Útépítő- És karbantartó gépkezelők speciális feladatai

ÚTÉPÍTŐ- ÉS KARBANTARTÓ-GÉPKEZELŐK

SPECIÁLIS FELADATAI

Oktatási segédlet

Esztergom, 2011 Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT

www.rutinoktatoi.hu

http://www.rutinoktatoi.hu/

Tartalomjegyzék (Szóbeli tételek) 1. Ön útépítőgép kezelőként dolgozik. A munkák elvégzése érdekében ismernie kell a különböző

talajokat! Mi a talaj fogalma? Hogyan csoportosíthatjuk őket? Milyen jellemzői vannak a különböző

talajoknak? Milyen talajtömörítési eljárások vannak? ........................................................................ 3

2. Önnek aszfaltterítési műveletet kell elvégeznie az adott géppel. Mondja el , hogyan történik az aszfalt

terítésének menete! Hogyan készítik elő az aszfaltozás helyét? Milyen fellépő veszélyek vannak az

aszfaltozás során? Milyen védőfelszereléseket alkalmaz a fellépő veszélyek és ártalmak ellen? ............. 5

3. Ön az adott géppel dolgozik a munkaterületen. Milyen közlekedési szabályok érvényesek a

munkaterületen belül? Milyen előírások vonatkoznak a gyalogos közlekedésre? Hogyan történhet a

közlekedési útvonalak kijelölése? .................................................................................................... 6

4. Önnek ömlesztett anyagot (aszfaltot) kell szállítania. Mondja el mit ért ömlesztett anyagon! Hogyan

történhet a szállítása? Hogyan tárolhatjuk az ömlesztett anyagokat? Milyen biztonságtechnikai előírások

vonatkoznak ezen anyagokra? ........................................................................................................ 7

5. Ismertesse az adott munkagép munkavégző szerkezetét! Milyen biztonsági berendezések vannak

beépítve a munkavégző szerkezetbe? Hogyan végzi a biztonsági elemek ellenőrzéseit? ........................ 8

6. Ismertesse az adott munkagép futóművét. Beszéljen a munkagép irányításáról! Hogyan történik az

adott munkagép futóműjének vizsgálata? Beszéljen az adott munkagép vázszerkezetéről! .................... 8

7. Ismertesse az adott munkagép irányító eszközeit és munkavégző szerveit. Hogyan működnek ezek a

szerkezeti egységek? Milyen biztonsági előírások vonatkoznak ezekre az elemekre? ............................ 8

8. Ön útépítési munkaterületen aszfaltozást végez. Milyen összetevői vannak az aszfaltnak? Hogyan

történik az aszfalt előállítása? Milyen tulajdonságai vannak a betonnak? Beszéljen az aszfalt

újrahasznosításáról! ...................................................................................................................... 9

9. Munkája során veszélyes építési anyagokkal is dolgozik. Ezek egy része a környezetre is veszélyt

jelent. Mi a veszélyes anyagok fogalma? Milyen veszélyes anyagokat ismer az építési folyamatok

kapcsán? Milyen jellemző tulajdonságaik vannak? Milyen védőfelszereléseket alkalmaz az ártalmak,

veszélyek ellen? .......................................................................................................................... 13

10. Ismertesse az útépítő- vagy karbantartógép hajtásláncát! Milyen energiaátviteli módok fordulnak elő

az adott géptípusoknál? Milyen biztonsági berendezéseket építenek be a hajtásláncba a gép és a kezelő

védelmére? ................................................................................................................................. 16

11. Ön egy útépítő cégnél dolgozik gépkezelőként. Ismernie kell a kőzeteket! Mi a kőzet fogalma? Milyen

osztályozásuk lehetséges? Milyen hazai kőzetféléket ismer? ............................................................ 16

12. Ismertesse a közúton történő munkavégzés feltételeit! Hogyan biztosítja a munkaterület védelmét?

Milyen védőfelszereléseket alkalmaz közúti munkavégzés esetén? ................................................... 17

13. Ismertesse az útpálya szerkezetét! Milyen talajstabilizálási módokat ismer? Milyen úthibákat ismer?

Milyen technológiákkal történik az úthibák kijavítása? ..................................................................... 19

14. Beszéljen az útépítő gépeken található fékek működéséről? Hogyan tudjuk csoportosítani őket?

Hogyan ellenőrzi ezeket, a berendezéseket? ................................................................................... 20

15. Milyen visszajelző lámpák, műszerek találhatók egy útépítő gépen? Ismertesse a gépeken található

kezelőszerveket! Beszéljen a kezelőszervek vezérlésének lehetőségeiről! .......................................... 20

KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK ................................ 21

1. Ön útépítőgép kezelőként dolgozik. A munkák elvégzése érdekében ismernie kell a különböző talajokat! Mi a talaj fogalma? Hogyan csoportosíthatjuk őket? Milyen jellemzői vannak a különböző talajoknak? Milyen talajtömörítési eljárások vannak? Információtartalom vázlata – A talaj fogalma – Talajok csoportosítása – Talajok jellemzői – Talajtömörítési eljárások

A talaj fogalma

A talaj a földkéreg legfelső laza rétege, amely különböző tényezők (alapkőzet, éghajlat, élővilág, domborzat) egymásra hatásának eredményeként jött létre. A talaj elsődleges funkciója, mint termőföld. Másik funkció – ezen helyezkednek el azok az építmények, amelyek az emberiséget szolgálják. A második funkció szempontjából fontos a talajok teherbírása, ezt a talajok szerkezete, összetétele határozza meg. Talajtípusok főbb jellemzői

1. A földanyag bruttó térfogatsúlya (g/cm3 vagy tonna/m3)

2. A földanyag fajsúlya (g/cm3 vagy tonna/m3): meghatározásához a talajt először teljesen kiszárítják,

porrá törik, majd úgynevezett piknométerrel megmérik a fajsúlyát.

3. A talaj víztartalma / nedvességtartalma (%): meghatározásakor a talaj kiszárítás előtti súlyához

viszonyítják a kiszárítás után mért súlyát, amivel a pórusokban tárolt víz súlyszázalékát lehet megkapni

a száraz súlyhoz képest.

A talajok szemszerkezet szerinti csoportosítása

- kavics 2 mm - durva homok 0,2-2 mm - finom homok 0,02-0,2 mm - por vagy iszap 0,0002-0,02 mm - agyag 0,0002 mm alatt

A talaj teherbírásának olyannak kell lenni, hogy az feleljen meg a rákerülő építmény súlyából + a hasznos teherből adódó felületi nyomásnak. Az építmények csak megfelelő teherbírású talajra telepíthetők. A terhelés egyenletes eloszlásban az adott célnak megfelelő alapozási móddal biztosítható. Leggyakrabban alkalmazott alapozási módok:

- sávalap - lemezalap - cölöpalap - mélyalapozás

Ez csak megfelelő tömörségű talaj esetén biztosítható. Amennyiben az építmény töltött talajra kerül, azt megfelelő módon tömöríteni kell (döngölők, vibro lapok , tömörítő hengerek).

Különböző anyagok tömöríthetősége: Töltésképző anyagok

minősítés kőzetmegnevezés

kiváló igen jó jó megfelelhet alkalmatlan

vegyes szerkezetű, agyagos homok, kavics jól osztályozott homok, homokliszt, lösz iszap, homokos sovány agyag agyag kövér agyag, szikes talaj, szerves anyagok

A talajok tömörsége százalékosan fejezhető ki. Ez azt jelenti, hogy elméletileg lehetséges (laboratóriumban megállapított) tömörséghez képest a tényleges talaj tömörség hány százalék. Ezt szigorú minőségi előírások szabályozzák. Általában 95% - 100% érték kell legyen. A talajok teherbírását nagymértékben befolyásolja a víztartalom. Bedolgozáskor, tömörítéskor biztosítani kell az adott talajra vonatkozó optimális víztartalmat. A tömörítő gépek hatása csak bizonyos rétegvastagságig érvényesül. Ezért magasabb töltések csak az előírt rétegvastagságban építhetők. A talaj tényleges tömörségét műszeres méréssel kell ellenőrizni. A talaj terhelhetőségét, illetve fejthetőségét az alábbi táblázat mutatja.

Fejtési osztályozás

fejtési osztály

kőzetmegnevezés megjegyzés

I. laza homok, kissé agyagos homok, termőtalaj ásóval, lapáttal, könnyen fejthető

II

nedves homok, kavics, lösz, meszes homok, gyökérrel átszőtt talaj, tőzeg

ásóval, lapáttal kevés csákányozással fejthető

III.

összetömörödött kötött homok,agyag, nagy szemű kavics, zúzalék, talaj vas- tag gyökerekkel, kő, téglatörmelékes feltöltés

állandó csákányozással fejthető

IV. köves, palás agyag

csákány hegyes végével, részben bontó rúddal fejthető

V. kis szilárdságú márga, kőgörgeteg, pala, gipsz, összecementált, kövesedett anyagok

bontó rúddal, ékkel fejthető

VI. kemény márga, kis szilárdságú mészkő és homokkő, vulkáni tufák

ék, bontó rúd, fejtőkalapáccsal, helyenként robbantással fejthetők

VII. szilárd kőzetek (andezit, bazalt, gránit, gabbró, tömött mészkő stb.)

csak robbantással fejthetők

Földmunka végzés során különös gondot kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására. A kőzetek a földtörténet során kialakult különböző szilárd anyagok.

2. Önnek aszfaltterítési műveletet kell elvégeznie az adott géppel. Mondja el , hogyan történik az

aszfalt terítésének menete! Hogyan készítik elő az aszfaltozás helyét? Milyen fellépő veszélyek

vannak az aszfaltozás során? Milyen védőfelszereléseket alkalmaz a fellépő veszélyek és

ártalmak ellen?

Információtartalom vázlata – Aszfalt terítésének menete – Aszfaltozás előkészítése – Aszfaltozás során fellépő veszélyek – Védőfelszerelések alkalmazása

3. Ön az adott géppel dolgozik a munkaterületen. Milyen közlekedési szabályok érvényesek a

munkaterületen belül? Milyen előírások vonatkoznak a gyalogos közlekedésre? Hogyan

történhet a közlekedési útvonalak kijelölése?

Információtartalom vázlata – Közlekedési szabályok a munkaterületen belüli – Gyalogos közlekedés a munkaterületen belül – Közlekedési útvonalak kijelölése

A közlekedési utakra vonatkozó általános munkavédelmi előírások A munkahelyeken található közlekedési útvonalakat - a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenységtől függően - úgy kell kialakítani, méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen és biztonságosan közlekedhessenek rajta. További biztonsági feltétel, hogy ezek az útvonalak és a rajta közlekedő személyek és járművek nem veszélyeztethetik a közelben dolgozó munkavállalókat. A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen jelölni kell. Ha a munkahelyen mozgólépcső vagy mozgójárda üzemel, a biztonságos működtetésükről, illetve a szükséges biztonsági berendezésekről (pl. vészleállító berendezés) a munkáltatónak kell gondoskodnia. A veszélyes területekre vonatkozó általános munkavédelmi előírások A munkavállalók érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni a balesetek elkerüléséért az olyan munkahelyeken, ahol a munkavégzés során, a munkából adódóan a munkavállaló lezuhanásának vagy az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye fennáll. Az ilyen munkahelyi veszélyes területeket le kell határolni, vagy más olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely meg tudja akadályozni, hogy erre a területre illetéktelenek is bejussanak. Ezeket a területeket feltűnő jelzéssel is el kell látni. A közlekedési utak és veszélyes területek jelölései

Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni a meghatározott formában.

A jelzés méreteinek az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedéséhez kell igazodnia. A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük . A közlekedési útvonalak jelölése a következő:

- ha a helyiség felhasználása és berendezése a munkavállalók védelme érdekében megkívánja, a járművek közlekedési útvonalát jól látható, lehetőleg fehér vagy sárga, folyamatos csíkkal kell kijelölni, figyelemmel a padozat színére is;

- a csíkozásokat úgy kell elhelyezni, hogy megfeleljenek a biztonságos távolság követelményeinek a járművek, a környezetükben található tárgyak, valamint a gyalogosok között; - a szabadtéri kiépített munkahelyen az állandó közlekedési útvonalakat, amennyire lehetséges, hasonlóan kell jelölni, kivéve, ha kiépített járda vagy korlát áll rendelkezésre.

4. Önnek ömlesztett anyagot (aszfaltot) kell szállítania. Mondja el mit ért ömlesztett anyagon!

Hogyan történhet a szállítása? Hogyan tárolhatjuk az ömlesztett anyagokat? Milyen

biztonságtechnikai előírások vonatkoznak ezen anyagokra?

Információtartalom vázlata – Ömlesztett anyag fogalma – Ömlesztett anyagok szállítási – Ömlesztett anyagok tárolása – Ömlesztett anyagokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások

Ömlesztett anyag fogalma Azok a különböző szemcsenagyságú, de egynemű anyagok, amelyeket nagyobb tömegekben, rendezetlenül és csomagolatlanul mozgatnak, szállítanak. Ide sorolandók: homok, szén, műtrágya, cement, stb.

A teherfogó eszköz megválasztását befolyásolja a mozgatni kívánt anyag, az áru sajátossága, elsősorban a mozgatással szembeni, valamint a további gyártási műveletek által meghatározott követelmények is.

Anyagtárolás biztonságtechnikája Az anyagtárolás, az alapanyagok, a félkész- és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni

és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet

tárolni. A tárolás lehet hosszú időtartamú, ilyenkor a termékek heteken, hónapokon, esetleg éveken

keresztül mozdulatlanok maradnak. A rövid időtartam órákat, napokat, esetleg heteket jelenthet, ilyen

esetekben a felhasználás a beépítés viszonylag rövid idő alatt megtörténik. A tárolási időtartam az illető

anyagok tulajdonságaitól függ. A raktározás módja, a raktár, vagy a tárolás helyének kialakítása az

anyagok tulajdonságaitól, méreteitől, halmazállapotától, szilárdságától, törékenységétől,

csomagolásának módjától függ. Lényeges különbség van például a darabáruk, az ömlesztett anyagok,

a folyadékok és a gázok tárolási módja között. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok

sajátosságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a

nedvesség érzékenység, törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek. Az ömlesztett anyagokat

szabadban prizma alakban lehet tárolni, illetve alkalmas tároló hely a bunker és a siló. Az időjárás

hatásaitól védett ömlesztett anyagokat, fedett, zárt helyen kell raktározni. Az ömlesztett anyagokat

zsákokban is lehet tárolni. A folyadékok hordókban, ballonokban, tartályokban lehet tartani, ezeket

darabáruként kell kezelni. Tárolásuknál figyelembe kell venni a folyadékok tulajdonságait. A

biztonságos anyagtárolás úgy valósítható meg, hogy az edényeket megfelelő teherbírású helyen,

rendezetten helyezzük el. A gyúlékony anyagokat a felmelegedéstől, sugárzó hőtől, szikraképződéstől

óvni kell. Az egymással reakcióra hajlamos anyagokat egymástól elkülönítve kell tárolni.

Szabványos fa rakodólap

5. Ismertesse az adott munkagép munkavégző szerkezetét! Milyen biztonsági berendezések

vannak beépítve a munkavégző szerkezetbe? Hogyan végzi a biztonsági elemek ellenőrzéseit?

Információtartalom vázlata – Az adott munkagép munkavégző szerkezete – Biztonsági szerkezetek – Biztonsági elemek ellenőrzése

A tétel ismertetése az adott gép gépkönyve alapján történik!

6. Ismertesse az adott munkagép futóművét. Beszéljen a munkagép irányításáról! Hogyan

történik az adott munkagép futóműjének vizsgálata? Beszéljen az adott munkagép

vázszerkezetéről!

Információtartalom vázlata – Munkagép futóműjének ismertetése – Munkagép irányítása – Munkagép futóműjének vizsgálata – Munkagép vázszerkezete


7. Ismertesse az adott munkagép irányító eszközeit és munkavégző szerveit. Hogyan működnek

ezek a szerkezeti egységek? Milyen biztonsági előírások vonatkoznak ezekre az elemekre?

Információtartalom vázlata – Adott munkagép irányító és munkavégző szervei – Szerkezeti egységek működése – Biztonságtechnikai előírások


8. Ön útépítési munkaterületen aszfaltozást végez. Milyen összetevői vannak az aszfaltnak?

Hogyan történik az aszfalt előállítása? Milyen tulajdonságai vannak a betonnak? Beszéljen az

aszfalt újrahasznosításáról!

Információtartalom vázlata – Aszfalt összetevői – Az aszfalt előállítása – Az aszfalt tulajdonságai – Aszfalt újrahasznosítása

9. Munkája során veszélyes építési anyagokkal is dolgozik. Ezek egy része a környezetre is

veszélyt jelent. Mi a veszélyes anyagok fogalma? Milyen veszélyes anyagokat ismer az építési

folyamatok kapcsán? Milyen jellemző tulajdonságaik vannak? Milyen védőfelszereléseket

alkalmaz az ártalmak, veszélyek ellen?

Információtartalom vázlata – A veszélyes anyag fogalma – A veszélyes anyagok – Veszélyes anyagok tulajdonságai – Védőfelszerelések és használatuk

Tűzveszélyességi osztályok és azok jelzései

„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A” „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B” „Tűzveszélyes” – jelzése: „C” „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D” „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E”

A tűzveszélyességi osztályba sorolás kiterjedése A legalapvetőbb tűzkockázati elemek értékelése a 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján kötelező, amelynek a legfontosabb eleme a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása. A tűzveszélyességi osztályba sorolást a tárolt, vagy gyártott anyag párolgási pontja, illetve lobbanási pontja határozza meg.

Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai

alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerinti osztályozása: A szakmában előforduló tűzveszélyes anyagok kezelése

a) Robbanó anyagok és készítmények Az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,

b) Oxidáló anyagok és készítmények Azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.

c) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények Azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

d) tűzveszélyes anyagok és készítmények Azok az anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után

tovább égnek vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben

Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása:

a) nagyon mérgezőek: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. b) mérgezőek: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. c) ártalmasak Azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak.

e) maró anyagok és készítmények Amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

f) túlérzékenységet okozó anyagok és készítmények Amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt

felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint lehetnek:

a) Környezetre veszélyes anyagok és készítmények Amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

A szakmájában előforduló veszélyforrások Mechanikai veszély: A gépekkel, részeivel kapcsolatos veszély. Pl: súrlódás, beakadás, vágás stb. Villamos veszély: áramütés, égés Hőhatás veszély: forrázás, meleg vagy hideg környezet Zaj veszély: halláskárosodás Nyersanyagok okozta veszély Csúszás veszély

A munkavállaló kötelezettségei és jogai a védőruhák, védőfelszerelések használatával kapcsolatban Az a munkáltató, ahol a dolgozó egészsége veszélyeztetve van köteles védőruhát biztosítani. A dolgozó ezt köteles rendeltetésszerűen használni. Az egyéni védőfelszerelést a munkáltató javítja, tisztítja. Ha a védőfelszerelés megrongálódott, elhasználódott, a munkáltató köteles újat biztosítani. Védőeszközök: Védősisak, védőszemüveg, hallásvédők, védőkesztyű, védőcipő, védőöltözék, légzésvédők. A munkavállaló a védőfelszerelésért anyagi felelősséggel tartozik. A védőfelszerelések súlyos egészségkárosodást, balesetet előzhetnek meg, ezért viselete a dolgozó saját érdekében fontos. Védő intézkedések Ha a munkavégzés során veszélyforrás a munkahelyen dolgozók egészségét, biztonságát veszélyezteti és zárt technológia nem alkalmazható, továbbá minden olyan esetben, amikor munkavállalók biztonsága műszaki megoldással ésszerűen nem biztosítható, akkor védőberendezések alkalmazásával, célszerű szervezési intézkedésekkel, illetve egyéni védőeszközök juttatásával kell egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak megteremtenie. A gép, berendezés akkor biztonságos, ha a veszélyes géprészek nem hozzáférhetőek illetve olyan védőberendezéssel vannak ellátva, amelyek megszüntetik vagy csökkentik a veszélyt, mielőtt személy a veszélyes géptérbe jutna. A védőburkolat szilárd, jól rögzített legyen. Egyes veszélyes gépeket, mint pl. munkagépeket, targoncákat, emelőgépeket speciális biztonsági berendezésekkel kell ellátni. Egyes biztonsági berendezések (pl. túlnyomás elleni védelem), illetve a gázpalackok, nyomástartó edények, járművek hatósági felügyelete alá tartoznak. A géppel dolgozókat elméleti és gyakorlati oktatással fel kell készíteni a gép rendeltetésszerű használatára és a biztonságos munkavégzésre. Ha a gépnél dolgozókat a munkavégzés során olyan kockázatok érik pl. zajhatás, éles felület okozta vágás, amelyek műszaki megoldással ésszerűen nem kiküszöbölhetők számukra megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközt kell adni. Gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes technológiák és munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata és ennek dokumentálása rendszeresen megtörténjen. A felülvizsgálat körének meghatározása részben a munkáltató hatáskörébe tartozik, de erre vonatkozóan jogszabály, szabvány a munkavédelmi hatóság és a gyártó is előírhat kötelezettséget. Munkavédelmi védőfelszerelések

- Munkavédelmi lábbelik: csizmák, bakancsok, szandálok, cipők stb. - Munkaruha: nadrág, overall, poló, ing stb.. - Fejvédő: védősisak, sapka stb… - Szem és arc védő - Hallásvédelem: fültokok, füldugók stb… - Légzésvédelem: maszkok, félálarc - Kézvédelem: kesztyűk - Zuhanásgátlás: hevederek, kötelek, kapcsoló elemek stb..

10. Ismertesse az útépítő- vagy karbantartógép hajtásláncát! Milyen energiaátviteli módok

fordulnak elő az adott géptípusoknál? Milyen biztonsági berendezéseket építenek be a

hajtásláncba a gép és a kezelő védelmére?

Információtartalom vázlata – Az adott gép hajtásláncának ismertetése – Energiaátviteli módok – Biztonsági berendezések ismertetése


11. Ön egy útépítő cégnél dolgozik gépkezelőként. Ismernie kell a kőzeteket! Mi a kőzet

fogalma? Milyen osztályozásuk lehetséges? Milyen hazai kőzetféléket ismer?

Információtartalom vázlata – Kőzet fogalma – Kőzetek osztályozása – Hazai kőzetfajták

A kőzetek a földtörténet során kialakult különböző szilárd anyagok.

Kialakulásuk szerint lehetnek: 1.Magmás kőzetek Ezek a Föld megolvadt (magma) részeinek a vulkán kitörések során felszínre került és megszilárdult elemei ( gránit, bazalt, andezit ). Ezen kőzetek szilárdság és térfogat súlya igen magas: nyomó szilárdság: 2000-4000 kp/cm² térfogatsúly: 2,5- 3.0 t/m³ Felhasználásuk közvetlen szilárd burkolatok, vagy zúzalék formában töltés anyag, beton, aszfalt burkolatok adalékanyagaként. 2. Üledékes kőzetek

Ezek a Föld felszínen elmállott, felhasználódott kőzetek , ( homokkő, mészkő, dolomit, márga ). Ezekben találhatók nagy számban őskori növények, állatok kövületei. Az üledékes kőzetek nyomószilárdsága kisebb: 500 – 2000 kp/cm², térfogatsúlyuk: 2,1 – 2,5 t/m³. Felhasználásuk: - építő kő ( oszlop, lábazat készítés ) - zúzalékként – útalap, burkolat alap - cement és mészgyártás alapanyagai. 3.Átalakult kőzetek: A magmás kőzetekből keletkezett a Föld belsejében lévő nagy hőmérséklet és nyomás hatására ( márvány, csillámpala, kvarcit ).

Nyomószilárdságuk: 500 – 1800 kp/cm²

Térfogatsúlyuk : 2,5 – 2,8 t/m³ Felhasználásuk:

- építőkő - díszburkolat - útépítés, alapozás

A kőzeteket bányászati módszerekkel termelik ki. Felhasználhatók: formázással - burkoló anyagkén aprítással – zúzalékként, töltésanyagként illetve beton, aszfalt burkolatok adalék anyagaként. Bizonyos kőzetek az ipar számára hasznos alapanyagokat is tartalmaznak, amelyek megfelelő gyártási technológiával kinyerhetők ( vasérc, bauxit, szén, uránérc, stb. )

12. Ismertesse a közúton történő munkavégzés feltételeit! Hogyan biztosítja a munkaterület

védelmét? Milyen védőfelszereléseket alkalmaz közúti munkavégzés esetén?

Információtartalom vázlata – Közúton történő munkavégzés feltételei – Munkaterület védelmének biztosítása – Védőfelszerelések alkalmazása

1. ábra

Az út tengelyére merőlegesen kialakított elkorlátozás kezdete és jelzései forgalmi sáv szűkítése

esetén (példa)

2. ábra

Az út tengelyére merőlegesen kialakított egy forgalmi sáv szélességet meghaladó elkorlátozás kezdete és jelzései (példa)

3. ábra

Futófényes üzemmódban kialakított elkorlátozás kezdete (példa)

4.ábra

Teljes útelzárás és jelzései(példa)

5.ábra

Pontszerű munkahely és jelzése (példa)

6. ábra

Átmenettel kialakított elkorlátozás kezdete sávozott terelőtáblák alkalmazásával (példa)

7. ábra

Átmenettel kialakított elkorlátozás kezdete nyílalakban sávozott táblák alkalmazásával (példa

Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT , 2500 Esztergom, Kossuth Lajos út 40. 33/500-510

13. Ismertesse az útpálya szerkezetét! Milyen talajstabilizálási módokat ismer? Milyen úthibákat

ismer? Milyen technológiákkal történik az úthibák kijavítása?

Információtartalom vázlata – Útpálya szerkezete – Talajstabilizálási módok – Úthibák – Úthibák kijavításának technológiái

Útpálya szerkezete és felépítése

Az építésre kerülő útpálya szerkezetét mindenkor alapos felmérés és a várható igénybevételnek

megfelelő tervezés határozza meg. Kivitelezés során a megadott tervektől eltérni nem lehet. Cél, a

forgalom számára alkalmas és biztonságos burkolatfelület létesítése úgy, hogy a jármű terhelések

okozta feszültségek az útpálya-szerkezet egyes rétegein fokozatosan lecsökkenjenek, így a földműre

már csak tartósan elviselhető kis igénybevételek jussanak. Az útpálya építése során az ott lévő termő

réteget (humusz) mindenkor el kell távolítani. A leszedett termőföld elhelyezése szigorú előírások

szerint lehetséges. Az útpálya csak megfelelően stabilizált altalajra építhető. Szükség esetén talaj

cserére is sor kerülhet. Lehetséges bizonyos talajok esetén cement bedolgozásával javítani a talaj

terhelhetőségét.

A tervekben leírt talaj teherbírás esetén (megfelelő műszeres ellenőrzés) lehet a terv szerinti útpálya

szerkezetet megépíteni, szigorúan betartva a szükséges technológiai utasításokat. (időjárási

körülmények stb..)

Az útpályaszerkezet fő elemei:

- földmű

- burkolat alapok

- burkolat, burkolati rétegek

Az úthibák jelentős része tervezési, kivitelezési hibákra vezethető vissza. Az altalaj nem megfelelő

teherbírása esetén az útpálya megsüllyed. Ez csak altalaj cserével korrigálható megfelelően. Az

útburkolatok javítása a régi burkolat bontását követően új burkolat kialakításával lehetséges. Kis

területen kátyúzás (hideg vagy meleg technológia). Nagy területen új aszfalt szőnyeg terítés. Javítás

során a szükséges technológiai utasításokat szigorúan be kell tartani. Kis területen lehetséges kézi

terítés. Nagy területen az aszfalt terítés, tömörítés speciálisan erre a célra kialakított célgépekkel

történik. (aszfalt finiser)

Az aszfalt réteg csak megfelelően előkészített burkolatra kerülhet. Poros, nedves felület esetén nem köt

az alatta lévő réteghez. Az aszfalt bedolgozása magas hőfokon történik, az ebből adódó baleseteket

meg kell előzni. Megfelelő hőálló védőruha szükséges. (bakancs, védőruha, védőkesztyű stb..) Az

aszfaltozó géplánc működése (szállító jármű, hengerek stb) fokozott balesetveszélyt jelent. Mindenkor

be kell tartani az egyes gépekre vonatkozó kezelési és munkavédelmi utasításokat.


14. Beszéljen az útépítő gépeken található fékek működéséről? Hogyan tudjuk csoportosítani

őket? Hogyan ellenőrzi ezeket, a berendezéseket?

Információtartalom vázlata – Útépítő gépek fékberendezései – Fékek csoportosítása – Fékek ellenőrzése


15. Milyen visszajelző lámpák, műszerek találhatók egy útépítő gépen? Ismertesse a gépeken

található kezelőszerveket! Beszéljen a kezelőszervek vezérlésének lehetőségeiről!

Információtartalom vázlata – Visszajelző lámpák, műszerek – Gépeken található kezelőszervek – Kezelőszervek vezérlésének lehetőségei


ÚTÉPÍTŐ- ÉS KARBANTARTÓ-GÉPEK


KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK

21/2010.(IV.14.) NFGM rendelet előírásai szerint útépítő- és karbantartó gépek kezelését csak útépítő-

és karbantartó gépkezelő szakképesítés birtokában lehet végezni.

17/2010.(XI.25.) NFM rendelet, előírja, az Útépítő- és karbantartó gépkezelő szakképesítés-elágazás

szakmai és vizsgakövetelményeit.

40/2009.(VIII.31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és

rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról előírja a gépkezelő jogosítvány megszerzését.

Szakképesítéshez tartozó gépek:

6. Mobil emelőgépek 6.1. Talajstabilizátor (5316) 6.2. Aszfaltbedolgozó finischer (5341) 6.3. Betonbedolgozó finischer (5323) 6.4. Aszfaltburkolat maró (5344) 6.5. Útfenntartó és karbantartó gépek (5631)

6.5. Helyhez kötött üzemű gépek 6.5.1. Aszfalt és betonvágó gép 6.5.2. Aszfalt és betonburkolat bontó 6.5.3. Emulzió szóró berendezés 6.5.4. Kátyúzó gép 6.5.5. Önjáró útburkolati jelfestő 6.5.6. Szalagkorlát-, oszlop-, táblamosó gép 6.5.7. Ároktisztító-maró munkagép 6.5.8. Só- és homokszóró gép 6.5.9. Hómaró és hótoló gépek 6.5.10. Aszfalt újrahasznosító berendezés 6.5.11. Útkorona átfúró berendezés 6.5.12. Egyéb útfenntartó- és karbantartógép

Útépítő- És karbantartó gépkezelők speciális feladatai

Documents