targoncavezetők speciális feladatai

0 Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT , 2500 Esztergom, Kossuth Lajos út 40. 33/500-510

TARGONCAVEZETŐK SPECIÁLIS FELADATAI

Oktatási segédlet

1. változat

Esztergom, 2011


Szóbeli tételek 1. Ön targoncavezetőként dolgozik. A targoncával darabárukat kell mozgatnia. Milyen jellemzői vannak a

darabáruknak? Hogyan történik a rakatképzésük? Milyen darabáruk szállíthatók az adott géppel? .......... 2

2. Önnek anyagmozgatási feladatot kell elvégeznie az adott géppel. Mondja el, hogyan történik a teher

helyes mozgatása. Hogyan készíti elő a teher elhelyezésének helyét, melyek az elhelyezés és a

rakatképzés szabályai? Hová nem szabad terhet lerakni? ......................................................................... 4

3. Ön az adott géppel dolgozik a munkaterületen. Milyen közlekedési szabályok érvényesek a

munkaterületen belül? Milyen előírások vonatkoznak a munkaterületen a gyalogos közlekedésre? Hogyan

történhet a közlekedési útvonalak kijelölése? ........................................................................................... 6

4. Ön egy raktárban dolgozik. Munkája során sokféle anyaggal kerül kapcsolatba, köztük veszélyes

anyagokkal is. Milyen veszélyek, egészségre ártalmas tényezők vannak? Hogyan történik a veszélyes

anyagok tárolása? Milyen védőfelszerelést használ ilyen esetekben? ....................................................... 7

5. Önnek ömlesztett anyagot kell mozgatnia Mondja el mit ért ömlesztett anyagon! Hogyan történhet a

mozgatása? Hogyan tárolják az ömlesztett anyagokat? Milyen biztonságtechnikai előírások vonatkoznak

ezen anyagokra? ...................................................................................................................................... 9

6. Ismertesse a targonca teheremelő szerkezetét! Mi a terhelési diagram, hogyan, mire használja? Milyen

biztonsági berendezések vannak beépítve az emelő-szerkezetbe? Hogyan végzi a biztonsági

berendezések ellenőrzéseit?................................................................................................................... 10

7. Ismertesse a targonca futóművét. Beszéljen a targonca irányításáról! Hogyan történik a targonca

futóművének a vizsgálata? Mikor, ki vezeti az emelőgép-naplót? ............................................................ 12

8. Ismertesse a targoncák irányító eszközeit és munkavégző szerveit. Hogyan működnek ezek a

szerkezeti egységek? Milyen biztonsági előírások vonatkoznak ezekre az elemekre? ............................. 15

9. Ön a munkavégzés során nem látja be a munkaterületet! Mi a teendője ebben az esetben? Ki segítheti

Önt munkája során? Melyek az irányító karjelzései? Hogyan történik a teher lejtőn való mozgatása? Adott

esetben milyen kötözőeszközöket alkalmazhat? Hogyan ellenőrzi a kötözőeszközt? .............................. 19

10. Ön a munkavégzése során különböző alakú és méretű rakományokat mozgat. Milyen

munkaszerelékekkel (adapterekkel) végezheti el az anyagmozgatást? Hová szerelheti fel a különböző

munkaszerelékeket? Hogyan történik ezek rögzítése? Mi a villahosszabbító használatának a feltétele? . 21

11. Munkája során keletkeznek hulladékok. Ezek egy része a környezetre is veszélyt jelent. A gépek

kezelése, üzemeltetése során milyen veszélyes hulladékok keletkeznek? Mi a veszélyes hulladékok

fogalma? Milyen jellemző tulajdonságaik vannak? Mi a teendője velük? ................................................. 23

12. Ismertesse a targonca hajtásláncát! Milyen energiaátviteli módok fordulnak elő az adott

géptípusoknál? Milyen biztonsági berendezéseket építenek be a hajtásláncba a targonca és a kezelő

védelmére? ............................................................................................................................................. 25

13. A különböző ömlesztett és darabárukból egységrakományokat kell képezni. Határozza meg az

egységrakomány fogalmát! Milyen előnyei és hátrányai vannak az egységrakományoknak? Hogyan

történik az egységrakományok képzése, rögzítése és bontása? ............................................................. 26

14. Ön gázüzemű targoncán dolgozik. Ismertesse a gázzal működő motorok üzemanyag ellátó rendszerét.

Milyen biztonsági előírások vonatkoznak a gázzal üzemelő targoncákra, palackjaik cseréjére? Hogyan

történik ezen, gépek indítása és szabályos leállítása? ............................................................................ 28

15. Önnek személyemelő kosárral kell munkatársát felemelnie. Beszéljen a személyemelő kosár

kialakításáról. Hogyan történik a személyemelő kosár rögzítése a targonca emelőszerkezetére?

Ismertesse a személyemelők kosarak használati feltételét és a személyemelés szabályait. Milyen

védőeszközöket kell használni ebben az esetben? ................................................................................. 30


1. Ön targoncavezetőként dolgozik. A targoncával darabárukat kell mozgatnia. Milyen jellemzői vannak a darabáruknak? Hogyan történik a rakatképzésük? Milyen darabáruk szállíthatók az adott géppel? Információtartalom vázlata – A darabáru fogalma – A darabáruk szállítástechnikai jellemzői – Targoncával szállítható darabáruk – Darabáruk rakatképzése

A darabáru fogalma Kisebb méretű áru, amely „darabonként” mozgatható és berakodható. Vagyis általában minden olyan áru amelyek szállíthatók tehergépkocsin, konténerben vagy repülőgépen. A darabáruk szállítástechnikai jellemzői Alak: Lehet szabályos (láda, hordó, doboz, rekesz), vagy szabálytalan (gépalkatrész, bútor), vagy nem alaktartó (zsák, laza köteg) Méret: A darabárut általában a befoglaló méretével kell meghatározni, megadva adott esetben a térfogati elem megnevezését is, ha az a mozgatás szempontjából fontos. Tömeg: Széles határok között változik, mértékegysége rendszerint a mérettel van összefüggésben, rendszerint kg vagy t. Felület: A felület minőségét a darabáru, vagy annak burkolata szabja meg. A felület anyaga, kialakítása, egyenetlensége, merevsége és szilárdsága lényeges tulajdonságok. Darabáru felületével szembeni követelmény: viselje el a megfogásából adódó hatásokat, ne deformálódjon a megfogás helyén, valamint a felületen ne hagyjon nyomot. Gyakran ez csak segédeszközök felhasználásával biztosítható. Különleges tulajdonságok: Magas hőmérséklet, robbanásveszély, gyúlékonyág, törékenység, rázás érzékenység, nedvességgel szembeni érzékenység, romlékonyság, adott helyzetben való szállítás. Ezeket a tulajdonságokat a darabáruk szállításánál felhelyezett ábrákkal jelzik. Néhány példa:

Gyúlékony Mérgező Törékeny Anyagtárolás biztonságtechnikája Az anyagtárolás, az alapanyagok, a félkész- és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet tárolni. A tárolás lehet hosszú időtartamú, ilyenkor a termékek heteken, hónapokon, esetleg éveken keresztül mozdulatlanok maradnak. A rövid időtartam órákat, napokat, esetleg heteket jelenthet, ilyen esetekben a felhasználás a beépítés viszonylag rövid idő alatt megtörténik. A tárolási időtartam az illető anyagok tulajdonságaitól függ. A raktározás módja, a raktár, vagy a tárolás helyének kialakítása az anyagok tulajdonságaitól, méreteitől, halmazállapotától, szilárdságától, törékenységétől, csomagolásának módjától függ. Lényeges különbség van például a darabáruk, az ömlesztett anyagok, a folyadékok és a gázok tárolási módja között. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok sajátosságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a nedvesség érzékenység, törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek.


A darabárukat raktárakban, vagy külön erre a célra kialakított helyen lehet tárolni. Az állványok nélküli tárolás általános biztonságtechnikai követelményei közül a legfontosabbak: - Darabáruk egymásra helyezésénél, ha az eldőlés, felborulás, elgurulás elleni védelem nem biztosítható, akkor kötéseket, sorok közé helyezett alátéteket, kiékeléseket kell alkalmazni. - Darabárukat, egységrakományokat csak olyan magasra szabad felrakni, hogy azok egyensúlyban maradjanak, felrakásuk és levételük biztonságos legyen. - Az olyan rakományokat, amelyekből hegyes, éles részek állnak ki, tárolás előtt ezektől mentesíteni kell, vagy a veszélymentes tárolásukat kell biztosítani. Az egymásra helyezett darabáruk, rakományok tetejére csak a szükséges munkák elvégzése céljából, szabad felmenni, ha lehetővé tettük a biztonságos feljutást. A halmazok megbontását csak felülről szabad megkezdeni, és a bontást egyenletesen kell végezni. A darabárukat, polcokon és egységrakatokon is lehet tárolni. Ezekben az esetekben a polcok, illetve raklapok terhelhetőségét kell figyelembe venni. Darabáruként tárolják az építőipari munkahelyen a tégla és a falazóelemeket, a béléselemeket, a beton és vasbeton szerkezeteket stb. Az ömlesztett anyagokat szabadban prizma alakban lehet tárolni, illetve alkalmas tároló hely a bunker és a siló. Az időjárás hatásaitól védett ömlesztett anyagokat, fedett, zárt helyen kell raktározni. Az ömlesztett anyagokat zsákokban is lehet tárolni. A folyadékok hordókban, ballonokban, tartályokban lehet tartani, ezeket darabáruként kell kezelni. Tárolásuknál figyelembe kell venni a folyadékok tulajdonságait. A biztonságos anyagtárolás úgy valósítható meg, hogy az edényeket megfelelő teherbírású helyen, rendezetten helyezzük el. A gyúlékony anyagokat a felmelegedéstől, sugárzó hőtől, szikraképződéstől óvni kell. Az egymással reakcióra hajlamos anyagokat egymástól elkülönítve kell tárolni. Darabáruk rakatképezése

A rakatképezésnél figyelembe vett tényezők a rakatképezés céljától függően változnak. A rakatképezés célja lehet:

- tartós vagy átmeneti tárolás - szállítási egységek létrehozatala

Mind a két esetben alapvető követelmény, hogy az egységrakományok kellően szilárdak, alaktartóak legyenek, a mozgatás ideje alatt a mechanikai igénybevételnek ellenálljanak, ne

változtassák alakjukat, ne csússzanak szét, tulajdonságaikat a tárolás, szállítás idejében ne változtassák. A rakatképezésnél mindig ügyelni kell arra is, hogy az egyes egységek könnyen lehelyezhetők, illetve felvehetők legyenek. A könnyű mozgatás lehetőségét biztosítja a szabványos rakodólap, amelyre nagyon sokféle kiegészítőt lehet szerelni. Az üres állapotban való szállításnál a jobb térfogat kihasználás érdekében kivitelük rendszerint összecsukható. Amikor szállítás közben fennáll a rakat szétcsúszásának veszélye, akkor azt gyorsan bontható rögzítésekkel fogják össze. A rakatok stabilitását rendszerint az egyes elemeinek ún. keresztkötésben való elhelyezésével lehet biztosítani.

1) kötegelt betonacél 2) halmazolt kisméretű zsaluzat 3) hulladékszállító kiskonténer 4) alátét párnafa 5) halmazolt közepes méretű zsaluzat 6) halmazolt acélállvány 7) kaloda 8) hulladékszállító közepes konténer.


2. Önnek anyagmozgatási feladatot kell elvégeznie az adott géppel. Mondja el, hogyan történik a teher helyes mozgatása. Hogyan készíti elő a teher elhelyezésének helyét, melyek az elhelyezés és a rakatképzés szabályai? Hová nem szabad terhet lerakni? Információtartalom vázlata – Teher helyes szállítása – A teher helyének előkészítése – Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai – Tiltott teher lehelyezési helyek

Teher helyes szállítása A rakodásnál ügyelni kell a súlyhatárok betartására. Közlekedni csak döntött villával szabad. Közlekedés esetén a targonca villája illetve a teher alsó pontja a talajtól maximum 30 cm magasságban lehet. Az emelő oszlop hátra döntött helyzetben legyen. A villán a terhet úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedés közben ne tudjon elmozdulni. Veszélyes rakomány (gázpalack, vegyszer) szállítása esetén csak szigorú előírások szerint történhet. Tilos a felemelt tehet alatt állni. Szállításhoz a terhet a lehető legalacsonyabbra kell süllyeszteni. Minél magasabban van a szállított teher annál, kevésbé stabil a targonca. A targoncával való induláskor (előre, hátra menet) hangjelzést kell adni és meg kell győződni, hogy a rakodási területen személyek nem tartózkodhatnak. Villástargoncával történő rakodás biztonsági szabályai

Magasra emelni a terhet csak közvetlen a polc, állvány előtt szabad, sík teherbíró padozaton. Ha van külön támasztó rendszere, használni kell. Teherrel fokozott óvatossággal lejtőn hátrafelé kell haladni, hogy a villáról ne csússzon le a rakomány. Hengeres tárgynál külön bölcső, rögzítés szükséges. Ha a vezető nem lát előre, oldalt biztosító személynek kell lennie. Haladás közben a villát teljesen hátra kell döntenie. A teherelhelyezés előkészítése, szabályai, rakatképezés Az anyagmozgatásnál legfontosabb alapszabályok: A biztonságos lehelyezés feltételeit az egységrakományok

felemelése előtt kell meghatározni, megteremteni. A fogadóhely terhelhetősége feleljen meg a lehelyezni kívánt egységrakománynak, illetve az azokból képzett halmazoknak. A fogadóhely megközelítési útja viselje el az egységrakományok mozgatását végző targonca legnagyobb tengelyterhelését/kerékterhelését. A rakomány lehelyezése után biztosított legyen a tárolóterek kialakítására előírt tűzvédelmi előírások betartása.


A rakatképezés szabályai: Ismerni kell:

- Az egyes rakatok tömegét - Az egyes rakatok terhelhetőségét, és

így az egymásra halmazolható rakatok számát

- rakatok kialakítását - rakatképezés segédeszközeinek

használati módját - rakatképezéshez használatos targonca

munkaszerelékét - az egyes rakatok közötti távolság

meghatározásához a rakatképző targonca mozgásához a közlekedési és manőverező mozgások útszélességi igényét.

- Anyagmozgatás célja: raktározás, gyártási technológia kiszolgálása Tiltott teher lehelyezési helyek Teher elhelyezés a mindenkor kijelölt helyen történhet. Tilos terhet elhelyezni:

- közlekedési utak - tűzoltó mentőkészülékek közelében - menekülő útvonalak - vészkijáratok - stb..


3. Ön az adott géppel dolgozik a munkaterületen. Milyen közlekedési szabályok érvényesek a munkaterületen belül? Milyen előírások vonatkoznak a munkaterületen a gyalogos közlekedésre? Hogyan történhet a közlekedési útvonalak kijelölése? Információtartalom vázlata – Közlekedési szabályok a munkaterületen belüli – Gyalogos közlekedés a munkaterületen belül – Közlekedési útvonalak kijelölése

A közlekedési utakra vonatkozó általános munkavédelmi előírások A munkahelyeken található közlekedési útvonalakat - a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenységtől függően - úgy kell kialakítani, méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen és biztonságosan közlekedhessenek rajta. További biztonsági feltétel, hogy ezek az útvonalak és a rajta közlekedő személyek és járművek nem veszélyeztethetik a közelben dolgozó munkavállalókat. A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen jelölni kell. Ha a munkahelyen mozgólépcső vagy mozgójárda üzemel, a biztonságos működtetésükről, illetve a szükséges biztonsági berendezésekről (pl. vészleállító berendezés) a munkáltatónak kell gondoskodnia. Közlekedési szabályok KRESZ-ben foglaltak alkalmazása kötelező, a munkáltató a helyi sajátosságok figyelembe vételével a KRESZ előírásaitól eltérő szabályokat adhat ki. Azt a dolgozók kötelesek betartani. A veszélyes területekre vonatkozó általános munkavédelmi előírások A munkavállalók érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni a balesetek elkerüléséért az olyan munkahelyeken, ahol a munkavégzés során, a munkából adódóan a munkavállaló lezuhanásának vagy az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye fennáll. Az ilyen munkahelyi veszélyes területeket le kell határolni, vagy más olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely meg tudja akadályozni, hogy erre a területre illetéktelenek is bejussanak. Ezeket a területeket feltűnő jelzéssel is el kell látni. A közlekedési utak és veszélyes területek jelölései Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni a meghatározott formában. A jelzés méreteinek az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedéséhez kell igazodnia. A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük

A közlekedési útvonalak jelölése a következő:

- ha a helyiség felhasználása és berendezése a munkavállalók védelme érdekében megkívánja, a járművek közlekedési útvonalát jól látható, lehetőleg fehér vagy sárga, folyamatos csíkkal kell kijelölni, figyelemmel a padozat színére is;

- a csíkozásokat úgy kell elhelyezni, hogy megfeleljenek a biztonságos távolság követelményeinek a járművek, a környezetükben található tárgyak, valamint a gyalogosok között; - a szabadtéri kiépített munkahelyen az állandó közlekedési útvonalakat, amennyire lehetséges, hasonlóan kell jelölni, kivéve, ha kiépített járda vagy korlát áll rendelkezésre.


4. Ön egy raktárban dolgozik. Munkája során sokféle anyaggal kerül kapcsolatba, köztük veszélyes anyagokkal is. Milyen veszélyek, egészségre ártalmas tényezők vannak? Hogyan történik a veszélyes anyagok tárolása? Milyen védőfelszerelést használ ilyen esetekben? Információtartalom vázlata – Veszélyek és egészségre ártalmas tényezők – Veszélyes anyagok tárolása – Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések

– A szakmában előforduló tűzveszélyes anyagok kezelése

a) Robbanó anyagok és készítmények Az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,

b) Oxidáló anyagok és készítmények Azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.

c) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények Azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

d) tűzveszélyes anyagok és készítmények Azok az anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben

Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása:

a) nagyon mérgezőek: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. b) mérgezőek: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. c) ártalmasak Azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak.


e) maró anyagok és készítmények Amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

f) túlérzékenységet okozó anyagok és készítmények Amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt

felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint lehetnek:

a) Környezetre veszélyes anyagok és készítmények Amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

A munkavállaló kötelezettségei és jogai a védőruhák, védőfelszerelések használatával kapcsolatban Az a munkáltató, ahol a dolgozó egészsége veszélyeztetve van köteles védőruhát biztosítani. A dolgozó ezt köteles rendeltetésszerűen használni. Az egyéni védőfelszerelést a munkáltató javítja, tisztítja. Ha a védőfelszerelés megrongálódott, elhasználódott, a munkáltató köteles újat biztosítani. Védőeszközök: Védősisak, védőszemüveg, hallásvédők, védőkesztyű, védőcipő, védőöltözék, légzésvédők. A munkavállaló a védőfelszerelésért anyagi felelősséggel tartozik. A védőfelszerelések súlyos egészségkárosodást, balesetet előzhetnek meg, ezért viselete a dolgozó saját érdekében fontos. Védő intézkedések Ha a munkavégzés során veszélyforrás a munkahelyen dolgozók egészségét, biztonságát veszélyezteti és zárt technológia nem alkalmazható, továbbá minden olyan esetben, amikor munkavállalók biztonsága műszaki megoldással ésszerűen nem biztosítható, akkor védőberendezések alkalmazásával, célszerű szervezési intézkedésekkel, illetve egyéni védőeszközök juttatásával kell egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak megteremtenie. A gép, berendezés akkor biztonságos, ha a veszélyes géprészek nem hozzáférhetőek illetve olyan védőberendezéssel vannak ellátva, amelyek megszüntetik vagy csökkentik a veszélyt, mielőtt személy a veszélyes géptérbe jutna. A védőburkolat szilárd, jól rögzített legyen. Egyes veszélyes gépeket, mint pl. munkagépeket, targoncákat, emelőgépeket speciális biztonsági berendezésekkel kell ellátni. Egyes biztonsági berendezések (pl. túlnyomás elleni védelem), illetve a gázpalackok, nyomástartó edények, járművek hatósági felügyelete alá tartoznak. A géppel dolgozókat elméleti és gyakorlati oktatással fel kell készíteni a gép rendeltetésszerű használatára és a biztonságos munkavégzésre. Ha a gépnél dolgozókat a munkavégzés során olyan kockázatok érik pl. zajhatás, éles felület okozta vágás, amelyek műszaki megoldással ésszerűen nem kiküszöbölhetők számukra megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközt kell adni. Gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes technológiák és munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata és ennek dokumentálása rendszeresen megtörténjen. A


felülvizsgálat körének meghatározása részben a munkáltató hatáskörébe tartozik, de erre vonatkozóan jogszabály, szabvány a munkavédelmi hatóság és a gyártó is előírhat kötelezettséget. Munkavédelmi védőfelszerelések

- Munkavédelmi lábbelik: csizmák, bakancsok, szandálok, cipők stb. - Munkaruha: nadrág, overall, poló, ing stb.. - Fejvédő: védősisak, sapka stb… - Szem és arc védő - Hallásvédelem: fültokok, füldugók stb… - Légzésvédelem: maszkok, félálarc - Kézvédelem: kesztyűk - Zuhanásgátlás: hevederek, kötelek, kapcsoló elemek stb..

5. Önnek ömlesztett anyagot kell mozgatnia Mondja el mit ért ömlesztett anyagon! Hogyan történhet a mozgatása? Hogyan tárolják az ömlesztett anyagokat? Milyen biztonságtechnikai előírások vonatkoznak ezen anyagokra? Információtartalom vázlata – Ömlesztett anyag fogalma – Ömlesztett anyagok mozgatása – Ömlesztett anyagok tárolása – Ömlesztett anyagokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások

Ömlesztett anyag fogalma Azok a különböző szemcsenagyságú, de egynemű anyagok, amelyeket nagyobb tömegekben, rendezetlenül és csomagolatlanul mozgatnak, szállítanak. Ide sorolandók: homok, szén, műtrágya, cement, stb.

Tárolás raktározás.

- Egységrakományok formájában (siló, hordó, konténer, tartály stb..) Adott emelő berendezés teherbírásának megfelelően. - Depóniában (építőipar, homok, föld, sóder, szén stb…)

A teherfogó eszköz megválasztását befolyásolja a mozgatni kívánt anyag, az áru sajátossága, elsősorban a mozgatással szembeni, valamint a további gyártási műveletek által meghatározott követelmények is.

Targoncára szerelhető kanalak, puttonyok, üstök (ömlesztett anyagok mozgatásához)

A granulált, porszerű, ömlesztett és kisdarabos anyagok emelővillás targoncával való mozgatásához jó lehetőséget nyújt a targonca gyártója által forgalmazott munkaszerelék. A szállítási igénytől, valamint az anyag feladási, fogadási módjától függően kell megválasztani a villatartóra szerelni kívánt munkaszereléket.

Anyagtárolás biztonságtechnikája Az anyagtárolás, az alapanyagok, a félkész- és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet tárolni. A tárolás lehet hosszú időtartamú, ilyenkor a termékek heteken, hónapokon, esetleg éveken keresztül mozdulatlanok maradnak. A rövid időtartam órákat, napokat, esetleg heteket jelenthet, ilyen esetekben a felhasználás a beépítés viszonylag rövid idő alatt megtörténik. A tárolási időtartam az illető anyagok tulajdonságaitól függ. A raktározás módja, a raktár, vagy a tárolás helyének kialakítása az anyagok tulajdonságaitól, méreteitől, halmazállapotától, szilárdságától, törékenységétől, csomagolásának módjától függ. Lényeges különbség van például a darabáruk, az ömlesztett anyagok,


a folyadékok és a gázok tárolási módja között. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok sajátosságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a nedvesség érzékenység, törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek. Az ömlesztett anyagokat szabadban prizma alakban lehet tárolni, illetve alkalmas tároló hely a bunker és a siló. Az időjárás hatásaitól védett ömlesztett anyagokat, fedett, zárt helyen kell raktározni. Az ömlesztett anyagokat zsákokban is lehet tárolni.A folyadékok hordókban, ballonokban, tartályokban lehet tartani, ezeket darabáruként kell kezelni. Tárolásuknál figyelembe kell venni a folyadékok tulajdonságait. A biztonságos anyagtárolás úgy valósítható meg, hogy az edényeket megfelelő teherbírású helyen, rendezetten helyezzük el. A gyúlékony anyagokat a felmelegedéstől, sugárzó hőtől, szikraképződéstől óvni kell. Az egymással reakcióra hajlamos anyagokat egymástól elkülönítve kell tárolni. A különböző veszélyességi fokozatba

tartozó folyadékokat anyag nemenként csoportosítva kell tárolni. A csoportokat anyag fajtánként megfelelő – az anyag lobbanáspontját is tartalmazó – feliratú táblával kell megjelölni. A tűzveszélyes folyadékot csak szabványos hordóban, edényzetben, lezárt állapotban szabad tárolni. Az üres hordókat a teli hordóktól elkülönítve kell tárolni.

6. Ismertesse a targonca teheremelő szerkezetét! Mi a terhelési diagram, hogyan, mire használja? Milyen biztonsági berendezések vannak beépítve az emelő-szerkezetbe? Hogyan végzi a biztonsági berendezések ellenőrzéseit? Információtartalom vázlata – Targonca teheremelő szerkezete, terhelési diagram – Biztonsági szerkezetek – Biztonsági berendezések ellenőrzése

Terhelési diagram Az emelővillás targoncák üzemszerű használatának legfontosabb információ hordózója a terhelési diagram, mert szemléletesen mutatja, hogy a targonca egy adott munkaszerelékkel mekkora terhet tud felemelni a teher tömegközéppont távolságágának függvényében. Az emelt teher tömegközéppont távolságát a villakocsi homloksíkjától, vagy az emelővilla teher felé eső függőleges síkjától adják meg. A normál emelési magasság feletti tartományban a targonca terhelhetőség értéke függ az emelési magasságtól is.

A teherbírás kiválasztásánál tudni kell, hogy akarnak e valamilyen kiegészítőt alkalmazni mint bálafogó, tekercsfogó, rekeszfogó, hordófogó stb. Amennyiben a targoncát valamilyen kiegészítővel szeretné használni akkor az eszköz önsúlyát is figyelembe kell venni.

Teheremelő szerkezet (emelőmű) A targoncák emelőművének kialakításánál az elsődleges cél: a targonca haladásakor a lehető legkisebb szerkezeti

Szabványos fa rakodólap


magasságú legyen. A közlekedés biztonsága érdekében ezt úgy kell elérni, hogy a szállítási helyzetben felemelt teher, illetve az üres villa legalsó pontja a talajtól legfeljebb a targonca rendeltetésétől függően 200-280 mm között legyen. A haladáskor alacsony szerkezeti magasság a kis saját tömegen és a talajhoz közeli tömegközépponton túl az ajtók, kapuk az épületek közlekedő folyosóinak alacsony belmagasság igénye miatt szükséges.

ÚTMUTATÓ A GÉPI HAJTÁSÚ TARGONCÁK MŰSZAKONKÉNTI VIZSGÁLATAIHOZ

(MSZ 16225:1985 szerint)

A vizsgálat tárgya:

A targonca kikapcsolt állapotában

az emelőgép-napló megléte,

a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója,

a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte, állapota, biztonsági

színjelzése,

a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési diagram, biztonsági jelzések és feliratok,

kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait jelző ábrák, feliratok stb.)

a kerekek felerősítése,

a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.)

a fékfolyadék és a fékhenger állapota,

az emelő-berendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülése elleni védelem; terheléstároló

berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme; a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni

védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a csőtörés esetén működő védőszelepe),

az emelő-berendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek, csapágyak holtjátéka,

biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz(emelővilla, megfogók) és az emelőmű acélszerkezetének

állapota, repedésmentessége, kopottsága,

az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai

kapcsolók, érintkezők,

a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó, szénkefék, tekercselések

állapota,

az akkumulátor állapota, tisztasága, a celladugók megléte, feltöltöttsége,

egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota.

Működési vizsgálat

az üzemi és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága,

a kormányszerkezet működőképessége, a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb

20 fok ) a kezelőelemek, a működtető karok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok,

érzékelhetőség,

kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe ( kivéve a fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos

vezérlésű funkciókat), a villamos targoncák, vezérlőszelep-nyitásának és a szivattyú indításának

összehangoltsága. A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése,

az emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek, egyenletes,

rángatás mentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz, valamint az egyéb

munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása; csatlakozók, munkahengerek tömítettsége,


szivárgás, hidraulika olajszintje és ellenőrizhetősége, a hang és a fényjelző berendezések

működőképessége, műszerek működése, állapota, egyéb védő- és kiegészítő berendezések.

7. Ismertesse a targonca futóművét. Beszéljen a targonca irányításáról! Hogyan történik a targonca futóművének a vizsgálata? Mikor, ki vezeti az emelőgép-naplót? Információtartalom vázlata – Targonca futóművének ismertetése – Targoncák irányítása – Targonca futóművének vizsgálata – Emelőgép-napló vezetése

Targoncák irányítása és futóművének ismertetése és vizsgálata (Lásd. 8. tétel) Emelőgép napló

Az emelőgépek üzemeltetésének, karbantartásának előírásait alapvetően az Emelőgép Biztonsági

Szabályzata tartalmazza.

Üzemeltető

Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek-

emelőgépkezelő, kötöző-munkáltatója vagy megbízója.

Emelőgép kezelő

Aki az emelőgépet jogosult működtetni és ezzel a feladattal megbízták.

A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni és abban a műszakonkénti vizsgálatokat,

esetleges meghibásodásokat, azok elhárításának tényét és a felülvizsgálatokat rögzíteni kell.

Az emelőgép kezelőre vonatkozó előírások

Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni

az esetleges hiányosságok megszüntetését. Az emelőgép üzembe helyezése előtt köteles meggyőződni

arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki.

Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálnia az emelőgép biztonságát érintő berendezések

hatékonyságát, így különösen:

vészleállítót, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja;

figyelmeztető, jelző berendezéseket;

minden hajóművet és a köteleket, láncokat;

a véghelyzet kapcsolókat;

minden mozgás fékjét;

a reteszeléseket;

a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket;

az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel

megvizsgálhatók; valamint a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket.

Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép

naplójába bejegyezni. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép

biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendellenességek

megszüntetése után helyezheti üzembe. Az emelőgépet csak a használati utasításban leírt módon szabad


üzembe helyeznie. Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép

hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék.

A hangjelzések a következők legyenek:

- egy rövid jel: figyelmeztetés az egyes munkaműveletek megkezdése előtt;

- két rövid jel: ha az utasíts nem egyértelmű, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni;

-folyamatos jel: veszélyhelyzet.

Felelős a kötöző által alkalmazott teherfelvevő eszköz helyes megválasztásáért, a függesztés helyes

módjáért, a kötöző (rakodó) munkájáért, amennyire azt munkahelyérő megítélheti. Hiba esetén a kötözőt

(rakodót) utasítania kell annak azonnali megszüntetésére. Az emelést, illetve a szállítást csak akkor

kezdheti meg, ha a felerősítés biztonságos és az emeléssel senkit nem veszélyeztet. A terhet úgy kell

először megmozdítani-emelni vagy süllyeszteni-, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd

a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a

felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép

stabilitását nem veszélyezteti. A színpadi díszletváltozás során az emelés és süllyesztési művelet ez alól

kivételt képez.

Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem

hagyják. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az

ellentétes a szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy

megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat.

Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet:

amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező

emelőgép;

amely nem tartja meg a saját tömegét;

amely leerősített;

amely lefagyott;

amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották;

amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak;

amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak;

amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve

amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását. Ez nem érinti a

vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat.

Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől

vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan

magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet-és vagyonbiztonságot.

Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha olyan rendellenességet

vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a

terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul

jelenteni és az emelőgép naplójába beírni. Átalakítást nem végezheti az emelőgépen, javítást is csak a

használati utasításban előírt mértékig. Az emelőgépen végzett bármilyen javítási munka közben csak a

karbantartást végzők vezetőjétől fogadhat el utasítást az emelőgép kezelésére.

Az emelőgép főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia:

energiaellátás zavara esetén (feszültség kimaradás);

akkor, ha a vezérlőkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg.


Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az

emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie:

a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni;

az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni;

az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;

szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat

fel kell helyezni;

a belső égésű motorral működő (pl.mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani;

az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni;

meg kell akadályozni , hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse.

Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót

kikapcsolt helyzetben biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után

feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás)

nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem

maradhatnak feszültség alatt.

Valamennyi emelőgéphez (pl. daruk, futómacskák, emelődobok, emelő-berendezések, emelőtargoncák,

raktári felrakógépek) külön-külön emelőgép-naplót kell rendszeresíteni, s az üzemeltetésük során azt

naprakészen kell vezetni.

A darukönyv nem helyettesíti az emelőgép-naplót, az emelőgép-napló nem az üzemórák nyilvántartására

szolgál.

Az emelőgép-kezelőjének az emelőgép-napló vezetésével összefüggő legfontosabb kötelezettségei:

az emelőgép-naplót mindig a kezelőhelyen kell tartani,

minden műszak kezdetekor a műszakonkénti (az emelőgép használatba vétele előtt az emelőgép

kezelője által elvégzendő) vizsgálat elvégzése után, annak eredményét a naplóba be kell jegyezni,

meghibásodás észlelésekor (a műszakonkénti vizsgálat során vagy az üzemelés közben) a

naplóbejegyzés mellett, vagy a közvetlen munkahelyi vezetőt, vagy a karbantartót értesíteni kell.

A hiba elhárításáig az emelőgép nem üzemeltethető. Karbantartás után a karbantartó az elvégzett munkát

köteles a naplóba bejegyezni, azt aláírni. Az emelőgép-naplóba kell bejegyezni a rendkívüli eseményeket és

az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok időpontját, eredményét is.

Emelőgép napló minta


8. Ismertesse a targoncák irányító eszközeit és munkavégző szerveit. Hogyan működnek ezek a szerkezeti egységek? Milyen biztonsági előírások vonatkoznak ezekre az elemekre? Információtartalom vázlata – Targoncák irányító és munkavégző szervei – Szerkezeti egységek működése – Biztonságtechnikai előírások

A targoncák főbb szerkezeti egységei

1. Emelőmű

A targoncák emelőművének kialakításánál az elsődleges cél: a targonca haladásakor a lehető legkisebb szerkezeti magasságú legyen. A közlekedés biztonsága érdekében ezt úgy kell elérni, hogy a szállítási helyzetben felemelt teher, illetve az üres villa legalsó pontja a talajtól legfeljebb a targonca rendeltetésétől függően 200-280 mm között legyen. A haladáskor alacsony szerkezeti magasság a kis saját tömegen és a talajhoz közeli tömegközépponton túl az ajtók, kapuk az épületek közlekedő folyosóinak alacsony belmagasság igénye miatt szükséges.

2. Haladómű

A villás emelőtargoncáknál rendszerint az első (villa felé eső) tengely hajtott, és a hátsó, a

vezetőhöz közelebbi, a kormányzott. A konzolos teherfelvétel azzal az előnnyel is jár, hogy a terhelt

állapotban a hajtott kerék terhelése megnő, a kormányzott kerekeké pedig lecsökken. Ezzel

kedvező kopási viszonyok érhetők el a kormányzott kerekeknél, amire szükség is van, mert a lassú

haladás mellett adott esetben álló helyzeten való kormányzás kedvezőtlen súrlódási viszonyait

csökkenteni lehet. Ez az elrendezés veszélyeket is rejt magában, mivel a névleges terhelés

közelében, erőteljes fékezésnél úgy lecsökkenhet a kerékterhelés, hogy a kormányzás nem lesz

hatásos. Ez elsősorban a nedves talajon jelent veszélyt. A targoncák kerekeinek felépítése a

felhasználási hely és a terhelés követelményétől függően különböző kivitelűek lehetnek.

- anyagát tekintve: fúvott gumi, tömör, fém, illetve gumi, de belül rugalmas habosító anyaggal

kitöltött.

- felületét tekintve: sima vagy mintázattal ellátott.

Mennél kisebb a kerék átmérője, annál keményebb anyagból kell készülnie, és annál nagyobbak a

követelmények a közlekedő út egyenletességével, simaságával és terhelhetőségével szemben. A

kerékelrendezés kihat az emelővillás targonca borulással szembeni biztonságára is. Bármely teher

emelése előtt meg kell győződni, hogy annak értékei a terhelési diagramon belül vannak-e. Ellenkező

esetben a targonca megbillenhet.


Futómű ellenőrzése

- Kerekek, gumi állapota, fúvott kerék

- kerékanya csavarok megléte

- kormány holtjátéka

- fékek (üzemi,rögzítőfék ellenőrzése)

3. A targonca hidraulikus rendszere

A targoncáknál függetlenül a hajtómotor működtető üzemanyagtól az emelési, oszlopbillenési

mozgásnál minden esetben, de az egyéb mozgatásoknál is gyakran, hidraulikus működés van.

Lásd bővebben a hidraulika alapjai fejezetben!!!

Targonca szerkezeti felépítése

4. Kezelési hely


9. Ön a munkavégzés során nem látja be a munkaterületet! Mi a teendője ebben az esetben? Ki segítheti Önt munkája során? Melyek az irányító karjelzései? Hogyan történik a teher lejtőn való mozgatása? Adott esetben milyen kötözőeszközöket alkalmazhat? Hogyan ellenőrzi a kötözőeszközt? Információtartalom vázlata – Irányító személy karjelzései – Teher lejtőn való mozgatása – Kötözőeszközök kiválasztása – Kötözőeszköz ellenőrzése

Emelőgép Biztonsági Szabályzatban (EBSZ) a teherkötözésre vonatkozó előírások szerint:


Haladás lejtőn és emelkedőn Lejtőn és emelkedőn haladás esetén a teher mindig az emelkedő felé kell, hogy elhelyezkedjék. Az üzemeltető csak olyan utakon közlekedhet, amely utak emelkedőinek és lejtőinek műszaki jellemzői megfelelnek a targonca megengedett előírásainak és a targonca ezeken biztonságosan közlekedhet. Meg kell győződni arról, hogy az utak felülete tiszta és megfelelő tapadású-e a kerekek tapadása végett. Kanyarokban, ferde letöréseken ugyanúgy nem szabad leállítani, mint lejtőn vagy emelkedőn. Lejtőn csökkentett sebességgel kell haladni. Munkavégzés közben a targonca működését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ha bármi rendellenesség tapasztalható le kell állítani a targoncát és megvizsgálni a további biztonságos munkavégzés feltételeit. Ha ez nem látszik teljesen biztonságosnak nem szabad folytatni a munkát. A meghibásodást az arra illetékesnek jelezni kell, illetve gépnaplóba be kell írni.

Kötöző eszközök kiválasztása A függesztő elemeket kiválasztást befolyásoló tényezők:

- az emelni kívánt tárgy tömege és geometriai méretei. a megfogási, felkötési lehetőségek.

- az emelt tárgy fizikai állapotának tulajdonságai (merevsége, rugalmassága, magas vagy

alacsony hőmérséklete)

- környezet geometriai adottságai

- függeszték állapota, műszaki ellenőrzésének érvényessége, terhelhetősége

Az emelés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a teher szabadon mozgatható-e,

valamint ismert-e a teher tömege. Mind addig a teher függesztékekre nem köthető fel amíg

egyértelmű és pontos adat nem áll rendelkezésre a tömeg nagyságáról és tömegközéppont térbeli

elhelyezkedéséről. A teher felkötése előtt még arról is meg kell győződni, hogy a kiválasztott

lehelyezési hely alkalmas-e a teher fogadására ( a biztonságos megközelítése lehetséges-e, a

terület az adott teher tömegét el tudja viselni illetve rendelkezésre állnak-e a lehelyezési helyen

azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik a biztonságos teherlehelyezést.

Kötöző eszköz ellenőrzése (Kötözői ismeretekben foglaltak szerint)

- kötelek

- láncok

- műanyag hevederek

- tehermegfogó eszközök

- stb…


10. Ön a munkavégzése során különböző alakú és méretű rakományokat mozgat. Milyen munkaszerelékekkel (adapterekkel) végezheti el az anyagmozgatást? Hová szerelheti fel a különböző munkaszerelékeket? Hogyan történik ezek rögzítése? Mi a villahosszabbító használatának a feltétele? Információtartalom vázlata – A munkaszerelékek fajtái – A munkaszerelékek felszerelése a targoncára – A munkaszerelékek rögzítése – Munkaszerelékek használatának szabályai

Munkaszerelékek A targoncával mozgatható egységrakományok sokféle formában jelennek meg. Az ésszerű költségek miatt a targoncagyártók az alapfelszerelésnek számító villa helyére mindig a szállított teher sajátosságaihoz legjobban illeszkedő munkaszerelék beszerzését javasolják. Munkaszerelék kiválasztásának szempontjai

- Alkalmas legyen a megkívánt emelési feladat elvégzésére, mind teherbírásban, mind geometriai méreteiben.

- Ne károsítsa az általa mozgatott tárgyat vagy rakományt. - Az emelt tömeggel együtt a tömege ne érje el a targonca terhelési diagramjában megadott

megengedett értéket. - Legyen megfelelőségi nyilatkozata vagy tanúsítványa. (gyártás és összeépítés) - Adott munkaeszköz csak a gyártó által megadott rendeltetés szerinti célra és módon szabad

használni.

Minden felszerelhető munkaszerelékhez külön terhelési diagram tartozhat, mivel azok saját tömege eltérő lehet. A targonca kezelési utasítását az adott munkaszerelékre vonatkozó kezelési utasítással ki kell egészíteni.

Munkaszerelékek felszerelése a targoncára A munkaszerelékek fel-és leszerelésének módját a gyártói használati információ alapján kell a targoncavezető számára összeállítani. Ki kell emelni a veszélyes munkaműveleteknél betartandó biztonsági előírásokat, részletesen ismertetni kell a szerelés előtt tárolt energia hatása alatt álló szerkezetek (hidraulikus, pneumatikus akkumulátorok, rugók) energiamentesítésének módját.

TARGONCÁRA SZERELHETŐ ADAPTEREK Bálafogók Papír, cellulóz, dohány, gyapot és egyéb bálák mozgatására, rakodására alkalmas eszköz. 1-3 tonnás teherbírású kivitelben készül. A fogópofák felülete a mozgatandó anyaghoz : bordázott köracél, tüskés fűrészfogas, gumi, érdesített alulemez bevonatú. Tekercsfogók Papír-, alumínium-, PVC fólia-, acél-, textil tekercsek mozgatására. Készül fix, jobbra-balra 360 fokot fordító, előre buktató kivitelben. Teherbírásuk 500 kg-tól 3 tonnáig. Az önbeálló fogópofák sima, gumírozott, fémfelszórt kivitelben készülhetnek. Kartondobozfogók Hűtőszekrény, mosógép, gáztűzhely, televízió, rádió stb. kartondobozba csomagolt állapotában a szerkezettel praktikusan rakodható. Az előzőekből képzett rakatok zsugorfólia nélkül is mozgathatók. Önbeálló, gumírozott fogópofákkal rendelkezik.


Hordófogók Készül fix, vagy oldalra forduló, illetve előre billenő kivitelben. Van paláston fogó, illetve peremen csípő változata is. 1-2 hordó megfogására alkalmas. Olaj, benzin, festék, konzerv, zsír stb. tárolására használt hordók megfogására alkalmasak. Konténerürítő 1-3 tonnás kivitelben készül. Egyik típusa a konténer alá hegesztett villapapucsokkal, másik típusa oldalpofás szorítóval csatlakozik a konténerhez. Ömlesztett, darabos anyagok, félkész gyártmányok, leves-, pépes anyagok stb. tárolásánál használt konténerek ürítésére alkalmasak. Beton és téglafogók Tégla-, betonelemek, párhuzamos oldalfalakkal bíró termékek megfogására alkalmas. Önbeálló fogópofákkal rendelkezik. Készül oldalsó, illetve felső függesztő szerkezettel. Targoncák villájára, illetve autódaruk horogszerkezetére függeszthető. Darugépmek A darugém a targonca villakocsijára szerelhető fel. A gémhosszúság állítható mechanikusan , illetve hidraulikusan. A gémszáron fel vannak tüntetve a kinyúlás függvényében változó terhelhetőségek. A darugém készülhet villára tűzhető kivitelben is. Előnyösen alkalmazható motorok, szivattyúk, gépek daruhorgon történő mozgatására. Kanalak Granulált, porszerű, ömlesztett, darabos anyagok (pl. szén, kavics, műtrágya, homok stb.) rakodására kiválóan alkalmas eszköz. 0,5-1,5 m3-es kivitelben készül. Felszerelhető a targonca villakocsijára és hidraulikusan mozgatható. A villára tűzhető kivitelű kanál mechanikusan üríthető. Oldalmozgató A targonca eredeti villáját meghagyva egy-, két- vagy több villapárt tud egyszerre mozgatni Villatávolság állító A villák közötti távolság hidraulikusan állítható.


11. Munkája során keletkeznek hulladékok. Ezek egy része a környezetre is veszélyt jelent. A gépek kezelése, üzemeltetése során milyen veszélyes hulladékok keletkeznek? Mi a veszélyes hulladékok fogalma? Milyen jellemző tulajdonságaik vannak? Mi a teendője velük? Információtartalom vázlata – A veszélyes hulladék típusai – A veszélyes hulladék fogalma – Veszélyes hulladékok tulajdonságai – A veszélyes hulladékok kezelése

A hulladék és a folyékony hulladék fogalma A hulladékok olyan termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok, amelyektől a birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Viszont a folyamatok mellék, illetve végtermékeként a maradék anyagok akkor is a hulladék kategóriájába tartoznak, ha azokat a tulajdonos (a hulladékot termelő, előállító) saját birtokában tartja, raktározza és felhalmozza. A települési folyékony hulladékokon az ember szervezete által kiválasztott anyagokat (fekália) és az ember élete, tevékenysége (mosás, mosogatás, fürdés stb.) során a vízfelhasználásból származó hulladékokat értjük, amelyeket legtöbbször közösen gyűjtenek össze. A folyékony hulladékok közé soroljuk ezért a csatornázatlan lakóházak és intézmények árnyékszék-űrgödreiben, szikkasztómedencéiben összegyűlő magas szervesanyag-tartalmú, többnyire már berothadt állapotban levő iszapokat, valamint a szennyvíztelepeken a szennyvízkezelés során összegyűlő magas víztartalmú iszapokat. Nem soroljuk ide a csatornahálózatban elvezetett szennyvizeket. A veszélyes hulladék fogalma A hulladékgazdálkodási törvény szerint a veszélyes hulladék olyan anyagokat vagy összetevőket tartalmazó hulladék, amely eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent. Magyarországon 1999-ben körülbelül 3,6 millió tonna veszélyes hulladék keletkezett. A veszélyes hulladékokat összetételük és a környezetre való veszélyességük alapján három osztályba sorolhatjuk: I. Különösen veszélyes II. Fokozottan veszélyes III. Mérsékelten veszélyes Hulladékok csoportosítása környezeti hatás szerint - Környezetre nem veszélyes hulladékok - Környezetre veszélyes hulladékok a) mérgező b) fertőző c) tűz- és robbanásveszélyes d) mutációt okozó e) korrozív f) radioaktív A szakma gyakorlása során előforduló vagy képződő hulladékok, veszélyes hulladékok fajtái Gépkezelői munka során veszélyeztetjük a környezetünket az elcsöpögő, elfolyó üzemanyaggal, legyen az motor- hajtó, vagy kenőanyag. Gépkezelő munka során különféle kenőanyagok, hidraulika, motorolaj, üzemanyag hulladék stb. keletkezhet.


A munkahelyi hulladékkezelés szabályai A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva, a munkahelyi hulladékkezelés során, a termelési és a települési szilárd hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A hulladék tárolására szolgáló tartályokat és konténereket - a bennük tárolt anyagtól függően - meghatározott időközönként össze kell gyűjteni, és el kell szállíttatni. A tároló hely tisztántartásáról a munkáltató köteles gondoskodni, mert a tároló helyen elhelyezett hulladék nem szennyezheti a környezetet. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása

- hulladékmentes technológiák - újrahasznosítása - vegyi ártalmatlanítás (égetés, közömbösítés) - tárolás (radioaktív)


12. Ismertesse a targonca hajtásláncát! Milyen energiaátviteli módok fordulnak elő az adott géptípusoknál? Milyen biztonsági berendezéseket építenek be a hajtásláncba a targonca és a kezelő védelmére? Információtartalom vázlata – Az adott targonca hajtásláncának ismertetése – Energiaátviteli módok – Biztonsági berendezések ismertetése

Hajtáslánc

Lásd a 8. kérdés. (ábra)

Meghajtó motor: (elektromos, belsőégésű) Hidraulikus: (szivattyú, szelepek, munkavégző eszközök, biztonsági berendezések) Mechanikus elemek (emelő lánc, oszlop villatartó szerkezet) Energiaátviteli módok

- Mechanikus - Elektromos - Hidraulikus, pneumatikus

Biztonsági berendezések ismertetése

- Vezetővédő tető és burkolatok

- Villarács

- Figyelmeztető berendezések

A targoncán legyen akusztikus figyelmeztető berendezés, hogy a vezető figyelmeztesse a

veszélyzónában tartózkodó vagy ahhoz közeledő személyeket.

- Osztott keréktárcsás kerekek légtömlős abroncsokhoz

- Vonókészülék

Az utánfutók vontatására használt targoncán legyen vonókészülék, illetve vonókapcsoló,

amelyet úgy kell kialakítani, kivitelezni és elhelyezni, hogy könnyű és biztonságos rá- és

lekapcsolást tegyen lehetővé, és kizárt legyen a menet közbeni akaratlan szétkapcsolódás.

- Biztonsági öv

- Nyomásszabályozó biztonsági szelep

- Zuhanásgátló szelep


13. A különböző ömlesztett és darabárukból egységrakományokat kell képezni. Határozza meg az egységrakomány fogalmát! Milyen előnyei és hátrányai vannak az egységrakományoknak? Hogyan történik az egységrakományok képzése, rögzítése és bontása? Információtartalom vázlata – Egységrakomány fogalma – Egységrakomány előnyei és hátrányai – Egységrakományok képzése, rögzítése, tárolása

Egységrakomány fogalma Kismértékű-tömegű árukból összeállított nagyobb méretű, gépekkel kezelhető szállítási, rakodási, tárolási egység. Darabáruk rakatképezése A rakatképezésnél figyelembe vett tényezők a rakatképezés céljától függően változnak. A rakatképezés célja lehet:

- tartós vagy átmeneti tárolás - szállítási egységek létrehozatala

Mind a két esetben alapvető követelmény, hogy az egységrakományok kellően szilárdak, alaktartóak legyenek, a mozgatás ideje alatt a mechanikai igénybevételnek ellenálljanak, ne változtassák alakjukat, ne csússzanak szét, tulajdonságaikat a tárolás, szállítás idejében ne változtassák. A rakatképezésnél mindig ügyelni kell arra is, hogy az egyes egységek könnyen lehelyezhetők, illetve felvehetők legyenek. A könnyű mozgatás lehetőségét biztosítja a szabványos rakodólap, amelyre nagyon sokféle kiegészítőt lehet szerelni. Az üres állapotban való szállításnál a jobb térfogat kihasználás érdekében kivitelük rendszerint összecsukható. Amikor szállítás közben fennáll a rakat szétcsúszásának veszélye, akkor azt gyorsan botható rögzítésekkel fogják össze.

A rakatok stabilitását rendszerint az egyes elemeinek úgynevezett keresztkötésben való elhelyezésével lehet biztosítani.

1. kötegelt betonacél 2. halmazott kisméretű zsaluzat 3. hulladékszállító kiskonténer 4. alátét párnafa 5. halmazolt közepes méretű zsaluzat 6. halmazolt acélállvány 7. kaloda 8. hulladékszállító közepes konténer

A kisebb méretű és tömegű árukat (csomagokat) nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerű szállítani. Az automatizált anyagáramlási folyamatokban az egységrakomány-képző eszközök a rakományhordozó szerep mellett információhordozó szerepet is betöltenek. Ezzel segítik a szállítási lánc részfolyamatainak zökkenőmenetes összekapcsolását, összehangolását, a költségek minimalizálását.

Az egységrakomány képzésnek alapvetően két fajtája különböztethető meg:

Segédeszköz nélkül képzett egységrakomány: Az olyan árukból, amelyek méretei vagy sajátos tulajdonságai kizárják a konténerek vagy rakodólapok alkalmazását (pl. nagy hosszméretű gömbfák), vagy amelyek méretei, tulajdonságai ugyan lehetővé tennék, de kis értékük miatt nem gazdaságos a szállításuk rakodólapon vagy konténerben (pl. bizonyos


mezőgazdasági termények) az ún. segédeszköz nélküli egységrakomány-képzési módszerekkel állíthatók össze emelőtargoncával vagy daruval kezelhető egységrakományok

Segédeszközzel képzett egységrakomány: A rakfelület, illetve a raktér optimális kihasználása érdekében rakodási tervekre van szükség.

Egységrakomány képzés előnyei:

az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását

az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkentését

integrált szállítási láncok kialakítását

az árukezelési (pl. áruátvételi), rakodási idők csökkentését

a szállított áruk fokozottabb védelmét a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeni áruigénybevételekkel szemben

csomagolási költség-megtakarítások elérését

helytakarékos, gépesített, illetve automatizált tárolási technológiák alkalmazását

az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét;

Egységrakomány képzés hátrányai:

az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség szállítása esetén viszonylag magas költségráfordítást igényelhet

az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet szállítási ráfordítást jelent, célszerű lehet ezért ilyen esetekben összehajtható, illetve -csukható vagy egyszeri felhasználású un. egyutas egységrakomány-képző eszközöket alkalmazni

az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt esetenként kisebb lehet az adott járműben, illetve tárolótérben elhelyezhető nettó árutérfogat az egységrakomány nélküli szállításhoz, tároláshoz képest.


14. Ön gázüzemű targoncán dolgozik. Ismertesse a gázzal működő motorok üzemanyag ellátó rendszerét. Milyen biztonsági előírások vonatkoznak a gázzal üzemelő targoncákra, palackjaik cseréjére? Hogyan történik ezen, gépek indítása és szabályos leállítása? Információtartalom vázlata – Gázüzemű motorok üzemanyag ellátó rendszere – Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai – Gázüzemű targoncák indítása és szabályos leállítása

Gázüzemű motorok üzemanyag ellátó rendszere Gázüzemű targoncák gázellátása két módon történhet:

- Motorüzemre engedélyezett, cserélhető és megfelelően rögzíthető hajtógáz palackból

- A targoncára rögzítetten, gyárilag vagy engedéllyel rendelkező szakcég által felszerelt tölthető hajtógáz tartályból

Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai

Folyékony gáz a gyúlékony propán és bután, valamint ezek keveréke. Tárolásuk belsőégésű motorok

hajtására hajtógáz palackokban vagy hajtógáz tartályokban történik.

A gáz nyomása ezekben a nyomástartó edényekben a külső környezeti hőmérséklettől függ, értéke

25bar, vagy még ennél nagyobb is lehet. Azokat a palackokat, amelyek külső felülete 40C vagy e fölé

emelkedhet, hő ellen védőpajzzsal kell ellátni.

A folyékony gáz a tartályból való kilépéskor azonnal gázneművé válik és mivel nehezebb a levegőnél,

felhalmozódik, aminek következménye egy robbanásveszélyes légkör kialakulása. Zárt térben és

folyékonygáz berendezéseken végzett munkánál ezért nyílt lángot használni, valamint dohányozni tilos.

Gázüzemű targoncával terepszint alatti, vagy ilyen aknákat tartalmazó helységekbe pl: mélygarázsba

bejárni tilos.

- Gázüzemű targoncák vezetőinek szükséges a tűzvédelmi szakvizsga, abban az esetben ha a

palack cseréjét is végzi.

- A cső és tömlőcsatlakozások oldása előtt a palack és főelzáró szelepeket el kell zárni.

- A folyékony gáz a bőrön fagyási sérülést okoz.

- A folyékony gáz vezetékeit és tartozékait, valamint a hajtógáz palackokat a megengedettnél

nagyobb hőhatásnak kitenni nem szabad.

- Levehető hajtógáz tárolókat a járművön fektetve kell elhelyezni úgy, hogy a gallér nyílása lefelé

mutasson. Be és kiszerelésnél a palack-szelep gázkiáramló csonkját csavarkulccsal feszesre

húzott, lezáró anyával le kell zárni.

- A lezáró anyával ellátott palackokra a kiszerelés után a palacklezárót azonnal rá kell csavarni.

- A palack csatlakoztatása előtt a csatlakozó csonkok állapotát ellenőrizni kell.

- A szelepet lassan kell nyitni. Nyitáshoz és záráshoz ütőszerszámot nem szabad használni. Ez a

szikraképződés miatt robbanásveszélyes.

- Folyékony gáz égésénél csak szénsavas száraz-oltót vagy szénsavgázos oltót szabad

használni.

- Tömítetlen gázpalackot tovább használni nem szabad.


- A folyékonygáz berendezés üzembiztos állapotát teljességében,de elsősorban a tömítettséget

állandóan ellenőrizni kell. A tömítettség ellenőrzése szappanos vízzel, vagy más habképző

anyaggal történhet. Nyílt láng használatával tilos. Még világítási célra is tilos.

- A targoncák elektromos berendezéseit állandóan ellenőrizni kell.

- Vigyázni kell, hogy zárt vagy részben zárt terekben a hajtógázos berendezésű targoncák csak

akkor üzemeltethetők, ha a kipufogó gázok összetevői a légtérben egészségre káros

koncentrációt nem alkothatnak.

Ha a hajtógázos targonca motorja nem indul, nem szabad további indítással kísérletezni, hanem:

- gyújtást ki kell kapcsolni

- gázpalackot el kell zárni

- szervizt vagy szakértőt értesíteni kell

- primer-fej biztonsági zárjához ne nyúljunk, mert robbanásveszélyes.

Gázüzemű targoncák indítása

A PB-gáz használatkor a biztonsági előírásokat be kell tartani! A palack leválasztó szelepét lassan nyissa ki. Az indítókulcsot a gyújtó/indító kapcsolóba helyezze be. A gyújtó/indító kapcsolót I. helyzetbe fordítsa. Működtesse a kürtjel gombot és győződjön meg annak működéséről. Kigyulladnak a jelzőfények, amelyek az akkumulátor töltését, a motor olajnyomást, az üresjáratot és a kézifék működését jelzik vissza. A gázpedált finoman nyomja le. Fordítsa a gyújtó/indító kapcsolót a II. helyzetbe. Alkalmanként 15 másodpercnél ne működtesse az indítót. Az indítási eljárás megismétlése előtt várjon 30-60 másodpercet, de először fordítsa vissza a gyújtó/indító kapcsolót a 0 helyzetébe. A motor beindulásakor engedje el az indítókulcsot. Az indítókulcs automatikusan visszatér az I. helyzetbe. A PB-gázzal működő targoncák kezelésekor fontos az alábbi biztonsági követelmények betartása.

- Ha a PB-gázzal működő targonca nem indul: Zárja el a gáztartálynál lévő zárszelepet. Fordítsa a gyújtás/indító kapcsolót a 0 helyzetbe. Hívjon szerelőt! Ne távolítsa el a PB-gáz párologtatón lévő műanyag fedelet. Ne nyomja meg a tüzelőanyag-adagoló gombot!

Gázüzemű motor szabályos leállítása Először a kézi elzáró szelepet kell elzárni. Miután a motor üzemanyag hiány miatt leállt csak azt követően lehet lekapcsolni a gyújtást.


15. Önnek személyemelő kosárral kell munkatársát felemelnie. Beszéljen a személyemelő kosár kialakításáról. Hogyan történik a személyemelő kosár rögzítése a targonca emelőszerkezetére? Ismertesse a személyemelők kosarak használati feltételét és a személyemelés szabályait. Milyen védőeszközöket kell használni ebben az esetben? Információtartalom vázlata – Személyemelők kosarak használati feltételei

– Személyemelő kosár kialakítása, rögzítése

– Személyemelés szabályai

– Személyemelésnél alkalmazott védőeszközök

Személyemelés emelőgépekkel Emelőgéppel személyt csak akkor lehet emelni, ha a következő feltételek teljesülnek:

- Személyemelő kosár és az azt emelő emelőgép munkavédelmi üzembe helyezése megfelelőség vizsgálaton alapult és a vizsgálat eredményét akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza.

- A személyemelésre részletes munkavédelmi utasítást kell készíteni, aminek alapja az adott körülmények alapján végzett kockázat értékelés

- Az emelt személy és a targoncavezető a munkavédelmi utasításban előírtak elsajátításáról az adott területre illetékes munkavédelmi szaktevékenység végzésére jogosult személy előtt ellenőrizhető módon beszámoltak

- A sikeres beszámoló alapján az üzemeltető munkáltató – vagy megbízott képviselője- írásban elrendeli a személyemelést

- A személyemelő kosár felszerelést, a szerelés helyességét az emelőgép kezelő beírta az emelőgép naplóba.

Személyemelés szabályai Az emelőgépek együttes emelést csak emelőgép szakértő által készített emelési terv alapján végezhetnek. Az emelési terv a következőket tartalmazza:

- Az emelőgépek elhelyezkedését - Az emelni kívánt tárgy elhelyezkedését az emelés előtt, közben és az emelés végén - Az emelőgépek kiépítettségét, felszereltségét és teherbírását - Az együttes emeléshez használatos függesztő eszközöket függesztékeket - Az emeléshez szükség szerint használatos egyéb segédeszközöket - Emelés vezető megnevezetését, és tartózkodási helyét az emelés közben - Irányítók feladatát és tartózkodási helyét az emelés közben - Az együttes emelési terv figyelembevételével készített kockázat értékelés alapján kiadott

munkavédelmi oktatást. Csak a vonatkozó szabvány szerinti átalakítás és minősítés után használható személyemelésre. A targonca mechanikus és hidraulikus elemeinek szabvány szerinti módosítása szükséges.


GYAKORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK

1. Végezze el az adott targonca üzemeltetés előtti vizsgálatát. A gép terheletlen állapotában hajtsa végre a működési ellenőrzéseket. Hajtsa végre a következő munkafeladatot: a targonca tehermegfogó szerkezetével fogja meg a kijelölt terhet. Végezzen próbaemelést, majd a terhet emelje ki a rakatból. A teher szállítási helyzetbe állítása után, a kijelölt útvonalon szállítsa a halmozás helyére. A terhet helyezze el a kijelölt halmozási helyre. A targoncával végezzen szabályos leállást. Információtartalom vázlata - Működési ellenőrzés terheletlen állapotban - Tehermegfogás, próbaemelés, kivétel, szállítási helyzetbe állítás - Szállítás a kijelölt útvonalon - Teher elhelyezése halmozási helyen, szabályos leállás

2. Végezze el az adott targonca üzemeltetés előtti szemrevételezéses vizsgálatát. A gép körbejárásával határozza meg a vizsgálat tárgyát, végezze el a vizsgálatot, rögzítse az emelőgép-naplóba az előírások szerint szükséges információkat. Hajtsa végre a következő munkafeladatot: a targonca tehermegfogó szerkezetével fogja meg a kijelölt terhet. Végezzen próbaemelést, majd a terhet emelje ki a rakatból. A teher szállítási helyzetbe állítása után, a kijelölt útvonalon szállítsa a halmozás helyére. A terhet helyezze el a kijelölt halmozási helyre. A targoncával végezzen szabályos leállást. Információtartalom vázlata - Üzemeltetés előtti vizsgálat, emelőgép napló vezetése - Tehermegfogás, próbaemelés, kivétel, szállítási helyzetbe állítás - Szállítás a kijelölt útvonalon - Teher elhelyezése halmozási helyen, szabályos leállás

3. Végezze el az adott targonca üzemeltetés előtti vizsgálatát. Végezze el a gép kezelőszerveinek és visszajelző berendezéseinek beüzemelt állapotban a gépkönyv szerinti ellenőrzését. Hajtsa végre a következő munkafeladatot: a targonca tehermegfogó szerkezetével fogja meg a kijelölt terhet. Végezzen próbaemelést, majd a terhet emelje ki a rakatból. A teher szállítási helyzetbe állítása után, a kijelölt útvonalon szállítsa a halmozás helyére. A terhet helyezze el a kijelölt halmozási helyre. A targoncával végezzen szabályos leállást. Információtartalom vázlata - Kezelőszervek és visszajelző berendezések ellenőrzése - Tehermegfogás, próbaemelés, kivétel, szállítási helyzetbe állítás - Szállítás a kijelölt útvonalon - Teher elhelyezése halmozási helyen, szabályos leállás


TARGONCA KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK

21/2010.(IV.14.) NFGM rendelet előírásai szerint targoncavezetést csak targoncavezető szakképesítés

birtokában lehet végezni.

47/1999.(VIII.4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról, előírja, hogy emelőgépet

csak az kezelhet, aki államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik. Ez az 1993. évi LXXVI. törvény

54/B §-a alapján az OKJ-ben meghatározott szakképesítés.

17/2010.(XI.25.) NFM rendelet, előírja, a Targoncavezető szakképesítés-elágazás szakmai és

vizsgakövetelményeit.

40/2009.(VIII.31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és

rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról, az alábbi gépeket különbözteti meg:

Gyalogkíséretű targonca (3312)

Vezetőüléses targonca (3324)

Vezetőállásos targonca (3313)

targoncavezetők speciális feladatai

Documents