szov 7 evf 4 fej tanar ii tord · módszerek, eljárások: ritmus keresése a hétköznapi élet...

4Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S C H I L L E R M A R I A N N

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© S C H I L L E R M A R I A N N

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

P O É T A I I S K O L A

F e j l e s z t ő

Beöthy Zsófia

Tanári útmutató

T A R T A L O M

P O É T A I I S K O L A

5 N É V J E G Y

7 A R I TM U S

19 A G O N D O L AT R I T M U S

2 9 A Z I DŐM É R T É K E S V E R S E L É S

4 2 A Z Ü T E M H A N G S Ú LY O S V E R S E L É S – A R Í M

63 A H A N G S Z I M B O L I K A

7 5 A K É P

8 9 A KÖ LTŐ I K É P

10 4 A L Í R A

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA A ritmus kérdésével induló fejezet azt próbálja tisztázni, hogy nem

csupán a költészet eminens ismérve a ritmus. A költészet meghatározó sajátossága a ritmus, az időmérték, az ütemhangsúly, a rím igen erős kötöttséget jelent a költészetben. A fejezet záró része a sűrítést, a nyelvi innovációt helyezi előtérbe, vállalva azt a kockázatot, hogy megpróbál különbséget tenni dilettantizmus és valódi költészet között.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókuszA próza, a vers és líra beszédmódja.Poétikai fókuszA különböző verses, lírai és prózai beszédmódok felismerése, a poétikai beszédmód sajátosságainak megfogalmazása.Szövegértési fókuszA ritmus különböző fajtáinak felismerése, a metafora felismerése lírai művekben, a költői szövegalkotásban, ezek értelmezése.Szövegalkotási fókuszPrózastílusban szedett szövegek lírai felfedezése, a tanult verstani szabá-lyok alkalmazása önálló alkotásokban.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT

ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

1. A ritmus (2 óra)2. A gondolatritmus (1 óra)3. Az időmértékes verselés (2 óra)4. Az ütemhangsúlyos verselés – a rím (3 óra)5. A hangszimbolika (1 óra)6. A kép (2 óra)7. A költői kép (2 óra)8. A líra (2 óra)

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 7. évfolyam (12–13 évesek)

MEGELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FE-JEZET

3. fejezet: Pletyka és tömegkommunikáció5. fejezet: Harry Potter és a Titkok kamrája

TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI

PONTOK

Többek között:5. évfolyam 1. fejezet: Otthon 9. évfolyam 5. fejezet: Ars poeticák

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

NAT Érvelés, vitakultúra, önrefl exióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; sorokba tördelés nélküli lírai szövegek felismerése;Önálló – szépirodalmi és műértelmező – szövegalkotás;Verbális és képi (rajz, festmény, szobor, mozgókép, reklámkép) információk közötti kódváltás.

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai szövegekben (ismerje fel a lírai szövegek legjel-lemzőbb sajátosságait).Tudjon különbséget tenni a lírai szövegben a jelenetezés belső képei és a metafora között.Tudjon szakszöveget alkalmazni a gyakorlatban.Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon megadott szempontok fi gyelembevételével lírai szöveget értel-mezni.Tudjon önállóan műelemző esszét írni.Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

ÉRTÉKELÉS Folyamati:A prezentációk értékelése, társa munkájának saját anyagába illesztése lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy munkájuk eredményét megos-szák egymással. Kimeneti:Verselemző esszé kritériumos értékelése (tanulói és tanári).

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmun-ka) részesíti előnyben, fi gyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és refl ektív tanulás lehetőségét.

TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM

Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, 2002.Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadás-központú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, 2005.Benkes Zsuzsa – Nagy L. János – Petőfi S. János: Szövegtani kaleidoszkóp 1–2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996.Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Főszerkesztő: Sipos Lajos. Kró-nika Nova Kiadó, 2006.Fenyő D. György: Poétai iskola. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997.Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metafora-elméletbe. Typotex Kiadó, Budapest, 2005.

SZÖVEGFORRÁSOK Verstár: A magyar líra klasszikusai. CD Arcanum Digitéka, 49 magyar köl-tő összes verse 5 óra hanganyaggal (Tinódi Lantos Sebestyéntől Dzsida Jenőig)József Attila összes verse. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972.Szilágyi Ákos: Két szép szék kell. Palatinus Kiadó, Budapest, 2005.Oravecz Imre: Hopik könyvewww.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_049.html - 10kOrbán OttóA 7. modul rajzait Knébel Dóra készítetteA 8. modul Babits-átiratainak szerzője Nagy Elemérné Nagy Mária (Kis-dobrony, Kárpátalja)

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

5. oldal

15 PERC

T/1.

1. A RITMUS

2 ÓRA

A modul célja annak tudatosítása, hogy a minket körülvevő világban igen sok mindennek van rit-musa. A ritmus mindig valamilyen kötöttséget, bizonyos elemek ismétlődését jelenti. A modul az ötödik évfolyamon tanultakat helyezi tágabb összefüggésbe, az ott tanultakat eleveníti fel.

Tanár i in s t rukc iók:

• Az A) és B) feladatot egyszerre oldja meg az osztály heterogén két fele. • Nagyon fontos, hogy legyen idő a másik (A-nak B, illetve B-nek A) feladat és válasz megis-merésére.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a világban szerzett tapasztalatok felidézése, irányított rendszerezése, empátia, a társ munkájának értékelése

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: az egész osztály

Munka fo rmák: először egyéni, majd pármunka, befejezésül az egész osztály

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: ritmus keresése a hétköznapi élet jelenségei között

Ha a vers legfontosabb jellegzetességeit akarjuk megfogalmazni, szinte bizonyos, hogy ismérvei közül elsők között szerepel a KÖTÖTT BESZÉD. Tehát az, hogy a prózával ellentétben a vers alapegysége a sor, míg a prózában ez az alapegység a mondat. Erről már tanultál ötödik osztályban.

Ugyanakkor, ha alaposabban belegondolunk, kiderül, hogy a minket körülvevő világban nem csupán a versnek van ritmusa. A most következő részben egyrészt arra próbálunk választ keresni, hogy mit jelent a ritmus a legtágabb értelemben, másrészt elkezdjük vizsgálni azt a területet, amely már közelebb visz minket az irodalmi alkotások ritmusához.

1. Minek lehet ritmusa?

A)

Azt régen tudod, hogy az óvodában, iskolában tanult verseknek van ritmusuk.A minket körülvevő világban igen sok minden mozog.a) Gondolkozz el, mely mozgásoknak van ritmusuk, melyeknek nincsen! Írd be ötleteidet az alábbi

táblázatba!

MOZGÁS, AMELYNEK VAN RITMUSA MOZGÁS, AMELYNEK NINCS RITMUSA

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

b) Padtársaddal beszéld meg megoldásaitokat! Ha valami tetszett az ő megoldásából, írd be a táblá-zatba zöld tollal!

c) A közös megbeszélésen mondd el zöld bejegyzéseidet az osztálynak!d) Hallgassátok meg a másik csoport munkájának eredményét, három-négy elemet rögzítsetek

füzetetekbe!

B)

Azt régen tudod, hogy az óvodában, iskolában tanult verseknek van ritmusuk.A minket körülvevő világban igen sok mindennek van hangja (a széltől kezdve a gépekig).

a) Gondolkozz el, mely hangzásoknak van ritmusuk, melyeknek nincsen! Írd be ötleteidet az alábbi táblázatba!

HANGOK, AMELYEKNEK VAN RITMUSUK HANGOK, AMELYEKNEK NINCS RITMUSUK

b) Padtársaddal beszéld meg megoldásaitokat! Ha valami tetszett az ő megoldásából, írd be a táblá-zatba zöld tollal!

c) A közös megbeszélésen mondd el zöld bejegyzéseidet az osztálynak!

d) Hallgassátok meg a másik csoport munkájának eredményét, három-négy elemet rögzítsetek füzetetekbe!

MEGOLDÁSOKAa) Lehetséges válaszok

MOZGÁS, AMELYNEK VAN RITMUSA

MOZGÁS, AMELYNEK NINCS RIT-MUSA

a porszívó mozgása, ha nagy felületen mozoga lovak lába ügetés közbena lovak lába vágta közbena texasi olajkutak függőleges mozgásaaz emberek, állatok lélegzése

a vihar fújta fák mozgásaa villamos mozgása csúcsforgalomban

Ba) Lehetséges válaszok

A R I T M U S 9

2. lépés: 2–3. feladat

6. oldal

10 PERC

T/2–3.

HANGOK, AMELYEKNEK VAN RITMUSUK

HANGOK, AMELYEKNEK NINCS RITMUSUK

a vonat zakatolása, ha nyílt pályán gyorsan megya kenyérsütő gép dagasztás közbena mosógép, amikor forgatja a ruhát mosás közben vagy centrifugála mentő-rendőrautó szirénájaa telefoncsengő

– ajtónyikordulás– tornasíp felsüvítése– fékcsikorgás

Taná r i in s t rukc iók

• A 2. b) feladatban még nem kell a szabatos, pontos megfogalmazást elvárni, ezt később meg-kapják a gyerekek. Elegendő, ha a szabályosság és változatosság elemét megfogalmazzák.

• A 3. feladat A és B részén párhuzamosan dolgoznak a gyerekek, az osztály egyik felének adjuk az egyik, a másik felének a másik feladatot. A pontos meghatározást nem kell elvár-ni a diákoktól, most még elegendő annak felismerése, hogy eltérő elemek szabályos válta-kozásából ered a ritmus

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tapasztalati világról szóló ismeretek rendszerezése, fantázia működtetése, a célszerűség felismerése


Munka fo rmák: először egyéni, majd pármunka, befejezésül az egész osztály

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: defi níció alkotása

2. Mi is a ritmus?

a) Keress olyan szavakat, szerkezetes kifejezéseket, melyekben szerepel a ritmus szó!

b) Az eddigiek alapján próbáld meg megfogalmazni, mit jelent a ritmus!

A RITMUS tágabb értelemben mindig valami érzékelhető (látható, hallható stb.) jelenség többé-kevés-bé szabályos ismétlődése, esetleg több ilyen jelenség szabályos váltakozása. (Ezért beszélhetünk az évszakok ritmusáról, szívritmusról, de akár életritmusról is.) A verses szöveget kötelezően jellemzi valamiféle ritmus – ez gyakrabban formai (nyelvi) természetű, de lehet tartalmi is. A szabályosan ismétlődő vagy váltakozó jelenséget nevezzük a vers ritmustényezőjének; attól függően, hogy egy versnek mi a ritmustényezője, meghatározott verselési rendszerbe soroljuk.

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

3. Ritmus a háztartásban?

A)

a) Rendezz be képzeletben egy éléskamrát úgy, hogy a kamrában elhelyezett dolgoknak ritmusuk legyen!

b) Vajon miért nem így néz ki egy rendes háziasszony kamrája?

B)

a) Képzeletben teregesd ki úgy a ruhákat a szárítókötélen, hogy legyen a ruháknak ritmusuk!

b) Vajon miért nem örülne édesanyád, ha így teregetnél?

MEGOLDÁSOK2. a)Lehetséges válaszok: életritmus, évszakok ritmusa, napi ritmus, a szívverés ritmusa, a Hold alakjának (látható formájának) ritmusa stb.

3.A)a) Lehetséges megoldások: a kamra tárgyai bármilyen tetszőleges ritmusban foglalnak helyet a

térben, a polcokon (pl. két lekvár, egy gyümölcsszörp, három liszt – ezek ismétlődnek) stb.b) Lehetséges válaszok: mert átláthatatlan, követhetetlen, nem praktikus. A jó kamrában a ren-

det a monotónia, az azonosság tartja fenn, s minimális variációs lehetőségeket megengedő rendszer van. A lekvárok a befőzés dátuma és a lekvár fajtája szerint elrendezve elkülönített helyen állnak. Külön helyet vagy polcot kapnak a gyümölcsszörpök és a tartós élelmiszerek, illetve a kamrában elhelyezett egyéb konyhai eszközök. A jó háziasszony arra is ügyel, hogy azok az élelmiszerek vagy eszközök, amelyekre gyakrabban van szükség, lehetőleg könnyen elérhető helyen legye nek.

B)a) Bármilyen szabályos ismétlődés jó.b) Lehetséges válaszok: nagyjából ugyanaz, mint A b) feladat esetében.

A R I T M U S 1 1

JELENTÉSTEREMTÉS3. lépés: 4. feladat

7. oldal

15 PERC

T/4.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kódváltás, vizuális információk fogalmivá tétele, sza-bályalkotás, kreativitás


Munka fo rmák: négyfős csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: mozaik

4. Ritmus a képzőművészetben

a) Osszátok ki egymás között a négy képet!

b) Válaszolj a kép melletti kérdésre!

(1)

Lantos Ferenc

Milyen szabályos ismétlődéseket fedezel fel a képen?

(2)

Lantos Ferenc



(3)

Martyn Ferenc

Milyen szabályos ismétlődéseket fedezel fel a szobron?

(4)

Victor Vasarely


MEGOLDÁSOKb (1)Lehetséges válaszok: körök, kék-fekete, ellipszis, kör a körbenb (2)Lehetséges válaszok: fekete-fehér csíkok, amelyek a kompozíció középpontja felé szélesednek és egyenesek, ezzel szemben a színes területek lágyabbak, hiszen hajlanak, a lazac és narancssárga, ezek találkozásánál piros.B (3)Lehetséges válaszok: kettőzött hullámvonalak (testek); határozott függőleges, vízszintes kom-pozíció, lyukakB (4) Lehetséges válaszok: középső, függőleges tengelyű felezés – tükör –, de közben kevésbé nyilván-valóan középpontos vízszintes felezés – tükrözés –is. A mértani formák elrendezése is szabályos.

A R I T M U S 1 3


9. oldal

10 PERC

T/5–6.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érvelés, értelmezés


Munka fo rmák: először egyéni, majd frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: érvek a vita tárgya mellett/ellen (hiányos mondat)

5. Vers vagy kép?

Válaszd ki az alábbi két alkotás közül azt, amelyik jobban tetszik!

Király László: ABLAKOK

igen igen igen igen igen


igen igen

igen NEM igen

igen igen



nem nem nem nem nem

nem nem nem nem nem

nem nem

nem IGEN nem

nem nem

nem nem nem nem nem

nem nem nem nem nem


Illyés Gyula: ÚJÉVI ABLAK

Hó hó hó hó hó hó hó hó hó hóhó hó hó hó hó hó hó hó hó hóhó hó hó hó hó hó hó hó hó hóhó hó hó hó hó hó hó hó hó hóhó hó hó hó hó hó hó hó hó hóhány bukás hány elsikoltott néma oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh mennyi végső késő oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohmennyi hiábavaló oh oh oh oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh oh oh oh oh oh oh ohoh oh oh oh mennyi halál-tiszta szó

a) Folytasd az alábbi hiányos mondat egyikét!

(1) Az általam kiválasztott alkotás vers, mert…(2) Az alkotás kép, mert…

b) Hallgasd meg csoporttársaid véleményét! Ha tetszett valamelyik válasz, írd be a saját tábláza-todba zöld tollal!

c) Próbáld meg értelmezni az általad kiválasztott alkotást!

MEGOLDÁSOKa) Lehetséges válaszok: Az alkotás vers, mert nyelvi elemek alkotják; sorokra tagolt.Az alkotás kép, mert kétdimenziós térbeli kompozíció jelenik meg; hangzó (felolvasott) formában szinte értelmezhetetlen.

A R I T M U S 1 5

5. lépés: 7. feladat

10. oldal

10 PERC

T/7.

6. Képversek

Keress az interneten, otthoni vagy iskolai könyvtáradban képverseket! Tanulmányozd, hogy a vizuális megjelenés mennyiben járult hozzá a jelentés értelmezéséhez!

Taná r i in s t rukc iók: A diákok a Hajnali részegség első hét sorát hallgatják meg Mensáros László előadásában

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: hangzó szöveg ritmikai értelmezése

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: egész osztály

Munka fo rmák: frontális (hallgatás), egyéni (válaszok)

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: tanári kalauz

E s zközök: CD

7. Hallgassuk vagy olvassuk?

a) Hallgasd meg a szöveget! Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.Mult éjszaka – háromkor – abbahagytama munkát.Le is feküdtem. Ám a gép az agybanzörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,csak forgolódtam dühösen az ágyon,nem jött az álom.

b) Próbáld meg eldönteni, hogy vers-e vagy próza!

PRÓZA, MERT: VERS, MERT:

10. oldalT/6.

választható, házi feladat.



11. oldal

15 PERC

T/8.

c) Gondolt végig, hogy az írásbeliség megjelenésétől napjainkig hangzó vagy írott formában köny-nyebb-e eldöntenünk valamiről, hogy vers-e vagy próza!

d) Érveidet rögzítsd!

MEGOLDÁSOKb) Lehetséges válaszok:

Próza, mert: a hétköznpi beszédben használatos beszédmód stílusában íródott (elmon-danám); az egyes hallgató fi gyelmére számít (ha nem unnád).Vers, mert: rímes formájú: unnád –munkát; agyban-nagyban; szókkal-altatókkal.

c) Lehetséges válasz: Az esetek többségében az oldaltükör ki nem töltése látható, vizuális tapasz-talat, tehát fejlett ritmusérzék kell ahhoz, hogy a hangzó szövegről kiderüljön, hogy vers-e.


A tanár kijelöli, hogy mely párok melyik szöveggel dolgoznak. A végén kiosztja az eredeti szövege-ket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék


Munka fo rmák: egyéni, majd páros, befejezésül frontális munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív-produktív feladatok

8. Vers vagy próza?

A)

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és döntsd el róla, hogy vers-e vagy próza! Vatta-vánkos, szingaléz, kis királyfi visszanéz, hulldogáló, szembeszálló, mesejáték az egész.

b) Ha a vers mellett döntesz, tagold függőleges vonalakkal a szöveget!

c) Milyen érvek alapján döntöttél tagolásod mellett?

d) Ha a próza mellett döntesz, indokold válaszodat!

A R I T M U S 17

e) Válaszd ki, melyik cím illik legjobban a szöveghez! Válaszodat indokold! Népmesés, Álombeszéd, Középkori

f) Találsz olyan szót a szövegben, amelyet nem ismersz? Mit gondolsz, ezt (ezeket) a szerző találta ki, alkotta meg? Vajon mit jelenthet?

g) Egyeztesd válaszaidat társaddal! Ha volt eltérés a megoldásotok között, rögzítsd azokat!

B)

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és döntsd el róla, hogy vers-e vagy próza! Kulipintyó, kicsi ház, Kerek Ferkó furulyáz. Zöld erdőben, tekergőben topor törpe hahotáz.

b) Ha a vers mellett döntesz, tagold függőleges vonalakkal sorokra a szöveget!



e) Válaszd ki, melyik cím illik legjobban a szöveghez! Indokold válaszodat! Népmesés, Álombeszéd, Középkori



C)

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és döntsd el róla, hogy vers-e vagy próza! Verág-igém kántálom, vad venyigém plántálom, virradóra ver az óra, Isadóra hémbálom.

b) Ha a vers mellett döntesz, tagold függőleges vonalakkal sorokra a szöveget!



e) Válaszd ki, melyik cím illik legjobban a szöveghez! Indokold válaszodat! Népmesés, Álombeszéd, Középkori




REFLEKTÁLÁS7. lépés: 9. feladat

14. oldal

15 PERC

T/9.

Az eredeti Zend Róbert-versek

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi kreativitás fejlesztése

Cé lc s op or t – d i f fe renc iá l á s: az egész osztály

Munka fo rmák: egyéni

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: írás kötött ritmusban

E s zközök: piszkozatpapír a próbálkozáshoz

9. Versírás

a) Próbálj meg verset írni valamelyik Zend Róbert-vers ritmusára!

b) Küldd el versedet levélben egy osztálytársadnak!

Vatta-vánkos,szingaléz,kis királyfi visszanéz, hulldogáló,szembe-szállómesejátékaz egész.(Álombeszéd)

Kulipintyó,kicsi ház,Kerek Ferkófurulyáz.Zöld erdőben,Tekergőbentopor törpehahotáz. (Népmesés)

Verág-igémkántálom,vad venyigémplántálom,virradóraver az óra,Isadóra hémbálom. (Középkori)

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1–2. feladat

15. oldal

10 PERC

T/1–2.

2. A GONDOLATRITMUS

1 ÓRA

A modul célja a gondolatritmus fogalmának bevezetése, felismerése, stílushatásának értelmezése szépirodalmi szövegrészek segítségével.

Elkezdtük már vizsgálni azt a kérdést, hogy mit jelent a ritmus. Sokféle kötöttséget jelent, sokféle rimustényező alakítja – ezek egyike a GONDOLATRITMUS, amikor mondategységek ismétlődése, variációja teremti meg a szöveg kötöttségét.

Tanár i in s t rukc iók

• A tanár választhat az A és B variáns között. • Ha az osztálylétszám nem osztható néggyel, és a tanár az A variáns mellett dönt, lehetséges

egy-egy ötfős csoport is

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás meghatározott szabályok szerint



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: írás nyelvi sablon szerint

A)

1. Álmok

a) A tőled balra lévő csoporttársadtól kérdezd meg, mi volt a legkedvesebb álma!

b) Írd le álmát a következő, zárt szerkezetű mondatban![név] legkedvesebb álmában [jelzői módosító] [tárgyi rész] [ragozott igealak] [határozói módosító]

Pl: Kati tarka virágokat szedett a réten

c) Hallgassátok meg, a csoport minden tagjának álmát, és írjátok le a változó részeket! d) Olvassa fel egyikőtök a csoportban az így született írást!


16. oldal

10 PERC

T/3.

2. Mondatok

a) Most közösen alakítsátok át úgy a sorokat, hogy• minden jelző szín legyen• minden tárgy állat legyen• minden állítmány mozgást jelentő ige legyen• minden határozói módosító helyhatározó legyenTermészetesen az eredeti álmok tartalmai így megváltozhatnak.

b) Mitől lett ritmusos az így született szöveg?

c) Hasonlítsd össze az 1. c) és a 2. a) szöveg ritmusát!

Taná r i in s t rukc iók: A tanár választhat az A és B variáns között

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szókincs fejlesztése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: táblázat kitöltése

B)

3. Hasonló és ellentétes jelentések

a) Gondoljátok végig, hogy mit tanultatok eddig a hasonló jelentésű és az ellentétes jelentésű sza-vakról!

b) Töltsétek ki úgy az alábbi táblázatot, hogy osszátok ki egymás között a rubrikákat! Nem baj, ha a harmadik sor második felébe állatneveket írsz. A rubrikába írt számmal most még ne törődj, később lesz szerepe!

HASONLÓ JELENTÉSŰ VAGY HELYETTE HASZNÁLHATÓ

ELLENTÉTES JELENTÉSŰ

SEGÍT 1 2

KÜZDŐ 3 4

EMBER 5 6

A G O N D O L A T R I T M U S 2 1

16. oldal

10 PERC

T/4.

MEGOLDÁS

HASONLÓ JELENTÉSŰ VAGY HELYETTE HASZNÁLHATÓ ELLENTÉTES JELENTÉSŰ

SEGÍT 1 gyámolít, óv, véd, támogat,biztat

2 gyötör, üldöz, űz, sebez, verostoroz

KÜZDŐ3 bátor, rettenthetetlen, har-cosszilaj, kemény

4 gyáva, félszeg, félénk, óva-tos,ijedős

EMBER 5 dalia, hérosz, bajnok, férfi 6 féreg, patkány, őz, nyúl

c) Írjátok be a táblázatba azokat a szavakat, amelyeket csoporttársaitok gyűjtöttek össze!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás előre meghatározott szabályok szerint, érvelés, vitakultúra fejlesztése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szövegszerkesztés algoritmusra

4. Írás kötötten

a) Írj egyes szám második személyű, felszólító módú mondatokat! Most van tehát szerepe a számoknak. Úgy kell a mondatokat megszerkesztened, hogy mindig abból a rubrikából keress szavakat, amelyet az alábbi algoritmus kér.• 1-3-5-1-3-5• 1-3-5-2-4-6• 1-1-3-5-2-2-4-6• 1-5-5-2-6-6• 5-5-5-1-6-6-6-2• 4-4-2-4-4-2

b) Osszátok ki a mondatokat, és írjátok meg a fenti szabály szerint! Mivel hat mondatféle van, ketten arra vállalkozzatok, hogy két mondatot írtok!

c) Hallgassátok meg egymás mondatait, és minden mondatfajtából írjátok le azt, amelyik legjobban tetszett a csoportnak. Vita esetén győzzétek meg egymást!

d) Milyen elemektől vált ritmusossá a szöveg?

e) Ha nem, miért nem lett ritmusos?



17. oldal

10 PERC

T/5.

Váasztható feladat!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, elvont fogalmi gondolkodás fejlesztése, szabályfelismerés


Munka fo rmák: egyéni olvasás, majd négyfős csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szakszöveg olvasása és alkalmazása példákon

5. A gondolatritmusról

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi keretes szöveget!

A GONDOLATRITMUS olyan ritmusfajta, amelyben a gondolatok párhuzamossága a nyelvi elrendezés párhuzamosságával is együtt jár. A mondatszerkezet az egyes sorokban változatlan formában vagy variációval ismétlődik.

Az európai költészet a Bibliából tanulta a gondolatritmusos versírást, az ószövetségi szövegek jelentős része hordoz gondolatritmust. (A héber irodalomtól függetlenül azonban a régi kínai költészetben is elterjedt volt a tartalom mint ritmustényező.) A modern (a 19. század második felétől létező) szabad versnek ez az egyik formai forrása.

A gondolatritmusnak HÁROM FAJTÁJA van. Az elsőben a szabályosan ismétlődő gondolati forma az azonos tartalom visszatérése: két, esetleg három mondat (vagy tagmondat) ugyanazt a gon-dolatot fejezi ki – ezt a fajtát PÁRHUZAMOS, ILLETVE SZINONIM GONDOLATRITMUSnak nevezzük. A másodikban az ellentétes jelentésű mondatok (vagy tagmondatok) térnek vissza kötött rend szerint – ezt ELLENTÉTES vagy ANTITETIKUS GONDOLATRITMUSnak hívjuk. A harmadikfélében az a szabály, hogy a második mondat (tagmondat) bővebben kifejti, kiegészíti, továbbviszi az első mondat tartalmát – ezt a gondolatritmust KIEGÉSZÍTŐ, BŐVÍTŐ vagy SZIN-TETIKUS GONDOLATRITMUSnak nevezzük.

b) Olvassátok el fi gyelmesen az alábbi bibliai mondatokat, és a keretes szöveg segítségével közösen döntsétek el, hogy a mondatok melyik gondolatritmus-fajtába sorolhatók!

A Halál kötelei vettek körül, / s az istentelenség árjai rettentettek engem.(Részlet a 18. zsoltárból)

B Az ország bűne miatt sok annak fejedelme; / az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.(Részlet a Példabeszédek könyvének 28. részéből)



18. oldal

15 PERC

T/6.

C […] az ő árnyékában felette igen kívánok ülni; / és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyem-nek.(Részlet az Énekek éneke 2. részéből)

D Erősítsetek engem szőlővel, üdítsetek fel engem almákkal; / mert betege vagyok a szerelemnek.Részlet az Énekek éneke 2. részéből)

E A Seol1 kötelei vettek körül; / a halál tőrei fogtak meg engem.(Részlet a 18. zsoltárból)

F Akik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; / de akik megtartják a törvényt, harcolnak azokkal.(Részlet a Példabeszédek könyvének 28. részéből)

A GONDOLATRITMUS FAJTÁJA A MONDAT BETŰJELE

Párhuzamos

Ellentétes

Kiegészítő-bővítő gondolatritmus

MEGOLDÁS

A GONDOLATRITMUS FAJTÁJA A MONDAT BETŰJELE

Párhuzamos A, E

Ellentétes B, F

Kiegészítő - bővítő gondolatritmus C, D

Tanár i in s t rukc iók: Nem az a cél, hogy feltétlenül „jó” válaszok szülessenek, hanem hogy értelmes, meggyőző, a tanultakat is fölhasználó érvekkel támasszák alá véleményüket a diákok. Mutassunk rá, hogy a verses szöveg mennyivel inkább él a ritmus – ezúttal a gondolatritmus – esz-közeivel (noha a próza is hordoz ritmuselemeket, és ebben az esetben a képek, a hanghordozás költeményszerűvé teszi ezt a prózai szöveget, amely ritmikailag nem verses).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: vers és próza szétválasztására tett kísérletek

1 Seol: az Alvilág egyik neve az Ószövetségben



Munka fo rmák: páros munka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív-produktív

6. Gondolatritmus kortárs magyar szövegekben

Orbán Ottó (2002-ben meghalt költő) négy szövegét látjátok. Az egyiket önkényesen kettéválasz-tottuk. (Tehát tulajdonképpen három szöveget olvastok). Kettő közülük így vers, kettő próza, de előttetek versbe van tördelve mind.

a) Próbáljátok meg kitalálni, melyik az összefüggő szöveg!

b) Melyik lehetett eredetileg próza? Mi segít ennek eldöntésében?

c) Az egyik szöveg címe: A költészet haszna. Melyiké?

(1)CSODÁK, CSODÁK, CSODÁK.Csodagyereknek elég mindennapi voltam. Nem sugárzott belőlem a mozarti báj; ha sugárzott valami is, az ostrom. Éltem – és ez volt a csoda. Három bombát kapott a házunk – mindhárom befulladt. „Jenkidudl kipitap”2: két bombázás közt a gangon, az SS-ek feje fölött fütyültem az amerikai rádió hívójelét – nem volt hallásuk, nem lőttek agyon (anyám szétpofozta a fejem a lakásban). A környéken minden ház égett – a miénk nem.

(2)Láttam a földet: gyökerekkel kígyózó ölét megnyitotta az élvezetnek,a háborús idő csupaszon hentergett rajta, a fölhasadtfüstdunyhából pergett a halál, mint a toll.Láttam a vizet: az ezüst csípő egy ősi tánc ritmusában ringatódzott,az áramló dallam cirkálót és hullát sodort, fekete felhőktükrébe őszen bámult a tegnap ifjú zöld.Láttam a szelet: kalapján egy csokor madárdallal fütyülve vándoroltminden emberi történés fölött.Láttam a csillagokat: bizonytalan fénnyel ragyogtak: ki vagyok én,kinek a műve ez a sugarakkal fölnyársaló csapda?

2 Gyerekfüllel rosszul hallott, nem értett híres amerikai dal refrénje („Yankee Doodle keep it up”)


(3)A felnőtt társadalom mindemellett a költőt becsülte bennem. A Rádióba is elvittek; magnó még nem volt, lemezre vették szavalatom. Az érzékeny szerkesztőnő kikelt magából: „ez a kis, idegbeteg pávián!”Grandpierre Emil tengerkék szemével úgy bámult, mint egy számolni tudó verebet. De titkomat nem tudta egyikük sem: tökmaggal volt teli mind a két zsebem. Ez volt a Költő Jutalma, a Tökmag Kéje – fi zetség az árvaságért, pofonokért, páviánért, rádiónyilatkozatért. Az Árnyas úton tökmaggal a számban szuszogva másztam az intézet felé. A Szegény Árva: rágtam és röfögtem. E sanda képrejtvény jelentését persze nem fejthettem meg ott, a helyszínen. Máskor és más helyen pattant szét ez a buborék is. De bármikor s bárhol történt: mint parttól a hajó, elvált bennem a könny a nevetéstől; én voltam a növekvő messzeség és én, aki kétfelől integettem.Gyilkos humortól hasadt meg, mint napfénytől a rög, a benső pásztorjáték nyájas színtere, és nyílt meg szemem előtt a vér tükrös szakadéka, ahol versben bomlik el a lelki hasadóanyag.

(4) E porfészek csillag hősét csak a megszokás mondatja hősnek. Vad ésveszélyes kocsmatöltelék. Bölcsőtől sírig énekelve tántorog ésöklével veri a kozmikus berendezést.De sejtről sejtre szálló rögeszméje: tűz. Csigás haját lenyírják ahétköznapok, arcán kikelnek pondró-ráncai, de a fehérjékforradalma él.Ő a gyereksírás a világ küszöbén. Ő a csakazértis. Ő a föld csökönyösszelleme.Földet, vizet, szelet és csillagot bámulva rá hasonlítok. Csapdába bár-ki is ejt, halálos nyüszítésemet ő harsogja túl beszéddel,káromkodással, vitorlabontó és fanyűvő lélegzetével.

MEGOLDÁSA szövegek: (1) és (3) Orbán Ottó: A költészet haszna, (2) (4) Emberáldozat (I. és IV. rész)



20. oldal

10 PERC

T/7.


• lehet otthoni feladat

• Hívjuk fel a fi gyelmet arra, hogy a gondolatritmus strofi kus, „szabályos” versben is megje-lenhet. Izokolonok és anaforák is előkerülnek a feladat végzése során – ezek szigorú szét-szálazására csak erős csoportokban lehet szükség. Arra azért hívjuk föl a fi gyelmet, hogy pusztán egyes szavak (pl. sorkezdeten való) ismétlődése még nem gondolatritmus. A lépés úgy is végezhető, hogy az összes vers meghallgatása/elolvasása után minden pár/csoport választ egyet magának (ami tetszett, ami valamiért megfogta, amit nem is érez versnek stb.), és csak azon dolgozik, majd beszámol röviden a többieknek.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi fantázia, kreativitás, szöveg transzformációja



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szerkezeti elemzés

7. Gondolatritmus a kortárs magyar lírában

a) A kortárs Oravecz Imre A hopik könyve című kötetéből (1983) valók az alábbi versek. Milyen ritmus építi őket? Mi a hasonlóság és mi a különbség a versek fölépítése között?

BEAVATÁS

Meztelenül,arccal keletnek, állnak az oltár előtt a beavatottak,

állnak a tűzgödör mellett,állnak a visszafojtott sötétben,állnak látásuk vizében,

állnak a lét kettős félkörén,állnak születés és halál között,állnak egyszerre két helyen:állnak a felső világban,állnak az alsó világban.


ÜNNEP ELŐTT

Haját mossa jukkaolajban,arcát festi agyagiszappal,

homlokát övezi faháncskoszorúval,nyakát ékíti kojotifogakkal,

vállát leplezi gyékénypalásttal,mellét keresztezi vászonfonállal,

derekát keríti szarvasbőrszíjjalszemérmét fedezi gyapotgyolccsal,

csuklóját gyűrűzi gyöngyfüzérrel,bokáját pántolja kígyóbőrrel,

tenyerét hinti kaktuszvirágporral,talpát fürdeti harmatban,

szavát éleszti gondolattal,énekét köti dallammal.

EOTOTO ÉS AHOLI AZOKRÓL, AKIK ÉRTIK A TEREMTŐ TERVÉT, ÉS AZOKRÓL, AKIK NEM ÉRTIK A TEREMTŐ TERVÉT

Akik szívükben érzik az élet jóságát és céljának komolyságát,és egymás iránt nemes érzelmeket táplálnak,és elvetik a nemtelen érzelmeket, azok értik a teremtő tervét,akik szívükben nem érzik az élet jóságát és céljának komolyságát,és egymás iránt nem táplálnak nemes érzelmeket,és nem vetik el a nemtelen érzelmeket, azok nem értik a Teremtő tervét.

b) Milyen képet, képzetet kelt a versek ritmusa a hopikról?



21. oldal

HÁZI FELADAT

T/8.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív írás analógiásan

8. Szabadon választott témában próbálj meg te is írni egy valamelyik fenti vershez hasonló ritmusú művet!


22. oldal

15 PERC

T/1–2.

3. AZ IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS

2 ÓRA

A modul célja az időmértékes verselés megtanítása. Az öszes vesláb megtanulását nem szabad elvárni, csupán azért szerepelnek itt mellékletként, hogy lássák a diákok, milyen sokféle versláb létezik. Elégedjünk meg a leggyakoribbak elsajátításával, ezek a spondeus, a jambus, a trocheus, az anapesztus, a daktilus, a ionicus a minore és a piricchius.


A gyerekek közösen oldják meg a feladatot, így lehetőségük van arra, hogy érveljenek saját elkép-zeléseik mellett, vagy hagyják magukat meggyőzni

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék fejlesztése, vitakultúra, érvelési technika fejlesztése, szabályalkotás


Munka fo rmák: osztálylétszámtól függően három-négy fős csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szabályelvonás hétköznapi példákból

E s zközök: annyi példányban a szabatos meghatározás a tanári könyvből, ahány diák van

Az már ismert számotokra, hogy a dalokban vannak rövid és hosszú szótagok. Erről már tanultatok ötödik osztályban is. A hosszú és rövid szótag szabályos váltakozása a versre jellemző kötött beszéd egyik igen gyakori kötöttsége. Ha a ritmustényező a szótagok hosszúsága, akkor IDŐMÉRTÉKES VERSELÉSről beszélünk. Ennek néhány jellegzetességével ismerkedünk meg az alábbiakban.

1. Szótagok

a) Az alábbiakban egy tévéújság műsorcímeit olvassátok. Ezek elvileg prózai szövegek, de ha ügyesen dolgoztok, tudjátok őket ritmizálni.

(1) Jó barátok(2) Kikötő (3) Megasztár(4) Váltó(5) Péntek este(6) Ezüstkerék


(7) Francia hét (8) Mónika-show (9) Aktív(10) Papás-mamás

b) Az énekórán tanult ti-tá (rövid-hosszú) jelzéseket írd a címek fölé!

c) Mindegyik műsorcímnek találtok párt is! Vajon mely címek állíthatók párba azonos ritmusuk alapján?

A PÁROK A CÍMEK

d) A fentiek alapján próbáljatok meg közösen szabályt alkotni! A szótag rövid, ha:

A szótag hosszú, ha

e) Osztályszinten beszéljetek meg egy-két megoldást

f) Ragasszátok be a tanárotok által kiosztott meghatározást!

Meghatározások:A szótag rövid, ha:rövid a magánhangzó és a magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó áll A szótag hosszú, hahosszú a magánhangzó és/vagy a magánhangzó után egynél több vagy hosszú mássalhangzó áll

2. Hosszú és rövid szótag hosszabb szerkezetekben Most három műsorcímet háromszor egymás mellé írunk le.

a) Próbáljátok meg így, összefüggően ritmizálni a címeket! Mónika-show, Mónika-show, Mónika-show, Jó barátok, Jó barátok, Jó barátok, Megasztár, Megasztár, Megasztár

b) Figyeljétek meg, melyik címben maradt meg az eredeti ritmus, és melyikben nem?

c) Próbáljatok meg közösen megmagyarázni, mi lehet a megváltozott ritmus oka!

A Z I D Ő M É R T É K E S V E R S E L É S 3 1

d) A fentiek alapján alkossatok közösen szabályt! Az időmértékes verselésben, szemben a helyesírással, a szótag: e) Osztályszinten beszéljetek meg egy-két megoldást!

f) Ragasszátok be a tanárotok által kiosztott meghatározást!

MEGOLDÁSOK1. c)

A PÁROK A CÍMEK

(1) és (5)tá-ti-tá-ti

tá ti tá ti

Jó ba rá tok

Pén tek es te

(2) és (3)

ti-ti-tá

ti ti tá

Ki kö tő

Me ga sztár

(6) és (10)ti-tá-ti-tá

ti tá ti tá

E züst ke rék

Pa pás- ma más

(4) és (9)tá-tá

tá tá

Vál tó

Ak tív

(7) és (8)tá-ti-ti-tá

tá ti ti tá

Fran ci a hét

Mó ni ka show

2. b)A Megasztárban és a Mónika-showban megmaradt, a Jó barátokban nem.2. f) Meghatározás:Az IDŐMÉRTÉKES VERSELÉSben a szótag NEM ÉR VÉGET a soron belül A SZÓ HATÁRÁN, ha-nem a szöveg következő magánhangzójáig tart.



23. oldal

15 PERC

T/3.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a világban szerzett tapasztalatok felidézése, irányított rendszerezése, empátia, a társ munkájának értékelése, szabályalkotás


Munka fo rmák: először egyéni, majd páros munka, befejezésül az egész osztály

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: jelölés és alkalmazása

3. A rövid és hosszú szótagok jelölése az időmértékes verselésben

a) A ti és tá helyett most új jelzést tanulunk. ti: ∪ tá: —

b) Használd a ∪ — jeleket az alábbi mondatoknál úgy, hogy a magánhangzók fölé írd azokat. (A második mondatban nem helyesírási hiba a szívesen rövid i-je.)

Béla kéri könyvedet. Kicsi lány furulyáz szivesen. Kértem a bátyám, hozza a késeket el ma.

c) Közösen beszéljétek meg a megoldásokat!

d) Weöres Sándor A Tündér című versének versszakait osszátok ki egymás között, és ritmizáljátok az előbb tanult jelzésekkel! (Ha nem párban, hanem háromtagú csoportban dolgoztok, az utolsó versszakot közösen oldjátok meg!)

Bóbita, Bóbita táncol,Körben az angyalok ülnek,Béka-hadak fuvoláznak,Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,Szárnyat igéz a malacra,Ráül, igér neki csókot,Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,Hajnali köd-fal a vára,Termeiben sok a vendég,Törpe-király fi a-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,Elpihen őszi levélen,Két csiga őrzi az álmát,Szunnyad az ág sürüjében.


e) Mondjátok el csoporttársaitoknak saját versszakotok megoldását!

f) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi keretes szöveget!

IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS

Azt a verselést nevezzük IDŐMÉRTÉKESnek, amelyben a ritmust a hosszú és a rövid szótagok sza-bályos váltakozása teremti meg. Az ismétlődő szakaszokat, amelyek legalább két szótagból állnak (például „ti-tá”, „tá-ti”, „ti-ti-tá”), VERSLÁBnak nevezzük.

Az irodalmi hagyományban az időmértékes verssor meghatározott számú verslábból áll.

g) A Tündér című vers általad vizsgált versszakában az egy verslábat jelentő ritmusegységeket válaszd el függőleges vonalkákkal!

MEGOLDÁSOK3. b)

— ∪ —∪ — ∪ ∪Béla kéri könyvedet.∪ ∪ — ∪ ∪ — ∪ ∪ ∪ Kicsi lány furulyáz szivesen.— ∪ ∪— — — ∪ ∪ —∪ ∪ ∪ —Kértem a bátyám, hozza a késeket el ma.

3. d)

⎯ ∪∪ ⎯∪∪ ⎯ ⎯Bóbita, Bóbita táncol,⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Körben az angyalok ülnek,⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Béka-hadak fuvoláznak,⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Sáska-hadak hegedülnek.⎯∪ ∪ ⎯∪ ∪ ⎯ ⎯Bóbita, Bóbita játszik,⎯ ∪ ∪⎯∪ ∪ ⎯ ⎯Szárnyat igéz a malacra,⎯∪ ∪⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Ráül, igér neki csókot,⎯ ∪∪ ⎯ ∪∪ ⎯ ⎯Röpteti és kikacagja.

⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Bóbita, Bóbita épít,⎯ ∪∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Hajnali köd-fal a vára,



24. oldal

20 PERC

T/4.

⎯ ∪∪⎯ ∪ ∪ ⎯ ⎯Termeiben sok a vendég,⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪∪⎯ ⎯Törpe-király fi a-lánya.

⎯∪ ∪ ⎯∪ ∪ ⎯ ⎯Bóbita, Bóbita álmos,⎯∪∪ ⎯∪ ∪ ⎯ ⎯Elpihen őszi levélen,⎯ ∪ ∪ ⎯∪ ∪ ⎯ ⎯Két csiga őrzi az álmát, ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪∪ ⎯ ⎯Szunnyad az ág sürüjében.


• Hozzunk létre ötfős kooperatív csoportokat. Ha az osztály létszáma nem osztható öttel, 4 fős kooperatív csoportokat szervezzünk, és hagyjuk ki az egyik Petőfi Sándor-verset.

• Minden csoport egy-egy tagja dolgozik az A B C D E feladattal. Fontos, hogy a feladat meg-oldása közben az azonos verssel, de különböző csoportban dolgozó gyerekek konzultálhas-sanak egymással.

• Amikor egy-egy csoporttag megoldotta a ritmizálást, munkája eredményét ismerteti a többi csoporttaggal.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: az eddig tanultak elmélyítése, gyakorlati alkalmazása

Cé l c s op or t – d i f fe renc iá l á s: szövegrészletek szerint, heterogén csoportok

Munka fo rmák: ötfős kooperatív csoportok


4. Ritmizálás Az alábbiakban Weöres Sándor és Petőfi Sándor verseit olvasod.

a) A neked kiosztott verset próbáld meg ritmizálni, és utána függőleges vonallal jelöld a verslába-kat!

Ha nehézségeid támadnak a válaszadás során, beszéld meg problémádat a többi csoportból azzal, aki ugyanazzal a verssel dolgozik!


A)

Weöres Sándor: HA VIHAR JŐ A MAGASBÓL

Ha vihar jő a magasból,Ne bocsáss el, kicsi bátyám.Ha falomb közt telihold lép,Kicsi néném, te vigyázz rám.

Falu végén van a házunk,A bozótból ki se látszik,De a cinke, ha leröppen,Küszöbünkön vacsorázik.

(ionicus a minore – ez majd az 5. b) feladatnál hangzik el)

B)

Weöres Sándor: PARIPÁM CSODASZÉP PEJKÓ

Paripám csodaszép pejkó,Ide lép, oda lép, hejhó!Hegyen át, vizen át vágtat,Nem adom, ha igérsz százat.

Amikor paripám ballag,Odanéz valahány csillag.Amikor paripám táncol,Odanéz a nap is százszor.

(anapesztus, spondeus – ez majd az 5. b) feladatnál hangzik el)

C)

Petőfi Sándor: FÖLTÁMADOTT A TENGER (részlet)

Föltámadott a tenger,A népek tengere;Ijesztve eget-földet,Szilaj hullámokat vetRémítő ereje.


Látjátok ezt a táncot?Halljátok e zenét?Akik még nem tudtátok,Most megtanulhatjátok,Hogyan mulat a nép.

(jambus, spondeus – ez majd az 5. b) feladatnál hangzik el)

D)

Weöres Sándor: CSUPA FEHÉR

Reggel süt a pék, süt a pékGezemice-lángostRakodó nagyanyóBeveti a vánkost.

Reggel nagy a hó, nagy a jég,Belepi a várost.Taligán tol a pékGezemice-lángost.

(spondeus, anapesztus, pirrichius – ez majd az 5. b) feladatnál hangzik el)

E)

Petőfi Sándor: EGY ESTÉM OTTHON (részlet)

Borozgatánk apámmal;Ivott a jó öreg,S a kedvemért ez egyszer –Az isten áldja meg!

Soká nem voltam otthon,Oly rég nem láta már,Úgy megvénült azóta –Hja, az idő lejár.

Beszéltünk erről, arról,Amint nyelvünkre jött;Még a szinészetről isSok más egyéb között.

(jambus, spondeus – ez majd az 5. b) feladatnál hangzik el)

b) Amikor rád kerül a sor, ismertesd csoporttársaiddal munkád eredményét!



26. oldal

15 PERC

T/5.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértelmezés


Munka fo rmák: egyéni, frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szakszöveg olvasása és alkalmazása

5. A verslábak

a) Tanulmányozd az alábbi keretes szöveget!

A LEGGYAKORIBB VERSLÁBAKA legtöbb időmértékes vers a következő verslábakból épül fel:LEJTÉSük szerint EMELKEDŐnek (jambikusnak) nevezzük azokat a verslábakat, amelyekben a rövid szótag van elöl. Ezek:

„ti-tá” JAMBUS ∪ — „ti-ti-tá” ANAPESZTUS ∪ ∪ —„ti-ti-tá-tá” IONICUS A MINORE ∪ ∪ — —

ERESZKEDŐnek (trochaikusnak) nevezzük azokat a verslábakat, amelyekben a hosszú szótag van elöl. Ezek:

„tá-ti” TROCHEUS — ∪„tá-ti-ti” DAKTILUS — ∪ ∪

SEMLEGESek (helyettesítőek) azok a verslábak, melyeknek nincs lejtése. Ezek„tá-tá” SPONDEUS — —„ti-ti” PIRRICHIUS ∪ ∪„tá ti-ti-tá” CHORIAMBUS — ∪ ∪ —

Kemény ritmikai szabály, hogy EGY VERSSOR VAGY EMELKEDŐ VAGY ERESZKEDŐ, és ritmus-törést eredményez, ha ettől eltérünk.

b) Próbáld meg a 4. feladat neked kiosztott versének verslábait megnevezni!

c) Hallgassátok meg a többi versről társaitokat!



27. oldal

15 PERC

T/6.


A már korábban szervezett csoportok egyik fele az A, másik fele a B részt oldja meg. Ha a tanár úgy látja, hogy nehezen megy a feladat, otthoni gyakoroltatásra adhatja a közösen meg nem beszélt részt. Ha úgy látja, hogy a diákok könnyedén megbirkóznak a feladattal, és van rá idő, az A) feladatot elvégző diákok elmondhatják az osztály másik felének a megoldást, és fordítva.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szabályalkalmazás


Munka fo rmák: az eddigi csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: produktív

6. Soroka) Olvassátok el fi gyelmesen az alábbi keretes szöveget!

HEXAMETERA HEXAMETER igen gyakori időmértékes sorfajta. A sornak hat verslábból kell állnia. A klasszikus (ókori) hexameterben a verslábak döntően daktilusok (— ∪ ∪), amelyeket alkalmanként spondeu-sok (— —) helyettesíthetnek; az 5. láb kötelezően daktilus, a sor utolsó verslába leggyakrabban spon deus (— —).

b) József Attila Flóra-ciklusának egyik darabja a Hexameterek címet viseli. Egészítsd ki a megadott, zárójelben lévő lehetőségekből a szöveget úgy, hogy szabályos hexa-

metereket kapj!

A)

Roskad a kásás hó, […] a bádogeresz már, (dobog, zizereg, cseperészget, kacarászgat)elfeketült kupacokban a jég […], tovatűnik, (elalél, elolvad, csepereg, tócsává válik)buggyan a lé, a csatorna felé […], csereg, árad. (hömpölyög, fodorul, gomolyog, ömlik)Illan a könnyü derű, […] az égi magasság (megszeppen, megijed, beledördül, belereszket)s boldog […] ingét pírral a reggeli tájra. (szél viszi, kút dobja, vágy veti, fal adja)



27. oldal

15 PERC

T/7.

B)

Látod, mennyire, félve-[…] szeretlek, Flóra! (ocsúdva, reszketve, riadtan, töprengve)

E […] szép olvadozásban a gyászt a szivemről, (tavaszi, vidám, harsogó, csevegő)mint sebről a kötést, [...] – ujra bizsergek. (te leoldtad, leszakítottad, letekerted, leszakítottad)Szól örökös neved árja, […] báju verőfény, (érzékeny, törékeny, illékony, sikamlós)és bele[…], látván, hogy nélküled éltem. (szédülök, borzongok, rettenek, ijedek)

MEGOLDÁSOKA) cseperészget, elalél, fodorul, belereszket, vágy vetiB) ocsúdva, csevegő, te leoldtad, törékeny, borzongok,


• Most a csoport tagjai osztják ki egymás között a versszakokat, tehát először mindenki önál-lóan dolgozik. (Ha van négyfős csoport is, akkor ott az utolsó versszak elhagyható.)

• A szapphói strófa meghatározását a feladat befejezése után adjuk oda a tanulóknak, akiket megkérünk arra, hogy ragasszák be füzetük kétosztatú táblázatának bal oldalára a pontos meghatározást, vagy diktáljuk le azt.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szabályalkotás


Munka fo rmák: az eddigi ötfős csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: mozaik és szabályalkotás

7. Strófák

Igen sok időmértékes sor- és strófaszerkezet (versszak) létezik. Ezek közül most eggyel ismerkedünk meg. A szakirodalomban SZAPPHÓI STRÓFA a neve.

a) Osszátok ki egymás között József Attila Útrahívás című versének egy-egy versszakát!


A)

Képedet halk ritmusok ősi habjánhadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal.Ismeretlen, messzi vizek hulláma,halld, idemormol.

B)

Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja –csolnakom ring, szállna az útra máris!Ó, hiszen vár engem a messzi szépségszűz kikötője!

C)

Jöjj velem hát, – szebb legyen égi partjas büszke várát nagy szemed enyhe fényénsímogatván, tégye barátosabbáifjui kellem!

D)

Jöjj, utunkon majd gyönyörű szivárványszínü álmom fárosza gyúl, ha estefölsuhanván vágyim, utánad úsznaks csillog ezüstjük!

E)

Jöjj velem, mert nélküled is megyek már!Eh, mit is vársz – jössz-e, vagy elragadlak –akarásom nem töröm össze lányosostobaságon!

b) Írd le a strófa ritmusszerkezetét az alábbi táblázat bal oldalára!

A SZAPPHÓI STRÓFA RITMUSSZERKEZETE:

c) Melyek az uralkodó verslábak?

d) Ragaszd be a táblázat jobb oldalára a tanárod által kiosztott pontos meghatározást!

Meghatározás: A SZAPPHÓI VERSSZAK az egyik legelterjedtebb antik strófatípus. A magyar költészet-ben is az egyik leggyakoribb antik strófaszerkezet, a 18. század végén terjedt el. Három szapphói sorból és egy adóniszi sorból áll.



29. oldal

HÁZI FELADAT

T/8.

MEGOLDÁSOK7. b)

A SZAPPHÓI STRÓFA RITMUSSZERKEZETE:

— ∪ — — — ∪ ∪ — ∪ — —— ∪ — — — ∪ ∪ — ∪ — —— ∪ — — — ∪ ∪ — ∪ — —— ∪ ∪ — —

7. c)

A trocheus és a daktilus (és a spondeus, de az helyettesítő, tehát nem lehet uralkodó).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás szabályok szerint


Munka fo rmák: egyéni, önálló

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív írás kötött témában, formában

8. Versírás

Írj verset, melyek témáját az alábbiak közül választhatod:• nem engedtek internetezni• barátod/barátnőd örült a születésnapi ajándékodnak• nem tudsz aludni az autók dübörgésétől• nehéz kötött metrumban verset írni• nagyon jól sikerült a közös osztályprogram• bármely más, neked tetsző témábanEldöntheted, hogy melyik időmértékes szerkezetet választod:• legalább négysoros hexameter• szapphói strófa


30. oldal

15 PERC

T/1.

Dalszöveg prózában elmondva

4. AZ ÜTEMHANGSÚLYOS VERSELÉS – A RÍM3 ÓRAA modul célja az ütemhangsúlyos verselés ritmikai szabályainak felismerése, gyakorolása .A rím azért nem kap külön hangsúlyt, mert tanulóink egyik leggyakoribb tévhite az, hogy a rím a kötött beszéd, tehát a versbeszéd legfontosabb sajátja. A kislexikon rímképleteit semmiképpen nem kell megtanulniuk a diákoknak.

A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan függ össze a természetes beszéd hangsúlyozása a versre jellemző kötött beszéddel, hogyan válik ritmikai kötöttséggé a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása.

Tanár i in s t rukc ió

• A tanár tetszése szerint válogathat az A és B variáns között, vagy a diákokra bízhatja a válasz-tást ízlésüknek megfelelően.

• A cél, hogy a tanulók felismerjék, hogy a dal vagy a vers eltérhet az élőbeszéd hangsúlyvi-szonyaitól, még akkor is, ha amúgy teljesen hétköznapi nyelven van megfogalmazva. Ezért egy-egy kortárs zenekar slágerszövegét dolgozzuk fel.

• A variáns: A Tankcsapda együttes Mennyország Tourist című számának egy részletét dolgozzák fel a diákok. Először a természetes mondathangsúlyokat, majd a szám részletének többszöri meghallgatásával a dallambeli hangsúlyokat állapítják meg. A csoport minden tagja dolgozik, munkájuk eredményét a feladat elvégzése után ismertetik társaikkal.

• B variáns: A Bëlga együttes Királyok a házban című számának egy részletét, az „Árpád-házat” közli az anyag. Először a természetes mondathangsúlyokat, majd a szám részletének több-szöri meghallgatásával a dallambeli hangsúlyokat állapítják meg a diákok. Egy-csoport egy-egy tagja dolgozik az I., II., III., IV. szövegrészeken,, munkájuk eredményét a feladat elvégzése után ismertetik társaikkal.

• A csoportoknak az a feladatuk, hogy jelöljék a hiányzó írásjeleket, valamint aláhúzással azokat a hangsúlyokat, amelyeket akkor hallanánk, ha prózáról lenne szó.

• Egy-két önként jelentkező csoport fel is olvashatja prózai hangsúlyozással

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék, anyanyelvi tudatosság, együttműködési készség


Munka fo rmák: csoportos

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szöveg és dal ritmizálási különbségének lejegyzése

E s zközök: a dal digitalizált formában (Mennyország Tourist: ~D; Királyok a házban ~D 0.39 –1.47)

A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S – A R Í M 4 3

A)

1. Dalszöveg prózában

a) Jelöld az alábbi szövegben a hiányzó írásjeleket, valamint aláhúzással azokat a hangsúlyokat, amelyeket akkor hallanánk, ha prózáról lenne szó!

Lukács László (Tankcsapda): MENNYORSZÁG TOURIST (részlet)

Lehet hogy nem vagy gyáva ésA végén te maradsz állvaDe mire jó úgy ez az életHogyha futnod kell, amíg éledÉs hiába vagy bátorMint egy római gladiátorAki keményebb, mint a sziklaMégis lehet hogy elég egy szikraA gyújtózsinór végénA túlvilági tévén majdRólad szólnak a hírekVeled van tele a sajtóAki a pokolra kíván jutni annakBalra a második ajtóDe ha a Szent-Péter-szigetekre márBe van fi zetve az útjaÖnnek a Mennyország TouristA legjobb szolgáltatást nyújtja!

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekbe’Mondd csak én melyik ajtón menjek be?

b) Egyeztesd csoporttársaiddal megoldásodat!

c) Hallgassátok meg többször a dalrészletet!

d) Aláhúzásokkal jelöld, hogy abban hol vannak a nyomatékok!

Lehet hogy nem vagy gyáva ésA végén te maradsz állvaDe mire jó úgy ez az életHogyha futnod kell, amíg éledÉs hiába vagy bátorMint egy római gladiátorAki keményebb, mint a sziklaMégis lehet hogy elég egy szikra


A gyújtózsinór végénA túlvilági tévén majdRólad szólnak a hírekVeled van tele a sajtóAki a pokolra kíván jutni annakBalra a második ajtóDe ha a Szent-Péter szigetekre márBe van fi zetve az útjaÖnnek a Mennyország TouristA legjobb szolgáltatást nyújtja

Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe’Mondd csak én melyik ajtón menjek be?

e) Egyeztesd csoporttársaiddal megoldásodat!

2. Keress négy-öt helyet, ahol eltér el a felolvasás hangsúlyozása a dalétól!

B)

1. Dalszöveg prózában

Elképzelhető, hogy ismeritek az alábbi szöveget. Ha igen, próbáljátok meg átmenetileg elfelejteni a ritmusát.

a) Pici, vonalas aláhúzással jelöld a szám részletének neked jutott egységében a természetes hang-súlyokat!

b) A szám részletének meghallgatása után jelöld karikával a dallam hangsúlyait!

Tokyo, Mégötlövés, Bauxit (Bëlga):KIRÁLYOK A HÁZBAN (részlet)

I.Két ifjú rokon, István és Koppány,Az egyik darabokban a másik meg király.Híres-neves törvénykönyve dicsérte az eszét,Unokaöccsének meg kiszúratta a szemét.Ólom a fülbe, ez forró, haver!Ez a szent király, aki a tízezresről fi gyel!

II.I. László a csodatevő,Kunt kergető, lengyelt cselező,Csehet átverő, oroszt győző,Szintén szent király, ez mind, mind ő!Fehérváron eltemették,Nagyváradon észrevették.Csoda ez haver, nem esik meg mindenkivel.Nem a lábán ment oda, hidd el!


III.A kőműves a Kelemen a könyves meg a Kálmán.Tönkre tette életét egy furcsa női ármány.Béla sajnos Istvánt nem láthatta,5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta.Gertrúd merényletnek áldozata lett,Amíg András idegenben kereszténykedett.

IV.Aztán tatárjárás, muhi csata hirtelen.IV. Béla 1235–70Batu kán apukája, Dzsingisz kán az meghalt.A Julianus barát meg a magyarokért szaladt.A király és Mária lányaÖzvegy lett 20 évesen.Buzgó, vallásos aszkéta,Berakták szentnek, mint a rakéta.Egy három nulla egy és András a pácban,Nincs utód, nincs több Árpád a házban.

2. Hangsúlyozási eltérések

a) Keress négy-öt helyet, ahol eltér a felolvasás hangsúlyozása a dalétól!

b) A feladat elvégzése után ismertesd munkád eredményét csoporttársaiddal!

3. Rep és hangsúly Próbáld meg megfogalmazni, hogy mi a repben a hangsúlyozás szerepe!

MEGOLDÁSOK

A 1. a) Például:Lehet, hogy nem vagy gyáva, ésA végén te maradsz állva,De mire jó úgy ez az élet,Hogyha futnod kell, amíg éled?És hiába vagy bátor,Mint egy római gladiátor,Aki keményebb, mint a szikla,Mégis lehet hogy elég egy szikraA gyújtózsinór végén.A túlvilági tévén majdRólad szólnak a hírekVeled van tele a sajtó.Aki a pokolra kíván jutni, annakBalra a második ajtó!


De ha a Szent-Péter-szigetekre márBe van fi zetve az útja,Önnek a Mennyország TouristA legjobb szolgáltatást nyújtja!

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekbe’,Mondd csak, én melyik ajtón menjek be?

A 1. d)Lehet hogy nem vagy gyáva ésA végén te maradsz állvaDe mire jó úgy ez az életHogyha futnod kell, amíg éledÉs hiá ba vagy bátorMint egy róma i gladi átorAki keményebb mint a sziklaMégis lehet hogy elég egy szikraA gyújtó zsinór végénA túlvi lági tévén majdRólad szólnak a hírekVeled van tele a sajtóAki a pokolra kíván jutni annakBalra a második ajtóDe ha a Szent-Pé ter-szige tekre márBe van fi zetve az útjaÖnnek a Mennyor szág Tou ristA legjobb szolgál tatást nyújtja

Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe’Mondd csak, én melyik ajtón menjek be?

B 1. a–bA megoldásban (aláhúzással) nem jelöljük külön a fő- és mellékhangsúlyokat. A rephangsúlyokat kövérrel jelöltük.

I.Két ifjú rokon, István és Koppány,Az egyik darabokban a másik meg király.Híres-neves törvénykönyve dicsérte az eszét,Unokaöccsének meg kiszúratta a szemét.Ólom a fülbe, ez forró haver!Ez a szent király, aki a tízezresről fi gyel.

II.I. László a csodatevő,Kunt kergető, lengyelt cselező,Csehet átverő, oroszt győző,



33. oldal

15 PERC

T/4.

Reppeljünk!

Választható feladat

Szintén szent király, ez mind, mind ő!Fehérváron eltemették,Nagyváradon észrevették.Csoda ez haver nem esik meg mindenkivel.Nem a lábán ment oda, hidd el!

III.A kőműves a Kelemen a könyves meg Kálmán.Tönkre tette életét egy furcsa női ármány.Béla sajnos Istvánt nem láthatta,5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta. (öt)Gertrúd merényletnek áldozata lett,Amíg András idegenben kereszténykedett.

IV.Aztán tatárjárás, muhi csata hirtelen.IV. Béla 1235-70 (Negyedik Béla, Ezerkétszázharmincöt, hetven)Batu kán apukája, Dzsingisz kán az meghalt.A Julianus barát meg a magyarokért szaladt.A király és Mária lányaÖzvegy lett 20 évesen. (húsz)Buzgó, vallásos aszkéta,Berakták szentnek, mint a rakéta.Egy három nulla egy és András a pácban,Nincs utód, nincs több Árpád a házban.

B 3.Az állandó ritmikus kíséret mellett a szöveggel való játék adja meg a rep lüktetését. Sokszor nem a szövegértelmezés, inkább a ritmikus szövegmondás a jellemző. A rep jellemző sajátossága, hogy a szöveg minden esetben ritmizált, indulatokkal teli, amolyan kinyilatkoztató jellegű.


• A cél annak felismerése, hogy (némi erőszak árán) a beszélt nyelv is ritmikus, a hangsúlyok viszonylag rendszeresen (de legalábbis nem túl nagy időközönként) követik egymást.

• A feladat előkészítése komoly munkát követel, ugyanis a tanárnak keresnie kell legalább négy rövid napihírt. Ezeket úgy kell kiosztani, hogy egy-egy szöveget legalább két csoport kap-jon meg. Néhány perc felkészülés után hallgassuk meg a produkciókat. (Feltétlenül szen-


teljünk időt az azonos szövegű, ám feltehetőleg eltérő feldolgozású megoldások összehason-lítására.)

• A ritmushangszer bármilyen tárgyból előállítható.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék, anyanyelvi tudatosság, együttműködési készség


Munka fo rmák: három-négy fős heterogén csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: írás és előadás

E s zközök: ritmushangszerek; négy rövid újsághír annyi példányban, hogy minden csoport-tagnak jusson egy

4. Reppelés

A kapott szöveget fogjátok eljátszani bármilyen, most rögtönzött ritmushangszeren.

a) Először aláhúzással jelöljétek be a szövegben azokat a szótagokat, ahová nagyobb hangsúlyt fogtok tenni (ezek most legyenek természetes helyen, vagyis olyan helyen, ahol a beszédben is hangsúly van!), úgy hogy 3-4 szótagnál több ne legyen a megjelölt hangsúlyok között.

Példa az aláhúzásra: A helyzetre jellemző az elnökségi tagok egyikének keserű megjegyzése: „Ülés ide, ülés oda, engedély hiányában nincs miről elmélkedni. Az FTC így nem tud életben maradni, sőt, több szakosztálya már meg is halt; magam alighanem a túlvilágról beszélek...”

b) Megtehetitek, hogy lemásoljátok a szöveget úgy, hogy az tükrözze a hangsúlyokat.

Példa az időközök jelölésével való lemásolásra: A helyzetre jellemző az elnökségi tagok egyikének keserű megjegyzése: [szünet] Ülés ide, ülés oda, engedély hiányában nincs miről elmélkedni. Az FTC így nem tud életben maradni, sőt, több szakosztálya már [szünet] meg is halt; [szünet] [szünet] magam alighanem a túlvilágról beszélek...

c) Az előadásban törekedjetek arra, hogy a hangsúlyok között egyenlő időközök legyenek!

d) Ha rátok kerül a sor, adjátok elő hangszeres kísérlettel (dallamot nem kell kitalálnotok)!


JELENTÉSTEREMTÉS3. lépés: 5–6. feladat

34. oldal

15 PERC

T/5–6.


• A közös megbeszélésen minden olyan megoldást fogadjunk el, ami értelmileg is, ritmikailag is megfelel.

• A feladat d) részének utasítására azért van szükség, mert az „élni, éldegélni szépen” sorban nem felező a ritmus.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék, szabályalkotás, szabály alkalmazása, nyelvi fantázia


Munka fo rmák: először egyéni, befejezésül frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szabályalkotás példából és a szabály alkalmazása

5. Hangsúly a kötött beszédben

a) Olvasd el fi gyelmesen Vajda János A vaáli erdőben című versének első versszakát!

Odabenn a mély vadonban,A csalános iharosban,Félreeső völgy ölében,Sűrü árnyak enyhelyében;

b) Jelöld aláhúzással a hangsúlyos szótagokat!

c) Milyen szabályosságot fedeztél fel?

d) A fenti szabály betartásával próbáld meg kiegészíteni a vers következő két versszakának hiányzó részeit! (Azokban a sorokban, ahol nem szigorúan ez a szabály, nem kell pótolnod semmit, tehát minden kiegészítésben az első versszakban megfogalmazott szabályt alkalmazd.)

Oh milyen [........] ottan,Abban a […] házikóban,Élni, éldegélni szépen,[………..], csöndességben!...

Nem […….] a világgal,A világ ezer bajával.[……….] háborítlan,Ami […..] közelebb van...


34. oldal

10 PERC

T/6.

e) Beszéljétek meg osztályszinten a megoldásokat!

MEGOLDÁSOK

c) Két hangsúly van a szövegben, egy-egy hangsúlyos szótagra három hangsúlytalan jut.

d) Oh milyen JÓ VOLNA ottan,Abban a KIS házikóban,Élni, éldegélni szépen,BÉKESSÉGBEN, csöndességben!...

Nem TÖRŐDNI a világgal,A világ ezer bajával.MEGGONDOLNI háboritlan,Ami IMMÁR közelebb van...

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szabályalkotás


Munka fo rmák: egyéni, majd frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: jelölés (INSERT)

6. A magyar mondat hangsúlyozásáról

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget!

b) Jelöld a már korábban tanult jelekkel a szöveget!

A MAGYAR MONDAT HANGSÚLYOZÁSÁRÓL

A beszédben a magyar szavaknak mindig az első szótagján van a hangsúly, ha egyáltalán van. Sok szó van, amelyet általában nem hangsúlyozunk (pl. és, ami), de a legtöbb szót a mondat felépítésétől függően hol hangsúlyozzuk, hol nem. A ragozott igealakokat például sokszor nem hangsúlyozzuk (moziba megyek, az asztalra rakta), sokszor igen (megyek a moziba). A FÓKUSZban álló kifejezések (ezekről korábban tanultunk) mindig hangsúlyosak, és az őket követő kifejezé sek hangsúlytalanok (pl. Miért moziba mentetek tegnap Pistiékkel?).



35. oldal

15+10 PERC

T/7–8.

ÜTEM ÉS ÜTEMHANGSÚLY

Míg a zenére az jellemző, hogy a hangsúlyos „szótagok” szabályos időközönként követik egymást (ezeket a szabályos időközöket nevezik ÜTEMnek), a beszédben ezek az időközök nem mindig egy-formák. Ha mégis így ejtjük őket, akkor úgy hangzik, mintha verset, méghozzá ÜTEMHANGSÚLYOS verset mondanánk. A magyar nyelv éppen azért alkalmas különösen az ütemhangsúlyos verselésre, mert a hangsúly mindig a szavak elején van, és a zenei ütemeknek is mindig az elejükön van a hang-súly.

FELÜTÉS

Előfordul, hogy a sor elején az első ütem nem hangsúlyos szótaggal kezdődik, esetleg több hang-súlytalan szótag is állt ott, pl.: aki keményebb, mint a szikla. Ezeket a szótagokat (a zenében is) FELÜTÉSnek nevezzük.


• A 3., 4. nehéz, az 5., 6. könnyű, az 1., 2. közepes nehézségű.• Ha valaki rájön, hogy helyenként időmértékes szabályok is érvényesülnek, meg kell di-

csérnünk, de a szimultán verselésről még ne ejtsünk szót.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szókincs ritmusérzék fejlesztése, a nyelv zeneiségének tudatosítása


Munka fo rmák: négyfős csoport, ha az osztály létszáma úgy indokolja, legfeljebb öt fő a csoportlétszám. Ebben az esetben ötsoros verset kérjünk.

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kerekasztal-körforgó

E s zközök: annyi előre elkészített, kezdősorral ellátott papír, ahány csoport van. Egy sort te-hát több csoport is megkap. Az azonos sorral kezdődő verseket érdemes összevetni a meg-beszéléskor.

7. Közös versírás

Csoportotok kap egy lapot, amin egy sor szerepel.

a) Közösen állapítsátok meg, hogy a sorban hol vannak a hangsúlyok, hány hangsúlytalan szótag esik egy hangsúlyosra, tehát milyen ütemű a kapott sor!


Most döntsétek el, ki kezdi a versírást!

b) Írj egy sort úgy, hogy követed az eredeti ütemhangsúlyt! Figyelj arra, hogy a sorvég összecsengjen a megadott sorvéggel!Amikor elkészült a sor, hajtsd le az általad írt sort, és add tovább a papírt a melletted ülőnek!A sorok:

(1) Korán reggel felébredtem.(2) Hétfőn este vártalak.(3) Vendégségben voltunk, házikolbászt ettünk.(4) Kérj a barátodtól hat deci pálinkát!(5) Zúg a szél, hull a hó.(6) Kérem a könyvet!

c) Ha mindenki írt már egy sort, tehát elkészült a vers, hallgassatok meg néhány megoldást!

8. Ütemek, rímek


Az ÜTEMHANGSÚLYOS SORFAJTÁK elnevezése mindig azt jelöli, hogy A SORBAN HÁNY ÜTEM van, de a pontos jelölés azt is feltünteti, hogy az egyes ütemekben HÁNY SZÓTAG található. A FELEZŐ NYOLCAS sort tehát lehet kétütemű nyolcas sornak is nevezni, de a felezés esetében (akárhány szóta-gos a sor) ezt az arányosságot is szokás megnevezni. A KÉTÜTEMŰ NYOLCAS sor jelölése 4||4 – erről leolvasható a felezés is. A magyar népköltészetnek (és ennek nyomán a műköltészetnek is) a két legfon-tosabb sorfajtája a felező 12-es és a felező 8-as sor. De nem ritka pl. a kétütemű hetes, kétütemű 11-es, felező hatos, felező tízes sem.

Igen gyakran előfordul az is, hogy egy sorban három ütem van.. Ezeket háromüteműnek nevezzük. (Például: 3,3,3: – Érik a / ropogós / cseresznye; 4,4,2: – Süvegemen / nemzetiszín / rózsa stb.)

A BESZÉDHANGOK ÉS A RÍMEK

A rím egyik legfontosabb kelléke a rímelő szótagban vagy szótagokban levő hangok HASONLÓSÁGA. A beszédhangok hasonlósága a képzésük módján, vagyis képzési mozza nataikon, jegyeiken múlik.

A rím szempontjából a mássalhangzók eltérhetnek egyes képzési mozzanatokban, de a rímet annál tökéletesebbnek érezzük, minél kevesebb eltérés van. Eltérés lehetséges például a zöngésségben, a kép-zéshelyben, a képzésmódban és a hosszúságban is. A mássalhangzók hosszúságbeli különbsége a rím szempontjából nem sokat számít. A magánhangzók esetében a rím csaknem teljes egyezést ír elő, még a legkevésbé tökéletes rímfajta, az ún. ASSZONÁNC esetében is csak hosszúságukban térhetnek el.

b) Ha valamit nem értesz, húzd alá, és kérdezd meg csoporttársaidtól!

c) Állapítsd meg, hogy milyen ütemhangsúlyú verset kellett írnotok!

d) A többi csoport munkáját is hallgasd meg, a mondat mellé írd oda a jelölést!

e) A kislexikon segítségével állapítsátok meg, hogy milyen rímfajtát írtatok!



36. oldal

15+10 PERC

T/9.

MEGOLDÁSOK

7.b)

(1) 4/4(2) 4/3(3) 4/2/4/2(4) 6/6(5) 3/3(6) 3/2


• Ha az osztály létszáma nem osztható néggyel, kell egy-két háromfős csoport is. Ebben az esetben hagyja ki a kisebb létszámú csoport az A) feladatot. Őket arra kérjük meg, hogy nevezzék meg a Vajda-versrészlet (5. feladat) rímképletét, ritmusképletét, ami felező nyolcas, páros rím. A csoport egy-egy tagja dolgozik tehát az A, B, C és D résszel.

• Miután befejezik a feladatot, munkájuk eredményét ismertetik a többi csoporttaggal.• Amennyiben jut rá idő, szerencsés több A, B, C és D megoldást is meghallgatni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanult szabály alkalmazása, nyelvi kreativitás, rit-musérzék


Munka fo rmák: négyfős csoport


9. Szabályos írás

A)

a) Állapítsd meg az alábbi versszak rímképletét, ritmusképletét!

Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ (részlet)

Tenger virág nyílik tarkán körülötte,De ő a virágra szemét nem vetette;Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak,Bámuló szemei odatapadtanak.


b) A fenti szabály betartásával egészítsd ki a hiányzó rímeket!

Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ (részlet)

De nem ám a patak csillámló [……..],Hanem a patakban egy szőke kislyányra,A szőke kislyánynak karcsu termetére,Szép hosszu hajára, gömbölyű [………]

c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit!

Kisleány szoknyája [……….]van hajtva,Mivelhogy ruhákat mos a […………]’;Kilátszik a […… ] két szép térdecskéjeKukoricza Jancsi [……………..]

d) Ha minden csoporttársad elkészült, hallgassátok meg egymás munkájának eredményét, rögzít-sétek a válaszokat!

e) Ha jut rá idő, hallgassátok meg más csoportok munkáját is!

B)


Kányádi Sándor: ŐSZELEJI KÍVÁNSÁG

Az árnyékok vékonyodnak,a patakok hűvösödnek;hosszú őszt a maradóknak,jó utat az elmenőknek.


A vadludak [………..]már az égre ékelődnek;hosszú őszt a maradóknak,jó utat az [……….].


[…………] készülődnek,sürgönydróton [……….];jó utat az […………….],hosszú […. ]a maradóknak.




C)


Kányádi Sándor: VOLT EGYSZER EGY VARGA

Volt egyszer egy varga,csak az nem volt, sajna,miből rámás csizmátvarrt volna a varga.


Éles kése, [……],kalapácsa […..],háromlábú széke,mindenkinek [……].


Szegző s […... árja, kaptafa és […..],kicsi s nagy, egyszóval[……….] lábra.



D)


Kányádi Sándor: NYÁRI REGGEL

Gerlegalamb búg a kertben,füttyögetve rigó röppenágról ágra, fáról fára,röpdösgetve száll utánahárom kicsi fi ókája.



A szarka is füttyögetne,ha nem volna [………].Sunyít, lapít, lesi-várja,hogy a tyúk majd [……….]tojóhelyét [………]. c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit!

Hírli […….] már harsányan,hogy a fészkében [………].Száll a [……], de hiábavásott [….. ]a tojásra: a fészekbe nem […….].



MEGOLDÁSOKA/a)felező tizenkettes aabb – páros rím

A b)De nem ám a patak csillámló [HABJÁRA],Hanem a patakban egy szőke kislyányra,A szőke kislyánynak karcsu termetére,Szép hosszu hajára, gömbölyű [KEBLÉRE]

A c)Kisleány szoknyája [TÉRDIG FÖL]van hajtva,Mivelhogy ruhákat mos a [FRISS PATAKBA]’;Kilátszik a [VIZBŐL] két szép térdecskéjeKukoricza Jancsi [GYÖNYÖRŰSÉGÉRE]

B a)felező nyolcas, abab – keresztrím

B b)A vadludak [ÉS A DARVAK] már az égre ékelődnek;hosszú őszt a maradóknak,jó utat az [ELMENŐKNEK

B c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit![A FECSKÉK IS] készülődnek,sürgönydróton [SORAKOZNAK];jó utat az [ELMENŐKNEK],hosszú [ŐSZT]a maradóknak.



40. oldal

10 PERC

T/10.

C a)kétütemű hatos – 4/2 aaxa

C b)Éles kése, [METSZŐ], kalapácsa [KETTŐ],háromlábú széke,mindenkinek [TETSZŐ].

C c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit!Szegző s [VARRÓ] árja,kaptafa és [SÁMFA],kicsi s nagy, egyszóval[MINDENFÉLE] lábra.

D a)felező nyolcas – aabbb

D b)A szarka is füttyögetne,ha nem volna [BEREKEDVE].Sunyít, lapít, lesi-várja,hogy a tyúk majd [KOTKODÁLVA] tojóhelyét [KIKIÁLTSA].

D c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit!Hírli [A TYÚK] már harsányan,hogy a fészkében [TOJÁS VAN].Száll a [SZARKA], de hiábavásott [CSŐRE] a tojásra:a fészekbe nem [TALÁLJA].


• Lényegesen könnyebb megoldani úgy a feladatot, ha a diákok csíkokra vágható formában megkapják a sorokat. Így könnyebb tologatni, helyezgetni a sorokat.

• A feladat végén osszuk ki az eredeti versszakot!


K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék fejlesztése, nyelvi szerkezetek, tagmonda-tok összefüggéseinek felismerése


Munka fo rmák: egyéni, majd pármunka

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: strófaszerkezet „kitalálása”

E s zközök: osztálylétszámnak megfelelő mennyiségű preparált szöveg dupla szóközzel, olló + az eredeti strófa nyomtatva

10. A Balassi-strófa (versszak)

Az eddigi feladatokban (egy-egy kivétellel) négysoros ütemhangsúlyos strófaszerkezetekkel találkoz-tatok. Ennél bonyolultabb szerkezetek is vannak, ezek egyike az úgynevezett Balassi-strófa, melyet megalkotójáról, Balassi Bálintról nevezett el a szakirodalom. Most ezzel ismerkedünk meg.

öl, fog, vitézkedik,Sőt azon kívül is,csak jó kedvébül isEllenség hírérehomlokán vér lecsordul.gyakorta ott felbuzdul.Holott sebesedik,vitézeknek szívevitéz próbálni indul.

a) Próbálj meg egy ritmikailag is, logikailag is elfogadható sorrendet megállapítani a fenti sorokból!

b) Ha elkészültél, ragaszd be füzeted bal oldalára megoldásodat!

AZ ÉN MEGOLDÁSOM AZ EREDETI

c) Beszéljétek meg a megoldásokat!

d) Milyen ritmikai szabályai vannak a fentiek alapján a Balassi-strófának?

MEGOLDÁSOKa) Ellenség hírérevitézeknek szívegyakorta ott felbuzdul,Sőt azon kívül is,csak jó kedvébül isvitéz próbálni indul,Holott sebesedik,



41. oldal

20 PERC

T/11.

Ha lassabban haladt a munka a tervezettnél, lehet házi feladat.

öl, fog, vitézkedik,homlokán vér lecsordul.

d) 6/6/7 6/67 6/6/7a a b c c b d d b


• Ez a feladat lehet házi feladat is. A korábbi feladatok közös megbeszélése időigényes, és fon-tos, hogy biztosítsunk rá időt. Tehát a kreatív írás otthoni feladattá is válhat.

• Akár az órán írnak a gyerekek, akár házi feladatként oldják meg, tegyük lehetővé, hogy jól látható helyen mindenki kiragaszthassa munkája eredményét.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás tanultak alkalmazásával



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív írás, közös transzparens

E s zközök: nagy csomagolópapír, ahova mindenki kiragasztja versét.

11. Versfaragás

Válasszatok ki az alábbi témák közül egyet! ABBA rímképlettel, szabadon választott ritmusképlettel faragjatok egy legalább négysoros versikét!• szeretek takarítani• elromlott a mosógép• összevesztem a testvéremmel• örülök a tavasznak• nem szeretek verset írni• büdös a város a sok autó miatt• kaptam egy kiskutyát


KISLEXIKONRímAz a jelenség, amikor egy szöveg bizonyos helyei hasonló (vagy azonos) hangzásúak. Rímelő szöveghelyek előfordulhatnak kettesével (rímpár), de hármasával, négyesével is, vagy akár még na-gyobb csoportban. A rímpár vagy a nagyobb csoport első tagját hívórímnek nevezzük, a másikat, illetve a többit felelő rím(ek)nek. Egy rímes szövegben általában nem egy-, hanem többféle rím található, vagyis a szövegnek nem minden ríme cseng össze egymással. Ennek megfelelően lehet egy verset vagy versszakot egy-, két-, három- vagy még több ríműnek nevezni. Rím általában verses szövegekben fordul elő, bár létezik rímes próza is (különösen a középkor kedvelte). A rímek elhe-lyezkedése általában szabályos, következetes, azaz az összecsengő szöveghelyek ritmust alakítanak ki. A rím legtöbbször a verssor végén található (végrím), de előfordul, hogy a sor közepe rímel a sor végével (belső rím), és összecsenghet a szöveg szavainak eleje (első egynéhány hangja) is – ezt AL-LITERÁCIÓnak nevezzük.

RímminőségAz európai költészetben igényes rímnek azt tekintjük, amelyik egynél több szótagra terjed ki. A há-romnál több szótagra kiterjedő rím már furcsa, túl tökéletes egyezés, játékosnak, komolytalannak vagy erőltetettnek tűnhet. A rím minősége függ az egybecsengés mértékétől is. Azt a fajta rímet, amelyben a rím egész kiterjedésében azonosak mind a magán-, mind a mássalhangzók, TISZTA RÍMnek nevezzük. Ez tökéletes rím, hacsak nem amiatt jön létre, hogy a hívó- és a felelőrím ugyanaz a szó (ÖNRÍM), vagy más-más szó végén ugyanaz a toldalék (RAGRÍM). Az a fajta rím, amelyik-ben csak a magánhangzók egyeznek, de a mássalhangzók különbözőek, az ASSZONÁNC. Ha az asszonánc mássalhangzói különbözőek ugyan, de hasonló képzésűek (például egymás zöngés pár-jai), tiszta asszonáncról beszélünk.A KANCSAL RÍMben a mássalhangzók egyeznek meg (teljesen vagy részlegesen), és – a többi rím-fajtától eltérően – a magánhangzók térnek el egymástól. Általában komikus hatást kelt, épp szokat-lansága miatt.

RímszerkezetAz a szabályosság, voltaképpen ritmus, amely a versen vagy a versszakon belül a rímek elhelye-zésében érvényesül. Egy négysoros versszakra megadható leggyakoribb rímszerkezetek:(1) az első sor hívórímére a további három sor mindegyike tartalmaz felelőrímet: a – a – a – a

(bokorrím);(2) az első sor hívórímére a második sor végén, a harmadik sor hívórímére a negyedik sor vége tar-

talmaz felelő rímet: a – a – b – b (párrím);(3) az első sor hívórímére a negyedik sor felel, a két közbülső sor is rímel egymásra: a – b – b – a

(ölelkező rím);(4) a páratlan sorok és a párosak egymásra rímelnek: a – b – a – b (keresztrím);(5) az első és a harmadik sor semelyik más sorra nem rímel (rímtelen sorok), a második és a ne-

gyedik sorok viszont egymással rímelő sorpárt alkotnak: x – a – x – a (félrím);(6) ritkábban előfordulhat fordítva is: a páros sorok rímtelenek, és a páratlanok rímelnek egymásra:

a – x – a – x (félrím)(A sorvégi rímek egymásutánját, mintáját a fenti módon betűkkel szoktuk jelölni. Az „x” jelöli a sem-mire se rímelő sorvéget: az ilyen sor más „x”-szel jelölt sorokkal sem rímel.)

Ha az előbbi rímszerkezetekhez új sor kapcsolódik még, és az tartalmaz újabb felelő rímet a vers-szak valamelyik hívórímére, ezt a rímszerkezetet RÁÜTŐ RÍMnek nevezzük.


Példák (Imre Flóra Verstanának, illetve Fenyő D. György Poétai iskolájának példái):

BOKORRÍM:

Weöres Sándor: RONGYSZŐNYEG

Rózsa, rózsa, rengeteg,Lányok, lepkék, fellegek,Lányok, lepkék, fellegek,Illanó könny, permeteg.

PÁRRÍM:

Nemes Nagy Ágnes: DALOK

sose láttam ilyen éjetfeketénél feketébbetver a zápor szeges ostorszabadíts meg a gonosztól

ÖLELKEZŐ RÍM:

Babits Mihály: ITÁLIA

Itália! Tudom városaid csodálni,Hol dús sikátoron vidám nép bizsereg.Lázas az ily szük út, mint testben kék erek,S nemes, habár hanyag, szennyében is királyi.

KERESZTRÍM:

Kosztolányi Dezső: SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

Bizony, csodás ország, ahova jöttünk,Minthogyha a perc szárnyakon osonna,El-nem-múló vendégség van köröttünk,Hosszú ebéd és még hosszabb ozsonna.

FÉLRÍM:

Ady Endre: MAGYAR JAKOBINUS DALA

Ujjunk hegyéből vér serken ki,Mikor téged tapogatunk,Te álmos, szegény Magyarország,Vajjon vagy-e és mink vagyunk?

vagy:


Ady Endre: IFJÚ SZÍVEKBEN ÉLEK

Örök virágzás sorsa már az enyém,Hiába törnek életemre,Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,De virágzás, de Élet és örök.

RÁÜTŐ RÍM:

Berzsenyi Dániel: LEVÉLTÖREDÉK BARÁTNÉMHOZ

Életem képe ez. – Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorczája!Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája, S bús melancholiám szomorgó nótája.


44. oldal

15 PERC

T/1.

5. A HANGSZIMBOLIKA1 ÓRAA modul célja annak tudatosítása, hogy a költői nyelv kihasználja azt a lehetőséget, hogy hangok, hangcsoportok (a jelölő és jelölt megállapodáson alapuló kapcsolatán kívül) akusztikus egységek is, azaz zenei hatásuk is van. A költői nyelv a nagyobb nyelvi egységekben végrehajtja a hangzás jelentéssé alakítását.Ennek felismertetését szolgálják a ráhangolódás, a jelentésteremtés és a refl ektálás feladatai.

A modul a közös első feladat után kétfelé ágazik. Az I. és II. variánsban vannak ismétlődések (hangszimbolika, alliteráció), de a II. variáns a szöveghangzás és jelentés kölcsönös erősítése helyett ennek problémájára helyezi a hangsúlyt.

A formai, ritmikai, mondatszerkezeti kötöttségek mellett a versre igen jellemző, hogy a szavak, kife-jezések mondatok hangzása nagyobb szerepet kap, mint a prózában, pontosabban felerősítheti, nyomatékosíthatja (egyirányúsíthatja) a szöveg jelentését. Ezzel a témával foglalkozik ez az óra.


• A feladathoz legalább öt, egymástól hangulatában lényegesen eltérő fi lmbejátszás szükséges. A mellékletek a Baraka és a Sivatagi show című fi lmből valók (~D).

Például: A: kietlen sivatagB: a sivatag virágzásaC: hófödte sziklás hegycsúcsD: ázó majom a vízbenE: érik a marulafa gyümölcse, megrészegülnek az állatok

• A megoldás menete: A tanár kioszt mindenkinek egy kis kártyát A, B, C, D, E feliratokkal. Az a javaslat, hogy a kártyák ne sorban kövessék egymást, mert akkor könnyebben rájönnek a diákok, hogy kiké lett az A B C D és E kártya.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kódváltás, képi információk nyelvi transzformálása, nyelvi kreativitás


Munka fo rmák: egyéni munka

E s zközök: mozgóképi anyag

~Sivatagi show 00.00 – 01.31~Sivatagi show 31.42 – 33



44. oldal

10 PERC

T/2.

I. Változat

~Baraka 00.51–01.54~Baraka 01.54–03.01~Sivatagi show 41.54–43.20

1. Kép és halandzsa

a) Mindenki nézze meg fi gyelmesen az öt mozgóképi bejátszást!

b) A saját betűjeled fi lmrészletéhez írj négysoros kísérőszöveget! Figyelj arra, hogy a szöveg ne tar-talmazzon értelmes szavakat (tehát halandzsanyelven kell fogalmaznod)!

c) Gondold végig, milyen szempontok alapján alkottál szavakat!

d) Tanárotok irányításával hallgassatok meg néhány megoldást, döntsétek el, hogy melyik fi lmrészlet hangjait hallottátok. Az indoklásban térjetek ki arra, hogy társatok megoldásában milyen hangok voltak túlsúlyban, ezek milyen hangulatot keltettek!


A tanár eldöntheti, hogy melyik variánst választja, talán érdekesebb, nyelvi kompetenciát inkább fejlesztő az A), viszont időigényesebb.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi kreativitás, szövegátalakítás



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: fordítás, műfordítás, átírás vizsgálata

A H A N G S Z I M B O L I K A 6 5

2. Fordítás

a) Olvasd el az alábbi verset!

Paul Verlaine: ŐSZI CHANSON1

Ősz húrja zsong,jajong, busonga tájon,s ont monotonbút konokonés fájón.

S én csüggeteg,halvány beteg,míg éjfélkong, csak sirok,s elém soktűnt kéj kél.

Ó múlni már,ősz! hullni máreresszél!Mint holt avart,mit felkavarta rossz szél… (1866)(Tóth Árpád fordítása)

b) Írd át úgy a Verlaine-verset, hogy lehetőleg ne használj olyan szavakat, melyek a fordításban sze-repelnek, ezeket rokon értelmű szavakkal helyettesítsd. Most nem kell a verszenével, ritmussal törődnöd, tehát prózában gondolkodhatsz!

c) Milyen lényeges eltéréseket fedeztél fel a két szöveg között?

d) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és hasonlítsd össze a Tóth Árpád-fordítással!

A télelő hárfái zengenek, sírnak, szomorkodnak, és bánatot sugároznak mindenhova. Én, reményt vesztett fáradt beteg az éj közepén zokogok, és a régi örömökre gondolok. Ó, szeretnék meghalni már, úgy ahogy a száraz leveleket megmozgatja a szél.

1 CHANSON vagy SANZON: a francia szó eredeti jelentése: ének. A századfordulón vokális-hangszeres zenei műfaj nevévé is vált, a kabarék, kisszínházak, lokálok világát idézi, ahol egy énekes vagy énekesnő egy vagy néhány hangszer kíséretével adja elő népszerű műsorát.



45. oldal

10 PERC

T/3–4.

MEGOLDÁSOKc)Gyaníthatóan megszűnt vagy módosult a hangzásból fakadó többletjelentés.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a hangstilisztikáról tanultak újabb gyakorlati alkalmazá-sa; zeneiség és irodalmiság összekapcsolása, interdiszciplináris gondolkodásmód



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: hangzás megfi gyelése

3. Tóth Árpád fordítása

Most alaposabban megvizsgáljuk a Verlaine-vers Tóth Árpád fordította szövegét.a) Milyen típusú hangok vannak feltűnően nagyobb arányban jelen a versszövegben, mint a

hétköznapi beszédben?

b) Milyen hangulati jelentést tulajdonítanunk szerinted ezeknek a hangoknak?

c) Szerinted milyen megfelelés van a vers tartalma és a szövegében uralkodó hangzók között?

d) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi keretes szöveget, majd keress a versszövegben alliterációt!

A HANGSZIMBOLIKA a beszédhangok hangalakjának egymásra gyakorolt hatásán alapul. A költészet kihasználja azt, hogy egyes szövegegységek akusztikus egységek is, azaz zenei hatásuk van. Az akusztikus egységek hangzása gyakran erősíti (a nyelvi jelentéstől elválaszthatatlanul) a gondolati tartalmat.

ALLITERÁCIÓ (a hagyomány betűrímnek nevezi, bár nem a betűk csengenek össze): A szó eleji hangok azonossága, ismétlődése. A költészet ősi eszköze, a párhuzamossággal, ismétlődéssel együtt alakult ki. Az alliteráció összekapcsol egymással bizonyos szavakat, olyan versbeli eleme-ket „társít”, amelyeket alliteráció nélkül nem (vagy nem feltétlenül) kapcsolnánk össze.


4. Hangzás és jelentés

Figyeljétek meg, hogy az alábbi versrészletekben hogyan erősíti a hangzás a jelentést!(1)

Petőfi Sándor: CSATADAL (részlet)

Trombita harsog, dob pereg,Kész a csatára a sereg.Előre!Süvít a golyó, cseng a kard,Ez lelkesíti a magyart.Előre!

(2)Arany János: SZONDI KÉT APRÓDJA (részlet)

Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán!”

(3)József Attila: A FÁN A LEVELEK (részlet)

A fán a leveleklassan lengenek.Már mind görbe, sárga s konnyadt, puha.

MEGOLDÁSOK3.a) A nazális mássalhangzók és a hátul képzett magánhangzók dominálnak a szövegben.b) Ezek a hangok bizseregtető érzést keltenek.c) A vers szó szerinti tartalmának megfelelően (eléggé szokványos módon) ez az érzés a szo-

morúság, fájdalmasság kísérőjelenségévé válik.4.(1) A zárhangok, a pergő r-ek a csata hangjait idézik.(2) Különösen a második sor sz hangjai a fenyegetettséget, a félelmet erősítik.(3) A nazális mássalhangzók, a kettőzött s a ringást, a lebegést erősítik.

46. oldal

5 PERC

T/4.



47. oldal

10 PERC

T/5.

vagy házi feladat


Ha a feladatok több időt vettek igénybe, ez feladat lehet házi feladat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szintetizáló, általánosító gondolkodásmód, a gyakorlat elméletbe való átültetése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: összehasonlítás

5. Szabó Lőrinc fordítása

Szabó Lőrinc szintén vállalkozott arra, hogy lefordítja Verlaine versét.a) Olvasd el Beney Zsuzsa költő és műfordító tanulmányának a vers fordítására vonatkozó részletét!

„A francia vers zenéje visszaadhatatlan. [...] Szabó Lőrinc a hivatalos ritmusképlethez hívebben, négy szótagosnak fordítja ezeket a sorokat [értsd: a versszakok 3. és 6. sorát], Tóth Árpád három szótagosnak, s ezzel a vers meg-megcsukló, tűnődve-elhallgató tónusát hangsúlyozza. Mindketten kénytelenek „szétszálazni”, az én és a világ kettősségére bontani ezt a verset, mely valójában a ter-mészet és az én misztikus egységére épül. A francia szövegben az őszi hegedűk ernyedt, mélabús zokogása sebzi meg a költő szívét. Tóth Árpád kihagyja a versszakból az ént, Szabó Lőrinc ezt a hatást csak sejteti, és nem az eredetinek megfelelően hangsúlyozza. [...] az Őszi chanson már többé-kevésbé Tóth Árpád-versnek tűnik; akárcsak saját költészetében, a kimondhatatlan hangulatot képes érzékeltetni, míg Szabó Lőrinc inkább a nehezen kimondható tartalmat. [...] Kevés versen lehetne jobban bemutatni azt, hogy a versfordítás voltaképpen reménytelen vállalkozás – de azt is, hogy tökéletlensége ellenére milyen mérhetetlen kincsekkel ajándékozza meg a magyar kultúrát. Verlaine Őszi chansonja már kitörölhetetlen a magyar költészetből.”

b) Válassz ki egy versszakot, és próbáld meg összehasonlítani a két fordítást!


II. VÁLTOZAT2. lépés: 6. feladat

48. oldal

10 PERC

T/6.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi kreativitás, különböző hangsású, ritmikájú szövegek összehasonlítása, zeneiség és irodalmiság összekapcsolása

Cé lc s op or t – d i f fe renc iá l á s: egész osztály



6. Ugyanaz?

a) Olvasd el az alábbi verset!

Paul Verlaine: ŐSZI CHANSON



Ó múlni már,ősz! hullni máreresszél!Mint holt avart,mit felkavarta rossz szél…(Tóth Árpád fordítása)

Paul Verlaine: ŐSZI DAL

Zokog, zokogaz ősz konok hegedűje,zordul a szívem,fordúl a szívem keserűre

Fullaszt az éj;arcom fehér; s ha az óraüt: zokogok,régi napok siratója.

S megyek, meginthányódni, mint az elárvultzörgő levél,mellyel a szél tovaszáguld.(Szabó Lőrinc fordítása)


Paul Verlaine: ŐSZI CHANSON (1866)

b) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és hasonlítsd össze a Tóth Árpád-fordítással!A télelő hárfái zengenek, sírnak, szomorkodnak, és bánatot sugároznak mindenhova. Én, reményt vesztett fáradt beteg az éj közepén zokogok, és a régi örömökre gondolok. Ó, szeretnék meghalni már, úgy ahogy a száraz leveleket megmozgatja a szél.

HASONLÓSÁGOK ELTÉRÉSEK

c) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi keretes szöveget!

A HANGSZIMBOLIKA beszédhangok hanglakjának egymásra gyakorolt hatásán alapul. A köl-tészet kihasználja azt, hogy egyes szövegegységek akusztikus egységek is, azaz zenei hatásuk van. Az akusztikus egységek hangzása gyakran erősíti (a nyelvi jelentéstől elválaszthatatlanul) a gondolati tartalmat.

ALLITERÁCIÓ (a hagyomány betűrímnek nevezi, bár nem a betűk csengenek össze): A szó eleji hangok azonossága, ismétlődése. A költészet ősi eszköze, a párhuzamossággal, ismétlődéssel együtt alakult ki. Az alliteráció összekapcsol egymással bizonyos szavakat, olyan versbeli eleme-ket „társít”, amelyeket alliteráció nélkül nem (vagy nem feltétlenül) kapcsolnánk össze.

MEGOLDÁSOKb)

HASONLÓSÁGOK ELTÉRÉSEK

témaősz, őszi zajok, hangokbánat üli meg a tájata lírai alany halálvágyaazonosulni akar az őszi levelekkelmegsemmisülésvágy

felfokozott zeneiséga nazális mássalhangzók és a hátul képzett magánhangzók dominálnak a szövegben.az első vsz.-ban a mély, a másodikban inkább a magas mássalhangzók vannak túlsúlyban, a harmadikban vegyesen fordulnak elő



Ó múlni már,ősz! hullni máreresszél!Mint holt avart,mit felkavarta rossz szél…

(Tóth Árpád fordítása)



49. oldal

5 PERC

T/7.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szöveg akusztikus elemeinek felismerése, előzetes is-meretek mozgósítása, hangzó szöveg dallamának értelmezése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: hangzó szöveg hallgatása, kódváltás, a hangzás iróniájának felfe-dezése

E s zközök: Szilágyi Ákos: Két szép szék kell. Palatinus Kiadó, 2005. ~D CD melléklet 30. szám 04.12

7. Hangzás és jelentés

Figyeljétek meg, hogy az alábbi versrészletekben hogyan erősíti a hangzás a jelentést!(1)

Petőfi Sándor: CSATADAL

Trombita harsog, dob pereg,Kész a csatára a sereg.Előre!Süvít a golyó, cseng a kard,Ez lelkesíti a magyart.Előre!

(2)Arany János: SZONDI KÉT APRÓDJA

Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán!”

(3)József Attila: A FÁN A LEVELEK

A fán a leveleklassan lengenek.Már mid görbe, sárga s konnyadt, puha.


49. oldal

10 PERC

T/8.

8. „Holdbéli mandolin”

a) Ha azt a verscímet hallod, hogy „Holdbéli mandolin”, a hangzás alapján milyen előfeltevéseid vannak a vers hangulatáról?

b) Szilágyi Ákos kortárs költő írt egy verset ilyen címen. Olvasd el a vers első négy versszakát!

gondolnak ógondolnak énráma holdban óén így tudom

hold-mandolinla luna luna!hold–mandolin –pendül dalom

ó mandolinhold-mandolindal!holdmandolinindul dalom

holdinda holdindázó nyúl-daldalold daloldte holdbolond!

c) Változtak-e a cím alapján megfogalmazott előfeltevéseid? Indokold válaszodat!

d) Hallgassd meg a költő saját előadásában a teljes verset!

e) Milyen viszonyban volt ebben a versben hangzás és jelentés?

f) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget!

A posztmodern (Nyugaton a 20. század utolsó harmadában, Magyarországon a század utolsó ne-gyedében megjelenő) költészetelmélet megkérdőjelezi azt az állítást: mely szerint hangzás és jelentés kizárólag egymást erősítő kapcsolatban áll egymással. Vannak, akik azt állítják, hogy a hangzás és a jelentés többszólamúvá teheti a művet, azaz a hangzás egy szólam, a jelentés pedig egy másik – a mű jelentése így e kettőből együtt tevődik össze.



51. oldal

HÁZI FELADAT

T/9.

MEGOLDÁSOK3.(1) A zárhangok, a pergő r-ek a csata hangjait idézik.(2) Különösen a második sor sz-ei a fenyegetettséget, a félelmet erősítik(3) A nazális mássalhangzók, a kettőzött s a ringást, a lebegést erősítik.

4.a) A h az l-ek, a sok m és n kellemes hangzást sugall.b) Feltehetően nem, hiszen a hangzás nagyjából megegyezik a cím hangzásával.e) A kellemes hangzás , amit a lágy dallam is erősített, erős kontrasztot alkot a szöveg szerinti

jelentéssel.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szintetizálás, anyanyelvi kompetencia mozgósítása, kreativitás


Munka fo rmák: egyéni, otthoni

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: feladatmegoldás

9. Kellemes, kellemetlen

Az alábbi feladatok közül választhatsz:(1) Keress tíz olyan szót, melynek kellemes a hangzása és a jelentése, tíz olyan szót, melynek kelle-

metlen a hangzása és a jelentése, és tíz olyan szót, melynek kellemes a hangzása, de kellemetlen a jelentése!

(2) Írj egy legalább négysoros verset (a szótagszámot, ritmust te döntöd el), melynek kellemes a hangzása, de kellemetlen a jelentése!

ÉRDEKESSÉGEK:Egyes hangok megterheltségeÍgy nevezik azt az akár százalékos arányban is kifejezhető gyakoriságot, amely egy hang valamilyen szövegkörnyezetben más hangokhoz képest való előfordulását jellemzi. Érdemes összevetni egymás-sal egy hang beszélt nyelvi és egy adott szövegbeli megterheltségét – az előbbi azt jelenti, hogy egy nyelv elvben valamennyi szövegét együttvéve milyen gyakran fordul elő egy hang; az utóbbi pedig egyetlen szövegre vonatkozik. Ha egy hang megterheltsége a vizsgált irodalmi szövegben feltűnően nagyobb (esetleg kisebb), mint a beszélt nyelvben, az kisebb vagy nagyobb hatással van a szöveg befogadójára, illetve a szöveg értelmezésére.


A magyar beszédhangok gyakoriságaA következő táblázat a leggyakoribb beszédhangok hozzávetőleges gyakoriságát mutatja a beszélt nyelvben.

e 10,5% a 9,1% t 7,3% n 7,0%k 5,9% l 5,5% o 5,1% m 4,7%i 4,4% r 3,9% é 3,3% s 3,3%á 3,2% z 2,8% g 2,4% b 2,2%gy 2,2% d 2,1% h 2,1% v 1,8%sz 1,7% j 1,6% ö 1,3 u 1,1%

(A többi hang összesen csak 5,5%-ot tesz ki!)


52. oldal

15 PERC

T/1.

6. A KÉP

2 ÓRA

A modul célja annak felismerése, hogy a világról való gondolkodásunkat, képünket alapvetően határoz-za meg a metaforikus gondolkodás, tehát a modul rávezeti diákjainkat annak felismerésére, hogy a kép, a metafora nem csupán díszítőelem a szépirodalom, és különösen a költészet nyelvében.

A valóságról, a világról való gondolkodásunkat alapvetően határozza meg az a jellegzetesség, hogy az elvontabb, nehezen értelmezhető valóságelemeket könnyebben értelmezhető, képileg megelevenedő módon fogalmazzuk meg. Ennek sajátosságaival ismerkedünk meg a következőkben.


Négyfős csoportokban dolgozik az osztály, a csoport egy-egy tagja dolgozik az A, B,C, D raj-zokkal.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kódváltás, vizuális információk nyelvi megfogalmazása, kreativitás, fantázia




1. Rajzolható kifejezések

a) Milyen kifejezéseket ábrázolnak a rajzok? Olyan megoldáson törd a fejed, amelyeket átvitt értelemben is használunk!

A)


B)

C)

D)

A K É P 7 7

b) Írj egy mondatot, amelyben a kifejezés nem az eredeti jelentésében szerepel!

c) Beszéljétek meg egymás megoldásait, a társaitok munkáját rögzítsétek!

d) Közösen döntsétek el, hogy mi volt a közös jellegzetessége egy-egy rajzcsoportnak!

A) B) C) D)

e) Válaszaitokat osztályszinten is beszéljétek meg!

MEGOLDÁSOKa) A)1. Csúcson van.2. Válaszúthoz érkezett.3. Kátyúba került.4. Célba ért.5. Rossz útra tért.B)1. Bedobja a törülközőt.2. Nagy a tét.3. Kiütéssel győzött.4. Nála van minden ász.5. Mindent egy lapra tesz fel.C)1. Felforr az agyvize.2. Felrobban a méregtől.3. Kicsordul a pohár.4. Kiereszti a gőzt.



56. oldal

15 PERC

T/2.

5. Megy fel a pumpa.D)

1. A munka gyümölcse.2. A piac virágzásnak indul.3. Csírájában fojt el.4. Gondolatai a forradalom magját ültették el.5. Gomba módra szaporodnak a bevásárlóközpontok.

d)A) Az élet és az út kapcsolata.B) Egy-egy életdöntés, élethelyzet: játék, sport.C) Az emberi indulatok tartályok.D) Sok elvont dolgot fejezünk ki a növényi szervezet formálódásával.


Négyfős csoportokban dolgozik az osztály, a csoport egy-egy tagja dolgozik az A, B,C, D felada-tokkal.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kódváltás, kreativitás, fantázia




2. Kifejezések egy körből

a) Az alábbi halmazábra hiányzó elemeit kell kitöltened. Keress olyan kifejezéseket, melynek je-lentését megadtuk! A középső körben szereplő szó, kifejezés segít abban, hogy milyen tartomány-ból származnak a felidézendő kifejezésben szereplő elemek.

b) Beszéljétek meg egymás megoldásait, társaitok munkáját rögzítsétek!

A K É P 7 9

A)

B)

jó érvei vannak

...............................

egy államforma megváltozik:

...............................

...............................

fontos ember az intézményben:

...............................

könnyen változtatja a véleményét:

...............................

épület

semmitmondó abeszélgetésük:

...............................

...............................

erősen gondolkodik:

...............................

...............................

gyorsabban végzia munkáját:

...............................

...............................

kozmetikusnál volt:

...............................

...............................

gép-szerkezet


C)

D)

MEGOLDÁSOKA) Megalapozottak az érvei; összeomlik a rendszer; oszlopos tag; ingatag jellem.B) Üresjárat a beszélgetésük; zakatol az agya; sebességbe kapcsol; generáloztatta magát.C) Fő a feje, emészti magát, vállára veszi a felelősséget; epés megjegyzést tesz.D) Vezényli; összhangban vannak; ő viszi a prímet; mindig másodhegedűs.

sok gondja van

...............................

...............................

bánkódik valami miatt

...............................

...............................

tudomásul veszi, hogy övé a felelősség

...............................

...............................

bántó, fájdalmat okozó megjegyzés:

...............................

...............................

az emberi test ésműködése

irányítja a munkát:

...............................

...............................

jól tudnak együttdolgozni:

...............................

...............................

az ő szava a legfontosabb:

...............................

...............................

soha nem tudvezető lenni:

...............................

...............................

zenekar

A K É P 8 1


59. oldal

10 PERC

T/3.

Választható feladat

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kódváltás, vizuális információk nyelvi megfogalmazása, kreativitás, fantázia


Munka fo rmák: frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kép és szöveg szembesítése

E s zközök: diaképek, Nagy László: Ki viszi át a szerelmet c. vers

3. Két címlapfotó

A)

A feladat grafi kai megoldása a következő (power point)

Egy politikai-gazdasági ügyekkel foglalkozó hetilap címlapképe utal valamelyik belső cikk témájára.

a) Nézzétek meg az első diaképet! (1. dia: szembe disznó, nincs rajta szemletakarás) Írjatok ötleteket, mi lehet annak a cikknek a témája, amit ez a kép illusztrál?

b) Nézzétek meg a második diaképet! (2. dia: a teljes kép, szövegek nélkül) Módosult-e az előzetes elképzelésetek? Mi lehet a cikk témája?

c) Miért módosult az elképzelésetek?

d) Nézzétek meg a harmadik diaképet! (3. dia: teljes kép, a szöveg: Zsiványpecsenyék) Módosult-e eddigi elképzelésetek? Mi lehet a cikk témája?

e) Nézzétek meg a negyedik diaképet! (4. dia: a teljes címlapkép)(1) A zsiványpecsenyék kifejezés a kép egészének ismeretében kapott-e új jelentést?(2) Miért nevezik a fekete húspiacot feketének?(3) Írjatok olyan kifejezéseket, melyekben a fekete a jogilag, erkölcsileg tiltott, a fehér vagy átlátszó

pedig az erkölcsileg, jogilag támadhatatlant jelöli!


B)

A feladat grafi kai megoldása a következő (power point)

a) Nézzétek meg az első diaképet! (1. dia: a parlament látképe, a kikötött hajón nincsen semmi) Írj ötleteket, mi lehet annak a cikknek a témája, amit ez a kép illusztrál?

b) Nézzétek meg a második diaképet! (2. dia: a teljes kép, szövegek nélkül) Módosult-e az előzetes elképzelésetek? Mi lehet a cikk témája?

c) Módosult-e az elképzelésetek? Miért?

d) Nézzétek meg a harmadik diaképet! (3. dia: teljes kép, a szöveg: Ki viszi át?) Módosult-e az előzetes elképzelésetek? Mi lehet a cikk témája?

e) Nézzétek meg a negyedik diaképet! (4. dia: a teljes címlapkép) Hogyan teljesedett ki a jelentés a képi és szöveges információ együttes eredményeként?

f) Mi a szerepe ebben a jelentés összefüggésben az idézetnek? A „Ki viszi át?” kérdés felidéz bennetek valamilyen irodalmi alkotást?

Ha nem, érdemes felolvasni a verset.

Nagy László: KI VISZI ÁT A SZERELMET

Létem ha végleg lemerűlt ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a szikla- csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerűlt, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra!?

MEGOLDÁSOKA)c) A letakart szem a kalózokat, törvénytelen tevékenységüket idézi.d) Itt feltehetően nincs új válasz, hiszen az ételféle megnevezése nem adott új jelentést a képi

információhoz.e) (1) Feltehetően beugrik a közel van a tűzhöz, vagy/és a sütögeti a pecsenyéjét kifejezés(3) Például: fekete munka, fekete gazdaság, fekete bárány, feketézik (csempészáruval kereskedik);

üvegzseb-program, átvilágítás, tiszta lappal indul.

A K É P 8 3


61. oldal

5 PERC

T/4.

B)c) A szavazóurna a választásokat jelöli.d) Itt feltehetően nincs új válasz, hiszen a képet értelmezi.f) Kontraszt, hiszen a négyévente tartott választás eltörpül a vers mindent elsöprő gondola-

tiságához képest

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szakszöveg értelmezése, elmondása, lényegkiemelés



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: olvasás, lényegkiemelés

4. Mi a metafora?


Amikor gondolkodunk, meg akarjuk ismerni a világot, általában képeket használunk, ugyanis a nehezen megérthető, ELVONT VALÓSÁGELEMeket (élet, halál, szerelem, düh) könnyebben értjük meg képben („göröngyös az élet útja”, „kilépett az élők sorából”, „szomjazom a szerete-tedre”, „fortyog a méregtől”).

Tehát nyelvészeti szempontból a METAFORA egy fogalmi tartománynak (AZONOSÍTOTT) egy másik tartomány (AZONOSÍTÓ) kifejezéseinek segítségével való megértését jelenti. Ezt tesszük, amikor az életről mint utazásról gondolkodunk, vagy éppen a vitát háborúként, az elméleteket épületként, a társadalmi szerveződéseket növényként fogjuk fel. Az AZONOSÍTOTT a belső kon-textus része (az, amiről beszélünk: élet, vita, elmélet, társadalmi szerveződés) az AZONOSÍTÓ az ezt megvilágító külső világ része (az, amivel kifejezzük: utazás, háború, épület, növény).

b) Rögzítsd a fenti szöveg kulcsszavait, és készülj fel arra, hogy elmondd a szöveg lényegét!

c) Hallgassatok meg egy-két megoldást!



62. oldal

10 PERC

T/5.

Taná r i in s t rukc ió

A párok egyik tagja az A, másik tagja a B címeket vizsgálja.Forrás: NOL 2006. június 11.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: metaforikus kifejezések értelmezése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: frissen tanultak alkalmazása példákon

5. Azonosító és azonosított a mindennapokban

a) Az alábbi mondatok, kifejezések egy online napilapban jelentek meg. Vizsgáld meg a kifejezé-seket, és állapítsd meg, melyik az azonosított és melyik az azonosító!

b) Mi az a külső világ, amivel megvilágítja a metafora a kifejezendő valóságot?

A)

Erőműépítő végelgyengülésbenFelívelőben a zöld vegyiparDivatba jött a helyi összefogásA Nagysziklán megállt az idő

AZONOSÍTOTT AZONOSÍTÓ KÜLSŐ VILÁG

B)

Még tetszhalott az európai számítógépes agyBritannia a polgárháború küszöbénA kivitel és a beruházás húzza a gazdaságot A palesztin elnök a népszavazással emeli a tétet

A K É P 8 5


63. oldal

10 PERC

T/6–7.


c) Oszd meg pároddal munkád eredményét, hallgasd meg őt is, és rögzítsd munkája eredményét!

MEGOLDÁSOKa–b)A)


erőmű végelgyengülés élő szervezet

vegyipar felívelő építészet

összefogás divatba jön öltözködés

idő megáll mozgás

B)


számítógép tetszhalott+agy élő szervezet

polgárháború küszöb épület

kivitel és beruházás+gazdaság húz haladó jármű

népszavazás emeli a tétet játék

Taná r i in s t rukc iók: A párok egyik tagja az A, másik tagja a B részt oldja meg.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: transzformáció



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: példákon a metonímia felismerése


6. Kiről is beszélünk?

a) Az alábbi mondatok, kifejezések ugyanúgy, mint az előző feladatban, online újságokból valók. Mit jelentenek tulajdonképpen ezekben a mondatokban, kifejezésekben a dőlt betűs szavak?

A)

(1) Fél Európa a munkahelyen nézi a világbajnokságot(2) Washington és London is elismerte Montenegrót(3) Bartók a Kongresszusi Könyvtárban(4) Vesére menő viadal

B)

(1) A Katona József Színház átütő sikere Lengyelországban(2) Beletanul a város a pótlóbuszozásba(3) Napszemüveg és esőkabát is kell szerda estig(4) Nem az izraeli hadsereg lőtte a múlt héten a gázai strandot

b) Miben térnek el a dőlt kifejezések az előző feladatban tanult metaforától?

MEGOLDÁSOKA)(1) Európa LAKÓI;(2) A washingtoni és londoni kormány döntéshozó POLITIKUSAI elismerték Montenegrót önálló államként;(3) Bartók MŰVEIT adják elő;(4) Az EMBEREK harcoltak.

B)(1) A Katona József Színház SZÍNÉSZEI;(2) A város LAKÓI szokták meg a kényelmetlenséget;(3) MELEGBEN napszemüveget hordunk, ESŐBEN jó védekezés az esőkabát;(4) Az izraeli hadsereg KATONÁI;

7. Mi a metonímia? Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget!

A METONÍMIA

A fenti kifejezésekben található képet METONÍMIÁnak nevezzük. A metonímia abban külön-bözik a metaforától, hogy szemben azzal, nem az azonosítás során létrehozott hasonlóságon, hanem összetartozáson, összefüggésen alapuló „átvitt” értelmezést nevezzük metonímiának. Az összetartozás sokféle lehet, például térbeli, időbeli, rész–egész, ok–okozati.

A metonímia általában felfogható kihagyásnak is, a metonimikus kifejezés egyszerűbb, mint az eredeti („az ország lakossága, vezetése” → „az ország”; „az én autóm” → „én”).

A K É P 8 7


64. oldal

15 PERC

T/8.


A tanár eldöntheti, hogy egyenként nézik meg a diákok a képeket és a fi lmeket, és egy-egy képi információ alapján beszélik meg a látottakat, vagy mindent megmutat, és a diákok szabadon választanak egy-egy álló- vagy mozgóképes reklámot. Ha az utóbbi mellett dönt, mindenkép-pen kell időt szánni a közös megbeszélésre. Ha tervezettnél több ideig tartott az eddigi folyamat, elegendő két álló- és egy mozgóképes reklám megbeszélése.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanultak alkalmazása a gyakorlatban


Munka fo rmák: frontális

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: hétköznapi tapasztalat és újonnan tanultak összerakása

E s zközök: reklámok, reklámfi lmek (PowerPoint, Windows Média Player)

8. Metafora és metonímia a reklámbanFogalmazd meg, hogy a látott reklámokban hogyan éltek a szerzők a metafora lehetőségével!

MEGOLDÁSOKReklámfotók:

BLUDIESEL → az út egy szebb jövő felé; az országút metaforával él, ezt vizuálisan is megjeleníti, az út itt nyilván konkrét, hiszen autó üzemanyagát reklámozza, másrészt azt sugallja, hogy ha ezt az üzemanyagot használja valaki, derűs, nyugodt, szép jövő vár rá.MOBILSZOLGÁLTATÓ → a mobilszolgáltató reklámja a kedvezmény mértékét a tortára helyezi díszként, ez ajándék, meglepetés.ZSÍR NÉLKÜLI ÜDÍTŐ → a zsír testtömeget növel, ebben az esetben mély lábnyomokat hagy az ember a hóban, a nyom nélküli ember olyan könnyű, hogy lebeg a föld fölött, tehát nem hagy nyomokat a hóban.A FÖLD FELMELEGEDÉSE ELLEN → a fagylalttölcsérben lévő földgolyó úgy olvad, azaz pusztul, ahogy a melegben a fagylalt.VESZÉLYEZTETETT ÁLLATFAJTÁK → a kihalás veszélyével fenyegetett állatok képén megjelenő, a számítógépről jól ismert „don’t save” (nem ment) szürke, illetve a kékkel megjelölt „save” (ment) felirat az állatok védelmére mozgósít.

Reklámfi lmek:PEUGEOT-REKLÁM → az autóboltban megpillantja a lány az autót, azonnal elkezd álmodni ar-ról, hogy milyen sikere lesz a férfi aknál akkor, ha megveszi ezt az autót.TIC-TAC REKLÁM → legalább két állítást sugall: ha tic-tacot eszel, azonnal szóba állnak veled a lányok, ezért amikor randira mész, szinte repülsz a boldogságtól.



64. oldal

HÁZI FELADAT

T/9.


Ha a munkafolyamat lassabban alakult, mint a tervezett idő, ez a feladat elhagyható.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanultak alkalmazása a gyakorlatban



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: keresés, ráismerés napi jelenségekben

E s zközök: annyi (régi) újság, ahány csoport van, vagy digitális fényképezőgép

9. Válassz!

a) Az otthon található újságokból keress egy-két reklámot, amelyen vagy metaforát vagy metonímiát fedezel fel!

b) Ha van digitális fényképezőgéped, próbálj meg olyan óriásplakátot lefényképezni a környezeted-ben, amelyben vagy metafora vagy metonímia van!


65. oldal

10 PERC

T/1.

7. A KÖLTŐI KÉP

2 ÓRA

A modul célja annak vizsgálata, hogy a gondolkodásunkat alapvetően meghatározó metaforával, képpel mi történik a szépirodalom, különösen a költészet nyelvében.

A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a világról való gondolkodásunkat alapvetően meghatáro-zó metafora, kép hogyan működik a szépirodalomban, különösen a költészetben.


• Ha az osztálylétszám nem osztható néggyel, lehetnek ötfős csoportok is. A vers hiányzó rész-leteit kreatív-produktív gyakorlat során egészítik ki a diákok.

• Ebben a feladatban nem az eredeti elemet kell megtalálni. Minden értelmes, ritmikailag jó, megoldás elfogadható.

• A feladat elvégzése során a diákok egymást meggyőző érvei lehetőséget adnak arra, hogy mé-lyítsék verstani ismereteiket. Vannak olyan részek, ahol nincs választási lehetőség, ez egyrészt nehezíti a feladatot, másrészt a mechanikussá válás veszélyét csökkenti.

• A feladat elvégzése után oda kell adni az eredeti verset.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi kreativitás, ritmusérzék fejlesztése, érvelés, vi-takultúra fejlesztése



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív-produktív gyakorlat

E s zközök: a teljes vers osztálylétszámnak megfelelő példányban

1. Verskiegészítés

a) Olvassátok el az alábbi verset! A teljes sorokból kiderül a ritmus, és a rímképlet is felfedezhető. Ezek alapján próbáljátok meg úgy kiegészíteni a verset, hogy értelmes művet kapjatok!

Radnóti Miklós: PONTOS VERS AZ ALKONYATRÓL

Kilenc perccel nyolc óra múlt,[…] a víz alatt a tűz, (ELBÚJT, MEGGYULLADT, KIGYÚLT)és sűrűbb lett a parti fűz,hogy az árnyék [….] (BENNREKEDT, KÖZÉSZORULT, SÖTÉT LESZ)


[…] s a Tisza csak (AZ ESTE JŐ, ALKONYODIK, A SÖTÉT JÖN)locsog a nagy tutajjal itt,mert úszni véle […] s akit (REST, NEM AKAR, LUSTA)fi gyelget; a bujdosó nap:

[…] a magas füvek között, (ELREJTŐZIK, CSILLAN, BÚVIK)pihen a lejtős földekenmajd […] és hirtelen (SZÉTSZÓRÓDIK, ELTŰNIK, SZERTESZÁLL)sötétebb lesz az út fölött.

Híven […] két pipacs, nem (VILLOG, VIRÁGZIK, TÜNTET)bánja hogy őket látni még,De büntet is rögtön az ég:[…] szellővel üzen; (SIMÍTÓ, SZURONYOS, HARAGOS)

s mosolyog a […] sötét, (SZÁLLDOSÓ, MERENGŐ, BÁNATOS)hogy nem törik, csak […] a (GÖRBÜL, HAJLIK, ÍVEL)virág, s könnyedén aligha[…] piros hitét. (ÁRULJA EL, TAGADJA MEG, HAGYHATJA EL)

(Így […] az alkonyat, (VÉNÜL, HALDOKLIK, ÖREGSZIK)estének is mondhatni már,feketén pillant a Tiszáns […] a partokat.) (ELFOGADJA, BELEHELI, ÁRNYÉKOLJA)

b) Beszéljétek meg egymás megoldásait, s hallgassátok meg egymás érveit!

MEGOLDÁSKilenc perccel nyolc óra múlt,KIGYÚLT a víz alatt a tűz és sűrűbb lett a parti fűz,hogy az árnyék KÖZÉSZORULT.

AZ ESTE JŐ s a Tisza csaklocsog a nagy tutajjal itt,mert úszni véle REST s akit fi gyelget; a bujdosó nap:

BÚVIK a magas füvek között,pihen a lejtős földekenmajd SZERTESZÁLL és hirtelensötétebb lesz az út fölött.

Híven TÜNTET két pipacs, nem bánja, hogy őket látni még, De büntet is rögtön az ég:SZURONYOS szellővel üzen.

A K Ö L T Ő I K É P 9 1


67. oldal

15 PERC

T/2.

s mosolyog a SZÁLLDOSÓ sötét,hogy nem törik, csak HAJLIK avirág, s könnyedén alighaHAGYHATJA EL piros hitét.

(Így ÖREGSZIK az alkonyat,estének is mondhatni már,feketén pillant a Tiszáns BELEHELI a partokat.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a költészet nyelvében megjelenő képiség felismerése, fogalmi, értel mező gondolkodás fejlesztése


Munka fo rmák: az előző háromfős csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: képek keresése, értelmezése

2. Képek

a) Hogyan képzelitek el a vers alábbi képeit?

kigyúlt a víz alatt a tűz

a Tisza csak/ locsog a nagy tutajjal itt,

a bujdosó nap: /búvik a magas füvek között,

b) Most keressetek három olyan kifejezést, amelyekben képet, metaforát vagy metonímiát fedeztek fel! Próbáljátok meg értelmezni is!

A versben:

Értelmezése



68. oldal

15+20 PERC

T/3–4.

A versben:

Értelmezése

A versben:

Értelmezése

c) Hallgassátok meg és rögzítsétek társaitok megoldásait!

A versben:

Értelmezése

A versben:

Értelmezése

A versben:

Értelmezése

MEGOLDÁSOKa)

kigyúlt a víz alatt a tűz

A vízben látszódik tükröződve a lenyugvó nap vörös csillogása.

a Tisza csak/ locsog a nagy tutajjal itt,

A tutaj és a hullámok ütközése adja a hangotmegszemélyesítés (a metafora egyik fajtája): a tutaj és a víz fecseg egymással.

a bujdosó nap: /búvik a magas füvek között,

A fűszálak alatt még fel-felcsillan a nap fénye, de az árnyékok már igen élesek.


• A 3. és 4. feladat szorosan összefügg egymással, a 3. feladat előkészíti a következőt, a Tisza-zug mélyrehatóbb elemzését.

• A csoportok A jelű tanulója néhány példában József Attila idő-metaforáit , A B jelű tanuló az este, alkonyat metaforáit, a C jelű tanuló József Attila néhány versfelütését, a D jelű tanuló


a falu, település metaforáit vizsgálja a többi csoport azonos betűjelű tanulójával közösen. Amikor elkészültek, minden szakértő elmondja saját megoldását a többieknek, akik füzetükbe rögzítik a választ.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés irányított szempontok alapján, szövegalko-tási képesség fejlesztése, együttműködés fejlesztése


Munka fo rmák: csoportos

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: négyfős szakértői csoportok (3. feladat)+ tanári kalauz (4. feladat)

3. A következőkben József Attila néhány képét és versét vizsgáljuk meg.

Osszátok ki egymás között az A, B, C és D feladatot, ezek után válaszoljatok a kérdésekre!Ha valahol elakadtok, egyeztessétek válaszaitokat a többi csoport azonos feladaton dolgozó tag-jaival!Mikor elkészültetek, hallgassátok meg csoporttársaitok munkáját, és rögzítsétek a válaszokat!

A)

Ebben a feladatban néhány olyan részlet olvasható, amelyben József Attila valamilyen kép segít-ségével az időt fejezi ki.

a) Az (1) részletből keresd ki azokat az elemeket, melyeket mi is megfogalmaznánk, ha a fagyról, télről beszélnénk!

b) Az (1) részlet utolsó sorában milyen mindennapi tapasztalat, lélektani megfi gyelés jelenik meg?

c) Milyen cselevések jellemzik az időt az (1) részletben?

d) Milyen új jelentéseket teremt meg József Attila ebben a képben?

e) Próbáld meg értelmezni a (2) részletet! Milyen idő lesz az, ami vajúdva születik és zörögni fog?

f) Milyen jelentéseket teremt a (3) részletben a „tűnődve zümmögő idő”?

(1)FAGYTöprengett ősszel szilajon,Havazna gondolkodva mostS kemény fagy tiszta ablakánDobol az ingerült idő.

(2)HOLT VIDÉKJeges ágak közt zörgőIdőt vajúdik az erdő.

(3)HATÁRDongó ődöng az erdő szélinél […]S tovaragyogtatja a szélA tűnődve zümmögő időt.


B)

Ebben a feladatban néhány olyan részlet olvasható, amelyben József Attila valamilyen kép segít-ségével az estét, alkonyodást fejezi ki.

a) Keresd ki az (1) részletből a leírás éppen látott, érzékelt elemeit!

b) Keresd ki azokat a képi elemeket, melyek nem az éppen látott tárgyi világ elemei! (Azaz máshon-nan hozott, máskor látott látványvilág része.)

c) Milyen két tartományt kapcsol össze a kép?

d) Milyen új jelentés születik e két tartomány összekapcsolásával?

e) Alakítsd át a harmadik sort úgy, hogy az ne ütközzön mindennapi tapasztalatainkkal!

f) Mi a szerepe a felcserélésnek?

g) A (2) részlet első mondatában a homály cselekszik. Milyen váratlan, szokatlan igei rész fogal-mazza ezt meg?

h) Milyen új jelentés születik meg ezzel?

i) Miben rokonítható (a témán kívül), és miben tér el és a (3) részlet alkonyképe a másik kettőtől?

C)

Ebben a feladatban néhány olyan részlet olvasható, amelyben József Attila valamilyen kép segít-ségével települést, falut jelenít meg.

(1)KÜLVÁROSI ÉJA mellékudvarból a fényhálóját lassan emeli,mint gödör a víz fenekén,konyhánk már homállyal teli.

(2)INVOKÁCIÓTekints körül e tört sikon, melyre kövér falkában épp betör a homály.Nincs ideje vigadásnak, ládd a nap is feldöntött pohár.

(3)ŐSZI ALKONYATAz őszutói barna alkonyat,Halkan piheg a pelyhező havon.

(1)FALUMint egy tányér krumpli - paprikás lassan gőzölög lustalangy estében a piros palás, rakás falucska.

(2)HOLT VIDÉKTanya – körülötte körbefordul e táj. A tél körmeoldaláról egy kevesetrepesztgeti még a meszet: eljátszik.

(3)LEVEGŐT!És az országban a törékeny falvak – anyám ott született–az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek.


a) Első benyomásra mit gondolsz, milyen évszakban írja le az (1) részlet a falut? Mit jelent az, hogy „gőzölög”?

b) Mi cáfolja ezt az állítást?

c) A szokatlan, mindennapi tapasztalatból előhívhatatlan hasonlatnak mi a szerepe, milyen új je-lentést teremt?

d) A (2) részletben milyen viszony jelenik meg a tél és a tanya között?

e) Vajon mit jelent a „körülötte körbe fordul e táj” kifejezés?

f) Mivel azonosítja a falut a (3) részlet?

g) Keress még olyan képi elemeket, melyek az azonosítóhoz tartoznak!

h) Értelmezd ezek után a képet!

D)

Ebben a feladatban József Attila néhány versfelütése olvasható.

a) Keresd ki az (1) részletből a táj éppen látott, érzékelt elemeit!

b) Keresd ki azokat a képi elemeket, melyek máshonnan, „kívülről” behívott képi, fogalmi elemek!

c) Milyen két tartományt kapcsol össze a kép?

d) Milyen új jelentés születik e két tartomány összekapcsolásával?

e) A szerelemre sok igét használunk, a (2) részlet szövegében a kakukkolgat szerepel. Milyen új je-lentéseket teremt ez az ige?

f) A pamutpapucsban lépdelő köd milyen új jelentéseket teremt?

g) Keresd ki a (3) részletben a táj éppen látott, érzékelt tárgyi elemeit!

h) A hozzájuk rendelt azonosítások milyen új jelentéseket teremtenek?

(1)HARMATOCSKAGuggolva ringadoza málnatő, melegkarján buggyos, zsírospapiros szendereg.

(2)MARGARÉTAItt kuksolok a szilvafák között,kakukkolgat a hamvas szerelem,kakukkolgat. A berekháti ködpamutpapucsban lépdel szívemen.

(3)[JÖN A VIHAR]Jön a vihar, tajtékja ében,Haragos bírák feketében,Villámok szelnek át az égen,Mint fájó fejen a kinok,Utánuk bársony nesz inog,Megremegnek a jázminok.


4. Metaforák

a) Olvassátok el az alábbi keretes szöveget!

A METAFORA TÍPUSAI, METAFORIKUS ESZKÖZÖK

A metaforának sokféle típusa és rokona van a szóképek között. Például a metafora nagyon gyakori fajtája a MEGSZEMÉLYESÍTÉS, amikor egy nem élő dologról úgy beszélünk, mintha élő lenne (például „nyugovóra tér a nap”, „kikandikál a hold a felhők mögül”).

A metaforával rokon szókép a HASONLAT, de abban különbözik attól, hogy szerepel a kifejezésben az az elem, amely összekapcsolja a két tartományt, tehát kevésbé erős a kép, hiszen szerepel benne az összekapcsolás eleme. (Pl: a „Gertrudis kígyó” metafora utalhat ravasz, kellemetlen, nehezen megfogható, mérget fecskendező stb. nőre, míg a „Gertrudis ravasz, mint egy kígyó” szerkezetben egyedül a ravaszság kapcsolja össze Gertrudist és a kígyót.

Szintén nagyon gyakori az ún. SZINESZTÉZIA (görög szó, jelentése: „együttes érzékelés”). Ez azt je-lenti, hogy egy dolgot, amelyet valamelyik érzékszervünkkel érzékelünk, olyan dologgal azonosítunk vagy olyan tulajdonsággal ruházunk fel, amelyet csak egy másik érzékszervünkkel tudunk érzékelni. (Ha valaki érdes vagy éles hangon beszél, az szinesztézia, hiszen az érdes is, éles is tapintáson alapuló érzékelés.)

b) Olvassátok el fi gyelmesen József Attila TISZAZUG című versét, majd közösen válaszoljatok a kérdésekre! (A könnyebb szövegkeresés érdekében megszámoztuk a versszakokat, ez nem szerepel az ere-detiben.)

(1)A báránybunda árnyakattűlevelű fák fércelik.Szalad a puli pillanat,fagyon koppantja körmeit.

(2)Hümmögőn áhítgat a néps házacskák gondolkodnak, ímzsuppjának zsíros süvegétlehúzza ablakára mind.

(3)Kárál a tyúk keservesenaz eresz alatt, mintha márvénasszony lelke volna, melyrimánkodva visszajár.

(4)Belül is pöttyös állatok,ütődött, kékes öregekguggolnak, mordulnak nagyot,csupán, hogy ne merengjenek.

(5)Mert sok a révülni való,ha már az ember nem kapál.Szép, puha gond a pipaszó,tört ujjak közt pamutfonál.

(6)S mit ér a vén? A kanalatelejti, csöppent, etetiks ha ő etet, a malacokhabos vödröstül fellökik.

(7)És lágy a tanya, langy az öl,csillagra akasztott homály!Kemény a menny. A gally alólbicegő cinke sirdogál.


c) Első versszak:

Milyen kifejezések utalnak az éppen látott, látta-tott táj elemeire az első két sorban? Mi a megje-lenített napszak?

Melyek azok a képi elemek, melyeket az első két sorban más képi-fogalmi tartományból hív be a kép?

Melyik szó kapcsolja össze a két tartományt?

Melyik köznyelvi metafora fedezhető fel a har-madik sorban?

Milyen új jelentés születik a versben a váratlan, szokatlan jelzővel (puli) és a rá jellemző csele-kvéssel?

d) Második versszak:

Melyik képtípus jelenik meg a második sorban?

Milyen vizuális élményt jelenít meg a második két sor?

e) Harmadik versszak:

A harmadik versszak hasonlatában mi az éppen látott, jelen lévő és mi a beidézett, a szöveg által előhívott elem? Milyen hatás születik meg ezáltal?

f) Negyedik versszak:

Milyen kifejezésekkel jellemzi az öregeket? Idézd a szöveget!

Milyenek ezek az öregek?

g) Ötödik versszak:

A harmadik sorban olvasható „pipaszó” kifejezés miért ütközik mindennapi tapasztalatainkkal?

Próbáljátok meg mégis értelmezni a versszak szövegösszefüggésének egészében a kifejezést! Figyeljetek arra, hogy az egyes elemek hogyan árnyalják, gazdagítják, pontosítják azt!


h) Hatodik versszak:

Most fi gyeljetek újra arra, hogy a szövegben megjelenő vizuális képek egyrészt lehetnek éppen lá-tottak, jelen lévők, a díszletezést szolgálók, a közvetlen látványt leíróak, és lehetnek a látványtól függetlenek, más fogalmi-képi tartományból, azaz kívülről behívottak!

Található-e költői kép (metafora, metonímia) a versszakban? Ha igen, mi az?

Milyen új gondolati elemeket fogalmaz meg ez a versszak az öregekről?

i) Hetedik versszak:

Fogalmazzátok meg a verszárlatot jelentő vers-szak első sorának hangulatát!

Figyeljetek a sor hangzására!

A második sor milyen viszonyban vanaz első sorral?

A zárlat második két sorában milyen nézőpontváltást fedeztek fel? (Melyik elem lát-ható közelről, melyik távolról?)

MEGOLDÁSOK3.A)a) ősz, szilaj, havazás, kemény fagy;b) az ember türelmetlenségében gyakran dobol a kezével;c) töprengett, havazna, dobol;d) az idő olyan hatalom, amelynek az ember ki van szolgáltatva, nem kedveli az embert;e) az idő most fog megszületni, és ez igen fájdalmas, ráadásul, ha zörög, akkor igen kellemetlen,

vagy mert eleve haldoklik (mint egy száradó falevél), vagy mert nincs benne harmónia (mint egy mechanikus szerkezetben);

f) a zümmög kifejezés bogár képét idézi, a felütésben szereplő dongó ezt erősíti, a tűnődés töprengést, gondolkodást fogalmaz meg.

B)a) mellékudvar, fény, konyha, homály;b) hálót emel, gödör a víz fenekén;c) sötétedés – halászat, víz;d) a mellékudvarra nyíló konyha nedvessége erősödik, hiszen a konyhát borítja a víz;e) gödör fenekén lévő víz;f) még mélyebb, még sötétebb így;g) kövér falkában épp betör;h) az állatsereglet támadása vad, agresszív, a kiszolgáltatottságot sugallja, a táj amúgy is

védtelen;


i) a (2) részlet állatképe felvillan (piheg, pelyhező), de ebben semmi kellemetlen bántó, félelmet keltő elem nincs.

C)a) a sok apró kéményből füst száll fel, tehát fűtenek;b) langy este, piros pala látszik, vagyis nincs tél, tehát még nem fűtenek;c) a jóllakottság, a teli gyomor képzete jelenik meg (az éhség-jóllakottság, a táplálék és annak

hiánya igen gyakori elem József Attila költészetében)d) a tél ellenség, a ház ki van szolgáltatva kénye-kedvének, játékból pusztítja, rongálja a házat;e) ha a táj körbe tud fordulni, a tanyán kívül nincs semmi, ameddig a szem ellát;f) falu =falevél;g) eleven, fa lehull;h) ha a fa a jog, és erről hullanak le a „falevél falvak”, akkor az azért történik, mert nem védi őket

semmi, a hatalom (törvényhozó) hagyja őket elpusztulni.

D)a) ringadoz (ugyanis inkább a ring a konkrét), málnatő, zsíros papiros;b) guggolva, karja, buggyos, szendereg;c) a málnatő = nőalak;d) a nőalak felidézése idilli, a ringadoz lágy mozgás, ezt erősíti a papír szendergése;e) egyrészt a konkrét képbe emel – kimondatlanul – egy kakukkmadarat, másrészt felidéződhet

a kakukkos óra is, ami ébreszt, új idő eljövetelét is sejtetheti;f) a pamutpapucs már hangzása miatt is kellemes, puha, fi nom,. Ezt erősíti a lépdelő, hiszen

óvatos, körültekintő;g) vihar, tajték, villámok, ég, nesz, jázmin;h) a bírák valamiféle végítélet képét sejtetik, a kínok ugyanezt erősítik, a vihar elmúltának idillje

(bársony nesz inog, megremegnek a jázminok) kontraszt. Csupán érdekesség, hogy aztán a HAZÁMban visszaköszön ez a kép, de ott már tapsikolnak majd a jázminok.

4.c) Első versszak:

Milyen kifejezések utalnak az éppen látott, láttatott táj elemeire az első két sorban? Mi a megjelenített napszak?

árnyak, tűlevelű fa, alkony

Melyek azok a képi elemek, melyeket az első két sorban más képi-fogalmi tartomány-ból hív be a kép?

báránybunda, fércel

Melyik szó kapcsolja össze a két tar-tományt?

a tű

Melyik köznyelvi metafora fedezhető fel a harmadik sorban? rohan, szalad az idő

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

Milyen új jelentés születik a versben a várat-lan, szokatlan jelzővel (puli) és a rá jellemző cselekvéssel?

a kiskutya képe azonosítóként jelenik meg, a körmök is ide tartoznak, visszakerül az azon-osítottba úgy, hogy nyelvileg nem az jelenik meg. Az idő múlása egyrészt pajkos, vidám cselekvésként jelenik meg, de a fagy kelle-metlen, hiszen védekezni kell ellene

d) Második versszak:

Melyik képtípus jelenik meg a második sor-ban?

metonímia feltehetően nem a házacskák, hanem az abban élők gondolkodnak

Milyen vizuális élményt jelenít meg a má-sodik két sor?

a házacskák ember alakja, képe a gon-dot, töprengést sejteti, ha valaki látott már zsúptetős házat télen, tényleg olyan, mintha szemig húzná a fejfedőt (azaz a tetőt)

e) Harmadik versszak:

A harmadik versszak hasonlatában mi az éppen látott, jelen lévő és mi a beidézett, a szöveg által előhívott elem? Milyen hatás születik meg ezáltal?

éppen látott, jelen lévő kárál a tyúkbeidézett vénasszony lelkerimánkodva könyörögne, hogy kerüljön vissza az élők sorábasejtelmessé, kísértetidézővé válik a kép

f) Negyedik versszak:

Milyen kifejezésekkel jellemzi az öregeket? Idézd a szöveget!

„Belül is pöttyös állatok,ütődött, kékes öregek”

Milyenek ezek az öregek?

a pöttyös talán a májfoltokat, a bőrhibákat jelenti, az állatokkal való azonosítás jelzi (je-lentheti) az öregek vegetatív létezését – evés, ivás, alvás –, az ütődött kifejezés elmeál-lapotot sejtet, de az idősek bizonytalan járásából következő neki-neki ütődéseket is felidézheti; a kékes bőrszínt jelent

g) Ötödik versszak:

A harmadik sorban olvasható „pipaszó” kife-jezés miért ütközik mindennapi tapaszta-latainkkal?

a pipa nem beszél, nem ad ki hangot;

A K Ö L T Ő I K É P 1 0 1

Próbáljátok meg mégis értelmezni a versszak szövegösszefüggésének egészében a kifeje-zést! Figyeljetek arra, hogy az egyes elemek hogyan árnyalják, gazdagítják, pontosítják azt!

a révülés elmerengést, a múlton, esetleg a jövőn való töprengést, fi lozofálgatást je-lent, a pipázó öregek beszélgetnek, hiszen munkára már nem alkalmasak. A beszélgetés nem érinthet súlyos létkérdéseket, hiszen „szép, puha”, az életben megtört, ízületi gyulladás miatt göcsörtös kezek között tar-tott pipa füstje puha pamutfonálként lebeg körülöttük

h) Hatodik versszak:

Most fi gyeljetek újra arra, hogy a szövegben megjelenő vizuális képek egyrészt lehetnek éppen látottak, jelen lévők, a díszletezést szolgálók, a közvetlen látványt leíróak, és lehetnek a látványtól függetlenek, más fogalmi-képi tartományból, azaz kívülről behívottak!

Található-e költői kép (metafora, metonímia) a versszakban? Ha igen, mi az?

ebben a versszakban nincs sem metafora, sem metonímia

Milyen új gondolati elemeket fogalmaz meg ez a versszak az öregekről?

magatehetetlenek, leeszik magukat, ha részt szeretnének venni a mezőgazdasági munkában – legalább az állatetetésben –, azzal is kárt okoznak, mert olyan gyengék, hogy az éhes disznók fellökik őket, kiömlik a moslék

i) Hetedik versszak:

Fogalmazzátok meg a verszárlatot jelentő versszak első sorának hangulatát!

a lágy és langy kifejezések révén békét, biz-tonságot, melegséget sugároz; a hangulata nem derűs, de nem is szomorú, inkább kissé csüggedt, fájdalmasan lemondó

Figyeljetek a sor hangzására!a sok zöngés mássalhangzó, az l és a nazális mássalhangzók kellemes, vonzó hatást kel-tenek

A második sor milyen viszonyban van az első sorral?

a két sor tartalmi kontrasztban van egymás-sal; a „lágy a tanya” és „langy az öl” békét, biztonságot sugall, az „akasztott” viszont halálképzetet idéz, a „csillagra” határozó pedig valamiféle égi döntésre (vagy ter-mészeti törvényre) is utalhat, amely meg-változtathatatlan. A homály az átláthatatlan-ságot, a fény nélküli, örökkévaló tapogatózó kilátástalanságot sugall



77. oldal

10 PERC

T/5.

A zárlat második két sorában milyen nézőpontváltást fedeztek fel? (Melyik elem látható közelről, melyik távolról?)

menny: távoli keménybicegő cinke: egészen kicsi sírdogál


József Attila Ősz című versének képalkotását elemzi Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya. Ha a tervezett időnél hosszabb volt az egyes feladatok megoldása, a feladat folytatása történhet házi feladatként.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a költői kép felismerése új, ismeretlen szövegben, me-takogníció




E s zközök: a t aná r s z ámára Tolcsvai Nagy Gábor: A metafora alakulástörténete a ma-gyar lírai modernségben. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Főszerkesztő: Sipos Lajos. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2006

5. Ősz

József Attila: ŐSZ

Tar ágak-bogak rácsai közöttkaparásznak az őszi ködök,s vaskorláton hunyorog az ősz.

Fáradtság üli a teherkocsit,de szuszogó mozdonyról álmodika vakvágányon, amint hazatér.

Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga dombtollászkodik és hosszan elborong.A kövön nyirkos tapadás pezseg.

Batyuba szedte rongyait a nyár,a pirosító kedvű oda már,oly váratlanul, ahogy érkezett.

Ki fi gyelte meg, hogy, míg dolgozik,a gyár körül az ősz ólálkodik,hogy nyála a téglákra csorog?

Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,de nem hittem, hogy itt van, ily közel,hogy szemembe néz s fülembe morog.

A K Ö L T Ő I K É P 1 0 3

a) Olvasd el fi gyelmesen József Attila Ősz című versét!

b) Gyűjtsd ki a közvetlenül látott, jelen lévő városi táj elemeit a szövegből!

c) Írd le az ezekhez kapcsolódó igéket, állítmányi szerepű részeke!

d) Milyen hatást ér el a szöveg azáltal, hogy ezeket a más képi-fogalmi tartományból behívott szerkezeteket rendeli a konkrét tájelemekhez?

e) Az utolsó két versszakban az ősz újra tevékeny. Milyen cselekvések jellemzik?

f) Az első három versszakban szokatlannak tűnő (elvont, metaforikus) cselekvésháló miért válik itt konkréttá?

MEGOLDÁSOKb) ág, köd, vaskorlát, teherkocsi, dér, vakvágány, mozdony, lomb;c) kaparásznak, hunyorog, fáradtság üli, szuszogó, hazatér, kedvetlen, tollászkodik, elborong;d) a konkrét tájelemek háttérbe szorulnak az őket meghatározó cselekvések miatt, a leírt táj

fokozatosan válik élő szervezetetté, minden mozgás, cselekvés a reménytelenség, a változtat-hatatlanság, a kilátástalanság érzetét erősíti;

e) dolgozik, ólálkodik, csorog a nyála, szemembe néz, fülembe morog;f) az az olvasói tapasztaltat, mely cselekvőként kezdte el értelmezni az ősz barátságtalan gesz-

tusait, itt erősödik fel; az ősz támad, vadállatként leskelődik, szinte megoldhatatlanná teszi az egyes ember védekezését ellene.


79. oldal

15 PERC

T/13.

+ 15 perc a megbeszélésre

8. A LÍRA

2 ÓRA

A modul azt próbálja tisztázni, hogy mi a líra. A legfőbb nehézséget az okozza, hogy nyelvünkben gyakran egymással helyettesíthető fogalomként használjuk a vers és líra fogalmát. A vers a prózától könnyen elhatárolható, hiszen a versben a kötött beszéd a sorokba tördelésben jelenik meg. A líra és a vers közötti különbségtétel sokkal nehezebb. A líra kiemelt sajátossága a sűrítés, tömörítés, a személyesség, a világlátás korábban nem tapasztalt érzékeltetése.

Most arra a kérdésre próbálunk választ keresni, hogy mi a líra. A kérdésre azért nehéz válaszolni, mert hétköznapi nyelvhasználatunkban gyakran azonosítjuk a verset (gyakran a szebb szónak tartott költeményt) a lírával, holott a szépirodalom jelentős részére igaz az, hogy vers, de nem tartozik a líra műnemébe.


• A feladatot négyfős szakértői csoportokban kell megoldani. Egy-egy tanuló az A, B, C és D feladatot oldja meg. A munka eredményét ismerteti a többiekkel.

• (A versátiratok szerzője Nagy Elemérné Nagy Mária sz: 1954. Kisdobrony - Kárpátalja)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a nyelvi sűrítés felfedezése, tudatosítása



Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: szakértői csoport

1. Hasonló alkotások?

A)

(1) (2)Elmerengek lelkemben én Spanyolhon felé, Spanyolhon. Tarka hímű rét.És gondolatban szembenézek más ország felé. Tört árnyat nyújt a minarét.Pirkadatkor megcsendülnek szent harangjai, Bús donna barna balkononFohászkodnak egy ütemben békés hangjai. mereng a bíbor alkonyon.

A L Í R A 1 0 5

Ha szertenéznek szemeikkel tarka rét felé,előkelő dámák, hölgyek néznek domb felé,Balkon szélén merengnek a nyugvó nap feléSzemlélgetik ezt a képet, mely csak tűnő fény.

a) Keresd ki a két szövegből a közös vagy igen hasonló elemeket!

b) Vizsgáld meg az (1) szöveg rímeit!

c) Keress az (1) szövegből túlbeszélt, fölösleges, szövegeket!

d) Érvelj amellett, hogy az (1) szöveg írója verset írt!

e) Melyik szöveget tartod inkább lírai alkotásnak? Indokold válaszodat!

B)

(1) (2)Fájó szívvel gondolok most Olaszhon felé Olaszhon. Göndör fellegek.Milyen is volt ott az élet, munka és erő. Sötét ég lanyhul fülleteg.Kék égen fenn hömpölyögnek vészes fellegek, Szökőkút vize fölbuzog.városszélen állnak romokban házak falai. Tört márvány, fáradt mirtuszok.

A terein felbukkannak szökőkútjai.A romokban ott hevernek márványkincsei,Fáradt vándor szemlélgeti könnyes szemekkelFelsóhajtva, szomorkodva mereng múlt fele.



c) Keress az (1) szövegből túlbeszélt, fölösleges, redundáns, zavaró szövegeket!



C)

(1) (2)Örömömben feltekintek a kék ég felé, Frankhon. Vidám, könnyelmű nép.Elmélyülök a szívemben Frankhon táj felé Mennyi kirakat, mennyi kép!Milyen csodás ott az élet, és vidám a lét, Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:Nincs ott szükség, csak gazdagság mindenfelé. masina, csengő, kürt, harang.


Az utakon virág nyílik, és madár dalol,Ember szíve meg-megpezsdül, hogyha szól a kürt.Kirakatok előtt fi gyelgetik, mennyi drága kincs,Mekkora a nyüzsgés forgás a piac terén.



c) Keress az (1) szövegből túlbeszélt, fölösleges, redundáns, zavaró szövegeket!



D)

(1) (2)Gondolatim elszárnyalnak Svájc hegyei felé Svájc. Zerge, bércek, szédületSzédületes felhők úsznak a bércek felé Sikló, major felhők felettFriss levegőt visznek szerte völgyek, mezők felé. Sötétzöld völgyek, jégmező:A patakban tükröződik fényes napsugár. Harapni friss a levegő.

Lombos fák közt sétálgatni, friss levegőt Szippantgatni, élvezni a boldog életet.A majorban szemlélődni mindig jó nekemSikló visz föl hegytetőre, jeges táj fele.



c) Keress az (1) szövegből túlbeszélt, fölösleges, zavaró szövegeket!



A (2) verssel alaposabban fogtok foglalkozni később, a Költészet nyelvtana, a nyelvtan költészete című fejezetben.

MEGOLDÁSOKA) …a) Spanyolhon,

tarka rét,dáma ~ donna,balkon,

A L Í R A 1 0 7

alkony,mereng;

b) főleg önrímek és ragrímek: „felé”; ragrímek: harangjai, hangjai

c) szertenéznek szemeikkeldámák, hölgyekelmerengek ~ merengnekelmerengek ~ gondolatban

d) a versbeszéd egyik igen fontos elemét tartotta kötelezőnek, mely szerint a gondolathatárok megegyeznek a sorhatárokkal

e) remélhetően a B szöveg, a sűrítés, tömörítés, tisztább ritmus, zeneiség miatt

B) a) Olaszhon

fellegekszökőkúttört márvány ~ hevernek márványkincsei

b) falai – kútjai, de ez két különböző versszakban vanfellegek – szemekkel – csak a legjobb indulattal nevezhetőek rímnek

c) hömpölyögnek vészes fellegekvárosszélen áll romokban házak falai.Milyen is volt ott az élet, munka és erő.Fáradt vándor szemlélgeti könnyes szemekkelFelsóhajtva, szomorkodva mereng múlt fele.



C) a) Frankhon.

szól a kürtMekkora nyüzsgés Mennyi kirakat, gazdagság

b) felé-felémindenfelé.- terén.ennél több nem található

c) elmélyülök a szívemben,Frankhon tájEmber szíve meg-megpezsdülKirakatok előtt fi gyelgetik



D) a) Svájc

felhők úsznak ~ felhők úsznak



84. oldal

15 PERC

T/2.

harapni friss a levegő. ~ friss levegőt siklómajorban

b) felé-felémindenfelé.- terén.ennél több nem található

c) Gondolatim elszárnyalnakvisznek szerte völgyek, mezők feléélvezni a boldog életet.




A és B változat között szabad a választás.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, metaforikus nyelvi szöveg gondolativá tétele


Munka fo rmák: a korábbi négyfős csoportok vagy egyéni


2. Jelentés a versben

A)

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi verset!

Nemes Nagy Ágnes: A FORMÁTLAN

A formátlan, a véghetetlen.Belepusztulok, míg mondatomata végtelenből elrekesztem.Homokkal egy vödörnyi óceántkerítek el a semmi ellen.

A L Í R A 1 0 9

Ez viszonylagos öröklétép ésszel elviselhetetlen.”

b) Mit jelent(het)nek az alábbi kifejezések?

KIFEJEZÉS JELENTÉS

formátlan

belepusztulok

mondatomat elrekesztem

homokkal egy vödörnyi óceánt kerítek el

viszonylagos öröklét

B) Sűrítés

a) Nemes Nagy Ágnes NAPFORDULÓ című kötetének fülszövegeként írta az alábbiakat. Olvasd el fi gyelmesen a szöveget!

Nemes Nagy Ágnes: NAPFORDULÓ

Ha este hatkor megállok a Kékgolyó utca sarkán, s látom, amint a Várra egy bizonyos szögben esik a napfény széle, és a Vérmező olajfái egy bizonyos módon vetik az árnyékot: mindig és újra meg-rendülök. Ennek az indulatnak nincs neve. Pedig mindenki állt egy-egy Kékgolyó utca sarkán. – Hányszor vagyok kénytelen a névtelen érzelemnek konvencionális nevet adni! S nemcsak azért, hogy a közmegegyezés srófra-járó logikáját olajozzam. Nem. Én magam rontom el értetlen zavaromban a dolgot, s loccsantom bele a Kékgolyó utcai Névtelent egy tócsányi őszi mélabúba vagy egy kád történelmi lelkesedésbe. No persze, hiszen az őszi mélabú meg a történelmi lelkesedés már a szívünk honpolgára.Azt hiszem, a költő kötelességei közé tartozik, hogy minél több Névtelennek polgárjogot szerezzen.

b) Próbáld meg megfogalmazni, mit jelenthet a Névtelen polgárjog-szerzésének vágya!

c) Kosztolányi Dezső Negyven pillanatkép című verseiből idézünk néhányat. Válassz ki egyet, és fogalmazd meg a sűrítésből származó többletjelentést!

Kosztolányi Dezső: NEGYVEN PILLANATKÉP

3. Mézes kenyér

Külvárosi kapuban kisgyerekszáraz kenyeret majszol, ám – igézet –az édes, ikrás napfény ráperegs ő nyalni kezdi ezt az égi mézet.


6. Ember 1930-ban

Fejében az anyagi gondcsörögve ébred és megöblösödve,halálosan zúg, mint a gong.

15. Októberi táj

Piros levéltől vérző venyigék.A sárga csöndbe lázas vallomások.Szavak. Kiáltó, lángoló igék.

MEGOLDÁSOKA) ..b)

KIFEJEZÉS JELENTÉS

formátlan alaktalan, formálódni vágyó világ

belepusztulok a költői alkotás, a pontos fogalmazás ne-hézségei

mondatomat elrekesztem az egyelten, igaz megfogalmsazás megalko-tása, teremtése

homokkal egy vödörnyi óceánt kerítek el A megfogalmazás reménytelen, de a költői próbálkozást nem lehet feladni

viszonylagos öröklétA viszonylagosság az egyszeri, akkor hiteles, de bármikor máskor megkérdőjelezhetőséget fogalmazza meg

B) b) A Névtelen olyan világelemek nyelvi formába öntése, melyekre a köznapi nyelvhasználatban nincs kifejezésünk, szerkezetünk. A polgárjogszerzés akkor történik meg, ha sikerül az alkotónak új, szokatlan, ám mégis pontos nyelvi formát találni.c) (3. Mézes kenyér)Az igézet nem más, min a kenyérre rásütő napfény, amely aranyozottá, mézzel rakottá varázsolja a száraz kenyeret.(6. Ember 1930-ban)Az emberfej zakatoló, átláthatatlan gépként csörög, szolgálatot teljesít.(15. Októberi táj)Az igék hiánya, a halmozott jelzős szerkezetek az elmúlást, a visszavonhatatlan haláltudatot fogal-mazzák meg. A sűrítés, az elhallgatás olyan értelmezést sugall, mely a szövegben kimondva nem jelenik meg.

A L Í R A 1 1 1


86. oldal

15 PERC

T/3.


Ha sikerül a pontos időbeosztást tartanunk, ez a feladat már a második tanórára esik, tehát sze-rencsés, ha más összetételű, heterogén csoportbeosztást készít a tanár már az óra elején, hogy a későbbi csoportbeosztás ne vegyen időt igénybe.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: fogalmi gondolkodás fejlesztése, szakszöveg meg-értése


Munka fo rmák: heterogén csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: jelölés

3. Mi hát a líra?

a) Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szöveget, és a lásd el a megszokott jelöléssekkel!

A magyar nyelvben igen sok problémát okoz, hogy nyelvünkben a VERSnek két jelentése van. EGYRÉSZT JELENTI A KÖTÖTT BESZÉDET, amikor elbeszélő költeményekben (például a János vitézben), életkép-ben (például Arany János: Családi kör című versében) az eposzokban (például Homérosz: Odüsszeia című művében) szigorú ritmikai szabályokat betartva fogalmaz a költő.

Másrészt ugyanúgy a VERS fogalmát tartjuk fenn arra, amikor a szerző a líra műnemében alkot.

A LÍRA a HÁROM NAGY SZÉPIRODALMI MŰNEM (epika, líra, dráma) EGYIKE. Meghatározása a másik kettővel szemben érvényesül. Az epikai és a drámai alkotások egyaránt történetet és jellemeket je-lenítenek meg, míg a lírai alkotások inkább a történetekről, a személyekről, a természeti és az emberi világról való gondolati-érzelmi benyomásokat sűrítik magukba.

Az epikai alkotásokban a már megtörtént eseményeket általában egy elbeszélő mondja el, míg a drámában a történetet a szereplők maguk jelenítik meg előttünk. Az epika tehát inkább múlt, a dráma mindig jelen idejű. A LÍRÁBAN A TÖRTÉNET általában csak ALÁRENDELT SZEREPET játszhat, a múlt-beli dolgok is csak annyiban kerülhetnek elő, amennyiben jelen idejű gondolatok, megvilágosodá-sok és érzelmek kifejezéséhez közvetítő eszközként szükség van rájuk. A líráról azt szokták mondani, hogy SZEMÉLYES ÉS JELEN IDEJŰ. Azt fejezi ki, ahogy a beszélő a világot látja, megéli. Olyan műveket nevezünk lírai alkotásnak, melyek ÁLTALÁBAN különlegesen SŰRÍTETT, TÖMÖR NYELVEN szólnak egyéni, személyes, de másokat is érinthető érzelmekről, benyomásokról, gondolatokról. A lírai művekre a különleges nyelvi sűrítettség, a nyelv hangzó és képi lehetőségeinek maxi mális kiaknázása mellett gyakran a ritmus is jellemző.



87. oldal

10 PERC

T/4.

b) Rögzítsd füzetedbe azokat a kulcsszavakat, melyeket lényegesnek tartasz a meghatározásban! Figyelj arra, hogy ezek nem feltétlenül egyeznek a csupa nagybetűs szövegrészekkel!

c) Osztályszinten beszéljétek meg, ha valamit nem értetek!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: összehasonlítás, az eddig tanultak alkalmazása


Munka fo rmák: előző csoportok

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: halmazábra

4. Jó vers? Rossz vers?

Igen nehéz kérdés annak eldöntése, hogy mikor, mitől jó egy vers. Különösen nehéz helyzetben vagytok az iskolában, hiszen jobbára olyan irodalmi művekkel találkoztok, amelyeket az irodalom-ról való gondolkodás értéknek tart. Korrektebb lenne ezt a feladatot úgy megkapnotok, hogy nem közöljük a szerző nevét, de álságos lenne, hiszen mindannyian ismeritek Petőfi versét.

a) Hasonlítsátok össze a két verset a halmazábra kitöltésével!

b) Két mondatban összegezd a véleményedet a két versről!

(1)Petőfi Sándor: SZABADSÁG, SZERELEM!

Szabadság, szerelem!E kettő kell nekem.Szerelmemért föláldozomAz életet,Szabadságért föláldozomSzerelmemet.

Pest, 1847. január 1.

(2)Szittya Attila Bendegúz: AZ ÉN PARANCSOLATOM

Szerelmemért feláldozom az életem!A szabadságom s hazámért pedig szerelmem!Mert mindenek előtt a haza és szabadság,S ezen keresztül lévén csak szerelmi boldogság.

Lerchenau, 1935. szeptember 19.

A L Í R A 1 1 3


88. oldal

20 PERC

T/5.

PETŐFI VERS KÖZÖS VONÁSOK SZITTYA ATTILA BENDEGÚZ

MEGOLDÁSa)

PETŐFI VERS KÖZÖS VONÁSOK SZITTYA ATTILA BENDEGÚZ

– a felütés tömör– erős gondolatritmus– gondolatpárhuzam – a szabadság, szerelem – túlbeszélés – a kettő közötti rangsor – a szabadág, a haza funkciótlanul ismétlődik – az utolsó sor semmitmondó, nyelvileg is problémás


Az írást beadható formában kell kérni, mert mindenképpen értékelni kell a munkákat, lehetőleg a következő órán. Mivel ez a fejezetzáró óra, a tanár dönthet arról, hogy minden művet értékel-e. A magától adódó, megszokás alapján ismert gyakorlat az, hogy minden munkát beadnak, a tanár mindenkivel előre ismertetett szemponttáblázat alapján értékel. A legnehezebb, a diák számára komoly döntés, hogy eldönti, beadja-e írását, és mindenképpen jegyet kap rá. A legkevésbé ajánlott értékelés az, hogy beadja írását, és eldönti, hogy kéri-e javasolt jegyet vagy nem. Ez azért nem támogatható, mert nem segíti elő a saját munka értékelését, hiszen áthárítja a döntést.


K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: elemzés, kritikai gondolkodás, alkotó írás, önértékelés


Munka fo rmák: egyéni, önálló

Mó ds ze rek , e l j á r á s ok: kreatív írás

E s zközök: A/5-ös papírlap, melyen szerepelnek a megfi gyelési szempontok: képhasználat és sűrítés.

5. Versértelmezés

Az eddig tanultakat alkalmazva írj egy legalább 10 mondatos értelmezést Bella István Tél közeledtén című verséről. Munkádban különösen fi gyelj arra, hogy milyen jelenetezést szolgáló képek és milyen metaforák szerepelnek. Milyen sajátosságai vannak a ritmusnak, milyen eszközökkel jelenik meg a sűrítés?

Bella István: TÉL KÖZELEDTÉN

Kattannak ajtón, ablakon a zárak,lecsupált fák dérgyöngy-komiszban állnak,vakvarjú károg, fecske bujdosik,ekék, boronák állnak tavaszig.Boglya didereg kinn a földeken,egy szénaszállal a csűrnek üzen,tornyot rajzol a trágyadomb kék gőze,zsiráfnyakú papot a levegőbe.A sövénynek a szél a telet mondja,mikor az ég fehér vasát kivonja,hódunnát Szent Józseffel lerugat,vörös fülekkel hajtjuk a nyulat.

b) Figyelj arra, hogy ne vázlatosan, hanem összefüggő mondatokban írj!

MEGOLDÁSA várható válaszelemek (természetesen nem kell minden elemnek szerepelnie, de szerencsés, ha sok válaszelem előfordul):A jelenetezés képei:

kattanak ablakok, zárak telente minden visszahúzódikcsupasz fa, dérgyöngyvakvarjú, fecsketrágyadombsövény, szélhó

metaforák:boglya didereg fázik,– megszemélyesítésdérgyöngy-komiszban – kellemetlen, hideg érzésekék, boronák állnak tavaszig.

A L Í R A 1 1 5

boglya didereg egy szénaszállal a csűrnek üzen, ~ a szél elfújja a szénaszálat tornyot rajzol a trágyadomb kék gőze, ~a trágyadomb párolgó gőzei magasba emelked-

nek hódunna: ~ a mindent betakaró fehér paplan

sűrítés: a tél ijesztő, embert pusztító, szorongásra, rettegésre késztető gondolatvilága fogalmazódik meg a szövegben

ritmus: ütemhangsúly, páros rím (ennél többet nem kell elvárni)

szov 7 evf 4 fej tanar ii tord · módszerek, eljárások: ritmus keresése a hétköznapi élet...

Documents