tartalomjegyzék - media.elte.humedia.elte.hu/wp-content/uploads/2017/01/szakdolgozat… · web...
TRANSCRIPT
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMBölcsészettudományi Kar
DIPLOMAMUNKAA dolgozat címe
Az idegen nyelven írt dolgozat címét idegen nyelven is
Témavezető: Készítette:Név NévTitulus Szak
(specializáció, ha van)
Év
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Absztakt
NYILATKOZAT
Ez egy 1. szintű cím
Ez egy 2. szintű cím
Ez egy 3. szintű cím
Hivatkozásjegyzék
Hivatkozások a szövegben
Hivatkozott irodalom formája a hivatkozásjegyzékben
A munka felépítése
Absztrakt
Az eredmények összefoglalása
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Következtetések
Elemzés (diszkusszió)
Fenntartások
Összefoglalás
Áttekintő cikkek
2
Absztrakt
Ide jön az absztrakt a dolgozatról az első oldalra, igény esetén idegen nyelven is. Az absztrakt leírását megtalálod a felépítés részben. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek.
Here comes the abstract about the work, in a foreign language if needed. Abstract
description can be found in the work parts chapter.
3
A HKR 346. § ad 76. § (4) c) pontja értelmében:
„A szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi
terméke…”
NYILATKOZAT
Alulírott [NEVEM] ezennel kijelentem és aláírásommal megerősítem, hogy az ELTE
BTK [PONTOS SZAKIRÁNY MEGNEVEZÉSE] szakirányán írt jelen szakdolgozatom saját
szellemi termékem, melyet korábban más szakon még nem nyújtottam be
szakdolgozatként vagy záró dolgozatként, és amelybe mások munkáját (könyv,
tanulmány, kézirat, internetes forrás, személyes közlés stb.) idézőjel és pontos
hivatkozások nélkül nem építettem be.
[Budapest, pontos dátum]
[NEVEM]
4
A munka felépítéseA dolgozat kiindulópontja valamilyen konkrét kérdés, amelynek a megválaszolására
kidolgozunk egy módszert, a módszer alapján elvégezzük a kutatást, majd az
eredmények alapján megválaszoljuk a kérdést. A munka az irodalmazással kezdődik
többek között azért, hogy kiderítsük, hogy nem volt-e már valaki más, aki ugyanezt a
kérdést feltette és megválaszolta.
A munka fő fejezetcímeit nem a téma adja (azaz nem: Az albumborítók rövid
története), hanem az adott fejezet kutatásban betöltött szerepe (Bevezetés,
Eredmények stb.). Az alcímek már utalhatnak a konkrét témára.
Absztrakt
Más néven kivonat. Terjedelme kb. 10 sor, a dolgozat előtt, külön oldalon szerepel. Az
absztrakt önálló egység, és nem szerves része a dolgozatnak. Tartalma a
témamegjelölés, a kérdés (a kutatás célja), a módszerek, és az eredmények rövid
leírása. Az absztraktban általában nincs hivatkozás, de ha feltétlen szükséges, akkor
az zárójelben teljes egészében kifejtve a szövegtörzsben szerepel. Kétféle módon
írhatunk absztraktot: vagy szerepelnek benne az eredményeink és következtetéseink,
vagy csak leírjuk a vizsgálat tárgyát és azt, hogy milyen kérdésekre kaptunk választ
(„a kutatásban sikerült megállapítani, hogy a Föld kocka alakú-e”), de azt nem írjuk le,
hogy mi volt a konkrét válasz.
Az eredmények összefoglalása
Az utóbbi években szakfolyóiratokban elterjedt, hogy a cikk elején 4-6 nagyon rövid
(max. egy soros) mondatban a szerző összefoglalja a dolgozat legfontosabb új
eredményét. Például:
• Sikerült megállapítani, hogy a Föld nem kocka alakú.
• Anyagvizsgálati módszerekkel kimutattuk, hogy a Hold nem sajtból van.
• A 12 évesek és 76 évesek televíziónézési szokásai szignifikánsan különböznek.
Ez a fejezet az absztrakthoz hasonlóan külön lapra kerüljön.
5
Bevezetés
Irodalmi áttekintésA rövid szakirodalmi áttekintés célja, hogy a jelenségről alkotott ismereteinket
feltérképezze, és megállapítsa, hogy mit tudunk róla, annak érdekében, hogy
kiderüljön, mit nem tudunk (ami kutatásra érdemes!)– ez lehet a saját kutatás tárgya.
A szakirodalmat kritikusan kell kezelni, egyrészt önálló vélemény is megfogalmazható
az egyes szövegekről, másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző szerzők
mennyire fogadták el a korábbi publikációkat, milyen egymást követő vagy egyidejű
iskolák alakultak ki. Az irodalmi áttekintés tartalmazza a magyar és a nemzetközi
kutatástörténet is. Ide általában az újságcikkek, Wikipédia stb. nem tartoznak bele,
csak a szakfolyóiratokban és könyvekben publikált szövegek. Az ismertetés történhet
időrendben vagy tematikusan.
CélkitűzésekA kutatás célja egy bizonyos jelenségről információkat gyűjteni annak érdekében,
hogy azt leírjuk, megmagyarázzuk, és előre tudjuk jelezni.
A bevezetésben szerepel a kutatás kiindulópontja (kérdések), a korábbi
szakirodalomhoz képesti nóvum (újdonság) megjelölése; a hipotézis / célkitűzések.
Itt le kell írni, mi jelenti az újdonságot a kutatásban és az miért fontos, azaz miért van
értelme ezt kutatni.
Miután megállapítottuk a kutatás szűken vett témáját, formálisan
megfogalmazzuk azt. Ez történhet kutatási kérdés formájában („Milyen alakú a
Föld?”) vagy hipotézis (tézismondat) formájában („A Föld szögletes”). A hipotézis egy
állítás, ami a valóságot feltevésünk szerint jól modellezi. Ennek igazságtartalmát a
kutatás kezdetén nem ismerjük, ezért megvizsgáljuk, hogy a hipotézis igaz-e vagy
sem. Ez tartja össze a kutatást. Minden vizsgálatban (főképp a módszertan
kidolgozásakor) oda kell visszatérni, hogy a hipotézis eldöntéséhez vagy kutatási
kérdés megválaszolásához szükség van-e az adott vizsgálatra, vagy sem. Ha nincs,
akkor annak nincs helye a dolgozatban. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy a
hipotézis hamisnak bizonyul vagy akár az is, hogy a kérdés a rendelkezésre álló
adatokkal vagy az alkalmazott módszerekkel eldönthetetlen volt.
6
Módszerek
Itt szerepel, hogy a kérdés / hipotézis vizsgálatához milyen módszereket használ a
szerző (kérdőív, interjú, terepi megfigyelés, statisztika, tartalomelemzés,
diskurzuselemzés stb.). Érdemes ismertetni a módszertan forrásait is, azaz hogy
korábban más szerzők hasonló vizsgálatban mit használtak, és ha az eltérő volt,
miért; és mi miért az adott módszert választjuk a jelenség vizsgálatához. A kutatásnak
két alapvető fajtája a kvantitatív (a jelenség objektíven, számszerűsíthető
paraméterekkel mérhető) és a kvalitatív (a jelenséget a megfigyelő leírásán, egy
bizonyos narratíván keresztül érjük el és elemezzük). A jelenség elemzéséhez először
el kell dönteni, hogy mekkora mintát veszünk (pl. minden híradót megnézünk vagy
minden ötödiket, hány csatornán stb.), mik lesznek a változó paraméterek. El kell
dönteni, az adatokat hogyan fogjuk később könnyen elemezhető módon
rögzíteni/kódolni. Ezután el kell végezni a mintavételt (adatgyűjtés). Ezután
adatainkat egyszerűsíteni, csoportosítani kell, majd következhet az elemezés és a
következtetések levonása. A fejezetben ismertetni kell adataink forrásait (pl. a
tévéműsort néztük élőben vagy egy archívumból hívtuk le). A módszerek fejezetben
említést kell tenni arról is, ha a módszerünkről tudjuk, hogy milyen korlátai vannak,
milyen torzító hatásokat nem sikerült kiküszöbölni.
Eredmények
Az eredmények ismertetése során leírjuk, hogy az általunk felvázolt módszerrel a
kérdés vizsgálata milyen eredményekre vezetett. Az eredmények fejezetnek
reprodukálhatónak kell lennie, azaz egy másik szerző azonos módszertannal azonos
eredményre kell jusson.
Következtetések
A következtetésekben értelmezzük az eredményeket. Ez a fejezet már szubjektív, de
logikusan felépített kell, hogy legyen, azaz azonos eredményekből különböző szerzők
különféleképp következtethetnek, de minden esetben meg kell tudni indokolni, hogy
mi alapján vontuk le a következtetéseket (pl. hivatkozva korábbi szakirodalmi
értelmezésekre, vagy az eredmények különböző kombinálásával stb.). A
következtetésekben elképzelhető, hogy eredményeink többféleképp is
értelmezhetőek, azaz többféle következtetés is felvázolható. A következtetések a
dolgozat magja. Itt kell közölni, hogy az eredmények alapján a hipotézis igaz vagy
hamis. 7
Elemzés (diszkusszió)Ez a fejezet tartalmazza a következtetések elemzését, vagyis azt, hogy a
következtetéseink miért fontosak tágabb összefüggésükben. Itt szerepelhet az új
eredmények összevetése a korábbi irodalommal, azaz az irodalmi nóvum kiemelése;
annak vizsgálata, hogy eredményeink összhangban vannak-e mások eredményeivel
vagy a fennálló paradigmával.
Fenntartások és továbblépési lehetőségekA kutatás korlátainak ismertetése és ennek alapján további kutatási témák
megjelölése, azaz annak kifejtése, hogy a kutatással mit nem sikerült elérni és azt
hogy lehetne mégis megvizsgálni, illetve hogy milyen új kérdéseket vetettek fel a
kutatás eredményei, merre lehet folytatni a kutatást a jövőben. Itt térhetünk ki arra,
hogy eredményeinknek milyen gyakorlati felhasználási lehetőségük van.
Összefoglalás
Az összefoglalás a teljes dolgozat néhány bekezdéses összefoglalása a kérdéstől
a módszertanon és az eredményeken át a következtetésekig. Lényege, hogy ha
valakinek nincs ideje elolvasni a cikket, az is minden fontosat megtudhasson belőle.
Áttekintő cikkek
Amennyiben dolgozatunk nem önálló szakcikk, hanem szakirodalmi áttekintés
(összefoglalás, review) egy tágabb vagy szűkebb téma aktuális állásásról vagy
történetéről, akkor a fenti séma csak korlátozottan használható. Ilyenkor nincs
szűken vett szakirodalmi újdonság, viszont a tendenciák, paradigmák, tudományos
iskolák felismerése, elkülönítése önálló (tudománytörténeti) kutatási eredményként
kezelhető.
8
Ez egy 1. szintű címEz egy 2. szintű cím
Ez egy 3. szintű cím
Ez egy 4. szintű cím
A diplomamunka (szakdolgozat, dolgozat) nyomtatható egy- vagy kétoldalasan. Az
alábbiakat függő sorba szedve láthatjuk. Ezt a módszert listáknál érdemes alkalmazni.
• Terjedelme alapszakon 40-50 ezer n, mesterszakon 70-80 ezer n (szóközt is
beleértve) jegyzetek (lábjegyzet és hivatkozások) és egyéb mellékletek nélkül
• Margók: a kötésmargó (egy oldalas nyomtatás esetén a bal oldali) 3 cm, a többi 2,5
cm
• Sortávolság (sorköz): 1,3-szoros
• Törzsszöveg betűméret: 12 pont; sorkizárt szedéssel
• Betűtípus: Times New Roman (Times, Dutch) vagy Cambria (egy ezek közül; a címek
és a szöveg is azonos betűtípussal)
• A dolgozatban ne használjunk aláhúzást (címre és linkre sem); a kiemeléseket
kurziválva (dőlt betűvel) szedjük
• Új bekezdésnél 1 cm behúzás, előtte/utána térköz és üres sor nélkül
• A címeknél és első bekezdéseknél ne alkalmazzunk behúzást
• Lehetőleg kerüljük a fattyú- és árvasorok megjelenését (különösen pl. alcím az
utolsó sorban)
• A fejezetek vagy arab számmal számozottak, vagy sehogyan. Ha arab számmal
számozottak, a számozást – a tartalomjegyzékhez hasonlóan – érdemes
automatizálni a Word lista funkciójával.
• Javasolt a fejezetcímeket és alcímeket stílusból alkalmazni („stílusok”, Word), mert
ekkor a tartalomjegyzék automatikusan létrehozható
• A szövegtörzshöz csak olyan lábjegyzetek kapcsolódjanak, amelyek a főszöveghez
fűznek megjegyzéseket, kiegészítéseket stb.1 A szakirodalmi hivatkozások a
főszövegben zárójeles formában szerepeljenek (Kovács 2000).
1 Pusztán szakirodalmi hivatkozásokat tartalmazó lábjegyzetek ne legyenek. Egyébként a lábjegyzetben ugyanúgy
történjen a hivatkozás, ahogy a főszövegben (Kovács 2000).
9
• A szó szerinti idézetek „magyar idézőjelbe” írandók, „idézet az idézetben
»lúdlábbal«”, a három sornál hosszabbak új bekezdésbe, 10 pontos betűvel, a
bekezdés jobb és bal oldalán 24 pontos margóval, az első sorban behúzás nélkül,
előtte és utána üres sorral.
„A hosszú idézetek esetén elképzelhető, hogy a szerző, illetve a szöveg jogtulajdonosa
csak írásos engedélykérés és/vagy jogdíjfizetés után járul hozzá az idézet közléséhez. A
»hosszú« definíciója kiadónként eltérő lehet, pl. 400 szó, azaz ami ennél hosszabb idézet,
az már nem idézetnek, hanem másodközlésnek minősül. Mindez csak a jogvédett
művekre vonatkozik, a szabad felhasználású művek szabadon átvehetőek.
Szakdolgozatokban történő másodközlésben általában nem kell jogdíjat fizetni, de
engedélyre szükség lehet. Bővebb információ a copyright.com oldalon található”
• Díszponttal kezdett és egyéb felsorolások (listák), és a dolgozat végén a
hivatkozások függő sorral legyenek szedve, 1 cm-es függő behúzással (azaz az
első sor a sor elején kezdődik és a másodiktól alkalmazzuk a behúzást).
• A főszövegen kívüli kötelező elemek:
• a kötelezően előírt adatokat tartalmazó borítólap (a szakirányt nem kell
ráírni)
• tartalomjegyzék,
• hivatkozásjegyzék,
• valamint egyéb mellékletek (pl. filmográfia), amennyiben azokat a dolgozat
témája indokolja.
• Grafikonok, táblázatok, képek a szövegben (nem mellékletként) közlendőek, ott,
vagy annak közelében, ahol hivatkozik rájuk a szöveg
• Minden táblázat, ábra (grafikon, kép) legyen számozott (1. ábra, 1. táblázat stb.) és
legyen képaláírása (rövid leírása)
• A képaláírások 9 pontos betűméretűek, középre igazítva
• Csak olyan grafikon, táblázat vagy ábra közölhető, amire a dolgozat szövege is
hivatkozik (1. ábra).
10
1. ábra. Az ELTE MMI weboldalának nyitóképe. Forrás: http://mmi.elte.hu/.
• A táblázatok, grafikonok adatainak és képek forrását minden esetben, a
képaláírásban kell közölni. A jogvédett képek közléséhez engedély lehet
szükséges még szakdolgozat esetén is. Engedélyt a jogtulajdonostól kell kérni.
Nemzetközi folyóiratokban közölt képek átvétele esetén a copyright.com oldal
használata javasolt. A Wikipédiáról képek átvétele szabadon lehetséges, de a
forrást ez esetben is fel kell tüntetni. Ha a kép készítőjének a neve ismert, vagy
kideríthető, akkor azt kell elsődleges forrásként feltüntetni (Fotó: Kis Béla,
wikipedia.hu). A Creative Commons lincensszel kiadott képek újrafelhasználása
esetén a CC licensz típusát is meg kell adni a képaláírásban.
• Oldalszámot az oldal aljának külső oldalán („páros és páratlan oldal eltérő”
funkcióval), egyoldalas nyomtatás esetén jobb oldalon kell feltüntetni
• A szakdolgozathoz csatolni kell annak rövid (10 soros) magyar és angol nyelvű
leírását (összefoglaló, absztrakt). Az absztrakt a dolgozat témáját, alapkérdését,
módszerét és eredményeit foglalja össze.
• Valamint mellékelni kell a szakdolgozat és az absztrakt digitális verzióját CD-n.
11
HivatkozásjegyzékA hivatkozások (referenciák) részletes kifejtése a szövegtörzs után, külön lapon
kezdve „Hivatkozásjegyzék” címmel szerepeljen. Ez az első szerző vezetékneve szerinti
betűrendben tartalmazza a szövegtörzsben és lábjegyzetben hivatkozott teljes
irodalmat olyan módon, hogy a szövegbeli hivatkozásokat az irodalomjegyzékben
azonosítani lehessen. A hivatkozásjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem
hivatkozott művet és ne legyen sorszámozva. A szerzők neve a hivatkozásokban
pontosan abban a formában szerepeljen, ahogy a hivatkozott műben szerepel.
A felhasznált nyomtatott, internetes és audiovizuális irodalom egységesen
szerepeljen a hivatkozásjegyzékben (kivéve a filmográfiát és hasonló gyűjteményes
listákat).
A hivatkozásokat lehet a Word Hivatkozás → Idézet beszúrása funkciójával
automatikusan kezelni. Az „Idézet beszúrása” segítségével kezelhetőek és
beszúrhatóak a szövegközi hivatkozások, míg az „Irodalomjegyzék” funkcióval a
hivatkozásjegyzék szúrható be automatikusan a munka végére.
Az alábbiakban az APA stílust használjuk.
Hivatkozások a szövegben
A szövegközi utalások formája (Propp, 1999), illetve könyv esetén a hivatkozott dolog
könyvön belüli oldalszámával együtt (Propp, 1999, old.: 133–145). (Előállítása: a
szövegközi hivatkozásból kihulló menüvel, majd idézet szerkesztése funkcióval. A
kötőjel valójában gondolatjel, shift + mínusz.)
• Két szerző esetén (Bernát & Messing, 2015)
• Három szerző esetén (Zsila, Bernáth, & Inántsy-Pap, 2015)
• Négy vagy több szerző: (Csepeli, és mtsai., 2007)
• Több műre történő egyidejű hivatkozás esetén pontosvesszővel válasszuk el a
különböző tételeket egymástól (Zsila, Bernáth, & Inántsy-Pap, 2015; Propp,
1999)
• Ha egyazon szerzőtől azonos évben több publikáció is van, a szövegközi
hivatkozásban a mű címe is szerepel: (Bajomi-Lázár, Hírközlés tegnap és ma,
2009; Bajomi-Lázár, A politikai propagandától a politikai marketingig, 2009)
• Ha nem az első kiadást olvastuk, az első kiadás dátumát is szerepeltetni javasolt:
(Adorno, [1938] 1969 )12
• Ha egy műben meghivatkozott másik műre hivatkoznánk, de az nem volt a
kezünkben (manuális szerkesztést igényel): (Propp 1999, idézi Rácz 2005: old.:
14). Javasolt azonban utánanézni, mert nem biztos, hogy a szerző jól értette, mit
akart a másik mondani. Hivatkozáskor mindig azt a művet kell meghivatkozni,
ahol az a bizonyos gondolat először megjelent, azaz nem azt, ahol már
hivatkoznak rá, de mi véletlenül épp ott olvastuk, mert az eredetit nehéz volt
megtalálni.
• Ha olyasmire hivatkozunk, amivel nagyon sokan foglalkoztak, de mi csak egy vagy
néhány példát említünk a sok közül: pl. (Filmhu, 2011; Propp, 1999).
• Néha a mondatba építve szerepel a szerző neve, jó példa erre Propp említett könyve
(1999). Itt az „idézet szerkesztése” funkcióval a szerzőt és címet el kell rejteni.
• Nem mindegy, hogy egy bizonyos dologra (Propp, 1999) hivatkozunk, vagy az egész
mondat gondolatmenete szerepelt valakinek a művében (Kallberg, 1989). (A
különbség a hivatkozás mondaton belüli vagy annak végén történő elhelyezése.)
• A műveket megkülönböztethetjük abból a szempontból, hogy mennyire eredeti, új
információt közöl.
• A hivatkozásoknál elsősorban az elsődleges irodalmat használjuk (research
article, original research paper, szakcikk, tanulmány, monográfia), ahol
valamilyen gondolatot először publikált szerzője.
• A másodlagos irodalom a szakcikkek eredményeit foglalja össze (review,
szakirodalmi összefoglaló, áttekintés), azaz új eredményeket nem közöl.
Ezekre csak akkor hivatkozunk, ha kifejezetten az áttekintést tartjuk
fontosnak.
• A harmadlagos irodalom a különféle áttekintéseket és szakcikkeket együttesen
foglalja össze, akár hivatkozásokkal, akár hivatkozások nélkül, gyakran a
szócikk szerzőjének megnevezése nélkül. Harmadlagos irodalom pl. a
Wikipédia, lexikonok, enciklopédiák, a legtöbb online oldal és az általános
információkat közlő cikkek újságokban, magazinokban. Ezek általában
nem szakcikkek, így csak abban az esetben fogadható el hivatkozás, ha a
dolgozatunk tárgya az adott kiadvány vagy a harmadlagos irodalom maga,
vagy ha az adott szöveg először közöl valamilyen információt, gondolatot,
illetve ha a kiadvány szakcikkek tematikus gyűjteménye.
Mivel a Wikipédiának (és a legtöbb online oldalnak) nincsenek
azonosított szerzői, az nem minősül szakirodalmi közlésnek, azaz nem
tekinthető hiteles forrásnak. Amennyiben hivatkozzuk, legfeljebb 13
anekdotikus közlésként kezelhető, rá tudományos elemzést építeni nem
lehet (hacsak nem a Wikipédiáról mint jelenségről szól a dolgozat).
• Fórumok és chatek szövegei, Facebook posztok, blogposztok, képmegosztó
oldalakról vett képek (elsődleges forrásként használva) is a hivatkozás
standard szabályai szerint szerepeltetendőek a hivatkozásjegyzékben.
Internetes forrás esetén alapvetően fontos, hogy ellenőrizzük, hogy az
információ nem egy álhíreket (hoax) közlő forrásból származik-e.
Hivatkozott irodalom formája a hivatkozásjegyzékben
Könyvre:
Propp, V. (1999). A mese morfológiája. (A. Soproni, Ford.) Budapest: Osiris.
Szerkesztett könyv:
Neuls-Bates, C. (Szerk.). (1982). Women in Music. An Anthology of Source readings
from the Middle Ages to the Present. New York: Harper & Row.
Könyvfejezet (mindig oldalszámmal:
Nochlin, L. (1973). Why Have There Been No Great Women Artists? In T. B. Hess, & E.
C. Baker, Art and Sexual Politics (old.: 1–43). New York: Collier Books.
Folyóiratcikk (a folyóirat címe után évfolyam, szám („kötet”): oldalszám, vagyis nem
dátum alapján azonosítva!), digitális forrásazonosítóval (doi):
Correa, T., Scherman, A., & Arriagada, A. (2016). Audiences and Disasters: Analyses of
Media Diaries Before and After an Earthquake and a Massive Fire. Journal of
Communication, 66, 519–541. doi:10.1111/jcom.12245
Két szerzős folyóiratcikk:
Smith, Chris és Wesson, John F. (1966): Obituary of J. S. Bach. In Hans T. David és
Arthur Mendel: The Bach Reader. New York: W. W. Norton.
Interneten olvasott, de nyomtatásban is megjelent irodalom: (vagyis ha egy cikket
online olvasunk, de kideríthető, hogy az nyomtatásban megjelent, a nyomtatásban
megjelent cikket hivatkozzuk, de jelezve, hogy mi az online forrást olvastuk).
14
Adorno, T. W. ([1938] 1969 ). Fétiskarakter a zenében és a zenei hallás regressziója.
In T. W. Adorno, Zene, filozófia, társadalom (old.: 227–274). Budapest:
Gondolat. Letöltés dátuma: 2004. március 25, forrás:
http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm
Csak interneten megjelent irodalom esetén a hivatkozás szabályai azonosak, de
kiegészül a letöltés dátumával (letöltés: 2011. január 11.) és ha ezek az adatok
megállapíthatóak, a megjelenés dátumával (megjelent: 2011. január 21.) és a
legutolsó frissítés dátumával (frissítve: 2011. január 11.), valamint a teljes URL-lel
(azaz nem a nyitólap URL-jével). Az URL nem aláhúzva, nem kéken szerepeljen,
hanem normál szövegként.
URL: http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm
Csak internetes folyóiratcikk, azonosíthatatlan szerzővel:
Filmhu. (2011. szeptember 20). Mi ha nem magyar? Letöltés dátuma: 2016. augusztus
23, forrás: Filmhu: http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/mi-ha-nem-
magyar.html
Konferenciaelőadás (dátum és hely megjelölésével):
Kallberg, J. (1989). Genre and Gender: The Nocturne and Women’s History. New York,
április 18: CUNY Graduate Center.
Személyesen beszerzett (elsődleges) információ (e-mail, szóbeli közlés stb.) a
hivatkozásjegyzékben nem, csak a főszövegben hivatkozandó (manuálisan begépelve):
(Kovács Péter, személyes közlés, 2003. január 15.). Ha valamilyen szöveg nem jelent
meg, a hivatkozásjegyzékben (kézirat) megjelöléssel hivatkozzunk rá.
Ismeretlen adat esetén a következő megjelöléseket használjuk:
• Ismeretlen dátum: az évszám helyett s.a. (sine anno) vagy é.n. (évszám nélkül)
• Ismeretlen hely: s.l. (sine loco) vagy h.n.
• Ismeretlen kiadó: s.n. (sine nomine) vagy k.n. (kiadó nélkül)
• Ismeretlen szerző: Anonymous (pl: Anonymous 2008a)
• Ismeretlen szerző online dokumentumban vagy újságcikkben: a szerző neve
helyett a lap címe szerepel, vagy ha nincs ilyen, akkor a szöveg címe, ha
pedig a szövegnek címe sincs, akkor a szöveg első néhány szava 15
szerepeljen idézőjelben („Amikor hazamentem a piacról”, 2005). A
hivatkozásjegyzékben az idézett szöveg az idézet első betűjének
megfelelően a szerzőkkel együtt, ABC-rendben szerepeljen.
HivatkozásjegyzékAdorno, T. W. ([1938] 1969 ). Fétiskarakter a zenében és a zenei hallás regressziója.
In T. W. Adorno, Zene, filozófia, társadalom (old.: 227–274). Budapest:
Gondolat. Letöltés dátuma: 2004. március 25, forrás:
http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm
Bajomi-Lázár, P. (2009). A politikai propagandától a politikai marketingig.
Médiakutató, nyár, 41–49.
Bajomi-Lázár, P. (2009). Hírközlés tegnap és ma. Médiakutató, ősz, 141–147.
Bernát, G., & Messing, V. (2015). Bedarálva. Médiakutató, tél, 7–17.
Correa, T., Scherman, A., & Arriagada, A. (2016). Audiences and Disasters: Analyses of
Media Diaries Before and After an Earthquake and a Massive Fire. Journal of
Communication, 66, 519–541. doi:10.1111/jcom.12245
Csepeli, G., Dessewffy, T., Hammer, F., Kitzinger, D., Magyar, G., Monory Mész, A., &
Rozgonyi, K. (2007). Közszolgálat a digitális korban. Médiakutató, nyár.
Letöltés dátuma: 2016. augusztus 23, forrás:
http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/01_kozszolgalat_digitalis_ko
rban
Filmhu. (2011. szeptember 20). Mi ha nem magyar? Letöltés dátuma: 2016. augusztus
23, forrás: Filmhu: http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/mi-ha-nem-
magyar.html
Kallberg, J. (1989). Genre and Gender: The Nocturne and Women’s History. New York:
CUNY Graduate Center, április 18. Forrás: CUNY Graduate Center.
Neuls-Bates, C. (Szerk.). (1982). Women in Music. An Anthology of Source readings
from the Middle Ages to the Present. New York: Harper & Row.
Nochlin, L. (1973). Why Have There Been No Great Women Artists? In T. B. Hess, & E.
C. Baker, Art and Sexual Politics (old.: 1–43). New York: Collier Books.
Propp, V. (1999). A mese morfológiája. (A. Soproni, Ford.) Budapest: Osiris.
Zsila, Á., Bernáth, Á., & Inántsy-Pap, J. (2015). Yaoi-jelenség a magyar anime
szubkultúrában. Médiakutató, tél, 55–65.16