TARTALOMJEGYZEacuteK
1 BEVEZETEacuteS 2
11 A TEacuteMA MEGJELOumlLEacuteSE 2 12 A KUTATAacuteS CEacuteLJA FORRAacuteSAI EacuteS MOacuteDSZEREK 3 13 A DOLGOZAT SZERKEZETE 5 14 KUTATAacuteSAIM SORAacuteN EacuteRZEacuteKELT HAacuteTRAacuteNYOK EacuteS ELŐNYOumlK 6 15 KOumlSZOumlNETADAacuteS 7
2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI 9
21 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA FOGALMA EacuteS A GRAMMATIKAI MŰVEK CSOPORTOSIacuteTAacuteSA 21 22 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA PERIODIZAacuteCIOacuteJA EacuteS ALAPFOGALMAI 29 23 A NEMZETI NYELVTANOK SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI 31
231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia roumlvid
aacutettekinteacutese 35 232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei 40 233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa 41
2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai 42 2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek 45
3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA 48
31 A BESZEacuteDREacuteSZEK MEGHATAacuteROZAacuteSAacuteNAK FILOZOacuteFIAI HAacuteTTERE 49 32 A BESZEacuteDREacuteSZEK KUTATAacuteSAacuteNAK KEZDETEI 52 33 A DEIXIS EacuteS A PAREMPHASIS FOGALMAacuteNAK SZEREPE A BESZEacuteDREacuteSZEK TANAacuteBAN 55 34 NEacuteVSZOacute VAGY ALANY 56 35 A BESZEacuteDREacuteSZEK AZ ELSŐ MAGYAR EacuteS HORVAacuteT NYELVTANBAN 61
351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek 61 352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek 64
4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA 68
41 A GRAMMATIKAI ESET FELFEDEZEacuteSE EacuteS KUTATAacuteSA 71 42 A PARADIGMAacuteKROacuteL 77
421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa 82 4211 Nominativus 82 4212 Vocativus 83 4213 Genitivus 84 4214 Dativus 88 4215 Accusativus 90 4216 Locativus 92 4217 Instrumentalis 92
422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban 93 43 A LOKAacuteLIS ELMEacuteLET 98
5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA 107
6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA 120
61 A MEGSZAacuteMLAacuteLHATOacuteSAacuteG EacuteS A MEG NEM SZAacuteMLAacuteLHATOacuteSAacuteGFOGALMA A GRAMMATIKAI SZAacuteM EacuteRTELMEZEacuteSEacuteBEN 121 62 A GENITIVUS PARTITIVUS SZEREPE A MENNYISEacuteGET KIFEJEZŐ SZINTAGMAacuteKBAN 123
7 A SUMMALIS (bdquoA GYŰJTŐ SZAacuteMrdquo) 127
71 MI A PLURALIA EacuteS A PLURALIA TANTUM FŐNEacuteVCSOPORT GRAMMATIKAI SZAacuteMA 130 72 HOGYAN JELENTKEZIK A SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTANBAN 134 73 A SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA AZ ELSŐ MAGYAR NYELVTANBAN 135
8 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA 137
9 OumlSSZEFOGLALAacuteS 149
10 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM 150
2
1 BEVEZETEacuteS
11 A teacutema megjeloumlleacutese
A goumlroumlg nyelvtaniacuteraacutes kezdetei oacuteta ismert a nyelvtanszerkezteacutes moacutedszere mellyel előszoumlr
Thrax nyelvtanaacuteban talaacutelkozunk1 Ezt koumlvetteacutek a roacutemaiak eacutes keacutesőbb a koumlzeacutepkori
nyelveacuteszek is aacutetvetteacutek2 A vulgaacuteris nyelvtanokkal az emliacutetett hagyomaacuteny kisseacute
megvaacuteltozik amint az első horvaacutet3 eacutes magyar nyelvtan4 tartalma is mutatja Thrax szaacutemaacutera
a grammatika a nyelvet művelő mesterseacuteg a τέχνη γραmicromicroατική tehaacutet filoloacutegiai jellegű
tudomaacuteny pontosabban olyan mesterseacuteg amely magaacuteban foglalja mindazt ami a nyelvvel
kapcsolatba hozhatoacute Kuumlloumln kiemeli a bdquokoumllt ői kifejezeacutesek magyaraacutezataacutetrdquo5 eacutes bdquoa koumlltői mű
eacuterteacutekeleacuteseacutet amely a nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo6 A nyelvtan fogalmaacutenak magyaraacutezataacuteval
Thrax megadja a nyelvtan eacutes a nyelveacuteszet szerepeacutet valamint ceacuteljaacutet eacutes arra a keacuterdeacutesre is
vaacutelaszt keres hogy mieacutert is szuumlkseacuteges vele foglalkozni
A nyelvről valoacute felfogaacutes vaacuteltozott a toumlrteacutenelem soraacuten főleg a XIX eacutes a XX
szaacutezadban amikor az interdiszciplinaacuteris kutataacutesi moacutedszerek igen nagy teret hoacutediacutetottak a
tudomaacutenyos gondolkodaacutesban A hagyomaacutenyos nyelvtanokban laacutetott nyelvről alkotott
vilaacutegkeacutep vaacuteltozaacutesa miatt a nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokban fontosnak tartom nemcsak a nyelvi
elemek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet hanem az adott kor nyelvről valoacute felfogaacutesaacutenak vizsgaacutelaacutesaacutet is
hiszen a hagyomaacutenyos nyelvtanoknak7 az eacuteppen aktuaacutelis filozoacutefiai iraacutenyzat adta meg az
elmeacuteleti kereteacutet A tudomaacutenyos gondolkodaacutes előtti időszakban (koumlruumllbeluumll a XIX szaacutezad
első feleacuteig) a nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak eacutertetteacutek Ebből kiindulva
fontosnak tartottam elemezni azt is hogy az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban hogyan
tuumlkroumlződik az oacutekori kultuacuteraacuteboacutel aacutethagyomaacutenyozott keacutetezereacuteves dominaacutens nyelvfilozoacutefia
ami szerint a legkisebb nyelvi elem a gondolat mondat formaacutejaacuteban Ezeacutert ha a horvaacutet eacutes a
magyar grammatikograacutefia kezdeteit vizsgaacuteljuk akkor felteacutetlenuumll vissza kell mennuumlnk az
1 Maacuteteacute 200382p 2 Balaacutezs 19562p 3 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić aki az Insitutionum linguae Illyricae libri duo (tovaacutebbiakban Institutiones) ciacutemű nyelvtanaacutet 1604-ben adta ki Roacutemaacuteban 4 Az első magyar nyelvtant Sylvester Jaacutenos iacuterta Grammatica Hungarolatina in usum puerorum recens ciacutemen (tovaacutebbiakban Grammatica) amit 1539 juacuteniusaacuteban Uacutejszigeten Saacutervaacuter mellett adott ki 5 Thrax III I1-2p 6 Thrax III I9-10p 7A bdquohagyomaacutenyos grammatikardquo eacutes a bdquohagyomaacutenyos nyelveacuteszetrdquo elnevezeacutest a XIX szaacutezad előtti nyelvtanokra eacutes nyelvvizsgaacutelatokra hasznaacutelom keacutesőbbi grammatikaacutekra pedig megadom keletkezeacutesuumlk idejeacutet
3
alapokig mert csak akkor tudjuk megvizsgaacutelni a toumlrteacuteneti előzmeacutenyeket valamint
megrajzolni a nyelvtani kategoacuteriaacutek fejlődeacuteseacutenek egyes szakaszait
Az eacutelő euroacutepai nyelvek nyelvtanainak formai meghataacuterozaacutesa a nyelvi szabaacutelyok eacutes
aacuteltalaacutenos jellemzők oumlsszeiacuteraacutesaacuteval kezdődoumltt A humanizmusban a nyelvtani irodalom
fejlődeacutese effektiacutev moacutedon hozzaacutejaacuterult a grammatikai standard kialakulaacutesaacutehoz A koumlzeacutepkori
latin nyelv taniacutetaacutesaacutenak reacuteszletesebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik szaacutemunkra hogy a
nyelvtanokban a neacutepnyelv alkalmazaacutesa kezdetben a latin nyelv tanulaacutesaacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet
segiacutetette A humanizmusban műkoumldő nyelvtaniacuteroacutek8 előszoumlr csak a nyelvi peacuteldaacutekat fordiacutetjaacutek
neacutepnyelvre majd idővel a nyelvi szabaacutelyok peacuteldaacutekkal eacutes magyaraacutezatokkal egyuumltt
neacutepnyelven is bekeruumllnek a grammatikaacutekba9 A koumlzeacutepkori Euroacutepa iskolaacuteiban hasznaacutelt
grammatikaacutek a latin nyelvi anyagot latin nyelvű magyaraacutezatokkal egeacutesziacutetetteacutek ki Ez a
folyamat az iskolaacutekban maacuter koraacutebban is elkezdődoumltt mivel a tanaacuterok a latin nyelvtant
anyanyelvi peacuteldaacutekkal magyaraacuteztaacutek10 a magyaraacutezatokban laacutethatoacute latin szinonimaacutek mellett
ezeknek a neacutepnyelvi megfelelőit is hasznaacuteltaacutek Anyanyelvuumlket csak akkor hasznaacuteltaacutek
amikor nem lehetett megfelelő szinonimaacutet talaacutelni egyes latin peacuteldaacutera Az ilyen
koumlruumllmeacutenyek megadtaacutek a lehetőseacutegeacutet annak hogy a neacutepnyelvi reacuteszek fokozatosan
feluumllmuacuteljaacutek a latin nyelvű magyaraacutezatokat eacutes kuumlloumlnaacutelloacute neacutepnyelvi grammatikaacutek
szuumllethessenek
12 A kutataacutes ceacutelja forraacutesai eacutes moacutedszerek
A modern horvaacutet grammatikograacutefiai kutataacutesok meacuteg akkor is amikor a hagyomaacutenyos
nyelvtanokat vizsgaacuteljaacutek leiacuteroacute jellegűek eacutes csak egy-keacutet kiveacutetellel eacuterintik a grammatikai
kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet Kiveacutetelek ezaloacutel a klasszika-filoloacutegusok aacuteltal keacutesziacutetett
fordiacutetaacutesok kommentaacuterjai A horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben ezekkel a keacuterdeacutesekkel
eddig legtoumlbbet Zvonko Pandžić foglalkozott11 Rajta kiacutevuumll kiemelneacutem Vladimir Horvat 12
eacutes Radoslav Katičić13 hagyomaacutenyos nyelvtanokon veacutegzett kutataacutesaikat akik nemcsak leiacuteroacute
moacutedszereket alkalmaztak hanem a nyelvtani kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet is megadtaacutek A
8 Laacutesd Linacre (angol) Muumlller (neacutemet) Aventinus (olasz) eacutes Honter (lengyel) nyeltanaacutet 9 Balaacutezs 1956366- 414p 10 Bartoacutek Istvaacuten 2006 Meacuteszaacuteros ndash Neacutemeth ndash Pukaacutenszky 2000 11 Pandžić 2005 12 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 13 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
4
magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki
reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg
heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel
nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is
aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar
grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal
kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos
munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15
Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi
moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az
ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a
hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig
megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy
van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A
modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk
hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet
forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax
Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti
keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam
mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)
De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin
humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet
vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban
Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A
klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre
keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben
szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban
nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute
kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott
14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
5
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure
elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak
Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek
azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv
standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire
jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes
hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti
kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az
ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan
azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy
milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai
haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a
toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute
keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a
koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az
immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a
kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom
13 A dolgozat szerkezete
Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A
bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait
grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A
maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln
kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere
a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit
mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik
Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv
17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p
6
unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a
latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen
jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak
tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti
alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A
harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A
negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset
kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet
eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek
magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek
koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten
keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a
termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi
hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot
ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban
A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai
szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes
toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi
lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik
fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre
Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul
14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk
A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel
jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter
bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak
helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten
nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a
nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk
peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet
20 Thrax III I2p
7
tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett
kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel
kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett
szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek
hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam
a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-
priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell
keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista
nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből
a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22
Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai
kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok
tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet
15 Koumlszoumlnetadaacutes
Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus
grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa
szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll
nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom
Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos
vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes
lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet
folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban
folytatott tanulmaacutenyaimban
Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak
eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre
21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)
8
Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet
szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta
eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a
modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa
Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is
haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben
egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is
segiacutetettek eacutes biacuteztattak
Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott
oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak
9
2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI
A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott
Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet
Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel
szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak
ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul
a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben
Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint
a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv
tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző
fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes
kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi
szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek
elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd
az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek
Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is
bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek
aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma
rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes
nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata
felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute
alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos
paradigmaacutekba
Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A
civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az
ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a
23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)
10
rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek
eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a
tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej
tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az
uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek
megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek
egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is
szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről
is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az
bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus
tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A
tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A
nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti
kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s
ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult
A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező
vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute
kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az
aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok
fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag
elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt
az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első
lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A
nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a
szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III
eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok
nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa
27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)
11
eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli
eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute
jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait
eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a
legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit
pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni
Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi
veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek
nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a
szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind
nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit
nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute
szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses
aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute
A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel
ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az
akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le
Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a
kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok
eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes
egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb
nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll
az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal
illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi
civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak
koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok
A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes
gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg
filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek
rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute
fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt
33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet
12
szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek
leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek
A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai
korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i
sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg
filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le
a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző
irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A
felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval
folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz
maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos
nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet
veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk
nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek
koumlzeacute soroljuk őket
Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38
hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg
nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet
ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt
organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul
(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti
megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is
csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett
keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak
hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel
előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből
ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi
36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a
νόμος fogalmaacuteval
13
anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek
gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő
A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is
sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai
majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a
koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg
hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern
nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet
kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis
toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg
megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika
eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati
peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes
a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a
legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a
bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg
koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk
A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk
alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon
foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg
nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval
magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem
lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41
Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel
fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos
nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai
vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről
A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a
keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai
39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p
14
grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek
aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai
hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami
majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a
grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere
hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is
Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a
vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro
grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv
műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is
eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus
alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel
fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval
Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti
eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig
eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg
kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro
nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai
aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera
mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin
szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet
Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust
azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent
Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a
kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy
lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is
Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos
42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert
15
eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi
jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak
keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes
belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika
oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute
Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata
amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja
hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az
olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a
hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat
csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik
csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan
szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46
A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az
egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni
boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a
hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni
taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban
az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A
koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen
tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a
koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes
asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes
a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a
koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet
A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes
aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk
tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a
korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a
korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek
meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg
45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p
16
a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a
keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny
klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről
alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek
nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre
szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a
klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit
erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen
voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori
goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az
antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt
ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49
A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra
korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban
iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az
egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit
hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg
nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes
kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege
miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege
Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a
legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott
veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet
visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50
Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket
keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai
kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni
Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz
koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is
fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen
47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo
17
neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek
felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes
(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi
oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni
hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes
nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan
moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk
Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek
jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk
nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott
csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek
A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert
foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent
szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A
pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik
grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et
scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek
megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel
kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet
Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori
grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel
foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv
eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a
nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző
magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes
a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek
veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott
ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a
grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p
18
sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A
humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok
elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a
humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű
tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg
Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute
művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget
hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt
egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett
A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista
kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok
szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes
nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket
barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak
realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek
ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos
latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben
egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De
vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv
azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon
ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert
szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes
mesterseacutegesrdquo58
A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű
tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59
55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet
19
nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz
mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute
Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek
meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi
nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv
oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet
mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő
diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60
iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten
megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett
műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha
figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves
vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a
latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos
tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt
neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63
ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel
eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a
koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua
vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve
voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem
tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni
Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari
koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az
első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric
Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant
amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a
Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin
taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999
20
latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute
hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei
moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani
rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten
Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum
ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban
A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka
Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is
Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű
megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy
Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin
nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta
a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll
szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak
Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67
ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera
amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a
nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz
Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal
keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak
az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő
beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv
megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi
viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta
dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű
munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi
peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak
tartjaacutek
A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke
a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes
66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek
21
egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad
koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden
teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert
sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban
voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70
nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle
szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az
pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert
sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra
eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek
hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A
humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A
neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek
paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak
alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak
alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben
hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a
legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot
abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első
magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica
Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt
Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a
reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti
kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes
latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben
21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa
A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok
megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk
70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p
22
leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes
hasznaacutelataacutenak moacutedjait
A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg
grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban
foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen
kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv
elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv
hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia
fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A
grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes
ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia
terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo
jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az
emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes
eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A
grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a
grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia
fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem
foglalja magaacuteba
A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel
ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet
hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika
fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott
műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami
szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav
Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica
Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za
srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran
Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili
Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal
(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig
72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005
23
megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet
a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte
műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb
nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott
munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes
slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett
pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a
betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben
ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul
is
Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi
grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos
teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a
koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell
előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben
talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi
tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr
analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a
nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan
hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz
meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok
alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az
ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti
kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos
terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik
A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban
eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes
kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok
megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin
74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p
24
joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz
(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az
orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval
rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg
alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a
szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint
azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak
szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen
egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a
latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet
Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a
nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes
tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit
Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a
koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva
iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi
korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia
tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a
tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin
fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy
forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a
grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a
magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin
szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes
iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel
iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos
nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a
proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet
78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo
25
A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk
pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak
Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute
keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk
ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan
alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes
betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi
koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti
kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek
ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg
kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert
alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk
A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről
valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem
fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes
hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek
I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat
koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel
a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel
a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a
tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de
nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy
mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is
ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz
Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy
nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a
grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel
82
bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo
26
valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek
taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik
Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy
hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars
bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit
majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek
vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le
bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is
mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes
tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az
koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls
minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan
univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi
lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is
kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek
legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-
Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban
adtaacutek ki nyomtataacutesban
Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a
koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal
nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a
betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a
kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi
alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -
az eacutelő beszeacuted
A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt
mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a
karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint
A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a
86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα
τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p
27
humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej
gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld
abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes
termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi
hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes
meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira
taacutemaszkodva
A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a
nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint
mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a
gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint
tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A
grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes
Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika
fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember
szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a
nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival
foglalkozik
A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az
idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű
megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban
mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus
nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a
francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest
eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez
pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a
karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a
koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban
nyilvaacutenul meg
A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv
taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-
Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű
goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta
keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a
28
peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes
magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal
grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb
nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes
szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes
egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a
glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia
latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv
termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi
rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll
A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel
mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban
amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok
eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a
szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem
tudnak hatni raacutejuk
A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti
szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg
majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky
szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev
nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe
vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a
koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek
tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik
kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott
elmeacuteletnekrdquo91
Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel
grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi
moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az
oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a
grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae
90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)
29
csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem
volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni
22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai
Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom
korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet
a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a
vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg
a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az
első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos
nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de
a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide
tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92
a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora
b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)
c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora
Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a
grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők
1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott
modell alkalmazaacutesaacuteval
5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p
30
6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi
szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94
Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy
taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek
megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy
beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat
Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv
ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az
iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy
jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv
Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a
nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag
elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute
befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes
Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati
keacutezikoumlnyvekben
Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent
hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz
ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk
Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni
milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent
alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos
szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban
Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek
oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt
jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan
94 Crystal 2003118p
31
szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz
iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni
ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben
egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a
latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok
fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak
toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos
grammatika iraacutent
A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-
Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen
nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik
Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute
felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos
nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus
moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek
peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a
szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe
Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett
paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute
tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran
toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a
szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a
tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute
javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra
alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is
meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten
23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat
hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az
emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy
talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel
32
a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg
istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi
katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa
csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok
megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen
eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute
gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal
folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet
eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes
logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez
tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt
mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny
euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak
gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az
Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus
ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a
terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus
restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a
kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta
A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a
reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel
meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus
emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute
szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem
laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel
Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek
koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista
műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső
ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt
eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg
A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben
alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus
egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek
voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban
33
Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus
eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi
rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes
taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki
amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio
atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban
ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -
kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban
A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute
kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet
szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum
azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent
koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere
felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek
kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai
tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek
sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert
Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute
tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97
Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom
reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon
eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a
katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom
eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni
harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos
hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a
tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a
95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel
34
ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a
horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum
szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető
lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb
neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen
taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a
XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak
az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt
peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak
tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is
tanulmaacutenyozta
Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az
Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven
beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy
nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas
embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet
amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek
a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A
keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban
taniacutetani kellene
Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor
a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes
nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet
melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute
konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet
meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten
tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről
volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter
Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az
első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon
99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)
35
proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak
kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint
egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100
Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll
az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az
első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv
egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić
műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban
231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia
roumlvid aacutettekinteacutese
Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken
is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez
egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter
olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők
toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott
orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak
beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan
iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes
koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute
kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin
betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet
visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor
neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A
nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes
megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen
aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel
jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv
normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev
nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet
100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban
36
keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet
Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett
volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek
a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de
alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők
eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek
bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az
eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az
egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi
grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre
koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv
tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita
rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg
olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges
megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a
taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő
nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a
horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban
koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent
Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek
bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet
meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik
tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll
maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait
oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik
vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott
ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102
101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p
37
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak
Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a
protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes
eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen
terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa
jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a
tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens
szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet
jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute
teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi
nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104
A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel
a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az
ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta
teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest
egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is
paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen
szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet
peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a
folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt
tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek
nyelvtanaikat
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben
Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő
politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban
egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr
műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel
koumlvetkezett be
Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik
nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra
alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami
103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p
38
sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom
ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai
iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya
eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy
mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute
professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera
reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej
uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya
minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az
irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan
amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-
nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107
A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen
koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-
eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a
dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan
megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest
Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek
koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre
Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a
szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi
hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek
Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja
lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita
hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić
nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban
106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)
39
Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia
Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz
vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a
reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet
irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak
oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis
legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk
hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy
nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti
hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven
preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik
aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor
elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz
inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely
veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium
Ragusinum kinőtt112
Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor
nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi
rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei
tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere
Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos
eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre
Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes
oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte
Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute
nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye
nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta
109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p
40
232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek
hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista
grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi
aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv
alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi
Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa
előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a
Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott
koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel
Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de
maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus
tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta
studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben
Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az
anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel
Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen
kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan
hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom
hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a
legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel
oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113
Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok
nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is
melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar
nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb
soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a
magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem
minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai
113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)
41
reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is
aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel
A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a
tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a
koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy
eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy
holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy
Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a
humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet
helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert
Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az
első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy
sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből
tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi
bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első
magyar nyelvtan szerzőjeacutenek
A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az
a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar
irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi
kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset
amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi
az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is
eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni
233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű
ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is
sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt
nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg
nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika
114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p
42
Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi
szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel
Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy
tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is
koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa
szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok
mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel
ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be
2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai
A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A
nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi
lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet
Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az
olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers
formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel
megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is
tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes
komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni
kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek
mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori
művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan
nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel
a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet
nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin
nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls
vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a
legreacutegebbi munkaacuteval kezdve
A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani
leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes
116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes
43
felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118
Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-
nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő
tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a
latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve
Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első
sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan
sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119
Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal
reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120
nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek
Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag
megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet
amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben
keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes
keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti
Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk
Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos
tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek
koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni
A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones
flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen
tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić
a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban
nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az
117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere
44
eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a
kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban
jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a
latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott
neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet
grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva
Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a
magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb
kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek
neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek
felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta
hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot
kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin
esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester
megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a
neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek
neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak
koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy
eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123
Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű
esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a
hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus
septimus eacutes casus octavus124
A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint
hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a
magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak
meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin
terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta
tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel
45
keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet
nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet
veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel
2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek
A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a
szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -
toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash
egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls
jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az
oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a
mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve
egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes
neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az
agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a
tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes
vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet
egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a
tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa
Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet
szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet
eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum
perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A
nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az
ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges
igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket
bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes
infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből
125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb
46
kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny
magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a
latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos
beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens
imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez
nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy
osztaacutelyroacutel beszeacutel
1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā
2 a obliqum el haģa
3 ę rectum teremtę nemzę
4 e obliqum kerese
Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas
ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az
első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes
negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet
az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi
a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni
1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)
2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)
3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)
4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)
Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes
helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio
periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert
igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok
Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok
hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben
talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a
helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal
alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes
egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute
tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei
szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A
nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek
47
haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor
korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes
nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera
oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia
alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak
rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel
eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet
kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg
48
3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA
A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A
beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon
vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a
kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire
maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai
feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a
keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz
eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a
toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel
szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes
igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet
a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti
miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az
igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a
beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az
igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute
morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk
az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute
Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni
hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai
kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi
tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat
meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov
nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a
beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok
nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai
127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p
49
kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis
morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek
a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet
31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere
A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben
nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet
toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel
megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A
leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a
bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan
vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől
eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a
beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg
keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok
alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis
elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134
A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a
sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az
oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit
veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez
radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a
passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc
veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a
bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a
130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p
50
vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute
meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az
interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a
bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja
eacuterteni az uumlzenetet
Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen
tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a
szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal
eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen
ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi
jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne
leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi
beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel
kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat
bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145
bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146
bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147
bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban
hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148
A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute
bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott
reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve
az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt
van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek
is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső
139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p
51
koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok
dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az
egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az
aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi
a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio
(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat
oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis
fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik
A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint
Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a
beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a
beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő
perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige
oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden
eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő
koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek
felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első
vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)
kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157
Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez
egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat
formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis
volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige
egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten
fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket
az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni
151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p
52
A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus
jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a
gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az
Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt
mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter
Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel
elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)
amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige
megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo
beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161
sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet
kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a
termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163
32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei
A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben
jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel
kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai
haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat
jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai
vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet
kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg
(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad
quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg
habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes
160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993
53
passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat
logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett
meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb
elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a
mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a
humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig
hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban
iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik
grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek
Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat
mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166
A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik
Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes
tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő
(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a
főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln
oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az
alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek
meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek
majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes
neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott
A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest
Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)
kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek
mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a
koumlvetkezők
ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll
ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott
beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll
μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz
166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)
54
ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz
ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell
πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk
oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben
ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul
συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket
annak eacutertelmezeacuteseacuteben
A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval
egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően
eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval
hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter
koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek
leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait
magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki
mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az
elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok
csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert
beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak
is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt
kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest
A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg
rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző
veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező
szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi
grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax
nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes
melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium
168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket
55
(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt
a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek
A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az
anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a
neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek
leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv
szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani
kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a
koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok
33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban
A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le
Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a
deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven
kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel
biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket
jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet
szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a
maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely
teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik
szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes
kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny
A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A
grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus
stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω
(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak
megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja
megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal
170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p
56
nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre
eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174
Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-
viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet
fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes
Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet
deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni
mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő
jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev
folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is
koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok
implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is
koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki
34 Neacutevszoacute vagy alany
A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a
taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon
mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev
attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny
aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy
az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen
amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi
subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt
Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző
szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos
neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta
helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is
laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll
174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll
57
előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a
megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb
aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal
a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe
A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen
substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli
Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes
gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen
substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a
subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett
melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek
A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti
neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak
csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a
visszahatoacute nevek keruumlltek
Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180
179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p
58
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev
1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő
3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev
neacutevmaacutes
a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett
mutatoacute
visszahatoacute
birtokos
csalaacutednevek
hazai neacutev
visszahatoacute
tulajdonneacutev
59
Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-
priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)
hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat
jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)
nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek
vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)
semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)
a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)
(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)
(oumlnaacutelloacuteak)
A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is
felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a
neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez
a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket
helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket
helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a
181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)
neacutevmaacutes
60
peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma
neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt
A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt
akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik
amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről
vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt
koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel
(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte
akiről vagy amiről szoacute van
Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany
eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az
oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes
bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely
viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem
tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre
bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is
Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A
modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a
harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A
hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki
fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat
reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt
arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely
tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute
ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera
ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A
harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv
elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok
183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza
61
rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik
szemeacutelyről alkotott keacutepbe186
A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a
logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a
beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy
taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra
Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes
cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő
esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a
mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel
ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte
tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos
nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete
miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet
megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek
műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A
beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az
első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet
nyelvtan pedig a latint
35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban
351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek
Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a
betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)
186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni
62
amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a
nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a
szintaxis
Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű
ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a
goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek
koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen
a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz
ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv
alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A
melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A
neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az
igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei
osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a
hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk
a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes
szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek
rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens
imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a
hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt
hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről
A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű
participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű
participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom
aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő
esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes
a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes
egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191
grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo
veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)
Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen
beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait
190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p
63
(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum
particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja
hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten
kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi
konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a
segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is
laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati
bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan
fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes
nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute
Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a
horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet
nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći
veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev
veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig
leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -
ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy
nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni
A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus
oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban
leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes
gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz
mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen
Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel
amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a
nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben
Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan
megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a
kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor
komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban
192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p
64
egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica
egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a
nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik
hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai
koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel
tudta kiadni
352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek
Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken
alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a
betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel
lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute
meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang
amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel
szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben
leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az
uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat
eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő
keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a
hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg
keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg
grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi
hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema
nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A
ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a
neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten
Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin
197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)
65
mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A
szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio
(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A
főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak
neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat
csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik
szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak
nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok
felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute
hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel
előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet
veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet
majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba
helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a
birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen
kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb
az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul
kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el
Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a
jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem
kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel
Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt
a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a
participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen
idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta
Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy
melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel
indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes
eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a
latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei
201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet
66
szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani
amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli
koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is
mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a
grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a
tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa
őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek
nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől
Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos
nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester
nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel
Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok
eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az
igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a
grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet
hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan
fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo
de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a
flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute
alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a
neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a
veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet
magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő
vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema
viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli
csoportosiacutetaacutest mutatja
Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern
grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a
megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel
ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis
grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal
mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok
204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p
67
meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a
felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a
modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a
hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern
nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket
68
4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA
Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai
meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki
morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet
subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot
subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet
subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes
amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az
emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul
a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset
egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest
A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis
objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a
nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez
valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg
megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult
vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat
minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt
teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208
Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor
az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz
a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat
hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis
ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera
Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni
mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az
206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)
69
aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy
mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln
mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet
tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek
termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll
A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem
alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten
műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes
struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a
mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben
bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak
esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi
jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes
a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba
sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln
mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton
beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a
mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan
mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet
peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat
aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin
nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus
ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe
parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem
vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212
A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem
strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus
funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve
milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott
neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is
209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p
70
ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai
funkcioacuteja is moacutedosul
A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg
tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei
csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet
csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől
fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)
Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem
bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig
gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges
veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek
strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus
egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az
sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt
toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos
keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek
morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba
mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi
213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007
71
41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa
Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz
neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek
az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis
megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője
Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben
a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus
accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai
nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak
felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet
Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom
bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az
alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek
ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg
pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a
De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket
reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls
tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a
bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a
deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei
ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem
taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a
jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket
paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon
keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket
gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek
anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege
A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal
egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel
vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely
217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket
72
elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis
elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll
ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt
lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes
a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus
rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten
szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera
vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel
elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni
grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat
okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a
sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest
nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves
reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes
a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő
kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki
A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre
oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A
koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok
feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben
maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes
magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi
szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az
anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny
szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo
tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat
utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin
standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin
nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi
nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)
elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte
219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p
73
A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba
nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet
toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika
megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket
minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute
moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej
grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem
elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele
tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus
meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset
bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi
rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I
szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel
Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai
Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy
csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a
nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u
eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak
csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani
vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a
szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal
hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra
koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi
rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet
a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem
jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett
neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos
hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a
praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori
hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az
223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p
74
eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt
eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek
arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek
ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra
koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a
latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul
Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist
Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A
paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin
oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de
ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez
Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv
a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat
praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a
latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta
le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is
laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei
szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja
hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az
esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a
kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus
sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből
vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi
alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek
magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a
magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony
kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar
paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel
75
esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is
kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet
moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai
napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230
A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben
majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a
szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes
egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb
dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben
Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai
eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester
helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar
neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz
eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a
heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen
neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a
latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt
deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr
latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas
neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar
ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute
ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy
magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak
metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul
magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is
Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes
genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell
kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet
nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban
230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik
76
vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes
nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)
nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek
ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a
kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a
főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis
maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a
matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik
deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen
eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű
csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik
A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a
melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem
esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak
laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus
nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely
szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta
magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus
septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is
vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A
humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak
peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes
szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok
kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni
akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236
A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az
eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet
233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik
77
jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok
megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a
kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek
(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute
kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk
meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik
eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az
első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen
megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis
eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket
megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta
Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus
nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek
szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi
hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal
anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott
nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a
Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen
ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok
reacutesze
42 A paradigmaacutekroacutel
A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos
legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat
vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a
szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok
237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p
78
egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a
veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A
horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet
koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az
ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a
paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a
magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema
előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg
kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi
jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243
Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is
amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245
A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses
Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti
kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet
tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes
vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet
tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet
szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet
ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a
szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus
instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus
dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)
Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki
főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden
iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek
paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a
mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a
nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a
242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p
79
legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten
koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az
alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev
nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a
paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute
elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy
toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk
ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet
Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb
szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el
is kezdteacutek tanulmaacutenyozni
Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben
akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek
eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei
a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy
egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247
a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek
toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt
genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk
Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes
rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg
A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a
paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera
Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus
septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a
casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek
kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek
szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy
morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai
szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem
elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől
246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p
80
vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin
nyelvtanok mintaacutejaacutera
Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő
esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset
van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az
accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba
mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak
Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute
neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az
esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint
egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve
az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od
eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a
hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251
A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban
eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk
nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus
az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute
csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az
accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel
kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum
lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a
causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus
(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)
delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)
ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-
formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz
249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p
81
Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv
szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a
deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute
oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin
paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind
olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a
latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in
domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy
fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254
Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők
Az esetek
latinul magyarul ragja
nominativus nevező -
vocativus hiacutevoacute -
genitivus nemző -ę
dativus adoacute -k
accusativus vaacutedoloacute -t
ablativus elvivő -l
pluralis -k -i
Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet
amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel
tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus
jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti
Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki
eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de
jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes
Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul
-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a
magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert
254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p
82
421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa
4211 Nominativus
Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes
alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek
hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos
hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A
nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető
szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet
ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal
oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a
coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban
szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten
egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel
helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a
magyarban sem
A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin
szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes
a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby
peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes
formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is
alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem
lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a
klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a
nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a
nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)
szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem
semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban
laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute
258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p
83
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez
tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos
oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes
egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja
peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus
hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg
4212 Vocativus
A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat
mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag
nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej
viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag
teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel
expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint
amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma
nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek
a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs
kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban
gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem
szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes
261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal
84
4213 Genitivus
A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi
mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő
eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a
goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai
nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is
kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a
genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)
A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus
criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus
hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden
euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert
oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus
partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes
nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev
genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a
jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget
kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak
hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a
horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus
quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell
peacuteldaacuteul
(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo
A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy
superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot
hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet
264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p
85
az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel
tanuskodik
A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett
szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket
horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a
praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a
teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo
bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes
teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban
hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz
bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul
(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo
(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo
A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter
kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern
grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A
genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo
eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő
nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni
(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt
sztraacutejkoltakrdquo
267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo
86
Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani
(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert
sztraacutejkoltakrdquo
A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket
szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon
A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere
a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od
eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv
ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet
nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen
kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul
genitivus comparationis275
(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo
A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A
birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen
mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes
szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt
csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is
felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a
magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes
birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo
87
a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben
leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus
partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes
szerteaacutegazoacutebb277
Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint
szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi
alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak
Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)
eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln
szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is
okozhat
Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust
Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal
fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest
az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit
Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti
alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk
hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai
szempontboacutel is vizsgaacutelta
A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)
rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a
pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon
praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a
jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon
277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p
88
tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy
esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes
4214 Dativus
A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus
reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A
cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk
illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli
kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus
egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert
foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban
Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a
latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes
accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt
bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az
esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben
A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest
kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a
magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt
a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet
grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul
Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a
dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent
eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr
genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben
nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280
Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja
testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal
Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti
279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p
89
kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is
leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan
szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a
possessivus elnevezeacutest283
A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt
kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel
nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem
alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el
ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285
A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai
jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos
szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt
taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak
is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis
sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől
A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az
a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul
(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak
modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul
281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
90
(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a
tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo
A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet
valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a
dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy
morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban
ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az
esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet
jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt
birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros
kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik
4215 Accusativus
bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az
ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel
meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy
az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell
amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia
nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen
nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor
peacuteldaacuteul
290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre
91
(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo
vagy
(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo
azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia
nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs
kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben
reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai
jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet
megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el
mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az
egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute
praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset
amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az
ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot
kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is
hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő
melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk
A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute
accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-
eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is
jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő
accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben
Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute
taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben
297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p
92
ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi
a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)
eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban
mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer
leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes
Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-
passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit
keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi
elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja
4216 Locativus
A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a
latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket
grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a
genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta
ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre
dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb
jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei
koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet
megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak
mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln
esetveacutegződeacutest
4217 Instrumentalis
Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban
eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot
hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a
303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568
93
locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet
alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306
Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor
az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk
(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo
(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a
mondat)
(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most
beszeacutelek magyarul)
Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat
is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban
422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban
Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai
korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt
anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti
grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű
tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes
pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny
feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić
doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet
Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki
Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus
criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de
mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p
94
toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk
magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a
latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute
műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa
A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit
nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik
eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai
viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző
jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul
ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus
copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők
amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami
az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta
ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az
eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni
Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől
hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta
ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert
szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt
Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte
eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus
előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a
locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-
Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet
jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei
szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314
Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg
nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten
illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus
keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus
addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten
312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett
95
a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg
nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk
aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus
mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az
instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire
vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek
vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten
helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter
Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan
meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax
csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute
megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet
tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos
jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező
jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a
genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson
kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az
instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy
az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte
A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban
ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-
toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv
bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv
ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus
super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s
(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s
(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet
instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln
vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem
315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p
96
kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel
kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin
grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges
jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel
keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset
melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek
tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a
latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek
a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg
mindig jelen van
Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes
teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges
toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok
szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter
teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban
eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani
A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon
beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322
fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin
grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik
A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar
nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy
veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l
veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll
megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt
punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok
amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni
nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de
ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban
320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p
97
rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika
a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz
miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek
Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin
eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter
nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk
akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely
toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel
a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes
a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az
ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami
szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus
van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez
hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal
ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a
lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin
ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak
tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van
Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes
csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus
eacutes az accusativus
Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban
Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes
rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban
Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az
igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet
csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek
324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006
98
kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert
helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331
Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a
gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute
valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak
amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni
nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve
ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz
Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber
mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)
amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak
A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet
kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes
veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes
szerkezetekre eacutes a ragokra
43 A lokaacutelis elmeacutelet
bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai
domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes
iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott
definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki
elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336
Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az
indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden
iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes
szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az
esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az
331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p
99
esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az
esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a
teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony
A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes
leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek
eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli
viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337
Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak
fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum
fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls
tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a
mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely
accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a
cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit
magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a
genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet
esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik
A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci
grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes
Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a
felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli
viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami
alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus
kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a
nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben
a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom
iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus
obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az
időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol
337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo
100
majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen
deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben
meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus
eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a
goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden
honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343
Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek
preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli
viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes
elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is
alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel
peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő
csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346
A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen
amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)
szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az
ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből
indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le
A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e
egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a
koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik
mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a
pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a
mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek
nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek
laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta
beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln
342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p
101
vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai
kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350
A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet
szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben
ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei
ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute
szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak
indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok
szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt
leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet
peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az
accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy
vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)
A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a
magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a
keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes
hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352
Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes
teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353
eset (casus) teacuter hely
(locus spatio) idő (tempus)
ok kauzalitaacutes
(causa) moacuted (modus)
genitivus honnan mioacuteta ok eredet
okozoacute honnan
accusativus hovaacute meddig
eredmeacuteny
koumlvetkezmeacuteny
okozoacute
hovaacute
dativus hol mikor eszkoumlz hol
350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p
102
A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll
(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera
alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes
(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az
intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső
elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen
befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a
szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az
emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja
A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)
nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is
(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo
(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo
teacuterbeli viszonyt is eacutes
(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo
okhataacuterozoacutei viszony
Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer
peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a
valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter
kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott
egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute
354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923
103
neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes
taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a
kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor
annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni
alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany
amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az
alanyi funkcioacuteba360
Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes
a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat
Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A
goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő
az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten
Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az
alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az
alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az
esettani elemzeacutesekben364
A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)
jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az
aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)
valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a
koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes
hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes
metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -
ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul
(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
104
(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368
A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes
indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez
-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az
accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az
accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus
(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
eacutes puszta instrumentalis
(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt
be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az
esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk
az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor
a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai
szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli
eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a
konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli
viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek
hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus
(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo
367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo
105
az accusativus
(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo
eacutes a puszta instrumentalis
(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo
A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet
mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi
reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige
praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes
accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor
helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő
igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent
eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul
(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo
Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a
főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja
A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai
megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek
aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a
lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese
Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej
grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz
375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p
106
aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az
utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet
grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai
esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is
rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten
klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait
mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban
vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi
mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt
Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom
jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai
reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute
morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet
kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy
aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni
Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes
eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel
passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett
instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is
igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes
szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg
ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg
sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes
szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva
hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni
kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal
107
5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)
meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)
szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)
lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb
a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A
legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai
szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem
kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem
jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben
megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai
nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem
csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381
A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az
eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű
szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket
termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes
az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek
szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek
jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a
szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai
magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a
fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem
meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő
szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak
hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű
380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van
108
veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben
eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem
kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban
A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet
kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes
semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv
a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia
(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel
meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a
nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket
A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem
koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)
A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel
laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia
(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem
leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai
nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a
szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a
sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az
uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet
Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat
kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet
kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a
nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt
jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter
talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest
jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)
A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a
melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok
jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet
ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek
384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p
109
az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel
az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő
kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az
eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A
semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen
ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes
szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha
volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte
a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben
a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk
aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute
vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi
mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is
eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat
jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a
morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is
talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi
jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes
mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče
(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel
joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve
nőnem392
Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom
nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute
van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute
vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter
Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve
388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο
κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo
110
gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek
(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a
keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske
a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk
Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a
grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a
koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett
nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a
nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes
amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy
nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A
francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a
szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen
műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt
bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak
amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX
szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek
vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat
pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy
ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen
voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute
feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel
termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet
leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397
A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek
vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes
filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta
alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek
magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat
394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p
111
eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy
meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy
mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)
psihologinja (pszicholoacutegusnő)400
Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a
semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet
koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve
articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a
horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik
Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet
Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes
tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A
semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a
koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi
veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel
kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a
paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon
joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az
oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt
Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a
grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda
Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban
maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű
tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes
nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet
eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre
A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese
vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre
400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)
112
is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben
azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent
vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a
grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A
vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A
modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a
latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban
szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet
hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom
vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec
mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405
Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem
kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is
laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum
(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc
felix)
A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg
nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek
korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet
nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen
feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az
adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem
kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan
kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes
logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute
Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a
goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos
404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)
113
lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes
szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom
nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az
absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak
alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor
mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo
taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet
aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej
fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes
megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408
kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak
ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις
(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis
megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet
dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt
jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni
kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek
eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek
A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek
deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben
ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa
pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett
kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott
humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy
olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll
Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok
elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első
neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus
mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon
406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban
114
lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek
rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket
vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar
(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-
eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett
jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem
kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi
alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen
kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a
vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet
fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi
nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek
nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar
nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok
neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai
toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent
jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket
valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra
hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a
humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa
eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra
hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal
illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest
A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll
fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti
szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes
410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28
115
esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a
melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik
(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo
vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben
(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo
A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem
hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai
moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző
(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo
a taacutergy
(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo
illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese
(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo
A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem
egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes
413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo
116
jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb
alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek
a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash
bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo
b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-
bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)
c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit
tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)
d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben
((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)
e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy
szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna
Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)
Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai
egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423
Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute
egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja
peacuteldaacuteul
418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p
117
(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a
hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo
A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is
hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek
sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a
nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal
szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet
csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval
hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel
A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv
logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a
feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol
grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs
mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a
father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is
kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan
nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A
legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk
mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a
szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is
beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house
(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is
eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra
utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a
neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal
hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a
425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem
118
neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is
egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a
termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das
Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten
taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek
A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel
amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan
neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a
semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a
foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428
Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek
csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek
neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una
unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet
szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is
tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek
jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter
meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai
nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute
a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben
pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la
lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der
Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes
jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes
kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi
szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek
hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes
idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin
nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi
428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p
119
tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430
A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez
magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi
jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi
anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls
neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan
taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben
ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok
kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti
jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve
az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a
kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű
mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute
hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek
fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből
430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)
120
6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint
az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk
amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a
hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem
fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni
ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel
amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van
(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes
pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a
matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik
Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos
szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az
ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem
volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv
legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes
sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett
egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes
ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az
egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el
Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet
szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai
szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek
egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag
a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg
valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev
jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel
431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik
121
egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy
toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az
egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk
kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436
(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett
ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a
hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az
alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet
Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot
jelent kis mennyiseacutegben441
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet
meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute
belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van
egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban
jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi
mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem
tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban
pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben
vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre
61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai
szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben
Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a
countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)
436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p
122
felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra
gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a
megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute
akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg
nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem
kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel
egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet
megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben
előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen
elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet
hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes
fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a
nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli
valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan
taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute
kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul
(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)
akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny
asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni
eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute
peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben
grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag
megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A
grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni
445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo
123
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)
szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a
tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez
asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget
ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget
nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget
jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai
szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre
egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk
mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem
(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok
eacuterveacutenyesuumllnek449
Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten
hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem
megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)
főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de
ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek
jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb
moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera
62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban
Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben
vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei
reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a
nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű
448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti
124
mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a
szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat
megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben
teljesen jogos
(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo
A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel
csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben
is talaacutelkozhatunk
(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo
Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban
aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs
meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul
(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo
Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a
mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a
megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg
nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem
megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel
a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek
meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a
453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p
125
szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar
nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a
melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet
szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni
a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459
A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa
megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul
jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a
grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező
kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a
tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a
mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget
kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese
alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget
hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai
jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb
ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk
toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi
hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy
(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo
hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit
peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy
(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464
458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő
126
akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba
tettem volna
A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert
eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus
egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a
genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki
akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute
csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln
nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az
ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert
egyszerűen meg kellett semmisuumllnie
(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a
kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is
szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt
Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute
grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg
učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az
igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A
neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben
pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e
bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
127
63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467
A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes
szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra
(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće
bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet
a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni
ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a
főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban
sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes
szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a
főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba
Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A
gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute
kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek
A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs
listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće
(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek
szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a
maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba
tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja
hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472
(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a
szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban
jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a
kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta
klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet
szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai
467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p
128
eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok
elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a
szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai
szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje
bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem
egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476
A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca
bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a
mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes
szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a
toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem
neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A
gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute
macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben
vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő
főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő
szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)
A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet
peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet
peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem
gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset
eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő
szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem
neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt
mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő
egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev
adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi
hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők
csoportjaacutet jeloumlli
475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p
129
A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem
hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az
egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az
egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem
megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny
nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll
koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a
gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko
eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak
neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem
hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak
szemantikailag jelentkeznek482
bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget
jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan
fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az
egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub
bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek
szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484
A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485
fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti
eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit
egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo
mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo
A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria
ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom
Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot
mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev
alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes
szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt
481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)
130
egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek
eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek
tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő
szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor
azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet
Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő
főneacutevről beszeacuteluumlnk
64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema
Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes
csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos
struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen
felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes
szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak
halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo
hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az
előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő
főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo
A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit
tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve
ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa
bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus
ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute
szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije
bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci
bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A
keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre
ugyanolyannak lehetne őket tekinteni
A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy
horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek
szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet
488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p
131
Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis
anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek
koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes
alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot
jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az
absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije
bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek
koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik
A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket
csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev
dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia
tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul
(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo
vagy
(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo
Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo
szoacute ugyanolyan alakban aacutell
A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet
taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A
konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem
Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott
nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami
moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan
főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget
489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)
132
kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A
konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az
bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető
A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem
szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani
eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes
vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a
veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett
halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy
csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai
vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a
grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de
grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak
nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel
egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a
grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a
szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem
tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket
mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk
hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk
alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek
Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute
alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)
A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije
bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő
esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen
főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban
aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai
vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo
petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute
elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő
493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p
133
szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk
amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes
sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A
pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik
olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet
kiveacuteteleacutevel495
A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem
szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy
ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln
csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes
szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat
Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega
lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket
taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet
felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek
A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem
kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső
vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak
toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet
valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami
magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo
Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk
ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent
bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos
meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet
felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is
495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli
134
65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban
Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak
(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a
participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a
taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a
grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a
legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg
is indokolja veacutelemeacutenyeacutet
Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy
ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette
meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)
koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo
genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom
leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban
nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak
Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is
Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes
veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy
accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba
keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt
egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek
egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt
mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet
uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a
horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev
akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha
csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a
496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)
135
grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti
gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az
igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi
egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a
nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak
Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV
szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a
XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is
eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel
holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai
nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből
indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a
dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb
specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutet
66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban
Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok
alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar
nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel
A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a
magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy
ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri
čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva
ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek
eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal
jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten
lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek
az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe
499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p
136
Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae
(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel
Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a
magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a
latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503
Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a
heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen
szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506
A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre
utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina
nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo
Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől
fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan
szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez
alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a
szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig
a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte
502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)
137
7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA
Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak
kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert
nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban
szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter
nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508
Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban
laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-
nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag
kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el
a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509
munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo
Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-
nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII
szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513
grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences
rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž
Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun
Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben
adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg
A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519
ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a
nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a
508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808
138
Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX
szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a
horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit
Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik
der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos
nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi
eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők
ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni
A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-
nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln
csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg
a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak
Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-
nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban
megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is
magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-
nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai
hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-
nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak
Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes
Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet
nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes
kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-
horvaacutet530
A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a
grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak
522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p
139
nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai
szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532
(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű
latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)
Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua
illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi
elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet
nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi
keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg
Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt
melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel
hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg
neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537
Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes
moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan
szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić
koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist
eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a
haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen
Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad
Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre
alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan
Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-
nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a
boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet
peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal
volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet
531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p
140
grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban
is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is
Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u
illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel
megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan
Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt
nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő
ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere
keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes
konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a
koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek
coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute
sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla
beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak
szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute
felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes
toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik
szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi
formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt
Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi
anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg
hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet
nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban
zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem
tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese
reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt
Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet
eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer
aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet
mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet
540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni
141
hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis
elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes
peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai
nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket
hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait
Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem
veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva
meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt
teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer
kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az
instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy
igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a
kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt
Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben
majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt
hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny
vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel
sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell
terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik
Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes
a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute
figyelmeacutet
Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani
kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes
iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti
Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet
(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel
egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset
az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az
543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute
142
ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes
annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben
Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az
indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani
normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum
(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)
plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a
hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi
rendszerhez
Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit
hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a
főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a
participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi
nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes
ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen
Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli
bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548
Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur
Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem
Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche
versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem
nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen
Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann
der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana
melyet Ofenben adott ki 1795-ben
Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet
nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik
kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet
547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo
143
reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia
neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes
Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges
horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter
eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll
i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is
hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val
eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a
műveacuteből
Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet
nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes
szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes
szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban
Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az
első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel
szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis
grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel
talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a
koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett
muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum
Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a
kondicionalis alakokkal
Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a
grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy
Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az
ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute
nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi
grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze
minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban
551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008
144
ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz
vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok
Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az
eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb
bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters
tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert
Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt
Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae
accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban
megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim
izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy
horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute
sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki
veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter
Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin
nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden
adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana
meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint
kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin
nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt
nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett
munka folytataacutesaacutet jelenti
Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel
aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes
szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a
locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi
megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha
556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo
145
talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban
megeacuterdemel
Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana
Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben
Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember
iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet
Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom
nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a
maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal
Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a
ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet
nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti
nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a
bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt
Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is
megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini
elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini
Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot
dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok
foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest
mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes
vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg
A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes
szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az
aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is
Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes
nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-
nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv
standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is
563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt
146
Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj
poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a
tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes
kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak
ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke
Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel
iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan
nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes
nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia
A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem
koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne
Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a
bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a
nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen
nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem
hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja
hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a
dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt
amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-
horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt
A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese
mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti
munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek
bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572
Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes
toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek
nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az
instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket
pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem
567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p
147
accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az
eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573
Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi
nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző
veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől
Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban
aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi
folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574
Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb
megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere
Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln
ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo
nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk
A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos
Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre
Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache
wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern
in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben
jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den
suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den
Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg
Zaacutegraacutebban
A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)
eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek
kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom
legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia
Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel
573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo
148
Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata
alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet
nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute
Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a
nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-
horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini
Starcsevich578
Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi
anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz
hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa
(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely
nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel
Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi
grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti
regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik
Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes
seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el
ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből
teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter
fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma
a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute
Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a
szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni
Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző
annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet
A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić
neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a
katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem
beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić
hataacutesaacuteroacutel
577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p
149
8 OumlSSZEFOGLALAacuteS
Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a
első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt
hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk
őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei
kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern
nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb
szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet
elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute
megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve
modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej
szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani
kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti
keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a
horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti
korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami
tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt
eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis
szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy
mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a
diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes
nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra
150
9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM
1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones
grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae
1674
2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic
Theory Cambridge University Press Cambridge 1971
3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and
Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994
2276 ndash 2282 p
4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb
2004
5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash
Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija
filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958
6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica
compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di
eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808
7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)
Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988
8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974
9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)
Kossuth Kiadoacute Budapest 1993
10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994
11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom
srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003
12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512
(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g
bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)
13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction
of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J
S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p
14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis
accomodataVenecija 1712
151
15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -
Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga
književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni
zavod Zagreb 1991
16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica
hrvatska Zagreb 1998
17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža
(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i
jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p
18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar
nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956
19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat
Budapest 1958
20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1978
21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute
alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel
filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000
22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi
keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta
Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008
23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -
24 1972-73 p
24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -
Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga
Zagreb 1995
25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006
26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-
Argentum Kiadoacute Budapest 2006
27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash
shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In
Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek
Zagreb 2010
152
28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si
ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato
creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)
Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di
Carlo Dionisotti Utet Torino 1966
(httpwwwletteraturaitaliananet)
29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of
the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical
period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p
30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin
1935
31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska
knjiga Zagreb 1954
32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in
Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in
Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von
Ignatz Al Berlich Ofen 1833
33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh
Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)
(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)
34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p
35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа
елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979
36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien
38 19-90p
37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn
grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p
38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi
kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p
39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil
Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923
40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la
bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p
153
41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History
of Rationalist Thought New York - London 1996
42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New
York 1976
43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between
Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting
of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-
89p
44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press
Cambridge 2000
45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest
1994
46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003
47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1989
48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2005
49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku
Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998
50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah
(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta
Rostov-na-Donu 1982
51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua
illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782
52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog
Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008
53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty
Spivak) The John Hopkins University Press 1997
54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi
Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)
55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999
56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus
Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam
amp Philadelphia 1981
154
57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji
list dd Zagreb 2003
58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas
Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006
59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P
Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel
Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar
Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993
60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska
knjiga Zagreb 1996
61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes
(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985
62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski
licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske
zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)
Zagreb 1916
63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della
volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001
64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest
hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p
65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press
Oxford 1987
66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of
the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p
67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma
franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa
Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007
68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In
Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest
1954 1-14 p
69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa
Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970
70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus
Zagreb 2006
155
71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute
Budapest 1966
72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998
73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog
jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998
74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja
Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum
2 koumltetZagreb 1999
75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u
prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska
knjiga Zagreb 2006
76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do
polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006
77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički
problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p
78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord
Kiadoacute Budapest 1998
79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija
Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002
80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica
hrvatska Osijek Osijek 1999
81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)
Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005
82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića
Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p
83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske
akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981
84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za
gramatiku JAZU 388 5-129 p
85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar
grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002
86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris
Kiadoacute Budapest 1999
156
87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V
Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000
88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute
Budapest 2006
89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography
Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995
90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u
pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko
filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p
91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od
Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek
2003
92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A
magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta
előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008
93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2002
94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv
alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes
jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar
Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010
95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk
1665
96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i
njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)
Zagreb Filozofski fakultet
97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest
1984
98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p
99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the
English passive Language 1 1982 22 - 81p
157
100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen
Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange
verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen
Titularbucheversehen Osijek 1778
101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i
prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja
(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J
Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p
102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve
gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i
reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos
Inteacutezet kiadaacutesa alatt
103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift
fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen
Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p
104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian
Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica
20 1993 145- 191 p
105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press
1977
106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S
Kugli Zagreb 1923
107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University
of Chicago Press Chicago 1964
108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika
latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997
109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica
hrvatska Zagreb 2001
110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga
jezika Matica hrvatska Zagreb 2008
111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za
početnike Zagreb 1839
158
112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti
Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997
113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19
szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003
114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et
locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010
115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash
Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute
Budapest 2000
116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska
knjiga Zagreb 2002
117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna
naklada Zagreb 2005
118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom
jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut
za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-
192 p
119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za
naucitti latinski jezik Loret 1649
120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini
Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p
121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of
Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale
University 1994
122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin
nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996
123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492
(wwwantonionebriaorg)
124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk
eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002
125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE
BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007
159
126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az
identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba
2010 162-127 p
127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance
interpretation Linguistics 577-613 p
128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988
129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In
Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones
Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p
130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar
1873
131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv
7-10 234-246 p
132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja
Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C
Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest
2006
133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005
134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999
135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997
136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest
2005
137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000
138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i
srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p
139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo
Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika
Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p
140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije
padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski
fakultet Osijek ndash Zagreb 2010
160
141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis
libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum
(httpdatendigitale-sammlungende)
142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of
Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English
language Edward Arnold London 1982 37-53 p
143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska
naklada Zagreb 1997
144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter
Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz
Konzorcium Budapest 2006
(httpmekniifhu048000489604896pdf)
145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc
Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet
Osijek 2011
146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska
grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767
147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u
srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p
148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in
History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993
149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of
Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag
150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih
morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak
105 - 109 p
151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika
za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003
152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica
Venecija 1713
153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU
102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p
161
154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti
krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog
u Lici Trst 1812
155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum
puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA
Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989
156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri
duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal
(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222
Budapest 2004
157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai
Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p
158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye
immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich
Magdenburg 1761
159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)
Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p
160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica
hrvatska Zagreb 1993
161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku
Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p
162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p
163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga
jezika Školska knjiga Zagreb 1994
164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-
XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua
fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua
fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)
165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della
grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano
1908
166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann
Berolinum 1885
162
167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede
gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje
168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP
Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk
D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p
169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek
Budapest 2008
170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i
obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000
171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario
Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom
pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi
Istranina) Beč 1803
172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest
2002
173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik
knjiga Zagreb 2008
174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument
Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p
175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected
Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts
1956
176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi
Muumlnster Coppenrath 1827
177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853
178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za
hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb
2002
2
1 BEVEZETEacuteS
11 A teacutema megjeloumlleacutese
A goumlroumlg nyelvtaniacuteraacutes kezdetei oacuteta ismert a nyelvtanszerkezteacutes moacutedszere mellyel előszoumlr
Thrax nyelvtanaacuteban talaacutelkozunk1 Ezt koumlvetteacutek a roacutemaiak eacutes keacutesőbb a koumlzeacutepkori
nyelveacuteszek is aacutetvetteacutek2 A vulgaacuteris nyelvtanokkal az emliacutetett hagyomaacuteny kisseacute
megvaacuteltozik amint az első horvaacutet3 eacutes magyar nyelvtan4 tartalma is mutatja Thrax szaacutemaacutera
a grammatika a nyelvet művelő mesterseacuteg a τέχνη γραmicromicroατική tehaacutet filoloacutegiai jellegű
tudomaacuteny pontosabban olyan mesterseacuteg amely magaacuteban foglalja mindazt ami a nyelvvel
kapcsolatba hozhatoacute Kuumlloumln kiemeli a bdquokoumllt ői kifejezeacutesek magyaraacutezataacutetrdquo5 eacutes bdquoa koumlltői mű
eacuterteacutekeleacuteseacutet amely a nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo6 A nyelvtan fogalmaacutenak magyaraacutezataacuteval
Thrax megadja a nyelvtan eacutes a nyelveacuteszet szerepeacutet valamint ceacuteljaacutet eacutes arra a keacuterdeacutesre is
vaacutelaszt keres hogy mieacutert is szuumlkseacuteges vele foglalkozni
A nyelvről valoacute felfogaacutes vaacuteltozott a toumlrteacutenelem soraacuten főleg a XIX eacutes a XX
szaacutezadban amikor az interdiszciplinaacuteris kutataacutesi moacutedszerek igen nagy teret hoacutediacutetottak a
tudomaacutenyos gondolkodaacutesban A hagyomaacutenyos nyelvtanokban laacutetott nyelvről alkotott
vilaacutegkeacutep vaacuteltozaacutesa miatt a nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokban fontosnak tartom nemcsak a nyelvi
elemek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet hanem az adott kor nyelvről valoacute felfogaacutesaacutenak vizsgaacutelaacutesaacutet is
hiszen a hagyomaacutenyos nyelvtanoknak7 az eacuteppen aktuaacutelis filozoacutefiai iraacutenyzat adta meg az
elmeacuteleti kereteacutet A tudomaacutenyos gondolkodaacutes előtti időszakban (koumlruumllbeluumll a XIX szaacutezad
első feleacuteig) a nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak eacutertetteacutek Ebből kiindulva
fontosnak tartottam elemezni azt is hogy az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban hogyan
tuumlkroumlződik az oacutekori kultuacuteraacuteboacutel aacutethagyomaacutenyozott keacutetezereacuteves dominaacutens nyelvfilozoacutefia
ami szerint a legkisebb nyelvi elem a gondolat mondat formaacutejaacuteban Ezeacutert ha a horvaacutet eacutes a
magyar grammatikograacutefia kezdeteit vizsgaacuteljuk akkor felteacutetlenuumll vissza kell mennuumlnk az
1 Maacuteteacute 200382p 2 Balaacutezs 19562p 3 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić aki az Insitutionum linguae Illyricae libri duo (tovaacutebbiakban Institutiones) ciacutemű nyelvtanaacutet 1604-ben adta ki Roacutemaacuteban 4 Az első magyar nyelvtant Sylvester Jaacutenos iacuterta Grammatica Hungarolatina in usum puerorum recens ciacutemen (tovaacutebbiakban Grammatica) amit 1539 juacuteniusaacuteban Uacutejszigeten Saacutervaacuter mellett adott ki 5 Thrax III I1-2p 6 Thrax III I9-10p 7A bdquohagyomaacutenyos grammatikardquo eacutes a bdquohagyomaacutenyos nyelveacuteszetrdquo elnevezeacutest a XIX szaacutezad előtti nyelvtanokra eacutes nyelvvizsgaacutelatokra hasznaacutelom keacutesőbbi grammatikaacutekra pedig megadom keletkezeacutesuumlk idejeacutet
3
alapokig mert csak akkor tudjuk megvizsgaacutelni a toumlrteacuteneti előzmeacutenyeket valamint
megrajzolni a nyelvtani kategoacuteriaacutek fejlődeacuteseacutenek egyes szakaszait
Az eacutelő euroacutepai nyelvek nyelvtanainak formai meghataacuterozaacutesa a nyelvi szabaacutelyok eacutes
aacuteltalaacutenos jellemzők oumlsszeiacuteraacutesaacuteval kezdődoumltt A humanizmusban a nyelvtani irodalom
fejlődeacutese effektiacutev moacutedon hozzaacutejaacuterult a grammatikai standard kialakulaacutesaacutehoz A koumlzeacutepkori
latin nyelv taniacutetaacutesaacutenak reacuteszletesebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik szaacutemunkra hogy a
nyelvtanokban a neacutepnyelv alkalmazaacutesa kezdetben a latin nyelv tanulaacutesaacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet
segiacutetette A humanizmusban műkoumldő nyelvtaniacuteroacutek8 előszoumlr csak a nyelvi peacuteldaacutekat fordiacutetjaacutek
neacutepnyelvre majd idővel a nyelvi szabaacutelyok peacuteldaacutekkal eacutes magyaraacutezatokkal egyuumltt
neacutepnyelven is bekeruumllnek a grammatikaacutekba9 A koumlzeacutepkori Euroacutepa iskolaacuteiban hasznaacutelt
grammatikaacutek a latin nyelvi anyagot latin nyelvű magyaraacutezatokkal egeacutesziacutetetteacutek ki Ez a
folyamat az iskolaacutekban maacuter koraacutebban is elkezdődoumltt mivel a tanaacuterok a latin nyelvtant
anyanyelvi peacuteldaacutekkal magyaraacuteztaacutek10 a magyaraacutezatokban laacutethatoacute latin szinonimaacutek mellett
ezeknek a neacutepnyelvi megfelelőit is hasznaacuteltaacutek Anyanyelvuumlket csak akkor hasznaacuteltaacutek
amikor nem lehetett megfelelő szinonimaacutet talaacutelni egyes latin peacuteldaacutera Az ilyen
koumlruumllmeacutenyek megadtaacutek a lehetőseacutegeacutet annak hogy a neacutepnyelvi reacuteszek fokozatosan
feluumllmuacuteljaacutek a latin nyelvű magyaraacutezatokat eacutes kuumlloumlnaacutelloacute neacutepnyelvi grammatikaacutek
szuumllethessenek
12 A kutataacutes ceacutelja forraacutesai eacutes moacutedszerek
A modern horvaacutet grammatikograacutefiai kutataacutesok meacuteg akkor is amikor a hagyomaacutenyos
nyelvtanokat vizsgaacuteljaacutek leiacuteroacute jellegűek eacutes csak egy-keacutet kiveacutetellel eacuterintik a grammatikai
kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet Kiveacutetelek ezaloacutel a klasszika-filoloacutegusok aacuteltal keacutesziacutetett
fordiacutetaacutesok kommentaacuterjai A horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben ezekkel a keacuterdeacutesekkel
eddig legtoumlbbet Zvonko Pandžić foglalkozott11 Rajta kiacutevuumll kiemelneacutem Vladimir Horvat 12
eacutes Radoslav Katičić13 hagyomaacutenyos nyelvtanokon veacutegzett kutataacutesaikat akik nemcsak leiacuteroacute
moacutedszereket alkalmaztak hanem a nyelvtani kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet is megadtaacutek A
8 Laacutesd Linacre (angol) Muumlller (neacutemet) Aventinus (olasz) eacutes Honter (lengyel) nyeltanaacutet 9 Balaacutezs 1956366- 414p 10 Bartoacutek Istvaacuten 2006 Meacuteszaacuteros ndash Neacutemeth ndash Pukaacutenszky 2000 11 Pandžić 2005 12 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 13 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
4
magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki
reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg
heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel
nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is
aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar
grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal
kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos
munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15
Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi
moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az
ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a
hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig
megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy
van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A
modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk
hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet
forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax
Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti
keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam
mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)
De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin
humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet
vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban
Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A
klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre
keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben
szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban
nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute
kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott
14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
5
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure
elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak
Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek
azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv
standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire
jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes
hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti
kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az
ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan
azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy
milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai
haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a
toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute
keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a
koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az
immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a
kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom
13 A dolgozat szerkezete
Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A
bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait
grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A
maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln
kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere
a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit
mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik
Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv
17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p
6
unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a
latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen
jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak
tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti
alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A
harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A
negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset
kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet
eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek
magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek
koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten
keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a
termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi
hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot
ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban
A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai
szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes
toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi
lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik
fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre
Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul
14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk
A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel
jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter
bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak
helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten
nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a
nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk
peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet
20 Thrax III I2p
7
tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett
kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel
kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett
szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek
hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam
a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-
priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell
keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista
nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből
a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22
Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai
kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok
tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet
15 Koumlszoumlnetadaacutes
Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus
grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa
szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll
nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom
Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos
vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes
lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet
folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban
folytatott tanulmaacutenyaimban
Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak
eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre
21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)
8
Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet
szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta
eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a
modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa
Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is
haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben
egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is
segiacutetettek eacutes biacuteztattak
Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott
oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak
9
2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI
A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott
Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet
Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel
szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak
ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul
a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben
Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint
a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv
tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző
fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes
kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi
szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek
elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd
az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek
Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is
bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek
aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma
rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes
nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata
felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute
alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos
paradigmaacutekba
Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A
civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az
ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a
23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)
10
rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek
eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a
tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej
tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az
uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek
megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek
egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is
szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről
is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az
bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus
tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A
tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A
nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti
kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s
ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult
A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező
vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute
kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az
aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok
fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag
elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt
az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első
lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A
nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a
szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III
eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok
nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa
27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)
11
eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli
eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute
jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait
eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a
legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit
pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni
Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi
veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek
nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a
szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind
nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit
nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute
szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses
aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute
A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel
ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az
akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le
Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a
kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok
eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes
egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb
nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll
az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal
illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi
civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak
koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok
A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes
gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg
filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek
rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute
fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt
33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet
12
szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek
leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek
A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai
korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i
sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg
filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le
a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző
irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A
felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval
folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz
maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos
nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet
veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk
nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek
koumlzeacute soroljuk őket
Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38
hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg
nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet
ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt
organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul
(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti
megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is
csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett
keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak
hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel
előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből
ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi
36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a
νόμος fogalmaacuteval
13
anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek
gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő
A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is
sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai
majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a
koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg
hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern
nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet
kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis
toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg
megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika
eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati
peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes
a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a
legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a
bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg
koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk
A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk
alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon
foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg
nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval
magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem
lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41
Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel
fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos
nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai
vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről
A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a
keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai
39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p
14
grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek
aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai
hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami
majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a
grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere
hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is
Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a
vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro
grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv
műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is
eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus
alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel
fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval
Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti
eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig
eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg
kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro
nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai
aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera
mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin
szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet
Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust
azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent
Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a
kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy
lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is
Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos
42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert
15
eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi
jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak
keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes
belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika
oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute
Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata
amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja
hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az
olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a
hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat
csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik
csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan
szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46
A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az
egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni
boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a
hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni
taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban
az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A
koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen
tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a
koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes
asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes
a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a
koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet
A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes
aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk
tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a
korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a
korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek
meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg
45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p
16
a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a
keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny
klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről
alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek
nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre
szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a
klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit
erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen
voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori
goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az
antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt
ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49
A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra
korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban
iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az
egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit
hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg
nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes
kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege
miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege
Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a
legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott
veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet
visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50
Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket
keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai
kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni
Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz
koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is
fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen
47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo
17
neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek
felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes
(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi
oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni
hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes
nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan
moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk
Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek
jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk
nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott
csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek
A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert
foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent
szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A
pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik
grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et
scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek
megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel
kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet
Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori
grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel
foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv
eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a
nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző
magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes
a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek
veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott
ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a
grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p
18
sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A
humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok
elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a
humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű
tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg
Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute
művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget
hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt
egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett
A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista
kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok
szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes
nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket
barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak
realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek
ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos
latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben
egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De
vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv
azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon
ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert
szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes
mesterseacutegesrdquo58
A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű
tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59
55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet
19
nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz
mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute
Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek
meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi
nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv
oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet
mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő
diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60
iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten
megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett
műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha
figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves
vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a
latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos
tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt
neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63
ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel
eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a
koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua
vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve
voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem
tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni
Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari
koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az
első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric
Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant
amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a
Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin
taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999
20
latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute
hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei
moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani
rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten
Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum
ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban
A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka
Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is
Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű
megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy
Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin
nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta
a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll
szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak
Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67
ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera
amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a
nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz
Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal
keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak
az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő
beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv
megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi
viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta
dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű
munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi
peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak
tartjaacutek
A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke
a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes
66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek
21
egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad
koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden
teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert
sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban
voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70
nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle
szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az
pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert
sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra
eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek
hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A
humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A
neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek
paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak
alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak
alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben
hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a
legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot
abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első
magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica
Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt
Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a
reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti
kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes
latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben
21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa
A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok
megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk
70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p
22
leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes
hasznaacutelataacutenak moacutedjait
A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg
grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban
foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen
kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv
elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv
hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia
fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A
grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes
ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia
terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo
jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az
emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes
eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A
grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a
grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia
fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem
foglalja magaacuteba
A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel
ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet
hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika
fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott
műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami
szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav
Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica
Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za
srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran
Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili
Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal
(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig
72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005
23
megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet
a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte
műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb
nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott
munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes
slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett
pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a
betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben
ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul
is
Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi
grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos
teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a
koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell
előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben
talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi
tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr
analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a
nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan
hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz
meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok
alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az
ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti
kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos
terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik
A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban
eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes
kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok
megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin
74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p
24
joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz
(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az
orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval
rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg
alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a
szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint
azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak
szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen
egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a
latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet
Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a
nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes
tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit
Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a
koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva
iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi
korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia
tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a
tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin
fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy
forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a
grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a
magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin
szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes
iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel
iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos
nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a
proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet
78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo
25
A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk
pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak
Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute
keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk
ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan
alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes
betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi
koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti
kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek
ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg
kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert
alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk
A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről
valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem
fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes
hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek
I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat
koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel
a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel
a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a
tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de
nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy
mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is
ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz
Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy
nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a
grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel
82
bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo
26
valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek
taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik
Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy
hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars
bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit
majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek
vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le
bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is
mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes
tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az
koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls
minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan
univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi
lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is
kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek
legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-
Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban
adtaacutek ki nyomtataacutesban
Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a
koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal
nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a
betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a
kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi
alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -
az eacutelő beszeacuted
A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt
mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a
karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint
A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a
86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα
τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p
27
humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej
gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld
abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes
termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi
hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes
meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira
taacutemaszkodva
A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a
nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint
mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a
gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint
tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A
grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes
Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika
fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember
szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a
nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival
foglalkozik
A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az
idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű
megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban
mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus
nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a
francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest
eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez
pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a
karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a
koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban
nyilvaacutenul meg
A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv
taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-
Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű
goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta
keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a
28
peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes
magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal
grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb
nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes
szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes
egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a
glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia
latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv
termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi
rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll
A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel
mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban
amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok
eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a
szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem
tudnak hatni raacutejuk
A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti
szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg
majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky
szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev
nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe
vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a
koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek
tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik
kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott
elmeacuteletnekrdquo91
Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel
grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi
moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az
oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a
grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae
90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)
29
csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem
volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni
22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai
Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom
korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet
a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a
vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg
a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az
első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos
nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de
a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide
tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92
a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora
b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)
c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora
Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a
grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők
1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott
modell alkalmazaacutesaacuteval
5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p
30
6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi
szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94
Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy
taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek
megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy
beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat
Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv
ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az
iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy
jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv
Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a
nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag
elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute
befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes
Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati
keacutezikoumlnyvekben
Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent
hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz
ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk
Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni
milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent
alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos
szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban
Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek
oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt
jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan
94 Crystal 2003118p
31
szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz
iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni
ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben
egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a
latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok
fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak
toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos
grammatika iraacutent
A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-
Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen
nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik
Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute
felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos
nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus
moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek
peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a
szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe
Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett
paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute
tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran
toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a
szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a
tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute
javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra
alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is
meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten
23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat
hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az
emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy
talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel
32
a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg
istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi
katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa
csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok
megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen
eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute
gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal
folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet
eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes
logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez
tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt
mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny
euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak
gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az
Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus
ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a
terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus
restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a
kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta
A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a
reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel
meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus
emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute
szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem
laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel
Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek
koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista
műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső
ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt
eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg
A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben
alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus
egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek
voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban
33
Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus
eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi
rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes
taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki
amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio
atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban
ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -
kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban
A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute
kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet
szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum
azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent
koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere
felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek
kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai
tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek
sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert
Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute
tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97
Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom
reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon
eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a
katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom
eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni
harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos
hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a
tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a
95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel
34
ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a
horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum
szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető
lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb
neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen
taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a
XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak
az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt
peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak
tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is
tanulmaacutenyozta
Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az
Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven
beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy
nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas
embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet
amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek
a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A
keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban
taniacutetani kellene
Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor
a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes
nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet
melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute
konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet
meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten
tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről
volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter
Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az
első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon
99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)
35
proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak
kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint
egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100
Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll
az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az
első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv
egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić
műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban
231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia
roumlvid aacutettekinteacutese
Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken
is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez
egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter
olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők
toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott
orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak
beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan
iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes
koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute
kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin
betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet
visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor
neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A
nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes
megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen
aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel
jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv
normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev
nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet
100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban
36
keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet
Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett
volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek
a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de
alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők
eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek
bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az
eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az
egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi
grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre
koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv
tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita
rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg
olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges
megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a
taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő
nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a
horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban
koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent
Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek
bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet
meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik
tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll
maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait
oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik
vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott
ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102
101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p
37
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak
Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a
protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes
eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen
terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa
jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a
tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens
szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet
jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute
teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi
nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104
A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel
a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az
ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta
teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest
egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is
paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen
szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet
peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a
folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt
tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek
nyelvtanaikat
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben
Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő
politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban
egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr
műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel
koumlvetkezett be
Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik
nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra
alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami
103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p
38
sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom
ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai
iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya
eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy
mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute
professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera
reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej
uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya
minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az
irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan
amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-
nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107
A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen
koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-
eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a
dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan
megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest
Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek
koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre
Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a
szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi
hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek
Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja
lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita
hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić
nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban
106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)
39
Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia
Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz
vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a
reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet
irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak
oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis
legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk
hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy
nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti
hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven
preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik
aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor
elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz
inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely
veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium
Ragusinum kinőtt112
Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor
nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi
rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei
tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere
Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos
eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre
Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes
oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte
Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute
nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye
nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta
109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p
40
232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek
hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista
grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi
aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv
alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi
Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa
előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a
Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott
koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel
Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de
maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus
tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta
studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben
Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az
anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel
Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen
kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan
hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom
hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a
legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel
oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113
Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok
nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is
melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar
nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb
soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a
magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem
minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai
113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)
41
reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is
aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel
A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a
tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a
koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy
eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy
holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy
Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a
humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet
helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert
Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az
első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy
sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből
tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi
bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első
magyar nyelvtan szerzőjeacutenek
A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az
a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar
irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi
kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset
amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi
az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is
eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni
233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű
ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is
sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt
nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg
nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika
114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p
42
Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi
szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel
Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy
tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is
koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa
szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok
mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel
ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be
2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai
A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A
nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi
lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet
Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az
olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers
formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel
megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is
tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes
komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni
kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek
mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori
művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan
nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel
a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet
nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin
nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls
vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a
legreacutegebbi munkaacuteval kezdve
A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani
leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes
116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes
43
felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118
Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-
nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő
tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a
latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve
Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első
sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan
sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119
Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal
reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120
nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek
Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag
megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet
amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben
keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes
keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti
Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk
Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos
tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek
koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni
A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones
flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen
tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić
a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban
nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az
117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere
44
eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a
kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban
jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a
latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott
neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet
grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva
Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a
magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb
kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek
neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek
felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta
hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot
kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin
esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester
megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a
neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek
neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak
koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy
eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123
Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű
esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a
hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus
septimus eacutes casus octavus124
A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint
hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a
magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak
meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin
terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta
tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel
45
keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet
nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet
veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel
2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek
A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a
szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -
toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash
egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls
jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az
oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a
mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve
egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes
neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az
agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a
tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes
vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet
egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a
tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa
Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet
szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet
eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum
perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A
nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az
ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges
igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket
bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes
infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből
125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb
46
kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny
magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a
latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos
beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens
imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez
nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy
osztaacutelyroacutel beszeacutel
1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā
2 a obliqum el haģa
3 ę rectum teremtę nemzę
4 e obliqum kerese
Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas
ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az
első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes
negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet
az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi
a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni
1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)
2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)
3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)
4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)
Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes
helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio
periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert
igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok
Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok
hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben
talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a
helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal
alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes
egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute
tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei
szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A
nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek
47
haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor
korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes
nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera
oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia
alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak
rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel
eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet
kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg
48
3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA
A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A
beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon
vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a
kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire
maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai
feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a
keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz
eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a
toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel
szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes
igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet
a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti
miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az
igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a
beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az
igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute
morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk
az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute
Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni
hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai
kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi
tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat
meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov
nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a
beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok
nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai
127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p
49
kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis
morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek
a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet
31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere
A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben
nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet
toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel
megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A
leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a
bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan
vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől
eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a
beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg
keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok
alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis
elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134
A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a
sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az
oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit
veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez
radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a
passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc
veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a
bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a
130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p
50
vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute
meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az
interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a
bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja
eacuterteni az uumlzenetet
Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen
tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a
szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal
eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen
ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi
jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne
leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi
beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel
kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat
bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145
bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146
bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147
bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban
hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148
A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute
bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott
reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve
az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt
van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek
is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső
139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p
51
koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok
dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az
egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az
aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi
a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio
(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat
oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis
fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik
A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint
Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a
beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a
beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő
perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige
oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden
eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő
koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek
felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első
vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)
kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157
Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez
egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat
formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis
volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige
egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten
fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket
az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni
151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p
52
A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus
jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a
gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az
Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt
mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter
Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel
elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)
amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige
megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo
beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161
sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet
kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a
termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163
32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei
A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben
jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel
kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai
haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat
jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai
vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet
kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg
(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad
quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg
habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes
160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993
53
passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat
logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett
meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb
elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a
mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a
humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig
hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban
iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik
grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek
Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat
mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166
A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik
Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes
tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő
(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a
főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln
oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az
alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek
meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek
majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes
neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott
A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest
Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)
kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek
mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a
koumlvetkezők
ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll
ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott
beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll
μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz
166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)
54
ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz
ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell
πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk
oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben
ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul
συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket
annak eacutertelmezeacuteseacuteben
A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval
egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően
eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval
hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter
koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek
leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait
magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki
mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az
elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok
csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert
beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak
is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt
kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest
A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg
rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző
veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező
szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi
grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax
nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes
melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium
168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket
55
(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt
a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek
A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az
anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a
neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek
leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv
szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani
kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a
koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok
33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban
A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le
Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a
deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven
kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel
biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket
jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet
szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a
maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely
teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik
szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes
kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny
A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A
grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus
stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω
(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak
megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja
megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal
170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p
56
nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre
eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174
Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-
viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet
fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes
Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet
deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni
mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő
jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev
folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is
koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok
implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is
koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki
34 Neacutevszoacute vagy alany
A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a
taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon
mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev
attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny
aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy
az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen
amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi
subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt
Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző
szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos
neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta
helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is
laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll
174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll
57
előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a
megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb
aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal
a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe
A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen
substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli
Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes
gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen
substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a
subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett
melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek
A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti
neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak
csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a
visszahatoacute nevek keruumlltek
Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180
179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p
58
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev
1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő
3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev
neacutevmaacutes
a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett
mutatoacute
visszahatoacute
birtokos
csalaacutednevek
hazai neacutev
visszahatoacute
tulajdonneacutev
59
Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-
priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)
hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat
jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)
nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek
vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)
semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)
a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)
(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)
(oumlnaacutelloacuteak)
A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is
felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a
neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez
a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket
helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket
helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a
181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)
neacutevmaacutes
60
peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma
neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt
A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt
akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik
amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről
vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt
koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel
(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte
akiről vagy amiről szoacute van
Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany
eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az
oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes
bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely
viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem
tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre
bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is
Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A
modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a
harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A
hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki
fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat
reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt
arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely
tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute
ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera
ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A
harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv
elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok
183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza
61
rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik
szemeacutelyről alkotott keacutepbe186
A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a
logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a
beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy
taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra
Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes
cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő
esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a
mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel
ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte
tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos
nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete
miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet
megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek
műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A
beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az
első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet
nyelvtan pedig a latint
35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban
351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek
Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a
betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)
186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni
62
amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a
nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a
szintaxis
Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű
ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a
goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek
koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen
a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz
ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv
alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A
melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A
neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az
igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei
osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a
hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk
a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes
szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek
rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens
imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a
hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt
hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről
A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű
participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű
participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom
aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő
esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes
a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes
egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191
grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo
veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)
Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen
beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait
190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p
63
(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum
particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja
hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten
kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi
konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a
segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is
laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati
bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan
fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes
nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute
Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a
horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet
nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći
veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev
veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig
leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -
ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy
nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni
A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus
oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban
leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes
gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz
mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen
Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel
amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a
nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben
Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan
megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a
kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor
komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban
192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p
64
egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica
egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a
nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik
hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai
koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel
tudta kiadni
352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek
Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken
alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a
betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel
lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute
meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang
amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel
szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben
leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az
uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat
eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő
keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a
hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg
keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg
grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi
hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema
nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A
ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a
neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten
Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin
197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)
65
mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A
szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio
(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A
főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak
neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat
csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik
szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak
nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok
felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute
hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel
előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet
veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet
majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba
helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a
birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen
kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb
az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul
kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el
Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a
jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem
kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel
Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt
a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a
participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen
idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta
Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy
melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel
indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes
eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a
latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei
201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet
66
szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani
amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli
koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is
mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a
grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a
tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa
őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek
nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől
Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos
nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester
nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel
Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok
eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az
igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a
grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet
hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan
fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo
de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a
flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute
alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a
neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a
veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet
magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő
vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema
viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli
csoportosiacutetaacutest mutatja
Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern
grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a
megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel
ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis
grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal
mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok
204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p
67
meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a
felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a
modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a
hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern
nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket
68
4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA
Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai
meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki
morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet
subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot
subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet
subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes
amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az
emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul
a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset
egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest
A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis
objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a
nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez
valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg
megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult
vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat
minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt
teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208
Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor
az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz
a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat
hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis
ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera
Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni
mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az
206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)
69
aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy
mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln
mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet
tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek
termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll
A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem
alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten
műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes
struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a
mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben
bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak
esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi
jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes
a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba
sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln
mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton
beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a
mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan
mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet
peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat
aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin
nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus
ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe
parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem
vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212
A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem
strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus
funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve
milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott
neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is
209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p
70
ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai
funkcioacuteja is moacutedosul
A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg
tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei
csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet
csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől
fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)
Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem
bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig
gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges
veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek
strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus
egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az
sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt
toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos
keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek
morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba
mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi
213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007
71
41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa
Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz
neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek
az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis
megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője
Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben
a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus
accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai
nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak
felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet
Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom
bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az
alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek
ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg
pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a
De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket
reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls
tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a
bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a
deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei
ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem
taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a
jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket
paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon
keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket
gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek
anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege
A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal
egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel
vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely
217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket
72
elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis
elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll
ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt
lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes
a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus
rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten
szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera
vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel
elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni
grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat
okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a
sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest
nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves
reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes
a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő
kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki
A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre
oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A
koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok
feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben
maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes
magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi
szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az
anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny
szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo
tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat
utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin
standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin
nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi
nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)
elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte
219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p
73
A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba
nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet
toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika
megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket
minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute
moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej
grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem
elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele
tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus
meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset
bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi
rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I
szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel
Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai
Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy
csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a
nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u
eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak
csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani
vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a
szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal
hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra
koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi
rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet
a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem
jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett
neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos
hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a
praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori
hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az
223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p
74
eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt
eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek
arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek
ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra
koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a
latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul
Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist
Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A
paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin
oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de
ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez
Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv
a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat
praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a
latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta
le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is
laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei
szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja
hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az
esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a
kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus
sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből
vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi
alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek
magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a
magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony
kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar
paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel
75
esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is
kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet
moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai
napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230
A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben
majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a
szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes
egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb
dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben
Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai
eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester
helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar
neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz
eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a
heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen
neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a
latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt
deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr
latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas
neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar
ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute
ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy
magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak
metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul
magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is
Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes
genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell
kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet
nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban
230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik
76
vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes
nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)
nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek
ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a
kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a
főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis
maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a
matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik
deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen
eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű
csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik
A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a
melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem
esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak
laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus
nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely
szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta
magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus
septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is
vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A
humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak
peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes
szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok
kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni
akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236
A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az
eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet
233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik
77
jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok
megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a
kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek
(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute
kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk
meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik
eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az
első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen
megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis
eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket
megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta
Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus
nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek
szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi
hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal
anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott
nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a
Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen
ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok
reacutesze
42 A paradigmaacutekroacutel
A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos
legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat
vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a
szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok
237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p
78
egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a
veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A
horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet
koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az
ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a
paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a
magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema
előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg
kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi
jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243
Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is
amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245
A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses
Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti
kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet
tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes
vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet
tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet
szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet
ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a
szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus
instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus
dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)
Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki
főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden
iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek
paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a
mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a
nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a
242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p
79
legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten
koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az
alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev
nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a
paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute
elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy
toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk
ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet
Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb
szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el
is kezdteacutek tanulmaacutenyozni
Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben
akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek
eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei
a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy
egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247
a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek
toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt
genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk
Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes
rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg
A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a
paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera
Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus
septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a
casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek
kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek
szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy
morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai
szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem
elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől
246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p
80
vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin
nyelvtanok mintaacutejaacutera
Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő
esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset
van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az
accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba
mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak
Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute
neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az
esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint
egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve
az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od
eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a
hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251
A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban
eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk
nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus
az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute
csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az
accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel
kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum
lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a
causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus
(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)
delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)
ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-
formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz
249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p
81
Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv
szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a
deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute
oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin
paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind
olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a
latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in
domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy
fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254
Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők
Az esetek
latinul magyarul ragja
nominativus nevező -
vocativus hiacutevoacute -
genitivus nemző -ę
dativus adoacute -k
accusativus vaacutedoloacute -t
ablativus elvivő -l
pluralis -k -i
Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet
amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel
tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus
jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti
Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki
eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de
jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes
Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul
-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a
magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert
254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p
82
421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa
4211 Nominativus
Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes
alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek
hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos
hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A
nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető
szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet
ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal
oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a
coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban
szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten
egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel
helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a
magyarban sem
A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin
szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes
a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby
peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes
formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is
alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem
lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a
klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a
nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a
nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)
szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem
semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban
laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute
258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p
83
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez
tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos
oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes
egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja
peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus
hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg
4212 Vocativus
A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat
mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag
nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej
viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag
teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel
expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint
amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma
nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek
a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs
kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban
gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem
szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes
261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal
84
4213 Genitivus
A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi
mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő
eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a
goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai
nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is
kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a
genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)
A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus
criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus
hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden
euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert
oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus
partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes
nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev
genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a
jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget
kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak
hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a
horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus
quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell
peacuteldaacuteul
(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo
A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy
superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot
hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet
264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p
85
az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel
tanuskodik
A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett
szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket
horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a
praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a
teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo
bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes
teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban
hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz
bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul
(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo
(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo
A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter
kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern
grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A
genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo
eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő
nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni
(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt
sztraacutejkoltakrdquo
267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo
86
Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani
(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert
sztraacutejkoltakrdquo
A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket
szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon
A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere
a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od
eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv
ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet
nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen
kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul
genitivus comparationis275
(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo
A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A
birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen
mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes
szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt
csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is
felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a
magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes
birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo
87
a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben
leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus
partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes
szerteaacutegazoacutebb277
Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint
szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi
alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak
Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)
eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln
szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is
okozhat
Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust
Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal
fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest
az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit
Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti
alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk
hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai
szempontboacutel is vizsgaacutelta
A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)
rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a
pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon
praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a
jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon
277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p
88
tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy
esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes
4214 Dativus
A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus
reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A
cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk
illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli
kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus
egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert
foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban
Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a
latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes
accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt
bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az
esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben
A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest
kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a
magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt
a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet
grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul
Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a
dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent
eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr
genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben
nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280
Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja
testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal
Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti
279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p
89
kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is
leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan
szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a
possessivus elnevezeacutest283
A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt
kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel
nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem
alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el
ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285
A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai
jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos
szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt
taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak
is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis
sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől
A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az
a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul
(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak
modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul
281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
90
(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a
tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo
A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet
valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a
dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy
morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban
ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az
esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet
jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt
birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros
kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik
4215 Accusativus
bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az
ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel
meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy
az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell
amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia
nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen
nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor
peacuteldaacuteul
290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre
91
(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo
vagy
(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo
azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia
nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs
kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben
reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai
jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet
megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el
mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az
egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute
praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset
amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az
ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot
kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is
hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő
melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk
A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute
accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-
eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is
jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő
accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben
Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute
taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben
297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p
92
ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi
a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)
eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban
mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer
leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes
Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-
passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit
keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi
elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja
4216 Locativus
A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a
latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket
grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a
genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta
ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre
dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb
jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei
koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet
megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak
mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln
esetveacutegződeacutest
4217 Instrumentalis
Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban
eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot
hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a
303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568
93
locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet
alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306
Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor
az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk
(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo
(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a
mondat)
(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most
beszeacutelek magyarul)
Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat
is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban
422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban
Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai
korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt
anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti
grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű
tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes
pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny
feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić
doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet
Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki
Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus
criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de
mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p
94
toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk
magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a
latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute
műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa
A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit
nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik
eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai
viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző
jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul
ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus
copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők
amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami
az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta
ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az
eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni
Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől
hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta
ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert
szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt
Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte
eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus
előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a
locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-
Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet
jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei
szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314
Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg
nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten
illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus
keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus
addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten
312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett
95
a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg
nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk
aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus
mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az
instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire
vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek
vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten
helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter
Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan
meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax
csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute
megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet
tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos
jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező
jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a
genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson
kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az
instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy
az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte
A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban
ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-
toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv
bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv
ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus
super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s
(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s
(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet
instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln
vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem
315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p
96
kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel
kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin
grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges
jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel
keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset
melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek
tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a
latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek
a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg
mindig jelen van
Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes
teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges
toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok
szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter
teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban
eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani
A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon
beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322
fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin
grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik
A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar
nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy
veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l
veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll
megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt
punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok
amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni
nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de
ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban
320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p
97
rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika
a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz
miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek
Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin
eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter
nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk
akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely
toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel
a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes
a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az
ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami
szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus
van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez
hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal
ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a
lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin
ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak
tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van
Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes
csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus
eacutes az accusativus
Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban
Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes
rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban
Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az
igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet
csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek
324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006
98
kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert
helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331
Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a
gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute
valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak
amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni
nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve
ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz
Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber
mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)
amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak
A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet
kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes
veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes
szerkezetekre eacutes a ragokra
43 A lokaacutelis elmeacutelet
bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai
domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes
iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott
definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki
elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336
Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az
indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden
iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes
szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az
esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az
331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p
99
esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az
esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a
teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony
A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes
leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek
eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli
viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337
Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak
fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum
fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls
tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a
mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely
accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a
cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit
magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a
genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet
esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik
A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci
grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes
Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a
felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli
viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami
alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus
kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a
nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben
a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom
iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus
obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az
időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol
337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo
100
majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen
deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben
meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus
eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a
goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden
honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343
Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek
preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli
viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes
elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is
alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel
peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő
csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346
A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen
amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)
szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az
ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből
indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le
A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e
egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a
koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik
mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a
pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a
mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek
nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek
laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta
beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln
342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p
101
vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai
kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350
A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet
szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben
ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei
ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute
szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak
indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok
szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt
leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet
peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az
accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy
vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)
A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a
magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a
keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes
hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352
Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes
teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353
eset (casus) teacuter hely
(locus spatio) idő (tempus)
ok kauzalitaacutes
(causa) moacuted (modus)
genitivus honnan mioacuteta ok eredet
okozoacute honnan
accusativus hovaacute meddig
eredmeacuteny
koumlvetkezmeacuteny
okozoacute
hovaacute
dativus hol mikor eszkoumlz hol
350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p
102
A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll
(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera
alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes
(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az
intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső
elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen
befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a
szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az
emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja
A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)
nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is
(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo
(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo
teacuterbeli viszonyt is eacutes
(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo
okhataacuterozoacutei viszony
Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer
peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a
valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter
kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott
egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute
354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923
103
neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes
taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a
kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor
annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni
alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany
amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az
alanyi funkcioacuteba360
Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes
a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat
Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A
goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő
az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten
Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az
alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az
alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az
esettani elemzeacutesekben364
A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)
jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az
aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)
valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a
koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes
hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes
metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -
ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul
(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
104
(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368
A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes
indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez
-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az
accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az
accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus
(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
eacutes puszta instrumentalis
(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt
be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az
esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk
az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor
a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai
szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli
eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a
konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli
viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek
hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus
(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo
367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo
105
az accusativus
(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo
eacutes a puszta instrumentalis
(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo
A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet
mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi
reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige
praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes
accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor
helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő
igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent
eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul
(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo
Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a
főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja
A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai
megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek
aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a
lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese
Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej
grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz
375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p
106
aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az
utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet
grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai
esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is
rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten
klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait
mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban
vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi
mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt
Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom
jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai
reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute
morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet
kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy
aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni
Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes
eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel
passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett
instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is
igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes
szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg
ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg
sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes
szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva
hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni
kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal
107
5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)
meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)
szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)
lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb
a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A
legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai
szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem
kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem
jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben
megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai
nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem
csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381
A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az
eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű
szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket
termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes
az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek
szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek
jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a
szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai
magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a
fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem
meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő
szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak
hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű
380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van
108
veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben
eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem
kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban
A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet
kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes
semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv
a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia
(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel
meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a
nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket
A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem
koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)
A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel
laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia
(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem
leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai
nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a
szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a
sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az
uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet
Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat
kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet
kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a
nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt
jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter
talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest
jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)
A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a
melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok
jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet
ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek
384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p
109
az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel
az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő
kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az
eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A
semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen
ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes
szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha
volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte
a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben
a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk
aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute
vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi
mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is
eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat
jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a
morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is
talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi
jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes
mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče
(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel
joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve
nőnem392
Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom
nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute
van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute
vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter
Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve
388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο
κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo
110
gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek
(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a
keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske
a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk
Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a
grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a
koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett
nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a
nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes
amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy
nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A
francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a
szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen
műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt
bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak
amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX
szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek
vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat
pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy
ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen
voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute
feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel
termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet
leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397
A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek
vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes
filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta
alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek
magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat
394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p
111
eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy
meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy
mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)
psihologinja (pszicholoacutegusnő)400
Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a
semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet
koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve
articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a
horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik
Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet
Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes
tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A
semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a
koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi
veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel
kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a
paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon
joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az
oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt
Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a
grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda
Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban
maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű
tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes
nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet
eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre
A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese
vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre
400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)
112
is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben
azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent
vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a
grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A
vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A
modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a
latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban
szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet
hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom
vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec
mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405
Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem
kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is
laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum
(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc
felix)
A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg
nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek
korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet
nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen
feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az
adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem
kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan
kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes
logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute
Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a
goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos
404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)
113
lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes
szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom
nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az
absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak
alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor
mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo
taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet
aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej
fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes
megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408
kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak
ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις
(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis
megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet
dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt
jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni
kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek
eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek
A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek
deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben
ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa
pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett
kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott
humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy
olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll
Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok
elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első
neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus
mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon
406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban
114
lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek
rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket
vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar
(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-
eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett
jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem
kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi
alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen
kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a
vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet
fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi
nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek
nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar
nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok
neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai
toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent
jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket
valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra
hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a
humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa
eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra
hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal
illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest
A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll
fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti
szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes
410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28
115
esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a
melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik
(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo
vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben
(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo
A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem
hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai
moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző
(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo
a taacutergy
(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo
illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese
(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo
A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem
egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes
413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo
116
jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb
alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek
a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash
bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo
b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-
bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)
c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit
tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)
d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben
((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)
e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy
szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna
Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)
Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai
egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423
Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute
egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja
peacuteldaacuteul
418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p
117
(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a
hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo
A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is
hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek
sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a
nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal
szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet
csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval
hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel
A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv
logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a
feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol
grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs
mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a
father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is
kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan
nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A
legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk
mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a
szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is
beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house
(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is
eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra
utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a
neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal
hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a
425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem
118
neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is
egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a
termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das
Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten
taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek
A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel
amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan
neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a
semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a
foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428
Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek
csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek
neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una
unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet
szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is
tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek
jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter
meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai
nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute
a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben
pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la
lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der
Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes
jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes
kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi
szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek
hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes
idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin
nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi
428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p
119
tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430
A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez
magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi
jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi
anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls
neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan
taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben
ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok
kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti
jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve
az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a
kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű
mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute
hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek
fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből
430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)
120
6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint
az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk
amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a
hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem
fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni
ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel
amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van
(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes
pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a
matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik
Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos
szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az
ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem
volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv
legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes
sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett
egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes
ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az
egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el
Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet
szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai
szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek
egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag
a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg
valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev
jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel
431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik
121
egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy
toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az
egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk
kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436
(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett
ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a
hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az
alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet
Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot
jelent kis mennyiseacutegben441
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet
meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute
belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van
egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban
jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi
mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem
tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban
pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben
vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre
61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai
szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben
Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a
countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)
436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p
122
felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra
gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a
megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute
akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg
nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem
kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel
egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet
megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben
előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen
elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet
hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes
fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a
nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli
valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan
taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute
kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul
(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)
akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny
asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni
eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute
peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben
grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag
megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A
grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni
445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo
123
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)
szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a
tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez
asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget
ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget
nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget
jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai
szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre
egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk
mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem
(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok
eacuterveacutenyesuumllnek449
Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten
hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem
megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)
főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de
ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek
jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb
moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera
62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban
Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben
vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei
reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a
nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű
448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti
124
mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a
szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat
megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben
teljesen jogos
(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo
A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel
csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben
is talaacutelkozhatunk
(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo
Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban
aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs
meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul
(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo
Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a
mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a
megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg
nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem
megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel
a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek
meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a
453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p
125
szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar
nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a
melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet
szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni
a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459
A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa
megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul
jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a
grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező
kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a
tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a
mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget
kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese
alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget
hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai
jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb
ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk
toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi
hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy
(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo
hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit
peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy
(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464
458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő
126
akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba
tettem volna
A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert
eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus
egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a
genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki
akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute
csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln
nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az
ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert
egyszerűen meg kellett semmisuumllnie
(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a
kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is
szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt
Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute
grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg
učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az
igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A
neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben
pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e
bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
127
63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467
A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes
szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra
(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće
bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet
a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni
ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a
főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban
sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes
szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a
főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba
Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A
gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute
kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek
A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs
listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće
(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek
szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a
maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba
tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja
hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472
(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a
szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban
jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a
kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta
klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet
szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai
467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p
128
eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok
elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a
szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai
szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje
bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem
egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476
A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca
bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a
mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes
szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a
toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem
neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A
gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute
macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben
vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő
főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő
szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)
A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet
peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet
peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem
gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset
eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő
szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem
neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt
mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő
egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev
adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi
hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők
csoportjaacutet jeloumlli
475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p
129
A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem
hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az
egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az
egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem
megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny
nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll
koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a
gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko
eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak
neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem
hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak
szemantikailag jelentkeznek482
bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget
jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan
fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az
egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub
bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek
szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484
A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485
fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti
eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit
egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo
mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo
A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria
ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom
Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot
mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev
alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes
szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt
481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)
130
egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek
eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek
tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő
szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor
azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet
Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő
főneacutevről beszeacuteluumlnk
64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema
Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes
csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos
struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen
felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes
szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak
halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo
hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az
előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő
főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo
A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit
tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve
ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa
bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus
ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute
szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije
bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci
bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A
keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre
ugyanolyannak lehetne őket tekinteni
A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy
horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek
szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet
488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p
131
Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis
anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek
koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes
alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot
jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az
absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije
bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek
koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik
A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket
csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev
dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia
tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul
(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo
vagy
(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo
Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo
szoacute ugyanolyan alakban aacutell
A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet
taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A
konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem
Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott
nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami
moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan
főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget
489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)
132
kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A
konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az
bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető
A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem
szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani
eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes
vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a
veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett
halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy
csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai
vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a
grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de
grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak
nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel
egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a
grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a
szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem
tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket
mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk
hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk
alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek
Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute
alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)
A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije
bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő
esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen
főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban
aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai
vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo
petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute
elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő
493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p
133
szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk
amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes
sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A
pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik
olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet
kiveacuteteleacutevel495
A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem
szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy
ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln
csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes
szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat
Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega
lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket
taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet
felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek
A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem
kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső
vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak
toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet
valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami
magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo
Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk
ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent
bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos
meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet
felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is
495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli
134
65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban
Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak
(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a
participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a
taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a
grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a
legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg
is indokolja veacutelemeacutenyeacutet
Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy
ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette
meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)
koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo
genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom
leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban
nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak
Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is
Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes
veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy
accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba
keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt
egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek
egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt
mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet
uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a
horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev
akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha
csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a
496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)
135
grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti
gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az
igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi
egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a
nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak
Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV
szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a
XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is
eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel
holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai
nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből
indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a
dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb
specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutet
66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban
Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok
alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar
nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel
A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a
magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy
ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri
čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva
ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek
eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal
jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten
lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek
az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe
499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p
136
Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae
(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel
Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a
magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a
latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503
Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a
heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen
szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506
A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre
utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina
nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo
Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől
fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan
szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez
alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a
szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig
a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte
502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)
137
7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA
Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak
kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert
nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban
szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter
nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508
Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban
laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-
nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag
kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el
a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509
munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo
Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-
nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII
szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513
grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences
rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž
Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun
Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben
adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg
A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519
ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a
nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a
508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808
138
Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX
szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a
horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit
Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik
der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos
nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi
eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők
ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni
A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-
nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln
csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg
a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak
Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-
nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban
megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is
magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-
nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai
hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-
nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak
Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes
Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet
nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes
kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-
horvaacutet530
A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a
grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak
522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p
139
nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai
szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532
(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű
latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)
Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua
illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi
elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet
nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi
keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg
Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt
melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel
hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg
neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537
Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes
moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan
szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić
koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist
eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a
haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen
Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad
Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre
alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan
Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-
nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a
boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet
peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal
volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet
531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p
140
grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban
is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is
Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u
illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel
megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan
Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt
nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő
ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere
keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes
konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a
koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek
coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute
sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla
beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak
szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute
felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes
toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik
szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi
formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt
Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi
anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg
hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet
nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban
zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem
tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese
reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt
Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet
eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer
aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet
mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet
540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni
141
hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis
elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes
peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai
nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket
hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait
Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem
veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva
meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt
teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer
kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az
instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy
igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a
kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt
Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben
majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt
hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny
vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel
sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell
terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik
Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes
a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute
figyelmeacutet
Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani
kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes
iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti
Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet
(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel
egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset
az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az
543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute
142
ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes
annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben
Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az
indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani
normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum
(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)
plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a
hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi
rendszerhez
Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit
hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a
főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a
participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi
nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes
ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen
Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli
bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548
Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur
Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem
Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche
versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem
nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen
Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann
der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana
melyet Ofenben adott ki 1795-ben
Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet
nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik
kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet
547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo
143
reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia
neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes
Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges
horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter
eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll
i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is
hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val
eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a
műveacuteből
Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet
nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes
szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes
szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban
Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az
első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel
szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis
grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel
talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a
koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett
muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum
Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a
kondicionalis alakokkal
Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a
grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy
Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az
ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute
nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi
grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze
minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban
551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008
144
ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz
vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok
Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az
eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb
bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters
tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert
Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt
Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae
accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban
megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim
izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy
horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute
sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki
veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter
Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin
nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden
adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana
meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint
kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin
nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt
nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett
munka folytataacutesaacutet jelenti
Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel
aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes
szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a
locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi
megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha
556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo
145
talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban
megeacuterdemel
Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana
Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben
Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember
iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet
Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom
nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a
maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal
Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a
ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet
nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti
nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a
bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt
Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is
megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini
elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini
Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot
dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok
foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest
mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes
vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg
A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes
szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az
aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is
Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes
nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-
nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv
standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is
563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt
146
Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj
poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a
tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes
kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak
ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke
Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel
iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan
nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes
nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia
A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem
koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne
Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a
bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a
nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen
nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem
hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja
hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a
dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt
amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-
horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt
A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese
mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti
munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek
bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572
Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes
toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek
nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az
instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket
pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem
567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p
147
accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az
eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573
Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi
nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző
veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől
Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban
aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi
folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574
Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb
megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere
Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln
ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo
nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk
A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos
Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre
Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache
wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern
in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben
jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den
suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den
Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg
Zaacutegraacutebban
A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)
eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek
kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom
legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia
Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel
573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo
148
Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata
alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet
nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute
Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a
nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-
horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini
Starcsevich578
Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi
anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz
hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa
(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely
nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel
Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi
grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti
regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik
Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes
seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el
ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből
teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter
fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma
a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute
Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a
szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni
Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző
annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet
A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić
neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a
katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem
beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić
hataacutesaacuteroacutel
577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p
149
8 OumlSSZEFOGLALAacuteS
Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a
első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt
hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk
őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei
kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern
nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb
szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet
elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute
megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve
modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej
szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani
kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti
keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a
horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti
korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami
tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt
eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis
szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy
mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a
diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes
nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra
150
9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM
1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones
grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae
1674
2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic
Theory Cambridge University Press Cambridge 1971
3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and
Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994
2276 ndash 2282 p
4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb
2004
5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash
Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija
filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958
6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica
compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di
eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808
7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)
Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988
8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974
9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)
Kossuth Kiadoacute Budapest 1993
10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994
11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom
srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003
12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512
(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g
bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)
13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction
of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J
S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p
14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis
accomodataVenecija 1712
151
15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -
Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga
književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni
zavod Zagreb 1991
16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica
hrvatska Zagreb 1998
17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža
(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i
jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p
18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar
nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956
19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat
Budapest 1958
20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1978
21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute
alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel
filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000
22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi
keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta
Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008
23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -
24 1972-73 p
24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -
Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga
Zagreb 1995
25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006
26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-
Argentum Kiadoacute Budapest 2006
27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash
shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In
Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek
Zagreb 2010
152
28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si
ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato
creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)
Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di
Carlo Dionisotti Utet Torino 1966
(httpwwwletteraturaitaliananet)
29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of
the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical
period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p
30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin
1935
31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska
knjiga Zagreb 1954
32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in
Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in
Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von
Ignatz Al Berlich Ofen 1833
33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh
Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)
(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)
34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p
35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа
елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979
36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien
38 19-90p
37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn
grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p
38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi
kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p
39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil
Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923
40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la
bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p
153
41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History
of Rationalist Thought New York - London 1996
42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New
York 1976
43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between
Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting
of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-
89p
44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press
Cambridge 2000
45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest
1994
46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003
47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1989
48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2005
49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku
Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998
50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah
(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta
Rostov-na-Donu 1982
51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua
illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782
52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog
Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008
53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty
Spivak) The John Hopkins University Press 1997
54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi
Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)
55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999
56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus
Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam
amp Philadelphia 1981
154
57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji
list dd Zagreb 2003
58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas
Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006
59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P
Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel
Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar
Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993
60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska
knjiga Zagreb 1996
61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes
(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985
62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski
licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske
zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)
Zagreb 1916
63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della
volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001
64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest
hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p
65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press
Oxford 1987
66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of
the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p
67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma
franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa
Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007
68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In
Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest
1954 1-14 p
69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa
Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970
70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus
Zagreb 2006
155
71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute
Budapest 1966
72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998
73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog
jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998
74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja
Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum
2 koumltetZagreb 1999
75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u
prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska
knjiga Zagreb 2006
76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do
polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006
77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički
problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p
78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord
Kiadoacute Budapest 1998
79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija
Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002
80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica
hrvatska Osijek Osijek 1999
81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)
Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005
82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića
Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p
83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske
akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981
84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za
gramatiku JAZU 388 5-129 p
85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar
grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002
86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris
Kiadoacute Budapest 1999
156
87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V
Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000
88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute
Budapest 2006
89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography
Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995
90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u
pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko
filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p
91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od
Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek
2003
92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A
magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta
előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008
93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2002
94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv
alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes
jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar
Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010
95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk
1665
96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i
njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)
Zagreb Filozofski fakultet
97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest
1984
98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p
99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the
English passive Language 1 1982 22 - 81p
157
100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen
Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange
verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen
Titularbucheversehen Osijek 1778
101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i
prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja
(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J
Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p
102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve
gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i
reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos
Inteacutezet kiadaacutesa alatt
103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift
fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen
Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p
104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian
Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica
20 1993 145- 191 p
105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press
1977
106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S
Kugli Zagreb 1923
107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University
of Chicago Press Chicago 1964
108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika
latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997
109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica
hrvatska Zagreb 2001
110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga
jezika Matica hrvatska Zagreb 2008
111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za
početnike Zagreb 1839
158
112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti
Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997
113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19
szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003
114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et
locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010
115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash
Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute
Budapest 2000
116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska
knjiga Zagreb 2002
117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna
naklada Zagreb 2005
118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom
jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut
za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-
192 p
119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za
naucitti latinski jezik Loret 1649
120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini
Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p
121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of
Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale
University 1994
122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin
nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996
123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492
(wwwantonionebriaorg)
124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk
eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002
125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE
BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007
159
126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az
identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba
2010 162-127 p
127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance
interpretation Linguistics 577-613 p
128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988
129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In
Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones
Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p
130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar
1873
131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv
7-10 234-246 p
132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja
Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C
Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest
2006
133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005
134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999
135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997
136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest
2005
137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000
138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i
srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p
139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo
Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika
Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p
140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije
padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski
fakultet Osijek ndash Zagreb 2010
160
141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis
libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum
(httpdatendigitale-sammlungende)
142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of
Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English
language Edward Arnold London 1982 37-53 p
143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska
naklada Zagreb 1997
144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter
Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz
Konzorcium Budapest 2006
(httpmekniifhu048000489604896pdf)
145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc
Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet
Osijek 2011
146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska
grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767
147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u
srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p
148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in
History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993
149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of
Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag
150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih
morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak
105 - 109 p
151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika
za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003
152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica
Venecija 1713
153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU
102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p
161
154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti
krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog
u Lici Trst 1812
155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum
puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA
Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989
156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri
duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal
(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222
Budapest 2004
157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai
Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p
158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye
immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich
Magdenburg 1761
159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)
Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p
160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica
hrvatska Zagreb 1993
161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku
Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p
162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p
163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga
jezika Školska knjiga Zagreb 1994
164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-
XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua
fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua
fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)
165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della
grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano
1908
166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann
Berolinum 1885
162
167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede
gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje
168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP
Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk
D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p
169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek
Budapest 2008
170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i
obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000
171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario
Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom
pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi
Istranina) Beč 1803
172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest
2002
173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik
knjiga Zagreb 2008
174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument
Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p
175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected
Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts
1956
176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi
Muumlnster Coppenrath 1827
177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853
178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za
hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb
2002
3
alapokig mert csak akkor tudjuk megvizsgaacutelni a toumlrteacuteneti előzmeacutenyeket valamint
megrajzolni a nyelvtani kategoacuteriaacutek fejlődeacuteseacutenek egyes szakaszait
Az eacutelő euroacutepai nyelvek nyelvtanainak formai meghataacuterozaacutesa a nyelvi szabaacutelyok eacutes
aacuteltalaacutenos jellemzők oumlsszeiacuteraacutesaacuteval kezdődoumltt A humanizmusban a nyelvtani irodalom
fejlődeacutese effektiacutev moacutedon hozzaacutejaacuterult a grammatikai standard kialakulaacutesaacutehoz A koumlzeacutepkori
latin nyelv taniacutetaacutesaacutenak reacuteszletesebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval vilaacutegossaacute vaacutelik szaacutemunkra hogy a
nyelvtanokban a neacutepnyelv alkalmazaacutesa kezdetben a latin nyelv tanulaacutesaacutet eacutes taniacutetaacutesaacutet
segiacutetette A humanizmusban műkoumldő nyelvtaniacuteroacutek8 előszoumlr csak a nyelvi peacuteldaacutekat fordiacutetjaacutek
neacutepnyelvre majd idővel a nyelvi szabaacutelyok peacuteldaacutekkal eacutes magyaraacutezatokkal egyuumltt
neacutepnyelven is bekeruumllnek a grammatikaacutekba9 A koumlzeacutepkori Euroacutepa iskolaacuteiban hasznaacutelt
grammatikaacutek a latin nyelvi anyagot latin nyelvű magyaraacutezatokkal egeacutesziacutetetteacutek ki Ez a
folyamat az iskolaacutekban maacuter koraacutebban is elkezdődoumltt mivel a tanaacuterok a latin nyelvtant
anyanyelvi peacuteldaacutekkal magyaraacuteztaacutek10 a magyaraacutezatokban laacutethatoacute latin szinonimaacutek mellett
ezeknek a neacutepnyelvi megfelelőit is hasznaacuteltaacutek Anyanyelvuumlket csak akkor hasznaacuteltaacutek
amikor nem lehetett megfelelő szinonimaacutet talaacutelni egyes latin peacuteldaacutera Az ilyen
koumlruumllmeacutenyek megadtaacutek a lehetőseacutegeacutet annak hogy a neacutepnyelvi reacuteszek fokozatosan
feluumllmuacuteljaacutek a latin nyelvű magyaraacutezatokat eacutes kuumlloumlnaacutelloacute neacutepnyelvi grammatikaacutek
szuumllethessenek
12 A kutataacutes ceacutelja forraacutesai eacutes moacutedszerek
A modern horvaacutet grammatikograacutefiai kutataacutesok meacuteg akkor is amikor a hagyomaacutenyos
nyelvtanokat vizsgaacuteljaacutek leiacuteroacute jellegűek eacutes csak egy-keacutet kiveacutetellel eacuterintik a grammatikai
kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet Kiveacutetelek ezaloacutel a klasszika-filoloacutegusok aacuteltal keacutesziacutetett
fordiacutetaacutesok kommentaacuterjai A horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben ezekkel a keacuterdeacutesekkel
eddig legtoumlbbet Zvonko Pandžić foglalkozott11 Rajta kiacutevuumll kiemelneacutem Vladimir Horvat 12
eacutes Radoslav Katičić13 hagyomaacutenyos nyelvtanokon veacutegzett kutataacutesaikat akik nemcsak leiacuteroacute
moacutedszereket alkalmaztak hanem a nyelvtani kategoacuteriaacutek toumlrteacuteneti elemzeacuteseacutet is megadtaacutek A
8 Laacutesd Linacre (angol) Muumlller (neacutemet) Aventinus (olasz) eacutes Honter (lengyel) nyeltanaacutet 9 Balaacutezs 1956366- 414p 10 Bartoacutek Istvaacuten 2006 Meacuteszaacuteros ndash Neacutemeth ndash Pukaacutenszky 2000 11 Pandžić 2005 12 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 13 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
4
magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki
reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg
heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel
nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is
aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar
grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal
kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos
munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15
Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi
moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az
ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a
hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig
megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy
van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A
modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk
hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet
forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax
Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti
keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam
mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)
De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin
humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet
vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban
Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A
klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre
keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben
szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban
nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute
kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott
14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
5
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure
elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak
Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek
azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv
standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire
jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes
hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti
kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az
ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan
azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy
milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai
haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a
toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute
keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a
koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az
immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a
kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom
13 A dolgozat szerkezete
Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A
bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait
grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A
maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln
kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere
a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit
mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik
Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv
17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p
6
unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a
latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen
jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak
tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti
alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A
harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A
negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset
kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet
eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek
magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek
koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten
keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a
termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi
hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot
ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban
A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai
szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes
toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi
lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik
fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre
Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul
14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk
A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel
jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter
bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak
helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten
nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a
nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk
peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet
20 Thrax III I2p
7
tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett
kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel
kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett
szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek
hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam
a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-
priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell
keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista
nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből
a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22
Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai
kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok
tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet
15 Koumlszoumlnetadaacutes
Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus
grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa
szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll
nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom
Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos
vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes
lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet
folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban
folytatott tanulmaacutenyaimban
Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak
eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre
21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)
8
Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet
szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta
eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a
modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa
Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is
haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben
egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is
segiacutetettek eacutes biacuteztattak
Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott
oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak
9
2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI
A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott
Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet
Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel
szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak
ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul
a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben
Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint
a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv
tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző
fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes
kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi
szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek
elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd
az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek
Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is
bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek
aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma
rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes
nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata
felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute
alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos
paradigmaacutekba
Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A
civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az
ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a
23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)
10
rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek
eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a
tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej
tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az
uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek
megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek
egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is
szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről
is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az
bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus
tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A
tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A
nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti
kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s
ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult
A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező
vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute
kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az
aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok
fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag
elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt
az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első
lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A
nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a
szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III
eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok
nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa
27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)
11
eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli
eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute
jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait
eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a
legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit
pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni
Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi
veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek
nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a
szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind
nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit
nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute
szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses
aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute
A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel
ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az
akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le
Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a
kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok
eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes
egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb
nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll
az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal
illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi
civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak
koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok
A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes
gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg
filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek
rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute
fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt
33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet
12
szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek
leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek
A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai
korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i
sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg
filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le
a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző
irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A
felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval
folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz
maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos
nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet
veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk
nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek
koumlzeacute soroljuk őket
Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38
hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg
nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet
ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt
organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul
(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti
megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is
csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett
keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak
hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel
előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből
ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi
36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a
νόμος fogalmaacuteval
13
anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek
gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő
A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is
sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai
majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a
koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg
hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern
nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet
kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis
toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg
megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika
eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati
peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes
a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a
legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a
bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg
koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk
A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk
alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon
foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg
nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval
magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem
lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41
Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel
fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos
nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai
vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről
A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a
keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai
39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p
14
grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek
aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai
hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami
majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a
grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere
hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is
Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a
vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro
grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv
műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is
eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus
alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel
fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval
Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti
eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig
eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg
kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro
nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai
aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera
mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin
szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet
Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust
azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent
Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a
kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy
lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is
Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos
42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert
15
eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi
jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak
keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes
belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika
oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute
Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata
amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja
hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az
olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a
hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat
csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik
csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan
szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46
A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az
egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni
boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a
hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni
taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban
az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A
koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen
tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a
koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes
asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes
a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a
koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet
A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes
aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk
tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a
korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a
korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek
meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg
45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p
16
a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a
keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny
klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről
alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek
nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre
szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a
klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit
erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen
voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori
goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az
antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt
ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49
A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra
korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban
iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az
egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit
hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg
nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes
kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege
miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege
Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a
legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott
veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet
visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50
Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket
keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai
kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni
Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz
koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is
fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen
47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo
17
neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek
felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes
(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi
oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni
hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes
nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan
moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk
Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek
jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk
nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott
csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek
A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert
foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent
szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A
pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik
grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et
scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek
megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel
kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet
Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori
grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel
foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv
eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a
nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző
magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes
a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek
veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott
ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a
grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p
18
sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A
humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok
elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a
humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű
tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg
Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute
művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget
hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt
egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett
A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista
kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok
szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes
nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket
barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak
realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek
ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos
latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben
egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De
vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv
azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon
ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert
szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes
mesterseacutegesrdquo58
A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű
tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59
55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet
19
nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz
mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute
Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek
meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi
nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv
oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet
mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő
diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60
iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten
megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett
műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha
figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves
vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a
latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos
tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt
neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63
ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel
eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a
koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua
vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve
voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem
tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni
Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari
koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az
első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric
Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant
amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a
Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin
taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999
20
latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute
hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei
moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani
rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten
Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum
ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban
A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka
Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is
Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű
megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy
Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin
nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta
a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll
szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak
Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67
ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera
amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a
nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz
Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal
keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak
az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő
beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv
megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi
viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta
dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű
munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi
peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak
tartjaacutek
A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke
a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes
66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek
21
egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad
koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden
teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert
sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban
voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70
nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle
szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az
pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert
sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra
eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek
hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A
humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A
neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek
paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak
alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak
alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben
hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a
legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot
abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első
magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica
Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt
Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a
reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti
kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes
latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben
21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa
A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok
megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk
70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p
22
leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes
hasznaacutelataacutenak moacutedjait
A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg
grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban
foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen
kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv
elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv
hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia
fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A
grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes
ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia
terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo
jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az
emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes
eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A
grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a
grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia
fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem
foglalja magaacuteba
A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel
ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet
hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika
fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott
műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami
szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav
Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica
Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za
srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran
Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili
Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal
(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig
72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005
23
megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet
a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte
műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb
nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott
munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes
slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett
pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a
betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben
ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul
is
Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi
grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos
teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a
koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell
előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben
talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi
tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr
analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a
nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan
hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz
meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok
alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az
ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti
kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos
terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik
A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban
eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes
kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok
megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin
74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p
24
joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz
(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az
orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval
rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg
alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a
szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint
azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak
szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen
egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a
latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet
Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a
nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes
tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit
Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a
koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva
iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi
korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia
tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a
tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin
fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy
forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a
grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a
magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin
szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes
iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel
iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos
nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a
proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet
78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo
25
A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk
pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak
Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute
keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk
ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan
alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes
betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi
koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti
kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek
ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg
kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert
alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk
A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről
valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem
fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes
hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek
I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat
koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel
a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel
a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a
tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de
nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy
mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is
ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz
Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy
nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a
grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel
82
bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo
26
valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek
taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik
Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy
hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars
bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit
majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek
vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le
bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is
mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes
tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az
koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls
minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan
univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi
lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is
kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek
legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-
Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban
adtaacutek ki nyomtataacutesban
Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a
koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal
nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a
betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a
kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi
alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -
az eacutelő beszeacuted
A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt
mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a
karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint
A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a
86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα
τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p
27
humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej
gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld
abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes
termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi
hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes
meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira
taacutemaszkodva
A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a
nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint
mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a
gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint
tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A
grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes
Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika
fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember
szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a
nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival
foglalkozik
A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az
idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű
megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban
mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus
nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a
francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest
eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez
pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a
karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a
koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban
nyilvaacutenul meg
A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv
taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-
Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű
goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta
keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a
28
peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes
magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal
grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb
nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes
szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes
egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a
glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia
latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv
termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi
rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll
A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel
mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban
amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok
eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a
szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem
tudnak hatni raacutejuk
A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti
szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg
majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky
szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev
nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe
vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a
koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek
tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik
kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott
elmeacuteletnekrdquo91
Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel
grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi
moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az
oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a
grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae
90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)
29
csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem
volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni
22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai
Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom
korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet
a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a
vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg
a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az
első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos
nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de
a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide
tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92
a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora
b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)
c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora
Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a
grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők
1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott
modell alkalmazaacutesaacuteval
5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p
30
6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi
szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94
Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy
taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek
megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy
beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat
Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv
ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az
iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy
jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv
Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a
nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag
elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute
befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes
Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati
keacutezikoumlnyvekben
Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent
hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz
ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk
Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni
milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent
alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos
szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban
Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek
oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt
jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan
94 Crystal 2003118p
31
szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz
iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni
ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben
egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a
latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok
fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak
toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos
grammatika iraacutent
A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-
Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen
nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik
Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute
felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos
nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus
moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek
peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a
szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe
Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett
paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute
tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran
toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a
szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a
tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute
javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra
alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is
meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten
23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat
hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az
emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy
talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel
32
a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg
istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi
katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa
csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok
megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen
eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute
gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal
folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet
eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes
logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez
tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt
mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny
euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak
gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az
Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus
ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a
terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus
restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a
kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta
A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a
reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel
meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus
emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute
szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem
laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel
Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek
koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista
műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső
ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt
eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg
A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben
alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus
egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek
voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban
33
Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus
eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi
rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes
taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki
amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio
atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban
ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -
kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban
A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute
kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet
szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum
azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent
koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere
felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek
kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai
tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek
sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert
Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute
tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97
Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom
reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon
eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a
katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom
eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni
harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos
hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a
tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a
95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel
34
ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a
horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum
szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető
lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb
neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen
taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a
XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak
az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt
peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak
tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is
tanulmaacutenyozta
Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az
Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven
beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy
nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas
embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet
amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek
a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A
keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban
taniacutetani kellene
Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor
a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes
nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet
melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute
konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet
meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten
tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről
volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter
Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az
első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon
99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)
35
proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak
kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint
egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100
Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll
az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az
első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv
egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić
műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban
231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia
roumlvid aacutettekinteacutese
Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken
is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez
egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter
olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők
toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott
orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak
beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan
iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes
koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute
kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin
betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet
visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor
neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A
nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes
megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen
aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel
jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv
normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev
nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet
100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban
36
keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet
Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett
volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek
a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de
alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők
eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek
bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az
eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az
egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi
grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre
koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv
tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita
rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg
olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges
megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a
taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő
nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a
horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban
koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent
Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek
bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet
meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik
tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll
maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait
oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik
vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott
ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102
101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p
37
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak
Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a
protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes
eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen
terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa
jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a
tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens
szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet
jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute
teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi
nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104
A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel
a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az
ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta
teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest
egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is
paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen
szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet
peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a
folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt
tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek
nyelvtanaikat
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben
Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő
politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban
egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr
műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel
koumlvetkezett be
Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik
nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra
alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami
103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p
38
sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom
ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai
iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya
eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy
mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute
professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera
reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej
uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya
minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az
irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan
amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-
nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107
A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen
koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-
eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a
dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan
megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest
Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek
koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre
Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a
szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi
hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek
Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja
lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita
hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić
nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban
106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)
39
Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia
Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz
vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a
reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet
irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak
oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis
legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk
hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy
nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti
hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven
preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik
aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor
elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz
inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely
veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium
Ragusinum kinőtt112
Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor
nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi
rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei
tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere
Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos
eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre
Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes
oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte
Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute
nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye
nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta
109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p
40
232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek
hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista
grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi
aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv
alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi
Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa
előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a
Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott
koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel
Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de
maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus
tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta
studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben
Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az
anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel
Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen
kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan
hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom
hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a
legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel
oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113
Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok
nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is
melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar
nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb
soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a
magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem
minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai
113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)
41
reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is
aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel
A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a
tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a
koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy
eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy
holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy
Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a
humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet
helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert
Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az
első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy
sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből
tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi
bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első
magyar nyelvtan szerzőjeacutenek
A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az
a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar
irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi
kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset
amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi
az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is
eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni
233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű
ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is
sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt
nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg
nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika
114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p
42
Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi
szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel
Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy
tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is
koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa
szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok
mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel
ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be
2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai
A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A
nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi
lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet
Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az
olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers
formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel
megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is
tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes
komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni
kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek
mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori
művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan
nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel
a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet
nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin
nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls
vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a
legreacutegebbi munkaacuteval kezdve
A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani
leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes
116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes
43
felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118
Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-
nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő
tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a
latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve
Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első
sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan
sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119
Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal
reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120
nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek
Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag
megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet
amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben
keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes
keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti
Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk
Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos
tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek
koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni
A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones
flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen
tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić
a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban
nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az
117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere
44
eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a
kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban
jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a
latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott
neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet
grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva
Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a
magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb
kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek
neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek
felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta
hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot
kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin
esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester
megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a
neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek
neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak
koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy
eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123
Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű
esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a
hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus
septimus eacutes casus octavus124
A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint
hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a
magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak
meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin
terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta
tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel
45
keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet
nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet
veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel
2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek
A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a
szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -
toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash
egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls
jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az
oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a
mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve
egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes
neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az
agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a
tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes
vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet
egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a
tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa
Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet
szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet
eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum
perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A
nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az
ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges
igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket
bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes
infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből
125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb
46
kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny
magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a
latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos
beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens
imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez
nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy
osztaacutelyroacutel beszeacutel
1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā
2 a obliqum el haģa
3 ę rectum teremtę nemzę
4 e obliqum kerese
Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas
ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az
első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes
negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet
az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi
a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni
1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)
2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)
3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)
4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)
Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes
helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio
periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert
igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok
Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok
hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben
talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a
helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal
alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes
egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute
tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei
szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A
nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek
47
haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor
korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes
nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera
oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia
alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak
rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel
eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet
kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg
48
3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA
A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A
beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon
vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a
kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire
maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai
feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a
keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz
eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a
toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel
szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes
igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet
a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti
miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az
igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a
beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az
igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute
morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk
az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute
Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni
hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai
kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi
tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat
meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov
nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a
beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok
nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai
127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p
49
kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis
morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek
a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet
31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere
A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben
nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet
toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel
megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A
leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a
bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan
vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől
eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a
beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg
keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok
alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis
elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134
A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a
sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az
oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit
veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez
radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a
passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc
veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a
bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a
130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p
50
vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute
meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az
interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a
bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja
eacuterteni az uumlzenetet
Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen
tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a
szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal
eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen
ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi
jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne
leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi
beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel
kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat
bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145
bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146
bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147
bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban
hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148
A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute
bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott
reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve
az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt
van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek
is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső
139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p
51
koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok
dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az
egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az
aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi
a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio
(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat
oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis
fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik
A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint
Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a
beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a
beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő
perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige
oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden
eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő
koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek
felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első
vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)
kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157
Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez
egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat
formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis
volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige
egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten
fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket
az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni
151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p
52
A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus
jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a
gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az
Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt
mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter
Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel
elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)
amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige
megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo
beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161
sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet
kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a
termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163
32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei
A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben
jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel
kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai
haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat
jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai
vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet
kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg
(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad
quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg
habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes
160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993
53
passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat
logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett
meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb
elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a
mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a
humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig
hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban
iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik
grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek
Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat
mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166
A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik
Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes
tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő
(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a
főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln
oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az
alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek
meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek
majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes
neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott
A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest
Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)
kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek
mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a
koumlvetkezők
ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll
ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott
beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll
μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz
166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)
54
ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz
ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell
πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk
oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben
ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul
συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket
annak eacutertelmezeacuteseacuteben
A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval
egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően
eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval
hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter
koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek
leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait
magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki
mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az
elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok
csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert
beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak
is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt
kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest
A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg
rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző
veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező
szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi
grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax
nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes
melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium
168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket
55
(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt
a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek
A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az
anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a
neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek
leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv
szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani
kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a
koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok
33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban
A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le
Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a
deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven
kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel
biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket
jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet
szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a
maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely
teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik
szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes
kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny
A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A
grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus
stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω
(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak
megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja
megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal
170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p
56
nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre
eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174
Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-
viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet
fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes
Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet
deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni
mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő
jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev
folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is
koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok
implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is
koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki
34 Neacutevszoacute vagy alany
A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a
taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon
mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev
attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny
aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy
az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen
amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi
subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt
Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző
szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos
neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta
helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is
laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll
174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll
57
előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a
megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb
aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal
a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe
A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen
substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli
Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes
gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen
substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a
subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett
melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek
A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti
neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak
csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a
visszahatoacute nevek keruumlltek
Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180
179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p
58
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev
1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő
3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev
neacutevmaacutes
a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett
mutatoacute
visszahatoacute
birtokos
csalaacutednevek
hazai neacutev
visszahatoacute
tulajdonneacutev
59
Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-
priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)
hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat
jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)
nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek
vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)
semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)
a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)
(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)
(oumlnaacutelloacuteak)
A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is
felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a
neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez
a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket
helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket
helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a
181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)
neacutevmaacutes
60
peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma
neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt
A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt
akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik
amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről
vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt
koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel
(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte
akiről vagy amiről szoacute van
Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany
eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az
oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes
bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely
viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem
tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre
bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is
Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A
modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a
harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A
hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki
fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat
reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt
arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely
tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute
ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera
ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A
harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv
elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok
183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza
61
rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik
szemeacutelyről alkotott keacutepbe186
A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a
logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a
beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy
taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra
Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes
cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő
esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a
mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel
ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte
tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos
nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete
miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet
megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek
műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A
beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az
első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet
nyelvtan pedig a latint
35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban
351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek
Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a
betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)
186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni
62
amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a
nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a
szintaxis
Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű
ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a
goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek
koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen
a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz
ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv
alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A
melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A
neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az
igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei
osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a
hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk
a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes
szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek
rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens
imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a
hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt
hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről
A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű
participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű
participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom
aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő
esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes
a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes
egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191
grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo
veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)
Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen
beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait
190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p
63
(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum
particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja
hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten
kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi
konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a
segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is
laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati
bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan
fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes
nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute
Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a
horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet
nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći
veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev
veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig
leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -
ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy
nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni
A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus
oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban
leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes
gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz
mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen
Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel
amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a
nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben
Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan
megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a
kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor
komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban
192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p
64
egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica
egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a
nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik
hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai
koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel
tudta kiadni
352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek
Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken
alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a
betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel
lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute
meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang
amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel
szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben
leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az
uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat
eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő
keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a
hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg
keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg
grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi
hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema
nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A
ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a
neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten
Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin
197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)
65
mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A
szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio
(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A
főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak
neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat
csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik
szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak
nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok
felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute
hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel
előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet
veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet
majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba
helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a
birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen
kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb
az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul
kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el
Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a
jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem
kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel
Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt
a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a
participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen
idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta
Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy
melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel
indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes
eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a
latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei
201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet
66
szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani
amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli
koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is
mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a
grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a
tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa
őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek
nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől
Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos
nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester
nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel
Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok
eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az
igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a
grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet
hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan
fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo
de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a
flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute
alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a
neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a
veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet
magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő
vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema
viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli
csoportosiacutetaacutest mutatja
Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern
grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a
megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel
ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis
grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal
mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok
204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p
67
meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a
felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a
modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a
hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern
nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket
68
4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA
Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai
meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki
morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet
subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot
subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet
subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes
amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az
emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul
a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset
egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest
A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis
objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a
nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez
valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg
megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult
vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat
minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt
teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208
Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor
az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz
a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat
hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis
ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera
Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni
mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az
206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)
69
aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy
mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln
mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet
tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek
termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll
A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem
alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten
műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes
struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a
mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben
bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak
esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi
jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes
a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba
sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln
mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton
beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a
mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan
mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet
peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat
aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin
nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus
ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe
parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem
vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212
A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem
strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus
funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve
milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott
neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is
209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p
70
ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai
funkcioacuteja is moacutedosul
A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg
tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei
csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet
csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől
fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)
Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem
bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig
gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges
veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek
strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus
egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az
sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt
toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos
keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek
morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba
mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi
213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007
71
41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa
Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz
neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek
az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis
megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője
Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben
a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus
accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai
nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak
felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet
Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom
bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az
alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek
ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg
pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a
De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket
reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls
tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a
bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a
deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei
ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem
taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a
jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket
paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon
keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket
gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek
anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege
A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal
egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel
vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely
217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket
72
elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis
elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll
ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt
lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes
a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus
rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten
szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera
vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel
elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni
grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat
okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a
sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest
nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves
reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes
a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő
kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki
A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre
oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A
koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok
feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben
maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes
magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi
szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az
anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny
szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo
tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat
utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin
standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin
nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi
nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)
elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte
219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p
73
A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba
nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet
toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika
megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket
minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute
moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej
grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem
elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele
tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus
meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset
bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi
rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I
szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel
Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai
Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy
csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a
nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u
eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak
csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani
vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a
szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal
hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra
koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi
rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet
a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem
jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett
neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos
hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a
praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori
hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az
223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p
74
eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt
eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek
arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek
ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra
koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a
latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul
Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist
Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A
paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin
oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de
ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez
Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv
a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat
praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a
latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta
le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is
laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei
szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja
hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az
esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a
kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus
sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből
vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi
alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek
magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a
magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony
kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar
paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel
75
esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is
kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet
moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai
napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230
A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben
majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a
szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes
egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb
dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben
Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai
eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester
helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar
neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz
eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a
heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen
neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a
latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt
deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr
latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas
neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar
ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute
ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy
magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak
metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul
magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is
Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes
genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell
kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet
nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban
230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik
76
vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes
nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)
nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek
ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a
kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a
főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis
maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a
matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik
deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen
eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű
csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik
A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a
melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem
esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak
laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus
nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely
szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta
magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus
septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is
vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A
humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak
peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes
szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok
kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni
akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236
A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az
eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet
233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik
77
jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok
megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a
kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek
(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute
kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk
meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik
eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az
első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen
megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis
eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket
megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta
Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus
nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek
szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi
hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal
anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott
nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a
Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen
ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok
reacutesze
42 A paradigmaacutekroacutel
A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos
legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat
vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a
szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok
237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p
78
egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a
veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A
horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet
koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az
ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a
paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a
magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema
előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg
kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi
jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243
Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is
amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245
A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses
Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti
kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet
tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes
vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet
tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet
szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet
ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a
szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus
instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus
dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)
Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki
főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden
iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek
paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a
mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a
nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a
242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p
79
legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten
koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az
alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev
nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a
paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute
elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy
toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk
ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet
Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb
szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el
is kezdteacutek tanulmaacutenyozni
Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben
akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek
eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei
a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy
egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247
a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek
toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt
genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk
Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes
rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg
A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a
paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera
Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus
septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a
casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek
kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek
szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy
morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai
szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem
elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől
246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p
80
vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin
nyelvtanok mintaacutejaacutera
Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő
esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset
van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az
accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba
mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak
Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute
neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az
esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint
egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve
az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od
eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a
hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251
A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban
eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk
nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus
az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute
csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az
accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel
kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum
lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a
causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus
(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)
delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)
ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-
formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz
249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p
81
Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv
szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a
deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute
oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin
paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind
olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a
latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in
domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy
fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254
Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők
Az esetek
latinul magyarul ragja
nominativus nevező -
vocativus hiacutevoacute -
genitivus nemző -ę
dativus adoacute -k
accusativus vaacutedoloacute -t
ablativus elvivő -l
pluralis -k -i
Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet
amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel
tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus
jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti
Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki
eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de
jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes
Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul
-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a
magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert
254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p
82
421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa
4211 Nominativus
Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes
alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek
hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos
hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A
nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető
szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet
ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal
oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a
coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban
szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten
egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel
helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a
magyarban sem
A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin
szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes
a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby
peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes
formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is
alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem
lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a
klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a
nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a
nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)
szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem
semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban
laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute
258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p
83
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez
tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos
oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes
egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja
peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus
hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg
4212 Vocativus
A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat
mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag
nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej
viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag
teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel
expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint
amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma
nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek
a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs
kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban
gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem
szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes
261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal
84
4213 Genitivus
A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi
mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő
eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a
goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai
nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is
kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a
genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)
A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus
criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus
hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden
euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert
oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus
partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes
nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev
genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a
jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget
kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak
hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a
horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus
quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell
peacuteldaacuteul
(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo
A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy
superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot
hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet
264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p
85
az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel
tanuskodik
A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett
szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket
horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a
praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a
teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo
bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes
teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban
hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz
bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul
(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo
(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo
A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter
kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern
grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A
genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo
eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő
nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni
(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt
sztraacutejkoltakrdquo
267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo
86
Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani
(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert
sztraacutejkoltakrdquo
A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket
szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon
A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere
a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od
eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv
ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet
nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen
kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul
genitivus comparationis275
(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo
A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A
birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen
mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes
szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt
csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is
felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a
magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes
birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo
87
a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben
leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus
partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes
szerteaacutegazoacutebb277
Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint
szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi
alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak
Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)
eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln
szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is
okozhat
Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust
Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal
fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest
az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit
Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti
alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk
hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai
szempontboacutel is vizsgaacutelta
A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)
rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a
pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon
praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a
jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon
277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p
88
tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy
esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes
4214 Dativus
A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus
reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A
cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk
illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli
kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus
egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert
foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban
Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a
latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes
accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt
bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az
esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben
A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest
kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a
magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt
a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet
grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul
Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a
dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent
eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr
genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben
nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280
Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja
testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal
Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti
279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p
89
kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is
leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan
szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a
possessivus elnevezeacutest283
A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt
kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel
nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem
alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el
ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285
A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai
jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos
szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt
taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak
is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis
sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől
A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az
a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul
(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak
modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul
281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
90
(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a
tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo
A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet
valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a
dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy
morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban
ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az
esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet
jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt
birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros
kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik
4215 Accusativus
bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az
ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel
meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy
az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell
amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia
nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen
nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor
peacuteldaacuteul
290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre
91
(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo
vagy
(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo
azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia
nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs
kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben
reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai
jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet
megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el
mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az
egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute
praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset
amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az
ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot
kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is
hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő
melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk
A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute
accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-
eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is
jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő
accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben
Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute
taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben
297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p
92
ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi
a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)
eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban
mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer
leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes
Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-
passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit
keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi
elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja
4216 Locativus
A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a
latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket
grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a
genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta
ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre
dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb
jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei
koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet
megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak
mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln
esetveacutegződeacutest
4217 Instrumentalis
Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban
eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot
hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a
303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568
93
locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet
alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306
Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor
az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk
(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo
(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a
mondat)
(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most
beszeacutelek magyarul)
Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat
is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban
422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban
Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai
korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt
anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti
grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű
tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes
pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny
feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić
doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet
Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki
Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus
criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de
mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p
94
toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk
magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a
latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute
műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa
A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit
nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik
eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai
viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző
jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul
ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus
copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők
amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami
az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta
ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az
eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni
Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől
hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta
ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert
szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt
Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte
eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus
előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a
locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-
Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet
jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei
szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314
Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg
nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten
illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus
keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus
addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten
312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett
95
a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg
nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk
aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus
mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az
instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire
vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek
vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten
helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter
Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan
meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax
csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute
megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet
tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos
jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező
jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a
genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson
kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az
instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy
az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte
A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban
ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-
toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv
bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv
ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus
super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s
(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s
(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet
instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln
vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem
315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p
96
kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel
kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin
grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges
jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel
keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset
melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek
tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a
latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek
a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg
mindig jelen van
Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes
teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges
toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok
szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter
teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban
eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani
A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon
beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322
fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin
grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik
A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar
nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy
veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l
veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll
megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt
punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok
amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni
nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de
ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban
320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p
97
rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika
a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz
miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek
Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin
eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter
nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk
akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely
toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel
a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes
a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az
ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami
szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus
van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez
hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal
ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a
lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin
ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak
tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van
Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes
csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus
eacutes az accusativus
Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban
Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes
rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban
Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az
igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet
csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek
324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006
98
kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert
helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331
Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a
gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute
valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak
amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni
nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve
ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz
Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber
mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)
amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak
A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet
kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes
veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes
szerkezetekre eacutes a ragokra
43 A lokaacutelis elmeacutelet
bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai
domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes
iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott
definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki
elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336
Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az
indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden
iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes
szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az
esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az
331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p
99
esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az
esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a
teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony
A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes
leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek
eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli
viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337
Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak
fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum
fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls
tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a
mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely
accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a
cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit
magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a
genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet
esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik
A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci
grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes
Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a
felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli
viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami
alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus
kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a
nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben
a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom
iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus
obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az
időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol
337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo
100
majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen
deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben
meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus
eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a
goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden
honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343
Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek
preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli
viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes
elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is
alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel
peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő
csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346
A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen
amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)
szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az
ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből
indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le
A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e
egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a
koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik
mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a
pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a
mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek
nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek
laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta
beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln
342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p
101
vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai
kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350
A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet
szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben
ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei
ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute
szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak
indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok
szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt
leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet
peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az
accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy
vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)
A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a
magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a
keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes
hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352
Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes
teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353
eset (casus) teacuter hely
(locus spatio) idő (tempus)
ok kauzalitaacutes
(causa) moacuted (modus)
genitivus honnan mioacuteta ok eredet
okozoacute honnan
accusativus hovaacute meddig
eredmeacuteny
koumlvetkezmeacuteny
okozoacute
hovaacute
dativus hol mikor eszkoumlz hol
350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p
102
A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll
(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera
alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes
(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az
intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső
elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen
befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a
szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az
emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja
A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)
nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is
(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo
(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo
teacuterbeli viszonyt is eacutes
(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo
okhataacuterozoacutei viszony
Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer
peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a
valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter
kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott
egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute
354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923
103
neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes
taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a
kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor
annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni
alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany
amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az
alanyi funkcioacuteba360
Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes
a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat
Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A
goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő
az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten
Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az
alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az
alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az
esettani elemzeacutesekben364
A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)
jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az
aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)
valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a
koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes
hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes
metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -
ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul
(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
104
(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368
A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes
indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez
-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az
accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az
accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus
(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
eacutes puszta instrumentalis
(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt
be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az
esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk
az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor
a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai
szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli
eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a
konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli
viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek
hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus
(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo
367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo
105
az accusativus
(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo
eacutes a puszta instrumentalis
(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo
A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet
mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi
reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige
praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes
accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor
helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő
igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent
eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul
(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo
Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a
főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja
A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai
megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek
aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a
lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese
Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej
grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz
375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p
106
aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az
utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet
grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai
esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is
rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten
klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait
mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban
vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi
mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt
Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom
jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai
reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute
morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet
kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy
aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni
Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes
eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel
passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett
instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is
igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes
szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg
ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg
sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes
szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva
hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni
kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal
107
5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)
meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)
szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)
lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb
a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A
legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai
szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem
kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem
jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben
megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai
nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem
csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381
A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az
eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű
szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket
termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes
az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek
szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek
jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a
szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai
magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a
fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem
meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő
szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak
hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű
380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van
108
veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben
eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem
kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban
A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet
kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes
semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv
a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia
(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel
meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a
nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket
A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem
koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)
A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel
laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia
(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem
leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai
nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a
szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a
sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az
uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet
Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat
kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet
kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a
nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt
jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter
talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest
jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)
A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a
melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok
jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet
ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek
384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p
109
az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel
az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő
kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az
eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A
semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen
ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes
szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha
volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte
a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben
a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk
aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute
vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi
mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is
eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat
jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a
morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is
talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi
jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes
mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče
(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel
joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve
nőnem392
Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom
nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute
van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute
vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter
Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve
388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο
κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo
110
gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek
(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a
keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske
a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk
Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a
grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a
koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett
nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a
nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes
amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy
nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A
francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a
szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen
műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt
bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak
amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX
szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek
vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat
pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy
ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen
voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute
feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel
termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet
leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397
A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek
vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes
filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta
alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek
magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat
394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p
111
eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy
meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy
mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)
psihologinja (pszicholoacutegusnő)400
Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a
semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet
koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve
articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a
horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik
Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet
Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes
tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A
semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a
koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi
veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel
kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a
paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon
joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az
oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt
Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a
grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda
Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban
maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű
tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes
nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet
eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre
A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese
vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre
400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)
112
is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben
azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent
vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a
grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A
vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A
modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a
latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban
szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet
hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom
vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec
mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405
Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem
kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is
laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum
(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc
felix)
A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg
nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek
korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet
nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen
feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az
adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem
kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan
kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes
logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute
Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a
goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos
404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)
113
lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes
szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom
nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az
absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak
alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor
mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo
taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet
aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej
fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes
megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408
kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak
ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις
(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis
megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet
dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt
jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni
kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek
eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek
A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek
deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben
ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa
pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett
kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott
humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy
olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll
Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok
elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első
neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus
mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon
406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban
114
lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek
rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket
vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar
(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-
eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett
jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem
kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi
alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen
kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a
vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet
fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi
nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek
nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar
nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok
neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai
toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent
jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket
valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra
hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a
humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa
eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra
hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal
illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest
A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll
fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti
szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes
410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28
115
esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a
melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik
(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo
vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben
(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo
A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem
hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai
moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző
(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo
a taacutergy
(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo
illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese
(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo
A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem
egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes
413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo
116
jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb
alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek
a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash
bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo
b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-
bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)
c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit
tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)
d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben
((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)
e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy
szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna
Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)
Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai
egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423
Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute
egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja
peacuteldaacuteul
418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p
117
(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a
hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo
A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is
hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek
sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a
nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal
szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet
csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval
hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel
A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv
logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a
feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol
grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs
mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a
father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is
kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan
nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A
legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk
mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a
szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is
beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house
(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is
eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra
utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a
neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal
hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a
425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem
118
neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is
egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a
termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das
Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten
taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek
A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel
amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan
neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a
semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a
foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428
Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek
csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek
neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una
unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet
szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is
tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek
jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter
meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai
nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute
a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben
pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la
lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der
Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes
jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes
kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi
szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek
hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes
idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin
nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi
428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p
119
tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430
A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez
magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi
jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi
anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls
neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan
taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben
ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok
kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti
jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve
az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a
kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű
mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute
hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek
fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből
430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)
120
6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint
az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk
amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a
hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem
fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni
ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel
amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van
(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes
pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a
matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik
Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos
szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az
ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem
volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv
legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes
sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett
egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes
ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az
egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el
Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet
szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai
szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek
egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag
a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg
valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev
jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel
431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik
121
egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy
toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az
egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk
kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436
(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett
ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a
hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az
alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet
Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot
jelent kis mennyiseacutegben441
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet
meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute
belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van
egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban
jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi
mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem
tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban
pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben
vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre
61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai
szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben
Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a
countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)
436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p
122
felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra
gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a
megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute
akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg
nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem
kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel
egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet
megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben
előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen
elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet
hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes
fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a
nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli
valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan
taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute
kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul
(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)
akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny
asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni
eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute
peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben
grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag
megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A
grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni
445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo
123
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)
szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a
tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez
asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget
ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget
nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget
jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai
szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre
egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk
mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem
(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok
eacuterveacutenyesuumllnek449
Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten
hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem
megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)
főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de
ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek
jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb
moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera
62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban
Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben
vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei
reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a
nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű
448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti
124
mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a
szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat
megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben
teljesen jogos
(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo
A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel
csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben
is talaacutelkozhatunk
(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo
Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban
aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs
meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul
(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo
Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a
mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a
megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg
nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem
megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel
a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek
meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a
453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p
125
szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar
nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a
melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet
szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni
a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459
A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa
megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul
jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a
grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező
kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a
tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a
mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget
kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese
alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget
hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai
jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb
ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk
toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi
hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy
(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo
hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit
peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy
(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464
458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő
126
akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba
tettem volna
A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert
eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus
egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a
genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki
akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute
csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln
nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az
ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert
egyszerűen meg kellett semmisuumllnie
(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a
kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is
szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt
Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute
grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg
učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az
igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A
neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben
pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e
bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
127
63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467
A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes
szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra
(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće
bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet
a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni
ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a
főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban
sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes
szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a
főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba
Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A
gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute
kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek
A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs
listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće
(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek
szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a
maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba
tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja
hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472
(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a
szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban
jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a
kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta
klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet
szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai
467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p
128
eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok
elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a
szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai
szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje
bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem
egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476
A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca
bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a
mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes
szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a
toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem
neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A
gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute
macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben
vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő
főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő
szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)
A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet
peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet
peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem
gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset
eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő
szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem
neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt
mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő
egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev
adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi
hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők
csoportjaacutet jeloumlli
475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p
129
A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem
hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az
egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az
egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem
megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny
nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll
koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a
gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko
eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak
neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem
hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak
szemantikailag jelentkeznek482
bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget
jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan
fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az
egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub
bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek
szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484
A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485
fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti
eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit
egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo
mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo
A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria
ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom
Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot
mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev
alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes
szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt
481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)
130
egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek
eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek
tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő
szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor
azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet
Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő
főneacutevről beszeacuteluumlnk
64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema
Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes
csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos
struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen
felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes
szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak
halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo
hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az
előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő
főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo
A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit
tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve
ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa
bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus
ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute
szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije
bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci
bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A
keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre
ugyanolyannak lehetne őket tekinteni
A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy
horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek
szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet
488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p
131
Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis
anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek
koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes
alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot
jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az
absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije
bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek
koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik
A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket
csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev
dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia
tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul
(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo
vagy
(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo
Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo
szoacute ugyanolyan alakban aacutell
A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet
taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A
konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem
Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott
nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami
moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan
főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget
489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)
132
kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A
konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az
bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető
A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem
szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani
eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes
vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a
veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett
halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy
csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai
vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a
grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de
grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak
nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel
egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a
grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a
szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem
tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket
mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk
hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk
alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek
Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute
alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)
A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije
bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő
esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen
főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban
aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai
vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo
petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute
elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő
493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p
133
szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk
amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes
sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A
pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik
olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet
kiveacuteteleacutevel495
A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem
szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy
ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln
csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes
szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat
Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega
lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket
taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet
felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek
A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem
kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső
vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak
toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet
valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami
magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo
Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk
ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent
bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos
meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet
felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is
495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli
134
65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban
Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak
(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a
participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a
taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a
grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a
legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg
is indokolja veacutelemeacutenyeacutet
Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy
ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette
meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)
koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo
genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom
leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban
nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak
Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is
Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes
veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy
accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba
keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt
egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek
egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt
mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet
uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a
horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev
akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha
csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a
496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)
135
grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti
gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az
igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi
egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a
nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak
Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV
szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a
XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is
eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel
holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai
nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből
indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a
dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb
specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutet
66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban
Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok
alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar
nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel
A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a
magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy
ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri
čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva
ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek
eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal
jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten
lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek
az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe
499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p
136
Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae
(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel
Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a
magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a
latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503
Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a
heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen
szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506
A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre
utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina
nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo
Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől
fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan
szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez
alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a
szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig
a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte
502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)
137
7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA
Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak
kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert
nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban
szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter
nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508
Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban
laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-
nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag
kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el
a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509
munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo
Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-
nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII
szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513
grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences
rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž
Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun
Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben
adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg
A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519
ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a
nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a
508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808
138
Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX
szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a
horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit
Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik
der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos
nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi
eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők
ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni
A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-
nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln
csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg
a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak
Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-
nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban
megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is
magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-
nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai
hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-
nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak
Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes
Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet
nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes
kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-
horvaacutet530
A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a
grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak
522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p
139
nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai
szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532
(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű
latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)
Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua
illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi
elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet
nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi
keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg
Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt
melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel
hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg
neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537
Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes
moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan
szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić
koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist
eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a
haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen
Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad
Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre
alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan
Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-
nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a
boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet
peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal
volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet
531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p
140
grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban
is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is
Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u
illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel
megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan
Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt
nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő
ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere
keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes
konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a
koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek
coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute
sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla
beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak
szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute
felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes
toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik
szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi
formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt
Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi
anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg
hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet
nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban
zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem
tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese
reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt
Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet
eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer
aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet
mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet
540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni
141
hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis
elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes
peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai
nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket
hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait
Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem
veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva
meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt
teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer
kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az
instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy
igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a
kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt
Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben
majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt
hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny
vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel
sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell
terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik
Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes
a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute
figyelmeacutet
Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani
kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes
iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti
Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet
(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel
egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset
az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az
543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute
142
ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes
annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben
Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az
indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani
normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum
(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)
plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a
hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi
rendszerhez
Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit
hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a
főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a
participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi
nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes
ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen
Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli
bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548
Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur
Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem
Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche
versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem
nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen
Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann
der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana
melyet Ofenben adott ki 1795-ben
Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet
nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik
kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet
547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo
143
reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia
neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes
Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges
horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter
eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll
i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is
hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val
eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a
műveacuteből
Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet
nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes
szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes
szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban
Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az
első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel
szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis
grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel
talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a
koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett
muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum
Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a
kondicionalis alakokkal
Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a
grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy
Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az
ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute
nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi
grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze
minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban
551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008
144
ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz
vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok
Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az
eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb
bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters
tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert
Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt
Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae
accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban
megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim
izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy
horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute
sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki
veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter
Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin
nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden
adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana
meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint
kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin
nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt
nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett
munka folytataacutesaacutet jelenti
Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel
aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes
szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a
locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi
megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha
556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo
145
talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban
megeacuterdemel
Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana
Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben
Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember
iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet
Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom
nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a
maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal
Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a
ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet
nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti
nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a
bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt
Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is
megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini
elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini
Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot
dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok
foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest
mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes
vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg
A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes
szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az
aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is
Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes
nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-
nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv
standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is
563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt
146
Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj
poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a
tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes
kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak
ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke
Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel
iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan
nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes
nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia
A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem
koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne
Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a
bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a
nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen
nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem
hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja
hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a
dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt
amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-
horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt
A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese
mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti
munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek
bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572
Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes
toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek
nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az
instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket
pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem
567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p
147
accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az
eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573
Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi
nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző
veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől
Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban
aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi
folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574
Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb
megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere
Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln
ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo
nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk
A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos
Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre
Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache
wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern
in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben
jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den
suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den
Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg
Zaacutegraacutebban
A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)
eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek
kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom
legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia
Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel
573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo
148
Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata
alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet
nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute
Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a
nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-
horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini
Starcsevich578
Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi
anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz
hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa
(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely
nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel
Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi
grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti
regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik
Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes
seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el
ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből
teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter
fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma
a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute
Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a
szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni
Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző
annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet
A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić
neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a
katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem
beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić
hataacutesaacuteroacutel
577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p
149
8 OumlSSZEFOGLALAacuteS
Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a
első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt
hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk
őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei
kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern
nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb
szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet
elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute
megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve
modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej
szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani
kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti
keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a
horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti
korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami
tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt
eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis
szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy
mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a
diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes
nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra
150
9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM
1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones
grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae
1674
2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic
Theory Cambridge University Press Cambridge 1971
3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and
Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994
2276 ndash 2282 p
4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb
2004
5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash
Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija
filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958
6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica
compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di
eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808
7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)
Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988
8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974
9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)
Kossuth Kiadoacute Budapest 1993
10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994
11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom
srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003
12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512
(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g
bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)
13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction
of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J
S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p
14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis
accomodataVenecija 1712
151
15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -
Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga
književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni
zavod Zagreb 1991
16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica
hrvatska Zagreb 1998
17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža
(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i
jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p
18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar
nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956
19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat
Budapest 1958
20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1978
21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute
alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel
filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000
22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi
keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta
Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008
23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -
24 1972-73 p
24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -
Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga
Zagreb 1995
25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006
26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-
Argentum Kiadoacute Budapest 2006
27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash
shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In
Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek
Zagreb 2010
152
28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si
ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato
creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)
Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di
Carlo Dionisotti Utet Torino 1966
(httpwwwletteraturaitaliananet)
29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of
the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical
period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p
30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin
1935
31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska
knjiga Zagreb 1954
32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in
Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in
Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von
Ignatz Al Berlich Ofen 1833
33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh
Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)
(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)
34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p
35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа
елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979
36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien
38 19-90p
37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn
grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p
38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi
kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p
39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil
Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923
40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la
bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p
153
41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History
of Rationalist Thought New York - London 1996
42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New
York 1976
43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between
Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting
of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-
89p
44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press
Cambridge 2000
45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest
1994
46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003
47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1989
48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2005
49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku
Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998
50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah
(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta
Rostov-na-Donu 1982
51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua
illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782
52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog
Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008
53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty
Spivak) The John Hopkins University Press 1997
54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi
Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)
55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999
56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus
Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam
amp Philadelphia 1981
154
57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji
list dd Zagreb 2003
58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas
Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006
59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P
Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel
Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar
Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993
60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska
knjiga Zagreb 1996
61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes
(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985
62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski
licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske
zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)
Zagreb 1916
63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della
volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001
64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest
hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p
65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press
Oxford 1987
66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of
the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p
67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma
franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa
Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007
68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In
Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest
1954 1-14 p
69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa
Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970
70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus
Zagreb 2006
155
71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute
Budapest 1966
72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998
73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog
jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998
74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja
Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum
2 koumltetZagreb 1999
75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u
prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska
knjiga Zagreb 2006
76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do
polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006
77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički
problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p
78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord
Kiadoacute Budapest 1998
79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija
Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002
80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica
hrvatska Osijek Osijek 1999
81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)
Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005
82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića
Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p
83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske
akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981
84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za
gramatiku JAZU 388 5-129 p
85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar
grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002
86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris
Kiadoacute Budapest 1999
156
87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V
Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000
88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute
Budapest 2006
89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography
Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995
90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u
pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko
filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p
91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od
Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek
2003
92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A
magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta
előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008
93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2002
94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv
alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes
jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar
Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010
95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk
1665
96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i
njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)
Zagreb Filozofski fakultet
97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest
1984
98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p
99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the
English passive Language 1 1982 22 - 81p
157
100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen
Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange
verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen
Titularbucheversehen Osijek 1778
101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i
prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja
(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J
Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p
102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve
gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i
reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos
Inteacutezet kiadaacutesa alatt
103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift
fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen
Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p
104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian
Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica
20 1993 145- 191 p
105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press
1977
106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S
Kugli Zagreb 1923
107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University
of Chicago Press Chicago 1964
108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika
latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997
109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica
hrvatska Zagreb 2001
110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga
jezika Matica hrvatska Zagreb 2008
111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za
početnike Zagreb 1839
158
112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti
Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997
113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19
szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003
114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et
locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010
115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash
Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute
Budapest 2000
116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska
knjiga Zagreb 2002
117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna
naklada Zagreb 2005
118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom
jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut
za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-
192 p
119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za
naucitti latinski jezik Loret 1649
120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini
Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p
121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of
Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale
University 1994
122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin
nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996
123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492
(wwwantonionebriaorg)
124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk
eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002
125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE
BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007
159
126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az
identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba
2010 162-127 p
127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance
interpretation Linguistics 577-613 p
128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988
129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In
Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones
Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p
130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar
1873
131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv
7-10 234-246 p
132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja
Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C
Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest
2006
133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005
134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999
135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997
136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest
2005
137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000
138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i
srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p
139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo
Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika
Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p
140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije
padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski
fakultet Osijek ndash Zagreb 2010
160
141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis
libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum
(httpdatendigitale-sammlungende)
142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of
Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English
language Edward Arnold London 1982 37-53 p
143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska
naklada Zagreb 1997
144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter
Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz
Konzorcium Budapest 2006
(httpmekniifhu048000489604896pdf)
145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc
Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet
Osijek 2011
146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska
grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767
147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u
srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p
148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in
History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993
149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of
Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag
150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih
morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak
105 - 109 p
151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika
za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003
152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica
Venecija 1713
153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU
102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p
161
154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti
krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog
u Lici Trst 1812
155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum
puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA
Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989
156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri
duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal
(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222
Budapest 2004
157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai
Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p
158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye
immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich
Magdenburg 1761
159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)
Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p
160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica
hrvatska Zagreb 1993
161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku
Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p
162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p
163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga
jezika Školska knjiga Zagreb 1994
164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-
XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua
fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua
fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)
165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della
grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano
1908
166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann
Berolinum 1885
162
167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede
gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje
168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP
Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk
D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p
169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek
Budapest 2008
170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i
obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000
171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario
Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom
pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi
Istranina) Beč 1803
172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest
2002
173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik
knjiga Zagreb 2008
174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument
Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p
175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected
Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts
1956
176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi
Muumlnster Coppenrath 1827
177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853
178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za
hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb
2002
4
magyar grammatikograacutefia kezdeteinek kutataacutesaacuteban Balaacutezs Jaacutenos jeleskedett aki
reacuteszletesen leiacuterta nemcsak a magyar grammatikograacutefia kezdeteit hanem a latin goumlroumlg
heacuteber valamint a vulgaacuteris nyelvtanok toumlrteacuteneteacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a cseh eacutes a lengyel
nyelvtani eacutes helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyra Kuumlloumln kiemelneacutem C Vladaacuter Zsuzsa munkaacutessaacutegaacutet is
aki a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel foglalkozik Toumlbb reacutegi magyar
grammatikaacutenak14 is elkeacutesziacutetette a hasonmaacutes kiadaacutesaacutet jegyzetekkel eacutes komentaacuterokkal
kiegeacutesziacutetve sajaacutet fordiacutetaacutesait Ezekből a stuacutediumokboacutel keletkeztek azok a tudomaacutenyos
munkaacutek amelykre toumlbbszoumlr is hivatkozom dolgozatomban15
Kutataacutesom fő elmeacuteleti ceacutelkitűzeacutese a szinkroacuten eacutes a diakroacuten nyelveacuteszeti kutataacutesi
moacutedszerek egyseacuteges hasznaacutelataacutenak bemutataacutesa valamint e moacutedszer előnyeinek az
ismerteteacutese A modern nyelvtudomaacutenyban eleacutert leguacutejabb eredmeacutenyek kiegeacutesziacutetik a
hagyomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesokat a hagyomaacutenyos moacutedszerekkel eleacutert eredmeacutenyek pedig
megadjaacutek a vaacutelaszt arra hogy a modern nyelvtudomaacutenyban mieacutert van valami uacutegy ahogy
van mieacutert meruumlltek fel egyes keacuterdeacutesek valamint milyen moacutedon lehet raacutejuk vaacutelaszt adni A
modern nyelveacuteszeti megoldaacutesok itt magyaraacutezatkeacutent szolgaacutelnak eacutes gyakran az a feladatuk
hogy a hagyomaacutenyos elmeacuteletek helyesseacutegeacutet bizonyiacutetsaacutek Kutataacutesaim alapvetően keacutet
forraacutesboacutel taacuteplaacutelkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan latin szoumlvegeacuteből amit Thrax
Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteival hasonliacutetok oumlssze A felmeruumllő nyelveacuteszeti
keacuterdeacuteseket ahol az szuumlkseacuteges volt maacutes humanista nyelvtanokkal is oumlsszehasonliacutetottam
mint peacuteldaacuteul Dubois (1558) Nebria (1492) Alvarez (1674) eacutes Melanchton (1579)
De Saussure oacuteta a nyelvkutataacutesok eacutelesen elvaacutelasztjaacutek a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
nyelvleiacuteraacutest A hagyomaacutenyos nyelvtanok vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet illetően ez azt jelenti hogy a latin
humanista nyelvtanokat csak a donatusi-priscianusi modell elemzeacutese alapjaacuten lehet
vizsgaacutelni ennek elleneacutere modern nyelveacuteszek bdquohibaacutekatrdquo keresnek16 a reacutegi nyelvtanokban
Ha az adott mű a kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelt akkor nem lehet hibaacutekroacutel beszeacutelni A
klasszika-filoloacutegia mint tudomaacuteny azeacutert joumltt leacutetre mert a nyelveacuteszek a bdquomieacutertrdquo keacuterdeacutesre
keresteacutek a vaacutelaszt Ez a tudomaacuteny a reacutegi szoumlvegek megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosiacutetott de koumlzben
szaacutemos grammatikai probleacutemaacutera is raacutevilaacutegiacutetott amire meacuteg leacutetrejoumlttekor a XIX szaacutezadban
nem tudott vaacutelaszt adni de komplex kutataacutesi moacutedszerekkel kapott eredmeacutenyei maacuteig joacute
kiinduloacutepontnak tarthatoacutek a nyelveacuteszeti kutataacutesokban A dolgozatomban alkalmazott
14 Sylvester Jaacutenos (1539) Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 15 C Vladaacuter 2003a C Vladaacuter 2003b 16 Pandžić 2005 Horvat 1998 Horvat 1999 Horvat 2006 Katičić 1981 Katičić 19801981 Katičić 1986
5
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer a szinkroacutenia-diakroacutenia elvein tuacutelmegy amivel de Saussure
elmeacuteleteacutenek hataacuterai elmosoacutednak
Disszertaacutecioacutemban elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre keresem a vaacutelaszt hogy melyek
azok a grammatikaacutek amelyeket Kašić eacutes Sylvester hasznaacuteltak a horvaacutet eacutes a magyar nyelv
standardizaacutecioacutejaacutenak kezdő szakaszaacuteban mi az amit ezekből aacutetvettek eacutes mieacutert mennyire
jogos a veacutelemeacutenyuumlk a kor filozoacutefiai eacutes grammatikograacutefiai hagyomaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben eacutes
hogyan alkalmaztaacutek a latin grammatikograacutefia moacutedszereit Mivel a modern nyelveacuteszeti
kutataacutesokban nem eleacuteg leiacuterni a nyelv jelenlegi aacutellapotaacutet a fő keacuterdeacutes az hogy mieacutert van az
ami van a nyelvben eacutes mieacutert van az uacutegy leiacuterva ahogy van Eacuten a dolgozatomban konkreacutetan
azzal foglalkozom hogy a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek mieacutert olyanok amilyenek valamint hogy
milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elmeacuteletek moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute filozoacutefiai
haacutetteacuter Az ideacutezeteket sajaacutet fordiacutetaacutesomban koumlzloumlm A nyelveacuteszeti anyagot vizsgaacutelva a
toumlrteacuteneti hermeneutika haacuterom fő elveacutet17 koumlvetem amelyek a metanyelvről szoacuteloacute
keacuterdeacuteseken is tuacutelmennek Ez a haacuterom elv a kontextualizaacutecioacute az immanencia eacutes a
koreszpondencia elve18 Az elemzeacutes eredmeacutenyeacutet a toumlrteacuteneti rekontextualizaacutecioacute eacutes az
immanens szemantika diktaacutelta eacutes nem fordiacutetva amikor a kutataacutesi moacutedszerek felteacutetelezik a
kutataacutes eredmeacutenyeit A mineacutel vilaacutegosabb szemleacutelteteacutes eacuterdekeacuteben a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacuteban az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszert is alkalmazom
13 A dolgozat szerkezete
Szerkezeteacutet tekintve dolgozatomban feldolgozott teacutemaacutekat heacutet fejezetre osztottam fel A
bevezető reacuteszben a grammatikograacutefia alapfogalmait a nyelvtanok tiacutepusait
grammatikograacutefia periodizaacutecioacutejaacutet mutatom be eacutes roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinteacutest adok A
maacutesodik fejezetben a magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kezdeteit elemzem kuumlloumln
kitekinteacutessel a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere valoacute toumlrekveacutesekre azon beluumll Kašić szerepeacutere
a nyelvi unifikaacutecioacuteban valamint roumlviden aacutettekintem a magyar grammatikograacutefia kezdeteit
mivel a neacutepnyelvek nyelvi unifikaacutecioacuteja a humanizmusban iacutert grammatikaacutekkal kezdődik
Ahogy Balaacutezs Jaacutenos is mondja műveacuteben19 maacuter Dionuumlsziosz Thraxnaacutel laacutethatoacute a nyelv
17 Koerner 199513p 18 Pandžić 200520p 19 Balaacutezs 195612-14p
6
unifikaacutecioacutera valoacute toumlrekveacutes20 Thrax moacutedszereit eacutes a nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesre valoacute toumlrekveacuteseit a
latin grammatikusok valamint neacutepnyelvi grammatikusok is aacutetveszik ezeacutert teljesen
jogosnak tartom a humanista grammatikaacutekat a nyelvi unifikaacutecioacute első aacutellomaacutesaacutenak
tekinteni Maacuter ebben a fejezetben megmutatkoznak az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan koumlzti
alapvető kuumlloumlnbseacutegek amelyek reacuteszletesebb elemzeacuteseacutevel zaacuterul a maacutesodik fejezet A
harmadik fejezetben a beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesaacutet mutatom be A
negyedik fejezet az esetekről szoacute Itt azon kiacutevuumll hogy bemutatom a grammatikai eset
kategoacuteriaacutejaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutet kiteacuterek arra is hogy mieacutert olyan amilyen a mai horvaacutet
eacutes magyar neacutevszoacutei paradigma eacutes mi e kategoacuteria elmeacuteleti eacutes filozoacutefiai haacutettereacutenek
magyaraacutezata A lokaacutelis elmeacuteletről is szoacutelok mivel az agglutinaacuteloacute eacutes a flektaacuteloacute nyelvek
koumlzti kuumlloumlnbseacutegek eacutes a nyelvtiacutepustoacutel fuumlggő esetrendszer leiacuteraacutesa csak a lokaacutelis elmeacuteleten
keresztuumll eacuterthető meg Az oumltoumldik fejezet a grammatikai nemről szoacutel A grammatikai eacutes a
termeacuteszetes nem megeacuterteacuteseacutet eacutes vaacuteltozatossaacutegaacutet mitoloacutegiai alapokra helyeztem A neacutepi
hagyomaacuteny mint amilyen a mitoloacutegia is őrizte meg legjobban az aktuaacutelis nyelvi aacutellapotot
ami az ember koumlrnyzeteacutet tuumlkroumlzi ezeacutert fontos a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok vizsgaacutelataacuteban
A szaacutemolaacutes lehetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel kezdem a hatodik fejezetet ami a grammatikai
szaacutemroacutel szoacutel Amikor a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet vizsgaacuteljuk aacuteltalaacuteban csak egyes eacutes
toumlbbes szaacutemra gondolunk viszont maacutes-maacutes nyelvekben kuumlloumlnboumlző szaacutemolaacutesi
lehetőseacutegeket talaacutelhatunk amire reacuteszletesen ki is teacuterek e fejezetben Az utolsoacute hetedik
fejezet az első horvaacutet nyelvtan hataacutesaacutet iacuterja le a keacutesőbbi horvaacutet nyelvtani művekre
Dolgozatom egy roumlvid oumlsszefoglalaacutessal zaacuterul
14 Kutataacutesaim soraacuten eacuterzeacutekelt haacutetraacutenyok eacutes előnyoumlk
A dolgozatomban megjeloumllt teacutema kutataacutesa eacutes eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesa nagy neheacutezseacutegekkel
jaacutert mivel a keacutet (szinkroacuten eacutes diakroacuten) szempont egyuumlttes alkalmazaacutesa elteacuter sok eddig maacuter
bizonyiacutetott tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyeitől peacuteldaacuteul az ablativus hasznaacutelataacutenak
helyesseacutege vagy a grammatikai nem oumlsszetettseacutegeacutenek problematikaacuteja A szinkroacuten
nyelveacuteszeti elemzeacutes egy adott kor nyelvaacutellapotaacutenak leiacuteraacutesa Ha elemzeacuteseinkből kizaacuterjuk a
nyelv vaacuteltozaacutesra hajlamos termeacuteszeteacutet akkor teljesen teacuteves koumlvetkezteteacutesekre jutunk
peacuteldaacuteul Kašić nyolcadik esetkeacutent a mai horvaacutet nyelvtől teljesen elteacuterő eacutes egy a veacutegződeacuteseacutet
20 Thrax III I2p
7
tekintve nem leacutetező esetet koumlzoumll ami legvaloacutesziacutenű az ő idejeacuteben meacuteg jelenteacutesben meg lett
kuumlloumlnboumlztetve a toumlbbi esettől21 - ezeacutert nem lehet hibaacutekeacutent kezelni hanem nyelvvaacuteltozaacutesroacutel
kell beszeacutelni Ugyanakkor szaacutemos elgondolkodtatoacute eredmeacuteny is szuumlletett az emliacutetett
szempontok egyuumlttes alkalmazaacutesa reacuteveacuten peacuteldaacuteul bemutattam az esettani kategoacuteriaacutek
hagyomaacutenyos eacutes modern leiacuteraacutesban laacutethatoacute elteacutereacuteseket toumlbb szempontboacutel is megvizsgaacuteltam
a grammatikai szaacutemot Ha a hagyomaacutenyos nyelvtanokat csak hagyomaacutenyos donatusi-
priscianusi moacutedszerekkel vizsgaacuteljuk akkor szaacutemos olyan nyelveacuteszeti keacuterdeacutest is ki kell
keruumllni amiből a modern nyelveacuteszet is tanulhatna peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos humanista
nyelvtanok maacuter ismerteacutek az esettani kategoacuteriaacutekat iacutegy teljesen foumlloumlsleges mai szemszoumlgből
a hagyomaacutenyos nyelvtanokra alkalmazhatoacute uacutej terminoloacutegiaacutet kreaacutelni22
Korlaacutetai elleneacutere a dolgozatomban leiacutert elemzeacutesek a horvaacutet grammatikograacutefiai
kutataacutesok eddig feltaacuteratlan teruumlleteire vilaacutegiacutetanak raacute eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanok
tovaacutebbi szinkroacuten-diakroacuten kutataacutesaiknak kiinduloacutepontja lehet
15 Koumlszoumlnetadaacutes
Disszertaacutecioacutemhoz mentorom dr sc Nyomaacuterkay Istvaacuten professor emeritus
grammatikograacutefiai kutataacutesai adtaacutek a fő motivaacutecioacutet Kutataacutesaimat veacutegigkiacuteseacuterő iraacutenyadaacutesa
szemeacutelyes peacuteldaacuteja mindenre kiterjedő figyelme eacutes a fejezetenkeacutent adott tanaacutecsai neacutelkuumll
nem keacuteszuumllhetett volna el a dolgozatom
Dr Barics Ernő tanaacuter uacuternak koumlszoumlnhetem hogy megnyitotta előttem a tudomaacutenyos
vilaacuteg kapuit Egyetemi tanulmaacutenyaim alatt elsősorban az oacuteraacutekon nyuacutejtott sziacutenvonalas eacutes
lelkesiacutető oktatoacutemunkaacutejaacuteval felsziacutetotta bennem a nyelveacuteszet iraacutenti rajongaacutes tuumlzeacutet
folyamatosan segiacutetett az első publikaacutecioacutek megiacuteraacutesaacuteban valamint a doktori iskolaacuteban
folytatott tanulmaacutenyaimban
Mijo Lončarić tanaacuter uacuternak is nagy koumlszoumlnettel tartozom aki Kašić nyelvtanaacutenak
eredeti peacuteldaacutenyaacutet maacutesolatban eljuttatta Peacutecsre
21 Pandžić 2005120p 22 A modern horvaacutet nyelveacuteszet maacutes-maacutes latin eacutes horvaacutet elnevezeacuteseket hasznaacutel kuumlloumlnboumlző esetek szintaxisaacutera amit maacuter a hagyomaacutenyos nyelvtanok is hasznaacuteltak eacutes ismertek ezeacutert az uacutej terminoloacutegia rendszerezetlen bevezeteacutese csupaacuten zavart okozhat A horvaacutet szakirodalomban peacuteldaacuteul a dativus possessivusra horvaacutet terminoloacutegiaacutet laacutetunk posvojni dativ (Kuna 2010147-153) a birtokosra eacutes a birtokoltra pedig a latin possessor eacutes possessum elnevezeacutesek jelentkeznek (Kuna 2010148) de horvaacutet vaacuteltozatba is leacuteteznek posjedovatelj (birtokos) posjedovnik (birtokolt) (Hudeček 2006)
8
Eszeacuteki mentorom prof dr sc Ivan Jurčević a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet
szeacutepseacutegeire vilaacutegiacutetott raacute eacutes kivaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak peacuteldaacutejaacuten keresztuumll megmutatta
eacutes bebizonyiacutetotta szaacutemomra a toumlrteacuteneti-oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet fontossaacutegaacutet ami a
modern interdiszciplinaacuteris jellegű nyelveacuteszeti kutataacutesoknak a baacutezisa
Kolleacutegaacuteimnak eacutes baraacutetaimnak az eszeacuteki Magyar Nyelv eacutes Irodalom Tanszeacutekről is
haacutelaacuteval tartozom akik veacutegig taacutemogattak eacutes olyan koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutetottak amelyben
egy tudomaacutenyos munka elkeacuteszuumllhet eacutes nemcsak szellemileg hanem szakmailag is
segiacutetettek eacutes biacuteztattak
Koumlszoumlnoumlm tovaacutebbaacute feacuterjemnek aki mindveacutegig mellettem aacutellt eacutes kitartoacutean biztatott
oumlcseacutemnek Ivaacutennak s szuumlleimnek akik folyamatosan lelkesiacutetettek eacutes taacutemogattak
9
2 A GRAMMATIKOGRAacuteFIA KEZDETEI EacuteS SZUumlLETEacuteSEacuteNEK KOumlRUumlLMEacuteNYEI
A vilaacuteg kezdete oacuteta az emberi leacutet legnagyobb miszteacuteriumaacutenak a nyelv hasznaacutelata szaacutemiacutetott
Kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletekkel sokan proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani a nyelv keletkezeacuteseacutet eacutes reacutegiesseacutegeacutet
Szaacutemos mitoloacutegiai toumlrteacutenet is foglalkozik a nyelv keletkezeacuteseacutevel peacuteldaacuteul a Promeacutetheuszroacutel
szoacuteloacute miacutetosz amely az istenek ajaacutendeacutekaacutenak tekinti a nyelvet A nyelvhasznaacutelat nemcsak
ajaacutendeacutek az ember szaacutemaacutera hanem aacutetok is lehet amint azt Bibliaacuteban is olvashatjuk peacuteldaacuteul
a baacutebeli torony eacutepiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute toumlrteacutenetben
Az emberi nyelv kezdeteiről felteacutetelezzuumlk23 hogy egyszerű szavakboacutel aacutellt eszerint
a szintaxisa is csak egyszerű viszonyokat fejezhetett ki A gyermeknyelv
tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyeiből24 tudjuk hogy az ember kezdetben a vilaacutegot kuumlloumlnboumlző
fogalmak jeloumlleacuteseacutevel iacuterta le - főneveket hasznaacutelt amit keacutesőbb igeacutekkel paacuterosiacutetott a cselekveacutes
kifejezeacuteseacutere majd veacuteguumll a taacutergyi viszony nyelvi alapja is kialakult25 Az emberi nyelv ősi
szoacuteaacutellomaacutenya előszoumlr egy- illetve keacutetszoacutetaguacute szavakboacutel aacutellt Kezdetben az emberek
elsősorban a koumlruumlloumlttuumlk leacutetező vilaacutegot taacutergyakat aacutellatokat noumlveacutenyeket nevezteacutek meg majd
az elvont gondolkodaacutes fejlődeacuteseacutevel az absztrakt jelenteacutesű szavak is hasznaacutelatba keruumlltek
Az emberi nyelv alapfunkcioacuteja a kommunikaacutecioacute ahogy ezt az ősi szoacuteaacutellomaacuteny is
bizonyiacutetja amivel az ember koumlrnyezeteacutet iacuterta le A testreacuteszek csalaacutedtagok noumlveacutenyek
aacutellatok haacuteztartaacutesi taacutergyak stb megnevezeacuteseacutere hasznaacutelt szavak ragozaacutesa sok esetben ma
rendhagyoacute alakokat tartalmaz ami a paradigmaacutek reacutegiesseacutegeacuteről tanuskodik A termeacuteszetes
nyelv fejlődeacutese eacutes takareacutekossaacutegi tendencia eacutertelmeacuteben a rendhagyoacute alakok hasznaacutelata
felboriacutetja a nyelv extenzionaacutelis logikai műkoumldeacuteseacutet ezeacutert az eacutelő nyelv az ilyen rendhagyoacute
alakokat bdquojaviacutetanirdquo igyekszik eacutes amit csak tud beilleszt a szabaacutelyos eacutes aacuteltalaacutenos
paradigmaacutekba
Az emberi eacutelet idővel komplexebb lett amit a nyelvnek is koumlvetnie kellett A
civilizaacutecioacute eacutes a nyelv fejlődeacutese azonban nem volt proporcionaacutelis Mineacutel oumlsszetettebb lett az
ember eacutelete annaacutel egyszerűbb lett a nyelve26 A szabaacutelyos ragozaacutesi mintaacutek kialakulaacutesa eacutes a
23 Crystal 2003365-369p 24 Crystal 2003286-295p 25 Az oacutemagyar korban kuumlloumln igeragozaacutes (taacutergyas ragozaacutes) alakul ki a magyarban A nyelv nem csak a taacutergyon jeloumlli a taacutergyi viszonyt hanem az aacutelliacutetmaacutenyon is A magyaron kiacutevuumll a baszk nyelv is ismeri a taacutergyas ragozaacutest amit Nork ragozaacutesnak hiacutevnak mellyel oppoziacutecioacuteban a Nor azaz a taacutergyatlan ragozaacutes aacutell 26 Laacutesd a neoromaacuten nyelvek fejlődeacuteseacutet (Herman 1966) vagy a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeit (Rehder 2011)
10
rendhagyoacute alakok elhagyaacutesa vagy szabaacutelyozaacutesa27 valamint a mondatroumlvidiacutető szerkezetek
eltűneacutese28 is ezt bizonyiacutetja A XIX szaacutezadban kialakult tudomaacutenyossaacutegnak illetve a
tudomaacutenyos moacutedszerek kidolgozaacutesaacutenak eacutes rendszerezeacuteseacutenek eredmeacutenyei szaacutemos uacutej
tudomaacuteny kialakulaacutesaacuteban koumlvethetők nyomon Uacutejabb eacutes uacutejabb szavakat kellett kitalaacutelni az
uacutej fogalmak jeloumlleacuteseacutere az elvont tudomaacutenyos gondolkodaacutes is uacutejabb kifejezeacutesek
megalkotaacutesaacutet koumlvetelte Ebben a korszakban a nyelvet kutatoacute tudoacutesok is igyekeztek
egzaktabbaacute tenni a nyelvtudomaacutenyt Annak elleneacutere hogy maacuter a XIX szaacutezad előtt is
szuumllettek rendszerezett grammatikaacutek valamint szaacutemos tudomaacutenyos nyelvleiacuteraacutesi kiacuteseacuterletről
is eacutertesuumlluumlnk29 a racionalizmus eacutes empirizmus koraacuteban meacutegis a XIX szaacutezadot tartjuk az
bdquoigazi nyelvtudomaacutenyrdquo korszakaacutenak Ekkor kezdődoumltt a nyelv diakronikus
tanulmaacutenyozaacutesa30 amivel a nyelveacuteszeti kutataacutesok teljesen uacutej perspektiacutevaacutet kaptak A
tudomaacutenyos kutataacutesokban felmeruumllt interdiszciplinaritaacutes a nyelvtudomaacutenyba is beeacutepuumllt A
nyelvet eacutes a nyelv keletkezeacuteseacutet ezutaacuten maacutes szemszoumlgből kezdteacutek kutatni peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti
kutataacutesok moacutedszereivel ki lehetett egeacutesziacuteteni a nyelv keletkezeacuteseacuteről szoacuteloacute elmeacuteleteket s
ennek segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega is megszilaacuterdult
A nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutes oka kezdetben toumlbb taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi teacutenyező
vaacuteltozaacutesaacuteban keresendő amely a neacutepek talaacutelkozaacutesaacuteval eacutes az ebből kialakuloacute
kapcsolatteremteacutesből joumltt leacutetre amit a gazdasaacutegi viszonyok vaacuteltozaacutesa ideacutezett elő (peacuteldaacuteul az
aacuterucsere) mivel az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa doumlntő volt a kereskedelmi kapcsolatok
fenntartaacutesaacuteban Az idegen nyelv tanulaacutesa eacutes taniacutetaacutesa megfelelő didaktikai anyag
elkeacutesziacuteteacuteseacutet is koumlvetelte ezzel egyuumltt a metanyelvkeacutent hasznaacutelt anyanyelv iraacutent is megnőtt
az eacuterdeklődeacutes31 A nyelvtaniacutetaacutesban tett első leacutepeacuteseket a szoacuteszedetek eacutes a paradigmaacutek első
lejegyzeacutesei jelentetteacutek amelyekből keacutesőbb az első szoacutetaacuterak eacutes nyelvtanok szuumllettek A
nyelveacuteszeti kutataacutesok maacutesik fontos motivaacutecioacutejaacutet az adta hogy az idő muacutelaacutesaacuteval a
szoumlvegolvasaacutesnaacutel megeacuterteacutesi gondok meruumlltek fel32 Az oacutekori kiacutenai nyelveacuteszeket az i e III
eacutevezredben nemcsak a bonyolult iacuteraacutesrendszer motivaacutelta nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera hanem a sok
nyelvjaacuteraacutes eacutes a nyelvi korpusz nyelvvaacuteltozat miatti tagoloacutedaacutesa is A reacutegi szoumlvegek olvasaacutesa
27 Pinkert 1999271p 28 A mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumlnleges eacutes oumlsszetett hasznaacutelata a szintaktikai alaacuterendeltseacuteg kialakulaacutesaacuteig vezetett (Herman 196683-105) 29 Maacuteteacute 2003221-268p 30 Koraacutebban is laacutetunk diakronikus vizsgaacutelatokat csak az uacutejgrammatikusok vezettek be tudomaacutenyos kutataacutesi moacutedszereket 31 Az anyanyelv iraacutent a nemzeti oumlntudat kialakulaacutesaacutenak kezdeteiben (XVIII - XIX szaacutezad) nőtt meg igazaacuten az eacuterdeklődeacutes Ez a tendencia meacuteg a koumlzeacutepkorban kezdődoumltt Dante De vulgari eloquentia ciacutemű műveacutevel majd a reformaacutecioacute koraacuteval folytatoacutedott eacutes a jezsuita rend hituacutejiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutevel szeacuteles koumlrben terjedett 32 Dante volt az első aki műveacuteben az időt emliacuteti mint a nyelvi vaacuteltozaacutesok fontos teacutenyezőjeacutet (Dante 199855)
11
eacutes megeacuterteacutese igen fontos volt szaacutemukra mivel az anyanyelven toumlrteacutenő vaacutelaszteacutekos iacuteraacutesbeli
eacutes szoacutebeli kifejezeacutesi formaacutekat reacutegi szoumlvegeken taniacutetottaacutek Elkezdteacutek kutatni a szoacute aacutellandoacute
jegyeit melyek segiacutetseacutegeacutevel a keacutesőbbiekben is fel tudtaacutek ismerni annak kuumlloumlnboumlző alakjait
eacutes jelenteacuteseit Az ilyen megfigyeleacutesek lejegyzeacuteseacutere a grammatikai formaacutek voltak a
legalkalmasabbak Az első szoacuteszedeteket első szoacutetaacuteroknak az első paradigmaacutek lejegyzeacuteseit
pedig első grammatikaacuteknak lehet tekinteni
Az ind nyelveacuteszeket is hasonloacute probleacutemaacutek keacutesztetteacutek a nyelvuumlk vizsgaacutelaacutesaacutera A reacutegi
veacutedikus szoumlvegeket a kiacutenaiakhoz hasonloacutean az anyanyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacuteltaacutek A veacutedaacutek
nyelvi anyagaacutet kutatva jelentős eredmeacutenyeket eacutertek el a hangok az esetveacutegződeacutesek eacutes a
szavak jelenteacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteban Panini nyelveacuteszeti munkaacuteja sokaacuteig hatott minden ind
nyelvtanra eacutes nyelveacuteszeti munkaacutera33 Ő volt az aki az i e IV szaacutezadban leiacuterta a szanszkrit
nyelv szoacuteragozaacutesi szoacutekeacutepzeacutesi eacutes szoacuteoumlsszeteacuteteli moacutedszereit eacutes a szanszkritban talaacutelhatoacute
szintaktikai fordulatokat nyolc koumlnyvbe gyűjtoumltte oumlssze amelyekben 3996 verses
aforizmusszerű szabaacutely talaacutelhatoacute
A legismertebb migraacutecioacute amelynek koumlvetkezmeacutenye az első taacutergyi bizonyiacuteteacutekokboacutel
ismert nyelvi kontaktus eacutes ami egyben a nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet első aacutellomaacutesa az
akkaacutedok eacutes sumeacuterok talaacutelkozaacutesa Az akkaacutedok az i e III eacutevezred veacutegeacuten telepedtek le
Mezopotaacutemiaacuteban ahol maacuter egy fejlett kultuacuteraacutejuacute neacutepre a sumeacuterokra talaacuteltak Nemcsak a
kereskedelmi kapcsolatok fenntartaacutesa hanem a zavaratlan egyuumltteacuteleacutes miatt is az akkaacutedok
eacutes a sumeacuterok elkezdteacutek tanulni egymaacutes nyelveacutet Ezen igen eredmeacutenyes eacutes konfliktusmentes
egyuumltteacuteleacutesből szuumlletett meg az első akkaacutedok aacuteltal keacutesziacutetett sumeacuter szoacutetaacuter34 A koumlnnyebb
nyelvtanulaacutes eacuterdekeacuteben a lexikaacutelis anyagot szoacutefajok35 alapjaacuten csoportosiacutetottaacutek Ezen kiacutevuumll
az akkaacutedok voltak azok akik a gazdag sumeacuter neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesi rendszert peacuteldaacutekkal
illusztraacutelva eacutes viasztaacuteblaacutekra veacutesve raacutenk hagytaacutek Mindezekből laacutetjuk hogy az ősi
civilizaacutecioacutek nyelv iraacutenti eacuterdeklődeacutese gyakorlati ceacutelokat szolgaacutelt s ennek a felfogaacutesnak
koumlszoumlnhetően szuumllettek meg az első nyelvtanok
A kiacutenai eacutes az ind nyelvi kutataacutesoktoacutel fuumlggetlenuumll Euroacutepa teruumlleteacuten elmeacuteleti eacutes
gyakorlati szinten is foglalkozni kezdtek a nyelv műkoumldeacuteseacutevel eacutes eredeteacutevel A goumlroumlg
filozoacutefusok előszoumlr csak elmeacuteleti alapokon vizsgaacuteltaacutek a nyelvet eacutes csak keacutesőbb kezdteacutek
rendszerbe szedni Az antik goumlroumlg filozoacutefiai művekből kiolvashatoacutek a nyelvre vonatkozoacute
fontosabb keacuterdeacuteskoumlroumlk amelyek a nyelv eredeteacutet műkoumldeacuteseacutet eacutes az ember eacuteleteacuteben betoumlloumltt
33 Maacuteteacute 2003277-280p 34 Maacuteteacute 200346p 35 Szoacutefaj terminus a modern nyelveacuteszetből szaacutermazik Hagyomaacutenyos nyelvtanok nem ismerik ezt a kategoacuteriaacutet
12
szerepeacutet foglaltaacutek magukba Az irodalmi művek pontos eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben elkezdteacutek
leiacuterni a nyelv szabaacutelyait amiből az első euroacutepai grammatikaacutek szuumllettek
A goumlroumlg nyelvtudomaacutenyt keacutet nagy korszakra lehet osztani Az első a filozoacutefiai
korszak (VI ndash IV sz) a maacutesodik a grammatikai korszak (hellenisztikus kor i e 323 - i
sz 31) A filozoacutefiai korszak nyelvkutataacutesa kuumlloumlnboumlző elmeacuteletek felaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel aacutellt a goumlroumlg
filozoacutefusok pedig az azokboacutel leacutetrejoumltt spekulaacutecioacutek bizonyiacutetaacutesa vagy caacutefolata uacutetjaacuten vontaacutek le
a koumlvetkezteteacuteseiket36 A nyelveacuteszeti gondolkodaacutes ilyen megkoumlzeliacuteteacuteseacutevel kuumlloumlnboumlző
irodalmi művekben is talaacutelkozhatunk mint peacuteldaacuteul Arisztophaacuteneacutesz komeacutediaacutejaacuteban A
felhőkben37 amelyben a szavak igazsaacutegaacutet eacutes hamissaacutegaacutet a furfangos fiuacute az apjaacuteval
folytatott beszeacutelgeteacuteseiben mutatja be vagy Platoacuten Dialoacutegusaiban melyekben Szoacutekrateacutesz
maacutes eacutes maacutes szereplőkkel (Kratylosz Theaiteacuteosz Phidrosz Gorgiaacutesz Szofista) bizonyos
nyelvi keacuterdeacuteseket vet fel mikoumlzben az egyeduumlli bizonyiacuteteacutek a szereplők elmeacuteleteacutere a sajaacutet
veacutelemeacutenyuumlk Az ilyen moacutedszerek alkalmazaacutesa miatt ezeket a műveket ma maacuter nem tartjuk
nyelveacuteszeti munkaacuteknak hanem inkaacutebb a szeacutepirodalmi művek vagy a filozoacutefiai eacutertekezeacutesek
koumlzeacute soroljuk őket
Az oacutekori goumlroumlg nyelveacuteszetet az eacutevszaacutezadokon aacutethuacutezoacutedoacute physis-thesis vita38
hataacuterozta meg amely keacutet nagy taacuteborba szoriacutetotta az egykori nyelveacuteszeket A goumlroumlg
nyelveacuteszetnek ezt a korszakaacutet filozoacutefiai korszaknak nevezzuumlk A nyelv eredeteacuteről szoacuteloacute keacutet
ellenteacutetes neacutezőpont abboacutel a felteveacutesből indult ki hogy a nevek eacutes a dolgok koumlzoumltt egyreacuteszt
organikus kapcsolat van (physis elmeacutelet) maacutesreacuteszt pedig ez a kapcsolat konvencioacuten alapul
(thesis elmeacutelet) A pitagoreusok eacutes a szofistaacutek koumlzti vita nem produkaacutelt konkreacutet nyelveacuteszeti
megoldaacutesokat inkaacutebb a filozoacutefia keretein beluumll maradt Az ilyen keacuterdeacutesek felteveacutese ma is
csupaacuten spekulaacutecioacutekhoz vezet eacutes termeacuteszetuumlkből majd a konkreacutet bizonyiacuteteacutekok eacutes a felvetett
keacuterdeacutesek termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean valamint a tudomaacutenyos moacutedszerek alkalmazaacutesaacutenak
hiaacutenya miatt nem tudunk raacutejuk konkreacutet vaacutelaszt talaacutelni A hellenizmusban bukkan fel
előszoumlr ceacutelkeacutent a nyelv rendszerezeacutese melynek moacutedszere nem a filozoacutefiai elmeacuteletekből
ered hanem abboacutel hogy a grammatikaacutet gyakorlati ceacutelokra kiacutevaacutentaacutek felhasznaacutelni A nyelvi
36Az ilyen eljaacuteraacutesokat alkalmazoacute kutataacutesi moacutedszereket falszifikacionizmusnak eacutes verifikacionizmusnak nevezzuumlk (Bővebben Bańczerowski 200859ndash85 vagy Thomas Khun 1984) 37 Arisztophaneacutesz 1988 38 Az oacutekori nyelveacuteszet a filozoacutefiai kutataacutesokon beluumll toumlrteacutent s ez a nyelveacuteszeti felfogaacutes a koumlzeacutepkor veacutegeacuteig megmaradt A goumlroumlg filozoacutefusokat a dolgok keletkezeacutese eacutes eredete foglalkoztatta eacutes egeacuteszen termeacuteszetes hogy ezt a gondolatot nyelveacuteszeti munkaacutekban is laacutetjuk (Croiset 1994290) A physis-thesis vita Platoacuten Kratuumllosz ciacutemű dialoacutegusaiboacutel szaacutermazik ahol a szerző szembe aacutelliacutetotta a φύσει eacutes ϑέσει igealakokat a
νόμος fogalmaacuteval
13
anyag feldolgozaacutesaacutenak moacutedszere eacutes a nyelvről alkotott felfogaacutes az első grammatikaacutek
gyakorlati ceacuteljaacuteban keresendő
A goumlroumlg nyelveacuteszet maacutesodik korszaka az uacuten grammatikai korszak Ahogy a neve is
sugallja ekkor szuumllettek a grammatikograacutefia első jelentős művei amelyek keacutesőbb a roacutemai
majd a koumlzeacutepkori nyelveacuteszet alapjaacuteul szolgaacuteltak Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek a
koumlzeacutepkorban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtanok mintaacutejaacutera szuumllettek Eacuteppen ezt a latin eacutes goumlroumlg
hagyomaacutenyt lehet folyamatosan koumlvetni a grammatikograacutefiaacuteban egeacuteszen a modern
nyelvelmeacuteletekig amelyek nemcsak a nyelvet a nyelvi elemeket eacutes azok elrendezeacuteseacutet
kutatjaacutek hanem mindezek mellett vizsgaacuteljaacutek a nyelv kontextusaacutet is taacutersadalmi kulturaacutelis
toumlrteacuteneti bioloacutegiai eacutes maacutes szempontboacutel
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet Arisztoteleacuteszt tartja a grammmatikai mesterseacuteg
megteremtőjeacutenek39 ugyanakkor nem ő iacuterta az első goumlroumlg nyelvtant Őt elsősorban a logika
eacuterdekelte a nyelvvel pedig csak akkor foglalkozott amikor a logikai kutataacutesait gyakorlati
peacuteldaacutekkal kellett alaacutetaacutemasztania40 Mivel a nyelvet a koumlrnyezetuumlnket tehaacutet a termeacuteszetet eacutes
a gondolatainkat leiacuteroacute logikailag feleacutepiacutetett eszkoumlzkeacutent eacutertelmezte a nyelvet tartotta a
legalkalmasabbnak elmeacuteleteinek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera A bdquoPoeacutetikardquo bdquoHermeneutikardquo eacutes a
bdquoKategoacuteriaacutekrdquo ciacutemű műveit a legfontosabb nyelveacuteszeti munkaacuteinak tartjuk de ezek meacuteg
koumlzel sem szaacutemiacutetanak nyelvtanoknak A nyelvi rendszer leiacuteraacutesa is inkaacutebb a termeacuteszetbeli
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacutehoz hasonliacutet eacutes a filozoacutefiai gondolkodaacutes erős hataacutesa eacuterzeacutekelhető bennuumlk
A nyelvet az alkotoacutereacuteszek elemzeacuteseacutevel iacuterta le hangjuk jelenteacutesuumlk eacutes mondatbeli szerepuumlk
alapjaacuten csoportosiacutetva őket Arisztoteleacuteszt a szoacute bdquoigazrdquo eacutes bdquohamisrdquo leacutete nem nagyon
foglalkoztatta annak elleneacutere hogy ez fontos nyelvi keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a goumlroumlg
nyelveacuteszet kezdetei oacuteta Az igaz vagy hamis felteveacuteseket a kontextus fogalmaacuteval
magyaraacutezta eacutes nem a szoacute jelenteacuteseacutenek egyes jegyeiből koumlvetkeztetett Maga a szoacute nem
lehet igaz vagy hamis hanem csak a nagyobb nyelvi egyseacutegek kommunikaacutecioacutes szaacutendeacuteka41
Nemcsak a mondat hanem a beszeacutedreacutesz is szubjektiacutev jellegű eacutes a beszeacutelő szaacutendeacutekaacutetoacutel
fuumlgg ezeacutert az igaz-hamis felteveacutessel bővebben nem foglalkozik Mivel egy ilyen fontos
nyelveacuteszeti keacuterdeacutest mellőzoumltt Arisztoteleacutesz nyilvaacuten nem volt nyelveacutesz ugyanakkor logikai
vizsgaacutelatokban gyakran iacutert a nyelvről
A roacutemaiaknak grammatikai modellkeacutent a goumlroumlg grammatika szolgaacutelt Ugyanakkor a
keacutet grammatikograacutefia koumlzoumltt azt a szembetűnő kuumlloumlnbseacuteget is laacutethatjuk hogy a roacutemai
39 Maacuteteacute 200360p 40 A mai napig az aacuteltalaacutenos logika alapismereteinek taniacutetaacutesa nagyreacuteszt a klasszikus deduktiacutev extenzionaacutelis iraacutenyzat ismerteteacuteseacutevel toumlrteacutenik ami a nyelvi peacuteldaacutekat hasznaacutelja eacutertelmezeacuteseacuteben 41 Arisztoteleacutesz 197459p
14
grammatikaacutek mindig tartalmaztak stilisztikai fejezeteket is A koumlzeacutepkori grammatikaacutek
aacutetvetteacutek a stilisztikai reacuteszeket de ezek maacuter szintaxis ciacutemen eacutepuumlltek be a grammatikai
hagyomaacutenyba A roacutemaiakkal kezdődoumltt a grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute gyakorlati felfogaacutes ami
majd keacutesőbb meghataacuterozza a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori grammatikograacutefia ceacuteljaacutet eacutes a
grammatikaacutek formaacutejaacutet A grammatikaacutet nemcsak az irodalmi művek helyes eacutertelmezeacuteseacutere
hasznaacuteltaacutek hanem nyelvtaniacutetaacutesra is
Marcus Terentius Varro munkaacutessaacutega42 a latin grammatikai uacutejiacutetaacutes valamint a
vulgaacuteris nyelvek eacutes nyelvtanok eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel is a legfontosabb Varro
grammatikai felfogaacutesa az analoacutegia eacutes az anomaacutelia koumlruumlli vitaacuteboacutel nőtt ki Szerinte a nyelv
műkoumldeacutese az ususon43 (hasznaacutelaton) alapul de azzal a felteacutetellel hogy a nyelvben is
eacuterveacutenyesuumll a szimmetria eacutes a harmoacutenia (analoacutegia) Annak elleneacutere hogy az usus
alapfelteacutetele a nyelvi fejlődeacutesnek ennek vaacuteltozaacutesai (anomaacutelia) pedig a nyelv hasznaacuteloacutejaacutetoacutel
fuumlggnek Varro szerint az usus nincs ellenteacutetben az analoacutegiaacuteval
Varro nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutegeacutet leiacuterva nem keruumllhetem el az etimoloacutegia iraacutenti
eacuterdeklődeacuteseacutet de a hangvaacuteltozaacutesokkal kapcsolatos megfigyeleacuteseit sem amelyek mindmaacuteig
eacuterveacutenyesek (peacuteldaacuteul a rotacizmus megfigyeleacutese)44 Az etimoloacutegai kutataacutesait illetően meg
kell emliacuteteni hogy az oacutekorban meacuteg nem veacutegeztek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesokat ezeacutert Varro
nem rendelkezett kellő tudaacutessal az ilyen fajta vizsgaacutelatokhoz iacutegy szaacutemos etimoloacutegiai
aacutelliacutetaacutesa teljesen teacuteves Meacutegis elismereacutessel kell tekinteni az etimoloacutegiai munkaacutessaacutegaacutera
mivel moacutedszereivel eacutes eacuterdeklődeacuteseacutevel egyeduumllaacutelloacute az antik nyelveacuteszetben Egyes latin
szavaknak sikeruumllt bizonyiacutetania az etruszk szabin vagy goumlroumlg eredeteacutet
Arisztoteleacutesz utaacuten az antikvitaacutes legnagyobb nyelvfilozoacutefusaacutenak Aurelius Augustust
azaz Szent Aacutegostont kell tekintenuumlnk aki mellett Szent Jeromos is megaacutellta helyeacutet Szent
Aacutegoston eacutes Szent Jeromos nem kimondottan nyelveacuteszeti keacuterdeacutesekkel foglalkoztak de a
kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny szellemiseacuteg viszonyaacuteval foglalkozoacute vitairataik reacuteveacuten nagy
lenduumlletet adtak a grammatikai retorikai filoloacutegiai eacutes filozoacutefiai stuacutediumok fejlődeacuteseacutenek is
Szent Aacutegostont a grammatikai retorikai eacutes stilisztikai kutataacutesokban a Szentiacuteraacutes pontos
42 Maacuteteacute 200396-101p 43 Dante is az usust emliacuteti a nyelvtanulaacutes legfontosabb teacutenyezőjekeacutent neacutepnyelvekről szoacuteloacute műveacuteben mivel a nyelvet a bdquodajkaacutetoacutel tanuljukrdquo tehaacutet eacutelő nyelvet tanulunk ami utaacutenzaacutessal eacutes mintaacutezaacutessal toumlrteacutenik tehaacutet ususongyakorlati hasznaacutelaton alapszik (Dante 199810) 44 Ez olyan hangvaacuteltozaacutes amelyben kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesokban magaacutenhangzoacutekoumlzi n-ből r lesz Varro megfigyeleacutesei erősen emleacutekeztetnek a XIX szaacutezadi oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet eredmeacutenyeire (Maacuteteacute 200397) Rasmus Christian Rask (Mihaljević 20029) a germaacuten eacutes szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteboacutel joumltt raacute hogy a hangok szabaacutelyosan eacutes előrelaacutethatoacutean vaacuteltoznak uacuten betűvaacuteltozaacutesokroacutel szaacutemolt be Ezt a gondolatot Grimm (Mihaljević 200210) dolgozta ki reacuteszletesen amit Verner egeacutesziacutetett ki (Mihaljević 200211) Ez az toumlrveacuteny Verner-Grimm-toumlrveacutenykeacutent ismert
15
eacutertelmezeacutese vezette Nyelveacuteszeti műveiben45 a jelenteacutessel foglalkozott kidolgozta a nyelvi
jel tipoloacutegiaacutejaacutet a dolog eacutes a nyelvi jel viszonyaacutet is tanulmaacutenyozta valamint a szavak
keacuteteacutertelmű eacutes aacutetvitt jelenteacuteseacutet is eacutertelmezte A mondat jelenteacuteseacutet is kutatta ami a kuumllső eacutes
belső beszeacuted megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz vezetett A heacutet szabad műveacuteszetet koumlztuumlk a grammatika
oktataacutesi rendszerben valoacute jelenleacuteteacutet fontosnak eacutes eacutesszerűnek tartotta Ezt bizonyiacutetja Maacuteteacute
Jakabnaacutel is laacutetott De ordine ciacutemű Szent Aacutegoston műveacuteből kiemelt reacutesz magyaraacutezata
amiben a grammatika gyakorlati jellegeacutenek fontossaacutegaacuteroacutel szoacutel bdquoaz eacutesszerűseacuteg azt kiacutevaacutenja
hogy az embernek előszoumlr is meg kell tanulnia joacutel beszeacutelni el kell sajaacutetiacutetania az iacuteraacutest az
olvasaacutest tudnia kell szaacutemolni is Beszeacuted iacuteraacutes olvasaacutes koumlzben az ember oumlsszekapcsolja a
hangzoacutekat (vocales semivocales mutae) szoacutetagokkaacute szoacutetagokat szavakkaacute ez utoacutebbiakat
csoportokra (beszeacutedreacuteszek csoportjaira azaz szoacutefajokra) osztja megjeloumllve mindegyik
csoportnak a funkcioacutejaacutet Ily moacutedon alakul ki a grammatika a maga reacuteszeivel hangtan
szoacutetan metrika s ehhez csatlakozik a toumlrteacutenelem- eacutes az irodalomtudomaacutenyrdquo46
A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera főleg a kora koumlzeacutepkorban a legnagyobb tekinteacutely az
egyhaacutez volt Az Ora et labora szentencia szellemeacuteben laacutetta biztosiacutetva foumlldi eacutelete utaacuteni
boldogulaacutesaacutet A koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera a tekinteacutely tisztelete magaacuteban hordozza a
hagyomaacuteny iraacutenti tiszteletet ezeacutert sokat imaacutedkozik eacutes keresi a Szentiacuteraacutesban roumlgziacutetett isteni
taniacutetaacutes eacutertelmeacutet Egeacutesz gondolatvilaacutega mely az istenbe valoacute hitben gyoumlkerezik elsősorban
az egyhaacutez taniacutetaacutesaacuteban a teoloacutegiaacuteban eacutes kuumlloumlnboumlző stuacutediumokban csuacutecsosodik ki A
koumlzeacutepkorban a heacutet szabad műveacuteszetet tekintetteacutek alapműveltseacutegnek Ezen
tudomaacutenyegyuumlttes taacutergyainak a szaacutema vaacuteltozott de alapjaacuteban mindig megmaradtak a
koumlvetkezők grammatika dialectica rhetorica musica arithmetica geometria eacutes
asztronoacutemia Az oacutekorban jelentkező filozoacutefiai alapokon leacutetrejoumltt nyelveacuteszeti gondolkodaacutes
a koumlzeacutepkori nyelveacuteszetben is jelen van A humanizmus filozoacutefiaacuteja erősen befolyaacutesolta a
koumlzeacutepkori ember nyelvről alkotott felfogaacutesaacutet
A klasszikus műveltseacuteg tartalmaacutenak minősiacuteteacuteseacuteben megiacuteteacuteleacuteseacuteben eacutes
aacutetformaacutelaacutesaacuteban nagy szerep jutott azoknak a feacuterfiaknak akiket taniacutetaacutesuk eacutes eacuteletuumlk
tisztasaacutegaacuteeacutert egyhaacutezatyaacuteknak (patres ecclesiae) neveztek Az egyhaacuteztoumlrteacutenet ezt a
korszakot patrisztikus korszaknak nevezi ami kb 100-toacutel - 451-ig tartott Ebben a
korszakban a pogaacuteny iskolaacutekban taniacutetott grammatikaacutet retorikaacutet eacutes dialektikaacutet proacutebaacuteltaacutek
meghagyni a kereszteacuteny oktataacutesban is mikoumlzben az egyhaacutezatyaacutek elteacuterő moacutedon iacuteteacutelteacutek meg
45 De grammatica Principia dialecticae Principia rhetoricae De doctrina Christiana De magistro De dialectica 46 Maacuteteacute 2003125p
16
a klasszikus oacutekori műveltseacuteget iacutegy a nyelvtanokat is Abboacutel a szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek ezt a
keacuterdeacutest hogy mikeacuteppen egyeztethető oumlssze a kereszteacuteny tan egyszerűseacutegeacutevel a pogaacuteny
klasszikus művelődeacutesben valoacute reacuteszesedeacutes47 A kereszteacuteny eszmevilaacutegroacutel eacutes neveleacutesről
alkotott gondolatokat Maacuteteacute Jakab magyaraacutezza a legvilaacutegosabban bdquoA goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek
nagyon is eacuterezteacutek eacutes tudtaacutek hogy a klasszikus goumlroumlg kultuacuteraacuteban az emberi szellem oumlroumlkre
szoacuteloacute kincsei rejlenek eacuteppen ezeacutert nagyjaacuteboacutel az az aacutellaacutespont alakult ki bennuumlk hogy a
klasszikusokat tuumlrelemmel kell vizsgaacutelni eacutes aacutet kell venni mindent ami a kereszteacuteny hit
erősiacuteteacuteseacuteben hasznosiacutethatoacute belőluumlkrdquo 48 A goumlroumlg eacutes a latin egyhaacutezatyaacutek elteacuterő veacutelemeacutenyen
voltak a klasszikus műveltseacuteget illetően A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek elneacutezőbbek voltak az oacutekori
goumlroumlg eacutes latin műveltseacuteggel mint a latinok akik pogaacutenynak mondtak mindent ami az
antikvitaacutesboacutel szaacutermazott Tertulianus peacuteldaacuteul gyűloumllt mindent ami pogaacuteny volt
ugyanakkor a latint szent nyelvnek tartotta49
A goumlroumlg egyhaacutezatyaacutek nyelveacuteszeti teveacutekenyseacutege a szoumlvegvizsgaacutelatokra
korlaacutetozoacutedott Az Oacuteszoumlvetseacuteg eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvege nem ugyanabban a korban
iacuteroacutedott sokszor fordiacutetottaacutek eacutes javiacutetottaacutek ezeacutert szakszerűen kellett eacutertelmezni Az
egyhaacutezatyaacutek filoloacutegiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek amihez az alexandriai filoloacutegusok munkaacuteit
hasznaacuteltaacutek fel Olyan bibliai szoumlveget alakiacutetottak ki amely toumlkeacuteletesen megfelelt a goumlroumlg
nyelv szabaacutelyainak A patrisztikus korszak fontos eacuterdeme a transzlatorikai gondolkodaacutes
kezdete Nagy szaacutemban keacuteszuumlltek fordiacutetaacutesok neacutepnyelvekre A szoumlvegek kanonikus jellege
miatt megnőtt a pontos fordiacutetaacutes fontossaacutega valamint a helyes kifejezeacutesmoacuted szuumlkseacutegesseacutege
Sophronius Eusebius Hieronymus vagy Szent Jeromos műfordiacutetaacutesai a mai napig a
legjobbaknak szaacutemiacutetanak Szent Jeromos a mineacutel pontosabb fordiacutetaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben heacuteberuumll eacutes araacutemiul is megtanult Legnagyobb eacuterdeme a fordiacutetaacutesroacutel alkotott
veacutelemeacutenye ami teljesen elteacuter az addigi gyakorlattoacutel mondvaacuten hogy a szoumlveg eacutertelmeacutet
visszaadoacute fordiacutetaacutest a szoacute szerinti eleacute kell helyezni50
Az egyhaacutezatyaacutek a nyelvi vizsgaacutelatokkal leginkaacutebb a Szentiacuteraacutesban rejtett uumlzeneteket
keresteacutek melyekre a nyelveacuteszeti kutataacutesok is oumlsszpontosiacutetottak A koumlzeacutepkori etimoloacutegiai
kutataacutesokat illetően Sevillai Szent Izidor neveacutet mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni
Etimologyarum sive originum libri viginti (Magyaraacutezatok vagy szaacutermaztataacutesok huacutesz
koumlnyve) ciacutemű műveacuteben oumlsszefoglalja kora egeacutesz tudaacutesanyagaacutet Nyelveacuteszeti szempontboacutel is
fontos a műve mivel a szavak eredezteteacuteseacutevel kezdi a fogalmak magyaraacutezataacutet Kuumlloumlnoumlsen
47 Finaacutenczy 198520p 48 Maacuteteacute 2003116p 49 Maacuteteacute 2003117p 50 Uo
17
neacutegy szempont vizsgaacutelataacutet tartotta fontosnak a szavak eredeteacutenek eacutes jelenteacuteseacutenek
felderiacuteteacuteseacuteben ok (causa) eredet (origo) megnevezeacutes (denominatio) szaacutermaztataacutes
(derivatio) Aquinoacutei Szent Tamaacutes pedig a szoacute jelenteacuteseacutenek kapcsaacuten az arisztoteleacuteszi
oumlroumlkseacutegből meriacutetve azt mondja hogy a szoacute hangalakjaacutet nem a taacutergyra kell vonatkoztatni
hanem a jelenteacutesre eacutes ezzel magyaraacutezza hogy a szavak a fogalmat az aacuteltalaacutenost jelzik eacutes
nem a taacutergyat az egyedit A jelenteacutes hasznaacutelataacuteboacutel felismerte a szoacute jelfunkcioacutejaacutet olyan
moacutedon hogy szerinte a szoacute fogalmaacutet kuumllső eacutes belső eacutertelemben hasznaacuteljuk
Megkuumlloumlnboumlztette az egyedi kifejezeacutesek jelenteacutesmoacutedjaacutet az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek
jelenteacuteseacutetől eacutes azt aacutelliacutetotta hogy az aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek nem nevek (nomina) jelenteacutesuumlk
nem valamilyen taacutergy hanem azt fejezik ki hogy az egyedi leacutetezők meghataacuterozott
csoportjai milyen leacutenyeges koumlzoumls sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek
A szavak jelenteacuteseinek vizsgaacutelata a koumlzeacutepkori nyelveacuteszeket nagyreacuteszt azeacutert
foglalkoztatta mert a hituumlk titkaacutet proacutebaacuteltaacutek megeacuterteni a szent szoumlvegekből A szent
szoumlvegek pontos fordiacutetaacutesa eacutes az eredeti formaacutejuk megtartaacutesa szerfelett fontos volt A
pontos fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben elkezdteacutek a szavak kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseit vizsgaacutelni Az antik
grammatikusoktoacutel elteacuterően a nyelvtant nem csak a normatiacutev az ars bene loquendi et
scribendi eacutertelmezeacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteltaacutek hanem mint tudomaacutenyt fogtaacutek fel melynek
megvannak a maga szigoruacute toumlrveacutenyei Elsősorban elmeacuteleti filozoacutefiai logikai szempontboacutel
kezdteacutek erőteljesen vizsgaacutelni a nyelvet
Donatus51 eacutes Priscianus52 grammatikaacutei amelyek egeacuteszen az uacutejkori
grammatikograacutefia korszakaacuteig dominaacutelnak elsősorban hangtani eacutes morfoloacutegiai keacuterdeacutesekkel
foglalkoznak Ez egy olyan megkoumlzeliacuteteacutes amellyel proacutebaacuteltaacutek megveacutedeni a latin nyelv
eredeti formaacutejaacutet eacutes hangzaacutesaacutet a barbaacuter hataacutestoacutel53 Az első megjeleneacutesuumlk utaacuten ezeket a
nyelvtanokat szaacutemtalanszor uacutejranyomtattaacutek mikoumlzben gyakran sok kuumlloumlnboumlző
magyaraacutezattal eacutes megjegyzeacutessel is bőviacutetetteacutek őket Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig a tudoacutesok eacutes
a műveacuteszek a plagizaacutelaacutest eacutes az eredeti mű oumlnkeacutenyes kiegeacutesziacuteteacuteseacutet inkaacutebb elismereacutesnek
veacutelteacutek mint seacuterteacutesnek54 ezeacutert az egyes kiadaacutesok koumlzoumltt oacuteriaacutesi elteacutereacuteseket laacutetunk holott
ugyanazokat a műveket olvassuk Szaacutemos keacutesőbbi grammatikus aki ezekből a
grammatikaacutekboacutel tanult meg ragozni eacutes az első stilisztikai ismereteket is ezekből szerezte a 51 Donatus 1525 52 Priscianus 1568 53 A csaacuteszaacuterkorban a latin nyelv bdquovilaacutegnyelvrdquo volt Nagyon sok orszaacutegban a hivatal eacutes a koumlzeacutelet nyelveacuteveacute vaacutelt eacutes az idegen hasznaacuteloacutei helytelen vagy hiaacutenyos kiejteacutessel uacutegy hatottak a latin nyelv hanyatlaacutesaacutera mint ahogy ma az angol nyelvtudoacutesok is az angol nyelv vilaacutegszerte valoacute hasznaacutelataacuteboacutel eredően egyfajta hanyatlaacutesaacuteroacutel szaacutemolnak be melyről bővebben Randolph Quirk (1982) eacutes David Crystal (2003) munkaacuteiban olvashatunk 54 Croiset 1994294ndash295p
18
sajaacutet anyanyelveacutenek grammatikaacutejaacutet is Donatusroacutel eacutes Priscianusroacutel mintaacutezta A
humanizmusban műkoumldő grammatikusok az uacuten anticitaacutes elveacutet55 koumlvetteacutek a nyelvtanok
elkeacutesziacuteteacuteseacuteben56 Az antikvitaacutesboacutel szaacutermazoacute szoumlvegek eredetiseacutege eacutes romlatlansaacutega a
humanista nyelveacuteszek szaacutemaacutera megadta a lehetőseacuteget arra hogy a nyelvet eacutes a mű
tartalmaacutet eredeti formaacutejaacuteban ismerjeacutek meg
Az hogy a koumlzeacutepkorban kiadott Donatus eacutes Priscianus grammatikaacutekat utaacutenzoacute
művekben a szerzők nemcsak a sajaacutet megfigyeleacutesuumlkkel egeacutesziacutetetteacutek ki az eredeti szoumlveget
hanem gyakran egeacutesz paradigmaacutekat fordiacutetottak anyanyelvuumlkre magyaraacutezatokkal egyuumltt
egyfajta anyanyelvaacutepolaacutesi tendenciaacutenak eacuterthető amit a humanista vilaacutegszemleacutelet segiacutetett
A XV eacutes XVI szaacutezadi Euroacutepa minden orszaacutegaacuteban szimultaacuten moacutedon a latin humanista
kultuacutera eacutes a nemzeti jellegű monarchiaacutek leacutetrejoumltte kezdemeacutenyezte a nemzeti nyelvek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet eacutes lejegyzeacuteseacutet A nyelvi normaacutet a klasszikus auctoroknaacutel keresteacutek azok
szoumlvegeiben eacutes a latin nyelvről szoacuteloacute leiacuteraacutesokban mivel azt tartottaacutek eredetinek eacutes
nyelvileg toumlkeacuteletesnek57 Egyes humanista tudoacutesok arisztokratikus moacutedon a neacutepnyelveket
barbaacuter nyelveknek tekintetteacutek maacutesok pedig elfogadtaacutek az anyanyelv hasznaacutelataacutenak
realitaacutesaacutet ezaacuteltal proacutebaacutelva oumlsszehangolni anyanyelvuumlk hasznaacutelataacutet a taniacutetaacutesi moacutedszerek
ceacuteljaacuteval Ezt igazolta az anyanyelvhasznaacutelat gyakorlati szuumlkseacuteglete is mivel a tudomaacutenyos
latin nem volt alkalmas a mindennapi hasznaacutelatra A humanista eacutertelmiseacuteg koumlreacuteben
egyfajta anyanyelvi kultusz kialakulaacutesaacutet is tetten eacuterthetjuumlk melyet Dante gondolatai a De
vulgari eloqentia ciacutemű műveacuteben kezdemeacutenyeztek bdquoA kettő koumlzoumltt nemesebb a neacutepnyelv
azeacutert mert az emberiseacuteg előszoumlr a termeacuteszetes nyelvet hasznaacutelta eacutes mert az egeacutesz vilaacutegon
ezt hasznaacuteljaacutek noha sokfeacutele alakra eacutes szoacutera bomlott elsősorban azeacutert (nemesebb) mert
szaacutemunkra termeacuteszetes a hasznaacutelata a maacutesiknak leacutetezeacutese inkaacutebb termeacuteszetellenes eacutes
mesterseacutegesrdquo58
A neacutepi nyelvek nyelvtanainak szuumlleteacutese a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű
tolmaacutecsolaacutesaacutenak koraacuteval kezdődoumltt A XIII szaacutezadtoacutel egyre toumlbb olyan Donatus minor59
55 Az bdquoanticitaacutes elverdquo az antik szoumlvegek romlatlansaacutegaacutera eacutes eredetiseacutegeacutere vonatkozik A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelveacuteszek inkaacutebb az eredeti klasszikus latin eacutes goumlroumlg szoumlveget hasznaacuteltaacutek fel műveikben mint a maacutesolaacutessal bdquoromlottrdquo koumlzeacutepkori szoumlvegeket 56 Pandžić 200528p 57 Pandžić 200528 58 bdquoHarum quoque duarum nobilior est vulgaris tum quia prima fuit humano generi usitata tum quia totus orbis ipsa perfruitur licet in diversas prolationes et vocabula sit divisa tum quia naturalis est nobis cum illa potius artificialis existatrdquo (Dante 199812) 59 Donatus Minor vagy Kis Donatus keacuterdeacutes-vaacutelasz formaacuteban a beszeacuted nyolc reacuteszeacuteről szoacutel Donatus Maiorban (Minornak a nagytesteacutereacuteben) a nyelvi rendszer minden szintjeacutet feldolgozza a nyelv alapelemeitől a stilisztikaacuteig Ezeket a gramatikaacutekat az egeacutesz koumlzeacutepkorban sokan dolgoztaacutek fel A XV szaacutezad legtoumlbbet
19
nyelvtan van amelyben nemcsak szavakat eacutes paradigmaacutekat fordiacutetanak hanem egeacutesz
mondatokat is de ezek meacuteg csak a margoacutera keruumlltek vagy a szavak foumlleacute
Angliaacuteban eacutes Franciaorszaacutegban kezdetben csak a latin nyelvtan fordiacutetaacutesai jelentek
meg amelyekből fokozatosan a margoacutekra veacutesett megjegyzeacutesekből oumlnalloacute neacutepnyelvi
nyelvtanok fognak megszuumlletni Elsősorban a latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutepnyelv
oumlsztoumlnoumlzte e fordiacutetaacutesok szuumlleteacuteseacutet A latin nyelv taniacutetaacutesaacuteban azeacutert hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet
mert a taniacutetoacuteknak joacuteval koumlnnyebb volt magyaraacutezni a nyelvtani jelenseacutegeket a kezdő
diaacutekoknak olyan nyelven amit joacutel eacutertettek Melanchton sokat iacutert a taniacutetaacutesi moacutedszerekről60
iacutegy a neacutepnyelv hasznaacutelata is sorra keruumllt amikor a taniacutetaacutesboacutel vett konkreacutet peacuteldaacuten
megmagyaraacutezta a neacutepnyelv szuumlkseacutegesseacutegeacutet a latin taniacutetaacutesaacuteban amit Balaacutezs is ideacutezett
műveacuteben bdquoPraeteritum eacutes supinum hasznaacutelataacutet uacutegy tanulhatjaacutek meg a legkoumlnnyebben ha
figyelembe veszik a megfelelő neacutemet igei formaacutek sajaacutetossaacutegaitrdquo61 Neacutemet foumlldoumln heves
vitaacutek folytak arroacutel hogy hasznaacuteljaacutek-e egyaacuteltalaacuten a neacutepnyelvet a taniacutetaacutesban vagy csak a
latin legyen a kommunikaacutecioacute nyelve meacuteg kezdő szinten is Ennek kapcsaacuten Balaacutezs Jaacutenos
tovaacutebb ideacutezi Muumlllert bdquoJobb a rossz latin mint a joacute neacutemetrdquo62 Ebből oacuteriaacutesi vita taacutemadt
neacutemet foumlldoumln a XVII szaacutezad elejeacuten melyben Georg Haner hevesen taacutemadta Muumlllert63
ezzel proacutebaacutelva megveacutedeni a neacutemetet a taniacutetaacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a koumlzeacuteletben Balaacutezstoacutel
eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Muumlllertől teljesen ellenteacutes aacutellasponton volt Aventinus aki a
koumlzeacuteletben hasznaacutelt olasz nyelvről azt mondja hogy nem restellte hasznaacutelni a bdquolingua
vernaculatrdquo64 mivel az olasz tudoacutesok is ezt teszik A nemzeti oumlntudat aacutepolaacutesaacutetoacutel eltekintve
voltak olyanok is akik szaacutendeacutekosan nem hasznaacuteltaacutek a neacutepnyelvet mivel munkaacutejukat nem
tudtaacutek volna nemzetkoumlzileg elfogadtatni
Provanszaacutel szerzők 1240 taacutejaacuten megalkotjaacutek anyanyelvuumlk nyelvtanaacutet mert az udvari
koumllteacuteszet műveleacutese kellő grammatikai eacutes metrikai ismereteket kiacutevaacutent Sokan azonban az
első vulgaacuteris nyelvtant brit foumlldoumln keresik65 A Benedek-rendi szerzetes Aelfric
Grammaticus 1000 koumlruumll Donatus eacutes Priscianus nyomaacuten megiacuterta a latin nyelvtant
amelynek fuumlggeleacutekeacuteben talaacutelhatoacute a Glossary (latin-angol szoacuteszedet) mely a
Colloquiummal egeacuteszuumll ki azaz egy taacutersalgaacutesi koumlnyvecskeacutevel mely megkoumlnnyiacuteti a latin
taacutersalgaacutest Ez az első ilyen jellegű mű Euroacutepa teruumlleteacuten Sok helyen oumlsszehasonliacutetotta a kiadott műveacutenek szaacutemiacutetott (Guttenberg kb 20 kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataacutet nyomtatta) Egeacuteszen a XVIII szaacutezadig alaptankoumlnyvkeacutent hasznaacuteltak az iskolaacutekban 60 Balaacutezs 1956374p 61 Balaacutezs 1956376p 62 Uo 63 Balaacutezs 1956380-382p 64 Balaacutezs 1956376p 65 Robins 1999
20
latin eacutes az angol nyelvet raacutemutatva a keacutet nyelv kuumlloumlnbseacutegeire Szaacutemos peacuteldaacuten laacutethatoacute
hogy Aelfric az angol nyelvre proacutebaacutelta alkalmazni a latin nyelvtani modellt peacuteldaacuteul az igei
moacutedok leiacuteraacutesaacuteban Robins szerint66 eacuteppen ez a munka hataacuterozta meg a latin nyelvtani
rendszerű angol taniacutetaacutest Hasonloacute jelentőseacutegű művet a mai Franciaorszaacuteg teruumlleteacuten
Alexander de Villa Dei is iacutert a XII szaacutezadban fogalmazta meg a Doctrinale puerorum
ciacutemű műveacutet melyet francia foumlldoumln egeacuteszen a XV szaacutezadig hasznaacuteltak az iskolaacuteban
A XIII szaacutezadi nyelvtani irodalom jelentős munkaacuteja egy walesi nyelvtani munka
Szerzője ismeretlen eacutes egy koraacutebbi izlandi nyelvtan mintaacutejaacutera iacuteroacutedott Ez a szerző is
Donatus munkaacutejaacutera alapozta műveacutet de fonetika teruumlleteacuten igen nagy nyelveacuteszeti eacuterteacutekű
megfigyeleacutesekkel szolgaacutelt a keacutesőbbi nyelvtanirodalomnak Az első angol nyelvtan egy
Linacre nevű szerző tolla aloacutel keruumllt ki Neacutemet foumlldoumln Muumlller adta ki Donatus latin
nyelvtanaacutet 1400 koumlruumll amelyben lefordiacutetotta a latin nyelvtani fogalmakat eacutes ezzel megadta
a mai neacutemet grammatikai terminoloacutegia alapjait Az ilyen nyelvtanok csak bevezetőuumll
szolgaacuteltak a XV eacutes XVI szaacutezadban iacutert keacutetnyelvű vulgaacuteris nyelvtanoknak
Az első vulgaacuteris nyelvtannak Dubois francia tudoacutes Grammatica latino-gallica67
ciacutemű műveacutet tekintjuumlk Maacuter Dubois nyelvtanaacutenak ciacuteme is bizonyiacuteteacutek arra a neacutevadoacute mintaacutera
amit egeacuteszen az egynyelvű neacutepnyelvi grammatikaacutek szuumlleteacuteseacuteig laacutethatunk Ezek a
nyelvtanok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuteroacutedtak amit a mű ciacuteme is hangsuacutelyoz
Egy uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban egy Trabalza68 nevű nyelveacutesz aacuteltal
keacutesziacutetett Regole della lingua Fiorentina ciacutemű műveacutevel Ezentuacutel a grammatikusok nemcsak
az irodalmi (koumlvyvekben olvashatoacute) nyelv rendszereacutet proacutebaacuteljaacutek leiacuterni hanem az eacutelő
beszeacutedet is igyekeznek szabaacutelyozni69 Ez a tendecia maacuter Danteacuteval eacutes a termeacuteszetes nyelv
megfofalmazaacutesaacuteval kezdődoumltt de csak a XVI szaacutezadban alakultak ki azok a taacutersadalmi
viszonyok amelyekben a neacutepnyelvről alkotott felfogaacutes az ilyen grammatikaacutekat is fel tudta
dolgozni Nebrija (spanyol grammatikus) 1498-ban iacuterta az Introductiones Latinae ciacutemű
munkaacutejaacutet melyben a latin szoumlvegeket hosszuacute magyaraacutezatokkal eacutes szaacutemos neacutepnyelvi
peacuteldaacuteval egeacutesziacutetett ki spanyol nyelven ami miatt sokan az első spanyol nyelvtannak
tartjaacutek
A humanista szemleacutelet alapfelfogaacutesaiboacutel kiindulva az ember mindennek a meacuterteacuteke
a nyelve pedig meghataacuterozza a helyeacutet a vilaacutegban A nyelvről alkotott humanista felfogaacutes
66 Robins 199984p 67 Dubois 1999 68 Trabalza 15251908 69 Fortunio (1516) vagy Bembo (1525) grammatikusok nem az eacutelő nyelvvel foglalkoztak hanem kizaacuteroacutelag a szeacutepirodalmi művek nyelveacutet tanulmaacutenyoztaacutek iacutegy Petrarca eacutes Dante nyelveacutet foglaltaacutek rendszerbe Ezzel a grammatika fogalmaacutenak ősi felfogaacutesaacutehoz ragaszkodtak eacutes az anticitaacutes elveacutet koumlvetteacutek
21
egyfajta előjele volt annak ami 1789-ben toumlrteacutent Franciaorszaacutegban majd a XIX szaacutezad
koumlzepeacutere kiterjedt egeacutesz Euroacutepaacutera Annak koumlszoumlnhetően hogy a neacutepnyelvet az eacutelet minden
teruumlleteacuten hasznaacuteltaacutek egyre toumlbb emberhez el lehetett juttatni az uacutej vilaacutegszemleacuteletet ezeacutert
sokan az anyanyelvuumlket tudomaacutenyos eacutes irodalmi művekben is kezdteacutek hasznaacutelni Azonban
voltak olyanok is akik nehezen tudtaacutek elfogadni a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutet barbaacuter70
nyelveknek nevezve őket Az anticitaacutes elve nagyon erős volt eacutes nehezen lehetett tőle
szabadulni Az anticitaacutes elve szerint minden ami uacutej az romlott eacutes rossz ami reacutegi az
pontos eacutes romlatlan Az anyanyelv hasznaacutelata a tudomaacutenyos eacutes irodalmi munkaacutekban azeacutert
sem volt elfogadhatoacute mert a klasszikus nyelvektől elteacuterően nem volt klasszikus mintaacutekra
eacutepuumllő nyelvtanuk Nagyon sok időnek kellett elmuacutelnia hogy a nyelveacuteszek veacutegre belaacutessaacutek
hogy nem lehet minden nyelvet a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtani modellbe beilleszteni A
humanizmusban a neacutepnyelvek eacuterteacutekeacutet a grammatikalizaacutecioacute lehetőseacutegeivel meacuterteacutek A
neacutepnyelvek szisztematizaacutecioacutejaacuteban a latin eacutes a goumlroumlg nyelvtan volt a meacutervadoacute Ennek
paacuterhuzamos elaboraacutecioacutejaacuteban a tudoacutesok azt laacutettaacutek be hogy egyes neacutepnyelvek nem tudnak
alkalmazkodni a latin nyelvtanhoz Azokat a nyelveket amelyek jobban tudtak
alkalmazkodni eacuterteacutekesebbnek tartottaacutek eacutes koumlzuumlluumlk proacutebaacuteltaacutek kivaacutelasztani a koumlzeacuteletben
hasznaacutelt latin utoacutedjaacutet Az olasz eacutes a francia nyelveacuteszek a sajaacutet nyelvuumlket tartottaacutek a
legalkalmasabbnak a latin szerepeacutenek aacutetveacuteteleacutere de maacutes nyelvek is felvetteacutek a harcot
abban amit ma bdquoa nyelvek harcaacutenakrdquo (γλωττοmicroαχία) mondunk Sylvester Jaacutenos az első
magyar nyelvtaniacuteroacute is kivette a reacuteszeacutet ebben a harcban amikor a Grammatica
Hungarolatinaacutejaacuteban megtaacutemadta Melachtont71 a neacutevelőről kimondott gondolatai miatt
Melanchton ugyanis azt aacutelliacutetotta hogy csak a goumlroumlgben eacutes a neacutemetben van neacutevelő Ebben a
reacuteszben Sylvester helyesen magyaraacutezza a magyar neacutevelő eacutes a mutatoacute neacutevmaacutes koumlzti
kuumlloumlnbseacuteget eacutes ezzel proacutebaacutelja noumlvelni a magyar nyelv fontossaacutegaacutet az euroacutepai flektaacuteloacute eacutes
latinhoz koumlzelebb aacutelloacute nyelvekkel szemben
21 A grammatikograacutefia fogalma eacutes a grammatikai művek csoportosiacutetaacutesa
A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes a nyelvtanokroacutel szoacuteloacute tudomaacuteny azok
megiacuteraacutesaacutenak moacutedszertanaacuteval a nyelvi anyag rendszerezeacuteseacutevel eacutes a toumlrteacuteneti fejlődeacutesuumlk
70 Az oacutekori Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazik ez a felfogaacutes A goumlroumlgoumlk mindenkit aki nem goumlroumlguumll beszeacutelt barbaacuternak (βάρβαρος) neveztek ami goumlroumlguumll idegent de durvaacutet eacutes műveletlent vagy ahogy Heacuterodotosznaacutel laacutetjuk dadogoacutet is jelenthet 71 Sylvester 1539198937p
22
leiacuteraacutesaacuteval foglalkozik A nyelvtan a nyelvet iacuterja le annak elemeit szerkezteacutesi szabaacutelyait eacutes
hasznaacutelataacutenak moacutedjait
A nyelvtanirodalom nyelvszemleacuteleteacutet alapfogalmait eacutes kategoacuteriaacuteit a goumlroumlg
grammatikaacutetoacutel oumlroumlkoumllte A grammatikograacutefia vagy a nyelvtaniacuteraacutes folyamata magaacuteban
foglalja a nyelvi anyag gyűjteacuteseacutet feldolgozaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes veacuteguumll mindezen
kutataacutesok eredmeacutenyeinek leiacuteraacutesaacutet Ez egy olyan komplex tudomaacuteny amely egy adott nyelv
elemeit eacutes ezek oumlsszeilleszteacutesi szabaacutelyait iacuterja le illetve elő Foglalkozik a nyelv
hangaacutellomaacutenyaacuteval szoacutekeacutepzeacutessel mondatszerkeszteacutessel lexikaacutelis anyaggal eacutes maacutes nyelvi
jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval A grammatikograacutefia kontextusaacuteban gyakran a grammatoloacutegia
fogalma is jelentkezik sokszor szinonimakeacutent ami teljesen teacuteves szoacutehasznaacutelat A
grammatikograacutefia a grammatika gyakorlati megnyilvaacutenulaacutesa a nyelvtaniacuteraacutes folyamataacutet eacutes
ezzel egyuumltt az iacutegy leacutetrejoumlvő produktum leiacuteraacutesaacutet is jelenti miacuteg a grammatoloacutegia a filozoacutefia
terminoloacutegiai taacuterhaacutezaacuteba tartozik A grammatoloacutegia a nyelv leiacuteraacutesaacutet a bdquobetűveteacutesrdquo
jelenseacutegeacutenek magyaraacutezataacuteval indiacutetja eacutes az iacuteraacutesos vagy kimondott szoumlveg leacutetrejoumltteacutet az
emberi agy eacutes elme műkoumldeacuteseacutevel magyaraacutezza Mindezt szaacutemos pszicholoacutegiai kutataacutes
eredmeacutenyeinek alkalmazaacutesaacuteval egeacutesziacutetik ki mint peacuteldaacuteul a pszichoanaliacutezissel72 A
grammatoloacutegia legismertebb kutatoacuteja Jacques Derrida francia filozoacutefus Zvonko Pandžić a
grammatograacutefia fogalmaacutet hasznaacutelja73 ami nem felel meg teljesen a grammatikograacutefia
fogalmaacutenak mivel ez az elnevezeacutes csak a nyelvantiacuteraacutest jelenti a nyelvtant elemzeacuteseacutet nem
foglalja magaacuteba
A grammatika eacutes egyuacutettal a grammatikograacutefia elnevezeacutes a goumlroumlg γράmicromicroα szoacuteboacutel
ered Kezdeteiben a horvaacutet grammatikograacutefia a latin hagyomaacutenyt koumlvetve a goumlroumlg szoacutet
hasznaacutelja majd a XVIII eacutes XIX szaacutezad folyamaacuten tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban hozza a grammatika
fogalmaacutet amint azt a nyelvtani művek ciacutemeacuteből is laacutetjuk Josip Jurin 1793-ban kiadott
műveacutet Slovkinjanak nevezte el Egy maacutesik hasonloacute hangzaacutesuacute fogalom a slovnica ami
szinteacuten a horvaacutet slovo-betű szoacuteboacutel ered Toumlbben is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Vjekoslav
Babukić (Osnova slovnice slavjanske narĕčja ilirskoga) Antun Mažuranić (Slovnica
Hegravervatska za gimnazije i realne škole) Adolfo Veber Tkalčević (Slovnica hegravervatska za
srednja učilišta) Lavoslav Fuumlrholzer (Horvatsko-slavonska slovnica za početnike) Fran
Volarić (Ilirska slovnica za početne učionice) Vinko Pacel (Slovnica jezika Hrvatskoga ili
Srbskoga) Josip Vitanović (Slovnica hegravervatskoga jezika za nižu realku) Rudolf Strohal
(Hrvatska slovnica za srednje i nalike im škole) A slovnica fogalom a XIX szaacutezad veacutegeacuteig
72 Derrida 1977 73 Pandžić 2005
23
megmaradt a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban amikor is a grammatikusok egyre inkaacutebb ismeacutet
a grammatika szoacutet hasznaacuteljaacutek műveik ciacutemeacuteben Josip Voltić pismenstvo szoacuteval jeloumllte
műveacutet amit a grammatika szoacute egyfajta fordiacutetaacutesaacutenak lehet tekinteni74 A legeacuterdekesebb
nyelvtant jeloumllő szoacute a ricsoslovnica amit Šime Starčević hasznaacutelt 1812-ben kiadott
munkaacutejaacuteban A ricsoslovnica terminus a horvaacutet riječ (rič-ča-nyelvjaacuteraacutesboacutel szoacutet jelent) eacutes
slovo bdquobetűrdquo szavakboacutel aacutellt oumlssze mellyel Starčević a nyelvtan taacutergyaacuten igyekezett
pontosiacutetani mivel az addig hasznaacutelt slovnica szoacute a goumlroumlg szoacute jelenteacuteseacutere alapozva csak a
betű fogalmaacutet tartalmazta Kašić az Institutiones szoacutet vaacutelasztotta nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben
ami latinul elrendezeacutest utasiacutetaacutest eacutes oktataacutest jelent Ezzel egyeduumll neki sikeruumllt a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban pontosan megnevezni az iskolai nyelvtanokat legyen az akaacuter latinul
is
Dionuumlsziosz Thrax leiacuterja a grammatikai mesterseacuteg fogalmaacutet amit a keacutesőbbi
grammatikaacutek kisebb-nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal aacutetvesznek75 Thrax a nyelvtant hasznos
teveacutekenyseacutegnek mesterseacutegnek tartja eacutes leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le bdquoA nyelvtan a
koumlltők eacutes proacutezaiacuteroacutek aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelataacutenak gyakorlati ismerete Hat reacuteszből aacutell
előszoumlr pontos felolvasaacutes megfelelő figyelemmel a prozoacutediaacutera maacutesodszor a művekben
talaacutelhatoacute koumlltői kifejezeacutesek magyaraacutezata harmadszor az elavult szavak eacutes taacutergyi
tudnivaloacutek egyszerű magyaraacutezata negyedszer az etimoloacutegiaacutek felfedezeacutese oumltoumldszoumlr
analogikus szabaacutelyszerűseacutegek kidolgozaacutesa eacutes hatodszor a koumlltői mű eacuterteacutekeleacutese amely a
nyelvtan legnemesebb reacuteszerdquo76 Donatusnaacutel a koumlvetkező meghataacuterozaacutest olvassuk bdquoHogyan
hataacuterozzuk meg a grammatika fogalmaacutet Marcus Fluvius uacutegy mint Izidorusz
meghataacuterozta A grammatika a helyes beszeacuted tudomaacutenya eredete eacutes a szabad iacuteraacutesok
alapjardquo77 A Donatusnaacutel laacutetott scientia szoacute jobban megfelel a τεχνή fogalomnak mint az
ars mivel az utoacutebbi terminus a bdquoműveacuteszetrdquo jelenteacuteseacutet ideacutezi elő miacuteg nyelveacuteszeti
kontextusban elsősorban tudomaacutenyt jelent Ma az ars szoacute az eszteacutetika tudomaacutenyos
terminoloacutegiaacutejaacuteba tartozik
A latin nyelv oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban valoacute elterjedeacuteseacutenek eacutes az euroacutepai iskolaacutekban
eacutevszaacutezadokon aacutet terjedő aacutepolaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően szaacutemos euroacutepai nyelv iacutegy a horvaacutet eacutes
kezdetben a magyar a nyelvtaniacuteraacutesban a grammatika szoacutet hasznaacutelta a nyelvtanok
megnevezeacuteseacutere Ezt a terminust a magyar eacutes a horvaacutet etimoloacutegiai szoacutetaacuter latin
74 A pismenstvo a horvaacutet pismo (iacuteraacutes) szoacuteboacutel ered iacutegy a pismenstvo fogalom a grafikus jelrendszer tanulaacutesaacutet eacutes tanulmaacutenyozaacutesaacutet jelenti (betűveteacutes) 75 Maacuteteacute 200382p 76 Thrax III szI1-10p 77 Donatus 15256p
24
joumlveveacutenyszoacutenak mondja (gramatika) akaacutercsak a neacutemet (Grammatik) az olasz
(grammatica) a francia (grammaire) az angol (grammar)78 a spanyol (gramatica) az
orosz (граммaacuteтика) a norveacuteg (grammatikk) eacutes maacutes rendszeres grammatikograacutefiaacuteval
rendelkező nyelv amiből az laacutethatoacute hogy minden fentebb emliacutetett nyelv megőrizte a goumlroumlg
alapszoacutet raacuteadaacutesul sokan meacuteg keacutet ndashrsquomrsquo-mel iacuterjaacutek mint az eredeti γραμματική szoacutet Ezt a
szoacuteaacutetveacutetelt egyszerűen utaacutenzaacutessal lehet magyaraacutezni Az oacutekori mintaacutek koumlveteacutese valamint
azok maacutesolaacutesa az adott mű hitelesseacutegeacutet is erősiacutetette Az euroacutepai nyelvek grammatikaacuteinak
szerzői maacuter az iskolaacutekban a klasszikus nyelvek grammatikaacuteit tanulmaacutenyoztaacutek eacutes teljesen
egyeacutertelmű hogy nyelvtanaik ciacutemeacuteben eacutes e tudomaacuteny meghataacuterozaacutesaacuteban meghagytaacutek a
latin aacutetiacuteraacutesban hasznaacutelt grammatika goumlroumlg eredetű szoacutet
Annak elleneacutere hogy Thrax iacuterta meg az első goumlroumlg nyelvtant előtte is leacuteteztek a
nyelvről szoacuteloacute iacuteraacutesok eacutes művek amelyről egy koraacutebbi grammatikaacuteroacutel szoacuteloacute meghataacuterozaacutes
tanuacuteskodik de ezt csak fordiacutetaacutesboacutel ismerjuumlk Marius Victorinus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel amit
Pandžić is ideacutez műveacuteben bdquoA grammatika olyan mesterseacuteg amely segiacuteti megeacuterteni a
koumlltőket eacutes toumlrteacuteneacuteszeket amely elsősorban megformaacutelja eacutes hagyomaacutenyhoz igazoacutedva
iraacutenyiacutetja a beszeacuted formaacutejaacutetrdquo79 A latin szoumlvegben laacutetott scientia szoacute a keacutesőbbi
korszakokban a grammatika leacutenyegeacuteről megfogalmazott gondolatokat tuumlkroumlzi A scientia
tudomaacutenyt jelent eacutes itt nem a Thrax aacuteltal meghataacuterozott mesterseacutegre utal hanem arra a
tudomaacutenyra ami a nyelvet tanulmaacutenyozza eacutes nem csupaacuten leiacuterja Ezt laacutetjuk az ideacutezet latin
fordiacutetaacutesaacutenak tartalmaacuteboacutel is mivel abban a beszeacuted szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel szoacutel de arroacutel is hogy
forraacuteskeacutent az irodalmi műveket hasznaacutelja A tudomaacuteny szoacutet Sylvester Jaacutenos is hasznaacutelja a
grammatika meghataacuterozaacutesaacuteban bdquoBetueruel valo tudomańrdquo80 Annak elleneacutere hogy a
magyar fordiacutetaacutesban a betűről szoacuteloacute tudomaacutennyal eacutertelmezi a grammatika fogalmaacutet a latin
szoumlvegben a grammatikaacuteroacutel a koumlvetkezőket mondja bdquoA grammatica a helyes beszeacuted eacutes
iacuteraacutes mesterseacutege a legkivaacuteloacutebb szerzőkre koumlltőkre eacutes szoacutenokokra alapozvardquo81 Sylvesterneacutel
iacutegy a scientia eacutes az ars szoacute is megjelenik a fogalom meghataacuterozaacutesaacuteban ami alapos
nyelvtudomaacutenyi ismereteiről tanuacuteskodik egyben a nyelvi unifikaacutecioacutera is utal amikor a
proacutezaiacuteroacutek eacutes koumlltők nyelveacutere alapozza nyelvtanaacutet
78 Az angol nyelvben eacuterdekes hogy a grammatika (grammar) szoacute a koumlzeacutepkori angol gramer szoacuteboacutel fejlődoumltt ki amit pedig nem a latinboacutel hanem egy koraacutebbi francia gramair alakboacutel vett aacutet A francia grammair pedig az oumlsszes euroacutepai nyelvhez hasonloacutean latinon keresztuumll a goumlroumlgből joumltt 79 bdquoGrammatica est scientia poetas et historicos intellegere formam praecipue loquendi ad rationem et consuetudinem dirigensrdquo (Pandžić 200515) 80 Sylvester 153919894p 81 Uo bdquoGrammatica est ars bene loquendi et scribendi authoritate optimorum poetarum et oratorum constansrdquo
25
A goumlroumlg iskolaacuteztataacutesi rendszer alapja az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesa volt82 A betűk
pontos felismereacuteseacutet eacutes a hangok ejteacuteseacutet valamint a pontos artikulaacutecioacutet tartottaacutek fontosnak
Mivel a taniacutetaacutesi rendszer előre meghataacuterozta ezt a sorrendet minden goumlroumlg nyelvtaniacuteroacute
keacutesőbb minden latin eacutes egyuacutettal minden vulgaacuteris nyelv grammatikaiacuteroacuteja is a betűk
ismerteteacuteseacutevel eacutes a helyes kiejteacutessel nyitotta műveacutet A grammatika szoacute a nyelvtan
alapfunkcioacutejaacutet uacutegy iacuterja le ahogy ezt a goumlroumlg oktataacutesi rendszer megkoumlvetelte eacutes
betűveteacutesnek nevezi Sylvester koumlveti a klasszikus nyelvtanirodalomban megadott tartalmi
koumlvetelmeacutenyeket amikor kifejti a grammatika fogalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet bdquoa szavak koumlzti
kuumlloumlnbseacutegek egybeszerkeszteacutesuumlk tudomaacutenya Ehhez szuumlkseacuteges a betűk szoacutetagok eacutes esetek
ismerete a szavak helyesiacuteraacutesaacutenak ejteacuteseacutenek eacutes ragozaacutesaacutenak elsajaacutetiacutetaacutesa Mindezt joacutel meg
kell tanulnunk mert kuumlloumlnben nem tudunk sem helyesen iacuterni sem helyesen beszeacutelni Ezeacutert
alkottaacutek meg a grammatikaacutet hogy ez legyen a helyes beszeacutedre eacutes iacuteraacutesra taniacutetoacute mesteruumlnk
A grammatika goumlroumlg szoacute latinul literatura volna a megfelelője magyarul pedig Betűkről
valoacute tudomaacutenyrdquo83 Kašić nem is szoacutel a grammatika meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
Az első euroacutepai nyelvtan ciacutemeacutet eacutes egyben a grammatika fogalmaacutenak leacutenyegeacutet nem
fogjuk szoacutetaacuterokban megtalaacutelni nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutekban is ritkaacuten keruumll elő az a keacuterdeacutes
hogy Thrax mieacutert is nevezte τεχνή-nek nyelvtanaacutet Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű műveacutenek
I koumlnyveacuteben olvashatunk a τεχνή fogalom magyaraacutezataacuteroacutel ahol a tudaacutes eacutes a tapasztalat
koumlzti kuumlloumlnbseacuteget magyaraacutezza84 Arisztoteleacutesz szerint a tudaacutes eacutes a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel
a grammatika inkaacutebb a mesterseacuteg tartomaacutenyaacuteba tartozik mint csak a tapasztalathoz mivel
a mesterseacuteg ami a tudaacutes legfőbb praktikus szintje magaacuteba foglalja mind a tudaacutest mind a
tapasztalatot A tapasztalatboacutel tanuloacute emberek meg tudjaacutek mondani hogy valami van de
nem tudjaacutek megmondani hogy az mieacutert van Azok akik meg tudjaacutek magyaraacutezni hogy
mieacutert van az ami van azok nem csak az egyediből indulnak ki hanem az aacuteltalaacutenost is
ismerik ezeacutert az ő munkaacutejukat mesterseacutegnek τεχνή-nek mondjuk85 Ha Arisztoteleacutesz
Metafizikaacutejaacuteval magyaraacutezzuk a τεχνή pontos jelenteacuteseacutet akkor azt laacutetjuk hogy
nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben maacuter Donuumlsziosz Thrax (Διονύσιος Θρᾷξ) pontosan megadta a
grammatika fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet ez egy olyan mesterseacuteg amelynek segiacutetseacutegeacutevel
82
bdquoA nyelvtanokat iskolaacutekban hasznaacuteltaacutek eacutes azok szerkezetuumlkkel az akkori taniacutetaacutesi terveket koumlvetteacutek A helyes beszeacuteddel (kiejteacutes) eacutes iacuteraacutessal (betűveteacutessel) kezdteacutek majd a nyelvi elemek alakvaacuteltozatait tanulmaacutenyoztaacutek Mondatszerkezteacutessel nem foglalkoztak kuumlloumln mivel azokat a nagy művek memorizaacutelaacutesaacuteval sajaacutetiacutetottaacutek elrdquo (Meacuteszaacuteros 200018) 83 Sylvester 153919893p 84 Antologija 195854-55p 85 Uo
26
valaki elsajaacutetiacutetja az iacuteraacutest eacutes az olvasaacutest a γραmicromicroατικός pedig egy olyan ember aki ennek
taniacutetaacutesaacutehoz kellő tudaacutessal tapasztalattal eacutes keacutepesseacuteggel rendelkezik
Arisztoteleacutesz reacuteszletesebben kidolgozta a nyelvtanroacutel megfogalmazott teacutenyeket uacutegy
hogy szembe aacutelliacutetotta az ἐμπειρία (latinul scientia bdquotudomaacutenyrdquo) eacutes a τέχνη (latinul ars
bdquomesterseacutegrdquo) fogalmaacutet A nyelvről megfogalmazott legfontosabb konkluzioacuteja az amit
majd a szkolasztikus nyelvtaniacuteroacutek majd keacutesőbb a Port-Royal nyelveacuteszek is aacutetvesznek
vagyis hogy a nyelv univerzaacutelis termeacuteszeteacutet az emberi elme műkoumldeacuteseacuteből kiindulva iacuterja le
bdquoCsakugyan leacuteteznek ezek a hangban a kuumllső hataacutesok jelkeacutepei a gondolatban is
mindezek a mindenkiben leacutetező gondolat megnyilvaacutenulaacutesairdquo86 A nyelv a gondolkodaacutes
tuumlkre a gondolkodaacutes folyamata pedig egyforma minden emberben eacutes ebből kifolyoacutelag az
koumlvetkezik hogy ha kuumlloumlnboumlző nyelvek egy olyan gondolatot iacuternak le amely koumlzoumls
minden emberben akkor a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a veacuteletlen keacuterdeacutese Egy olyan
univerzaacutelis grammatikai szerkezetet felteacutetelez amely a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget teszi
lehetőveacute Az ilyen felfogaacutesboacutel kiindulva a szkolasztikus grammatika (eacutes logika) is
kuumlloumlnboumlző idioacutemaacutek alapjaacuten egyfajta univerzaacutelis nyelv kialakiacutetaacutesaacuteba kezdett bele eacutes ennek
legfontosabb jellemzőit proacutebaacutelta leiacuterni Az ilyen nyelveacuteszeti gondolkodaacutesboacutel nőtt ki a Port-
Royal nyelvtan is amelyet Claude Lancelot eacutes Antoine Arnauld dolgoztak ki eacutes 1660-ban
adtaacutek ki nyomtataacutesban
Ez a felfogaacutes a Port-Royal grammatikaacuteval megvaacuteltozik ahol a grammatikaacutet a
koumlvetkezőkeacuteppen eacutertelmezik bdquoA grammatika a beszeacuted tudomaacutenyardquo87 A Port-Royal
nyelvtannal uacutejabb korszak kezdődik a nyelvtaniacuteraacutesban amikor a nyelvtaniacuteroacutek nem a
betűveteacutest helyezik előteacuterbe hanem a beszeacutedet valamint ennek a megnyilvaacutenulaacutesnak a
kuumlloumlnboumlző jelenseacutegeit Ettől kezdve nem az irodalmi nyelv88 volt a nyelvtanok nyelvi
alapjaacutenak forraacutesa hanem azt kiegeacutesziacutetette a termeacuteszetes nyelv eacutes annak megnyilvaacutenulaacutesa -
az eacutelő beszeacuted
A XVII eacutes a XVIII szaacutezad folyamaacuten a Port-Royal nyelvtan hataacutesa nagyobb volt
mint Scaliger Sanctius Campanella eacutes maacutesok latin nyelvű munkaacuteieacute89 Ez a nyelvtan a
karteziaacutenusi gondolkodaacutest olyan teruumlleten alkalmazta melyet Decartes szinte nem is eacuterint
A Port-Royal nyelvtan anyagaacutenak feldolgozaacutesaacuteban azt laacutetjuk hogy szerzői a
86 bdquo ἔστι μὲν οὖν τὰ ἐν τῇ φωνῇ τῶν ἐν τῇ ψυχῇ παϑημάτων σύμβολα ταὐτὰ πᾶσι παϑήματα
τῆς ψυχῆςrdquo (Antologija 19587-33) 87 bdquo bdquoLa grammaire est lacuteart de parlerrdquo (Port-Royal 200036) 88 Az irodalmi nyelv az oacutekorban eacutes koumlzeacutepkorban az irodalmi művek nyelveacutet jelentette eacutes teljesen kizaacuterta magaacuteboacutel az eacutelő beszeacutedet Ekkor az irodalmi művek nyelve a latin nyelv 89 Vinja 20007p
27
humanizmusban eacutes a reneszaacutenszban elterjedt gondolkodaacutesi moacuteddal szemben teljesen uacutej
gondolatok melleacute aacutelltak A karteziaacutenusi gondolkodaacutest magukeacutevaacute teacuteve Lancelot eacutes Arnauld
abboacutel indulnak ki hogy a ratio bdquoiraacutenyelv toumlrveacutenyszerűseacutegrdquo koumlzoumls minden emberben eacutes
termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean egyforma mindenkiben A Port-Royal grammatika az arisztoteleacuteszi
hagyomaacutenyboacutel eacutes Decartes gondolataiboacutel taacuteplaacutelkozik az emberi nyelv elemeinek teljes
meacuterteacutekben valoacute oumlsszeilleszteacutes lehetőseacutegeacutere eacutes az emberi elme logikai alapjaira
taacutemaszkodva
A Port-Royal grammatikaacuteban előszoumlr kezdik elemezni magaacutet a nyelvtant is mint a
nyelveacuteszeti gondolkodaacutes produktumaacutet Szembe aacutelliacutetanak keacutet fogalmat a grammatikaacutet mint
mesterseacuteget (ars) eacutes grammatikaacutet mint tudomaacutenyt (scientia) mindkeacutet aacutellaacutespont mellett a
gondolat eacutes a nyelv koumlzti kapcsolatroacutel alkotott veacutelemeacutennyel eacutervelnek A grammatika mint
tudomaacuteny kutataacutesaiban az emberi nyelv logikaacutejaacutenak univerzaacutelis jellegeacuteből indul ki A
grammatika mint mesterseacuteg a nyelvek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket kutatja amelyek Lancelot eacutes
Arnauld szerint veacuteletlenuumll alakultak ki Ezzel a logikai eacutes az impozitiacutev grammatika
fogalmaacutet vezetik be a nyelveacuteszetbe A logikai grammatika egyforma minden ember
szaacutemaacutera eacutes minden nyelvi rendszernek az alapja miacuteg az impozitiacutev grammatika a
nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen nyelvi jelenseacutegeinek (akcidenciaacuteknak) a kutataacutesaival
foglalkozik
A Port-Royal nyelvtan keletkezeacuteseacutenek egyik vezeacutergondolata az anyanyelv eacutes az
idegen nyelv koumlnnyebb tanulaacutesa volt de nem ez a didaktikai feladat keacutepezte ezen mű
megiacuteraacutesaacutenak kizaacuteroacutelagos motivaacutecioacutejaacutet A Port-Royal nyelvtan eredetiseacutege abban
mutatkozik meg hogy a hagyomaacutenyos nyelvtani moacutedszerekkel eacutes a szkolasztikus
nyelvtaniacuteroacutekkal szemben feluumllvizsgaacutelta az bdquouacutej nyelvekrdquo sajaacutetossaacutegait kuumlloumlnoumls tekintettel a
francia nyelv sajaacutetossaacutegaira A karteziaacutenusi gondolkodaacutes mely a mindenben valoacute keacutetkedeacutest
eacutes mindennek a feluumllvizsgaacutelaacutesaacutet jelentette a Port-Royal grammatika szerves reacutesze lett ez
pedig teljes meacuterteacutekben beeacutepuumllt a modern nyelvtaniacutetaacutesba is E grammatika egyreacuteszt a
karteziaacutenusi gondolkodaacutes produktuma a logika alkalmazaacutesa miatt maacutesreacuteszt pedig a
koumlzeacutepkori gondolkodaacutesboacutel ered ami a filozoacutefiai grammatikaacutekkal valoacute kapcsolatban
nyilvaacutenul meg
A Port-Royal grammatika legnagyobb eacuterdeme az hogy egyreacuteszt az anyanyelv
taniacutetaacutesaacutet szolgaacutelja maacutesreacuteszt az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutet is leiacuterja Lancelot maacuter a Port-
Royal kiadaacutesa előtt egy latin nyelvtant is iacutert majd koumlzvetlenuumll ezutaacuten egyforma feleacutepiacuteteacutesű
goumlroumlg olasz eacutes spanyol nyelvű grammatikaacutet is kiadott Mindaddig az ilyen fajta
keacutezikoumlnyvek nem tettek nagyobb kuumlloumlnbseacuteget a taacutergynyelv eacutes a koumlzvetiacutető nyelv koumlzoumltt a
28
peacuteldaacutekat pedig idegen nyelven hoztaacutek melyeket szinteacuten idegen nyelven tanultak eacutes
magyaraacuteztak Ezt mai szemszoumlgből nagyon neheacutez elkeacutepzelni Eacuteppen a Port-Royal
grammatika az amely előszoumlr vaacutelasztja el eacutelesen a taacutergynyelvet a metanyelvtől mivel toumlbb
nyelvet magyaraacutez egyszerre A francia nyelvű magyaraacutezatok megadjaacutek a nyelvi eacutes
szerkezeti keretet ami megkoumlnnyiacuteti a nyelvi jelenseacutegek felsorolaacutesaacutenak aacutettekinthetőseacutegeacutet eacutes
egyben helyes eacutertelmezeacuteseacutet A nyelv fontossaacutega eacutes eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei a
glottomachia90 elve alapjaacuten a nyelveket a koumlvetkező sorrendben dolgoztaacutek fel francia
latin goumlroumlg heacuteber olasz spanyol eacutes neacutemet Ez a nyelvtan nem kutatja a francia nyelv
termeacuteszeteacutet vagy toumlrteacuteneteacutet hanem minden leacutetező eacutes lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes eacutes nyelvi
rendszert igyekszik leiacuterni iacutegy a francia nyelv itt csak egy peacutelda a sok koumlzuumll
A szinkronikus vagy diakronikus megkoumlzeliacuteteacutes teljesen kimarad a Port-Royalboacutel
mivel az idő nyelveacuteszeti domeacutenje marginaacutelis jelenteacutesű az abszoluacutet toumlrveacutenyek leiacuteraacutesaacuteban
amilyenre a nyelvtan szerzői toumlrekszenek Az ilyen abszoluacutet toumlrveacutenyek vaacuteltoztathatalanok
eacutes aacutellandoacuteak nem azeacutert mert az időn kiacutevuumll leacuteteznek hanem azeacutert mert a
szinkroacuteniadiakroacutenia ellenteacuteten teljesen kiacutevuumll aacutellnak eacutes az idővel toumlrteacutenő vaacuteltozaacutesok nem
tudnak hatni raacutejuk
A Port-Royal grammatikaacutenak nemcsak toumlrteacutenelmi hanem nyelvtudomaacuteny-toumlrteacuteneti
szempontboacutel is oacuteriaacutesi az eacuterteacuteke Az euroacutepai aacuteltalaacutenos nyelveacuteszet elmeacuteleti alapjait adta meg
majd meghataacuterozta a glottodidaktikai moacutedszereket egeacuteszen a XX szaacutezadig Chomsky
szerint eacuteppen a Port-Royal grammatika szolgaacutelt alapul a transzformaacutecioacutes eacutes generatiacutev
nyelvtan nyelveacuteszeti elmeacuteleteacutenek mivel a nyelv felsziacuteni szerkezete mellett figyelembe
vette annak meacutelyebb műkoumldeacuteseacutet is mely az emberi elmeacuteben toumlrteacutenik Noam Chomsky a
koumlvetkezőt mondja a Port-Royal nyelvtanroacutel bdquoSok szempont alapjaacuten teljesen helyesnek
tűnik nekem az hogy a generatiacutev-transzformaacutecioacutes elmeacutelet -ahogy e műben is ez laacutetszik
kibontakozni- leacutenyegeacuteben egy kibőviacutetett eacutes modern vaacuteltozata a Port-Royalban laacutetott
elmeacuteletnekrdquo91
Kašić teljesen kihagyta műveacuteből a grammatika meghataacuterozaacutesaacutet mivel
grammatikaacutejaacutehoz felhasznaacutelt művekben sem laacutetunk ilyet Egyedi nyelvtaniacuteraacutesi
moacutedszereacutenek koumlszoumlnhetően Kašić volt az aki bizonyiacutetotta tudomaacutenyos oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet az
oacutekori eacutes a humanista grammatikusokkal szemben Azt hogy Kašić nyelvtanaacuteboacutel hiaacutenyzik a
grammatika meghataacuterozaacutesa azzal is magyaraacutezhatoacute hogy az Institutionum linguae Illyricae
90 A glottomachia (a nyelvek harca) elvei alapjaacuten 91 bdquoIn many respects it seems to me quite accurate then to regard the theory of transformational generative grammar as it is developing in current work as essentially a modern and more explicit version of the Port-Royal theoryrdquo (Chomsky 196637ndash38)
29
csupaacuten nyelvtanulaacutesi ceacutelokat szolgaacutelt A horvaacutet nyelv alapjait tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera nem
volt szuumlkseacuteges a grammatika mivoltjaacuteroacutel elgondolkodni
22 A grammatikograacutefia periodizaacutecioacuteja eacutes alapfogalmai
Nyelveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel a grammatikograacutefiaacuteban keacutet szempont alapjaacuten haacuterom
korszakot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az első szempont a grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek idejeacutet
a maacutesik a grammatikaacutek szerkezeteacutet stiacutelusaacutet eacutes nyelvhasznaacutelataacutet veszi alapul Az utoacutebbit a
vulgaacuteris nyelvtanokra alkalmazzuk
A nyelvtudomaacuteny-toumlrteacutenet a grammatikograacutefiaacuteban keacutet nagy korszakot kuumlloumlnboumlztet meg
a nyelveacuteszet előtti nyelvtanok korszaka eacutes az igazi tudomaacutenyos nyelvtanok korszaka Az
első korszakban iacuterott nyelvtanokat a nyelveacuteszek nagy reacutesze nem tudomaacutenyos
nyelvtanoknak tartja Ezek aacuteltalaacuteban az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori latin eacutes goumlroumlg grammatikaacutek de
a humanizmusban iacuterott neacutepnyelvi grammatikaacutek (maacutes neacuteven vulgaacuteris nyelvtanok) is ide
tartoznak Balaacutezs Jaacutenos a hagyomaacutenyos vulgaacuteris nyelvtanokat haacuterom korszakba sorolja92
a) a latin grammatikaacutek vulgaacuteris nyelvű tolmaacutecsolaacutesaacutenak kora
b) a keacutetnyelvű grammatikaacutek kora (latin eacutes neacutepnyelven iacutert grammatikaacutek)
c) az oumlnaacutelloacute nemzeti nyelvtanok megalkotaacutesaacutenak kora
Nyomaacuterkay Istvaacuten93 Helmut Jachnow nyomaacuten a taacutergynyelv a metanyelv eacutes a
grammatikai modell szempontjaacuteboacutel nyolc tiacutepust kuumlloumlnboumlztet meg Ezek a koumlvetkezők
1 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
2 anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
3 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
4 nem anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott
modell alkalmazaacutesaacuteval
5 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
92 Balaacutezs Jaacutenos 1956369p 93 Nyomaacuterkay 20028p
30
6 anyanyelvi nyelvtan nem anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
7 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
8 nem anyanyelvi nyelvtan anyanyelven iacuterva nem a taacutergynyelvre kialakiacutetott modell
alkalmazaacutesaacuteval
Aszerint hogy egy nyelvtani munkaacuteban milyen megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozzaacutek fel a nyelvi
szinteket hat nyelvtanfajtaacutet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg94
Leiacuteroacute nyelvtan A nyelvben hasznaacutelt grammatikai szerkezeteket iacuterja le aneacutelkuumll hogy
taacutersadalmi megiacuteteacuteleacutesuumlkről baacutermilyen eacuterteacutekelő veacutelemeacutenyt mondana Ezek a grammatikaacutek
megszokottak a nyelveacuteszetben ahol elfogadott gyakorlat hogy tanulmaacutenyozzaacutek egy
beszeacutelt vagy iacuterott anyag korpuszaacutet eacutes reacuteszletesen leiacuterjaacutek az abban talaacutelhatoacute alakokat
Pedagoacutegiai nyelvtan Kifejezetten idegen nyelvek oktataacutesaacutera vagy az anyanyelv
ismereteacutenek elmeacutelyiacuteteacuteseacutere keacuteszuumll Az ilyen bdquotaniacutetoacute grammatikaacutekrdquo hasznaacutelata elterjedt az
iskolaacutekban olyannyira hogy sokak szaacutemaacutera a bdquogrammatikardquo kifejezeacutesnek csak egy
jelenteacutese van nyelvtankoumlnyv
Preskriptiacutev nyelvtan Azokra a szerkezetekre oumlsszpontosiacutet amelyekkel kapcsolatban a
nyelvhasznaacutelat megosztott s roumlgziacuteti azokat a szabaacutelyokat melyek a taacutersadalmilag
elfogadott helyes nyelvhasznaacutelatot szabaacutelyozzaacutek Ezeknek a nyelvtanoknak meghataacuterozoacute
befolyaacutesuk volt a nyelvről valoacute gondolkodaacutesra a XVIII eacutes XIX szaacutezadi Amerikaacuteban eacutes
Euroacutepaacuteban Hataacutesuk ma is eacuterezhető a szeacuteles koumlrben eleacuterhető nyelvhasznaacutelati
keacutezikoumlnyvekben
Referencia nyelvtan A lehető legaacutetfogoacutebb leiacuteraacutesra toumlrekszik s iacutegy keacutezikoumlnyvkeacutent
hasznaacutelhatjaacutek akiket a nyelvtani teacutenyek roumlgziacuteteacutese eacuterdekel nagyon hasonloacutean ahhoz
ahogyan egy szoacutetaacutert is hasznaacutelunk
Elmeacuteleti nyelvtan Az egyes nyelvek tanulmaacutenyozaacutesaacuten tuacutelmutatva proacutebaacutelja meghataacuterozni
milyen elmeacuteleti konstukcioacutekra van szuumlkseacuteg a grammatikai elemzeacuteshez s ezek mikeacutent
alkalmazhatoacutek koumlvetkezetesen az emberi nyelv vizsgaacutelataacuteban Az ilyen munkaacuteknak fontos
szerepuumlk van a nyelvi univerzaacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban
Hagyomaacutenyos nyelvtan A kifejezeacutest gyakran azon kuumlloumlnfeacutele neacutezetek eacutes moacutedszerek
oumlsszefoglaloacute elemzeacuteseacutere hasznaacuteljaacutek amelyek a nyelvtudomaacuteny megjeleneacutese előtt
jellemezteacutek a grammatikai kutataacutesokat Ez a tradiacutecioacute toumlbb mint 2000 eacuteves eacutes olyan
94 Crystal 2003118p
31
szerzők művei feacutemjelzik mint a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai grammatikusok reneszaacutensz
iacuteroacutek eacutes a XVIII szaacutezadi preskriptiacutev grammatikusok Nagyon neheacutez aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokat tenni
ennyire kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesekről a nyelveacuteszek aacuteltalaacuteban meacutegis pejoratiacutev eacutertelemben
egy tudomaacutenytalan megkoumlzeliacuteteacutessel azonosiacutetva hasznaacuteljaacutek a kifejezeacutest mely a nyelveket a
latin alapjaacuten elemezi keveset toumlrődve a tapasztalati teacutenyekkel A modern nyelveacuteszet sok
fogalma megtalaacutelhatoacute azonban ezekben a korai iacuteraacutesokban s a nyelveacuteszeti fogalmak
toumlrteacuteneteacutenek reacuteszekeacutent mostanaacuteban meguacutejult eacuterdeklődeacutes mutatkozik a hagyomaacutenyos
grammatika iraacutent
A fentieket ki lehet egeacutesziacuteteni a logikai nyelvtan fogalmaacuteval mint amilyen a Port-
Royal nyelvtan eacutes az impozitiacutev nyelvtannal ami a nyelvhasznaacutelat kuumlloumlnoumls eacutes veacuteletlen
nyelvi jelenseacutegeinek kutataacutesaacuteval foglalkozik
Ezeket a felosztaacutesokat kiegeacutesziacuteteneacutem a tudomaacutenyos eacutes iskolai grammatikaacutekra valoacute
felosztaacutessal amely a nyelvtan megiacuteraacutesaacutenak ceacuteljaacutera vonatkozik A tudomaacutenyos
nyelvtanokat eacutes nyelveacuteszeti elemzeacuteseket fordiacutetoacutek keacutesziacutetetteacutek akik a nyelvet analitikus
moacutedon eacuteszlelteacutek Ezekből gyakran hiaacutenyoznak a rendszerezett paradigmaacutek
peacuteldamondatok a kiveacuteteleket pedig hosszan magyaraacutezzaacutek Az ilyen nyelvtanokban a
szavak mondatszerkezetek eacutes mondatok jelenteacutese keruumll előteacuterbe
Az iskolai nyelvtanokat gyakran tanaacuterok iacutertaacutek Az ilyen nyelvtanokat a rendszerezett
paradigmaacutek eacutes a kiveacutetelek bővebb magyaraacutezata jellemzi Ezekben a hasznaacutelaton alapuloacute
tanulaacutesi moacutedszert javasoljaacutek mint a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes leghateacutekonyabb moacutedszereacutet Gyakran
toumlbb peacuteldaacutet is laacutetunk egy nyelvtani jelenseacuteg leiacuteraacutesaacutera peacuteldamondatokba helyezik a
szavakat eacutes sok helyen a tanuloacutek reacuteszeacutere tanulaacutessal kapcsolatos tanaacutecsokat illetve a
tanaacuterok reacuteszeacutere taniacutetaacutesi moacutedszereket valamint kuumlloumlnboumlző taniacutetaacutesban alkalmazhatoacute
javaslatokat laacutetunk Az ilyen fajta felosztaacutes csak a hagyomaacutenyos nyelvtanokra
alkalmazhatoacute mivel ma maacuter az imeacutent felsorolt keacutet nyelvtani tiacutepuson beluumll toumlbb altiacutepust is
meg lehet kuumlloumlnboumlztetni bizonyos kriteacuteriumok alapjaacuten
23 A nemzeti nyelvtanok szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A XV eacutes a XVI szaacutezadban toumlrteacutent esemeacutenyek civilizaacutecioacutenkban jelentős vaacuteltozaacutesokat
hoztak az ember mindennapi eacuteleteacuteben Meacuteg lehetett eacuterezni a reneszaacutensz eacutes az
emberkoumlzpontuacute szemleacutelet hataacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző műveacuteszeti stiacutelusok kialakulaacutesaacutenak a nagy
talaacutelmaacutenyoknak eacutes a foumlldrajzi felfedezeacuteseknek koumlszoumlnhetően A XV szaacutezadban talaacuteltaacutek fel
32
a koumlnyvnyomtataacutest előszoumlr feszuumlltek meg a vitorlaacutek az Uacutej Vilaacuteg feleacute a falakroacutel goumlroumlg
istenek eacutes feacutelistenek mosolyogtak 165 eacutev utaacuten befejezteacutek a monumentaacutelis firenzi
katedraacutelist előszoumlr rajzoltaacutek le az ejtőernyőt eacutes az emberi testbe is belelaacutettak Miacuteg Euroacutepa
csodaacutelkozott a krumplin a kukoricaacuten eacutes a paprikaacuten a XVI szaacutezadi nagy uralkodoacutecsalaacutedok
megerősiacutetetteacutek helyuumlket a toumlrteacutenelemben - legtoumlbbszoumlr az egyhaacutez segiacutetseacutegeacutevel Az ilyen
eacuteletmoacuted aacutellandoacute eacutes rendszeres peacutenzforraacutest koumlvetelt meg ami az Uacutej Vilaacutegban valoacute
gyarmatok alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Voltak olyan uralkodoacutek is akik eacuteppen az egyhaacutezzal
folytatott vitaacutek koumlvetkezteacuteben lettek ismertek mint peacuteldaacuteul az angol VIII Henrik aki sajaacutet
eacuterdekeit veacutedve uacutej egyhaacutezat alapiacutetott Az ilyen eacutes hasonloacute esemeacutenyeknek a termeacuteszetes eacutes
logikus koumlvetkezmeacutenye a reformaacutecioacute Luther Maacuterton 1517-ben -elsősorban az egyhaacutez
tuacutelsaacutegos feacutenyűzeacutese miatt- kihirdette 95 teacuteziseacutet A katolikus egyhaacutez reformaacutecioacutejaacutenak keacutepzelt
mozgalom ellenaacutellaacutessaacute alakult aacutet s uacutej hitvallaacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett Mivel neacutehaacuteny
euroacutepai uralkodoacute eacutes szaacutemos előkelőseacuteg is elfogadta az egyhaacutez megreformaacutelaacutesaacutenak
gondolataacutet a reformaacutecioacutet nem lehetett csak uacutegy eltoumlroumllni vagy minden protestaacutens embert az
Uacutej Vilaacutegba szaacuteműzni A katolikus egyhaacutez erős ellenreformaacutecioacuteval indult a protestantizmus
ellen az egyhaacutezvezetők a tridenti zsinaton gyűltek oumlssze hogy egyseacutegesen leacutepjenek fel a
terjedő reformaacutecioacuteval szemben Ezen oumlsszejoumlvetel eredmeacutenyekkeacutepen olyan katolikus
restauraacutecioacute vette kezdeteacutet amely stiacutelusaacuteban nem nagyon kuumlloumlnboumlzoumltt a reformaacutecioacutetoacutel s a
kor nyelvpolitikaacutejaacutet is meghataacuterozta
A XVI szaacutezad neveleacutesi rendszereacutere keacutet eszmeaacuteramlat hatott a humanizmus eacutes a
reformaacutecioacute A keacutet eszmevilaacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző pedagoacutegiaacutet hozott leacutetre eacutes e kettő idővel
meacutelyen hatott egymaacutesra melynek eredmeacutenyekeacutent keacutesőbb egy uacutejabb praktikus
emberkoumlzpontuacute neveleacutesi moacutedszer alakult ki Kezdetben a reformaacutecioacute hiacutevei nem neacutezteacutek joacute
szemmel a humanista ideaacutelok terjedeacuteseacutet mivel a Biblia reacuteszletes tanulmaacutenyozaacutesaacutet nem
laacutettaacutek oumlsszeegyezthetőnek a bdquopogaacutenyrdquo tudomaacutenyokkal eacutes az irodalmi művek elemzeacuteseacutevel
Keacutesőbb viszont maga a reformaacutecioacute lett a humanista eszmeacutek terjesztője Ennek
koumlvetkezteacuteben moacutedosult a vaacuterosi-pleacutebaacuteniai iskolaacutekban oktatott tananyag a humanista
műveltseacuteg nem volt toumlbbeacute oumlnceacuteluacute az uacutej hit szoumlvetseacutegeseacuteveacute vaacutelt A neveleacutes-oktataacutes veacutegső
ceacutelja az őszinteacuten aacuteteacutelt bensőseacuteges vallaacutesossaacuteg a bdquopietasrdquo kialakiacutetaacutesa lett ennek vaacutelt
eszkoumlzeacuteveacute a humanista műveltseacuteg
A bdquokatolikus reneszaacutenszrdquo legfőbb keacutepviselője a Loyola Ignaacutec aacuteltal 1534-ben
alapiacutetott jezsuita szerzetesrend lett Ceacuteljuk az volt hogy visszahoacutediacutetsaacutek a katolikus
egyhaacuteztoacutel eltaacutevolodott toumlmeget Az ellenreformaacutecioacute eacutelharcosai mindenuumltt a jezsuitaacutek
voltak főkeacutent a katolikus vallaacutesuacute orszaacutegokban a mai Spanyolorszaacutegban
33
Franciaorszaacutegban Olaszorszaacutegban vagy az egykori Habsburg Birodalomban A katolikus
eszmevilaacutegtoacutel eltaacutevolodott hiacuteveket az iskolaacutekon eacutes a ceacutelzottan kidolgozott oktataacutesi
rendszeren keresztuumll proacutebaacuteltaacutek visszateacuteriacuteteni Kezdetben minden iskolaacutejuk maacutes eacutes maacutes
taniacutetaacutesi terv alapjaacuten dolgozott 1599-ben viszont egy egyseacuteges tantervet dolgoztak ki
amelyet egeacutesz Euroacutepaacutera ki akartaacutek terjeszteni Az emliacutetett tantervet teljes neacuteven Ratio
atque Institutio studiorum Societate Iesu95 a mai napig alkalmazzaacutek a jezsuita iskolaacutelban
ez a Ratio studiorumkeacutent ismert tanterv A ma műkoumldő jezsuita iskolaacutek meacuteg mindig -
kissebb-nagyobb moacutedoacutesiacutetaacutesokkal- alkalmazzaacutek a Ratiot tantervuumlk kidolgozaacutesaacuteban
A protestaacutens iskolaacutekban nem volt szigoruacutean elvaacutelasztva a tanulaacutesi szint eacutes a tanuloacute
kora amire ellenben a jezsuitaacutek igen nagy figyelmet fordiacutetottak A protestaacutensoknaacutel keacutet
szinten műkoumldoumltt az oktataacutes gimnaacuteziumi eacutes akadeacutemiai szinten Az ilyen egyseacuteges vertikum
azt tette lehetőveacute hogy a protestaacutensoknaacutel az akadeacutemiai tagozat nagydiaacutekjai segeacutedtaniacutetoacutekeacutent
koumlzreműkoumldjenek az elemi osztaacutelyok oktataacutesaacuteban miacuteg a jezsuitaacutek minden osztaacutely eacuteleacutere
felnőtt pedagoacutegust aacutelliacutetottak A protestaacutensok egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem szerveztek
kuumlloumln tanaacuterkeacutepzeacutest ellenben a katolikusok kuumlloumln keacutepzőkben foglalkoztak a koumlzeacutepiskolai
tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllőkkel akiket repetenseknek bdquoismeacutetlőknekrdquo 96 hiacutevtak Ezek az iskolaacutek
sajaacutet peacutenzuumlkből tartottaacutek fen magukat iacutegy a szuumllőnek fizetnie kellett gyermeke oktataacutesaacuteeacutert
Mivel meacutegis egyhaacutezi iskolaacutekroacutel volt szoacute szegeacutenyebb diaacutekok is bekeruumllhettek ha kivaacuteloacute
tanuloacutenak mutatkoztak az elemi iskolaacuteba illetve ha papi paacutelyaacutera keacuteszuumlltek97
Horvaacutetorszaacuteg a reformaacutecioacute eacutes az ellenreformaacutecioacute idejeacuten az Oszmaacuten Birodalom
reacutesze volt Ebből a helyzetből koumlvetkezett hogy a horvaacutetokat a reformaacutecioacute nem nagyon
eacuterintette ellenben az oszmaacuten keleti kultuacutera az eacutelet minden teruumlleteacutere behatolt98 ezeacutert a
katolikus egyhaacutez vezetőseacutege legalaacutebb olyan fontosnak tartotta az Oszmaacuten Birodalom
eacuterintette telepuumlleacuteseken a jezsuitaacutek misszionaacuterius műkődeacuteseacutet mint a reformaacutecioacute elleni
harcot Ahogy a reformaacutecioacute kezdemeacutenyezte eacutes erősen hangsuacutelyozta a neacutepnyelv hivatalos
hasznaacutelataacutet a jezsuitaacutek is elkezdteacutek a neacutepnyelvet tanulmaacutenyozni illetve beeacutepiacuteteni a
tantervbe peacuteldaacuteul a horvaacutetok koumlzoumltt műkoumldő papoktoacutel elvaacutertaacutek a horvaacutet nyelvtudaacutest Erre a
95bdquo Jeacutezus Taacutersasaacutega iskolaacuteinak tanulmaacutenyi rendszere eacutes szabaacutelyzatardquo 96 Meacuteszaacuteros-Pukaacutenyszky-Neacutemeth 200085p 97 Az első horvaacutet nyelvtan szerzője Bartol Kašić is kivaacuteloacute tanulmaacutenyi eredmeacutenyeacutenek koumlszoumlnhetően keruumllt be a jezsuita rend iskolaacuteiba 98 Erről szaacutemos irodalmi mű is tanuacuteskodik legjobb peacutelda a Matija Antun Reljković iacuterta Satir iliti divji čovik (Szatiacuter avagy a vad ember) amelyben a mindennapi eacutelet vallaacutesos oumlltoumlzkoumldeacutesi eacutes eacutetkezeacutesi szokaacutesain kiacutevuumll a szerző a horvaacutet nyelv idegen (toumlroumlk) hataacutesaacutet is bemutatja s egyuacutettal a nyelv romlaacutesaacuteroacutel is beszeacutel
34
ceacutelra alapiacutetottaacutek az Illiacuter Kolleacutegiumot99 Roacutemaacuteban ahol a vaacutelasztott tantaacutergyak koumlzoumltt a
horvaacutet nyelv is szerepelt A Claudius Aquaviva vezeteacuteseacutevel kidolgozott Ratio Studiorum
szerint a latin nyelv tanulmaacutenyozaacutesa koumlzponti helyre keruumllt Ez a teacuteny megteacuteveszthető
lehet ha figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt hogy eacuteppen a jezsuitaacutek kezdemeacutenyezteacutek toumlbb
neacutepnyelv grammatikai redszerezeacuteseacutet (grammatika eacutes szoacutetaacuter megiacuteraacutesa) eacutes erősen
taacutemogattaacutek ezek tanulaacutesaacutet Ennek gyakorlati oka is volt mivel a XV szaacutezad veacutegeacuten eacutes a
XVI szaacutezad elejeacuten a jezsuita rend tagjai maacuter szerte a vilaacutegon műkoumldtek Jezsuitaacutek voltak
az elsők akik elkezdteacutek tanulmaacutenyozni az addig ismeretlen nyelveket iacutegy jezsuita volt
peacuteldaacuteul Lorenzo Hervas Y Panduro akit az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet egyik nagy alakjaacutenak
tartunk Panduro figyelmesen oumlsszegyűjtoumltt anyagaacutet Wilhelm von Humboldt is
tanulmaacutenyozta
Dubrovniki Marin Temparica Aquavivaacutehoz inteacutezett leveleacuteben panaszkodik az
Oszmaacuten Birodalomban eacutelő neacutepek rossz helyzeteacutere eacutes keacuteri a generalistoacutel hogy neacutepnyelven
beszeacutelő papokat kuumlldjoumln Dubrovnikba Hozzaacutetette azt is hogy nagy szuumlkseacuteg lenne egy
nyelvtanra eacutes egy szoacutetaacuterra ezeacutert keacuteri Aquavivaacutet hogy keressen ezek megiacuteraacutesaacutera alkalmas
embereket Aquaviva azonnal inteacutezkedett eacutes jezsuita koumlroumlkben megrendelt egy keacuterdőiacutevet
amely mindoumlssze egyetlen keacuterdeacutesből aacutellt a rend tagjai melyik szlaacutev nyelv ismereteacutet tartjaacutek
a legalkalmasabbnak a toumlbbi szlaacutev nyelv megeacuterteacutese eacutes megtanulaacutesa szempontjaacuteboacutel A
keacuterdőiacutev eredmeacutenye az lett hogy a horvaacutet az a szlaacutev nyelv amelyet a roacutemai kolleacutegiumban
taniacutetani kellene
Az Illiacuter Kolleacutegium 1599-ben nyitotta meg kapuit tanaacuterai eacutes diaacutekjai szaacutemaacutera Ekkor
a roacutemai kolleacutegium folyoacutesoacutejaacuten egy uacutej tanaacuterral lehetett talaacutelkozni aki egyszersmind poeacuteta eacutes
nagy nyelveacutesz is volt Neacutegy eacutevvel a Kolleacutegium megnyiacutetaacutesa előtt maacuter elkeacutesziacutetette szoacutetaacuteraacutet
melynek alapja az a kis szoacutetaacuter volt amelyet Roacutemaacuteba eacuterkezeacutesekor szemeacutelyes eacuterteacutekei koumlzeacute
konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyvkeacutent jegyeztek be Ő maga aacutelliacutetotta oumlssze az emliacutetett koumlnyvecskeacutet
meacuteg otthon Roacutemaacuteba keacuteszuumllve Mindezekről tudtak a felettesei eacutes termeacuteszetesen miutaacuten
tanaacuterraacute nevezteacutek ki eacuteppen ezt a fiatal tanaacutert biacuteztaacutek meg a horvaacutet nyelv grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesaacuteval A neve Bartol Kašić volt aki horvaacutet foumlldoumln szuumlletett eacutes kivaacuteloacute nyelveacuterzeacutekeacuteről
volt ismert Vaacuterhatoacute volt hogy a rend előljaacuteroacutei eacuteppen Kašićot vaacutelasztotjaacutek az Illiacuter
Kolleacutegium vezetőjeacutenek A kolleacutegiumban műkoumldő szeminaacuteriumok reacuteszeacutere Kašić iacuterta meg az
első horvaacutet nyelvtant Institutionum linguae Illyricae ciacutemen Műveacuteben megadta azon
99 A jezsuita kolleacutegiumoknak az volt a feladata hogy a fiataloknak a koumltelező programon kiacutevuumll valamint annak ismeacutetleacuteseacuten tuacutel maacutes ismereteket is nyuacutejtson mint peacuteldaacuteul retorika fordiacutetaacutestudomaacuteny nyelvek (heacuteber vagy goumlroumlg vagy egy neacutepnyelv)
35
proacutebaacutelkozaacutesok első megoldaacutesait melyek a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutevel voltak
kapcsolatosak Előszoumlr beszeacutelt a horvaacutet nyelv nyelvjaacuteraacutesokra valoacute tagoloacutedaacutesaacuteroacutel valamint
egyseacuteges iacuteraacutesrendszert proacutebaacutelt leacutetrehozni mely szerint uacutegy olvastak ahogy iacutertaacutek100
Kašiccsal kezdődik a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacutenete eacutes eacutevszaacutezadokon keresztuumll
az ő munkaacuteja fogja befolyaacutesolni a horvaacutet grammatikusok munkaacuteit Mielőtt belekezdeneacutek az
első horvaacutet grammatika reacuteszeletes elemzeacuteseacutebe fontosnak tartom a horvaacutet nyelv
egyseacutegesiacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket is roumlviden bemutatni tovaacutebbaacute felvaacutezolni Kašić
műveacutenek hataacutesaacutet az emliacutetett nyelvi mozgalmakban
231 A nyelvi egyseacutegre valoacute toumlrekveacutesek eacutes a hagyomaacutenyos horvaacutet grammatikograacutefia
roumlvid aacutettekinteacutese
Ha egy orszaacutegban toumlbb dialektust is hasznaacutelnak (ahogyan a XVI szaacutezadi horvaacutet teruumlleteken
is) akkor ez a helyzet megkoumlveteli hogy az egyikuumlket normakeacutent a toumlbbi foumlleacute emeljeacutek Ez
egy olyan dialektus amelyiken maacuter szuumllettek irodalmi vagy nyelveacuteszeti művek illetve maacuter
olyan szeacuteles koumlrben elterjedt hogy normakeacutent koumlnnyen el lehet fogadtatni a beszeacutelők
toumlbbseacutegeacutevel Ezt fejleszteni eacutes rendszerezni kell hogy eleget tegyen a vele szemben aacutelliacutetott
orszaacutegos eacutes nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacutes koumlvetelmeacutenyeinek Ha a nyelv koraacutebban csak
beszeacutelt formaacuteban leacutetezett vagy az ezen a nyelven szuumlletett művek leiacuteraacutesaacutehoz szokatlan
iacuteraacutesrendszert hasznaacuteltak akkor megfelelő aacutebeacuteceacutet kell kidolgozni szaacutemaacutera helyesiacuteraacutesi eacutes
koumlzpontozaacutesi szabaacutelyokkal egyuumltt A horvaacutetok lakta teruumlleten nem volt keacuterdeacuteses az aacutebeacuteceacute
kivaacutelasztaacutesa Eacutevszaacutezadokon keresztuumll a horvaacutetok haacuterom iacuteraacutest hasznaacuteltak előszoumlr latin
betűkkel iacutertak ezutaacuten glagolita iacuteraacutessal melyet a cirill iacuteraacutes vaacuteltott fel majd ismeacutet
visszateacutertek a latin iacuteraacutesra Ahogy terjedt a kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes eleacuterte azt a szintet amikor
neacutepnyelven hangoztak el a preacutedikaacutecioacutek a latin iacuteraacutes maradt meg a horvaacutetok koumlreacuteben A
nyelvi egyseacutegesiacuteteacutesben a legelső feladat rendszerint a helyes eacutes egyseacuteges kiejteacutes
megaacutellapiacutetaacutesa a nyelvtan eacutes a szoacutekincs kodifikaacutecioacuteja azeacutert hogy egyaacuteltalaacuten fel lehessen
aacutelliacutetani a standard nyelvhasznaacutelat normaacuteit Ez kuumlloumlnoumlsen akkor eacuterveacutenyes ha sok egymaacutestoacutel
jelentősen elteacuterő helyi nyelvvaacuteltozat van hasznaacutelatban Az ilyen egyseacutegesiacutetett nyelv
normakeacutent valoacute elterjeszteacuteseacutet idővel rendszerint egy hivatalos testuumllet vagy preskriptiacutev
nyelvtanok szoacutetaacuterak eacutes nyelvhasznaacutelati keacutezikoumlnyvek segiacutetik Mielőtt nyelvtanaacutet eacutes szoacutetaacuteraacutet
100 A horvaacutet grammatikograacutefia az uacutegy iacuterd ahogy mondod eacutes uacutegy olvasd ahogy leiacutertad hiacuteres mondaacutest sokaacuteig Vuk Stefanović Karadžić szerb grammatikus talaacutelmaacutenyaacutenak tartotta holott maacuter Kašić nyelvtanaacutenak megjeleneacutese oacuteta leacutetezik ez a gondolat a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban
36
keacutesziacuteteni kezdte volna Kašićnak előszoumlr egyseacutegesiacutetenie kellett az aacuteltala ismert nyelvet
Neheacutez elkeacutepzelni hogy a Kašić aacuteltal elkezdett nyelvi egyseacutegesiacuteteacutes a veacuteletlen műve lett
volna ahogy az sem valoacutesziacutenű hogy e nagy feladatnak ne lett volna tudataacuteban A jezsuitaacutek
a neacutepnyelv hasznaacutelataacutet a taacutersadalmi eacutelet minden szintjeacuten erősen taacutemogattaacutek de
alkalmazaacutesaacutet legfőkeacuteppen a vallaacutesi eacuteletben tartottaacutek fontosnak A protestaacutens hitteacuteriacutetők
eacuteppen a szertartaacutesokban hasznaacutelt neacutepnyelveknek koumlszoumlnhetően meacuteg jobban koumlzeledtek
bdquonyaacutejukhozrdquo A jezsuitaacutek ezt nagyon joacutel tudtaacutek ahogyan azt is hogy csak ugyanezzel az
eszkoumlzzel tudnak bdquoveacutedekeznirdquo a protestaacutensokkal szemben Toumlbb nyelvnek az
egyseacutegesiacuteteacuteseacutet eacutes rendszerezeacuteseacutet is a jezsuitaacutek kezdteacutek eacutes ők voltak az első neacutepnyelvi
grammatikaacutek eacutes szoacutetaacuterak szerzői A protestaacutensok inkaacutebb fordiacutetottak eacutes az eacutelő nyelvre
koncentraacuteltak mikoumlzben a jezsuita papok az iacuterott nyelvre valamint a standardizaacutelt nyelv
tanulaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera helyezteacutek a hangsuacutelyt Gyakran azt lehet hallani a jezsuita
rendről hogy ők az iskolaacutezott emberek rendje eacutes a mai napig toumlbb orszaacutegban lehet meacuteg
olyan iskolaacutekat eacutes egyetemeket talaacutelni amelyeket jezsuitaacutek vezetnek A Ratio veacutegleges
megfogalmazaacutesa oacuteta a jezsuitaacutek nem csak iskolaacutekat alapiacutetottak eacutes vezetteacutek azokat hanem a
taniacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges keacutezikoumlnyveket is keacutesziacutetettek Kašić nagyon joacutel tudta hogy az ő
nyelvtana nem csak a noumlvendeacutekek szaacutemaacutera lesz hasznos hanem ez lesz az első olyan mű a
horvaacutet nyelvről amelyben előszoumlr megadjaacutek a nyelvi normaacutet eacutes ezt olyan formaacuteban
koumlzlik hogy az elfogadhatoacute legyen az oktataacutesban eacutes a koumlzeacuteletben egyaraacutent
Grammatikaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben is talaacutelunk olyan gondolatokat amelyek ezt bizonyiacutetjaacutek
bdquoEacutes a toumlbbi szomszeacutedos neacutepet hanyagoljaacutek akik az apai kereszteacuteny hitnek a neveacutet
meghagytaacutek csakis azeacutert mert nem tudjaacutek hogy mit kell tanulni eacutes csinaacutelni az őseik
tekiteacutelyeacutet eacutes eacutekesseacutegeacutet vesziacutetve mint a műveletlen faacutekat melyek idővel gyuumlmoumllcs neacutelkuumll
maradnak Ezeacutert eacuten amennyire az idő megengedte proacutebaacuteltam e nyelv szabaacutelyait
oumlsszegyűjteni nyolc reacuteszben eacutes feldolgozni azokat megfelelő moacutedszerrel hogy azok akik
vaacutellalkoznak e nyelv tanulaacutesaacutera mineacutel koumlnnyebben eacutes gyorsabban eljussanak a megadott
ceacutelhozrdquo101 Erről bővebben olvashatunk az oumlneacuteletrajzaacuteban a Szereacutemseacutegről szoacuteloacute reacuteszben102
101 bdquoNationes alie propegrave finitimae deserantur quae Christianae atque avitae religionis nomen retinentes ob unam rerum cognoscendarum ignorationem agrave maiorum suorum dignitate splendoreque degenerent ac tanquam incultae arbores paulatim sylvescentes infructuosae reddantur Quapropter quoad per temporis angustias licuit linguae huius de octo partibus orationis praecepta colligere ac certa quadam via rationeque tractare sum conatus quo facilius ac celerius possint eograve quograve intendunt qui eius perdiscendae sunt cupidi pervenirerdquo (Kašić 1604200210-11) 102 Kašić 199961p
37
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacuteval előszoumlr a protestaacutens iacuteroacutek eacutes fordiacutetoacutek proacutebaacutelkoztak
Franičević iacuterja103 Vergerijroacutel eacutes Trubarroacutel hogy ők egy olyan nyelvet javasoltak a
protestaacutens művek iacuteraacutesaacutera eacutes fordiacutetaacutesaacutera ami bdquoobćeni i razumni hrvatski jezik (aacuteltalaacutenos eacutes
eacuterthető horvaacutet nyelv)rdquo lenne hogy minden horvaacutet teruumlleten koumlnnyen eacutes eacuterthetően lehessen
terjeszteni az uacutej taniacutetaacutest A glagolita kultuacutera hagyomaacutenya eacutes a ča-horvaacutet eacutelő nyelv hataacutesa
jelentős ebben a korban Konzul Dalmatin eacutes maacutes protestaacutens fordiacutetoacutek a nyelvuumlket a
tengermelleacuteki ča-horvaacutet nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek A horvaacutet tartomaacutenyokban a protestaacutens
szoumlvegek nyelvi egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek tendenciaacuteja a horvaacutet lexikaacutelis anyag gazdagiacutetaacutesaacutet
jelentette szaacutemos szinonimaacutet eacutes lexikaacutelis innovaacutecioacutet vezettek be Meacutegis a nyelvi unifikaacutecioacute
teruumlleteacuten nem eacutertek el nagyobb eredmeacutenyeket mivel -szerzőtől fuumlggően- maacutes eacutes maacutes neacutepi
nyelvvaacuteltozatra valamint a glagolita irodalom hagyomaacutenyaacutera alapoztaacutek műveiket104
A horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese a kezdetektől fogva neheacutez feladatnak bizonyult mivel
a horvaacutet nyelv haacuterom nyelvjaacuteraacutesra tagoloacutedik A nyelvi unifikaacutecioacute folyamata Kašićtoacutel eacutes az
ő nyelvtanaacutetoacutel koumlvethető Műveacuteben toumlbb helyen is utal arra hogy a horvaacutetok aacuteltal lakta
teruumlleten haacuterom kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutest lehet hallani Kašić mind a haacuterom nyelvjaacuteraacutest
egyenranguacutenak tartja amint azt a neacutevszoacutek ragozaacutesi peacuteldaacuteiboacutel laacutethatjuk amikor is
paacuterhuzomosan a ča- eacutes a što-horvaacutet peacuteldaacutekat hozza A ča-horvaacutet peacuteldaacutek az első helyen
szerepelnek gogravelubov vigravetrov vrimecircn zlatoacutev voyvoacuted maacutesodik helyen pedig a što-horvaacutet
peacuteldaacutek vannak golubacirc vitaracirc vrimeacutenacirc zlatacirc voyvoacuteda105 Ő csupaacuten elindiacutetotta azt a
folyamatot amit a horvaacutet grammatikusok egeacuteszen a XIX szaacutezad veacutegeacuteig szem előtt
tartottak amikor keresteacutek a megfelelő megoldaacutest arra hogy melyik nyelvjaacuteraacutesra alapozzaacutek
nyelvtanaikat
A horvaacutet nyelv unifikaacutecioacutejaacutera valoacute toumlrekveacutes legeacuterdekesebb aacutellomaacutesa eacutes egyben
Kašić elkeacutepzeleacuteseacutenek folytataacutesa az ozalji koumlr műkoumldeacutese Az ozalji koumlrhoumlz szaacutemos koumlltő
politikus eacutes előkelő csalaacutedokboacutel szaacutermazoacute eacutertelmiseacuteg tartozott akik iacuteraacutesban eacutes szoacuteban
egyuumlttesen hasznaacuteltaacutek a haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutest Ez a proacutebaacutelkozaacutes az ozalji koumlr
műkoumldeacuteseacutere szoriacutetkozott amelynek teljes megszűneacutese a Zriacutenyi-Frangepaacuten oumlsszeeskuumlveacutessel
koumlvetkezett be
Reacuteszben maacuter Kašić megadta a megoldaacutest arra a nagy keacuterdeacutesre hogy melyik
nyelvjaacuteraacutesra kellene alapozni az egyseacuteges horvaacutet nyelvet azzal hogy a što-nyelvjaacuteraacutesra
alapozta az Institutiones anyagaacutenak nagy reacuteszeacutet gyakran eltekintve a ča-nyelvjaacuteraacutestoacutel ami
103 Franičević 1974165p 104 Franičević 1974166p 105 Kašić 1604200227 28 33 34 38p
38
sokkal koumlzelebb aacutellt hozzaacute A horvaacutet što-nyelvjaacuteraacutes vaacutelasztaacutesa a horvaacutet irodalom
ismereteacuteből fakad hiszen Kašić tanulmaacutenyai alatt nagyon joacute koumlltőnek is bizonyult Tanaacuterai
iraacutenyiacutetottaacutek ebbe az iraacutenyba melyről oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacuter bdquoAmikor Bernadio Stefan atya
eacuteszrevette tanuloacuteja kivaacuteltsaacutegaacutet a poeacutetikaacuteban azonnal adott neki egy roumlvid teacutemaacutet hogy
mineacutel előbb iacuterjon egy heroikus stiacutelusuacute versetA fiatal koumlltő nagy kedvvel fogadta a kivaacuteloacute
professzor feladataacutet A vers rendkiacutevuumll kedvelt volt szerző-koumlltő valamint tanaacutera
reacuteszeacutereAz infirma osztaacutelyroacutel (legalsoacutebb osztaacutely) tartott konzultaacutecioacutejaacutenakuacutej
uumlleacuteseacutenBartol Kašić dalmaacutetot akkor uacutej rektornak vaacutelasztottaacutek meg STEFANIO atya
minden ellenkezeacutese elleneacutererdquo 106 Az ideacutezetből laacutethatoacute hogy Kašić nagyon eacuterdeklődoumltt az
irodalom iraacutent melynek tanulmaacutenyozaacutesa a kezdő osztaacutely reacuteszeacutere iacutert grammatikaacutejaacutenak
megiacuteraacutesakor igen hasznosnak bizonyult Ljiljana Kolenić modja bdquoAz első horvaacutet nyelvtan
amelyet a Paacuteg-szigeteacuteről szaacutermazoacute Bartol Kašić iacutert szaacutemos horvaacutet nyelven ča- eacutes što-
nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacuteban iacuterott szoumlvegek utaacuten koumlvetkezettrdquo107
A grammatikaacutejaacuteban hasznaacutelt što-nyelvjaacuteraacutest nem veacuteletlenuumll vaacutelasztotta hiszen
koumlltőkeacutent ismerte a horvaacutet irodalmi alkotaacutesokat is amelyekben laacutethatta hogy eacuteppen a što-
eacutes a ča-nyelvjaacuteraacutesban iacuteroacutedott a horvaacutet szeacutepirodalmi művek legnagyobb reacutesze Ez egyreacuteszt a
dubrovniki irodalom dominaacutecioacutejaacutenak koumlszoumlnhető maacutesreacuteszt az első horvaacutet nyelvtan
megiacuteraacutesa előtt a protestaacutensok is hasznaacuteltaacutek koumlzoumls nyelvjaacuteraacuteskeacutent a što-nyelvjaacuteraacutest
Mindezek elleneacutere meacutegis a ferencesek eacutes a jezsuitaacutek irodalmi teveacutekenyseacutegeacutenek
koumlszoumlnhető hogy a što-nyelvjaacuteraacutes kezdett hatni az irodalmi művekben hasznaacutelt nyelvre
Darija Gabrić-Bagarić ezt a nyelvi jelenseacuteget a koumlvetkezőkkel magyaraacutezza bdquoA dalmaacutet eacutes a
szlavoacuten što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert művekre az jellemző hogy a boszniai ferencesek irodalmi
hagyomaacutenyaacuteboacutel nőtt ki iacutegy a nyelvhasznaacutelatot is a boszniai ferencesek koineacutejeacuteből vetteacutek
Ennek koumlszoumlnhetően a boszniai ferencesek nyelve annak a nyelvi hagyomaacutenynak az alapja
lett amelyből keacutesőbb a modern horvaacutet nyelv kinőttrdquo 108 Kašić is ismerte a glagolita
hagyomaacutenyt melynek reacutegiseacutege eacutes tekinteacutelye meacutervadoacute teacutenyezőnek bizonyult Kašić
nyelvtana nyelvi alapjaacutenak kivaacutelasztaacutesaacuteban
106 bdquoKad je o Bernardin Stefonio vidio um svoga učenika u poetici odmah mu je dao kratku temu i odredio da što prije napiše poemu u herojskom stiluhellipNovi pjesnik rado je poslušao izvrsnog učitelja u poeziji Pjesma je bila sastavljaču-pjesniku kao i učitelju veoma draga ugodna te krasnahellipNa konzultaciji za razred infimu (najniži) hellip na novoj sjednici predložen je i izabran hellip Bartol Kašić Dalmatinac tada novi rektor unatoč protivljenju magistra o STEFONIJA ali uzaludrdquo (Kašić 199936-37) 107 bdquoPrva gramatika Pažanina Bartola Kašića nastala je nakon brojnih tekstova ponajviše čakavske i štokavske stilizacijerdquo (Kolenić 2003147) 108 bdquoZa dalmatinsku i slavonsku štokavsku književnost tipično je da izrasta iz tradicije bosanske franjevačke književne produkcije pa i svoj izraz duguje bosanskoj franjevačkoj koine Tako književni jezik bosanskih franjevaca postaje sastavnicom one jezične baštine na kojoj je utemeljen suvremeni hrvatski jezikrdquo (Gabrić-Bagarić 2007133)
39
Reacutegebben a koumlltőket regionaacutelis alapon kutattaacutek az irodalomtoumlrteacuteneacuteszek (Szlavoacutenia
Dalmaacutecia vagy Bosznia) ami a horvaacutet irodalom nem egyseacuteges tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz
vezetett Az ilyen fajta kizaacuteraacutesi alapon toumlrteacutenő elemzeacutes elhomaacutelyosiacutetotta azt a teacutenyt hogy a
reacutegi horvaacutet irodalom szerzői ugyanarra a nyelvvaacuteltozatra alapoztaacutek műveiket A reacutegi horvaacutet
irodalom koumlzelebbi elemzeacuteseiből kideruumll hogy a szerzők nyelvhasznaacutelati sajaacutetossaacutegainak
oka a jezsuitaacutek eacutes a ferencesek nyelveacuteben keresendő Kašić szemeacutelyes okokboacutel meacutegis
legtoumlbbszoumlr a što-nyelvjaacuteraacutes nyelvi anyagaacuteboacutel meriacutetett109 Oumlneacuteletrajzaacuteban arroacutel olvasunk
hogy eacutelete soraacuten nagyon sok időt toumlltoumltt Dubrovnikban vagy dubrovnikiakkal eacutes hogy
nagyon szerette a nyelvuumlket eacutes nyelvjaacuteraacutesukat110 Belgraacutedi kuumlldeteacuteseacuteről iacuterva megemliacuteti
hogy baacuterhova is fordult legalaacutebb egy dubrovnikival talaacutelkozott eacutes mindig dalmaacutet nyelven
preacutedikaacutelt111 Belgraacutedboacutel hazafeleacute dubrovniki kereskedők karavaacutenjaacuteval utazott akik
aacutetoumlltoumlztetteacutek a ruhaacutejukba eacutes iacutegy mentetteacutek meg az eacuteleteacutet e hosszuacute uacuteton Maacuter ekkor
elkezdődoumltt Kašić rajongaacutesa Dubrovnik iraacutent ami keacutesőbb az Akvaviva generalishoz
inteacutezett keacuterelmeacuteben is melyben a dubrovniki jezsuita akadeacutemia alapiacutetaacutesaacutet keacuterte amely
veacuteglegesen 16191620-ban nyitotta meg kapuit eacutes amelyből keacutesőbb a hiacuteres Collegium
Ragusinum kinőtt112
Kašić nem foglalkozott filozofikus keacuterdeacutesekkel eacutes nem is foglalkoztatta a kor
nyelvpolitikaacuteja mikeacutent ezt Sylvesterneacutel laacutetjuk Teljesen veacuteletlenuumll keruumllt be az oktataacutesi
rendszerbe Mivel az Illiacuter Kolleacutegium legjobb tanuloacutei koumlzeacute tartozott ezeacutert a rend eloumlljaacuteroacutei
tanaacuteri feladattal biacuteztaacutek meg kiegeacutesziacutetve ezt egy nyelvkoumlnyv megiacuteraacutesaacuteval Ennek elleneacutere
Kašić a hiacutevőkkel valoacute egyenes kommunikaacutecioacutet szerette eacutes nehezen viselte a tudomaacutenyos
eacutelet elzaacutertsaacutegaacutet Toumlbb laacutetogataacutest is tett a toumlroumlkoumlk aacuteltal megszaacutellt horvaacutetok lakta teruumlletekre
Ezeken az utazaacutesokon nagy veszeacutelynek tette ki magaacutet de meacutegis nagy eacutelvezettel utazott eacutes
oumlneacuteletrajzaacutenak toumlbb reacuteszeacutet is ezek ismerteteacuteseacutenek szentelte
Nagyon joacutel ismerte a horvaacutet a latin az oacutegoumlroumlg eacutes az olasz nyelvet Kivaacuteloacute
nyelveacuterzeacutekkel rendelkezett ami grammatikaacutejaacutenak minden lapjaacuten laacutethatoacute A horvaacutet nyelvi
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz a latin nyelvet vaacutelasztotta eacutes ahhoz hogy meacuteg eacuterthetőbbeacute tegye
nyelvtanaacutet a peacuteldaacutekat olaszul is megadta
109 Gabrić-Bagarić 2007134p 110 Kašić 199952p 111 Kašić 199972ndash83p 112 Horvat 199970ndash71p
40
232 Az első magyar nyelvtan szuumlleteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei
A Grammatica elejeacuten a Sylvester aacuteltal verses formaacuteban iacutert ajaacutenloacute sorok azt bizonyiacutetjaacutek
hogy a mű a humanista korban szuumlletett eacutes hogy minden szempontboacutel koumlveti a humanista
grammatikograacutefia hagyomaacutenyaacutet A versekből sokat tudunk meg a szerző csalaacutedi
aacutellapotaacuteroacutel a nyelvtaniacuteraacutes intencioacutejaacuteroacutel a nyelvtanaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacuteről eacutes az anyanyelv
alapos tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyeacuteről mely szinteacuten a humanista gondolkodaacutest tuumlkroumlzi
Sylvester maga mondta azt hogy Grammaticaacutejaacutet az Uacutej Testamentum fordiacutetaacutesa
előtanulmaacutenyaacutenak (προπαίδευmicroα-nak) szaacutenta A folytataacutesban Melachtont is emliacuteti akivel a
Grammaticaacuteban toumlbbszoumlr felveszi a harcot erősen kritizaacutelva nyelvtanaacuteban kimondott
koumlvetkezteteacuteseit Melachtonnak voltak olyan tudomaacutenyos koumlvetkezteteacutesei is amelyekkel
Sylvester is egyeteacutertett Mindketten a recta studiaroacutel (bdquoigaz tudomaacutenyokroacutelrdquo) beszeacutelnek de
maacutes a veacutelemeacutenyuumlk roacutela Az igazi tudomaacutenyok a humanistaacutek aacuteltal eacuteletre keltett klasszikus
tanulmaacutenyok amelyek az akkori iskolaacutezaacutes alapjai Melachton az igazi tudomaacutenyok (recta
studia) tanulmaacutenyozaacutesaacutet gyermeki teveacutekenyseacutegnek tartja (puerilia studia) mikoumlzben
Sylvester arroacutel szoacutel Theodorusz fiaacutenak iacutert leveleacuteben hogy nagyon fontos az
anyanyelvuumlnket tanulmaacutenyozni olyan moacutedon hogy oumlsszevetjuumlk azt az idegen nyelvekkel
Ezt a gondolatot a koumlzeacutepkor veacutege feleacute Euroacutepa-szerte egyre toumlbben hirdetteacutek Hevesen
kritizaacuteltaacutek a latin nyelvet a neacutepnyelvek hasznaacutelataacutenak fontossaacutegaacutet pedig ugyanolyan
hevesen veacutedteacutek eacutes oumlsztoumlnoumlzteacutek mint ahogy ezt a koumlvetkező ideacutezet is mutatja bdquoAzt aacutelliacutetom
hogy a roacutemai nyelv nem neacutepnyelv hanem egy szomoruacute nyelv eacutes az oumlsszes nyelv koumlzoumltt a
legruacutetabb nem is csoda hogy a beszeacutelői ruhaacutezatukkal eacutes hagyomaacutenyaikkal a toumlbbivel
oumlsszehasonliacutetva koldusokra hasonliacutetanakrdquo113
Sylvester fontosnak tartja a grammatika tanulmaacutenyozaacutesaacutet mivel aacuteltala a diaacutekok
nemcsak a nyelvet tanuljaacutek meg hanem a nyelv helyes hasznaacutelataacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet is
melynek segiacutetseacutegeacutevel jobban meg tudjaacutek eacuterteni a koumlruumlloumlttuumlk levő vilaacutegot Az első magyar
nyelvtaniacuteroacute panaszkodik az ifjuacutesaacutegra hogy nem tanulja meg joacutel az alapokat ezeacutert keacutesőbb
soha nem tudja bepoacutetolni az anyagot eacutes megeacuterteni a tudomaacutenyokat Oumlsszehasonliacutetotta ezt a
magatartaacutest a kuumllfoumlldiekkel akik nagyon joacutel megtanuljaacutek nem csak a grammatikaacutet hanem
minden tudomaacuteny alapjait ezutaacuten koumlnnyebben tudnak raacuteeacutepiacuteteni Melachton az iskolai
113bdquoDicimus igitur Romanorum non vulgare sed potius tristiloquium Ytalorum vulgarium omnium esse turpissimum nec mirum cum etiam morum habituumque deformitate pre cunctis videantur fetererdquo (Dante 199869)
41
reform programjaacuteban az alapfokuacute oktataacutes fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozta amit Sylvester is
aacutetvesz tőle eacutes pozitiacutevan eacuterteacutekel
A taacutergynyelvre valoacute viszonyiacutetaacutes keacuterdeacuteseacuteben Sylvester grammatikaacutejaacutet tekintve a
tudoacutesok veacutelemeacutenye nem egyseacuteges Balaacutezs Jaacutenos keacutet nagy tudoacutesra hivatkozik akik a
koumlvetkezőket mondtaacutek a Grammatica taacutergynyelveacutevel kapcsoltban114 Jancsoacute Benedek bdquoegy
eacutelő nyelv nyelvtanaacuteroacutel szaacutemol berdquo Szegedy Rezső pedig azt mondja hogy bdquoSylvester egy
holt nyelv grammatikaacutejaacutet iacuterta lerdquo Balaacutezs Jaacutenos szerint maacuter a mű ciacuteme is elaacuterulja hogy
Sylvester latin eacutes magyar nyelvtant iacutert raacuteadaacutesul oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel ami a
humanista nyelveacuteszet toumlrekveacuteseit tuumlkroumlzi Azt is hozzaacuteteszi hogy maga Sylvester keacutet
helyen is hangsuacutelyozta műveacuteben hogy latin eacutes magyar grammatikaacutet iacutert
Egy olyan XVI szaacutezadi dokumentumroacutel tudunk amely szerint Janus Pannonius az
első latin-magyar nyelvtan szerzője A XVIII eacutes XIX szaacutezadban sokan azt aacutelliacutetottaacutek hogy
sajaacutet szemuumlkkel laacutettaacutek Janus nyelvtanaacutet115 Balaacutezs Jaacutenos eacutes Prőhle Jenő levelezeacuteseacuteből
tudjuk hogy meacuteg a XX szaacutezad koumlzepeacuten is keresteacutek Janus nyelvtanaacutet Amiacuteg azonban taacutergyi
bizonyiacuteteacutekkal nem lehet alaacutetaacutemasztani az ellenkezőjeacutet addig Sylvestert tekintjuumlk az első
magyar nyelvtan szerzőjeacutenek
A magyar nyomdatoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel Sylvester műveacutenek fontossaacutegaacutet noumlveli az
a teacuteny is hogy ez az első magyar nyelven kiadott koumltet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten A magyar
irodalomtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel pedig azeacutert fontos mert a korai egyszerű anyanyelvi
kifejezeacutesek utaacuten előszoumlr laacutetunk hosszabb prozoacutediailag toumlkeacuteletes versmeacuterteacutekben iacutert verset
amelynek valamilyen irodalmi eacuterteacutek tulajdoniacutethatoacute Nyelvtudomaacutenyi szempontboacutel is oacuteriaacutesi
az eacuterteacuteke mivel ebben a munkaacuteban előszoumlr lett nyiacuteltan kimondva az hogy a magyart is
eacuteppen uacutegy mint a heacutebert a goumlroumlgoumlt vagy a latint rendszerbe lehet foglalni
233 Az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtant azeacutert is lehet paacuterhuzamba hozni mert mindkeacutet mű
ugyanolyan vilaacutegszemleacuteletben szuumlletett amint azt a megiacuteraacutesukhoz hasznaacutelt latin nyelv is
sugallja Mindkeacutet nyelvtan megiacuteraacutesaacutehoz mintaacuteul a humanizmus koraacuteban gyakran hasznaacutelt
nyelvtanok szolgaacutelnak Donatus eacutes Priscianus latin munkaacutei valamint Thrax goumlroumlg
nyelvtana eacutes az ezeket koumlvető Melachton eacutes Alvares-feacutele grammatika
114 Balaacutezs 195889p 115 Bartoacutek 20067p
42
Struktuacuteraacutejukat tekintve mindkeacutet nyelvtan hagyomaacutenyos nyelvtan anyagfeldolgozaacutesi
szempontboacutel pedig oumlsszehasonliacutetoacute-anyanyelvi nyelvtan Megiacuteraacutesuk ceacutelja szempontjaacuteboacutel
Kašić nyelvtana iskolai nyelvtan Sylvestereacute pedig előtanulmaacutenynak keacuteszuumllt iacutegy
tudomaacutenyos nyelvtan Latin nyelven iacuteroacutedtak de a magyar illetve horvaacutet nyelvi rendszert is
koumlrvonalazzaacutek oumlsszehasonliacutetva ezeket a latin nyelvi rendszerrel A taacutergynyelv leiacuteraacutesa
szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlzik a keacutet munka amiből azt vizsgaacutelhatjuk hogy az adott nyelvtanok
mennyire tudtak elszakadni az euroacutepai grammatikograacutefiaacuteban elterjedt antik hagyomaacutenytoacutel
ezt a dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatom be
2331 Sylvester eacutes Kašić nyelvtanaacutenak koumlzoumls vonaacutesai
A magyar Grammatika eacutes a horvaacutet Institutiones keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelvet iacuter le A
nyelvtanok hasonloacute szerkezeti feleacutepiacuteteacutese valamint a koumlzoumls koumlzvetiacutető nyelv hasznaacutelata teszi
lehetőveacute a keacutet munka oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet
Mindkeacutet grammatika reacuteszletes bevezeteacutessel kezdődik Kašić levelet inteacutez az
olvasoacutehoz Sylvester pedig bevezető gondolatait egy a fiaacutenak Theodorusnak ajaacutenlott vers
formaacutejaacuteban koumlzli Ezekből a bevezeteacutesekből eacutertesuumlluumlnk a munkaacutek szuumlleteacuteseacutenek okaacuteroacutel
megjeleneacutesuumlk taacutemogatoacuteiroacutel eacutes helyeacuteről de egyeacuteb szemeacutelyes megnyilatkozaacutesokat is
tartalmaznak mint peacuteldaacuteul Kašić keacutetelkedeacuteseit abban hogy alkalmas-e ilyen nagy eacutes
komoly mű megiacuteraacutesaacutera A keacutet nyelvtan koumlzoumls jellemzőinek leiacuteraacutesaacutet tekintve hangsuacutelyozni
kell azt a teacutenyt hogy Sylvester eacutes Kašić ugyanazokat a klasszikus nyelvtanokat hasznaacuteltaacutek
mintaacuteul Nemcsak a kortaacuters nyelvtanirodalomboacutel meriacutetettek hanem klasszikus oacutekori
művekből vett megoldaacutesokkal is bőviacutetetteacutek sajaacutet műveiket Munkaacuteikban neacutehaacuteny olyan
nyelvi megoldaacutest is alkalmaztak melyeket Euroacutepa első nyelvtanaacuteban laacutethattunk s ezekkel
a joacutel ismert eacutes tudomaacutenyosan elfogadott megoldaacutesokkal akartaacutek korszerűbbeacute tenni sajaacutet
nyelvtanukat eacutes koumlzelebb hozni anyanyelvuumlket minden eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ebben a latin
nyelv metanyelvi hasznaacutelata is eacuterveacutenyt kap A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzoumls
vonaacutesait legegyszerűbben a szerzők alapjaacuten lehet oumlsszefogni ezek ismerteteacuteseacutet a
legreacutegebbi munkaacuteval kezdve
A Τέχνη Γραmicromicroατική az első goumlroumlg eacutes euroacutepai nyelvtan Benne szerzője a nyelvtani
leiacuteraacutes keacutet alapegyseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzteti meg a mondatot a logost116 (λόγος) a nyelvtani leiacuteraacutes
116 λόγος goumlr beszeacuted mondaacutes kijelenteacutes
43
felső hataacuterakeacutent a szoacutet a lexist117 (λέξις) pedig annak alsoacute hataacuterakeacutent tartja szaacutemon118
Thrax szerint a mondat avagy λόγος egy teljes gondolatot fejez ki a szoacutenak avagy λέξις-
nek csak mondaton beluumll van jelenteacutese A nyelv kuumlloumlnboumlző szinteken toumlrteacutenő
tanulmaacutenyozaacutesa Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel is laacutethatoacute sőt ők adtaacutek meg ezen terminusok a
latin megfelelőjeacutet a goumlroumlg logost oratiokeacutent a goumlroumlg lexis a dictiokeacutent emliacutetve
Kašićnaacutel is beszeacutelhetuumlnk nyelvi szintekről amint azt a neacutevszoacutekat taacutergyaloacute reacutesz első
sorai bizonyiacutetjaacutek bdquoA kijelenteacutes (mondat) az a megfelelő egyezteteacutes eacutes a szavak olyan
sorrendje amely mondaacutesokboacutel (szavakboacutel) aacutell eacutes valamilyen jelenteacutest hordozrdquo119
Sylvester is megkuumlloumlnboumlzteti nyelvtanaacuteban az oratiot eacutes a dictiot de ezt Kašić sokkal
reacuteszletesebben teszi kuumlloumln peacuteldaacutekat mutatva be mindkettőre A dictiot Sylvester igeacutenek120
nevezi az oratiot pedig szoacutebeszeacutednek
Priscianus műve nem olyan szisztematikus mint Donatuseacute Tartalmilag
megegyeznek de szerkezetuumlkben eacutes stiacutelusukban nem Donatus diaacutekoknak iacuterta munkaacutejaacutet
amiről az egyszerűbb eacutes enciklopeacutedikus stiacutelus is aacuterulkodik A koumlnnyebb tanulaacutes eacuterdekeacuteben
keacuterdeacutes-felelet formaacutejaacuteban szerkeztette meg Priscianus műve inkaacutebb a tanaacuteroknak szoacutel eacutes
keveacutesbeacute aacutettekinthető mint Donatuseacute Kašić eacutes Sylvester munkaacuteja a donatusi mintaacutet koumlveti
Kašić a taniacutetvaacutenyainak iacuterta az Institutionest mely teacutenyről a bevezetőből eacutertesuumlluumlnk
Sylvesterneacutel pedig a ciacutemből laacutethatjuk hogy műveacutet iskolaacutes gyerekeknek iacuterta de ezt szaacutemos
tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutessel taacutergyalt nyelvi probleacutemaacuteval egeacutesziacutetette ki aminek
koumlszoumlnhetően tudomaacutenyosnak lehet tekinteni
A neacutevszoacuteragozaacutesban is laacutetunk hasonloacutesaacutegokat a keacutet mű koumlzoumltt Az Institutiones
flektaacuteloacute nyelvet a Grammatica pedig agglutinaacuteloacute nyelvet iacuter le Mindkeacutet szerző nehezen
tudott elszakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Sok helyen latin utaacutenzaacutest laacutethatunk peacuteldaacuteul Kašić
a neacutevelőt hasznaacutelja mutatoacute neacutevmaacutes formaacutejaacuteban holott ő maga mondja hogy a horvaacutetban
nincs neacutevelő tovaacutebbaacute kihagyta a horvaacutet aorisztoszt mivel a latinban nincs ilyen alak eacutes az
117 λέξις goumlr beszeacuted szoacute kifejezeacutes 118 Az antik grammatikusok a nyelvi kutataacutesokat a szoacute jelenteacuteseacutere alapoztaacutek (peacuteldaacuteul A physis-thesis vita az igazsaacuteg eacutes a hamissaacuteg keacuterdeacutese) Mivel szerintuumlk a hangnak nem volt teljes jelenteacutese azt csak az iacuteraacutes eacutes olvasaacutes tanulaacutesaacuteval hoztaacutek kapcsolatba ezeacutert a hangokroacutel szoacuteloacute fejezetek az oacutekori grammatikaacutek elejeacuten szerepeltek 119bdquoOratio est apta connexio atque dispositio verborum ex dictionibus conflata ad aliquid significandumrdquo (Kašić 1604200240) 120 Arisztoteleacutesztől vette aacutet a gondolatot aki az onoma eacutes a reacutema koumlzti kuumlloumlnbseacuteget az idő kifejezeacutenek lehetőseacutegeacuteben laacutetja Van amikor beszeacutedreacuteszkeacutent maacuteskor pedig szoacutefajkeacutent eacutertelmezi a kettőt iacutegy a latin nomen-verbum eacutes oratio-dictio fogalompaacuterok koumlzti kuumlloumlnbseacutegben kell keresni a magyaraacutezatot Sylvester eacutertelmezeacuteseacutere
44
eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben csak morfoloacutegiai alapon iacuterta le121 hiszen ez a
kategoacuteria maacuter a klasszikus latinban sem leacutetezett Sylvesterneacutel is nagy szaacutemban
jelentkeznek a latin nyelvtani minta utaacutenzaacutesai peacuteldaacuteul a neacutevszoacuteragozaacutest teljes egeacuteszeacuteben a
latin modell alapjaacuten alakiacutetotta ki eacutes a grammatikai nemek leiacuteraacutesa amiben Donatusnaacutel laacutetott
neacutegy nemet hasznaacutel (hiacutem- nő- koumlzoumls eacutes semlegesnem) de ennek elleneacutere mindkeacutet
grammatikus joacute nyelvtani megoldaacutesokat adott anyanyelve sajaacutetossaacutegaira taacutemaszkodva
Sylvester munkaacutejaacuteban toumlbb helyen talaacutelunk olyan magyaraacutezatokat amelyekben a latin eacutes a
magyar koumlzti kuumlloumlnbseacutegre utal A keacutet nyelv tiacutepusa is maacutes eacutes emiatt Sylvester toumlbb
kuumlloumlnbseacuteget tudott eacuteszlelni mint Kašić Sylvester latinul eacutes magyarul hozza az esetek
neveit Amikor a magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze a latin mintaacutera adott esetek
felsorolaacutesaacutenak elleneacutere eacuteszrevette az agglutinaacutecioacutet az anyanyelveacuteben Sylvester belaacutetta
hogy a latin toumlbbes szaacutem az esetveacutegződeacutesben rejtőzik a magyarban pedig a toumlbbes szaacutemot
kuumlloumln jellel kell jeloumllni ami kuumlloumlnboumlző esetekben vaacuteltozatlanul megmarad A latin
esetveacutegződeacutes eleve magaacuteban foglalja a szaacutem jeleacutet is - mondja Sylvester
megjegyzeacuteseacuteben122 Sylvester helyesen eacutertelmezi a magyar toumlbbes szaacutem jeleacutet eacutes a
neacutevszoacuteragozaacutes leiacuteraacutesaacuteban a heacuteberrel valoacute oumlsszehasonliacutetaacutessal magyaraacutezta A latin esetek
neveacutet eacutes esetveacutegződeacuteseit magyarra fordiacutetotta A Schlegel-fiacuteveacuterek eacutes Humboldt kutataacutesainak
koumlszoumlnhetően ma maacuter tudjuk hogy a magyar eacutes a latin keacutet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute nyelv eacutes hogy
eacuteppen a neacutevszoacute- eacutes igeragozaacutesban keresendők a nyelvtiacutepusok koumlzti kuumlloumlnbseacutegek123
Kašić azt vette eacuteszre hogy a horvaacutetban is vannak a latintoacutel elteacuterő jelenteacutesű
esetveacutegződeacutesek amelyeket nem tud egyik latin esethez sem sorolni ezeacutert bevezeti a
hetedik eacutes nyolcadik esetet amelyek neve a paradigmaacuteban foglalt sorszaacutemaacuteboacutel ered casus
septimus eacutes casus octavus124
A keacutet nyelvtan igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszeacuteben toumlbb kuumlloumlnbseacuteget laacutetunk mint
hasonloacutesaacutegot A hasonloacutesaacutegokat illetően ki kell emelnem a keacutet nyelvtaniacuteroacute oacuteriaacutesi eacuterdemeacutet a
magyar eacutes a horvaacutet grammatikograacutefia kialakulaacutesaacuteban Mindketten csak annyit tartottak
meg a latin nyelvtani rendszerből amennyire szuumlkseacuteg volt Megtartottaacutek a latin
terminoloacutegiaacutet de erősen alkalmazkodtak az anyanyelvuumlk rendszereacutehez Kašić meg tudta
tartani a latin igei rendszer osztaacutelyozaacutesaacutet mivel a horvaacutetban neacutegy muacutelt idő keacutet joumlvő idő 121 A hiacutemnemű főnevek ragozaacutesa a horvaacutet nyelvben az eacutelő kategoacuteriaacutet ragozaacutesban is jelzi iacutegy egyes szaacutem accusativusaacuteban -a veacutegződeacutest kap amit Kašić csak bdquokiveacutetelbenrdquo emliacutet mondvaacuten hogy a hiacutemnemű accusativus alak a genitivusi alakra hasonliacutet (Kašić 1604200294) 122 Sylvester 1539198944p 123 Maacuteteacute 199784ndash85p 124 A mai horvaacutet ragozaacutesi rendszerben a hetedik eset neve instrumentalis (horv instrumental) a taacuters- eacutes eszkoumlzhataacuterozoacutei eset a nyolcadikeacute pedig locativus (horv lokativ) azaz helyhataacuterozoacutei eset A mai horvaacutet grammatikaacutekban ez a keacutet eset fordiacutetott sorrendben szerepel
45
keacutet igemoacuted eacutes keacutetfeacutele particiacutepium van A keacutet nyelvtannak ez az a reacutesze amelyben mindkeacutet
nyelvtaniacuteroacute bizonyiacutetotta hogy mennyire felnőtt a feladathoz eacutes valoacuteban kivaacuteloacute munkaacutet
veacutegeztek annak elleneacutere hogy sok helyen nem tudtak elszakadni a latin hataacutestoacutel
2332 A Grammatica eacutes az Institutiones koumlzti kuumlloumlnbseacutegek
A neacutevszoacutek ragozaacutesaacuteban Kašić szaacutemos kiveacutetelről beszeacutel iacutegy emliacuteti toumlbbek koumlzoumltt a
szuplementaacutecioacutes peacuteldaacutekat (golub bdquogalambrdquo ndash egyes nominativus golubovi bdquogalambokrdquo -
toumlbbes nominativus) valamint beszeacutel a neacutevszoacutek szupletiacutev alakjaacuteroacutel is (čovjek bdquoemberldquo ndash
egyes nominativus ljudi bdquoemberekrdquo ndash toumlbbes nominativus) Ezek a formailag kuumlloumlnoumls
jelenseacutegek nem ragozaacutesi kiveacutetelek hanem a szoacutető vaacuteltozaacutesai Ezen kiacutevuumll eacuteszrevette meacuteg az
oacuteszlaacutevban kuumlloumlnoumls ragozaacutesuacute főneveket s kuumlloumln admonitioban (figyelmezteteacutesben) hozza a
mati (matti) ndash bdquoanyardquo eacutes kći (kcchi) bdquolaacutenygyermekrdquo szavak peacuteldaacutejaacutet amelyeknek a szoacutetoumlve
egy -er szoacutetaggal bővuumll Az oacuteszlaacutevban ez kuumlloumln ragozaacutes r-maacutessalhangzoacutes ragozaacutes
neacuteven125 A neacutevszoacuteragozaacutes szempontjaacuteboacutel a magyar nyelvi anyag sokkal egyeacutertelműbb Az
agglutinaacutecioacutes nyelvi moacutedszereknek koumlszoumlnhetően a neacutevszoacute toumlve ritkaacuten vaacuteltozik126 mivel a
tővaacuteltozaacutes a flektaacuteloacute nyelvek jellemzője s ezeacutert Sylvester a neacutevszoacute egyforma eacutes
vaacuteltozhatatlan formaacutejaacuteboacutel a szoacute toumlveacuteből kiindulva csak egyetlen neacutevszoacuteragozaacutest emliacutet
egyszerűen hajtogataacutesnak nevezve a jelenseacuteget ami a latin declinatio szoacutenak a
tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa
Az igeacuteket taacutergyaloacute reacutesz Sylvesterneacutel eacutes Kašićnaacutel is sok eacuterdekesseacuteget mutat A keacutet
szerző leiacuteraacutesa az igeacutek alapjaacutenak megadaacutesaacutenaacutel teacuter el egymaacutestoacutel Kašić koumlveti a latin mintaacutet
eacutes a jelen idő egyes szaacutem első szemeacutelyeacuteből indul ki Sylvester pedig a praeteritum
perfectum indicativi egyes szaacutem harmadik szemeacutelyt tartja grammatikai alapalaknak A
nyelvek tiacutepusaacuteboacutel kiindulva Kašić ezt gond neacutelkuumll megteheti ugyanis a flektaacuteloacute nyelvek az
ige szoacutetaacuteri alakjaacutet keacutet moacutedon fejezik ki a jelen idő valamelyik alakjaacuteval vagy egy semleges
igealakkal (peacuteldaacuteul infinitiacutevusszal) Kašić az igeacuteket taacutergyaloacute reacuteszben (az előzőket
bizonyiacutetja) azt mondja hogy az igei csoportokat praesens imperfectum indicativi eacutes
infinitivus imperfectus alakokkal kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Sylvester nem tudott a jelen időből
125 Mivel az oacuteszlaacutev feltaacuteraacutesa eacutes tanulmaacutenyozaacutesa az oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszeti moacutedszerek produktuma tehaacutet a XIX szaacutezadboacutel ered itt Kašić rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacutenek lehetuumlnk tanuacutei 126 Nem leacutetezik tiszta tiacutepusuacute nyelv iacutegy a magyarban is laacutethatunk flektaacuteloacute tulajdonsaacutegokat hoacute-hava toacute-tavak kenyeacuter-kenyeret stb
46
kiindulni mivel annyi igei csoportot eacutes konjugaacutecioacutet kellett volna kiacutealakiacutetania ahaacuteny
magaacutenhangzoacute van a magyarban Az igeacutek osztaacutelyozaacutesaacutet nagyon fontosnak tartotta mivel a
latinban is ez fontos grammatikai meghataacuterozaacutes valamint a konjugaacutecioacute pontos
beazonosiacutetaacutesa az igeacutek helyes ragozaacutesaacutenak felteacutetele A latin igeacutek osztaacutelyozaacutesa a praesens
imperfectum indicativi tőhangja alapjaacuten toumlrteacutenik iacutegy neacutegy igei osztaacutelyt ismeruumlnk Mivel ez
nem alkalmazhatoacute a magyarra Sylvester a muacutelt időben hasznaacutelt szemeacutelyragok alapjaacuten neacutegy
osztaacutelyroacutel beszeacutel
1 ā rectum paranczola haģa meg ātkozā
2 a obliqum el haģa
3 ę rectum teremtę nemzę
4 e obliqum kerese
Az első eacutes harmadik osztaacutelynaacutel azt vesszuumlk eacuteszre hogy ezek az alakok taacutergyas
ragozaacutesuacuteak a maacutesodik eacutes negyedik ragozaacutesi peacuteldaacutek pedig alanyi ragozaacutesuacuteak Tovaacutebbaacute az
első eacutes a maacutesodik osztaacutelyban meacutely hangrendű igeacutek szerepelnek a harmadikban eacutes
negyedikben magas hangrendűek Ez oacuteriaacutesi zavarokat okozhat ezeacutert maga Sylvester javiacutet
az osztaacutelyozaacutesaacuten megtartva a latin mintaacutera alkotott neacutegy igei osztaacutelyt azeacutert hogy tovaacutebbi
a magyar nyelvnek megfelelőbb felosztaacutest tudjon adni
1 verba absoluta (a taacutergyatlan igeacutek)
2 verba transitiva (a taacutergyas igeacutek)
3 verba passiva (a szenvedő igeacutek)
4 verba defectiva (a hiaacutenyos igeacutek)
Sylvester oacuteriaacutesi eacuterdeme hogy a műveltető igei alakot elkuumlloumlniacutetette a toumlbbi alaktoacutel eacutes
helyesen eacutertelmezte A latin nem ismeri a műveltető veacutegződeacuteseket hanem a coniugatio
periphrastica activa-val eacutes passiva-val fejezi ki Ahogy a nevuumlkből is kideruumll ezek koumlruumlliacutert
igeragozaacutesok tehaacutet oumlsszetett alakok
Az Institutiones eacutes a Grammatica oumlsszeveteteacuteseacuteből kideruumll hogy koumlztuumlk sok
hasonloacutesaacuteg eacutes kuumlloumlnbseacuteg is megfigyelhető A legtoumlbb hasonloacutesaacuteg azokban a reacuteszekben
talaacutelhatoacute melyekben a szerzők el tudtak szakadni a latin hagyomaacutenytoacutel Ezek azok a
helyek ahol Kašić eacutes Sylvester eacuteszrevetteacutek anyanyelvuumlk sajaacutetossaacutegait eacutes ezeket peacuteldaacutekkal
alaacutetaacutemasztva jellemezteacutek Kašićnaacutel ez a haacuterom fő dialektus felismereacutese eacutes
egyenranguacutesaacuteguk hangsuacutelyozaacutesa valamint a deklinaacutecioacutes rendszer haacuterom szoacuteosztaacutelyra valoacute
tagoloacutedaacutesa Sylvester nagy eacuterdeme pedig a neacutevelőnek valamint a birtokos eacutes igei
szemeacutelyszuffixumok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek a felismereacutese eacutes a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese A
nyelvtanok stiacutelusaacuteboacutel kideruumll hogy kinek eacutes mieacutert iacutertaacutek a műveket Kašićnaacutel a paradigmaacutek
47
haacuteromnyelvű felsorolaacutesa azt mutatja hogy nyelvtanulaacutesra keacutesziacutetette a munkaacutejaacutet az akkor
korszerű oumlsszehasonliacutetoacute taniacutetaacutesi moacutedszert tartva szem előtt Mindkeacutet nyelvtaniacuteroacute eacutes
nyelvtanaik a magyar eacutes a horvaacutet nyelvtudomaacutenyra illetve a nemzetuumlnk egeacutesz kultuacuteraacutejaacutera
oacuteriaacutesi hataacutessal voltak mivel megteremtetteacutek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia
alapjait A keacutet grammatika azonban eacutevtizedekre feledeacutesbe meruumllt A horvaacutetok jaacutertak
rosszabbul mivel csak a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 1991-től kezdtek tudomaacutest szerezni Kašićroacutel
eacutes a grammatikaacutejaacuteroacutel Szerencseacutere most mindkeacutet nemzet szabadon buumlszkeacutelkedhet a keacutet
kivaacuteloacute nyelveacutesszel akiknek munkaacutessaacutega koumlzoumltt toumlbb volt a hasonloacutesaacuteg mint a kuumlloumlnbseacuteg
48
3 A BESZEacuteDREacuteSZEK TANA
A beszeacutedreacuteszek megaacutellapiacutetaacutesa eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese a goumlroumlg grammatikaacuteboacutel szaacutermazik A
beszeacutedreacuteszek a hagyomaacutenyos felosztaacutes szerint az első nyelvtanoktoacutel kezdve logikai alapon
vannak eacutertelmezve A logikaacuteban a logos (eacutertelem) doumlnti el a bdquoleacutetrdquo helyeacutet a
kommunikaacutecioacuteban akaacutercsak az eacutertelem az eacuteszleleacutes eacutes a beszeacuted logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet amire
maacuter Platoacuten is utalt dialoacutegusaiban akire Pandžić is referaacutel a műveiben127 A beszeacuted logikai
feleacutepiacuteteacuteseacutet annak oumlsszetevő reacuteszeiből aacutellapiacutethatjuk meg A beszeacutedreacuteszekből fejlődtek ki a
keacutesőbbi grammatikaacutekban a szoacutefajokkeacutent ismert meghataacuterozaacutesok ugyanakkor a beszeacutedreacutesz
eacutes a szoacutefaj keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes elteacuterő fogalom A szoacutefaj csak megnevez az adott oumlsszetevő a
toumlbbi szoacuteval kialakuloacute viszonyaacutet (mondatreacuteszt) az attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg Ezzel
szemben a beszeacutedreacutesz tana pedig bdquogondolatokrardquo tagolja a kijelenteacutest előszoumlr neacutevszoacutei eacutes
igei reacuteszre majd ezekhez hozzaacuterendeli a toumlbbi reacuteszt a kijelenteacutesen beluumll iacutegy a melleacuteknevet
a főneacutev attribuacutetumakeacutent iacuterja le szaacutemnevet pedig a melleacutekneacutev egyik alfajtaacutejaacutenak minősiacuteti
miacuteg a neacutevmaacutest a kijelenteacutes neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt eacutertelmezi A partiticiacutepium iacutegy az
igei reacuteszhez tartozik mivel rendelkezik idő kategoacuteriaacuteval A mondat neacutevszoacutei reacuteszeacutet a
beszeacutedreacuteszek tana alapjaacuten a grammatikusok a főneacutevvel azonosiacutetjaacutek az igei reacuteszt pedig az
igeacutevel Ebből az koumlvetkezik hogy a beszeacutedreacuteszek tana szerint a szavakat reacuteszben a szoacute
morfoloacutegiai reacuteszben pedig szintaktikai jegyei alapjaacuten csoportosiacutetjaacutek Ezt a felosztaacutest laacutetjuk
az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtanban amiről a keacutesőbbiekben bővebben lesz szoacute
Dolgozatomban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat elemzem ezeacutert maacuter most meg kell vizsgaacutelni
hogy mit eacutertuumlnk nyelvtani kategoacuteria alatt eacutes lehet-e a beszeacutedreacuteszeket grammatikai
kategoacuteriaacuteknak tekinteni Az antik eacutes a humanista elmeacuteleteket feluumllvizsgaacutelva a XX szaacutezadi
tudoacutesok toumlbb szemszoumlgből is proacutebaacuteltaacutek megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy a szavakat
meghataacuterozoacute kategoacuteriaacutek igazi grammatikai kategoacuteriaacutek-e128 Balaacutezs Jaacutenos Barhudarov
nyomaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a grammatikai kategoacuteriaacutek viszonyokat fejeznek ki ezeacutert a
beszeacutedreacuteszek illetve a szoacutefajok nem szaacutemiacutetanak grammatikai kategoacuteriaacuteknak129 A szoacutefajok
nominatiacutev kategoacuteriaacutek mivel csupaacuten megnevezik a taacutergyakat eacutes inkaacutebb lexikoloacutegiai
127 Pandžić 200570p 128 Balaacutezs Jaacutenosnaacutel (195624-25) olvasunk arroacutel a haacuterom napos uumlleacutesről amelyet 1954 juacuteniusaacuteban a Szovjetunioacute Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezete szervezett eacutes amelyen a beszeacutedreacuteszek kategorizaacutelaacutesaacuteroacutel volt szoacute azaz hogy a beszeacutedreacuteszek vajon szintaktikai grammatikai vagy alaktani kategoacuteriaacutek-e A beszeacutedreacuteszek hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutese keacutesztette a kutatoacutekat arra hogy akkor uacutej (strukturalista) szemszoumlgből vizsgaacuteljaacutek meg az egykori beszeacutedreacuteszeket eacutes azok szerepeacutet a grammatikograacutefiaacuteban 129 Balaacutezs 195624p
49
kategoacuteriaacutenak kell őket tekinteni A morfoloacutegiaacutenak egy kuumlloumln aacutegazata a nominaacutelis
morfoloacutegia foglalkozik a nominaacutelis kategoacuteriaacutekkal ezzel is hangsuacutelyozva a beszeacutedreacuteszeknek
a grammatikaacutekban laacutetott kuumlloumlnleges szerepeacutet
31 A beszeacutedreacuteszek meghataacuterozaacutesaacutenak filozoacutefiai haacutettere
A goumlroumlg filozoacutefiai elmeacuteletekből az olvashatoacute ki hogy a kuumllső vilaacuteg eacuteszleleacutese a beszeacutedben
nyilvaacutenul meg130 A kuumllső vilaacuteg megfigyeleacuteseacutevel alkotott gondolatok eacutes a beszeacuted koumlzoumltti uacutet
toumlbb staacutecioacuteboacutel aacutell valamint hierarchikusan van feleacutepiacutetve Az ember miutaacuten az eacuterzeacutekeivel
megeacuteli a kuumllső vilaacutegot elkezd gondolkodni a koumlruumlloumltte leacutetező taacutergyakroacutel eacutes eacutelőleacutenyekről A
leacutelekbe (pszicheacute) mint a viaszba veacutesődnek ezek a keacutepek gondolatok eacutes eacuterzeacutesek miutaacuten a
bdquobelső beszeacutedrdquo131 formaacuteloacutedni kezd eacutes csak ezutaacuten lehet a bdquobelső beszeacutedetrdquo szimbolikusan
vagy a beszeacuted eacutes az iacuteraacutes kuumlloumlnboumlző konvencioacuteival kifejezni132 Maacuteteacute Jakab Arisztoteleacutesztől
eacutes Platoacutentoacutel vett gondolatokkal magyaraacutezza a beszeacuted fogalmaacutenak leacutenyegeacutet amikor a
beszeacutedet a gondolkodaacutes szimboacutelumaacutenak illetve tuumlkreacutenek tartja eacutes nem a kuumllső vilaacuteg
keacutepeacutenek133 A beszeacuted a valoacutesaacuteg szimboacuteluma a beszeacutelő aacuteltal megeacutelt idő-hely viszonyok
alapjaacuten A beszeacuted tehaacutet a gondolkodaacutes szimboacuteluma eacutes nem a valoacutesaacuteg pontos tuumlkre meacutegis
elvaacutelaszthatatlan a beszeacuted eacutes a valoacutesaacuteg a kommunikaacutecioacutes folyamatban134
A hagyomaacutenyos grammatikai terminoloacutegia kidolgozaacutesaacuteban Arisztoteleacuteszen kiacutevuumll a
sztoikusok is kivetteacutek reacuteszuumlket135 A bdquogrammatikusok grammatika neacutelkuumllrdquo ahogy maacuter az
oacutekorban hiacutevtaacutek a sztoikusokat a vilaacutegot eacutes a kozmoszt mint bdquoegeacuteszetrdquo (ὅλον) laacutettaacutek amit
veacutegtelen vaacutekuum vesz koumlruumll136 Mivel a holisztikus kozmoszban nincs vaacutekuum eacutes ez
radikaacutelisan koheacutezioacutes jellegű iacutegy az aktiacutev princiacutepium (Isten logos pneuma) is ilyen eacutes a
passziacutev (anyag) is137 E keacutet principium aacutellandoacutean keveredik az ok-okozati laacutenc
veacutegtelenseacutegeacuteben A sztoikusok szerint nem csak a bdquotesti valoacuterdquo (τὸ ὄν) leacutetezik hanem a
bdquonem testi-valoacuterdquo (τὸ τί) is138 A nem testi jelenseacutegek koumlzeacute sorolhatoacute a hely az idő a
130 Antologija 1958 Pais 1988 131 A bdquobelső beszeacutedetrdquo gondolkodaacuteskeacutent kell eacuterteni 132 Pais 1988 133 Maacuteteacute 200363p 134 Luhtala 200049p 135 Balaacutezs 195650-78p 136 Antologija 195858p 137 Antologija 195859p 138 Pais 1988501-566p
50
vaacutekuum eacutes a bdquokimondott valamirdquo (lekton)139 A bdquokimondott valamirdquo jelenteacuteseacutet a befogadoacute
meacutegeacuterteacutesi keacutepesseacutegei befolyaacutesoljaacutek iacutegy interszubjektivitaacutest felteacutetelez140 Kašićnaacutel az
interszubjektivitaacutes fogalma az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutestrdquo141 jeloumlli142 Feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes jelenteacuteseacutet tekintve a
bdquokimondottnakrdquo logikusnak kell lennie hogy a befogadoacute is mineacutel pontosabban meg tudja
eacuterteni az uumlzenetet
Ahhoz hogy a lektont eacutes annak teljes jelenteacuteseacutet a megeacuterteacutes taacutergyaacutenak lehessen
tekinteni eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacuteban nyelvi eszkoumlzoumlkkel is ki lehessen fejezni a
szomszeacutedos taacutergyakkal szemben definiaacutelni kell a megeacuterteacutesi hataacuterokat (πέρας) szoumlg vonal
eacutes maacutes formai meghataacuterozaacutesok segiacutetseacutegeacutevel143 Mivel a testi leacutetezeacutes kontinuitaacutesa veacutegtelen
ezek a hataacuterok a gondolatok eacutes a lekton koumlzoumltt felteacutetelezik a toumlbbi haacuterom nem testi
jelenseacuteget a helyet az időt eacutes a vaacutekuumot amelyek neacutelkuumll a testek interakcioacuteja nem joumlnne
leacutetre valamint a jelenteacutesuumlk eacutes formaacutejuk elemzeacutese nem lenne lehetseacuteges144 Az emberi
beszeacuted aacuteltalaacutenos logikai felfogaacutesaacutenak a grammatika is alaacute van rendelve A sztoikusoknaacutel
kuumlloumlnboumlző definicioacutekat talaacutelunk de ezek mindegyike alapjaacuteban az imeacutent elmondottakat
bizonyiacutetja Ezeket Zvonko Pandžić gyűjtoumltte oumlssze145
bdquoOumlnmagaacuteban teljes jelenteacutessel azok a kijelenteacutesek biacuternak mint peacuteldaacuteul bdquoSzoacutekratesz iacuter rdquo146
bdquoA beszeacuted az eacutertelemből szaacutermazoacute aacutetgondolt kifejezeacutes mint peacuteldaacuteul bdquoNappal vanrdquo147
bdquoA beszeacuted meghataacuterozott sorrendbe tett szavak egyseacutege proacutezai formaacuteban amely magaacuteban
hordozza a komplett logikai jelenteacutestrdquo148
A sztoikusok a beszeacuted definiaacutelaacutesaacuteban a beszeacuted eacutes a hang eacutertelmeacuteből szaacutermazoacute
bdquoemisszioacuteboacutelrdquo indulnak ki (ἐκπομπή) illetve a leacuteleknek a dominaacutens bdquologosszalrdquo elaacutetott
reacuteszeacutet (hegemonikont)149 tartjaacutek a beszeacuted alapjaacutenak Ez csak a kozmikus bdquopneumardquo illetve
az Isten leheleteacutenek a tuumlkre ami a veacutegső aktiacutev principium eacutes az oumlsszes passziacutev anyag foumlloumltt
van150 Mivel a beszeacuted eacutes a leacutelek az aktiacutev principiumnak a kisugaacuterzaacutesa iacutegy a beszeacutedreacuteszek
is előre meghataacuterozott sorrendbe rendeződnek el amelyek a logos (beszeacuted) belső
139 Brunschwig 2003219p 140 Brunschwig 2003218p 141 Az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacuteszeacutetől fuumlggő viszonyok egyuumlttese Ebből az koumlvetkezik hogy az bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo a mondat olyan reacuteszeit foglalja magaacuteban amelyek a cselekvőt eacutes a cselekveacutest jelentik 142 Pandžić 200578p 143 Brunschwig 2003219p 144 Brunschwig 2003218p 145 Pandžić 200572p 146 bdquoαὐτοτελῆ δ᾽ ἐστὶ τὰ ἀπηρτισμένην ἔχοντα τὴν ἐκοϕράν οἷον ᾽γράϕει Σωκράτες᾽rdquo 147 bdquoλόγος δέ ἐστι ϕωνὴ σημαντικὴ ἀπὸ διανοίας ἐκπεμπομένη οἷον ᾽ἡμέρα ἐστί᾽rdquo 148 bdquoλόγος δέ ἐστι πεζῆς λέξεως σύνϑεσις διάνοιαν αὐτοτελῆ δηλοῦσαrdquo 149 Pandžić 200576p 150 Pais 1988501-566p
51
koherenciaacutejaacutenak eacutertelmeacuteben vizsgaacutelhatoacutek amit ejtuumlnk azok hangok amit mondunk azok
dolgok amelyek a valoacutesaacutegban leacuteteznek azok a lektak (a kimondott dolgok)151 A lektaacutek az
egyszerre kimondott eacutes aacutetgondolt egymaacutesnak alaacuterendelt jelenteacutesek152 A kimondott eacutes az
aacutetgondolt jelenteacutesek egyuumlttese azeacutert lehetseacuteges mert a logos a leacutelek minden reacuteszeacutet aacutetszoumlvi
a leacutelek pedig testuumlnk minden reacuteszeacutet magaacuteban foglalja153 A sztoikusok szerint a ratio
(eacutertelem) a kozmosz minden reacuteszeacutere kiterjedt eacutes ezaacuteltal a testi eacutes a foumlldi dolgokat
oumlsszekapcsolja154 Ahogy eacuteszleluumlnk azt a sztoikus nyelveacuteszek a deixis eacutes a paremphasis
fogalmaacuteval iacuterjaacutek le ami az alexandriai grammatikograacutefiai hagyomaacutenyboacutel szaacutermazik
A beszeacutedreacuteszek logikusan vannak elrendezve az aacuteltalaacutenos logos szabaacutelyai szerint
Az oacutekori eacutes a humanista latin grammatikusok155 kiemelik a principales partes vagy a
beszeacuted alapreacuteszeit a neacutevszoacutet eacutes az igeacutet Kašić a beszeacutedreacuteszek koumlzuumll az igeacutet eacutes a neacutevszoacutekat a
beszeacuted bdquoleginkaacutebb aacutetlelkesiacutetettrdquo156 reacuteszeinek tartja Minden jelenteacutes a beszeacutelő
perspektiacutevaacutejaacuteboacutel eredezteti az idő-hely viszonyaacutet ami a neacutevszoacute eacutes az ige
oumlsszekapcsolaacutesaacutenak a moacutedjaacuteban mutatkozik meg A neacutevszoacute eacutes az ige szinteacutezise minden
eacutertelmes beszeacuted alapja mivel csak ilyen formaacuteban lehet valamit kimondani uacutegy hogy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban reacuteszt vevő maacutesodik szemeacutely szaacutemaacutera a beszeacutelő eacutes koumlzte levő
koumlzoumls kommunikaacutecioacute alapjaacuten eacuterthetőveacute vaacuteljon Az uumlzenet tartalmaacutet tekintve a beszeacutednek
felteacutetelezuumlnk egy kisebb reacuteszeacutet az uumlzenetnek egyfajta csiacuteraacutejaacutet amit a goumlroumlg filozoacutefia első
vagy eredeti beszeacutednek (λόγων ὁ πρῶτος) nevez eacutes a kommunikaacutecioacute (uumlzenetaacutetadaacutes)
kiinduloacutepontjaacutenak tekinti157
Pandžićnaacutel azt olvashatjuk hogy Platoacuten bdquoaz első beszeacutedrőlrdquo azt mondta hogy ez
egy neacutevszoacuteboacutel eacutes igeacuteből oumlsszeaacutelliacutetott minimaacutelis kombinaacutecioacute mivel a beszeacuted csak mondat
formaacutejaacuteban tudja hordozni a teljes eacutes konkreacutet jelenteacutest158 A beszeacuted igaz illetve hamis
volta a beszeacutelő konkreacutet idő-hely viszonyaacuteban ellenőrizhető159 A neacutevszoacute eacutes az ige
egymaacutestoacutel fuumlggetlen poziacutecioacuteban helyezve eacutes nem egy mondatba szerkeztve csupaacuten
fogalmak amelyek sem nem igazak sem nem hamisak mivel a befogadoacute nem tudja őket
az idő-hely szituaacutecioacutes viszonyban elhelyezni eacutes ellenőrizni
151 Pais 1988501-566p 152 Pandžić 200574p 153 Antologija 195858-59p 154 Uo 155 Thrax Priscianus Donatus 156 ldquoNajproduševljeniji izrazildquo kifejezeacutes Pandžićtoacutel szaacutermazik (Pandžić 200578) 157 Pais 1988501-566p 158 Pandžić 200570p 159 Luhtala 200049p
52
A hagyomaacutenyos grammatika az anyagfeldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel szintetikus
jellegű A nyelvet a gondolatok megnyilvaacutenulaacutesaacutenak tekinti legkisebb elemnek pedig a
gondolatot veszi eacutes nem a szoacutet vagy a hangot Kašić a koumlvetkezőket mondja erről az
Institutionesben bdquoNem biztos hogy mit jelent a Petar bdquoPetrusrdquo szoacute Eacuterthetőbb azt
mondani hogy Petar je namisnik Isukarstovrdquo (Petrus est vicarius Iesu Christi bdquoPeacuteter
Jeacutezus Krisztus helyetteserdquo)160 Ha a neacutevszoacute eacutes az ige szeacutet vannak vaacutelasztva nincsenek joacutel
elrendezve a kozmosz logikai feleacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes nem hoznak leacutetre teljes jelenteacutest (lekton-t)
amit mindketten egyszerre eacutes csak egyuumltt hordozhatnak Amikor a neacutevszoacute eacutes az ige
megfelelő sorredben van rendezve (eset eacutes ezutaacuten a kategoreacutema) mint az bdquoaacutetlelkesiacutetettrdquo
beszeacutedreacuteszek teljes jelenteacuteseket (lekta) is hordozhatnak illetve termeacuteszetuumlktől adoacutedoacute161
sorrendben aacutellnak162 Az igeacutek eacutes a főnevek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre a termeacuteszet
kuumlloumlnboumlző vaacuteltozaacutesai ideacutezteacutek elő keletkezeacutesuumlket ami miatt teljes meacuterteacutekben megfelelnek a
termeacuteszetben laacutetott taacutergyaknak eacutelőleacutenyeknek cselekveacuteseknek eacutes viszonyoknak163
32 A beszeacutedreacuteszek kutataacutesaacutenak kezdetei
A goumlroumlg nyelveacuteszet filozoacutefiai korszakaacuteban a beszeacuted kutataacutesa a mindennapi eacuteletben
jelentkező retorika fontossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe164 Mivel a koumlzoumlnseacuteget beszeacuteddel
kellett meggyőzni bizonyos bel- eacutes kuumllpolitikai keacuterdeacutesekben a nyelv pragmatikai
haacutettereacutenek is egyre toumlbb fontossaacutegot kezdtek tulajdoniacutetani A beszeacuted reacuteszeit a szavakat
jellemző kategoacuteriaacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteltaacutek mivel a filozoacutefiai korszakban a nyelvi eacutes logikai
vizsgaacutelatok meacuteg nem vaacuteltak el Arisztoteleacutesz kategoacuteriaacutekroacutel szoacuteloacute műveacuteben165 tiacutez kategoacuteriaacutet
kuumlloumlniacutet el szubsztancia (oumlnaacutelloacute magaacuteban valoacute leacutenyeg essentia quidditas) mennyiseacuteg
(quantitas quantum) minőseacuteg (milyenseacuteg qualitas quale) viszony (vonatkozaacutes relatiacutev ad
quid) hely (locus ubi) idő (tempus quando) helyzet (situs) birtoklaacutes (ellaacutetottsaacuteg
habitus habere) cselekveacutes (hataacutes actio agere) elszenvedeacutes (szenvedeacutes passzivitaacutes
160 bdquoIncertum enim est quid significet haec dictio Pettar Petrus Certius fit si dixeris Pettar yegravest Namistnik Isugravekarstov Petrus est vicarius Iesu Christi (Kašić 200234) 161 Az ember a koumlrnyezeteacuteben előszoumlr a cselekvőt eacutes a cselekveacutest eacuterzeacutekeli ezeacutert a főneacutev eacutes az ige a mondat legfontosabb reacutesze 162 Itt Nigidius nevű szerző elmeacuteleteacuteről Pandžić eacutertelmezeacuteseacutet laacutetjuk (200578) 163 Ezzel kapcsolatban Pandžić Gelliust ideacutezi mondvaacuten hogy a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek nem veacuteletlenuumll joumlttek leacutetre hanem a termeacuteszet erejeacuteből eacutes raacutecioacutejaacuteboacutel szuumllettek ndash bdquoNomina verbaque non positu fortuito sed quadam vi et ratione naturae facta essehelliprdquo (Pandžić 200578) 164 Bańczerowski 2000233-234p 165 Arisztoteleacutesz 1993
53
passio pati) Arisztoteleacutesz a felsorolt kategoacuteriaacutek alapjaacuten kezdte csoportosiacutetani a szavakat
logikai vizsgaacutelatainak az alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Haacuterom alapvető szoacutefajt kuumlloumlnboumlztetett
meg a neacutevszoacutet az igeacutet eacutes a koumltőszoacutet A szoacutefajok meghataacuterozaacutesaacuteban a nyelv legkisebb
elemeiből indult ki a betűkből felsorolaacutesa pedig a nyelv legnagyobb elemeacutevel zaacuterult ndash a
mondattal Ezt a modellt a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny is aacutetvette akaacutercsak keacutesőbb a
humanista grammatikaacutek eacutes a neacutepnyelvi grammatikaacutek ezeacutert a nyelvtanok a mai napig
hangtannal kezdődnek ezt koumlveti a morfoloacutegia eacutes veacuteguumll a mondattan A humanizmusban
iacutert grammatikaacutek a mondattant nem taacutergyaltaacutek reacuteszletesen ahogy ezt az antik
grammatikaacutekban is laacutetjuk mivel a grammatikusok ennek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet az ususra biacuteztaacutek
Kašić grammatikaacutejaacutenak előszavaacuteban azt iacuterja hogy a mondattanroacutel nem mondott sokat
mivel a nyelvet gyakorlati hasznaacutelatboacutel lehet legjobban elsajaacutetiacutetani166
A szoacutefajok pontosabb meghataacuterozaacutesa a sztoikusok teveacutekenyseacutegeacutet jellemzi akik
Arisztoteleacutesz nyomaacuten pontosiacutetottak a beszeacutedreacuteszek tanaacuten eacutes neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztettek meg 1 bdquofőnevekrdquo melyeket keacutet csoportra osztottak (koumlzoumls főnevekre eacutes
tulajdonnevekrere) 2 igeacutek 3 bdquokonjunkcioacutekrdquo (a praepositiokat is ide soroltaacutek) 4 a neacutevelő
(ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltaacutek a neacutevmaacutesokat eacutes a mutatoacuteszoacutekat) A melleacutekneveket a
főnevekhez soroltaacutek szoros mondatbeli kapcsolatuk miatt a hataacuterozoacutekat pedig kuumlloumln
oumltoumldik beszeacutedreacuteszkeacutent kategorizaacuteltaacutek a mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegukboacutel kiindulva Az
alexandriai iskola nyelveacuteszei a goumlroumlg nyelveacuteszet grammatikai korszakaacuteban fogalmaztaacutek
meg a beszeacutedreacuteszeknek azt a felsorolaacutesaacutet amit keacutesőbb a latin grammatikusok is aacutetvettek
majd a latin grammatikaacutekon keresztuumll kisebb nagyobb moacutedosiacutetaacutesokkal az oumlsszes
neacutepnyelvi grammatika is alkalmazott
A nyolc beszeacutedreacuteszre reacuteszletesen kidolgozott eacutes peacuteldaacutekkal alaacutetaacutemasztott felosztaacutest
Thraxnaacutel laacutetjuk előszoumlr167 A Τέχνη Γραmicromicroατική-ben nyolc szoacuteosztaacutelyt (szoacutefajt)
kuumlloumlnboumlztet meg A szoacutefajok ezen elnevezeacutesei azeacutert is eacuterdekesek eacutes nagy jelentőseacutegűek
mert latinosiacutetott formaacutejukban ma is eacutelnek a tudomaacutenyban eacutes az oktataacutesban Ezek sorban a
koumlvetkezők
ὄνομα (főneacutev) esetragozott beszeacutedreacutesz amely konkreacutet vagy absztrakt dolgokat jeloumll
ῥῆμα (ige) esetragot nem tartalmazoacute de időre szemeacutelyre eacutes szaacutemra vonatkozoacutean ragozott
beszeacutedreacutesz amely elveacutegzett vagy elszenvedett cselekveacutest vagy toumlrteacuteneacutest jeloumll
μετοχή (igeneacutev) igei eacutes főneacutevi tulajdonsaacutegokat egyaraacutent tartalmazoacute beszeacutedreacutesz
166 Kašić 1604200212p 167 Khruumlszipposznaacutel eacutes Arisztarkhosznaacutel is laacutetjuk maacuter a nyolc beszeacutedreacuteszt de ők nem vetteacutek figyelembe a szavak morfoloacutegiai jegyeit magyaraacutezataikban csak az alapjelenteacutesből indultak ki (Balaacutezs 195670-71)
54
ἄρϑρον (neacutevelő) főnevek előtt vagy utaacuten aacutelloacute esetragozott beszeacutedreacutesz
ἀντονυμία (neacutevmaacutes) szemeacutelyragozott beszeacutedreacutesz amely főneacutev helyett aacutell
πρόϑεσις (eloumlljaacuteroacute) olyan beszeacutedreacutesz amelyet baacutermely maacutes szoacute eleacute tehetuumlnk
oumlsszeteacutetelekben eacutes szoacuteszerkezetekben
ἐπίρρημα (hataacuterozoacuteszoacute) ragozatlan beszeacutedreacutesz amely igeacutet moacutedosiacutet vagy ahhoz jaacuterul
συνδέσμος (koumltőszoacute) olyan beszeacutedreacutesz amely oumlsszekoumlti a beszeacutedet eacutes kitoumllti az űroumlket
annak eacutertelmezeacuteseacuteben
A felsorolt beszeacutedreacuteszekhez Thrax reacuteszletes magyaraacutezatot ad amit szaacutemos peacuteldaacuteval
egeacutesziacutet ki Ezekben a magyaraacutezatokban a szavak tulajdonsaacutegainak leiacuteraacutesa kiemelkedően
eacuterteacutekes nyelveacuteszeti elemzeacutesnek tekinthető A főneveket tulajdonsaacutegaik felsorolaacutesaacuteval
hotaacuterozza meg amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb a grammatikai nem leiacuteraacutesa A haacuterom maacuter
koraacutebban ismert nem mellett a keacutetnemű szavakkal is kiegeacutesziacuteti a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutek
leiacuteraacutesaacutet Az esetleiacuteraacutest eacutes a szavak ragozaacutesaacutet tekintve (az igeacutek eacutes a neacutevszoacutek ragozott alakjait
magyaraacutezva) ő volt az első aki a ragozott akakokat πτῶσις-nak nevezte el eacutes aki
mondandoacutejaacutet szaacutemos peacuteldaacuteval illusztraacutelva reacuteszletes magyaraacutezattal is szolgaacutel mivel az
elemi fokuacute taniacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeinek megproacutebaacutelt eleget tenni A goumlroumlg grammatikusok
csak a sajaacutet nyelvuumlket vizsgaacutelva aacutellapiacutetottaacutek meg a nyelvi szabaacutelyokat168 ezeacutert a fent leiacutert
beszeacutedreacuteszek egyaacuteltalaacuten nem tekinthetők univerzaacutelis mondatreacuteszeknek amit maacuter a roacutemaiak
is eacuteszrevettek eacutes a goumlroumlg rendszert a sajaacutetjukhoz igaziacutetottaacutek peacuteldaacuteul elhagytaacutek a neacutevelőt
kiegeacutesziacutetetteacutek a neacutevszoacutei paradigmaacutet kuumlloumln vaacutelasztottaacutek a neacutevszoacutei eacutes az igei ragozaacutest
A latin grammatikaacutekban laacutetott beszeacutedreacuteszek tana szaacutemos elteacutereacutest mutat a goumlroumlg
rendszertől Varro a sztoikus hagyomaacutenyboacutel meriacutetett amikor csak neacutegy beszeacutedreacuteszt
kuumlloumlnboumlztetett meg főnevek (esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) igeacutek (időt jelző
veacutegződeacutessel biacuteroacute szavak) particiacutepiumok (idő- eacutes esetveacutegződeacutessel egyaraacutent rendelkező
szavak) hataacuterozoacuteszoacutek (sem idő- sem esetveacutegződeacutessel rendelkező szavak) A keacutesőbbi
grammatikusok (peacuteldaacuteul Donatus eacutes Priscianus) a szavak szemantikai morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai jegyeit vizsgaacuteltaacutek eacutes egy uacutej rendszert aacutelliacutetottak fel ami nagyreacuteszt Thrax
nyelvtanaacutera eacutepuumllt Priscianusnaacutel a koumlvetkező beszeacutedreacuteszeket laacutetjuk169 nomen (főneacutev eacutes
melleacutekneacutev) verbum (ige) particiacutepium (igeneacutev) pronomen (neacutevmaacutes) adverbium
168 Balaacutezs 195616p 169 Donatus is ugyanezeket a beszeacutedreacuteszeket sorolja fel (Donatus 1525) viszont Priscianus (Priscianus 1568) bővebben magyaraacutezza a mondatbeli szerepuumlket eacutes jelenteacutesuumlket
55
(hataacuterozoacuteszoacute) praepositio (eloumlljaacuteroacuteszoacute) interiectio (indulatszoacute) coniunctio (koumltőszoacutek) Ezt
a kategorizaacutesaacutelt a keacutesőbbi neacutepnyelven vagy neacutepnyelvről iacutert grammatikaacutek is aacutetvetteacutek
A koumlzeacutepkori eacutes a humanista nyelvtanok ebből a hagyomaacutenyboacutel taacuteplaacutelkoznak az
anticitaacutes elveacutet koumlvetve Mivel az euroacutepai nyelvek nagy reacutesze a latin nyelv leszaacutermazottja a
neacutepnyelvi grammatikusoknak nem volt neheacutez dolguk amikor a sajaacutet nyelvuumlket kezdteacutek
leiacuterni a maacuter leacutetező goumlroumlg eacutes latin nyelvtani mintaacutehoz igazodva Amikor az adott nyelv
szerkezete maacutes jegyeket mutatott akkor a megleacutevő goumlroumlg eacutes latin modellen moacutedosiacutetani
kellett de ennek a tendenciaacutenak csak nagyon lassan eacutes nagyon oacutevatosan tettek eleget a
koumlzeacutepkori eacutes a humanista grammatikusok
33 A deixis eacutes a paremphasis fogalmaacutenak szerepe a beszeacutedreacuteszek tanaacuteban
A deixis jelenteacutese tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban raacutemutataacutes eacutes a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegot iacuterja le
Priscianus170 ennek a nyelvi jelenseacutegnek a megnevezeacuteseacutere a demonstratio szoacutet hasznaacutelja a
deixisdemonstratio fogalma a mai napig fontos reacutesze az elmeacuteleti nyelvtanoknak a nyelven
kiacutevuumlli valoacutesaacuteg leiacuteraacutesaacutet jelenti Az oacutekori grammatikaacutekban ez a fogalom kisseacute maacutes jelenteacutessel
biacutert A hagyomaacutenos nyelvtanokban a deixis taacutergyi valoacutesaacuteghoz tartozoacute jelenseacutegeket
jelentett Pandžić kifejti171 hogy Apolloacuteniosz Duumlszkolosz a deixis alatt egy konkreacutet
szemeacutelyt eacutertett akinek szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacuteboacutel az idő eacutes a hely viszonyaacutet szemleacuteljuumlk a
maacutesodik szemeacutellyel szemben A kommunikaacutecioacuteban reacuteszt vevő első eacutes maacutesodik szemeacutely
teljes meacuterteacutekben deiktikusak mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban is leacuteteznek A harmadik
szemeacutely csak a beszeacutelő eacutes a befogadoacute lelkeacuteben van jelen eacutes nem a valoacutes
kommunikaacutecioacuteban Kašićnaacutel a deixis tulajdonneacutev tehaacutet eacutelőleacuteny
A paremphaszisz172 kiegeacutesziacuteti az explicit jelenteacutest eacutes az implicitre utal A
grammatikusok a paremphasist a grammatika bdquomisztikus reacuteszeacutenekrdquo tartjaacutek ami a sztoikus
stiacutelusnak a bdquosziacuteve eacutes a titkardquo173 A paremphasziszhoz hasonloacute kifejezeacutesek a σημαίνω
(megjeloumll) eacutes a δηλόω (mutat) amelyeket az eacutelőleacutenyek eacutes azok tulajdonsaacutegainak
megjeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltak A sztoikusok taniacutetaacutesa szerint csak az ember ratioja tudja
megszabni a megszakiacutethatatlan testi leacutetezeacutes hataacuterait Pandžić szerint a sztoikusok aacuteltal
170 Priscianus 1568 171 Pandžić 200582p 172 A παρεμϕαίνω ige jelenteacutese egyuumltt mutat egyuumltt jelentkezik 173 Caujolle ndash Zaslawsky 1978426p
56
nyuacutejtott oumlsszes peacuteldaacutet a paremphaszisz keacutet megjeleneacutesi formaacutejaacutera lehet redukaacutelni az időre
eacutes a teacuterre ami a lokaacutelis elmeacutelet alapja174
Caujolle eacutes Zaslawsky175 a paremphasziszt az arisztoteleacuteszi prosemainon (az idő-
viszonyok egyuumlttes jelzeacutese) fogalomboacutel vezeti le mivel a latin grammatikusok mindkeacutet
fogalmat a consignificantia (egyuumlttes jelzeacutes) szoacuteval fordiacutetottaacutek A sztoikusoknaacutel eacutes
Arisztoteleacuteszneacutel az idő eacutes a teacuter minden mozgaacutes eacutes toumlrteacuteneacutes felteacutetele Ezeket nem lehet
deiktikus vagy anaforikus moacutedon az anyagi vilaacutegban leacutetező konkreacutet eacutelőleacutenykeacutent leiacuterni
mivel nem rendelkeznek egzakt jelenteacutesi jegyekkel A nem testi jelenseacutegek (hely idő
jelenteacutes) minden beszeacuted koumltelező implikatuacuteraacutei eacutes neacutelkuumlluumlk nem kezdődhet el a kognitiacutev
folyamat A sztoikustoacutel eacutes az Arisztoteleacutesztől szaacutermazoacute hely eacutes idő felfogaacutest Apolloacutenios is
koumlvette grammatikaacutejaacutenak mondattani reacuteszeacuteben amikor a hataacuterozoacutekat a teacuterbeli viszonyok
implikatuacuteraacutejaacutenak tekintette Ezt a megkoumlzelteacutest Apolloacutenios Priscianus Alvarez eacutes Kašić is
koumlvette176 amire bővebben az esetekről szoacuteloacute reacuteszben teacuterek majd ki
34 Neacutevszoacute vagy alany
A hagyomaacutenyos grammatikaacutek neacutevszoacutei reacutesze mindig uacutegy van kidolgozva hogy a főneacutev aacutell a
taacutergyalaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban Az a nagyon fontos keacuterdeacutes meruumllhet fel bennuumlnk hogy vajon
mieacutert is tartjaacutek a főnevet annyira fontosnak hogy az oumlsszes toumlbbi neacutevszoacutet csupaacuten a főneacutev
attribuacutetumaacutenak tekintik A beszeacutedreacuteszek a logikai rendszert koumlvetik amelyben az eacutelőleacuteny
aacutell az első helyen Az igeacutek csak a leacutetező szubsztancia aacuteltal fejezhetik ki a cselekveacutest vagy
az affekcioacutet Az arisztoteleacuteszi kategoacuteriaacutek rendszereacuteben a szubsztancia van az első helyen
amit a tulajdonsaacutegai koumlvetnek Sajaacutet kategoacuteriarendszeruumlkben a sztoikusok is a testi
subiectumnak177 tulajdoniacutetjaacutek a legfontosabb szerepet a platoacuteni filozoacutefia nagy hataacutesa miatt
Az eacutelőleacuteny (ὑποκείμενον) a mondatban az első helyen van amit a tulajdonsaacutegait jelző
szavak (ποιόν) koumlvetnek A sztoikusok tulajdonneveket (bdquoSzoacutekrateszrdquo) eacutes aacuteltalaacutenos
neveket (bdquoemberrdquo) kuumlloumlnboumlztettek meg A neacutevmaacutes csak a bdquotisztardquo szubsztanciaacutet178 tudta
helyettesiacuteteni amit első szubsztanciaacutenak neveztek (οὐσία) ahogy ezt Kašićnaacutel is
laacutethatjuk A modern grammatikaacutekba ez a viszony megvaacuteltozik eacutes a cselekveacutes keruumll
174 Pandžić 200584p 175 Caujolle ndash Zaslawsky 1978447p 176 Pandžić 200584p 177 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban ez a beszeacuted bdquoalaacutetett elemerdquo nem a mai eacutertelemben vett subiectum 178 A bdquotiszta szubsztanciardquo a valoacutes leacutetet jelenti - teacuterben leacutetező konkreacutet valakit vagy valamit jeloumll
57
előteacuterbe ami egy uacutejabb taacutersadalmi filozoacutefiaacutet tuumlkroumlz Miacuteg az antik hagyomaacuteny a
megismereacutest ezaacuteltal a megnevezeacutest tartotta a kijelenteacutes eacutertelmezeacuteseacutenek legfontosabb
aspektusaacutenak179 a XIX szaacutezadi ipari forradalom taacutersadalma a mozgaacutest a fejlődeacutest ezaacuteltal
a grammatika szemszoumlgeacuteből a cselekveacutest helyezte előteacuterbe
A latin grammatikai hagyomaacuteny Priscianust eacutes a sztoikusokat koumlvetve a nomen
substantivumra (a szubsztancia eacutelőleacuteny jele) eacutes a nomen adiectivumra valoacute felosztaacutest koumlzli
Kašić a nomen substantivumot tulajdonneacutevre (vlastito ime) aacuteltalaacutenos neacutevre (opće ime) eacutes
gyűjtő neacutevre (zbirno ime) osztotta fel Kašićnaacutel a nomen adiectivum nem leacutetezhet a nomen
substantivum neacutelkuumll A nomen adiectivum nem oumlnaacutelloacute mivel erősen koumltődik a
subiectivumhoz amelyen beluumll hat csoportot kuumlloumlniacutet el ezek a mai eacutertelemben vett
melleacuteknevek keacuterdő vonatkozoacutei visszahatoacute eacutes osztoacute melleacuteknevek valamint a szaacutemnevek
A neacutevmaacutesokat az eredeti eacutes a maacutesboacutel keacutepzett szavak csoportjaacutera osztotta Az eredeti
neacutevmaacutesok koumlzeacute a mutatoacute eacutes a visszahatoacute neacutevmaacutesokat sorolta miacuteg a maacutesboacutel keacutepzett szavak
csoportjaacuteba a birtokos neacutevmaacutesok a neacutepnevek a csalaacutednevek a hazaacutet jelentő szavak eacutes a
visszahatoacute nevek keruumlltek
Pandžić az alaacutebbi aacutebraacuten reprezentaacutelta Kašićnaacutel laacutetott neacutevszoacutek egymaacuteskoumlzti viszonyaacutet180
179 Bloomfield 193513p 180 Pandžić 200588p
58
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny b) melleacutekneacutev
1) abszoluacutet (pozitiacutev) 2) keacuterdő
3) vonatkozoacutei koumlzneacutev birtokos 4) visszahatoacute gyűjtő főneacutev hazai neacutev csalaacutednevek 5) osztoacute anyagot jelentő neacutev időt jelentő neacutev 6) szaacutemneacutevi helyet jelentő neacutev
neacutevmaacutes
a) eredeti b) maacutes szoacuteboacutel keacutepzett
mutatoacute
visszahatoacute
birtokos
csalaacutednevek
hazai neacutev
visszahatoacute
tulajdonneacutev
59
Sylvester nem a bimodaacutelis (neacutevszoacute+ige) felosztaacutest vaacutelasztotta hanem donatusi-
priscianusi hagyomaacutenyboacutel aacutetvett beszeacutedreacuteszek felsorolaacutesa reacuteveacuten kuumlloumln-kuumlloumln leiacuterta ezeket
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a neacutevszoacutei viszonyok a koumlvetkezőkeacuteppen alakulnak
Neacutevszoacute
a) eacutelőleacuteny vagy taacutergy b) melleacutekneacutev (+ szaacutemneacutev)
hiacutemnenűek (feacuterfiakat eacutes feacuterfi foglalkozaacutesokat
jelentő főnevek hoacutenapok szelek folyoacutek nevei)
nőneműek (nőket eacutes női foglalkozaacutesokat jelentő főnevek
vaacuterosok faacutek eacutes noumlveacutenyek nevei)
semlegesneműek (gyuumlmoumllcsoumlk nevei)
a) affixum181 (egy maacutesik szoacute reacutesze)
(nem oumlnaacutelloacuteak) b) separatum182 (igazi neacutevmaacutes)
(oumlnaacutelloacuteak)
A főneveket ma is oumlnaacutelloacute szoacutefajnak tekintjuumlk ugyanakkor a toumlbbi neacutevszoacute is
felteacutetelezi az alanyi funkcioacutet ezeacutert a grammatikaacuteban meacuteg ma is neacutevszoacutei fajtaacutekroacutel eacutes a
neacutevszoacutek morfoloacutegiaacutejaacuteroacutel beszeacuteluumlnk Kašićnaacutel a szemeacutelynek csak egy bdquoattribuacutetumardquo van ez
a neacutevmaacutes (a szemeacutely jeloumlltje) mert ez az igazi szemeacutelyeket jelenti illetve ezeket
helyettesiacuteti eacutes ezek jelenteacutesuumlkben egyeacutertelműek mert maacutes szavakkal nem lehet őket
helyettesiacuteteni Ennek elleneacutere a bdquokőrdquo szoacute nem lehet szemeacutely a termeacuteszetben Ebből a
181 A korai magyar grammatikaacutek pronomen affixumnak nevezteacutek a birtokos szemeacutelyjeleket a hataacuterozott igeragokat eacutes az infinitivus ragjait (C Vladaacuter 2003b285) 182 Ez az igazi vagy bdquokuumlloumlnaacutelloacuterdquo neacutevmaacutes A fogalom a heacuteber grammatikaacutera megy vissza A latin nyelvű heacuteber nyelvtano a pronomen affixum eacutes a pronomen separatum alakokat kuumlloumlnbeztetnek meg (C Vladaacuter 2003b285)
neacutevmaacutes
60
peacuteldaacuteboacutel vaacutelik vilaacutegossaacute Kašić csoportosiacutetaacutesa mivel szaacutemos olyan szoacutet amit ma
neacutevmaacutesnak tartunk ő a melleacuteknevek koumlzeacute sorolt
A neacutevszoacute a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban cselekvő szemeacutelyt jelentettt vagy azt
akire gondolunk illetve akiről beszeacuteluumlnk Pandžić Arisztoteleacutesz Logikaacutejaacutera hivatkozik
amikor az ὑποκείμενονt (az alaacutetett elemet)183 a mondat olyan elemeacutenek tekintette akiről
vagy amiről beszeacuteluumlnk184 Minden olyan beszeacutedreacutesz ami a hypokeimenonroacutel szoacutel eacutes azt
koumlzelebbről leiacuterja kategoreacutemaacutenak vagy praedicamentumboacutel (aacutelliacutetmaacutenyboacutel) eacutes obiectumboacutel
(taacutergyboacutel) aacutell185 A hagyomaacutenyos felfogaacutes szerint a subiectum a mondat taacutergyaacutet jeloumllte
akiről vagy amiről szoacute van
Kašić (aacuteltalaacuteban a hagyomaacutenyos nyelvtaniacuteroacutekhoz hasonloacutean) nem ismerte az alany
eacutes az aacutelliacutetmaacuteny fogalmaacutet mivel a nyelvet a jelenteacutes szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelta eacutes nem az
oumlsszetevő elemei alapjaacuten A mondatot csak akkor tekintetteacutek mondatnak ha bdquoalanyirdquo eacutes
bdquoaacutelliacutetmaacutenyirdquo reacutesze is volt eacutes a beszeacutelő perspektiacutevaacutejaacuteboacutel meg lehetett vizsgaacutelni az idő-hely
viszonyokat A goumlroumlg grammatikusok a Ἕυρηκα (Megtalaacuteltam)-feacutele mondatokkal nem
tudtak mit kezdeni mivel ennek a beszeacutedben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet nem lehet keacutet reacuteszre
bontani de ugyanakkor szintaktikailag magaacuteba foglalta az aacutelliacutetmaacutenyi eacutes az alanyi reacuteszt is
Az ilyen mondatokat csak a modern szintaxis kezdte koumlzelebbről is szemuumlgyre venni A
modern morfoloacutegia pedig a neacutevmaacutesok keacuterdeacuteseacutet kezdte maacutes neacutezőpontboacutel kutatni mivel a
harmadik szemeacutelyt jeloumllő szemeacutelyes neacutevmaacutesok helyett mutatoacute neacutevmaacutest hasznaacutelunk A
hagyomaacutenyos kommunikaacutecioacutes folyamatot uacutegy fogtaacutek fel hogy a harmadik szemeacutely aki
fizikailag nincs jelen (meacutegha eacutelőleacutenyről is van szoacute) nem lehet a kommunikaacutecioacutes folyamat
reacutesze ezeacutert nincs is kuumlloumln neacutevmaacutessal jeloumllve Ez az egyszerű magyaraacutezat megadja a vaacutelaszt
arra hogy igazi valoacutes szemeacutelyeknek grammatikailag csak az első eacutes a maacutesodik szemeacutely
tekinthető Az őket jeloumllő neacutevmaacutesok a nyelv ősi reacutetegeacutehez tartoznak a kuumlloumlnoumls rendhagyoacute
ragozaacutesuk is reacutegi voltukat bizonyiacutetja A mutatoacute neacutevmaacutesokat maacuter a melleacuteknevek mintaacutejaacutera
ragozzuk haacuterom nemben eacutes keacutet szaacutemban ami ezek keacutesőbbi keletkezeacuteseacuteről tanuacuteskodik A
harmadik szemeacutely nem is volt reacutesze a kommunikaacutecioacutes folyamatnak eacutes amikor az ősnyelv
elkezdte jeloumllni azt a szemeacutelyt is aki nem volt jelen akkor maacuter a mutatoacute neacutevmaacutesok
183 A huumlpokeimenon latinul substantia vagy subiectum 184 Pandžić 200588p 185 A praedicativum eacutes az igei csoport (VP) a generatiacutev nyelvtanban sem kizaacuteroacutelag az igeacutet illetve a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyt tartalmazza hanem minden olyan mondatreacuteszt ami a cselekveacutes teljes jelenteacuteseacutet (koumlruumllmeacutenyekkel egyuumltt) hordozza
61
rendszere is kialakult melyek deiktikus jelenteacutesuumlkkel teljesen beleilletek a harmadik
szemeacutelyről alkotott keacutepbe186
A koumlzeacutepkori grammatikusok mindig az oratio (λόγος) kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a
logikaacuteboacutel vett propositio helyett187 Apolloacuteniosz eacutes Prisicianus mindig figyelembe vette a
beszeacutelő reaacutelis szemantikaacutejaacutet eacutes szubjektiacutev perspektiacutevaacutejaacutet Iacutegy a beszeacutedet nem lehetett egy
taacutergyra leszűkiacuteteni csak egy kuumllső subiectumra eacutes egy meghataacuterozott praedicativumra
Apolloacuteniosznaacutel egy mondaton beluumll haacuterom subiectum is előfordulhat mivel naacutela az oumlsszes
cselekvő eacutelőleacuteny szubsztancia eacutes olyankor teljesen mindegy hogy egyenes vagy fuumlggő
esetben188 aacutell-e A logikai eacutes a grammatikai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzti elteacutereacutesek miatt a
mondatreacuteszekre valoacute tagoloacutedaacutes csak a XIX szaacutezadi grammatikaacutekban laacutethatoacute előszoumlr mivel
ekkor a nyelvi analiacutezis a nyelvet elemenkeacutent egyszerre toumlbb szempontboacutel is elkezdte
tanulmaacutenyozni illetve a nyelv a nyelveacuteszet kuumllső taacutergyaacutevaacute vaacutelt A hagyomaacutenyos
nyelvtanokban az akkori grammatikograacutefiai szabaacutelyok eacutes a kor uralkodoacute vilaacutegszemleacutelete
miatt a mondatokat bdquogondolatokrardquo tagoltaacutek annak reacuteszeit pedig a termeacuteszet
megfigyeleacuteseacuteből alakiacutetottaacutek ki
Az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan szerzői az antik grammatikograacutefiaacutera alapoztaacutek
műveiket eacutes a nyelvleiacuteraacutesban ahol csak lehetett koumlvetteacutek a klasszikus mintaacutet A
beszeacutedreacuteszek (szoacutefajok) felosztaacutesaacutet tekintve a keacutet nyelvtan koumlzoumltt az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az
első magyar nyelvtan inkaacutebb a goumlroumlg grammatikograacutefiai modellt koumlvette az első horvaacutet
nyelvtan pedig a latint
35 A beszeacutedreacuteszek az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtanban
351 A Kašić nyelvtanaacuteban laacutetott beszeacutedreacuteszek
Kašić nyelvtanaacuteban a legkisebb elemnek a betűt illetve a hangot (litera) tekinti189 a
betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel lesznek a szavak (dictio)
186 Matasović 2008227-243p 187 Pandžić 200590p 188 Az egyenes eset nominaacutelis (megnevező) eset (latinul casus rectus) amely egy szoacute bdquokiinduloacutepontjaacutetrdquo jelzik ezek a nominativus eacutes vocativus A fuumlggő eset (latinul casus obliquus) a szoacute bdquoeseacuteseacutetrdquo (ragozaacutesaacutet) jelzi Az oacutekori hagyomaacuteny a casus rectus eacutes a casus obliquus viszonyaacutet uacutegy eacutertelmezte hogy a casus rectus-boacutel (az egyenes esetből) bdquoesnekrdquo (ragozoacutednak) a casus obliqui (a fuumlggő esetek) 189 A hagyomaacutenyos nyelvtanokban a betű eacutes a hang fogalma keveredik egeacuteszen a XIX szaacutezadig amikor a nyelv hangtani reacuteszeacutet is tudomaacutenyosan kezdteacutek kutatni
62
amelyekből a mondatok (oratio) lesznek Ez a tagoloacutedaacutes a mai napig megmaradt iacutegy a
nyelvtanok aacuteltalaacuteban a hangtani reacutesszel kezdődnek azt koumlveti az alaktan majd veacuteguumll a
szintaxis
Az Institutiones szerzője a nyelvi anyagot keacutet nagy reacuteszre bontotta ami a mű
ciacutemeacuteből is kideruumll190 Az első koumlnyvben a neacutevszoacutekat taacutergyalja a maacutesodikban az igeacutet ami a
goumlroumlg bimodaacutelis rendszerre utal Ezeket a koumlnyveket (liber) a humanista szemleacuteletnek
koumlszoumlnhetően tovaacutebbi reacuteszekre (pars) osztotta szisztematizaacutelva az anyagot hogy enyhiacutetsen
a tanuloacute memorizaacutelaacutesi neheacutezseacutegein Az első koumlnyvet a koumlvetkező reacuteszekre tagolta első reacutesz
ndash De litteris (A betűkről) maacutesodik reacutesz ndash Institutionum linguae Illyricae (Az illiacuter nyelv
alapjai) harmadik reacutesz - De nomine adiectivo et eius speciebus in universum (A
melleacutekneacutevről eacutes annak aacuteltalaacutenos megnyilvaacutenulaacutesairoacutel) negyedik reacutesz - De pronomine (A
neacutevmaacutesroacutel) A maacutesodik koumlnyvnek eacutes egyben ennek első reacuteszeacutenek ciacuteme De verbo (Az
igeacuteről) amelyben az igeragozaacutest taacutergyalja elsősorban a konjugaacutecioacutes rendszert eacutes az igei
osztaacutelyokat A maacutesodik koumlnyv maacutesodik reacutesze az igeneveket eacutes egy ragozhatatlan szoacutefajt a
hataacuterozoacuteszoacutet dolgozza fel A ragozhatatlan szoacutefajok koumlzoumltt egy ragozhatoacute szoacutefajt is laacutetunk
a melleacutekneacutevi igenevet maacutes neacuteven a particiacutepiumot amelynek keacutepzeacuteseacutet ragozaacutesaacutet eacutes a maacutes
szavakkal valoacute egyezteteacuteseacutet is taacutergyalja a szerző Azt aacutelliacutetotta hogy a melleacutekneacutevi igenevek
rendelkeznek az idő kategoacuteriaacuteval is mondvaacuten hogy a particiacutepium lehet praesens
imperfectum praeteritum vagy plusquamperfectum A particiacutepiumot szintaktikai alapon a
hataacuterozoacuteval egyuumltt taacutergyalja mivel szerinte ezek a mondat igei reacuteszeacutehez tartoznak eacutes azt
hataacuterozzaacutek meg koumlzelebbről
A latin grammatikaacutekban haacuteromfeacutele particiacutepium leacutetezik a cselekvő eacutertelmű
participium imperfektum a szenvedő eacutertelmű participium perfectum eacutes a cselekvő eacutertelmű
participium instans A latin igeneveknek keacutet fő fajtaacutejuk van (aktiacutev eacutes passziacutev) eacutes haacuterom
aacutellapotuk (imperfectum perfectum eacutes instans) neacutevszoacutei jelleguumlkneacutel fogva pedig megfelelő
esetragozaacutessal is rendelkeznek A particiacutepiumok a mondat aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutetől fuumlggenek eacutes
a cselekveacutes idejeacutet a cselekvő időviszonyaacutehoz keacutepest fejezik ki illetve lehetnek elő- utoacute- eacutes
egyidejűek a mondatban kifejezett cselekveacuteshez keacutepest A modern horvaacutet191
grammatikograacutefia keacutet melleacutekneacutevi igenevet ismer a cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű (-o -la -lo
veacutegű) eacutes a szenvedő eacutertelmű befejezett melleacutekneacutevi igenevet (-n -en -jen -ijen veacutegű)
Kašić is cselekvő eacutes szenvedő eacutertelmű csoportokra osztotta a horvaacutet particiacutepiumokat ezen
beluumll a cselekvő eacutertelműek koumlzeacute sorolta a praesens eacutes az imperfektum particiacutepiumait
190 bdquoInstitutionum linguae Illyricae libri duordquo ndash bdquoAz illiacuter nyelv szabaacutelyai keacutet koumlnyvben leiacutervardquo 191 Barić 1995460-471p Vig 200869-70p
63
(ticucchi eacutes ticayucchi bdquoeacuterintő aki eacuterintrdquo) valamint a praeteritum eacutes plusquamperfectum
particiacutepiumait (melyek -o -la -lo veacutegűek) A passziacutev melleacutekneacutevi igeneacutevről azt mondja
hogy ez az egyeduumlli olyan nyelvi jelenseacuteg amely a horvaacutet nyelvben az igeacutek ragozaacutesaacuten
kiacutevuumll szenvedő eacutertelmű192 Passziacutev igeragozaacuteson Kašićnaacutel egy olyan neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenyi
konstrukcioacutet eacutert melynek neacutevszoacutei reacutesze melleacutekneacutevi jellegű Az első horvaacutet nyelvtanban a
segeacutedigeacutek koumlzoumltt a biti bdquovanrdquo (leacutetige) eacutes htjeti bdquoakarrdquo igeacutek mellett a bivati bdquoleacutetezikrdquo igeacutet is
laacutetjuk amiről azt olvashatjuk hogy a passziacutev alakok ragozaacutesaacuteban vesz reacuteszt A bivati
bdquoleacuteteznirdquo ige ragozott alakja egy szenvedő eacutertelmű particiacutepium mellett periphrasztikusan
fejezi ki a horvaacutet passziacutevumot Csupaacuten szemantikai eacutes szintaktikai viszonyroacutel van szoacute eacutes
nem morfoloacutegiailag kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesi mintaacuteroacutel ahogy ez a goumlroumlgben eacutes a latinban laacutethatoacute
Mivel ezek az elemek nem alkotnak kuumlloumln ragozaacutest tehaacutet nincs kuumlloumln passziacutev veacutegződeacutes a
horvaacuteban Kašić baacutetran kijelenti hogy a horvaacutetban nincs passziacutev193 A modern horvaacutet
nyelveacuteszet meacutegis kuumlloumlnaacutelloacute ragozaacutesnak tekinti a passziacutev ragozaacutest is194 A Kašićnaacutel laacutetott -ći
veacutegű cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev veacutegződeacutese ma a horvaacutetban hataacuterozoacutei igeneacutev
veacutegződeacuteskeacutent van jelen a modern horvaacutet nyelvtanokba195 Kašić idejeacuteben meacuteg mindig
leacutetezett az oacuteszlaacutevboacutel oumlroumlkoumllt cselekvő eacutertelmű praesens particiacutepium amelynek veacutegződeacutese -
ći volt eacutes mindhaacuterom nemben jelentkezett eacuteppen uacutegy ahogy ezt Kašićnaacutel is laacutettuk iacutegy
nem lehet hibaacutenak tekinteni a leiacuteraacutesaacutet pusztaacuten nyelvtoumlrteacuteneti jelenseacutegnek kell minősiacuteteni
A harmadik reacuteszben az eloumlljaacuteroacutet a koumltőszoacutet eacutes az indulatszoacutet taacutergyalja ami sztoikus
oumlroumlkseacuteg ahol ezek kuumlloumlnaacutelloacute csoportot alkottak Az Institutiones veacutegeacuten tizenkeacutet pontban
leiacuterja a szintaxis fő szabaacutelyait de kiemeli hogy a szintaxist ususboacutel (tapasztalatboacutel eacutes
gyakorlatboacutel) lehet csak igazaacuten megtanulni196 Mivel Kašić megnevezi a nyelvtaniacuteraacuteshoz
mintaacuteul felhasznaacutelt irodalmat eacutes szerzőket figyelembe kell venni azt hogy eacuteppen
Donatusnaacutel eacutes Priscianusnaacutel laacutetunk olyan Varroacutetoacutel oumlroumlkoumllt megjegyzeacuteseket a szintaxisroacutel
amelyekben az ususboacutel valoacute tanulaacutest tanaacutecsoljaacutek ezeacutert javasolta Kašić is az usust a
nyelvtanulaacuteshoz az Institutiones mondattani reacuteszeacuteben
Az anyagfeldolgozaacutesi moacutedszerek alapjaacuten az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan
megiacuteraacutesaacutenak szaacutendeacuteka is bizonythatoacute Kašić nyelvtana tagoltabb a szabaacutelyok eacutes a
kiveacutetelek aacutetlaacutethatoacutebbak eacutes joacuteval toumlbb peacuteldaacuteval taacutemasztja alaacute gondolatait ugyanakkor
komolyabb nyelveacuteszeti magyaraacutezatokba nem megy bele Sylvester Grammatikaacutejaacuteban
192 Kašić 16042002339p 193 Kašić 16042002338p 194 Barić 1995451-452p 195 Barić 1995622 636 1199p Vig 200875p 196 Kašić 1604200213p
64
egyszerűbb tagoloacutedaacutest alkalmazott mivel nyelvtaniacutetaacutesra szaacutenta műveacutet A Grammatica
egyfajta tanaacuteri keacutezikoumlnyvnek is tekinthető ezeacutert nem kellett sokat magyaraacuteznia a
nyelveacuteszeti jelenseacutegeket Sylvester Grammatikaacutejaacutenak roumlvidseacutege abboacutel a teacutenyből adoacutedik
hogy Sylvester előszoumlr (1536-ban) sokkal terjedelmesebb művet iacutert amit a magas nyomdai
koumlltseacutegek miatt le kellett roumlvidiacutetenie iacutegy csak 1539-ben a megiacuteraacutesa utaacuten haacuterom eacutevvel
tudta kiadni
352 A Sylvester Grammatikaacutejaacuteban laacutetott felosztaacutesok eacutes eacutertelmezeacutesek
Sylvester a nyelvtanaacuteban a beszeacutedreacuteszek tanaacutet tekintve a goumlroumlg szemantikai moacutedszereken
alapuloacute modellt koumlveti Sylvester a nyelvi anyagot a legkisebb elem leiacuteraacutesaacuteval kezdi a
betűvel illetve hanggal (litera) a betűkből aacutellnak oumlssze a szoacutetagok (syllaba) a szoacutetagokboacutel
lesznek a szavak (dictio) amelyekből veacuteguumll mondatok (oratio) joumlnnek leacutetre A szoacute
meghataacuterozaacutesaacuteban Platoacuten hataacutesaacutetaacutet laacutetjuk bdquoA szoacute egy jelenteacutessel biacuteroacute kimondott hang
amelyből a mondat oumlsszeaacutell eacutes amelyben feloldoacutednak a dolgokrdquo197 Az ideatanboacutel
szaacutermazoacute elmeacuteletek alapjaacuten Platoacuten198 a bdquodolgokroacutelrdquo azt mondja hogy ezek keacutepzeletuumlnkben
leacutetező keacutepek eacutes feloldaacutesuk (megeacuterteacutesuumlk) csak a beszeacutedben toumlrteacutenik meg mivel a beszeacuted az
uumlzenetaacutetadaacutes eacutes a megeacuterteacutes első aacutellomaacutesa A nyelv eacutes a beszeacuted tuumlkroumlzi a gondolkodaacutesunkat
eacutes azt is ahogy mi bdquolaacutetjukrdquo a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot A nyelv szerinte a bennuumlnk eacutelő
keacutepek alapjaacuten műkoumldik a beszeacuted ezeknek a keacutepeknek a tuumlkre ami az igazsaacuteg eacutes a
hamissaacuteg keacuterdeacuteseacutet is felveti Ezzel reacuteszben a physis-theacuteszisz eacutes az igazsaacuteg-hamissaacuteg
keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti magyaraacutezataacuteval pedig inkaacutebb a materialista elmeacuteletekhez199 aacutell koumlzelebb
Sylvester Grammatikaacutejaacuteban a beszeacutedreacuteszek osztaacutelyozaacutesa a goumlroumlg
grammatikograacutefiai rendszerre eacutepuumll de a szavak felosztaacutesaacutet maacuter a donatusi-priscianusi
hagyomaacutenyboacutel veszi amikor nyolc beszeacutedreacuteszt kuumlloumlnboumlztet meg bdquoA beszeacutedreacuteszek szaacutema
nyolc főneacutev neacutevmaacutes ige hataacuterozoacute melleacutekneacutevi igeneacutev koumltőszoacute eloumlljaacuteroacute indulatszoacuterdquo200 A
ragozott szavakat tekintve a donatusi-priscianusi hagyomaacuteny Varro modelljeacutet vette aacutet eacutes a
neacutevszoacutek ragozaacutesaacutet morfoloacutegiai alapon osztaacutelyozta az egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten
Sylvester a genitivusi veacutegződeacutest csak az oumlt declinatio felsorolaacutesaacutenaacutel emliacuteti mivel a latin
197 bdquoDictio est vox articulata cum aliqua significatione ex qua instruitur oratio et in quam res solviturrdquo(Sylvester 15391989111-3) 198 Platoacuten 2005 199 Antologija 195858-60p Pais 1988501-532p 200 bdquoPartes orationis sunt octo Nomen Pronomen Verbum Adverbium Participium Coniunctio Praepisitio Interiectiordquo (Sylvester 1539198913)
65
mintaacuteboacutel indul ki de ennek elleneacutere egy neacutevszoacuteragozaacutesroacutel beszeacutel a magyar nyelvben201 A
szavakat az alaptulajdonsaacuteguk alapjaacuten csoportosiacutetotta a qualitas (minőseacuteg) a comparatio
(fokozaacutes) a genus (nem) a numerus (szaacutem) a figura (alak) eacutes a casus (eset) alapjaacuten A
főnevek csoportosiacutetaacutesaacutet amit haacuterom szabaacutelyban (regulaban) foglalt oumlssze előszoumlr a szavak
neme alapjaacuten fogalmazta meg Az első szabaacutely szerint a feacuterfiakat eacutes a feacuterfi foglalkozaacutesokat
csakuacutegy mint a hoacutenapokat a szeleket eacutes a folyoacutekat jelentő szavak hiacutemneműek A maacutesodik
szabaacutely alapjaacuten a nőket eacutes a női foglalkozaacutesokat a vaacuterosokat eacutes a faacutekat jelentő szavak
nőneműek A harmadik szabaacutely szerint a gyuumlmoumllcsoumlk nevei semlegesneműek A szabaacutelyok
felsorolaacutesa utaacuten Sylvester az eset fogalmaacutet koumlzli amit kiegeacutesziacutetett egy neacutevelőről szoacuteloacute
hosszuacute magyaraacutezattal Ezt a sort a declinatio fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa koumlveti A declinatioroacutel
előszoumlr annyit mond hogy oumlt declinatio szerint ragozzuk a szavakat nyilvaacuten a latin mintaacutet
veacuteve alapul Ezutaacuten morfoloacutegiai szinten a heacuteberrel hozza kapcsolatba a magyar nyelvet
majd szaacutemos olyan magyaraacutezatot iacuter le amivel a magyar nyelvet egy teljesen uacutej viszonyba
helyezi a toumlbbi euroacutepai nyelvhez keacutepest Leiacuterja peacuteldaacuteul a toumlbbes szaacutem jeleacutet a
birtoktoumlbbesiacutető jelet a latintoacutel elteacuterő vonzatuacute igeacutek fordiacutetaacutesaacutet peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemasztja ezen
kiacutevuumll sok maacutes nyelvi jelenseacutegre is kiteacuter magyaraacutezataiban amelyek koumlzuumll a legeacuterdekesebb
az agglutinaacutecioacuteval foglalkozoacute reacuteszek vagy a neacutevelőről szoacuteloacute reacutesz A particiacutepiumot peacuteldaacuteul
kuumlloumln beszeacutedreacutesznek tartja ami a mondat neacutevszoacutei eacutes igei reacutesze koumlzoumltt helyezkedik el
Eacuteppen uacutegy ahogy Kašić is tette idő kategoacuteriaacutet is tulajdoniacutetott neki a nem az eset a
jelenteacutes a szaacutem eacutes az alak mellett Sylvesterneacutel a particiacutepium a neacutevszoacutektoacutel az eset eacutes a nem
kategoacuteriaacutejaacutet kapja a toumlbbi attribuacutetumot pedig az ige adja meg A particiacutepium ragozaacutesaacuteroacutel
Sylvester azt mondja hogy koumlveti a neacutevszoacuteragozaacutest eacutes ennek is neacutegy neme van ahogy ezt
a neacutevszoacuteknaacutel is laacutettuk amit a ragozaacutesban neacutevmaacutesokkal jeloumlluumlnk Ragozaacutesi peacuteldaacutet csak a
participium imperfectumnak ad meg amely egyidejűseacuteget jelent a mondatban ezeacutert jelen
idejűnek szaacutemiacutet a participium perfectum eacutes futurum ragozaacutesaacutet teljesen kihagyta
Az oumlt declinatioacutet leiacuteroacute reacuteszben egyetlen egy helyen sem mondta ki nyiacuteltan202 hogy
melyik nyelvre gondolt a definiacutecioacutekban203 Nyilvaacutenvaloacutean a latin grammatikai leiacuteraacutesboacutel
indult ki amit a humanizmusban univerzaacutelis grammatikograacutefiai moacutedszernek tekintettek eacutes
eacuteppen az univerzaacutelis jellege miatt nem tartotta szuumlkseacutegesnek kiemelni a definiacuteciokban a
latin vagy a magyar nyelv fogalmaacutet Nemcsak Sylveseter szaacutemaacutera hanem az olvasoacutei
201Sylvester 1539198943-49p 202 Az anyanyelvről beszeacutel illetve apai nyelvről eacutes nem bdquomagyar nyelvrőlrdquo A bdquosermo patriirdquo elnevezeacutest hasznaacutelja 203 A goumlroumlg nyelvtani hagyomaacutenyban is laacutethatoacute hogy a nyelvtani kategoacuteriaacutek leiacuteraacutesaacuteban sehol sem jelentkezik a goumlroumlg jelző mivel az oacutekori gondolkodaacutes nem ismerte a nemzeti oumlntudat fogalmaacutet inkaacutebb teruumllethez koumltoumltteacutek az ember szaacutermaacutezaacutesaacutet
66
szaacutemaacutera is egyeacutertelmű hogy a latin nyelv grammatikograacutefiai modelljeacutet meg kell tartani
amennyire csak lehet Az ilyen felfogaacutes nemcsak az anticitaacutes elveacutenek kritika neacutelkuumlli
koumlveteacuteseacutet tuumlkroumlzi hanem az anyanyelv fejleszteacuteseacutenek eacutes megőrzeacuteseacutenek szaacutendeacutekaacutet is
mutatja Dante is megjegyzi a De vulgari eloquentia ciacutemű műveacuteben204 hogy a latint csak a
grammatikaacuteja oacutevta meg a romlaacutestoacutel Ha ezt a gondolatot proacutebaacuteljuk szem előtt tartani a
tovaacutebbi elemzeacutesekben miszerint egy nyelvet a donatusi-priscianusi modell nyelvleiacuteraacutesa
őrizte meg akkor teljesen eacuterthető hogy a humanista grammatikaacutek mieacutert nem szerettek
nagyon elteacuterni a hagyomaacutenyos modellektől
Az oumlt declinatio utaacuten Sylvester a neacutevmaacutesokat taacutergyalja Itt egy rendkiacutevuumll fontos
nyelvi jelenseacutegről szoacutel amikor a neacutevmaacutesokat eacutes a szemeacutelyragokat kuumlloumln veszi Sylvester
nagyon joacutel eacutertette a goumlroumlgoumlknek a beszeacutedről alkotott elmeacuteleteit a sztoikusoktoacutel
Arisztoteleacuteszig tovaacutebbaacute a klasszikus nyelvek morfoloacutegiaacutejaacutet tekintve ismerte az esetragok
eacutes a szemeacutelyragok termeacuteszeteacutet ezeacutert a cselekvő szemeacutelyből kiindulva eacuteszre tudta venni az
igeacuteken jelentkező veacutegződeacutesek eacutes a neacutevszoacutekon laacutetott birtokjelek oumlsszefuumlggeacuteseacutet Ezzel is a
grammatikograacutefiai moacutedszerek szemantikai eacutes pragmatikai elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacutet
hangsuacutelyozta A neacutevmaacutesokat taacutergyaloacute reacuteszben205 a szemeacutelyragokroacutel egeacuteszen vilaacutegosan
fogalmazta meg hogy a goumlroumlg eacutes a latin nyelvben a szemeacutely fogalma bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo
de a magyarban mindig kuumlloumln kitesszuumlk a szoacute veacutegeacutere A bdquomagaacutetoacutel eacuterthetődőrdquo kifejezeacutes a
flektaacuteloacute nyelvek egyik alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel szaacutermazik ami a szavak ragozaacutesaacutenak flektaacuteloacute
alaptulajdonsaacutegaacuteboacutel ered mivel egy flektaacuteloacute veacutegződeacutes toumlbb jelenteacutest is hordozhat peacuteldaacuteul a
neacutevszoacutek eseteacuteben egy vegződeacutes kifejezi a szaacutemot az esetet eacutes a nemet is Az igeacutekneacutel a
veacutegződeacutes meacuteg toumlbb jelenteacutest hordozhat ami majdhogynem az oumlsszes igei kategoacuteriaacutet
magaacuteba foglalja peacuteldaacuteul a moacutedot a szemeacutelyt a szaacutemot az időt az aacutellapotot eacutes cselekvő
vagy szenvedő igenemet Sylvester a feldolgozott nyelvi anyagot nem az onoma eacutes a reacutema
viszonya alapjaacuten vaacutelasztotta szeacutet ugyanakkor a szoacutefajok sorrendje a főneacutev eacutes az ige koumlruumlli
csoportosiacutetaacutest mutatja
Az oacutekorban kidolgozott beszeacutedreacuteszek tana szerfelett fontos a modern
grammatikograacutefia megeacuterteacuteseacuteben A modern szoacutefajtan eacutes mondattan alapjaacutet azok a
megfogalmazaacutesok eacutes felosztaacutesok jelentik amelyeket az oacutekori nyelvtanirodalomboacutel
ismerjuumlk peacuteldaacuteul a Duumlszkolosz nyolc beszeacutedreacutesze vagy Thrax bimodaacutelis
grammatikograacutefiai moacutedszer alkalmazaacutesa A beszeacutedreacutesz fogalma nem egyenlő a szoacutefajjal
mondatreacutesztől pedig kisebb elemnek szaacutemiacutet Ahogy ma ismerjuumlk a szoacutefajok
204 Dante 199810p 205 Sylvester 1539198950-70p
67
meghataacuterozaacutesaacutet azt a XIX szaacutezadi nyelveacuteszek dolgoztaacutek ki de alapjaacuteban ennek a
felosztaacutesnak a csiacuteraacuteit az oacutekori beszeacutedreacuteszek tanaacuteban kell keresni Ahhoz hogy megeacutertsuumlk a
modern nyelvtani kategoacuteriaacutekat vissza kell menni az alapokig eacutes megvizsgaacutelni a
hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekat valamint megeacuterteni hogy mieacutert eacuteppen ilyenek a modern
nyelvtani kategoacuteriaacutek amelyeknek ma ismerjuumlk őket
68
4 A GRAMMATIKAI ESET KATEGOacuteRIAacuteJA
Legtoumlbb nyelvben a grammatikai eset a szoacute morfoloacutegiai szintaktikai eacutes szemantikai
meghataacuterozaacutesa A flektaacuteloacute nyelvekben szintaktikailag a szavak koumlzti viszonyokat fejezi ki
morfoloacutegiai szinten a szaacutemot eacutes a nemet jeloumlli Morfoloacutegiailag az esetek a kezdet
subiectumaacuteroacutel206 tartalmaznak kiegeacutesziacutető informaacutecioacutekat a cselekveacutes elszenvedeacutes eacutes aacutellapot
subiectumaacutehoz viszonyiacutetva valamint a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterjaacutek le A kezdet
subiectuma olyan fogalom amely kuumlloumlnboumlző viszonyokat hoz leacutetre a mondatban eacutes
amelynek a perspektiacutevaacutejaacuteboacutel megfigyelhetjuumlk a toumlbbi fogalommal kialakuloacute viszonyt Az
emliacutetett viszonyok nem egyeznek mindig a kommunikaacutecioacute alapszabaacutelyaival ilyen peacuteldaacuteul
a dativus subiectivus hasznaacutelata mivel szemantikai meghataacuterozaacutesaacutet tekintve egy adott eset
egyszerre hordozhat aacuteltalaacutenos eacutes lokaacutelis jelenteacutest
A mondatbeli viszonyok lehetnek szpaciaacutelis posszessziacutev kauzaacutelis temporaacutelis
objectum subjectum eacutes maacutes jelenteacutesűek Az aacuteltalaacutenos nyelvi logika megeacuterteacuteseacutenek
eacuterdekeacuteben igen fontos az esetek ismerete A mondatbeli viszonyoknak a logikaacuteja eacutes a
nyelven beluumlli műkoumldeacutesuumlk az egyedi emberi fizioloacutegiaacuteboacutel erednek amelyből az eacutelethez
valoacute alapvető szuumlkseacutegletek keletkeznek eacutes amelyeket a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg
megfigyeleacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere hasznaacutelunk Az emliacutetett logikaacutet a bennuumlnk kialakult
vilaacutegkeacuteppel egeacutesziacutetjuumlk ki207 ami minden emberben koumlzoumls peacuteldaacuteul a szpaciaacutelis viszonyokat
minden ember fizikailag egyformaacuten eacuterzeacutekeli ugyanakkor ezeket az egyformaacuten eacuterzeacutekelt
teacuterbeli viszonyokat maacutes nyelvi eszkoumlzzel maacutes eacutes maacutes nyelvi jelekkel fejezi ki208
Az eseteket mikroszinten azaz a szoacute szintaxisaacutenak a szintjeacuten lehet vizsgaacutelni amikor
az esetek a mondatreacuteszeken eacutes mondatszerkezeteken beluumll hatnak vagy makroszinten azaz
a mondat szintjeacuten amikor az esetek a szavak koumlzti viszonyokat tuumlkroumlzik vagy uacutejabbakat
hoznak leacutetre A mikroszinten keletkező viszonyok esettanaacutera peacutelda a genitivus qualitatis
ami egy adott szoacute jelzője eacutes a mondaton beluumll nem hat ki az uacutej viszonyok kialakulaacutesaacutera
Ha az eset az aacutelliacutetmaacuteny vonzata vagy tartalmi toumlbblete akkor olyan peacuteldaacutekra kell gondolni
mint amilyen az ablativus causae vagy a mondatroumlvidiacutető szerkezetek amelyek az
206 A latin subiectum szoacutet az alaacutevetett elem jelenteacutesben hasznaacutelom ahogy ezt az oacutekorban tetteacutek 207 Bańczerowski 2008 208 Benjamin Lee Worf kuumlloumlnboumlző szpacioacute-temporaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutet iacuterja le a hopi benszuumlloumlttek nyelveacuteben A hopik a fogalmat jeloumllő szoacuteragozaacutes helyett a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit vaacuteltoztatjaacutek meg Ez azt jelenti hogy a fogalom mindig az alapalakjaacuteban szerepel koumlzelebbről pedig a cselekveacutes koumlruumllmeacutenyeit illetve a fogalom leacutetezeacuteseacutenek eacutes aacutellapotaacutenak koumlruumllmeacutenyeit hataacuterozza meg A nyelvi eszkoumlzoumlk kialakulaacutesaacutera uacutegy hatott ez a felfogaacutes hogy a cselekveacutes az aacutellapot eacutes a toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere kuumlloumlnboumlző szoacutealakokat hasznaacutelnak (Worf 1956197)
69
aacutelliacutetmaacuteny jelenteacuteseacuteből alakulnak ki de maguk nem hoznak leacutetre uacutejabb viszonyokat Egy
mondaton beluumll a genitivus eacutes az ablativus absolutus209 mondatroumlvidiacutető szerkezetek kuumlloumln
mondatreacuteszkeacutent viselkednek ezeacutert mikroszinten kutathatoacutek A mondat belső szerkezeteacutet
tekintve a mondatroumlvidiacutető szerkezetek alaacuterendelő melleacutekmondatok amelyek
termeacuteszetuumlkből kiindulva nem hathatnak ki sajaacutet jelenteacutesuumlk hataacuterain kiacutevuumll
A mikroszintű vizsgaacutelatok a mondat szerkezeteacutet tekintve analitikusak eacutes nem
alkalmazhatoacuteak az egeacutesz mondat stuktuacuteraacutejaacutera eacutes jelenteacuteseacutere csupaacuten a szavak szintjeacuten
műkoumldnek A makroszintű vizsgaacutelatok szintetikusak eacutes az ilyen kutataacutesok a mondat teljes
struktuacuteraacutejaacutet eacutes jelenteacuteseacutet foglaljaacutek egybe A makroszinten kialakuloacute esettani viszonyokat a
mondat szintjeacuten kell vizsgaacutelni Ezek olyan viszonyok amelyek adott koumlrnyezetben
bizonyos eseteket vaacuteltanak ki mint peacuteldaacuteul a dativus subiectivus (a kezdet subiectumaacutenak
esete) amely egyszerre hat a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutere Az ilyen nyelvi
jelenseacutegek gyakran olyan toumlbbletjelenteacutest is adhatnak az aacutelliacutetmaacutenynak amelyet a horvaacutet eacutes
a magyar nyelvben csak modaacutelis konstukcioacutekkal lehet kifejezni Ebbe a kategoriaacuteba
sorolhatoacute a vocativus is ami a mondat mikro- eacutes makroszintjeacuten is vizsgaacutelhatoacute eacutes egy kuumlloumln
mondatnak eacuterthető egy maacutesik mondaton beluumll210 A vocativus szerepe amikor mondaton
beluumlli mondatkeacutent viselkedik maacutes mint a mondatszerkezetekneacutel mivel a
mondaszerkezetek egyben adott mondatreacuteszek szerepeacutet is betoumlltik A vocativus egy olyan
mondatreacutesz211 ami megvaacuteltoztatja a mondat alapjelenteacuteseacutet illetve a beszeacutelő intencioacutejaacutet
peacuteldaacuteul kijelenteacutesből felszoacuteliacutetaacutest tanaacutecsot vagy parancsot hoz leacutetre mikoumlzben a mondat
aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacutet is befolyaacutesolja Az ilyen fajta kommunikaacutecioacutes intencioacute moacutedosiacutetaacutesaacutet a latin
nyelv keacutet igei moacuteddal is kifejezheti imperativusszal eacutes coniunctivusszal az imperativus
ilyenkor egyenes parancsot jelent coniunctivus pedig a tanaacutecs vagy az ajaacutenlaacutes (enyhe
parancs) kifejező eszkoumlze A vocativusnak az ilyen felteacutetel neacutelkuumlli expressziacutev funkcioacuteja a
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet hangsuacutelyozza Pranjković kuumlloumln mondatelemnek tekinti ami nem
vehet fel semmifeacutele mondatbeli szerepet212
A modern szintaktikai vizsgaacutelatok kuumlloumlnbseacuteget tesznek a strukturaacutelis eacutes a nem
strukturaacutelis esetek koumlzoumltt Strukturaacutelisak azok amelyek nem fuumlggnek a tematikus
funkcioacutejuktoacutel Egyeduumll az szaacutemiacutet hogy milyen a mondatbeli strukturaacutelis helyzetuumlk illetve
milyen grammatikai funkcioacutejuk van peacuteldaacuteul alany taacutergy Az aacutelliacutetmaacutenyhoz viszonyiacutetott
neacutevszoacutei csoport egy adott tematikus funkcioacuteboacutel egy maacutesikba keruumllhet ezaacuteltal maacutes esetbe is
209 A latin ablativus absolutusnak a goumlroumlg genitivus absolutus felel meg 210 Badurina 20103p 211 Badurina 20105p 212 Pranjković 1993108-109p
70
ha a mondat struktuacuteraacuteja megvaacuteltozik amellyel egyuumltt a neacutevszoacutei csoport grammatikai
funkcioacuteja is moacutedosul
A nem stukturaacutelis esetek nem a mondat szerkezeteacutetől hanem a lexikaacutelis egyseacuteg
tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlggenek amelynek az adott neacutevszoacutei csoport a vonzata Egy neacutevszoacutei
csoport a sajaacutet tematikus funkcioacutejaacutetoacutel is fuumlgghet ami miatt a nem strukturaacutelis eseteket keacutet
csoportra szoktaacutek osztani lehetnek idioszinkretikusak (bizonyos lexikaacutelis egyseacutegtől
fuumlggnek) eacutes inherensek (melyek egy tematikus funkcioacuteval szoros kapcsolatban vannak)
Ellen Woolford dolgozta ki a strukturaacutelis elmeacutelet metodoloacutegiaacutejaacutet213 ami nem nem
bizonyult eleacuteggeacute aacutetfogoacutenak eacutes egyeacutertelműnek214 sem elmeacuteleti szinten sem pedig
gyakorlatban A strukturaacutelis eacutes a nem strukturaacutelis esetek meghataacuterozaacutesaacuteban nincs egyseacuteges
veacutelemeacuteny Kuumlloumlnboumlző nyelvekben maacutes eacutes maacutes moacutedszereket kellene alkalmazni az esetek
strukturaacutelis termeacuteszeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera Mihaljević szerint peacuteldaacuteul a horvaacutet accusativus
egyszerre lehet strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacute neacutelkuumll) eacutes nem strukturaacutelis (eloumlljaacuteroacuteval) eset215 Az
sem vilaacutegos hogy az elteacuterő eredmeacutenyek a szavak szintaktikai poziacutecioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa miatt
toumlrteacutennek vagy az esetek kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiből keletkeznek Bruening216 egy fontos
keacuterdeacutessel bőviacuteti a modern strukturalista esettani vizsgaacutelatokat mondvaacuten hogy az esetek
morfoloacutegiaacuteja szorosan kapcsoloacutedik a tematikus szerepekhez Ezzel teljesen maacutes iraacutenyba
mozdiacutetotta el az esettani vizsgaacutelatokat ami egy uacutejabb metodoloacutegia kidolgozaacutesaacutet felteacutetelezi
213 Woolford 2006111-130p 214 Mihaljević 2010179p 215 Mihaljević 2010180p 216 Bruening 2007
71
41 A grammatikai eset felfedezeacutese eacutes kutataacutesa
Az eset leiacuteraacutesaacutet előszoumlr az ind grammatikusok műveiben laacutetjuk217 Guru ind nyelveacutesz
neveacutehez fűződik a sphota eacutes a dhvani meghataacuterozaacutesa A sphota az aacutellandoacute leacutet a leacutetezeacutesnek
az invariaacutens reacutesze eacutes az indoeuroacutepai casus rectusnak felel meg A dhvani a sphota aktuaacutelis
megvaloacutesiacutetaacutesa a beszeacutedhelyzettől fuumlgg eacutes az indoeuroacutepai casus obliquus megfelelője
Guru a kuumlloumlnboumlző szoacutealakoknak kuumlloumln neveket is adott amelyek az euroacutepai nyelveacuteszetben
a koumlvetkező eseteknek felelnek meg nominativus genitivus ablativus dativus
accusativus instrumentalis eacutes locativus218 Az ind grammatikusok műveit az euroacutepai
nyelveacuteszek egeacuteszen a XIX szaacutezadig nem ismerteacutek ezeacutert a grammatikai eset kategoacuteriaacutejaacutenak
felfedezeacuteseacutet a goumlroumlg grammatikusok eacuterdemeinek tekintetteacutek Az euroacutepai nyelveacuteszet
Arisztoteleacutesznek tulajdoniacutetja a πτῶσις (goumlroumlguumll eseacutes hullaacutes latinul casus) fogalom
bevezeteacuteseacutet Az ő felfogaacutesa szerint a πτῶσις a szavak olyan alakja amely kuumlloumlnboumlzik az
alapjelenteacutestől de ezt jelentősen nem befolyaacutesolja Csak az igeacutek eacutes a főnevek keacutepesek
ilyen vaacuteltozaacutesokra A konjugaacutecioacute eacutes a deklinaacutecioacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutet a roacutemaiak tetteacutek meg
pontosabban Quintus Remmius Palaemon de Marcus Terentius Varro volt az első aki a
De lingua Latina ciacutemű műveacuteben megnvezte ezt a keacutet ragozaacutesi fajtaacutet valamint ezeket
reacuteszletesen leiacuterta Addig az esetet a πτῶσις-t az igei eacutes a neacutevszoacutei rendszer koumlzoumls
tulajdonsaacutegaacutenak tekintetteacutek eacutes mindkettőt bdquohajtogataacutesnakrdquo nevezteacutek Varro utaacuten a
bdquohajtogataacutesrdquo (declinatio) terminusaacutet a neacutevszoacutei csoport vaacuteltozaacutesaacutera kezdteacutek alkalmazni a
deklinaacutecioacutera a bdquocsavarodaacutestrdquo (coniugatio) pedig az igeacutek vaacuteltozaacutesaacutera Az eseteket neacutevszoacutei
ragozaacutesi sorokba (paradigmaacutekba) csoportosiacutetjuk A goumlroumlg grammatikusok az eseteket nem
taacuteblaacutezatos paradigmaacutekban koumlzoumllteacutek hanem az alaki megnyilaacutenulaacutesokboacutel kiindulva a
jelenteacutesuumlket peacuteldamondatokkal magyaraacuteztaacutek A roacutemaiak voltak az elsők akik az eseteket
paradigmaacutekban taacuteblaacutezatos formaacuteban iacutertaacutek le ami a koumlzeacutepkori eacutes a nemzeti grammatikaacutekon
keresztuumll a mai napig megmaradt Donatus eacutes Priscianus grammatikaacuteiban az eseteket
gyakran folyamatos szoumlvegben laacutetjuk A paradigmaacutek ilyen lejegyzeacutese a koumlnyvnyomtatoacutek
anyagi takareacutekossaacutega miatt toumlrteacutent eacutes nincs kuumlloumln nyelveacuteszeti jelentőseacutege
A goumlroumlg nyelvtanokban az esetek jelenteacuteseacutet a morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesukkal
egyuumltt jeloumllteacutek Az esetek (mondatbeli viszonyok) jelenteacuteseacutet kommunkaacutecioacutes szempontboacutel
vizsgaacuteltaacutek azaz a cselekvő szemeacutely szempontjaacuteboacutel uacutegy hogy az aktiacutev cselekvő szemeacutely
217 Maacuteteacute 2003279p 218 Az ind grammatikaacutek ebben a sorrendben soroljaacutek fel az eseteket
72
elmozdulaacutesaacutet eacutertelmezteacutek a passziacutev feleacute az idő eacutes a teacuter implikaacutecioacutejaacuteval ami a lokaacutelis
elmeacutelet csiacuteraacuteja A mondatok igaz eacutes hamis jelenteacutese csak a mondat teljes jelenteacuteseacuteből deruumll
ki iacutegy az esetek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesa eacutes a mondatboacutel valoacute kiemeleacutese szerintuumlk nem volt
lehetseacuteges A mondat egeacuteszeacutet vizsgaacutelva a sztoikusok nem tudtaacutek kizaacuterni a nominativust eacutes
a vocativust illetve a casus obliquus teljes jelenteacutese uacutegy alakul ha mellette egy casus
rectus is van A sztoikusoknak koumlszoumlnhetjuumlk hogy a nominativus ma is a paradigmaacutek eacuteleacuten
szerepel Erről Frede iacutert bővebben bdquoAz arisztoteleacuteszi fogalom a szavak alakjaacutera
vonatkozik A sztoikusoknaacutel ez a fogalom a veluumlk jeloumllt szemeacutelyre vonatkozik eacutes ezzel
elvaacutelasztottaacutek a jeloumllt szemeacutelyeket a szoacute alakjaacutetoacutel Amikor a sztoikusok utaacuteni
grammatikusok nem vaacutelasztottaacutek el a szoacute alakjaacutet a jeloumllt szemeacutelytől oacuteriaacutesi zavarokat
okoztak a nyelvtani magyaraacutezatokbanrdquo219 Az esetek olyanok mint a nevek eacutes a
sztoikusok szerint nem rendelkeznek teljes jelenteacutessel a mondaton kiacutevuumll Az esetveacutegződeacutest
nem lehet kuumlloumln vizsgaacutelni mivel az egy komplex egyseacutegnek (a mondatnak) a szerves
reacutesze eacutes csak taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben eacuterthető meg teljesen220 A teljes jelenteacutest a teacuter eacutes
a mozgaacutes fogalmaacutet beleeacutertve a nevek eacutes az igeacutek szinteacutezise adja meg amit az idő
kategoacuteriaacuteja egeacutesziacutet ki
A koumlzeacutepkori nyelvi vizsgaacutelatok a pontos jelenteacutes kutataacutesaacutera eacutes a helyes eacutertelmezeacutesre
oumlsszpontosiacutetottak ezeacutert az iskolai rendszer koumlzeacuteppontjaacuteba a grammatikaacutet aacutelliacutetottaacutek A
koumlzeacutepkori grammatikaacutek szerkezete az anticitaacutes elveacutet koumlvette iacutegy az antik nyelvtanok
feluumllvizsgaacutelaacutesa ebben a korszakban teljesen elmaradt221 A koumlzeacutepkori szoumlvegekben
maacutesolaacutesok miatt sok volt a hiba sőt a maacutesoloacutek a sajaacutet veacutelemeacutenyuumlket eacutes maacutes
magyaraacutezatokat is beleiacutertak az eredeti szoumlvegekbe Ez volt a fő oka annak hogy a reacutegebbi
szoumlvegeket pontosabbnak tartottaacutek eacutes vaacuteltozatlan formaacuteban igyekezteacutek koumlzoumllni Idővel az
anticitaacutes elve megeacuterteacutesi probleacutemaacutekhoz vezetett ami a klasszika-filoloacutegia tudomaacuteny
szuumlleteacuteseacutet ideacutezte elő Az antik latinsaacutegot (i sz I szaacutezadig) bdquoigazi romlatlan latinnakrdquo
tartottaacutek ezeacutert a koumlzeacutepkorban a latin nyelv klasszikus korszakaacuteban iacutert nyelvtanokat
utaacutenoztaacutek A latin nyelv dialektusai az i sz I szaacutezadtoacutel kezdenek kivaacutelni a latin
standardboacutel eacutes ezzel kezdeteacutet veszi az uacutejlatin nyelvek szuumlleteacutese222 Mivel az uacutejlatin
nyelvek nyelvtana eacutes szintaxisa egyszerűbbeacute fejlődoumltt a koumlzeacutepkori eacutertelmiseacuteg a neacutepi
nyelveket durvaacutenak eacutes műveletlennek tartotta - innen a vulgaacuteris (lingua vulgaris)
elnevezeacutes ami a neacutepi mindennapi nyelvet jeloumllte
219 Frede 199423-24p 220 Frede 1987304p 221 Pandžić 200520ndash34p 222 Herman 199627ndash30p
73
A karteziaacutenusi filozoacutefia eszenciaacuteja amelynek a kezdetei meacuteg a reneszaacutensz korba
nyuacutelnak vissza az Igazsaacuteg aacutellandoacute feluumllvizsgaacutelaacutesa volt eacutes nem a jelenseacutegek abszoluacutet
toumlrveacutenykeacutent valoacute felfogaacutesa ahogy ezt a koumlzeacutepkorban tetteacutek A Port-Royal grammatika
megadta a grammatikograacutefia elmeacuteleti kereteacutet eacutes leiacuterta azokat a szabaacutelyokat amelyeket
minden keacutesőbbi nemzeti grammatika koumlvetett Mindaddig a nyelvtanok csak leiacuteroacute
moacutedszerrel iacuteroacutedtak bővebb magyaraacutezatok pedig kimaradtak Kašić is folyamatosan uacutej
grammatikai megoldaacutesokat keresett mert eacuterezte hogy a latin nyelvtani modell nem
elegendő a horvaacutet nyelv leiacuteraacutesaacutehoz Grammatikaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacuteban aacuteltalaacuteban keacutetfeacutele
tendenciaacutet laacutetunk az egyik a normaacutek betartaacutesa (peacuteldaacuteul a paradigmaacutekban valoacute ablativus
meghagyaacutesa) a maacutesik a normaacutektoacutel valoacute elteacutereacutes (peacuteldaacuteul a hetedik eacutes a nyolcadik eset
bevezeteacutese ami tartalmi kiegeacutesziacuteteacutest jelent a horvaacutet paradigmaacutekban)223 A latin nyelvi
rendszerben is jelentkezik a hetedik eacutes a nyolcadik eset de ez az aranykorszakaacuteig (ie I
szaacutezadtoacutel - isz I szaacutezadig) teljesen kiveszett a latinboacutel
Kašićnaacutel oumlsszeolvad az esetveacutegződeacutes keacutet aspektusa a morfoloacutegiai eacutes a szintaktikai
Az esetveacutegződeacuteseket nem uacutegy vizsgaacutelja hogy azoknak egyszerre morfoloacutegiai eacutes
szintaktikai megnyilvaacutenulaacutesa is van hanem gyakran vagy csak morfoloacutegiai alapon vagy
csak szintaktikai alapon iacuterja le őket A morfoloacutegiai szempont alkalmazaacutesaacutera peacutelda a
nyolcadik eset kihagyaacutesa egyes szaacutemban mivel szerinte ez egyes szaacutemban bdquodativus alak u
eloumlljaacuteroacutevalrdquo224 Az ablativus meghagyaacutesa azt sugallja hogy az univerzaacutelis nyelvi logikaacutenak
csak a szintaktikai reflexioacutejaacutet tekinti meacutervadoacutenak Sylvester ezzel szemben az esettani
vizsgaacutelatokban az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesaacutet helyezte előteacuterbe de helyenkeacutent a
szemantikai vizsgaacutelatokat is alkalmazta Az előzőkben ismertetett Kašić eacutes Sylvester aacuteltal
hasznaacutelt karteziaacutenusi moacutedszereket Nebriaacutenaacutel eacutes Duboisanaacutel is laacutetjuk akik arra
koumlvetkeztettek hogy a latin esetrendszer nem felel meg a spanyol illetve francia nyelvi
rendszernek225 Az emliacutetett nyelvekben a neacutevszoacutekon nem talaacutelunk olyan morfoloacutegiai jegyet
a mondatbeli viszonyok kifejezeacuteseacutere ami egyszerre a grammatikai nem eacutes a szaacutem
jelenteacuteseacutet is hordoznaacute Az accusativus jeloumlleacutese mindkeacutet nyelvben az adott szoacute eleacute tett
neacutevelővel toumlrteacutenik a vocativus jeloumlleacuteseacutet a neacutevelő elhagyaacutesaacuteval oldjaacutek meg Az aacuteltalaacutenos
hataacuterozoacutei eset (ablativus) szerepeacutet a neolatin nyelvekben a dativus vette aacutet ami a
praepositioacutek esete volt eacutes lokaacutelis jelenteacutessel biacutert A dativus a praepositioacutek gyakori
hasznaacutelataacutenak koumlszoumlnheti hogy egyes euroacutepai nyelvekből teljesen eltűnt Idővel csak az
223 Az esetek sorszaacutemneacutevvel valoacute jelzeacutese nem uacutejdonsaacuteg A casus sextust azaz az ablativust a latin grammatikaacuteba Varro vezette be 224 Kašić 1604200244p 225 Balaacutezs 1956366-414p
74
eloumlljaacuteroacute rendelkezett a helyhataacuterozoacutei illetve a mozgaacutes iraacutenyaacutenak a jelenteacuteseacutevel ami miatt
eleacuteg volt ezt a szoacutet alapalakjaacutehoz paacuterosiacutetani Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute nyelvi fejlődeacutesek
arra hiacutevtaacutek fel Nebria eacutes Dubois figyelmeacutet hogy a spanyol eacutes a francia neacutevszoacutek
ragozaacutesaacuteban a latin esetrendszerrel keveacutes a hasonloacutesaacuteg Mindketten ezeacutert helyesen arra
koumlvetkeztettek hogy az esetrendszer morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa teljesen maacutes mint a
latin modell Uacutej eseteket is bevezettek a mondatbeli viszonyok megfigyeleacuteseacutevel peacuteldaacuteul
Nebria az effectivust eacutes az instrumentalist
Sylvester csak egy ragozaacutesi mintaacutet adott a magyar főnevek deklinaacutecioacutejaacutera A
paradigmarendszer szerkezeteacutet tekintve teljes meacuterteacutekben a latin modellt koumlveti eacutes a latin
oumltparadigmaacutes rendszerből indul ki Meghagyta a latin esetek szaacutemaacutet neveacutet eacutes sorrendjeacutet de
ezen kiacutevuumll amennyire csak tudott226 alkalmazkodott a magyar nyelvi rendszerhez
Sylvester szerint a magyar neacutevszoacuteragozaacutesi rendszer minden főneacutevre ugyanaz eacutes ez a nyelv
a szoacuteveacutegi bdquopraepositioacutekrdquo alkalmazaacutesaacuteval inkaacutebb a heacuteberhez hasonliacutet A magyar ragokat
praepositionesnek nevezi mivel ugyanolyan mondatbeli viszonyokat fejeznek ki mint a
latin eloumlljaacuteroacutek A birtoklaacutest a magyarban bdquomegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo227 alkalmazaacutesaacuteval iacuterta
le eacutes a folytataacutesban azt is mondja hogy ezek azok a hangok amelyeket az igeacuteken is
laacutethatunk Nyelvtoumlrteacuteneti ismeretek hiaacutenyaacuteban228 meacutegis fel tudta ismerni az igei
szemeacutelyszuffixumok eacutes a birtokos szemeacutelyszuffixumok koumlzti kapcsolatot A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere megadja az -eacute genitivusi veacutegződeacutest is A magyar toumlbbes szaacutemroacutel azt aacutelliacutetja
hogy az mindig ugyanolyan eacutes az esetveacutegződeacutestől fuumlggetlenuumll a szoacute toumlve eacutes az
esetveacutegződeacutes koumlzoumltt helyezkedik el Fordiacutetoacutei tapasztalata miatt keacutepes volt felismerni a
kuumlloumlnoumls magyar veacutegződeacuteseket peacuteldaacuteul a -vaacute-veacute translativusi ragot amit a fio fieri factus
sum229 ige fordiacutetaacutesaacuteboacutel vett eacuteszre A latin ablativus absolutust magyar szemszoumlgből
vizsgaacutelja eacutes melleacutekneacutevi igeneacutevvel fordiacutetja amivel a latin participium perfectum passivi
alakjaacutet megőrizte a magyarban is A -nak-nek genitivusi-dativusi rag kuumlloumlnlegesseacutegeacutenek
magyaraacutezaacutesa is Sylvester fordiacutetoacutei tapasztalataacuteboacutel ered A dativus jele Sylvester szerint a
magyarban -k de fordiacutetaacutesaiboacutel azt is eacuteszrevette hogy a genitivusi eacutes a dativusi viszony
kifejezeacuteseacutere a magyarban ugyanazt a -nak-nek ragot hasznaacuteljuk Mivel a modern magyar
paradigmaacutekboacutel hiaacutenyzik a genitivus eset nyilvaacutenvaloacute hogy a magyar genitivus eacutes dativus 226 A humanizmus korszakaacuteban iacutert grammatikaacutek moacutedszertana az anticitaacutes elveacutet koumlvette Sylvester nem tudott volna nagyon elteacuterni a latin mintaacutetoacutel mert abban az esetben a kortaacutesai szaacutemaacutera nem lett volna elfogadhatoacute a műve 227 bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo alkalmazott terminus a hagyomaacutenyos nyelvtanokban talaacutelhatoacute A hang eacutes a betű megkuumlloumlnboumlzteteacutese a XIX szaacutezadi nyelveacuteszeti kutasokban laacutethatoacute de az ilyen jellegű kutataacutesok maacuter joacuteval koraacutebban elkezdődtek (Laacutesd John Wallis (XVII szaacutezad) eacutes Kempelen Farkas (XVIII szaacutezad) kutataacutesait) 228 A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok csak a XIX szaacutezadban kezdődnek 229 A fio fieri factus sum ige bdquolesz valami valamiveacute vaacuteltozikrdquo jelenteacutesben szerepel
75
esettanilag egybeesik Sylvester Grammaticaacutejaacuteban nem csak a morfoloacutegiai jegyeket nem is
kizaacuteroacutelag az esetek jelenteacuteseit vette alapul az esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban hanem mindkeacutet
moacutedszert alkalmazva pontosabb meghataacuterozaacutesokra jutott amelyekből nagyon sokat a mai
napig hasznaacutelnak a magyar nyelvtanok230
A horvaacutet eacutes a latin flektaacuteloacute nyelvek eacutes az esetveacutegződeacutesek hasznaacutelata mindkettőben
majdhogynem ugyanolyan Az esetek morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesa mindkeacutet nyelvben a
szoacute veacutegeacuten laacutethatoacute az esetveacutegződeacutesekben Az esetek jelenteacutesei is nagyreacuteszt megegyeznek eacutes
egyik sem hasznaacutel neacutevelőt a determinaacutelaacutes kifejezeacuteseacutere Kašićnak ezeacutert sokkal koumlnnyebb
dolga volt amikor a horvaacutet nyelvet a latin nyelvtani moacutedszerekkel iacuterta le Ezzel szemben
Sylvesternek egy agglutinaacuteloacute nyelvet kellett leiacuternia egy flektaacuteloacute nyelv grammatikai
eszkoumlzeivel ezeacutert ahol csak tudta sajaacutet megfigyeleacutesei alapjaacuten iacuterta le a magyart Sylvester
helyesen megaacutellapiacutetja nyelvtanaacutenak a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute reacuteszeacuteben hogy a magyar
neacutevszoacuteragozaacutes elteacuter a toumlbbi euroacutepai nyelvtől A magyart a heacuteberrel hasonliacutetotta oumlssze bdquoAz
eseteket nyelvuumlnk a heacuteberhez hasonloacutean bizonyos betűkkel eacutes szoacutetagokkal jeloumlli de miacuteg a
heacuteberben e betűk az esetragos neacutevszoacutek elejeacutehez kapcsoloacutednak a mi nyelvuumlnkben az ilyen
neacutevszoacutek veacutegeacutehezrdquo231 Az első magyar nyelvtanban laacutetott deklinaacutecioacutes rendszer igazaacuteboacutel a
latin nyelv esetrendszere magyar fordiacutetaacutesokkal Sylvester a latinboacutel indul ki amikor oumlt
deklinaacutecioacutet kuumlloumlnboumlztet meg a latin egyes genitivus veacutegződeacutese alapjaacuten A ragozaacutest előszoumlr
latinul adja meg amit magyarra fordiacutet iacutegy nem dolgoz ki egy magyarra alkalmas
neacutevszoacuteragozaacutesi modellt de ennek elleneacutere nagy eredmeacutenynek szaacutemiacutet hogy a magyar
ragokat egyszerre vizsgaacutelja mondvaacuten hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel minden magyar neacutevszoacute
ragozhatoacute Annak elleneacutere hogy eacuterzeacutekelte az agglutinaacutecioacutet meacutegsem vaacutellalkozott egy
magyar deklinaacutecioacutes rendszer megalkotaacutesaacutera Sylvester nyelvtanaacuteban a latin nemcsak
metanyelv hanem taacutergynyelv232 is Kašićnaacutel a latin metanyelv eacutes nem szorul
magyaraacutezatra hanem csak oumlsszehasonliacutetaacutesokban jelentkezik uacutegy mint az olasz is
Kašić a horvaacutet nyelvben haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg az egyes
genitivusz alapjaacuten az a-toumlvűeket az e-toumlvűeket eacutes az i-toumlvűeket A deklinaacutecioacutes modell
kidolgozaacutesaacutera Kašić a latin modellt hasznaacutelta fel de Sylvestertől elteacuterően egy uacutej a horvaacutet
nyelv leiacuteraacutesaacutera alkalmas rendszert hozott leacutetre amit azoacuteta is alkalmaznak a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban A genitivus alapjaacuten Kašić helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a horvaacutetban
230 Peacuteldaacuteul a magyar neacutevelő felismereacutese a szemeacutelyes eacutes birtokos neacutevmaacutes meghataacuterozaacutesa a birtokos eacutes igei szemeacutelyragok oumlsszefuumlggeacuteseacutenek leiacuteraacutesa a taacutergyas igeragozaacutes kiemeleacutese 231 Sylvester 1539198943p 232 Erre peacutelda amikor a latin neacutevelőről azt mondja hogy ez a latinban nincs ezeacutert mutatoacute neacutevmaacutessal szoktaacutek poacutetolni azaz magyaraacutezatot ad arra hogy mieacutert nincs neacutevelő a latinban eacutes a latin taacutergynyelvi jellegeacuteről tanuskodik
76
vannak egeacuteszen kuumlloumlnleges főnevek amelyek toumlve hosszabb toumlbbes szaacutemban nebbo (egyes
nominativus ndash eacuteg) nebba (egyes genitivus ndash eacutegnek a ) nebbi (egyes dativus ndash eacutegnek)
nebbesagrave (toumlbbes szaacutem - egek) eacutes ezek mellett feltuumlnteti a roumlvid alakokat is (nebba bdquoeacutegnek
ardquo nebbi bdquoegekrdquo233 Az uho bdquofuumllrdquo eacutes az oko bdquoszemrdquo toumlbbes szaacutemaacutet is kiveacutetelkeacutent koumlzli a
kuumlloumlnoumls toumlbbes szaacutemuk miatt (oko bdquoszemrdquo oči bdquoszemekrdquo uho bdquofuumllrdquo uši bdquofuumllekrdquo) Ezek a
főnevek az oacuteszlaacutevban az s-toumlvűek koumlzeacute tartoztak de az emliacutetett alakjuk az oacuteszlaacutev duaacutelis
maradvaacutenya234 Kašić a nőnemű szavak csoportjaacuteboacutel (maacutesodik neacutevszoacuteragozaacutes) kiemeli a
matti (anya) eacutes a kcchigrave (laacutenygyermek) peacuteldaacutekat mivel ezek egyes genitivusa harmadik
deklinaacutecioacutes veacutegződeacutes a toumlbbi esetveacutegződeacutesuumlk pedig maacutesodik deklinaacutecioacutes Helyesen
eacuterzeacutekelte a keacutet peacutelda kuumlloumlnlegesseacutegeacutet mivel mindkeacutet főneacutev az oacuteszlaacutevban az -r toumlvű
csoportba tartozott amelyeknek toumlve ragozaacuteskor megnyuacutelik
A humanizmusban iacutert grammatikaacutekban a szintaxist tartalmazoacute reacutesz a
melleacutekmondatok fajtaacuteinak leiacuteraacutesaacutera vonatkozik mikoumlzben az esettani viszonyokroacutel nem
esik szoacute Az ilyen viszonyokat elsősorban a szavak morfoloacutegiai megnyilvaacutenulaacutesainak
laacutettaacutek a jelenteacutese vaacuteltozatossaacutegaacutet pedig a Donatustoacutel aacutetvett ususra biacuteztaacutek A klasszikus
nyelvekben ugyanannyi eset van egyes eacutes toumlbbes szaacutemban ezeacutert Kašić megoldaacutesa amely
szerint a paradigmaacutekban meghagyta az ablativus azt bizonyiacutetja hogy valoacuteban tartotta
magaacutet a latin mintaacutehoz de ugyanakkor erőteljesen feluumllvizsgaacutelta ezt a rendszert a casus
septimus eacutes a casus octavus bevezeteacuteseacutevel235 A klasszikus latin nyelv grammatikaacuteiban is
vaacuteltozoacute volt az esetek szaacutema mely egeacuteszen az i sz I szaacutezadig nem aacutellandoacutesult A
humanizmusban iacutert grammatikaacutekban amelyeket ma a klasszikus nyelvek leiacuteraacutesaacutenak
peacuteldaacutejakeacutent hasznaacutelunk a paradigmaacutekban vaacuteltozoacute szaacutemuacute esetet laacutetunk egyes eacutes toumlbbes
szaacutemban Kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző eseteket hasznaacutelunk a mondatbeli viszonyok
kifejezeacuteseacutere eacutes amikor a nyelvtaniacuteroacutek egyes eseteket nem tudnak paradigmaacutekba sorolni
akkor azokon kiacutevuumll hozzaacutek azokat236
A Port-Royal grammatika az előtte megjelent neacutepi grammatikaacutek elleneacutere az
eseteket kizaacuteroacutelag szintaktikai szinten vizsgaacutelta ami a szavak koumlzti viszonyok leiacuteraacutesaacutet
233 A nebbo peacutelda mellett meacuteg a slovograve eacutes cugraveddo peacuteldaacutekat hozza amelyek az oacuteszlaacutevban a maacutessalhangzoacutes toumlvűek csoportjaacuteba tartoztak pontosabban az s-toumlvűekhez Kašić idejeacuteben is haacuterom jelenteacutese eacutelt a nebo ndash eacuteg szoacutenak amit a mai horvaacutet is megőrzoumltt A nebbi peacutelda a kaj - nyelvjaacuteraacutesra jellemző a nebbesagrave stilisztikailag sziacutenezett szoacute a nebbo pedig az eacuteg jelenteacutest hordozza 234 Baleczky-Holloacutes 1978108p Mihaljević 200595p 235 Pandžić azt gondolja hogy Kašić nem kapott volna engedeacutelyt nyelvtanaacutenak kinyomtataacutesaacutera ha kihagyta volna az ablativust (Pandžić 2005120) 236 Az orosz nyelv peacuteldaacuteul az uacuten prepozitivus esetet is ismeri amely kuumlloumlnboumlző jelenteacutesekben eacutes alakokban jelentkezik
77
jelentette237 bdquoAhogy a szavakat gyakran kuumlloumlnboumlző viszonyokban vizsgaacuteljuk egy a sok
megoldaacutes koumlzoumltt amelyet egyes nyelvekben hasznaacuteltak ezen viszonyok jeloumlleacuteseacutere a
kuumlloumlnboumlző veacutegződeacutesekre kialakiacutetott neacutevadaacutesban jelentkezett eacutes ezeket casus-nak hiacutevtaacutek
(latin casus cadere) Ahhoz hogy teljesen meg tudjuk eacuterteni a beszeacutedben fennaacutelloacute
kapcsolatokat amelyeket a beszeacutedben jelentkező konstrukcioacutekkal szerkezetekkel nevezuumlnk
meg szinte szuumlkseacuteges tudni ha meg akarunk tanulni egy nyelvet hogy mit eacutertuumlnk melyik
eset alattrdquo238 Ez a gondolat megkeruumllhetetlen Kašić esetrendszereacutenek vizsgaacutelatakor Az
első horvaacutet nyelvtanban laacutetott esetrendszer leiacuteraacutesaacutenak az eacutertelmezeacuteseacutet jelentősen
megneheziacuteti az a teacuteny hogy Kašić nem iacuterta le az esetek funkcioacuteit eacutes jelenteacuteseit Meacutegis
eacuteszrevette a morfoloacutegiai elteacutereacuteseket egyes deklinaacutecioacutes mintaacutekban eacutes ezeket
megjegyzeacutesekben (admonitio) eacutes kiveacutetelekben (exceptio) roumlviden meg is fogalmazta
Nyilvaacutenvaloacute hogy maacuter az első neacutepi grammatikaacutek szerzői is eacuteszrevetteacutek a klasszikus
nyelvek neacutepi nyelvekre gyakorolt erős hataacutesaacutet A XVI szaacutezadi humanista nyelveacuteszek
szaacutemaacutera vilaacutegos lett hogy a nemzeti grammatikaacutekban el kell teacuterni a koumlzeacutepkori nyelvleiacuteraacutesi
hagyomaacutenytoacutel eacutes a leiacuteroacute vagy statikus239 grammatikaacutekban leiacutert Šrepel eacutes Jakobson aacuteltal
anomaacuteliaacuteknak nevezett nyelvi jelelenseacutegeket inkaacutebb faacutezisoknak240 kell tekinteni az adott
nyelv fejlődeacuteseacuteben241 Esettani vizsgaacutelatokkal a latin nyelvtanokban is talaacutelkoztunk maacuter a
Port-Royal nyelvtannal folytatoacutedott de csak a modern nyelveacuteszet fejlesztette ki teljesen
ma maacuter a szocioacute- neuroacute- pszicholingvisztikai valamint a kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok
reacutesze
42 A paradigmaacutekroacutel
A paradigma valamely szoacute ragozaacutesi mintaacuteja vagy taacuteblaacutezata A paradigmaacutekkal kapcsolatos
legfontosabb keacuterdeacutes az esetek szaacutema eacutes azok elrendezeacutese amiről maacuter az oacutekorban sokat
vitatkoztak a goumlroumlg nyelvvel kapcsoltaban Az esetek paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a
szavak morfoloacutegiai jegyeinek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel toumlrteacutenik amit szemantikai kutataacutesok
237 Port-Royal grammatikaacuteja a latin goumlroumlg heacuteber eacutes neolatin nyelveket vizsgaacutelja valamint egyes germaacuten nyelveket Maacuter a XVII szaacutezadtoacutel fogva az emliacutetett nyelvek nagy reacutesze morfoloacutegiailag nem kuumlloumlnboumlzteti meg az esetek (Herman 196613-105) Az esetrendszerre eacuterveacutenyes univerzaacutelis leiacuteraacutest keresve minden emliacutetett nyelvben a szerzők az esetek leiacuteraacutesaacuteban a szemantikai megkoumlzeliacuteteacutest vaacutelasztottaacutek 238 Port-Royal 2000113p 239 Šrepel 18904p 240 A Dantetől oumlroumlkoumllt gondolatot Ferdinand de Saussure dolgozta ki pontosabban amikor a diakroacutenia eacutes a szinkroacutenia fogalmaacutet bevezette a nyelveacuteszeti kutataacutesokba 241 Maacuteteacute 2003198p
78
egeacutesziacutetenek ki Az eset jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesa gyakran haacutetteacuterbe szoriacutetja a
veacutegződeacuteseket ezeacutert a paradigmaacutekban sokszor egyforma esetveacutegződeacuteseket is laacutetunk A
horvaacutet nyelv paradigmaacutei aacutetvetteacutek a latin modellt iacutegy az esetek sorrendje a latin mintaacutet
koumlveti Ez a minta keacutet hataacuterozoacutei esettel egeacuteszuumll ki a horvaacutet nyelvtanban elhagyva az
ablativust a paradigmaacutek veacutegeacuteről A magyar esetrendszerben a magyar eseteket eacutes a
paradigmaacutekat kutatoacute neves nyelveacuteszuumlnk Antal Laacuteszloacute tizenhat esetet kuumlloumlnboumlztetett meg a
magyarban heacutet kriteacuterium alapjaacuten amelyek koumlzuumll az egyik alapkriteacuterium a bdquojelrdquo-morfeacutema
előfordulaacutesi keacutepesseacutege Antal azeacutert emelte ki a bdquojelrdquo-morfeacutema előfordulaacutesi keacutepesseacuteg
kriteacuteriumaacutet alapkriteacuteriumkeacutent mert ezaacuteltal meg tudta tartani a kategorizaacutecioacute minőseacutegi
jellegeacutet242 Ezzel megkuumlloumlnboumlztette eacutes pontosan leiacuterta a keacutepző a jel eacutes a rag fogalmaacutet243
Ma aacuteltalaacuteban 18 esetről beszeacuteluumlnk a magyar nyelvben244 de vannak olyan elmeacuteletek is
amelyek ezt a szaacutemot 25-re vagy toumlbbre emelik245
A modern grammatikograacutefiaacuteban az esetek szaacutema a paradigmaacutekban nem keacuterdeacuteses
Esettani szempontboacutel a modern szemantikai eacutes morfoloacutegiai vizsgaacutelatok a nyelvek koumlzti
kuumlloumlnbseacutegekre vilaacutegiacutetottak raacute Az egyes nyelvek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg van az esetek szaacutemaacutet
tekintve ami a grammatikograacutefiai hagyomaacuteny betartaacutesaacutenak illetve az esetjelenteacutes
vaacuteltakozaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye A neacutemet nyelv neacutevszoacuteragozaacutesi paradigmaacutei neacutegy esetet
tartalmaznak (nominativus genitivus dativus accusativus) az oacutegoumlroumlg nyelvben oumlt esetet
szaacutemolunk (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus) a latin hat esetet
ismer (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus ablativus) a horvaacutet eacutes a
szerb hetet (nominativus genitivus dativus accusativus vocativus locativus
instrumentalis) miacuteg a szanszkritban peacuteldaacuteul nyolc eset van (nominativus genitivus
dativus accusativus vocativus ablativus locativus instrumentalis)
Az uraacuteli nyelvek agglutinaacuteloacute termeacuteszetuumlk okaacuten szaacutemos toldaleacutekot fejleszettek ki
főleg a hataacuterozoacuteszoacutek eacutes a lokaacutelis veacutegződeacutesek oumlsszeolvadaacutesaacuteval amivel a mozgaacutes minden
iraacutenyaacutet tudtaacutek jelezni A magyar tizennyolc esetet ismer a finn tizenhatot Az esetek
paradigmaacutekba valoacute besorolaacutesa a mondatbeli viszonyok fontossaacutegaacutetoacutel eacutes a morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutestoacutel fuumlgg ezeacutert minden paradigma eacuteleacuten a nominativust laacutetjuk ami a
mondaton beluumll az alany szerepeacutet veszi fel A neacutemet neacutevszoacutei paradigma peacuteldaacuteul a
nominativus utaacuten a direkt taacutergy eseteacutet szerepelteti (accusativust) ami az alany utaacuten a
242 Szeacutepe 1961465p 243 Uo 244 Kiefer 1999198p 245 Keszler ndash Lengyel 200296-101p
79
legfontosabb mondabeli szerep az nominativusindashaccusativusi nyelvekben246 Ezek utaacuten
koumlvetkezik a birtokos eset amit a hataacuterozoacutei esetek koumlvetnek A szlaacutev nyelvekben az
alanyeset utaacuten a birtokos eset joumln mivel a goumlroumlg hagyomaacutenyhoz szorosan koumltődő oacuteszlaacutev
nyelven keresztuumll a genitivus tartotta meg az igen gazdag szintaxisaacutet A hataacuterozoacutei esetek a
paradigmaacutek veacutegeacuten talaacutelhatoacutek Szintaktikai szerepuumlkoumln kiacutevuumll a paradigmaacutekba valoacute
elrendezeacutesuumlkben az esetek morfoloacutegiai formaacuteja is fontos teacutenyezőnek szaacutemiacutet Ha keacutet vagy
toumlbb esetnek a veacutegződeacutese megegyezik akkor toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy az egyik koumlzuumlluumlk
ki fog halni Olyankor a megmaradoacute eset vagy esetek aacutetveszik a kivesző eset jelenteacuteseacutet
Egy veacutegződeacutesnek toumlbb jelenteacutese is lehet iacutegy a latin esetek koumlzoumltt legoumlsszetettebb
szintaxissal a genitivus eacutes az ablativus rendelkezik amit meacuteg az oacutekorban eacuteszrevettek eacutes el
is kezdteacutek tanulmaacutenyozni
Amikor az eset morfoloacutegiai vagy szintaktikai szerepe megvaacuteltozik egy nyelvben
akkor ez erősen kihat a neacutevszoacutei paradigmaacutek rendszereacutere ahogy ezt a neolatin nyelvek
eseteacuteben is laacutetjuk A francia nyelv elvesziacutetette az esetek morfoloacutegiai jegyeit A paradigmaacutei
a koumlzeacutepkor oacuteta olyan meacuterteacutekben redukaacuteloacutedtak hogy ma maacuter teljesen eltűntek Ahhoz hogy
egy ragozaacutest paradigmaacutenak lehessen nevezni legalaacutebb neacutegy esetveacutegződeacutesre van szuumlkseacuteg247
a neacutegy alapvető mondatbeli viszony kifejezeacuteseacutere ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek
toumlbbseacutegeacuteben laacutetjuk az alanyt nominativusszal a direkt taacutergyat accusativussal jelzőt
genitivusszal valamint az indirekt taacutergyat eacutes a hataacuterozoacutei viszonyokat dativusszal jeloumlljuumlk
Az előzők alapjaacuten laacutethatjuk hogy a mai goumlroumlg nyelvben nem beszeacutelhetuumlnk deklinaacutecioacutes
rendszerről mivel ez a nyelv morfoloacutegiailag csak keacutet esetet kuumlloumlnboumlztet meg
A mai horvaacutet esetrendszer Kašić metodoloacutegiaacutejaacutet koumlveti eacutes heacutet esetet szaacutemol Nem a
paradigmaacutek szerkezeteacutere gondolok hanem a latin nyelvtani moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera
Kašić egyes szaacutemban nominativust genitivust dativust accusativust ablativust eacutes casus
septimust (instrumentalis jelenteacutessel) felteacutetelez Toumlbbes szaacutemban mindezekhez hozzaacutetette a
casus octavust (locativus jelenteacutessel) Ez a mai horvaacutet esetrendszer megszerkezteacuteseacutenek
kezdete Katičić248 az első horvaacutet grammatikaacuteban nagy hibaacutenak tartja azt is hogy az esetek
szaacutema egyes eacutes toumlbbes szaacutemban nem egyforma Az antik grammatikusok az eseteket vagy
morfoloacutegiai vagy szintaktikai szempontboacutel vizsgaacuteltaacutek Leginkaacutebb a szemantikai
szempontot vetteacutek alapul az esetek vizsgaacutelatakor ezeacutert grammatikaacutejukban az esetszaacutem
elteacuterhetett egymaacutestoacutel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban Az esetek elnevezeacuteseit Kašić az elődeitől
246 Matasović 2001 247 Lehocki-Samardžić 2011 248 Katičić 198147p
80
vette aacutet a keacutet uacutej esetet pedig hetedik eacutes nyolcadik esetnek nevezte el a klasszikus latin
nyelvtanok mintaacutejaacutera
Az antik szerzőknek sem volt egyseacuteges veacutelemeacutenyuumlk a paradigmaacutekban szereplő
esetek szaacutemaacutet tekintve A peripatetikusok azt gondoltaacutek hogy a goumlroumlgben csak haacuterom eset
van mivel csak a casus obliquit tartottaacutek igazi eseteknek a genitivust a dativust eacutes az
accusativust249 A sztoikusok a nominativust eacutes a vocativust is besoroltaacutek a paradigmaacutekba
mivel a mondatokat egyseacutegnek tekintetteacutek eacutes nem a benne levő elemek halmazaacutenak
Honoratus a Vergiliusroacutel iacutert kommentaacuterokban emliacuteti a casus septimust (ablativust eloumlljaacuteroacute
neacutelkuumll) eacutes a casus octavust (locativus) ami Varro hataacutesaacutenak tudhatoacute be Kašić maga az
esetveacutegződeacutes eacutes a jelenteacutes kriteacuteriumaacutet vette alapul amikor az eseteket meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
szoacutelt Ahogy Katičićnaacutel is olvashatunk erről250 a Kašić aacuteltal megadott parameacuteterek szerint
egyes szaacutemban nem kellett volna kihagynia a nyolcadik esetet hanem ezt a logikaacutet koumlvetve
az ablativust kellett volna elhagynia ami alakjaacuteban mindig genitivusi alaknak felel meg od
eloumlljaacuteroacuteval Katičić itt csak a morfoloacutegiai szempontot vette figyelembe eacutes nem a
hagyomaacutenyos grammatikaacutek szemantikaacutejaacutet251
A magyar maacuter nem hasznaacutelja a latin hatesetes rendszert a neacutevszoacutei paradigmaacutekban
eacutes nem is esetveacutegződeacuteseknek hanem esetragoknak nevezi ezen affixumokat mivel utaacutenuk
nem koumlvetkezhet maacutes toldaleacutek A magyar esetek hataacuterozoacutei esetek a nominativus a dativus
az accusativus eacutes az instrumentalis kiveacuteteleacutevel A hataacuterozoacutei esetek haacuterom fő iraacuteny koumlreacute
csoportosulnak hol honnan eacutes hovaacute252 Az esetragok koumlzuumll a nominativus az
accusativus eacutes a dativus szintaktikai esetek mert a mondattani viszonyokboacutel
kikoumlvetkeztethetők253 A toumlbbi eset ezektől abban kuumlloumlnboumlzik hogy az eset a praedicatum
lexikai jellemzeacutesben maacuter megjelenik Szemantikailag az instumentalis eszkoumlzt (-val-vel) a
causalis -finalis ceacutelt (-eacutert) a translativus-factitivus eredmeacutenyt (-vaacute-veacute) az inessivus
(-ban-ben) superessivus (-on-en-oumln) adessivus (-naacutel-neacutel) a sublativus (-ra-re)
delativus (-roacutel-ről) illativus (-ba-be) elativus (-boacutel-ből) allativus (-hoz-hez-houmlz)
ablativus (-toacutel-től) eacutes terminativus (-ig) helyhataacuterozoacute a formativus (-keacutent) eacutes essivus-
formalis (-ul-uumll) pedig aacutellapothataacuterozoacute jelenteacutest hordoz
249 Pandžić 200594-96p 250 Katičić 198149p 251 Pandžić 200514-189p 252 A haacuterom keacuterdeacutes a lokaacutelis elmeacutelet alapja Minden nyelv esetrendszereacutet eacutes annak lokaacutelis termeacuteszeteacutet e haacuterom keacuterdeacutes alapjaacuten vizsgaacuteljuk Az uraacuteli nyelvekben hangsuacutelyosabb ez a vizsgaacutelat mivel toumlbb morfoloacutegiai jeggyel rendelkeznek a lokaacutelis viszonyok kifejezeacuteseacutere valamint az iraacutenyhaacutermassaacuteg jeloumlleacuteseacutere 253 Kiefer 200675ndash77p Kiefer 2000577ndash587p
81
Sylvesterneacutel az esetrendszert keacutet szempontboacutel kell vizsgaacutelni Egyreacuteszt a latin nyelv
szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt a magyar nyelv kuumlloumlnlegesseacutegeacuteből kiindulva Amikor a
deklinaacutecioacutekat magyaraacutezza elsősorban a magyar ragokroacutel beszeacutel eacutes a latinnal valoacute
oumlsszeveteacutesei alapjaacuten eacuteszrevett kuumlloumlnbseacutegekről A deklinaacutecioacutes rendszert a latin
paradigmaacutekon mutatja be amelyben a deklinaacutecioacutek szaacutema meghataacuterozaacutesa peacuteldaacutei mind
olyanok amelyek maacuter Donatusnaacutel laacutethatoacuteak voltak Hat esetet sorol fel ahogy ezt a
latinban laacutetta a toumlbbit pedig a latin eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutenaacutel neacutevutoacutekeacutent emliacuteti meg Az in
domo (bdquoaz haacutezban) in agro (bdquoaz mezőnrdquo) in templo (bdquoaz templumbanrdquo) peacuteldaacutekat uacutegy
fordiacutetjuk magyarra hogy az bdquoeloumlljaacuteroacutet haacutetravetjuumlkrdquo254
Sylvester szerint a magyar esetragok (literae significativae255) a koumlvetkezők
Az esetek
latinul magyarul ragja
nominativus nevező -
vocativus hiacutevoacute -
genitivus nemző -ę
dativus adoacute -k
accusativus vaacutedoloacute -t
ablativus elvivő -l
pluralis -k -i
Sylvester azt is eacuteszrevette hogy a magyarban nem hasznaacuteljuk mindig azt az esetet
amit a latinban laacutetunk a keacutet nyelv elteacuterő szintaxisa miatt Az oumlsszehasonliacutetoacute modszerrel
tanulmaacutenyozott esetrendszer leiacuteraacutesaacutet Sylvester a fordiacutetoacutei munkaacutejaacutenak eacutes Erasmus
jegyzeteinek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak koumlszoumlnheti
Szenczi Molnaacuter Albert a magyar esetrendszert Sylvesterneacutel bővebben dolgozta ki
eacutes a hat latin eset mellett egy hetediket is hozzaacutetett a paradigmaacutehoz a mutativust de
jegyzeteacuteben nem csak a mutativust hanem az adverbialist is emliacuteti256 Komaacuteromi Csipkeacutes
Gyoumlrgy az előzőekhez a locativust (-n) a traductivus (-vaacute-veacute) eacutes a conjunctivust (-stul
-stuumll) is taacutersiacutetja257 Ebből is laacutethatoacute hogy nagyon hosszuacute volt az a folyamat amelyben a
magyar grammatikusok proacutebaacuteltak kialakiacutetani egy magyarra alkalmas ragozaacutesi rendszert
254 Sylvester 1539198946p 255bdquoMegkuumlloumlnboumlztető betűkrdquo (laacutesd a 227 laacutebjegyzetet) 256 C Vladaacuter 2003a140p 257 C Vladaacuter 2003a141p
82
421 Az esetek jelenteacutese eacutes mondattani szerepuumlk roumlvid leiacuteraacutesa
4211 Nominativus
Ahogy a Port-Royal grammatikaacuteban olvashatjuk bdquoA nominativus a neacutevszoacute termeacuteszetes
alakja Nem szaacutemiacutet igazi esetnek mivel egyenes poziciacuteoacuteban aacutell ami miatt egyenes esetnek
hiacutevjuk Ez az eset egy olyan mateacuteria amiből a toumlbbi eset kialakul A nominativus aacuteltalaacutenos
hasznaacutelata az ige előtti poziciacuteoacuteja mondatbeli funkcioacuteja pedig a mondat alanyardquo258 A
nominativust a mondat makroszintjeacuten vizsgaacuteljuk A latin nyelvben mondatroumlvidiacutető
szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik mint amilyen a nominativus infinitivusszal szerkezet
ami a mondatban a taacutergy szerepeacutet toumllti be ezeacutert a fordiacutetaacutesban egy taacutergyi melleacutekmondattal
oldjuk fel Ez a szerkezet maacutes analitikus konstrukcioacuteknak is a vonzata mint amilyen a
coniugatio periphrastica passiva (a szenvedő eacutertelmű koumlruumlliacutert igeragozaacutes) amit fordiacutetaacutesban
szinteacuten taacutergyi melleacutekmondattal szoktuk feloldani Kašićnaacutel a latin nominativus eset szinteacuten
egyenes (casus rectus) eacutes oumlnaacutelloacute esetkeacutent van eacutertelmezve Sylvester a latin nominativusroacutel
helyesen megaacutellapiacutetja hogy azon nincsenek megkuumlloumlnboumlztető jegyek eacuteppen uacutegy ahogy a
magyarban sem
A nominativus eacutes a nomina (neacutevszoacutek) csoportjaacutenak a neve ugyanabboacutel a latin
szoacuteboacutel ered (nomino 1ndashmegnevez) amiből a fő funkcioacutejuk is laacutetszik ez a megnevezeacutes eacutes
a jeloumlleacutes Szaacutemos kutatoacute a nominativust nem lexikaacutelis esetnek tartja Leonard Babby
peacuteldaacuteul a koumlvetkező szerepeket tulajdoniacutetja neki subiectum topic vocativus eacutes az ideacutezeacutes
formaacuteja mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet pedig azzal bizonyiacutetja hogy a nominativus oumlnmagaacuteban is
alkothat mondtatot259 A nominativustoacutel a mondatbeli hangsuacutelyos oumlnaacutelloacutesaacutega miatt nem
lehet megvonni az előre meghataacuterozott szintaktikai szerepeacutet - az alanyi poziacutecioacutet Ha a
klasszikus elmeacuteletekből indulunk ki akkor a sztoikusok lokaacutelis elmeacuteleteacuteben kell keresni a
nominativus szintaktikai jelenteacuteseacutet A sztoikusok a mondat bdquohorgonyaacutenakrdquo hiacutevtaacutek a
nominativust amiből minden maacutesik casus obliqui bdquoesikrdquo ezeacutert az ő szintaktikai (alanyi)
szerepe igen fontos eacutes eacuteppen a szintaktikai szerepe hangsuacutelyozza oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes nem
semmisiacuteti meg szintaktikai jelenteacuteseacutet Jakobson260 az accusativust is egyenes poziacutecioacuteban
laacutetja de ez nem a megnevezeacutes jelenteacuteseacuteből ered hanem a nominativushoz hasonloacute
258 Port-Royal 2000115p 259 Babby 1986210p 260 Jakobson 2008402-408p
83
mondatbeli oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteboacutel amikor bdquoa mondaton beluumlli entitaacutesra iraacutenyul a cselekveacutesrdquo261 Ez
tovaacutebb bonyoliacutetja az accusativus Jakobson szerinti bdquoegyenesrdquo poziacutecioacutejaacutet eacutes bdquoaacuteltalaacutenos
oumlnaacutelloacutesaacutegaacutetrdquo a mondatban Az accusativus a mondat praedicativumi reacuteszeacutetől fuumlgg eacutes
egyenes poziacutecioacutejaacuteroacutel csak akkor lehet beszeacutelni ha a direkt taacutergy szerepeacuteben aacutell ami kizaacuterja
peacuteldaacuteul az accusativus exclamationist az accusativus locit vagy a kettős accusativus
hasznaacutelataacutet ami a mondatroumlvidiacutető szerkezetektől illetve bizonyos igeacutektől fuumlgg
4212 Vocativus
A vocativus a maacutesik egyenes eset amely szinteacuten a mondat oumlnaacutelloacute reacutesze ugyanis bdquomondat
mondaton beluumllrdquo262 Amikor valakit vagy valamit megnevezuumlnk az morfoloacutegiailag
nominativusban lesz de ha valakit megszoacuteliacutetunk akkor ugyanez a nominativusi alak uacutej
viszonyba keruumll A vocativus alakilag gyakran azonos nominativusszal de szintaktikailag
teljesen maacutes hiszen a felszoacuteliacutetaacutes jelenteacuteseacutevel biacuter illetve a kommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel
expressziacutev jellegű Az olyan nyelvek amelyek nem ismerik a deklinaacutecioacutes rendszert mint
amilyen a francia eacutes az olasz a neacutevelő hasznaacutelataacutet vagy elhagyaacutesaacutet hasznaacuteljaacutek az egyforma
nominativus - vocativus alakok megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Vocativusnaacutel egyszerűen elhagyjaacutek
a neacutevelőt amivel a nominativusi alak uacutej szintaktikai viszonyba keruumll Aacuteltalaacuteban nincs
kuumlloumln morfoloacutegiai jegye263 csak szintaktikai hasznaacutelata van ezeacutert a grammatikaacutekban
gyakran kihagyjaacutek a paradigmaacutekboacutel peacuteldaacuteul a neacutemet neacutevszoacutei paradigmaacutekban nem
szerepel holott a neacutemet nyelvben is nyilvaacuten leacutetezik vocativusi jelenteacutes
261 Buumlhler 1934250p 262Barić 1995458p 263 A latin eacutes a goumlroumlg grammatikaacutekban vocativus csak a maacutesodik illetve o-deklinaacutecioacutes paradigmaacuteban kuumlloumlnboumlzik a nominativusi alaktoacutel eacutes ez csak egyes szaacutemban laacutethatoacute Az oumlsszes toumlbbi helyzetben a vocativus alakilag egybeesik a nominativusszal
84
4213 Genitivus
A genitivus a birtoklaacutes hozzaacutetartozaacutes minőseacuteg eacutes tulajdonsaacuteg esete A neacutevszoacuteragozaacutesi
mintaacutek meghataacuterozaacutesaacuteban ennek az esetnek doumlntő szerepe van A genitivus az első fuumlggő
eset a paradigmaacutekban eacutes alakjaacuteban a tő vaacuteltozaacutesai mutatkoznak meg A latinban eacutes a
goumlroumlgben az ablativus mellett genitivusnak a legsziacutenesebb a szintaxisa amit az euroacutepai
nyelvek nagy reacutesze is oumlroumlkoumllt az indoeuroacutepaiboacutel Praedikativuszhoz eacutes szubjektivuszhoz is
kapcsoloacutedik ezeacutert mikro- eacutes makroszintű vizsgaacutelatokat koumlvetel egyszerre (peacuteldaacuteul a
genitivus subiectivus eacutes a genitivus obiectivus)
A puszta genitivus szaacutemos jelenteacutessel biacuter peacuteldaacuteul genitivus qualitatis genitivus
criminis genitivus originis genitivus materiae genitivus partitivus A genitivus partitivus
hasznaacutelata igen eacuterdekes mert a partitivusi jelenteacutest (a sokboacutel kiemeljuumlk az egyet) minden
euroacutepai nyelvben megtalaacuteljuk Az olyan nyelvekben amelyek az indoeuroacutepai esetrendszert
oumlroumlkoumllteacutek ott a partitivitaacutest egeacuteszen biztosan a genitivus fogja kifejezni A genitivus
partitivusszal kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy ez az alak maacutes nyelvekben maacutes
nevet kap eacutes ez a neacutev az adott nemzet neveacutere utal peacuteldaacuteul a szlaacutev nyelvekben szlaacutev
genitivuskeacutent ismert az angol saxon genitivenek264 nevezi mikoumlzben alapjaacuteban ugyanaz a
jelenteacutesuumlk A genitivus partitivus horvaacutetban ma a szaacutemnevek eacutes a pontos mennyiseacuteget
kifejező szavak mellett hasznaacutelatos A goumlroumlg eacutes a horvaacutet genitivus hasznaacutelataacutenak
hasonloacutesaacutega nem veacuteletlen mert mindkettő az indoeuroacutepai genitivusboacutel erednek eacutes ezeacutert a
horvaacutet pontos mennyiseacuteget kifejező szavak melletti genitivus partitivust inkaacutebb genitivus
quantitatisnak kellene nevezni Az igazi genitivus partitivus a horvaacutetban od eloumlljaacuteroacuteval aacutell
peacuteldaacuteul
(1) Najbolja od svih učenika265ndashbdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo
A tulajdonsaacutegokat oumlsszehasonliacutetoacute szerkezetekneacutel amelyek comparativust vagy
superlativust tartalmaztak a horvaacutetban az oumlsszehasonliacutetaacutes taacutergyaacutera genitivusi alakot
hasznaacutelnak amelyet azonban partitivuskeacutent vannak eacutertelmezve266 A latinban ezt a szerepet
264 A genitivus az egyeduumlli eset a modern angolban ami a mai napig megtartotta morfoloacutegiailag megkuumlloumlnboumlztető jegyeacutet 265 (1) Najbolja-nőmenű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativus alapfok bdquoa legjobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-tőlrdquo svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes szaacutem genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquodiaacutekoknak ardquo bdquoAz oumlsszes diaacutek koumlzoumltt a legjobbrdquo 266 Belaj 201022-23p
85
az ablativus comparationis vette fel ami a genitivus eacutes az ablativus szoros kapcsolataacuteroacutel
tanuskodik
A genitivus lokaacutelis eset az oacutegoumlroumlgben ezeacutert a genitivus absolutusnak nevezett
szerkezet ugyanaz ami az ablativus absolutus a latin nyelvben Ezeket a szerkezeteket
horvaacutetra eacutes magyarra pedig taacutergyi melleacutekmondattal fordiacutetjuk A horvaacutet genitivus is a
praepositioacutes szerkezetekben lokaacutelis jelleget mutat A genitivusszal jaacuteroacute horvaacutet eloumlljaacuteroacutek a
teacuterbeli elhelyezeacutest vagy a taacutevolodaacutest eacutes koumlzeledeacutest jelentik (od bdquo-toacutel-tőlrdquo kod bdquo-naacutel-neacutelrdquo
bdquohoz-houmlzrdquo) A genitivushoz taacutersuloacute praepositioacutek a legjobb peacuteldaacutek a lokaacutelis elmeacutelet idő- eacutes
teacuterbeli viszonyainak oumlsszetartozaacutesaacutera Ezeket gyakran felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek a horvaacutetban
hiszen egyszerre időt eacutes teret is jelenthetnek A szpaciaacutelis jelenteacutesű iza bdquomoumlgoumlttrdquo eacutes kroz
bdquoaacutet tuacutelrdquo eloumlljaacuteroacutekat az eacutelő nyelvben időhataacuterozoacutei jelenteacutesben is laacutetjuk peacuteldaacuteul
(2) Vidimo se iza deset sati267 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten talaacutelkozunkrdquo
(3) Napravit ću to kroz deset minuta268 ndash bdquoMeg fogom ezt csinaacutelni tiacutez perc muacutelvardquo
A mai nyelveacuteszet egyeacutertelmű egzatsaacutega miatt az idő-teacuter esettani viszonyokat ma maacuter
kuumlloumln időbeli eacutes kuumlloumln teacuterbeli viszonyok jeloumllőire igyekeznek szeacutetvaacutelasztani A modern
grammatikograacutefiaacuteban az emliacutetett iza eacutes kroz csak helyhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacutek269 A
genitivushoz taacutersuloacute eloumlljaacuteroacutek teacuteves hasznaacutelataacutet taacutergyalva meg kell emliacuteteni a zbog bdquomiattrdquo
eacutes a radi bdquo-eacutertrdquo eloumlljaacuteroacutekat is A zbog okhataacuterozoacutei270 a radi ceacutelhataacuterozoacutei eloumlljaacuteroacute Az eacutelő
nyelvből vette első peacutelda erre a koumlvetkező szokott lenni
(4) Radnici su štrajkali zbog malih plaća271 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt
sztraacutejkoltakrdquo
267 (2) Vidimo se-sg3 jelen idő bdquotalaacutelkozunkrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomoumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati- hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTalaacutelkozunk tiacutez oacutera utaacutenrdquo 268 (3) Napravit-főneacutevi igeneacutev bdquomegcsinaacutelnirdquo ću-a bdquohtjetirdquo ige sg1 jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquoakarokrdquo (napravit ću-sg1 I futuruma bdquomajd megcsinaacutelomrdquo) to-taacutevolra mutatoacute neacutevmaacutes semleges nemű egyes accusativus alakja bdquoeztrdquo kroz-eloumlljaacuteroacute accusativusi vonzattal bdquoaacutetrdquo bdquotuacutelrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo minuta-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquoperceknek ardquo bdquoMajd mecsinaacutelom ezt tiacutez perc muacutelvardquo 269 Težak ndash Babić 1994136-138 270 A lokaacutelis elmeacutelet negyedik meghataacuterozoacute eleme az ok az idő a hely eacutes a moacuted mellett ami bizonyiacutetja a genitivus lokaacutelis termeacuteszeteacutet 271 (4) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztraacutejkoltakrdquo rdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) zbog-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquomiattrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterek miatt sztraacutejkoltakrdquo
86
Ezt a mondatot gyakran a koumlvetkező formaacuteban lehet hallani
(5) Radnici su štrajkali radi malih plaća272 ndash bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert
sztraacutejkoltakrdquo
A magyar fordiacutetaacutesboacutel is kideruumll hogy a maacutesodik peacuteldaacuteban a munkaacutesok kisebb beacutereket
szeretneacutenek ami oumlnmagaacuteban paradoxon
A neolatin nyelvekből a genitivus esetveacutegződeacutes kiveszett eacutes a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere
a de eloumlljaacuteroacutet hasznaacuteljaacutek273 A de eloumlljaacuteroacute a franciaacuteban ugyanaz ami a horvaacutetban az od
eloumlljaacuteroacute (a magyarban ez a -toacutel-től eacutes nem a vaacuterhatoacute genitivusi -nak-nek) A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutere Kašić is ezt az od+genitivus szerkezetet adja meg A goumlroumlg eacutes a latin nyelv
ilyen jelenteacutesben puszta genitivust hasznaacutel genitivus possessivus jelenteacutesben A mai horvaacutet
nyelv ezt a nyelvi formulaacutet leginkaacutebb genitivus materiae jelenteacutesben hasznaacutelja de ezen
kiacutevuumll szaacutemos maacutes jelenteacutese is van amit nagyreacuteszt az ablativustoacutel oumlroumlkoumllt274 peacuteldaacuteul
genitivus comparationis275
(6) On je bolji od svih učenika276 ndash bdquoŐ az oumlsszes diaacutektoacutel jobbrdquo
A finn eacutes a magyar nyelvben a birtoklaacutest a birtokoson eacutes a birtokon is jelezzuumlk A
birtokos szemeacutelyszuffixum hasznaacutelata az indoeuroacutepai nyelvekben teljesen eacuterthetetlen
mivel ezt a viszonyt az indoeuroacutepai nyelvek esetveacutegződeacutessel fejezik ki eacutes a nyelvtaniacutetaacutes
szempontjaacuteboacutel a legnehezebb reacuteszt jelenti Az indoeuroacutepai nyelvek nagy reacutesze a szemeacutelyt
csak az igeacuteken szokta jelezni ezeacutert glottodidaktikailag a vilaacutegkeacutep megvaacuteltoztataacutesaacutet is
felteacutetelezi A morfoloacutegiai kettősseacuteg amit a birtoklaacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelunk a finnben eacutes a
magyarban a magyar genitivust kizaacuterja a deklinaacutecioacutes paradigmaacutekboacutel mivel a birtokos eacutes
birtokolt koumlzti viszonyt szintetikusan a mondat szintjeacuten van elemezve eacutes nem analitikusan 272 (5) Radnici-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes nominativusa bdquomunkaacutesokrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo štrajkali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik sztaacuterjkoltakrdquo (štrajkali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquosztraacutejkoltakrdquo) radi-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-eacutertrdquo malih-nőnemű melleacutekneacutev alapfoka toumlbbes genitivusa bdquokicsiknek ardquo plaća-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobeacutereknek ardquo bdquoA munkaacutesok a kicsi beacuterekeacutert sztraacutejkoltakrdquo 273 Appartement de femme ndash bdquoA nő lakaacutesabdquo Ha szoacuteszerint fordiacutetjuk akkor horvaacutetul ez a mondat uacutegy hangzik hogy Stan od žene ami teljesen helytelen kifejezeacutes a horvaacutet nyelvben mert az ismeri a genitivust eacutes az ndashov -ev -in veacutegű melleacutekneacutevi neacutevmaacutest is amivel ilyen helyzetben a birtoklaacutest fejezi ki 274 Belaj 201015-33p 275 A latinban ezt a viszonyt ablativus fejezte ki 276 (6) On-szemeacutelyes neacutevmaacutes nominativusa hiacutemnem bdquoőrdquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo bolji-hiacutemnemű melleacutekneacutev koumlzeacutepfoka egyes nominativus bdquojobbrdquo od-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquondashtoacutel-től svih-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes toumlbbes genitivusa bdquomindenkinek ardquo učenika-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodiaacutekoknak aldquo bdquo Ő az oumlsszes diaacutektoacutel jobbldquo
87
a szavak szintjeacuten ahogy ezt az indoeuroacutepai nyelvek leiacuteraacutesaacuteban laacutetjuk A finn nyelvben
leacutetezik egy partitivus nevű eset is amelynek a szintaxisa a legsziacutenesebb az egeacutesz finn
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszerben A finn partitivust nem lehet az indoeuroacutepai genitivus
partitivusszal oumlsszehasonliacutetani mivel a finn partitivus jelenteacutesskaacutelaacuteja sokkal sziacutenesebb eacutes
szerteaacutegazoacutebb277
Kašićnaacutel a genitivus eset maacutesodik eset a paradigmaacutekban eacutes birtoklaacutest valamint
szoros oumlsszetartozaacutest jelent Az -ov -ev -in veacutegű birtokos melleacutekneveket is a genitivusi
alakokhoz sorolja mivel esteveacutegződeacutesnek tekinti őket eacutes nem a szoacutető vaacuteltozataacutenak
Jelenteacutesuumlk elsősorban birtoklaacutesi viszonyt fejez ki de hozzaacutetartozaacutest (genitivus possessivus)
eacutes anyagot (genitivus materiae) is jelenthet Ezek genitivusi jelenteacutesek de egyben kuumlloumln
szoacutealakok is teljes deklinaacutecioacuteval ezeacutert egyuumlttes eacutertelmezeacutesuumlk kommunikaacutecioacutes zavarokat is
okozhat
Sylvester eacutes a reacutegi magyar grammatikusok -eacute veacutegződeacutessel jelezteacutek a genitivust
Sylvester a birtokviszony kifejezeacuteseacuteről azt is mondja hogy a latin nyelv genitivusszal
fejezi ki a magyar pedig a dativusi -nak veacutegződeacutessel mikoumlzben a filius hominis kifejezeacutest
az embereacute fiuacute-nak kifejezeacutessel fordiacutetja magyarra a hominis magyarul az embereacute amit
Sylvester kiegeacutesziacutet a fiuacute szoacuteval (az embereacute fiuacute) Balaacutezs278 ezt a jelenseacuteget az emberi kerti
alakok -i toldaleacutekaacuteval magyaraacutezza amit az -eacute lativusszi raggal hoz kapcsolatba A birtoklaacutes
kifejezeacuteseacutet taacutergyaloacute reacutesz Sylvester rendkiacutevuumlli nyelveacuterzeacutekeacuteről tanuskodik mert itt laacutetjuk
hogy a genitivusi -eacute veacutegződeacutest elvaacutelasztotta a birtokjeltől mivel a birtoklaacutest szintaktikai
szempontboacutel is vizsgaacutelta
A genitivus hasznaacutelata a mai euroacutepai nyelvekben (ott ahol morfoloacutegiailag jelzett)
rendkiacutevuumll oumlsszetett Nem lehet pontosan megmondani hogy a puszta gentitivusnak mi a
pontos jelenteacutese Ugyanuacutegy a praepositioacutes genitivus is toumlbb jelenteacutest hordozhat ugyanazon
praepositioacute mellett Elsősorban az ablativusi jelenteacutesek aacutetveacutetele miatt alakult ki ez a
jelenteacutesbeli soksziacutenűseacuteg A genitivust morfoloacutegiailag a bdquolegkitartoacutebbrdquo esetkeacutent kell szaacutemon
277 A partitivus (reacuteszelő eset) a finn esetrendszer egyik legfontosabb tagja Aacuteltalaacuteban a reacuteszleges alany eacutes a reacuteszleges taacutergy esete s ezen beluumll a cselekveacutes befejezetlenseacutegeacutet folyamatossaacutegaacutet is lehet jeloumllni vele (Csepregi 198920-21) A hataacuterozatlan valamint a tagadott alany eacutes taacutergy is partitivusban aacutell Sok igeacutenek is partitivus a vonzata A finn nyelvet szinte teljesen aacutethatja a reacutesz-egeacutesz viszonyban valoacute gondolkodaacutes (Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 200661-62) iacutegy amikor nem egy halmaz minden elemeacuteről beszeacuteluumlnk partitivust kell hasznaacutelnunk Tipikusan ilyenek az alanyesetű mennyiseacutegjelző szerkezetek melyekben a jeloumllt mindig partitivusba keruumll (pl kuusi munaa bdquohat tojaacutesrdquo) A reacuteszelő eset ragja eredetileg helyhataacuterozoacute ablativusi bdquo-boacutel-bőlrdquo jelenteacutesű rag volt eacutes visszavezethető a finnugor alapnyelvi -ta-tauml ablativus ragra (Csepregi 198920) 278 Balaacutezs 1958216-217p
88
tartani mivel a ma maacuter a dominaacutensan izolaacuteloacutenak tartott angol nyelvben csak egy
esetveacutegződeacutes maradt meg -acutes genitivusi veacutegződeacutes
4214 Dativus
A dativus a horvaacutet paradigmaacutekban Kašić oacuteta harmadik helyen szerepel A dativus
reacuteszeshataacuterozoacute eset de az euroacutepai nyelvekben szaacutemos maacutes jelenteacutessel is biacuter A
cselekveacutesben valoacute reacuteszesedeacutesen kiacutevuumll iraacutenyt is jelent pontosabban azt hogy mifeleacute tartunk
illetve lativusi jelenteacutese van Kašić helyesen figyelte meg a dativus eacutes ablativus jelenteacutesbeli
kapcsoltataacutet Amikor meghataacuterozza az eset fogalmaacutet akkor azt mondja hogy az ablativus
egyes szaacutemban megegyezik azzal a szerkezettel amit a dativus az ugrave eloumlljaacuteroacuteval alkot ezeacutert
foumlloumlslegesnek tartja az ablativus besorolaacutesaacutet a paradigmaacuteba de csak egyes szaacutemban
Dionuumlsziosz Thrax grammatikaacutejaacuteban a dativus lokaacutelis eset ἐν (-ban-ben) eloumlljaacuteroacuteval ami a
latin in eloumlljaacuteroacutenak felel meg (ennek megfelelője a horvaacutet u eloumlljaacuteroacute ami locativust eacutes
accusativust vonz) Az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli dativus a mozgaacutes ceacuteljaacutet jelenti Ez ismeacutet azt
bizonyiacutetja hogy a lokaacutelis elmeacuteletet ki kell egeacutesziacuteteni aacuteltalaacutenos esettani elmeacutelettel az
esetrendszer eacutes az esettan teljes megeacuterteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben
A horvaacutet nyelv ismeri a dativus possessivus jelenteacuteseacutet eacutes hasznaacutelataacutet A birtoklaacutest
kifejező dativusszal maacutes euroacutepai nyelvekben is talaacutelkozhatunk mely aacuteltal eacuterthetőbbeacute vaacutelik a
magyar -nak-nek rag birtokos eacutes reacuteszes jelenteacuteseacutenek az egyuumlttes leacutetezeacutese ez megerősiacuteti azt
a teacutenyt hogy a magyarban ez valoacuteban egy rag keacutet jelenteacutessel A reacutegi horvaacutet
grammatikaacutekban a dativus possessivust szintaktikai kategoacuteriaacutenak eacutertelmezteacutek peacuteldaacuteul
Veber aki azt mondja hogy bdquogenitivus helyett dativus is jelentkezhet mikoumlzben ez a
dativus kiegeacutesziacuteti a főneacutev jelenteacuteseacutetrdquo279 Ez az eset ma maacuter csak jelzői kategoacuteriakeacutent
eacutertelmezendő bdquoEgy főneacutev amely egy maacutesik mellett jelzőkeacutent szerepel legtoumlbbszoumlr
genitivusban van eacutes ritkaacutebban dativusbana birtoklaacutest kifejező dativus jelenteacuteseacuteben
nagyon hasonliacutet a birtoklaacutest kifejező genitivusrardquo280
Seiler azt mondja a dativus possessivusroacutel hogy ez bdquoaz eacutelőleacuteny eacutes a csalaacutedja
testreacuteszei anyagi birtoka kulturaacutelis eacutes szellemi produktumai koumlzti szoros kapcsolatra utal
Taacutegabb eacutertelemben a dativus possessivus az egy organizmuson beluumlli reacuteszek eacutes egeacutesz koumlzti
279 Veber 185922p 280 Barić 1995562p
89
kapcsolatot jelentirdquo281 Annak elleneacutere hogy a dativus possessivus maacutes nyelvekben is
leacutetezik eacutes maacuter a reacutegi horvaacutet grammatikusok282 is eacuteszrevetteacutek meacuteg mindig vannak olyan
szerzők akik a dativus possessivus birtokos jelenteacuteseacutet ugyan nem tagadjaacutek de elvetik a
possessivus elnevezeacutest283
A dativus possessivus jelenteacuteseacuteben nem neutralizaacuteloacutedik a toumlbbi birtokviszonyt
kifejező eszkoumlzzel szemben284 Adnominaacutelis szerepben a dativus possessivus jelenteacuteseacutevel
nem tudja kiegeacutesziacuteteni a mellette aacutelloacute főnevet ekkor koherens neacutevszoacutei szekezetet nem
alkothat szintaktikailag pedig az attributiacutev eacutes praedikatiacutev birtoklaacutes koumlzoumltt helyezkedik el
ezeacutert kuumlloumlnaacutelloacute mondatreacuteszkeacutent eacutertelmezhető285
A horvaacutettoacutel strukturaacutelisan elteacuterő nyelvekben laacutetott dativusnak a tematikai
jellemzeacuteseacuteről beszeacutelve OacuteConnor286 azt aacutelliacutetja hogy a dativus s kuumllső birtokos
szerkezetekben287 az ige vonzata de nem tőle kapja a tematikus szerepeacutet hanem a birtokolt
taacutergytoacutel Az ilyen jelenteacutesű dativust eacuterdek- eacutes ceacutelhataacuterozoacutenak valamint dativus ethicusnak
is tartjaacutek288 A dativus ethicus szoros hozzaacutetartozaacutest jelent ami felteacutetlenuumll emocionaacutelis
sziacutenezetű eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi dativus jelenteacutestől
A dativus possessivus a szemeacutelyes neacutevmaacutesok dativusa Olyankor hasznaacuteljuk amikor az
a beszeacutelőnek vagy a megszoacuteliacutetottnak az eacuterdekeltseacutegeacutet hangsuacutelyozza peacuteldaacuteul
(7) Što mi to radi moja draga289ndashbdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
A dativus auctoris is fontos szerepet jaacutetszik a horvaacutet szintaxisban ezt magyarra csak
modaacutelis szerkezetekkel tudjuk fordiacutetani peacuteldaacuteul
281 Seiler 19834p 282 Veber 189522p 283 Kučanda 1996p 284 Kuna 2010159p 285 Uo 286 OacuteConnor 2007 287 Branko Kuna VelaacutezquezndashCastillo nyomaacuten (1999) vezeti be a kuumllső eacutes belső birtokos szerekezetek fogalmaacutet a modern horvaacutet nyelveacuteszetbe (Kuna 2010) Kuumllső birtokos szerkezetet Kuna (Kuna 2010155) a koumlvetkező aacutebraacuteval illusztraacutelta (14) a UPK [posjednik posjedovano] bdquoa BBSZ (bdquobelső birtokos szerkezetrdquo) [birtokos birtok] b VPK[posjednik] [posjedovano] bKBSZ (bdquokuumllső birtokos szerkezetrdquo)[birtokos][birtok]rdquo a kuumllső eacutes belső birtokos szerkezet kuumlloumlnbseacutege az igei vonzatban rejlik Ha az adott ige koumlvetel egy birtokos szerkezetet akkor az kuumllső birtokos szerkezet mivel a birtokos eacutes a birtok viszonyon kiacutevuumll hat Ha a birtokos eacutes a birtokolt koumlzti viszony csak a keacutet elem koumlzoumltt leacutetezik eacutes a toumlbbi mondareacuteszre nem hat ki valamint a toumlbbi mondatreacutesz sem hat raacute akkor belső birtokos szerkezetről beszeacuteluumlnk (Kuna 2010154-156) 288 Cienki 1993 289 (7) Što-keacuterdő neacutevmaacutes eacutelettelen alakja egyes szaacutem accusativusa bdquomirdquo mi-szemeacutelyes neacutevmaacutes dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo to-semlegesnemű mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoaztrdquo radi-sg3 jelen idő bdquocsinaacutelrdquo moja-nőnemű birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoenyeacutemrdquo draga-nőnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfok bdquoMit csinaacutel az eacuten kedvesemrdquo
90
(8) Učenicima je učiti a učiteljima podučavati290ndashbdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a
tanaacuteroknak taniacutetaniukrdquo
A hagyomaacutenyos magyar nyelvtanok szerzői291 nem laacutettaacutek a -nak-nek kettős jelenteacuteseacutet
valoacutesziacutenűleg azeacutert mert szeretteacutek volna alakilag is megkuumlloumlnboumlztetni a genitivust eacutes a
dativust ahogyan ezt a latinban laacutettaacutek292 ugyanakkor Szeacutepe Gyoumlrgy szerint itt csak egy
morfeacutemaacuteroacutel van szoacute ami jelenteacuteseacuteben keacutet viszonyt kuumlloumlnboumlztet meg de alakjaacuteban
ugyanaz293 A modern magyar grammatikograacutefia eacuteppen ezeacutert eacutelesen elvaacutelasztja az
esetviszonyt eacutes az esetragot eacutes ezek szerint a -nak-nek esetrag a magyarban egy rag keacutet
jelenteacutessel294 Eacuterdekes megfigyelni a magyar siketek nyelveacutet amelyben a dativusi viszonyt
birtokviszonnyal jelzik ami ismeacutet a -nak-nek rag genitivusi eacutes dativusi jelenteacuteseacutenek szoros
kapcsolataacuteroacutel tanuacuteskodik
4215 Accusativus
bdquoAz accusativus egy olyan szoacutealak amely meghataacuterozott jelenteacutessel biacuteroacute ige mellett aacutell Az
ilyen ige a cslekvőtől kiinduloacute cselekveacutest fejez kirdquo295 Ezek az igeacutek jelenteacutesuumlkkel
meghataacuterozzaacutek hogy a taacutergyuk szorosan oumlsszefuumlgg az alannyal mivel raacute vonatkozik vagy
az alany elszenvedi a raacute vonatkozoacute cselekveacutest Taacutergyuk legtoumlbbszoumlr dativusban aacutell
amelyen bdquomegaacutellrdquo296 a cselekveacutes ezaacuteltal nem vonz maga utaacuten maacutes mondatreacuteszt A francia
nyelv alakilag nem tudja megkuumlloumlnboumlztetni az alanyesetet a taacutergyesettől ezeacutert az ilyen
nyelvekben a szoacuterend erősen koumltoumltt A koumlvetkező keacutet francia mondat oumlsszehasonliacutetaacutesakor
peacuteldaacuteul
290 (8) Učenicima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquodiaacutekoknakrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo učiti- főneacutevi igeneacutev bdquotanulnirdquo a-ellenteacutetes koumltőszoacute bdquoderdquo učiteljima-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes dativusa bdquotaniacutetoacuteknakrdquo podučavati-főneacutevi igeneacutev bdquotaniacutetanirdquo bdquoA diaacutekoknak tanulniuk kell a taniacutetoacuteknak taniacutetaniukrdquo 291 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16862010) 292 Balaacutezs 1958220p 293 Szeacutepe 1961464p 294 Kiefer 2000578p 295 Port-Royal 2000125p 296 Nem hat ki maacutes mondatreacuteszekre
91
(9) Le roi aime la reine297-bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo
vagy
(10) La reine aime le roi298 - bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo
azt laacutetjuk hogy ezekben az alany eacutes a taacutergy viszonyaacutet a szoacuterend adja meg mivel a francia
nyelvben morfoloacutegiailag nincsenek jelezve az esetek ezeacutert a szoacutealakok koumlzoumltt nincs
kuumlloumlnbseacuteg akaacuter alanykeacutent akaacuter taacutergykeacutent jelennek meg a mondatban A horvaacutet nyelvben
reacuteszben szabad a szoacuterend mivel a kuumlloumlnboumlző viszonyokban aacutelloacute szavak morfoloacutegiai
jegyeket is hordoznak amivel jelzik mondatbeli szerepuumlket Ha morfoloacutegiailag nem lehet
megkuumlloumlnboumlztetni a szavakat akkor a mondatban az igeacutehez viszonyiacutetott szoacuterend doumlnti el
mi lesz alany illetve taacutergy Az accusativus a paradigmaacutek legkitartoacutebb299 esete amint ezt az
egyeacutertelmű szintaktikai kifejezeacutese is mutatja Donatus aki az eseteket a veluumlk egyuumltt jaacuteroacute
praepositioacutek tuumlkreacuteben magyaraacutezza az accusativusroacutel azt mondja hogy ez egy bdquoolyan eset
amit a legtoumlbb eloumlljaacuteroacute szolgaacutelrdquo300 Leginkaacutebb a mozgaacutest jelentő igeacutek vonzaacutek az
ablativustoacutel elteacuterően mivel az ablativus szpaciaacutelis jelenteacutesben punktuaacutelis eacutes aacutellapotot
kifejező igeacuteket vonz A latinban az accusativus mondatroumlvidiacutető szerkezetekben is
hasznaacutelatos a nominativushoz hasonloacutean Ezeket a szerkezeteket taacutergyi alaacuterendelő
melleacutekmondatokkal fordiacutetjuk
A horvaacutet nyelvben az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leacutetezeacutese a hiacutemnemű egyes szaacutemuacute
accusativusban laacutethatoacute Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a latin nyelv nem ismeri Az eacutelő-
eacutelettelen jeloumlleacutese a horvaacutetban nagyon fontos jelenteacutesbeli disztinkcioacute ezeacutert morfoloacutegiailag is
jeloumllve van A modern nyelveacuteszeti kutataacutesokban is kuumlloumlnboumlző megoldaacutesokat laacutetunk az eacutelő
accusativus jeloumlleacuteseacutenek megtartaacutesaacutera peacuteldaacuteul a leacutetező felosztaacutes egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben
Tafra uacuten heteroclita sui generis301 ragozaacutesi csoportot javasol302 Ha az accusativusban aacutelloacute
taacutergy eacutelettelen dolog akkor a cselekveacutest nem szenvedi el eacutes nem is cselekedhet Ellenben
297 (9) Le- hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelyrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo la-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelynőtrdquo bdquoA kiraacutely szereti a kiraacutelynőtrdquo 298 (10) La-nőnemű hataacuterozott neacutevelő reine-nőnemű főneacutev alanyi szerepben bdquoa kiraacutelynőrdquo aime-sg3 praesens indicativusa bdquoszeretirdquo le-hiacutemnemű hataacuterozott neacutevelő roi-hiacutemnemű főneacutev taacutergyi szerepben bdquoa kiraacutelytrdquo bdquoA kiraacutelynő szereti a kiraacutelytrdquo 299 Legkitartoacutebb eset mivel a direkt taacutergy kifejezeacutese megadta az erős szintaktikai szerepeacutet akkor is ha nincs morfoloacutegiai jegye 300 Donatus 152514p 301 bdquoUgyanolyan fajtaacutejuacute elteacuterő ragozaacutesuacute szavakrdquo 302 Tafra 2004169ndash176p
92
ha egy szemeacutely agens (cselekvő) eacutes egy maacutesik szemeacutelyre hat akkor az a maacutesik elszenvedi
a cselekveacutest A harmadik szemantikai eset az amikor a szemeacutely egyszerre agens (cselekvő)
eacutes paciens (szenvedő) illetve oumlnszenvedő (mediaacutelis) eacutertelemben szerepel a mondatban
mely esetekben ez az egyetlen oumlsszetevő aacuteltalaacuteban nominativusban aacutell Az igei rendszer
leiacuteraacutesaacuteban Kašić is ezt az eacutertelmezeacutest koumlveti amit Apolloacuteniostoacutel303 Donatustoacutel304 eacutes
Priscianustoacutel305 vett aacutet Apolloacutenios Duumlszkolosz volt az első aki a tranzitivitaacutest (aktiacutev-
passziacutev cselekveacutes) eacutes az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az esettan tuumlkreacuteben magyaraacutezta amit
keacutesőbb Priscianusnaacutel is laacutetunk Kašić az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet nem is emliacuteti a ragozaacutesi
elteacutereacuteseket csupaacuten kiveacuteteleleknek tartja
4216 Locativus
A locativus helyhataacuterozoacutei eset a horvaacutetban Kašić casus octavusnak nevezi A goumlroumlg eacutes a
latin nyelv is ismerte ezt az esetet egy koraacutebbi korszakban de mire ezeket a nyelveket
grammatikailag leiacutertaacutek addigra a locativus maacuter mindkettőből kiveszett veacutelhetőleg a
genitivusszal valoacute alaki egybeeseacutese miatt A latin keacutesőbb a helyhataacuterozoacutei viszonyt puszta
ablativusszal (ablativus loci) vagy praepositioacutes szerkezetekkel jeloumllte a goumlroumlg erre
dativuszt hasznaacutelt A helyhataacuterozoacutei viszony jelenteacuteseacuten kiacutevuumll a locativusnak nincs toumlbb
jelenteacutese A Port-Royal nem emliacuteti a locativust mivel az euroacutepai nyelvek a helyhataacuterozoacutei
koumlruumllmeacutenyt praepositioacutes szerkezetekkel fejezik ki Neacutemet anyanyelvűekneacutel azt lehet
megfigyelni hogy a locativusi praepositioacutek mellett rendszeresen accusativust hasznaacutelnak
mivel az ő anyanyelvuumlk a locativusi viszonyok kifejezeacuteseacutere nem ismer kuumlloumln
esetveacutegződeacutest
4217 Instrumentalis
Az instrumentalis eszkoumlz- eacutes taacutershataacuterozoacutei eset Kašić casus septimusnak nevezi A latinban
eacutes a goumlroumlgben praepositioacutes szerkezetek fejezteacutek ki A magyar nyelv is csak egy ragot
hasznaacutel az instrumentalis viszony kifejezeacuteseacutere (-val-vel) A Port-Royal nyelvtanban a
303 Duumlszkolosz 1981 304 Donatus 1525 305 Priscianus 1568
93
locativushoz hasonloacutean ez az eset nem szerepel amit Pandžić ideacutezeteacutevel lehet
alaacutetaacutemasztani bdquoAz instrumentalis eacutes a locativus jelenteacutesuumlkkel csupaacuten a dativus aacuternyairdquo306
Ha a beszeacutelni ige vonzatait megfigyeljuumlk kuumlloumlnboumlző szoumlvegkoumlrnyezetekben akkor
az instrumentalis jelenteacuteseacuteben az időviszony kifejezeacuteseacutet is eacuterzeacutekelhetjuumlk
(11) Govorim mađarski jezik307- bdquoBeszeacutelek magyarulrdquo
(Aacuteltalaacuteban beszeacutelek magyarul nem biztos hogy eacuteppen akkor amikor elhangzott a
mondat)
(12) Govorim mađarskim jezikom308ndashbdquoBeszeacutelek magyarulrdquo (Eacuteppen most
beszeacutelek magyarul)
Az instrumentalis a horvaacutet nyelvben a helyhataacuterozoacutei viszonyok mellett időviszonyokat
is kifejez ami a lokaacutelis elmeacutelet alkalmazaacutesaacutet bizonyiacutetja az esettani vizsgaacutelatokban
422 Az ablativus keacuterdeacutese a hagyomaacutenyos nyelvtanokban
Az ablativus a latin paradigmaacutekban a hatodik eset A goumlroumlg paradigmaacutekban a grammatikai
korszakban maacuter nem leacutetezett Aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei jelenteacutese miatt a koumlzeacutepkorban elterjedt
anticitaacutes elveacutenek eacutes az erős latin grammatikai hagyomaacutenynak koumlszoumlnhetően a nemzeti
grammatikaacutekban is jelen van egeacuteszen a XIX szaacutezadig309 Abban a nagy terjedelmű
tanulmaacutenyban amelyet Katičić iacutert Kašić grammatikaacutejaacuteroacutel310 az egyik legfontosabb keacuterdeacutes
pontosan az ablativus meghagyaacutesa a paradigmaacutekban Katičić ezt az antik hagyomaacuteny
feluumllvizsgaacutelaacutes neacutelkuumlli koumlveteacuteseacutevel magyaraacutezza311 Ahhoz hogy egyaacuteltalaacuten megeacutertsuumlk Kašić
doumlnteacuteseacutet ebben a keacuterdeacutesben előbb meg kell eacutertenuumlnk az ablativus termeacuteszeteacutet
Az ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei eset amely a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet fejezi ki
Toumlbb nyelvi szinten is elemezhető mondattani szinten (makroszinten) peacuteldaacuteul ablativus
criminis eacutes a szavak szintjeacuten (mikroszinten) peacuteldaacuteul ablativus qualitatis de
mondatroumlvidiacutető szerkezet reacuteszekeacutent is jelentkezik ablativus absolutus formaacutejaacuteban amit 306 Pandžić 2005120p 307 (11) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarski-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquomagyarldquo jezik-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquonyelvetldquo bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 308 (12) Govorim-sg1 jelen ideje bdquobeszeacutelekrdquo mađarskim-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem instrumentalisa jezikom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoBeszeacutelek magyarulldquo 309 Tafra 1993 Kolenić 2003 310 Katičić 1981 311 Katičić 198149p
94
toumlbbek koumlzoumltt idő- hely- ok- moacutedhataacuterozoacutei alaacuterendelő melleacutekmondatokkal szoktuk
magyarra fordiacutetani Az ilyen szerteaacutegazoacute eacutes igen oumlsszetett hasznaacutelata miatt az ablativust a
latin esettani rendszer legbonyolultabb eseteacutenek tartjaacutek eacutes a latin szintaxist taacutergyaloacute
műveknek is az egyik megkeruumllhetetlen reacutesze ennek az esetnek a taacutergyalaacutesa
A Port-Royal nyelvtanban az ablativusroacutel azt olvassuk hogy ez egy olyan eset amit
nem egy kuumlloumln mondattani viszony kifejezeacuteseacutere talaacuteltak ki hanem arra hogy valamelyik
eloumlljaacuteroacutehoz legyen koumltve312 Ezzel a magyaraacutezattal az ablativus kuumlloumlnboumlző szintaktikai
viszonyokat kifejező termeacuteszete vesziacutet a fontossaacutegaacuteboacutel A puszta ablativus kuumlloumlnboumlző
jelenteacutesekkel biacuter ami meghataacuterozza az adott oumlsszetevők mondatbeli szerepeacutet is peacuteldaacuteul
ablativus loci ablativus temporis ablativus separationis ablativus originis ablativus
copiae eacutes inopiae313 Szpacioacute-temporaacutelis viszonyokat kifejező esetveacutegződeacutesek az elsők
amelyek eltűntek a paradigmaacutekboacutel a morfoloacutegiai jegyek lekopaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben ami
az eloumlljaacuteroacute eacutes a szoacute alapalakjaacutenak az egyuumlttes hasznaacutelataacutenak volt koumlszoumlnhető A puszta
ablativusnak erős szintaktikai szerepe van eacutes eacuteppen ezeacutert nem lehet kizaacuteroacutelag az
eloumlljaacuteroacutekkal oumlsszekoumltni
Ha az ablativus szoacute eredeteacutet megvizsgaacuteljuk (abfero-valakitől vagy valamitől
hozom) azt laacutetjuk hogy a neveacutet az aacuteltala jeloumllt legfontosabb szintaktikai viszonyroacutel kapta
ami a cselekveacutes kiinduloacutepontja Az ablativus eacuteppen azeacutert veszett ki a paradigmaacutekboacutel mert
szeacuteles koumlrű szintaktikai szerepeacutet maacutes esetek vetteacutek aacutet ezeacutert idővel teljesen eltűnt
Szintaxisaacuteval legjobban a genitivushoz hasonliacutetott amely a leacutetezeacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte
eacutes ezeacutert kezdte idővel eacuteppen a genitivus jeloumllni a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet is A genitivus
előszoumlr a reacutegi locativus szerepeacutet vette aacutet amivel meacuteg veacutegződeacutesben is megegyezett a
locativus azoacuteta csak megkoumlvesedett hataacuterozoacutei alakokban laacutethatoacute (latin peacuteldaacutek Romae-
Roacutemaacuteban ruri ndash falun domi ndash otthon) Mivel az ablativus a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet
jeloumlli a genitivustoacutel elteacuterően a praedikatum halmazaacuten beluumll hat eacutes a mondatban hataacuterozoacutei
szerepet kap ezeacutert Kašić grammatikaacutejaacuteban az ablativusnak legitim helye van314
Az ablativus szintaktikai szerepeacutet vizsgaacutelva fontos megjegyezni hogy az oacutegoumlroumlg
nyelv is fejlődeacuteseacutenek koraacutebbi szakaszaiban ismerte az ablativust ami mondattani szinten
illetve makroszinten hatott eacutes a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte A goumlroumlg ablativus
keacutesőbb beolvadt a genitivusba eacutes annak szintaktikai funkcioacutejaacutet is aacutetvette A genitivus
addig csak a leacutetezeacutes minőseacutegeacutet eacutes kiinduloacutepontjaacutet jeloumllte amihez az ablativus eltűneacutese utaacuten
312 Port-Royal 2000113ndash143p 313 Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996128ndash140p 314 Nemzeti nyelvtanok az esettan szintaktikai vizsgaacutelatai előtt iacuteroacutedtak ezeacutert az ablativust az aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei viszonyok jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek amit a genitivusszal megegyező veacutegződeacutese is segiacutetett
95
a cselekveacutes kiinduloacutepontjaacutenak jelenteacutese is taacutersult Dionuumlsziosz Trax az első goumlroumlg
nyelvtanban a genitivust maacuter mindkeacutet jelenteacuteseacuteben koumlzli Ezek alapjaacuten meg tudjuk
aacutellapiacutetani hogy az ie III szaacutezadi goumlroumlg nyelv maacuter nem ismerte az ablativust Az ablativus
mellett a goumlroumlg nyelv a grammatikai korszaka előtt ismerte a locativust eacutes az
instrumentalist315 de ezek beolvadtak a dativusba ami azoacuteta nemcsak azt jelenti hogy kire
vagy mire iraacutenyul a cselekveacutes hanem azt is ki lehet fejezni ezzel az esettel hogy kinek
vagy minek a segiacutetseacutegeacutevel elveacutegezhető a cselekveacutes Ezen kiacutevuumll egyes eloumlljaacuteroacutek utaacuten
helyhataacuterozoacutei jelenteacutessel is biacuter
Az eloumlljaacuteroacutek gyakori hasznaacutelata az esetek szinkretizmusaacutet316 ideacutezte elő olyan
meacuterteacutekben hogy a modern goumlroumlg nyelv ma csak keacutet esetet hasznaacutel317 Dionuumlsziosz Thrax
csak oumlt esetet sorol fel a vocativust szintaktikai jelenseacutegnek tekinti eacutes a tőalakuacute
megszoacuteliacutetaacutest szolgaacuteloacute alaknak nevezi Az ablativus eseteacuteben Kašić a szintaktikai szerepeacutet
tekintette a legfontosabbnak holott eacuteppen ezen eset szintaktikai szerepeacutenek szaacutemos
jelenteacutese vezett ahhoz hogy a neacutepnyelvekből kiveszett A genitivus aacutellapotot kifejező
jelenteacuteseacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuteval a praedikatiacutev viszonyokban leacutetrejoumltt az ablativus eacutes a
genitivus szinkretizmusa Az ablativus szeacuteles koumlrű szintaktikai jelenteacuteseacutet a genitivuson
kiacutevuumll reacuteszben a dativus is aacutetvette illetve a horvaacutet nyelvben az bdquouacutej esetekrdquo a locativus eacutes az
instrumentalis Itt egy nyelvi paradoxonnal talaacutelkozunk mivel ugyanaz az oka annak hogy
az ablativus eltűnt a paradigmaacutekboacutel ami Kašićot a meghagyaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzte
A latin eacutes a horvaacutet ablativust oumlsszehasonliacutetva azt laacutethatjuk hogy a latinban
ablativusszal jaacuteroacute eloumlljaacuteroacutek a horvaacutetban aacuteltalaacuteban genitivust vonzanak318 (a ab abs bdquo-
toacuteltől rdquo -horv od+genitivus ex bdquo-boacutel -bőlrdquo -horv iz+genitivus sine bdquoneacutelkuumllrdquo -horv
bez+genitivus tenus bdquoegeacuteszen addigrdquo horv do+genitivus pro eacutes prae bdquoelőttrdquo -horv
ispred+gentivus sup bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus supter bdquoalattrdquo -horv ispod+genitivus
super bdquofoumlloumlttrdquo-horv iznad+genitivus) esetleg instrumentalist (cum bdquo-val-velrdquo-horv s
(sa)+instrumentalis) de locativusszal eacutes accusativusszal is aacutellhatnak (de bdquo-roacutel rőlrdquo s
(sa)+genitivus in bdquo-banbenrdquo ndashhorv u+locativus) Kašić helyesen eacuterzeacutekelte a mai horvaacutet
instrumentaacutelis eacutes locativus hangsuacutelyos mondatbeli szerepeacutet ezeacutert a paradigmaacutekban kuumlloumln
vette fel őket Katičić megjegyzeacutese319 ebből a szempontboacutel helyes mivel Kašićnak nem
315 Muumlkeacutenei taacuteblaacutekon laacutetunk locativusi eacutes instrumentalis alakokat (Budimir-Crepajac 197945) 316 συνκρητισmicroός σύν eacutes Κρήτη szavakboacutel alakult a fogalom mivel Kreacuteta szigete az oacutekori Goumlroumlgorszaacuteg etnikai eacutes nyelvi keveredeacuteseacutenek legismertebb sziacutenhelye volt 317 Ugyanez a nyelvi fejlemeacuteny a neolatin nyelvek fejlődeacuteseacutenek korai vulgaacuteris (neacutepi) szakaszaacuteban indul el ami az isz III-V sz koumlzoumltti időszakra jellemző (Herman 196615ndash21) 318 Belaj 201015-33p 319 Katičić 198149p
96
kellett volna meghagynia az ablativust ha a horvaacutet nyelv logikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel
kiemelte a keacutet legfontosabb jelenteacuteseacutet maacutes esetekhez koumltve Ha azt is tudjuk hogy a latin
grammatikaacutekban az ablativus nagyon keacutesőn jelentkezik akkor igazaacuten kuumlloumlnleges
jelenseacutegnek tarthatoacute az hogy a nemzeti grammatikaacutekban is jelen van A casus sextusboacutel
keacutesőbb casus Latinus lett mivel a goumlroumlg nyelvben akkor maacuter nem leacutetezett ez az eset
melyek nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenyaacuteban a latin grammatikusok latin kuumlloumlnlegesseacutegnek
tartottak Kašić a grammatikaacutejaacutet idegen anyanyelvűeknek iacuterta akiknek a nyelvtanulaacutest a
latin minta alkalmazaacutesaacuteval proacutebaacutelta megkoumlnnyiacuteteni Maacuter a latin grammatikaacuteban egybeestek
a genitivusi eacutes az ablativusi veacutegződeacutesek de a nemzeti grammatikaacutekban az ablativus meacuteg
mindig jelen van
Dante szavaival alaacutetaacutemasztva az előzőket bdquoA grammatika a kuumlloumlnboumlző időben eacutes
teacuterben jelentkező nyelv vaacuteltozatlanstabil identitaacutesardquo320 A nyelvi elemzeacuteseket szuumlkseacuteges
toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi kontextusba helyezni hogy a nyelvben felmeruumllő vaacuteltozaacutesok
szintjeacutet eacutes intenzitaacutesaacutet meg lehessen hataacuterozni A mai horvaacutet esetrendszert tekintve ma maacuter
teljesen foumlloumlsleges az ablativus szerepelteteacutese a paradigmaacutekban de a humanizmusban
eacuteppen ezt a tipikusan latin esetet fontos volt megtartani
A korai magyar grammatikusok321 a magyar hataacuterozoacuteragos alakokat casusnak (azon
beluumll ablativusnak) tartottaacutek amelyeket (valoacutedi esetveacutegződeacutes helyett) bdquoeloumlljaacuteroacutekrdquo322
fejeznek ki Erre csak a szoacutehasznaacutelat utal a definiacutecioacutek eacutes a taacuteblaacutezatok mindig a latin
grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetik
A latin ablativust sokfeacutele funkcioacuteja predesztinaacutelta arra hogy a sokesetes magyar
nyelv korai grammatikaacuteiban mintegy gyűjtőkategoacuteria legyen323 Az ablativusnak egy
veacutegződeacutest a reacutegi magyar nyelvtanokban csak Sylvester tulajdoniacutet ez az ablativusi -l
veacutegződeacutes Ha a magyar helyhataacuterozoacutei ragok koumlzoumltt a testes morfeacutemaacutek csoportjaacuten beluumll
megvizsgaacuteljuk az -l veacutegűeket akkor nyilvaacutenvaloacute lesz szaacutemunkra hogy ezek toumlbbek koumlzoumltt
punktuaacutelis jelenteacutesűek is eacutes a honnan keacuterdeacutesre vaacutelaszoloacute ablativusi jelenteacutessel biacuteroacute ragok
amelyek aacutellapotot elhelyezeacutest eacutes toumlrteacuteneacutest jelentő igeacutek mellet laacutethatoacuteak A Sylvester utaacuteni
nyelvtanokban maacuter toumlbb jelenteacutest ezaacuteltal toumlbb ragot is tulajdoniacutetanak az ablativusnak de
ezt is csak a magyaraacutezatokban teszik holott az esetveacutegződeacuteseket koumlzlő taacuteblaacutezatokban
320 Dante 199810p 321 Szenczi Molnaacuter Albert (16102004) Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (16552008) Pereszleacutenyi Paacutel (16822006) Koumlvesdi Paacutel (16861010) 322 Ebben a kontextusban az eloumlljaacuteroacutekat ragoknak kell eacuterteni 323 C Vladaacuter 2003a137p
97
rendszerint csak egy veacutegződeacutest laacutetunk Sylvester eacutes Verseghy324 koumlzoumltt minden grammatika
a latin modellt koumlvette az esetek paradigmaacuteiban egy-egy esetet hozzaacuteadva a koraacutebbiakhoz
miacuteg a toumlbbi ragot praepositioacutenak gondoltaacutek
Szenci Molnaacuter Albert325 a maacutesodik magyar grammatika szerzője a szokaacutesos latin
eseteken kiacutevuumll meacuteg egy esetet vesz fel a mutativust (-ul-uumll) de a taacuteblaacutezatokban ezt maacuter
nem laacutetjuk Az ablativus meghataacuterozaacutesaacuteban Szenczineacutel morfoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutest laacutetunk
akit C Vladaacuter Zsuzsa a koumlvetkezőkeacuteppen ideacutezte bdquoAblativus a toldaleacutekok esete mely
toldaleacutekoknak nyelvuumlnkben igen kiterjedt a hasznaacutelata ablativusnak azeacutert nevezzuumlk mivel
a hozzaacutetoldott neacutevmaacutesokat (ma birtokos szemeacutelyjelek) neacutevutoacutekat (ma hataacuterozoacute ragok) eacutes
a hataacuterozoacuteszoacutek jeleit eltaacutevoliacutetva ismeacutet alanyeset lesz belőlerdquo 326 Szintaxisaacuteban is emliacuteti az
ablativust az etimoloacutegiai reacuteszben laacutethatoacute hogy az az ablativuszroacutel szoacuteloacute magyaraacutezat ami
szerint az ablativus a toldaleacutekok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval ismeacutet alanyeset lesz Tehaacutet annyi ablativus
van ahaacuteny vaacuteltozata van a toldaleacutekoknakrdquo327 Szenczineacutel az ablativus nem a toumlbbi esethez
hasonloacute mondattani viszonyokat kifejező forma hanem toumlbbfeacutele neacutevszoacutei toldaleacutekkal
ellaacutetott alak oumlsszefoglaloacute neve A modern magyar grammatika328 Szenczi ablativusaacutet a
lokaacutelis elmeacutelet eacutes az iraacutenyhaacutermassaacuteg eacutertelmeacuteben kilenc esetre bontotta fel eacutes ha a latin
ablativus hasznaacutelataacutet tekintjuumlk akkor a mai magyar esetrendszerben az ablativusnak
tizenoumlt megvaloacutesulaacutesa van
Koumlvesdi Paacutel329 a latin ndash magyar fordiacutetaacutesokboacutel indul ki a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban eacutes
csak annyit mond az ablativusroacutel hogy ez a magyarban ugyanaz ami a latinban a genitivus
eacutes az accusativus
Pereszleacutenyi330 a latin eseteket tuumlntette fel a megszokott taacuteblaacutezatos formaacuteban
Szaacutemos magyaraacutezattal egeacutesziacutetette ki a taacuteblaacutezatot mivel eacuterezte hogy a latin hatesetes
rendszer nem eleacuteg a sok magyar eset kifejezeacuteseacutere C Vladaacuter Zsuzsa ezzel kapcsolatban
Pereszleacutenyit ideacutezi bdquoAz eloumlljaacuteroacutek ismerete az egeacutesz szintaxis foglalata Ugyanis azokon az
igeacuteken tuacutel amelyek taacutergyesetet vagy reacuteszes esetet vonzanak minden maacutes igei szerkezet
csakis a hozzaacutetett előljaacuteroacutek (annexae praepositiones) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre ezek keacutetfeacuteleacutek
324 C Vladaacuter Zsuzsaacutenaacutel (C Vladaacuter 2003b143) olvasunk Verseghy Ferenc sokesetes rendszer bevezeteacuteseacuteről ami a modern magyar grammatikograacutefia kezdeteacutet jelentette ezeacutert a magyar grammatikograacutefia hagyomaacutenyos korszaka Sylvesterrel kezdődik eacutes Verseghyvel zaacuterul 1793-as Proludiumaacuteban Verseghy huacutesz esetet tuumlntetett fel majd 1805-oumls nyelvtanaacuteban a szaacutemot 15-re redukaacutelt (C Vladaacuter 2003b143) 325 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 326 Az ilyen magyaraacutezat aacuteltalaacuteban az agglutinaacutelaacutesra eacuterthető 327 C Vladaacuter Zsuzsa 2003a139p 328 Kiefer 2006 Keszler - Lengyel 2002 329 Koumlvesdi 16862010 330 Pereszleacutenyi 16822006
98
kuumlloumlnaacutelloacutek (separatae) vagy kapcsolatok (coniunctae) eacutes a neacutevszoacutek utaacuten aacutellnak ezeacutert
helyesebb lenne utoljaacuteroacuteknak (postpositiones) nevezni őketrdquo331
Pereszleacutenyi magyaraacutezataacutet koumlvetve C Vladaacuter Zsuzsa ideacutezi Reacutevai Mikloacutest aki ezt a
gondolatot meacuteg tovaacutebb viszi mondvaacuten bdquoa magyarban nincsenek latinhoz hasonloacute
valoacutedi inflexioacutes esetek eacutes praepositioacutek nyelvuumlnkben csak egynemű postpositioacutek vannak
amelyek vagy kuumlloumln aacutellnak vagy a neacutevszoacutekhoz jaacuteruloacutekat mind eseteknek lehetne nevezni
nem csupaacuten a latin casus megfelelőitrdquo 332 Roumlgtoumln hozzaacuteteszi hogy a hagyomaacutenyt koumlvetve
ő is a latin esetsort tartotta meg Reacutevai gondolkodaacutesa hasoliacutet legjobban az agglutinaacuteloacute
rendszer leiacuteraacutesaacutehoz eacutes a mai modern magyar esetrendszer leiacuteraacutesaacutehoz
Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy333 kizaacuterta az ablativust a grammatikaacutejaacuteboacutel mert a heacuteber
mintaacutet koumlvette eacutes bevezette a traductivust (-vaacute-veacute) valamint a coniunctivust (-stul-stuumll)
amelyek ma is reacuteszei a magyar esetparadigmaacutenak
A XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteben a magyar grammatikusok csak neacutegy esetet
kuumlloumlnboumlztettek meg nominativust genitivust dativust eacutes accusativust334 Minden maacutes
veacutegződeacutest eloumlljaacuteroacutenak tekintettek eacutes az eloumlljaacuteroacute szoacutet gyuacutejtőneacutevkeacutent hasznaacuteltaacutek a neacutevutoacutes
szerkezetekre eacutes a ragokra
43 A lokaacutelis elmeacutelet
bdquoA lokalizaacutecioacute a szemantikai struktuacutera olyan elkeacutepzeleacutese amely szerint a szemantikai
domeacutenek a teacuterbeli viszonyok alapjaacuten vannak kialakiacutetva a pontos elhelyezeacutesre eacutes a mozgaacutes
iraacutenyaacutera leginkaacutebb oumlsszpontosiacutetvardquo335 Robisnaacutel olvassuk az első Bopp aacuteltal megadott
definiacutecioacutet a lokaacutelis elmeacuteletről bdquoAz esetveacutegződeacutesek kuumlloumlnboumlző viszonyokat fejeznek ki
elsősorban az eredetileg teacuterbeli viszonyokatrdquo336
Az uraacuteli nyelvcsalaacutedra jobban alkalmazhatoacute a lokaacutelis elmeacutelet mint az
indoeuroacutepaira Ezekben a nyelvekben az iraacutenyhaacutermassaacuteg hangsuacutelyosabb mivel minden
iraacutenyt kuumlloumln raggal fejeznek ki Az indoeuroacutepai nyelvekben a lokaacutelis elmeacutelet a praepositioacutes
szerkezetek eacutes az esetveacutegződeacutesek alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Attoacutel fuumlggően hogy az
esetveacutegződeacuteseket vagy a praepositioacutes szerkezeteket vesszuumlk maacuteskeacutepp lehet magyaraacutezni az
331 C Vladaacuter 2003a139p 332 Uo 333 Komaacuteromi 16552008 334 C Vladaacuter 2003b284p 335 Anderson 19942276p 336 Robins 1993219p
99
esetekben kifejezett teacuterbeli viszonyokat Nemcsak a teacuterbeli viszonyok tuumlkroumlződnek az
esetveacutegződeacutesekben hanem egyes kutatoacutek szerint az oumlsszes toumlbbi mondatbeli viszony is a
teacuterbeli viszonyiacutetaacutesboacutel alakult ki peacuteldaacuteul az idő a moacuted eacutes az oksaacutegi viszony
A lokaacutelis elmeacutelet maacuter az antikvitaacutesban jelen volt de az első reacuteszletes elemzeacutese eacutes
leiacuteraacutesa csak a bizaacutenci Maximus Planudes műveacuteben laacutethatoacute Planudes szerint az esetek
eredeti jelenteacutese a lokaacutelis jelenteacutes az oumlsszes toumlbbi jelenteacutes keacutesőbb alakult ki a teacuterbeli
viszonyok metaforikus hasznaacutelataacuteboacutel337
Pandžićnaacutel olvasunk az esterendszerrel kapcsolatos bdquoaacutetlelkesiacuteteacutesrdquo fogalmaacutenak
fontossaacutegaacuteroacutel338 Priscianus Apolloacutenios Duumlszkolosztoacutel vette aacutet az uacuten transitio personarum
fogalmaacutet -mondja Pandžić- ami szerint az eset a cselekveacutes eacutes a szenvedeacutes koumlzoumls
tulajdonsaacutega - a mozgaacutes Apolloacuteniosnaacutel az ἐκπομπή (ami a nominativusnak felel meg) a
mozgaacutes okozoacutejaacutet vagy a transitioacutet (aacutetmenetet) jeloumlli egy maacutesik szemeacutely feleacute amely
accusativusban van (az ἐκ- praefixum a transitioacutet jeloumlli)339 Az εἰσπομπή (bevezeteacutes) a
cselekvő szemeacutelyt jeloumlli de maacutesfajta viszonyban van egy maacutesik szemeacutellyel bdquokeacuter valamit
magaacutenakrdquo iacutegy egy genitivusi viszonyt alakiacutet ki Aktiacutev tranzicioacute eseteacuteben a goumlroumlgben a
genitivus az aktiacutev szemeacutely forraacutesaacutet jeloumlli accusativus meg a mozgaacutes ceacuteljaacutet Mindkeacutet
esetben az idő-teacuter viszonya jelentkezik
A lokaacutelis elmeacuteletet kutatoacute nyelveacuteszek gyakran Gaza eacutes Planudes bizaacutenci
grammatikusokra hivatkoznak Pandžić is a lokaacutelis elmeacuteletet magyaraacutezva Gazara eacutes
Planudesre hivatkozik mondvaacuten hogy ők a lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatban abboacutel a
felteveacutesből indultak ki hogy az esetek jelenteacutesei eacutes a szemeacutelyek tranzicioacuteja haacuterom teacuterbeli
viszonyboacutel vezethető le340 Ehhez taacutersul a haacutermas időviszony a jelen a muacutelt eacutes a joumlvő ami
alapjaacuteban uacutegyszinteacuten lokaacutelis viszonyboacutel ered eacutes a genitivus a dativus eacutes az accusativus
kuumlloumlnboumlző jelenteacuteseiben tuumlkroumlződik Szubjektiacutev megfigyeleacutesből a lokalizaacutecioacute a
nominativus aacutelloacute szereplőtől indul ki (sztoikus magyaraacutezat) objektiacutev megfigyeleacutes eseteacuteben
a dativusban aacutelloacutetoacutel Planudes a honnan hol eacutes hovaacute keacuterdeacutesekkel jeloumlli a mozgaacutes haacuterom
iraacutenyaacutet ami nemcsak teacuterben hanem időbeli viszonyoknaacutel is jelentkezik341 Ahogy a casus
obliqui soraacuteban előszoumlr a genitivust laacutetjuk majd a dativust eacutes veacuteguumll az accusativust uacutegy az
időbeli viszonyok koumlzoumltt az első helyen van a πόϑεν ndash honnan ezt koumlveti a ποῦ ndash hol
337 Anderson 1971 Langacker 1982 Lyon 1977 Piper 1997 338 Pandžić 2005128p 339 Uo 340 Pandžić 2005104p 341 Uo
100
majd veacuteguumll a πῆ ndash hovaacute342 Planudes a sztoikusokhoz hasonloacutean az implikatiacutev teljesen
deiktikus időfogalomboacutel indul ki illetve olyan időt sorol meacuteg ide ami a beszeacuteleacutes idejeacuteben
meacuteg mindig tart A hagyomaacutenyos nyelvtanban a beszeacutelő akaacutermikor szoacutelal is meg logikus
eacutes implicit moacutedon a bdquomostbanrdquo illetve praesensben teszi ezt (szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a
goumlroumlg nominativusban objektiacutev megkoumlzeliacuteteacutessel a goumlroumlg dativusban) ahol minden
honnan eacutes minden hovaacute az időt eacutes a teret is felteacutetelezi egyszerre343
Apolloacuteniosz Duumlskolosz annak az elmeacuteletnek a megalkotoacuteja amely szerint az esetek
preciacutez meghataacuterozaacutesa hataacuterozoacutekboacutel alakult eloumlljaacuteroacutekkal toumlrteacutenik amelyek teacuterbeli
viszonyokat felteacuteteleznek eacutes ezaacuteltal az időviszonyt is344 Apolloacutenios az időt az bdquoeredetirdquo eacutes
elsődleges teacuterrel (πρότερον τόπον) hozza kapcsolatba345 A lokaacutelis elmeacutelet akkor is
alkalmazhatoacute ha az adott nyelvben az időbeli viszonyok nem egyeznek a goumlroumlgeacutevel
peacuteldaacuteul a goumlroumlgben van aoristos ami a goumlroumlg nyelv logikaacutejaacuteboacutel kiindulva nem igazi igeidő
csupaacuten a punktualitaacutes jele eacutes nincs a horvaacutethoz hasonloacute bdquobefejezett muacuteltrdquo eacuterteacuteke346
A sztoikusok taniacutetaacutesa347 szerint minden eset csak akkor eacutertehető meg teljesen
amikor be van eacutepiacutetve a mondatba (λόγος ndash ba) illetve a beszeacutedbe A beszeacutelő (cselekvő)
szemeacutely minden igei kategoacuteria kiinduloacutepontja (idő moacuted tranziacutecioacute valoacutesaacuteg stb) mivel az
ő szemszoumlgeacuteből alakulnak ki a mondatbeli viszonyok A cselekvő szemeacutely szemszoumlgeacuteből
indul ki Kašić is amikor az igei kategoacuteriaacutekat iacuterja le
A lokaacutelis elmeacutelet megalkotaacutesa oacuteta a nyelveacuteszek azon vitaacuteznak hogy beszeacutelhetuumlnk-e
egyaacuteltalaacuten lokaacutelis elmeacuteletről az oacutekorban Blank azt mondja hogy sem az oacutekorban sem a
koumlzeacutepkorban nem volt lokaacutelis elmeacutelet amit a koumlvetkezőkkel magyaraacutez bdquoMivel az antik
mondattan alapjaacuteban szemantikai elemzeacutes eacutes nem a szoacutealakok kutataacutesa a λόγος pedig a
pontos jelenteacuteseacutet a dolgok kuumlloumlnboumlző viszonyaiboacutel kapja meg (esetek) ami csak a
mondatbeli szerkezetek belső műkoumldeacuteseacutenek eredmeacutenye nem lehet lokaacutelis elmeacuteletnek
nevezni mivel az az analitikus elemzeacutest is megkoumlvetelirdquo 348 Anderson349 is foumlloumlslegesnek
laacutetja az antikvitaacutesban keresni a lokaacutelis elmeacutelet gyoumlkereit mivel szerinte csak Bopp oacuteta
beszeacutelhetuumlnk lokaacutelis elmeacuteleti kutataacutesokroacutel Ha az eseteket eacutes az eloumlljaacuteroacutek hasznaacutelataacutet kuumlloumln
342 Pandžić 2005106p 343 Uo 344 Pandžić 2005107p 345 Pandžić 2005104p 346 A klasszikus goumlgoumlg irodalmi művekben legtoumlbbet aorisztosz alakokkal talaacutelkozunk eacutepen az idő kategoacuteria hiaacutenya miatt Az irodalmi művekben sem fontos az idő kategoacuteriaacuteja mivel mindenkihez eacutes minden időben szoacutelnak 347 Pandžić 2005104p 348 Blank 198778p 349 Anderson 19942276p
101
vizsgaacuteljuk akkor nincs sok eacutertelme ennek az elmeacuteletnek de ha ezt szemantikai
kutataacutesokkal is kiegeacutesziacutetjuumlk akkor igenis eacuterteacutekes esettani eredmeacutenyekre jutunk350
A Wuumlllner aacuteltal megadott esetek definiacutecioacuteja megerősiacuteti a lokaacutelis elmeacutelet
szuumlkseacutegesseacutegeacutet bdquoMinden esetalak eacutes eloumlljaacuteroacute a mozgaacutes eacutes az idő testi viszonya a teacuterben
ami bizonyos intuiacutecioacute (belső tudaacutes) segiacutetseacutegeacutevel joumln leacutetre Az esetek csak aacuteltalaacutenos jegyei
ezeknek a viszonyoknak miacuteg az eloumlljaacuteroacutek csak szolgaacutelnak nekikrdquo351 Az eloumlljaacuteroacutek oumlnaacutelloacute
szavak amelyek hataacuterozoacutekboacutel alakultak ki eacutes az utaacutenuk koumlvetkező szoacute vaacuteltozaacutesaacutenak
indikaacutetorai Aacuteltalaacuteban idő-hely viszonyt fejeznek ki ezeacutert az esettani vizsgaacutelatok
szempontjaacuteboacutel igen fontosak A puszta esetveacutegződeacutes szaacutemos jelenteacutessel biacuter az eloumlljaacuteroacute ezt
leszűkiacuteti de ugyanakkor a praedikatum hataacutes alatt megvaacuteltoztatja a moumlgoumltte levő szoacutet
peacuteldaacuteul az u eloumlljaacuteroacute a horvaacutetban accusativusszal eacutes locativusszal is előfordulhat de az
accusativus a mozgaacutes iraacutenyaacutet (mozgaacutest jelentő igeacutek mellett) az ablativus pedig a taacutergy
vagy eacutelőleacuteny elhelyezeacuteseacutet jeloumlli (aacutellapotot jelentő igeacutek mellett)
A lokaacutelis elmeacuteletre vonatkozoacute XIX szaacutezadi vitaacutek okaacutet Wuumlllner abba laacutetja hogy a
magyaraacutezatokban a nyelveacuteszek az bdquoobjektiacutevbanrdquo keresteacutek a vaacutelaszokat eacutes nem abban a
keacuterdeacutesben hogy az elmeacutenk milyen moacutedon laacutetja eacutertelmezi eacutes kategorizaacutelja a taacutergyakat eacutes
hogyan aacutelliacutetja őket viszonyba352
Burkard Kuumlhner a lokaacutelis elmeacuteleteacutet taacuteblaacutezatban aacutebraacutezolja Ebben minden idő- eacutes
teacuterbeli viszony laacutethatoacute amit a moacuted eacutes az ok viszonyaacuteval egeacutesziacutetett ki353
eset (casus) teacuter hely
(locus spatio) idő (tempus)
ok kauzalitaacutes
(causa) moacuted (modus)
genitivus honnan mioacuteta ok eredet
okozoacute honnan
accusativus hovaacute meddig
eredmeacuteny
koumlvetkezmeacuteny
okozoacute
hovaacute
dativus hol mikor eszkoumlz hol
350 Pandžić 2005108p 351 Wuumlllner 18278p 352 Wuumlllner 18271p 353 Pandžić 2005112p
102
A lokaacutelis elmeacutelet alapjaacuten a nem teacuterbeli viszonyok az esetrendszeren beluumll
(paradigmaacutekon beluumll) eacutes azon kiacutevuumll (praepositioacutes szekezetek) a teacuterbeli viszonyok mintaacutejaacutera
alakultak ki Az alap teacuterbeli viszony jelenteacutesei a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) a koumlzeledeacutes
(adlativus) a mozgaacutes egyenes iraacutenya (perlativus) eacutes a mozgaacutes hiaacutenya (locativus) Az
intralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a belső elhelyezeacutes) eacutes az extralokalizaacutecioacutes jelenteacutes (a kuumllső
elhelyezeacutes) valamint az esetek alapjelenteacuteseacutenek gyakori metaforizaacutecioacuteja erősen
befolyaacutesolja az esetek paradigmaacutekba valoacute elhelyezeacutese354 Az aacuteltalaacutenos lokaacutelis elmeacuteletet a
szemantikai lokalizaacutecioacutes elmeacutelet egeacutesziacuteti ki ami az esettani lokaacutelis jelenteacuteseket vizsgaacutelja az
emberi percepcioacute szemszoumlgeacuteből eacutes a kognitiacutev eacutes generatiacutev elmeacuteletek fontos reacuteszeacutet alkotja
A horvaacutet nyelvben peacuteldaacuteul a mai genitivusi alakkal (az ablativusi viszonyjel jeloumllőjeacutevel)
nemcsak a helyet lehet jeloumllni hanem az időt is
(13) Dolazi iza deset sati355 ndashbdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo
(14) Izišli su iz naše zgrade356- bdquoKimentek az eacutepuumlletuumlnkbőlrdquo
teacuterbeli viszonyt is eacutes
(15) Učinio je to iz neznanja357 ndash bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo
okhataacuterozoacutei viszony
Sokszor filozoacutefiai művekben is talaacutelunk lokaacutelis elmeacuteletet taacutergyaloacute reacuteszeket Cassirer
peacuteldaacuteul a teacuter kategoacuteriaacutejaacutet eacutes a szubsztanciaacutet hozza kapcsolatba Azt aacutelliacutetja hogy a nyelv a
valoacutesaacuteg tuumlkre eacutes ezeacutert a legfontosabb kategoacuteriaacutei a teacuter az idő eacutes a mennyiseacuteg358 A teacuter
kategoacuteriaacuteja eacutes a szubsztancia szoros kapcsolataacutet Cassirer az indoeuroacutepai nyelvekben laacutetott
egyes szaacutem hiacutem- eacutes semlegesnem nominativusi morfeacutemaacutejaacuteval bizonyiacutetja amit mutatoacute
354 Pranjković 2010213p 355 (13) Dolazi-sg3 jelen idő bdquojoumlnrdquo iza-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquoutaacuten moumlgoumlttrdquo deset-tőszaacutemneacutev bdquotiacutezrdquo sati-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquooacuteraacuteknak ardquo bdquoTiacutez oacutera utaacuten joumlnrdquo 356 (14) Izišli-hiacutemnemű toumlbbes nominativus cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev bdquoakik kimentekrdquo su-pl3 leacutetige jelen ideje bdquovannakrdquo (izišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokimentekldquo) iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo naše-birtokos neacutevmaacutes nőnemű egyes genitivus alakja bdquoa mirdquo zgrade-nőnemű főneacutev egyes szaacutemuacute genitivusa bdquoeacutepuumlletnek ardquo bdquoIzišli su iz naše zgradeldquo 357 (15) Učinio-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű egyes nominativusa bdquoaki csinaacuteltrdquo je-sg3 leacutetige jelen ideje bdquovanrdquo (učinio je-sg3 befejezett muacutelt idő bdquomegtetteldquo) to-semlegesnemű koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutes egyes szaacutem accusativusa bdquoeztrdquo iz-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquo-boacutel-bőlrdquo neznanja-semlegesnemű főneacutev egyes genitivusa bdquotudatlansaacutegnak ardquo bdquoEzt tudatlansaacutegboacutel tetterdquo 358 Cassirer 1923
103
neacutevmaacutesboacutel eredeztet A mutatoacute neacutevmaacutesok a teacuterbeli orientaacutecioacutet segiacutetik ezeacutert lehet koumlzelre eacutes
taacutevolra mutatoacutekra osztani őket Ezeknek a szavaknak a deiktikus termeacuteszete egyenesen a
kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőihez kapcsoloacutedik - amikor valamit kimondunk akkor
annak teacuterbeli megnyilvaacutenulaacutesa is van359 A nominativus ezaacuteltal be tudja toumllteni
alapfunkcioacutejaacutet a taacutergyak eacutes az eacutelőleacutenyek jeloumlleacuteseacutet a mondatban pedig alany lesz Az alany
amiatt keruumll alanyi poziacutecioacuteba hogy teacuterben el van helyezve illetve a teacuter fogalma beeacutepuumllt az
alanyi funkcioacuteba360
Aacuteltalaacuteban az uacutejkori grammatikaacutekkal kezdődtek az esetteni magyaraacutezatok A latin eacutes
a goumlroumlg nyelv grammatikaacuteiban csak a XIX szaacutezadtoacutel laacutethatunk lokaacutelis magyaraacutezatokat
Demo szerint a lokaacutelis elmeacutelet csiacuteraacuteja meacutegis az antik grammatikaacutekban keresendő361 A
goumlroumlg esetek elnevezeacutese a mozgaacutes kezdőpontjaacutehoz van viszonyiacutetva amely kiterjedt az idő
az ok eacutes a toumlbbi esettani jelenteacutesre A XIX szaacutezadi horvaacutet nyelvtanok362 maacuter az uacuten
Grigeljev-moacutedszereacutet alkalmazzaacutek az esettani vizsgaacutelatokban Grigeljev moacutedszere az
alvarezi modellel szemben363 a casusra a mondatbeli viszonyokra helyezi a hangsuacutelyt Az
alvarezi modell az igeacutekre oumlsszpontosiacutet eacutes az igei osztaacutelyokboacutel eacutes csoportokboacutel indul ki az
esettani elemzeacutesekben364
A teacuterbeli viszonyok teruumlleteacuten a direktiacutev eacutes az indirektiacutev (dinamikus eacutes statikus)
jelenteacuteseket kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg365 A direktiacutev jelenteacuteseket tovaacutebb lehet csoportosiacutetani az
aacuteltalaacutenos direktiacutev jelenteacutesek csoportjaacutera a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelentőkre (perlativusi jelenteacutes)
valamint a kuumlloumlnoumls direktiacutev jelenteacutesre amilyen a taacutevolodaacutes (ablativusi jelenteacutes) eacutes a
koumlzeledeacutes is (adlativusi jelenteacutes) Az indirektiacutev jelenteacutes statikussaacutegot illetve a mozgaacutes
hiaacutenyaacutet felteacutetelezi (locativus bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo) A felsorolt jelenteacutesek elrendezeacutese eacutes
metaforikus jelenteacutese a kuumllső eacutes a belső lokalizaacutecioacuten alapszik (bdquo-ban-benrdquo eacutes bdquokiacutevuumllrdquo -
ezek praepositioacutek az indoeuroacutepai nyelvekben) peacuteldaacuteul
(16) Radim u muzeju366 ndash bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
359 Pranjković 2010214p 360 Arsenijević 2003113-114p 361 Demo 200887 ndash 110p 362 Peacuteldaacuteul Vjekoslav Babukić (1839) Antun Mažuranić (1839) Adolfo Veber Tkalčević (1859) Dragutin Parčić (1873) valamint bdquovukovcildquo-feacutele grammatikaacutek (vukovac Vuk Karadžić koumlvetője) 363 Alvarez sok helyen nem koumlvette a donatusi-priscianusi modellt iacutegy az igeacutet keacuterdeacuteseben sem mivel a cselekveacutest a mondat koumlzpontjaacuteba helyezte (Alvarez 1674) 364 Demo 2008 365 Direktivna i nediretkivna značenja (Pranjković 2010) 366 (16) Radim-sg1 jelen idő bdquodolgozomrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo muzeju-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquomuacutezeumbanrdquo bdquoMuacutezeumban dolgozomrdquo
104
(17) Nalazim se izvan muzeja367 ndash bdquoA muacutezeumon kiacutevuumll vagyokrdquo368
A direktiacutev eacutes az indirektiacutev felosztaacutes alapjaacuten egyesek az eseteket is direktiacutev eacutes
indirektiacutev esetekre osztjaacutek369 A legdirektiacutevebb esetknek a dativus (a horvaacutet bdquo-hoz-hez
-houmlzrdquo jelenteacutesben) eacutes az accusativus szaacutemiacutet A dativusnak hataacutertalan a direktiacutev hataacutesa az
accusativuseacute hataacuterolt illetve a dativusban aacutelloacute taacutergy a mozgaacutes iraacutenyaacutet jelzi370 az
accusativusban aacutelloacute a mozgaacutes ceacuteljaacutet371 Indirektiacutev eset a locativus
(18) Šeću po parku372 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
eacutes puszta instrumentalis
(19) Šeću parkom373 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo
A lokaacutelis elmeacutelettel kapcsolatos legnagyobb keacuterdeacutes meacutegis az hogy mennyire eacutepuumllt
be ez az elmeacutelet az esettani vizsgaacutelatokba eacutes a lokaacutelis jelenteacutesek mennyire befolyaacutesoljaacutek az
esetek aacuteltalaacutenos jelenteacuteseit A vaacutelasz erre a keacuterdeacutesre attoacutel fuumlgg hogy hogyan eacutertelmezzuumlk
az eloumlljaacuteroacutek szerepeacutet Ha az eloumlljaacuteroacutekat az esetek egyfajta alkategoacuteriaacutejaacutenak tekintjuumlk akkor
a lokaacutelis elmeacutelet megaacutellja a helyeacutet az esettani rendszerben Ha az eseteket csak morfoloacutegiai
szinten tanulmaacutenyozzuk akkor a lokaacutelis elmeacuteletnek nincs eacutertelme A lokaacutelis elmeacutelet teacuterbeli
eacutertelmezeacutese haacuterom fő elem megleacuteteacutet felteacutetelezi a lokalizaacutecioacutes taacutergy a lokalizaacutetor eacutes a
konkretizaacutetor Az esetveacutegződeacutesek oumlnmagukban nem tartalmaznak informaacutecioacutekat a teacuterbeli
viszonyok konkretizaacutecioacutejaacuteroacutel Első laacutetaacutesra ezzel nem egyezik meg az eloumlljaacuteroacute neacutelkuumlli esetek
hasznaacutelata Ilyenek a puszta dativus
(20) Prišli su mami374 ndash bdquoAnyuhoz koumlzeledtekrdquo
367 (17) Nalazim se-visszahatoacute ige sg1 jelen ideje bdquotartozkodomrdquo izvan-eloumlljaacuteroacute genitivusi vonzattal bdquokiacutevuumllrdquo muzeja-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquomuacutezeumnak ardquo bdquoMuacutezeumban vagyokrdquo 368 Pranjković 2010216p 369 Piper 199762ndash63p 370 Silić ndash Pranjković 2005219 223p 371 Pranjković 2010216p 372 (18) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo parku-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoparknakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 373 (19) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentalisa bdquoparkkalrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a parkbanrdquo 374 (20) Prišli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik koumlzeledtekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakbdquovannakldquo(prišli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquokoumlzeledtekrdquo) mami-nőnemű főneacutev egyes dativusa bdquoanyaacutenakldquo bdquoAnyaacutehoz koumlzeledtekldquo
105
az accusativus
(21) Prešli su most375 ndashbdquo Aacutetmentek a hiacutedonrdquo
eacutes a puszta instrumentalis
(22) Šeću gradom376 ndash bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo
A puszta dativus accusativus eacutes instrumentalis nem zaacuterja ki a lokaacutelis elmeacuteletet
mivel az ilyen esetek bizonyos koumlruumllmeacutenyeket felteacuteteleznek amit a mondat aacutelliacutetmaacutenyi
reacutesze hordoz mivel elmarad a konkretizaacutetor az eloumlljaacuteroacute szerepeacuteben Ilyenkor az ige
praefixuma (horvaacutetul pre- magyarul aacutet-) jelzi a mozgaacutes iraacutenyaacutet A puszta dativus eacutes
accusativus morfoloacutegiailag nem rendelkezik lokaacutelis jelenteacutessel ezt segiacutetik a konkretizaacutetor
helyett kitett praefixum valamint a szintaktikai viszonyok amelyeket a mozgaacutest jelentő
igeacutek felteacuteteleznek Pranjković a teret a jelenteacutes taacutergyakeacutent eacutes a mozgaacutes eszkoumlzekeacutent
eacutertelmezi377 azt a meacutediumot jelenti amiben toumlrteacutenik a cselekveacutes peacuteldaacuteul
(23) Zadovoljni smo parkom378 ndash bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo
Az adott peacuteldaacuteban a szemantikus lokaacutelis elmeacuteletet laacutetjuk mivel a lokalizaacutecioacutet a
főneacutev jelenteacutese hordozza eacutes nem az instrumentalis morfoloacutegiai alakja
A lokaacutelis elmeacutelet eacutelesen elvaacutelasztja az esetek morfoloacutegiai eacutes szintaktikai
megnyilvaacutenulaacutesaacutet Az esetek aacuteltalaacutenos jelenteacutese absztraktabb mint a lokaacutelis Ha az esetek
aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacutet az eloumlljaacuteroacutes szerkezetek jelenteacuteseacutevel oumlsszevetjuumlk azt laacutetjuk hogy a
lokaacutelis jelenteacutes az esetek elsődleges jelenteacutese
Milivoj Šrepel379 aki a horvaacutet eacutes a latin esetrendszer oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval szaacutemos uacutej
grammatikai konkluacutezioacuteval gazdagiacutetotta a horvaacutet nyelvtudomaacutenyt az első horvaacutet nyelveacutesz
375 (21) Prešli-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemenmű toumlbbes nominativusa bdquoakik aacutetkementekldquo su-pl3 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alakja bdquovannakldquo (prešli su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquoaacutetmentekrdquo) most-hiacutemnemű főneacutev egyes accusativusa bdquohidatrdquo bdquoAacutetmentek a hidonrdquo 376 (22) Šeću-pl3 jelen idő bdquoseacutetaacutelnakrdquo po-eloumlljaacuteroacute dativusi vonzattal bdquokeresztuumllrdquo gradu-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem dativusa bdquoa vaacuterosnakrdquo bdquoSeacutetaacutelnak a vaacuterosbanrdquo 377 Pranjković 2010217p 378 (23) Zadovoljni-hiacutemenű melleacutekneacutev toumlbbes nominativusa alapfok bdquoeleacutegedettekrdquo smo-pl1 leacutetige jelen ideje hangsuacutelytalan alak bdquovagyunkrdquo parkom-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem instrumentaacutelisa bdquoparkkalrdquo bdquoEleacutegedettek vagyunk a parkkalrdquo 379 Šrepel 18902p
106
aki a horvaacutet nyelvtudomaacutenyban megkuumlloumlnboumlztette a grammatikai eacutes a lokaacutelis eseteket Az
utoacutebbiak koumlzeacute az ablativust a locativust eacutes az instrumentalist sorolta az oumlsszes toumlbbi esetet
grammatikai esetnek nevezte Az ilyen felosztaacutes azt felteacutetelezi hogy a grammatikai
esetnek egyreacuteszt alaki megnyilvaacutenulaacutesa van de megfelelő lokaacutelis vagy egyeacuteb jelenteacutessel is
rendelkezik Ezek szerint a lokaacutelis elmeacutelet az egyetlen olyan elmeacutelet ami alapjaacuten
klasszifikaacutelni lehetne az eseteket valamint determinaacutelni az esetek szintaktikai viszonyait
mivel a lokaacutelis eseteken kiacutevuumll az oumlsszes toumlbbit csak alaki megnyilvaacutenulaacutesaacuteban
vizsgaacutelhatjuk Ezt a megkoumlzeliacuteteacutest neheacutez elfogadni mivel ezzel kizaacuternaacutenk az oumlsszes toumlbbi
mondaton beluumll jelentkező kuumlloumlnboumlző esetjelenteacuteseken alapuloacute mikro- eacutes makroviszonyt
Az esetek mikro- eacutes makroszinti hataacutesa alapjaacuten valoacute felosztaacutes az esetek koumlzti finom
jelenteacuteskuumlloumlnbseacutegeket pontosabban tuumlkroumlzi ami az esetek vonzataiban illetve szintaktikai
reflexioacutejukban nyilvaacutenul meg Ha abboacutel indulunk ki hogy az eset egy adott szoacute
morfoloacutegiai eacutes szintaktikai determinaacutensa eacutes ezeket esettanilag semmifeacutelekeacutepp nem lehet
kuumlloumln vizsgaacutelni akkor a szemantikai determinaacutecioacute eseteacuteben az esetek lokaacutelis elmeacuteleteacutet egy
aacuteltalaacutenos esettannal kell kiegeacutesziacuteteni
Az instrumentalis alapjelenteacuteseacuteben a cselekveacutes elveacutegzeacuteseacuteben reacuteszt vevő taacuters- eacutes
eszkoumlzhataacuterozoacute szintaktikailag vizsgaacutelva toumlbbletjelenteacuteseacutet hordoz a cselekveacutesről amivel
passziacutev viszonyban aacutell (a praedicatum instrumentalisa) Mindezek mellett
instrumentalisszal olyan helyet is jeloumlluumlnk amiben valaki vagy valami mozog ezeacutert ezt is
igazi lokaacutelis esetnek tartjuk Az ablativust a latin grammatikaacuteboacutel ismerjuumlk eacutes sziacutenes
szintaxisaacuteboacutel kiindulva azt laacutetjuk hogy legtoumlbbszoumlr a cselekveacutes helyeacutet hataacuterozza meg
ezaacuteltal punktuaacutelis jelenteacutesű Az emliacutetett lokaacutelis eseteken kiacutevuumll ezek koumlzeacute lehetne meacuteg
sorolni a dativust eacutes az accusativust is mivel bizonyos kontextusban eacutes eloumlljaacuteroacutes
szerkezetekben helyhataacuterozoacute jelenteacutessel is biacuternak Ezt meacutegsem tesszuumlk azt bizonyiacutetva
hogy a lokaacutelis eacutes a grammatikai esetekre valoacute felosztaacutest valoacuteban ki kell egeacutesziacuteteni
kuumlloumlnboumlző szemantikai vizsgaacutelatokkal
107
5 A GRAMMATIKAI NEM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai nem a szavak ragozaacutesaacutet (deklinaacutecioacutejaacutet) eacutes egyezteteacuteseacutet (kongruenciaacutejaacutet)
meghataacuterozoacute nyelvtani kategoacuteria Meghataacuterozaacutesa paradigmatikus (deklinaacutecioacutek alapjaacuten)
szemantikai (jelenteacutes alapjaacuten) eacutes szintaktikai szinten (egyezteteacutes - kongruencia alapjaacuten)
lehetseacuteges A jelenteacutes csak reacuteszben hataacuterozza meg a grammatikai nemet sokkal preciacutezebb
a deklinaacutecioacutes tiacutepus alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes de ez sem eacuterveacutenyes minden esetben A
legfontosabb moacutedszer a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban a kongruencia (egyezteteacutes) A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja toumlbb szempontboacutel is kutathatoacute peacuteldaacuteul toumlrteacuteneti morfoloacutegiai
szemantikai szociolingvisztikai eacutes maacutes szempontokboacutel Morfoloacutegiai szempontboacutel a nem
kategoacuteriaacutejaacutet esetveacutegződeacutes neacutevelő illetve kettő kombinaacutecioacuteja jeloumlli A grammatikai nem
jelenteacutese szorosan oumlsszefuumlgg a termeacuteszetes nem kategoacuteriaacutejaacuteval bdquoFormai tekintetben
megaacutellapiacutethatoacute hogy a grammatikai nemnek veacutegződeacuteshez valoacute koumltoumlttseacutege az indoeuroacutepai
nyelvek koumlzuumll leghataacuterozottabban a szlaacutev nyelvekben alakult kirdquo380 A grammatikai nem
csak egy az emberi univerzum klasszifikaacutecioacutes tiacutepusai koumlzuumll381
A szavak ősi termeacuteszetes kategorizaacutelaacutesa szerint a szavak termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten az
eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteriaacuteba tartoztak Az eacutelő kategoacuteria a hiacutem- eacutes a nőnemű jelenteacutesű
szavakat az eacutelettelen kategoacuteria pedig azokat a szavakat gyűjtoumltte egy csoportba amelyeket
termeacuteszetes nemuumlk alapjaacuten nem lehetett megkuumlloumlnboumlztetni peacuteldaacuteul a taacutergyakat Az eacutelő eacutes
az eacutelettelen kategoacuteria megleacuteteacutenek bizonyiacutetaacutesaacutera a goumlroumlg eacutes a latin paradigmaacutek
szolgaacutelnak382 baacuter bizonyos deklinaacutecioacutekban383 nincs is kuumlloumln morfoloacutegiai jegyuumlk a nemek
jeloumlleacuteseacutere A grammatikai nem kategoacuteriaacuteja a termeacuteszetes nem jeloumlleacuteseacuteből alakult ki de a
szavak termeacuteszetes nemeacutetől fuumlggetlenuumll moacutedosult eacutes gyakran nem talaacutelunk logikai
magyaraacutezatot a szavak ilyeteacuten kategorizaacutelaacutesaacutera Az ilyen kategorizaacutelaacutes miatt ugyanazokra a
fogalmakra kuumlloumlnboumlző nyelvekben kuumlloumlnboumlző nemeket laacutetunk A grammatikai nem
meghataacuterozaacutesaacutesaacuteban fontos a civilizaacutecioacutes szempont is peacuteldaacuteul a foglalkozaacutest jelentő
szavak vizsgaacutelataacuteban A foglalkozaacutest eacutes a taacutersadalmi staacutetuszt jelentő szavak
hagyomaacutenyosan hiacutemneműek eacutes csak a nők emancipaacutecioacutejaacuteval kezdtek nőnemű
380 Nyomaacuterkay 2010167p 381 Matasović 2001103p 382 A goumlroumlg eacutes a latin grammatikusok (laacutesd Thrax Donatus Priscianus Melanchton eacutes ezeket koumlvető Sylvester Kašić eacutes a toumlbbi neacutepnyelvi grammatikus) a deklinaacutecioacutek felosztaacutesaacutet a szavak nemeacutevel magyaraacutezzaacutek peacuteldaacuteul az első deklinaacutecioacuteba a nőnemű szavak tartoznak Hiacutemnemű főnevek az első deklinaacutecioacuteban kiveacutetelnek szaacutemiacutetanak eacutes a foglalkozaacutesokat jelentő szavakra korlaacutetozoacutednak 383 Elsősorban a harmadik deklinaacutecioacutera gondolok a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben amelyben a nemek nincsenek kuumlloumln morfoloacutegiai jegyekkel jeloumllve holott e deklinaacutecioacuteban mind a haacuterom nem jelen van
108
veacutegződeacuteseket eacutes a nemet megkuumlloumlnboumlztető morfoloacutegiai jegyeket kapni Az ősnyelvben
eacuteppen a nőnem nyelvi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek szuumlkseacuteglete ideacutezte elő a hiacutem- eacutes a nőnem
kuumlloumlnvaacutelaacutesaacutet az eacutelő kategoacuteriaacuteban
A grammatikai nemek szaacutema nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute iacutegy a franciaban keacutet nemet
kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg (hiacutem- eacutes nőnem) a szlaacutev nyelvek haacutermat ismernek (hiacutem- nő- eacutes
semlegesnem) az angol pedig neacutegyet (hiacutem- nő- semleges- eacutes koumlzoumls384 nem) A latin nyelv
a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnem mellett ismeri a communia (koumlzoumls nem) eacutes a mobilia
(vaacuteltozoacute nem) fogalmaacutet A goumlroumlg nyelvben a communia fogalom a goumlroumlg koinonnak felel
meg a mobilia pedig az epikoinonnak Donatus az uacuten nomina fixa (bdquoszilaacuterd főnevekrdquo) eacutes a
nomina mobilia (bdquoa mozgoacutekevertrdquo főnevek) kategoacuteriaacuteit vezette be kigeacutesziacutetve az előzőket
A nomina fixa kategoacuteriaacutejaacuteba olyan szavakat sorolt amelyek grammatikai neme nem
koumltődik a veacutegződeacuteshez peacuteldaacuteul mater (anya) pater (apa) frater (baacutety oumlcs) uxor (feleseacuteg)
A nomina mobilia csoportjaacuteba pedig olyan szavak tartoztak amelyek kuumlloumlnboumlző keacutepzőkkel
laacutettaacutek el a nőnemű eacutes a hiacutemnemű cselekvőt peacuteldaacuteul rex-regina (kiraacutely-kiraacutelynő) filius-filia
(fiuacute- eacutes laacutenygyermek) deus-dea (isten-istennő) Az anatoacuteliai nyelvekben a nőnem nem
leacutetezik eacutes bizonytalan hogy valaha is ismerteacutek volna385 Valoacutesziacutenű hogy az anatoacuteliai
nyelvek a nőnem fejlődeacutese előtt vaacuteltak ki az indoeuroacutepai ősnyelvből eacutes azutaacuten ebből a
szempontboacutel nem fejlődtek tovaacutebb Az ősi nyelv reacutegebbi eacutelő-eacutelettelen kategorizaacutelaacutesaacutet a
sveacuted nyelv őrizte meg legjobban a mai napig mivel csak keacutet nemet kuumlloumlnboumlztet meg az
uacuten utrumot (bdquovagy hiacutem- vagy nőneműrdquo) eacutes neutrumot (bdquoegyik semrdquo) A Horvaacutet
Tudomaacutenyos Akadeacutemia nyelvtana386 a grammatikai nemmel kapcsolatban keacutet fogalmat
kuumlloumlnboumlztet meg a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nemet ezek alapjaacuten pedig haacuterom nemet
kuumlloumlniacutet el a hiacutem- a nő- eacutes a semlegesnemet A szlaacutev nyelvek toumlrteacuteneteacutet tekintve a
nyelvtani nem maacuter az ősszlaacutevban a szoacutető (teacutema) fuumlggveacutenyeacuteveacute vaacutelt A hiacutemnemű szemeacutelyt
jelentő szavak megtartottaacutek termeacuteszetes nemuumlket iacutegy az a-toumlvűek aacuteltalaacuteban nőneműek baacuter
talaacutelhatunk koumlztuumlk hiacutemnemű peacuteldaacutekat is kuumlloumlnoumlsen a taacutersadalmi rangot eacutes a foglalkozaacutest
jelentő szavakban (peacuteldaacuteul vojvoda bdquovajdardquo)
A grammatikai nem jeloumlleacuteseacutet az indoacuteeuroacutepai alapnyelvben kezdetben csak a
melleacutekneveken laacutetjuk ezen kiacutevuumll egyes főneacutevi csoportokban kuumlloumlnoumlsen a csalaacutedtagok
jeloumlleacuteseacutere hasznaacuteltaacutek387 Az indoeuroacutepai ősnyelv utolsoacute korszakaacuteban maacuter haacuterom nemet
ismerhetett eacutes kuumlloumlnboumlztethetett meg nyelvileg a nő- a hiacutem- eacutes a semlegesnemet amelyek
384 Filipović 196622p 385 Matasović 1997128p 386 Babić 1991483p 387 Matasović 1997128p
109
az ősi indoeuroacutepaiak koumlreacuteben szeacutelesen elterjedt marhatenyeacuteszteacutes miatt alakultak ki mivel
az aacutellatok hiacutem- eacutes nőnemű megkuumlloumlnboumlzeteteacutese rendkiacutevuumll fontos lett388 A hiacutemnem az eacutelő
kategoacuteria a semlegesnem pedig az eacutelettelen kategoacuteria morfoloacutegiai eszkoumlzeit hasznaacutelta Az
eacutelőből vaacutelt ki a nőnem ami szaacutemos morfoloacutegiai eszkoumlzt az eacutelettelentől vett aacutet A
semlegesnem morfoloacutegiailag a hiacutemnemtől fuumlgg ugyanakkor toumlbbes szaacutemban teljesen
ellenteacutetes a hiacutem- eacutes nőnemű szavakkal mivel semlegesnemű szavak eseteacuteben a toumlbbes
szaacutem funkcioacutejaacutet az uacuten collectivus389 (gyűjtő szaacutem) vette aacutet A collectivus veacutegződeacutese ndasha
volt ezeacutert az indoeuroacutepai nyelvekben gyakran a nőnemű veacutegződeacutessel csereacutelteacutek fel Eleinte
a semlegesnem csak taacutergyakat jeloumllt keacutesőbb gyuumlmoumllcsoumlt is iacutegy egyes euroacutepai nyelvekben
a gyuumlmoumllcs szoacute meacuteg mindig semlegesnemű390 A neacutevszoacuteragozaacutest tekintve beszeacutelhetuumlnk
aacuteltalaacuteban nőnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen a latin eacutes a goumlroumlg nyelvben az a-deklinaacutecioacute
vagy aacuteltalaacuteban hiacutemnemű ragozaacutesokroacutel mint amilyen az o-deklinaacutecioacute Meacutegis a ragozaacutesi
mintaacutek a grammatikai nemet tekintve nem bdquotisztaacutekrdquo amit maacuter a latin grammatikusok is
eacuteszrevettek amikor az első deklinaacutecioacuteban kuumlloumln magyaraacutezzaacutek a hiacutemnemű foglakozaacutesokat
jelentő főneveket A termeacuteszetes nem hangsuacutelyos jelenteacutese idővel feluumllkerekedett a
morfoloacutegiai jegyeken iacutegy az aacuteltalaacuteban nőnemű deklinaacutecioacutekban hiacutemnemű szavakat is
talaacutelunk peacuteldlaacuteul tata bdquoapardquo Kašić is eacuteszrevette nyelvtanaacuteban ezt a kuumlloumlnoumls nyelvi
jelenseacuteget amikor kuumlloumln kiemelte az a-veacutegű hiacutemnemű főneveket a II deklinaacutecioacutes
mintaacuteboacutel391 A mai horvaacutet nyelvtanokban is laacutetunk olyan peacuteldaacutekat mint amilyenek a momče
(momak bdquofiatalemberrdquo hiacutemnemű szoacuteboacutel alakult) eacutes djevojče (djevojka-laacuteny nőnemű szoacuteboacutel
joumltt leacutetre) amelyek grammatikai neme semleges de termeacuteszetes nemuumlk hiacutem- illetve
nőnem392
Dionuumlsziosz Thrax a neacutevszoacute kategoacuteria leiacuteraacutesaacuteban a nemek meghataacuterozaacutesaacuteban haacuterom
nemet kuumlloumlnboumlztet meg bdquoHaacuterom nem van hiacutem- nő- eacutes semlegesnem Neacutehaacutenynak melleacute
van teacuteve mindegyik vagy kettő koumlzoumls eacutes mindkettőhoumlz tartozoacute koumlzoumls mint amilyen a loacute
vagy kutya vagy mindkettőhoumlz tartozoacute mint amilyen a fecske eacutes a sasrdquo393 Maacuter
Dionuumlsziosz is eacuteszrevette hogy a goumlroumlg haacuterom nemet jeloumllő rendszer keveacutes az anyanyelve
388 Budimir - Crepajac 197943ndash44p 389 A collectivusra a szakirodalomban a summalis elnevezeacutest is hasznaacuteljaacutek 390 Goumlroumlguumll a koumlrtefa gyuumlmoumllcse semlegenemű τὸ ἄπιον (toumlbbes szaacutemban τὰ ἄπια collectivusi veacutegződeacutest laacutetunk amiből keacutesőbb nőnemű vaacuteltozatok alakultak ki) a koumlrtefa pedig nőnemű eacutes o-ragozaacutesuacute ἡ ἄπιος A horvaacutet plod bdquogyuumlmoumllcsrdquo szoacute hiacutemnemű ami az eacutelő kategoacuteriaacutera utal a voćka bdquogyuumlmoumllcsfardquo pedig nőnemű 391 Kašić 200275p 392 Barić 1995101p 393 bdquoγένη μὲν οὖν τρία˙ ἀρσενικόν ϑηλυκόν ούδέτερον ἔνιοι δὲ προστιϑέασι τoύτοις ἄλλα δύο
κoινόν τε καὶ ἐπίκοινον κοινὸν μὲν οἷον ἵππος κύων ἐπίκοινον δὲ οἷον χελιδών ἀετόςrdquo
110
gazdagsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere A goumlroumlg nyelvben vannak olyan szavak amelyek koumlzoumlsek
(κοινὸν) mivel mind a keacutet nemet jeloumllik A mindkettőhoumlz tartozoacutek (ἐπίκοινον) is mind a
keacutet nemet jeloumllik de csak szemantikailag eacutes grammatikailag csak egy nemuumlk van a fecske
a goumlroumlgben nőnemű a sas hiacutemnemű de mindkeacutet nemű aacutellatot egy szoacuteval jeloumlljuumlk
Az első euroacutepai bdquoaacuteltalaacutenos eacutes logikusrdquo oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtan a Port-Royal a
grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet a termeacuteszetes nemmel magyaraacutezza amiről Nyomaacuterkay a
koumlvetkezőket mondja bdquoA goumlroumlg eacutes a roacutemai grammatikusok aacuteltal bdquokoumlzoumlsrdquo-nek nevezett
nemről a francia grammatika megaacutellapiacutetja hogy bdquonem is annyira koumlzoumls mint a
nyelvtaniacuteroacutek gondoljaacutek hiszen ez a megaacutellapiacutetaacutes csak neacutemely eacutelőleacutenyre eacuterveacutenyes
amelyekhez hiacutem- vagy nőnemű melleacutekneacutevi alakok jaacuterulnak attoacutel fuumlggően hogy hiacutem- vagy
nőnemű alakot akarnak jeloumllni veluumlk peacuteldaacuteul bos (oumlkoumlr) canis (kutya) sus (disznoacute)rdquo394 A
francia grammatikusok a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutenek magyaraacutezataacuteboacutel teljesen kizaacutertaacutek a
szemantikai alapot eacutes csak morfoszintaktikai funkcioacutet tulajdoniacutetottak neki iacutegy a veacuteletlen
műveacutenek eacuterzeacutekelteacutek395 Az uacutejgrammatikusok a nyelvtudomaacuteny egzaktsaacutega miatt
bdquotudomaacutenyosabbanrdquo kezdteacutek kutatni a nyelvet iacutegy olyan nyelvi keacuterdeacuteseket is vizsgaacuteltak
amelyek addig csak a filozoacutefiai vitaacutekban fordultak elő peacuteldaacuteul az ősnyelv keacuterdeacuteseacutet A XIX
szaacutezad koumlzepe oacuteta a szellem- eacutes a toumlrteacutenelemtudomaacuteny is elkezdett hatni a nyelvi keacuterdeacutesek
vizsgaacutelaacutesaacutera Nyomaacuterkaynaacutel laacutetjuk hogy Herman Paul a grammatikai kategoacuteriaacutekat
pszicholoacutegiai alapon magyaraacutezta iacutegy a grammatikai nem keacuterdeacuteseacutet is mondvaacuten hogy
ennek jelenteacutestani alapja a termeacuteszetes nem396 Adelung eacutes Grimm hasonloacute veacutelemeacutenyen
voltak e keacuterdeacutest tekintve Adelung a hiacutemnemet az erővel teveacutekenyseacuteggel eacutes ehhez hasonloacute
feacuterfiakra vonatkozoacute fogalmakkal hozza kapcsolatba a nőnemet pedig a gyengeacutedseacuteggel
termeacutekenyseacuteggel eacutes maacutes női tulajdonsaacutegokkal paacuterosiacutetja Amikor nem lehet doumlnteni a keacutet
leiacuteraacutes koumlzoumltt akkor semlegesnemet hasznaacutelunk397
A kortaacuters szociolingvisztikai kutataacutesok uacutejabb lenduumlletet adtak a nemek
vizsgaacutelataacutehoz Ezek a kutataacutesok kiterjedtek a toumlrteacutenelmi taacutersadalmi pszicholoacutegiai eacutes
filozoacutefiai vizsgaacutelatokon tuacutelra eacutes a nyelv műkoumldeacuteseacutet a pszicholoacutegiaacuteban maacuter reacutegoacuteta
alkalmazott behaviorista elmeacuteletekkel398 valamint az agy fizioloacutegiaacutejaacuteval399 kezdteacutek
magyaraacutezni A nők egyre jobban kezdik betoumllteni a hagyomaacutenyosan feacuterfi foglalkozaacutesokat
394 Nyomaacuterkay 2010163p 395 Uo 396 Nyomaacuterkay 2010164p 397 Uo 398 Wardaugh 2002256-294p 399 Winston 2008209-240p
111
eacutes ehhez a helyzethez a nyelvnek is alkalmazkodnia kell A modern horvaacutet nyelv nagy
meacuterteacutekben kezdte hasznaacutelni a nőnemű cselekvő kuumlloumln alakjait olyan szavakat alakiacutetva iacutegy
mint peacuteldaacuteul vojnikinja (katonanő) borkinja (viacutevoacutenő) pedagoginja (pedagoacutegusnő)
psihologinja (pszicholoacutegusnő)400
Az első horvaacutet nyelvtan szerzője haacuterom nemet kuumlloumlnboumlztet meg a nő- a hiacutem- eacutes a
semlegesnemet de a communiat azaz a koumlzoumls nemet is kuumlloumln emliacuteti401 A haacuterom nemet
koumlzelre mutatoacute neacutevmaacutesokkal jelzi melyeket a latin grammatikai hagyomaacutenyt koumlvetve
articulusnak (neacutevelőnek) nevez ezekről a keacutesőbbiekben bővebben azt mondja hogy a
horvaacutetban nincs neacutevelő de a kongruencia csak a neacutevmaacutesokkal valoacute egyezteteacutesben laacutetszik
Előszoumlr a hiacutem- eacutes a semlegesnemű szavak ragozaacutesaacutet koumlzli azutaacuten pedig a nőneműeacutekeacutet
Annak elleneacutere hogy az egyes genitivusi veacutegződeacutesek alapjaacuten hataacuterozta meg a deklinaacutecioacutes
tiacutepusokat a deklinaacutecioacutek leiacuteraacutesaacuteban a nemek szerinti eacutertelmezeacutest adta meg A
semlegesnemű főnevek deklinaacutecioacutejaacuteba tartozoacute szavakat -e eacutes -o veacutegűekre osztja eacutes a
koumlvetkezőket mondja a ragozaacutesukroacutel bdquoA semlegesnemű főnevek accusativusi eacutes vocativusi
veacutegződeacutese hasonloacute a nominativuseacutehozrdquo402 A toumlbbes szaacutemuacute ndasha veacutegződeacutesről nem is beszeacutel
kuumlloumln mivel a latin nyelvből joacutel ismert a toumlbbes neutrum ndasha veacutegződeacutese eacutes ezt a
paradigmaacutekban vilaacutegosan megmutatja Nem szabad elfelejteni hogy Kašić diaacutekjai nagyon
joacutel ismerteacutek a latin nyelvet ezeacutert a latin grammatika nem szorult magyaraacutezatra inkaacutebb az
oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes a magyaraacutezat eszkoumlze maradt
Kašić haacuterom deklinaacutecioacutes mintaacutet kuumlloumlnboumlztet meg eacutes mindegyik meghataacuterozaacutesaacutet a
grammatikai nem azonosiacutetaacutesaacuteval kezdi Nyelvtanaacuteban a II deklinaacutecioacute neve Secunda
Nominis Substantivi Declinatio bdquoa főnevek maacutesodik deklinaacutecioacutejardquo de meghataacuterozaacutesaacuteban
maacuter sokkal preciacutezebb bdquoE deklinaacutecioacuteba tartozoacute főnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű
tulajdonnevek reacuteszben hiacutem- eacutes nőnemű koumlznevek neacutehaacutenyuk koumlzoumls mind a kettőre (hiacutem- eacutes
nőnemre) vagy mindhaacuteromrardquo403 Kašić utoacutebbi megjegyzeacuteseacuteből a latin nyelv hataacutesaacutet
eacuterezhetjuumlk mivel az uacuten communia azaz a koumlzoumlsneműek nem jellemzőek a horvaacutet nyelvre
A communia kategoacuteria leacutetezeacutese egyes nyelvekben teljesen jogos eacutes leacutetezeacutese
vitathatatlan de a horvaacutetban nem leacutetezik pedig koumlnnyen raacute lehetne vetiacuteteni erre a nyelvre
400 A szerb nyelvben a foglalkozaacutest jelentő szavak mind hiacutemneműek peacuteldaacuteul a profesor vagy doktor szoacute feacuterfit eacutes nőt is jelent eacutes csak kongruenciaacuteval lehett eldoumlnteni a cselekvő nemeacutet 401 Kašić 2002160445p 402 (Kašić 2002160466) Annak elleneacutere hogy Kašić a similis-hasonloacute szoacutet hasznaacutelja a paradigmaacutekboacutel kideruumll hogy egyforma veacutegződeacutesekről beszeacutel eacutes előszoumlr megaacutellapiacutetja a maacuter joacutel ismert szabaacutelyt ami szerint a semlegesnem ragozaacutesaacutesban a N=A=V szabaacutely eacuterveacutenyesuumll illetve az accusativusi eacutes vocativusi alakok megegyeznek a nominativuseacuteval 403 bdquoHuius declinationis nomina partim sunt propria Masculina et Feminina partim appellativa masculina feminina et quaedam communia duorum aut etiam triumrdquo (Kašić 200270-78)
112
is enne a kategoacuteriaacutenak a logikaacutejaacutet404 A roditelj (parens -entis mf ndash szuumllő) szoacute eseteacuteben
azt figyehetjuumlk meg hogy a szoacute a horvaacutetban hiacutemnemű holott feacuterfira eacutes nőre egyaraacutent
vonatkozik A mai modern horvaacutet nyelvű szoacutetaacuterak az ilyen peacuteldaacuteknak megadjaacutek a
grammatikai nemeacutet de a jelenteacutes magyaraacutezataacuteban maacuter a feacuterfit eacutes a nőt is megemliacutetik A
vilaacutegroacutel alkotott nyelvi keacutepuumlnk automatikusan nemek szerint kategorizaacutelja a fogalmakat A
modern horvaacutet grammatikograacutefia eacutelesen elvaacutelasztja a termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet iacutegy csak egy nemet hasznaacutel a szavak meghataacuterozaacutesaacuteban A grammatikai nem
kategoacuteriaacutejaacutet taacutergyalva Kašić kuumlloumln foglalkozik a communia szoacutecsoportroacutel mondvaacuten hogy a
latin nyelv egy veacutegződeacutest eacutes alakot ismer a kettő vagy mindhaacuterom nemre ami a horvaacutetban
szerinte nagyon ritka A latin hataacutesaacutera az oviacute i ovaacute poglaviccedila princeps fejedelem szoacutet
hozza fel peacuteldakeacutent bdquoEbből a haacuteromboacutel a latinban egyseacuteges alakok alakulnak ki haacuterom
vagy keacutet alakra Naacutelunk ritkaacuten talaacutelunk koumlzoumls alakot keacutet nemre az oviacute eacutes ovaacute hic et haec
mint peacuteldaacuteul oviacute i ovaacute poglaacuteviccedila hic et haec princeps eacutes ehhez hasonloacuterdquo405
Sylvester nem meri kimondani hogy a magyarban nem leacutetezik a grammatikai nem
kategoacuteriaacuteja hanem ugyanuacutegy oumlt nemet sorol fel ahogy ezt a klasszikus grammatikaacutekban is
laacutettuk genus masculinum (hic magister) genus femininum (haec Musa) genus neutrum
(hoc scamnum) genus commune (hic et haec homo) eacutes genus omne (hic et haec et hoc
felix)
A grammatikai nem leacutetezeacuteseacutet a magyar nyelvben csak Pereszleacutenyi Paacutel tagadta meg
nyiacuteltan 1738-ban kiadott nyelvtanaacuteban Az első neacutepnyelvi grammatikaacutek keletkezeacuteseacutenek
korszakaacuteban a nem kategoacuteriaacuteja alatt a termeacuteszetes nemet eacutertetteacutek ezeacutert ennek leacutetezeacuteseacutet
nem lehetett megcaacutefolni Pereszleacutenyi idejeacuteben a klasszikus mintaacutekat teljesen
feluumllvizsgaacuteltaacutek eacutes csak olyan meacuterteacutekben alkalmaztaacutek az eacutelő nyelvre amennyire ezt az
adott nyelvi rendszer megengedte Sylvester idejeacuteben ez a kategoacuteria a termeacuteszetes nem
kategoacuteriaacutejaacutehoz eacutes a humanizmusban kialakult kategorizaacutelaacutesi logikaacutehoz szorosan
kapcsoloacutedik ami nem engedte meg ennek kuumlloumln vizsgaacutelaacutesaacutet hanem csak a termeacuteszetes eacutes
logikai alapon valoacute magyaraacutezataacutet tette lehetőveacute
Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes nyelvi jelenseacuteg az absztrakt főnevek neme amelyek a latin eacutes a
goumlroumlg nyelvben aacuteltalaacuteban a harmadik deklinaacutecioacutes tiacutepusba tartoznak eacutes nőneműek A
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem koumlzti kuumlloumlnbseacuteg joacuteval koraacutebban kezdett hangsuacutelyos
404 Barić 2006139-149p 405 bdquoEx his tribus nascuntur apud Latinos Commune duorum amp Commune trium Apud nos verograve vix reperitur Commune duorum cui praeponemus Oviacute et Ovaacute hic et haec ut Oviacute et Ovaacute Poglaacuteviccedila Hic et haec Princeps Et huic familiardquo(Kašić 200245)
113
lenni mint az ezeket jeloumllő morfoloacutegiai jegyek kialakulaacutesa406 Az absztrakt gondolkodaacutes
szaacutemos olyan fogalmat proacutebaacutelt megjeloumllni ami nem konkreacutet iacutegy az absztrakt fogalom
nemeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban nem tudunk termeacuteszetes nemet determinaacutelni Mivel az
absztrakt fogalmak nem nyilvaacutenulnak meg a termeacuteszetben ndash nincs alakjuk ezeacutert annak
alapjaacuten sem lehet nemet meghataacuterozni ahogy ezt az amerikai benszuumlloumlttek tetteacutek amikor
mindent ami kerek alakuacute bdquonőirdquo taacutergynak laacutettak eacutes mindent ami hosszuacutekaacutes bdquofeacuterfirdquo
taacutergynak laacutettak407 A nőnem kialakulaacutesaacuteval a hiacutemnem az oumlsszes olyan fogalom jeloumlleacuteseacutet
aacutetvette az ember koumlrnyezeteacuteből ami konkreacutet a nőnem pedig alkalmasabb volt az uacutej
fogalmak jeloumlleacuteseacutere Minden olyan fogalom ami bdquonem konkreacutet nem valoacutes
megfoghatatlanrdquo annak a grammatikai neme nőnem lett A nomina actionis408
kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute elemek a megfoghatatlan absztrakt jelenteacutesű szavak koumlzeacute tartoznak
ezeacutert a nemuumlk meghataacuterozaacutesa a korai nyelvfejlődeacutest tuumlkroumlzi Erre peacutelda a goumlroumlg πρᾶξις
(teveacutekenyseacuteg munka) szoacute amely nőnemű mivel a munkaveacutegzeacutest eacutelőnek de meacutegis
megfoghatatlannak nem taacutergyinak eacuterzeacutekelteacutek A munka eredmeacutenye maacuter egy konkreacutet
dolog legtoumlbbszoumlr taacutergy ezeacutert semlegesnemű πρᾶγμα-taacutergy Idővel egyre toumlbb absztrakt
jelenteacutesű szoacute keruumllt be a szoacutekincsbe iacutegy az eacutelő eacutes az eacutelettelen koumlzti kuumlloumlnbseacuteg halvaacutenyulni
kezdett A kicsinyiacutető főnevek eacuterthetően semlegesneműek mivel bdquokicsi dolgotrdquo jelentenek
eacutes mindig emocionaacutelis sziacutenezetűek
A horvaacutet nyelv az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet az a-tiacutepusuacute hiacutemnemű főnevek
deklinaacutecioacutejaacuteban őrizte meg Az eacutelő kategoacuteria egyes accusativusa az -a veacutegződeacutesben
ismerhető fel amely azonos a genitivusszal az eacutelettelen jelenteacutessel biacuteroacute szoacute accusativusa
pedig a főneacutev egyenes alakjaacuteban marad meg Az első horvaacutet nyelvtanban Kašić nem tett
kuumlloumlnbseacuteget az eacutelő eacutes az eacutelettelen kategoacuteria koumlzoumltt mert az aacuteltala tanulmaacutenyozott
humanista nyelvtanokban nem talaacutelt erre peacuteldaacutet eacutes tuacutel sok magyaraacutezatra szorult volna egy
olyan nyelvi jelenseacuteg leiacuteraacutesa amit a toumlbbi nyelv nem ismer a neacutevmaacutesok kategoacuteriaacutejaacuten kiacutevuumll
Ahogy a mondattant taacutergyaloacute reacuteszben Kašić az ususra409 biacutezta a mondattani szabaacutelyok
elsajaacutetiacutetaacutesaacutet felteacutetelezhető hogy ezt a nyelvi kuumlloumlnlegesseacuteget kiveacutetelnek eacuterezte Az első
neacutepi nyelvtanok megkoumlvetelteacutek egy adott terminus technicus hasznaacutelataacutet a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutet pedig csak hagyomaacutenyos moacutedszerekkel lehetett veacutegezni amit a klasszikus
mintaacutekboacutel vettek aacutet eacutes a ragozaacutesi paradigmaacutekat csak az előre meghataacuterozott peacuteldaacutekon
406 Budimir - Crepajac 197943p 407 Worf 1956 408 A cselekveacutest jelentő szavak 409 Az ususboacutel (gyakorlatboacutel) valoacute tanulaacutes donatusi - priscianusi hagyomaacuteny a humanizmus grammatikaacuteiban
114
lehetett bemutatni Az oacutekorboacutel oumlroumlkoumllt peacuteldaacutek koumlzeacute a szelek nevei tartoztak amelyek
rendszerint hiacutemneműek410 Kašić a hiacutemnemű főneacutevragozaacutes peacuteldaacutejaacutera tulajdonneveket
vaacutelasztott amelyek ragozaacutesukkal az eacutelő kategoacuteriaacutet felteacutetelezik Ezeket koumlvette a vittar
(szeacutel) eacutes a gogravelub (galamb) szoacute ragozaacutesa melynek hasznaacutelata az oacutekor oumlroumlkseacutege Az eacutelő-
eacutelettelen kategoacuteria nem leacutetezik a latinban Az olasz nyelvben ha hangsuacutelyos az emliacutetett
jelenteacutes akkor kontextussal fejezzuumlk ki A goumlroumlg nyelv morfoloacutegialilag uacutegyszinteacuten nem
kuumlloumlnboumlzteti meg ezt a kategoacuteriaacutet ezeacutert nem is csoda hogy Kašić az oumlsszehasonliacutetoacute nyelvi
alap eacutes a toumlrteacuteneti kutataacutesok hiaacutenya miatt nem magyaraacutezza meg az eacutelő ndash eacutelettelen
kategoacuteriaacutet Amikor a vittar (szeacutel) szoacutet deklinaacutelja egyes accusativusban a vitra eacutes nem a
vittar alakot szerepelteti amely a helyes eacutelettelen vaacuteltozat alakja411 Fontos figyelmet
fordiacutetani magaacutera a peacuteldaacutera eacutes megvizsgaacutelni annak hagyomaacutenyos szerepeacutet a reacutegi
nyelvtanokban A humanizmusban iacutert grammatikaacutek aacutellandoacute reacuteszei a hoacutenapok eacutes szelek
nevei amelyek reacuteszeacutet keacutepezte az oacutekor kulturaacutelis hagyomaacutenyaacutenak Az első magyar
nyelvtanban412 toumlbb oldalon keresztuumll reacuteszletesen ki van dolgozva a szelek eacutes a hoacutenapok
neveinek ragozaacutesa amit a nevek etimoloacutegiai magyaraacutezata zaacuter le A szelek neveit mitoloacutegiai
toumlrteacutenetekből ismerjuumlk ezeacutert ezek a megszemeacutelyesiacutetett fogalmak tulajdonneacutevkeacutent
jelentkeznek Kašić korszerűsiacutetette nyelveacuteszeti munkaacutejaacutet eacutes kihagyta a mitoloacutegiai neveket
valamint azok etimoloacutegiaacutejaacutet de a ragozaacutesi peacuteldaacutet meacutegis meghagyta Az eacutelő fogalomra
hasznaacutelt accusativusi veacutegződeacutes amit Kašićnaacutel az eacutelettelen peacuteldaacutenaacutel is laacutetunk a
humanizmusban tovaacutebb eacutelő antik hagyomaacutenyra emleacutekeztett A ragozaacutesi peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesa
eacutes a humanizmusban művelt grammatikograacutefia hataacutesa Kašićnak nem adott lehetőseacuteget arra
hogy megmagyaraacutezza az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteriaacutet a horvaacutet nyelvben eacutes csak eacutelő peacuteldaacutekkal
illusztraacutelja a hiacutemnemű főneacutevragozaacutest
A grammatikai nemek szemantikai eacutes a morfoloacutegiai meghataacuterozaacutesa mellett rendkiacutevuumll
fontos a nyelvi egyezteteacutes keacuterdeacuteseacutet is megvizsgaacutelni Az egyezteteacutes azaz a nyelveacuteszeti
szakirodalomban kongruenciakeacutent ismert nyelvi jelenseacuteg a szoacute neme szaacutema szemeacutelye eacutes
410 Az oacutekori mitoloacutegia a szelekkel kapcsolatban nyolc fiuacute - testveacutert emliacutet Melaniposz eacutes Mima fiait ezeacutert a szelek mindig hiacutemneműek 411 Pandžić (Pandžić 2005122-123) azt monja a vitra accusativus alakroacutel hogy ez szerinte eacutelőnek szaacutemiacutet mivel ma is mondhatjuk azt hogy Vidi vjetra ndash Laacutesd a szelet Az ilyen hasznaacutelat ma maacuter nem a standardizaacutelt horvaacutet nyelv reacutesze ezeacutert csak toumlrteacuteneti kontextusban vizsgaacutelhatoacute Kašić idejeacuteben ezt a szoacutet eacutelőkeacutent ragoztaacutek ndash mondja Pandžić ndash viszont ez is csak mitoloacutegiai szinezetű A Volim Osijeka (Szetem Eszeacuteket) eacutelő nyelvből vett peacuteldaacuteban az Osijeka eacutelő accusativusa eacuterzelmi szinezetű eacutes stilisztikailag korlaacutetolt hasznaacutelatuacute ezeacutert itt Pandžić magyaraacutezata kisseacute homaacutelyos inkaacutebb a mitoloacutegiai eacutes a grammatikai hagyomaacutenyok hataacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute 412 Sylvester Jaacutenos 1539198920-28
115
esete szerinti egyezteteacutes Aacuteltalaacuteban egyszerű egyezteteacutesekkel talaacutelkozunk amikor a
melleacutekneacutevi jelző a főneacutevvel nemben szaacutemban eacutes esetben egyezik
(24) Vidim lijepu djevojku413 - bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo
vagy az aacutelliacutetmaacuteny egyeztetődik az alannyal nemben szaacutemban eacutes szemeacutelyben
(25) Djevojke su popravile bicikl414 ndash bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo
A kuumlloumlnboumlző esetekben szereplő szavak egyezteteacutese maacutes termeacuteszetű ezeacutert nem
hiacutevjuk kongruenciaacutenak Ez a nyelvi jelenseacuteg az oumlsszetett egyezteteacutes mely csak szintaktikai
moacutedszerekkel iacuterhatoacute le peacuteldaacuteul a jelző
(26) Dolazi djevojka lijepe kose415 ndash bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo
a taacutergy
(27) Gledamo televizor u boji416 ndash bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo
illetve a hataacuterozoacutek egyezteteacutese
(28) Živimo u kući na brdu417 ndash bdquoA hegyen levő haacutezban eacuteluumlnkrdquo
A kongruencia akkor problematikus amikor az egymaacutesra vonatkozoacute szavak nem
egyeznek szaacutemban nemben esetben eacutes szemeacutelyben amikor a szoacute grammatikai alakja eacutes
413 (24) Vidim-sg1 jelen ideje bdquolaacutetomrdquo lijepu-alapfokuacute nőnemű melleacutekneacutev egyes accusativusban bdquoszeacutepetrdquo djevojku-nőnemű főneacutev egyes accusativusa bdquolaacutenytrdquo bdquoLaacutetom a szeacutep laacutenytrdquo 414 (25) Djevojke-nőnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoa laacutenyokrdquo su-leacutetige jelen ideje pl3-ban hangsuacutelytalan alakja bdquovannakrdquo popravile-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev nőnemű toumlbbes szaacutem nominativusa (popravile su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquomegjaviacutetottaacutekrdquo) bicikl-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoA laacutenyok megjaviacutetottaacutek a biciklitrdquo 415 (26) Dolazi-sg3 jelen ideje bdquojoumlnrdquo djevojka-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusardquoa laacutenyrdquo lijepe-nőnemű melleacutekneacutev alapfokban egyes szaacutem genitivusa bdquoszeacutepnek ardquo kose-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohajnak ardquo bdquoJoumln a szeacutep hajuacute laacutenyrdquo 416 (27) Gledamo-pl1 jelen idő bdquoneacutezuumlnkrdquo televizor-hiacutemnemű főneacutev accusativusa bdquoteacuteveacutetrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo boji-nőnemű főneacutev locativusa bdquosziacutenbenrdquo bdquoSziacutenes teacuteveacutet neacutezuumlnkrdquo 417 (28) Živimo- pl1 jelen idő bdquoeacuteluumlnkrdquo u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo kući-nőnemű főneacutev locativusa bdquohaacutezbanrdquo na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n-on-en-oumlnrdquo brdu-semlegesnemű főneacutev locativusa bdquohegyenrdquo bdquoA haacutezban a hegyen eacuteluumlnkrdquo
116
jelenteacutese nem egyezik vagy amikor az alany elteacuter a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacutenytoacutel (peacuteldaacuteul toumlbb
alany eseteacuteben) Az előbb felsoroltak a koumlvetkezők miatt jelentkeznek
a) a ragozaacutesi tiacutepus eacutes a termeacuteszetes nem elteacutereacutese ((29) Ovaj vojvoda je pravedan418ndash
bdquoEz a vajda igazsgaacutegosrdquo
b) a szaacutemban valoacute elteacutereacutes ((30) Danas je sve bilo dobro i planinarenje i prijatelji-
bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 419)
c) az alany mennyiseacuteget fejez ki ((31) Dvanaest konja je vuklo kola420 ndashbdquoA kocsit
tizenkeacutet loacute huacuteztardquo)
d) az aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacutesze eacutes az alany nem egyeznek szaacutemban nemben eacutes esetben
((32) Ana i Ivo su sjedili na klupi421 ndashbdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo)
e) a mondat toumlbb alanyt tartalmaz amelyek kuumlloumlnboumlző nemben szaacutemban vagy
szemeacutelyben szerepelnek ((33) Ana Ivan i njihov tata prosuli su mlijeko422 ndashbdquoAna
Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo)
Ha az egyezteteacutes grammatikai jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik akkor grammatikai
egyezteteacutesnek nevezzuumlk ha pedig jelenteacutes alapjaacuten akkor logikai egyezteteacutesnek mondjuk423
Az egy mondaton beluumll jelentkező egyezteteacutes koumlzeli egyezteteacutes a maacutes mondatra vonatkozoacute
egyezteteacutes taacutevoli egyezteteacutes424 Az egyezteteacutest a szavak koumlzelseacutege is befolyaacutesolhatja
peacuteldaacuteul
418 (29) Ovaj-koumlzelre mutatoacute hiacutemnemű neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquoezrdquo vojvoda-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquovajdardquo je-leacutetige sg3 jelen idő hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo pravedan-hiacutemnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa hataacuterozatlan alak alapfok bdquoigazsaacutegosrdquo bdquoEz a vajda igazsaacutegosrdquo 419 (30) Danas-időhataacuterozoacute bdquomardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo sve-melleacutekneacutevi neacutevmaacutes semleges nemű alakja toumlbbes szaacutem nominativusa bdquomindenrdquo bilo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemű egyes szaacutem nominativusa bdquoaki voltrdquo (bilo je-leacutetige sg3 befejezett muacutelt idő alakja bdquovotrdquo) dobro-semleges nemű melleacutekneacutev apafoka egyes szaacutem nominativusban bdquojoacuterdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo planinarenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohegymaacuteszaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo prijatelji-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquobaraacutetokrdquo bdquoMa minden joacute volt a baraacutetok is meg a hegymaacuteszaacutes isrdquo 420 (31) Dvanaest-tőszaacutemneacutev bdquotizenkettőrdquo konja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes szaacutem genitivusa bdquolovaknak ardquo je- sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo vuklo-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev semleges nemben egyes nominativusa bdquoaki huacuteztardquo (je vuklo sg3 befejezett muacutelt idő bdquohuacuteztardquo) kola-pluralia tantum főneacutev accusativusa bdquoa kocsitrdquo bdquoA kocsit tizenkeacutet loacute huacuteztardquo 421(32) Ana-nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo Ivo-hiacutemnemű tulajdonnneacutev egyes szaacutem nominativusa su-leacutetige jelen ideje pl3 hangsuacutelytalan vaacuteltozatban bdquovannakrdquo sjedili-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik uumlltekrdquo (sjedili su-befejezett muacutelt idő alak pl3 bdquouumlltekrdquo) na-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-n -on -en -oumlnrdquo klupi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoa padonrdquo bdquoAna eacutes Ivo uumlltek a padonrdquo 422 (33) Ana- nőnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa Ivan- hiacutemnemű tulajdonneacutev egyes szaacutem nominativusa i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo njihov-birtokos neacutevmaacutes egyes szaacutem nominativusa bdquooumlveacutekrdquo tata-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoapardquo prosuli-cselekvő eacutertelmű melleacutekneacutevi igeneacutev toumlbbes szaacutem nominativusa bdquoakik kioumlntoumltteacutekrdquo su-leacutetige jelen idejű pl3 hangsuacutelytalan alakja bdquovanrdquo (prosuli su- pl3 befejezett muacutelt idő bdquokioumlntoumltteacutekrdquo) mlijeko-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquoa tejetrdquo bdquoAna Ivan eacutes eacutedesapjuk kioumlntoumltteacutek a tejetrdquo 423 Babić 199841p 424 Babić 199842p
117
(34) U školi je i atmosfera i učenje i gradivo bilo dobro425 ndash bdquoAz iskolaacuteban a
hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag is minden joacute voltrdquo
A kongruencia keacuterdeacuteseacutehez az uacuten grammatikai elsőbbseacuteg426 keacuterdeacutese is
hozzaacutetartozik Amikor a grammatikai jelek elkezdenek keveredni akkor a kategoacuteriaacutek
sorrendje doumlnti el az egyezteteacutes moacutedszereacutet peacuteldaacuteul a hiacutemnem elsőbbseacuteget eacutelvez a
nőnemmel eacutes a semlegesnemmel szemben az első szemeacutely a maacutesodikkal eacutes a harmadikkal
szemben a toumlbbes szaacutem az egyes szaacutemmal szemben A kongruenciaacutet vizsgaacutelva nem lehet
csak a grammatikai nemből kiindulni mert abban az esetben a nemet kongruenciaacuteval
hataacuteroznaacutenk meg a kongruenciaacutet pedig a nemmel
A modern euroacutepai nyelvek kisebb-nagyobb reacuteszben folytattaacutek az ősi nyelv
logikaacutejaacutet Az angol nyelv neacutegy nemet kuumlloumlnboumlztet meg ezek a masculine (hiacutemnem) a
feminine (nőnem) a neuteur (semlegesnem) valamint a common (koumlzoumls) Az angol
grammatikai nem kategoacuteriaacutejaacutet erősen befolyaacutesolja a termeacuteszetes nem jelenteacutese eacutes nincs
mindig kuumlloumln morfoloacutegiai jeggyel kifejezve A masculine azaz a hiacutemnem kategoacuteriaacutejaacuteba a
father (apa) man (feacuterfi) boy (fiuacute) stb szavak tartoznak melyeknek maacuter a jelenteacuteseacuteből is
kideruumll hogy a jeloumlltek hiacutemneműek A feminine azaz a nőnem kategoacuteriaacutejaacuteba tipikusan
nőnemű szavak tartoznak peacuteldaacuteul woman (nő) mother (anya) niece (unokahuacuteg) A
legeacuterdekesebb az uacuten common gender427 hasznaacutelata amibe olyan szavakat sorolhatunk
mint peacuteldaacuteul a teacher (tanaacuter) parent (szuumllő) friend (baraacutet) Az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben a
szoumlvegkoumlrnyezet adja meg a szoacute pontos jelenteacuteseacutet amibe a nem meghataacuterozaacutesa is
beletartozik A neuter azaz a semlegesnem az angolban taacutergyakat jeloumll peacuteldaacuteul house
(haacutez) school (iskola) book (koumlnyv) A neuter hasznaacutelataacuteboacutel kideruumll hogy az angolban is
eacuterezhető az eacutelőeacutelettelen kategoacuteria a koumlzoumls nem hasznaacutelata pedig egy reacutegebbi aacutellapotra
utal amikor a hiacutemnemnek eacutes a nőnemnek meacuteg egy alakja volt Annak elleneacutere hogy a
neacutemet eacutes az angol ugyanabba a nyelvcsalaacutedba tartozik a neacutemetben grammatikailag sokkal
hangsuacutelyosabb a nemek koumlzti nyelvtani kuumlloumlnbseacuteg A neacutemet neacutevelő alapvető funkcioacuteja a
425 (34) u-eloumlljaacuteroacute locativusi vonzattal bdquo-ban-benrdquo školi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquoiskolaacutebanrdquo je-sg3 jelen idő hangsuacutelytalan vaacuteltozata bdquovanrdquo (bilo je-leacutetige befejezett muacutelt idő sg3 bdquovoltrdquo) i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo atmosfera-nőnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquohangulatrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo učenje-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquotanulaacutesrdquo i-kapcsolatos koumltőszoacute bdquoeacutesrdquo gradivo-semleges nemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoaz anyagrdquo bilo-leacutetige cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneve bdquoaki voltrdquo dobro-semleges nemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa alapfokban bdquojoacuterdquo bdquoAz iskolaacuteban a hangulat a tanulaacutes eacutes az anyag minden joacute voltrdquo 426 Babić 199856p 427 A koumlzoumls nem
118
neacutevszoacuteragozaacutesban kifejezett nem eacutes eset jeloumlleacutese ezeacutert a neacutemet neacutevelő morfoloacutegiailag is
egyezik a főneacutevvel A neacutemet nyelvben a nem kategoacuteriaacuteja nincs mindig oumlsszhangban a
termeacuteszetes nemmel Ez a nyelv ismeri a semlegesnemet is az ilyen szavak neacutevelője a das
Ebbe a kategoacuteriaacuteba egyeacutebiraacutent nemcsak olyan szavak tartoznak melyek kifejezetten
taacutergyakat vagy eacutelettelen dolgokat jeloumllnek
A francia nyelv is ismeri a nemek kategoacuteriaacutejaacutet de csupaacuten hiacutem- eacutes nőnemet hasznaacutel
amit neacutevelő hasznaacutelataacuteval hangsuacutelyoz il eacutes un (hiacutemnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan
neacutevelő) elle eacutes une (nőnemű hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan neacutevelő) Ez a nyelv a
semlegesnemet nem ismeri Ha szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni a nemeket (mint peacuteldaacuteul a
foglalkozaacutest jelentő főnevekneacutel) arra a franciaacuteban is vannak maacutes morfoloacutegiai eszkoumlzoumlk428
Az angoltoacutel elteacuterően a francia nyelv a taacutergyakat vagy a hiacutem- vagy nőnemű főnevek
csoportjaacuteba sorolja Az olasz nyelv is keacutet nemet ismer a hiacutem- eacutes a nőnemet amelyek
neacutevelője il lo eacutes un uno (hataacuterozott eacutes hataacuterozlatlam hiacutemnemű neacutevelő) la eacutes una
unacute(hataacuterozott eacutes hataacuterozatlan nőnemű neacutevelő) Az olasz nyelvben a nem meghataacuterozaacutesaacutet
szinteacuten a termeacuteszetes nem befolyaacutesolja amint azt maacuter maacutes nyelvek eseteacuteben is
tapasztaltuk A semlegesnem hiaacutenya az olasz eacutes a francia nyelvben megzavarta a nemek
jeloumlleacuteseacutet vegyes eacutes logikaacutetlan rendszert hozva ezaacuteltal leacutetre Arra lehet koumlvetkeztetni hogy a
termeacuteszetes eacutes a grammatikai nem oumlsszekeveredett egymaacutessal eacutes a nemek jeloumlleacuteseacutet ma maacuter
meacutelyebb jelenteacutesi szinteken kell keresni Ezt a nyelvi jelenseacuteget a kuumlloumlnboumlző euroacutepai
nyelvekben legjobban a hold eacutes a nap jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt szavakban koumlvethetjuumlk A nap szoacute
a horvaacutetban semlegesnemű (ovo sunce) a franciaacuteban hiacutemnemű (il soleil) a neacutemetben
pedig nőnemű (die Sonne) A hold horvaacutetul mjesec eacutes hiacutemnemű franciaacuteul nőnemű (la
lune) spanyolul nőnemű (la luna) olaszul nőnemű (la luna) neacutemetuumll pedig hiacutemnemű (der
Mond) A nemeknek ez a fajta keveredeacutese meacuteg az ősidőkből szaacutermazik A nemek vegyes
jeloumlleacuteseacutet az euroacutepai neacutepek mitoloacutegiaacuteiban kell keresni429 A napot eacutes a holdat a kiraacutely eacutes
kiraacutelynő fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba Aacuteltalaacuteban a hold volt a női a nap pedig a feacuterfi
szimboacutelum A matriarchaacutetus eltűneacuteseacutevel a nap eacutes a hold szoacute grammatikai nemeacutenek
hangsuacutelyozaacutesaacutenak fontossaacutega csoumlkkent Mivel a nap lett az uralkodoacutek szimboluacutema eacutes
idővel maacuter csak feacuterfiak uralkodtak ez a szoacute a legtoumlbb esetben hiacutemnemű lett A neolatin
nyelvek a latinon keresztuumll a hold szoacute eseteacuteben megőrizteacutek a termeacuteszetet jeloumllő szavak reacutegi
428 Il acteur (sziacutenműveacutesz) la actrice (sziacutenműveacutesznő) il eacutetudiant (diaacutek) la eacutetudiante (diaacuteklaacuteny) stb 429 Graves 19705ndash31p
119
tulajdonsaacutegait a luna bdquoholdrdquo szoacute a mai napig nőnemű ezekben a nyelvekben A
grammatikai nem kategoacuteriaacuteja itt egy meacutelyebb mitoloacutegiai jelenteacutesre utal430
A grammatikai nemnek illetve ennek jelenteacuteseacutenek az eredeteacutet nagyon neheacutez
magyaraacutezni eacutes bizonyiacutetani A Port-Royal nyelvtanban egyenesen szeszeacutelytől fuumlggő nyelvi
jelenseacutegnek tartottaacutek A nemek eredeteacutet elsősorban az ősidőkben toumlrteacutent taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi vaacuteltozaacutesokban kell keresni Maacuter az ősidőkben keletkezett mitoloacutegia oacuteriaacutesi
anyagot nyuacutejthat a nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok ilyenkor kuumlloumlnoumls
neheacutezseacuteget jelentenek amelyeket nagyon neheacutez rekonstruaacutelni mivel a kultuacutera egy olyan
taacutersadalmi jelenseacuteg amely a leginkaacutebb fogeacutekony a vaacuteltozaacutesra Minden euroacutepai nyelvben
ott van a maga ősi mitoloacutegiaacuteja amit a roacutemai birodalom felbomlaacutesa eacutes a nemzeti aacutellamok
kialakulaacutesa utaacuten a kereszteacuteny mitoloacutegia vaacuteltott fel Az utoacutebbi mitoloacutegia a termeacuteszeti
jelenseacutegeket egyoldaluacutean magyaraacutezta az ember a koumlrnyezeteacutet eacutes a sorsaacutet egy leacutenyhez koumltve
az Isten akarataacutetoacutel tette fuumlggőveacute Az ősi hiedelmek szerint a Termeacuteszet volt az amit a
kereszteacutenyseacuteg Istennel csereacutelt fel A Termeacuteszet mindennek a megteremtője eacutes nőnemű
mert a termeacutekenyseacuteg eacutes a szuumlleacutes jelenteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba Mindezekből az laacutethatoacute
hogy a grammatikai nem termeacuteszeteacutenek magyaraacutezata igen neheacutez eacutes egyre nehezebbnek
fog bizonyulni ahogy az ősi mitoloacutegiai toumlrteacutenetek elkezdenek kikopni az emleacutekezetuumlnkből
430 A folyoacutek orszaacutegok noumlveacutenyek nőnemű jeloumlleacuteseacutenek oka a mitoloacutegiaacuteban keresendő mivel az ősidőktől kezdve a termeacuteszet fogalmaacuteval hoztaacutek kapcsolatba eacutes az alma mater (a termeacutekeny anya) női szimboluacutemmal fuumlggoumltt oumlssze Ezt mutatjaacutek a termeacutekenyseacuteget aacutebraacutezoloacute agyagboacutel keacutesziacutetett alakok is (barlangműveacuteszet kuumlklaacutedikus szobraacuteszat kreacutetai termeacutekenyseacuteg istennője)
120
6 A GRAMMATIKAI SZAacuteM KATEGOacuteRIAacuteJA
A grammatikai szaacutem a neacutevszoacutekra neacutevmaacutesokra (egyes nyelvekben a neacutevelőkre is) valamint
az igeacutekre vonatkozoacute morfoloacutegiai eacutes szemantikai kategoacuteria A nyelvek toumlbbseacutege csak egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot kuumlloumlnboumlztet meg de ezen kiacutevuumll maacutes nyelvi kategorizaacutelaacutest is ismeruumlnk
amiről a keacutesőbbiekben bővebben szoacutelok A grammatikai szaacutem aacuteltalaacutenos jelenteacutese a
hataacuterozatlan kvantifikaacutecioacute jeloumlleacutese431
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem
fogalmaacutet foglalja magaacuteban amelyek eacuteles elvaacutelasztaacutesaacuteval eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel lehet megeacuterteni
ezt a kategoacuteriaacutet Matematikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja azt jelenti hogy mennyi van abboacutel
amit meg lehet szaacutemolni grammatikailag csak annyit jelent hogy valamiből egy van
(egyes szaacutem) vagy toumlbb (toumlbbes szaacutem) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak logikaacuteja eacutes
pontos jelenteacutese a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegban keresendő mivel az eacutertelmezeacuteseacuteben a
matematikai eacutes a grammatikai szaacutem fogalma folyamatosan keveredik
Az indoeuroacutepai ősnyelv csak az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet ismerte432 Az aacuteltalaacutenos
szaacutem fogalma a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a toumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutebe tartozik Az
ősnyelvről keacutesőbbi korszakairoacutel felteacutetelezzuumlk hogy volt egyes eacutes toumlbbes szaacutema de nem
volt gyűjtő hanem csak uacuten aacuteltalaacutenos szaacutema433 A gyűjtő főnevek kialakulaacutesa az ősnyelv
legkoraacutebbi korszakaira tehető434 Az aacuteltalaacutenos szaacutem kategoacuteriaacuteja nem mutatja sem az egyes
sem a toumlbbes szaacutem jeleit mivel egyszerre jelenti az egyet eacutes a toumlbbet (a sokboacutel oumlsszetett
egyet) Erre peacutelda az ősszlaacutev leudio szoacute ami egyszerre fejezi ki hogy čovjek bdquoemberrdquo eacutes
ljudi bdquoemberekrdquo Az aacuteltalaacutenos szaacutemnak nem volt morfoloacutegiai jegye iacutegy jelenteacuteseacutevel az
egyes eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt helyezkedett el
Grammatikailag a szaacutem kategoacuteriaacuteja csak felteacutetelezi azt hogy valamit meg lehet
szaacutemolni aminek szemantikai tartalmaacutet a neacutevszoacute foglalja magaacuteba Morfoloacutegiai
szempontboacutel a paradigmaacutekban jelenik meg kuumlloumlnboumlző esetveacutegződeacutesekben amelyek
egyszerre a grammatikai szaacutem a nem eacutes az eset jelenteacuteseacutet is hordozzaacutek435 Szintaktikailag
a főneacutevvel megjelenő melleacutekneacutev szaacutemneacutev eacutes neacutevmaacutes egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg
valamint a mondat alanyi eacutes aacutelliacutetmaacutenyi reacuteszeacuteben peacuteldaacuteul amikor a főnev eacutes a melleacutekneacutev
jelzői viszonyban aacutellnak vagy amikor az alany a neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszeacutevel
431 Ressel 1984169p 432 Budimir - Crepajac 1979 Matasović 1997 433 Degtjarev 198293 ndash 96p Corbett 2000117p 434 Degtjarev 198292p 435 Az ilyen leiacuteraacutes a latin mintaacutejuacute esetrendszerrel rendelkező nyelvekre vonatkozik
121
egyeztetődik Matematikailag egytől a veacutegtelenig szaacutemolunk nyelvtanilag egyet vagy
toumlbbet eacuteszleluumlnk de ez is nyelvenkeacutent vaacuteltozoacute A horvaacutet a magyar eacutes a latin nyelv csak az
egyes eacutes a toumlbbes grammatikai szaacutemot ismeri ezeacutert az első grammatikaacutekban nem laacutetunk
kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacuteseket a latin mintaacutetoacutel a Kašić grammatikaacutejaacuteban emliacutetett dualison436
(kettős szaacutem) kiacutevuumll Az egyes (singularis) toumlbbes (pluralis) eacutes kettős szaacutem (dualis) mellett
ismeruumlnk meacuteg paucalist437 (kisszaacutem) eacutes summalist438 (gyűjtő szaacutemot) is439 Amikor a
hiacutemnemű eacutes semlegesnemű főnevek a kettő haacuterom eacutes neacutegy szaacutemnevek440 mellett aacutellnak az
alakjuk uacutegy vaacuteltozik meg hogy az nem hordozza sem az egyes sem a toumlbbes szaacutem jeleacutet
Az ilyen alakokat meacuteg paucalisnak vagy kisszaacutemnak szoktaacutek nevezni mivel toumlbbes szaacutemot
jelent kis mennyiseacutegben441
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet morfoloacutegiai eacutes szintaktikai alapon lehet
meghataacuterozni Morfoloacutegiailag a paradigmaacutekban laacutethatoacute jelek szintaktikailag pedig a szoacute
belső eacutes kuumllső jelenteacutese442 alapjaacuten vizsgaacutelhatoacute Paradigmatikus szempontboacutel keacutet jele van
egyes eacutes toumlbbes szaacutem szintaktikailag a kontextus befolyaacutesolja iacutegy ahaacuteny kontextusban
jelentkezik annyi jelenteacutese van mivel erősen koumltődik az alanyi eacutes az aacutelliacutetmaacutenyi
mondatreacuteszekhez (peacuteldaacuteul a pluralia tantum eseteacuteben)443 Ez okozta a grammatikai szaacutem
tovaacutebbi tagoloacutedaacutesaacutet a szaacutem egyes grammatikai kontextusokban aktivaacuteloacutedik maacutesokban
pedig neutralizaacuteloacutedik Az aacutelliacutetmaacuteny vagy egyezik az alannyal szaacutemban eacutes szemeacutelyeacuteben
vagy a jelenteacutes valamelyik fragmentumaacuteban444 az egyezteteacutes maacuteskeacutepp joumln leacutetre
61 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem szaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma a grammatikai
szaacutem eacutertelmezeacuteseacuteben
Az angol szakirodalomban laacutetjuk előszoumlr a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak reacuteszletes magyaraacutezataacutet a
countable nouns eacutes uncountable nouns (megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevek)
436A modern horvaacutet grammatika is a dualis fogalmaacutet hasznaacutelja egyes pluralia csoportba tartozoacute főnevek kategorizalaacutesaacuteban (Babić 1991486) 437 Az egy eacutes az oumlt koumlzoumltti mennyiseacuteget jeloumlli 438 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 439 Peti 200567p 440 A horvaacutet nyelvben csak az első neacutegy tőszaacutemnevet lehet ragozni Crepajac (Budimir - Crepajac 1979) azzal magyaraacutezza ezt a nyelvi jelenseacuteget hogy az ősidőkben neacutegyes rendszerben szaacutemoltak mivel a huumlvelykujjat amely kuumlloumln aacutell a tenyeacuteren nem hasznaacuteltaacutek szaacutemolaacutesra 441 Horvaacutetul a paucalis malina (Babić 1991486) 442 A jeloumllő eacutes a jeloumllt viszonya a szoacute belső jelenteacuteseacuteből alakul eacutes a kuumllső vilaacutegban leacutetező reaacuteliaacutek alapjaacuten formaacuteloacutedik 443 Peti 200518p 444 Bańczerowski 200845 ndash 56p
122
felosztaacutesaacuteban Az asztal szoacute megszaacutemlaacutelhatoacute mert egy konkreacutet jelenteacutesű taacutergyra
gondolunk Ezzel szemben a homok szoacute olyan jelenteacutest hordoz a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
szempontjaacuteboacutel ami a homokszemcseacutek veacutegtelen mennyiseacutegeacutet jelenti tehaacutet meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute Ha egy főneacutevnek egy olyan szemantikai egyseacuteg tulajdoniacutethatoacute ami a
megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg tartomaacutenyaacuteba esik valamint az bdquoegyrdquo eacutes a bdquoveacutegtelenrdquo koumlzeacute sorolhatoacute
akkor a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacute Minden olyan főneacutev amely a kuumllső vilaacutegban leacutetező meg
nem szaacutemlaacutelhatoacute jelenseacuteget jeloumll meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főneacutev445 A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg
kategoacuteriaacutejaacuteroacutel csak akkor van eacutertelme beszeacutelni ha a hagyomaacutenyos grammatikai szaacutem
kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vizsgaacuteljuk valamint szemantikai eacutes szintaktikai eacutertelmezeacutesekkel
egeacutesziacutetjuumlk ki A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg csak kontextusban vizsgaacutelhatoacute illetve csak uacutegy lehet
megaacutellapiacutetani ha egy adott szoacutet minden olyan kontextusban megvizsgaacutelunk amiben
előfordulhat446 A megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a nem megszaacutemlalhatoacute főnevek felosztaacutesa ezen
elemek mondatbeli funkcioacutejaacutera egyaacuteltalaacuten nem hat ki csupaacuten a főnevek jelenteacuteseacutet
hotaacuterozza meg koumlzelebbről bizonyos grammatikai kontextusban Olyan jelenteacutes
fragmentumot nem lehet kiemelni a főneacutev jelenteacuteseacuteből ami a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg vagy a
nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg tulajdonsaacutegaacutet jeloumllneacute hanem ezt a jelenteacutest a nyelven kiacutevuumlli
valoacutesaacutegban kell keresni Ha azt mondjuk hogy stol bdquoasztalrdquo akkor ez a szoacute egy olyan
taacutergyat jeloumll amiből lehet egy vagy toumlbb is Ha ugyanez a szoacute egy aacuteltalaacutenosiacutetoacute
kontextusban jelentkezik (peacuteldaacuteul
(35) Stol je dio namještaja svake kuće447 ndash bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo)
akkor az aacuteltalaacutenosiacutetaacutest jelentő szoumlvegkoumlrnyezet miatt nem tudjuk hogy pontosan haacuteny
asztalra gondolunk A kuumlloumlnaacutelloacute entitaacutesok eacutes obiectumok amelyeket meg lehet szaacutemolni
eacutes a pluralia tantum csoportjaacuteba tartoznak (peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo ) nagyon joacute
peacuteldaacutek a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere Ezek eseteacuteben
grammatikailag meg nem szaacutemlaacutelhatoacute elemekről beszeacuteluumlnk melyek matematikailag
megszaacutemlaacutelhatoacuteak ezeacutert a keacutet szaacutemolaacutesi moacutedszert nem szabad oumlsszekeverni A
grammatikai szaacutem meghataacuterazaacutesakor mindkettőt alkalmazni kell eacutes figyelembe kell venni
445 Kordić 2002165p 446 Peti 200528p 447 (35) Stol-hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoasztalrdquo je-leacutetige jelen ideje sg3 hangsuacutelytalan alak bdquovanrdquo dio- hiacutemnemű főneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoreacuteszrdquo namještaja-hiacutemnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquobuacutetornak ardquo svake-hataacuterozatlan neacutevmaacutes egyes szaacutem genitivusaacutenak nőnemű alakja bdquomindennek ardquo kuće-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquohaacuteznak ardquo bdquoAz asztal minden haacutez buacutetorzataacutenak a reacuteszerdquo
123
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak a jeloumllői az egyes (bdquoegyrdquo) eacutes a toumlbbes (bdquosokrdquo)
szaacutem (stol bdquoasztalrdquo vs stolovi bdquoasztalokrdquo) esetveacutegződeacutesei a matematikai szaacutem jeloumllői a
tőszaacutemneacutev a mennyiseacuteg hataacuterozoacute eacutes a mennyiseacuteget jeloumllő főneacutev (stotine stolova bdquoszaacutez
asztalrdquo) A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja csak az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget
ezeacutert konkreacutet mennyiseacuteg szempontjaacuteboacutel meg nem szaacutemlaacutelhatoacute448 A pontos mennyiseacuteget
nem lehet a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteval jeloumllni hanem csak a konkreacutet mennyiseacuteget
jeloumllő kvantifikaacutetorokkal peacuteldaacuteul szaacutemneacutevvel vagy mennyiseacuteg hataacuterozoacuteval Matematikai
szaacutemot csak a főnevek eseteacuteben alkalmazhatunk a grammatikai szaacutemot főnevekre eacutes igeacutekre
egyaraacutent hasznaacuteljuk A megszaacutemlaacutelhatoacute főnevek csoportjaacutera az jellemző hogy mellettuumlk
mennyiseacuteget kifejező kvantifikaacutetor aacutellhat Ebből kimarad a kettős (dualis) a kisszaacutem
(paucalis) eacutes a gyűjtő szaacutem (summalis) mivel ezek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacutes szempontok
eacuterveacutenyesuumllnek449
Branka Tafra a főneacutevkeacutepzőkben keresi a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet mondvaacuten
hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg jeleacutet az esetveacutegződeacutesek hordozzaacutek magukban a nem
megszaacutemlalhatoacutesaacuteg jeleacutet pedig a -stvo -ad (prijateljstvo bdquobaraacutetsaacutegrdquo unučad bdquounokaacutekrdquo)
főneacutevkeacutepzők mutatjaacutek450 Peti a -stvo -ad morfeacutemaacutekat gyűjtő főneacutevkeacutepzőkeacutent eacutertelmezi de
ezek csak a szoumlvegkoumlrnyezetben kapjaacutek meg pontos jelenteacutesuumlket451 A gyűjtő főnevek
jelenteacutese is azt bizonyiacutetja hogy a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg szintaktikai kutataacutesa a legjobb
moacutedszer a grammatikai szaacutem pontos meghataacuterozaacutesaacutera
62 A genitivus partitivus452 szerepe a mennyiseacuteget kifejező szintagmaacutekban
Szintaktikailag a grammatikai szaacutemot az alany eacutes az aacutelliacutetmaacuteny egyezteteacuteseacuteben
vizsgaacutelhatjuk Az ilyen egyezteteacutes az alany eacutes a vele egyeztetett neacutevszoacutei aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei
reacuteszeacutenek az egyes vagy toumlbbes nominativusaacuteban tuumlkroumlződik A matematikai szaacutem a
nominativus eacutes a genitivus viszonyaacuteban jelentkezik Ha a horvaacutetban pontos szaacutemszerű
448 Ivić 19839 449 Ivić 198310p 450 Tafra 2000467p 451 Peti 200517p 452 A mai modern horvaacutet grammatikaacutek a meghataacuterozatlan mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere hasznaacutelt genitivusi alakot genitivus partitivusnak vagy szlaacutev genitivusnak nevezik A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg (az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltti terjedelemben) a sokboacutel kiemeli az egyet (singularis) vagy a keveset (paucalis) eacutes ezzel valoacutejaacuteban a genitivus partitivus jelenteacuteseacutet felteacutetelezi de a konkreacutet mennyiseacuteget kifejező szerkezetekben (peacuteldaacuteul šest jabukā bdquohat almardquo) nem beszeacutelhetuumlnk partitivusroacutel mert a partitivus jelenteacutese a kisszaacutem vagy az egyes szaacutem kiemeleacutese Itt oumltneacutel nagyobb mennyiseacutegről beszeacuteluumlnk ami a genitivus quantitatis hasznaacutelataacutet jelenti
124
mennyiseacuteget akarunk kifejezni akkor a szaacutemneacutev utaacuten genitivusi alak aacutell amit a
szakirodalom genitivus partitivuskeacutent eacutertelmez453 Ha az erre vonatkozoacute horvaacutet peacuteldaacutekat
megvizsgaacuteljuk akkor a genitivusi alak partitivusi eacutertelmezeacutese ezekben a szerkezetekben
teljesen jogos
(36) Kupi mi pet jabukā454 ndash bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo
A (36) peacuteldaacuteban a toumlbbes genitivust uacutegy kell eacutertelmezni hogy az almaacutek sokasaacutegaacuteboacutel
csak oumltoumlt keacuterek Ezzel az alakkal meg nem szaacutemlaacutelhatoacute főnevet tartalmazoacute szerkezetekben
is talaacutelkozhatunk
(37) Daj mi čašu vode455 ndash bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo
Ebben a mondatban a voda bdquoviacutezrdquo szoacute a mennyiseacuteg meghataacuterozaacutes miatt genitivusban
aacutell (vode) ugyanis a sok viacutezből ami rendelkezeacutesuumlnkre aacutell eacutes oumlsszetevőit tekintve meg nem
szaacutemlaacutelhatoacute csak egy pohaacuternyit keacuterek Genitivus partitivust akkor is hasznaacutelunk ha nincs
meghataacuterozva a mennyiseacuteg peacuteldaacuteul
(38) Kupi mi krušakā456 ndash bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo
Ha nincs kiteacuteve a pontos mennyiseacuteg eacutes genitivus partitivust hasznaacutelunk akkor a
mennyiseacuteg a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacutegboacutel ismert informaacutecioacutekboacutel azonosiacutethatoacute vagy a
kommunikaacutecioacutes folyamatban maacuter koraacutebban elhangzott bdquoA szaacutemnevek csak a
megszaacutemlaacutelhatoacute főnevekkel jaacuternak egyuumltt a toumlbbi kvantifikaacutetor a megszaacutemlaacutelhatoacute eacutes a meg
nem szaacutemlalhatoacute főnevekkel egyaraacutent jelentkezikrdquo457 Grammatikailag a főnevek nem
megszaacutemlalhatoacute nyelvi elemek eacutes csak a kontexus adja meg a pontos mennyiseacuteget Mivel
a főnevek alakilag alkalmazkodnak a szaacutemneacutevhez (genitivus partitivus alakban jelennek
meg utaacutenuk) nem a szaacutemnevek taacutersulnak a főnevekhez hanem a főnevek a
453 Peti 200547 454 (36) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo pet-tőszaacutemneacutev bdquooumltrdquo jabukā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquoalmaacuteknak ardquo bdquoVegyeacutel nekem oumlt almaacutetrdquo 455 (37) Daj-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquoadjaacutelrdquo mi-az bdquoeacutenrdquo szemeacutelyes neacutevmaacutes egyes szaacutem dativusa hangsuacutelytalan alak bdquonekemrdquo čašu-nőnemű főneacutev egyes szaacutem accusativusa bdquopoharatrdquo vode-nőnemű főneacutev egyes szaacutem genitivusa bdquoviacuteznek ardquo bdquoAdjaacutel egy pohaacuter vizetrdquo 456 (38) Kupi-sg2 felszoacuteliacutetoacute moacuted bdquovegyeacutelrdquo mi-a ja bdquoeacutenrdquo szemeacutely neacutevmaacutes dativusa hangsuacuteytalan alak bdquonekemrdquo krušakā-nőnemű főneacutev toumlbbeacutes genitivusa bdquokoumlrteacuteknek ardquo bdquoVegyeacutel nekem koumlrteacutetrdquo 457 Tafra 1989226p
125
szaacutemnevekhez458 A hagyomaacutenyos grammatikaacutekban iacutegy az első horvaacutet eacutes magyar
nyelvtanban is azt laacutetjuk hogy a szaacutemneveket a főneacutev attribuacutetumaacutenak gondoltaacutek eacutes a
melleacuteknevekkel egyuumltt magyaraacuteztaacutek tehaacutet főneacutevtől fuumlggő poziacutecioacuteban eacutertelmezteacutek A keacutet
szoacutefaj oumlsszetartozaacutesa grammatikailag vitathatatlan csak uacutejabb perspektiacutevaacuteba kell helyezni
a főneacutev eacutes a szaacutemneacutev viszonyaacutet459
A deset stabala bdquotiacutez fardquo peacuteldaacuten az laacutethatoacute hogy a mennyiseacuteg pontos meghataacuterozaacutesa
megszuumlnteti a főneacutev megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutegaacutet A toumlbbes genitivusi alak vaacuteltozatlanul
jelentkezik minden mennyiseacuteget kifejező szoacute mellett ezeacutert a toumlbbi genitivusi jelenteacutes eacutes a
grammatikai toumlbbes szaacutem elvesziacuteti az alapjelenteacuteseacutet eacutes csak a mennyiseacuteget kifejező
kontextusban kapja meg a teljes jelenteacuteseacutet Ez azeacutert alakul ilyen moacutedon mert a
tőszaacutemneveknek nincs grammatikai (egyes vagy toumlbbes) szaacutemuk460 ugyanez vonatkozik a
mennyiseacuteget kifejező hataacuterozoacutekra eacutes főnevekre is461 Ez az oka annak hogy a mennyiseacuteget
kifejező szavak megszuumlntetik a grammatikai szaacutemot ami az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo jelenteacutese
alapjaacuten műkoumldik A matematikai szaacutem kuumlloumln elemeket ad oumlssze amiből egy uacutejabb egyseacuteget
hoz leacutetre eacutes megadja a pontos mennyiseacuteget is ezeacutert megszuumlntetheti a szaacutem grammatikai
jeleit Erre nagyon joacute peacutelda a tulajdonnevek hasznaacutelata a horvaacutet nyelvben amikor toumlbb
ugyanolyan nevű szemeacutely vesz reacuteszt a kommunikaacutecioacuteban Ebben az esetben nem tudunk
toumlbbes szaacutemot alkotni a tulajdonnevekből mivel a nyelven kiacutevuumlli valoacutesaacuteg azt felteacutetelezi
hogy nincs keacutet egyforma egyeacuten a vilaacutegon ezeacutert horvaacutetul nem mondhatjuk azt hogy
(39) Ivani su pričali o knjizi462 ndash bdquoIvaacutenak beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo
hanem meg kell semmisiacuteteni a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak morfoloacutegiai jegyeit
peacuteldaacuteul egy szaacutemneacutevvel Ha azt mondom hogy
(40) Oba su Ivana pričala o knjizi463 ndash bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464
458 Peti 200538p 459 Katičić 1986443p 460 Tafra 1989235p 461 Silić 1984108p 462 (39) Ivani-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes nominativusa bdquoIvaacutenokrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo pričali-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes nominativusa bdquoakik beszeacuteltekldquo (pričali su-pl3 befejezett muacutelt idő bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel -rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoIvaacutenok beszeacuteltek a koumlnyvrőlrdquo 463 (40) Oba-tőszaacutemneacutev dualis bdquomind a kettőrdquo su-leacutetige pl3 jelen idő hangsuacutelytalan alak bdquovannakrdquo Ivana-hiacutemnemű tulajdonneacutev toumlbbes genitivusi alakja bdquoIvaacutenokrdquo pričala-cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű melleacutekneacutevi igeneacutev hiacutemnemű toumlbbes genitivusi alakja bdquobeszeacutelőkldquo (pričala su-pl3 cselekvő eacutertelmű muacutelt idejű muacutelt idő
126
akkor jeleztem azt hogy ketten vannak aneacutelkuumll hogy a tulajdonnevet toumlbbes szaacutemba
tettem volna
A genitivus partitivus alaptulajdonsaacutega az hogy nincs grammatikai szaacutema ezeacutert
eacuteppen ez az alak a legalkalmasabb a pontos mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere A genitivus partitivus
egy nagyobb egyseacutegből egy kisebb reacuteszt (egyes szaacutemot vagy paucalist) emel ki Ha a
genitivusi alakboacutel az egyes szaacutemnaacutel465 eacutes a paucalisnaacutel (oumltneacutel toumlbb) toumlbbet emeluumlnk ki
akkor ott genitivus quantitatis jelentkezik A nyelv az egyseacuteget sok kis elemből aacutelloacute
csoportnak eacuterti ezeacutert ha ebből a nagy csoportboacutel kiemeluumlnk egy kisebb reacuteszt ezt egy kuumlloumln
nyelvi alakkal kell jeloumllni ez pedig a genitivus partitivus vagy a genitivus quantitatis Az
ilyen genitivus jelenteacuteseacuteben a grammatikai eacutes a matematikai szaacutem oumlsszekeveredett ezeacutert
egyszerűen meg kellett semmisuumllnie
(41) Pulcherrimum omnium rerum466 ndash bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
A nagy reacuteszt (omnium rerum) nem tudjuk megszaacutemolni ami toumlbbes szaacutemra utal de a
kiemelt reacutesz (pulcherrimum) egyeacutertelműen egyes szaacutem a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten is
szemantikailag a bdquosokboacutelrdquo valoacute egy kiemeleacutese miatt
Az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem a neacutevszoacutek eacutes az igeacutek morfoloacutegiailag is meghataacuterozoacute
grammatikai kategoacuteriaacuteja a flektaacuteloacute nyelvekben E keacutet kategoacuteria morfoloacutegiai
megnyilvaacutenulaacutesa tipikus peacuteldaacutei a flexioacutenak ami a neacutevszoacutei paradigmaacutekban mutatkozik meg
učenici ndash tanuloacutek učenikā ndash tanuloacuteknak a hellip učenicima - tanuloacuteknak stb valamint az
igeacutek konjugaacutecioacutejaacuteban is megjelenik učim - tanulok učite - tanultok uče ndash tanulnak stb A
neacutevszoacuteragozaacutesban a szaacutem jele az esetveacutegződeacutesekben rejlik -i -ā -ima az igeacutek eseteacuteben
pedig a szemeacutelyjelekben -m -te -e
bdquobeszeacuteltekrdquo) o-locativusszi vonzatuacute eloumlljaacuteroacute bdquo-roacutel-rőlldquo knjizi-nőnemű főneacutev egyes szaacutem locativusa bdquokoumlnyvrőlldquo bdquoMindkeacutet Ivaacuten beszeacutelt a koumlnyvrőlrdquo 464 A (40) mondatban a toumlbbes genitivus csak a partitivusi hasznaacutelataacutera utal amit az oba bdquomindkettőrdquo szaacutemneacutev hasznaacutelata vonz A toumlbbes szaacutemuacute veacutegződeacutesnek a partitivusi hasznaacutelaton kiacutevuumll nincs jelentőseacutege 465 A horvaacutetban s tőszaacutemneveket csak 1-4-ig ragozzaacutek eacutes mellettuumlk a főneacutev toumlbbes szaacutemban aacutell 5-től nem ragozzaacutek őket eacutes mellettuumlk genitivus partitivus jelenik meg 466 (41) Pulcherrimum-semlegesnemű melleacutekneacutev egyes szaacutem nominativusa bdquoa legszebbrdquo omnium-hataacuterozatlan szaacutemneacutev toumlbbes genitivus nőnemű alakja bdquomindenkinek ardquo rerum-nőnemű főneacutev toumlbbes genitivusa bdquodolgoknak ardquo bdquoA legszebb az oumlsszes dolog koumlzoumlttrdquo
127
63 A summalis (bdquoa gyűjt ő szaacutemrdquo) 467
A summalis (gyűjtő szaacutem) a gyűjtő főnevek kategoacuteriaacuteja A gyűjtő szaacutem nem egyet (egyes
szaacutem) nem kettőt (dualis) nem is toumlbb dolgot (toumlbbes szaacutem) jeloumll nem kis szaacutemra
(paucalis) utal hanem sok egyforma elemekből aacutelloacute csoportot jeloumll peacuteldaacuteul lišće
bdquolevelekrdquo mladež bdquoifjuacutesaacutegrdquo studenti bdquoegyetemi hallgatoacutekrdquo A gyűjtő főneveket nem lehet
a grammatikai szaacutem szempontjaacuteboacutel kettős (egyes eacutes toumlbbes szaacutem) rendszerben vizsgaacutelni
ezeacutert leiacuteraacutesukhoz kuumlloumln kategoacuteriaacutet kell leacutetrehozni Kašić is eacuteszrevette ezeknek a
főneveknek a kuumlloumlnlegesseacutegeacutet bdquoA gyűjtő főneacutev egy olyan főneacutev amely az egyes szaacutemban
sokasaacutegot jelent mint pl a neacutep a toumlmeg a szolgaacutekrdquo468 A grammatikai alak (egyes
szaacutemba) eacutes a jelenteacutese (sokasaacuteg) az ilyen főnevekneacutel nem egyezik meg egymaacutessal ezek a
főnevek sorolandoacutek a summalis azaz a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba
Corbett egy nagyon fontos keacuterdeacutest vetett fel a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatban A
gyűjtő szaacutem vajon singularis pluralis a dualis alkategoacuteriaacuteja vagy egy teljesen kuumlloumlnaacutelloacute
kategoacuteria469 Ebből a keacuterdeacutesből alakultak a gyűjtő szaacutemmal kapcsolatos tovaacutebbi elmeacuteletek
A konkreacutet jelenteacutesű főneveknek singularis eacutes pluralis alakja van peacuteldaacuteul list bdquoleveacutelrdquo vs
listovi bdquolevelekrdquo A gyűjtő főneveknek csak gyűjtő szaacutemban jelentkezhetnek peacuteldaacuteul lišće
(levelek halmaza) A szakirodalomban meacutegis keacutetfeacutele felfogaacutest laacutetunk a gyűjtő főnevek
szaacutemaacuteval kapcsolatban az egyik szerint a gyűjtő főneveknek csak egyes szaacutemuk van470 a
maacutesik aacutellaacutespont szerint pedig csak toumlbbes471 A lišće (levelek) szoacute csak egy kategoacuteriaacuteba
tartozik a gyűjtő szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba A szlaacutev nyelvek oumlsszehasonliacutetoacute kutataacutesa azt mutatja
hogy a gyűjtő főnevek morfoloacutegiai szempontboacutel toumlbbnyire egyes szaacutemban aacutellnak472
(peacuteldaacuteul az oroszban a lengyelben a csehben a szlovaacutekban a szloveacutenban a horvaacutetban a
szerbben) de vannak nyelvek (peacuteldaacuteul a bolgaacuter eacutes a macedoacuten) amelyben toumlbes szaacutemban
jelennek meg473 a koumlzoumls kategoacuteriaacutejuk meacutegis a gyűjtő szaacutem474 ami a grammatikai szaacutem eacutes a
kuumllső reaacuteliaacutek szemantikai egyseacutegeacutet mutatja Fontos hangsuacutelyozni hogy ez a fajta
klasszifikaacutecioacute a morfoloacutegiai vizsgaacutelatokboacutel szuumlletett A gyűjtő főnevek valoacutes szaacutemaacutet
szemantikailag is meg kell vizsgaacutelni A gyűjtő szaacutemneacutev vizsgaacutelataacutenak alapja a morfoloacutegiai
467 A gyűjtő főnevek grammatikai szaacutema 468 bdquoZbirna je ona imenica koja u jednini označuje mnoštvo kao puk npr mnoxtvo cegliadhelliprdquo (Kašić 1604200242-43) 469 Corbett 2000111p 470 Zeuss 1853299p Lohmann 192931-43p Peco 1956234p Pranjković 1984172p Babić 1991481p Raguž 19974p 471 Florschuumltz 1916200227 31 33p 472 Lohmann 192931-48p Degtjarev 198265-77p Mozdzierz 1994510p 473 Mozdzierz 199410p 474 Lohmann 192931- 48p
128
eacutes a szemantikai jegyek megfigyeleacutese475 A szemantikai eacutes a morfoloacutegiai vizsgaacutelatok
elvaacutelasztaacutesa teacuteves koumlvetkezteteacuteseket eredmeacutenyezett Lexikai szempontboacutel a gyűjtő szaacutem a
szemantikai struktuacuteraacuteban jelentkezik (puk bdquoneacuteprdquo novac bdquopeacutenzrdquo stb) morfoloacutegiai
szempontboacutel bizonyos morfeacutemaacutekkal jeloumlljuumlk peacuteldaacuteul horvaacutetban a ndashje morfeacutemaacuteval (granje
bdquoaacutegakrdquo grožđe bdquoszőlőkldquo iverje bdquoszaacutelkaacutekldquo) bdquoA kuumlloumln morfeacutemaacutekkal kifejezett gyűjtő szaacutem
egyeacutertelmű megfeleleacutesben van relaacutecioacuteban van a szaacutem kategoacuteriaacutejaacutevalrdquo476
A horvaacutet nyelveben bizonyos gyűjtő főnevek egyes szaacutemban aacutellnak peacuteldaacuteul a djeca
bdquogyerekekrdquo lišće bdquolevelekrdquo maacutesok viszont toumlbbes szaacutemban jelennek meg peacuteldaacuteul a
mladenci bdquomenyasszony eacutes vőlegeacutenyrdquo petorci bdquooumltenrdquo Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo Az egyes
szaacutemban megjelenő főneveknek nincs toumlbbes szaacutemban aacutelloacute morfoloacutegiai megfelelőjuumlk a
toumlbbes szaacutemban aacutelloacute főneveknek pedig nincs egyes szaacutemuacute alakjuk Az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutemuacute gyűjtő főnevek kapcsolata a morfoloacutegiai ellenteacutetekkel szemben a grammatikai szaacutem
neutralizaacutecioacutejaacuteban mutatkozik meg ezeacutert csak egy kategoacuteriaacutejuk van a gyűjtő szaacutem477 A
gyűjtő főnevek legnagyobb szaacutemban a bolgaacuter nyelvben fordulnak elő legkeveacutesbeacute
macedoacutenban talaacutelunk raacutejuk peacuteldaacutet eacutes a toumlbbi szlaacutev nyelvben is kisebb mennyiseacutegben
vannak jelen478 A horvaacutet nyelv a koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteg kifejezeacuteseacutere is hasznaacutelja a gyűjtő
főneveket Ezek a szavak megsemmisiacutetik a főneacutev nemeacutet szaacutemaacutet eacutes az eseteacutet amikor gyűjtő
szaacutemok melleacute keruumllnek peacuteldaacuteul petero (oumlten) petero studenata (oumlt egyetemi hallgatoacute)
A gyűjtő szaacutemnevek hasznaacutelata megerősiacutetette a gyűjtő szaacutem leacutetezeacuteseacutet A horvaacutet
peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a gyűjtő szaacutemnevek megvaacuteltoztatjaacutek a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute főneacutev alakjaacutet
peacuteldaacuteul troje studenata bdquohaacuterom hallgatoacuterdquo ahol a studenata nem a toumlbbes szaacutemuacute hanem
gyűjtő szaacutemuacute alakja a student bdquohallgatoacuterdquo Genitivus partitivusban neutralizaacuteloacutedik az eset
eacutes a nem kategoacuteriaacuteja Maretić az ilyen peacuteldaacutek eseteacuteben azt aacutelliacutetja hogy a gyűjtő
szaacutemnevekben keverednek a nemek479 de itt inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a nem
neutralizaacuteloacutedott nem pedig arroacutel hogy oumlsszekeveredik egy maacutesik nemmel480 Ha azt
mondjuk hogy pet studenata bdquooumlt (feacuterfi) egyetemi hallgatoacuterdquo vagy pet studentica (oumlt nő
egyetemi hallgatoacute) akkor a toumlbbes szaacutem aktivaacuteloacutedik eacutes annak van neme ugyanis a főneacutev
adja meg a szintagma nemeacutet Ha azt mondjuk hogy petero studenata bdquooumlt egyetemi
hallgatoacuterdquo akkor a gyűjtő szaacutem aktivaacuteloacutedik aminek nincs neme illetve feacuterfiak eacutes nők
csoportjaacutet jeloumlli
475 Lohmann 1929 31- 37 206p 476 Pranjković 1984 171p 477 Pranjković 1984175p 478 Mozdzierz 199410p 479 Maretić 1963229p 480 Peti 200582p
129
A tőszaacutemneacutev eacutes a gyűjtő szaacutemneacutev megkuumlloumlnboumlzteteacutese keacutetfeacutele toumlbbes szaacutem
hasznaacutelataacutet felteacutetelezi481 Egy olyan toumlbbes szaacutemot kell bevezetni ami elvaacutelaszthatoacute az
egyes szaacutemtoacutel (a konkreacutet jelenteacutesű főnevek eseteacutere) eacutes egy olyat ami elvaacutelaszthatatlan az
egyes szaacutemtoacutel (peacuteldaacuteul a gyűjtő főnevek eseteacutere) A petero studenata (oumlt hallgatoacute) nem
megszaacutemlalhatoacute mennyiseacuteget jeloumll mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny feacuterfira eacutes haacuteny
nőre gondolunk a petero gyűjtő szaacutem hasznaacutelata miatt A genitivushoz taacutersuloacute oko bdquokoumlruumll
koumlruumllbeluumllrdquo eloumlljaacuteroacute bizonyiacutetja hogy a tőszaacutemnevek megadjaacutek a pontos mennyiseacuteget a
gyűjtő szaacutemnevek pedig csak koumlruumllbeluumll jeloumllik azt ezeacutert a tőszaacutemnevek eleacute kitehető az oko
eloumlljaacuteroacute de a gyűjtő szaacutemnevek eleacute semmifeleacutekeacutepp sem A szaacutem eacutes a nem kategoacuteriaacutejaacutenak
neutralizaacutecioacuteja ebben az esetben a semlegesnem kuumlloumlnoumls alakjaacuteval eacutes az aacuteltalaacutenos szaacutem
hasznaacutelataacuteval jeloumllendő viszont ezek nincsenek morfoloacutegiailag jeloumllve hanem csak
szemantikailag jelentkeznek482
bdquoA gyűjtő főnevek iacutegy a gyűjtő szaacutemok is csak halmazt vagy koumlruumllbeluumlli mennyiseacuteget
jelentenek eacutes semmi koumlzuumlk a nemek meghataacuterozaacutesaacutehozrdquo483 bdquoA gyűjtő főnevek olyan
fogalmakat jeloumllnek amelyek oumlsszetevői nincsenek kuumlloumln-kuumlloumln definiaacutelva mint peacuteldaacuteul az
egyszerű toumlbbesben amiben laacutetjuk hogy milyen elemekből aacutellt oumlssze az adott szoacute (golub
bdquogalambrdquo ndash golubovi bdquogalambokrdquo) A szaacutem eacutes a nem szempontjaacuteboacutel a gyűjtő főnevek
szemantikai meghataacuterozaacutesa eacutes az oumlsszetevőinek pontos mennyiseacutege irrelevaacutensrdquo484
A gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacutese eacuterdekeacuteben be kell vezetni a szingulatiacutev485
fogalmaacutet ami a pars pro toto486 elv alapjaacuten a gyűjtő főnevek pontosabb eacutertelmezeacuteseacutet segiacuteti
eacutes csupaacuten egy felteacutetelezett kategoacuteria bdquoA levelek (horv lišće) minden ami leveacutel de amit
egynek eacutertuumlnkrdquo487 A lišće bdquolevelekrdquo szoacutenak az egyes szaacutemuacute alakja nem a list bdquoleveacutelrdquo
mert ennek a szoacutenak nincs egyes szaacutema A list bdquoleveacutelrdquo szoacute toumlbbes szaacutema listovi bdquolevelekrdquo
A szingulatiacutev fogalma a halmaz oumlsszetevőit egyenkeacutent jeloumlli Ez egy elmeacuteleti kategoacuteria
ezeacutert nem egy termeacuteszetes nyelvben leacutetező kategoacuteria hanem szemantikai fogalom
Szingulatiacutev alakja csak olyan főneveknek lehet amelyek morfoloacutegiailag is egyes szaacutemot
mutatnak A toumlbbes szaacutemuacute gyűjtő főnevek (peacuteldaacuteul Hrvati bdquohorvaacutetokrdquo ) nincs szingulatiacutev
alakja mert a Hrvati szoacute szingulatiacutev alakja egybeesik a singularis alakkal Az egyes
szaacutemban megjelenő gyűjtő főnevek a jelenteacutesuumlkben rejlő halmazt a sok egyedből leacutetrejoumltt
481 Milanović 196352p 482 Barić 1972 ndash 7324p 483 Milanović 196352 56p Pranjković 1984172p 484 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195434p 485 Peti 200571-74 84 86 89 91-93 100 106-107p 486 bdquoReacutesz az egeacuteszeacutertrdquo 487 bdquoLiš će je sve ono što je list i uzima se zajednordquo (Peco 1956234)
130
egyseacutegkeacutent eacutertelmezik a toumlbbes szaacutemban aacutelloacute gyűjtő főnevek pedig a halmazt egyseacutegnek
eacutes nem toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute oumlsszetevőből leacutetrejoumltt csoportnak tekintik Első laacutetaacutesra neheacuteznek
tűnik a keacutet fogalom megkuumlloumlnboumlzteteacutese de ha jobban megvizsgaacuteljuk a toumlbbes eacutes a gyűjtő
szaacutem termeacuteszeteacutet valamint az egyes szaacutem eacutes a szingulatiacutev gyakori alaki egybeeseacuteseacutet akkor
azt laacutetjuk hogy a szingulatiacutev bevezeteacutese nagy meacuterteacutekben segiacuteti a gyűjtő szaacutem megeacuterteacuteseacutet
Ha a szingulatiacutev forma nem esik egybe az adott szoacute singularis alakjaacuteval akkor gyűjtő
főneacutevről beszeacuteluumlnk
64 Mi a pluralia eacutes a pluralia tantum főneacutevcsoport grammatikai szaacutema
Azok a főnevek amelyek kuumlloumlnboumlző struktuacuteraacutejuacute taacutergyak vagy egyeacutenek egyseacutegeacutet jeloumllik eacutes
csak toumlbbes szaacutemuacute alakjuk van a pluralia szoacutecsoportba tartoznak Ha a főneacutev azonos
struktuacuteraacutejuacute taacutergyak egyseacutegeacutet jeloumlli akkor a pluralia tantum csoportba tartozik Az ilyen
felosztaacutes szemantikai alapuacute eacutes morfoloacutegiailag ezen szavak paradigmaacutejaacutet csak toumlbbes
szaacutemuacute alakok alkotjaacutek A pluralia tantum a kuumlloumlnoumls hasznaacutelatra alkalmas konkreacutet taacutergyak
halmazaacutet jeloumlli peacuteldaacuteul vrata bdquoajtoacuterdquo škare bdquoolloacuterdquo grablje bdquogereblyerdquo groblje bdquotemetőrdquo
hlače bdquonadraacutegrdquo jasle bdquojaacuteszolrdquo kola bdquokocsirdquo naočale bdquoszemuumlvegrdquo sanjke bdquoszaacutenkoacuterdquo Az
előző peacuteldaacutekon kiacutevuumll ebbe a csoportba tartoznak az emberi eacutes az aacutellati testreacuteszeket jeloumllő
főnevek is prsa bdquomellrdquo leđa bdquohaacutetrdquo
A pluralia tantum szoacutecsoport a szemantikai struktuacuteraacutejaacutet eacutes a morfoloacutegiai jegyeit
tekintve egeacuteszen kuumlloumlnleges jelenseacuteg a horvaacutet nyelvben A grammatikai szaacutemukat tekintve
ezen szavak morfoloacutegiailag csak toumlbbes szaacutemuk van hlače bdquonadraacutegrdquo vrata bdquoajtoacuterdquo le đa
bdquohaacutet ndash testreacuteszrdquo ljestve bdquoleacutetrardquo kola bdquokocsirdquo stb488 Ez a szoacutecsoport egeacuteszen specifikus
ha egy maacutesik hasonloacuteval a pluraliaacuteval aacutelliacutetjuk szembe amely kategoacuteriaacuteba tartozoacute
szavaknak szinteacuten csak toumlbbes szaacutema van peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo financije
bdquokoumlltseacutegrdquo muzikalije bdquozenei egyseacutegekrdquo glasine bdquopletykardquo ovacije bdquoovaacutecioacuterdquo jakobinci
bdquojakobinusokrdquo vagy helyneveket jeloumllő szavakban fordul meacuteg elő Vinkovci Čačinci A
keacutet csoport szemantikai tartalmuk alapjaacuten kuumlloumlnboumlzik annak elleneacutere hogy elsőre
ugyanolyannak lehetne őket tekinteni
A pluralia tantum eacutes a pluralia szoacutecsoport megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek oumltlete a nagy
horvaacutet eacutertelmező szoacutetaacuterhoz gyűjtoumltt 160000 szoacutecikk lexikai eacutes morfoloacutegiai elrendezeacuteseacutenek
szuumlkseacutegleteacuteből szuumlletett pontosabban Boris Bastijanić neveacutehez fűződik aki a Horvaacutet
488 Brabec ndash Hraste ndash Živković 195438p
131
Nyelvi eacutes Nyelveacuteszeti Inteacutezet kuumllső munkataacutersa eacutes akit az eacutertelmező szoacutetaacuter lexikaacutelis
anyagaacutenak a feldologzaacutesaacuteval biacuteztak meg489 Mirko Petivel folytatott beszeacutelgeteacutesinek
koumlszoumlnhetően az eacutertelmező szoacutetaacuter anyaga maacuter a pluralia eacutes a pluralia tantum felosztaacutes
alapjaacuten keacuteszuumllt A pluralia tiacutepusuacute főnevek elvont jelenteacutesűek leginkaacutebb esemeacutenysorozatot
jelentenek peacuteldaacuteul svatovi bdquolakodalomrdquo krstitke bdquokeresztelőrdquo čestitke bdquofelkoumlszoumlntőrdquo Az
absztrakt jelenteacutes legmagasabb fokaacuten helyezkednek el a koumlvetkező peacuteldaacutek financije
bdquokoumlltseacutegrdquo komunalije bdquokoumlzoumls koumlltseacutegrdquo marginalije bdquomarginaacutelis esemeacutenyekrdquo amelyek
koumlzoumls keacutepzője is szoacuteaacutetveacutetelről tanuacuteskodik eacutes nem a megszaacutemlalhatoacutesaacutegot jeloumllik
A pluralia tantum olyan konkreacutet jelenteacutesű taacutergyakat eacutes testreacuteszeket jeloumllő főneveket
csoportosiacutet amelyek szaacutema kettő eacutes neacutegy koumlzoumltt mozog Ez a nyelvi jelenseacuteg az oacuteszlaacutev
dualis nyelvi maradvaacutenyit mutatja a horvaacutetban A pluralia tantum az egyes eacutes a toumlbbes
szaacutem jelenteacutestartalmaacutenak szempontjaacuteboacutel a megszaacutemlaacutelhatoacute bdquoegyetrdquo jelenti A pluralia
tantum pontos mennyiseacutegeacutet csak a szoumlvegkoumlrnyezet adja meg peacuteldaacuteul
(42) Vidim jedna vrata490 ndash bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo
vagy
(43) Vidim stotine vrata491 ndash bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo
Alakilag az egy eacutes a szaacutez492 mennyiseacuteget kifejező szaacutemnevekmellett a vrata bdquoajtoacuterdquo
szoacute ugyanolyan alakban aacutell
A pluralia tantum kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacute konkreacutet jelenteacutesű főnevek egy konkreacutet
taacutergyat jeloumllnek de egyszersmind ugyanolyan tiacutepusuacute taacutergyak halmazaacutet is jelenthetik A
konkreacutet taacutergyakat jeloumllő pluralia tantum peacuteldaacuteinak a grammatikai szaacutema toumlbbes szaacutem
Ezzel kapcsolatban a hagyomaacutenyos nyelvtanok hataacutesa oacuteriaacutesi volt a keacutesőbb iacuterott
nyelvtanokra is amelyek a koumlznevek csoportjaacuteba soroltaacutek a pluralia tantum főneveket ami
moacutedszertani hiba volt Erre peacutelda a Floumlrschuumltz nyelvtanaacuteboacutel vett definiacutecioacute bdquoAz olyan
főneveket amelyek toumlbb ugyanolyan tiacutepusuacute vagy fajtaacutejuacute taacutergyat jeloumllnek mint egyseacuteget
489 Peti 2005124p 490 (42) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo jedna-tőszaacutemneacutev semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoegyrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes accusativus bdquoajtoacuterdquo bdquoLaacutetok egy ajtoacutetrdquo 491 (43) Vidim-sg1 jelen idő bdquolaacutetokrdquo stotine-szaacutemneacutevi főneacutev toumlbbes accusativusa bdquoszaacutezrdquo vrata-semlegesnemű toumlbbes genitivus bdquoajtoacuterdquo bdquoSzaacutez ajtoacutet laacutetokrdquo 492 A sto bdquoszaacutezrdquo tőszaacutemneacutev de a stotine bdquoszaacutezrdquo pedig szaacutemneacutevi e-tiacutepusuacute) főneacutev (Barić 1995215)
132
kollektiacutev vagy gyűjtő főneveknek hiacutevjuk gyermekek fiuacute testveacuterek szőlő aacutellatokrdquo493 A
konkreacutet jelenteacutesű főnevek grammatikai szaacutema vagy egyes vagy toumlbbes szaacutem illetve az
bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzoumltt szemantikailag elhelyezhető
A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a meg nem
szaacutemlaacutelhatoacutesaacutegvizsgaacutelataihoz szemantikai kutataacutesok is taacutersultak A hagyomaacutenyos nyelvtani
eacutertelmezeacutesekben az ilyen tiacutepusuacute főnevek eseteacuteben a nyelveacuteszeket a konkreacutet jelenteacutes
vezeacuterelte ezeacutert uacutegy gondoltaacutek hogy meg lehet szaacutemolni ezek oumlsszetevőit egytől a
veacutegtelenig A konkreacutet jelenteacutesű főneveket meg lehet szaacutemolni de az azokboacutel oumlsszetett
halmazokat is ezeacutert a morfoloacutegiai jegyek alapjaacuten a hagyomaacutenyos nyelvtanok egy
csoportba soroltaacutek a pluralia tantumhoz eacutes a pluraliahoz tartozoacute főneveket A szemantikai
vizsgaacutelatok bevezeteacuteseacutevel a toumlbbes szaacutemuacute főnevekneacutel felmeruumllt a matematikai eacutes a
grammatikai szaacutem keacuterdeacutese Konkreacutetumokat meg lehet szaacutemolni matematikailag de
grammatikailag csak a toumlbbes szaacutem kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacutek A pluralia tantumnak
nevezett főnevek csoportjaacuteban a grammatikai szaacutem kategoacuteriaacuteja neutralizaacuteloacutedik mivel
egyszerre tartozhatnak az egyes eacutes a toumlbbes szaacutemhoz (laacutesd ajtoacute bdquovratardquo) Mivel a
grammatikai szaacutem teljesen megsemmisuumll a matematikai leacutep eacuterveacutenybe ami a
szoumlvegkoumlrnyezetből mutatkozik meg A konkreacutet jelenteacutesű főnevek csoportjaacuteba nem
tartozhatnak mivel nem tudjuk pontosan hogy haacuteny van belőluumlk eacutes nem lehet őket
mennyiseacuteguumlk alapjaacuten az bdquoegyrdquo eacutes a bdquosokrdquo koumlzeacute besorolni Az ajtoacute peacuteldaacutejaacuteboacutel laacutethatjuk
hogy a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek adjaacutek meg a pontos mennyiseacuteget A koumlznevek jelenteacutesuumlk
alapjaacuten egyes szaacutemban aacutellva bdquoegy valamitrdquo toumlbbes szaacutemuacute alakok bdquosok valamitrdquo jelentenek
Morfoloacutegialilag egyes szaacutemuacute pluralia tantum eseteacuten maacuter felteacutetelezzuumlk a toumlbbes szaacutemuacute
alakot eacutes fordiacutetva (stol bdquoasztalrdquo stolovi bdquoasztalokrdquo)
A pluralia peacuteldaacutek (krstitke bdquokereszetelőrdquo bdquosvatovi bdquolakodalomrdquo saturnalije
bdquoszaturnaacuteliaacutekrdquo stb) abban kuumlloumlnboumlznek a pluralia tantumtoacutel hogy időben ismeacutetlődő
esemeacutenyek soraacutet jeloumllik amelyek nem felteacutetlenuumll ugyanolyanok eacutes ugyanazok Az ilyen
főnevekre csak a bdquosokrdquo jelenteacutes alkalmazhatoacute ezeacutert csak toumlbbes szaacutemuacute alakban
aacutellhatnak494 Ha szaacutemneacutev taacutersul a pluraliahoz eacutes a pluralia tantumhoz akkor a szemantikai
vizsgaacutelatok oumlsszetettebbeacute vaacutelnak (pet škara bdquooumlt olloacuterdquo dvoje svatova bdquokeacutet lakodalomrdquo
petnaest grabljā bdquotizenoumlt gereblyerdquo stb) Mennyiseacuteget jeloumllő szavak mellett az olloacute
elvesziacuteti az bdquoegyrdquo fogalmaacutet eacutes a konkreacutet mennyiseacuteget jelenti de az esemeacutenyeket jeloumllő
493 bdquoKoje imenice kazuju mnoge predmete jednog roda ili jedne vrste kao jednu cjelinu one se zovu zbirne ili kolektivne imenice djeca braća grožđe zvjerad (Floumlrschuumltz 194017) 494 Peti 2005133p
133
szavak megtartjaacutek a bdquoegyrdquo fogalmaacutet mivel kuumlloumlnboumlző esemeacutenyekről beszeacuteluumlnk
amelyeknek legalaacutebb egy jelenteacutesbeli eleme koumlzoumls Az esemeacutenyek melleacute tehetuumlnk tő- eacutes
sorszaacutemneveket (pet svatova bdquooumlt lakodalomrdquo peti svatovi bdquoaz oumltoumldik lakodalomrdquo) A
pluralia tantum eseteacuteben nem hasznaacutelunk sorszaacutemneveket peacuteldaacuteul pete škare bdquooumltoumldik
olloacuterdquo dvanaeste hlače bdquotizenkettedik nadraacutegrdquo) igen kuumlloumlnoumls kommunikaacutecioacutes helyzet
kiveacuteteleacutevel495
A financije (koumlltseacuteg) komunalije (koumlzoumls koumlltseacuteg) szavak a grammatikai szaacutem
szempontjaacuteboacutel megszaacutemlaacutelhatoacuteak mert toumlbb folyamatot illetve a toumlrteacuteneacutes toumlbbseacutegeacutet vagy
ismeacutetlődeacuteseacutet jeloumllik eacutes ezek halmazait meg lehet szaacutemolni A pluralia azeacutert alkot kuumlloumln
csoportot mert ezen szavak toumlbbes szaacutemuacute alakjaacuteban nem lehet felteacutetelezni az egyes
szaacutemot pluralia tantum csoportba sem tartozhatnak mert nem jeloumllnek konkreacutet taacutergyakat
Az oborine (csapadeacutek) ovacije (ovaacutecioacutek) tiacutepusuacute főnevek megszaacutemlaacutelhatoacutesaacutega
lehetetlen mivel nem lehet oumlsszetevőkre bontani őket Hozzaacutejuk nem lehet szaacutemneveket
taacutersiacutetani mert alapjelenteacutesuumlk a megszaacutemlaacutehatatlan halmaz ami csak a bdquosokrdquo fogalmaacutet
felteacutetelezheti tehaacutet csak toumlbbes szaacutemuacuteak lehetnek
A Vinkovci Plitvice Čačinci tiacutepusuacute helyneveket nem lehet behataacuterolni a szaacutem
kategoacuteria alapjaacuten Mivel a helyneveknek nincs sem egyes sem toumlbbes szaacutemuk a kuumllső
vilaacutegban sem ismerjuumlk az oumlsszetevőit (nincs szingulatiacuteva) csak morfoloacutegiailag mutatnak
toumlbbes szaacutemot A megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg fogalma nem taacutersulhat hozzaacutejuk mert egy konkreacutet
valamihez egy leacutetező helyhez vannak koumltve Grammatikai szaacutemuk nem egyes szaacutem ami
magaacuteba foglalja az bdquoegyrdquo tartalmaacutet hanem a jelenteacutestartalmuk bdquoegyseacutegrdquo
Ha a grammatikai szaacutem meghataacuterozaacutesaacuteban csak a morfoloacutegiai jegyekből indulunk
ki akkor azt kell eacuteszrevennuumlnk hogy nem minden egyes szaacutemban szereplő szoacute jelent
bdquoegyetrdquo eacutes nem minden toumlbbes alakuacute szoacute jelent bdquosokatrdquo Ezeacutert a grammatikai szaacutem pontos
meghataacuterozaacutesa a megszaacutemlaacutelhatoacutesaacuteg eacutes a nem megszaacutemlalhatoacutesaacuteg fogalmaacutenak bevezeteacuteseacutet
felteacutetelezi valamint megkoumlveteli a nyelven kiacutevuumlli reaacuteliaacutek szemantikai kutataacutesait is
495 A tizenoumltoumldik olloacute eacutes a tizenkettedik nadraacuteg kifejezeacutes lehetseacuteges de olyan kommunikaacutecioacutes koumlrnyezetre utal amelyben az emliacutetett fogalmak (az oacutelloacute eacutes a nadraacuteg) sorban vannak elrendezve amikor peacuteldaacuteul a sorba aacutelliacutetott nadraacutegokboacutel a tizenoumltoumldiket keacuterem de csak ilyen helyzetben leacutetezik eacutes meacuteg akkor is az eacutelő nyelv az ilyen kifejezeacuteseket keruumlli
134
65 Hogyan jelentkezik a szaacutem kategoacuteriaacuteja az első horvaacutet nyelvtanban
Kašić a grammatikai szaacutemot a főnevek attribuacutetumakeacutent kezeli az eset (casus) az alak
(figurae) a fajta (species) eacutes a nem (genus) kategoacuteria mellett Keacutet szaacutemot emliacutet az egyes
eacutes toumlbbes szaacutemot Ezt az attribuacutetumot a neveknek a neacutevmaacutesoknak az igeacuteknek eacutes a
participiumoknak tulajdoniacutetotta Toumlbb magyaraacutezatot nem ad erről a kategoacuteriaacuteroacutel de a
taniacutetvaacutenyainak kivaacuteloacute latin eacutes olasz tudaacutesuk miatt nem is kellett kuumlloumlnoumlsebben elemezni a
grammatikai szaacutemot Ebből a szempontboacutel a kettős szaacutemroacutel alkotott veacutelemeacutenye a
legeacuterdekesebb Kettős szaacutemot egyeacutertelműen kizaacuterja a horvaacutet nyelvi rendszerből496 eacutes meg
is indokolja veacutelemeacutenyeacutet
Kiveacutetelkeacutent kezelte a kettős szaacutemot mivel nem adott kuumlloumlnoumlsebb magyaraacutezatot egy
ilyen radikaacutelis tővaacuteltozaacutesra hanem csak a toumlbbes genitivus eacutes dativus ragozaacutesaacutenaacutel emliacutetette
meg Az ilyen kuumlloumlnleges toumlbbes szaacutemuacute alak az oacuteszlaacutev dualisnak (kettős szaacutemnak)
koumlszoumlnhető A haacuterom kiveacutetelkeacutent koumlzoumllt alak (a toumlbbes nominativus ndash oči bdquoszemekrdquo
genitivus ndash očiju bdquoszemeknek ardquo dativus ndash očima bdquoszemeknekrdquo) az oacuteszlaacutev dualis haacuterom
leacutetező alakja Kašić ezt az alaki vaacuteltozaacutest nem a dualisnak tulajdoniacutetotta mivel a latinban
nem leacutetezett ez a kategoacuteria eacutes az oacuteszlaacutev kutataacutesok is csak a XIX szaacutezadban indultak
Mivel nagyon joacutel ismerte az oacutegoumlroumlg nyelvet felmeruumllt benne a kettős szaacutem keacuterdeacutese is
Csak a dva (kettő) szaacutemnevet laacutetta dualisnak de koumlzvetlen ezutaacuten egy teljesen ellenteacutetes
veacutelemeacutenyt fejtett ki a dualisroacutel bdquoBaacutermikor is kell egyeztetni hiacutemnemű nominativusban vagy
accusativusban aacutelloacute főneveket a kettős szaacutemmal az a szoacute az a-veacutegű toumlbbes genitivusba
keruumll amit elhagy ha van neki (ilyen veacutegződeacutes) vagy hosszuacute hangsuacutellyal (jelzi)497 Ezt
egyesek nem vetteacutek eacuteszre eacutes azt hitteacutek hogy kettős szaacutemot hasznaacutelunk Eacuten ezzel nem eacutertek
egyet mivel ez csak a hiacutemnemű ragozaacutesban fordul elő Ez eacuteppen olyan mint amikor azt
mondjuk hogy dvaacute clovigravecka bdquokeacutet emberrdquo dvaacute vlasteligravena bdquokeacutet előkelőrdquo dvaacute gospodigravena bdquokeacutet
uacuterrdquordquo 498 Ha Kašić definiacutecioacutejaacutenak csak azt a reacuteszeacutet emeljuumlk ki ahol azt mondja hogy a
horvaacutetban nincsenek dualis alakok mivel az csak a hiacutemnemű főnevekneacutel a kettő szaacutemneacutev
akkor azt laacutetjuk hogy ez a magyaraacutezat igazaacuteboacutel a dualis megleacutete mellett tanuacuteskodik Ha
csak egy deklinaacutecioacutes mintaacuteban jelentkezik a dualis akkor is be kellene vezetni a
496 Katičić 19801981 Kašić 16042002116p 497 Az -a toumlbbes genitivus veacutegződeacuteseacutenek ejteacuteseacutere gondol ami hosszuacute 498bdquoQuotiescunque vox masculina cum hoc duali construenda esset in casu recto vel accusativo construitur cum forma genitivi pluralis desinente in a abiecta altera vocali a si adsit vel accentu protractivo Quod quidam non animadvertentes putaverunt nos etiam numero duali uti Mihi vero istud non probatur cum in una forma masculina haec mutatio contingat Perinde ac si diceremus dvaacute clovigravecka bdquoduo hominumrdquo dvaacute vlasteligravena bdquoduo nobiliumrdquo dvaacute gospodigravena bdquoduo dominorumrdquo (Kašić 16042002116)
135
grammatikai rendszerbe Kašić megjegyzeacutese azeacutert eacuterteacutekes mert a kor nyelveacuteszeti
gondolkodaacutesaacutet tuumlkroumlzi Mivel nagyon joacutel ismerte a goumlroumlg dualist ami a neacutevszoacutei eacutes az
igeragozaacutesi rendszerben is jelentkezik eacutes az igazi dualis subiectumi eacutes praedicativumi
egyezteteacuteseacuteben mutatkozik meg az uacutegy mint az oacuteszlaacutevban is akkor nem csoda hogy ezt a
nyelvi jelenseacuteget egyszerűen kiveacutetelnek eacutertelmezte eacutes nem kuumlloumln kategoacuteriaacutenak
Amikor Kašić a nyelvtanaacutet iacuterta a horvaacutet nyelvben maacuter nem leacutetezik dualis A XIV
szaacutezad veacutegeacuten a dualis alakok a toumlbbes szaacutemmal kezdtek keveredni az eacutelő beszeacuted pedig a
XV szaacutezad veacutegeacuteig499 nem tett kuumlloumlnbseacuteget a kettős eacutes a toumlbbes szaacutem koumlzoumltt500 Annaacutel is
eacuterteacutekesebb Kašić megjegyzeacutese mivel a dualist kizaacuterta a horvaacutet grammatikai leiacuteraacutesokboacutel
holott az eacutelő nyelvben meacuteg mindig leacutetezett Matasović501 azt mondja hogy az indoeuroacutepai
nyelvek csak fragmentaacutelisan őrizteacutek meg a dualist mint ahogy a horvaacutet is Ha ebből
indulunk ki akkor a horvaacutet paradigmaacutekat tekintve a fragmentaacutelis dualis alakjai valoacuteban a
dualis maradvaacutenyai a horvaacutetban viszont ez nem jelentheti azt hogy egy uacutejabb
specifikaacutelaacutessal ki kell egeacutesziacuteteni az eddig ismert grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutet
66 A szaacutem kategoacuteriaacuteja az első magyar nyelvtanban
Az első magyar nyelvtanban az egyes eacutes a toumlbbes szaacutem hasznaacutelata kuumlloumlnboumlző szempontok
alapjaacuten neacutegy szabaacutelyban van leiacuterva Az oumlsszes szabaacutelynak a koumlzoumls szempontja a magyar
nyelv oumlsszehasonliacutetaacutesa a latin eacutes a heacuteber nyelvvel
A szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval kapcsolatban Sylvester helyesen aacutellapiacutetja meg hogy a
magyar nyelvben a szaacutemnevek utaacuten egyes szaacutemban szerepelnek a főnevek peacuteldaacuteul egy
ember (lat homo unus horv jedan čovjek) haacuterom ember (lat homines tres horv tri
čovjeka) ezer ember (lat homines millia horv tisuću ljudi) Fordiacutetoacutei szemmel vizsgaacutelva
ezt a jelenseacuteget Sylvester arra figyelmezteti az olvasoacutet hogy vegye figyelembe a nyelvek
eacutes kifejezeacutesek koumlzti kuumlloumlnbseacutegeket fordiacutetaacutes koumlzben Ebből a szempontboacutel Sylvester sokkal
jobb nyelveacutesznek bizonyult az utoacutedainaacutel akik az egyes eacutes toumlbbes szaacutem viszonyaacutet csupaacuten
lemaacutesoltaacutek a latin grammatikaacutekboacutel olyan peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve azokat amelyek belefeacutertek
az aacuteltaluk felaacutelliacutetott rendszerekbe
499 Nyomaacuterkay 2007 80p 500 Hektorović meacuteg a XVI szaacutezad veacutegeacuten is hasznaacutelja műveiben A dualist az eacutelő nyelvben a XV eacutes XVI szaacutezadban meacuteg hasznaacuteltaacutek a što-horvaacutet nyelvi vaacuteltozatban (Matasović 2008187) 501 Matasović 2008177p
136
Sylvester is eacuteszrevette a gyűjtő főnevek hasznaacutelataacutet eacutes erre a nuptiae
(bdquomenyekezőrdquo ) peacuteldaacutet hozza a maacutesodik szabaacutelyban (regula secunda)502 A pokol peacuteldaacutenaacutel
Sylvester azt mondja hogy az inferi szoacute a toumlbbes szaacutem jelenteacuteseacutet hordozza a latinban de a
magyarban egyes szaacutemuacute főneacutev A reacutegi toumlbbes szaacutemuacute alak hasznaacutelata a magyar nyelvben a
latin inferi alak tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazik peacuteldaacuteul a bdquopokolra leszaacutellardquo503
Az osztoacuteszaacutemnevek504 hasznaacutelata a magyarban kettőzeacutessel toumlrteacutenik mint a
heacuteberben is peacuteldaacuteul a hat-hat mondja Sylvester a harmadik szabaacutelyban505 A latin ilyen
szaacutemnevekneacutel nem hasznaacutel kettőzeacutest a goumlroumlg igen506
A negyedik szabaacutelyban Sylvester olyan neacutevmaacutesokat sorol fel amelyek toumlbb egyeacutenre
utalnak utaacutenuk pedig egyes szaacutemuacute főneacutev joumln peacuteldaacuteul pater nosterrdquomi atyaacutenkrdquo amina
nostra bdquomi lelkuumlnkrdquo
Az oumltoumldik szabaacutely a negyedik szabaacutely kibőviacuteteacutese A ti sziacutevetek peacuteldaacutet az igeacutetől
fuumlggő viszonyban magyaraacutezza bdquoAhol van a vagyonotok ott van a sziacutevetek isrdquo507
A grammatikai szaacutem kategoacuteriaacutejaacutet tekintve az első magyar eacutes horvaacutet nyelvtan
szerzői a latin nyelvből indultak ki meacutegis a sajaacutet anyanyelvuumlk rendszereacutehez
alkalmazkodtak Helyesen megaacutellapiacutetottaacutek hogy ez a kategoacuteria szorosan oumlsszefuumlgg a
szaacutemnevek hasznaacutelataacuteval eacutes ezt Kašić a szaacutemneacutev hasznaacutelata ciacutemszoacute alatt Sylvester pedig
a deklinaacutecioacutekat taacutergyaloacute bevezető reacuteszben reacuteszletesen eacutes pontosan eacutertelmezte
502 Sylvester 1539198937p 503 Uo Ez a peacutelda bizonyiacuteteacutek arra hogy Sylvester az Uacutejtestamentum-fordiacutetaacutesa koumlzben gyűjtoumltte peacuteldaacutekat amelyeket keacutesőbb beeacutepiacutetett a Grammaticaacuteba 504 Osztoacuteszaacutemnevek vagy distributiva a haacutenyankeacutent keacuterdeacutesre vaacutelaszolnak 505 Sylvester 1539198937p 506 Balaacutezs 1958222p 507 bdquoUbi enim est thesaurus vester ibi est et cor vestrorumrdquo (Sylvester 1539198938)
137
7 AZ ELSŐ HORVAacuteT NYELVTAN HATAacuteSA A HAGYOMAacuteNYOS HORVAacuteT GRAMMATIKOGRAacuteFIAacuteRA
Kašić szerepeacutet a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban a reacutegi horvaacutet nyelvtanok korszakaacutenak
kontextusaacuteban lehet bemutatni A reacutegi horvaacutet nyelvtanoknak az 1604 eacutes 1836 koumlzoumltt iacutert
nyelvtanokat tartjuk azaz minden hagyomaacutenyos nyelvtant amely ebben az időszakban
szuumlletett A reacutegi horvaacutet grammatikaacutek korszakaacutet Kašić nyelvtanaacutetoacutel Vjekoslav Babukić illiacuter
nyelvtanaacuteig tekintjuumlk508
Kašić hataacutesa a reacutegi horvaacutet nyelvtanokra legjobban a nyelvjaacuteraacutes kivaacutelasztaacutesaacuteban
laacutethatoacute ugyanis a reacutegi grammatikusok nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztottaacutek A što-
nyelvjaacuteraacutes dominaacutecioacuteja a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban elsősorban a nyelvi anyag
kivaacutelasztaacutesaacutenak koumlszoumlnhető A što-nyelvjaacuteraacutes szerinti stilizaacutecioacute amit meacuteg Kašić kezdett el
a ča-nyelvjaacuteraacutes elemeivel kiegeacutesziacutetve a XVII szaacutezad folyamaacuten Jakov Mikalja509
munkaacutejaacuteban kezd kikristaacutelyosodni majd ezt a tendenciaacutet a XVII szaacutezadi szerzők Tomo
Babić510 eacutes Lovro Šitović Ljubušak511 folytattaacutek akik latin grammatikaacutejukat a što-
nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal bőviacutetetteacutek512 A horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban csak a XVIII
szaacutezad folyamaacuten kezd teljesen dominaacutelni a što-nyelvjaacuteraacutes Ardelio Della Bella513
grammatikaacutejaacutenak koumlszoumlnhetően amely 1728-ban jelent meg Ugyanez laacutethatoacute a ferences
rendi szerzőkneacutel is Szlavoacuteniaacuteban akik nagyreacuteszt a što-nyelvjaacuteraacutest hasznaacuteltaacutek peacuteldaacuteul Blaž
Tadijanović514 eacutes Marijan Lanosović515 A što-nyelvjaacuteraacutest vaacutelasztotta Matija Antun
Reljković516 is a Nova slavonska i nimacska grammatika-jaacuteban517 Neacutemet kiadaacutesban a
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik518 ciacutemet viseli amelyet előszoumlr 1767-ben
adtaacutek ki Zaacutegraacutebban majd ezutaacuten keacutet kiadaacutesban 1774-ben eacutes 1789-ben Beacutecsben jelent meg
A XIX szaacutezad folyamaacuten a što-nyelvjaacuteraacutes stabilizaacuteloacutedik a Grammatica illirica519
ciacutemű Josip Voltić520 aacuteltal iacutert nyelvtanban mely 1803-ban laacutetott napvilaacutegot Ugyanezt a
nyelvi mintaacutet koumlveti Franjo Marija Appendini521 is 1808-ban kiadott műveacuteben a
508 Ham 200511p 509 Mikalja 1649 510 Babić 1712 511 Šitović Ljubušak 1713 512 Ham 200611p 513 Della Bella 1782 514 Tadijanović 1761 515 Lanosović 1778 516 Reljković 1767 517 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 518 bdquoAz uacutej szlavoacuten eacutes neacutemet nyelv grammatikaacutejardquo 519 bdquoAz illiacuter nyelvtanrdquo 520 Voltić 1803 521 Appendini 1808
138
Grammatica della lingua Illiricaacuteban522 A felsorolt nyelvtanoknak koumlszoumlnhetően a XIX
szaacutezadi illiacuter mozgalom iacuteroacutei eacutes grammatikusai maacuter szilaacuterd nyelvi normaacutera talaacuteltak amikor a
horvaacutet nyelv veacutegleges stabilizaacutecioacuteja elkezdődoumltt a Nova ricsoslovica illiricskaval523 amit
Šime Starčević524 adott ki 1812-ben Ezt koumlveti Ignjat Alojz Brlić525 munkaacuteja a Grammatik
der illyrische Sprachenben526 Tiacutepusuk szerint a fent taacutergyalt grammatikaacutek a hagyomaacutenyos
nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacutek miacuteg az illiacuter mozgalom alatt iacutert nyelvtanok anyagfeldolgozaacutesi
eacutes szerkezteacutesi moacutedszeruumlk alapjaacuten maacuter a modern nyelveacuteszet szuumllemeacutenyeinek tekinthetők
ezeacutert Kašić hataacutesaacutet csak a XIX szaacutezad első feleacuteig eacuterdemes vizsgaacutelni
A što-nyelvjaacuteraacutesban iacutert nyelvtanok mellett jelentős szaacutemban szuumlletnek kaj-
nyelvjaacuteraacutes alapuacute nyelvtanok is melyeket a modern horvaacutet grammatikograacutefia kuumlloumln
csoportkeacutent kezel A kaj-nyelvjaacuteraacutesuacute nyelvtanok fontos szerepe abban is laacutethatoacute hogy meacuteg
a XIX szaacutezadban is a nyelvi egyseacutegre toumlrekvő mozgalmak utaacuten jelentős szaacutemban iacuteroacutednak
Minden nyelvtan szuumlleteacuteseacutet meacuteg az elsőeacutet is az irodalmi művek előzik meg527 A kaj-
nyelvtanoknak megvolt az irodalmi haacutetteruumlk a kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert eacutes nagy szaacutemban
megjelent irodalmi művekben amivel nagy neacutepszerűseacuteguumlk eacutes jelentős szaacutemuacute kiadaacutesuk is
magyaraacutezhatoacute A kaj-nyelvjaacuteraacutesban iacutert grammatikaacutek nagy szaacutema elleneacutere meacutegis a što-
nyelvjaacuteraacutes maradt a dominaacutens Ez a tendencia Kašićtoacutel indult eacutes a grammatikai
hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően a modern horvaacutet grammatikograacutefia is a što-
nyelvjaacuteraacutest tartja a horvaacutet irodalmi nyelv alapjaacutenak
Ardelio della Bella528 volt a maacutesodik horvaacutet grammatikus ugyanakkor Kašić eacutes
Della Bella koumlzoumltt 124 eacutev telt el529 Della Bella utaacuten egeacuteszen Babukić nyelvtanaacuteig 17 horvaacutet
nyelvtan szuumlletett Ha figyelembe vesszuumlk az e korban szuumllett horvaacutet grammatikaacutek oumlsszes
kiadaacutesaacutet akkor azok szaacutema oumlsszesen 33 melyből 9 kaj-horvaacutet a maradeacutek 25 pedig što-
horvaacutet530
A Kašić eacutes Della Bella nyelvtanainak megjeleneacutese koumlzoumltti időszak a
grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel nem volt holt időszak ugyanis szuumllettek nyelvtanok csak
522 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 523 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtanrdquo 524 Starčević 1812 525 Brlić 1833 526 bdquoAz illiacuter nyelv grammatikaacutejardquo 527 Kolenić 2003147p 528 Della Bella 1782 529 Valami hasonloacute figyelhető meg a magyar grammatikograacutefia kezdeteiben is Sylvester Jaacutenos eacutes Szenczi Molnaacuter Albert (az 1610-ben kiadott Novae Grammaticae Ungaricae Libri Duo [bdquoAz uacutej magyar nyelvtan keacutet koumlnyvbenrdquo] szerzője) koumlzoumltt 71 eacutev telt el Szenczi nem is ismerte Sylvester munkaacutejaacutet (Balaacutezs 1958232) Ez elsősorban az orszaacuteg szeacutetdaraboltsaacutega eacutes a toumlroumlk haacuteboruacutek ideacutezte kedvezőtlen helyzetből adoacutedott 530 Ham 200611p
139
nem a horvaacutet nyelvről Ebben az időszakban elsősorban idegen nyelvek nyelvtanai
szuumlletnek sorban Jakov Mikalja531 (horvaacutet nyelven iacutert olasz nyelvtan) Toma Babić532
(horvaacutet nyelvű latin grammatika toumlbb kiadaacutesa) Lovro Šitović Ljubušak533 (horvaacutet nyelvű
latin grammatika) eacutes Juraj Križanić534 (az orosz nyelv nyelvtana)
Ardelio Della Bella jezsuita pap volt aki az Instruzioni grammaticali della lingua
illirica 535 ciacutemű műveacutet Velenceacuteben adta ki 1728-ban a maacutesodik grammatikaacuteja a Principi
elementari della grammatica Illirica536 Dubrovnikban jelent meg 1873-ban Mindkeacutet
nyelvtan egy nagyobb mű reacutesze eacutes egy szoacutetaacutert egeacutesziacutetenek ki Az ilyen teljes nyelvi
keacutezikoumlnyv keacutesziacuteteacutese aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a hagyomaacutenyos nyelvtanok korszakaacuteban Eredetileg
Kašić nyelvtana sem ilyen roumlvid formaacuteban keacuteszuumllt hanem egy nagyobb mű reacutesze volt
melyet egy szoacutetaacuter eacutes egy konverzaacutecioacutes keacutezikoumlnyv alkotott Eacuteletrajzaacuteban olvashatunk arroacutel
hogy a műve melyet 1599-ben kezdett iacuterni akkoraacutera nőtt hogy azt komolyabb peacutenzoumlsszeg
neacutelkuumll nem tudta volna kiadni ezeacutert csak a nyelvtanulaacuteshoz szuumlkseacuteges reacuteszt hagyta meg537
Della Bella a nyelvtani magyaraacutezatokat olasz nyelven iacuterta melyek elejeacuten az iacuteraacutes
moacutedszere talaacutelhatoacute ezt koumlveti a hangsuacutely a deklinaacutecioacute a konjugaacutecioacute a ragozhatatlan
szavak taacutergyalaacutesa eacutes a veacutegeacuten a mondattan Grammatikaacutejaacuteban nagyon sok helyen Kašić
koumlzvetlen hataacutesa koumlvethető nyomon iacutegy az igei reacuteszneacutel ahol a coniunctivust a potenciaacutelist
eacutes az optativust is laacutetjuk vagy az esetveacutegződeacutesek keacutet illetve haacuterom alakfelsorolaacutesa a
haacuterom horvaacutet nyelvjaacuteraacutesnak koumlszoumlnhetően Az ilyen toumlbb alakuacute ragozaacutesi minta egeacuteszen
Babukić Slovnicajaacuteig538 megmarad
Della Bella nyelvtanaacutenak nyelvi anyagaacutet az irodalmi művekben talaacutelt nyelvre
alapozta elősorban Šiško Menčetić Džore Držić Ignjat Đurđević Petar Hektorović Ivan
Ivanišević Ivan Gundulić eacutes maacutesok nyelveacutere539 Ebben a grammatikaacuteban a je-ző što-
nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja a dubrovniki što-horvaacutet irodalmi művekből meriacutetett anyagon a
boszniai što-nyelvjaacuteraacutesboacutel vett peacuteldaacutekkal kiegeacutesziacutetve majd aacutetszőve mindezt ča-horvaacutet
peacuteldaacutekkal a kor teljes horvaacutet nyelvi anyagaacutet bemutatva Della Bella műve nagy hataacutessal
volt a horvaacutet tudomaacutenyos eacuteletre Sokan alkalmaztaacutek nyelvi megoldaacutesait a horvaacutet
531 Mikalja 1649 532 Babić 1712 533 Šitović Ljubušak 1713 534 Križanić 1665 535 bdquoGrammatikai utasiacutetaacutesok az illiacuter nyelvrőlrdquo 536 bdquoAz illiacuter nyelvtan alapszabaacutelyairdquo 537 Kašić 199938p 538 bdquoNyelvtanrdquo 539 Ham 200626p
140
grammatikograacutefiaacuteban lexikograacutefiaacuteban eacutes irodalomban de az illiacuter mozgalom nyelvtanaiban
is joacutel eacuterezhető a hataacutesa s vele egyuumltt Kasićeacute is
Blaž Tadijanović540 a Svaschta po mallo illiti kratko sloxenye immenah i ricsih u
illyrski i nyemacski jezik541 ciacutemű nyelvtanaacutet 1671-ben adta ki Magdenburgban majd uacutejboacutel
megjelent Tropavaacuteban 1766-ban Ez a mű oumlsszehasonliacutetoacute neacutemet-horvaacutet nyelvtan
Tadijanović az osztraacutek-porosz haacuteboruacute alatt heacutet eacutevet volt hadifogsaacutegban Ő nem volt
nyelveacutesz az eacuteletkoumlruumllmeacutenyei keacutesztetteacutek egy ilyen mű megiacuteraacutesaacutera Grammatikaacutejaacutenak fő
ceacutelja az volt hogy azoknak akiknek szuumlkseacuteguumlk van a keacutet nyelv alapos ismereteacutere
keacutesziacutetsen egy olyan nyelvtant amelyből az olvasoacute a keacutet nyelv legfontosabb jellemzőit eacutes
konstrukcioacuteit oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel meg tudja tanulni Az anyagfeldolgozaacutes
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszere eacutes a mű didaktikai ceacutelja Kašić hataacutesaacutera utal Nyelvtana a
koumlvetkező reacuteszekből aacutell grammatikai reacutesz (főnevek eacutes neacutevmaacutesok ragozaacutesa valamit az igeacutek
coniugatioacutes mintaacutei) szoacutetaacuter (a szavak tematikusan vannak elrendezve eacutes nem aacutebeacuteceacute
sorrendben) a megszoacuteliacutetaacutes eacutes konverzaacutecioacute modelljei eacutes veacuteguumll a szorzoacutetaacutebla A szorzoacutetaacutebla
beiktataacutesa egy nyelvi keacutezikoumlnyvbe meacuteg a XVIII szaacutezadi nyelvtanokban is furcsasaacutegnak
szaacutemiacutetott de ezzel csak ennek a korszaknak az iskolaacutei keacutezikoumlnyvek megiacuteraacutesaacutera vonatkozoacute
felteacuteteleit koumlvette Tematikailag a didaktikai segeacutedeszkoumlznek szeacuteleskoumlrűnek eacutes
toumlbbteacutemaacutejuacutenak kellett lennie hogy segiacutetse a tanulaacutest Nyelvtani reacuteszeacutet egyes szaacutem maacutesodik
szemeacutelyben iacuterta amivel a tanteremben zajloacute kommunikaacutecioacute koumlzvetlen megszoacuteliacutetaacutesi
formaacutejaacutet utaacutenozta eacutes annak segiacutetseacutegeacutevel koumlzvetlen moacutedon az olvasoacutehoz beszeacutelt
Bevezetőjeacuteben (Pridgovor) elmondja hogy milyen nyelvtant iacuter eacutes milyen nyelvi
anyagot hasznaacutelt fel Nem az volt a szaacutendeacuteka hogy egy helyi nyelv nyelvtanaacutet iacuterja meg
hanem hogy a što-nyelvjaacuteraacutes illiacuter nyelvtanaacutet542 keacutesziacutetse el Kašić az bdquouniverzaacutelisrdquo horvaacutet
nyelv megteremteacuteseacutere toumlrekedett viszont ezt a nagy munkaacutet amely csak a XIX szaacutezadban
zaacuterult le a reacutegi nyelvtaniacuteroacutek csupaacuten elkezdteacutek szaacutemos nyelvtani keacuterdeacutest felvetve de nem
tudtaacutek befejezni A XIX szaacutezadi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes a nemzeti oumlntudat megerősiacuteteacutese
reacuteveacuten a a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacutese lehetőveacute vaacutelt
Tadijanović oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel iacuterta meg nyelvtanaacutet amiben Kašić hataacutesaacutet
eacuterezzuumlk mivel az első horvaacutet nyelvtan megjeleneacutese oacuteta az oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer
aacuteltalaacutenos jelenseacuteg a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban Kuumlloumln kiemeli azt a teacutenyt hogy a neacutemet
mondatokat nem lehet tuumlkoumlrfordiacutetaacutesban megadni horvaacutetul Felhiacutevja az olvasoacute figyelmeacutet
540 Tadijanović 1761 541 bdquoMindenről egy keveset vagyis a nevek eacutes szavak roumlvid oumlsszeilleszteacutese az illiacuter nyelvbenrdquo 542 Vilaacutegosan laacutethatoacute hogy Tadijanović idejeacuteben maacuter kialakult az a gondolat amely szerint a horvaacutet standardizaacutelt nyelvet što-horvaacutet nyelvi anyagra kell alapozni
141
hogy suacutelyos hibaacutekat koumlvethet el az a beszeacutelő aki nem ismeri a keacutet nyelv koumlzti strukturaacutelis
elteacutereacuteseket Hosszan taacutergyalja a keacutet nyelv koumlzoumltt eacuterzett legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket eacutes
peacuteldaacutekkal taacutemasztja alaacute mint peacuteldaacuteul a neacutevelő hasznaacutelataacutet a neacutemetben vagy a grammatikai
nem elteacuterő hasznaacutelataacutet a horvaacutetban eacutes a neacutemetben Az esetekre nem hasznaacutel kuumlloumln neveket
hanem csak a keacuterdeacutesek alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg a szoacute kuumlloumlnboumlző alakjait
Azt mondja hogy a genitivus eacutes az ablativus megegyező esetveacutegződeacutese nem
veacuteletlen eacutes egy esetnek genitivusnak tekinti a kettőt ezzel mindoumlssze oumlt esetet hagyva
meg a horvaacutetban Ez egy teljesen uacutej megkoumlzeliacuteteacutes a horvaacutet esetrendszer leiacuteraacutesaacuteban eacutes itt
teljesen elteacuter Kašić megoldaacutesaitoacutel Baacutermennyire is dicseacuteretre meacuteltoacute az esetrendszer
kodifikaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlete akkor sem tudjuk figyelmen kiacutevuumll hagyni a locativus eacutes az
instrumentalis teljes elhagyaacutesaacutet543 A modern grammatikograacutefia szemszoumlgeacuteből ez nem egy
igazi nyelvtan hanem inkaacutebb egy nyelvi keacutezikoumlnyv holott azt is hangsuacutelyozni kell hogy a
kor grammatikograacutefiai koumlvetelmeacutenyinek teljesen megfelelt
Matija Antun Reljković544 műveacutenek ciacuteme Nova slavonska i nimacska grammatica
Neue Slavonische und Deutsche Grammatik545 előszoumlr Zaacutegraacutebban jelent meg 1767-ben
majd meacuteg keacutetszer kiadtaacutek 1774 eacutes 1789-ben Beacutecsben Reljković nem nyelveacutesz volt
hanem katonai szolgaacutelatban kereste meg a kenyereacutet Oacuteriaacutesi patrioacuteta volt eacutes eacuteppen ez a teacuteny
vezette nyelvtanaacutenak eacutes irodalmi műveinek megiacuteraacutesaacutehoz Azt gondolta hogy a toumlroumlkoumlkkel
sokaacuteig egyuumltt eacutelő bdquoimaacutedott nemzeteacutetrdquo a felvilaacutegosodaacutes szellemeacuteben ismeacutet bdquojoacute uacutetra kell
terelnirdquo Az indentitaacutestudat megőrzeacuteseacuteben a nyelv aacutepolaacutesa meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik
Irodalmi műveiben gyakran a horvaacutet nyelv helytelen hasznaacutelataacutera utal a neacutep elbutiacutetaacutesaacutera eacutes
a pogaacuteny szokaacutesok aacutetveacuteteleacutenek suacutelyos eacutes kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeire hiacutevja fel az olvasoacute
figyelmeacutet
Horvaacutet nyelven iacuterta nyelvtanaacutet egyes reacuteszeket neacutemetuumll is de a ciacutemek eacutes a nyelvtani
kategoacuteriaacutek nevei haacuterom nyelven szerepelnek horvaacutetul neacutemetuumll eacutes latinul A što-nyelvjaacuteraacutes
iacute-ző vaacuteltozata szolgaacutelt alapul a nyelvi anyag koumlzleacuteseacuteben Hangsuacutely keacuterdeacuteseacuteben koumlveti
Kašićot eacutes haacuterom hagsuacutelyt ad meg acutust (eacuteles) gravist (tompa) eacutes cirkumflexet
(hajliacutetott) Az esetrendszer bemutataacutesa teljesen elteacuter az előtte elterjedt felfogaacutestoacutel mivel
egyes- eacutes toumlbbes szaacutemban heacutet esetet sorol fel Locativust nem talaacutelunk naacutela a hatodik eset
az ablativus a hetedik pedig az instrumentalis instrumentalis seu societatis546 neacuteven Az
543 A locativus eacutes az instrumentalis hasznaacutelata a horvaacutetban hangsuacutelyos mivel olyan eloumlljaacuteroacutekkal utaacuten jelentkeznek amelyek maacutes esetekkel semmifeacutelekeacutepp nem aacutellhatnak 544 Reljković 1767 545 bdquoUacutej szlavoacuten (horvaacutet) eacutes neacutemet nyelvtanrdquo 546 Eszkoumlz - vagy taacutershataacuterozoacute
142
ablativus aacuteltalaacutenos hataacuterozoacutei termeacuteszete keacutesztette a grammatikai hagyomaacuteny koumlveteacuteseacutere eacutes
annak meghagyaacutesaacutera de egyben Kašić hataacutesa is felismerhető a műveacuteben
Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban oacuteriaacutesi eacuterdemekeacutent emliacutetjuumlk meg azt hogy az
indicativusban (ukazujućiraacuteutaloacute) bemutatott igeidők rendszere megfelel a mai nyelvtani
normaacuteknak A koumlvetkező igeidőket sorolja fel praesens (egyszerű jelen idő) imperfectum
(folyamatos muacutelt idő) aorisztosz (befejezett muacutelt idő) perfectum (befejezett jelen idő)
plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) futurum (joumlvő idő) Az igerendszer leiacuteraacutesaacuteban nem koumlvette a
hagyomaacutenyos humanista modellt hanem alkalmazkodni igyekezett a horvaacutet nyelvi
rendszerhez
Mondattanaacuteban toumlbb fejezetben is a horvaacutet eacutes a neacutemet nyelv kuumlloumlnbseacutegeit
hansuacutelyozza kuumlloumln taacutergyalja a mondaton beluumlli szoacuterendet a neacutemet neacutevelő hasznaacutelataacutet a
főnevek eacutes a melleacuteknevek egyezteteacuteseacutet valamint leiacuterja a neacutevmaacutesok az igeacutek a
participiumok az eloumlljaacuteroacutek a hataacuterozoacutek eacutes a koumltőszoacutek tulajdonsaacutegait Szaacutemos mindennapi
nyelvhasznaacutelatboacutel vett peacuteldaacuteval illusztraacutelja a fentebb emliacutetett szoacutefajok hasznaacutelataacutet eacutes
ezeket keacutet nyelven neacutemetuumll eacutes horvaacutetul koumlzli mikoumlzben a horvaacutet peacutelda aacutell az első helyen
Sanda Ham547 Reljković nyelvtanaacutet nagyon roumlviden a koumlvetkezőkeacuteppen eacuterteacutekeli
bdquoReljkovićeva je gramatika posve dobra jednostavna i praktičnardquo548
Marijan Lanosović 1778-ban eacutes 1789-ben Eszeacuteken adta ki az bdquoNeue Einleitung zur
Slavonischen Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter- und Gespraumlchbuch auch einem
Anhange verschidener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinem Titularbuche
versehenrdquo549 ciacutemű nyelvtanaacutet bdquoAnleitung zur slavonischen Sprachlehre sammt einem
nuumltzlichen Anhange mit verschiedenen Gespraumlchen deutsch-slavonisch-und hungarischen
Woumlrterbuche Briefen Benennung der vornehmesten geist- und weltlichen Wuumlrden dann
der vorzuumlglichsten Festtage und anderern Personon versehenrdquo550 a maacutesodik nyelvtana
melyet Ofenben adott ki 1795-ben
Lanosović szeacuteleskoumlrű műveltseacutegeacuteről ismert ferences rendi szerzetes volt Neacutemet
nyelven iacuterta nyelvtanaacutet amely vaacuteltozatlanul jelent meg keacutet alkalommal A harmadik
kiadaacutest magyar nyelvű magyaraacutezatokkal is kiegeacutesziacutetette meghagyva a neacutemet eacutes a horvaacutet
547 Ham 200638p 548 bdquoReljković nyelvtana egeacuteszen joacute egyszerű eacutes praktikusrdquo 549 bdquo Uacutej bevezeteacutes a szlavoacuten nyelvbe- egy hasznos szoacutetaacuterral eacutes kifejezeacutesek gyűjtemeacutenyeacutevel uacutegymint kuumlloumlnboumlző neacutemet eacutes szlavoacuten levelek fuumlggeleacutekeacutevel eacutes egy titulusok koumlnyvecskeacutejeacutevel kiegeacutesziacutetverdquo 550 bdquoUacutetmutatoacute a szlavoacuten nyelvoktataacuteshoz- egy kuumlloumlnboumlző beszeacutelgeteacuteseket tartalmazoacute hasznos fuumlggeleacutekkel egy neacutemet-szlavoacuten-magyar szoacutetaacuterral levelekkel a legkivaacuteloacutebb szellemi eacutes vilaacutegi eacuterteacutekek megnevezeacuteseacutevel valamint fontos uumlnnepekkel eacutes kiemelkedő egyeacutenekkel kiegeacutesziacutetverdquo
143
reacuteszeket Az elődeitől abban kuumlloumlnboumlzik hogy nyelvtanaacuteban a nyelvtani terminoloacutegia
neacutemetuumll eacutes latinul szerepel eacutes nincs mellette horvaacutet fordiacutetaacutes
Nyelvhasznaacutelataacuteban Kašić hataacutesa laacutethatoacute Lanosović nyelvtana egyfajta egyseacuteges
horvaacutet nyelvet iacuter le ugyanis egy dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutesi rendszerent taacuter
eleacutenk551 amit az i-ző je-ző eacutes e-zős peacuteldaacutek szinkroacuten hasznaacutelata is megerősiacutet melyek koumlzuumll
i-zős peacuteldaacutekboacutel van legtoumlbb552 A helyesiacuteraacutesi szabaacutelyokat hosszan taacutergyalja ami eacuterthető is
hiszen Lanosović aktiacutevan reacuteszt vett a helyesiacuteraacutesi reformban amelyet Antun Mažuranić-val
eacutes Josip Krpotićcsal553 igyekeztek kidolgozni A hangsuacutelyozaacutest teljesen kihagyta a
műveacuteből
Ismerte Kašić nyelvtanaacutet aminek az esetrendszerre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacutet sajaacutet
nyelvtanaacuteban feluumllvizsgaacutelja Lanosović heacutet esetet sorol fel egyes eacutes nyolcat toumlbbes
szaacutemban Nyelvtanaacutenak harmadik kiadaacutesaacuteban egyseacutegesiacutetette az esetek szaacutemaacutet A toumlbbes
szaacutemot locativusszal egeacutesziacutetette ki ezzel ugyanannyi eset lett egyes eacutes toumlbbes szaacutemban
Az igei rendszerben koumlveti Reljković modelljeacutet vagyis neacutegy igemoacutedot taacutergyal Az
első keacutet kiadaacutesban oumlsszevonta a coniunctivust eacutes az optativust a harmadikban ezzel
szemben kuumlloumln taacutergyalja őket a coniunctivust eacutes kuumlloumln az optativust a potencialis
grammatikaacutejaacutenak minden kiadaacutesaacuteboacutel kimarad Lanosovićnaacutel maacuter olyan igeidőkkel
talaacutelkozunk554 melyek a modern horvaacutet nyelvtanokba555 is megtalaacutelhatoacuteak ezek a
koumlvetkezők praesens (jelen idő) imperfectum (folyamatos muacutelt) aorisztosz (befejezett
muacutelt) perfectum (befejezett jelen) plusquamperfectum (reacutegmuacutelt) I eacutes II futurum
Figyelemre meacuteltoacute hogy az igei moacutedok leiacuteraacutesaacutet kiegeacutesziacutetette az imperativus eacutes a
kondicionalis alakokkal
Ahogy aacuteltalaacuteban megfigyelhető a reacutegi horvaacutet nyelvtanokban iacutegy Lanosovićnaacutel is a
grammatikusok nem tudtaacutek helyesen eacutertelmezni az igeacutek aspektusaacutet Az igei aspektussal iacutegy
Lanosović sem foglalkozik mivel ennek kutataacutesa csak a XIX szaacutezadban kezdődoumltt Az
ilyen teacutemaacutejuacute vizsgaacutelatokat az oacuteszlaacutev nyelv tanulmaacutenyozaacutesa eacutes a szlaacutev oumlsszehasonliacutetoacute
nyelveacuteszet akkoribban kezdődouml kutataacutesai taacutemogattaacutek Kašić eacutes az őt koumlvető toumlbbi reacutegi
grammatikus annyit vett eacuteszre ebből a nyelvi jelenseacutegből hogy az igeacutek tekinteacutelyes reacutesze
minden alakban ragozhatoacute de vannak olyanok is amelyeket nem lehet minden alakban
551 A mai horvaacutet standard nyelv alapja a kelet-szlavoacuteniai i-ző što-nyelvjaacuteraacutes 552 Ham 200642p 553 Ham 200639p 554 Ham 200642-43p 555 Laacutesd Babić 1991 Barić 1995 Vig 2008
144
ragozni ez utoacutebbiakat deffektiacutev556 igeacuteknek nevezteacutek peacuteldaacuteul a fio fieri factus sum bdquolesz
vanrdquo sum esse fui bdquovanrdquo igeacutek ragozaacutesi rendjeacuteből hiaacutenyoznak a passziacutev alakok
Lanosović neacutegy roumlvid fejezettel zaacuterja műveacutet amelyekben a hataacuterozoacutekat az
eloumlljaacuteroacutekat valamint a koumltő- eacutes a moacutedosiacutetoacuteszoacutekat taacutergyalja Lanosović nyelvtana a legjobb
bdquoszlavoacutenrdquo557 nyelvtankeacutent ismert a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben558 Maacuter a kortaacuters
tudomaacutenyos koumlroumlkben is alig vaacutertaacutek e grammatika megjeleneacuteseacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert mert
Lanosović ismert volt kortaacutersai szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutesi reformja miatt
Josip Jurin a Grammatica Illyricae juventuti latino-italoque sermone instruendae
accomodata559 ciacutemű nyelvtanaacutet Velenceacuteben adta ki 1793-ban mely ismeacutet 1793-ban
megjelent a Slovkigna slavnoj slovinskoj mladosti diackim illirickim i talianskim
izgovorom napravglena560 ciacutemen Jurin nyelvtana haacuterom reacuteszből aacutell Az első reacutesze egy
horvaacutetul iacutert latin nyelvtan a maacutesodik reacutesze egy latin-olasz-horvaacutet szoacutetaacuter amelyben aacutebeacuteceacute
sorrendbe van rendezve a nyelvi anyag ezt egy haacuterom nyelven iacutert fogalomtaacuter egeacutesziacuteti ki
veacuteguumll a harmadik reacutesze egy olasz - horvaacutet szoacutetaacuter
Az egyes reacuteszek terjedelmeacutet tekintve a Slovkigna561 elősorban szoacutetaacuterral ellaacutetott latin
nyelvtan amelyben a horvaacutet nyelvtani reacuteszre csak 36 oldal jutott s abban egeacuteszen roumlviden
adja elő a ragozaacutesi rendszereket eacutes a hataacuterozoacutei kifejezeacuteseket Meacutegis latin nyelvtana
meghataacuterozoacute szerepű a horvaacutet grammatikograacutefia szempontjaacuteboacutel főleg azeacutert mert a latint
kontrasztiacutev moacutedon taacutergyalja a horvaacutethoz viszonyiacutetva valamint horvaacutetul is megadja a latin
nyelvtani terminoloacutegiaacutet Ez volt az első olyan kezdemeacutenyezeacutes amikor a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban horvaacutet nyelvű terminoloacutegiaacutet laacutetunk A Slovkignaban562 hasznaacutelt
nyelv a dialektusok foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutere utal eacutes a Kašić aacuteltal megkezdett
munka folytataacutesaacutet jelenti
Az esetrendszert taacutergyaloacute reacuteszben Kašić eacutes Della Bella hataacutesaacutet laacutetjuk mivel
aszimmetrikus paradigmaacutekat mutatta be egyes szaacutemban heacutet esetet sorol fel toumlbbes
szaacutemban nyolcat (a hatodik eset az ablativus a hetedik az instrumentalis a nyolcadik a
locativus ndash ezzel koumlveti a Kašić aacuteltal megadott sorrendet) Műveacuteben szaacutemos kivaacuteloacute nyelvi
megoldaacutest alkalmaz de ennek elleneacutere ma maacuter kevesen ismerik a munkaacutessaacutegaacutet vagy ha
556 bdquoHiaacutenyos igeacutekrdquo 557 Hagyomaacutenyosan a bdquohorvaacutetrdquo jelzőt helyettesiacuteti 558 Ham 200543p 559 bdquoAz illiacuter ifjaknak iacutert nyelvtan latin eacutes olasz nyelvi magyaraacutezatokkalrdquo 560 bdquoJeles szlaacutev ifjaknak keacutesziacutetett nyelvtan illiacuter eacutes olasz nyelvenrdquo 561 bdquoNyelvtanrdquo 562 bdquoNyelvtanbanrdquo
145
talaacutelkoztak is a neveacutevel nem tulajdoniacutetanak neki akkora jelentőseacuteget amennyit valoacuteban
megeacuterdemel
Franjo Marija Appendini563 Grammatica della lingua Illyrica564 ciacutemű nyelvtana
Dubrovnikban jelent meg toumlbb iacutezben 1808-ban 1828-ban 1848-ban eacutes 1850-ben
Appendini nyelvtana a maacutesodik olyan nyelvtan amelyet nem horvaacutet nemzetiseacutegű ember
iacutert ugyanis Appendini olasz szaacutermazaacutesuacute volt565 Hosszuacute tanaacuteri munkaacutessaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet
Dubrovnikban toumlltoumltte Grammatikaacutejaacutenak nyelvi anyagaacutet a gazdag dubrovniki irodalom
nyelveacuteből vette amit maga a szerző il dialetto Dalmato-Bosnesenak566 nevez Ez a ciacutem a
maacuter emliacutetett boszniai ferencesek nyelvi hataacutesaacutera utal
Appendini nyelvtana a francia nagykoumlvet keacutereacuteseacutere keacuteszuumllt Ez a nyelvtan abboacutel a
ceacutelboacutel keacuteszuumllt hogy az idegen nyelvűek koumlnnyebben eacutes gyorsabban tanuljaacutek meg a horvaacutet
nyelvet Olasz nyelven iacuterta kontrasztiacutev moacutedon Appendini nem nyuacutejt sok eredeti
nyelveacuteszeti megoldaacutest de szaacutemunkra meacutegis eacuterdekes a nyelvtana mert a horvaacutet nyelvet a
bdquokoumlzoumls szlaacutev nyelvrdquo egyik dialektusaacutenak tartja uacutegy mint a lengyelt a csehet eacutes az oroszt
Annak elleneacutere hogy ezt az elmeacutelet ugyanilyen felosztaacutessal Kollarnaacutel eacutes Babukićnaacutel is
megjelent a kortaacuters nyelveacuteszek akik koumlzuumll leghiacuteresebb Dobrowsky volt Appendini
elmeacuteleteacutet nevetseacutegesnek eacutes tudomaacutenytalannak tartottaacutek Minden maacutes tekintetben Appendini
Della Bella műveacutere alapozta sajaacutet műveacutet hasonloacute a bevezetője ugyanazt a nyelvi anyagot
dolgozta fel eacutes ugyanazokat a ragozaacutesi mintaacutekat adta meg Appendini is a dialektusok
foumlloumltti što-nyelvjaacuteraacutest standardizaacutelja elsősorban a dubrovniki je-ző što-nyelvjaacuteraacutest
mikoumlzben talaacutelhatunk i-zős peacuteldaacutekat is a műveacuteben műveacuteben mint peacuteldaacuteul a vjetar bdquoszeacutelrdquo eacutes
vitar bdquoszeacutelrdquo kettős alak A ragozott peacuteldaacutek kivaacutelasztaacutesaacuteban Kašić hataacutesa figyelhető meg
A neacutevszoacuteragozaacutesi mintaacutekban is koumlveti Della Bellat ezaacuteltal Kašićot is egyes
szaacutemban hat esetet adott meg toumlbbes szaacutemban pedig hetet Az ablativus fontos reacutesze a
neacutevszoacuteragozaacutesi rendszereacutenek a toumlbbes szaacutemot pedig egy hetedik esettel egeacutesziacutetette ki Az
aacuteltala megadott igei rendszerben coniunctivusszal is talaacutelkozunk uacutegy mint Kašićnaacutel is
Appendini nyelvtana az illiacuter mozgalom hajnalaacuten szuumlletett Az illiacuterek joacutel ismerteacutek eacutes
nagyon dicseacuterteacutek Ennek az volt az oka hogy Appendini a dubrovniki je-zős što-
nyelvjaacuteraacutesra alapozta műveacutet ami joacutel beillett az illiacutereknek az egyseacuteges horvaacutet nyelv
standardizaacutecioacutejaacuteroacutel szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacuteben is
563 Appendini 1808 564 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtanardquo 565 Nyolcvan eacutevvel Appendini előtt Della Bella (olasz szaacutermazaacutesuacute nyelveacutesz) műve volt az első 566 Dalmaacutetndashbosnyaacutek dialektusnak mondja a dubrovniki eacutes a boszniai ferencesek aacuteltal hasznaacutelt je-zős što- nyelvjaacuteraacutest a koumlzoumls irodalmi eacutes nyelvi alapja miatt
146
Šime Starčević567 iacuterta a Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti krajicsnoj
poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicsa xupnika od Novoga u Lici568 (a
tovaacutebbiakban Ricsoslovnica) ciacutemű művet amelyet Triestben adott ki 1812-ben Hasonmaacutes
kiadaacutesba 2002-ben Zaacutegraacutebban jelent meg Ez az első horvaacutet nyelvtan amit horvaacutetul iacutertak
ezeacutert annaacutel nagyobb az eacuterteacuteke
Starčević sajaacutet nyelvtanaacutet Appendini nyelvtanaacutenak megjeleneacutese utaacuten neacutegy eacutevvel
iacuterta Az ő nyelvtana is megrendeleacutesre keacuteszuumllt ugyanis Marmont francia nagykoumlvet olyan
nyelvpolitikaacutet taacutemogatott amely szerint az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban a horvaacutet legyen az oktataacutes
nyelve a koumlzeacutepiskolaacuteban pedig az olasz vagy a francia
A Ricsoslovnicaacuteban nemcsak a szoacutefajokat eacutes azok vaacuteltozaacutesait taacutergyalja hanem
koumlzmondaacutesokat is koumlzoumll valamint kuumlloumlnboumlző levelezeacutesi mintaacutekat is talaacutelunk benne
Starčević azt gondolta569 hogy a dubrovniki nyelvjaacuteraacutesban iacutert koumlnyvek nem tetszenek a
bosnyaacutekoknak a szlavoacutenoknak a tengermelleacutekieknek eacutes a bdquohorvaacutetoknakrdquo570 nemcsak a
nyelv miatt hanem a bennuumlk hasznaacutelt iacuteraacutesrendszer miatt is A nyelvvaacuteltozat amelyen
nyelvtanaacutet iacuterta az i-ző što-nyelvjaacuteraacutes amely a mai standard horvaacutet nyelv alapja Nem
hasznaacutel kettős alakokat mint ahogy ezt Reljkovićnaacutel gyakran laacutettuk holott ő maga mondja
hogy Reljković nyelvtanaacutera alapozta a sajaacutetjaacutet Starčević nem vetette el teljesen azt amit a
dubrovniki grammatikusok javasoltak hanem csak olyan nyelvi elemeket mellőzoumltt
amelyek tipikusan a dubrovniki nyelv jellemzői Egyeduumlli terve a dialektusok foumlloumltti što-
horvaacutet egyseacuteges illiacuter nyelvtan elkeacutesziacuteteacutese volt
A hangsuacutellyal kapcsolatban oacuteriaacutesi eacuterdeme a neacutegy-hangsuacutelyos rendszer felismereacutese
mely a mai standard horvaacutet nyelvben is ilyen moacutedon szerepel571 Starčević nyelveacuteszeti
munkaacuteja rendkiacutevuumll eacuterteacutekesnek bizonyult a horvaacutet grammatikograacutefia toumlrteacuteneteacuteben melynek
bizonyiacuteteacutekaacuteul az is szolgaacutel hogy toumlbbek koumlzoumltt Trubeckoj is ideacutezte műveiben572
Az esetrendszert szimmetrikus moacutedon ismerteti Hat esetről szaacutemol be egyes eacutes
toumlbbes szaacutemban Nem hasznaacutel kuumlloumln neveket ezekre hanem egyszerűen padanjeeseacutesnek
nevezi őket Nem hasznaacutel ablativust de nincs locativusa sem iacutegy a hatodik eset az
instrumentalis lett Hiacutemnemben felismerte az eacutelőeacutelettelen kategoacuteriaacutet a kuumlloumlnbseacutegeket
pedig az accusativus veacutegződeacutessel magyaraacutezza mondvaacuten bdquohogy az eacutelők eseteacuteben egyes szaacutem
567 Starčević 1812 568 bdquoAz uacutej illiacuter nyelvtan a krainai ifjuacute katonaacuteknak ajaacutendeacutekozva Starčević Šime Likaacuteban valoacute Novi papjaacutenak toumlrekveacuteseacutevel eacutes odaadaacutesaacutevalrdquo 569 Ham 200653p 570 A horvaacutetokra eacutes a Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő lakossaacutegra gondol 571 Kašićtoacutel kezdve haacuterom feacutele hangsuacutelyroacutel iacutertak a grammatikusok acut gravis eacutes cirkumflex 572 Ham 200554p
147
accusativusban olyan veacutegződeacutest hasznaacutelunk amely megfelel az egyes genitivusnak az
eacutelettelenre pedig nominativusi alakokat hasznaacutelunkrdquo 573
Az eacutelő-eacutelettelen kategoacuteria leiacuteraacutesa a horvaacutet nyelvben forduloacutepontot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban E kategoacuteria kiemeleacutese kihatott a deklinaacutecioacutes rendszerre is Egy ősi
nyelvi kategoacuteria megőrzeacuteseacutet laacutethatjuk benne melyet a horvaacutet nyelv kuumlloumlnboumlző
veacutegződeacutesekkel is jeloumll eacutes ebben kuumlloumlnboumlzik az indoeuroacutepai nyelvek toumlbbseacutegeacutetől
Starčević nem hasznaacutel kettős alakokat ami a hagyomaacutenyos horvaacutet nyelvtanokban
aacuteltalaacutenos gyakorlat s a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteboacutel csak a XIX szaacutezadi standardizaacutelaacutesi
folyamattal tűnt el majd uacutejboacutel visszateacutert az 1990-es eacutevek elejeacuten Babić helyesiacuteraacutesaacuteval574
Ezzel Starčević nyelveacuteszeti forradalmaacuternak bizonyult mivel koraacutenaacutel modernebb
megoldaacutesokat nyuacutejtott a horvaacutet nyelv egyseacutegesiacuteteacuteseacutere
Az igei rendszer leiacuteraacutesaacuteban az optativust eacutes coniunctivust nem vaacutelasztja kuumlloumln
ezzel is koumlveti Reljković megoldaacutesait Ezt az uacutej egybeolvadt moacutedot vezajuchi bdquokoumltőnekrdquo
nevezi amit magyarul koumltőmoacutednak illetve coniunctivusnak nevezuumlnk
A nyelvtanaacuteban hasznaacutelt terminoloacutegiaacutet illetően Starčević munkaacutessaacutega igen fontos
Ő veacutegig horvaacutet terminoloacutegiaacutet hasznaacutelt melyet nagyreacuteszt ő maga hozott leacutetre
Ignjat Alojzije Brlić 1833-ban adta ki műveacutet Grammatik der illyrischen Sprache
wie solche in Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa ampc dann von den Illyriern
in Banat und Ungarn gesrpochen wird575 ciacutemen Ennek maacutesodik bőviacutetett kiadaacutesa 1842-ben
jelent meg 1850-ben pedig a Grammatik der illirische Sprache wie solche in den
suumldslawischen Laumlndern Serbien Bosnien Slavonien Dalmatien Kroatien und von den
Illiriern und Serben in Ungarn und der Vojvodina gesprochen wird576 jelent meg
Zaacutegraacutebban
A Brli ć-csalaacuted keacutet grammatikussal is buumlszkeacutelkedhet apaacuteval (Ignjat Alojzije Brlić)
eacutes fiaacuteval Andrija Torkvat Brlić Mindketten az illiacuter mozgalomban műkődő nyelveacuteszek
kortaacutersai de egyikuumlk sem aacutell ki a zaacutegraacutebi iskola mellett Az apa Ignjat az illiacuter mozgalom
legnagyobb lenduumlleteacuteben iacuterja nyelvtanaacutet mely szerkezeteacutevel eacutes a nyelvi anyag
feldolgozaacutesaacutera vonatkozoacute moacutedszereivel a reacutegi horvaacutet nyelvtanok koumlzeacute sorolandoacute Fia
Andrija a horvaacutet grammatikograacutefia első ismert vukovac (Vuk Karadžić koumlvetője) Ezzel
573 Ham 200654p 574 Babić 1991 575bdquoAz illiacuter nyelvek nyelvtana melyet Boszniaacuteban Dalmaacuteciaacuteban Szlavoacuteniaacuteban Szerbiaacuteban Raacutegusaacuteban hasznaacutelnak valamint a baacutenaacuteti eacutes a magyar illiacuterek beszeacutelnekrdquo 576 bdquoAz illiacuter nyelv nyelvtana mint amelyet a deacutel-szlaacutev orszaacutegokban Szerbia Bosznia Szlavoacutenia Dalmaacutecia Horvaacutetorszaacuteg eacutes a Magyarorszaacutegon eacutes Vajdasaacutegban eacutelő illiacuterek eacutes szerbek beszeacutelnekrdquo
148
Sanda Ham nem eacutert egyet577 Brlić nyelvtanaacuteban levő nyelvi anyag reacuteszletes vizsgaacutelata
alapjaacuten Andrija Brlić a reacutegi horvaacutet nyelvtanok alapjaacuten keacutesziacutetette nyelvtanaacutet ezeacutert a horvaacutet
nyelvi hagyomaacutenyba sorolandoacute eacutes nem az uacutej vukovci-feacutele kiacuteseacuterletezeacutesek koumlzeacute
Brlić nyelvtana što-horvaacutet nyelvtan Bevezetőjeacuteben felsorolja azokat a
nyelvtaniacuteroacutekat akiknek munkaacuteit felhasznaacutelta nyelvtanaacutenak iacuteraacutesaacutehoz mindegyikuumlk što-
horvaacutet nyelvtaniacuteroacute Della Bella Relkovich Lanosovich Voltiggi Appendini
Starcsevich578
Brlić nyelvtana nem a reacutegi horvaacutet nyelvtanok szerint van szerkesztve de a nyelvi
anyag feldolgozaacutesi moacutedszereiből iacuteteacutelve legjobban Reljković eacutes Lanosović munkaacuteihoz
hasonliacutet A maacuter megszokott reacuteszeken kiacutevuumll - slovopis (iacuteraacutes) morfologija (alaktan) sintaksa
(mondattan) - a mű veacutegeacuten egy szoacutetaacuter is talaacutelhatoacute Najpotrebitije rycsi579 ciacutemszoacute alatt mely
nem aacutebeacuteceacute sorrendben tartalmazza a szavakat hanem egyszerűen csak fogalmakat sorol fel
Brlić a horvaacutet nyelv hangsuacutelyozaacutesi rendszereacutenek leiacuteraacutesa kapcsaacuten a reacutegi
grammatikusokat koumlveti mivel haacuterom hangsuacutelyroacutel beszeacutel Sokan ebben a Szaacuteva menti
regionaacutelis hanguacutelyozaacutes hataacutesaacutet laacutetjaacutek580 ezeacutert dialektus - nyelvtannak tekintik
Ignjat Alojzije Brlić nyelvtanaacuteban előszoumlr laacutetunk olyan szimmetrikus deklinaacutecioacutes
seacutemaacutet amely heacutet esetet sorol fel egyes eacutes toumlbbes szaacutemban raacuteadaacutesul olyan nevekkel laacutetta el
ezeket ahogyan ma is ismerjuumlk a modern horvaacutet nyelvtanokboacutel Ebből a ragozaacutesi rendből
teljesen eltűnt az ablativus a locativus (hetedik) eacutes az instrumentalis (hatodik) maacuter
fordiacutetott sorrendben szerepel ahogyan az ma is laacutethatoacute a grammatikaacutekban Ez a paradigma
a horvaacutetban Vuk Karadžić hataacutesa eacutes nem Brlićeacute
Brlić nyelvtanaacutenak ciacutemeacuteben az illiacuter jelző szerepel de a mű szoumlvegeacuteben maacuter a
szlavoacuten jelzőt hasznaacutelja ami nem azt jelenti hogy regionaacutelis szlavoacuten nyelvtant akart iacuterni
Ebben a reacutegi horvaacutet nyelvtanok hagyomaacutenyaacutet koumlvette amelyekben gyakran a szlavoacuten jelző
annyit jelentett mint az illiacuter azaz horvaacutet
A szerbhorvaacutet-horvaacutetszerb nyelv leacutetrehozaacutesa egy uacutejabb korszakot jelentett a horvaacutet
grammatikograacutefiaacuteban eacutes a nyelvtoumlrteacutenetben Ebből a korszakboacutel teljesen kimaradt Kašić
neve eacutes nyelvtanaacutenak megemliacuteteacutese Az ideoloacutegiai alapokra helyezett nyelvpolitika a
katolikus szerzetes aacuteltal iacutert nyelvtant teljesen kizaacuterta Ettől a korszaktoacutel kezdve maacuter nem
beszeacutelhetuumlnk Kašić hataacutesaacuteroacutel a horvaacutet grammatikograacutefiaacuteban hanem csak Vuk Karadžić
hataacutesaacuteroacutel
577 Ham 200557ndash61p 578 Eredeti helyesiacuteraacutesuk szerint koumlzloumlm 579 bdquoA legfontosabb szavakrdquo 580 Ham 200558p
149
8 OumlSSZEFOGLALAacuteS
Disszertaacutecioacutemban a neacutevszoacutei kategoacuteriaacutekat mutattam be toumlbb szempont alapjaacuten uacutegy hogy a
első horvaacutet illetve magyar grammatikaacutet elemeztem Arra a keacuterdeacutesre kerestem a vaacutelaszt
hogy mieacutert eacuteppen ilyen moacutedon alakultak ki a nyelvtani kategoacuteriaacutek ahogy ma ismerjuumlk
őket Elsősorban nyelvtoumlrteacuteneti eacutes nyelvfilozoacutefiai szempontboacutel vizsgaacuteltam a neacutevszoacutei
kategoacuteriaacutek vaacuteltozaacutesaacutet a hagyomaacutenyos grammatikaacutekban amit kiegeacutesziacutetettem modern
nyelveacuteszeti elemzeacutesekkel is A hagyomaacutenyos nyelvtanokkal foglalkozoacute legfrisebb
szakirodalomboacutel vaacutelasztottam az aacuteltalam alkalmazott kutataacutesi metoacutedust amit klasszikus
oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszerrel is kiegeacutesziacutetettem az első horvaacutet eacutes magyar nyelvtan anyagaacutet
elsősorban Thrax Varro Donatus eacutes Priscianus műveivel vetettem oumlssze tovaacutebbaacute
megvizsgaacuteltam Melanchton Alvarez Dubois Nebria eacutes maacutesok hagyomaacutenyos illetve
modern nyelvtanait is A teacutema jellegeacutet eacutes feldolgozaacutesi moacutedjaacutet tekintve a dolgozatom uacutej
szemszoumlgből mutatja be a maacuter az oacutekorban ismert nyelvtani kategoacuteriaacutekat A nyelvtani
kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor olykor egyszerre kell alkalmazni a szinkroacuten eacutes a diakroacuten
moacutedszereket mivel veacutelemeacutenyem szerint meacuteg mindig maradtak feltaacuteratlan nyelvtoumlrteacuteneti
keacuterdeacutesek a horvaacutet eacutes a magyar grammatikograacutefia kezdeteivel kapcsolatban valamint a
horvaacutet-magyar oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszet teruumlleteacuten is Az euroacutepai nyelvtaniacuteraacutes kezdeti
korszakaiban a szerzők a latin eacutes az oacutegoumlroumlg nyelvet hasznaacuteltaacutek műveik megiacuteraacutesaacutehoz ami
tovaacutebb neheziacuteti a kutataacutesi lehetőseacutegeket eacutes a moacutedszerek kivaacutelasztaacutesaacutet ez pedig azt
eredmeacutenyezi hogy a hagyomaacutenyos nyelvtanokat vizsgaacuteloacute munkaacutek csak nagyon kis
szaacutemban szuumlletnek A kutataacutesi eredmeacutenyeket tekintve a dolgozatom azt mutatja be hogy
mieacutert előnyoumls a grammatikai kategoacuteriaacutek vizsgaacutelatakor egyszerre alkalmazni a szinkroacuten eacutes a
diakroacuten kutataacutesi moacutedszereket valamint ez a munka lehetőseacuteget ad a tovaacutebbi kutataacutesokra eacutes
nyelveacuteszeti oumlsszehasonliacutetaacutesokra
150
9 FELHASZNAacuteLT SZAKIRODALOM
1) Alvarez 1674 = Alvarez Emmanuel Emmanuel Italicus seu De institutiones
grammaticae Italicae libri tres juxta methodum institutionum Viennae Austriae
1674
2) Anderson 1971 = Anderson John The Grammar of Case Thowards a Localistic
Theory Cambridge University Press Cambridge 1971
3) Anderson 1994 = Anderson John Localism The Encyklopedia of Language and
Linguistics edited by R E Asher et alii Pergamon Oxford amp New York 1994
2276 ndash 2282 p
4) Anić 2004 = Anić Vladimir Veliki rječnik hrvatskog jezika Novi liber Zagreb
2004
5) Antologija 1958 = Bošnjak Branko ndash Filipović Vladimir ndash Kangrga Milan ndash
Mažuran Đorđe ndash Petrović Gajo ndash Sutlić Vanja ndash Vranicki Predrag Antologija
filozofskih tekstova Školska knjiga Zagreb 1958
6) Appendini 1808 = Appendini Franjo Marija Grammatica della lingua Illirica
compilata dal patre Francesco Maria Appendini delle scuole pie professore di
eloquenzia nel collegio de Ragusa Dubrovnik 1808
7) Arisztophaneacutesz 1988 = Arisztophaneacutesz Felhők (in Arisztophaneacutesz viacutegjaacuteteacutekai)
Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988
8) Arisztoteleacutesz 1974 = Arisztoteleacutesz Poeacutetika Magyar Helikon Budapest 1974
9) Arisztoteleacutesz 1993 = Arisztoteleacutesz Kategoacuteriaacutek (fordiacutetotta Roacutenafalvi Oumldoumln)
Kossuth Kiadoacute Budapest 1993
10) Arisztoteleacutesz 1994 = Arisztoteleacutesz Hermeneutika Kossuth Koumlnyvkiadoacute 1994
11) Arsenijević 2003 = Arsenijević Nada Akuzativ s predlogom u savremenom
srpskom jeziku Biblioteka Južnoslavenskog filologa 3 Beograd 2003
12) Aventinus 1512 = Aventinus Johannes Grammatica nova fundamentalis1512
(httpbookgooglehrbooksid=3wRDAAAACAAJamppg=PT28amphl=hrampsource=g
bs_toc_rampcad=4v=onepageampqampf=false)
13) Babby 1986 = Babby Leonard The Locus of Case in Assigment and the Direction
of Percolation Case Theory in Russian In Case in Slavic (szerk R D Brech ndash J
S Levine) Slavica Columbus Ohio 1986 170 ndash 219 p
14) Babić 1712 = Babić Toma Prima grammaticae institutio pro tyronibus illyricis
accomodataVenecija 1712
151
15) Babić 1991=Stjepan Babić - Dalibor Brozović - Milan Moguš - Slavko Pavešić -
Ivo Škarić - Stjepko Težak Povijesni pregled glasovi i oblici hrvatskoga
književnog jezika Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti Globus nakladni
zavod Zagreb 1991
16) Babić 1998 = Babić Stjepan Sročnost u hrvatskome književnome jeziku Matica
hrvatska Zagreb 1998
17) Badurina 2010 = Badurina Lada Padeži i komunikacija In Sintaksa padeža
(uredile Birtić Matea- Dunja Brozović-Rončević) Institut za hrvatski jezik i
jezikoslovlje ndash Filozofski fakultet Osijek Osijek 2010 1 - 14 p
18) Balaacutezs 1956 = Balaacutezs Jaacutenos A nyelvtanirodalom alapjai eacutes a magyar
nyelvtanirodalom kezdetei Keacuteziratos kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Budapest 1956
19) Balaacutezs 1958 = Balaacutezs Jaacutenos Sylvester Jaacutenos eacutes kora Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat
Budapest 1958
20) Baleczky-Holloacutes = Baleczky Emil-Holloacutes Attila Oacuteszlaacutev nyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1978
21) Bańczerowski 2000 = Bańczerowski Janusz A nyelv eacutes a nyelvi kommunikaacutecioacute
alapkeacuterdeacutesei Vaacutel szer eacutes előszoacutet iacuterta Nyomaacuterkay Istvaacuten ELTE BTK Lengyel
filoloacutegiai tanszeacutek Budapest 2000
22) Bańczerowski 2008 = Bańczerowski Janusz A vilaacuteg nyelvi keacutepe A vilaacuteg nyelvi
keacutepe mint a valoacutesaacuteg metakeacutepe a nyelvben eacutes a nyelvhasznaacutelatban Tinta
Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008
23) Barić 1972 ndash 73 = Barić Eugenija Svo troje sve troje ili svi troje Jezik XX 1 -
24 1972-73 p
24) Barić 1995 = Eugenija Barić - Mijo Lončarić - Dragica Malić - Slavko Pavešić -
Mirko Peti -Vesna Zečević - Marija Znika Hrvatska gramatika Školska knjiga
Zagreb 1995
25) Barić 2006 = Barić Ernest Rode a jezik Biblioteka Nova Pečuh 2006
26) Bartoacutek 2006 = Bartoacutek Istvaacuten Grammatica Hungarolatina Akadeacutemiai Kiadoacute-
Argentum Kiadoacute Budapest 2006
27) Belaj 2010 = Belaj Branimir Prostorni odnosi kao temelj padežnih značenja ndash
shematičnost i polisemija hrvatskog prijedložno-padežnog izraza od+genitiv In
Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje-Filozofski fakultet Osijek
Zagreb 2010
152
28) Bembo 15252001 = Bembo Pietro Prose di M Pietro Bembo nelle quali si
ragiona della volgar lingua scritte al aacaaardinaaaleee de Medici che poi egrave stato
creato a Sommo Pontefice et detto Papa Clemente Settimo divise in tre libri (1525)
Edizione di riferimento in Prose della volgar lingua Gli Asolani Rime a cura di
Carlo Dionisotti Utet Torino 1966
(httpwwwletteraturaitaliananet)
29) Blank 1987 = Blank David Appolonius and Maximus on the order and meaning of
the oblique cases Edited by D Taylor The History of Lingustics in the classical
period Benyamins Amsterdam 67 - 83 p
30) Blommfield 1935 = Bloomfield Leonard Language London Allen amp Unwin
1935
31) Brabec ndash Hraste ndash Živković 1954 = Gramatika hrvatskog ili srpskog jezika Školska
knjiga Zagreb 1954
32) Brlić 1833 = Brlić Ignjat Alojz Grammatik der illyrischen Sprache wie solche in
Bosnien Dalmazien Slawonien Serbien Ragusa amp c Dann von der Illyrien in
Banat und Ungarn gesprochen wird Frsquor Teutsche verfasst und heraugegeben von
Ignatz Al Berlich Ofen 1833
33) Bruening 2007 = Bruening Benjamin On Diagnostic of Structural Case and teh
Nature of Ergative Case A Reply to Woolford 2006 (draft)
(httpwwwlingudeledubrueninghomehomehtml)
34) Brunschwig 2003 = Brunschwig Jacque Stoic Metaphysics Inwood 206-232 p
35) Budimir - Crepajac 1979 = Budimir Milan ndash Crepajac Ljiljanja Стоихеиа
елленика основи грчке глотологије 2 изд Народна књига Веоград 1979
36) Buumlhler 1934 = Buumlhler Karl Die Axiomatik der Sprachwissenschaft Kant-Studien
38 19-90p
37) C Vladaacuter 2003a = Vladaacuter Zsuzsa Az ablativus a korai magyar eacutes finn
grammatikaacutekban Magyar Nyelv 99eacutevf 2 szaacutem 133 ndash144 p
38) C Vladaacuter 2003b = Vladaacuter Zsuzsa Haacuteny eset van a magyarbanEgy XVII szaacutezadi
kriteacuteriumrendszer Magyar Nyelv 55 eacutevf 3 szaacutem 133 ndash144 p
39) Cassirer 1923 = Cassirer Ernst Philosophie der symbolischen Formen Erster Teil
Die Sprache Bruno Cassirer Berlin 1923
40) CaujollendashZaslawsky = Caujolle ndash Zaslawsky Jacques Le style stoϊcien et la
bdquoparemphasisrdquo Paris 1978 425-448 p
153
41) Chomsky 1966 = Noam Chomsky Cartesian Linguistics A chapter in the History
of Rationalist Thought New York - London 1996
42) Chomsky 1976 = Noam Chomsky Reflections on Language Pantheon Books New
York 1976
43) Cienki 1993 = Cienki Alan Experiencers possessors and overlap between
Russian dative and u+genitive in Proceedings of the Nineteenth Annual Meeting
of the Berkeley Linguistics Society Berkeley Berkeley Lingusitics Society 76-
89p
44) Corbet 2000 = Corbett Greville G Number Cambridge University Press
Cambridge 2000
45) Croisset 1994 = Croisset Maurice A goumlroumlg kultuacutera Holnap Kiadoacute Budapest
1994
46) Crystal 2003 = Crystal David A nyelv encikopeacutediaacuteja Osiris Budapest 2003
47) Csepregi 1989 = Csepregi Maacuterta A finn mint rokonnyelv Tankoumlnyvkiadoacute
Budapest 1989
48) Damjanović 2005 = Damjanović Stjepan Staroslavenski jezik Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2005
49) Dante 1998 = Dante Alighieri De vulgari eloquentia Nauk o pučkom jeziku
Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 1998
50) Degtjarev 1982 = Degtjarev Vladimir Kategorija čisla v slavjanskih jazykah
(istoriko-semantičeskoe issledovanie Izdatelstvo Rostovskogo universiteta
Rostov-na-Donu 1982
51) Della Bella 1782 = Della Bella Ardelio Instruzioni grammaticali della lingua
illirica (in Dizionario italiono latino illirico) Venecija 1782
52) Demo 2008 = Demo Šime Valentnost glagola u hrvatskim gramatikama latinskog
Doktori disszertaacutecioacute keacuteziratban Filozofski fakultet Zagreb 2008
53) Derrida 1997 = Derrida Jacques Of Grammatology (fordGayatri Chakravorty
Spivak) The John Hopkins University Press 1997
54) Donatus 1525 = Donatus Dialogus Magistri Donati gramatici fundatissimi
Vienne 1525 (httpdatendigitale-sammlungende)
55) Dubois 15581999 = Dubois JeanGrammatica Larousse Paris 1999
56) Duumlszkolosz 1981 = Apolloacuteniosz Duumlszkolosz The Syntax of Appllonius Dyscolus
Translated and with commentary by Fred W Householder Benjamins Amsterdam
amp Philadelphia 1981
154
57) Enciklopeacutedia 2003 = Opća i nacionalna enciklopadija Pro Leksis doo Večernji
list dd Zagreb 2003
58) Etimoloacutegiai szoacutetaacuter 2006 = Tamaacutes Ildikoacute ndash Dolovai Dorottya ndash Jankovicsneacute Taacutelas
Anikoacute ndash Sipőcz Katalin Etimoloacutegiai szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006
59) Eacutertelmező szoacutetaacuter 1993 = J Solteacutesz Katalin ndash Szilaacutegyi Ferenc ndash Bakos Ferenc ndash P
Balaacutezs Jaacutenos ndash Elekfi Laacuteszloacute ndash Kiss Lajos ndash Kovaacutecs Tereacutez ndash Ladoacute Jaacutenos ndash Lengyel
Lajos ndash H Molnaacuter Ilona ndash Orszaacutegh Laacuteszloacute ndash Szabadi Beacutela ndash Wacha Imre Magyar
Eacutertelmező Keacuteziszoacutetaacuter Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1993
60) Filipović 1966 = Filipović Rudolf An Outline of English Grammar Školska
knjiga Zagreb 1996
61) Finaacutenczy 1985 = Finaacutenczy Ernő A koumlzeacutepkori neveleacutes toumlrteacutenete Reprint kiadaacutes
(Sorozatszerkesztő Gazda Istvaacuten) Budapest 1985
62) Florschuumltz 19162002 = Florschuumltz Josip Gramatika hrvatskoga jezika za ženski
licej preparandije i više pučke škole Kraljevske hrvatsko-slavonsko-dalmatinske
zemaljske vlade (pretisak uredili Ivan Berislav Vodopija Ranko Matasović)
Zagreb 1916
63) Fortunio 15162001 = Fortunio Giovanni Francesco Regole grammaticali della
volgar lingua Antenore Padua amp Rome 2001
64) Franičević 1974 = Franičević Marin Razdoblje renesansne književnosti Povijest
hrvatske književnosti knjiga 3 Liber ndash Mladost Zagreb 1974 165 - 166 p
65) Frede 1987 = Frede Michael Essay in Ancient Philosophy Clarendon Press
Oxford 1987
66) Frede 1994 = Frede Michael The Stoic Notion of Grammatical Case Bulletin of
the Institute of Classical Studies 39 1993 13 ndash 24 p
67) Gabrić-Bagarić 2007 = Gabrić-Bagarić Darija Književnojezična norma
franjevačkih pisaca XVIII stoljeća ndash sastavnica jezičnostandardizacijskih procesa
Rasprave Instituta za jezik i jezikoslovlje br 33 Zagreb 2007
68) Georgiev Ivanov 1954 = Georgiev Ivanov Vladimir Az ABC keletkezeacutese In
Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenye 5szaacutem Budapest
1954 1-14 p
69) Graves 1970 = Robert Graves A goumlroumlg miacutetoszok ford Sziacutejgyaacutertoacute Laacuteszloacute Euroacutepa
Koumlnyvkiadoacute Budapest 1970
70) Ham 2006 = Ham Sanda Povijest hrvatskih gramatika Nakladni zavod Globus
Zagreb 2006
155
71) Herman 1966 = Herman Joacutezsef A francia nyelv toumlrteacutenete Gondolat Kiadoacute
Budapest 1966
72) Heacuterodotosz 1998 = Heacuterodotosz A goumlroumlg-perzsa haacuteboruacute Osiris Budapest 1998
73) Horvat 1998 = Horvat Vladimir Bartol Kašić i četiri stoljeća hrvatskog
jezikoslovlja Ministarstvo prosvjete i športa Zagreb 1998
74) Horvat 1999 = Horvat Vladimir Bartol Kašić otac hrvatskog jezikoslovlja
Sveučilište u Zagrebu Hrvastki studiji ndash Studia Croatica - Bibliotheca Croaticum
2 koumltetZagreb 1999
75) Horvat 2006 = Horvat Vladimir Autobiografija isusovca Bartola Kašića u
prijevodu i izvorniku dodatak autobiografiji preveo Vladimir Horvat Školska
knjiga Zagreb 2006
76) Hudeček 2006 = Hudeček Lana Izricanje posvojnosti u hrvatskome jeziku do
polovice 19 stoljeća Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2006
77) Ivić 1983 = Ivić Milka Izbrojivost onoga što imenica označava kao gramatički
problem In Lingvistički ogledi Beograd 1983 9-36 p
78) Karsai 1998 = Karsai Gyoumlrgy Homeacuterosz Iacuteliaacutesz Talentum Műelemzeacutesek Akkord
Kiadoacute Budapest 1998
79) Kašić 16042002 = Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae szerk Marija
Znika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb16042002
80) Kašić 1999 = Kašić Bartol Život Bartola Kašića Ford Sršan Stjepan Matica
hrvatska Osijek Osijek 1999
81) Kašić 2005= Kašić Bartol Institutiones linguae Illyricae (edidit Zvonko Pandžić)
Tusculanae Editiones Zagreb ndash Mostar 2005
82) Katičić 19801981 = Katičić Radoslav Dual u gramatici Bartola Kašića
Filologija 10 19801981 243 ndash 244 p
83) Katičić 1981= Katičić Radoslav Gramatika Bartola Kašića Rad Jugoslavenske
akademije znanosti i umjetnosti br 388 Zagreb 1981
84) Katičić 1986 = Katičić Radoslav Sintaksa hrvatskoga književnog jezika Nacrt za
gramatiku JAZU 388 5-129 p
85) Keszler - Lengyel 2002 = Keszler Borbaacutela - Lengyel Klaacutera Kis magyar
grammatika Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2002
86) Kiefer 1999 = Eacute Kiss - Kiefer Ferenc ndash Siptaacuter Peacuteter Uacutej magyar nyelvtan Osiris
Kiadoacute Budapest 1999
156
87) Kiefer 2000 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Strukturaacutelis magyar nyelvtan V
Morfoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 2000
88) Kiefer 2006 = Kiefer Ferenc (főszerkeztő) Magyar nyelv Akadeacutemiai Kiadoacute
Budapest 2006
89) Koerner 1995 = Koerner Konrad Professing Linguistic Historiography
Amsterdam amp Philadelphia Benjamins 1995
90) Kolaković 2007 = Kolaković Zrinka Zastupljenost padeža u hrvatskom jeziku u
pisanim i govornim tekstovima In LAHOR ndash 4 Članci i rasprave Hrvatsko
filološko društvo - Odsjek za kroatistiku Zagreb 2007 242-270 p
91) Kolenić 2003 = Kolenić Ljiljana Pogled u strukturu hrvatskih gramatika od
Kašićeve do Tkalčićeve Sveučilište J J Strossmayer Pedagoški fakultet Osijek
2003
92) Komaacuteromi 16552008 = Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy Hungaria illustrata A
magyar nyelv magyaraacutezata Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta
előszoacuteval eacutes jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva)
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 228 Budapest 2008
93) Kordić 2002 = Kordić Snježana Riječi na granici punoznačnosti Hrvatska
sveučilišna naklada Zagreb 2002
94) Koumlvesdi 16862010 = Koumlvesdi Paacutel Elementa LinguaeUngaricae A magyar nyelv
alapjai Az eredeti kiadaacutes hasonmaacutesa fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta előszoacuteval eacutes
jegyzetekkel ellaacutetta C Vladaacuter Zsuzsa szerkeztette Zsilinszky Eacuteva) Magyar
Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 232 Budapest 2010
95) Križanić 1665 = Križanić Juraj Gramatično izkazanje ob ruskom jeziku Tobolsk
1665
96) Kučanda 1996 = Kučanda Dubravko Kontrastivna analiza dativa u hrvatskom i
njegovih prijevodnih ekvivalenata u engleskom jeziku Magistarski rad (u rukopisu)
Zagreb Filozofski fakultet
97) Kuhn 1984 = Kuhn Thomas A tudomaacutenyos forradalmak szerkezete Budapest
1984
98) Kuna 2010 = Kuna Branko Posvojni dativ In Sintaksa padeža Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek ndash Zagreb 2010 147-162 p
99) Langacker 1982 = Langacker Ronald W Space grammar analysability and the
English passive Language 1 1982 22 - 81p
157
100) Lanosović 1778 = Lanosović Marijan Neue Einleitung zur Slavonischen
Sprache mit einem nuumltzlichen Woumlrter-und Gespraumlchbuche auch einem Anhange
verschiedener deutscher und slavonischer Briefe und einem kleinen
Titularbucheversehen Osijek 1778
101) Lehocki-Samardžić 2003 = Lehocki-Samardžić Ana = Dvojezičnost i
prevođenje in Istraživanja i izazovi i promjene u teoriji i praksi prevođenja
(szerk Karabalić Vladimir-Omazić Marija) Filozofski fakultet Sveučilišta J J
Strossmayer u Osijeku Osijek 2003 337-359 p
102) Lehocki-Samardžić 2011 = Lehocki-Samardžić Ana Padežni sustav Kašićeve
gramatike u odnosu na opis padežnih sustava europskih gramatika humanizma i
reprezentativnih djela antičke gramatikografije A Peacutecsi Horvaacutet Tudomaacutenyos
Inteacutezet kiadaacutesa alatt
103) Lohmann 1929 ndash 31 = Lohmann J F Das Kollektivum in Slavischen Zeitschrift
fuumlr vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen
Sprachen Neue Folge LVI 37-77 i LVIII 1929ndash 1931 206-237 p
104) Luhtala 2000 = Luhtala Anneli Syntax and Dialectic in Carolingian
Commentaries on Priscian᾽s Institutiones grammaticae Historiographia Linguistica
20 1993 145- 191 p
105) Lyon 1977 = Lyon John Semantics I-II Cambridge Cambridge University Press
1977
106) Maretić 1923 = Maretić Tomo Hrvatska ili srpska gramatika za srednje škole S
Kugli Zagreb 1923
107) Martinet 1964 = Martinet Andreacute Elements of General Linguistics The University
of Chicago Press Chicago 1964
108) Matasović 1997 = Matasović Ranko Kratka poredbeno-povijesna gramatika
latinskog jezika Matica hrvatska Zagreb 1997
109) Matasović 2001 = Matasović Ranko Uvod u poredbenu lingvistiku Matica
hrvatska Zagreb 2001
110) Matasović 2008 = Matasović Ranko Poredbeno povijesna gramatika hrvatskoga
jezika Matica hrvatska Zagreb 2008
111) Mažuranić 1839 = Mažuranić Antun Temelji latinakog i ilirskog jezika za
početnike Zagreb 1839
158
112) Maacuteteacute 1997 = Maacuteteacute Jakab A 19 szaacutezadi nyelvtudomaacuteny roumlvid toumlrteacutenete Nemzeti
Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1997
113) Maacuteteacute 2003 = Maacuteteacute Jakab A nyelvtudomaacuteny (vaacutezlatos) toumlrteacutenete az oacutekortoacutel a 19
szaacutezad elejeacuteig Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 2003
114) Melanchton 15792010 = Grammatica Philippi Melanchtonis recognita et
locupletata Kesinger Legacy Reprints 2010
115) Meacuteszaacuteros - Neacutemeth ndash Pukanszky 2000 = Meacuteszaacuteros Istvaacuten - Neacutemeth Andraacutes ndash
Pukanszky Bezeteacutes a pedagoacutegia eacutes az iskolaacuteztataacutes toumlrteacuteneteacutebe Osiris Kiadoacute
Budapest 2000
116) Mihaljević 2002 = Mihaljević Milan Slavenska poredbena gramatika Školska
knjiga Zagreb 2002
117) Mihaljević 2005 = Mihaljević Milan Staroslavenski jezik Hrvatska sveučilišna
naklada Zagreb 2005
118) Mihaljević 2010 = Mihaljević Milan Strukturni i nestrukturni padeži u hrvatskom
jeziku in Sintaksa padeža (szerk Matea Birtić Dunaj Brozović Rončević) Institut
za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski fakultet Osijek Zagreb 2010 179-
192 p
119) Mikalja 1649 = Mikalja Jakov Grammatika talianska u kratho illi kratak nauk za
naucitti latinski jezik Loret 1649
120) Milanović 1963 = Milanović B Upotreba zbirnih brojeva sa imenicama u množini
Naš jezik knjiga XIII sv 1-2 48-56 p
121) Mozdzierz 1994 = Mozdzierz Barbara Marta The Forms and Meanings of
Collective Nouns in South-Slavic Compared to Russian A Dissertation Yale
University 1994
122) Nagy ndash Kovaacutets ndash Peacuteter 1996 = Nagy Ferenc ndash Kovaacutets Gyula ndash Peacuteter Gyula Latin
nyelvtan Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1996
123) Nebria 1492 = Nebria Antonio Gramatica de la lengua castellana 1492
(wwwantonionebriaorg)
124) Nyomaacuterkay 2002 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Anyanyelvi eacutebredeacutes eacutes hagyomaacuteny naacutelunk
eacutes szomszeacutedainknaacutel Lucidus Kiadoacute Budapest 2002
125) Nyomaacuterkay 2007 = Nyomaacuterkay IstvaacutenRoumlvid horvaacutet eacutes szerb nyelvtoumlrteacutenet ELTE
BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek Budapest 2007
159
126) Nyomaacuterkay 2010 = Nyomaacuterkay Istvaacuten Termeacuteszetes nem-grammatikai nem in Az
identitaacutes oumlsszefuumlggeacutesei koumlszoumlntő koumlnyv Gyivicsaacuten Anna tiszteleteacutere Beacutekeacutescsaba
2010 162-127 p
127) OacuteConnor 2007 = OacuteConnor M Catherin External possession and utterance
interpretation Linguistics 577-613 p
128) Pais 1988 = Pais Istvaacuten A goumlroumlg filozoacutefia Szerzői kiadaacutes Budapest 1988
129) Pandžić 2005 = Pandžić Zvonko Semantika tradicionalne gramatike In
Institutiones linguae Illyricae Osnova hrvatskog jezika Tusculanae Editiones
Zagreb amp Mostar 2005 14-189 p
130) Parčić 1873 = Parčić Dragutin Grammatica della lingua slava (illirica) Zadar
1873
131) Peco 1956 = Peco Asim Oblici kolektivnih imenica na ndashad Naš jezik n s 7 sv
7-10 234-246 p
132) Pereszleacutenyi 16822006 = Pereszleacutenyi Paacutel A magyar nyelv grammatikaacuteja
Grammatica linguae Ungaricae Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal (Fordiacutetotta C
Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 226 Budapest
2006
133) Peti 2005 = Peti Mirko Što se i kako broji u jeziku Matica hrvatska Zagreb 2005
134) Pinker 1999 = Pinker Steven A nyelvi oumlsztoumln Typotext Budapest 1999
135) Piper 1997 = Piper Predrag Jezik i prostor XX vek Beograd 1997
136) Platoacuten 2005 = Platoacuten Platoacuten oumlsszes művei kommentaacuterokkal Atlantisz Budapest
2005
137) Port-Royal 2000 = Port-Royal opća i obrazložbena gramatika Institut za hrvatski
jezik i jezikoslovlje (szerkeztette Vitomir Vinja) Zagreb 2000
138) Pranjković 1984 = Pranjković Ivo Zbirne imenice i kategorija broja u hrvatskom i
srpskom jeziku Naučni sastanak 171-175 p
139) Pranjković 1993 = Pranjković Ivo Takozvani samostalni članovi rečenice In Ivo
Pranjković Hrvatska skladnja Rasprave iz sintakse hrvatskog standardnog jezika
Hrvatska sveučilišna naklada Zagreb 1993 108-115p
140) Pranjković 2010 = Pranjković Ivo Domašaji i ograničenja lokalističke teorije
padeža In Sintaksa padeža Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje - Filozofski
fakultet Osijek ndash Zagreb 2010
160
141) Priscianus 1568 = Priscianus Duo utillissimi Prisciani Grammaticorum principis
libelli 1568 Digitale Bibliothek ndash Muumlnchener Digitalisierungszentrum
(httpdatendigitale-sammlungende)
142) Quirk 1982 = Quirk Randolph International communication and the concept of
Nuclear English In Randolph Quirk Style and communication in the English
language Edward Arnold London 1982 37-53 p
143) Raguž 1997 = Raguž Dragutin Praktična hrvatska gramatika Medicinska
naklada Zagreb 1997
144) Reacutevay-Haaparonta-Bogaacuter-Novotny 2006 = Reacutevay Valeacuteria-Anja Haaparonta-Bogaacuter
Edit-Novotny Iulia Finn nyelv eacutes kultuacutera magyar szakosoknak Boumllcseacutesz
Konzorcium Budapest 2006
(httpmekniifhu048000489604896pdf)
145) Rehder 2011 = Rehder Peter (szerk) Uvod u slavenske jezike (ford prof dr sc
Jurčević Ivan) Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Filozofski fakultet
Osijek 2011
146) Reljković 1767 = Reljković Matija Antun Nova slavonska i nimacska
grammatika Neue Slavonisch- und Deutsche Grammatik Zagreb 1767
147) Ressel 1984 = Ressel Svetlana i Ressel Gerhard Rod broj i autonomija u
srpskohrvatskom jeziku Naučni sastanak 2 1984 161-170 p
148) Robins 1993 = Robins Robert The Byzantine Grammarians Their Place in
History Mouton de Gruyter Berlin amp New York 1993
149) Seiler 1983 = Seiler Hansjakob Possession as an Operational Dimension of
Language Tuumlbingen Gunter Narr Verlag
150) Silić 1984 = Silić Josip Sintagmatski i paradigmatski karakter gramatičkih
morfema (Njihova uloga pri uspostavljanju sintaktičkih odnosa)Naučni sastanak
105 - 109 p
151) Silić ndash Pranjković 2003 = Silić Josip ndash Pranjković Ivo Gramatika hrvatskog jezika
za gimnazije i visoka učilišta Školska knjiga Zagreb 2003
152) Šitović Ljubušak 1713 = Štitović Ljubušak Lovro Grammatica latino-illyrica
Venecija 1713
153) Šrepel 1890 = Šrepel M Latinski izvori i ocjena Kašićeve gramatike Rad JAZU
102 Zagreb 1890 172 ndash 202 p
161
154) Starčević 1812 = Starčević Šime Nova ricsoslovnica iliricska vojnicskoj mladosti
krajicsnoj poklonjena trudom i nastojanjem Shime Starcsevicha xupnika od Novog
u Lici Trst 1812
155) Sylvester 15391989 = Sylvester Jaacutenos Grammatica Hungarolatina in usum
puerorum recens scripta Ioanne Sylvestro Pannonio autore MTA
Irodalomtudomaacutenyi Inteacutezte Budapest 15391989
156) Szenczi 16102004 = Szenczi Molnaacuter Albert Novae grammaticae Ungaricae (libri
duo) Uacutej magyar grammatika keacutet koumlnyvben Hasonmaacutes kiadaacutes fordiacutetaacutessal
(Fordiacutetotta C Vladaacuter Zsuzsa) Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tarsasaacuteg Kiadvaacutenyai 222
Budapest 2004
157) Szeacutepe 1961 = Szeacutepe Gyoumlrgy Antal Laacuteszoacute A magyar esetrendszer Akadeacutemiai
Kiadoacute Budapest 1961 Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 29 szaacutem 460 ndash 468 p
158) Tadijanović 1761 = Tadijanović Blaž Svaschta po malo illiti kratko sloxenye
immenah i ricsih u illyrski i nyemacski jezik Koje sloxi otacz Blax Thaddianovich
Magdenburg 1761
159) Tafra 1989 = Tafra Branka Što su brojevi (Gramatički i leksikografski problem)
Rasprave zavoda za jezik IFF 15 219-237 p
160) Tafra 1993 = Tafra Branka Gramatika u Hrvata i Vjekosla Babukić Matica
hrvatska Zagreb 1993
161) Tafra 2000 = Tafra Branka bdquoNepravilnicirdquo u hrvatskoj gramatici i rječniku
Riječni filološki dani 3 2000 465 - 475 p
162) Tafra 2004 = Tafra Branka Dopune hrvatskoj gramatici Jezik 51 169 ndash 176 p
163) Težak ndash Babić 1994 = Težak Stjepko ndash Babić Stjepan Gramatika hrvatskoga
jezika Školska knjiga Zagreb 1994
164) Thrax III sz = Thrax Dionuumlsziosz Τέχνη γραmicromicroατική III szaacutezad fejezetek I-
XX (oumlsszesen 384 sor) Trabalza 15251908 = Trabalza Ciro Regole della lingua
fiorentina In Storia della grammatica Italiana Appendice Regole della lingua
fiorentina U Hoepli Milano 1908 (httptrovenlagovanwork18641069)
165) Trabalza 15251908 = Trabalza Regole della lingua fiorentina In Storia della
grammatica Italiana Appendice Regole della lingua fiorentina U Hoepli Milano
1908
166) Varro 1885 = Varro Marcus Terentius De lingua Latina libri Weidmann
Berolinum 1885
162
167) Veber 1859 = Veber Tkalčević Adolfo Skladnja ilirskog jezika za niže razrede
gimnazije (pretisak) Zagreb Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje
168) Velaacutesquez-Castillo 1999 = Velaacutesquez-Castillo Maura Body-part EP
Constructions A CognitiveFunctional Analysis in External possession szerk
D L Payne I Barshi Amsterdam ndash Philadelphia John Benjamins 77-107p
169) Vig 2008 = Vig Istvaacuten Horvaacutet nyelvtan ELTE BTK Szlaacutev Filoloacutegiai Tanszeacutek
Budapest 2008
170) Vinja 2000 = Vinja Vojmir Proslov gramatici Port ndash Royal in Port-Royal Opće i
obrazložbena gramatika Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje Zagreb 2000
171) Voltić 1803 = Voltić Josip Grammatica illirica(in Ricsoslovnik (Vocabolario
Woumlrterbuch) illiricskoga italianskoga i nimacskoja jezikak sjednom
pridpostavlienom grammatikom ili oismenstvom sve ovo sabrano od Jose Voltiggi
Istranina) Beč 1803
172) Wardaugh 2002 = Wardaugh Ronald Szociolingvisztika Osiris Kiadoacute Budapest
2002
173) Winston 2008 = Winston Robert Ljudski um i kako ga najbolje iskoristiti Mozaik
knjiga Zagreb 2008
174) Woolford 2003 = Woolford Ellen Lexical Case Inherent Case and Argument
Structure Linguistic Inquiry 37 2003 111-130 p
175) Worf 1956 = Worf Benjamin Lee Language Thought and Reality Selected
Writings of Benjamin Lee Worf The MIT Press Cambridge Massachusetts
1956
176) Wuumlllner 1827 = Wuumlllner Franz Die Bedeutung der sprachlichen Casus und Modi
Muumlnster Coppenrath 1827
177) Zeuss 1853 = Zeuss J ndash K Grammatica Celtica Leipzig 1853
178) Znika 2002 = Znika Marija Kategorija brojivosti u hrvatskom jeziku Institut za
hrvatski jezik i jezikoslovlje Biblioteka Prinosi hrvatskom jezikoslovlju Zagreb
2002