szkarifikált akácmaggal végzett csemetetermelés...
TRANSCRIPT
Szkarifikált akácmaggal végzett csemetetermelés tapasztalatai
S A S B A R N A
A z akáccsemete-szükséglet az utóbbi évek folyamán csökkent, az akác mégsem veszített jelentőségéből. Évente 40—50 millió csemetét és suhángot kell felnevelni.
A z 1. táblázat adatai szerint ezt az anyagot a korábbi években igen kis hatásfokkal termeltük meg. Ezt legnagyobbrészt a forrázásos előkészítés terhére írhatjuk. A z 1960. évtől kezdve erdőgazdaságaink egyre nagyobb mértékben fordultak a szkarifikálás felé • és ez az utóbbi négy év átlagában már megmutatkozik.
Az Erdő 1963. 5. számában közöltem szkarifikáló gépem leírását és az általa előkészített mag első vetési eredményeit. A z 1962. évi kísérleti vetések csekély területén az értékelés nem lehetett kellően meggyőző, ezért 1963 tavaszán mintegy tízszeresére növeltem a kísérleti vetőbarázdák hosszát. Öt különböző adottságú csemetekertben összesen 310 fm hosszúságban vetettem szkarifikált akácmagot, 10 cm széles vetőbarázdába 1,0 g/fm, valamint 1,5 g/fm mennyiségben, ezenkívül az addig helyileg szokásos adagolással. A széles barázdás, kísérleti területek mellett figyelemmel kísértem néhány szintén szkarifikált magot felhasználó olyan csemetekert adatait is, ahol üzemi módon, vetőgéppel, az előírásos, keskeny barázdába történt a vetés.
1. táblázat Tíz évi akáccsemete termelés országos statisztikai adatai
Akáccsemete ter Termelt kiültet- Kiültethető
Gazdasági évek
melésre felhasznált hető csemete A felhasz csemete kihozatal
Sorszám
Gazdasági évek összes
csemetekerti
terület
összes akácmag összesen hektá
ronként
nált mag mennyisége ha-onként
a vetett csírázó -képes
magból*
ha kg 1000 db 1000 db kg/ha 0 /
1. 1954/55 434,98 22 300 26 712 61,41 51,27 2,76 2. 1955/56 384,18 25 911 72 763 189,94 67,44 6,49 3. 1956/57 355,64 28 537 50 090 140,84 85,24 3,78 4. 1957/58 257,93 18 491 59 221 229,99 71,69 7,42 5. 1958/59 327,55 26 564 37 140 113,38 81,99 3,18 6. 1959/60 309,88 20 574 58 657 189,29 66,39 6,34
1954/60 átlaga 345,03 23 728 50 764 147,13 68,77 4,92
7. 1960/61 321,76 19 108 55 573 172,71 59,38 6,70 8. 1961/62 298,32 15 853 39 558 132,60 53,14 5,75 9. 1962/63 356,90 18 942 35 662 99,92 53,73 4,11
10. 1963/64 289,18 14 733 47 588 164,56 50,95 7,44
1060/64 316,54 17 159 44 595 140,88 54,21 5,98 átlaga
1954/64 átlaga 336,63 21 101 48 296 143,47 62,68 5,27
* Csíraképes magszám az 1963, és 1964, évek 40 vizsgálati adatának átlagával — 95,5 százalék tisztaság, 19,21 g ezermagsúly, 87,26% csírázóképesség — számítva
A z 1963. évi kísérleti vetésekre felhasznált akácmag tisztasága: 98,3%, ezermagsúlya: 17,65 g, csírázóképessége (szkarifikáltan) 95%, vetőértékszázaléka 105% volt. A vetés a következő sorrendben történt: Isaszeg és Mária-besnyő V. 15., Valkó V. 17., Mende V. 22. és Pusztavacs VI. 1-én. A késői vetés ellenére a csemeték kielégítően fejlődtek, egyedül a pusztavacsi csemetekertben mutatkozott meg az elkésett vetés gyenge eredménye. A kísérleti vetések értékelését a 2. táblázaton mutatom be, a 3. táblázat pedig az üzemi vetések eredményeit adja.
2. táblázat Széles vetőbarázdás kísérleti akác Csemetetermelés kiértékelése
A csemeteA vetett Az élő csemeték száma
a 20 fm-es sorokban Átlagos csemeteszám
Kihozatali átlag a csírázó-
képes magból
számlálás időpontja
év, hó, nap a csemete kora
mag-meny-nyisége
csírázó-képes magszám Is
asze
g
Már
ia-
besn
yő
Men
de
Pus
zta
vacs
Val
kó
Átlagos csemeteszám
Kihozatali átlag a csírázó-
képes magból
g/fm db/ ím d a r a b db/fm /o
1963. V I . 18. 1,00 52,40 488 484 678 511 732 28,43 54,24
mintegy 30 napos 1,50 78,60 664 542 912 676 1003 38,97 49,58
2,41 128,33 638 1232 1322 1208 1239 56,39 46,28
A z összes egyéves csemete (kiültethető és nem szabványos méretű együtt)
1963. X I . 1. 1,00 52,40 370 419 396 425 520 21,30 40,65
mintegy 164 napos 1,50 78,60 486 581 452 640 715 28,81 36,65
2,41 128,33 459 997 455 1051 795 37,57 29,27
A z összesből kiültethető, szabványos méretű csemete :
1963. X I . 1. 1,00 52,40 280 275 296 128 478 14,57 27,80
mintegy 164 napos 1,50 78,60 340 309 351 135 600 17,35 22,07
2,41 128,33 313 411 259 126 674 17,83 13,89
A kísérleti kihozatali értékeket szemlélve láthatjuk, hogy a fm-enkénii vetőmag-mennyiség növelésével nem nő, hanem csökken a kihozatali százalék. Különösen szembetűnő ez, ha a kísérleti eredményeket az országossal vetjük össze (1. tábl.), de élesen megmutatkozik a vizsgált üzemi eredményekkel való összehasonlítás során is (3. tábl.). Ezek szerint az akáccsemete-termelés csekély kihozatalát nem csupán a mag forrázással történt előkészítése befolyásolta hátrányosan, hanem — a termőhelyi tényezők mellett — a vetés módja, a keskeny vetőbarázdák kialakítása is. Hiába vetünk korszerűen előkészített magot hagyományos vetőbarázdába, a kihozatalt így nem fokozhatjuk. A keskeny vetőbarázdában túl sűrűn kelt csemeték növőtér hiányában nem fejlődhetnek kellő mértékben. A növőtér hiánya a talaj felszíne alatt és felett feltétlenül hátrányos a csemeték fejlődésére. A sűrűn vetett sorokban eleinte jól fejlődnek
3. táblázat Mezőgazdasági vetőgéppel készült üzemi akácvetések jellemző adatai
(1963)
Sor
szám
Erd
őgaz
dasá
g E
rdés
zet
Cse
met
eker
t T i s z t a ság
F o l y ó m é t e r e n k é n t v e t e t t
k i ü l t e t h e t ő c s e m e t e
Elv
etet
t ös
szes
mag
a
veté
s te
rüle
te
Sza
bv
. cse
me
te
kih
oza
tal
a
csír
ázó
k
ép
. m
ag
bó
l
Öss
zese
n te
rmel
t k
iül
teth
ető
csem
ete
Sor
szám
Erd
őgaz
dasá
g E
rdés
zet
Cse
met
eker
t cs írázó
képes ség ö s s z . m a g
s ú l y a
c s í raké pes m a g
s z á m a
s z á m a f o l y ó
m é t e r e n k é n t
kinozalala a csirázóképes
rnaaü :l Elv
etet
t ös
szes
mag
a
veté
s te
rüle
te
Sza
bv
. cse
me
te
kih
oza
tal
a
csír
ázó
k
ép
. m
ag
bó
l
Öss
zese
n te
rmel
t k
iül
teth
ető
csem
ete
Sor
szám
Erd
őgaz
dasá
g E
rdés
zet
Cse
met
eker
t
ezer m a g s ú l y
ö s s z . m a g
s ú l y a
c s í raké pes m a g
s z á m a
s z á m a f o l y ó
m é t e r e n k é n t
kinozalala a csirázóképes
rnaaü :l Elv
etet
t ös
szes
mag
a
veté
s te
rüle
te
Sza
bv
. cse
me
te
kih
oza
tal
a
csír
ázó
k
ép
. m
ag
bó
l
Öss
zese
n te
rmel
t k
iül
teth
ető
csem
ete
Sor
szám
Erd
őgaz
dasá
g E
rdés
zet
Cse
met
eker
t
% % 8 g / f m d b / f m d b / f m % k g h a d b / h a 1 0 0 0 d b
1. Gödöllői Puszta-
vacsi Borókás
97,03
83,00 19,34
2,80 116,58 5,67 4,85
245,00
3,5000 141 714 496,00
2. Gödöllői Puszta-
vacsi Kolenda
97,03
83,00 19,34
3,15 201,53 7,57 3,75
104,72
1,4960 166 711 249,40
3. Gödöllői Mendei Csigás
95,70 87,00 18,56
2,82 126,15 6,40 5,07 127,00
1,7000 125 883 214,00
4. Gödöllői Mendei Farmos
96,40 93,00 18,63
2,80 134,72 9,16 6,79 120,00
1,2000 204 938 244,90
5. Gödöllői Csév-
haraszt Kelemen
95,90
74,00 20,57
2,44 84,91 4,91 5,78
316,40
4,5200 140 486 635,00
6. Gödöllői Isaszegi Nyíres
95,60 86,00 18,85
1,76 76,77 4,88 6,36 56,00
1,2700 122 126 155,10
7. Gödöllői Isaszegi Marton
berek
95,60 86,00
18,85
1,57 68,48 11,01 16,07 15,75
0,4000
275 250 110,10
8. Gödöllői Valkói Cinegés
93,70 83,00 19,79
2,07 81,33 9,80 12,05 70,00
1,3800 194 308 252,60
9. Gödöllői Ceglédi Mikebuda
98,10 95,00 17,58
3,21 170,16 11,62 6,82 742,56
10,4000 258 173 2685,00
10. Szegedi Szegedi Marosi
95,38 89,00 20,00
0,99 42,02 6,35 15,11 113,00
4,0000 181 500 908,00
11. Cserháti Szécsényi Szécsény
95,38 95,00 20,00
6,00 271,86 18,20 6,69 30,00
0,3000 303 333 91,00
12. Cserháti Balassagyarmati
Lőrinci
95,38
95,00 20,00
3,24 146,80 5,51 3,75
30,00
0,3700 137 837 119,00
Súlyozott átlag vagy
összesen :
95,38 91,40 19,06
2,62 131,12 8,07 7,57 1970,43
30,5360 198 225 0053,00
a csemeték, de 30—60 nap után n a g y o b b m é r v ű pusztulás kezdődik . A z állati s kl imatikus károsításon, a rovar - és gombafer tőzésen k ívül a csemetéknek a térben va ló e lhelyezkedése köve tkez tében kerülhet sor a pusztulásukra. M i n den károsítás ellen igyekeztünk edd ig védekezni , csupán a ve tőágyban va ló zsúfoltság ellen nem. Helyenként végeznek ugyan ritkítást, de ez túl munka igé nyes, szaktudást igénylő művele t , és elkerülhető o lyan vetésforma alkalmazásával, amelyné l a n ö v e k v ő csemeték szükséges növő te ré t megfe le lően b i z to síthatjuk.
A természet általában bőkezűen bánik a maggal , a z e m b e r azonban takarékosságra kényszerül , viszont a túlzott takarékosság sem vo lna gazdaságos. A cél a kiültethető mére tű csemeték gazdaságos termelése. Ezt a m a g b ó l va ló j ó kihozatal egyedül n e m biztosítja, mer t n e m adja egyben a fo lyóméterenként felnevelhető csemeték l e g n a g y o b b mennyiségét . A 3. táblázaton értékelt c s e meteker tek közül a már tonberekiben, cinegésiben és a maros iban a- 10%-ot meghaladja ugyan a m a g b ó l va ló kihozatal, v iszont a ha-onként termel t k iü l tethető csemeték száma m é g s e m éri el az alacsony mag-kihozata lú szécsényi csemetekert e g y hektárra eső csemeteszámát. N e m mindegy , h o g y a maggal va ló takarékosság é rdekében kevés magga l számszerűen j ó kihozata l i érünk el és kevés csemetét te rmelünk e g y fm-en, v a g y t ö b b m a g o t használva, rosz-szabb kihozatallal fm-enként t ö b b kiültethető csemetét nye rünk! A t ö b b mag azonban n a g y o b b ve tőágya t is k íván, így a hagyományos keskeny, ék alakú vetőbarázda alkalmazásáról át kell térni a 10 cm széles, de ugyanolyan sorközű vetősorra.
T ö b b , széles barázdás akácvetést vá l tozó magmenny i ség szerint ér tékelve —• a csemetenevelés minden mozzanatát egyezőnek fel tételezve — arra a megál la pításra juthatunk, h o g y a ve tőmag-megtakar í tás csupán b izonyos mértékig indokol t . Ezt a 4. táblázat adatai bizonyí t ják.
4. táblázat Széles vetőbarázdás kísérleti akácvetések összehasonlító kiértékelése
A felhasznált akác vetőmag A várható kiültethető csemete A z elvetett mag értékének mennyisége száma értéke
1 ha-on
A z elvetett mag értékének
folyó 1,00 ha értéke (22,— Ft/kg)
fm-kónt 1 ha értéke
1 ha-on levonása után
megmaradó méteren
ként területen
(18180 fm)
értéke (22,— Ft/kg) kihozatal
a magból területen (75,— Ft/
ezer darab) csemete érték egy hektárról
g/fm g Ft db/fm % db Ft Ft
1,00 18 180 400,— 14,57 27,80
164 000 19 800,— 19 400 —
1,50 27 270 600 — 17,35 22,07
315 000 23 625,— 23 025 —
2;41 43 816 964 — 17,83 13,89 324 000 24 300 — 23,336 —
A v e t ő m a g mennyiségének növelésével csökken a m a g h o z viszonyítot t k i hozatal, ugyanakkor növekszik a fm-enként i csemeteszám, a területegységre vona tkozó kihozatal. A gazdaságos termelés tehát a ve tés választott alakzatától és ennek méretei től is függ. A z eddigi keskeny, ék-keresztmetszetű vetőbarázda
n e m teszi l ehe tővé a n a g y o b b területi k ihozata l i adó , n a g y o b b m a g m e n n y i s é g alkalmazását, mive l n e m biztosítja a fe j lődő csemetéknek, e legendhete t lenü] szükséges növőtere t .
A z opt imális magfelhasználás tekintetében végleges vé l emény t mondani e lhamarkodot t volna , ehhez tovább i kísérletek szükségesek.
Ulamm E.: P E 3 y j I b T A T b I O í l b l T O B , n O J l Y M E H H b l X n P H BblPALUMBAHHH C E f l H U E B H 3 C K A P M O H L I H P O B A H H b l X CEMflH AKAIJHH BEJIOFI.
A J I H peHTa6enbHOCTH BbipamHBaHHn ceflHueB anauHH Genon CKapnct)Hn;HpoBaHne ceMHH caMo no ce6e HeAOCTaTOMHO. npHMeHeHHe TpaAHUHOHHOÜ KJ1HH0BHAH0M Ö0p03AbI ÍXJIH CeBa He BblTOAHO. OO AaHHbIM OnblTOB, npoBeAeHHbix A O C H X n o p , npHMeHeHHe 6opo3Abi A-nfl ceBa c U J H P H H O H B 10 C M C M C H L U J I I M K O J I H M C C T B O M ceMHH Aajio HeOAHOKpaTHO Goj ib iue ceHHueB. C C H H U H anauHH 6eJion B B03pacTe A O OAHoro roAa He Ha CTOJtbKo CBeTO-JTKtÖHBbie, *JT06bI HX HejIb3H ÖbUIO BbipaCTHTb B lIJHpOKOH 6 o p 0 3 A e .
Sas B.: E R F A H R U N G E N B E I D E R A N Z U C H T V O N R O B I N I E N P F L A N Z E N A U S S K A R I F I -Z I E R T E N S A M E N .
D i e W i r t s c h a f t l i c h k e i t d e r R o b i n i e n p f l a n z e n a n z u c h t w i r d d u r c h d i e V o r b e r e i t u n g d e s S a a t -g u t s m i t t e l s S c h a l e n r i t z u n g a l l é i n n i c h t g e l ö s t . D i e A n w e n d u n g d e r h e r k ö m m l i c h e n , k e i l a r t i g e n S a a t r i l l e i s t n a c h t e i l i g . N a c h d e n b i s h e r i g e n V e r s u c h e n e r g a b e i n e 10 c m b r e e i n S a a t r i l l e m i t w e n i g e r S a m e n e i n e m e h r f a c h e P f l a n z e n z . a h l . D i e R o b i n i e n p f l a n z e i s t b i s z u m j á h r i g e n A i t e r n i c h t s o s e h r l i c h t b e d ü r f t i g , u m n i c h t i n b r e i t e n S a a t r i l l e n e r z o g e n w e r d e n z u k ö n n e n .
FAO/ECE Vegyes Bizottság 5. ülésszakának munkájáról S Z Ö N Y I L Á S Z L Ó
Folyóiratunk hasábjain is több beszámoló, ismertetés jelenik meg különböző olyan nemzetközi szervezetek munkájáról, amelyekben Magyarország is képviselteti magát. Ezek egyikével kapcsolatban szerzett tapasztalatokról szeretnék a hazai erdész szakközönség előtt rövid ismertetőt adni.
A z Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és az Európai Gazdasági Bizottság (ECE) 1954-ben életre hívta az Erdei Munkamódszerekkel és az Erdei Szakmunkások Képzésével foglalkozó Vegyes Bizottságát (továbbiakban: Vegyes Bizottság). A Vegyes Bizottság 1964-től együttműködik a Nemzetközi Munkaügyi Irodával (ILO). Alapításakor meghatározott feladata az, hogy segítse elő a nemzetközi együttműködést az erdei szállítással és egyéb erdőgazdasági műveletekkel kapcsolatos munkamódszerek és az erdei szakmunkások képzése terén azáltal, hogy támogassa a munka termelékenységére, az erdei hulladékok csökkentésére, a balesetek megelőzésére, valamint az erdei munkások életszínvonala megjavításóra vonatkozó törekvéseket. A Vegyes Bizottság munkáját különböző munkacsoportokon át fejti ki, amelyek hároméves időközönként vegyes bizottsági ülésszakokon adnak számot eredményeikről. A z 5. ülésszak az Egyesült Királyság meghívására 1964. június 6—19 között volt Edinburghban, és azon a vendéglátó Egyesült Királyságon és hazánkon kívül a baráti államok sorából a Szovjetunió, Bulgária, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyelország, továbbá Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Svédország és Jugoszlávia képviseltette magát. A Vegyes Bizottság munkája hazánkban kevésbé ismert, de több vonatkozásban érdeklődésre tarthat számot, ezért tevékenységét az ülésszak munkájának, az egyes szakbizottságok jelentéseinek tükrében érdemes megismernünk.
A Vegyes Bizottságban öt munkacsoport működik: az erdőgazdasági munkák szervezése és munkamódszerek, az erdőgazdasági munkák kézi és gépi módszerei, az erdőgazdasági gépek fejlesztése, szakmunkásképzés és az erdészeti bal esetelhárítás, valamint az erdőgazdasági munkák többnyelvű szótárának munkabizottsága. A munkabizottságok programjukban meghatározott kérdéseket dolgoznak fel és vitatnak meg üléseiken, szimpóziumaikon, tanulmányutakon. Magyarország az erdőgazdasági gépek fejlesztése című munkacsoporton kívül mindegyik munkájában részt vesz. A munkacsoportok szoros kapcsolatot tartanak fenn az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szervezetével (IUFRO).