TARTALOMJEGYZEacuteK

1 BEVEZETEacuteS 2

11 A TEacuteMA MEGJELOumlLEacuteSE 2 12 A KUTATAacuteS CEacuteLJA FORRAacuteSAI EacuteS MOacuteDSZEREK 3 13 A DOLGOZAT SZERKEZETE 5 14 KUTATAacuteSAIM SORAacuteN EacuteRZEacuteKELT HAacuteTRAacuteNYOK EacuteS ELŐNYOumlK 6 15 KOumlSZOumlNETADAacuteS 7

2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI 9

21 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA FOGALMA EacuteS A GRAMMATIKAI MŰVEK CSOPORTOSIacuteTAacuteSA 21 22 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA PERIODIZAacuteCIOacuteJA EacuteS ALAPFOGALMAI 29 23 A NEMZETI NYELVTANOK SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI 31

231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia roumlvid

aacutettekinteacutese 35 232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei 40 233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa 41

2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai 42 2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek 45

3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA 48

31 A BESZEacuteDREacuteSZEK MEGHATAacuteROZAacuteSAacuteNAK FILOZOacuteFIAI HAacuteTTERE 49 32 A BESZEacuteDREacuteSZEK KUTATAacuteSAacuteNAK KEZDETEI 52 33 A DEIXIS EacuteS A PAREMPHASIS FOGALMAacuteNAK SZEREPE A BESZEacuteDREacuteSZEK TANAacuteBAN 55 34 NEacuteVSZOacute VAGY ALANY 56 35 A BESZEacuteDREacuteSZEK AZ ELSŐ MAGYAR EacuteS HORVAacuteT NYELVTANBAN 61

351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek 61 352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek 64

4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA 68

41 A GRAMMATIKAI ESET FELFEDEZEacuteSE EacuteS KUTATAacuteSA 71 42 A PARADIGMAacuteKROacuteL 77

421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa 82 4211 Nominativus 82 4212 Vocativus 83 4213 Genitivus 84 4214 Dativus 88 4215 Accusativus 90 4216 Locativus 92 4217 Instrumentalis 92

422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban 93 43 A LOKAacuteLIS ELMEacuteLET 98

5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA 107

6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA 120

61 A MEGSZAacuteMLAacuteLHATOacuteSAacuteG EacuteS A MEG NEM SZAacuteMLAacuteLHATOacuteSAacuteGFOGALMA A GRAMMATIKAI SZAacuteM EacuteRTELMEZEacuteSEacuteBEN 121 62 A GENITIVUS PARTITIVUS SZEREPE A MENNYISEacuteGET KIFEJEZŐ SZINTAGMAacuteKBAN 123

7 A SUMMALIS (bdquoA GYŰJTŐ SZAacuteMrdquo) 127

71 MI A PLURALIA EacuteS A PLURALIA TANTUM FŐNEacuteVCSOPORT GRAMMATIKAI SZAacuteMA 130 72 HOGYAN JELENTKEZIK A SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTANBAN 134 73 A SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA AZ ELSŐ MAGYAR NYELVTANBAN 135

8 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA 137

9 OumlSSZEFOGLALAacuteS 149

10 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM 150

2

1 BEVEZETEacuteS

11 A teacutema megjeloumlleacutese

A goumlroumlg nyelvtaniacuteraacutes kezdetei oacuteta ismert a nyelvtanszerkezteacutes moacutedszere mellyel előszoumlr

Thrax nyelvtanaacuteban talaacutelkozunk1 Ezt koumlvetteacutek a roacutemaiak eacutes keacutesőbb a koumlzeacutepkori

nyelveacuteszek is aacutetvetteacutek2 A vulgaacuteris nyelvtanokkal az emliacutetett hagyomaacuteny kisseacute

megvaacuteltozik amint az első horvaacutet3 eacutes magyar nyelvtan4 tartalma is mutatja Thrax szaacutemaacutera

a grammatika a nyelvet művelő mesterseacuteg a τέχνη γραmicromicroατική tehaacutet filoloacutegiai jellegű

tudomaacuteny pontosabban olyan mesterseacuteg amely magaacuteban foglalja mindazt ami a nyelvvel

kapcsolatba hozhatoacute Kuumlloumln kiemeli a bdquokoumllt ői kifejezeacutesek magyaraacutezataacutetrdquo5 eacutes bdquoa koumlltői mű

eacuterteacutekeleacuteseacutet amely a nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo6 A nyelvtan fogalmaacutenak magyaraacutezataacuteval

Thrax megadja a nyelvtan eacutes a nyelveacuteszet szerepeacutet valamint ceacuteljaacutet eacutes arra a keacuterdeacutesre is

vaacutelaszt keres hogy mieacutert is szuumlkseacuteges vele foglalkozni

A nyelvről valoacute felfogaacutes vaacuteltozott a toumlrteacutenelem soraacuten főleg a XIX eacutes a XX

szaacutezadban amikor az interdiszciplinaacuteris kutataacutesi moacutedszerek igen nagy teret hoacutediacutetottak a

tudomaacutenyos gondolkodaacutesban A hagyomaacutenyos nyelvtanokban laacutetott nyelvről alkotott

vilaacutegkeacutep vaacuteltozaacutesa miatt a nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokban fontosnak tartom nemcsak a nyelvi

elemek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet hanem az adott kor nyelvről valoacute felfogaacutesaacutenak vizsgaacutelaacutesaacutet is

hiszen a hagyomaacutenyos nyelvtanoknak7 az eacuteppen aktuaacutelis filozoacutefiai iraacutenyzat adta meg az

elmeacuteleti kereteacutet A tudomaacutenyos gondolkodaacutes előtti időszakban (koumlruumllbeluumll a XIX szaacutezad

első feleacuteig) a nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak eacutertetteacutek Ebből kiindulva

fontosnak tartottam elemezni azt is hogy az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban hogyan

tuumlkroumlződik az oacutekori kultuacuteraacuteboacutel aacutethagyomaacutenyozott keacutetezereacuteves dominaacutens nyelvfilozoacutefia

ami szerint a legkisebb nyelvi elem a gondolat mondat formaacutejaacuteban Ezeacutert ha a horvaacutet eacutes a

magyar grammatikograacutefia kezdeteit vizsgaacuteljuk akkor felteacutetlenuumll vissza kell mennuumlnk az

1 Maacuteteacute 200382p 2 Balaacutezs 19562p 3 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić aki az Insitutionum linguae Illyricae libri duo (tovaacutebbiakban Institutiones) ciacutemű nyelvtanaacutet 1604-ben adta ki Roacutemaacuteban 4 Az első magyar nyelvtant Sylvester Jaacutenos iacuterta Grammatica Hungarolatina in usum puerorum recens ciacutemen (tovaacutebbiakban Grammatica) amit 1539 juacuteniusaacuteban Uacutejszigeten Saacutervaacuter mellett adott ki 5 Thrax III I1-2p 6 Thrax III I9-10p 7A bdquohagyomaacutenyos grammatikardquo eacutes a bdquohagyomaacutenyos nyelveacuteszetrdquo elnevezeacutest a XIX szaacutezad előtti nyelvtanokra eacutes nyelvvizsgaacutelatokra hasznaacutelom keacutesőbbi grammatikaacutekra pedig megadom keletkezeacutesuumlk idejeacutet

3

alapokig mert csak akkor tudjuk megvizsgaacutelni a toumlrteacuteneti előzmeacutenyeket valamint

megrajzolni a nyelvtani kategoacuteriaacutek fejlődeacuteseacutenek egyes szakaszait

Az eacutelő euroacutepai nyelvek nyelvtanainak formai meghataacuterozaacutesa a nyelvi szabaacutelyok eacutes

aacuteltalaacutenos jellemzők oumlsszeiacuteraacutesaacuteval kezdődoumltt A humanizmusban a nyelvtani irodalom

fejlődeacutese effektiacutev moacutedon hozzaacutejaacuterult a grammatikai standard kialakulaacutesaacutehoz A koumlzeacutepkori

latin nyelv taniacutetaacutesaacutenak reacuteszletesebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik szaacutemunkra hogy a

nyelvtanokban a neacutepnyelv alkalmazaacutesa kezdetben a latin nyelv tanulaacutesaacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet

segiacutetette A humanizmusban műkoumldő nyelvtaniacuteroacutek8 előszoumlr csak a nyelvi peacuteldaacutekat fordiacutetjaacutek

neacutepnyelvre majd idővel a nyelvi szabaacutelyok peacuteldaacutekkal eacutes magyaraacutezatokkal egyuumltt

neacutepnyelven is bekeruumllnek a grammatikaacutekba9 A koumlzeacutepkori Euroacutepa iskolaacuteiban hasznaacutelt

grammatikaacutek a latin nyelvi anyagot latin nyelvű magyaraacutezatokkal egeacutesziacutetetteacutek ki Ez a

folyamat az iskolaacutekban maacuter koraacutebban is elkezdődoumltt mivel a tanaacuterok a latin nyelvtant

anyanyelvi peacuteldaacutekkal magyaraacuteztaacutek10 a magyaraacutezatokban laacutethatoacute latin szinonimaacutek mellett

ezeknek a neacutepnyelvi megfelelőit is hasznaacuteltaacutek Anyanyelvuumlket csak akkor hasznaacuteltaacutek

amikor nem lehetett megfelelő szinonimaacutet talaacutelni egyes latin peacuteldaacutera Az ilyen

koumlruumllmeacutenyek megadtaacutek a lehetőseacutegeacutet annak hogy a neacutepnyelvi reacuteszek fokozatosan

feluumllmuacuteljaacutek a latin nyelvű magyaraacutezatokat eacutes kuumlloumlnaacutelloacute neacutepnyelvi grammatikaacutek

szuumllethessenek

12 A kutataacutes ceacutelja forraacutesai eacutes moacutedszerek

A modern horvaacutet grammatikograacutefiai kutataacutesok meacuteg akkor is amikor a hagyomaacutenyos

nyelvtanokat vizsgaacuteljaacutek leiacuteroacute jellegűek eacutes csak egy-keacutet kiveacutetellel eacuterintik a grammatikai

kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet Kiveacutetelek ezaloacutel a klasszika-filoloacutegusok aacuteltal keacutesziacutetett

fordiacutetaacutesok kommentaacuterjai A horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben ezekkel a keacuterdeacutesekkel

eddig legtoumlbbet Zvonko Pandžić foglalkozott11 Rajta kiacutevuumll kiemelneacutem Vladimir Horvat 12

eacutes Radoslav Katičić13 hagyomaacutenyos nyelvtanokon veacutegzett kutataacutesaikat akik nemcsak leiacuteroacute

moacutedszereket alkalmaztak hanem a nyelvtani kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet is megadtaacutek A

8 Laacutesd Linacre (angol) Muumlller (neacutemet) Aventinus (olasz) eacutes Honter (lengyel) nyeltanaacutet 9 Balaacutezs 1956366- 414p 10 Bartoacutek Istvaacuten 2006 Meacuteszaacuteros ndash Neacutemeth ndash Pukaacutenszky 2000 11 Pandžić 2005 12 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 13 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

4

magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki

reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg

heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel

nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is

aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar

grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal

kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos

munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15

Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi

moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az

ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a

hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig

megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy

van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A

modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk

hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet

forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax

Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti

keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam

mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)

De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin

humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet

vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban

Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A

klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre

keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben

szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban

nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute

kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott

14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

5

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure

elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak

Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek

azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv

standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire

jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes

hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti

kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az

ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan

azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy

milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai

haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a

toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute

keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a

koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az

immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a

kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom

13 A dolgozat szerkezete

Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A

bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait

grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A

maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln

kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere

a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit

mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik

Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv

17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p

6

unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a

latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen

jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak

tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti

alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A

harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A

negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset

kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet

eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek

magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek

koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten

keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a

termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi

hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot

ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban

A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai

szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes

toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi

lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik

fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre

Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul

14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk

A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel

jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter

bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak

helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten

nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a

nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk

peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet

20 Thrax III I2p

7

tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett

kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel

kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett

szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek

hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam

a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-

priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell

keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista

nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből

a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22

Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai

kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok

tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet

15 Koumlszoumlnetadaacutes

Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus

grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa

szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll

nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom

Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos

vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes

lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet

folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban

folytatott tanulmaacutenyaimban

Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak

eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre

21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)

8

Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet

szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta

eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a

modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa

Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is

haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben

egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is

segiacutetettek eacutes biacuteztattak

Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott

oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak

9

2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI

A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott

Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet

Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel

szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak

ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul

a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben

Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint

a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv

tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző

fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes

kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi

szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek

elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd

az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek

Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is

bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek

aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma

rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes

nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata

felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute

alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos

paradigmaacutekba

Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A

civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az

ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a

23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)

10

rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek

eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a

tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej

tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az

uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek

megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek

egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is

szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről

is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az

bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus

tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A

tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A

nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti

kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s

ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult

A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező

vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute

kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az

aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok

fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag

elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt

az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első

lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A

nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a

szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III

eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok

nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa

27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)

11

eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli

eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute

jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait

eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a

legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit

pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni

Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi

veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek

nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a

szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind

nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit

nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute

szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses

aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute

A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel

ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az

akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le

Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a

kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok

eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes

egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb

nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll

az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal

illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi

civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak

koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok

A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes

gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg

filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek

rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute

fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt

33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet

12

szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek

leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek

A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai

korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i

sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg

filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le

a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző

irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A

felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval

folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz

maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos

nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet

veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk

nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek

koumlzeacute soroljuk őket

Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38

hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg

nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet

ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt

organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul

(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti

megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is

csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett

keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak

hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel

előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből

ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi

36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a

νόμος fogalmaacuteval

13

anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek

gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő

A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is

sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai

majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a

koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg

hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern

nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet

kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis

toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg

megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika

eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati

peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes

a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a

legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a

bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg

koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk

A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk

alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon

foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg

nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval

magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem

lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41

Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel

fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos

nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai

vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről

A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a

keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai

39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p

14

grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek

aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai

hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami

majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a

grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere

hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is

Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a

vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro

grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv

műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is

eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus

alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel

fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval

Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti

eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig

eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg

kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro

nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai

aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera

mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin

szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet

Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust

azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent

Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a

kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy

lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is

Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos

42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert

15

eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi

jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak

keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes

belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika

oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute

Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata

amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja

hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az

olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a

hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat

csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik

csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan

szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46

A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az

egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni

boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a

hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni

taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban

az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A

koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen

tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a

koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes

asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes

a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a

koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet

A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes

aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk

tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a

korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a

korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek

meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg

45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p

16

a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a

keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny

klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről

alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek

nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre

szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a

klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit

erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen

voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori

goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az

antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt

ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49

A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra

korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban

iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az

egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit

hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg

nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes

kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege

miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege

Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a

legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott

veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet

visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50

Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket

keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai

kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni

Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz

koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is

fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen

47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo

17

neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek

felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes

(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi

oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni

hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes

nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan

moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk

Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek

jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk

nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott

csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek

A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert

foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent

szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A

pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik

grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et

scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek

megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel

kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet

Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori

grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel

foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv

eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a

nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző

magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes

a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek

veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott

ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a

grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p

18

sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A

humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok

elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a

humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű

tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg

Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute

művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget

hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt

egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett

A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista

kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek

tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok

szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes

nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket

barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak

realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek

ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos

latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben

egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De

vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv

azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon

ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert

szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes

mesterseacutegesrdquo58

A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű

tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59

55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet

19

nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz

mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute

Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek

meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi

nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv

oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet

mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő

diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60

iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten

megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett

műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha

figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves

vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a

latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos

tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt

neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63

ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel

eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a

koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua

vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve

voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem

tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni

Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari

koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az

első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric

Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant

amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a

Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin

taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999

20

latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute

hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei

moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani

rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten

Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum

ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban

A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka

Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is

Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű

megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy

Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin

nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta

a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll

szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak

Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67

ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera

amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a

nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz

Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal

keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak

az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő

beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv

megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi

viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta

dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű

munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi

peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak

tartjaacutek

A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke

a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes

66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek

21

egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad

koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden

teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert

sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban

voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70

nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle

szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az

pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert

sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra

eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek

hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A

humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A

neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek

paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak

alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak

alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben

hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a

legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot

abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első

magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica

Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt

Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a

reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti

kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes

latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben

21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa

A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok

megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk

70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p

22

leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes

hasznaacutelataacutenak moacutedjait

A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg

grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban

foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen

kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv

elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv

hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia

fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A

grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes

ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia

terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo

jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az

emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes

eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A

grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a

grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia

fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem

foglalja magaacuteba

A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel

ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet

hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika

fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott

műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami

szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav

Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica

Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za

srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran

Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili

Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal

(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig

72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005

23

megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet

a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte

műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb

nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott

munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes

slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett

pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a

betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben

ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul

is

Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi

grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos

teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a

koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell

előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben

talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi

tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr

analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a

nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan

hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz

meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok

alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az

ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti

kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos

terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik

A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban

eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes

kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok

megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin

74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p

24

joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz

(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az

orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval

rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg

alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a

szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint

azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak

szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen

egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a

latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet

Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a

nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes

tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit

Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a

koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva

iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi

korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia

tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a

tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin

fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy

forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a

grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a

magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin

szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes

iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel

iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos

nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a

proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet

78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo

25

A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk

pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak

Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute

keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk

ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan

alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes

betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi

koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti

kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek

ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg

kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert

alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk

A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről

valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem

fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes

hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek

I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat

koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel

a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel

a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a

tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de

nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy

mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is

ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz

Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy

nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a

grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel

82

bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo

26

valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek

taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik

Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy

hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars

bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit

majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek

vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le

bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is

mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes

tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az

koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls

minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan

univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi

lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is

kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek

legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-

Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban

adtaacutek ki nyomtataacutesban

Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a

koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal

nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a

betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a

kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi

alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -

az eacutelő beszeacuted

A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt

mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a

karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint

A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a

86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα

τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p

27

humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej

gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld

abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes

termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi

hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes

meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira

taacutemaszkodva

A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a

nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint

mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a

gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint

tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A

grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes

Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika

fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember

szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a

nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival

foglalkozik

A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az

idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű

megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban

mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus

nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a

francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest

eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez

pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a

karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a

koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban

nyilvaacutenul meg

A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv

taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-

Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű

goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta

keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a

28

peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes

magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal

grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb

nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes

szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes

egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a

glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia

latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv

termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi

rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll

A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel

mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban

amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok

eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a

szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem

tudnak hatni raacutejuk

A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti

szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg

majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky

szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev

nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe

vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a

koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek

tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik

kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott

elmeacuteletnekrdquo91

Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel

grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi

moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az

oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a

grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae

90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)

29

csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem

volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni

22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai

Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom

korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet

a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a

vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg

a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az

első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos

nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de

a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide

tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92

a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora

b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)

c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora

Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a

grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők

1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott

modell alkalmazaacutesaacuteval

5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p

30

6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi

szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94

Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy

taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek

megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy

beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat

Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv

ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az

iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy

jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv

Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a

nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag

elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute

befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes

Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati

keacutezikoumlnyvekben

Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent

hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz

ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk

Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni

milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent

alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos

szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek

oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt

jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan

94 Crystal 2003118p

31

szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz

iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni

ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben

egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a

latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok

fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak

toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos

grammatika iraacutent

A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-

Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen

nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik

Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute

felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos

nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus

moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek

peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a

szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe

Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett

paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute

tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran

toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a

szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a

tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute

javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra

alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is

meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten

23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat

hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az

emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy

talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel

32

a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg

istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi

katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa

csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok

megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen

eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute

gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal

folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet

eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes

logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez

tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt

mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny

euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak

gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az

Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus

ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a

terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus

restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a

kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta

A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a

reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel

meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus

emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute

szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem

laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel

Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek

koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista

műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső

ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt

eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg

A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben

alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus

egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek

voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban

33

Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus

eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi

rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes

taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki

amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio

atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban

ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -

kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban

A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute

kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet

szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum

azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent

koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere

felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek

kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai

tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek

sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert

Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute

tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97

Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom

reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon

eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a

katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom

eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni

harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos

hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a

tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a

95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel

34

ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a

horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum

szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető

lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb

neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen

taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a

XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak

az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt

peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak

tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is

tanulmaacutenyozta

Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az

Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven

beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy

nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas

embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet

amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek

a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A

keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban

taniacutetani kellene

Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor

a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes

nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet

melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute

konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet

meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten

tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről

volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter

Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az

első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon

99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)

35

proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak

kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint

egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100

Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll

az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az

első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv

egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić

műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban

231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia

roumlvid aacutettekinteacutese

Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken

is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez

egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter

olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők

toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott

orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak

beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan

iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes

koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute

kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin

betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet

visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor

neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A

nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes

megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen

aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel

jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv

normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev

nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet

100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban

36

keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet

Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett

volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek

a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de

alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők

eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek

bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az

eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az

egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi

grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre

koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv

tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita

rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg

olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges

megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a

taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő

nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a

horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban

koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent

Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek

bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet

meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik

tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll

maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait

oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik

vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott

ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102

101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p

37

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak

Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a

protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes

eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen

terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa

jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a

tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens

szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet

jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute

teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi

nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104

A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel

a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az

ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta

teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest

egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is

paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen

szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet

peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a

folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt

tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek

nyelvtanaikat

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben

Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő

politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban

egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr

műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel

koumlvetkezett be

Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik

nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra

alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami

103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p

38

sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom

ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai

iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya

eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy

mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute

professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera

reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej

uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya

minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az

irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan

amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-

nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107

A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen

koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-

eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a

dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan

megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest

Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek

koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre

Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a

szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi

hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek

Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja

lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita

hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić

nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban

106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)

39

Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia

Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a

reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet

irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak

oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis

legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk

hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy

nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti

hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven

preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik

aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor

elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz

inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely

veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium

Ragusinum kinőtt112

Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor

nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi

rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei

tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere

Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos

eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre

Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes

oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte

Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute

nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye

nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta

109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p

40

232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek

hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista

grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi

aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv

alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi

Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa

előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a

Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott

koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel

Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de

maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus

tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta

studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben

Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az

anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel

Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen

kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan

hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom

hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a

legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel

oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113

Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok

nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is

melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar

nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb

soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a

magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem

minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai

113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)

41

reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is

aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel

A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a

tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a

koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy

eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy

holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy

Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a

humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet

helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert

Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az

első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy

sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből

tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi

bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első

magyar nyelvtan szerzőjeacutenek

A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az

a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar

irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi

kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset

amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi

az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is

eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni

233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű

ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is

sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt

nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg

nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika

114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p

42

Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi

szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel

Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy

tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is

koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa

szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok

mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel

ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be

2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai

A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A

nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi

lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet

Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az

olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers

formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel

megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is

tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes

komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni

kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek

mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori

művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan

nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel

a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet

nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin

nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls

vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a

legreacutegebbi munkaacuteval kezdve

A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani

leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes

116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes

43

felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118

Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-

nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő

tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a

latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve

Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első

sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan

sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119

Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal

reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120

nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek

Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag

megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet

amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben

keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes

keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti

Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk

Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos

tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek

koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni

A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones

flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen

tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić

a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban

nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az

117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere

44

eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a

kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban

jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a

latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott

neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet

grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva

Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a

magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb

kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek

neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek

felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta

hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot

kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin

esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester

megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a

neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek

neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak

koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy

eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123

Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű

esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a

hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus

septimus eacutes casus octavus124

A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint

hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a

magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak

meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin

terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta

tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel

45

keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet

nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet

veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel

2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek

A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a

szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -

toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash

egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls

jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az

oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a

mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve

egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes

neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az

agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a

tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes

vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet

egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a

tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa

Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet

szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet

eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum

perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A

nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az

ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges

igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket

bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes

infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből

125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb

46

kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny

magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a

latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos

beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens

imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez

nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy

osztaacutelyroacutel beszeacutel

1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā

2 a obliqum el haģa

3 ę rectum teremtę nemzę

4 e obliqum kerese

Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas

ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az

első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes

negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet

az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi

a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni

1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)

2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)

3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)

4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)

Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes

helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio

periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert

igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok

Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok

hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben

talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a

helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal

alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes

egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute

tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei

szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A

nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek

47

haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor

korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes

nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera

oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia

alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak

rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel

eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet

kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg

48

3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA

A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A

beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon

vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a

kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire

maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai

feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a

keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz

eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a

toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel

szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes

igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet

a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti

miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az

igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a

beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az

igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute

morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk

az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute

Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni

hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai

kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi

tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat

meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov

nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a

beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok

nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai

127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p

49

kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis

morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek

a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet

31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere

A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben

nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet

toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel

megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A

leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a

bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan

vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől

eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a

beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg

keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok

alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis

elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134

A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a

sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az

oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit

veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez

radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a

passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc

veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a

bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a

130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p

50

vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute

meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az

interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a

bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja

eacuterteni az uumlzenetet

Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen

tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a

szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal

eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen

ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi

jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne

leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi

beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel

kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat

bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145

bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146

bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147

bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban

hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148

A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute

bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott

reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve

az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt

van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek

is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső

139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p

51

koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok

dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az

egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az

aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi

a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio

(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat

oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis

fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik

A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint

Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a

beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a

beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő

perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige

oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden

eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő

koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek

felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első

vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)

kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157

Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez

egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat

formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis

volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige

egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten

fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket

az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni

151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p

52

A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus

jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a

gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az

Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt

mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter

Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel

elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)

amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige

megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo

beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161

sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet

kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a

termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163

32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei

A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben

jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel

kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai

haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat

jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai

vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet

kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg

(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad

quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg

habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes

160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993

53

passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat

logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett

meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb

elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a

mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a

humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig

hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban

iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik

grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek

Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat

mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166

A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik

Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes

tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő

(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a

főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln

oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az

alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek

meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek

majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes

neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott

A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest

Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)

kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek

mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a

koumlvetkezők

ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll

ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott

beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll

μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz

166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)

54

ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz

ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell

πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk

oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben

ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul

συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket

annak eacutertelmezeacuteseacuteben

A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval

egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően

eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval

hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter

koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek

leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait

magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki

mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az

elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok

csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert

beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak

is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt

kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest

A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg

rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző

veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező

szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi

grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax

nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes

melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium

168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket

55

(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt

a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek

A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az

anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a

neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek

leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv

szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani

kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a

koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok

33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban

A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le

Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a

deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven

kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel

biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket

jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet

szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a

maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely

teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik

szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes

kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny

A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A

grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus

stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω

(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak

megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja

megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal

170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p

56

nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre

eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174

Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-

viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet

fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes

Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet

deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni

mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő

jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev

folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is

koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok

implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is

koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki

34 Neacutevszoacute vagy alany

A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a

taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon

mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev

attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny

aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy

az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen

amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi

subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt

Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző

szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos

neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta

helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is

laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll

174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll

57

előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a

megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb

aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal

a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe

A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen

substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli

Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes

gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen

substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a

subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett

melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek

A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti

neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak

csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a

visszahatoacute nevek keruumlltek

Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180

179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p

58

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev

1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő

3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev

neacutevmaacutes

a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett

mutatoacute

visszahatoacute

birtokos

csalaacutednevek

hazai neacutev

visszahatoacute

tulajdonneacutev

59

Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-

priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)

hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat

jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)

nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek

vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)

semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)

a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)

(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)

(oumlnaacutelloacuteak)

A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is

felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a

neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez

a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket

helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket

helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a

181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)

neacutevmaacutes

60

peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma

neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt

A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt

akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik

amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről

vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt

koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel

(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte

akiről vagy amiről szoacute van

Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany

eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az

oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes

bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely

viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem

tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre

bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is

Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A

modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a

harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A

hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki

fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat

reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt

arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely

tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute

ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera

ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A

harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv

elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok

183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza

61

rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik

szemeacutelyről alkotott keacutepbe186

A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a

logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a

beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy

taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra

Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes

cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő

esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a

mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel

ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte

tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos

nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete

miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet

megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek

műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A

beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az

első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet

nyelvtan pedig a latint

35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban

351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek

Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a

betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)

186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni

62

amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a

nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a

szintaxis

Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű

ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a

goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek

koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen

a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz

ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv

alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A

melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A

neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az

igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei

osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a

hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk

a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes

szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek

rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens

imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a

hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt

hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről

A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű

participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű

participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom

aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő

esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes

a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes

egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191

grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo

veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)

Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen

beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait

190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p

63

(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum

particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja

hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten

kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi

konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a

segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is

laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati

bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan

fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes

nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute

Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a

horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet

nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći

veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev

veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig

leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -

ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy

nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni

A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus

oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban

leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes

gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz

mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen

Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel

amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a

nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben

Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan

megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a

kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor

komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban

192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p

64

egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica

egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a

nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik

hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai

koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel

tudta kiadni

352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek

Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken

alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a

betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel

lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute

meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang

amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel

szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben

leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az

uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat

eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő

keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a

hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg

keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg

grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi

hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema

nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A

ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a

neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten

Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin

197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)

65

mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A

szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio

(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A

főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak

neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat

csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik

szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak

nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok

felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute

hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel

előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet

veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet

majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba

helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a

birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen

kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb

az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul

kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el

Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a

jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem

kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel

Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt

a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a

participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen

idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta

Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy

melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel

indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes

eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a

latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei

201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet

66

szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani

amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli

koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is

mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a

grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a

tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa

őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek

nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől

Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos

nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester

nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel

Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok

eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az

igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a

grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet

hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan

fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo

de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a

flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute

alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a

neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a

veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet

magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő

vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema

viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli

csoportosiacutetaacutest mutatja

Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern

grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a

megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel

ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis

grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal

mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok

204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p

67

meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a

felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a

modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a

hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern

nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket

68

4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA

Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai

meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki

morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet

subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot

subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet

subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes

amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az

emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul

a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset

egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest

A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis

objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a

nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez

valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg

megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult

vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat

minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt

teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208

Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor

az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz

a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat

hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis

ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera

Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni

mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az

206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)

69

aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy

mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln

mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet

tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek

termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll

A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem

alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten

műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes

struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a

mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben

bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak

esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi

jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes

a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba

sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln

mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton

beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a

mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan

mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet

peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat

aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin

nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus

ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe

parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem

vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212

A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem

strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus

funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve

milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott

neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is

209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p

70

ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai

funkcioacuteja is moacutedosul

A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg

tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei

csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet

csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől

fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)

Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem

bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig

gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges

veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek

strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus

egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az

sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt

toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos

keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek

morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba

mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi

213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007

71

41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa

Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz

neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek

az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis

megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője

Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben

a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus

accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai

nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak

felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet

Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom

bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az

alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek

ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg

pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a

De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket

reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls

tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a

bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a

deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei

ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem

taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a

jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket

paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon

keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket

gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek

anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege

A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal

egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel

vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely

217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket

72

elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis

elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll

ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt

lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes

a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus

rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten

szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera

vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel

elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni

grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat

okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a

sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest

nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves

reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes

a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő

kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki

A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre

oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A

koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok

feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben

maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes

magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi

szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az

anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny

szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo

tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat

utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin

standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin

nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi

nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)

elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte

219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p

73

A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba

nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet

toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika

megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket

minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute

moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej

grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem

elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele

tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus

meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset

bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi

rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I

szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel

Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai

Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy

csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a

nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u

eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak

csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani

vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a

szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal

hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra

koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi

rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet

a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem

jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett

neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos

hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a

praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori

hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az

223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p

74

eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt

eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek

arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek

ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra

koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a

latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul

Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist

Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A

paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin

oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de

ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez

Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv

a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat

praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a

latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta

le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is

laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei

szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja

hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az

esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a

kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus

sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből

vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi

alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek

magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a

magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony

kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar

paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel

75

esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is

kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet

moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai

napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230

A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben

majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a

szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes

egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb

dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben

Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai

eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester

helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar

neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz

eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a

heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen

neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a

latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt

deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr

latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas

neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar

ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute

ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy

magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak

metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul

magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is

Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes

genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell

kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet

nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban

230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik

76

vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes

nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)

nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek

ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a

kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a

főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis

maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a

matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik

deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen

eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű

csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik

A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a

melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem

esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak

laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus

nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely

szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta

magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus

septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is

vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A

humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak

peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes

szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok

kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni

akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236

A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az

eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet

233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik

77

jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok

megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a

kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek

(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute

kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk

meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik

eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az

első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen

megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis

eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket

megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta

Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus

nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek

szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi

hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal

anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott

nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a

Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen

ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok

reacutesze

42 A paradigmaacutekroacutel

A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos

legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat

vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a

szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok

237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p

78

egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a

veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A

horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet

koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az

ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a

paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a

magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema

előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg

kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi

jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243

Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is

amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245

A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses

Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti

kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet

tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes

vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet

tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet

szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet

ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a

szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus

instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus

dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)

Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki

főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden

iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek

paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a

mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a

nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a

242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p

79

legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten

koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az

alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev

nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a

paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute

elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy

toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk

ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet

Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb

szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el

is kezdteacutek tanulmaacutenyozni

Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben

akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek

eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei

a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy

egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247

a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek

toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt

genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk

Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes

rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg

A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a

paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera

Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus

septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a

casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek

kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek

szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy

morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai

szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem

elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől

246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p

80

vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin

nyelvtanok mintaacutejaacutera

Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő

esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset

van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az

accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba

mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak

Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute

neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az

esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint

egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve

az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od

eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a

hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251

A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban

eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk

nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus

az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute

csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az

accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel

kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum

lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a

causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus

(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)

delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)

ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-

formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz

249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p

81

Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv

szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a

deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute

oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin

paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind

olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a

latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in

domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy

fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254

Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők

Az esetek

latinul magyarul ragja

nominativus nevező -

vocativus hiacutevoacute -

genitivus nemző -ę

dativus adoacute -k

accusativus vaacutedoloacute -t

ablativus elvivő -l

pluralis -k -i

Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet

amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel

tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus

jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti

Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki

eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de

jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul

-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a

magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert

254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p

82

421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa

4211 Nominativus

Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes

alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek

hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos

hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A

nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető

szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet

ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal

oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a

coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban

szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten

egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel

helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a

magyarban sem

A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin

szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes

a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby

peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes

formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is

alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem

lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a

klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a

nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a

nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)

szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem

semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban

laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute

258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p

83

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez

tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes

egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja

peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus

hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg

4212 Vocativus

A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat

mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag

nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej

viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag

teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel

expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint

amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma

nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek

a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs

kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban

gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem

szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes

261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal

84

4213 Genitivus

A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi

mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő

eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a

goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai

nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is

kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a

genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)

A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus

criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus

hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden

euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert

oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus

partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes

nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev

genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a

jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget

kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak

hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a

horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus

quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell

peacuteldaacuteul

(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo

A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy

superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot

hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet

264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p

85

az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel

tanuskodik

A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett

szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket

horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a

praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a

teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo

bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes

teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban

hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz

bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul

(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo

(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo

A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter

kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern

grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A

genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo

eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő

nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni

(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt

sztraacutejkoltakrdquo

267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo

86

Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani

(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert

sztraacutejkoltakrdquo

A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket

szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon

A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere

a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od

eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv

ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet

nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen

kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul

genitivus comparationis275

(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo

A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A

birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen

mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes

szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt

csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is

felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a

magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes

birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo

87

a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben

leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus

partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes

szerteaacutegazoacutebb277

Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint

szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi

alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak

Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)

eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln

szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is

okozhat

Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust

Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal

fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest

az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit

Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti

alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk

hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai

szempontboacutel is vizsgaacutelta

A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)

rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a

pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon

praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a

jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon

277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p

88

tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy

esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes

4214 Dativus

A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus

reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A

cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk

illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli

kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus

egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert

foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban

Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a

latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes

accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt

bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az

esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben

A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest

kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a

magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt

a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet

grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul

Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a

dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent

eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr

genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben

nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280

Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja

testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal

Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti

279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p

89

kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is

leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan

szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a

possessivus elnevezeacutest283

A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt

kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel

nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem

alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el

ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285

A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai

jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos

szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt

taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak

is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis

sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől

A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az

a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul

(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak

modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul

281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

90

(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a

tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo

A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet

valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a

dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy

morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban

ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az

esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet

jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt

birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros

kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik

4215 Accusativus

bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az

ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel

meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy

az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell

amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia

nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen

nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor

peacuteldaacuteul

290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre

91

(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo

vagy

(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo

azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia

nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs

kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben

reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai

jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet

megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el

mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az

egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute

praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset

amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az

ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot

kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is

hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő

melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk

A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute

accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-

eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is

jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő

accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben

Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute

taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben

297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p

92

ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi

a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)

eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban

mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer

leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes

Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-

passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit

keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi

elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja

4216 Locativus

A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a

latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket

grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a

genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta

ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre

dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb

jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei

koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet

megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak

mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln

esetveacutegződeacutest

4217 Instrumentalis

Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban

eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot

hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a

303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568

93

locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet

alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306

Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor

az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk

(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo

(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a

mondat)

(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most

beszeacutelek magyarul)

Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat

is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban

422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban

Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai

korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt

anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti

grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű

tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes

pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny

feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić

doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet

Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki

Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus

criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de

mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p

94

toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk

magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a

latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute

műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa

A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit

nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik

eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai

viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző

jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul

ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus

copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők

amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami

az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta

ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az

eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni

Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől

hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta

ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert

szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt

Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte

eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus

előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a

locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-

Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet

jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei

szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314

Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg

nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten

illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus

keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus

addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten

312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett

95

a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg

nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk

aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus

mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az

instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire

vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek

vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten

helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter

Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan

meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax

csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute

megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet

tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos

jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező

jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a

genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson

kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az

instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy

az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte

A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban

ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-

toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv

bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv

ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus

super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s

(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s

(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet

instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln

vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem

315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p

96

kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel

kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin

grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges

jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel

keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset

melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek

tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a

latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek

a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg

mindig jelen van

Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes

teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges

toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok

szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter

teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban

eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani

A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon

beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322

fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin

grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik

A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar

nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy

veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l

veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll

megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt

punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok

amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni

nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de

ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban

320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p

97

rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika

a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz

miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek

Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin

eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter

nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk

akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely

toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel

a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes

a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az

ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami

szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus

van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez

hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal

ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a

lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin

ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak

tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van

Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes

csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus

eacutes az accusativus

Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban

Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes

rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban

Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az

igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet

csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek

324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006

98

kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert

helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331

Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a

gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute

valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak

amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni

nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve

ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz

Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber

mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)

amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak

A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet

kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes

veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes

szerkezetekre eacutes a ragokra

43 A lokaacutelis elmeacutelet

bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai

domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes

iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott

definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki

elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336

Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az

indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden

iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes

szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az

esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az

331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p

99

esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az

esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a

teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony

A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes

leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek

eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli

viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337

Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak

fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum

fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls

tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a

mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely

accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a

cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit

magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a

genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet

esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik

A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci

grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes

Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a

felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli

viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami

alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus

kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a

nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben

a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom

iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus

obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az

időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol

337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo

100

majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen

deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben

meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus

eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a

goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden

honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343

Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek

preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli

viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes

elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is

alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel

peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő

csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346

A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen

amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)

szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az

ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből

indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le

A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e

egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a

koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik

mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a

pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a

mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek

nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek

laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta

beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln

342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p

101

vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai

kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350

A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet

szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben

ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei

ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute

szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak

indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok

szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt

leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet

peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az

accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy

vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)

A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a

magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a

keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes

hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352

Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes

teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353

eset (casus) teacuter hely

(locus spatio) idő (tempus)

ok kauzalitaacutes

(causa) moacuted (modus)

genitivus honnan mioacuteta ok eredet

okozoacute honnan

accusativus hovaacute meddig

eredmeacuteny

koumlvetkezmeacuteny

okozoacute

hovaacute

dativus hol mikor eszkoumlz hol

350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p

102

A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll

(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera

alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes

(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az

intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső

elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen

befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a

szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az

emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja

A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)

nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is

(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo

(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo

teacuterbeli viszonyt is eacutes

(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo

okhataacuterozoacutei viszony

Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer

peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a

valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter

kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott

egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute

354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923

103

neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes

taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a

kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor

annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni

alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany

amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az

alanyi funkcioacuteba360

Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes

a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat

Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A

goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő

az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten

Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az

alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az

alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az

esettani elemzeacutesekben364

A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)

jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az

aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)

valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a

koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes

hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes

metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -

ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul

(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

104

(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368

A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes

indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez

-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az

accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az

accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus

(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

eacutes puszta instrumentalis

(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt

be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az

esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk

az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor

a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai

szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli

eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a

konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli

viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek

hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus

(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo

367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo

105

az accusativus

(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo

eacutes a puszta instrumentalis

(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo

A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet

mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi

reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige

praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes

accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor

helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő

igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent

eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul

(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo

Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a

főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja

A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai

megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek

aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a

lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese

Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej

grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz

375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p

106

aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az

utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet

grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai

esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is

rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten

klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait

mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban

vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi

mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt

Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom

jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai

reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute

morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet

kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy

aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni

Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes

eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel

passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett

instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is

igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes

szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg

ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg

sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes

szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva

hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni

kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal

107

5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)

meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)

szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)

lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb

a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A

legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai

szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem

kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem

jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben

megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai

nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem

csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381

A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az

eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű

szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket

termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes

az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek

szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek

jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a

szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai

magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a

fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem

meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő

szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak

hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű

380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van

108

veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben

eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem

kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban

A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet

kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes

semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv

a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia

(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel

meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a

nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket

A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem

koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)

A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel

laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia

(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem

leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai

nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a

szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a

sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az

uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet

Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat

kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet

kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a

nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt

jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter

talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest

jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)

A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a

melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok

jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet

ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek

384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p

109

az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel

az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő

kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az

eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A

semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen

ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes

szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha

volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte

a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben

a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk

aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute

vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi

mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is

eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat

jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a

morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is

talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi

jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes

mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče

(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel

joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve

nőnem392

Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom

nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute

van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute

vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter

Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve

388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο

κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo

110

gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek

(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a

keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske

a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk

Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a

grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a

koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett

nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a

nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes

amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy

nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A

francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a

szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen

műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt

bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak

amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX

szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek

vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat

pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy

ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen

voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute

feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel

termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet

leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397

A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek

vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes

filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta

alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek

magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat

394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p

111

eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy

meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy

mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)

psihologinja (pszicholoacutegusnő)400

Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a

semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet

koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve

articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a

horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik

Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet

Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes

tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A

semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a

koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi

veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel

kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a

paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon

joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az

oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt

Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a

grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda

Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban

maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű

tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes

nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet

eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre

A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese

vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre

400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)

112

is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben

azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent

vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a

grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A

vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A

modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a

latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban

szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet

hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom

vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec

mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405

Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem

kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is

laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum

(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc

felix)

A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg

nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek

korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet

nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen

feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az

adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem

kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan

kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes

logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute

Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a

goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos

404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)

113

lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes

szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom

nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az

absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak

alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor

mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo

taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet

aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej

fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes

megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408

kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak

ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις

(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis

megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet

dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt

jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni

kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek

eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek

A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek

deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben

ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa

pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett

kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott

humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy

olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll

Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok

elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első

neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus

mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon

406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban

114

lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek

rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket

vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar

(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-

eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett

jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem

kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi

alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen

kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a

vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet

fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi

nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek

nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar

nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok

neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai

toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent

jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket

valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra

hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a

humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa

eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra

hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal

illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest

A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll

fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti

szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes

410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28

115

esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a

melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik

(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo

vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben

(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo

A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem

hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai

moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző

(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo

a taacutergy

(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo

illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese

(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo

A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem

egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes

413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo

116

jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb

alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek

a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash

bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo

b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-

bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)

c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit

tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)

d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben

((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)

e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy

szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna

Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)

Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai

egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423

Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute

egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja

peacuteldaacuteul

418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p

117

(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a

hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo

A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is

hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek

sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a

nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal

szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet

csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval

hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel

A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv

logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a

feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol

grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs

mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a

father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is

kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan

nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A

legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk

mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a

szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is

beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house

(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is

eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra

utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a

neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal

hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a

425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem

118

neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is

egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a

termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das

Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten

taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek

A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel

amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan

neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a

semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a

foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428

Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek

csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek

neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una

unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet

szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is

tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek

jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter

meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai

nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute

a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben

pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la

lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der

Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes

jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes

kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi

szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek

hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes

idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin

nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi

428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p

119

tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430

A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez

magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi

jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes

gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi

anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls

neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan

taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben

ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok

kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti

jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve

az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a

kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű

mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute

hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek

fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből

430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)

120

6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint

az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk

amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a

hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem

fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni

ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel

amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van

(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes

pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a

matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik

Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos

szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az

ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem

volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv

legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes

sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett

egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes

ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az

egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el

Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet

szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai

szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek

egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag

a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg

valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev

jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel

431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik

121

egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy

toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az

egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk

kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436

(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett

ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a

hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az

alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet

Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot

jelent kis mennyiseacutegben441

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet

meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute

belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van

egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban

jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi

mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem

tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban

pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben

vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre

61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai

szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben

Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a

countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)

436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p

122

felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra

gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a

megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute

akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg

nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem

kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel

egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet

megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben

előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen

elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet

hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes

fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a

nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli

valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan

taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute

kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul

(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)

akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny

asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni

eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute

peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben

grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag

megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A

grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni

445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo

123

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)

szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a

tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez

asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget

ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget

nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget

jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai

szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre

egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk

mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem

(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok

eacuterveacutenyesuumllnek449

Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten

hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem

megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)

főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de

ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek

jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb

moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera

62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban

Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben

vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei

reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a

nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű

448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti

124

mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a

szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat

megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben

teljesen jogos

(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo

A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel

csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben

is talaacutelkozhatunk

(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo

Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban

aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs

meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul

(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo

Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a

mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a

megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg

nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem

megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel

a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek

meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a

453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p

125

szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar

nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a

melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet

szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni

a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459

A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa

megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul

jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a

grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező

kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a

tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a

mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget

kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese

alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget

hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai

jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb

ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk

toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi

hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy

(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo

hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit

peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy

(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464

458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő

126

akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba

tettem volna

A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert

eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus

egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a

genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki

akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute

csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln

nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az

ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert

egyszerűen meg kellett semmisuumllnie

(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a

kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is

szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt

Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute

grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg

učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az

igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A

neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben

pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e

bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

127

63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467

A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes

szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra

(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće

bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet

a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni

ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a

főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban

sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes

szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a

főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba

Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A

gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute

kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek

A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs

listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće

(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek

szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a

maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba

tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja

hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472

(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a

szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban

jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a

kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta

klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet

szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai

467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p

128

eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok

elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a

szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai

szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje

bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem

egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476

A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca

bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a

mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes

szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a

toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem

neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A

gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute

macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben

vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő

főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő

szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)

A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet

peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet

peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem

gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset

eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő

szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem

neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt

mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő

egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev

adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi

hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők

csoportjaacutet jeloumlli

475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p

129

A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem

hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az

egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az

egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem

megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny

nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll

koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a

gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko

eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak

neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem

hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak

szemantikailag jelentkeznek482

bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget

jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan

fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az

egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub

bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek

szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484

A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485

fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti

eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit

egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo

mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo

A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria

ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom

Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot

mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev

alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes

szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt

481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)

130

egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek

eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek

tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő

szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor

azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet

Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő

főneacutevről beszeacuteluumlnk

64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema

Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes

csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos

struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen

felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes

szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak

halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo

hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az

előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő

főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo

A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit

tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve

ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa

bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus

ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute

szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije

bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci

bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A

keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre

ugyanolyannak lehetne őket tekinteni

A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy

horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek

szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet

488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p

131

Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis

anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek

koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes

alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot

jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az

absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije

bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek

koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik

A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket

csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev

dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia

tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul

(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo

vagy

(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo

Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo

szoacute ugyanolyan alakban aacutell

A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet

taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A

konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem

Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott

nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami

moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan

főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget

489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)

132

kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A

konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az

bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető

A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem

szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani

eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes

vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a

veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett

halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy

csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai

vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a

grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de

grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak

nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel

egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a

grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a

szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem

tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket

mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk

hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk

alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek

Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute

alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)

A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije

bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő

esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen

főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban

aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai

vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo

petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute

elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő

493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p

133

szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk

amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes

sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A

pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik

olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet

kiveacuteteleacutevel495

A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem

szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy

ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln

csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes

szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat

Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega

lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket

taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet

felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek

A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem

kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső

vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak

toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet

valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami

magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo

Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk

ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent

bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos

meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet

felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is

495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli

134

65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban

Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak

(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a

participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a

taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a

grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a

legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg

is indokolja veacutelemeacutenyeacutet

Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy

ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette

meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)

koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo

genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom

leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban

nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak

Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is

Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes

veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy

accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba

keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt

egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek

egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt

mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet

uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a

horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev

akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha

csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a

496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)

135

grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti

gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az

igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi

egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a

nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak

Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV

szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a

XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is

eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel

holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai

nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből

indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a

dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb

specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak

eacutertelmezeacuteseacutet

66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban

Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok

alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar

nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel

A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a

magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy

ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri

čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva

ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek

eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal

jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten

lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek

az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe

499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p

136

Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae

(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel

Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a

magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a

latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503

Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a

heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen

szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506

A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre

utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina

nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo

Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől

fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan

szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez

alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a

szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig

a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte

502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)

137

7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA

Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak

kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert

nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban

szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter

nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508

Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban

laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-

nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag

kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el

a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509

munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo

Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-

nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII

szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513

grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences

rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž

Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun

Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben

adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg

A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519

ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a

nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a

508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808

138

Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX

szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a

horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit

Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik

der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos

nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi

eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők

ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni

A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-

nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln

csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg

a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak

Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-

nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban

megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is

magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-

nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai

hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-

nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak

Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes

Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet

nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes

kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-

horvaacutet530

A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a

grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak

522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p

139

nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai

szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532

(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű

latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)

Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua

illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi

elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet

nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi

keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg

Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt

melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel

hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg

neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537

Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes

moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan

szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić

koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist

eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a

haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen

Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad

Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre

alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan

Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-

nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a

boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet

peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal

volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet

531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p

140

grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban

is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is

Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u

illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel

megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan

Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt

nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő

ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere

keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes

konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a

koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek

coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute

sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla

beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak

szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute

felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes

toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik

szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi

formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt

Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi

anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg

hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet

nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban

zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem

tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese

reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt

Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet

eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer

aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet

mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet

540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni

141

hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis

elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes

peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai

nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket

hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait

Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem

veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva

meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt

teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer

kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az

instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy

igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a

kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt

Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben

majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt

hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny

vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel

sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell

terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik

Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes

a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute

figyelmeacutet

Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani

kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes

iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti

Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet

(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel

egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset

az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az

543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute

142

ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes

annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben

Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az

indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani

normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum

(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)

plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a

hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi

rendszerhez

Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit

hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a

főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a

participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi

nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes

ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen

Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli

bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548

Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur

Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem

Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche

versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem

nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen

Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann

der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana

melyet Ofenben adott ki 1795-ben

Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet

nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik

kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet

547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo

143

reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia

neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes

Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges

horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter

eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll

i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is

hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val

eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a

műveacuteből

Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet

nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes

szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes

szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban

Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az

első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel

szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis

grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel

talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a

koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett

muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum

Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a

kondicionalis alakokkal

Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a

grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy

Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az

ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute

nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi

grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze

minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban

551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008

144

ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz

vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok

Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az

eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb

bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters

tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert

Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt

Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae

accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban

megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim

izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy

horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute

sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki

veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter

Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin

nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden

adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana

meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint

kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin

nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt

nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett

munka folytataacutesaacutet jelenti

Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel

aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes

szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a

locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi

megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha

556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo

145

talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban

megeacuterdemel

Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana

Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben

Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember

iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet

Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom

nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a

maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal

Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a

ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet

nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti

nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a

bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt

Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is

megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini

elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini

Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot

dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok

foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest

mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes

vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg

A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes

szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az

aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is

Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes

nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-

nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv

standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is

563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt

146

Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj

poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a

tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes

kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak

ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke

Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel

iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan

nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes

nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia

A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem

koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne

Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a

bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a

nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen

nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem

hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja

hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a

dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt

amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-

horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt

A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese

mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti

munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek

bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572

Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes

toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek

nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az

instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket

pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem

567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p

147

accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az

eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573

Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi

nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző

veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől

Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban

aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi

folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574

Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb

megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere

Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln

ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo

nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk

A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos

Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre

Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache

wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern

in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben

jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den

suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den

Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg

Zaacutegraacutebban

A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)

eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek

kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom

legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia

Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel

573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo

148

Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata

alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet

nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute

Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a

nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-

horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini

Starcsevich578

Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi

anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz

hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa

(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely

nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel

Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi

grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti

regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik

Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes

seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el

ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből

teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter

fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma

a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute

Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a

szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni

Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző

annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet

A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić

neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a

katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem

beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić

hataacutesaacuteroacutel

577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p

149

8 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a

első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt

hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk

őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei

kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern

nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb

szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet

elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute

megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve

modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej

szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani

kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti

keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a

horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti

korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami

tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt

eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis

szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy

mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a

diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes

nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra

150

9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM

1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones

grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae

1674

2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic

Theory Cambridge University Press Cambridge 1971

3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and

Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994

2276 ndash 2282 p

4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb

2004

5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash

Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija

filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958

6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica

compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di

eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808

7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)

Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988

8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974

9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)

Kossuth Kiadoacute Budapest 1993

10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994

11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom

srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003

12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512

(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g

bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)

13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction

of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J

S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p

14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis

accomodataVenecija 1712

151

15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -

Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga

književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni

zavod Zagreb 1991

16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica

hrvatska Zagreb 1998

17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža

(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i

jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p

18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar

nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956

19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat

Budapest 1958

20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1978

21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute

alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel

filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000

22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi

keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta

Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008

23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -

24 1972-73 p

24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -

Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga

Zagreb 1995

25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006

26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-

Argentum Kiadoacute Budapest 2006

27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash

shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In

Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek

Zagreb 2010

152

28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si

ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato

creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)

Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di

Carlo Dionisotti Utet Torino 1966

(httpwwwletteraturaitaliananet)

29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of

the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical

period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p

30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin

1935

31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska

knjiga Zagreb 1954

32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in

Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in

Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von

Ignatz Al Berlich Ofen 1833

33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh

Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)

(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)

34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p

35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа

елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979

36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien

38 19-90p

37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn

grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p

38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi

kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p

39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil

Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923

40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la

bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p

153

41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History

of Rationalist Thought New York - London 1996

42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New

York 1976

43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between

Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting

of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-

89p

44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press

Cambridge 2000

45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest

1994

46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003

47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1989

48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2005

49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998

50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah

(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta

Rostov-na-Donu 1982

51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua

illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782

52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog

Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008

53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty

Spivak) The John Hopkins University Press 1997

54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi

Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)

55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999

56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus

Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam

amp Philadelphia 1981

154

57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji

list dd Zagreb 2003

58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas

Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006

59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P

Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel

Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar

Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993

60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska

knjiga Zagreb 1996

61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes

(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985

62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski

licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske

zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)

Zagreb 1916

63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della

volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001

64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest

hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p

65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press

Oxford 1987

66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of

the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p

67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma

franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa

Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007

68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest

1954 1-14 p

69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970

70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus

Zagreb 2006

155

71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute

Budapest 1966

72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998

73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog

jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998

74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja

Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum

2 koumltetZagreb 1999

75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u

prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska

knjiga Zagreb 2006

76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do

polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006

77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički

problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p

78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord

Kiadoacute Budapest 1998

79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija

Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002

80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica

hrvatska Osijek Osijek 1999

81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)

Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005

82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića

Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p

83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske

akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981

84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za

gramatiku JAZU 388 5-129 p

85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar

grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002

86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris

Kiadoacute Budapest 1999

156

87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V

Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000

88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 2006

89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography

Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995

90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u

pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko

filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p

91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od

Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek

2003

92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A

magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta

előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)

Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008

93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2002

94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv

alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes

jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010

95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk

1665

96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i

njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)

Zagreb Filozofski fakultet

97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest

1984

98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p

99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the

English passive Language 1 1982 22 - 81p

157

100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen

Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange

verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen

Titularbucheversehen Osijek 1778

101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i

prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja

(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J

Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p

102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve

gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i

reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos

Inteacutezet kiadaacutesa alatt

103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift

fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen

Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p

104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian

Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica

20 1993 145- 191 p

105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press

1977

106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S

Kugli Zagreb 1923

107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University

of Chicago Press Chicago 1964

108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika

latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997

109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica

hrvatska Zagreb 2001

110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga

jezika Matica hrvatska Zagreb 2008

111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za

početnike Zagreb 1839

158

112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997

113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19

szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003

114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et

locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010

115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash

Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute

Budapest 2000

116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska

knjiga Zagreb 2002

117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna

naklada Zagreb 2005

118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom

jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut

za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-

192 p

119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za

naucitti latinski jezik Loret 1649

120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini

Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p

121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of

Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale

University 1994

122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin

nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996

123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492

(wwwantonionebriaorg)

124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk

eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002

125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE

BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007

159

126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az

identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba

2010 162-127 p

127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance

interpretation Linguistics 577-613 p

128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988

129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In

Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones

Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p

130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar

1873

131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv

7-10 234-246 p

132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja

Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C

Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest

2006

133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005

134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999

135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997

136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest

2005

137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000

138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i

srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p

139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo

Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika

Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p

140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije

padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski

fakultet Osijek ndash Zagreb 2010

160

141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis

libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum

(httpdatendigitale-sammlungende)

142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of

Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English

language Edward Arnold London 1982 37-53 p

143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska

naklada Zagreb 1997

144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter

Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz

Konzorcium Budapest 2006

(httpmekniifhu048000489604896pdf)

145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc

Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet

Osijek 2011

146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska

grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767

147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u

srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p

148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in

History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993

149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of

Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag

150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih

morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak

105 - 109 p

151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika

za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003

152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica

Venecija 1713

153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU

102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p

161

154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti

krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog

u Lici Trst 1812

155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum

puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA

Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989

156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri

duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal

(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222

Budapest 2004

157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p

158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye

immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich

Magdenburg 1761

159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)

Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p

160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica

hrvatska Zagreb 1993

161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku

Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p

162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p

163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga

jezika Školska knjiga Zagreb 1994

164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-

XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua

fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua

fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)

165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della

grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano

1908

166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann

Berolinum 1885

162

167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede

gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje

168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP

Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk

D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p

169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek

Budapest 2008

170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i

obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000

171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario

Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom

pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi

Istranina) Beč 1803

172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest

2002

173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik

knjiga Zagreb 2008

174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument

Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p

175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected

Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts

1956

176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi

Muumlnster Coppenrath 1827

177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853

178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za

hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb

2002

2

1 BEVEZETEacuteS

11 A teacutema megjeloumlleacutese

A goumlroumlg nyelvtaniacuteraacutes kezdetei oacuteta ismert a nyelvtanszerkezteacutes moacutedszere mellyel előszoumlr

Thrax nyelvtanaacuteban talaacutelkozunk1 Ezt koumlvetteacutek a roacutemaiak eacutes keacutesőbb a koumlzeacutepkori

nyelveacuteszek is aacutetvetteacutek2 A vulgaacuteris nyelvtanokkal az emliacutetett hagyomaacuteny kisseacute

megvaacuteltozik amint az első horvaacutet3 eacutes magyar nyelvtan4 tartalma is mutatja Thrax szaacutemaacutera

a grammatika a nyelvet művelő mesterseacuteg a τέχνη γραmicromicroατική tehaacutet filoloacutegiai jellegű

tudomaacuteny pontosabban olyan mesterseacuteg amely magaacuteban foglalja mindazt ami a nyelvvel

kapcsolatba hozhatoacute Kuumlloumln kiemeli a bdquokoumllt ői kifejezeacutesek magyaraacutezataacutetrdquo5 eacutes bdquoa koumlltői mű

eacuterteacutekeleacuteseacutet amely a nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo6 A nyelvtan fogalmaacutenak magyaraacutezataacuteval

Thrax megadja a nyelvtan eacutes a nyelveacuteszet szerepeacutet valamint ceacuteljaacutet eacutes arra a keacuterdeacutesre is

vaacutelaszt keres hogy mieacutert is szuumlkseacuteges vele foglalkozni

A nyelvről valoacute felfogaacutes vaacuteltozott a toumlrteacutenelem soraacuten főleg a XIX eacutes a XX

szaacutezadban amikor az interdiszciplinaacuteris kutataacutesi moacutedszerek igen nagy teret hoacutediacutetottak a

tudomaacutenyos gondolkodaacutesban A hagyomaacutenyos nyelvtanokban laacutetott nyelvről alkotott

vilaacutegkeacutep vaacuteltozaacutesa miatt a nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokban fontosnak tartom nemcsak a nyelvi

elemek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet hanem az adott kor nyelvről valoacute felfogaacutesaacutenak vizsgaacutelaacutesaacutet is

hiszen a hagyomaacutenyos nyelvtanoknak7 az eacuteppen aktuaacutelis filozoacutefiai iraacutenyzat adta meg az

elmeacuteleti kereteacutet A tudomaacutenyos gondolkodaacutes előtti időszakban (koumlruumllbeluumll a XIX szaacutezad

első feleacuteig) a nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak eacutertetteacutek Ebből kiindulva

fontosnak tartottam elemezni azt is hogy az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban hogyan

tuumlkroumlződik az oacutekori kultuacuteraacuteboacutel aacutethagyomaacutenyozott keacutetezereacuteves dominaacutens nyelvfilozoacutefia

ami szerint a legkisebb nyelvi elem a gondolat mondat formaacutejaacuteban Ezeacutert ha a horvaacutet eacutes a

magyar grammatikograacutefia kezdeteit vizsgaacuteljuk akkor felteacutetlenuumll vissza kell mennuumlnk az

1 Maacuteteacute 200382p 2 Balaacutezs 19562p 3 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić aki az Insitutionum linguae Illyricae libri duo (tovaacutebbiakban Institutiones) ciacutemű nyelvtanaacutet 1604-ben adta ki Roacutemaacuteban 4 Az első magyar nyelvtant Sylvester Jaacutenos iacuterta Grammatica Hungarolatina in usum puerorum recens ciacutemen (tovaacutebbiakban Grammatica) amit 1539 juacuteniusaacuteban Uacutejszigeten Saacutervaacuter mellett adott ki 5 Thrax III I1-2p 6 Thrax III I9-10p 7A bdquohagyomaacutenyos grammatikardquo eacutes a bdquohagyomaacutenyos nyelveacuteszetrdquo elnevezeacutest a XIX szaacutezad előtti nyelvtanokra eacutes nyelvvizsgaacutelatokra hasznaacutelom keacutesőbbi grammatikaacutekra pedig megadom keletkezeacutesuumlk idejeacutet

3

alapokig mert csak akkor tudjuk megvizsgaacutelni a toumlrteacuteneti előzmeacutenyeket valamint

megrajzolni a nyelvtani kategoacuteriaacutek fejlődeacuteseacutenek egyes szakaszait

Az eacutelő euroacutepai nyelvek nyelvtanainak formai meghataacuterozaacutesa a nyelvi szabaacutelyok eacutes

aacuteltalaacutenos jellemzők oumlsszeiacuteraacutesaacuteval kezdődoumltt A humanizmusban a nyelvtani irodalom

fejlődeacutese effektiacutev moacutedon hozzaacutejaacuterult a grammatikai standard kialakulaacutesaacutehoz A koumlzeacutepkori

latin nyelv taniacutetaacutesaacutenak reacuteszletesebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik szaacutemunkra hogy a

nyelvtanokban a neacutepnyelv alkalmazaacutesa kezdetben a latin nyelv tanulaacutesaacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet

segiacutetette A humanizmusban műkoumldő nyelvtaniacuteroacutek8 előszoumlr csak a nyelvi peacuteldaacutekat fordiacutetjaacutek

neacutepnyelvre majd idővel a nyelvi szabaacutelyok peacuteldaacutekkal eacutes magyaraacutezatokkal egyuumltt

neacutepnyelven is bekeruumllnek a grammatikaacutekba9 A koumlzeacutepkori Euroacutepa iskolaacuteiban hasznaacutelt

grammatikaacutek a latin nyelvi anyagot latin nyelvű magyaraacutezatokkal egeacutesziacutetetteacutek ki Ez a

folyamat az iskolaacutekban maacuter koraacutebban is elkezdődoumltt mivel a tanaacuterok a latin nyelvtant

anyanyelvi peacuteldaacutekkal magyaraacuteztaacutek10 a magyaraacutezatokban laacutethatoacute latin szinonimaacutek mellett

ezeknek a neacutepnyelvi megfelelőit is hasznaacuteltaacutek Anyanyelvuumlket csak akkor hasznaacuteltaacutek

amikor nem lehetett megfelelő szinonimaacutet talaacutelni egyes latin peacuteldaacutera Az ilyen

koumlruumllmeacutenyek megadtaacutek a lehetőseacutegeacutet annak hogy a neacutepnyelvi reacuteszek fokozatosan

feluumllmuacuteljaacutek a latin nyelvű magyaraacutezatokat eacutes kuumlloumlnaacutelloacute neacutepnyelvi grammatikaacutek

szuumllethessenek

12 A kutataacutes ceacutelja forraacutesai eacutes moacutedszerek

A modern horvaacutet grammatikograacutefiai kutataacutesok meacuteg akkor is amikor a hagyomaacutenyos

nyelvtanokat vizsgaacuteljaacutek leiacuteroacute jellegűek eacutes csak egy-keacutet kiveacutetellel eacuterintik a grammatikai

kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet Kiveacutetelek ezaloacutel a klasszika-filoloacutegusok aacuteltal keacutesziacutetett

fordiacutetaacutesok kommentaacuterjai A horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben ezekkel a keacuterdeacutesekkel

eddig legtoumlbbet Zvonko Pandžić foglalkozott11 Rajta kiacutevuumll kiemelneacutem Vladimir Horvat 12

eacutes Radoslav Katičić13 hagyomaacutenyos nyelvtanokon veacutegzett kutataacutesaikat akik nemcsak leiacuteroacute

moacutedszereket alkalmaztak hanem a nyelvtani kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet is megadtaacutek A

8 Laacutesd Linacre (angol) Muumlller (neacutemet) Aventinus (olasz) eacutes Honter (lengyel) nyeltanaacutet 9 Balaacutezs 1956366- 414p 10 Bartoacutek Istvaacuten 2006 Meacuteszaacuteros ndash Neacutemeth ndash Pukaacutenszky 2000 11 Pandžić 2005 12 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 13 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

4

magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki

reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg

heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel

nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is

aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar

grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal

kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos

munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15

Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi

moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az

ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a

hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig

megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy

van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A

modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk

hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet

forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax

Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti

keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam

mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)

De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin

humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet

vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban

Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A

klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre

keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben

szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban

nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute

kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott

14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

5

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure

elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak

Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek

azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv

standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire

jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes

hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti

kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az

ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan

azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy

milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai

haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a

toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute

keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a

koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az

immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a

kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom

13 A dolgozat szerkezete

Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A

bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait

grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A

maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln

kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere

a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit

mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik

Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv

17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p

6

unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a

latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen

jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak

tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti

alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A

harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A

negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset

kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet

eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek

magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek

koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten

keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a

termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi

hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot

ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban

A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai

szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes

toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi

lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik

fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre

Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul

14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk

A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel

jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter

bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak

helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten

nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a

nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk

peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet

20 Thrax III I2p

7

tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett

kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel

kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett

szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek

hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam

a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-

priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell

keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista

nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből

a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22

Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai

kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok

tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet

15 Koumlszoumlnetadaacutes

Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus

grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa

szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll

nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom

Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos

vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes

lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet

folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban

folytatott tanulmaacutenyaimban

Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak

eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre

21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)

8

Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet

szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta

eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a

modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa

Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is

haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben

egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is

segiacutetettek eacutes biacuteztattak

Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott

oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak

9

2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI

A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott

Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet

Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel

szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak

ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul

a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben

Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint

a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv

tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző

fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes

kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi

szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek

elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd

az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek

Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is

bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek

aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma

rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes

nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata

felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute

alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos

paradigmaacutekba

Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A

civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az

ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a

23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)

10

rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek

eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a

tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej

tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az

uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek

megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek

egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is

szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről

is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az

bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus

tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A

tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A

nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti

kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s

ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult

A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező

vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute

kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az

aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok

fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag

elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt

az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első

lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A

nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a

szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III

eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok

nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa

27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)

11

eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli

eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute

jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait

eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a

legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit

pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni

Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi

veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek

nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a

szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind

nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit

nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute

szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses

aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute

A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel

ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az

akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le

Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a

kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok

eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes

egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb

nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll

az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal

illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi

civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak

koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok

A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes

gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg

filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek

rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute

fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt

33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet

12

szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek

leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek

A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai

korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i

sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg

filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le

a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző

irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A

felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval

folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz

maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos

nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet

veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk

nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek

koumlzeacute soroljuk őket

Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38

hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg

nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet

ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt

organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul

(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti

megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is

csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett

keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak

hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel

előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből

ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi

36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a

νόμος fogalmaacuteval

13

anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek

gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő

A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is

sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai

majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a

koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg

hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern

nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet

kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis

toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg

megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika

eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati

peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes

a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a

legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a

bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg

koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk

A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk

alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon

foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg

nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval

magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem

lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41

Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel

fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos

nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai

vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről

A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a

keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai

39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p

14

grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek

aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai

hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami

majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a

grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere

hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is

Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a

vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro

grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv

műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is

eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus

alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel

fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval

Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti

eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig

eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg

kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro

nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai

aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera

mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin

szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet

Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust

azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent

Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a

kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy

lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is

Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos

42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert

15

eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi

jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak

keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes

belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika

oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute

Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata

amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja

hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az

olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a

hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat

csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik

csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan

szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46

A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az

egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni

boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a

hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni

taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban

az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A

koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen

tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a

koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes

asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes

a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a

koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet

A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes

aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk

tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a

korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a

korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek

meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg

45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p

16

a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a

keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny

klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről

alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek

nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre

szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a

klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit

erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen

voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori

goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az

antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt

ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49

A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra

korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban

iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az

egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit

hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg

nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes

kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege

miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege

Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a

legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott

veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet

visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50

Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket

keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai

kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni

Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz

koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is

fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen

47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo

17

neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek

felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes

(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi

oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni

hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes

nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan

moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk

Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek

jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk

nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott

csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek

A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert

foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent

szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A

pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik

grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et

scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek

megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel

kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet

Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori

grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel

foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv

eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a

nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző

magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes

a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek

veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott

ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a

grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p

18

sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A

humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok

elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a

humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű

tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg

Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute

művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget

hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt

egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett

A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista

kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek

tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok

szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes

nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket

barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak

realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek

ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos

latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben

egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De

vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv

azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon

ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert

szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes

mesterseacutegesrdquo58

A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű

tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59

55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet

19

nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz

mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute

Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek

meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi

nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv

oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet

mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő

diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60

iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten

megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett

műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha

figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves

vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a

latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos

tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt

neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63

ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel

eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a

koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua

vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve

voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem

tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni

Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari

koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az

első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric

Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant

amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a

Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin

taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999

20

latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute

hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei

moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani

rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten

Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum

ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban

A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka

Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is

Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű

megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy

Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin

nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta

a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll

szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak

Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67

ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera

amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a

nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz

Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal

keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak

az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő

beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv

megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi

viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta

dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű

munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi

peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak

tartjaacutek

A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke

a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes

66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek

21

egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad

koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden

teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert

sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban

voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70

nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle

szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az

pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert

sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra

eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek

hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A

humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A

neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek

paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak

alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak

alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben

hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a

legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot

abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első

magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica

Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt

Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a

reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti

kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes

latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben

21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa

A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok

megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk

70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p

22

leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes

hasznaacutelataacutenak moacutedjait

A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg

grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban

foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen

kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv

elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv

hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia

fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A

grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes

ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia

terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo

jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az

emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes

eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A

grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a

grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia

fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem

foglalja magaacuteba

A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel

ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet

hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika

fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott

műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami

szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav

Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica

Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za

srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran

Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili

Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal

(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig

72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005

23

megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet

a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte

műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb

nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott

munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes

slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett

pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a

betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben

ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul

is

Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi

grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos

teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a

koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell

előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben

talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi

tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr

analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a

nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan

hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz

meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok

alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az

ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti

kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos

terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik

A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban

eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes

kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok

megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin

74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p

24

joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz

(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az

orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval

rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg

alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a

szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint

azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak

szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen

egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a

latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet

Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a

nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes

tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit

Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a

koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva

iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi

korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia

tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a

tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin

fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy

forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a

grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a

magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin

szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes

iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel

iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos

nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a

proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet

78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo

25

A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk

pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak

Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute

keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk

ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan

alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes

betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi

koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti

kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek

ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg

kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert

alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk

A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről

valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem

fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes

hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek

I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat

koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel

a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel

a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a

tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de

nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy

mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is

ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz

Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy

nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a

grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel

82

bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo

26

valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek

taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik

Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy

hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars

bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit

majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek

vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le

bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is

mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes

tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az

koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls

minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan

univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi

lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is

kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek

legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-

Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban

adtaacutek ki nyomtataacutesban

Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a

koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal

nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a

betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a

kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi

alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -

az eacutelő beszeacuted

A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt

mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a

karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint

A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a

86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα

τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p

27

humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej

gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld

abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes

termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi

hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes

meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira

taacutemaszkodva

A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a

nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint

mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a

gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint

tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A

grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes

Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika

fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember

szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a

nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival

foglalkozik

A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az

idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű

megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban

mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus

nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a

francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest

eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez

pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a

karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a

koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban

nyilvaacutenul meg

A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv

taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-

Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű

goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta

keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a

28

peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes

magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal

grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb

nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes

szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes

egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a

glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia

latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv

termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi

rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll

A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel

mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban

amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok

eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a

szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem

tudnak hatni raacutejuk

A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti

szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg

majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky

szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev

nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe

vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a

koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek

tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik

kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott

elmeacuteletnekrdquo91

Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel

grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi

moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az

oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a

grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae

90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)

29

csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem

volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni

22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai

Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom

korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet

a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a

vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg

a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az

első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos

nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de

a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide

tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92

a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora

b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)

c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora

Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a

grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők

1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott

modell alkalmazaacutesaacuteval

5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p

30

6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi

szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94

Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy

taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek

megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy

beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat

Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv

ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az

iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy

jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv

Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a

nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag

elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute

befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes

Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati

keacutezikoumlnyvekben

Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent

hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz

ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk

Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni

milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent

alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos

szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek

oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt

jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan

94 Crystal 2003118p

31

szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz

iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni

ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben

egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a

latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok

fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak

toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos

grammatika iraacutent

A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-

Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen

nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik

Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute

felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos

nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus

moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek

peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a

szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe

Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett

paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute

tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran

toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a

szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a

tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute

javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra

alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is

meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten

23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat

hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az

emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy

talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel

32

a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg

istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi

katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa

csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok

megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen

eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute

gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal

folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet

eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes

logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez

tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt

mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny

euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak

gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az

Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus

ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a

terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus

restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a

kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta

A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a

reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel

meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus

emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute

szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem

laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel

Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek

koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista

műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső

ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt

eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg

A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben

alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus

egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek

voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban

33

Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus

eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi

rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes

taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki

amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio

atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban

ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -

kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban

A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute

kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet

szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum

azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent

koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere

felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek

kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai

tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek

sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert

Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute

tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97

Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom

reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon

eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a

katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom

eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni

harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos

hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a

tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a

95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel

34

ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a

horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum

szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető

lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb

neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen

taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a

XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak

az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt

peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak

tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is

tanulmaacutenyozta

Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az

Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven

beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy

nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas

embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet

amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek

a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A

keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban

taniacutetani kellene

Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor

a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes

nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet

melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute

konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet

meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten

tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről

volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter

Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az

első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon

99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)

35

proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak

kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint

egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100

Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll

az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az

első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv

egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić

műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban

231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia

roumlvid aacutettekinteacutese

Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken

is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez

egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter

olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők

toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott

orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak

beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan

iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes

koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute

kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin

betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet

visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor

neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A

nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes

megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen

aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel

jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv

normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev

nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet

100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban

36

keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet

Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett

volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek

a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de

alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők

eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek

bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az

eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az

egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi

grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre

koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv

tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita

rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg

olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges

megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a

taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő

nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a

horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban

koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent

Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek

bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet

meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik

tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll

maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait

oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik

vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott

ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102

101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p

37

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak

Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a

protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes

eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen

terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa

jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a

tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens

szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet

jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute

teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi

nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104

A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel

a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az

ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta

teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest

egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is

paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen

szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet

peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a

folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt

tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek

nyelvtanaikat

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben

Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő

politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban

egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr

műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel

koumlvetkezett be

Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik

nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra

alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami

103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p

38

sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom

ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai

iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya

eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy

mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute

professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera

reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej

uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya

minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az

irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan

amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-

nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107

A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen

koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-

eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a

dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan

megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest

Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek

koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre

Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a

szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi

hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek

Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja

lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita

hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić

nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban

106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)

39

Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia

Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a

reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet

irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak

oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis

legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk

hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy

nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti

hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven

preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik

aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor

elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz

inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely

veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium

Ragusinum kinőtt112

Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor

nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi

rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei

tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere

Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos

eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre

Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes

oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte

Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute

nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye

nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta

109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p

40

232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek

hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista

grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi

aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv

alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi

Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa

előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a

Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott

koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel

Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de

maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus

tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta

studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben

Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az

anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel

Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen

kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan

hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom

hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a

legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel

oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113

Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok

nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is

melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar

nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb

soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a

magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem

minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai

113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)

41

reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is

aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel

A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a

tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a

koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy

eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy

holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy

Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a

humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet

helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert

Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az

első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy

sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből

tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi

bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első

magyar nyelvtan szerzőjeacutenek

A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az

a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar

irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi

kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset

amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi

az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is

eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni

233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű

ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is

sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt

nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg

nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika

114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p

42

Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi

szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel

Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy

tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is

koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa

szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok

mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel

ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be

2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai

A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A

nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi

lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet

Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az

olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers

formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel

megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is

tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes

komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni

kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek

mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori

művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan

nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel

a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet

nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin

nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls

vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a

legreacutegebbi munkaacuteval kezdve

A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani

leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes

116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes

43

felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118

Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-

nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő

tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a

latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve

Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első

sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan

sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119

Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal

reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120

nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek

Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag

megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet

amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben

keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes

keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti

Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk

Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos

tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek

koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni

A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones

flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen

tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić

a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban

nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az

117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere

44

eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a

kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban

jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a

latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott

neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet

grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva

Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a

magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb

kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek

neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek

felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta

hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot

kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin

esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester

megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a

neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek

neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak

koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy

eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123

Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű

esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a

hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus

septimus eacutes casus octavus124

A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint

hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a

magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak

meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin

terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta

tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel

45

keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet

nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet

veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel

2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek

A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a

szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -

toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash

egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls

jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az

oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a

mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve

egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes

neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az

agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a

tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes

vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet

egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a

tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa

Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet

szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet

eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum

perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A

nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az

ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges

igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket

bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes

infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből

125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb

46

kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny

magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a

latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos

beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens

imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez

nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy

osztaacutelyroacutel beszeacutel

1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā

2 a obliqum el haģa

3 ę rectum teremtę nemzę

4 e obliqum kerese

Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas

ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az

első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes

negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet

az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi

a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni

1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)

2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)

3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)

4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)

Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes

helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio

periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert

igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok

Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok

hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben

talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a

helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal

alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes

egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute

tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei

szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A

nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek

47

haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor

korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes

nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera

oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia

alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak

rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel

eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet

kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg

48

3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA

A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A

beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon

vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a

kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire

maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai

feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a

keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz

eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a

toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel

szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes

igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet

a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti

miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az

igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a

beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az

igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute

morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk

az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute

Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni

hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai

kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi

tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat

meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov

nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a

beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok

nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai

127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p

49

kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis

morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek

a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet

31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere

A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben

nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet

toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel

megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A

leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a

bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan

vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől

eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a

beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg

keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok

alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis

elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134

A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a

sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az

oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit

veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez

radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a

passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc

veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a

bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a

130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p

50

vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute

meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az

interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a

bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja

eacuterteni az uumlzenetet

Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen

tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a

szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal

eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen

ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi

jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne

leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi

beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel

kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat

bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145

bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146

bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147

bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban

hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148

A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute

bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott

reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve

az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt

van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek

is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső

139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p

51

koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok

dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az

egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az

aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi

a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio

(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat

oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis

fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik

A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint

Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a

beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a

beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő

perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige

oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden

eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő

koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek

felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első

vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)

kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157

Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez

egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat

formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis

volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige

egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten

fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket

az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni

151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p

52

A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus

jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a

gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az

Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt

mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter

Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel

elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)

amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige

megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo

beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161

sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet

kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a

termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163

32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei

A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben

jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel

kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai

haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat

jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai

vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet

kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg

(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad

quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg

habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes

160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993

53

passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat

logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett

meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb

elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a

mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a

humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig

hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban

iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik

grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek

Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat

mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166

A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik

Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes

tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő

(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a

főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln

oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az

alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek

meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek

majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes

neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott

A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest

Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)

kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek

mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a

koumlvetkezők

ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll

ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott

beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll

μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz

166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)

54

ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz

ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell

πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk

oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben

ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul

συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket

annak eacutertelmezeacuteseacuteben

A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval

egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően

eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval

hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter

koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek

leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait

magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki

mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az

elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok

csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert

beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak

is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt

kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest

A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg

rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző

veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező

szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi

grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax

nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes

melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium

168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket

55

(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt

a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek

A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az

anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a

neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek

leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv

szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani

kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a

koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok

33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban

A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le

Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a

deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven

kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel

biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket

jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet

szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a

maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely

teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik

szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes

kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny

A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A

grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus

stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω

(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak

megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja

megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal

170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p

56

nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre

eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174

Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-

viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet

fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes

Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet

deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni

mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő

jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev

folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is

koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok

implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is

koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki

34 Neacutevszoacute vagy alany

A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a

taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon

mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev

attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny

aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy

az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen

amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi

subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt

Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző

szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos

neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta

helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is

laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll

174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll

57

előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a

megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb

aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal

a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe

A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen

substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli

Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes

gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen

substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a

subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett

melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek

A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti

neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak

csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a

visszahatoacute nevek keruumlltek

Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180

179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p

58

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev

1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő

3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev

neacutevmaacutes

a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett

mutatoacute

visszahatoacute

birtokos

csalaacutednevek

hazai neacutev

visszahatoacute

tulajdonneacutev

59

Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-

priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)

hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat

jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)

nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek

vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)

semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)

a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)

(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)

(oumlnaacutelloacuteak)

A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is

felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a

neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez

a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket

helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket

helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a

181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)

neacutevmaacutes

60

peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma

neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt

A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt

akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik

amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről

vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt

koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel

(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte

akiről vagy amiről szoacute van

Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany

eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az

oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes

bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely

viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem

tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre

bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is

Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A

modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a

harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A

hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki

fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat

reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt

arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely

tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute

ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera

ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A

harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv

elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok

183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza

61

rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik

szemeacutelyről alkotott keacutepbe186

A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a

logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a

beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy

taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra

Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes

cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő

esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a

mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel

ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte

tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos

nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete

miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet

megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek

műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A

beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az

első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet

nyelvtan pedig a latint

35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban

351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek

Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a

betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)

186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni

62

amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a

nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a

szintaxis

Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű

ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a

goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek

koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen

a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz

ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv

alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A

melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A

neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az

igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei

osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a

hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk

a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes

szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek

rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens

imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a

hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt

hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről

A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű

participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű

participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom

aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő

esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes

a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes

egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191

grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo

veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)

Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen

beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait

190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p

63

(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum

particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja

hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten

kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi

konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a

segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is

laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati

bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan

fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes

nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute

Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a

horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet

nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći

veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev

veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig

leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -

ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy

nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni

A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus

oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban

leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes

gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz

mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen

Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel

amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a

nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben

Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan

megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a

kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor

komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban

192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p

64

egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica

egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a

nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik

hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai

koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel

tudta kiadni

352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek

Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken

alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a

betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel

lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute

meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang

amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel

szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben

leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az

uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat

eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő

keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a

hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg

keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg

grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi

hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema

nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A

ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a

neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten

Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin

197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)

65

mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A

szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio

(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A

főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak

neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat

csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik

szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak

nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok

felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute

hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel

előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet

veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet

majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba

helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a

birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen

kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb

az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul

kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el

Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a

jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem

kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel

Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt

a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a

participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen

idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta

Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy

melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel

indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes

eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a

latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei

201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet

66

szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani

amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli

koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is

mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a

grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a

tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa

őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek

nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől

Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos

nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester

nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel

Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok

eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az

igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a

grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet

hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan

fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo

de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a

flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute

alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a

neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a

veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet

magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő

vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema

viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli

csoportosiacutetaacutest mutatja

Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern

grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a

megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel

ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis

grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal

mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok

204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p

67

meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a

felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a

modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a

hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern

nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket

68

4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA

Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai

meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki

morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet

subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot

subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet

subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes

amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az

emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul

a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset

egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest

A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis

objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a

nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez

valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg

megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult

vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat

minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt

teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208

Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor

az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz

a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat

hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis

ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera

Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni

mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az

206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)

69

aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy

mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln

mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet

tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek

termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll

A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem

alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten

műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes

struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a

mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben

bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak

esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi

jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes

a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba

sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln

mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton

beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a

mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan

mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet

peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat

aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin

nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus

ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe

parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem

vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212

A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem

strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus

funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve

milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott

neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is

209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p

70

ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai

funkcioacuteja is moacutedosul

A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg

tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei

csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet

csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől

fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)

Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem

bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig

gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges

veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek

strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus

egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az

sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt

toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos

keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek

morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba

mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi

213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007

71

41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa

Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz

neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek

az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis

megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője

Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben

a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus

accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai

nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak

felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet

Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom

bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az

alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek

ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg

pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a

De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket

reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls

tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a

bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a

deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei

ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem

taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a

jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket

paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon

keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket

gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek

anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege

A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal

egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel

vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely

217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket

72

elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis

elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll

ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt

lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes

a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus

rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten

szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera

vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel

elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni

grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat

okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a

sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest

nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves

reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes

a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő

kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki

A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre

oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A

koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok

feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben

maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes

magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi

szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az

anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny

szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo

tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat

utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin

standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin

nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi

nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)

elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte

219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p

73

A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba

nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet

toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika

megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket

minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute

moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej

grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem

elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele

tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus

meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset

bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi

rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I

szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel

Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai

Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy

csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a

nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u

eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak

csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani

vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a

szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal

hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra

koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi

rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet

a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem

jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett

neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos

hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a

praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori

hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az

223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p

74

eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt

eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek

arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek

ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra

koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a

latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul

Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist

Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A

paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin

oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de

ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez

Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv

a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat

praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a

latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta

le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is

laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei

szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja

hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az

esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a

kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus

sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből

vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi

alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek

magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a

magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony

kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar

paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel

75

esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is

kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet

moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai

napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230

A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben

majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a

szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes

egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb

dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben

Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai

eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester

helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar

neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz

eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a

heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen

neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a

latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt

deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr

latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas

neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar

ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute

ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy

magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak

metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul

magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is

Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes

genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell

kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet

nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban

230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik

76

vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes

nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)

nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek

ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a

kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a

főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis

maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a

matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik

deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen

eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű

csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik

A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a

melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem

esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak

laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus

nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely

szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta

magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus

septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is

vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A

humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak

peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes

szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok

kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni

akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236

A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az

eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet

233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik

77

jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok

megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a

kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek

(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute

kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk

meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik

eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az

első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen

megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis

eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket

megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta

Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus

nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek

szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi

hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal

anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott

nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a

Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen

ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok

reacutesze

42 A paradigmaacutekroacutel

A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos

legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat

vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a

szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok

237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p

78

egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a

veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A

horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet

koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az

ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a

paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a

magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema

előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg

kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi

jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243

Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is

amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245

A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses

Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti

kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet

tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes

vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet

tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet

szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet

ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a

szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus

instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus

dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)

Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki

főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden

iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek

paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a

mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a

nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a

242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p

79

legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten

koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az

alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev

nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a

paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute

elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy

toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk

ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet

Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb

szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el

is kezdteacutek tanulmaacutenyozni

Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben

akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek

eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei

a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy

egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247

a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek

toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt

genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk

Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes

rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg

A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a

paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera

Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus

septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a

casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek

kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek

szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy

morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai

szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem

elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől

246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p

80

vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin

nyelvtanok mintaacutejaacutera

Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő

esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset

van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az

accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba

mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak

Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute

neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az

esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint

egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve

az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od

eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a

hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251

A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban

eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk

nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus

az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute

csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az

accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel

kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum

lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a

causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus

(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)

delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)

ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-

formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz

249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p

81

Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv

szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a

deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute

oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin

paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind

olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a

latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in

domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy

fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254

Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők

Az esetek

latinul magyarul ragja

nominativus nevező -

vocativus hiacutevoacute -

genitivus nemző -ę

dativus adoacute -k

accusativus vaacutedoloacute -t

ablativus elvivő -l

pluralis -k -i

Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet

amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel

tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus

jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti

Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki

eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de

jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul

-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a

magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert

254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p

82

421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa

4211 Nominativus

Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes

alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek

hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos

hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A

nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető

szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet

ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal

oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a

coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban

szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten

egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel

helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a

magyarban sem

A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin

szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes

a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby

peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes

formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is

alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem

lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a

klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a

nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a

nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)

szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem

semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban

laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute

258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p

83

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez

tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes

egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja

peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus

hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg

4212 Vocativus

A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat

mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag

nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej

viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag

teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel

expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint

amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma

nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek

a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs

kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban

gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem

szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes

261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal

84

4213 Genitivus

A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi

mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő

eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a

goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai

nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is

kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a

genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)

A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus

criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus

hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden

euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert

oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus

partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes

nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev

genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a

jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget

kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak

hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a

horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus

quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell

peacuteldaacuteul

(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo

A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy

superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot

hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet

264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p

85

az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel

tanuskodik

A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett

szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket

horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a

praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a

teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo

bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes

teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban

hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz

bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul

(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo

(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo

A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter

kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern

grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A

genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo

eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő

nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni

(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt

sztraacutejkoltakrdquo

267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo

86

Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani

(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert

sztraacutejkoltakrdquo

A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket

szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon

A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere

a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od

eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv

ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet

nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen

kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul

genitivus comparationis275

(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo

A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A

birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen

mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes

szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt

csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is

felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a

magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes

birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo

87

a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben

leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus

partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes

szerteaacutegazoacutebb277

Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint

szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi

alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak

Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)

eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln

szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is

okozhat

Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust

Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal

fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest

az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit

Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti

alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk

hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai

szempontboacutel is vizsgaacutelta

A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)

rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a

pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon

praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a

jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon

277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p

88

tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy

esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes

4214 Dativus

A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus

reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A

cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk

illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli

kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus

egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert

foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban

Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a

latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes

accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt

bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az

esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben

A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest

kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a

magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt

a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet

grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul

Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a

dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent

eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr

genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben

nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280

Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja

testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal

Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti

279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p

89

kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is

leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan

szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a

possessivus elnevezeacutest283

A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt

kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel

nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem

alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el

ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285

A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai

jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos

szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt

taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak

is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis

sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől

A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az

a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul

(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak

modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul

281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

90

(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a

tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo

A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet

valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a

dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy

morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban

ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az

esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet

jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt

birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros

kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik

4215 Accusativus

bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az

ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel

meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy

az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell

amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia

nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen

nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor

peacuteldaacuteul

290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre

91

(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo

vagy

(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo

azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia

nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs

kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben

reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai

jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet

megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el

mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az

egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute

praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset

amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az

ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot

kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is

hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő

melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk

A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute

accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-

eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is

jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő

accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben

Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute

taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben

297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p

92

ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi

a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)

eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban

mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer

leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes

Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-

passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit

keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi

elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja

4216 Locativus

A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a

latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket

grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a

genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta

ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre

dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb

jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei

koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet

megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak

mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln

esetveacutegződeacutest

4217 Instrumentalis

Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban

eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot

hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a

303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568

93

locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet

alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306

Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor

az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk

(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo

(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a

mondat)

(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most

beszeacutelek magyarul)

Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat

is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban

422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban

Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai

korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt

anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti

grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű

tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes

pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny

feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić

doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet

Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki

Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus

criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de

mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p

94

toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk

magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a

latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute

műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa

A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit

nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik

eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai

viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző

jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul

ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus

copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők

amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami

az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta

ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az

eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni

Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől

hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta

ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert

szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt

Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte

eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus

előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a

locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-

Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet

jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei

szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314

Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg

nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten

illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus

keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus

addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten

312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett

95

a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg

nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk

aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus

mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az

instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire

vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek

vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten

helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter

Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan

meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax

csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute

megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet

tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos

jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező

jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a

genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson

kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az

instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy

az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte

A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban

ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-

toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv

bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv

ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus

super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s

(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s

(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet

instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln

vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem

315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p

96

kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel

kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin

grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges

jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel

keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset

melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek

tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a

latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek

a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg

mindig jelen van

Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes

teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges

toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok

szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter

teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban

eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani

A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon

beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322

fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin

grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik

A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar

nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy

veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l

veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll

megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt

punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok

amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni

nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de

ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban

320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p

97

rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika

a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz

miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek

Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin

eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter

nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk

akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely

toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel

a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes

a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az

ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami

szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus

van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez

hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal

ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a

lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin

ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak

tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van

Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes

csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus

eacutes az accusativus

Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban

Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes

rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban

Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az

igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet

csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek

324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006

98

kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert

helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331

Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a

gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute

valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak

amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni

nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve

ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz

Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber

mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)

amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak

A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet

kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes

veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes

szerkezetekre eacutes a ragokra

43 A lokaacutelis elmeacutelet

bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai

domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes

iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott

definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki

elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336

Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az

indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden

iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes

szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az

esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az

331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p

99

esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az

esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a

teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony

A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes

leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek

eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli

viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337

Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak

fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum

fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls

tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a

mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely

accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a

cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit

magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a

genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet

esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik

A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci

grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes

Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a

felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli

viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami

alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus

kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a

nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben

a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom

iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus

obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az

időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol

337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo

100

majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen

deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben

meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus

eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a

goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden

honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343

Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek

preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli

viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes

elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is

alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel

peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő

csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346

A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen

amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)

szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az

ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből

indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le

A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e

egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a

koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik

mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a

pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a

mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek

nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek

laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta

beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln

342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p

101

vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai

kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350

A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet

szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben

ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei

ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute

szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak

indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok

szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt

leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet

peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az

accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy

vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)

A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a

magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a

keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes

hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352

Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes

teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353

eset (casus) teacuter hely

(locus spatio) idő (tempus)

ok kauzalitaacutes

(causa) moacuted (modus)

genitivus honnan mioacuteta ok eredet

okozoacute honnan

accusativus hovaacute meddig

eredmeacuteny

koumlvetkezmeacuteny

okozoacute

hovaacute

dativus hol mikor eszkoumlz hol

350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p

102

A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll

(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera

alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes

(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az

intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső

elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen

befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a

szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az

emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja

A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)

nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is

(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo

(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo

teacuterbeli viszonyt is eacutes

(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo

okhataacuterozoacutei viszony

Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer

peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a

valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter

kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott

egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute

354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923

103

neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes

taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a

kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor

annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni

alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany

amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az

alanyi funkcioacuteba360

Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes

a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat

Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A

goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő

az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten

Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az

alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az

alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az

esettani elemzeacutesekben364

A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)

jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az

aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)

valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a

koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes

hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes

metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -

ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul

(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

104

(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368

A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes

indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez

-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az

accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az

accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus

(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

eacutes puszta instrumentalis

(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt

be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az

esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk

az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor

a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai

szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli

eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a

konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli

viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek

hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus

(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo

367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo

105

az accusativus

(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo

eacutes a puszta instrumentalis

(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo

A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet

mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi

reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige

praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes

accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor

helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő

igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent

eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul

(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo

Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a

főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja

A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai

megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek

aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a

lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese

Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej

grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz

375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p

106

aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az

utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet

grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai

esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is

rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten

klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait

mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban

vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi

mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt

Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom

jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai

reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute

morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet

kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy

aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni

Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes

eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel

passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett

instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is

igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes

szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg

ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg

sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes

szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva

hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni

kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal

107

5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)

meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)

szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)

lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb

a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A

legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai

szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem

kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem

jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben

megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai

nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem

csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381

A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az

eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű

szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket

termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes

az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek

szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek

jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a

szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai

magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a

fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem

meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő

szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak

hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű

380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van

108

veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben

eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem

kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban

A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet

kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes

semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv

a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia

(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel

meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a

nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket

A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem

koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)

A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel

laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia

(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem

leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai

nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a

szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a

sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az

uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet

Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat

kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet

kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a

nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt

jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter

talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest

jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)

A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a

melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok

jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet

ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek

384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p

109

az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel

az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő

kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az

eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A

semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen

ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes

szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha

volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte

a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben

a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk

aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute

vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi

mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is

eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat

jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a

morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is

talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi

jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes

mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče

(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel

joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve

nőnem392

Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom

nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute

van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute

vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter

Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve

388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο

κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo

110

gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek

(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a

keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske

a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk

Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a

grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a

koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett

nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a

nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes

amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy

nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A

francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a

szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen

műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt

bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak

amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX

szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek

vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat

pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy

ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen

voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute

feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel

termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet

leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397

A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek

vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes

filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta

alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek

magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat

394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p

111

eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy

meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy

mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)

psihologinja (pszicholoacutegusnő)400

Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a

semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet

koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve

articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a

horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik

Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet

Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes

tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A

semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a

koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi

veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel

kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a

paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon

joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az

oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt

Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a

grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda

Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban

maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű

tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes

nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet

eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre

A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese

vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre

400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)

112

is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben

azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent

vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a

grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A

vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A

modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a

latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban

szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet

hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom

vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec

mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405

Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem

kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is

laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum

(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc

felix)

A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg

nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek

korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet

nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen

feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az

adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem

kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan

kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes

logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute

Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a

goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos

404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)

113

lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes

szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom

nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az

absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak

alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor

mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo

taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet

aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej

fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes

megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408

kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak

ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις

(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis

megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet

dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt

jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni

kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek

eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek

A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek

deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben

ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa

pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett

kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott

humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy

olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll

Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok

elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első

neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus

mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon

406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban

114

lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek

rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket

vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar

(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-

eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett

jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem

kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi

alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen

kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a

vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet

fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi

nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek

nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar

nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok

neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai

toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent

jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket

valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra

hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a

humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa

eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra

hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal

illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest

A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll

fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti

szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes

410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28

115

esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a

melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik

(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo

vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben

(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo

A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem

hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai

moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző

(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo

a taacutergy

(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo

illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese

(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo

A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem

egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes

413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo

116

jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb

alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek

a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash

bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo

b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-

bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)

c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit

tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)

d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben

((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)

e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy

szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna

Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)

Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai

egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423

Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute

egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja

peacuteldaacuteul

418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p

117

(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a

hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo

A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is

hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek

sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a

nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal

szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet

csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval

hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel

A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv

logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a

feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol

grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs

mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a

father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is

kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan

nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A

legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk

mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a

szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is

beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house

(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is

eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra

utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a

neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal

hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a

425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem

118

neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is

egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a

termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das

Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten

taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek

A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel

amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan

neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a

semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a

foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428

Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek

csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek

neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una

unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet

szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is

tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek

jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter

meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai

nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute

a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben

pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la

lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der

Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes

jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes

kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi

szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek

hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes

idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin

nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi

428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p

119

tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430

A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez

magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi

jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes

gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi

anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls

neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan

taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben

ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok

kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti

jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve

az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a

kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű

mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute

hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek

fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből

430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)

120

6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint

az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk

amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a

hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem

fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni

ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel

amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van

(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes

pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a

matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik

Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos

szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az

ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem

volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv

legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes

sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett

egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes

ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az

egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el

Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet

szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai

szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek

egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag

a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg

valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev

jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel

431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik

121

egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy

toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az

egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk

kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436

(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett

ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a

hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az

alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet

Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot

jelent kis mennyiseacutegben441

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet

meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute

belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van

egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban

jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi

mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem

tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban

pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben

vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre

61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai

szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben

Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a

countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)

436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p

122

felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra

gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a

megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute

akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg

nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem

kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel

egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet

megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben

előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen

elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet

hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes

fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a

nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli

valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan

taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute

kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul

(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)

akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny

asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni

eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute

peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben

grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag

megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A

grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni

445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo

123

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)

szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a

tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez

asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget

ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget

nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget

jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai

szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre

egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk

mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem

(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok

eacuterveacutenyesuumllnek449

Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten

hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem

megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)

főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de

ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek

jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb

moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera

62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban

Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben

vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei

reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a

nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű

448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti

124

mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a

szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat

megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben

teljesen jogos

(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo

A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel

csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben

is talaacutelkozhatunk

(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo

Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban

aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs

meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul

(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo

Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a

mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a

megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg

nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem

megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel

a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek

meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a

453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p

125

szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar

nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a

melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet

szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni

a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459

A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa

megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul

jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a

grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező

kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a

tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a

mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget

kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese

alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget

hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai

jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb

ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk

toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi

hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy

(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo

hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit

peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy

(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464

458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő

126

akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba

tettem volna

A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert

eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus

egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a

genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki

akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute

csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln

nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az

ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert

egyszerűen meg kellett semmisuumllnie

(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a

kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is

szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt

Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute

grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg

učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az

igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A

neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben

pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e

bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

127

63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467

A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes

szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra

(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće

bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet

a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni

ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a

főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban

sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes

szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a

főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba

Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A

gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute

kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek

A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs

listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće

(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek

szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a

maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba

tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja

hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472

(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a

szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban

jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a

kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta

klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet

szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai

467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p

128

eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok

elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a

szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai

szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje

bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem

egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476

A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca

bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a

mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes

szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a

toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem

neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A

gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute

macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben

vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő

főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő

szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)

A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet

peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet

peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem

gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset

eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő

szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem

neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt

mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő

egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev

adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi

hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők

csoportjaacutet jeloumlli

475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p

129

A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem

hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az

egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az

egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem

megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny

nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll

koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a

gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko

eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak

neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem

hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak

szemantikailag jelentkeznek482

bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget

jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan

fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az

egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub

bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek

szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484

A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485

fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti

eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit

egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo

mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo

A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria

ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom

Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot

mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev

alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes

szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt

481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)

130

egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek

eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek

tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő

szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor

azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet

Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő

főneacutevről beszeacuteluumlnk

64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema

Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes

csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos

struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen

felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes

szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak

halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo

hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az

előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő

főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo

A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit

tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve

ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa

bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus

ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute

szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije

bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci

bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A

keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre

ugyanolyannak lehetne őket tekinteni

A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy

horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek

szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet

488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p

131

Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis

anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek

koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes

alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot

jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az

absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije

bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek

koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik

A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket

csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev

dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia

tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul

(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo

vagy

(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo

Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo

szoacute ugyanolyan alakban aacutell

A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet

taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A

konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem

Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott

nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami

moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan

főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget

489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)

132

kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A

konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az

bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető

A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem

szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani

eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes

vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a

veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett

halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy

csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai

vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a

grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de

grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak

nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel

egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a

grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a

szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem

tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket

mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk

hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk

alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek

Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute

alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)

A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije

bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő

esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen

főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban

aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai

vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo

petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute

elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő

493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p

133

szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk

amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes

sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A

pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik

olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet

kiveacuteteleacutevel495

A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem

szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy

ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln

csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes

szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat

Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega

lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket

taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet

felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek

A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem

kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső

vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak

toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet

valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami

magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo

Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk

ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent

bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos

meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet

felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is

495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli

134

65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban

Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak

(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a

participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a

taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a

grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a

legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg

is indokolja veacutelemeacutenyeacutet

Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy

ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette

meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)

koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo

genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom

leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban

nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak

Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is

Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes

veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy

accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba

keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt

egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek

egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt

mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet

uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a

horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev

akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha

csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a

496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)

135

grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti

gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az

igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi

egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a

nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak

Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV

szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a

XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is

eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel

holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai

nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből

indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a

dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb

specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak

eacutertelmezeacuteseacutet

66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban

Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok

alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar

nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel

A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a

magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy

ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri

čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva

ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek

eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal

jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten

lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek

az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe

499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p

136

Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae

(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel

Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a

magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a

latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503

Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a

heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen

szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506

A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre

utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina

nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo

Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől

fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan

szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez

alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a

szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig

a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte

502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)

137

7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA

Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak

kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert

nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban

szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter

nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508

Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban

laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-

nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag

kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el

a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509

munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo

Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-

nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII

szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513

grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences

rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž

Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun

Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben

adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg

A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519

ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a

nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a

508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808

138

Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX

szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a

horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit

Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik

der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos

nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi

eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők

ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni

A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-

nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln

csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg

a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak

Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-

nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban

megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is

magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-

nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai

hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-

nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak

Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes

Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet

nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes

kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-

horvaacutet530

A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a

grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak

522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p

139

nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai

szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532

(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű

latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)

Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua

illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi

elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet

nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi

keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg

Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt

melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel

hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg

neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537

Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes

moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan

szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić

koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist

eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a

haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen

Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad

Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre

alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan

Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-

nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a

boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet

peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal

volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet

531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p

140

grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban

is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is

Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u

illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel

megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan

Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt

nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő

ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere

keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes

konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a

koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek

coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute

sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla

beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak

szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute

felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes

toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik

szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi

formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt

Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi

anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg

hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet

nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban

zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem

tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese

reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt

Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet

eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer

aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet

mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet

540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni

141

hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis

elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes

peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai

nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket

hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait

Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem

veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva

meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt

teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer

kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az

instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy

igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a

kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt

Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben

majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt

hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny

vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel

sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell

terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik

Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes

a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute

figyelmeacutet

Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani

kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes

iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti

Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet

(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel

egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset

az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az

543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute

142

ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes

annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben

Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az

indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani

normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum

(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)

plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a

hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi

rendszerhez

Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit

hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a

főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a

participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi

nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes

ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen

Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli

bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548

Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur

Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem

Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche

versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem

nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen

Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann

der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana

melyet Ofenben adott ki 1795-ben

Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet

nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik

kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet

547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo

143

reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia

neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes

Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges

horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter

eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll

i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is

hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val

eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a

műveacuteből

Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet

nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes

szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes

szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban

Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az

első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel

szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis

grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel

talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a

koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett

muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum

Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a

kondicionalis alakokkal

Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a

grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy

Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az

ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute

nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi

grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze

minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban

551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008

144

ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz

vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok

Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az

eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb

bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters

tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert

Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt

Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae

accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban

megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim

izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy

horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute

sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki

veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter

Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin

nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden

adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana

meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint

kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin

nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt

nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett

munka folytataacutesaacutet jelenti

Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel

aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes

szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a

locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi

megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha

556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo

145

talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban

megeacuterdemel

Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana

Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben

Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember

iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet

Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom

nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a

maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal

Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a

ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet

nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti

nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a

bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt

Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is

megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini

elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini

Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot

dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok

foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest

mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes

vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg

A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes

szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az

aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is

Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes

nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-

nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv

standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is

563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt

146

Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj

poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a

tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes

kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak

ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke

Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel

iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan

nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes

nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia

A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem

koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne

Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a

bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a

nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen

nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem

hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja

hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a

dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt

amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-

horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt

A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese

mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti

munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek

bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572

Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes

toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek

nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az

instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket

pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem

567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p

147

accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az

eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573

Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi

nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző

veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől

Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban

aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi

folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574

Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb

megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere

Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln

ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo

nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk

A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos

Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre

Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache

wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern

in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben

jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den

suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den

Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg

Zaacutegraacutebban

A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)

eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek

kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom

legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia

Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel

573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo

148

Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata

alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet

nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute

Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a

nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-

horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini

Starcsevich578

Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi

anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz

hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa

(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely

nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel

Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi

grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti

regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik

Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes

seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el

ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből

teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter

fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma

a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute

Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a

szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni

Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző

annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet

A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić

neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a

katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem

beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić

hataacutesaacuteroacutel

577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p

149

8 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a

első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt

hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk

őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei

kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern

nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb

szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet

elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute

megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve

modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej

szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani

kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti

keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a

horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti

korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami

tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt

eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis

szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy

mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a

diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes

nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra

150

9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM

1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones

grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae

1674

2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic

Theory Cambridge University Press Cambridge 1971

3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and

Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994

2276 ndash 2282 p

4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb

2004

5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash

Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija

filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958

6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica

compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di

eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808

7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)

Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988

8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974

9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)

Kossuth Kiadoacute Budapest 1993

10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994

11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom

srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003

12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512

(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g

bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)

13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction

of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J

S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p

14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis

accomodataVenecija 1712

151

15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -

Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga

književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni

zavod Zagreb 1991

16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica

hrvatska Zagreb 1998

17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža

(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i

jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p

18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar

nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956

19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat

Budapest 1958

20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1978

21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute

alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel

filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000

22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi

keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta

Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008

23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -

24 1972-73 p

24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -

Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga

Zagreb 1995

25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006

26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-

Argentum Kiadoacute Budapest 2006

27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash

shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In

Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek

Zagreb 2010

152

28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si

ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato

creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)

Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di

Carlo Dionisotti Utet Torino 1966

(httpwwwletteraturaitaliananet)

29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of

the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical

period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p

30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin

1935

31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska

knjiga Zagreb 1954

32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in

Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in

Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von

Ignatz Al Berlich Ofen 1833

33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh

Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)

(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)

34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p

35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа

елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979

36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien

38 19-90p

37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn

grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p

38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi

kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p

39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil

Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923

40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la

bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p

153

41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History

of Rationalist Thought New York - London 1996

42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New

York 1976

43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between

Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting

of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-

89p

44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press

Cambridge 2000

45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest

1994

46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003

47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1989

48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2005

49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998

50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah

(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta

Rostov-na-Donu 1982

51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua

illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782

52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog

Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008

53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty

Spivak) The John Hopkins University Press 1997

54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi

Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)

55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999

56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus

Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam

amp Philadelphia 1981

154

57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji

list dd Zagreb 2003

58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas

Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006

59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P

Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel

Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar

Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993

60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska

knjiga Zagreb 1996

61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes

(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985

62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski

licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske

zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)

Zagreb 1916

63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della

volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001

64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest

hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p

65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press

Oxford 1987

66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of

the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p

67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma

franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa

Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007

68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest

1954 1-14 p

69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970

70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus

Zagreb 2006

155

71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute

Budapest 1966

72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998

73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog

jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998

74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja

Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum

2 koumltetZagreb 1999

75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u

prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska

knjiga Zagreb 2006

76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do

polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006

77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički

problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p

78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord

Kiadoacute Budapest 1998

79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija

Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002

80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica

hrvatska Osijek Osijek 1999

81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)

Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005

82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića

Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p

83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske

akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981

84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za

gramatiku JAZU 388 5-129 p

85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar

grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002

86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris

Kiadoacute Budapest 1999

156

87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V

Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000

88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 2006

89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography

Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995

90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u

pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko

filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p

91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od

Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek

2003

92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A

magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta

előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)

Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008

93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2002

94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv

alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes

jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010

95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk

1665

96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i

njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)

Zagreb Filozofski fakultet

97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest

1984

98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p

99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the

English passive Language 1 1982 22 - 81p

157

100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen

Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange

verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen

Titularbucheversehen Osijek 1778

101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i

prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja

(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J

Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p

102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve

gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i

reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos

Inteacutezet kiadaacutesa alatt

103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift

fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen

Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p

104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian

Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica

20 1993 145- 191 p

105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press

1977

106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S

Kugli Zagreb 1923

107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University

of Chicago Press Chicago 1964

108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika

latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997

109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica

hrvatska Zagreb 2001

110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga

jezika Matica hrvatska Zagreb 2008

111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za

početnike Zagreb 1839

158

112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997

113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19

szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003

114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et

locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010

115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash

Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute

Budapest 2000

116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska

knjiga Zagreb 2002

117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna

naklada Zagreb 2005

118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom

jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut

za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-

192 p

119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za

naucitti latinski jezik Loret 1649

120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini

Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p

121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of

Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale

University 1994

122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin

nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996

123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492

(wwwantonionebriaorg)

124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk

eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002

125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE

BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007

159

126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az

identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba

2010 162-127 p

127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance

interpretation Linguistics 577-613 p

128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988

129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In

Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones

Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p

130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar

1873

131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv

7-10 234-246 p

132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja

Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C

Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest

2006

133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005

134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999

135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997

136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest

2005

137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000

138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i

srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p

139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo

Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika

Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p

140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije

padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski

fakultet Osijek ndash Zagreb 2010

160

141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis

libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum

(httpdatendigitale-sammlungende)

142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of

Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English

language Edward Arnold London 1982 37-53 p

143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska

naklada Zagreb 1997

144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter

Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz

Konzorcium Budapest 2006

(httpmekniifhu048000489604896pdf)

145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc

Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet

Osijek 2011

146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska

grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767

147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u

srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p

148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in

History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993

149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of

Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag

150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih

morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak

105 - 109 p

151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika

za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003

152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica

Venecija 1713

153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU

102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p

161

154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti

krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog

u Lici Trst 1812

155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum

puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA

Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989

156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri

duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal

(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222

Budapest 2004

157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p

158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye

immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich

Magdenburg 1761

159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)

Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p

160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica

hrvatska Zagreb 1993

161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku

Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p

162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p

163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga

jezika Školska knjiga Zagreb 1994

164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-

XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua

fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua

fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)

165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della

grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano

1908

166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann

Berolinum 1885

162

167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede

gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje

168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP

Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk

D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p

169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek

Budapest 2008

170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i

obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000

171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario

Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom

pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi

Istranina) Beč 1803

172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest

2002

173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik

knjiga Zagreb 2008

174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument

Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p

175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected

Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts

1956

176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi

Muumlnster Coppenrath 1827

177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853

178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za

hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb

2002

3

alapokig mert csak akkor tudjuk megvizsgaacutelni a toumlrteacuteneti előzmeacutenyeket valamint

megrajzolni a nyelvtani kategoacuteriaacutek fejlődeacuteseacutenek egyes szakaszait

Az eacutelő euroacutepai nyelvek nyelvtanainak formai meghataacuterozaacutesa a nyelvi szabaacutelyok eacutes

aacuteltalaacutenos jellemzők oumlsszeiacuteraacutesaacuteval kezdődoumltt A humanizmusban a nyelvtani irodalom

fejlődeacutese effektiacutev moacutedon hozzaacutejaacuterult a grammatikai standard kialakulaacutesaacutehoz A koumlzeacutepkori

latin nyelv taniacutetaacutesaacutenak reacuteszletesebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik szaacutemunkra hogy a

nyelvtanokban a neacutepnyelv alkalmazaacutesa kezdetben a latin nyelv tanulaacutesaacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet

segiacutetette A humanizmusban műkoumldő nyelvtaniacuteroacutek8 előszoumlr csak a nyelvi peacuteldaacutekat fordiacutetjaacutek

neacutepnyelvre majd idővel a nyelvi szabaacutelyok peacuteldaacutekkal eacutes magyaraacutezatokkal egyuumltt

neacutepnyelven is bekeruumllnek a grammatikaacutekba9 A koumlzeacutepkori Euroacutepa iskolaacuteiban hasznaacutelt

grammatikaacutek a latin nyelvi anyagot latin nyelvű magyaraacutezatokkal egeacutesziacutetetteacutek ki Ez a

folyamat az iskolaacutekban maacuter koraacutebban is elkezdődoumltt mivel a tanaacuterok a latin nyelvtant

anyanyelvi peacuteldaacutekkal magyaraacuteztaacutek10 a magyaraacutezatokban laacutethatoacute latin szinonimaacutek mellett

ezeknek a neacutepnyelvi megfelelőit is hasznaacuteltaacutek Anyanyelvuumlket csak akkor hasznaacuteltaacutek

amikor nem lehetett megfelelő szinonimaacutet talaacutelni egyes latin peacuteldaacutera Az ilyen

koumlruumllmeacutenyek megadtaacutek a lehetőseacutegeacutet annak hogy a neacutepnyelvi reacuteszek fokozatosan

feluumllmuacuteljaacutek a latin nyelvű magyaraacutezatokat eacutes kuumlloumlnaacutelloacute neacutepnyelvi grammatikaacutek

szuumllethessenek

12 A kutataacutes ceacutelja forraacutesai eacutes moacutedszerek

A modern horvaacutet grammatikograacutefiai kutataacutesok meacuteg akkor is amikor a hagyomaacutenyos

nyelvtanokat vizsgaacuteljaacutek leiacuteroacute jellegűek eacutes csak egy-keacutet kiveacutetellel eacuterintik a grammatikai

kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet Kiveacutetelek ezaloacutel a klasszika-filoloacutegusok aacuteltal keacutesziacutetett

fordiacutetaacutesok kommentaacuterjai A horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben ezekkel a keacuterdeacutesekkel

eddig legtoumlbbet Zvonko Pandžić foglalkozott11 Rajta kiacutevuumll kiemelneacutem Vladimir Horvat 12

eacutes Radoslav Katičić13 hagyomaacutenyos nyelvtanokon veacutegzett kutataacutesaikat akik nemcsak leiacuteroacute

moacutedszereket alkalmaztak hanem a nyelvtani kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet is megadtaacutek A

8 Laacutesd Linacre (angol) Muumlller (neacutemet) Aventinus (olasz) eacutes Honter (lengyel) nyeltanaacutet 9 Balaacutezs 1956366- 414p 10 Bartoacutek Istvaacuten 2006 Meacuteszaacuteros ndash Neacutemeth ndash Pukaacutenszky 2000 11 Pandžić 2005 12 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 13 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

4

magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki

reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg

heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel

nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is

aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar

grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal

kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos

munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15

Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi

moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az

ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a

hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig

megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy

van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A

modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk

hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet

forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax

Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti

keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam

mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)

De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin

humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet

vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban

Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A

klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre

keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben

szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban

nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute

kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott

14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

5

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure

elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak

Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek

azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv

standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire

jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes

hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti

kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az

ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan

azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy

milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai

haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a

toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute

keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a

koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az

immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a

kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom

13 A dolgozat szerkezete

Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A

bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait

grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A

maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln

kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere

a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit

mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik

Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv

17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p

6

unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a

latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen

jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak

tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti

alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A

harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A

negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset

kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet

eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek

magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek

koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten

keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a

termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi

hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot

ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban

A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai

szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes

toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi

lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik

fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre

Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul

14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk

A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel

jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter

bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak

helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten

nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a

nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk

peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet

20 Thrax III I2p

7

tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett

kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel

kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett

szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek

hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam

a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-

priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell

keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista

nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből

a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22

Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai

kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok

tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet

15 Koumlszoumlnetadaacutes

Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus

grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa

szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll

nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom

Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos

vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes

lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet

folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban

folytatott tanulmaacutenyaimban

Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak

eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre

21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)

8

Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet

szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta

eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a

modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa

Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is

haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben

egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is

segiacutetettek eacutes biacuteztattak

Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott

oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak

9

2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI

A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott

Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet

Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel

szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak

ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul

a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben

Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint

a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv

tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző

fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes

kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi

szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek

elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd

az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek

Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is

bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek

aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma

rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes

nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata

felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute

alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos

paradigmaacutekba

Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A

civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az

ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a

23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)

10

rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek

eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a

tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej

tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az

uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek

megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek

egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is

szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről

is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az

bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus

tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A

tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A

nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti

kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s

ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult

A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező

vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute

kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az

aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok

fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag

elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt

az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első

lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A

nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a

szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III

eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok

nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa

27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)

11

eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli

eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute

jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait

eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a

legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit

pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni

Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi

veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek

nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a

szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind

nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit

nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute

szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses

aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute

A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel

ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az

akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le

Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a

kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok

eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes

egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb

nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll

az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal

illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi

civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak

koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok

A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes

gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg

filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek

rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute

fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt

33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet

12

szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek

leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek

A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai

korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i

sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg

filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le

a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző

irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A

felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval

folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz

maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos

nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet

veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk

nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek

koumlzeacute soroljuk őket

Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38

hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg

nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet

ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt

organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul

(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti

megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is

csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett

keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak

hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel

előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből

ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi

36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a

νόμος fogalmaacuteval

13

anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek

gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő

A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is

sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai

majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a

koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg

hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern

nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet

kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis

toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg

megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika

eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati

peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes

a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a

legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a

bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg

koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk

A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk

alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon

foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg

nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval

magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem

lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41

Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel

fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos

nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai

vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről

A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a

keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai

39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p

14

grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek

aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai

hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami

majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a

grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere

hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is

Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a

vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro

grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv

műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is

eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus

alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel

fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval

Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti

eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig

eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg

kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro

nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai

aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera

mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin

szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet

Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust

azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent

Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a

kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy

lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is

Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos

42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert

15

eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi

jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak

keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes

belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika

oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute

Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata

amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja

hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az

olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a

hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat

csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik

csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan

szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46

A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az

egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni

boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a

hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni

taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban

az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A

koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen

tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a

koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes

asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes

a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a

koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet

A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes

aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk

tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a

korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a

korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek

meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg

45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p

16

a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a

keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny

klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről

alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek

nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre

szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a

klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit

erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen

voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori

goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az

antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt

ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49

A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra

korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban

iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az

egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit

hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg

nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes

kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege

miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege

Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a

legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott

veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet

visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50

Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket

keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai

kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni

Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz

koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is

fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen

47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo

17

neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek

felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes

(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi

oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni

hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes

nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan

moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk

Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek

jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk

nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott

csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek

A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert

foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent

szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A

pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik

grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et

scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek

megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel

kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet

Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori

grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel

foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv

eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a

nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző

magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes

a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek

veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott

ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a

grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p

18

sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A

humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok

elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a

humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű

tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg

Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute

művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget

hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt

egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett

A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista

kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek

tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok

szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes

nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket

barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak

realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek

ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos

latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben

egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De

vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv

azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon

ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert

szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes

mesterseacutegesrdquo58

A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű

tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59

55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet

19

nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz

mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute

Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek

meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi

nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv

oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet

mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő

diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60

iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten

megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett

műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha

figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves

vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a

latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos

tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt

neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63

ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel

eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a

koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua

vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve

voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem

tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni

Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari

koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az

első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric

Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant

amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a

Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin

taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999

20

latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute

hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei

moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani

rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten

Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum

ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban

A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka

Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is

Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű

megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy

Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin

nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta

a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll

szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak

Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67

ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera

amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a

nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz

Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal

keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak

az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő

beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv

megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi

viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta

dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű

munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi

peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak

tartjaacutek

A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke

a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes

66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek

21

egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad

koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden

teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert

sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban

voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70

nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle

szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az

pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert

sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra

eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek

hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A

humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A

neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek

paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak

alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak

alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben

hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a

legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot

abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első

magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica

Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt

Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a

reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti

kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes

latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben

21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa

A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok

megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk

70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p

22

leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes

hasznaacutelataacutenak moacutedjait

A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg

grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban

foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen

kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv

elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv

hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia

fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A

grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes

ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia

terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo

jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az

emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes

eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A

grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a

grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia

fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem

foglalja magaacuteba

A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel

ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet

hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika

fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott

műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami

szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav

Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica

Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za

srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran

Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili

Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal

(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig

72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005

23

megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet

a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte

műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb

nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott

munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes

slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett

pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a

betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben

ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul

is

Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi

grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos

teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a

koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell

előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben

talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi

tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr

analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a

nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan

hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz

meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok

alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az

ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti

kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos

terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik

A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban

eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes

kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok

megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin

74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p

24

joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz

(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az

orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval

rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg

alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a

szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint

azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak

szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen

egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a

latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet

Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a

nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes

tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit

Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a

koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva

iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi

korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia

tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a

tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin

fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy

forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a

grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a

magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin

szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes

iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel

iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos

nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a

proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet

78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo

25

A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk

pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak

Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute

keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk

ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan

alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes

betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi

koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti

kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek

ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg

kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert

alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk

A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről

valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem

fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes

hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek

I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat

koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel

a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel

a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a

tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de

nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy

mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is

ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz

Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy

nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a

grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel

82

bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo

26

valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek

taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik

Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy

hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars

bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit

majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek

vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le

bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is

mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes

tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az

koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls

minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan

univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi

lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is

kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek

legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-

Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban

adtaacutek ki nyomtataacutesban

Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a

koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal

nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a

betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a

kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi

alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -

az eacutelő beszeacuted

A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt

mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a

karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint

A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a

86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα

τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p

27

humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej

gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld

abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes

termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi

hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes

meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira

taacutemaszkodva

A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a

nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint

mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a

gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint

tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A

grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes

Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika

fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember

szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a

nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival

foglalkozik

A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az

idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű

megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban

mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus

nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a

francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest

eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez

pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a

karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a

koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban

nyilvaacutenul meg

A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv

taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-

Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű

goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta

keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a

28

peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes

magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal

grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb

nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes

szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes

egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a

glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia

latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv

termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi

rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll

A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel

mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban

amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok

eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a

szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem

tudnak hatni raacutejuk

A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti

szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg

majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky

szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev

nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe

vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a

koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek

tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik

kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott

elmeacuteletnekrdquo91

Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel

grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi

moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az

oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a

grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae

90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)

29

csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem

volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni

22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai

Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom

korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet

a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a

vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg

a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az

első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos

nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de

a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide

tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92

a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora

b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)

c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora

Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a

grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők

1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott

modell alkalmazaacutesaacuteval

5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p

30

6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi

szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94

Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy

taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek

megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy

beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat

Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv

ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az

iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy

jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv

Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a

nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag

elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute

befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes

Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati

keacutezikoumlnyvekben

Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent

hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz

ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk

Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni

milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent

alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos

szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek

oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt

jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan

94 Crystal 2003118p

31

szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz

iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni

ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben

egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a

latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok

fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak

toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos

grammatika iraacutent

A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-

Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen

nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik

Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute

felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos

nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus

moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek

peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a

szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe

Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett

paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute

tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran

toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a

szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a

tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute

javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra

alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is

meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten

23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat

hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az

emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy

talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel

32

a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg

istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi

katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa

csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok

megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen

eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute

gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal

folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet

eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes

logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez

tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt

mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny

euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak

gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az

Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus

ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a

terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus

restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a

kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta

A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a

reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel

meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus

emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute

szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem

laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel

Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek

koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista

műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső

ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt

eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg

A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben

alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus

egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek

voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban

33

Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus

eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi

rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes

taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki

amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio

atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban

ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -

kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban

A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute

kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet

szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum

azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent

koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere

felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek

kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai

tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek

sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert

Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute

tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97

Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom

reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon

eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a

katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom

eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni

harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos

hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a

tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a

95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel

34

ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a

horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum

szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető

lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb

neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen

taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a

XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak

az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt

peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak

tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is

tanulmaacutenyozta

Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az

Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven

beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy

nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas

embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet

amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek

a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A

keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban

taniacutetani kellene

Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor

a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes

nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet

melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute

konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet

meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten

tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről

volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter

Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az

első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon

99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)

35

proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak

kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint

egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100

Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll

az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az

első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv

egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić

műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban

231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia

roumlvid aacutettekinteacutese

Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken

is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez

egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter

olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők

toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott

orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak

beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan

iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes

koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute

kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin

betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet

visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor

neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A

nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes

megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen

aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel

jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv

normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev

nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet

100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban

36

keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet

Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett

volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek

a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de

alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők

eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek

bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az

eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az

egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi

grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre

koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv

tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita

rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg

olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges

megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a

taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő

nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a

horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban

koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent

Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek

bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet

meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik

tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll

maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait

oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik

vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott

ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102

101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p

37

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak

Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a

protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes

eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen

terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa

jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a

tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens

szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet

jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute

teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi

nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104

A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel

a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az

ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta

teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest

egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is

paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen

szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet

peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a

folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt

tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek

nyelvtanaikat

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben

Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő

politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban

egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr

műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel

koumlvetkezett be

Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik

nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra

alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami

103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p

38

sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom

ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai

iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya

eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy

mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute

professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera

reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej

uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya

minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az

irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan

amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-

nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107

A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen

koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-

eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a

dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan

megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest

Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek

koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre

Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a

szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi

hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek

Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja

lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita

hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić

nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban

106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)

39

Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia

Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a

reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet

irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak

oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis

legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk

hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy

nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti

hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven

preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik

aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor

elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz

inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely

veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium

Ragusinum kinőtt112

Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor

nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi

rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei

tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere

Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos

eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre

Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes

oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte

Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute

nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye

nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta

109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p

40

232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek

hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista

grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi

aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv

alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi

Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa

előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a

Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott

koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel

Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de

maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus

tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta

studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben

Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az

anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel

Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen

kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan

hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom

hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a

legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel

oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113

Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok

nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is

melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar

nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb

soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a

magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem

minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai

113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)

41

reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is

aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel

A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a

tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a

koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy

eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy

holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy

Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a

humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet

helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert

Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az

első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy

sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből

tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi

bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első

magyar nyelvtan szerzőjeacutenek

A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az

a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar

irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi

kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset

amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi

az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is

eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni

233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű

ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is

sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt

nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg

nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika

114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p

42

Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi

szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel

Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy

tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is

koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa

szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok

mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel

ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be

2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai

A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A

nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi

lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet

Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az

olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers

formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel

megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is

tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes

komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni

kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek

mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori

művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan

nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel

a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet

nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin

nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls

vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a

legreacutegebbi munkaacuteval kezdve

A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani

leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes

116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes

43

felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118

Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-

nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő

tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a

latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve

Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első

sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan

sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119

Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal

reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120

nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek

Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag

megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet

amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben

keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes

keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti

Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk

Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos

tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek

koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni

A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones

flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen

tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić

a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban

nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az

117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere

44

eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a

kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban

jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a

latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott

neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet

grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva

Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a

magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb

kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek

neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek

felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta

hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot

kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin

esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester

megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a

neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek

neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak

koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy

eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123

Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű

esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a

hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus

septimus eacutes casus octavus124

A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint

hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a

magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak

meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin

terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta

tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel

45

keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet

nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet

veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel

2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek

A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a

szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -

toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash

egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls

jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az

oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a

mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve

egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes

neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az

agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a

tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes

vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet

egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a

tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa

Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet

szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet

eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum

perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A

nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az

ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges

igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket

bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes

infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből

125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb

46

kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny

magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a

latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos

beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens

imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez

nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy

osztaacutelyroacutel beszeacutel

1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā

2 a obliqum el haģa

3 ę rectum teremtę nemzę

4 e obliqum kerese

Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas

ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az

első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes

negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet

az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi

a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni

1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)

2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)

3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)

4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)

Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes

helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio

periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert

igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok

Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok

hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben

talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a

helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal

alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes

egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute

tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei

szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A

nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek

47

haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor

korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes

nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera

oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia

alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak

rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel

eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet

kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg

48

3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA

A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A

beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon

vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a

kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire

maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai

feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a

keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz

eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a

toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel

szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes

igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet

a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti

miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az

igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a

beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az

igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute

morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk

az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute

Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni

hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai

kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi

tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat

meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov

nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a

beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok

nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai

127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p

49

kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis

morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek

a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet

31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere

A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben

nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet

toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel

megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A

leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a

bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan

vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől

eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a

beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg

keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok

alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis

elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134

A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a

sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az

oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit

veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez

radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a

passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc

veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a

bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a

130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p

50

vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute

meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az

interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a

bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja

eacuterteni az uumlzenetet

Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen

tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a

szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal

eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen

ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi

jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne

leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi

beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel

kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat

bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145

bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146

bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147

bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban

hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148

A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute

bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott

reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve

az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt

van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek

is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső

139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p

51

koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok

dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az

egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az

aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi

a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio

(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat

oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis

fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik

A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint

Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a

beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a

beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő

perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige

oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden

eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő

koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek

felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első

vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)

kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157

Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez

egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat

formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis

volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige

egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten

fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket

az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni

151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p

52

A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus

jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a

gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az

Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt

mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter

Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel

elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)

amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige

megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo

beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161

sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet

kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a

termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163

32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei

A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben

jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel

kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai

haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat

jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai

vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet

kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg

(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad

quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg

habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes

160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993

53

passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat

logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett

meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb

elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a

mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a

humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig

hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban

iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik

grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek

Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat

mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166

A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik

Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes

tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő

(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a

főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln

oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az

alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek

meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek

majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes

neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott

A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest

Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)

kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek

mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a

koumlvetkezők

ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll

ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott

beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll

μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz

166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)

54

ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz

ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell

πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk

oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben

ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul

συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket

annak eacutertelmezeacuteseacuteben

A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval

egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően

eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval

hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter

koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek

leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait

magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki

mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az

elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok

csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert

beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak

is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt

kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest

A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg

rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző

veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező

szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi

grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax

nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes

melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium

168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket

55

(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt

a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek

A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az

anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a

neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek

leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv

szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani

kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a

koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok

33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban

A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le

Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a

deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven

kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel

biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket

jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet

szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a

maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely

teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik

szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes

kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny

A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A

grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus

stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω

(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak

megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja

megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal

170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p

56

nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre

eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174

Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-

viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet

fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes

Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet

deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni

mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő

jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev

folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is

koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok

implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is

koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki

34 Neacutevszoacute vagy alany

A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a

taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon

mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev

attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny

aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy

az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen

amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi

subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt

Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző

szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos

neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta

helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is

laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll

174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll

57

előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a

megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb

aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal

a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe

A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen

substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli

Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes

gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen

substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a

subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett

melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek

A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti

neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak

csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a

visszahatoacute nevek keruumlltek

Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180

179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p

58

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev

1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő

3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev

neacutevmaacutes

a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett

mutatoacute

visszahatoacute

birtokos

csalaacutednevek

hazai neacutev

visszahatoacute

tulajdonneacutev

59

Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-

priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)

hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat

jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)

nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek

vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)

semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)

a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)

(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)

(oumlnaacutelloacuteak)

A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is

felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a

neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez

a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket

helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket

helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a

181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)

neacutevmaacutes

60

peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma

neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt

A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt

akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik

amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről

vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt

koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel

(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte

akiről vagy amiről szoacute van

Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany

eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az

oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes

bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely

viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem

tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre

bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is

Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A

modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a

harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A

hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki

fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat

reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt

arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely

tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute

ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera

ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A

harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv

elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok

183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza

61

rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik

szemeacutelyről alkotott keacutepbe186

A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a

logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a

beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy

taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra

Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes

cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő

esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a

mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel

ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte

tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos

nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete

miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet

megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek

műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A

beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az

első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet

nyelvtan pedig a latint

35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban

351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek

Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a

betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)

186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni

62

amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a

nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a

szintaxis

Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű

ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a

goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek

koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen

a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz

ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv

alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A

melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A

neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az

igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei

osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a

hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk

a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes

szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek

rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens

imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a

hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt

hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről

A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű

participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű

participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom

aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő

esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes

a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes

egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191

grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo

veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)

Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen

beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait

190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p

63

(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum

particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja

hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten

kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi

konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a

segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is

laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati

bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan

fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes

nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute

Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a

horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet

nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći

veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev

veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig

leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -

ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy

nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni

A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus

oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban

leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes

gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz

mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen

Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel

amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a

nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben

Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan

megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a

kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor

komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban

192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p

64

egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica

egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a

nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik

hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai

koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel

tudta kiadni

352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek

Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken

alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a

betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel

lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute

meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang

amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel

szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben

leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az

uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat

eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő

keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a

hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg

keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg

grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi

hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema

nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A

ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a

neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten

Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin

197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)

65

mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A

szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio

(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A

főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak

neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat

csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik

szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak

nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok

felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute

hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel

előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet

veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet

majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba

helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a

birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen

kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb

az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul

kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el

Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a

jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem

kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel

Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt

a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a

participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen

idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta

Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy

melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel

indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes

eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a

latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei

201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet

66

szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani

amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli

koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is

mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a

grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a

tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa

őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek

nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől

Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos

nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester

nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel

Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok

eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az

igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a

grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet

hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan

fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo

de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a

flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute

alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a

neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a

veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet

magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő

vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema

viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli

csoportosiacutetaacutest mutatja

Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern

grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a

megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel

ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis

grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal

mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok

204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p

67

meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a

felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a

modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a

hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern

nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket

68

4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA

Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai

meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki

morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet

subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot

subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet

subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes

amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az

emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul

a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset

egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest

A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis

objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a

nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez

valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg

megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult

vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat

minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt

teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208

Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor

az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz

a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat

hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis

ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera

Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni

mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az

206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)

69

aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy

mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln

mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet

tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek

termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll

A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem

alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten

műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes

struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a

mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben

bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak

esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi

jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes

a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba

sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln

mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton

beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a

mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan

mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet

peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat

aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin

nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus

ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe

parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem

vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212

A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem

strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus

funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve

milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott

neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is

209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p

70

ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai

funkcioacuteja is moacutedosul

A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg

tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei

csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet

csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől

fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)

Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem

bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig

gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges

veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek

strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus

egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az

sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt

toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos

keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek

morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba

mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi

213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007

71

41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa

Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz

neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek

az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis

megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője

Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben

a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus

accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai

nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak

felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet

Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom

bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az

alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek

ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg

pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a

De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket

reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls

tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a

bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a

deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei

ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem

taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a

jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket

paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon

keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket

gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek

anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege

A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal

egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel

vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely

217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket

72

elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis

elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll

ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt

lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes

a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus

rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten

szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera

vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel

elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni

grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat

okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a

sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest

nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves

reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes

a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő

kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki

A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre

oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A

koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok

feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben

maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes

magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi

szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az

anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny

szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo

tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat

utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin

standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin

nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi

nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)

elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte

219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p

73

A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba

nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet

toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika

megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket

minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute

moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej

grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem

elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele

tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus

meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset

bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi

rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I

szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel

Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai

Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy

csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a

nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u

eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak

csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani

vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a

szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal

hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra

koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi

rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet

a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem

jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett

neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos

hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a

praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori

hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az

223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p

74

eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt

eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek

arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek

ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra

koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a

latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul

Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist

Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A

paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin

oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de

ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez

Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv

a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat

praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a

latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta

le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is

laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei

szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja

hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az

esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a

kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus

sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből

vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi

alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek

magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a

magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony

kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar

paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel

75

esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is

kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet

moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai

napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230

A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben

majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a

szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes

egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb

dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben

Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai

eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester

helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar

neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz

eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a

heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen

neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a

latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt

deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr

latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas

neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar

ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute

ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy

magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak

metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul

magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is

Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes

genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell

kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet

nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban

230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik

76

vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes

nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)

nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek

ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a

kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a

főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis

maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a

matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik

deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen

eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű

csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik

A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a

melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem

esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak

laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus

nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely

szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta

magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus

septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is

vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A

humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak

peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes

szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok

kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni

akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236

A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az

eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet

233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik

77

jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok

megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a

kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek

(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute

kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk

meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik

eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az

első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen

megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis

eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket

megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta

Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus

nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek

szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi

hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal

anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott

nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a

Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen

ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok

reacutesze

42 A paradigmaacutekroacutel

A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos

legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat

vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a

szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok

237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p

78

egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a

veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A

horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet

koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az

ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a

paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a

magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema

előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg

kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi

jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243

Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is

amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245

A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses

Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti

kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet

tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes

vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet

tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet

szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet

ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a

szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus

instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus

dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)

Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki

főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden

iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek

paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a

mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a

nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a

242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p

79

legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten

koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az

alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev

nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a

paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute

elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy

toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk

ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet

Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb

szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el

is kezdteacutek tanulmaacutenyozni

Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben

akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek

eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei

a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy

egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247

a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek

toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt

genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk

Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes

rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg

A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a

paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera

Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus

septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a

casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek

kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek

szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy

morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai

szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem

elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől

246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p

80

vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin

nyelvtanok mintaacutejaacutera

Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő

esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset

van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az

accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba

mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak

Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute

neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az

esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint

egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve

az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od

eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a

hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251

A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban

eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk

nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus

az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute

csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az

accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel

kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum

lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a

causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus

(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)

delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)

ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-

formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz

249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p

81

Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv

szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a

deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute

oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin

paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind

olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a

latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in

domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy

fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254

Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők

Az esetek

latinul magyarul ragja

nominativus nevező -

vocativus hiacutevoacute -

genitivus nemző -ę

dativus adoacute -k

accusativus vaacutedoloacute -t

ablativus elvivő -l

pluralis -k -i

Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet

amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel

tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus

jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti

Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki

eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de

jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul

-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a

magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert

254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p

82

421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa

4211 Nominativus

Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes

alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek

hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos

hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A

nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető

szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet

ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal

oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a

coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban

szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten

egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel

helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a

magyarban sem

A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin

szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes

a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby

peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes

formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is

alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem

lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a

klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a

nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a

nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)

szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem

semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban

laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute

258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p

83

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez

tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes

egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja

peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus

hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg

4212 Vocativus

A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat

mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag

nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej

viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag

teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel

expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint

amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma

nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek

a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs

kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban

gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem

szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes

261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal

84

4213 Genitivus

A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi

mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő

eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a

goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai

nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is

kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a

genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)

A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus

criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus

hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden

euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert

oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus

partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes

nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev

genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a

jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget

kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak

hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a

horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus

quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell

peacuteldaacuteul

(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo

A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy

superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot

hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet

264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p

85

az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel

tanuskodik

A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett

szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket

horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a

praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a

teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo

bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes

teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban

hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz

bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul

(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo

(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo

A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter

kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern

grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A

genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo

eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő

nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni

(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt

sztraacutejkoltakrdquo

267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo

86

Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani

(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert

sztraacutejkoltakrdquo

A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket

szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon

A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere

a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od

eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv

ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet

nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen

kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul

genitivus comparationis275

(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo

A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A

birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen

mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes

szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt

csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is

felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a

magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes

birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo

87

a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben

leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus

partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes

szerteaacutegazoacutebb277

Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint

szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi

alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak

Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)

eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln

szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is

okozhat

Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust

Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal

fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest

az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit

Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti

alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk

hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai

szempontboacutel is vizsgaacutelta

A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)

rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a

pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon

praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a

jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon

277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p

88

tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy

esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes

4214 Dativus

A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus

reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A

cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk

illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli

kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus

egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert

foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban

Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a

latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes

accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt

bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az

esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben

A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest

kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a

magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt

a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet

grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul

Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a

dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent

eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr

genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben

nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280

Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja

testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal

Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti

279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p

89

kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is

leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan

szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a

possessivus elnevezeacutest283

A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt

kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel

nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem

alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el

ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285

A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai

jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos

szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt

taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak

is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis

sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől

A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az

a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul

(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak

modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul

281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

90

(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a

tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo

A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet

valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a

dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy

morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban

ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az

esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet

jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt

birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros

kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik

4215 Accusativus

bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az

ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel

meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy

az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell

amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia

nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen

nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor

peacuteldaacuteul

290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre

91

(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo

vagy

(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo

azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia

nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs

kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben

reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai

jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet

megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el

mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az

egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute

praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset

amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az

ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot

kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is

hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő

melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk

A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute

accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-

eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is

jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő

accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben

Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute

taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben

297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p

92

ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi

a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)

eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban

mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer

leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes

Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-

passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit

keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi

elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja

4216 Locativus

A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a

latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket

grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a

genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta

ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre

dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb

jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei

koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet

megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak

mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln

esetveacutegződeacutest

4217 Instrumentalis

Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban

eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot

hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a

303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568

93

locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet

alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306

Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor

az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk

(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo

(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a

mondat)

(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most

beszeacutelek magyarul)

Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat

is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban

422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban

Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai

korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt

anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti

grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű

tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes

pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny

feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić

doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet

Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki

Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus

criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de

mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p

94

toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk

magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a

latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute

műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa

A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit

nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik

eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai

viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző

jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul

ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus

copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők

amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami

az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta

ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az

eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni

Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől

hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta

ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert

szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt

Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte

eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus

előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a

locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-

Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet

jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei

szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314

Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg

nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten

illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus

keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus

addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten

312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett

95

a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg

nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk

aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus

mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az

instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire

vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek

vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten

helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter

Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan

meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax

csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute

megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet

tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos

jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező

jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a

genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson

kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az

instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy

az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte

A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban

ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-

toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv

bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv

ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus

super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s

(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s

(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet

instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln

vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem

315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p

96

kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel

kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin

grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges

jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel

keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset

melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek

tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a

latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek

a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg

mindig jelen van

Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes

teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges

toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok

szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter

teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban

eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani

A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon

beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322

fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin

grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik

A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar

nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy

veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l

veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll

megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt

punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok

amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni

nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de

ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban

320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p

97

rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika

a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz

miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek

Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin

eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter

nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk

akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely

toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel

a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes

a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az

ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami

szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus

van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez

hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal

ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a

lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin

ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak

tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van

Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes

csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus

eacutes az accusativus

Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban

Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes

rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban

Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az

igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet

csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek

324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006

98

kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert

helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331

Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a

gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute

valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak

amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni

nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve

ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz

Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber

mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)

amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak

A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet

kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes

veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes

szerkezetekre eacutes a ragokra

43 A lokaacutelis elmeacutelet

bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai

domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes

iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott

definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki

elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336

Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az

indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden

iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes

szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az

esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az

331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p

99

esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az

esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a

teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony

A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes

leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek

eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli

viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337

Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak

fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum

fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls

tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a

mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely

accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a

cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit

magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a

genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet

esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik

A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci

grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes

Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a

felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli

viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami

alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus

kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a

nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben

a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom

iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus

obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az

időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol

337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo

100

majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen

deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben

meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus

eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a

goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden

honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343

Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek

preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli

viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes

elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is

alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel

peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő

csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346

A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen

amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)

szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az

ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből

indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le

A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e

egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a

koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik

mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a

pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a

mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek

nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek

laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta

beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln

342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p

101

vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai

kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350

A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet

szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben

ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei

ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute

szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak

indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok

szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt

leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet

peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az

accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy

vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)

A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a

magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a

keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes

hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352

Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes

teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353

eset (casus) teacuter hely

(locus spatio) idő (tempus)

ok kauzalitaacutes

(causa) moacuted (modus)

genitivus honnan mioacuteta ok eredet

okozoacute honnan

accusativus hovaacute meddig

eredmeacuteny

koumlvetkezmeacuteny

okozoacute

hovaacute

dativus hol mikor eszkoumlz hol

350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p

102

A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll

(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera

alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes

(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az

intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső

elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen

befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a

szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az

emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja

A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)

nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is

(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo

(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo

teacuterbeli viszonyt is eacutes

(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo

okhataacuterozoacutei viszony

Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer

peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a

valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter

kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott

egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute

354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923

103

neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes

taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a

kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor

annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni

alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany

amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az

alanyi funkcioacuteba360

Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes

a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat

Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A

goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő

az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten

Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az

alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az

alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az

esettani elemzeacutesekben364

A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)

jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az

aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)

valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a

koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes

hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes

metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -

ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul

(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

104

(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368

A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes

indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez

-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az

accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az

accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus

(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

eacutes puszta instrumentalis

(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt

be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az

esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk

az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor

a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai

szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli

eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a

konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli

viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek

hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus

(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo

367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo

105

az accusativus

(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo

eacutes a puszta instrumentalis

(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo

A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet

mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi

reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige

praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes

accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor

helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő

igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent

eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul

(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo

Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a

főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja

A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai

megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek

aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a

lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese

Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej

grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz

375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p

106

aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az

utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet

grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai

esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is

rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten

klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait

mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban

vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi

mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt

Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom

jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai

reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute

morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet

kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy

aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni

Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes

eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel

passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett

instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is

igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes

szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg

ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg

sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes

szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva

hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni

kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal

107

5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)

meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)

szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)

lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb

a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A

legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai

szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem

kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem

jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben

megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai

nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem

csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381

A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az

eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű

szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket

termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes

az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek

szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek

jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a

szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai

magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a

fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem

meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő

szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak

hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű

380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van

108

veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben

eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem

kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban

A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet

kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes

semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv

a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia

(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel

meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a

nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket

A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem

koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)

A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel

laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia

(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem

leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai

nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a

szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a

sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az

uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet

Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat

kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet

kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a

nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt

jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter

talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest

jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)

A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a

melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok

jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet

ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek

384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p

109

az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel

az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő

kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az

eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A

semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen

ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes

szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha

volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte

a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben

a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk

aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute

vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi

mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is

eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat

jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a

morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is

talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi

jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes

mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče

(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel

joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve

nőnem392

Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom

nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute

van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute

vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter

Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve

388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο

κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo

110

gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek

(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a

keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske

a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk

Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a

grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a

koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett

nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a

nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes

amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy

nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A

francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a

szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen

műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt

bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak

amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX

szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek

vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat

pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy

ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen

voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute

feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel

termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet

leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397

A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek

vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes

filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta

alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek

magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat

394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p

111

eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy

meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy

mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)

psihologinja (pszicholoacutegusnő)400

Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a

semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet

koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve

articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a

horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik

Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet

Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes

tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A

semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a

koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi

veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel

kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a

paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon

joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az

oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt

Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a

grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda

Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban

maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű

tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes

nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet

eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre

A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese

vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre

400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)

112

is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben

azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent

vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a

grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A

vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A

modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a

latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban

szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet

hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom

vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec

mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405

Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem

kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is

laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum

(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc

felix)

A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg

nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek

korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet

nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen

feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az

adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem

kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan

kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes

logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute

Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a

goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos

404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)

113

lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes

szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom

nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az

absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak

alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor

mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo

taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet

aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej

fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes

megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408

kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak

ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις

(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis

megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet

dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt

jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni

kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek

eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek

A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek

deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben

ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa

pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett

kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott

humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy

olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll

Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok

elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első

neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus

mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon

406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban

114

lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek

rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket

vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar

(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-

eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett

jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem

kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi

alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen

kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a

vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet

fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi

nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek

nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar

nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok

neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai

toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent

jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket

valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra

hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a

humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa

eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra

hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal

illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest

A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll

fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti

szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes

410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28

115

esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a

melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik

(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo

vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben

(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo

A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem

hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai

moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző

(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo

a taacutergy

(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo

illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese

(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo

A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem

egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes

413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo

116

jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb

alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek

a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash

bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo

b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-

bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)

c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit

tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)

d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben

((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)

e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy

szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna

Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)

Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai

egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423

Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute

egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja

peacuteldaacuteul

418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p

117

(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a

hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo

A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is

hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek

sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a

nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal

szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet

csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval

hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel

A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv

logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a

feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol

grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs

mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a

father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is

kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan

nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A

legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk

mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a

szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is

beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house

(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is

eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra

utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a

neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal

hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a

425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem

118

neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is

egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a

termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das

Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten

taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek

A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel

amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan

neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a

semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a

foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428

Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek

csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek

neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una

unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet

szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is

tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek

jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter

meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai

nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute

a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben

pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la

lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der

Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes

jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes

kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi

szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek

hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes

idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin

nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi

428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p

119

tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430

A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez

magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi

jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes

gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi

anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls

neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan

taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben

ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok

kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti

jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve

az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a

kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű

mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute

hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek

fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből

430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)

120

6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint

az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk

amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a

hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem

fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni

ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel

amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van

(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes

pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a

matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik

Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos

szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az

ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem

volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv

legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes

sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett

egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes

ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az

egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el

Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet

szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai

szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek

egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag

a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg

valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev

jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel

431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik

121

egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy

toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az

egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk

kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436

(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett

ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a

hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az

alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet

Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot

jelent kis mennyiseacutegben441

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet

meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute

belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van

egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban

jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi

mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem

tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban

pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben

vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre

61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai

szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben

Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a

countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)

436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p

122

felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra

gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a

megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute

akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg

nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem

kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel

egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet

megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben

előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen

elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet

hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes

fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a

nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli

valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan

taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute

kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul

(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)

akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny

asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni

eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute

peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben

grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag

megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A

grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni

445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo

123

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)

szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a

tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez

asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget

ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget

nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget

jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai

szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre

egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk

mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem

(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok

eacuterveacutenyesuumllnek449

Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten

hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem

megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)

főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de

ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek

jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb

moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera

62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban

Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben

vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei

reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a

nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű

448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti

124

mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a

szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat

megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben

teljesen jogos

(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo

A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel

csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben

is talaacutelkozhatunk

(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo

Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban

aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs

meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul

(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo

Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a

mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a

megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg

nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem

megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel

a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek

meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a

453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p

125

szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar

nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a

melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet

szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni

a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459

A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa

megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul

jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a

grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező

kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a

tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a

mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget

kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese

alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget

hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai

jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb

ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk

toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi

hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy

(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo

hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit

peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy

(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464

458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő

126

akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba

tettem volna

A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert

eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus

egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a

genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki

akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute

csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln

nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az

ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert

egyszerűen meg kellett semmisuumllnie

(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a

kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is

szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt

Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute

grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg

učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az

igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A

neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben

pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e

bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

127

63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467

A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes

szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra

(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće

bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet

a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni

ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a

főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban

sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes

szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a

főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba

Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A

gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute

kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek

A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs

listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće

(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek

szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a

maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba

tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja

hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472

(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a

szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban

jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a

kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta

klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet

szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai

467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p

128

eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok

elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a

szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai

szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje

bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem

egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476

A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca

bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a

mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes

szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a

toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem

neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A

gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute

macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben

vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő

főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő

szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)

A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet

peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet

peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem

gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset

eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő

szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem

neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt

mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő

egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev

adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi

hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők

csoportjaacutet jeloumlli

475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p

129

A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem

hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az

egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az

egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem

megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny

nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll

koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a

gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko

eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak

neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem

hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak

szemantikailag jelentkeznek482

bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget

jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan

fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az

egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub

bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek

szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484

A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485

fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti

eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit

egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo

mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo

A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria

ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom

Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot

mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev

alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes

szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt

481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)

130

egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek

eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek

tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő

szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor

azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet

Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő

főneacutevről beszeacuteluumlnk

64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema

Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes

csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos

struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen

felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes

szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak

halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo

hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az

előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő

főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo

A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit

tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve

ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa

bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus

ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute

szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije

bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci

bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A

keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre

ugyanolyannak lehetne őket tekinteni

A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy

horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek

szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet

488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p

131

Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis

anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek

koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes

alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot

jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az

absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije

bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek

koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik

A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket

csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev

dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia

tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul

(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo

vagy

(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo

Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo

szoacute ugyanolyan alakban aacutell

A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet

taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A

konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem

Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott

nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami

moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan

főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget

489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)

132

kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A

konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az

bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető

A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem

szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani

eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes

vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a

veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett

halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy

csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai

vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a

grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de

grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak

nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel

egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a

grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a

szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem

tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket

mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk

hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk

alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek

Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute

alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)

A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije

bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő

esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen

főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban

aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai

vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo

petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute

elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő

493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p

133

szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk

amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes

sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A

pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik

olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet

kiveacuteteleacutevel495

A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem

szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy

ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln

csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes

szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat

Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega

lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket

taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet

felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek

A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem

kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső

vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak

toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet

valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami

magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo

Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk

ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent

bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos

meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet

felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is

495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli

134

65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban

Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak

(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a

participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a

taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a

grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a

legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg

is indokolja veacutelemeacutenyeacutet

Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy

ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette

meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)

koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo

genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom

leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban

nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak

Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is

Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes

veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy

accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba

keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt

egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek

egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt

mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet

uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a

horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev

akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha

csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a

496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)

135

grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti

gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az

igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi

egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a

nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak

Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV

szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a

XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is

eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel

holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai

nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből

indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a

dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb

specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak

eacutertelmezeacuteseacutet

66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban

Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok

alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar

nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel

A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a

magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy

ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri

čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva

ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek

eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal

jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten

lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek

az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe

499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p

136

Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae

(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel

Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a

magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a

latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503

Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a

heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen

szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506

A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre

utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina

nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo

Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől

fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan

szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez

alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a

szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig

a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte

502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)

137

7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA

Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak

kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert

nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban

szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter

nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508

Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban

laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-

nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag

kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el

a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509

munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo

Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-

nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII

szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513

grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences

rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž

Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun

Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben

adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg

A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519

ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a

nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a

508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808

138

Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX

szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a

horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit

Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik

der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos

nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi

eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők

ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni

A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-

nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln

csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg

a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak

Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-

nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban

megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is

magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-

nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai

hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-

nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak

Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes

Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet

nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes

kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-

horvaacutet530

A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a

grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak

522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p

139

nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai

szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532

(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű

latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)

Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua

illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi

elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet

nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi

keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg

Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt

melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel

hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg

neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537

Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes

moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan

szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić

koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist

eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a

haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen

Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad

Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre

alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan

Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-

nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a

boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet

peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal

volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet

531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p

140

grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban

is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is

Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u

illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel

megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan

Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt

nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő

ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere

keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes

konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a

koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek

coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute

sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla

beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak

szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute

felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes

toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik

szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi

formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt

Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi

anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg

hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet

nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban

zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem

tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese

reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt

Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet

eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer

aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet

mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet

540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni

141

hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis

elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes

peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai

nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket

hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait

Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem

veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva

meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt

teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer

kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az

instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy

igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a

kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt

Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben

majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt

hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny

vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel

sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell

terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik

Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes

a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute

figyelmeacutet

Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani

kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes

iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti

Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet

(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel

egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset

az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az

543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute

142

ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes

annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben

Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az

indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani

normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum

(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)

plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a

hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi

rendszerhez

Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit

hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a

főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a

participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi

nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes

ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen

Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli

bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548

Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur

Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem

Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche

versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem

nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen

Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann

der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana

melyet Ofenben adott ki 1795-ben

Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet

nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik

kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet

547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo

143

reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia

neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes

Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges

horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter

eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll

i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is

hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val

eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a

műveacuteből

Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet

nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes

szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes

szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban

Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az

első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel

szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis

grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel

talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a

koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett

muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum

Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a

kondicionalis alakokkal

Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a

grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy

Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az

ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute

nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi

grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze

minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban

551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008

144

ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz

vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok

Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az

eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb

bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters

tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert

Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt

Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae

accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban

megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim

izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy

horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute

sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki

veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter

Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin

nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden

adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana

meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint

kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin

nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt

nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett

munka folytataacutesaacutet jelenti

Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel

aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes

szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a

locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi

megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha

556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo

145

talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban

megeacuterdemel

Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana

Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben

Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember

iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet

Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom

nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a

maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal

Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a

ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet

nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti

nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a

bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt

Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is

megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini

elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini

Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot

dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok

foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest

mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes

vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg

A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes

szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az

aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is

Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes

nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-

nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv

standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is

563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt

146

Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj

poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a

tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes

kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak

ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke

Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel

iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan

nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes

nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia

A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem

koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne

Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a

bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a

nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen

nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem

hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja

hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a

dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt

amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-

horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt

A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese

mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti

munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek

bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572

Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes

toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek

nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az

instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket

pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem

567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p

147

accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az

eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573

Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi

nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző

veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől

Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban

aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi

folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574

Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb

megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere

Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln

ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo

nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk

A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos

Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre

Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache

wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern

in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben

jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den

suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den

Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg

Zaacutegraacutebban

A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)

eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek

kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom

legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia

Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel

573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo

148

Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata

alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet

nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute

Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a

nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-

horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini

Starcsevich578

Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi

anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz

hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa

(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely

nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel

Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi

grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti

regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik

Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes

seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el

ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből

teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter

fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma

a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute

Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a

szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni

Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző

annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet

A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić

neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a

katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem

beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić

hataacutesaacuteroacutel

577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p

149

8 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a

első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt

hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk

őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei

kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern

nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb

szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet

elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute

megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve

modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej

szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani

kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti

keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a

horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti

korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami

tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt

eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis

szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy

mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a

diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes

nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra

150

9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM

1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones

grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae

1674

2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic

Theory Cambridge University Press Cambridge 1971

3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and

Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994

2276 ndash 2282 p

4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb

2004

5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash

Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija

filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958

6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica

compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di

eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808

7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)

Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988

8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974

9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)

Kossuth Kiadoacute Budapest 1993

10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994

11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom

srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003

12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512

(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g

bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)

13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction

of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J

S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p

14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis

accomodataVenecija 1712

151

15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -

Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga

književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni

zavod Zagreb 1991

16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica

hrvatska Zagreb 1998

17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža

(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i

jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p

18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar

nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956

19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat

Budapest 1958

20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1978

21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute

alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel

filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000

22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi

keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta

Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008

23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -

24 1972-73 p

24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -

Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga

Zagreb 1995

25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006

26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-

Argentum Kiadoacute Budapest 2006

27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash

shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In

Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek

Zagreb 2010

152

28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si

ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato

creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)

Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di

Carlo Dionisotti Utet Torino 1966

(httpwwwletteraturaitaliananet)

29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of

the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical

period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p

30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin

1935

31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska

knjiga Zagreb 1954

32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in

Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in

Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von

Ignatz Al Berlich Ofen 1833

33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh

Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)

(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)

34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p

35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа

елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979

36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien

38 19-90p

37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn

grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p

38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi

kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p

39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil

Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923

40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la

bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p

153

41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History

of Rationalist Thought New York - London 1996

42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New

York 1976

43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between

Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting

of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-

89p

44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press

Cambridge 2000

45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest

1994

46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003

47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1989

48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2005

49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998

50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah

(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta

Rostov-na-Donu 1982

51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua

illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782

52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog

Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008

53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty

Spivak) The John Hopkins University Press 1997

54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi

Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)

55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999

56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus

Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam

amp Philadelphia 1981

154

57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji

list dd Zagreb 2003

58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas

Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006

59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P

Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel

Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar

Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993

60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska

knjiga Zagreb 1996

61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes

(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985

62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski

licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske

zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)

Zagreb 1916

63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della

volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001

64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest

hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p

65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press

Oxford 1987

66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of

the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p

67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma

franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa

Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007

68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest

1954 1-14 p

69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970

70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus

Zagreb 2006

155

71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute

Budapest 1966

72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998

73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog

jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998

74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja

Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum

2 koumltetZagreb 1999

75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u

prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska

knjiga Zagreb 2006

76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do

polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006

77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički

problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p

78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord

Kiadoacute Budapest 1998

79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija

Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002

80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica

hrvatska Osijek Osijek 1999

81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)

Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005

82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića

Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p

83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske

akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981

84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za

gramatiku JAZU 388 5-129 p

85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar

grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002

86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris

Kiadoacute Budapest 1999

156

87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V

Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000

88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 2006

89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography

Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995

90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u

pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko

filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p

91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od

Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek

2003

92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A

magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta

előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)

Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008

93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2002

94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv

alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes

jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010

95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk

1665

96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i

njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)

Zagreb Filozofski fakultet

97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest

1984

98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p

99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the

English passive Language 1 1982 22 - 81p

157

100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen

Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange

verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen

Titularbucheversehen Osijek 1778

101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i

prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja

(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J

Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p

102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve

gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i

reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos

Inteacutezet kiadaacutesa alatt

103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift

fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen

Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p

104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian

Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica

20 1993 145- 191 p

105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press

1977

106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S

Kugli Zagreb 1923

107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University

of Chicago Press Chicago 1964

108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika

latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997

109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica

hrvatska Zagreb 2001

110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga

jezika Matica hrvatska Zagreb 2008

111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za

početnike Zagreb 1839

158

112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997

113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19

szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003

114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et

locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010

115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash

Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute

Budapest 2000

116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska

knjiga Zagreb 2002

117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna

naklada Zagreb 2005

118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom

jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut

za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-

192 p

119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za

naucitti latinski jezik Loret 1649

120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini

Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p

121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of

Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale

University 1994

122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin

nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996

123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492

(wwwantonionebriaorg)

124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk

eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002

125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE

BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007

159

126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az

identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba

2010 162-127 p

127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance

interpretation Linguistics 577-613 p

128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988

129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In

Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones

Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p

130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar

1873

131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv

7-10 234-246 p

132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja

Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C

Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest

2006

133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005

134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999

135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997

136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest

2005

137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000

138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i

srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p

139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo

Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika

Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p

140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije

padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski

fakultet Osijek ndash Zagreb 2010

160

141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis

libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum

(httpdatendigitale-sammlungende)

142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of

Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English

language Edward Arnold London 1982 37-53 p

143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska

naklada Zagreb 1997

144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter

Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz

Konzorcium Budapest 2006

(httpmekniifhu048000489604896pdf)

145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc

Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet

Osijek 2011

146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska

grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767

147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u

srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p

148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in

History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993

149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of

Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag

150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih

morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak

105 - 109 p

151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika

za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003

152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica

Venecija 1713

153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU

102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p

161

154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti

krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog

u Lici Trst 1812

155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum

puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA

Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989

156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri

duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal

(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222

Budapest 2004

157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p

158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye

immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich

Magdenburg 1761

159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)

Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p

160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica

hrvatska Zagreb 1993

161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku

Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p

162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p

163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga

jezika Školska knjiga Zagreb 1994

164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-

XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua

fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua

fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)

165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della

grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano

1908

166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann

Berolinum 1885

162

167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede

gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje

168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP

Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk

D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p

169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek

Budapest 2008

170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i

obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000

171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario

Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom

pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi

Istranina) Beč 1803

172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest

2002

173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik

knjiga Zagreb 2008

174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument

Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p

175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected

Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts

1956

176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi

Muumlnster Coppenrath 1827

177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853

178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za

hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb

2002

4

magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki

reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg

heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel

nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is

aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar

grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal

kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos

munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15

Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi

moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az

ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a

hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig

megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy

van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A

modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk

hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet

forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax

Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti

keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam

mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)

De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin

humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet

vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban

Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A

klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre

keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben

szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban

nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute

kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott

14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986

5

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure

elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak

Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek

azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv

standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire

jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes

hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti

kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az

ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan

azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy

milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai

haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a

toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute

keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a

koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az

immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a

kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom

13 A dolgozat szerkezete

Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A

bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait

grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A

maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln

kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere

a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit

mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik

Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv

17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p

6

unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a

latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen

jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak

tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti

alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A

harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A

negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset

kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet

eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek

magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek

koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten

keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a

termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi

hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot

ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban

A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai

szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes

toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi

lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik

fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre

Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul

14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk

A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel

jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter

bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak

helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten

nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a

nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk

peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet

20 Thrax III I2p

7

tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett

kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel

kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett

szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek

hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam

a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-

priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell

keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista

nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből

a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22

Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai

kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok

tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet

15 Koumlszoumlnetadaacutes

Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus

grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa

szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll

nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom

Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos

vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes

lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet

folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban

folytatott tanulmaacutenyaimban

Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak

eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre

21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)

8

Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet

szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta

eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a

modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa

Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is

haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben

egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is

segiacutetettek eacutes biacuteztattak

Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott

oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak

9

2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI

A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott

Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet

Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel

szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak

ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul

a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben

Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint

a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv

tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző

fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes

kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi

szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek

elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd

az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek

Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is

bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek

aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma

rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes

nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata

felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute

alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos

paradigmaacutekba

Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A

civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az

ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a

23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)

10

rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek

eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a

tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej

tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az

uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek

megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek

egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is

szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről

is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az

bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus

tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A

tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A

nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti

kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s

ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult

A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező

vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute

kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az

aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok

fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag

elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt

az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első

lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A

nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a

szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III

eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok

nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa

27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)

11

eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli

eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute

jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait

eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a

legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit

pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni

Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi

veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek

nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a

szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind

nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit

nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute

szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses

aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute

A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel

ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az

akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le

Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a

kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok

eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes

egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb

nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll

az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal

illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi

civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak

koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok

A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes

gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg

filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek

rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute

fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt

33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet

12

szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek

leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek

A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai

korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i

sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg

filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le

a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző

irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A

felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval

folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz

maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos

nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet

veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk

nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek

koumlzeacute soroljuk őket

Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38

hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg

nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet

ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt

organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul

(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti

megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is

csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett

keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak

hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel

előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből

ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi

36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a

νόμος fogalmaacuteval

13

anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek

gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő

A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is

sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai

majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a

koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg

hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern

nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet

kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis

toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg

megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika

eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati

peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes

a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a

legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a

bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg

koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk

A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk

alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon

foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg

nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval

magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem

lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41

Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel

fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos

nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai

vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről

A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a

keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai

39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p

14

grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek

aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai

hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami

majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a

grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere

hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is

Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a

vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro

grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv

műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is

eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus

alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel

fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval

Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti

eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig

eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg

kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro

nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai

aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera

mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin

szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet

Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust

azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent

Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a

kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy

lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is

Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos

42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert

15

eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi

jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak

keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes

belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika

oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute

Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata

amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja

hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az

olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a

hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat

csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik

csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan

szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46

A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az

egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni

boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a

hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni

taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban

az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A

koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen

tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a

koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes

asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes

a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a

koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet

A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes

aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk

tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a

korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a

korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek

meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg

45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p

16

a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a

keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny

klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről

alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek

nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre

szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a

klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit

erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen

voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori

goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az

antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt

ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49

A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra

korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban

iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az

egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit

hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg

nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes

kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege

miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege

Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a

legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott

veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet

visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50

Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket

keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai

kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni

Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz

koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is

fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen

47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo

17

neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek

felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes

(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi

oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni

hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes

nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan

moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk

Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek

jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk

nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott

csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek

A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert

foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent

szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A

pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik

grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et

scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek

megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel

kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet

Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori

grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel

foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv

eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a

nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző

magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes

a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek

veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott

ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a

grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p

18

sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A

humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok

elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a

humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű

tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg

Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute

művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget

hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt

egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett

A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista

kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek

tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok

szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes

nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket

barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak

realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek

ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos

latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben

egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De

vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv

azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon

ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert

szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes

mesterseacutegesrdquo58

A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű

tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59

55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet

19

nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz

mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute

Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek

meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi

nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv

oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet

mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő

diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60

iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten

megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett

műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha

figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves

vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a

latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos

tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt

neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63

ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel

eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a

koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua

vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve

voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem

tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni

Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari

koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az

első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric

Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant

amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a

Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin

taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999

20

latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute

hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei

moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani

rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten

Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum

ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban

A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka

Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is

Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű

megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy

Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin

nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta

a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll

szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak

Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67

ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera

amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a

nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz

Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal

keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak

az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő

beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv

megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi

viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta

dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű

munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi

peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak

tartjaacutek

A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke

a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes

66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek

21

egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad

koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden

teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert

sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban

voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70

nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle

szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az

pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert

sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra

eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek

hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A

humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A

neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek

paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak

alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak

alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben

hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a

legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot

abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első

magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica

Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt

Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a

reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti

kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes

latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben

21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa

A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok

megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk

70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p

22

leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes

hasznaacutelataacutenak moacutedjait

A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg

grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban

foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen

kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv

elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv

hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi

jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia

fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A

grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes

ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia

terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo

jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az

emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes

eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A

grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a

grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia

fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem

foglalja magaacuteba

A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel

ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet

hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika

fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott

műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami

szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav

Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica

Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za

srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran

Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili

Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal

(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig

72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005

23

megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet

a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte

műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb

nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott

munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes

slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett

pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a

betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben

ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul

is

Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi

grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos

teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a

koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell

előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben

talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi

tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr

analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a

nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan

hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz

meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok

alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az

ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti

kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos

terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik

A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban

eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes

kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok

megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin

74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p

24

joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz

(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az

orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval

rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg

alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a

szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint

azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak

szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen

egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a

latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet

Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a

nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes

tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit

Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a

koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva

iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi

korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia

tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a

tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin

fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy

forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a

grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a

magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin

szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes

iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel

iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos

nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a

proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet

78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo

25

A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk

pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak

Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute

keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk

ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan

alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes

betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi

koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti

kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek

ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg

kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert

alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk

A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről

valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem

fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes

hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek

I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat

koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel

a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel

a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a

tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de

nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy

mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is

ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz

Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy

nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a

grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel

82

bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo

26

valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek

taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik

Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy

hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars

bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit

majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek

vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le

bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is

mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes

tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az

koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls

minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan

univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi

lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is

kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek

legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-

Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban

adtaacutek ki nyomtataacutesban

Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a

koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal

nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a

betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a

kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi

alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -

az eacutelő beszeacuted

A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt

mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a

karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint

A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a

86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα

τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p

27

humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej

gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld

abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes

termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi

hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes

meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira

taacutemaszkodva

A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a

nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint

mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a

gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint

tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A

grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes

Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika

fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember

szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a

nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival

foglalkozik

A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az

idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű

megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban

mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus

nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a

francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest

eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez

pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a

karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a

koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban

nyilvaacutenul meg

A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv

taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-

Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű

goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta

keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a

28

peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes

magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal

grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb

nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes

szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes

egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a

glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia

latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv

termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi

rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll

A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel

mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban

amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok

eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a

szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem

tudnak hatni raacutejuk

A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti

szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg

majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky

szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev

nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe

vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a

koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek

tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik

kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott

elmeacuteletnekrdquo91

Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel

grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi

moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az

oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a

grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae

90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)

29

csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem

volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni

22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai

Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom

korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet

a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a

vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk

A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg

a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az

első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos

nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de

a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide

tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92

a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora

b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)

c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora

Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a

grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők

1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott

modell alkalmazaacutesaacuteval

5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p

30

6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell

alkalmazaacutesaacuteval

Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi

szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94

Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy

taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek

megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy

beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat

Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv

ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az

iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy

jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv

Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a

nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag

elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute

befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes

Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati

keacutezikoumlnyvekben

Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent

hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz

ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk

Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni

milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent

alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos

szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban

Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek

oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt

jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan

94 Crystal 2003118p

31

szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz

iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni

ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben

egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a

latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok

fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak

toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos

grammatika iraacutent

A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-

Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen

nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik

Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute

felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos

nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus

moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek

peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a

szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe

Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett

paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute

tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran

toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a

szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a

tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute

javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra

alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is

meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten

23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat

hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az

emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy

talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel

32

a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg

istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi

katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa

csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok

megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen

eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute

gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal

folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet

eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes

logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez

tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt

mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny

euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak

gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az

Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus

ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a

terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus

restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a

kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta

A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a

reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel

meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus

emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute

szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem

laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel

Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek

koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista

műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső

ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt

eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg

A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben

alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus

egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek

voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban

33

Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus

eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi

rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes

taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki

amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio

atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban

ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -

kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban

A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute

kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet

szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum

azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent

koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere

felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek

kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai

tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek

sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert

Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute

tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97

Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom

reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon

eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a

katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom

eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni

harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos

hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a

tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a

95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel

34

ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a

horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum

szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető

lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb

neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen

taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a

XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak

az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt

peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak

tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is

tanulmaacutenyozta

Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az

Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven

beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy

nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas

embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet

amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek

a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A

keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban

taniacutetani kellene

Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor

a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes

nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet

melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute

konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet

meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten

tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről

volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter

Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az

első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon

99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)

35

proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak

kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint

egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100

Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll

az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az

első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv

egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić

műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban

231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia

roumlvid aacutettekinteacutese

Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken

is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez

egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter

olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők

toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott

orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak

beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan

iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes

koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute

kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin

betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet

visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor

neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A

nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes

megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen

aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel

jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv

normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev

nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet

100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban

36

keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet

Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett

volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek

a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de

alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők

eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek

bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az

eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az

egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi

grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre

koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv

tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita

rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg

olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges

megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a

taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő

nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a

horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban

koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent

Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek

bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet

meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik

tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll

maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait

oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik

vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott

ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102

101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p

37

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak

Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a

protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes

eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen

terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa

jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a

tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens

szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet

jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute

teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi

nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104

A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel

a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az

ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta

teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest

egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is

paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen

szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet

peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a

folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt

tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek

nyelvtanaikat

A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben

Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő

politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban

egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr

műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel

koumlvetkezett be

Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik

nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra

alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami

103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p

38

sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom

ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai

iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya

eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy

mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute

professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera

reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej

uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya

minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az

irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak

megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan

amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-

nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107

A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen

koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-

eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a

dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan

megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest

Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek

koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre

Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a

szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi

hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek

Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja

lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita

hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić

nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban

106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)

39

Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia

Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz

vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a

reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet

irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak

oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis

legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk

hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy

nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti

hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven

preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik

aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor

elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz

inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely

veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium

Ragusinum kinőtt112

Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor

nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi

rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei

tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere

Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos

eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre

Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes

oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte

Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute

nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye

nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta

109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p

40

232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei

A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek

hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista

grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi

aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv

alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi

Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa

előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a

Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott

koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel

Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de

maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus

tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta

studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben

Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az

anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel

Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen

kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan

hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom

hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a

legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel

oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113

Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok

nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is

melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar

nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb

soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a

magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem

minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai

113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)

41

reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is

aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel

A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a

tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a

koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy

eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy

holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy

Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a

humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet

helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert

Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az

első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy

sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből

tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi

bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első

magyar nyelvtan szerzőjeacutenek

A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az

a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar

irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi

kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset

amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi

az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is

eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni

233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű

ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is

sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt

nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg

nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika

114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p

42

Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi

szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel

Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy

tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is

koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa

szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok

mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel

ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be

2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai

A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A

nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi

lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet

Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az

olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers

formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel

megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is

tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes

komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni

kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek

mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori

művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan

nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel

a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet

nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin

nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls

vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a

legreacutegebbi munkaacuteval kezdve

A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani

leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes

116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes

43

felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118

Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-

nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő

tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a

latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve

Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első

sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan

sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119

Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal

reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120

nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek

Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag

megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet

amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben

keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes

keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti

Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk

Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos

tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek

koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni

A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones

flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen

tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić

a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban

nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az

117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere

44

eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a

kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban

jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a

latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott

neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet

grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva

Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a

magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb

kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek

neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek

felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta

hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot

kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin

esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester

megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a

neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek

neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak

koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy

eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123

Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű

esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a

hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus

septimus eacutes casus octavus124

A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint

hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a

magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak

meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin

terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta

tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel

45

keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet

nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet

veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel

2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek

A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a

szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -

toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash

egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls

jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az

oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a

mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve

egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes

neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az

agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a

tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes

vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet

egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a

tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa

Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet

szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet

eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum

perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A

nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az

ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges

igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket

bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes

infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből

125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb

46

kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny

magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a

latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos

beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens

imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez

nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy

osztaacutelyroacutel beszeacutel

1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā

2 a obliqum el haģa

3 ę rectum teremtę nemzę

4 e obliqum kerese

Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas

ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az

első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes

negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet

az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi

a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni

1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)

2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)

3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)

4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)

Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes

helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio

periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert

igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok

Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok

hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben

talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a

helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal

alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes

egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute

tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei

szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A

nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek

47

haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor

korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes

nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera

oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia

alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak

rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel

eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet

kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg

48

3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA

A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A

beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon

vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a

kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire

maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai

feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a

keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz

eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a

toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel

szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes

igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet

a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti

miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az

igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a

beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az

igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute

morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk

az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute

Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni

hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai

kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi

tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat

meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov

nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a

beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok

nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai

127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p

49

kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis

morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek

a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet

31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere

A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben

nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet

toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel

megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A

leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a

bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan

vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől

eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a

beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg

keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok

alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis

elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134

A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a

sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az

oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit

veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez

radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a

passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc

veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a

bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a

130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p

50

vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute

meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az

interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a

bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja

eacuterteni az uumlzenetet

Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen

tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a

szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal

eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen

ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi

jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne

leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi

beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel

kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat

bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145

bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146

bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147

bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban

hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148

A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute

bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott

reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve

az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt

van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek

is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső

139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p

51

koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok

dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az

egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az

aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi

a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio

(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat

oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis

fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik

A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint

Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a

beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a

beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő

perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige

oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden

eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő

koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek

felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első

vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)

kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157

Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez

egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat

formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis

volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige

egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten

fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket

az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni

151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p

52

A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus

jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a

gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az

Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt

mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter

Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel

elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)

amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige

megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo

beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161

sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet

kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a

termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163

32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei

A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben

jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel

kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai

haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat

jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai

vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet

kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg

(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad

quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg

habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes

160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993

53

passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat

logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett

meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb

elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a

mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a

humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig

hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban

iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik

grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek

Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat

mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166

A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik

Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes

tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő

(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a

főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln

oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az

alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek

meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek

majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes

neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott

A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest

Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)

kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek

mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a

koumlvetkezők

ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll

ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott

beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll

μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz

166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)

54

ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz

ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell

πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk

oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben

ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul

συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket

annak eacutertelmezeacuteseacuteben

A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval

egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően

eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval

hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter

koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek

leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait

magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki

mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az

elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok

csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert

beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak

is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt

kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest

A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg

rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt

kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző

veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező

szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi

grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax

nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes

melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium

168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket

55

(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt

a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek

A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az

anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a

neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek

leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv

szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani

kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a

koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok

33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban

A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le

Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a

deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven

kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel

biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket

jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet

szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a

maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely

teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik

szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes

kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny

A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A

grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus

stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω

(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak

megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja

megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal

170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p

56

nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre

eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174

Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-

viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet

fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes

Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet

deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni

mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő

jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev

folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is

koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok

implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is

koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki

34 Neacutevszoacute vagy alany

A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a

taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon

mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev

attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny

aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy

az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen

amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi

subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt

Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző

szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos

neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta

helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is

laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll

174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll

57

előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a

megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb

aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal

a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe

A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen

substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli

Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes

gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen

substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a

subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett

melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek

A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti

neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak

csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a

visszahatoacute nevek keruumlltek

Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180

179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p

58

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev

1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő

3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev

neacutevmaacutes

a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett

mutatoacute

visszahatoacute

birtokos

csalaacutednevek

hazai neacutev

visszahatoacute

tulajdonneacutev

59

Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-

priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak

Neacutevszoacute

a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)

hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat

jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)

nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek

vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)

semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)

a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)

(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)

(oumlnaacutelloacuteak)

A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is

felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a

neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez

a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket

helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket

helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a

181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)

neacutevmaacutes

60

peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma

neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt

A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt

akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik

amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről

vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt

koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel

(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte

akiről vagy amiről szoacute van

Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany

eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az

oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes

bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely

viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem

tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre

bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is

Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A

modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a

harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A

hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki

fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat

reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt

arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely

tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute

ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera

ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A

harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv

elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok

183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza

61

rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik

szemeacutelyről alkotott keacutepbe186

A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a

logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a

beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy

taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra

Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes

cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő

esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a

mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel

ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte

tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos

nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete

miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet

megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki

Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek

műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A

beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az

első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet

nyelvtan pedig a latint

35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban

351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek

Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a

betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)

186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni

62

amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a

nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a

szintaxis

Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű

ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a

goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek

koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen

a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz

ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv

alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A

melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A

neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az

igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei

osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a

hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk

a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes

szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek

rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens

imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a

hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt

hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről

A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű

participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű

participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom

aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő

esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes

a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes

egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191

grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo

veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)

Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen

beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait

190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p

63

(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum

particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja

hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten

kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi

konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a

segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is

laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati

bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan

fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes

nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute

Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a

horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet

nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći

veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev

veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig

leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -

ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy

nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni

A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus

oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban

leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes

gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz

mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen

Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel

amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a

nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben

Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan

megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a

kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor

komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban

192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p

64

egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica

egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a

nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik

hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai

koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel

tudta kiadni

352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek

Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken

alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a

betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel

lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute

meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang

amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel

szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben

leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az

uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat

eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő

keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a

hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg

keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb

Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg

grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi

hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema

nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A

ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a

neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten

Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin

197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)

65

mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A

szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio

(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A

főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak

neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat

csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik

szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak

nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok

felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute

hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel

előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet

veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet

majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba

helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a

birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen

kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb

az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul

kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el

Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a

jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem

kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel

Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt

a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a

participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen

idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta

Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy

melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel

indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes

eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a

latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei

201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet

66

szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani

amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli

koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is

mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a

grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a

tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa

őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek

nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől

Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos

nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester

nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel

Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok

eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az

igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a

grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet

hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan

fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo

de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a

flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute

alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a

neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a

veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet

magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő

vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema

viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli

csoportosiacutetaacutest mutatja

Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern

grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a

megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel

ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis

grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal

mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok

204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p

67

meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a

felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a

modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a

hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern

nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket

68

4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA

Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai

meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki

morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet

subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot

subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet

subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes

amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az

emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul

a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset

egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest

A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis

objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek

eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a

nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez

valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg

megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult

vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat

minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt

teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208

Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor

az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz

a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat

hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis

ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera

Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni

mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az

206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)

69

aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy

mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln

mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet

tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek

termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll

A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem

alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten

műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes

struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a

mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben

bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak

esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi

jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes

a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba

sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln

mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton

beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a

mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan

mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet

peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat

aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin

nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus

ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe

parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem

vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212

A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem

strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus

funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve

milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott

neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is

209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p

70

ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai

funkcioacuteja is moacutedosul

A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg

tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei

csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet

csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől

fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)

Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem

bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig

gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges

veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek

strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus

egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az

sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt

toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos

keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek

morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba

mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi

213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007

71

41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa

Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz

neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek

az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis

megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője

Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben

a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus

accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai

nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak

felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet

Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom

bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az

alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek

ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg

pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a

De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket

reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls

tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a

bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a

deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei

ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem

taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a

jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket

paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon

keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket

gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek

anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege

A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal

egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel

vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely

217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket

72

elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis

elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll

ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt

lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes

a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus

rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten

szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera

vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel

elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni

grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat

okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a

sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest

nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves

reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes

a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő

kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki

A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre

oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A

koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok

feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben

maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes

magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi

szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az

anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny

szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo

tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat

utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin

standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin

nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi

nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)

elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte

219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p

73

A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba

nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet

toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika

megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket

minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute

moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej

grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem

elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele

tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus

meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset

bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi

rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I

szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel

Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai

Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes

szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy

csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a

nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u

eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak

csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani

vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a

szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal

hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra

koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi

rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet

a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem

jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett

neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos

hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a

praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori

hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az

223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p

74

eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt

eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek

arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek

ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra

koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a

latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul

Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist

Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A

paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin

oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de

ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez

Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv

a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat

praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a

latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta

le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is

laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei

szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja

hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az

esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a

kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus

sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből

vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi

alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek

magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a

magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony

kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar

paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel

75

esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is

kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet

moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai

napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230

A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben

majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a

szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes

egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb

dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben

Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai

eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester

helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar

neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz

eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a

heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen

neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a

latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt

deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr

latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas

neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar

ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute

ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy

magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak

metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul

magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is

Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes

genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell

kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet

nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban

230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik

76

vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes

nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)

nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek

ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a

kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a

főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis

maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a

matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik

deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen

eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű

csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik

A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a

melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem

esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak

laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus

nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely

szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta

magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus

septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is

vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A

humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak

peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes

szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok

kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni

akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236

A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az

eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet

233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik

77

jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok

megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a

kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek

(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute

kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk

meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik

eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az

első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen

megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis

eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket

megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta

Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus

nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek

szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi

hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal

anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott

nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a

Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen

ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok

reacutesze

42 A paradigmaacutekroacutel

A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos

legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat

vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a

szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok

237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p

78

egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a

veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A

horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet

koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az

ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a

paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a

magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema

előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg

kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi

jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243

Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is

amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245

A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses

Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti

kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet

tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes

vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet

tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet

szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet

ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a

szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus

instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus

dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)

Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki

főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden

iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek

paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a

mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a

nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a

242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p

79

legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten

koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az

alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev

nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a

paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute

elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy

toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk

ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet

Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb

szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el

is kezdteacutek tanulmaacutenyozni

Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben

akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek

eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei

a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy

egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247

a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek

toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt

genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk

Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes

rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg

A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a

paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera

Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus

septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a

casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek

kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek

szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy

morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai

szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem

elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől

246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p

80

vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin

nyelvtanok mintaacutejaacutera

Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő

esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset

van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az

accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba

mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak

Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute

neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az

esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint

egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve

az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od

eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a

hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251

A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban

eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk

nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus

az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute

csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az

accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel

kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum

lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a

causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus

(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)

delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)

ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-

formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz

249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p

81

Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv

szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a

deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute

oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin

paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind

olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a

latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in

domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy

fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254

Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők

Az esetek

latinul magyarul ragja

nominativus nevező -

vocativus hiacutevoacute -

genitivus nemző -ę

dativus adoacute -k

accusativus vaacutedoloacute -t

ablativus elvivő -l

pluralis -k -i

Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet

amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel

tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus

jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti

Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki

eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de

jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul

-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a

magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert

254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p

82

421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa

4211 Nominativus

Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes

alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek

hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos

hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A

nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető

szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet

ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal

oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a

coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban

szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten

egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel

helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a

magyarban sem

A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin

szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes

a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby

peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes

formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is

alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem

lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a

klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a

nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a

nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)

szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem

semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban

laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute

258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p

83

mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez

tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes

egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja

peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus

hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg

4212 Vocativus

A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat

mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag

nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej

viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag

teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel

expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint

amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma

nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek

a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs

kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban

gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem

szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes

261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal

84

4213 Genitivus

A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi

mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő

eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a

goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai

nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is

kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a

genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)

A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus

criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus

hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden

euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert

oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus

partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes

nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev

genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a

jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget

kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak

hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a

horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus

quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell

peacuteldaacuteul

(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo

A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy

superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot

hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet

264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p

85

az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel

tanuskodik

A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett

szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket

horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a

praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a

teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo

bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes

teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban

hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz

bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul

(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo

(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo

A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter

kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern

grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A

genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo

eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő

nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni

(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt

sztraacutejkoltakrdquo

267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo

86

Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani

(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert

sztraacutejkoltakrdquo

A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket

szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon

A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere

a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od

eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv

ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet

nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen

kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul

genitivus comparationis275

(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo

A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A

birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen

mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes

szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt

csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is

felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a

magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes

birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo

87

a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben

leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus

partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes

szerteaacutegazoacutebb277

Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint

szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi

alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak

Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)

eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln

szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is

okozhat

Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust

Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal

fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest

az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit

Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti

alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes

kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk

hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai

szempontboacutel is vizsgaacutelta

A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)

rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a

pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon

praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a

jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon

277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p

88

tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy

esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes

4214 Dativus

A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus

reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A

cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk

illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli

kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus

egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert

foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban

Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a

latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes

accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt

bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az

esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben

A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest

kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a

magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt

a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet

grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul

Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a

dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent

eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr

genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben

nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280

Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja

testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal

Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti

279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p

89

kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is

leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan

szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a

possessivus elnevezeacutest283

A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt

kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel

nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem

alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el

ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285

A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai

jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos

szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt

taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak

is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis

sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől

A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az

a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul

(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak

modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul

281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo

90

(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a

tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo

A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet

valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a

dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy

morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban

ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az

esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet

jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt

birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros

kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik

4215 Accusativus

bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az

ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel

meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy

az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell

amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia

nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen

nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor

peacuteldaacuteul

290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre

91

(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo

vagy

(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo

azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia

nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs

kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben

reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai

jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet

megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el

mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az

egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute

praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset

amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az

ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot

kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is

hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő

melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk

A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute

accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-

eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is

jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő

accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben

Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute

taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben

297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p

92

ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi

a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)

eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban

mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer

leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes

Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-

passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit

keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi

elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja

4216 Locativus

A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a

latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket

grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a

genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta

ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre

dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb

jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei

koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet

megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak

mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln

esetveacutegződeacutest

4217 Instrumentalis

Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban

eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot

hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a

303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568

93

locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet

alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306

Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor

az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk

(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo

(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a

mondat)

(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most

beszeacutelek magyarul)

Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat

is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban

422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban

Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai

korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt

anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti

grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű

tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes

pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny

feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić

doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet

Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki

Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus

criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de

mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p

94

toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk

magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a

latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute

műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa

A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit

nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik

eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai

viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző

jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul

ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus

copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők

amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami

az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta

ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az

eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni

Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől

hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta

ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert

szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt

Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte

eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus

előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a

locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-

Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet

jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei

szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314

Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg

nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten

illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus

keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus

addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten

312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett

95

a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg

nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk

aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus

mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az

instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire

vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek

vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten

helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter

Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan

meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax

csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute

megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet

tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos

jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező

jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a

genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson

kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az

instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy

az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte

A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban

ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-

toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv

bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv

ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus

super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s

(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s

(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet

instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln

vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem

315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p

96

kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel

kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin

grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges

jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel

keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset

melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek

tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a

latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek

a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg

mindig jelen van

Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes

teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges

toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok

szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter

teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban

eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani

A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon

beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322

fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin

grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik

A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar

nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy

veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l

veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll

megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt

punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok

amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni

nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de

ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban

320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p

97

rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika

a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz

miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek

Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin

eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter

nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk

akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely

toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel

a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes

a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az

ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami

szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus

van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez

hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal

ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a

lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin

ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak

tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van

Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes

csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus

eacutes az accusativus

Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban

Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes

rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban

Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az

igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet

csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek

324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006

98

kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert

helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331

Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a

gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute

valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak

amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni

nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve

ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute

rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz

Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber

mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)

amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak

A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet

kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes

veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes

szerkezetekre eacutes a ragokra

43 A lokaacutelis elmeacutelet

bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai

domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes

iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott

definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki

elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336

Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az

indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden

iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes

szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az

esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az

331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p

99

esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az

esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a

teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony

A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes

leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek

eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli

viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337

Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak

fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum

fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls

tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a

mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely

accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a

cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit

magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a

genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet

esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik

A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci

grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes

Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a

felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli

viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami

alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus

kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a

nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben

a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom

iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus

obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az

időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol

337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo

100

majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen

deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben

meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus

eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a

goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden

honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343

Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek

preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli

viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes

elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is

alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel

peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő

csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346

A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen

amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)

szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az

ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből

indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le

A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e

egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a

koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik

mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a

pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a

mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek

nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek

laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta

beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln

342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p

101

vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai

kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350

A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet

szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben

ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei

ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute

szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak

indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok

szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt

leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet

peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az

accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy

vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)

A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a

magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a

keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes

hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352

Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes

teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353

eset (casus) teacuter hely

(locus spatio) idő (tempus)

ok kauzalitaacutes

(causa) moacuted (modus)

genitivus honnan mioacuteta ok eredet

okozoacute honnan

accusativus hovaacute meddig

eredmeacuteny

koumlvetkezmeacuteny

okozoacute

hovaacute

dativus hol mikor eszkoumlz hol

350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p

102

A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll

(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera

alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes

(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az

intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső

elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen

befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a

szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az

emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja

A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)

nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is

(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo

(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo

teacuterbeli viszonyt is eacutes

(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo

okhataacuterozoacutei viszony

Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer

peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a

valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter

kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott

egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute

354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923

103

neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes

taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a

kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor

annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni

alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany

amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az

alanyi funkcioacuteba360

Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes

a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat

Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A

goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő

az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten

Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az

alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az

alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az

esettani elemzeacutesekben364

A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)

jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az

aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)

valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a

koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes

hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes

metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -

ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul

(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo

104

(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368

A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes

indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez

-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az

accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az

accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus

(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

eacutes puszta instrumentalis

(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo

A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt

be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az

esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk

az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor

a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai

szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli

eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a

konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli

viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek

hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus

(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo

367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo

105

az accusativus

(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo

eacutes a puszta instrumentalis

(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo

A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet

mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi

reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige

praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes

accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor

helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő

igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent

eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul

(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo

Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a

főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja

A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai

megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek

aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a

lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese

Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej

grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz

375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p

106

aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az

utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet

grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai

esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is

rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten

klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait

mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban

vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi

mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt

Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom

jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai

reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute

morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet

kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy

aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni

Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes

eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel

passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett

instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is

igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes

szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg

ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg

sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes

szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva

hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni

kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal

107

5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)

meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)

szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)

lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb

a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A

legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai

szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem

kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem

jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben

megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai

nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem

csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381

A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az

eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű

szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket

termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes

az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek

szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek

jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a

szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai

magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a

fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem

meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő

szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak

hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű

380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van

108

veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben

eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem

kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban

A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet

kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes

semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv

a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia

(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel

meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a

nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket

A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem

koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)

A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel

laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia

(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem

leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai

nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a

szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a

sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az

uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet

Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat

kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet

kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a

nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt

jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter

talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest

jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)

A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a

melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok

jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet

ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek

384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p

109

az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel

az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő

kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az

eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A

semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen

ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes

szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha

volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte

a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben

a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk

aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute

vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi

mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is

eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat

jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a

morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is

talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi

jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes

mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče

(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel

joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve

nőnem392

Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom

nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute

van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute

vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter

Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve

388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο

κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo

110

gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek

(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a

keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske

a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk

Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a

grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a

koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett

nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a

nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes

amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy

nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A

francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a

szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen

műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt

bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak

amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX

szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek

vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat

pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy

ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen

voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute

feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel

termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet

leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397

A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek

vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes

filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta

alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek

magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat

394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p

111

eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy

meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy

mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)

psihologinja (pszicholoacutegusnő)400

Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a

semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet

koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve

articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a

horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik

Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet

Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes

tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A

semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a

koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi

veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel

kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a

paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon

joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az

oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt

Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a

grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda

Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban

maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű

tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes

nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet

eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre

A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese

vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre

400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)

112

is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben

azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent

vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a

grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A

vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A

modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem

kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a

latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban

szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet

hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom

vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec

mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405

Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem

kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is

laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum

(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc

felix)

A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg

nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek

korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet

nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen

feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az

adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem

kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan

kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes

logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute

Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a

goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos

404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)

113

lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes

szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom

nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az

absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak

alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor

mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo

taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet

aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej

fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes

megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408

kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak

ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις

(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis

megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet

dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt

jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni

kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek

eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek

A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek

deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben

ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa

pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett

kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott

humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy

olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll

Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok

elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első

neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus

mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon

406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban

114

lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek

rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket

vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar

(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-

eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett

jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem

kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi

alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen

kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a

vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet

fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi

nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek

nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar

nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok

neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai

toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent

jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket

valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra

hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a

humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa

eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra

hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal

illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest

A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll

fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti

szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes

410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28

115

esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a

melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik

(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo

vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben

(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo

A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem

hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai

moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző

(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo

a taacutergy

(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo

illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese

(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo

A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem

egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes

413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo

116

jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb

alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek

a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash

bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo

b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-

bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)

c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit

tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)

d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben

((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)

e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy

szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna

Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)

Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai

egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423

Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute

egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja

peacuteldaacuteul

418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p

117

(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a

hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo

A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is

hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek

sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a

nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal

szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet

csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval

hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel

A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv

logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a

feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol

grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs

mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a

father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is

kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan

nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A

legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk

mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a

szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is

beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house

(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is

eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra

utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a

neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal

hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a

425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem

118

neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is

egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a

termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das

Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten

taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek

A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel

amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan

neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a

semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a

foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428

Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek

csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek

neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una

unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet

szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is

tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek

jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a

termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter

meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai

nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute

a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben

pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la

lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der

Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes

jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes

kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi

szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek

hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes

idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin

nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi

428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p

119

tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A

grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430

A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez

magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi

jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes

gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi

anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls

neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan

taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben

ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok

kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti

jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve

az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a

kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű

mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute

hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek

fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből

430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)

120

6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA

A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint

az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk

amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a

hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem

fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni

ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel

amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van

(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes

pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a

matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik

Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos

szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az

ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem

volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv

legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes

sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett

egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes

ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az

egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el

Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet

szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai

szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek

egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag

a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg

valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev

jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel

431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik

121

egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy

toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az

egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk

kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436

(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett

ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a

hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az

alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet

Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot

jelent kis mennyiseacutegben441

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet

meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute

belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van

egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban

jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi

mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem

tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban

pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben

vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre

61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai

szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben

Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a

countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)

436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p

122

felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra

gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a

megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute

akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg

nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg

kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem

kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel

egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet

megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben

előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen

elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet

hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes

fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a

nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli

valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan

taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute

kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul

(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)

akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny

asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni

eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute

peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben

grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag

megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A

grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni

445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo

123

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)

szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a

tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez

asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget

ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget

nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget

jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai

szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre

egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk

mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem

(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok

eacuterveacutenyesuumllnek449

Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten

hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem

megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)

főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de

ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek

jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb

moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera

62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban

Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben

vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei

reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a

nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű

448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti

124

mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a

szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat

megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben

teljesen jogos

(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo

A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel

csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben

is talaacutelkozhatunk

(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo

Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban

aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem

szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs

meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul

(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo

Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a

mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a

kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a

megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg

nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem

megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel

a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek

meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a

453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p

125

szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar

nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a

melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet

szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni

a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459

A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa

megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul

jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a

grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező

kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a

tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a

mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget

kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese

alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget

hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai

jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb

ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk

toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi

hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy

(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo

hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit

peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy

(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464

458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő

126

akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba

tettem volna

A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert

eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus

egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a

genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki

akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute

csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln

nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az

ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert

egyszerűen meg kellett semmisuumllnie

(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a

kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is

szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt

Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute

grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai

megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg

učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az

igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A

neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben

pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e

bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo

127

63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467

A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes

szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra

(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće

bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet

a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni

ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a

főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban

sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes

szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a

főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba

Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A

gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute

kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek

A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs

listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće

(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek

szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a

maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba

tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja

hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472

(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a

szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban

jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a

kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta

klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet

szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai

467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p

128

eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok

elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a

szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai

szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje

bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem

egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476

A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca

bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a

mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes

szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a

toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem

neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A

gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute

macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben

vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő

főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő

szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)

A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet

peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet

peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem

gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset

eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő

szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem

neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt

mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő

egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev

adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi

hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők

csoportjaacutet jeloumlli

475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p

129

A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem

hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az

egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az

egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem

megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny

nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll

koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a

gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko

eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak

neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem

hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak

szemantikailag jelentkeznek482

bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget

jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan

fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az

egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub

bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek

szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484

A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485

fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti

eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit

egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo

mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo

A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria

ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom

Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot

mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev

alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes

szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt

481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)

130

egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek

eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek

tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő

szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor

azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet

Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő

főneacutevről beszeacuteluumlnk

64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema

Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes

csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos

struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen

felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes

szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak

halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo

hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az

előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő

főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo

A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit

tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve

ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa

bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus

ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute

szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije

bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci

bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A

keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre

ugyanolyannak lehetne őket tekinteni

A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy

horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek

szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet

488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p

131

Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis

anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek

koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes

alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot

jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az

absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije

bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek

koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik

A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket

csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev

dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes

szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia

tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul

(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo

vagy

(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo

Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo

szoacute ugyanolyan alakban aacutell

A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet

taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A

konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem

Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott

nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami

moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan

főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget

489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)

132

kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A

konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az

bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető

A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem

szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani

eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes

vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a

veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett

halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy

csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai

vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a

grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de

grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak

nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel

egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a

grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a

szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem

tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket

mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk

hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk

alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek

Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute

alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)

A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije

bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő

esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen

főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban

aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai

vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo

petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute

elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő

493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p

133

szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk

amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes

sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A

pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik

olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet

kiveacuteteleacutevel495

A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem

szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy

ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln

csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes

szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat

Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega

lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket

taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet

felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek

A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem

kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső

vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak

toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet

valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami

magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo

Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk

ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent

bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos

meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet

felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is

495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli

134

65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban

Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak

(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes

eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a

participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a

taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a

grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a

legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg

is indokolja veacutelemeacutenyeacutet

Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy

ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette

meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)

koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo

genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom

leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban

nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak

Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is

Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes

veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy

accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba

keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt

egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek

egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt

mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet

uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a

horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev

akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha

csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a

496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)

135

grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti

gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az

igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi

egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a

nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak

Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV

szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a

XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is

eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel

holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai

nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből

indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a

dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb

specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak

eacutertelmezeacuteseacutet

66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban

Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok

alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar

nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel

A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a

magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy

ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri

čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva

ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek

eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal

jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten

lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek

az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe

499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p

136

Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae

(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel

Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a

magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a

latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503

Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a

heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen

szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506

A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre

utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina

nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo

Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől

fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507

A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan

szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez

alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a

szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig

a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte

502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)

137

7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA

Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak

kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert

nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban

szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter

nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508

Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban

laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-

nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag

kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el

a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509

munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo

Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-

nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII

szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513

grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences

rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž

Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun

Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben

adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg

A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519

ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a

nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a

508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808

138

Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX

szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a

horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit

Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik

der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos

nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi

eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők

ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni

A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-

nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln

csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg

a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak

Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-

nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban

megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is

magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-

nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai

hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-

nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak

Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes

Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet

nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes

kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-

horvaacutet530

A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a

grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak

522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p

139

nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai

szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532

(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű

latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)

Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua

illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi

elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet

nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi

keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg

Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt

melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel

hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg

neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537

Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes

moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan

szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić

koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist

eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a

haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen

Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad

Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre

alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan

Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-

nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a

boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet

peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal

volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet

531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p

140

grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban

is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is

Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u

illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel

megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan

Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt

nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő

ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere

keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes

konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a

koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek

coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute

sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla

beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak

szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute

felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes

toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik

szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi

formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt

Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi

anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg

hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet

nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban

zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem

tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese

reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt

Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet

eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer

aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet

mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet

540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni

141

hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis

elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes

peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai

nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket

hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait

Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem

veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva

meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt

teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer

kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az

instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy

igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a

kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt

Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica

Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben

majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt

hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny

vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel

sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell

terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik

Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes

a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute

figyelmeacutet

Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani

kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes

iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti

Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet

(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel

egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset

az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az

543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute

142

ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes

annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben

Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az

indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani

normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum

(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)

plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a

hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi

rendszerhez

Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit

hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a

főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a

participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi

nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes

ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen

Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli

bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548

Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur

Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem

Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche

versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem

nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen

Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann

der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana

melyet Ofenben adott ki 1795-ben

Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet

nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik

kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet

547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo

143

reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia

neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes

Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges

horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter

eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll

i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is

hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val

eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a

műveacuteből

Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet

nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes

szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes

szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban

Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az

első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel

szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis

grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel

talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a

koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett

muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum

Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a

kondicionalis alakokkal

Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a

grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy

Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az

ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute

nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi

grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze

minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban

551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008

144

ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz

vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok

Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az

eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb

bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters

tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert

Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt

Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae

accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban

megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim

izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy

horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute

sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki

veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter

Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin

nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden

adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana

meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint

kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin

nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt

nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett

munka folytataacutesaacutet jelenti

Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel

aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes

szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a

locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi

megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha

556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo

145

talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban

megeacuterdemel

Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana

Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben

Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember

iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet

Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom

nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a

maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal

Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a

ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet

nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti

nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a

bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt

Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is

megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini

elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini

Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot

dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok

foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest

mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes

vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg

A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes

szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a

neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az

aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is

Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes

nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-

nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv

standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is

563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt

146

Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj

poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a

tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes

kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak

ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke

Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel

iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan

nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes

nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia

A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem

koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne

Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a

bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a

nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen

nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem

hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja

hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a

dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt

amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-

horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt

A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese

mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti

munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek

bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572

Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes

toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek

nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az

instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket

pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem

567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p

147

accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az

eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573

Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi

nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző

veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől

Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban

aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi

folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574

Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb

megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere

Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln

ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo

nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk

A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos

Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre

Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache

wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern

in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben

jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den

suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den

Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg

Zaacutegraacutebban

A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)

eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek

kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom

legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag

feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia

Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel

573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo

148

Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata

alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet

nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute

Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a

nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-

horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini

Starcsevich578

Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi

anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz

hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa

(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely

nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel

Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi

grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti

regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik

Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes

seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el

ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből

teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter

fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma

a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute

Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a

szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni

Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző

annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet

A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet

grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić

neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a

katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem

beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić

hataacutesaacuteroacutel

577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p

149

8 OumlSSZEFOGLALAacuteS

Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a

első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt

hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk

őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei

kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern

nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb

szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus

oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet

elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute

megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve

modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej

szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani

kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten

moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti

keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a

horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti

korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami

tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt

eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis

szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy

mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a

diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes

nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra

150

9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM

1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones

grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae

1674

2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic

Theory Cambridge University Press Cambridge 1971

3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and

Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994

2276 ndash 2282 p

4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb

2004

5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash

Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija

filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958

6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica

compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di

eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808

7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)

Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988

8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974

9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)

Kossuth Kiadoacute Budapest 1993

10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994

11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom

srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003

12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512

(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g

bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)

13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction

of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J

S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p

14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis

accomodataVenecija 1712

151

15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -

Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga

književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni

zavod Zagreb 1991

16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica

hrvatska Zagreb 1998

17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža

(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i

jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p

18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar

nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956

19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat

Budapest 1958

20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1978

21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute

alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel

filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000

22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi

keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta

Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008

23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -

24 1972-73 p

24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -

Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga

Zagreb 1995

25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006

26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-

Argentum Kiadoacute Budapest 2006

27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash

shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In

Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek

Zagreb 2010

152

28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si

ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato

creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)

Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di

Carlo Dionisotti Utet Torino 1966

(httpwwwletteraturaitaliananet)

29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of

the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical

period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p

30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin

1935

31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska

knjiga Zagreb 1954

32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in

Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in

Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von

Ignatz Al Berlich Ofen 1833

33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh

Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)

(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)

34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p

35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа

елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979

36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien

38 19-90p

37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn

grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p

38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi

kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p

39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil

Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923

40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la

bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p

153

41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History

of Rationalist Thought New York - London 1996

42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New

York 1976

43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between

Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting

of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-

89p

44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press

Cambridge 2000

45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest

1994

46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003

47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1989

48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2005

49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku

Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998

50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah

(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta

Rostov-na-Donu 1982

51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua

illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782

52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog

Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008

53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty

Spivak) The John Hopkins University Press 1997

54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi

Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)

55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999

56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus

Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam

amp Philadelphia 1981

154

57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji

list dd Zagreb 2003

58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas

Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006

59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P

Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel

Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar

Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993

60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska

knjiga Zagreb 1996

61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes

(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985

62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski

licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske

zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)

Zagreb 1916

63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della

volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001

64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest

hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p

65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press

Oxford 1987

66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of

the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p

67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma

franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa

Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007

68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest

1954 1-14 p

69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970

70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus

Zagreb 2006

155

71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute

Budapest 1966

72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998

73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog

jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998

74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja

Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum

2 koumltetZagreb 1999

75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u

prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska

knjiga Zagreb 2006

76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do

polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006

77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički

problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p

78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord

Kiadoacute Budapest 1998

79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija

Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002

80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica

hrvatska Osijek Osijek 1999

81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)

Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005

82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića

Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p

83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske

akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981

84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za

gramatiku JAZU 388 5-129 p

85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar

grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002

86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris

Kiadoacute Budapest 1999

156

87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V

Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000

88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 2006

89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography

Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995

90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u

pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko

filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p

91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od

Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek

2003

92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A

magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta

előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)

Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008

93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska

sveučilišna naklada Zagreb 2002

94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv

alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes

jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010

95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk

1665

96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i

njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)

Zagreb Filozofski fakultet

97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest

1984

98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p

99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the

English passive Language 1 1982 22 - 81p

157

100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen

Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange

verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen

Titularbucheversehen Osijek 1778

101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i

prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja

(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J

Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p

102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve

gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i

reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos

Inteacutezet kiadaacutesa alatt

103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift

fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen

Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p

104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian

Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica

20 1993 145- 191 p

105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press

1977

106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S

Kugli Zagreb 1923

107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University

of Chicago Press Chicago 1964

108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika

latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997

109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica

hrvatska Zagreb 2001

110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga

jezika Matica hrvatska Zagreb 2008

111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za

početnike Zagreb 1839

158

112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997

113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19

szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003

114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et

locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010

115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash

Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute

Budapest 2000

116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska

knjiga Zagreb 2002

117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna

naklada Zagreb 2005

118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom

jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut

za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-

192 p

119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za

naucitti latinski jezik Loret 1649

120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini

Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p

121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of

Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale

University 1994

122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin

nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996

123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492

(wwwantonionebriaorg)

124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk

eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002

125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE

BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007

159

126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az

identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba

2010 162-127 p

127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance

interpretation Linguistics 577-613 p

128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988

129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In

Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones

Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p

130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar

1873

131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv

7-10 234-246 p

132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja

Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C

Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest

2006

133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005

134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999

135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997

136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest

2005

137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski

jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000

138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i

srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p

139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo

Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika

Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p

140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije

padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski

fakultet Osijek ndash Zagreb 2010

160

141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis

libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum

(httpdatendigitale-sammlungende)

142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of

Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English

language Edward Arnold London 1982 37-53 p

143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska

naklada Zagreb 1997

144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter

Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz

Konzorcium Budapest 2006

(httpmekniifhu048000489604896pdf)

145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc

Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet

Osijek 2011

146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska

grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767

147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u

srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p

148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in

History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993

149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of

Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag

150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih

morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak

105 - 109 p

151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika

za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003

152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica

Venecija 1713

153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU

102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p

161

154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti

krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog

u Lici Trst 1812

155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum

puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA

Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989

156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri

duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal

(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222

Budapest 2004

157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p

158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye

immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich

Magdenburg 1761

159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)

Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p

160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica

hrvatska Zagreb 1993

161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku

Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p

162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p

163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga

jezika Školska knjiga Zagreb 1994

164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-

XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua

fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua

fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)

165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della

grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano

1908

166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann

Berolinum 1885

162

167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede

gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje

168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP

Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk

D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p

169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek

Budapest 2008

170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i

obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000

171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario

Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom

pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi

Istranina) Beč 1803

172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest

2002

173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik

knjiga Zagreb 2008

174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument

Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p

175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected

Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts

1956

176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi

Muumlnster Coppenrath 1827

177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853

178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za

hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb

2002