major andrea diplomamunka

Budapesti Corvinus Egyetem

Tájépítészeti Kar

Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék (TTT)

A Luppa-tavak rekreációs célú fejlesztése

Készítette: Major Andrea Kata

tájépítész egyetemi hallgató

Belső konzulens: Dr. Csemez Attila

BCE-TTT

Külső konzulens:

Belső bíráló: __________________

Külső bíráló: _____________________

………………………..

Dr. Kollányi László

tanszékvezető

Budapest, 2012. június

N Y I L A T K O Z A T

Alulírott Major Andrea Kata tájépítészmérnök hallgató kijelentem, hogy

dolgozatomat a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési

Tanszékén készítettem, tájépítészmérnök diploma megszerzése érdekében.

Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon korábban nem védtem meg, saját

munkám eredménye és csak a hivatkozott forrásokat (szakirodalom, eszközök

stb.) használtam fel.

Tudomásul veszem, hogy diplomamunkámat a Budapesti Corvinus Egyetem

könyvtárában a nem kölcsönözhető könyvek között helyezik el.

Budapest, 2012. május 14.

…………………………………..

aláírás

Major Andrea Kata – A Luppa-tavak rekreációs célú fejlesztése

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés 4

1. Szakirodalom bemutatása 5

2. Tervezés célja 7

3. A terület vizsgálata/bemutatása 7

3. 1. A terület lehatárolása 8

3. 2. A bánya története 9

3. 3. A bánya morfológiai tulajdonságai 10

3. 4. Tulajdonviszonyok 11

3. 5. Éghajlati adottságok 13

3. 6. Domborzat 14

3. 7. Geológiai jellemzők, földtani felépítés 14

3. 8. Hidrológiai jellemzők 17

3. 8. 1. Felszíni vizek 17

3. 8. 2. Felszín alatti vizek és a talajvíz mozgása 17

3. 8. 3. Jelenlegi vízszint és ingadozásai 18

3. 8. 4. Vízminőség 18

3. 9. Botanikai adottságok 19

3. 9. 1. Szárazföldi növényzet 19

3. 9. 2. Vízi élővilág 21

3. 10. Zoológiai jellemzők 22

3. 11. Tájképi adottságok 23

3. 12. Természetvédelem 24

3. 13. Bányászathoz kapcsolódó épített elemek 24

3. 14. Jelenlegi területhasználat 25

4. Konfliktusok 26

4. 1. Tájhasználati, funkcionális konfliktusok 27

4. 2. Vizuális- esztétikai konfliktusok 28

4. 3. Ökológiai konfliktusok 29

5. Az utóhasznosítást meghatározó és befolyásoló tényezők 30

5. 1. Jogszabályi háttér 30


2

5. 2. Az Országos Területrendezési Terv és a Budapesti Agglomeráció

Területrendezési Tervének a tervezési területre vonatkozó előírásai 32

5. 3. Településrendezési tervek 33

5. 4. Térségi kapcsolatok és területhasználatok 34

5. 5. Lakossági és önkormányzati igények 35

6. SWOT analízis 36

7. Jelenlegi utóhasznosítási tervezetek vizsgálata és értékelése 38

7. 1. A „Szentendre II kavics” bánya tájrendezési terve 38

7. 2. A „Budakalász IV kavics” bánya tájrendezési terve 39

7. 3. Műszaki üzemi tervek tájrendezési munkarészei 39

8. Az adottságok értékelése, potenciál meghatározása 41

9. Jövőkép megfogalmazása 57

9. 1. Prioritások 57

9. 2. Koncepció 59

9. 3. Rövid- és hosszú távú célok megfogalmazása 60

9. 4. Funkciók meghatározása 61

9. 4. 1. Tervezett területhasználati és tájszerkezeti kialakítás 61

9. 4. 2. Vízhasználat, funkciók 67

10. A terület rehabilitációja 67

10. 1. Műszaki rehabilitáció 67

10. 1. 1. Partvonal kialakítás, rendezés 68

10. 1. 2. Partvédelem mérnökbiológia módszerekkel 68

10. 1. 3. Tófenék rendezés tisztítás 69

10. 2. Biológiai rehabilitáció 70

10. 2. 1. Termőréteg kialakítása 71

10. 2. 2. Növénytelepítési terv 71

10. 2. 3. Élőhelyek létesítése 74

11. Tervezett művi létesítmények 74

12. Marketing 77

13. A tervezett tájrendezési feladatok ütemezése 80

14. Fenntartási munkálatok és monitoring 83

15. A rehabilitáció várható eredményei 84

Összefoglalás 86


3

Felhasznált források 88

Ábrajegyzék 92

Képjegyzék 92

Táblázatjegyzék 93

Térképek jegyzéke 93

Mellékletek 94


4

Bevezetés

„Ez a tó, ha enyim lenne

minden nap fürödnék benne.

A Forró Nyár Ünnepére

leúsznék a fenekére.”

/Tamkó Sirató Károly: Dal a tóról/

Életünk egyik kiemelten fontos eleme a víz. Ezt nem csak az bizonyítja, hogy

szervezetünknek több mint 70%-át alkotja, hanem, hogy mindennapjaink elengedhetetlen

szereplője. Sokféleképpen hasznosítjuk, de egyik mindenki által kedvelt megjelenési

formája, ha olyan nagy területen jelenik meg, hogy fürdésre alkalmassá válik. Legyen szó

folyóról, tóról, tengerről, mesterségesen kialakított vagy természeteses vízfelületről,

egyaránt vonzza az embert és különleges, egyedi hangulatot teremt környezetének. Ez a

jelenség motivált diplomatémám választásakor.

Közel huszonöt éve lakom a Római part közvetlen szomszédságában. Mindennapos

kapcsolatom a Dunával, természetessé tette a víz közelségét. Gyakran járok le a Duna-

partra futni, kerékpározni vagy egyszerűen csak sétálni. Azonban különösen a nyári

hónapokban sajnálatos problémaként merül fel, hogy tilos a Dunában fürdeni. A közelben

számtalan strand található, amik azonban nem helyettesítik a természetes vizekben való

fürdés élményét.

Budakalász és Szentendre térségében régóta működik bányászati tevékenység. A

környéken található kavicsbányákat azonban már vagy bezárták vagy a végéhez közeledik

a kitermelés, ami szükségessé teszi az utóhasznosítás meghatározását és kidolgozását. Az

Omszki-tó egy pozitív példa, ahol funkciót adva az egykori bányagödörnek, ma már a

környék lakosságának igen nagy része töltheti idejét rekreációval. Van emellett azonban

egy másik nagyon jó adottságokkal bíró egykori kavicsbánya, ahol igény lenne egy

komplex tájépítészeti terv elkészítésére.

Diplomatémám választásakor az a lehetőség motivált, hogy funkciót adjak a

Budakalász-Szentendre közigazgatási határain belül található bányatavaknak. A Luppa-

szigettel közel egy magasságban található kavicsbányák, a 11-es főúttól a Duna felé eső

területen fekszenek és ugyan hivatalosan két tónak minősülnek mégis a kettő együtt igényli

a tervezést. A tavakat jelenleg illegálisan használják fürdőzésre, valamit önkényesen

megjelentek már a környéken tájhasználati funkciók, azonban nincs egy terv, egy

megfelelő kialakítás, hogy minden a megfelelő keretek között történjen.


5

Célom, hogy a tavak turisztikai fejlesztésével egy olyan komplex többfunkciós

rekreációs területet alkossak, ahol a környező települések lakossága az év minden

szakaszában megtalálja az igényeinek megfelelő vízparti tevékenységet. Tervemben

biztonságos és igényes keretek közé helyezem azokat az illegálisan működő

területhasználatokat, amelyek jelenleg zajlanak, illetve újakat fogalmazok meg.

A munkámat egy vizsgálat bemutatásával kezdem, majd értékelem a jelenlegi

állapotokat, amelyek a tervezés kiindulási pontjául szolgálnak. A tervi munkarészben

vizuálisan és szöveges formában is ismertetem az elképzeléseimet. Az eredmény egy olyan

tájrendezési terv, amely a területet bekapcsolja a környező települések

kapcsolatrendszerébe, ugyanakkor kiszolgálja a lakosság igényét olyan módon, hogy nem

okoz kárt a környezetének. Ily módon sikeres perspektíváját mutatom be, az egykori

bányászati területek jövőbeli rehabilitációjának.

1. Szakirodalom bemutatása

Munkám során a lehető legtöbb forrásból próbáltam dolgozni. Igénybevettem az

internet lehetőségeit, valamint a korábban készült diplomamunkákat hasonló

témakörökben. A szakkönyvek felhasználása elengedhetetlen része volt a kutatásnak,

ugyanakkor a legértékesebb információk nagy részét a szóbeli beszélgetések nyújtották.

Internetes források

A világháló ma már az egyik legnagyobb információforrás. Munkám során is

sokszor igénybe vettem az internet nyújtotta lehetőségeket. Elsősorban a jogszabályok

és törvények letöltésében volt nagy segítségemre. A jogszabályi háttéranyag ismerete

ugyanis elengedhetetlen a tervezéshez.

Az internet hasznos információforrásnak bizonyult a környék megismeréséhez

is, illetve a további források felkutatásához (telefonszámok, email címek). Kiinduló

forrásom volt a kapcsolatfelvételhez az illetékes személyekkel valamint a kutatások

megkezdésében.

Kiemelt honlapok között megemlíthető Budakalász honlapja, a

www.budakalasz.hu, valamint Szentendre városáé, a www.szentendre.hu. A

bányatavakról viszonylag kevés információ van fenn a világhálón, azonban a lakossági


6

fórumokon sikeresen tájékozódtam a környékbeli lakosság és az érintett emberek

véleményéről.

Szakkönyvek és korábbi diplomamunkák

A szakirodalom ismerete és alkalmazása nélkül nem lehet sikeres egy tervezési

folyamat. Fontos volt, hogy a szakkönyvek segítségével felfrissítsem a témában

korábban tanultakat valamint kiegészítsem az esetenként hiányos ismereteket.

A bányászattal kapcsolatos tudásanyag megszerzésében hatalmas segítséget

nyújtott Csima Péter és Kincses Krisztina Tájrehabilitáció című könyve (1999., KÉE,

Budapest), valamint „A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet- és

természetvédelmi problémái” című 2002-es kiadvány a Közép- és Kelet Európai

Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért gondozásában. A tájbaillesztés és

tájrehabilitáció alapjaiban Csemez Attila – Tájtervezés –Tájrendezés című könyve

nyújtott kiindulópontot. Az egyetemen korábban részt vettem még a Vác- Derecskei

kavicsbányák rekultivációjáról szóló pályázatban, ahol a tervezési folyamat és

konzultációk alatt tanultakat a jelen példában szintén hasznosítottam. A további

könyvek címe az irodalomjegyzékben olvasható.

A korábbi diplomamunkák közül Mandula Gergely a Tájvédelmi- és

tájrehabilitációs tanszéken írt 2008-as munkája jelentett nagy segítsége. A hasonló

témákban készült – tehát bányató rehabilitációról szóló tanszéken készült diplomák

közül Sándor Gergő 2009-ben készített „A nyékládházi kavicsbányatavak turisztikai

fejlesztési lehetőségei” és Nagy János 2008-as „Bányató értékvédelem és tájbaillesztés

Szombathely Újperinti kavicsbányatavak” című írása adott ötleteket a más helyekre

javasolt utóhasznosítások tervezete alapján.

Szóbeli adatközlők

Az adatgyűjtés során az egyik legnagyobb segítséget az érintett emberekkel

való beszélgetés nyújtotta. Külön köszönet illeti Mandula Gergelyt, aki segített

többek között az illetékes emberekkel való kapcsolatfelvételben. Értékes

információkat nyújtott Petz Rudolf, a Geohidroterv Kft. munkatársa, aki a tavak

vízminőségének vizsgálatában vett részt. A Budakalászi Önkormányzat


7

munkatársai (Fetter Bea, Dr. Udvarhelyi István és Gersterkorn András) hasonlóan

segítőkész információforrások voltak, sok fontos adattal szolgáltak, amik segítették

munkámat.

2. A tervezés célja

Diplomamunkám elsődleges célja, hogy egy olyan terv szülessen, amely a bánya

bezárása után mintapéldául szolgálhat egy rombolt felület újrahasznosítására kielégítve a

lakosság igényeit és a táj- valamint a környezetvédelmi szempontokat. Mivel az érintett

települések önkormányzatai is szorgalmazzák egy ilyen jellegű terv elkészítését, ezért

figyelembe veszem az általuk támasztott igényeket, miközben a hatályos jogszabályok,

településrendezési tervek és egyéb szabályozó dokumentumok adnak keretet.

Várható eredményként egy részletes terv kerül ismertetésre, amelyben megoldást

javaslok az optimális utóhasznosításra, valamint a biztonságos partvonal kialakításra, a

növénytelepítési lehetőségekre és a szükséges műszaki létesítmények elhelyezésére.

Szeretném a jelenleg bányászat miatt még lezárt, ugyanakkor jó potenciállal rendelkező

területet bekapcsolni a környékbeli települések életébe és turisztikailag vonzóvá tenni,

hogy pozitívan és biztonságosan lehessen élni az általa kínált rekreációs lehetőségekkel.

Bízom benne, hogy ötleteimet a jövőbeli utóhasznosításra vonatkozó tervekhez is tudják

hasznosítani.

3. A terület vizsgálata

A tervezés első kiemelkedő fázisa a vizsgálati munkarész, ami feltárja az terület

tájhasznosítási potenciálját, megalapozva a későbbi javaslatok hátterét. A vizsgálat során

először lehatárolom a területet, kitérek a történetére, majd bemutatom a természetföldrajzi,

a hidrológiai, a geológiai, a botanikai, a zoologiai és a tájképi, és természetvédelmi

adottságokat.


8

3. 1. A terület lehatárolása

A vizsgált terület Budapesttől északi irányban, Pest megyében, Szentendre,

Budakalász és a Duna közötti területen, Szentendre és Budakalász közigazgatási területén

helyezkedik el. A 11-es főút és a Duna közti területen található bányatavak mintegy másfél

kilométerre kezdődnek a Budapest határán túl, így jól megközelíthetőek. A Duna alig 300

méterre folyik a területtől.

A bányatavaknál jellegzetesen a korábbi bányatelek határáig történik a lehatárolás,

ez azonban sok helyen jelent meredek partfalakat, szabályos partvonalat, figyelmen kívül

hagyva a közvetlen környezetet, amellyel összhangban kéne az utóhasznosítást

megtervezni. Én ennek megfelelően a bányatelek határain valamennyivel kijjebb

határoztam meg a tervezési területem határait, ahol ez lehetséges volt. (1. kép)

Az észak felől a regionális jelentőségű gázelosztó állomás, valamint az innen induló

föld alatt futó magasnyomású gázvezeték jelenléte határozta meg a tervezési terület határát.

Ez befolyásolja a területhasználat meghatározását, valamint az itt alkalmazható

növénytelepítési lehetőségeket is. Nyugaton a 11. számú főútig terjeszkedik az általam

meghatározott tervezési terület, ugyanis úgy gondolom, hogy érdemes együtt kezelni ezt a

területet és zajvédő fal, valamint véderdő telepítésével biztosítani a beljebb fekvő részek

nyugalmát.

A keleti partnál többnyire az előirányzott 50 m-es parti sáv jelenti a tervezési terület

határát. A déli öbölnél a tervezett strand miatt, kiszélesítettem az 50 métert majdnem a

Luppa-szigeti útig. Ennek azért láttam szükségét, hogy egy kedvezőbb hajlásszögű, és több

embernek helyet adó strandterületet lehessen kialakítani. Hasonlóan jártam el a déli part

többi részénél is, ahol a telekhatárok figyelembevételével szélesebb parti sávot

szándékoztam tervezés alá vonni.

Így összesen egy mintegy 1 454 926 m2

(145, 49 ha) terület esik a tervezési terület

alá. Ez magába foglalja a tavak területét, a bányán belüli utakat és közműveket is, amik jó

alapot biztosítanak egy komplex rehabilitációs terv kialakításához.


9

1. kép: A tervezési terület

3. 2. A bánya története

A területen folytatott tevékenység TEAOR (Gazdasági Tevékenységek Egységes

Ágazati Osztályozási Rendszere) besorolása Kavics-, homokbányászat, TEAOR száma:

1421’03. A területen a kavicsbányászat 1964-ben indult meg (Fülöp 1990.). A bányató

viszonylag korán kialakult, mivel a mezőgazdasági TSz-ek által folytatott kitermelés

hamar elérte a talajvizet.

1974 óta az Óbuda Szövetkezet és a Munkaterápiás Intézet közösen folytatta a

bányászati tevékenységet, majd 1997-ben új bányatelkek megállapítását (pontosabban a

régi bányatelkek törlését és az egymáshoz csatlakozó új bányatelkek lefektetését)

kérelmezték, miután a bányatelkek nagy részét csaknem teljesen leművelték. A Közép-

Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség az új telkek megállapításához szükséges

környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadását feltételhez kötötte, amiben előírta,


10

hogy a Budakalászi kavicsbánya tavak felszín alatti vízkészletvédelmi felülvizsgálatát és

intézkedési koncepcióját el kell készíteni. A munkamegbízást a Geohidroterv Kft. kapta

meg és a felmérésről készített dokumentáció 1997-ben látott napvilágot. Ezt követően

alakult ki a Szentendre közigazgatási területén az új „Szentendre II-Kavics” bányatelek,

míg Budakalász területén az új „Budakalász IV-Kavics” bányatelek.

Idővel a Munkaterápiás Intézet megszűnt, így a bányatelken Óbuda Szövetkezet

folytatta tovább a bányászati tevékenységet. 2001 évtől a terület tulajdonosa a Kaláz Ipari

Kereskedelmi Szolgáltató Kft., az üzemeltetést pedig a Török-Trans Kft. végzi.

A vízfelületek pontos kialakulásáról nincs adat, de valószínűsíthető, hogy a tó nem

folyamatosan növekedett, hanem több kisebb tó egybenyitásával jött létre. A jelenlegi

kitermelés is a szentendrei tavakat egykor elválasztó földnyelv elbontására irányul

(kavicsvagyont már csak ez tartalmaz), mivel a bányát tovább bővíteni nem lehet a már

meglévő infrastrukturális elemek és az önkormányzatok elképzelései miatt.

3. 3. A bánya morfológai adottságai

Egy tó jellegét, élővilágának formálódását és vízminőségének kialakulását egyik

legnagyobb részt a vízmélység határozza meg. Az általam vizsgált bányatavak medrének a

legmélyebb pontja 91,10 m mBf magasan található. Ha ezt összehasonlítjuk az átlagos

vízszinttel, akkor megállapíthatjuk, hogy a tó maximális mélysége 7,7 m. Az átlagos

vízszint azonban 4,32 méter.

Fontos adottság még a part tagoltsága, ugyanis ez nagyban befolyásolja a tó

öntisztuló képességét, valamint növénytelepítési lehetőségeit. A parthosszok relatív

értékeléséről a különböző partindexek adnak tájékoztatást. Jelenleg a part tagoltságát

jellemző part tagoltsági index ma 1,7, de a tervezett bányabezáráskor 1,19-re fog

csökkenni (Mandula Gergely, 2008) Összehasonlításul a természetes tavaink ezen indexe

2-3 között szokott mozogni. A tagoltságot az 1. ábra szemlélteti, melyen az egyik kör a

partvonal hosszúságával egyezik meg, míg a másik a tó felszínével, különböző

időpontokban.


11

1. ábra. Parthossz és a vízfelület arányának változása

(Forrás: Mandula Gergely, 2008)

A tó további morfológiai adottságát az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat. A bányató morfológiai adottságai

A bányató morfológiai adatai

parthossz 7 085 m

felület 878 281 m2

vízkészlet (mértékadó vízszintnél) 3 794 546 m3

legnagyobb mélység 7,70 m

átlagos vízmélység 4,32 m

hossz 1 462 m

átlagos szélesség 601 m

legnagyobb szélesség 827 m

(Forrás: Mandula Gergely, 2008)

3. 4. Tulajdonviszonyok

A tervezési terület határait és a rendezés által érintett telkek elhelyezkedését a

mellékletben található tervlap tartalmazza, továbbá a 2. és 3. számú táblázat. A bányászat

által érintett telkek a jelenlegi bányavállalkozók tulajdonában vannak, vagyis az Óbuda Tsz

és a Kaláz Kft. Mivel a Kaláz Kft a Budakalászi Önkormányzat tulajdonát képezi, így az

általa birtokolt telkek önkormányzati tulajdonnak tekinthetőek.

A bányatelken kívül is vannak azonban érintett telkek, amelyek beleesnek a

tervezési területbe. Elsősorban a tó déli, valamint nyugati oldalán fekvő telkek érintettek,

amelyek a kárpótlás után kerültek magánszemélyek tulajdonába illetve osztatlan közös


12

tulajdonba. Itt már megkezdődött a telkek felvásárlása, azonban a háttérben álló befektető

jelenleg ismeretlen.

„Budakalász IV kavics” bányatelek Budakalász és Szentendre közigazgatási

területén az alábbi ingatlanokat érinti:

2. számú táblázat, A „Budakalász IV kavics” bányatelek tulajdonviszonyai

Tulajdonos Ingatlan

1 Budakalász Város Önkormányzata

2011 Budakalász, Petőfi tér 1.

Budakalász 0184/4,

0180/3, 0180/5, 0205/4,

0226/3, 0226/5, 0226/1

2 Gyógynövénykutató Intézet Zrt.

2011 Budakalász, Lupaszigeti út 4.

Budakalász 0189/179,

0205/3

3 Óbuda Termelő és Szolgáltató Szövetkezet

2011 Budakalász, József Attila u. 75.

Szentendre 016/4

4 PANNON-ALFA Fejlesztési és Szolgáltató Kft.

1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út. 51.

Budakalász 0223/4,

0223/6, 0223/7

5. GYNK Ingatlanfejlesztő Zrt.


Budakalász 20189/5

6. FITO Center Kft.


Budakalász 0189/175

7. Magánszemély (osztatlan közös tulajdon) Budakalász 20184/4,

20184/9, 20189/2 20188/6,

20189/109, 20189/110,

20189/111, 20189/112,

20189/113, 20189/114,

20189/115, 20189/116,

20189/117, 20189/118,

20189/119, 20189/120,

20189/121, 20189/122,

20189/123, 20189/124,

20189/125, 20189/126,

(Forrás: Budakalász IV Kavicsbánya Üzem, Bányabezárási Műszaki Üzemi Terv, 2011,

Mandula Gergely, 2008)


13

„Szentendre II kavics” bányatelek Budakalász és Szentendre közigazgatási

területén az alábbi ingatlanokat érinti:

3. számú táblázat, A „Szentendre II kavics” bányatelek tulajdonviszonyai

Tulajdonos

1. Budakalász Város Önkormányzata

2011 Budakalász, Petőfi tér 1.

Budakalász 0184/4,

0189/2

2. Óbuda Termelő és Szolgáltató Szövetkezet

2011 Budakalász, József Attila u. 75.

Szentendre 05/1, 05/5,

07/1, 011, 016/4, 016/7,

017/3

3. Magánszemély (osztatlan közös tulajdon) Szentendre 05/8, 05/9,

05/10, 05/11, 05/12, 06/61,

07/2, 017/18, 017/16,

017/15, 017/14, 017/19,

017/20, 017/12, 017/11,

017/ 10, 017/9, 017/8,

017/7, 017/6, 019/1.

(Forrás: Szentendre II Kavicsbánya Üzem, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció, 2010


3. 5. Éghajlati adottságok

A területet magába foglaló kistáj éghajlati típusa a mérsékelten meleg- mérsékelten

száraz típusba tartozik. Az évi középhőmérséklet 10-11,2 °C között van, a napsütés évi

összege 1900-1930 óra körüli. Ebből a nyári évnegyedben 770-780 órán át süt a nap. A

legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34-34,5 °C.

A csapadék évi összege 550-600 mm, a tenyészidőszaké 300-350 mm. A 24 órás

csapadékmaximum 116 mm. Az ariditási index 1,15-1,25 között mozog. Az uralkodó

szélirány általában az északi-északnyugati, átlagos sebessége 2,0-2,5 m/s. Ez az éghajlati

típus és az adottságok elsősorban a szántóföldi és a kertészeti kultúrának kedvez. (Dövényi

Z. - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 2011)


14

Az alapvető éghajlati adottságok mellett a terület makroklimatikus jellemzőit

módosítja a bányászat során kialakult terepfelszín és vízfelület. A nagy kiterjedésű,

összefüggő vízfelszín párásabb klíma kialakulását eredményezi. A tavakat körbevevő

rézsűk fagyzugos területeket hoznak létre, míg szélcsendes időben a hideg levegő tó feletti

megülését. Az ősszel és tavasszal a tó felett észlelhető ködfátyol sajátos jelensége a

területnek.

3. 6. Domborzat

A bányatavak területe a mintegy 10 km2 nagyságú Budakalászi öblözethez tartozik,

104-107 mBf jellemző térszíni magassággal. Az átlagos relatív relief 3m/ km2. (Dövényi Z.

- MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 2011) Ennek következtében a síkvidéki

terepalakulatok jellemzőek a tervezési terület környékére, valamint ebből a térszínből

alakították ki a későbbi bányagödröket. Az eredeti felszínről elmondható, hogy a Duna felé

enyhén emelkedett, míg a 11. számú főút felé alacsonyabb volt. Az eltérés oka, a Duna

egykori vízjárása, ugyanis az árvizek során a hordalékból padka alakult ki a hullámtér

szélén. Ennek köszönhető többek között a kibányászott kavicsvagyon nagy része is.

(Budakalász-IV Kavics Bányabezárási Üzemi Terv, 2010)

3. 7. Geológiai jellemzők, földtani felépítés

A térség a Pilis-hegység DK-i peremén és a hozzá K-ről csatlakozó Duna völgyben

található. Területét 104-130 mBf közötti térszín, dombvidéki és folyóvölgyi területek

jellemzik. A bányatavak ezen térségen belül a legalacsonyabb (104 mBf) térszínen

fekszenek, a Duna folyam egykori árterületén, az árvízvédelmi töltés mentett oldalán. A

jelenlegi morfológia kialakulásában a fluviális (hordalékát szállító, mederben áramló víz

tevékenysége) és a tektonikai elemek tevékenységének is meghatározó szerepe van. (Petz

1999.)

A felszín közegének geológiai felépítésében többnyire a több száz méter

vastagságot is meghaladó harmadidőszaki mederüledék vesz részt. A bányatavak alatt

elhelyezkedő vízzáró réteg oligocén korú, nagyobb részt kiscelli agyagösszlet. A

kavicsvagyon feküjét alkotó anyag finomhomokos, kékesszürke színű, jelentős pirit

tartamú kiscelli agyag, agyagmárga alkotja, amely egyben vízzáró tulajdonságú és igen


15

jelentős vastagságban megtalálható. A terület felszínén a völgyekben réti vályog talajok, a

dombokon barna erdőtalajok fordulnak elő. (2. ábra)

2. ábra: A tavak földtani felépítése

(Forrás: Geohidroterv Kft., A Budakalászi bányatavak vízminőség vizsgálata)

Kavicsadó réteg

A bányatelek területén a pleisztocén kavicsos rétegösszlet átlagosan 13 m

vastagságban található meg, a 88-89 mBf feküszint felett. A homokos kavicsnak a

fedőrétege átlagosan 0,5-2,0 m vastag agyagos homok, amelyből a felszínen a záróréteg

~0,2 – 0,3 m vastag holocén humuszos homok. A fő vízadó összlet a 90-96 mBf-i

magasságon települő ártéri teraszüledék, amely változatosan fejlődött ki. Ez az összlet

uralkodóan durva homok, nagyjából 30-60% kavicstartalommal. A felső zóna az, ami

többnyire kavicsos homok, míg lejjebb homokos kavics összetétellel találkozhatunk. (3.

ábra) A bányató déli részén, illetve a nyugati peremtesten a homokos frakció részaránya

növekszik. A vízadó réteg alatt elhelyezkedő fekü a tó Ék-i részén található a

legmélyebben (90-91 mBf, a felszíntől számítva 13-14 méter mélyen) A DK-i irányban

fekszik a legmagasabban. Itt a felszíntől mindössze 9-10 m-re helyezkedik el.


16

3. ábra: A „Budakalász-IV Kavics” bányatelek környezetének K-Ny-i irányú

földtani profilja és áttekintő vízföldtani szelvénye

(Forrás: Bányabezárási Műszaki Üzemi Terv, Budakalászi Önkormányzat)

A jelenlegi és megmaradó tómeder a bányatelek nagyjából 85 %-át fedi le. A

jelenlegi tómeder alatt az eddig feltételezett kavics feküszintig (~92 mBf) a visszamaradt

átlagos kavicsvastagság 1,9 m, ami kielégíti a KTVF által előírt minimum 1,0 m

bennhagyásra kötelezett kavicskészletet. Hozzá kell tenni, hogy valójában ennek a

rétegnek a döntő térfogatát finomszemcsés üledék alkotja kavics helyett. (Budakalász-IV

Kavcs Bányabezárási Üzemi Terv)

A meddőanyag

A vízadó réteg felett a Duna, illetve az Ős- Duna patak kőzetlisztes, agyagos

képződményei találhatóak. Ez a 2-2,5 m vastagságú a réteg azonban ma már a bányászattal

érintett területen mindössze a védőpilléreken és a félszigeteken, földnyelveken található

meg. Vízvédelmi szempontból ez a réteg a talajvíz szűrője volt, hiszen gyenge a

vízáteresztő képessége. A felszínen vékony humuszos, laza szerkezetű, többnyire homokos

feltalaj található (0,2-0,5 m mélységig), mely alatt 0,5-2 m sárga agyagos homokliszt van.

Ezek a felszín közeli finomszemcsés rétegek többnyire laza vagy közepesen tömör

állapotúak. Valamivel tömörebb az alatta lévő homokos kavicsréteg. (Koldeisz 2005b.)


17

3. 8. Hidrológiai jellemzők

A terület hidrológiai jellemzők bemutatása kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre,

valamint a talajvíz mozgásának és a tó vízkészletének bemutatására. Mivel ez a vizsgált

terület egyik legmeghatározóbb eleme, így kiemelt figyelmet igényel a jellemzése.

3. 8. 1. Felszíni vizek

A vizsgált terület a Duna folyó vízgyűjtőjén fekszik, amelybe a terület É-i részén a

Dera-patak, míg a D-i részen a Barát patak lép be. A két patak közt található a rekultivált

Omszki-tó, valamint a Szentendre- Budakalászi kavicsbányatavak. A terület közvetlen

szomszédságában, alig 200-500 méterre folyik a Duna. A terület a folyó Szentendrei-Duna

ág 4-9 folyamkilométere közé esik. A bányatótól északra található még egy időszakos

vízfolyás, a Szentistvántelepi-árok. Mivel a tó környezetében a terep enyhén déli irányba

lejt, ezért a területre hulló csapadékvíz befogadója a Barát-patak

A bányatavak felszíni vizekkel nem állnak kapcsolatban. A határoló rézsűk

kialakításakor arra törekedtek, hogy a tóba a felszínről minél kevesebb víz juthasson be,

ugyanakkor régebben az árvízvédelmi töltés kiépítése előtt a Duna rendszeresen elöntötte a

területet. (Budakalász-IV Kavics Bányabezárási Üzemi Terv)

3. 8. 2. Felszín alatti vizek és a talajvíz mozgása

A felszín alatti, sekély mélységben áramló talajvíz térfogata a pleisztocén korú

kavicsos homok rétegben helyezkedik el. Az alábbi talajvíz utánpótlása a csapadékból

beszivárgó vízből történik, továbbá a kavicsteraszok peremén belépő vízkészletből és

változó arányban a Dunából a terasztestbe átszivárgó vízből. Emellett növekszik a Duna

vízkészletének talajvízbe történő átadódása. (Budakalász-IV Kavics Bányabezárási Üzemi

Terv)

A környék jelentősebb felszíni vízfolyásainak (Dera-patak, Barát-patak) vízhozama

nagyon változó, ugyanakkor a vizsgálatok szerint a talajvízre leszívó hatást fejtenek ki,

ennek ellenére bizonyos területeken betáplálást okoznak. A bányatavak közül az Omszki tó

kisebb mértékben, míg a Lupa-tavak jelentősen módosítják a talajvíz áramlásának irányát.


18

A tavak a hátterük felől a talajvízre leszívó hatást gyakorolnak, míg az előterük irányában

táplálnak. A kavicsbányatavakban tárolt jelentős vízkészlet következtében a tavak a háttér

irányú utánpótlásban meghatározó szerepet játszanak. (Petz 1999)

3. 8. 3. Jelenlegi vízszint és ingadozásai

A tó vízszintjének mérése a bánya felelős műszaki vezetője által beméretett, viszont

nem hitelesített vas rúdon történik. Az átlagos vízszint 98,9 mBfsz magasan van.

tervezéshez tehát ez jelenti a mértékadó vízszintet. Generálhatnak magasabb vízállást a

Duna árvizei (99,8 mBf) . Az esetleges alacsonyabb vízállásért a háttérből érkező kevesebb

talajvíz, illetve a nagyobb párolgás a felelős (98,3 mBf). Ezt összevetve az átlagos

vízszintingadozás nagyjából 1,5 m.

A bányatavakat felszíni víz nem táplálja és nem jelentős azoknak a területeknek

sem a kiterjedése, amelyről a csapadékvíz közvetlenül a tóba érkezik. Néhol pont a

depóniák akadályozzák meg, hogy a környező területekről a víz a tavakba jusson. A

közvetlenül a tó felületére hulló csapadék, nagyjából évi 0,540 Mm3.

A vízkészletet csökkentő tényezők közül jelentős szerepet játszik a párolgás,

különösen a forró és száraz nyári hónapokban. Jelentős vízkivétel azonban nem történik,

egyedül a vízbázisra települt vízkivételek csökkenthetik a talajvízszintet, azonban ezek a

hatások még nem érzékelhetőek. Nagyobb probléma akkor keletkezhetne, ha bővítenék a

vízműkutak számát. (Petz 2007)

3. 8. 4. Vízminőség

A bányatavak vízminőségét a háttérből a talajban szivárgó víz, nagyvíz esetén a

Duna felől érkező dunai víz vízminősége, illetve a bányatóba közvetlenül bekerülő

anyagok, valamint a tó vizében végbemenő biológiai folyamatok együttesen alakítják.

A tavakhoz készített vízminőség vizsgálatot a Geohidroterv Kft. készítette először

1997-ben, majd 1999-ben, 2003-ban, míg az utolsót 2005-ben. Sajnos azóta nem készült

újabb vizsgálat, így az elkészültek eredményeivel kell dolgozni. Két mintavételi hely volt,

a tavak Ny-i és K.-i részén.

A jellemző vízminőségi értékek a következőek voltak: 1420-1597 S/cm, a nitrát

ion 2,4-5,7 mg/l, klorid ion: 107-110 mg/l, szulfát ion: 442-463 mg/l, KOIK: 7,0-26,3 mg/l,


19

szervezetszám: 930e-1.850e i/l, fonalasbaktérium szám: 5e-10 e i/l, s=2,21-2,26, a

szaprobitás pedig béta-mezoszoprób. A mederiszap nehézfémtartalma nem haladta meg a

KM tervezetben megengedett határértéket.

A vizsgálatok alapján az került megállapításra, hogy a tavakban vertikális

rétegzettség nem tud kialakulni a kis vízmélység (4-6 m) és a nagy átlátszóság

következtében a fenékig leható fény fotosztintézise révén kialakuló kedvező viszonyok

miatt. Emellett a nagy tófelületen az É-ÉNy-i szelek jól átkeverik a vizet is. Kedvező a

makrobiológiai, trofitási állapota, ami a csekély növényi tápanyagkoncentrációnak

köszönhető.(Petz, 1999)

A tó biológiai állapota nem kedvez a közvetlen bejutó szerves szennyeződések

elbomlásának, mert a gyors lebomló képesség hiánya és a nagyfokú elkeveredési lehetőség

a szennyeződés gyors továbbjutási lehetőségét eredményezi a Duna-felé. Emiatt külön

figyelmet kell szentelni a megfelelő védettség nyújtására a külső szennyező hatások ellen.

A víz pH értékére vonatkozó vizsgálatok kimutatták, hogy a 1997-es és 2003-as

mintavételi időpont között jelentősen változott az érték. Míg 1997-ben a felszíni a

mélységi vizek pH értéke 7,7 volt, addig 2003-ban már a felszíni vízé 8,6, míg a mélységié

8,45. A lúgosodás oka csak feltételezhető, valószínűleg köze van a települések felől érkező

megnövekedett szervesanyag tartalmú vizekhez (Petz, 2003). A térképi mellékletek között

található táblázatból részletesen leolvashatóak az 1997-es, 2003-as és 2005-ös mintavételi

időpontokban mért további adatok.

3. 9. Botanikai adottságok

A vizsgált terület botanikai adottságait két részre bontva mutatom be. Egyrészt a

szárazföldi flóra elemeit veszem sorra, majd a vízi növényvilág feltárása következik. Így

nagyjából képet kaphatunk a tavak környékének növénytani állapotáról.

3. 9. 1. Szárazföldi növényzet

A bányatavak területe növényföldrajzi szempontból az Alföld, az Északi-

középhegység és a Dunántúli-középhegység flóratartományok találkozásában, a Dunazug

és a Duna-Tisza köze flórajárás határán helyezkedik el (Marosi – Somogyi 1990.) Az

emberi beavatkozás előtt, a természetes növényzetet hordalékligetek és fűz-nyár ligetek


20

alkothatták. A vegetáció azonban nem a bányászat hatására tűnt el, hanem az árvízvédelmi

töltés megépülésével a terület mentett oldalra került, így alkalmassá vált szántóföldi

növénytermesztésre. Ezt a mezőgazdasági hasznosítást szorította ki a területről a

kavicskitermelés.

A parton a Duna közeli, árvízmentes területeken előforduló növénytársulás, a tölgy-

kőris-szil ligeterdő (Querco-Ulmetum hungaricum) és elnyárasodott változata (Querco-

Ulmetum populetosum) a potenciális vegetáció (Marosi – Somogyi 1990.). Mivel a

talajvíz átlagos mélysége 3-5 méter, ezért ideális, elérhető közelségben van a fás szárú

növényzet számára.

A kavicsbánya olyan területein, ahol a közelmúltban alakítottak ki rézsűt, a meddő

depóniákon, illetve a bánya sűrűn bolygatott felszínein fásszárú vegetáció egyáltalán nem,

de lágyszárú növényzet sem kifejezetten települt meg. A stabil régebben kialakított

rézsűkön többnyire a magas termetű gyomfajok terjedtek el (2. kép). Ezek többnyire

karógyökeres, egynyári növények. Emellett jellemző még különösen a bolygatott

területekre az adventív és invazív fajok jelenléte (pl.: Asclepias syriaca – selyemkóró).

A fás szárú növényállomány viszonylag fajszegény. A keleti és délnyugati

partszakaszokon minimális a növényzet, szórványosan egyedülálló fák, illetve kisebb

facsoportok találhatóak. Jelentősebb mennyiségben fák a kavicsfeldolgozó melletti

partszakaszon, az északnyugati parton, valamint a félsziget középső, eredeti terepfelszínű

területein fordulnak elő. (3. kép)

2. kép Gyomokkal borított rézsűfelület 3. kép Kavicsfeldolgozó melletti partszakasz

(Forrás: Saját felvétel) (Forrás: Saját felvétel)

A növényzetet nagyrészt nyár fajok, fehér nyár (Populus alba), szürke nyár (Populus

canescens), nemesnyár (Populus x hybrida), fekete nyár (Populus nigra) alkotják


21

elegyesen füzekkel, mint például a fehér fűz (Salix alba). Idegen fajokat is felfedezhetünk

elsősorban a félszigeteken, úgymint az akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus

altissima) és a zöld juhar (Acer negundo).

A fás szárú növényzet sok helyen a rézsűben gyökeresedett, ahol a felszínre bukkant

néhol a gyökérzetük, az eróziós jelenségek következtében. Ez magában hordozza a

kidőlésük figyelmét, így rendezés során fokozott figyelmet igényel a stabilizálásuk. A fák

többsége szerencsére még csak 5-15 év körüli, vagy ennél is fiatalabb, így ez a probléma

jelenleg még nem jelent nagy fenyegetést. Jelentősen idősebb vagy értékesebb, védett

példány nem található a területen.

A tavak közvetlen parti sávjáról is elmondható, hogy szegényes növényállománnyal

rendelkezik. A meglévő nádasfoltok csak elszórtan, kis területen jelennek meg, nem

jelentenek valódi élőhelyet. Sajnos a partvonal kialakítás nem kedvező jelentősebb nádas

foltok kialakulásához, így az a pár jellemző faj, mint például a nád (Phragmites australis)

és gyékény (Typha angustifolia), csak ott települt meg, ahol az iszap és part meredekség

megfelelő körülményeket biztosított. A félszigetek partjain valamint a kavicsfeldolgozó

üzem keleti oldalán sűrűbben fordulnak elő ezek a foltok.

A tervezési terület részletesebb botanikai felmérését szöveges melléklet tartalmazza.

3. 9. 2. Vízi élővilág

A vizsgált tavak a bányatavakra jellemző tulajdonságoknak megfelelően abiotikus

tulajdonságokkal rendelkeznek, mivel partjaik meredekek, a víz gyorsan mélyül, a meder

pedig főleg homokos kavicsból és kívülről beszivattyúzott iszapból áll. Ezen tényezők

következtében az élővilágnak nincs biztosítva a megfelelő körülmények a megtelepedésre.

A Geohidroterv Kft által elvégzett vízminőség vizsgálat során 70 taxon került elő, azonban

ez igen szegényes szám, különösen a magasabb rendű fajok szinte teljes hiányának

tükrében.

A víz trofitása az évszakoktól függően változik. Télen többnyire oligotróf, míg nyáron

oligo-mezotróf, ami a vízi életközösségek tekintetében táplálékszegény állapotot jelent.

Ennek következtében a tó növényi élővilága viszonylag szegényes. (Petz 1999.)

A kavicsbányatavakban a mély víz, valamint a növényi tápanyagok hiánya –

különösen a N és P mennyiség alacsony- gátat szab a fitoplankton és a magasabb rendű

növényzet túlszaporodásának. A tófenék nagy részén „algagyep” található, ami elősegíti a


22

növényevő állatok táplálékhoz való jutását. Hínárvegetáció azonban már nem tud

kialakulni jelentősebb mértékben, csak a tó déli partjának közelében foltokban. (Petz

1999.)

3. 10. Állatvilág

Hasonlóan a növényvilághoz, a számukra fennálló abiotikus körülmények miatt, az

állatvilág is szerény számban képviselteti magát. A környező természetvédelmi területek,

illetve a Duna-part nagyszámú állatvilága számára a betelepedésnek nincsenek fizikai

akadályai, azonban a szegényes élőhelyi adottságok (meredek partfal, ritkás, keskeny

nádas foltok) nem adnak lehetőséget a fennmaradáshoz.

Nemcsak a hüllők és kétéltűek száma alacsony, hanem a madárvilág is csekély

számban képviselteti magát. A korábbi, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során

készített felmérések során ugyan még szegényesebb madárfaunát állapítottak meg, amihez

képest a mostani valamivel pozitívabb állapot. A szakadó partfalakban parti fecskék

(Riparia riparia) fészkelnek, de megfigyelhető még kormorán (Phalacrocorax), törpegém

(Ixobrychus minutus), tőkésréce (Anas platyrhynchos), sárgalábú sirály (Larus

cachinnans), dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) mellett jégmadár (Alcedo atthis)

is.

A vízben élő haljafok egy része a helyi horgászok elmondása alapján az egyik régebbi

dunai árvíz által történt elöntés alatt jelent meg a bányatavakban. Azonban az alacsony

biológiai aktivitás és kedvezőtlen körülmények miatt nem valószínű, hogy ezek a fajok

elszaporodtak. Jelentősebb halforrás az évtizedek óta működő horgászegyesület Óbuda-

Kalász Horgász Egyesület, amely rendszeresen végez haltelepítéseket. Rendszeresen

telepített fajok között megtalálható a ponty (Cyprinus carpio), amur (Ctenopharyngodon

idella), csuka (Esox lucius), süllő (Sander lucioperca), dévérkeszeg (Abramis brama),

karikakeszeg (Blicca bjoerkna), jász (Leuciscus idus) és bodorka (Rutilus rutilus), de a

tóban nagy arányban fordul elő naphal (Lepomis gibbosus) és sügér (Perca fluviatilis) is.

(Mandula Gergely, 2008.)


23

3. 11. Tájképi adottságok

Jelen állapotában a tó jól láthatóan tükrözi eredetét. A szabályos, egyenes partvonalak,

a vékony, szintén egyenes benyúló földnyelvek, és a meredek partfalak látványa egyből

egyértelművé teszi, hogy mesterséges kialakítású tóról van szó. A nádasok és a

megszokott, dús vízparti növényzet hiánya tovább erősíti ezt a benyomást. Ugyanakkor a

nagy nyílt vízfelület látványa vonzó tájképi elem, amely jó lehetőségeket biztosít a további

esztétikus tájalakító tevékenységekhez.

Vizuális konfliktust okozó létesítmények közül a gázelosztó állomást, a felhagyott és

elhanyagolt cementgyári irodaépület valamint a 120 kV légvezetéket lehet megemlíteni. A

gázelosztó állomást és az irodaépületet még viszonylag könnyen tájba lehet illeszteni, vagy

legalábbis eltakarni, azonban a légvezetéknél sajnos nem orvosolható a probléma.

Megfigyelve azonban a tó tágabb értelemben vett környezetét a lehetőségek

kedvezőbbek. A környező síkvidék miatt jó rálátás nyúlik a hegyekre pl.: Kőhegy.

Különösen a tó keleti partjáról nyújtanak a távolabbi hegyek (4. kép) vonzó látványelemet.

A tó többi részéről is kedvező kilátást lehetne kialakítani a partvonal tagolásával, ami egy

természetesebb „tó-érzetet” nyújtana minden szemszögből.

4. kép Kilátás a tó keleti oldaláról a hegyekre

(Forrás: Saját felvétel)


24

3. 12. Természetvédelem

A bányatavak területén számos olyan értékkel találkozhatunk, amelyek megőrzésre

érdemesek a későbbi utóhasznosítás során. Az első ilyen érték a tavak jelenlegi

vízminősége. A viszonylag kevés külső szennyező forrásnak, és a szűrőrétegnek

köszönhetően „A” minőségű víz található a területen, ami kiváló lehetőségeket nyújt mind

a későbbi biológiai produkcióra, valamint emberi eredetű vízhasználatra. Sajnos a kontroll

nélküli fürdőzés veszélyezteti ezt az állapotot és az illegális hulladék lerakatok szennyező

forrásként jelennek meg.

A bányászati tevékenység egyik pozitív eredményeként jöttek létre a partifecske

fészekrakó helyek. A meredek partfal és a viszonylagos nyugalom erre ugyanis kiváló

adottságokat jelent. A legtöbb fészek a félsziget azon részén fedezhető fel, ahol a

meddőlefejtést még nem kezdték meg.

A területen botanikai értelemben nincsen védett érték, ugyanakkor fokozott veszélyt

jelent a bolygatott felszíneken az adventív és invazív növényfajok megtelepedése és

terjedése. Lágyszárúak közül a selyemkóró (Asclepias syriaca) és az allergizáló parlagfű

(Abrosia artemisiifolia) míg fásszárúaknál a bálványfa (Ailanthus altissima), valamint a

fehérakác (Robinia pseudoacacia) okoz problémát.

3. 13. Bányászathoz kapcsolódó épített elemek

Mivel a kitermelés irányítása és felügyelete mobil konténerekből történik, ezért csupán

néhány épített elem található a tervezési területen. Az egyik egy több éve felhagyott és

leromlott állapotú cementgyári irodaépület, a másik kettő a kavicsfeldolgozó melletti két

tanyaépület. Egyéb, még a déli parton, a kis öbölnél megjelent újabb épületek, amelyek

büféként, illetve kiszolgáló egységként működnek.

A bányászat során alkalmazott gépek

(kotróhajó, emelődaru stb.) a kitermelést végző

vállalkozó tulajdonában vannak és a kitermelés

felhagyását követően elszállításra kerülnek.

Jelenleg azonban még időnként zavaró,

tájidegen elemként jelennek meg a fürdőzőktől

nem messze. (5. kép)

5 kép Emelődaruk kitermelés közben



25

A bánya területét körbevevő kerítés nem mindenhol zárja el a tavat. A feldolgozó

üzem területén és attól keletre, valamint a tó déli partján található beton oszlopok közé

kifeszített drótháló található. Azonban sok helyen hiányoznak a tartóoszlopok, tönkrement

a drót, vagy eltávolították, akik a tó területére szerettek volna bejutni. Funkcióját jól ellátó

kerítéssel a Gálfi Béla KHT. V. Pszichiátriai osztályának területe van ellátva a tó terület

keleti határán.

Az eddig felsorolt létesítményeken kívül még egy-két helyen felfedezhetőek fürdést

illetve belépést tiltó táblák (6. kép), azonban ezek többsége igencsak leromlott állapotban

található (pl.: törött, korrodálódott, lekopott a felirat), vagy forgalomtól távolabb eső

helyen. Funkcióját igazából egyik sem tölti be, mert az emberek tökéletesen figyelmen

kívül hagyják a figyelmeztetéseket.

3. 14. Jelenlegi területhasználatok

A tervezési területen jelenleg többféle területhasználattal találkozhatunk, amelyek

nagy része előrevetíti a jövőbeli hasznosításra, kialakításra való igényeket a lakosság

részéről. A tevékenységek mindegyike illegális jelenleg, hiszen a bánya még lezárt terület,

ezenkívül a tavat használók közül senki nem rendelkezik vízjogi engedéllyel. Mivel a víz

állami tulajdon, ezért a 239/2000 (XII. 23.) Kormányrendelet alapján hozzájárulás nélkül

ezek a tevékenységek nem is valósulhatnának meg.

A nyári melegben a környékbeli településekről (Szentendre, Pomáz, Budakalász)

illetve a közeli óbudai, békásmegyeri, kaszásdűlői lakótelepekről hétköznap megközelítően

4-500, hétvégenként 2-3000 fürdőző is megfordul a tavaknál. Ez jelentős

környezetterhelést jelent, és balesetveszélyes is, hiszen semmilyen jellegű segítségnyújtó

6. kép Fürdést tiltó tábla, háttérben a

strandolókkal



26

hely nincs a közelben, vészhelyzet esetére. Éppen ezért a fürdőzés tilos, azonban ez nem

tartja vissza azokat, akik itt keresnek enyhülést a nyári melegben. Elsősorban a tó déli és

keleti oldalán van nagyobb tömeg, valamint a félszigeteken, hiszen itt a legkedvezőbbek a

fürdőzési feltételek, valamint ezek a legkönnyebben megközelíthetőek.

A fürdőzésen megjelennek egyéb vízi sportok, úgymint a jetski és a szörf. (7. kép) Ez

utóbbi inkább az északi tavon jellemző, ahol valamivel kevesebb is a fürdőző, de kiinduló

pont a tó északkeleti sarka. Télen amennyiben a víz befagyott, sokan járnak ki

korcsolyázni és hokizni a tavakra. (8. kép)

7. kép Szörfösök az északi tavon 8. kép Hokipálya a tavon


A horgászat kétféle módon történik a területen. A horgászegyesület a különálló

délnyugati mederben a medence bejáratához halfogó kerítést épített, ami megakadályozza

a telepített halállomány elvándorlását. Pozitívum, hogy a horgászegyesület tagjai

rendszeresen végeznek hulladékgyűjtő tevékenységeket a tó körül, azonban még a

munkájuk ellenére is rengeteg az illegális szemétlerakó hely.

4. Konfliktusok

A tájban felfedezhető konfliktusok alapvetően három főbb csoportba sorolhatóak: a

tájhasználati, funkcionális konfliktusok, az ökológiai és az esztétikai konfliktusokra. A

Luppa-tavak területén mind a három fajtából találtam többet is, így a továbbiakban ezek

bemutatása következik


27

4. 1. Tájhasználati, funkcionális konfliktusok

A tavak, elhelyezkedésüket tekintve, viszonylag szerencsés helyen vannak, hiszen a

legközelebbi lakott települések is kellő távolságban vannak, ugyanakkor közlekedés

szempontjából hamar és könnyen elérhetőek. Ennek megfelelően a tájhasználati igények

nem ütköznek abból a szempontból, hogy a lakosságot nem zavarja a termelés okozta

zajok. Sajnos azonban a tervezés szempontjából több zavaró tényező is felmerül elsősorban

a közlekedésből adódóan. A Megyeri-híd megépülésével megnőtt a területet érintő

zajhatás, ami alapvetően is valamilyen szinten érzékelhető volt a nagy forgalmat

lebonyolító 11-es főút közelsége miatt. Ennek ellenére szerencsére még élvezhető a

nyugalom, ami a tavak környékére jellemző.

Nagyobb problémát jelent a bányászat és az illegális fürdőzés okozta konfliktus.

Ameddig a területen kitermelés folyik és nincs meg a vízfelületre vonatkozó vízjogi

engedély, addig tilos a tavakban a fürdőzés. Ennek ellenére nyaranta több száz ember

érkezik a környékbeli településekről, hogy itt találjon enyhülést a forró nyári napokon. (9.

kép)

A strandolók a kerítést

megrongálták, átjárókat alakítottak

ki és olyan területen fürdőznek, ahol

nemcsak tilos, de életveszélyes is a

vízben tartózkodás, hiszen nincsen

semmi segítséget nyújtó hely,

baleset esetén. Nem beszélve a

hiányzó higiéniai és szolgáltató

egységekről.

9. kép Strandolók a déli tónál


A fürdőzőkkel kapcsolatos konfliktusként merül még fel, a nudisták kérdése. A

tavaknál ugyanis több helyen önkényesen kialakított nudista fürdőhelyek alakultak, amik

esetlenként zavarják a nem naturális viszonyok között fürdőzőket. Szerencsére azonban

komolyabb probléma még nem adódott ebből a kérdésből, ugyanis mindenki megtalálja a

számára megfelelő fürdőhelyet. Hasonló konfliktus figyelhető még meg a kutyájukkal

fürdőzők esetében is.


28

4. 2. Vizuális-esztétikai konfliktusok

Esztétikai problémát jelent a vizsgált területen a bányászat által egykor használt,

ugyanakkor mára felhagyott épületek látványa. A kavicsfeldolgozó üzem leromlott

állapotú épülete nincs már igénybe véve, ugyanakkor zavaró látványt jelent, az alapvetően

jó kilátásban. Célszerű lenne az épület elbontása, esetleg rehabilitálása és újrahasznosítása.

A fürdőzés ugyan illegális, mégis szinten állandó jelenség a nyári hónapokban. A

strandolók látványa mellett azonban szokatlan és zavaró látvány a háttérben még működő

munkagépek. Szerencsére a kitermelés befejeztével ez a probléma meg fog szűnni, addig

viszont zavaró esztétikai élményt nyújt a fürdőző gyerekek mögött valamivel messzebb

működő munkagép.

Nagyobb problémát jelent azonban az illegális hullladéklerakatok kérdése. Sok

helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb szeméthalmokkal, amiben megtalálható a

háztartási- és az építési hulladék egyaránt. Nemcsak a parton, hanem a rézsűk tetején is

több helyen fedezhetőek fel ezek a lerakatok. Ami érdekes kérdés még emellett, hogy a

strandolók néha mindössze 1-2 méterre vannak ezektől a szeméthalmoktól és mégis gond

nélkül napoznak, fürdőznek. (10. kép)

10. kép Napozó emberek a szeméthalmok mellett

(Forrás: saját felvétel)


29

4. 3. Ökológiai konfliktusok

A területen felfedezhető problémák közül talán az ökológiai konfliktusok száma a

legnagyobb. Ez azért is jelent problémát, mert a terület ivóvízbázis, ezenkívül előnyös

tulajdonságokkal rendelkezik, így cél kéne legyen a bányatavak és környékének

állapotának megőrzése és nem rombolása.

Az egyik legnagyobb konfliktust a

tervezési területen elhelyezett illegális

hulladéklerakó helyek képezik. Számos

helyen előfordul a tavak környékén és

nemcsak esztétikailag zavaró, hanem

ökológiai szempontból is problémát jelent.

Az engedély nélkül lerakott szemét,

lebomlása alatt a talajba kerülve szennyezi

azt, ezáltal a víz minőségét is veszélyezteti. 11. kép Flakonok és egyéb műanyag

(11. kép)11. háztartási hulladék a parton


A hulladék a vízfelszín alatt a tó vízminőségében is romlást okozhat. Egyesek

beszámoltak róla, hogy merüléskor a tófenéken nem kis mennyiségű hulladék található

(pl.: autóroncsok, nehézfém hulladék), valamint az iszap felett helyenként ujjnyi vastagon

az olaj, ami leülepedett a víztest aljára.

A 11-es főút közelsége miatt felmerül több ökológiai konfliktus is. Az egyik a por-

és zajszennyezés, ami elsősorban a tavak nyugati oldalán jellemző. A Budapestet

Szentendrével összekötő főút nagy forgalmat bonyolít le naponta, ami jelentős terhet jelent

a környezetére. A levegőszennyezés mellett a zajszennyezés és a szálló por okoz gondot,

különösen, ha a jövőben rekreációs céllal kívánják hasznosítani a tavak területét. A

Budapestről és az agglomerációról készített interneten is elérhető zajtérképet a Megyeri-

híd megépülése óta nem frissítették, azonban a 11-es főút zajterhelése jól látható a jelenlegi

térképen. (12. kép)

12. kép A 11-es főút zajterhelése

(Forrás:http://terkep.budapest.hu/we

bsite/zajterkep4/viewer.htm?WIN=fr

ame)


30

Felmerülő ökológiai konfliktus még az eddig kialakult élőhelyek védelme.

Bizonyos partfalakon partifecske fészkek találhatóak, amik veszélybe kerülhetnek, ha a

későbbi meder- és partrendezés során nem óvják meg őket. A partfalakkal kapcsolatban

felmerül még egy másik probléma. Sok helyen elkezdett erodálódni a felület, így szakadó

partfalak keletkeztek, amelyek balesetveszélyesek az ide látogatókra nézve.

5. Az utóhasznosítást meghatározó és befolyásoló tényezők

Az utóhasznosítást számos tényező befolyásolja, amelyek meglétét figyelembe kell venni a

tervezés során. Ilyen alapvető kereteket meghatározó tényező a jogszabályi háttér, az

Országos Területrendezési Terv és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének a

tervezési területre vonatkozó előírásai, a településrendezési tervek, a térségi kapcsolatok és

területhasználatok valamint a lakossági én önkormányzati igények.

5. 1. Jogszabályi háttér

Mivel a víztestek állami tulajdont képeznek, így használatukat, minőségi és

mennyiségi védelmüket illetve környezetük rendezését törvényileg szabályozzák. A

bányászati tevékenység folyamatos hatósági ellenőrzés alatt történik, így szigorú előírások

érvényesek a működtetése és utóhasznosítására vonatkozóan. Emiatt az általam vizsgált

területen több jogszabályt is figyelembe kell vennem a tervezés során.

A legfőbb megkötéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

(továbbiakban Bányatörvény) és a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és

kötelezettségekről szóló 239./ 2000 (XII. 23.) Kormányrendelet írja elő. A

Bányatörvényben már a bányatelek fektetésekor az üzemi tervek egyik lényeges eleme a

tájrendezési előterv, amely az utóhasznosítási céloknak megfelelően írja elő a

tájrendezéshez kapcsolódó feladatokat. Azonban ahogy ez a törvényben is megjelenik, az

évtizedekig elhúzódó termelés elején még nem lehet teljesen meghatározni az összes

elvégzendő feladatot, ezért az üzemi tervben lehetőség nyílik a tájrendezési előterv

módosítására és a körülményekhez való alkalmazkodásra. Természetesen az

utóhasznosítási cél szem előtt való tartásával valamint a szakhatóságok véleményezésével

és jóváhagyásával. Jelen esetben a Lupa-tavakra vonatkozó szakhatóságok az alábbiak:


31

Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

Szentendrei Körzeti Földhivatal, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága, Honvédelmi Minisztérium

Katonai Légügyi Hivatal, Polgári Légiközlekedési Hatóság, Magyar Geológiai Szolgálat,

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Fővárosi és Pest Megyei Növény és

Talajvédelmi Szolgálat, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Pest Megyei Közlekedési Felügyelet,

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budakalász Nagyközség Önkormányzata, Szentendre

Város Önkormányzata.

Felmerül azonban egy probléma, ugyanis a tájrendezési előtervnek alkalmazkodnia

kell a rendezési tervekhez, amik viszont jelentősen módosulhatnak a kitermelés során. A

vizsgált tó esetében ez ott jelent konfliktust, hogy Budakalász külterületi szabályozásában

a bányatóhoz kapcsolódó területeket gyepgazdálkodási területként jelöli meg, ugyanakkor

a belterületi szabályozás, üdülési funkciót határoz meg. Ez a kettős szabályozás nehezíti a

tervezést, hiszen különböző tájrendezést is vonna maga után.

További problémát jelent, hogy a Bányatörvény a művelés felhagyása és a

tájrendezés befejezését követően a tulajdonosnak szabad rendelkezést enged az érintett

ingatlanokkal, azonban a bányatavak esetében ez nem ilyen egyszerű.

Mivel a víz állami tulajdon, így a víz használatához vízjogi engedély szükséges,

amit a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/

2000 (XII. 23.) Kormányrendelet szabályoz. Az erre vonatkozó engedélyt az érintett

ingatlanok tulajdonosainak egy éven belül kérelmeznie kell a kiadó hatóságtól

(KöTeViFe), aki rögzíti a tervezett hasznosítás vízgazdálkodási feltételeit és a használókra

vonatkozó jogokat. A rendelet a bányató medrére vonatkozik és partjának 3 méteres

sávjára. Így az utóhasznosítást mindenképpen meghatározza ez a kötelezettség.

A vízhasználati engedély mellett a jogszabályok kimondják, hogy a vízminőséget

befolyásoló használatokat a vízkészlet minőségének megőrzése érdekében, csak

meghatározott kötelezettségekre figyelembe vételével lehet gyakorolni. Tehát csak úgy

lehet utóhasznosítást megtervezni, ha figyelembe vesszük a tó terhelhetőségét, öntisztuló

képességét, valamint a hasznosítás területén a felszín alatti víz minőségének „B

szennyezettségi határértéken” belül tartását. (239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 5.§)

Jelen esetben a bányatavak öntisztuló képességét tájrendezési eszközökkel lehet

javítani és ezáltal pozitív irányba befolyásolni a terhelhetőséget. A megfelelő

területhasználat meghatározásával pedig a felszín alatti vizek minőségét is kedvező szinten


32

lehet tartani. Ez a területen kiemelt szempont, hiszen a környék fontos ivóvízbázist képez,

így annak megőrzése alap elvárás.

5. 2. Az Országos Területrendezési Terv és a Budapesti Agglomeráció

Területrendezési Tervének a tervezési területre vonatkozó előírásai

A vizsgált terület, az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) szerint

megállapított terület felhasználási kategóriája „települési térség”. A szabályozási területek

közül a „kiemelten érzékeny természeti terület”, a „komplex tájrehabilitációt igénylő

terület” és a „felszíni vizek-védelmi vízgyűjtő terület” övezetek vonatkoznak a tervezési

terület térségére. A vizsgált területet azonban leginkább a komplex rehabilitációt igénylő

övezeti szabályozás érinti. Eszerint a terület újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a

megye területrendezési tervében, a település helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi

településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. Ez a dokumentum

jelen esetben a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve.

A tervhez kapcsolódó Szerkezeti Terv térképmelléklete alapján megállapítható, hogy a

bányatavak és környéke négy területfelhasználási egységbe tartozik. A tervezési terület

nagy része a „magas zöldfelületi arányú települési térség” kategóriába sorolható, amibe

elsősorban a rekreációs funkcióval rendelkező alacsony beépítésű területek tartoznak. Itt

legfeljebb 30%-on beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület,

legalább 70%-on pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, erdőterület,

zöldterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület hozható létre.

A 11. számú út közvetlen környezete és a Duna menti sáv a „zöldövezet részét képező

mezőgazdasági térség”. Az erre a kategóriára vonatkozó előírások szerint, maximum 5%

építhető be. A természetvédelmi oltalom alatt álló Duna parti erdőrész erdőgazdálkodási

térségbe, míg a Pszichiátriai intézet területe települési térségbe tartozik.

Az agglomerációra készült szabályozást előíró Övezeti Terv terv alapján, a bányatavak

területe több övezetbe is be lett sorolva. Egyrészt „zöldövezet”, másrészt „országos és

térségi ökológiai hálózat”, harmadrészt „térségi tájrehabilitációt igénylő terület”, és végül

„vizek védelme érdekében védendő terület övezetekhez tartozik. A „térségi komplex

rehabilitációt igénylő övezet” területére a törvény kimondja, hogy „az érintett települések

településszerkezeti tervének készítése és módosítása során a térségi összefüggéseket,

környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tájrendezési tervet kell


33

készíteni.” (2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről,

14. §) Ezenkívül előírja, hogy a tájrendezési tervet az érintett települések egymással összehangolt

településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján kell létrehozni.

5. 3. Településrendezési Tervek

Budakalász lényegesebben előrébb jár a tavak utóhasznosításának gondolatában,

mint Szentendre. Ezt jól mutatja, hogy Budakalász Helyi Építési szabályzata előírja, hogy

„a bányászat által felhagyott volt kavicsbánya tavak rekreációs, vízisport célokra

hasznosíthatók a vízminőség-védelmi szempontok figyelembe vételével.” A településen a

tavak és környéke jelenleg külterületi besorolás alá tartozik, de kettős szabályozás

vonatkozik rá. Ugyanis a jelenleg mezőgazdasági övezetekbe tartozó területek belterületbe

vonhatóak. A belterületi szabályozás alapján be is építhetőek.

A település a vizsgált területet „különleges sport és rekreációs területek” övezetébe

sorolta, ami azt jelenti, hogy a vezetőség a tórendszer egyedi adottságainak és védelmének

érdekét igyekszik szem előtt tartani. Ennek megfelelően a terület céljaként turizmust,

sportolást és szabadidő eltöltését, illetve hosszabb időtartamú üdülést szolgáló egyedi

funkciót határoz meg. Budakalász igyekszik megtartani a nagy arányú zöldfelületet úgy,

hogy mellett azért építési helyek is kijelölésre kerüljenek. A területen belül elhelyezett

építmények anyaghasználatánál a HÉSZ kiköti, hogy minimum 75%-ban a hagyományos

építőanyagoknak (fa, tégla, kő stb) kell érvényesülniük. Kijelenti, hogy a rekultiváció után

a tó partja nem zárható el a gyalogos forgalom előtt, kivéve a déli öbölben tervezett strand

területét. Előírást tartalmat a területen elhelyezhető létesítményekre, funkciókra, miszerint

a bányatavak területén a parton létrehozható több egységet tartalmazó üdülőépület,

szálláshely szolgáltató épület, üdülőtábor és camping, sport- és szabadidős építmény,

közösségi szórakoztató és kulturális építmény, valamint vendéglátó épület. A további

előírásokat a HÉSZ részletesebben taglalja, azonban a terület min. 50%-át biológiailag

aktív zöldfelületként kell kialakítani.

A tó felületén stég vagy egyéb rekreációs sporttevékenység végzéséhez szükséges

építmény a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével helyezhető csak el. A

vízfelületen kijelölt építési helyek cölöpökön vagy mesterséges szigeten kialakított

építmények lehetnek maximum 60%-os beépítettséggel. Az építmények magassága


34

maximálisan 7,5 m lehet. A szabályozási terv ezenkívül tartalmazza a tervezett úthálózat

elemeit is külön gyalogos sétányok és kerékpárutak kijelölésével.

Szentendre város szabályozási tervén a bányatavakra jelenleg nincs ilyen pontos

elképzelés. Nincsen pontosan megfogalmazva az utóhasznosítási cél, a tavat és környezetét

jelenleg a „nem szabályozott (sport és rekreációs)” területként jelölik.

5. 4. Térségi kapcsolatok és területhasználatok

A tervezés egyik lényeges befolyásoló eleme a környező területekkel való kapcsolat és

a körülvevő területhasználat. A Luppa-tavak esetében ez különösen meghatározó tényező,

ugyanis a vizsgált terület a főváros és a Dunakanyar közti utolsó be nem épített terület. A

térség szerkezete a fejlesztési koncepciókban úgy jelenik meg, mint Budakalász térség

gazdasági területe és Budapest, valamint Szentendre kapuja. A fővárost és Szentendrét

mintegy hídként köti össze a 11-es főút, ami mentén helyezkednek el a bányatavak. Fontos

tehát, hogy a területet megőrizzük a jelenlegi magas zöldfelületi aránnyal, hiszen így

továbbra is betölthetné ökológiailag is jelentős szerepét.

A környező településekkel közeli kapcsolatban álló tavak viszonylag jól

megközelíthetőek, így a környező lakosság is igényt tart a későbbi hasznosításra.

Budakalászról a Luppa-szigeti úton, míg Óbuda-Békásmegyer felől a Duna-partról

könnyen elérhető a tavak területe. Az itt élő lakosság ennek megfelelően már most igénybe

veszi a tó által nyújtott lehetőségeket, holott ez még nincs hivatalosan engedélyezve. Ezt a

szempontot mindenképpen figyelembe kell venni a tervezés során.

Befolyásoló tényezőként kell számolni még a jelenlegi területhasználattal. A

környéken lassan körbenövik a tavakat a különböző bevásárló parkok és egyéb szolgáltató

intézmények. Fontos tehát, hogy megőrizzük a tavak körüli magas zöldfelületi arányt, hogy

ezáltal kitűnjön a környező területhasználatok közül és színesítse azokat.

A tavak területe hivatalosan még bányaterület, azonban közvetlenül a bányatelken

kívül már számos területhasználati funkció megjelent. A déli-tó keleti partjától nem messze

a Hunkadombi Lovasklub Kft-nek van egy lovardája, míg délen a Luppa-szigeti út mellett

a Kutyaparadicsom Kutyaiskola található (Budakalász, Lupaszigeti út,

www.kutyaparadicsom.com). Szemben az út másik oldalán a Gyógynövénykutató Intézet

Botanikus kertje fekszik. Luppa-szigeti út és a 11-es főút találkozása mellett található egy

HERMESZ telephely, míg az északkeleti csücsöknél egy gázelosztó állomás. A déli-tó


35

keleti partjánál az egykori Munkaterápiás Intézet házai állnak, várva a fejlesztési

lehetőségeket, ugyanis jelenleg csak 2-3 ház van igénybe véve a hatból.

5. 5. Lakossági és önkormányzati igények

A bányatavak jövőbeli utóhasznosításának irányát nagyban befolyásolják az érintett

települési önkormányzatok elképzelései illetve a lakosság igényei. Így ezt a két szempontot

is figyelembe kell venni a tervezés folyamán és ezekhez igazítani a későbbi funkciók

meghatározását.

A lakosság részéről mást most érzékelhetőek a felmerülő területhasználati igények,

ugyanis egyelőre még engedély nélkül, de már birtokba veszik a tavakat. A fürdőzés a

legnépszerűbb vízhasználati mód, különösen a melegebb nyári hónapokban. Előszeretettel

járnak ki szörfösök is tanulni vagy gyakorolni, valamint a horgászok egyik kedvelt helye a

környék. A fürdőzők közül is elkülönülnek, akik nudistaként élvezik a terület nyújtotta

lehetőségeket, a családosok, valamint akik kutyájukkal jönnek ki a vízhez. Az utóbbiak

különösen azért szeretnek ide járni, mert itt együtt fürödhetnek kedvencükkel, ami a

Dunában, illetve a strandokon nem megoldható.

Időnként a jetski-sek is birtokba veszik a bányatavakat, elsősorban az északi részen

(13-14. kép). Nemcsak hangos, hanem környezetszennyező módja ez a víz használatának,

ami zavarja az idelátogatókat és szennyezi a környezetet, így célszerű lenne tiltani a

jövőben.

13. kép A jármű behelyezése a tóba 14. kép Jetski-s a tavon



36

A környéken vezet egy kerékpárút is (Kalászi körút), azonban sokan bejönnek a

bányatavak területére is, hiszen kellemesebb vízpartin biciklizni, mint a betonút mellett. Jól

látható tehát, hogy színes és sokféle tájhasználat jelenik meg a tavaknál, mutatva az ide

látogató lakosság igényeit.

Az önkormányzatok is érzékelik a megnövekedett igényt a tavak használatára.

Egyelőre azonban ameddig folyik még a kitermelés, nem sok lehetőségük van a

fejlesztésekre. A Budakalászi Önkormányzatnak már többféle elképzelése van a déli tavak

rendezésére. Elsősorban egy strand kialakítására fogalmazódott meg igény, aminek

segítségével, kulturált keretek között folyhatna a fürdőzés, bevételt hozva a településnek is.

Tervbe van véve továbbá egy kerékpár út létrehozása Szentendre felé, ami a bányatavak

mellett húzódna. A jelenleg is működő horgászegyesület továbbra is szeretné megtartani a

területet, így az önkormányzatnak ezt az igényt is szem előtt kell tartania. Korábban

olvasható, hogy a HÉSZ is számos szabályozást tartalmaz már a területre a későbbi

beépítéshez. A Szentendrei Önkormányzatnál jelenleg még nem szerepelnek kiemelten a

terület utóhasznosítására vonatkozó tervek, egyedül az van megfogalmazva, hogy sport és

rekreációs célú fejlesztések várhatóak a jövőben.

6. SWOT analízis

A tervezést megelőző egyik fontos lépés a SWOT analízis készítése, amely alapul

szolgál a későbbi tervezési folyamatoknak. A SWOT analízis lényege, hogy táblázatos

formában szemlélteti az adott terület erősségeit és hátrányait, valamint megjeleníti a külső

tényezők által létrejövő lehetőségeket és veszélyeket. A táblázat segítségével átfogó képet

kapunk az adottságokról és szem előtt tudjuk tartani azokat a tényezőket, amelyeket a

tervezés folyamán figyelembe kell venni.

Esetemben a bánya területét egységesen kezeltem, nem választottam külön a két

tavat. A vízfelületet, a partvonalat és a környező adottságokat megfigyelve és elemezve

készítettem el a SWOT analízist. Ez később a tájértékelési módszerhez is alapot nyújtott,

valamint előre vetítette a tervezéssel kapcsolatos elvárásokat.


37

Erősségek Gyengeségek

Nagy kiterjedésű szabad vízfelület Meredek rézsűk, gyors mélyülés

Kiemelten jó vízminőség Szegényes növényvilág

Jó megközelíthetőség Invazív növényfajok jelenléte

Duna közelsége 11-es főút közelsége

Településektől való megfelelő távolság Illegális hulladék lerakatok

Kerékpárút közelsége Illegális fürdőzés (balesetveszély)

Szép panoráma Egységes rendezési terv hiánya

Tiszta levegő Tavak egyként kezelésének hiánya

Növekvő változatosságú madárvilág Felosztott tulajdonviszonyok

Közelben jelentős ivóvízbázis Part menti erózió

Horgászati jelentőség

Strandolási lehetőségek

Nincs jelentős szennyező forrás közelben

Ökológiai hálózat része

Nincs beépítve

Körbejárható

Lovaglási lehetőség a közelben

Lehetőségek Veszélyek

Önkormányzatok fejlesztési igényei Strand kialakításával megnövekedő

emberfogalom

Lakosság növekvő érdeklődése a tavak

iránt

Megnövekedett látogatók miatti erősebb

tájterhelés

Bicikliút tavak melletti elvezetésének a

terve

Fejlesztések nyomában meginduló

beépítések

Kitermelés befejezése a közeljövőben Légvezeték kedvezőtlen vizuális hatása

Környező települések folyamatos

fejlődése

11-es főút nagy forgalmának zavaró

hatása

Igény a fürdőzésre, horgászatra, vízi

sportok gyakorlására)

Extrém fejlesztési tervek megvalósulása

(pl.: Víziváros, kereskedelmi hasznosítás)

Környező innovatív fejlesztések


38

7. Jelenlegi utóhasznosítási tervezetek értékelése

Mivel a két bányató két külön cég tulajdonát képezi, így külön dokumentumok

készültek az utóhasznosítással kapcsolatban is. Sajnálatos módon nem működtek együtt az

utóhasznosítás megállapításában, így mindkét tulajdonos csak a saját területét érintve

foglalkozott a jövőbeli kialakítással.

7. 1. A „Szentendre II kavics” bánya tájrendezési terve

A Szentendre II kavicsbánya telekre született tájrendezési javaslat még 1997-ben

látott napvilágot a Oplaznik Gusztáv okleveles bányamérnök jóvoltából. A közelmúltban

azonban, nem készült olyan tájrendezési terv, ami a megváltozott viszonyokhoz

alkalmazkodva adott volna javaslatot a terület későbbi alakítására. Az akkori állapot pontos

felmérése mellett meg lettek fogalmazva azok az utóhasznosítási célok, amelyek a

tulajdonos, az Óbuda Szövetkezet a későbbiekben kíván a tavon megvalósítani. Elsősorban

úgy szeretnék a partszakaszokat kialakítani, hogy azok pihenésre, napozásra, vízi sportok

gyakorlására (úszás, búvárkodás, csónakázás), illetve sétára, kocogásra alkalmasak

legyenek. A terv azonban nem tartalmaz javaslatokat strandolásra alkalmas szakasz

kialakítására.

Megfogalmazták azokat az elveket, amelyek szükségesek a sikeres rehabilitációhoz,

azonban a javaslatok terén főként a műszaki paraméterek megadása dominál. A hullámvert

partok védelmére kőszórásos megoldást javasol bizonyos helyeken, vagy a part

visszatöltését. A rézsűk általában az önbeálló 20° helyett 30°-os dőlésszögűek, ami viszont

nem teszi lehetővé a partvédő nádasfoltok megfelelő kialakítását. Ez viszont

megakadályozza a tó megfelelő biológai rehabilitációját, így az hiányos lesz.

További problémát jelent, hogy a dokumentumban nem tesznek javaslatot a bokor-

illetve cserjetelepítésre, mert akkor a későbbi utóhasznosítási célokat, azoknak alárendelten

kéne megtervezni. Így viszont a rézsűfelületekre növénytelepítés nélküli humuszos feltalaj

kerül, ami erózió hatására (ami amúgy is jelen van) jelentős szerves anyaggal terheli a tó

vizét. Ez pedig rövidtávon felgyorsíthatja az eutrofizációs folyamatokat.

Összességében tehát elmondható, hogy a „Szentendre II kavics” bányatóra készült

tájrendezi terv hiányos és lassan idejétmúlt, inkább csak a műszaki megoldásokra

koncentrál, mellőzve sok más szempontot.


39

7. 2. A „Budakalász IV kavics” bánya tájrendezési terve

A budakalászi bányatóra 2002-ben készült a legfrissebb tájrendezési terv, ami az

szentendrei bányatóra készült 1997-es dokumentum közös tájrendezési tervére alapul.

Utóhasznosítási célként a vízi sportok lettek megjelölve elsősorban. Itt is részletesen

vannak taglalva a műszaki megoldások, mint például a rézsűrendezés. Előrelépésnek

tekinthető, hogy a partrendezés során a víz alatti rézsűknél a 15-20° közöttieket tekinti

hosszú távon fenntarthatónak. Az erősebb hullámzásnak kitett déli és délkeleti

partszakaszok esetében azonban komplexebb megoldások szükségesek a partvédelemre.

A metszetek itt sem tartalmaznak növénytelepítést, a műleírásban már szerepel. Ez

elsősorban azért szerencsés, mert a rézsűk aljára javasolt növényzet biztosítja az elhabolás

elleni védelmet, valamint javítja a rézsűk talaját, stabilitását. A rézsűk talajjavítását és

termőfölddel való terítését azonban a kedvezőtlen talajadottságok ellenére is indokoltnak

tartja, így ez a terv műszakilag és balesetbiztonsági szempontból a térség igényeihez és a

tulajdonos elképzeléseihez illeszkedő utóhasznosításra megfelelő.

7. 3. Műszaki Üzemi Tervek tájrendezési munkarészei

„Szentendre II kavics” bányatelek

A Biotit Kft., a Szentendre II kavics bányatelek 2010-2011-es évre készített

műszaki üzemi tervében szereplő tájrendezési tervet, a Szolnoki Bányakapitányság az

1625/1997/5 sz. határozatával hagyta jóvá. A terv szerint az újrahasznosítás célja egy

szabadidő elöltésére alkalmas hely kialakítása, ahol lehet napfürdőzni, csónakázni,

sporthorgászni stb. A terv azonban részletesen inkább a műszaki paraméterek

kialakításával foglalkozik, mint például a végleges rézsűkialakítás. Ezt 30°-os

dőlésszögben tekinti ideálisnak.

A kitermelt meddőt szándékozzák felhasználni a későbbi tájrendezési feladatok

során. Nagyon pozitív, hogy külön figyelmet szentel a dokumentum a bányaművelés alatt

fellépő szennyezések felmérésére, megelőzésére, illetve csökkentésére. Áttekintő

táblázatban mutatja be a hatásfolyamatokat. Ügyel a későbbi megfigyelésre is, tehát

tartalmaz leírást arról, hogy milyen monitoring-rendszert lenne érdemes létrehozni. Ennek


40

célja elsősorban a tóvízszint figyelés és regisztrálás, valamint a víz minőségének

vizsgálata.

Alapvetően azonban a tájrendezési terv csak körülhatárolja a későbbiekben

tervezett funkciókat, de nem határozza meg ezeknek a kialakítását, helyét, módját,

körülményeit. A dokumentum elsősorban műszaki szempontból közelíti meg a kérdést,

kimarad belőle az emberi tényező és a tájhasználati lehetőségek részletesebb feltárása.

„Budakalász IV kavics” bányatelek

A Budakalászhoz tartozó bányató legfrissebb műszaki üzemi terve 2011-2012-es

évre készült, és egy sokkal részletgazdagabb tájrendezési munkarészt tartalmaz. A háttér

információk alapos bemutatása után először a tájrendezési feladatok megfogalmazása

szerepel, majd ezt követi a személyi feltételek és a tervezett technológiák bemutatása.

A dokumentum nemcsak a műszaki paraméterekkel foglalkozik, hanem a biológiai

rehabilitáció veszélyeivel és lehetőségeivel is. Meghatároz növényfajokat is, amelyeket

érdemes lenne telepíteni. A bányabezárási tervben külön alfejezet foglalkozik a tájrendezés

anyagi kereteivel. Bemutatja, hogy nagyjából milyen költségekkel járna a tereprendezés

megvalósítása, ami egyedi az eddigi dokumentumok között. A dokumentumban a feladatok

megfogalmazásán és mondhatni részletes kivitelezési leírásán kívül található egy

munkarész a tájrendezés környezetre gyakorolt hatásairól. Részletesen bemutatja a

környezeti elemekre gyakorolt hatást, valamint az előidézhető jövőbeli változásokat. Külön

foglalkozik a hulladék kérdésével is.

Elmondható tehát, hogy a budakalászi kavicsbányára készült bányabezárási

műszaki üzemi terv jóval részletgazdagabb a szentendreinél, így a megvalósulása is

reálisabb talajon áll. Sajnos azonban ebben a dokumentumban sincs megemlítve, hogy a

két bányatavat egy rehabilitálandó területként kéne kezelni, és közös összefogással kéne

megvalósítani a tájrendezési feladatokat. Mindössze a két tavat elválasztó földsávra írja

elő, hogy egyeztetve a szentendrei bányató tulajdonosaival kell létrehozni az

utóhasznosítási javaslatot.


41

8. Az adottságok értékelése, potenciál meghatározása

A tervezési folyamat egyik elengedhetetlen eleme a vizsgált terület adottságainak

értékelése. Ez alapján lehet ugyanis felmérni a nagyobb beavatkozást igénylő

területrészeket, valamint képet kaphatunk arról, hogy hol a legoptimálisabbak a

körülmények. A diplomamunkámban egy saját tájértékelési módszert dolgoztam ki a tavak

értékelésére, ugyanakkor a módszer alkalmazható a hasonló adottságú területekre is, más

bányatavaknál. Az adatok számszerűsítésével, illetve vizuális megjelenítésével képet

kaphatunk a terület aktuális állapotáról, amiből továbbhaladhatunk a lehetőségek

feltérképezése felé.

Jelen esetben a bányatavak adottságainak értékelésénél elsődleges szempontnak

tekintettem az utóhasznosítás tükrében kidolgozni módszeremet, ami ennek megfelelően

arra irányul, hogy bemutassa, mely partszakaszok igényelnek sürgős és nagyobb

beavatkozást, valamint mely szakaszokon találkozhatunk olyan értékekkel, adottságokkal,

amelyek megőrzésre érdemesek, illetve elősegítik az ideális utóhasznosítást. Ez a két

irányelv követhető végig tervezés további szakaszaiban is.

Első lépésként a tavak partvonala mentén lehatároltam az azonos partjellegű

területeket, amelyekre végeztem az értékelést. Ez alapján nyolc partszakasz lett

megnevezve és vizsgálva. Első helyszínnek a déli parton található kis öblözetet jelöltem ki,

ahol a későbbi strandot tervezi Budakalász Önkormányzata („Déli öblözet”). Második

szakasz a déli tó déli partja, amely az öblözettől nyugatra húzódik. Ez a „Déli part”

elnevezést kapta. Tovább haladva észak felé került kijelölésre a kavicsfeldolgozó üzem

körüli partszakasz, egészen a két tavat kettéválasztó földnyelvig. Az elnevezést illetőleg, a

„Munkaterület” jellemzi leginkább, ugyanis itt folynak még aktív munkafolyamatok a

kitermeléssel kapcsolatban. Ide érkeznek be a szállító járművek, valamint a kitermelt

nyersanyagot is innen szállítják el. A terület erősen degradált, így speciális utóhasznosítást

igényel majd a későbbiekben. Negyedik partszakaszként az északi tó nyugati határát

jelöltem meg, ami a „Nyugati part” elnevezést kapta. Ezt követi ötödikként a Szentendrei

bányató északi partja, „Északi part” névvel. A két terület hasonló adottságokkal

rendelkezik, de a jobb összehasonlíthatóság érdekében külön kezelem őket. A hatodik

értékelési terület a Dunával nagyjából párhuzamosan haladó „Keleti part I”, míg a hetedik

az előző folytatása, de már a fölnyelven túl, „Keleti part II” néven. Az utolsó területként a

két tavat elválasztó „Földnyelv”-et különítettem el, ugyanis ez nem kapcsolható sehova,


42

teljesen egyedi adottságokkal rendelkezik. A lehatárolt területeket az alábbi térképen (4.

ábra) jelöltem:

4. ábra Az értékelési területek lehatárolása

Ennek megfelelően minden partszakaszt külön fogok értékelni a módszerem

szerint. Az eredmény összehasonlítható és számszerűsíthető lesz, segítséget nyújtva a

tervezéshez, ugyanis mindegyik szempontot egytől ötig tartó skálán értékeltem, ahol a

számok a különböző szempontoknál különböző jelentéssel bírtak.

A szempontok kidolgozása során úgy döntöttem, hogy két alapvető dolgot értékelek

a területtel kapcsolatban. Egyrészt a partszakaszok állapotára vonatkozóan megállapítom,

hogy melyek azok a részek, ahol az adottságok és felmerülő problémák miatt nagyobb

beavatkozásra van szükség az utóhasznosítás során, vagy ellenkező esetben esetleg nem

igényelnek drasztikus változtatást. Tehát értékeltem az alapvető adottságokat és a

felmerülő problémákat az alábbi szempontok szerint: a partszakasz lágyszárú, fásszárú és


43

nádasos növényborítottsága, a partvonal rézsűmeredeksége, a megjelenő erózió mértéke, az

illegális hulladék jelenlétének mennyisége. Így egy minimum 0, maximum 30 pontos

eredmény kerül megállapításra az egyes partszakaszokkal kapcsolatban Ennek a táblázatos,

diagrammos és térképi ábrázolása megmutatja a kritikusabb állapotban lévő területeket.

A másik értékelési csoportom az utóhasznosítás potenciáljának felmérésére irányul.

Az ide tartozó szempontok azt mutatják meg, hogy melyek azok a partszakaszok, amelyek

olyan domináns adottságokkal rendelkeznek, hogy előtérbe helyezik az adott helyszínt a

fejlesztési intenzitás szempontjából. Az itt kapott eredmények alapján kijelölhetőek az

ideálisabb oldalak, ahol érdemes jelentősebb rekreációs fejlesztéseket eszközölni. Az ide

tartozó szempontok a következőek: panoráma, zavaró elemek közelsége (pl. autóút,

magasfeszültségű vezeték), medermélyülés jellege, rehabilitálható partszélesség. Ezekhez

rendelek egy pontértéket 0-5-ig (így minimálisan 0, maximálisan 20 pontot kaphat egy

terület), majd alkalmazok két szorzóértéket, amelyek a legerősebb befolyásoló tényezői az

utóhasznosítás lehetőségeinek meghatározásában. Ez a két tényező a megközelíthetőség és

az adott partszakasz jelenlegi rekreációs hasznosításának az intenzitása. A szorzóértékeket

egyenként egy szintén 1-5ig terjedő skáláról választom ki. Így a tájhasznosítási potenciál

meghatározására egy 0-tól 500ig terjedő pontértéket kapok, amit aztán táblázatban,

diagramon és térképen is ábrázolok.

I. Növényborítottság lágyszárú növények

A partszakaszok növényborítottsága alapvetően meghatározza, hogy mekkora

beavatkozást igényel a terület. A lágyszárú növényzetnek elsődleges szerepe a

rézsűstabilizálásban van, segít megakadályozni az eróziót. A táblázat alapján 0-5-ig

rendelek pontot az egyes partszakaszokhoz.

Pont Jelentés

0 Teljesen növénymentes partszakasz

1 0-20%-os növényborítottságú partszakasz




5 90-100%-os növényborítású partszakasz


44

II. Növényborítottság Fásszárú növények

A partszakaszok karakterét és a későbbi utóhasznosítást jelentősen befolyásolja a

fásszárú növényállomány jelenléte. Az értékelésben ebből a szempontból a pontszámok

meghatározása, az alapján történik, hogy mennyire fátlan, illetve milyen százalékban fával

borított partszakaszról van szó. A két szélsőérték között a borítottságnak megfelelően

kerülnek meghatározásra a számok.

Pont Jelentés

0 Teljesen fátlan partszakasz

1 0-20%-ban fákkal borított partszakasz





III. Növényborítottság Nád

A náddal borított vízfelület kiterjedése fontos meghatározó tényező a tavak

természetes tisztulásában, védelmében és élőhely teremtő hatásában. Emellett esztétikailag

is meghatározó látványelem egy nagy kiterjedésű vízfelület parti vegetációjában. Sajnos a

bányatavak rossz adottságokkal rendelkeznek a nádfoltok kialakulásában, azonban még a

kedvezőtlen körülmények között is előfordulnak néhány partszakaszon. Az értékelés során

így a nádmentes partok nulla számot kapnak, majd a százalékos növekedésnek megfelelően

magasabb pontot, egészen 5-ig.

Pont Jelentés

0 Teljesen nádmentes partszakasz

1 0-20%-ban náddal borított partszakasz






45

IV. Rézsűmeredekség

Bányatavaknál jellemző tulajdonság az ideálisnál meredekebb rézsűk jelenléte. Ez

nemcsak megnöveli a balesetveszélyességét a területnek, de akadályt jelent a természetes

állapotok, a rehabilitáció kialakításában is. Az általam vizsgált és értékelt bányatavak

esetében is hasonló adottságok figyelhetőek meg, azonban nem mindenhol azonos a

meredekség. Ennek megfelelően értékeltem a lehatárolt területeket az ötös skáláról

hozzárendelhető pontszámokkal.

Pont Jelentés

0 76-90°-os dőlésszögű rézsű






V. Partmenti erózió

Bányatavakra jellemző adottság a meredek partkialakítás és az ebből adódó erózió

károk megjelenése. A nem megfelelő hajlásszögű rézsűk következtében az eső és az ember

okozta tevékenység következtében több helyen is megfigyelhető ez a partmenti jelenség. A

szakadó partfalak jelenléte veszélyezteti a jelenlegi tájhasználat biztonságosságát, valamint

a későbbiekben jelentős beavatkozást igényel a tájrendezés során. Egyes partszakaszokon

gyakoriak az eróziós bemélyedések, míg máshol nem ért el kritikus értéket ez a jelenség.

Ennek megfelelően alakultak a számok is, vagyis ahol eróziómentes a part, ott

adtam a legmagasabb pontszámot, hiszen az a legkedvezőbb a tájhasznosítás

szempontjából. Ahol sűrűn előfordulnak eróziós károk, ott alacsonyabb értékekkel

jellemeztem a partokat, mivel itt jelentősebb beavatkozást igényel a későbbiekben a terület.

A pontok jelentésének meghatározásakor a partszakaszok átlagos hosszához

viszonyítottam a számokat.


46

Pont Jelentés

0 Szakadó partfalak, igen sűrű eróziós jelenség (egy szakaszon 10

feletti az eróziós beszakadások száma)

1 Sűrű eróziós jelenség (partszakaszonként akár 10 helyen is)

2 Nagymértékben előforduló eróziós jelenség (partszakaszonként

6-9 helyen)

3 Közepes mértékben előforduló eróziós jelenség

(partszakaszonként 3-5 helyen)

4 Kisebb mértékben előforduló erózió (partszakaszonként 1-2

helyen)

5 Teljesen eróziómentes partszakasz

VI. Hulladék előfordulása

Sajnálatos módon az emberi tevékenység következtében a bányatavak közvetlen

környezetében megjelentek az illegális hulladék lerakatok. Sokan hordják ki ide a

környékről a háztartási szemetüket, amik kedvezőtlenül befolyásolják az adott

partszakaszok megítélését és nehezítik a későbbi utóhasznosítást, hiszen először fel kell

számolni az ilyen szeméthalmokat. Nem beszélve arról, hogy a szél sokszor elhordja egy

részét, ami így nagyobb területen szennyez. Az értékelésnél annak megfelelően határoztam

meg az egyes partszakaszokra adható pontokat, hogy teljesen hulladék mentes-e, vagy több

illegális szemétlerakó hely is található-e az adott szakaszon. Ez is meghatározza, hogy

mennyire igényel a rekultiváció megkezdésekor kiemelt figyelmet és többletmunkát az

egy-egy partszakasz.

Pont Jelentés

0 90-100%-ban hulladékkal borított

partszakasz

1 61-89%-ban hulladékkal borított partszakasz




5 Teljesen hulladékmentes partszakasz


47

Az alapvető adottságokra, és beavatkozási pontok meghatározására kidolgozott

értékelési rendszer meghatározása után az alábbi módon alakultak a pontszámok az egyes

partszakaszokra:

I. II. III. IV. V VI. Össz.

Déli-öblözet 5 2 4 2 3 2 18

Déli-part 5 3 4 2 4 3 21

Munkaterület 2 2 1 3 4 2 14

Nyugati part 5 3 3 2 3 3 19

Északi part 3 2 2 2 2 4 15

Keleti part I. 4 4 1 1 1 2 13

Keleti part II 5 4 4 1 1 1 16

Földnyelv 2 4 1 4 4 3 18

Az értékelés során kapott számértékek jelentése:

Pont Jelentés

0-5 A partszakasz kritikusan degradálódott, jelen állapotában

használhatatlan és veszélyes, teljes rehabilitációt igényel.

5-10 A partszakasz erősen degradálódott, komoly rehabilitációt igényel.

11-15 A partszakasznak vannak már rehabilitálódott részei, de még

beavatkozásokat igényel az optimális utóhasznosításhoz.

16-20 A partszakaszon előfordulnak konfliktusokkal küzdő területek,

azonban bizonyos beavatkozásokkal könnyen rehabilitálható.

21-25 A partszakasz részben rehabilitálódott, előfordulnak még

konfliktusok, de nem igényel nagyobb drasztikus beavatkozást.

26-30 A partszakasz teljesen rehabilitálódott, közel természetes állapotok

vannak, nem igényel különösebb beavatkozást csak fenntartást.


48

A pontszámok diagramos ábrázolása alapján látható az egyes partszakaszok közti

állapotkülönbség:

29 28

16

23

17

23

30

22

0

5

10

15

20

25

30

35

Dél

i öbl

özet

Dél

i par

t

Mun

kate

rüle

t

Nyu

gati

part

Észak

i par

t

Kel

eti p

art I

Kel

eti p

art I

I

Földn

yelv

Alapvető adottságok

Az alapvető állapotokra kapott eredmények alapján a Munkaterület, az Északi part

és a Keleti part I partszakaszok igényelnek nagyobb mértékű beavatkozást. Itt vannak

olyan problémák, amelyek kiküszöbölésével lehet csak egy olyan területet létrehozni,

amely alkalmas az optimális utóhasznosításra.

Legjobb jelenlegi adottságokkal rendelkező partszakasznak a Déli part bizonyult,

de jó eredményt ért el a Déli öblözet, a Nyugati part és a Földnyelv is. Ezt támasztja alá a

térképi ábrázolás is. (5. ábra)


49

5.ábra Az I. értékelési szempontcsoport eredményének térképi ábrázolása


50

Jelmagyarázat:

A következő szempontcsoport, ami alapján értékeltem a területet, az

utóhasznosítási potenciál meghatározására irányul. Itt, ahogy a korábbiakban említettem,

négy szempontot értékeltem, amelyet utána két szorzóértékkel súlyozva kaptam meg az

adott partszakaszok tájhasznosítási potenciálját.

I. Panoráma

A tavak jövőbeli fejlesztése szempontjából befolyásoló elem az egyes

partszakaszokról feltáruló látványelemek minősége. A kedvezőbb panorámát nyújtó

helyekre ugyanis érdemes olyan funkciójú utóhasznosítást tervezni, ami kihasználhatja ezt

a kedvező adottságot. Az ilyen helyek nagyobb tájhasználati potenciállal rendelkeznek, így

ennek megfelelően minél színesebb és látványosabb panoráma tárul fel az egyes

partszakaszokról, annál magasabb pontszám rendelhető hozzájuk.

Természetesen a panoráma megítélése némileg szubjektív szempont, azonban

igyekeztem az alapján meghatározni a pontszámok jelentését, hogy milyen százalékban

tartalmaz vonzó elemet a kilátás. Így például a kivételesen előnyös panoráma esetén nem

található zavaró elem a látképben, míg az igen előnytelen kategória esetében semmilyen

vizuálisan gyönyörködtető elem nem fedezhető fel. A további értékek a kettő között

helyezkednek el, függően a kilátás minőségétől.


51

Pont Jelentés

0 Igen előnytelen panoráma

1 Előnytelen panoráma

2 Kevésbé előnytelen

3 Átlagos panoráma

4 Előnyös panoráma

5 Kivételesen előnyös panoráma

II. Zavaró emelek közelsége

Az utóhasznosítás meghatározásánál fontos szempont, hogy felmérjük milyen

típusú, és milyen mértékű a zavaró elemek jelenléte. Elsősorban azokat a zavaró elemek

közelségét értékeltem, amelyek zajhatással, illetve látványilag negatív hatással lehetnek az

adott partszakaszokra. Az általam vizsgált és értékelt tavaknál meghatározó volt a 11-es

főút közelsége, és az ebből adódó zaj- és levegőszennyezés, de befolyásoló tényezőként

jelent meg a magasfeszültségű vezeték, valamint a degradált munkaterületek, amik inkább

látványilag jelentenek vizuális konfliktust. A pontszámok tekintetében a legkisebb értéket

azok a partszakaszok kapták, amik közvetlen közelében találhatunk zavaró elemet, míg

minél zavartalanabb partról van szó, annál nagyobb számot rendeltem a területekhez.

Pont Jelentés

0 5 m távolságon belül található zavaró elem

1 100m távolságon belül található zavaró elem




5 250m-nél messzebb van csak zavaró elem

III. Medermélyülés jellege

A tómeder mélyülés azért fontos adottsági szempont, mert nemcsak befolyásolja az

utóhasznosítási lehetőségeket, hanem meghatározó eleme a vízparti és vízi


52

növénytársulások kialakulásának. A gyorsan mélyülő medernél, ami a bányatavak gyakori

jellemzője, nem tud megfelelő szélességben a nád betelepülni, ami akadálya a természetes

tisztulási folyamatoknak és élőhely teremtésnek. Másik fontos szempont, ahol jelentős

befolyással bír a tómeder mélyülése, az a fürdőzés. Az olyan helyeken ugyanis, ahol

lankásabb, fövenyesebb a part és a partközeli tómeder, ott nagyobb biztonsággal lehet

fürdőzőhelyet kialakítani. Így az olyan szakaszokat, ahol a part és víz találkozásától a

mélyülés azonnal és intenzíven megindul, alacsonyabb pontszámmal minősítettem, míg a

lankásabban mélyülő helyek több pontot kaptak.

Pont Jelentés

0 76-90°-os dőlésszögű meder






IV. Rehabilitálható partszélesség

Az utóhasznosítás egyik alapvető meghatározó eleme, hogy milyen szélességben

tudjuk igénybe venni a vízfelületet szegélyező partszakaszokat. A budakalászi-szentendrei

kavicsbánya tavak esetében hivatalosan a partvonal 50 méter szélességben tartozik a

bányaterülethez. Az optimális utóhasznosításhoz azonban helyenként szélesebb

földterületet igényel. Ahol ez megoldható, ott a partszakaszokhoz nagyobb számértéket

rendeltem, ugyanis kedvezőbb adottságokkal rendelkezik az utóhasznosítás szempontjából.

Pont Jelentés

0 Nincs meg a minimális 50 méter szélesség

1 50-70 m széles rehabilitálható sáv




5 200 m-nél szélesebb rehabilitálható sáv


53

A tulajdonságok értékelése mellett alkalmazok két szorzóértéket, a pontosabb

tájhasznosítási potenciál felméréséhez. Ez a két tényező a megközelíthetőség és az adott

partszakasz jelenlegi rekreációs hasznosításának az intenzitása. Hasonlóan az eddig

alkalmazott pontszámos rendszerhez, itt is egy 0-5-ig tartó skáláról választottam ki a

számokat.

Megközelíthetőség (Szorzóérték I.)

Az egyes partszakaszok megközelíthetősége azért kiemelkedő szempont, mert

erőteljesen hat a későbbi partszakasz hasznosítására. Azok a részek, amelyek az

útviszonyok miatt könnyebben elérhetőek, intenzívebb utóhasznosítást tesznek lehetővé. A

pontszámok alakulása is ennek megfelelően alakul, vagyis azok a partszakaszok,

amelyeket nehezebb megközelíteni, alacsonyabb, míg a könnyebben elérhetőek magasabb

értéket kapnak.

Pont Jelentés

1 Nem megközelíthető

2 Megközelíthető, rossz minőségű úton

3 Megközelíthető, átlagos minőségű úton

4 Megközelíthető, jó minőségű úton

5 Közvetlen közelében található út, könnyen

megközelíthető autóval is

Jelenlegi rekreációs hasznosítások intenzitása (Szorzóérték II.)

Az értékelésben alkalmazott másik szorzóérték alapja a jelenlegi rekreációs

hasznosítások intenzitása, ami pillanatnyilag még illegálisan történik, azonban megmutatja,

hogy melyek azok a partszakaszok, amelyek hasznosítására már jelenleg is nagy igény áll

fenn a lakosság részéről. Ezeket a helyeket az ide kijáró lakosság már jelenleg is aktívan

igénybe veszi, különböző tevékenységekre, mint például strandolás, szörfözés, horgászat,

stb. A pontszámok ennek megfelelően az ötös skálán úgy alakulnak, hogy azok a

partszakaszok, amelyek intenzíven igénybe vannak véve, magasabb értéket kapnak, míg az

elhagyatottabbak, alacsonyabbat. Igénybevétel szempontjából az ide látogató embereket


54

vettem alapul, a termelést és bányászati tevékenységet végző hasznosítási módot figyelmen

kívül hagytam.

Pont Jelentés

1 Nem használt partszakasz

2 Alkalmanként igénybe vett partszakasz

3 Többször igénybe vett partszakasz

4 Sokat használt partszakasz

5 Intenzíven használt partszakasz

A szempontokra adható pontok alapján az egyes partszakaszok értékelése a következően

alakult:

I. II. III. IV. Össz.

Déli-öblözet 3 3 3 5 14

Déli-part 4 2 2 5 13

Munkaterület 3 1 1 4 9

Nyugati part 4 1 2 2 9

Északi part 3 2 2 3 10

Keleti part I. 5 4 1 2 12

Keleti part II 5 4 2 2 13

Földnyelv 4 3 4 0 10

Szorzóértékekkel történő súlyozás:

Déli

öblözet

Déli p. Munkat. Nyugati

p.

Északi

p.

Keleti I Keleti

II

Földnyelv

Össz. 14 13 9 9 10 12 13 10

Szorz. I. 4 2 3 3 3 3 4 2

Szorz. II 5 3 1 4 2 4 5 2

Összesen 280 78 27 108 60 144 260 40


55

Az eredmények diagrammos ábrázolása jól mutatja az eltérő adottságokat:

280

78

27

108

60

114

260

40

0

50

100

150

200

250

300

Dél

i öbl

özet

Dél

i par

t

Mun

kate

rüle

t

Nyu

gati

part

Észak

i par

t

Kel

eti p

art I

Kel

eti p

art I

I

Földn

yelv

Potenciális adottságok

A pontszámok jelentése:

Pont Jelentés

0-50 Nem rendelkezik kiemelkedő tájhasznosítási potenciállal a

partszakasz, sok beavatkozást igényel

51-150 Alacsony tájhasznosítási potenciállal rendelkezik a

partszakasz, sok beavatkozást igényel

151-250 Közepes tájhasznosítási potenciállal rendelkezik a

partszakasz, több helyen is beavatkozást igényel

251-350 Jó tájhasznosítási potenciállal rendelkezik a partszakasz, de

azért igényel beavatkozásokat

351-450 Nagyon jó tájhasznosítási potenciállal rendelkezik a

partszakasz, csak kisebb beavatkozások szükségesek

451-500 Nem igényel beavatkozást, tökéletesen funkcionál a terület

A táblázatos értékelés alapján jól látható tehát, hogy a partszakaszok közül a Déli-öblözet

és a Keleti part II terület rendelkezik a legnagyobb tájhasznosítási potenciállal. Ezeket a

partokat érdemes kiemelten figyelembe részesíteni a későbbi utóhasznosítás megtervezése

során. A többi partszakasz nagyjából egyenlő arányban esik az „Alacsony tájhasznosítási

potenciállal rendelkező”, illetve a „Közepes tájhasznosítási potenciállal rendelkező”

kategóriába. Legrosszabb helyzetben jelen állapotában a Földnyelv van, ez azonban


56

elsősorban a kitermelésnek köszönhető. A bányászat felhagyása után ez a terület sajátos és

egyedi adottságának és elhelyezkedésének köszönhetően sok lehetőséget fog nyújtani a

rekreációra.

A második szempontcsoport értékelésének eredményei térképi formában. (6.ábra)

6. ábra A II. értékelési szempontcsoport eredményének térképi ábrázolása


57

Jelmagyarázat:

9. Jövőkép megfogalmazása

A tervezés első lépése a kialakítandó jövőképe bemutatása, felvázolása, ami alapján

a részletek kidolgozásra kerülnek. Az általam tervezett terület elképzelt végállapothoz való

eléréséhez szükségesnek tartom, hogy részletesebben bemutassam a prioritásokat,

felvázoljam a koncepciót, valamint megfogalmazzam a rövid- és hosszú távú célokat és

leendő funkciókat.

9. 1. Prioritások

A prioritások azok a tényezők, amelyek meghatározzák a későbbi tervezés

irányvonalát, valamint alátámasztják a tervezés célját. Munkám során ezek az elsőbbséget

élvező szempontok az alábbiak:

Élet- és balesetveszély elhárítása

A bányatavak területén a fennálló jogviszonyok alapján jelenleg még tilos

bármilyen jellegű vízhasználati, vagy egyéb tevékenységet végezni. Ennek oka a

bányászati tevékenység folyamata, mely még nem fejeződött be. A tény ellenére, azonban

jelentősen igénybe van véve a terület, fürdőzők, szörfösök, horgászok több száz főre tehető

tömege vonul ki nyaranta a tavakhoz, ami a jelenlegi állapotok mellett sokszor élet- és


58

balesetveszélyes. Legfőbb problémát a hirtelen mélyülő víz, a meredek és szakadó

partfalak, valamint a távol eső segítségnyújtási lehetőségek jelentik. A strandolásra

megfelelő partszakasz kialakításával megelőzhetőek lennének az illegális fürdőzésből

adódó balesetek. Elsősorban a vízfelület biztonságos megközelíthetősége a cél.

Vízminőség védelem

A tervezési területen található felszíni vízfelület mesterséges tevékenység

eredményeképpen jött létre, azonban a talajvízen keresztül kapcsolatban áll a fővárost

ellátó vízműkutakkal. Éppen ezért szükséges a bányatavak jelenlegi kiváló

vízminőségének megőrzése. A rekreációs tevékenységek meghatározásakor ez a szempont

elsődleges figyelmet élvez.

Rekreáció

A tervezési területen már jelenleg is (illegális) rekreációs tevékenység folyik, ami

jól mutatja a környékbeli illetve a tavakat használó lakosság igényeit. Ennek megfelelően a

rehabilitáció alapvető célja egy üdülési és rekreációs tevékenységet biztosító terület

létrehozása, amivel kielégíthetőek a fennálló igények mind a lakosság, mind az érintett

önkormányzatok részéről.

Településekhez kapcsolódó zöldfelületi rendszer

A budapesti agglomerációban az elmúlt években megnövekedtek a beruházások,

valamint a kitelepülés mértéke, amik legtöbb esetben a még meglévő zöldfelületek

csökkenéséhez vezettek. A bányatavak környékén számos építkezési beruházás történt, így

a terület jóformán egy szigetet alkot az őt körbevevő áruházak között. Ezért fontos, hogy a

meglévő zöldfelületet megtartva történjen a rekreációs tevékenység létrehozása, hiszen így

nemcsak Budapest, hanem Budakalász és Szentendre lakosságának is lehetőséget

biztosítanának a tavak a kikapcsolódásra.


59

Ökológia kapcsolat a környező természetközeli területekkel

Természetesen a zöldfelületi rendszer létesítésekor a természetvédelmi érdekek

érvényesülésére is figyelmet kell szentelni. Mivel a tavak egy mesterséges beavatkozás

eredményeként jöttek létre és bányászati tevékenységnek lettek alárendelve, így jelenlegi

állapotukban nem biztosítanak ideális körülményeket a megfelelő biológiai

rehabilitációhoz. Tervemben szeretném, ha ez a terület nagyobb biológiai aktivitásértékkel

rendelkezne és kapcsolódna a környező értékes természetközeli területekhez (Duna parti

galériaerdők). Ezáltal prioritást kap az ökológiai kapcsolat megteremtése.

9. 2. Koncepció

A kavicsbányászati tevékenység következtében létrejött bányatavakat a már

jelenlegi társadalmi igényeknek és önkormányzati elképzeléseknek megfelelően szeretném

üdülési és rekreációs céllal hasznosítani. Az elképzelt végállapot elérése azonban egy

többlépcsős folyamat, ahol először meg kell teremteni a tervezett célhoz szükséges

feltételeket (pl. balesetveszélyes helyek megszűntetése), amivel megalapozhatóak a

későbbi fejlesztések. Mindezeket a folyamatokat úgy kell megvalósítani, hogy a tavak

vízminősége, amely jelenleg a kiváló vízminőségi kategóriába tartozik, ne romoljon.

A prioritások és az előzőekben felsorolt szempontok alapján, valamint figyelembe

véve az elfogadott tájrendezési javaslatokat a jövőben továbbra is két különálló tó

kialakítását javaslom, amelyek vízkészlete azonban a már meglévő adottságoknak

köszönhetően (elválasztó földnyelv kibányászott része) összeköttetésben marad. A két tóra

azonban különböző jellegű utóhasznosítást tervezek.

A Budakalászhoz tartozó tó vízkészletére és partjaira egy intenzívebb

hasznosítással járó funkciókat határozok meg, míg a szentendrei tavon, elsősorban a

vízműkutak közelsége miatt is a vízminőséget kevésbé terhelő tevékenységek feltételei

kerülnek kialakításra.

Fontosnak tartom az egymást zavaró rekreációs tevékenységek térbeli elválasztását.

A vízfelületen ez nem megoldható, azonban a partszakaszok eltérő rendezésével

korlátozhatóak a zavarásból felmerülő konfliktusok. A különböző partszakaszokra

meghatározott eltérő funkció meghatározza a közeli vízhasználatot is, így rendezetté


60

válnak a különböző rekreációs tevékenységek. Külön partszakaszt biztosítok a

horgászoknak, a strandolóknak, pihenni vágyóknak és az aktívabb sportok szerelmeseinek

is.

A tájrendezés célja a rekreációs tevékenységek körülményeinek megteremtése

mellett, a megfelelő műszaki és biológiai rehabilitáció az esztétikus és ökológiailag

megfelelő állapotok elérése érdekében. Mivel az alapvető adottságoknak köszönhetően (pl.

szigorú, geometrikus partvonalak, gyors mélyülés stb.) nem lehetséges a természetközeli

állapotok létrehozása, de megfelelő tereprendezéssel és mérnökbiológiai módszerekkel

oldottabbá, természetesebbé varázsolhatóak a tavak és környezetük. Továbbá

növénytelepítéssel kialakítható egy többszintű part menti vegetáció, ami lehetővé teszi a

tavak ökológiai tájbaillesztését is, valamint biztosítja a magas zöldfelületi arány

megtartását.

9. 3. Rövid- és hosszú távú célok megfogalmazása

Mivel egy táj rendezése többlépcsős folyamat, így ennek megfelelően kell

megfogalmazni, hogy melyek azok a rövid távú célok, amelyeket a közeli jövőben

tervezünk elérni, valamint, hogy mik azok a hosszú távú célok, amelyek a kívánt végleges

állapot eléréséhez vezetnek.

A Luppa-tavak esetében a rövid távú célok elsősorban a lakosság igényeinek

kielégítését jelentik, amelyek a tóhasználatra vonatkoznak. Mivel az ide látogató lakosokat

csak drasztikus intézkedések mellett lehetne távol tartani a tó területétől, így elsődlegesen

biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek mellett a sportolás és rekreációs

tevékenységek biztonságban zajlanak. Ennek eszköze a biztonságos partvonal kialakítás

tereprendezéssel, mérnökbiológiai módszerekkel, valamint az infrastrukturális feltételek

megteremtése.

A tervezés hosszú távú célja a rövid távú célok továbbfejlesztése, tehát egy

rekreációs, üdülési központ létrehozása, amely aktívan kapcsolódik a környező települések

életébe. Mivel a Budakalász-Szentendre-Budapest közti terület egyre inkább beépül, így a

települések is egyre összenőnek. 5-10 éven belül várhatóan a tavak környezete is

olyannyira körbe fog épülni, hogy a települések életének aktív részvevője lesz, megszűnik

ez a mostani bizonyos mértékig elszeparáltság. Így viszont nagyobb igényeknek kell majd


61

megfelelni a későbbiekben, mivel több ember tudja igénybe venni a területet a könnyebb

megközelíthetőségnek köszönhetően.

A rekreációs tevékenységek mellett (úszás, strandolás, horgászat, sportolás stb.)

célom egy olyan terület létrehozása, amely színvonalas keretek között biztosít lehetőséget a

minőségi kikapcsolódáshoz, hasonlóan az Omszki tóhoz. Szeretnék egy olyan biológiailag

aktív felületet létrehozni, amely az egykori bányászati tevékenység nyomait őrzi bizonyos

mértékig, mégis egy természetközeli felületként kapcsolódik környezetéhez, otthont adva

egy gazdag élővilágnak. A cél eléréséhez szükséges eszközök elsősorban a

növénytelepítés, amely hosszú távon fejti ki jótékony hatását (többszintű növényállomány,

vonzó esztétikai elem), valamint a megfelelő fenntartás, amely mellett a tavak területe

megfelelően működhet. Szükséges még egy megfelelő közlekedési rendszer létrehozása is,

amellyel a környező településekhez szorosabban tud kapcsolódni a terület, ezáltal

könnyebben elérhetővé válik.

A végeredmény ennek köszönhetően egy olyan terület, ami többféle

tevékenységnek helyet adva szolgálja a lakosság igényeit. A könnyebb eladhatóság és

kezelhetőség érdekében a „Luppa-park” elnevezéssel illetem a területet. Ez a név magába

foglalja a strand, a gyermektábor, a kalandpark, a horgásztanyák, a sporttelep és az ezeket

összekötő zöldfelületi rendszer területét. A park kifejezés a későbbiekben még több

értelmet nyer, hiszen a folyamatos körbeépülés mellett, ez a terület megmarad amolyan

zöld szigetnek, ami biztosítja a kikapcsolódás és rekreáció körülményeit.

9. 4. Funkciók meghatározása

A Luppa-tavak esetében a tájhasználati funkciók nemcsak a tervezett

területhasználatot és tájszerkezet kialakítást jelentik, hanem a különböző vízhasználati

funkciók meghatározását és elkülönítését is. A funkciók elkülönítésével biztosítható a

terület átlátható működése és biztonságossá tétele.

9. 4. 1. Tervezett területhasználati és tájszerkezeti kialakítás

A tervezett területhasználati hasznosítás lényegében a funkcióséma meghatározása.

Több területhasznosítási módot is terveztem a területre, ami vonzó elemként hat az ide

látogatókra. Ezeket a 7. ábra mutatja, amiről leolvasható, hogy többek közt strand,


62

gyermektábor, sportközpont, horgásztanyák, kalandpark és közparkként funkcionáló terület

létrehozását is javaslom. Ezek a tájszerkezeti kialakítás módok lehetővé teszik, hogy egy

olyan területet hozzak létre, amely már önmagában is vonzó elem, de a későbbiekben is

egy a terjedő települések életébe beintegrálható és működőképes rekreációs terület lehet,

„Luppa-park Sport- és Szabadidő Központ” néven.

7. ábra A „Luppa-park” funkciósémája

Strand

Mivel a Budakalász Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve

alapján a budakalászi tó és a Luppa-szigethez vezető út közötti terület beépíthető, így a

terület alkalmassá válik egy gyermektábor kialakítására, valamint egy megfelelő méretű


63

strand létrehozására. A strandra alapvetően igény van, hiszen a legsűrűbben megjelenő

tájhasználati funkció a fürdőzés. A rendezett és kulturált keretek között történő fürdőzéssel

azonban elkerülhetőek lennének az esetleges balesetek, szabályozható lenne a

tájhasználatból adódó degradáció mértéke és a befolyó bevételből az önkormányzat

biztosítani tudná a megfelelő körülményeket és a tavak környéki környezet fenntartását.

Télen a strand sekélyebb részein lehetőség van korcsolyapálya működtetésére. A

víz ugyanis itt hamarabb és biztosabban megfagy, ennek köszönhetően alkalmassá válik

jégkorcsolyázásra. Természetesen az engedélyezést és a felügyeletet a Budakalászi

Önkormányzat végzi, ahogyan nyáron a strand működtetését.

Gyermektábor

Nyaranta sok szülőnek okoz gondot a gyerekek napközbeni elhelyezése, ezért a déli

területre tervezett gyermektábor kialakításával az ő problémájukra kínálok megoldást. A

napközis tábor nemcsak Budakalász, hanem Szentendre és Budapest területéről is tudna

fogadni gyerekeket. Az aktív elfoglaltságot kézműves foglalkozások és sportolási

lehetőséget biztosító programok jelentenék. Mivel közvetlenül a strand határában fekszik a

terület, így lehetőség adódik a napközbeni úszásra, strandolásra, evezésre. A tavak

közvetlen szomszédságában található egy lovarda, amelynek a szolgáltatásait szintén

igénybe lehetne venni hasonlóan az északi partra tervezett sportcentrumhoz. A kalandpark

és a közeli Duna-part további programlehetőségeket kínál a gyerekek számára. Ezáltal a

déli terület a tó legintenzívebb hasznosítású partszakasza lenne.

Kalandpark

A mostani kavicsfeldolgozó üzem területén egy kalandpark létrehozását javaslom.

A terület ugyanis erősen degradálódott, és nagyobb beavatkozásokat igényel a

rehabilitációhoz, tehát mindenképp egy sok munkával járó folyamat a helyrehozása. A

kalandpark elsősorban a családosok számára nyújtana nagy élményt. Mivel egy ilyen

kalandpark létrehozása némileg időigényes folyamat (főleg a faültetések, és a faanyag

megerősödése), ezért egyes részeken pár évvel hosszabb kifutása lenne a beruházásnak, de

utána jól működő területhasznosításként funkcionálna, mivel a környezetében nincs más

ilyen jellegű konkurencia. Ameddig pedig a faanyag nem éri el a kívánt magasságot, addig

oszlopokkal (15. kép) éppúgy kialakítható a kalandpark területe. Mivel egy erősen


64

degradált területre kerülne a létesítmény, ezért ez a legpraktikusabb módja az

utohasznosításának.

15. kép A kalandpark lehetséges designja

Forrás:http://www.dunakanyar.hu/cegkatalogus/3656_2005_eskuvo-etterem-

szallas-Bodor-Major-Tahitotfalu.html

Sportközpont

Az északi partszakasznál felmerül az a körülmény, hogy a terület nem alkalmas

beépítésre, ugyanis itt található egy gázelosztó állomás, gázvezeték, valamint egy

magasfeszültségű légvezeték. Ezek alapján a partszakaszra elsődlegesen sportpályák

létesítését terveztem. A terület sík, így tereprendezés nélkül alkalmas teniszpályák,

röplabda-, strandröplabda pályák, valamint foci-és kosárlabda pályák kialakítására. A

területen elhelyezésre kerül egy épület, ami lehetőséget biztosít bizonyos zárt teret igénylő

sportokhoz (pl. asztalitenisz) tantermi oktatáshoz, valamint a sporteszközök tárolásához.

Ugyanitt szörf- és búváriskola működtetését tervezem, ugyanis az északi tavat jelenleg is

sokan használják szörfözés gyakorlásához.

Sajnos az északi part a terület legnehezebben megközelíthető része, ezért fontosnak

tartom, hogy az oda vezető utat felújítsák, és parkolási lehetőséget is biztosítsanak. A

megnövekedett területhasználat következtében külön figyelmet igényel a folyamatos

fenntartás és monitoring. Bár a tervezett funkciók nagy része a parton történik, egyedül a


65

szörf- és búvároktatás által lenne igénybe véve a vízfelület, ügyelni kell, hogy a partról ne

kerüljenek szennyezőanyagok a tó vízkészletébe.

Zajvédő fal és véderdő

A terület nyugati partja közvetlen szomszédságban van a 11-es főúttal, ami rontja a

partszakasz tájhasználati potenciálját. Itt a zaj-és porszennyezés csökkentése érdekében

szükséges lenne egy zajvédő fal építése, a Luppa-szigeti úttól egészen a bányatavak északi

részéig, ahol a gázelosztó állomás is található. A zajvédő fal mellé véderdő létesítésével

tovább lehetne csökkenteni a káros hatásokat, valamint esztétikailag is javítaná a területet.

Az óriásplakátok megszűntetése is szükséges lenne, amennyiben erre lehetőség van. A

véderdő szélén sétány kialakítására nyílik lehetőség, ahonnan előnyös kilátás tárul fel.

Horgászhelyek

Mivel a nyugati partot jelenleg is nagy számban veszik igénybe a horgászok, így

ennek megfelelően alakítom a partszakaszt. Itt különösen nagy hangsúlyt kap a nádpadkák

létesítése és a partvonaltagolás, hogy elszeparált helyeket lehessen létrehozni az ide

látogató horgászoknak. Partmenti stégek elhelyezésével megakadályozható lenne, a partfal

eróziója, ugyanis a stégekhez lejárók biztosítanák a lejutást. Ezáltal ellenőrizhető keretek

között történne a horgászat.

Sétányok

A tavak körbejárhatóságának biztosítása fontos szempont a javaslatomban. Ezt

bizonyos szakaszokon parkosított sétánnyal oldom meg, ahonnan előnyös látvány tárul az

ide látogatók elé. Célom, hogy az ide látogatók számára egy csendes, rendezett, esztétikus

pihenőhelyet biztosítsak, ahol sétával, futással, kutyasétáltatással stb. ki tudnak

kapcsolódni. A padok, szemetes kosarak elhelyezése mellett külön gondot fordítok a

közlekedés elszeparálására, ugyanis más-más felületet és utat biztosítok a kerékpárosok,

futók és gyalogosok számára.

Futópálya

A tavak körbejárhatóságával lehetőséget biztosítok a futni vágyók számára is. A

terület körül a Margitszigeten található futópályához (16. kép) hasonló pályát terveztem. A


66

gumiborítású futópálya lehetőséget biztosít a sportolni vágyóknak, hogy kellemes

környezetben, megfelelő körülmények között futhassanak, kocoghassanak. Az útvonal

megtervezése során ügyeltem, hogy a pálya elkülönüljön a gyalogosok és kerékpárosok

sávjától, ugyanakkor szinte végig közvetlenül a part mellett húzódjon, feltárva a kedvező

kilátási helyeket.

16. kép A margitszigeti futópálya

Forrás: http://noplaza.hu/hirek/2011/01/29/teljes-a-

margitszigeti-futopalya-kivilagitasa/

Kerékpárút

A tavak közelében már húzódik egy meglévő kerékpárút, amely Budapestről

Szentendrére biztosítja az eljutást, ugyanakkor az adottságok nem annyira kedvezőek,

hiszen közvetlenül a 11-es főút mellett fut. A Duna partról fel lehet még kerékpározni az út

mellett Budakalászra, ahol a gyalogossáv mellett felfestett bicikliút található. Budakalász

Önkormányzata terve vette, hogy szeretne egy kerékpárutat létrehozni a bányatavak keleti

oldalán, ami elvezetne Szentendre irányába. Azonban az ötlet jelenleg megmaradt terv

státuszban.

Speciális zöldterület

A jelenlegi földnyelv területén egy olyan biológiailag aktív felületet terveztem, ami

elsősorban a madárvilág számára biztosít kedvező életteret. A két tavat elválasztó földsáv

nem emelkedik ki jelentősen a vízszinttől, így magas partfalak sem tagolják, ezáltal

lehetőséget biztosít a nád megtelepedésére. Ezenkívül ez a terület legnehezebben

megközelíthető pontja, így viszonylag kevesebben is használják.


67

9. 4. 2. Vízhasználat, funkciók

Vízhasználat szempontjából elkülönítettem a déli és az északi tavat, ugyanis különböző

funkciókat terveztem a két vízfelületre. A funkciók meghatározása során szempont volt a

part menti területhasznosításhoz való alkalmazkodás. Ezek alapján a vízhasználatot a

következőképpen tervezem a tavakon:

Déli tavon:

Strandolás, fürdés,

Csónakázás,

Vízi biciklizés,

Horgászat

Északi tavon:

Dísztó,

Horgászat,

Szörf- és vitorlás valamint búvároktatás,

Csónakázás,

10. A terület rehabilitációja

A későbbi utóhasznosítás előfeltétele és első lépcsője a terület rehabilitációja, a

megfelelő körülmények kialakítása. Külön figyelmet igényel a műszaki rehabilitáció, ami

vonatkozik a partvonal kialakítására, rendezésére és védelmére, valamint a tófenéktisztítás.

Másik kiemelt terület, ahol a munkákat kell végezni, az a biológiai rehabilitáció. Ez

elsősorban a megfelelő növényállomány életterének megteremtését jelenti.

10. 1. Műszaki rehabilitáció

A műszaki rehabilitáció legfontosabb kérdése a partvonal kialakítás, rendezés és a

partvédelem megoldása a mérnökbiológiai módszerekkel. A következőkben ezekre a

kérdésekre ismertetem a javaslataimat.


68

10. 1. 1. Partvonal kialakítás, rendezés

A tavak partvonal kialakításánál elsődleges szempont a biztonság. Fontos, hogy az

ide látogatókat ne érje baleset és megelőzhetőek legyenek az olyan károk, amelyek a

meredek, szabályos partvonal miatt következnének be. Ezt tereprendezéssel és

mérnökbiológiai módszerekkel javaslom kialakítani

Tájbaillesztés szempontjából a szabályos vonalak megtörése lenne célszerű, és

lehetőleg egy természetszerűbb partvonal kialakítása. Ennek érdekében javaslom a

jelenlegi egyenesekből álló partvonalat helyenként megtörni, és hullámosabb, lágyabb

vonalvezetést létrehozni. A kívánt eredmény elérését feltöltésekkel és bevágásokkal

kívánom megvalósítani. A kialakítandó rézsűk hajlásai 1:2 és 1:3 között változnak, amik az

eredeti terepfelszínhez lekerekítve kapcsolódnak. Amennyiben a szakadó partfalakon már

kialakult idősebb fásszárú növényzet, feltöltéssel javaslom az új rézsű kialakítását. Azok a

partfalak, amelyek a parti fecskéknek nyújtanak fészkelő helyet, érintetlenül maradnak. A

meredek partfalak stabilizálása érdekében gabion támfalak létesítését irányozom elő, ahol

ez szükséges.

A tervezett strand területére enyhe lejtésű partszakasz kialakítását javaslom, amit

enyhe lejtésű részűkkel összekötött teraszokra bontok. Az átlagosan 5,5 méteres

szintkülönbséget így több terasz kialakításával tervezem áthidalni. A teraszok lehetőséget

nyújtanak napozásra, piknikezésre, valamint a kialakított ülőhelyeken történő

kikapcsolódásra.

10. 1. 2. Partvédelem mérnökbiológia módszerekkel

A feltöltések és bevágások mellett a partszakaszokat mérnökbiológiai módszerekkel

javaslom stabilizálni. A facövekek és rézsűkolbászok elhelyezésével a meredek partfalak

megtámasztása a cél, mindamellett esztétikus és biológiailag aktívabb felületeket érhetünk

el velük. Alkalmazásuk elsősorban a nyugati és az északi partokon javasolt, de helyenként

a keleti part déli részén is megjelennek a tervekben.


69

10. 1. 3. Mederrendezés és tisztítás

A bányatavak jelenlegi mederalakulatai tükrözik a kavics kitermelés nyomait.

Ennek ellenére nagyobb balesetveszélyt nem jelentenek, ugyanakkor kedvezőtlen

adottságokkal bírnak a természetes növényállomány kialakításához. A víz alatti rézsűk

különösebben a partközelben igényelnek átalakítást. Ezt egyrészt a mérnökbiológiai

módszerek alkalmazásával tervezem elérni (nádpadkák, kavics és kőszórás), másrészt 20°-

os rézsű létrehozásával. (Petz 2007.) A bevágások esetében egyszerűbb a megoldás, hiszen

itt lehetőség van az enyhébb lejtésű meder kialakítására. A dőlésszög azonban ezeken a

részeken sem haladhatja meg a 20°-ot.

A terepalakulatok módosítására nem minden partszakaszon van szükség.

Elsősorban azokra a részekre javaslom, ahol a környezetvédelmi felülvizsgálat kimutatta a

mederiszap rothadását (budakalászi tó déli medre). Ide legalább 93,0 mBfsz magasságú

feltöltést javaslok, amire homokos kavics és kavicsmeddő használható fel.

A legjelentősebb mederrendezést igénylő partszakasz a budakalászi tó déli medre,

ahol a strand is kialakításra kerül. Olyan fürdőzőhelyet tervezek, ahol a kisebb gyerekekkel

is biztonságosan tudnak strandolni az ide látogató családok. Ennek érdekében a meder

lejtését 3-4%-ra érdemes kialakítani, egészen az 1,5 m vízmélység eléréséig. Amennyiben

ez egy nagyjából 400 méteres partszakaszon valósul meg, egy megközelítőleg 25 méter

széles parti sávot kapunk, ami alkalmas a fürdőzésre. A strandolásra alkalmas vízfelület

így majdnem 10 000 m2-re tehető, ami 2500-5000 fürdőző befogadására is alkalmassá

válik (2-4m2/fő, műszaki irányelv). Az ideális mederalakulat kialakításához homokos

meddő betöltése javasolt.

A nád megtelepedése és terjedésének elősegítése érdekében nádpadkák létrehozását

javaslom. A tervezett padkákat a meder 97,9 m Bfsz magasságtól érdemes kialakítani, így

az átlagos vízmélység 1 méteres lesz. A lejtésük ne haladja meg a 17%-ot (1:6-os

meredekség). A padkák a mederhez 20°-os rézsűszöggel csatlakoznak Kialakításuk

javasolt különösen a nyugati parton, a horgászstégek elválasztására, és hangulatosabbá

tételére, de a déli, északi és keleti parton is kijelöltem szakaszokat. A fölnyelv területén

végig javasolt a nádtelepítés, ahol szükséges nádpadkákkal. (8.ábra)


70

8. ábra Tervezett nádpadkák helye

A mederben leülepedett iszap magas nitrogén és foszfor tartalma magában

hordozza az eutrofizáció veszélyét, azonban a víz megfelelő oxigénháztartásával ez a

probléma csökkenthető. Szóbeli források alapján azonban a bányatavak alján, számos

helyen található hulladék, amely megjelenési formája igen változatos. A kisebb háztartási

szemét mellett, fémhulladékok (autóalkatrészek), valamint leülepedett olaj borítja

helyenként a tavak alját. Jelen állapotukban nem rontják a vízminőséget, azonban a

partrendezés és mederrendezés során körültekintően kell eljárni, hogy ne kavarodjon fel az

olaj réteg, illetve amennyiben megoldható a szennyezés megszűntetése, úgy az érintett

területeket el kell hordani és ex situ megtisztítani. A nagyobb hulladékok és roncsok

elszállítása is javasolt.

10. 2. Biológiai rehabilitáció

A biológiai rehabilitáció elsősorban azokat a rehabilitációs feladatokat jelenti,

amelyekkel növelhető a terület biológiai aktivitása, valamint az élőhelyek kialakítására

közvetlenül hatással van. Ilyen a termőréteg kialakítása és a növénytelepítéssel kapcsolatos

feladatok és növényanyagok megállapítása.


71

10. 2. 1. Termőréteg kialakítása

Mivel a bányatavak területe erősen bolygatott terület, így a rézsűkön még nem

mindenhol alakulhatott ki az a növényzet, amely megköti a talajt. Többek közt ez is

hozzájárul a több helyen előforduló eróziós jelenséghez. Ugyanakkor a termőföld

terítésével az újonnan oda került szerves anyag a földből a tavakba jutna, így felgyorsítaná

a víz eutrofizációját, így a rézsűk termőfölddel való terítése nem javasolt.

A kavicsfeldolgozó üzem és az egykori cementgyár területén azonban erős

talajjavítás szükséges, ugyanis itt a talaj annyira összetömörödött, hogy alkalmatlan

mindenféle növénytelepítésre. A felső 50 cm réteg feltörésével és homokos meddővel való

összekeverésével, majd egy 20 cm termőföld terítéssel elkezdődhet a területen a

növénytelepítés.

További termőföld terítés szükséges a közel vízszintes területek rehabilitációjához.

A termőföld vastagsága a közparki pihenőhelyek, a strand felső szakasza és a többi

rombolt felület esetében legalább 10-15 cm.

10. 2. 2. Növénytelepítési terv

A telepítendő növényzet amellett, hogy növeli a tavak esztétikai értékét és

megkönnyíti a tájbaillesztését, védelmi funkciót is ellát. A tavakat övező rézsűfelületeket

az eróziótól és az abráziótól óvja (mérnökbiológiai megoldások, nádpadkák), míg a

véderdős fatelepítés a 11-es főút zajhatását igyekszik csökkenteni.

Gyepesítés

A gyepesítés fontossága a tavak egész területén jelentős, azonban az eróziónak kitett

rézsűk védelme kiemelt fontosságú szempont. Itt a fűmagok kimosódásának megelőzése

érdekében célszerű lebomló geotextíliát alkalmazni a fűmagvetés folyamata alatt. A

korábban már rendezett és valamilyen szinten lágyszárú növényzettel már benőtt részűk

esetében felülvetés javasolt.

A közel vízszintes területeken (strand teraszai, közparki pihenők, rombolt felületek) a

termőföld terítését követően hagyományos módszerekkel történő ellenálló fűmagkeverék

terítésével javaslom a gyepesítést.


72

Az alkalmazott fajok tekintetében fontos a gyors terjedés valamint a jó tarackoló

képesség. Így az ideális fűmagkeveréket Mandula Gergely diplomamunkája nyomán 30%

Lolium perenne (angolperje), 30% Festuca arundinacea (nádképű csenkesz), 30% Festuca

rubra (vörös csenkesz) és 10% Poa pratensis (réti perje) alktoja. A déli és nyugati rézsűk

esetében 30%-ban Lolium perenne (angolperje), 30%-ban Festuca arundinacea (nádképű

csenkesz), 40%-ban Festuca ovina (juhcsenkesz) alkotta magkeveréket javaslok.

Cserjetelepítések

A cserjetelepítés jelentősége nemcsak a tavak esztétikai értékének növelése és a többszintű

növényállomány létrehozása, hanem a korábban már lágyszárúakkal borított rézsűk

felületének további megkötése. Különösen fontos a sűrű cserjetelepítés azokon a helyeken,

ahol szükségesnek tartottam a terület zavarásmentességét a meglévő és tervezett állatvilág

nyugalma érdekében. Ilyen a partifecskék fészkelőhelye a keleti part északi felén, valamint

a két tavat elválasztó földsáv vízpartja.

Alkalmazott fajok tekintetében a környéken megtalálható, elsősorban honos fajokat

részesítettem előnyben. Figyelembe vettem a közeli Duna parti galériaerdők

cserjeállományának alkotóelemeit is. Fontos volt, hogy a telepítendő növényfajok jó

szárazságtűrő képességgel rendelkezzenek, valamint jó talajmegkötő képességgel. A

területre látogató gyermekek érdekében többnyire olyan fajokat választottam, amelyek

termése nem mérgező, így elkerülhetőek a mérgezéses balesetek. Ennek megfelelően az

általam javasolt fajok: kökény (Prunus spinosa), gyepűrózsa (Rosa canina), egybibés

galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrűs som (Cornus sanguinea)

Fás növényállomány

A fás szárú növényállomány fontossága elsősorban a védelem, élőhely teremtés,

árnyékolás és vizuálisan meghatározó látkép kialakításában fedezhető fel. A területen

viszonylag kevés a 15 évnél idősebb növényállomány jelenléte, azonban a már meglévő

fák megtartása mindenképp javasolt, tereprendezés területalakítás alatt kiemelten fontos a

védelmük. Ugyanakkor az invazív és gyomfajok jelenléte – bálványfa (Ailanthus altissima)

és fehérakác (Robinia pseudoacacia) – nem kívánatos, így azok kiirtását javaslom.


73

A cserjékkel együtt történő telepítés elsősorban azokon a helyeken fontos, ahol a

ligetes kialakítást szeretnénk hangsúlyozni, vagyis a közparkok sétányok területén. Mivel

ugyanitt az árnyékolás is fontos szempont, így magányos fák elhelyezése is javasolt.

Különösen a futópálya mentén, ahol az egész hosszán amennyiben lehetséges javaslom a

beárnyékolást. Olyan fafajok alkalmazását javaslom, amelyek, gyorsan nőnek és nagy az

ellenálló képességük. Ilyen például a közvetlenül a vízparton a fehér nyár (Populus alba)

és fekete nyár (Populus nigra), valamint a fehér fűz (Salix alba). Távolodva a víztől

javaslom a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és a kocsányos tölgy

(Quercus robur) telepítését.

A 11-es főúttól nem messze húzódik a tavak nyugati partja. Az erőteljes zajhatás

valamint levegőszennyezés miatt elkerülhetetlenek intézkedések, amelyekkel

biztosíthatóvá válik a nyugodtabb part menti környezet. Elsősorban egy zajvédő fal

létesítését javaslom, azonban annak takarása és a levegőminőség javítása érdekében egy

véderdő telepítését is szükségesnek tartom. Itt egy többszintes, cserjékkel, közepes és

nagytermetű fákkal kialakított erdősáv létrehozását javaslom. Előfásítással egyidejűleg –

fehér nyár (Populus alba) – a célállományt is – kocsányos tölgy (Quercus robur) –

telepíteni kell. A véderdő lezárása a tervezési terület felől többszintű cserjeszegéllyel

történik. Az erdősáv részletes tervét a mellékelt tartalmazza.

Nádtelepítés

A bányatavak területén, bizonyos helyeken már kialakultak kisebb-nagyobb

nádfoltok, amik azonban többnyire csak keskeny sávban borítják a partot. Szerepük

azonban annál nagyobb, ugyanis nemcsak védik a hullámzásnak kitett partszakaszokat, de

javítják a tavak öntisztuló képességét és élőhelyet teremtenek. Ezért fontos hogy több

helyen is lehetőséget teremtsünk a növényzet megtelepedésének, nádpadkák segítségével.

Természetesen ez több lépcsőben történik igazodva a tó biológiai rehabilitációjához.

Első lépésként a nádpadkák kialakítása történik, tereprendezéssel. A korábban már

ismertetett kialakítás szükséges, hogy legalább egy 1 méteres vízborítás garantálva legyen

a növények számára. Az így létrehozott teraszok szélessége legalább 5 méter kell legyen,

különösen a hullámtörő és ökológiai szerepet betöltő nádasok esetében.

Elsődlegesen a tavakat elválasztó földsáv területén érdemes a rizómás

dugványokkal történő telepítés, ugyanis ez a terület van leginkább kitéve a hullámzásnak


74

és itt tölti be a legfontosabb ökológiai szerepét. Továbbá a tavak nyugati partján javaslom

az intenzív nádtelepítést, ahol a horgászstégek elválasztását is szolgálja a növényzet.

Ezenkívül a már meglévő nádas foltok környezetében érdemes olyan területet létrehozni,

ahol a természetes terjedési folyamatok beindulhatnak.

Mérnökbiológiai partvédelem növényanyaga

Azokon a rézsűfelületeken, ahol a meredek partvonal kialakítás következtében

gyakoriak az eróziós jelenségek, elengedhetetlen a rézsűstabilizálás. Ezt jelen esetben

mérnökbiológiai módszerek segítségével javaslom megoldani. A gyepesítést követően

facövekek és rőzsekolbászok segítségével élő rőzseművek szolgálják a part védelmét. A

rőzsekolbászok eredőképes vesszőit különböző fűzfajok alkotják, amik később a part

faanyagát is bővítik. Alkalmazok kecskefüzet (Salix caprea), kosárkötő füzet (Salix

viminalis) és csigolyafüzet (Salix purpurea).

10. 2. 3. Élőhelyek létesítése

Ahhoz, hogy a bányatavak biológiailag aktívabb területként működjenek szükséges

a növényállomány mellett az állatvilág színesítése. Ennek feltétele az olyan élőhelyek

biztosítása, ahol a lehető legkevesebb az emberi behatás és a zavarásra érzékenyebb fajok

is megtelepedhetnek. Erre a célra legalkalmasabb terület a földsáv. Itt szükséges a partok

felől való lezárás (elsősorban többszintű növényállománnyal, de akár sorompóval is),

valamint a szélesebb (10-20 méter) nádasfoltok létrehozása, ami magakadályozza a víz

felől történő megközelítést. Így a földsáv területe a sekély vízzel és magasabb

növényborítással halbölcsőként is szolgálhat, valamint több madárfajnak is otthont

teremhet.

11. Tervezett művi létesítmények

A tervezett művi létesítményeknél azokat az elemeket mutatom be, amelyek a tervezés

során az épített architektúrális létesítmények közé tartoznak. Ilyen például a lépcsők

kialakítása, az épületek, úthálózat, köztéri elemek stb.


75

Épületek

Épületek elhelyezését elsősorban a strand, a sporttelep és a gyerektábor területére

javaslok. A strandhoz szükséges kiszolgáló épületek (öltözők, mellékhelység, zuhanyzó,

büfék, elsősegélynyújtó hely) elhelyezése a javaslati tervlapon látható. Az épületek

anyagának tekintetében célszerűnek tartom a természetes alapanyagok használatát,

elsősorban a fa és kő alkalmazását.

A sporttelepen egy, maximum két nagyobb épület elhelyezésével megoldható a

sportszerek tárolása és a zárt térben történő sportok gyakorlása Az épületek magassága

nem haladhatja meg a két szintet, és itt is a természetes alapanyagokból történő építkezés

támogatott.

A gyerektábor területén, elsősorban két nagyobb épület elhelyezését javaslom.

Szükség van egy nagyobb épületre, ahol a közösségi foglalkozásokat lehet tartani. Ez

maximum kétszintes legyen, és tartalmazzon több nagyobb helységet. A másik egy olyan

épület, ahol az étkeztetést meg lehet oldani. Igény szerint kisebb faházak elhelyezése

megoldható, így a terület később kempingként is funkcinálhat.

Úthálózat

A terület körbejárhatósága elsődleges szempont volt, így olyan úthálózatot

alakítottam ki, amely biztosítja, hogy gyalogosan, kerékpárral és ha szükséges gépjárművel

is teljesen körbe lehessen menni a tavak körül. A gépjárműforgalom biztosítása

balesetbiztonsági okokból elengedhetetlen, azonban a tavak bizonyos részén

korlátozásokat alkalmazok. A behajtási korlátozások érvényesítésére sorompók és cserjék

alkalmazásával adok teret. Az alábbi közlekedési módok mellett külön lehetőséget

biztosítok a futók számára egy a tavakat körbevevő gumiburkolatú futó úton.

Az úthálózat gerincét a szervizút adja, ami elsődlegesen a karbantartó járművek és

a gyalogos közlekedés forgalmát bonyolítja. Az útvonalvezetés a már meglévő földutak

nyomvonalát követi és kapcsolódik a környező úthálózathoz. Csatlakozik a Luppa-szigetre

vezető úthoz, illetve a tavaktól keletre húzódó Gát utcához is több helyen. A szervizút így

biztosítja a fontosabb létesítmények (sporttelep, strand, közpark) akadálymentes

megközelítését mindenki számára.


76

Külön ösvényeket javaslok a gyalogos forgalom részére, amelyek szélessége 2

méter, burkolata pedig helyben található kavicsanyag. Ilyen ösvények futnak a közparknak

szánt zöldfelületeket, valamint ahol a gyalogosforgalom megoldható a szervizúttól külön,

közelebb a tóparthoz.

A jobb külső megközelíthetőség érdekében javaslom a Luppa-szigeti út felújítását,

hiszen legkönnyebben innen érhető el a terület. A kapcsolatot a Duna-parton húzódó úttal,

a már meglévő utak használatával javaslom, új útvonal kialakításának nem lenne értelme.

Parkolók

Mivel a tópart legnagyobb része a gépjárműforgalom elől elzárt, így szükség van

parkolóhelyek kialakítására a jelentősebb pontokon. Négy olyan helyet jelöltem meg, ahol

fontos egy nagyobb befogadóképességű parkoló kialakítása. Legnagyobb helyigénnyel bíró

létesítmény a strand területe, ahol minden öt férőhelyre kell biztosítani egy parkolóhelyet

(253/1997. Korm. rendelet). Mivel a strand befogadó képessége elérheti az 5000 főt, ez

több száz gépjármű befogadására alkalmas parkolót jelentene. A tervezési területen nincs

lehetőség ekkora parkoló kialakítására, így valamivel kevesebb gépjármű elhelyezését

tudom megoldani. Három parkolóban összesen 420 gépkocsi parkolását teszem lehetővé.

További parkolási lehetőségek kialakítására a tó és a Luppa-szigeti út között van még

lehetőség.

A sporttelep területére is szükséges a gépjárműforgalom számára helyet biztosítani.

Itt egy nagyobb parkoló kialakítását javaslom, ami 150 gépkocsi számára nyújt parkolási

lehetőséget.

A horgásztanyák területére valamivel kevesebb gépkocsinak kell parkolási hely. Itt

60 személygépkocsi elhelyezése válik alkalmassá tervemben. A tavak körüli területen így

összesen 630 gépkocsi számára teremtek parkolási lehetőséget.

Köztéri elemek

Ide tartoznak a tájékoztató táblák, padok, asztalok, hulladékgyűjtők, árnyékolók és

egyéb parkberendezések. Többnyire az egységes, természetközeli anyaghasználat

alkalmazását javaslom (leginkább fa). A közparki pihenő részeken lehetőség van


77

fűzépítményből készült árnyékolók létesítésére, valamint természetes anyagokból készült

játszótér építésére is.

Biztonsági létesítmények

A balesetmegelőzés érdekében szükséges bizonyos helyeken biztonsági

intézkedések megvalósítása. Azokon a partszakaszokon, ahol természetvédelmi célokból

meredekebb partfal megtartása javasolt, a megközelítést védőkorláttal és cserjesávval kell

megakadályozni. A fa szerkezetű védőkorlát a partfal koronavonalától 3 méterre kerül

elhelyezésre. Továbbá szükséges figyelmezető táblák kihelyezése is.

Lépcsők

A tervezési területen elsősorban ott kerül sor lépcső alkalmazására, ahol másképp

nem megoldható a vízpartra való lejutás. A legtöbb lépcső így a horgászstégek

megközelítéséhez lett elhelyezve. 15 cm-es fellépővel és 30 cm-es belépővel kőlapokból

összerakott lépcsők megvalósítását javaslom.

Stégek

Funkciójukat tekintve a stégek egyrészt a horgászok érdekében kerülnek

kihelyezésre, másrészt a sétányok melletti plusz elemként a látogatók számára. Ezenkívül

vízi járművek kikötésére alkalmas stégeket is javaslok kihelyezésre. A horgászásra,

alkalmas stégek facövekeken nyugvó pallóstégek. Alakjukat tekintve a „T” alakúak, ami

csökkenti a nádasok fragmentációját. A napozásra, pihenésre és a járművek kikötésére

alkalmas stégek szintén pallókból készülnek.

12. Marketing

A jobb eladhatóság és reklám érdekében célszerűnek tartottam egy egységes

arculatot meghatározni a „Luppa-parkra”. Ez elősegíti a szélesebb körben való ismertséget,

valamint támogatók, befektetők számára nagyobb vonzerővel bírhat. Az egységes

arculatkép alappillére a logó, ami a park egészére, illetve a parkon belül megtalálható


78

funkciókra készítettem. A logóban megtalálhatóak a terület jellegzetes elemei, úgymint a

víz, a kavics, és a meredek partfal. A színhasználatban is a bánya és a természet színeit

alkalmaztam. A hullámos vonalvezetés a vizet szimbolizálja. (9. ábra)

9. ábra A „Luppa-park” logója

Mindegyik funkciónak külön logót is készítettem, kiindulva az eredetiből, rászabva

az adott rész jellegzetességére. Így a strand, a sporttelep, a horgásztanyák, a kalandpark, a

természetközeli földnyelv és a parkok is külön logóval rendelkeznek. (9. ábra)


79

9. ábra A területek logói


80

13. A tervezett tájrendezési feladatok ütemezése

A tájrendezési terv megvalósítása már a bányabezárás előtt is megkezdődik, bár a

feladatok nagy részét a művelés felhagyása után érdemes végrehajtani. Ugyanakkor a

kavicskitermelés már csak igen kis területre korlátozódik, a többi részen el lehet kezdeni a

rehabilitáció első fázisait.

4. táblázat. A tájrendezési feladatok ütemezése

Bányabezárás előtt elvégzendő feladatok Bányabezárást követő feladatok

1. Balesetveszély elhárítása Bányászati tevékenység nyomainak

felszámolása

2. Illegális hulladéklerakók felszámolása Tereprendezés befejezése

3. Tereprendezés Épületek felhúzása

4. Gyepesítés Úthálózat kialakítása

5. Rőzseművek kialakítása az északi tavon Növénytelepítés

6. Zajvédő fal és véderdő telepítése Környezetarchitektúrák létesítése

7. Előfásítások a kalandpark területén

8. Nádpadkák kialakítása

Bányabezárás előtt elvégzendő feladatok:

1. Balesetveszély elhárítása

A szakadó partfalak rendezése elsődleges feladat a rehabilitáció alatt. Elsősorban a

szentendrei tó keleti, északi és nyugati partfalain találhatók olyan szakaszok

amelyek sürgős beavatkozást igényelnek. Itt a tereprendezés, illetve kőszórás és

mérnökbiológiai védelem feladatával lehet biztonságossá tenni a partszakaszokat.

2. Illegális hulladéklerakók felszámolása

A későbbi munkák megkezdése előtt a jelenleg a területen előforduló illegális

hulladéklerakók felszámolása fontos lépés, hogy megkezdődhessen a tereprendezés

és a többi munka. A hulladéklerakatokról el kell szállítani a szemetet a megfelelő

helyre, hogy ne zavarják a további munkálatokat.


81

3. Tereprendezés

Azokon a területeken, amelyek már nem érintettek a művelésben (déli öböl, a

szentendre és a budakalászi tó keleti oldala, valamint az északi partszakasz)

javaslom a tereprendezési munkálatok megkezdését még a bányabezárás előtt. Itt

ugyanis akadály nélkül kialakíthatóak a későbbi terepalakulatok. Elsősorban a

strand és a budakalászi tó keleti partjának sétánya mellé tervezett teraszok

megépítése lenne célszerű.

4. Gyepesítés

Az új rézsűk gyepesítése is megkezdhető már a bányabezárás előtt, ugyanis ez az

egyik első lépcsője a stabil rézsűkialakításnak.

5. Rőzseművek kialakítása az északi tavon

Az élő rőzseművek kialakítása szintén a bányaművelés befejezése előtt

megvalósítható feladat. Az északi parton a tereprendezés után a facövekeknek

alkalmazható faanyagok leszúrása és a rőzsekolbászok elhelyezésével hamarabb

elkezdődik így a rehabilitációs folyamat.

6. Zajvédő fal és véderdő telepítése

A zajvédő fal és a véderdő telepítése is megkezdhető már a bányabezárás előtt.

Először a zajvédő fal kihelyezésére kerül sor, amit az előfásítás és a kívánt végleges

fafajok anyagának kiültetése követ.

7. Előfásítások a kalandpark területén

Ahhoz hogy a kalandpark a későbbiekben minőségi szórakoztatást nyújtson,

szükséges a faanyag minél előbbi kiültetése. Olyan faanyagot célszerű használni,

ami gyorsan növekedik és erősödik, így minél előbb hasznosítható.

8. Nádpadkák kialakítása

A nádpadkák kialakítása a nádtelepítés első fázisa, amit már akkor el lehet kezdeni,

amikortól nem folyik közvetlen kitermelés az adott partszakaszon. A nádanyag

telepítése nem érdemes addig, ameddig folyik még a kitermelés, azonban az

adottságok megteremtésével elkezdhető a feladat.


82

Bányabezárást követő feladatok:

1. Bányászati tevékenység nyomainak felszámolása

A későbbi utóhasznosítás érdekében szükséges a bányászati tevékenység

nyomainak eltűntetése. Ez első lépésben a kitermelés során használt gépek

elszállítását jelenti, majd a régi telephelyek rendezését. A bontási munkálatok után

megkezdődhet a hely utóhasznosítása.

2. Tereprendezés befejezése

A tereprendezési feladatok befejezése elsősorban a partvonalak környékének a

rendezését jelenti. Azokhoz a partszakaszokhoz, amelyekhez eddig nem lehetett

hozzáférni a kitermelés miatt, ott a felhagyás után már meg lehet kezdeni a

rendezést. Ez kiemelten a déli part nyugati felét és a földnyelv területét jelenti.

3. Épületek felhúzása

Amennyiben megvalósultak a tereprendezési munkálatok a tervezési terület

egészén, megkezdődhet az épületek alapozása és megépítése. Ide tartoznak a strand

kisebb, míg a sporttelep és a gyermektábor nagyobb építményei.

4. Úthálózat kialakítása

Az úthálózat kialakítását csak a végleges tereprendezés után lehet megkezdeni,

amikor már megvalósultak a tervezett terepalakulatok, különösen a déli tó keleti

részén. Első lépésként az úthálózat gerincét alkotó szervizút kijelölése történik,

majd a kerékpárút, a futópálya és a többi gyalogos ösvény útvonala kerül

meghatározásra.

5. Növénytelepítés

A növénytelepítési munkálatok a rehabilitáció egyik utolsó főbb lépéseként történik

meg. A végleges növényállomány kihelyezése, a cserjék és fák kiültetése akkor

válik lehetségessé, amikor már megvalósultak a tereprendezési munkák és a kijelölt

úthálózat.


83

6. Környezetarchitektúrák létesítése

A rehabilitáció vége felé kerülnek kihelyezésre azok a környezetarchitektúrák,

amelyek segítségével rendezetté, használhatóvá válik a terület. Többek közt a

padok, hulladékgyűjtő kosarak, táblák, korlátok stb. kihelyezése tartozik a

feladatok közé.

14. Fenntartási munkálatok és monitoring

A terület karbantartása és jó állapotának megőrzése érdekében szükséges meghatározni és

betartani a fenntartáshoz kapcsolódó feladatokat. Ezek közé elsősorban a rendszeres

hulladékgyűjtés, a növényállomás gondozása, a köztéri elemek ellenőrzése és a monitoring

tartozik.

Hulladékgyűjtés

A hulladék rendszeres gyűjtése elengedhetetlen a terület tisztán tartásához. A szervizút

mentén kihelyezett szemétgyűjtőket rendszeresen kell üríteni, valamint az illegális

hulladéklerakók kialakulását meg kell előzni. Ezt tiltó táblákkal és időnkénti ellenőrzéssel,

szemétszedéssel lehet megvalósítani. Gondoskodni kell a későbbiekben a vízbe kerülő

szemét eltávolításáról is. A feladat megvalósítása elsősorban az Önkormányzatra és a

sporttelep üzemeltetőjére hárul.

Növényállomány gondozása

A közparkként funkcionáló területeket célszerű a növényállomány rendszeres

karbantartása, hogy az esztétikus, rendezett parkkialakítás megmaradjon. A metszési

munkálatok elvégzése (amennyiben szükséges), avargyűjtés illetve a kiültetések gondozása

mellett folyamatos ellenőrzés szükséges a véderdő faanyagának és a mérnökbiológiai

rézsűk növényanyagának kiültetését követő pár évben. A véderdő esetében, amikor a

végleges faállomány megerősödött a pionír fák eltávolítása szükséges.


84

Köztéri elemek ellenőrzése

A köztéri elemek (lépcsők, stégek, padok árnyékolók stb.) szintén folyamatos ellenőrzést

igényelnek. A jó állapotban való megőrzés érdekében a rongálásokat, degradációt azonnal

javítani szükséges. A lépcsők esetében ez baleset megelőzés szempontjából is kiemelt

feladat.

Monitoring

A monitoring rendszer a fenntartási munkálatok azon része, amely valóban egy

folyamatos, meghatározott időközönként történő adatrögzítést igénylő rendszer

kidolgozását jelenti. Ez elsősorban a vízminőség megőrzésére és a balesetveszély

elkerülésére vonatkozik.

A balesetveszély megelőzése érdekében, azokon a részeken, ahol a szakadó

partfalak megtartása miatt védőkorlátok kihelyezésére került sor, ott szükséges havonta

ellenőrizni ezek állapotát. A tönkrement vagy rongálódott szakaszokat a lehető

leghamarabb pótolni kell.

Hasonlóan kell havonta ellenőrizni a tó körüli rézsűk állapotát. Ahol felfedezhetőek

rézsűcsúszás kezdetleges nyomai, ott azonnal szükséges a beavatkozás és stabilizálás

lehetőleg mérnökbiológiai módszerekkel.

A monitoring rendszer harmadik és legfontosabb eleme a rendszeres vízminőség

ellenőrzés. A tavak vizének és a környező területek talajvizének minőségét rendszeresen

vizsgálni kell vízmintákkal és talajvíz figyelő kutakból. Figyelni szükséges továbbá a

meder állapotát és a feliszapolódás elkerülése érdekében, amikor szükséges kotrást

alkalmazni. A vízszintigazodás ismeretéhez vízmérce kiépítése javasolt ME-10/266

műszaki előírás szerint.

15. A rehabilitáció várható eredményei

A bányatavak rendezésével a környezet számos területét érinti változás. A legtöbb

esetben pozitív hatással számolhatunk, ugyanis a rekreációs fejlesztéseknek köszönhetően

egy többcélúan hasznosított terület alakult, ami befolyásolja a gazdasági, társadalmi, és a

környezeti folyamatokat a tavak közvetlen környezetében.


85

Gazdasági hatások

A bányabezárás után a kitermelésből származó bevételek elapadnak, azonban a

tervezett kialakítással nem szűnik meg a tavakból származó jövedelem, csupán más szektor

tevékenységeként hoz hasznot. A szolgáltatói szektorba való átlépésével egy más forrásból

származó bevételhez juttatja az üzemeltetőt, így nem a gazdasági haszon megmarad, csak a

forrása alakul át.

Társadalmi hatások

Társadalmi hatások tekintetében a terület funkciójának megváltozása kiemelten

pozitív eredményeket tudhat magáénak. A kialakított strandnak köszönhetően jelentős

tömeg számára nyílik lehetőség üdülési és rekreációs tevékenységek kihasználására,

kulturált és elérhető körülmények között. A gyermektábor megvalósulása könnyebbséget

jelent a nyáron a gyermeküket elhelyezni nem tudó szülőknek, míg a sportolási

tevékenységek széles köre az egészséges életre vágyóknak nyújt lehetőségeket a

változásra. Kiterjedését tekintve nemcsak Budakalász, de Budapest és Szentendre

lakossága is profitálhat az újonnan kialakított „Luppa-park Sport- és Szabadidő központ”

szolgáltatásaiból.

Tájra gyakorolt hatások

A biológiai rehabilitációnak köszönhetően az eddig szigorú, mesterséges

partvonalvezetés és gyér növényzet megszűnik, illetve átalakul, ezáltal egy tájba illesztett,

természetesebb környezetet kapunk. A tavakon a rehabilitáció után kevésbé látszik a

mesterséges kialakítás, így a környezetébe is jobban be tud integrálódni.

Ökológiai hatások

A tervezett magas zöldfelületi arány, az őshonos és a környéken megtalálható fajok

alkalmazása, valamint a többszintű, változatos növényállomány és az ennek köszönhető

élőhelyek kialakulása egy magasabb biológiai produktumot eredményező területet


86

eredményez. A kedvezőbb feltételek, egy szélesebb skálájú állat és növényvilág

kialakulását teszik lehetővé, így ökológiailag is aktívabb és stabilabb terület kapunk.

A legfontosabb ökológia szereppel bíró rész, az a tavakat elválasztó földsáv, amely

a lehető legnagyobb mértékben mentes lesz az emberi behatásoktól, így gazdagabb

állatvilág telepedhet meg.

Vízminőségre gyakorolt hatások

A tavak tájrendezésével számolni kell azzal a körülménnyel, hogy megnövekedik

az ide látogató embertömeg, ami egy nagyobb terhelést jelent a vizekre. Ezért fontos a

folyamatos monitoring, hogy ha ez hatás érezhetően rontaná a vízminőséget, akkor közbe

lehessen lépni, valamint a tavak öntisztuló képességének javítása. Ennek legfontosabb

eszköze a növénytelepítések, elsősorban a nádasok kialakítása.

Összefoglalás

Sajnálatos módon, Magyarországon a bányautótájak rendezése csak ritka esetben

történik úgy, hogy az a lakosság és a környezet hosszú távú elvárásainak megfeleljen.

Ebből a tényből adódóan, ahogy a munkám elején is említettem, tervemnek elsődleges

célja irányt mutatni, hogy hogyan lehet egy degradált, de jó potenciállal rendelkező

területből olyan rekreációs funkciójú zöldfelületet létrehozni, amely széles körben

szolgálja a környező lakosság és a természet igényeit. Az érintett települések vezetők és a

lakosok kívánságát egyaránt figyelembe véve készült el a Luppa-tavak rekreációs célú

fejlesztését bemutató dokumentum, amelynek eredménye a „Luppa-park Sport- és

Szabadidő központ”

A vizsgálati munkarészemben bemutattam a tervezési terület szűkebb és tágabb

környezetének jellemzőit valamint kitértem a területen található konfliktusokra. A

vizsgálat eredményeképp megállapítható volt, hogy a terület erősen mesterséges

kialakítású, a legnagyobb problémát, a meredek, növényzet nélküli és erózióra hajlamos

rézsűk jelentik, valamint az illegális területhasználatok. A negatív tényezők ellenére

rendelkezik olyan kedvező adottságokkal, amelyek több szempontból is eredményessé

tehetik az utóhasznosítást.


87

Ahogyan az, az értékelési munkarészemben is olvasható, egy saját módszer

kidolgozásával ábrázoltam, hogy a tavak mely területei rendelkeznek olyan adottságokkal,

ahol sürgős beavatkozás szükséges, és melyek azok a partszakaszok amelyek a

legmagasabb tájhasznosítási potenciállal rendelkeznek. Erre alapozva készítettem el végül

a javaslatomat, amely tartalmazza a rehabilitáció lépéseit, valamint a végállapot tervét.

Amennyiben javaslatom megvalósul, egy olyan komplex terület jöhet létre, amely

pozitív hatással lesz a környező települések gazdasági életére, a térség ökológiai

jellemzőire, de leginkább a lakosságra, amely igénybe veheti a tavak által nyújtott

lehetőségeket az év minden szakában. Bízom benne, hogy munkámmal elősegíthetem egy

nagyszerű adottságokkal bíró terület gazdasági, ökológiai és társadalmi fellendülését,

amely a későbbiekben például szolgálhat a hasonló fejlesztésekhez.

17. kép A tavak nyáron… 18. kép …és télen

Forrás: Saját felvétel Forrás: Saját felvétel


88

Felhasznált irodalom

— Barati Sándor – Béres István – Hoitsy György – Horváth Benő – Szlabóczky Pál –

Nagy Katalin – Zámbori Zoltán: A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak

környezet – és természetvédelmi problémái. Miskolc. 2002.

— Csemez Attila: Tájtervezés- tájrendezés, Mezőgazda kiadó, 1996

— Dr. Csima Péter – Kincses Krisztina: Tájrehabilitáció. Kertészeti és Élelmiszeripari

Egyetem Tájépítészeti, -Védelmi és Fejlesztési Kar. Budapest. 1999.

— Demjén István: Kertépítészeti Szerkezetek. Budapesti Corvinus Egyetem. Budapest.

2007

— Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere I-II.

MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest. 1990.

— Dövényi Zoltán (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere 2., átdolgozott és

bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest. 2010.

— Mandula Gergely: Szentendrei és budakalászi kavicsbánya tavak rehabilitációja.

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs

tanszék, 2008

— Schmidt Gábor (szerk.): Növények a kertépítészetben. Mezőgazda kiadó. Budapest.

2003.

Tervek

— A.D.U. Építész Iroda Kft.: Budakalász Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és

Szabályozási terve. Budapest. 2005

— Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. – Niklai&Rubovszky Ingatlanközvetítő,

Forgalmazó és Turisztikai Tanácsadó Kft. – GAP 2000 Kft. – Öt Polihisztor Kft.:

Ingatlanhasznosítási Tanulmány, Budakalász, Bányatavak és vidéke. 2009

— Biotit Bt. (Várapalota): Szentendre II. - kavics és a Budakalász IV. - kavics

bányatelkek 2010-2011. évi Bányaművelési Műszaki Üzemi terve. 2009

— Epsylon Natura oktatási és mérnöki Kft.: Szentendre II. Kavicsbánya teljes körű

környezetvédelmi felülvizsgálata. Budapest. 2006.


89

— Enter 93 Bt (Eger): „Budakalász-IV Kavics” védnevű bányaüzem Földtani és

vízföldtani felépítés, szivárgáshidraulikai modellezés (Bányabezárási Műszaki

Üzemi Terv). 2010.

— Koldeisz Koldeisz Bányászati Fejlesztési Kft 2005a. A „Budakalász IV. Kavics”

Bányaüzem 2006-2007. évi Műszaki Üzemi Terve. Budapest.

— Koldeisz Bányászati Fejlesztési Kft. 2005b. A „Szentendre II. Kavics” Bányaüzem

2006-2007. évi műszaki üzemi terve. Budapest.

— Koldeisz József 2002. A Budakalász IV. – kavics bányatelek tájrendezési terve.

Budapest.

— Mandula Gergely: Szentendrei és budakalászi kavicsbánya tavak rehabilitációja.

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs

Tanszék, 2008 (Diplomamunka)

— Mű-hely Területfejlesztő és tervező részvénytársaság 2006. Szentendre Város Helyi

Építési Szabályzata és Településrendezési Terve. Budapest.

— Nagy János: Bányató értékvédelem és tájbaillesztés Szombathely Újperinti

kavicsbányatavak. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és

Területfejlesztési Tanszék, 2008 (Diplomamunka)

— Oplaznik Gusztáv 1997. ”Szentendre II. – Kavics” és ”Budakalász IV. – Kavics”

bányatelkek területének tájrendezési terve. Budapest.

— Petz Rudolf (E.a.) 1997. Budakalászi kavicsbánya tavak felszín alatti

vízkészletvédelmi felülvizsgálata és intézkedési koncepciója. Geohidroterv Kft.

Budapest.

— Petz Rudolf (E.a.) 2005. Budakalász bányatavak vizsgálata és értékelése.

Geohidroterv Kft. Budapest.

— Petz Rudolf (E.a.) 2007. Budakalász IV. kavics bányató teljeskörő

környezetvédelmi felülvizsgálata. Geohidroterv Kft. Budapest.

— Sándor Gergő: A nyékládházi kavicsbányatavak turisztikai fejlesztési lehetőségei.

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési

Tanszék, 2009 (Diplomamunka)

— Tatár Tamás 2006. Intézkedési Terv Szentendre II. kavicsbánya üzemeléséhez és

bezárásához. Budakalász


90

Jogszabályok

— 1993. évi XLVIII. törvény a Bányászatról

— 203/1998 (XII.19) Kormányrendelet a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról

— 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről

— 239/2000 (XII. 23.) Kormányrendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos

jogokról és kötelezettségekről

— 69/1995 (XII. 26.) IKM rendelet a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról

szóló biztonság szabályzat kiadásáról

— 12/2003 (III. 14.) GKM rendelet a védő- és határpillérek méretezéséről szóló

bányabiztonsági szabályzat kiadásáról

— 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi

követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és

üzemeltetéséről

— 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta,

valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és

hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének

csökkenésével kapcsolatos eljárásról

— 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági

követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről

— 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági

övezetéről

— 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról

— 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési

követelményekről

Műszaki irányelvek

— Műszaki irányelvek 1987. A vízparti üdülés vízgazdálkodási

következményei - MI-10-445-87. Országos Vízügyi Hivatal.


91

Internetes források

— www.budakalasz.hu

— http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2007/05/11/veszelyesek_lehetnek_banyatavak

— http://index.hu/kultur/eletmod/2010/06/18/csak_7_banyatoban_lehet_furdeni_a_30-

bol/

— http://www.lupafesztival.hu/

— http://www.obudahe.hu/

— http://www.origo.hu/itthon/20090507-pest-megye-tengerszemei-a-banyatavak.html

— www.szentendre.hu

— http://varkapu.info/kozelet/20110728/tilos-furdozes-budakalaszi-lupa-toban

Szóbeli adatközlők

— Petz Rudolf, Geohidroterv Kft., A tavak vízminőségének vizsgálatát végző mérnök

— Gerstenkorn András, Budakalász Önkormányzat, geológus

— Dr. Udvarhelyi István, Budakalász Önkormányzat

— Mandula Gergely, okl. tájépítész mérnök


92

Ábrajegyzék

1. ábra: Parthossz és a vízfelület arányának változása (Forrás: Mandula Gergely, 2008)

2. ábra: A tavak földtani felépítése (Forrás: Geohidroterv Kft., A Budakalászi bányatavak

vízminőség vizsgálata)

3. ábra: A „Budakalász-IV Kavics” bányatelek környezetének K-Ny-i irányú földtani

profilja és áttekintő vízföldtani szelvénye (Forrás: Bányabezárási Műszaki Üzemi Terv,

Budakalászi Önkormányzat)

4. ábra: Az értékelési területek lehatárolása

5. ábra: Az I. értékelési szempontcsoport eredményének térképi ábrázolása

6. ábra: Az II. értékelési szempontcsoport eredményének térképi ábrázolása

7. ábra: A „Luppa-park” funkciósémája

8. ábra: Tervezett nádpadkák helye

9. ábra: A „Luppa-park” logója

10. ábra: A területek logói

Képjegyzék

1. kép: A tervezési terület

2. kép: Gyomokkal borított rézsűfelület (saját fotó)

3. kép: Kavicsfeldolgozó melletti partszakasz (saját fotó)

4. kép: Kilátás a tó keleti oldaláról a hegyekre (saját fotó)

5. kép: Emelődaruk kitermelés közben (saját fotó)

6. kép: Fürdést tiltó tábla, háttérben a strandolókkal (saját fotó)

7. kép: Szörfösök az északi tavon (saját fotó)

8. kép: Hokipálya a tavon (saját fotó)

9. kép: Strandolók a déli tónál (saját fotó)

10. kép: Napozó emberek a szeméthalmok mellett (saját fotó)

11. kép: Flakonok és egyéb műanyag háztartási hulladék a parton (saját fotó)

12. kép: A 11-es főút zajterhelése

(Forrás:http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4/viewer.htm?WIN=frame)

13. kép: A jármű behelyezése a tóba (saját fotó)

14. kép: Jetski-s a tavon (saját fotó)


93

15. kép: A kalandpark lehetséges designja

(Forrás:http://www.dunakanyar.hu/cegkatalogus/3656_2005_eskuvo-etterem-szallas-

Bodor-Major-Tahitotfalu.html)

16. kép: A margitszigeti futópálya (Forrás: http://noplaza.hu/hirek/2011/01/29/teljes-a-

margitszigeti-futopalya-kivilagitasa)

17. kép: A tavak nyáron… (saját fotó)

18. kép: …és télen (saját fotó)

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A bányató morfológiai adottságai (Forrás: Mandula Gergely, 2008)

2. táblázat: A „Budakalász IV kavics” bányatelek tulajdonviszonyai

(Forrás: Budakalász IV Kavicsbánya Üzem, Bányabezárási Műszaki Üzemi Terv, 2011,


3. táblázat: A „Szentendre II kavics” bányatelek tulajdonviszonyai

(Forrás: Szentendre II Kavicsbánya Üzem, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció, 2010


4. táblázat: A tájrendezési feladatok ütemezése

Tervlapok jegyzéke

1. tervlap: Vizsgálati tervlap

2. tervlap: Javaslati tervlap

3. tervlap: A – A, B – B, C – C metszet

4. tervlap: D - D metszet

5. tervlap: E – E metszet

6. tervlap: F – F metszet

7. tervlap: G – G metszet

8. tervlap: H – H metszet

9. tervlap: I – I metszet


94

Mellékletek

1. számú melléklet: A területen megfigyelt növényfajok listája (Petz 1997 alapján)

Acer negundo (zöld juhar)

Achillea millefolium (közönséges

cickafark)

Acinos arvensis (parlagi pereszlény)

Agropyron repens (kúszó tarackbúza)

Amaranthus retroflexus (szőrös

disznóparéj)

Amaranthus albus (fehér disznóparéj)

Ambrosia elatior (parlagfű)

Anthriscus cerefolium (zamatos turbolya)

Artemisia vulgaris (fekete üröm)

Asclepias syriaca (selyemkóró)

Berteroa incana (hamuka)

Calamagrostis epigeios (siskanád)

Cannabis sativa (vadkender)

Carduus acanthoides (útszéli bogáncs)

Carex sp. (sás faj)

Centaurea micranthos (útszéli imola)

Chenopodium album (fehér libatop)

Cichorium intybus (mezei katáng)

Cirsium arvense (mezei aszat)

Convulvulus arvensis (mezei szulák)

Coronilla varia (tarka koronafű)

Cynodon dactylon (csillagpázsit)

Dactylis glomerata (csomós ebír)

Daucus carota (vadmurok)

Echinocholoa cros-galli (kakaslábfű)

Echinum vulgare (közönséges

kígyószisz)

Eleagnus angustifolia (keskenylevelű

ezüstfa)

Epilobium parviflorum (kisvirágú füzike)

Erigeron acer (köllőrojt)

Erigeron canadensis (betyáróró)

Eryngium campestre (mezei iringó)

Fallopia convolvulus (szulákkeserűfű)

Fallopia dumetorum (sövénykeserűfű)

Fallopia japonica (japánkeserűfű)

Festuca rupicola (pusztai csenkesz)

Hypericum perfoliatum (pusztai

csenkesz)

Juglans regia (közönséges dió)

Juncus inflexus (deres szttyó)

Lamium purpureum (piros árvacalán)

Lepidium draba (útszéli zsázsa)

Ligustrum vulgre (fagyal)

Linaria vulgaris (közönséges

gyújtoványfű)

Lolium perenne (angolperje)

Lycium barbarum (ördögcérna)

Lycopus europaeus (vízi peszérce)

Matricaria maritima ssp inodora

(ebszékfű)

Madicago sativa (lucerna)

Melandrium album (fehér mécsvirág)

Melilotus officinalis (orvosi somkóró)

Oenothera biennis (parlagi ligetszépe)

Onopordum acanthium (szamárbogáncs)

Papaver rhoas (pipacs)


95

Phragmites australis (nád)

Phytolocca americana (alkörmös)

Plantago lanceolata (lándzsás útifű)

Poa bulbosa (gumós perje)

Poa compressa (laposszárú perje)

Polygonum aviculare (madárkeserűfű)

Populus alba (fehér nyár)

Populus canescens ( szürke nyár)

Populus hybrida (nemesnyár)

Populus nigra (fekete nyár)

Potentilla arenaria (kövér porcsin)

Prunus domestica (szilva)

Raphanus raphanistrum (repcsényretek)

Reseda lutea (vadrezeda)

Robinia pseudocacia (fehérakácia)

Rosa sp. (vadrózsa faj)

Rubus sp. (szeder faj)

Rumex sp. (lórom faj)

Salix alba (fehér fűz)

Salsola kali (homoki ballagófű)

Sambucus ebulus (gyalogbodza)

Sambucus nigra (feketebodza)

Silene vulgaris (közönséges habszegfű)

Solidago gigantea (magas aranyvessző)

Stachys recta (hasznos tisztesfű)

Trfolium pratense (lóhere)

Typha angustifolia (keskenylevelű

gyékény)

Verbascum phlomoides (szöszös

ökörfarkkóró)

Xanthium spinosum (szúrós szerbtövis)

Xeranthemum annuum (ékes vasvirág)

96

2. számú melléklet: A Luppa-tavak megközelíthetősége, forgalma és a környező

zöldterületek


97

3. számú melléklet: A tervezési terület tulajdonviszonya


98

4. számú melléklet: A strandrész jelenlegi és tervezett kialakítása


99

5. számú melléklet: A „földnyelv” jelenlegi és tervezett kialakítása

(fotómanipuláció)


100

6. számú melléklet: A horgásztanyák tervezett kialakítása (fotómanipuláció)


101

7. Számú melléklet: Életképek a tavakról (saját fotók)

1. fotó: A „strand” jelenlegi állapota

2. fotó: Szeméthalom a bokroknál


102

3. fotó: A „földnyelv jelen állapotban

4. fotó: kerítés és tiltótábla


103

5. fotó: A „strand” télen

6. fotó: Partifecske fészkelőhelye

Szentendre

Budakalász

BudapestIII. kerület

Jellemző szélirány: É-ÉNyÉ

Vizsgálati tervlap

1.

Duna

Luppa-sziget

Dr.

Jelenlegi szintvonalak Tervezett szintvonalak

1: 5000

Jelenlegi és tervezett szintvonalak

10.

major andrea diplomamunka

Documents