Kezdetek…A gyors számolás vágya egyidős a számolással.

Mind az egyiptomiak mind a babilóniaiak számoló táblázatokat használtak. A helyiérték és a 10-es számrendszer egyesítése volt az első alapja a különböző golyós számológépeknek.

A gondolkozó gép ötlete 1275-ben RAIMUND LULLUS fejében született meg. (Meg is kövezték a spanyol hittérítőt.)

Kezdetek… 1623-ban WILHELM SCHICKARD készített olyan

számológépet, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek működtek.

1624-ben PASCAL szerkesztett egy összeadógépet(aritmometer).

Ezt tökéletesítette LEIBNIZ, akinek gépe mind a négy alapműveletet el tudta végezni, sőt már javasolta a 2-es számrendszer alkalmazását a számító eszközöknél.

A fejlődést a lyukkártya feltalálása gyorsította meg, az angol CHARLES BABBAGE olyan gépet tervezett, amelyet a korai gyártási technológia nem tudott kivitelezni, mégis ő alkalmazta először, hogy a számítási utasításokat lyukkártya segítségével táplálják a gépbe.

A fejlődés megindulása… A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített

programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta.

A fejlődés megindulása… HOWARD HATHAVAY AIKEN

vezetésével az IBM támogatásával a Harvard egyetemen (USA, 1943-44). elkészült a MARK I majd a MARK-II gép, amelyek központi vezérlésű elektromechanikus analitikus gépek voltak. (A MARK-II-nek 0,3 - 0,5 másodperc kellett az összeadáshoz, míg a szorzáshoz 5-6 másodperc, az osztást átlagosan 15 másodperc alatt végezte el.)

Alapelvek…1940-ben Norbert Wiener amerikai matematikus fektette le a korszerű számítógépek számára az alapelveket: 1. A számítógép aritmetikai egysége (a számoló mű)

numerikus (számjegyes) legyen; 2. A mechanikus és elektromos kapcsolókat fel kell, hogy

váltsák az elektroncsövek; 3. Az összeadás és szorzás elvégzésére a 2-es számrendszert

kell alkalmazni; 4. A műveletsort a gép, emberi beavatkozás nélkül,

automatikusan végezze, és a közbenső logikai döntéseket is be kell táplálni a gépbe;

5. Legyen lehetőség az adatok tárolására, könnyű előhívására és törlésére.

A második világháború… A lövedék röppálya számítására épült meg az első

elektronikus számítógép. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Calculator) nevet viselő gép, philadelphiai alkotói 18 000 darab elektroncsövet helyeztek el, és méretéről csak annyit, hogy 30 m-nél hosszabb teremre volt szüksége és 30 tonnát nyomott. A sok elektroncső gyakori meghibásodást okozott és 1956-ban a gépet lebontották.

A jelfogós és elektroncsöves számítógépeket első generációs számítógépeknek nevezzük.

ENIAC

Neumann elvei:Történetileg két Neumann-elvet különböztetünk meg: a tárolt program elvét, és a számítógép felépítésére vonatkozót.

1. Tárolt program elve: Legyen a számítógépben egy eszköz, amely nem csak a számításban szereplő adatokat és a részeredményeket tárolja a gép működése alatt, hanem a végrehajtási utasítását is (belső programvezérlés). Mindezt kettes számrendszerű ábrázolásban.

2. A számítógépben legyen egy tár (memória) – a tárolt program elv alapján - az információk tárolására, legyen központi egység(ek) (processzor(ok), amelyek ezt az információt felhasználják, feldolgozzák, valamint tartalmazzon az információk be- és kivitelére szolgáló eszközöket (perifériákat).

Második generációs gépek 1948-ban feltalálták a tranzisztort és a mágnesgyűrűs

tárat, ezeket 1960-ban végérvényesen elkezdték használni, mely nagyságrenddel növelte a megbízhatóságot.

Megindult a számítógépek miniatürizálása.

Az ilyen jellegű számítógépeket második generációs gépeknek nevezzük.

Harmadik generációs gépek 1965-ben feltalálták az integrált áramkört (IC). Ez

további méretcsökkenést, megbízhatóság növekedést és műveleti sebesség emelkedést jelentett.

Az alkalmazásukkal készült számítógépeket harmadik generációs számítógépeknek nevezzük.

Negyedik generációs gépek Az 1970-es évek végén megjelent az egyes funkció

csoportoknak a teljes integrációja, így megalkották az első mikroprocesszorokat.

Ezek lehetővé tették, hogy a magas szakmai tudású szakemberek helyét a feldolgozásban maga a felhasználó váltsa fel.

A mikroprocesszorral rendelkező gépeket nevezzük negyedik generációsnak.