.
A témába vágó olvasott célnyelvi
szövegek, hanganyagok
feldolgozása alapján a német
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával
lebonyolított, többnyire irányított
beszélgetések pár- és csoportmunkában,
illetve plénumban.
Személyek, tevékenységek összefüggő
bemutatása/leírása egyszerű nyelvi
eszközökkel.
A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott
szövegek feldolgozása.
A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott
szövegek feldolgozása során kapott
információk feldolgozása, kreatív módon
történő megjelenítése (szóban, írásban,
rajzos formában stb.).
Különböző forrásokból származó/különböző
személyekkel kapcsolatos információk
összevetése, hasonlóságok és különbségek
-
25
nyelvterület országaiban élő
hasonló korú fiatalok
lakókörnyezetének megismerése.
- legyen képes saját népét és
kultúráját kívülről, a külső
szemlélő helyzetéből is látni.
felfedezése.
- legyen nyitott a célnyelvet beszélő népek és
kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák
iránt;
A továbbhaladás feltételei:
Alapvető szókincs elsajátítása a tanult témakörökből. Ismeri az alapvető nyelvtani szerkezeteket és
alkalmazni tudja őket.
-
26
Történelem tantárgy
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
1. Kik vagyunk,
és honnan
jövünk?
Az epocha
rólunk szól,
olyan témákat
dolgoz fel,
amelyek a
hétköznapokban
velünk is
megtörténnek, és
gyökerei
alapvető emberi
sajátosságokhoz
vezetnek vissza.
Kultúrák térben…
A kultúrák térbeli változatossága, a
kulturális találkozások és félreértések
okának keresése.
Kultúrák változatossága térben és
időben,
1.Beszélgetés arról, hogy
találkoztunk-e valaha olyan
szokásokkal, furcsaságokkal,
amelyek meghökkentettek minket,
és szokatlanok voltak számunkra.
2. Csoportmunka: a diákok
választanak egy helyet a világon,
ahová el szeretnének jutni.
3. Az előre behozott világtérképen
jelöljük a választott helyet és
befejezzük: „itt az emberek…”
mondatot.
Közös
összegzés
...és időben.
A kultúrák és értékrendek történeti
időben való változatosságának
szemléltetése és okainak keresése.
A történeti idő fogalma
A történeti idő
Játékos időutazásra invitálunk,
1. Csoportmunkában megbeszélés,
hová szeretnének csöppenni, miért.
2. Csomagolópapíron gyűjtsük
össze a válaszokat.
3. Készítsünk előre egy
időszalagot, és helyezzük el a
teremben.
4. Csoportmunka: a választott
korszakot helyezzék el a tanulók
az időszalagon. Ehhez
használjanak történelmi atlaszt.
Jelöljük be, azt is, hogy mi hol
vagyunk most.
A történeti múlt rekonstruálása
Tanári felvetés: Honnan tudunk a
múlt eseményeiről, és biztosak
lehetünk-e, hogy valóban úgy
történt?
Csoportmunka:
1. Szövegfeldolgozás
2. Forráskészítés.
3. Gyűjtőmunka: a tanulók
igyekezzenek minél több történetet
megtudni gyerekkorukról, esetleg
tárgyakat gyűjteni, családfát
összeállítani.
Az én történetem – a diákok saját Források, emlékek
-
27
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
eddigi életükre vonatkozó történeti
„dokumentumainak” összegyűjtése.
A házi feladatok megbeszélése
1. Tárgyi és írott források:
rögtönzött kiállítás, a behozott
tárgyak és iratok bemutatása.
2. Csoportmunka: a saját
csoportjával mindenki megosztja a
történeteit, a csoport közösen
elmesél egyet.
3. Közös összegzés
Ami nehezen változik – az emberi
természet.
Az emberiséggel egyidős társadalmi
jellemzők, tulajdonságok.
Emberi ösztönök és tanult
viselkedés
Az emberi természet
A táblára közösen összegyűjtjük az
előző órán végiggondoltakból,
hogy időben és térben mi változott.
1. Közös filmnézés.
2. Csoportmunka szóforgó
segítségével: a ma is meglévő
emberi tulajdonságok, jellemzők
összegyűjtése
3. Közös megbeszélés
Az „idilli környezet”, annak a
természeti környezetnek a leírása,
amelyben jól érezzük magunkat.
A változó környezet
1.Megkérdezzük a diákokat,
milyen a szép táj szerintük.
2. Közös filmnézés, csoportmunka:
az Istenek a fejükre estek című
film bevezetője csoportokban egy
lapot két részre osztva a tanulók
felsorolják a természetközeli élet
és a civilizáció különbségeit.
3.Beszélgetés arról, hogy melyik
életformának mik az előnyei és a
hátrányai.
A környezetátalakítás története.
„Megjelenik a színen az ember s
vele a gondok." (Thomas Hardy)
1. Mit jelent ez az idézet?
2. Szövegfeldolgozás
csoportmunkában (Mészáros Ernő:
Az ember és környezete az ipari
forradalom előtt.)
3. Az egyes korszakokról írt
-
28
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
legfrappánsabb összegző
gondolatok elhelyezése az
időszalagon.
A környezetszennyezés formái.
1. Képek vetítése a
környezetszennyezés
eredményeiről.
2. Csoportmunkában a képekhez
megfelelő szöveg párosítása
3. Mindegyik csoport egy választott képéből és az ehhez írt
rövid képaláírásból kiállítás
rendezése.
A környezetszennyezés története
1. Rövid tanári bevezető:
különbség a természetátalakítás és
a környezetszennyezés között..
2. Szövegfeldolgozás
csoportmunkában az egyes
csoportok különböző szövegeket
kapnak, amelyek egy-egy történeti
környezetszennyezési esetet
mesélnek el
A környezetszennyezés
fogalmának tisztázása közösen.
A környezetszennyezésért való
felelősség kérdésének megvitatása.
Felelősségtudat
Kinek a felelőssége?
1. Közös beszélgetés olyan
kérdésekről, mint: kinek a
felelőssége, mit tehetünk, milyen
jogokat sért a környezetrombolás
stb.
2. Csoportmunka: a diákok
összeírják milyen előnyei és
hátrányai vannak annak a
környéknek, ahol laknak.
3. Majd közösen – ezek
ismeretében – igyekezzünk
ötleteket gyűjteni arra, mit és
hogyan lehetne változtatni.
Gépek – értünk és helyettünk. Mire,
mióta és miért használunk gépeket?
Gépek, amelyek megkönnyítik a
hétköznapokat
A diákok írják össze, milyen gépek
-
29
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
Gép fogalma vannak a háztartásukban.
1. Csoportmunka és közös
megbeszélés: a csoportok egy
táblázatot töltenek ki – gép neve,
ha nem lenne, mivel lehetne
helyettesíteni, majd a táblázatba
írtak közös megbeszélése.
2. Csoportmunka: a legfontosabb
emberi találmányok címmel közös
tízes listát állítanak össze, hogy
szerintük melyek voltak az
emberiség legnagyobb
találmányai.
3. Az osztály közös listájának
elkészítése.
Az iparosodott világ – történelmi
vázlat arról, hogyan változtatták meg
az életkörülményeket, a
munkakörülményeket az ipari
forradalmak.
Ipari forradalom,
Hogyan változtatták meg a gépek
az életünket? .
1. Tanári magyarázat és
jegyzetkészítés: kulcsszavakban az
ipari forradalmakról és hatásukról.
2. Szövegfeldolgozás
csoportmunkában: a diákok
kapnak egy leírást a 19. századi
gyermekmunkáról, és a szöveg
alapján kétperces interjút
készítenek csoportonként mással.
3. A csoportinterjúk meghallgatása
A kiszolgáltatottságtól a
jogbiztosításig – a munkavállalók
jogainak jelenleg biztosítása.
munkakörülmények biztonsága
Munkásvédelem ma
Filmnézés: Chaplin Modern idők
c. filmjének első tíz perce.
1. Csoportmunka: a filmrészlet
feldolgozása.
2. Közös beszélgetés arról, hogy a
munkás (Chaplin) kiszolgáltatott-e,
ha igen, miért.
3. Szövegelemzés
csoportmunkában: a szociális
charta pontjai közül.
4. Közös beszélgetés a munkások,
dolgozók, munkavállalók
védelmének fontosságáról.
-
30
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
Ami nem helyettesíthető a
technikával. Azoknak az emberi
tevékenységeknek a bemutatása,
amelyek nem gépesíthetők. Az
emberi értékek számbavétele.
Az emberi robot
1. Csoportmunka szóforgóval:
Milyen az ideális robot?
2. Közös megbeszélés: összesítjük
a robotok tulajdonságait a táblán,
megbeszéljük, melyek emberi
tulajdonságok, és melyek oldhatók
meg műszaki szinten.
3. Csoportban, majd közösen
összegyűjtjük azokat a nekünk
fontos tevékenységeket, dolgokat
stb., amelyek géppel nem
helyettesíthetők, amelyekhez mi,
emberek kellünk.
Hétköznapi agresszió – az agresszió
fogalma alá tartozó
megnyilvánulások.
Kire mondjuk, hogy agresszív?
Beszélgetés az agresszióról, az
agresszív viselkedésről.
1. Csoportmunka: a tanulók kis
újságcímeket húznak, és
megbeszélik, miről szólhat az adott
híradás .
2. Közös beszélgetés: tapasztalatok
összegyűjtése az erőszakos
cselekedetekről a hírekben, az
életben, a filmekben.
3. Csoportmunka: az egyes
erőszakos cselekedetek mellé
szövegbuborékokba írják, mit
érezhet a támadó és mit az áldozat.
4. Közös beszélgetés:
Milyen volt beleképzelni
magunkat a támadó és az áldozat
szerepébe?
Agresszió – ösztön, vagy tanuljuk?
Az agresszió eredete
Körkérdés :
Miért viselkedünk agresszíven?
Velünk született tulajdonság az
agresszivitás, az erőszak, vagy
tanuljuk?
1. Tanári magyarázat: Agresszió:
-
31
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
ösztön vagy tanuljuk?
2 A háborúk természetrajza:
Csoportmunka: szövegfeldolgozás
különböző háborúkról
Miért indítják ezeket, kik ki ellen
vívják és mi lesz az eredménye?
3. Közös beszélgetés: a csoportok
megállapításait a táblán
összegezzük. Végül arra keresünk
választ, ki a bűnös ezekben a
háborús esetekben.
Elkerülhető-e az erőszak? Történelmi
példák az erőszakmentesség
politikájára.
Az erőszakmentesség politikája
1. Tanári bevezető.
2. Együtt elolvassuk és elemezzük a „Van egy álmom” beszéd részletét
3. Közös beszélgetés:
Ha a mai Magyarországra gondolunk, hogyan lehetne folytatni? „Van egy álmom…”
Elkerülhető-e az erőszak az
iskolában? Az együttműködés mint
az erőszak egyik ellenszere
Mit tehetünk az iskolai erőszak
ellen?
Toronyépítős játék – a diákok
csoportban dolgoznak. A feladat:
papírból/gyufából torony/út stb.
építése.
A feladat célja, hogy a csoportok
megértsék, hogy a feladatot csak
együttműködve tudják jól
megoldani, tehát az az érdekük,
hogy ne versengjenek, hanem
együttműködjenek.
1. Közös beszélgetés Hogyan
gondolkodtak a feladat során, mire
kellett figyelni?
2. Csoportmunka: példákat kell
írni az együttműködésre.
3. Közös filmnézés – egy példa a
szolidaritásra.
-
32
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
A Verdák című film utolsó
jelenetei alapján
Bevezetés és video bejátszás a véradásról:
A nemi szerepek eredete.
A férfiak ilyenek, a nők olyanok?
Állításokat mondunk, amelyek a
nemekhez kapcsolódnak, és
megkérjük a diákot, hogy döntsék
el, igazak vagy hamisak. Pl. a nők
jobban főznek, a férfiak ügyesebb
autószerelők, a nők pletykások, a
férfiak sosem sírnak. Majd
vezessük be a témát: Miért
gondoljuk, hogy vannak ilyen
különbségek férfiak és nők között?
1. Közös beszélgetés: Hogyan és
honnan tanuljuk meg, hogyan kell
fiúként és lányként viselkedni?
2. Csoportmunka: olyan
gyermekkori példák összegyűjtése,
amelyek a nemi viselkedés
kialakítására irányultak, pl.
játékok, ruhaválasztás.
Nők és férfiak – történelmi utazás. A történelem ritkán szól a nőkről
Tanári kérdések a történeti
ismeretek aktivizálásához, pl.:
Mióta van választójoguk a
nőknek? Lehetett-e földbirtokos
asszony a középkorban? Ismerünk-
e királynőket?
1. Közös beszélgetés: közös
válaszkeresés arra, hogy a női
egyenjogúságért folyó harc
komolyabb eredményei miért csak
a 20. századra érettek meg.
Illetve arról, milyen szerepet
szántak a nőknek és a férfiaknak az
egyes korokban a történeti leírások
alapján.
Mit jelent a nemek közti egyenlőség?
A nemek egyenlősége
1. Tanári bevezető, a nemek közti
egyenlőség mai állapotáról.
-
33
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
Nemek egyenjogúsága 2. Csoportmunka:
szövegfeldolgozás és esetelemzés:
Nemek közti esélyegyenlőtlenségi
Jog és valóság különböző
megközelítései.
Az esélyegyenlőtlenség jogi
szabályozása
3. Az esetekből levonható
következtetések közös
megbeszélése.
A 21. századi férfi és nő – disputa. Női és férfi jövő.
1.Kerekasztal-beszélgetés arról,
hogyan alakulnak a férfi és női
szerepek ma.
Mit értünk az esélyegyenlőség
kifejezés alatt a nemek esetében?
Összefoglalás- számonkérés Rendszerezés, tudáspróba
2. Kik nevelnek és mire? A társadalmi szocializáció terei
Az epocha a szocializáció tereit veszi számba, a legnagyobb hangsúllyal az iskola, az erkölcs és a jog kérdésköre szerepel.
Kik nevelnek…
1. Készíthetünk egy kérdőívet: Te
kire hallgatsz, ha tanácsra van
szükséged? Néhány helyzetet
felsorolunk (pl. vita a barátommal,
nem értem az iskolai feladatokat,
járjak-e focizni, milyen
játékot/mobilt vegyek, mi legyek,
hogyan béküljek ki).
2. Összegzés.
Az „ideális család”. A család
fogalmának tisztázása.
Család, családi szerepek,
1. Közös beszélgetés: milyen
szerepet szánnak a jövőjükben a
családnak, családi életnek.
2. Tanári magyarázat: a történelem
során a család nagysága,
szervezete, munkamegosztása, a
gyermekek nevelése sokat
változott, és mindig
alkalmazkodott az adott
társadalom kihívásaihoz.
Közös beszélgetés a mai és a régi
családok életének
legszembetűnőbb hasonlóságairól
és különbségeiről.
-
34
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
A családi hagyományok.
Értékrend
Miért állítanak fel a szülők
szabályokat?
Meghallgatjuk Zorán dalát: „Apám
hitte”.
1. Csoportmunka: szóforgóval
összegyűjtik azokat az értékeket,
nevelési elveket, szabályokat,
amelyek a diákok családjait
jellemzik,
2. Véleményválasztás: a szülők
szabályai értelmetlenek. A szülők
szabályai a gyerekek védelmét
szolgálják.
3. Csoportmunka: minden csoport
kap egy-egy állítást, ehhez kell
példát mondaniuk, esetet
eljátszaniuk.
4. Kérdés:Változott-e a
véleményetek a szabályok
szükségességéről?
A családon belüli erőszak.
Erőszak és az otthon
A NANE Alapítvány plakátját
vetítjük ki ráhangolódásként, és
megkérjük a diákokat,
magyarázzák meg a plakátot.
1. Tanári magyarázat: mit jelent a
családon belüli erőszak, hogyan
nyilvánul meg, mi a teendő, ha
ilyennel találkozunk és ez miért
nem magánügy.
2. Páros/egyéni munka: a diákok
rajzoljanak olyan plakátot, írjanak
felhívást, készítsenek interjút
ebben a témában, amely felhívja a
figyelmet e problémára.
A plakátokból rendezett rögtönzött
kiállítás megtekintése.
Mire való az iskola, milyen szerepe
van a társadalomban?
Az iskola
1. Csoportmunka: a tanulók
megbeszélik, szerintük mire való
az iskola.
2. Közös megbeszélés: összegzik a
-
35
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
csoportok véleményét.
3. Csoportmunka: szóforgóval
további kérdésekre válaszolnak:
milyen a jó diák/tanár stb.
4. Összegyűjtik a véleményeket
egy közös listára, megkeresik az
esetleges ellentmondásokat, és
elemzik azokat.
A jó iskola. Az iskolák, a tanulás, a
tanulnivalók változása történelmi
példák alapján.
A szuper jó iskola
Weöres Sándor Birkaiskola c.
verse és közös „ötletroham” arról,
hogy milyen a jó iskola.
1. Csoportmunka:
szövegfeldolgozás
Az Iskola a múltban című szöveggyűjtemény szövegeinek
felhasználása a különböző korok
iskoláiról
2. Közös beszélgetés
Melyik kor iskolája, tanítása volt
szimpatikus/ellenszenves és miért?
Az iskolakerülés problémái. Miért
maradnak ki sokan az iskolából,
miért lógnak, késnek?
A lógások
Demjén Ferenc De nehéz az
iskolatáska című dalának
meghallgatása.
Arra keresünk választ, miért
lógnak, miért maradnak ki a
diákok az iskolából.
Iskolai szabályok, diákjogok és
kötelességek. Házirend.
Diákjogok és kötelességek
1. Ötletbörze: Mit értünk
diákjogok és kötelezettségek
kifejezés alatt?
2. Csoportmunka: a csoportok
plakátot készítenek a diákjogok és
kötelezettségek egy-egy
szövegrészletéből.
3. A plakátok közös megtekintése,
-
36
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
értelmezése, beszélgetés.
Az iskolai együttélés szabályai
Kell-e házirend?
1. Csoportmunka: az iskolai
házirend szövegét szétszabdaljuk
annyi darabra, ahány csoport van.
A diákoknak értelmezniük kell a
szöveget.
2. Közös megbeszélés: a házirend
elemzése.
3. Csoportmunka: a diákok
tegyenek változtatási javaslatokat a
házirendben, gyűjtsenek érveket
arra, hogy miért szükséges a
változtatás, majd ezeket a
javaslatokat közösen beszélje meg
az osztály.
Erkölcs és jog.
Az erkölcsi szabályok kialakulása és
működése, a törvény és jog
fogalmának körülhatárolása, a jogi
és erkölcsi normák
összehasonlítása.
Beszélgetés:
Törvény, jog, erkölcs fogalmának
tisztázása.
Miért fontos?
Hogyan változott az erkölcs a
történelem folyamán?
Csoportmunka:
Szemelvények feldolgozása,
értelmezése
Közös értékelés.
Joggyakorlat. Jogi esetek
feldolgozása. Az erkölcsi halál
fogalma.
A magyar és eltérő joggyakorlatú
országok összehasonlítása,
értékelése.
Miben egyeznek és miben
különböznek?
A felmerülő fogalmak tisztázása.
Jogi alapismeretek. A jogegyenlőség,
normakövetés fogalmának
bevezetése.
Beszélgetés: Jogi alapfogalmak
megtárgyalása, értelmezése.
Csoportmunka: egy képzelt eset
bírósági tárgyalásának eljátszása,
-
37
Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi
formák/módszerek
majd közös értékelése.
Információszerzés és a média
szerepe. A tömegkommunikáció
csatornái. A hír és vélemény
különbsége. A celebek és a valóság
média, médiaerőszak, reklám,
példaképek,.
1. Közös beszélgetés a tévézési,
internetezési szokásról. Mit és
mennyit nézünk, újságolvasás,
általában az olvasás
visszaszorulása.
2. A műfajok és jellemzők rövid
feldolgozása.
3. Csoportmunka és közös
beszélgetés
Tíz jó tanács „tévé-,
internetzabálóknak”, amelyeket a
csoportok állítanak össze, majd
egy közös listán véglegesítik.
Összefoglalás, számonkérés Rendszerezés, tudáspróba
3. Milyenek vagyunk –
identitások
Az identitás fogalma, „éntérkép”
készítése.
Az epocha célja, hogy bemutassa az
önazonosság rétegeit, az identitás
tartalmának történeti változását.
Hangsúlyt kap a nemzeti, etnikai,
európai identitás kérdése.
„Éntérkép” készítése: mindenki
készít magáról egy „éntérképet”.
1. Csoportmunka: négyfős
csoportokban megbeszélik egymás
kötődéseit.
2. Közös beszélgetés: az
„éntérképek”összehasonlítása. Az
identitás fogalmának tisztázása.
Magyarság. Mit jelent magyarnak
lenni?
Beszélgetés: azonosságtudat
fogalma, fontossága.
Jó-e magyarnak lenni?
Csoportmunka: előzetes
gyűjtőmunka alapján( mindenki
választott egy nemzetiséget és
utánanézett a kultúrájuknak.)
mindenki más nemzetiségű, és
beszélgetnek egymás kultúrájáról.
Mióta van nemzeti érzés? A modern
nemzettu