számítógépek felépítése alapok -...
TRANSCRIPT
Mi a számítógép
❑ Adatokat dolgoz fel, tárolja, kezeli
❑ Emberi beavatkozás nélkül, program segítségével dolgozik (programvezérelt).
Részei
❑ Vezérlőegység (Control Unit = CU)
❑ Aritmetikai és logikai E. (ALU)
❑ Operatív tár (Memória)
❑ Ki- és Bemeneti E. (I/O)
❑ Vezérlő program
Neumann-elvek
❑ Elektronikus legyen
❑ Kettes számrendszerben dolgozzon (1,0)
❑ Belső adat és programtárolást valósítson meg (együtt tároljuk az adatot a programmal)❑ Vö.: Harvard-architektúra
❑ Soros feldolgozású, programvezérelt
❑ Legyen univerzális Turing-gép
Processzor
❑ CU és ALU egy integrált áramkörbe kerül, ez a CPU v. (mikro)processzor → CPU (központi feldolgozó egység)
❑ 1971 Intel készítette (4004) 4 bites
❑ Jellemzői: (később)
❑ GPU → grafikus processzor, videókártya
❑ APU → CPU + GPU egyben, még integráltabb
❑ prohardver.hu/tudastar/a_processzorok_tipusai.html
Processzorok jellemzői
❑ A processzor legfontosabb jellemzője: a feldolgozási sebesség
❑ Ez függ:❑ Órajeltől
❑ Adatbusz méretétől (egyszerre feldolgozható adat)
❑ Technológiától (Gyártó/Típus)
❑ (Processzor)magok száma
❑
Processzorok jellemzői
❑ Órajel: a chipek szinkronizálását végzi
❑ Akkor tud egy chip adatot küldeni/fogadni, ha a megfelelő lábára szinkronjel (órajel) érkezik
❑
Órajel
❑ Időegység alatti impulzusok száma
❑ 1/s → Hz
❑ Jellemző értékek: néhány GHz
❑ Ennyi „műveletet” tud elvégezni a processzor
❑ SI prefixumok!!!
Belső és külső órajel(Kiegészítő anyag)
❑ Belső: Vezérlő E. és Aritm. E. közötti adatforgalom
❑ Külső: processzoron kívüli adatforgalom (pl.: I/O felé)
❑ Eddig a belső órajel értékeit használtuk. A külső órajel (FSB) kb. 5-10x lassabb (néhány száz MHz)
❑
Feladat
❑ Egy 1 GHz-es processzor másodpercenként 1 mrd elemi műveletet végez. Mekkora utat tesz meg ennyi idő alatt a fény? (~300 000 000 m/s)
Processzor egyéb jellemzői
❑ Tokozás (csatlakozók kialakítása): FCPGA; AM3; LGA775; FM2+; stb.
❑ Fogyasztás (40-90 Watt)
❑ Utasításkészlet ❑ Teljes: CISC
❑ Csökkentett: RISC
❑ Mag típusa: technológia (régi v. modern)
❑ Magok száma: egymagos, többmagos (2-4)
Kérdések – 1. fejezet
❑ Mi a számítógép?
❑ Mi a számítógép jellemzői közül a legfontosabb ismérv?
❑ Mi a feladata a vezérlő egységnek?
❑ Mik a Neumann-elvek, mire vonatkoznak?
❑ Mit jelent az, hogy a szg. soros feldolgozású? Miért univerzális?
❑ Mi a CPU?
❑ Mi az órajel?
Adatmennyiség
❑ Bit: BInary digiT → bináris jel (kettes szr.-beli jel): 2 értékű jel, pl.: egy kapcsoló
❑ 1 bit 2 kül. jel jelölésére (megjelenítésére) alkalmas → 0|1
❑ Bájt: 8 bit szervezett egysége: egy 8 jegyű 2-es szr.-beli szám
❑ 1 bájt ? jel jelölésére alkalmas?
Bájt
❑ 8 jegyű 2-es szr-beli szám ábrázolására képes
❑ 28 jel → 256 jel → 0..255-ig
❑ Többszörösei:❑ KiB = 1024 bájt (kibibájt) → 210
❑ KB = 1000 bájt
❑ MB, GB, TB, PB, EB (MiB, GiB, TiB, PiB, EiB)
❑ Ezt használjuk az adatmennyiség mérésére
Memória
❑ Feladata: adatok és programok tárolása
❑ Jellemzői:❑ Kapacitás: bájtokban. Jellemző érték: néhány GiB
❑ Sebesség:❑ Mérhetjük órajel alapján (800-2500 MHz, elm. max 4266
MHz)❑ Mérhetjük átvitel alapján → 3000 - 16000 MiB/s❑ Mérhetjük elérési idő alapján → néhány ns
❑ Foglalat/típus → DDR3 DDR4 (régebben SDR)
❑ ROM
❑ PROM, EPROM, EEPROM
❑ RAM (dinamikus v. statikus)
❑ FLASH (NVRAM)
❑ Keressük meg a meghatározásokat!
Memória fajtái
Memória címzése
❑ A memória bájtonként tárolja az adatokat → bájt szervezésű:
❑ minden bájthoz tartozik egy ún. memóriacím, ezzel azonosítható
❑ Ez ált. 32 v. 64 bites (4 v. 8 bájt) → címbusz
❑ Memóriacímek pl. 1F5C
16
Alaplapok
❑ Gyakorlati megvalósítás: az alaplap nem kötelező a szg-hez.
❑ Gyártani egyszerűbb, ha van alaplap.
❑ Az alaplap tartalmazza a központi egységet (Proc + memória + I/O), és néhány perifériát is (pl. hangkártya, hálózati kártya, VGA, stb)
❑ Modul rendszerű felépítés
❑ Foglalatok: Processzor, memória, bővítőkártyák (ez utóbbiak nem részei a központi E-nek)
Alaplapok
❑ Legfontosabb jellemzői a foglalatok (proc, mem, bővítőkártyák))
❑ I/O: északi- és déli híd
❑ Északi híd: gyors adatforgalom: pl. memória, videó, merevlemez. Pl. milyen szabványú merevlemezt használhatunk.
❑ Déli híd vezérli: lassabb adatforgalmú perifériák: pl. billentyűzet, egér, nyomtató, hálózat, USB, stb.
Kérdések – 2. fejezet
❑ Mi az adatmennyiség mértéke?
❑ Hány különböző jel tárolható egy bájton?
❑ Mi a különbség a MB és a MiB között?
❑ Mi jellemző a ROM memórikra?
❑ Hol használnak FLASH memóriát?
❑ Szükséges-e alaplap egy számítógépbe?
❑ Mi a déli-híd, és hol található?
Buszrendszerek
❑ Busz: vezetékköteg
❑ Jellemzői:❑ Adatmennyiség/szóhossz (bit)
❑ Sebesség (órajel)
❑ Cím-, adat-, vagy vezérlőbusz
❑ Belső/külső
Belső/Külső buszok
❑ Belső:❑ FSB → Front side bus, a proc és a memória közötti
adatforgalom
❑ PCIe, SATA/PATA; SCSI
❑ Külső:❑ USB; FireWire; PS2
❑ eSATA
❑ SCSI
❑ HDMI
❑ DisplayPort
Sz.g. osztályozása
❑ Több szempont szerint:❑ Időrendi (I. , II., … generációs gépek)
❑ Technológiai
❑ Teljesítmény alapú
Szg. osztályok
❑ Szuperszámítógép (szg-fürt): több node-ból álló rendszer
❑ http://prohardver.hu/hir/uzemel_titan_nevu_szuperszamitogep.html
❑ Mainframe, Kisszámítógépek
❑ Szerverek, Munkaállomás/PC (asztali rendszerek)
❑ Laptop, Notebook, vékony kliensek
❑ NetBook, Tablet
❑ Palmtop/PDA, „Okostelefon”
Periféria
❑ Önálló egység
❑ A számítógéppel (központi egységgel) kommunikálni képes
❑ valamilyen buszon (USB, SCSI, ATA, stb.) keresztül
❑ Csoportosítás az adatáramlás iránya szerint történik
Perifériák csoportosítása
❑ Bemeneti❑ Billentyűzet, egér, scanner (lapolvasó), mikrofon,
webkamera
❑ Kimeneti:❑ Monitor, nyomtató, hangszóró, plotter (rajzgép), 3D
nyomtató
❑ Kétirányú❑ Háttértárak (HardDisk, FloppyDisk, DVD, CD, Flash
memóriák),
❑ Érintőképernyő, VR (Virtual Reality) eszközök
Bemeneti perifériák
❑ Billentyűzet
❑ Egér
❑ Lapolvasó
❑ Fényképező/Kamera
❑ Feladat: keressünk a felsoroltakon kívül bemeneti perifériákat!
Kimeneti perifériák
❑ Monitor❑ CRT
❑ LCD/TFT
❑ Nyomtató❑ Tűs, tintasugaras, lézer, hőszublimációs, 3D
❑ Plotter
❑ Hangkártya
❑ Projektor
Kérdések – 3. fejezet
❑ Melyik a világ leggyorsabb szg-e? Melyik kategóriába tartozik? Melyik országban található?
❑ Hogyan csoportosítjuk a perifériákat?
❑ Melyek a legjellemzőbb kimeneti perifériák?
❑
Háttértárak
❑ Kétirányú perifériák csoportja: az adatok hosszú távú megőrzése
❑ Működés szerint: mágneses, magneto-optikai, optikai, flash
❑ Mágneses: lemez (HDD, FDD), szalag (streamer)
❑ Optikai lemezek: CD, DVD, BlueRay
❑ Flash: PenDrive (FlashDrive), memóriakártyák, SSD
Jellemzők
❑ Kapacitás: bájt többszörösei (MB, GB, stb.)
❑ Sebesség:❑ átviteli: bájt/sec (MB/s)
❑ elérési: ms (mennyi idő alatt találunk meg egy keresett adatot)
❑ Megbízhatóság, tartósság: milyen gyakori az adatvesztés, meddig őrzi meg az adatokat, stb. MTBF, S.M.A.R.T (Self-Monitoring, Analysis and Reporting Technology)
Merevlemezek
❑ Szinte minden személyi szg.-ben megtalálható
❑ Kapacitás: 500 GB – 4 TB
❑ Sebesség: 80 – 500 MB/s; adatelérés: ~ 5 - 7 ms❑ A memória adatelérése 5 ns. Hányszor lassabb a
merevlemez? Miért?
❑ A lemezt sávokra és szektorokra (és cilinderekre) osztjuk, így azonosítjuk az adatok helyét.
❑ Csatoló felületek: (PATA) -kihalófélben, SATA, SCSI, USB, FireWire
Háttértárak SSD
❑ Nagy kapacitású tároló, a HDD kiváltására
❑ Flash technológiát használ
❑ Előnyök:❑ Nagy olvasási sebesség → gyors adatelérés, de írási
sebesség nem gyorsabb (→ Cache)
❑ Kis fogyasztás → mobileszközök
❑ Hátrányok:❑ Kapacitása elmarad a HDD-től
❑ Drága
❑ Nem annyira tartós → MTBF
Optika és egyéb háttértárak
❑ Optikai:❑ CD, DVD, Blue-ray
❑ Sebesség: ❑ Adatelérés: néhány száz ms❑ Adatátvitel: 1x: 1200 KB/s (ennek többszöröse) (CD: 150
KB/s)❑ HDD-től kisebb sebesség, olcsó, cserélhető, mágneses
zavarokra érzéketlen
❑ Kevert (magneto-optikai): Zip Drive, A-drive, IOMega, stb. Nem elterjedt.
Kérdések – 4. fejezet
❑ Melyek a legjellemzőbb kétirányú perifériák?
❑ Mi az SSD? Miért előnyös? Vannak-e hátrányai?
❑ Soroljon fel optikai elven működő háttértárakat!
❑ Milyen kétirányú perifériát ismer a háttértárakon kívül?
❑ Mi az MTBF?
Szoftverek osztályozása
❑ Rendszerszoftver / operációs rendszer❑ Rendszer közeli szoftverek (driver, cd író, lemez
formázó prg. Stb) -a hardvert közvetlenül elérhetik
❑ Segédprogramok -egyszerű szoftverek, ált.-ban az op. rendszerrel együtt adják (pl.:jegyzettömb, számológép)
❑ Felhasználói szoftverek
Licencelés
❑ Public domain (közkincs) -mo-n tiltott, a jog nem ismeri (nincs szerzői jog)
❑ Freeware
❑ Szabad szoftver / nyílt forrású szoftver / GPL
❑ Shareware
❑ Adware
❑ Kereskedelmi
Operációs rendszer
❑ Szoftver csomag, a gép működtetését, az erőforrások kihasználását, a felhasználó kiszolgálását végzi → személyi gépeken grafikusak
❑ A programokat (alkalmazásokat) az operációs rendszer futtatja → Windowsos szoftver nem fut Linux alatt
Op. r. feladatai
❑ Vezérli szg-et.
❑ Futási környezetet biztosít
❑ Perifériák kezelése
❑ A felhasználói igények minél jobb kiszolgálása
Op. rendsz. jellemzői
❑ Szöveges/grafikus
❑ Multitasking/monotasking (több-/egyfeladatos)
❑ Multiuser / single user (több-/egyfelhasználós)
❑ Multithreading (többszálú)
❑ Valós idejű, kötegelt, interaktív
❑
Operációs rendszerek
PC-s:❑ Windows változatok
❑ Linux disztribúciók
❑ Unix rendszerek (HPUX, BSD, Solaris, AIX, MacOS X)
❑ Egyéb rendszerek (eComStation, Haiku, OpenDOS)
❑ MobilOS:❑ Windows Mobile, Android, iOS, BADA
Kérdések – 5. fejezet
❑ Mi az operációs rendszer? Melyik csoportba tartozik?
❑ Soroljon fel operációs rendszereket!
❑ Mi a valós idejű rendszerek jellemzője?
❑ Mely szoftverlicencek engedik az ingyenes felhasználást?
❑ Keressen freeware operációs rendszert!
Vírusok
❑ Mi a „vírus”?❑ Olyan szoftver, melyet szándékosan arra a célra írtak,
hogy kárt okozzon.
❑ Önállóan terjed -vmilyen másik program segítségével, a felhasználó tudatlanságát, lezserségét használja ki
❑ Milyen károkat okozhat?❑ Megbénítja a gép működését
❑ Adatvesztés
❑ Működési zavarok
❑
Egyéb károkozók
❑ Féreg: Hálózaton keresztül terjed, leginkább szervereket fertőz. Az op. rendszer hibáit, biztonsági réseit használja ki.
❑ Trójai program: önálló szoftver, nem terjed magától, dupla funkció: egy hasznos és egy káros
❑ Kéretlen reklám (SPAM), felugró ablakok
❑ Kémprogram (spyware): adatokat szed le a gépünkről, és ezeket küldi tovább. Terjedése a trójaihoz hasonló, álcázzak magukat
Támadási módok
❑ Hátsó ajtó
❑ Keylogger (hw, sw)
❑ Hamisított levél
❑ Hamisított weboldal
❑ És sok más:❑ Flood támadások
❑ DNS, DHCP snooping
❑ Ld.: hálózatok témakörnél!
Megelőzés, védekezés
❑ Megelőzés:❑ ismeretlen email melléklet megnyitása
❑ EXE fájlok, feltört szoftverek telepítése
❑ frissítések fontosak!
❑ Víruspajzs
❑ Vírusirtó
❑ Antispam
❑ Antispyware → kémprogram (személyazonosság lopás) ellen
Hogyan tároljuk adatainkat
❑ Mentés ↔ archiválás
❑ Biztonsági tényezők (hardver, hálózat, felhasználók, támadók)
❑ Lemeztükrözés (napi munkához, nem véd a véletlen műveletek és a hardverhibák ellen)
❑ Szervertükrözés
❑ Mentések (napi, heti. nem aktuális, csak végszükség esetén)
❑ Archiválás (szalagegységek, felhő)
Kérdések – 6. fejezet
❑ Vírus-e egy hibás szoftver, ami mindent töröl a lemezünkről?
❑ Jellemezze a férgeket, mi a legfontosabb jellemzőjük? Hogyan lehet védekezni ellenük?
❑ Mi a hátsó ajtó?
❑ Mit jelent a zombigép fogalom?
❑ Mi a különbség a mentés és az archiválás között?
Ergonomikus munkakörnyezet
❑ Egészség megőrzése miatt fontos
❑ Monitor, billentyűzet, szék, asztal kialakítása, elhelyezése
❑ Hibás munkakörnyezet káros hatásai:❑ Ínhüvelygyulladás
❑ Derék/gerinc bántalmak
❑ SMS nyak
❑ Izomgörcsök (derék, nyak)
❑ Gyakorló teszt:http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/szamitogepes-ismeretek/elokeszites/elokeszites-tesztgyujtemeny
Munkakörnyezet beállításai
❑ Képernyő beállítása / asztal / tálca (panel)
❑ Ablakok beállítása
❑ Nyelvi környezet
❑ Betűtípusok telepítése
❑ Szoftverek telepítése / eltávolítása
❑ Windows → vezérlőpult
❑ Ubuntu → Rendszerbállítások
Asztali környezet / Desktop Environment
❑ Asztal, tálca (panel), gyorsindítók, „Start” menü, fájlkezelő, böngésző, egyéb alkalmazások
❑ Feladat: keressünk asztali környezeteket! Melyikhez milyen fájlkezelő tartozik?
❑ Feladat: nevezzük meg egy ablak részeit! Próbáljunk minél több elemet felsorolni!
GUI - Grafikus felhasználói felület
❑ Feladata:❑ Grafikus megjelenítés kezelése
❑ Egér/mutató eszköz kezelése
❑ Részei:❑ Grafikus mag
❑ Ablakkezelő
❑ Integrált felhasználói felület
Linux
❑ UNIX-szerű rendszer
❑ Linus Torvalds kezdte fejleszteni, ingyenes (UNIX általában nem ingyenes)
❑ Felépítése: rendszermag (kernel) + grafikus felület
❑ Különböző disztribúciók: „cégek” válogatnak össze szoftvercsomagokat + telepítési támogatást, pl.: Ubuntu, SuSe, Fedora, Kiwi, RedHat, Android, stb.
Linux
❑ Szöveges rendszer
❑ Grafikus kiegészítés több is létezik. Ingyenesek: X.org, Xfree86
❑ Feladat: melyik felületet használják a gépen?
❑ Ablakkezelők (Window manager): fvwm, twm, ...
❑ Integrált graf. felületek: Gnome, KDE, XFCE, LXDE
Hogyan válasszunk munkaeszközöket (hardver +
szofver)❑ Felhasználás (szerver, irodai, játék, stb.) dönti el,
milyen szempontokat kell figyelembe venni.
❑ Otthoni felhasználásra:❑ Operációs rendszer: ismert, elterjedt (pl.: Windows 8
STARTER/HOME/HOME BASIC)
❑ Gép:
Kérdések 7. fejezet
❑ Mit szabályoz az ergonómia?
❑ Mi az fvwm?
❑ Mi a GUI és az IDE (Integrated Desktop Enviroment) között a különmbség?
❑ Milyen grafikus felületet használ? (rendszerfigyelő → első menüfül)
❑ Hogyan tudja megváltoztatni a képernyő felbontását? Otthon és itt LXDE alatt?
❑ Milyen betegségeket okozhat a hibás munkakörnyezet?