S Z C Z U K A A T T I L A

Tajekoztatoa belvdros-lipotvdrosi szakorvosi rendelointezet epiteszeti es muveszeti programjdrol

,,A mindenseggel merd magad'."(JozsefAttila: An poetica)

Az 1998 decembereben atadott szakorvosi rendelo-intezct a Budapest belvarosaban elo es itt dolgozoemberek egeszscgugyi kozpontja. Az atepitett lete-si'tmenyben osszevontan, eg}' helyen talalhatok azelofordulo megbetegedesek kezclesehez erto szak-emberek. A keriilet egeszsegiigyi ellatasi szi'nvona-la varhatoan jelentosen javulni fog az lij rendeloin-tezet atadasa utan. Tervezo munkank soran mind-vegig arra to'rekedtunk, hogy epiteszeti es egyebeszkozok felhasznalasaval olyan epi'tett kornyezetetteremtsiink, amely az itt folytatott gyogyito teve-kenyseghez metro keretet biztosi'that.

A terek megformalasaval, az anyagok, szinek esformak kivalasztasaval nyugodt, kcinnyen attekint-heto, es az ide latogato, itt hosszabb-rovidebb idoteltolto betegek, valamint az itt dolgozok szamara agyogyi'tashoz-gyogyulasho?, segi'to kornyezetetigyckcztiink kialakitani. Remenyeink szerint azcpiilettel egyiitt megvalosLilo tars muveszeti alkoia-sok ugyanezt a celt erosi'tik a magtik eszkozeivel. Akiemelt fbrgalmu belso varoterekben - ahol min-den betegnek alkalma nyi'lik a muvekkel valo sze-melyes talalkozasra - muveszeti alkotasokat he-lyeztiink el, azzal a szent meggyozodessel, hogy ittfejthetik ki leginkabb gyogyito, illetve gyogyulastsegi'to hatasukat.

Korunkban, amikor az utcan - es sajnos marotthonainkban is - az audiovizualis kornyezet-szennyezcs fertozo-megbetegi'to hatasanak napon-ta ki vagyunk teve (tv, internet, reklam, film, pla-kat, zene stb.), mindnyajunknak sziiksegiink vanolyan lecsendesi'to, az elmelyiilest is segi'to nyugodtbelso terekre, ahol a lelekig hato rezdiilesekre isodafigyelhetunk. Kiilonosen nagy szerepe van en-nek a beteg emberek eseteben. (Ne feledjiik, egyesvelemenyek szerint az osszes betegsegnek kimutat-hatok a lelld eredetii kivalto okai.)

Makoldi $iindor Gyula: Szent Kozma es Damjdn

A betcgscg az emben szervezet egyensulyi alla-potanak valamilycn kiilso hatasra torteno megbil-lenese. A betegseg gyogyi'tasanak eg)'ik lehetsegeslitja: az egyensiily helyrealli'tasa, az egesz-seg vissza-alli'tasa.

Az egeszseg az egesz-szcl, a teljesseg-gel kapcso-latos fogalom. Nem veletlen, hogy manapsag eg)'-re nagyobb hangsiilyt kap az egeszsegneveles: a be-tegsegmegelozes es az egeszseges eletmod stb.

Az orvosok vedoszemje Szenr Kozma, testvere,Szent Damjdn a gyogyszereszeke. A gorog Kosmasszo a kozmosszal, tehat a vilagmindenseggel all eti-

79

,,KIALTS TELVES TOROKAL Szczuka Att i la: Tajekoztalo

Az efiller kerfsztmettzete

mologiai kapcsolatban. Kozma es Damjan (meg-haltak jOj-ban) gyogyi'to szentek, mgyen, ellen-szolgaltatast el nem fogadva gyogyi'tottak -,,nomen est omen" -, a vilagmindenscg cncrgiaitkozvetl'tvc a raszoruloknak, embereknek es oktalanbarmoknak. Talan az sem veletlen, hogy a keresz-teny egyhaz a neviinncpiiket szeptember ly-erehelyezte az evkorbcn, jelezve az oszi napejegyenlo-seggel {szept. 23.), a Merleg jegyenek kezdetevelvalo szoros kapcsolatukar. A Merleg, mint koztu-dott, az egyensulyi allapot, a kiegyensulyozottsagkepjele a hagyomanyban. (Nappal-ejszaka, sotetes vilagos stb. egyenlosege.) A rendclolntezet utcaihomlokzatan a ket szent masfel elctnagysagubronzszobra all - vedo-ovo szerepiiket betoltve -,szandekunk szerint a hagyomanyos kora kozepko-

So

ri templomi szoborformat es ornamcntikat felval-lalo, ikertcstverparszerii megfogalmazasban (Ma-koldi S. Gyula szobraszmuves/, alkotasa).

A mikrokozmosz mint kozvetlen eletteriink, il-letve sajat s/,ervezetunk, valamint a makroko/.moszcsak a legutobbi jdokben valt kette az emberi gon-dolkodasban, nem kls reszben a tudomanyok szet-fejlodesenek koszonhetoen. Valamikor e ket foga-lom elvalaszthatatlan egyseget atkotott. Ugy gon-doljuk, hogy ennek a kozmikus cgeszsegnek a be-mutatasa es jelenlete az epiiletben az emberi szel-lem-lelek, es ezaltal talan az emberi test tisztulasa-hoz, es tisztantartasahoz is hozzajarulhat.

A kozvetlen kornyezetunkben jelen levo targyak(anyagok, formak, szi'nek, a feliiletek tisztasagastb.) befolyasoljak kozerzecunket, meghatarozzak

,,KIALTS TELYES TOROKAL Szczuka Attila: Tajekozralo

Az emdgds-emberkt (Biirger nyomdn)

viselkedesiinket. Ahol tehetjiik, olyan targyakkalvessziik koriil magunkat, amelyeket valamiert fon-tosnak erziink, szeretiink nczni, esetleg valamilyeneligazi'tast, utat, sot elkotelezettseget jelentenekmagunk es masok szamara.

A magyar miivelodestortenet talcan kinalja azo-kat az eszkozoket, amelyek - mint ,,meditaci6s ob-jektumok" - neha a fejiink feleu lebegve (pi. atemptomi festett mennyezetek), masker hetkoz-napjainkon es iinnepeinken (mese, ballada, nep-dal, rmi/eumi es nepmuveszeti gyiijtemenyek tar-gyai stb.) jelen vannak, de mi nem vessziik eszredket, men nem olyan ,,szepek", nem olyan tet-szctosck cs harsanyak, mint — mondjuk — a mese-istalloban sorakozo aranyszoru paripak. Inkabb aszemetdombon hevero girhes-gothos csikok mod-jara varjak, hogy valaki - a lelkenek - tiizes para-zsaval eletre keltse oket. (Am ha ezt megteszi, tal-tos csikohoz juthat, es...)

Mar a tervezes legkorabbi szakaszaban - azegyes funkcionalis egysegek elhelyezesenel - fel-merulr a?, a gondolat, hogy szaki'tva az eddigi eset-leges gyakorlattal, az orvosi szakrendeloket ne amegkb'zeli'thetosegi szempontok vagy abece-sor-

rend, ill. a varhato betegszam szerint osszuk el azegyes emeleti s/imeken, hanem az ember! s/ervexetfelepi'tesenek mintajara, mintegy allo (elo) struktii-rat alkotva.

Igy es ezert keriilt a legfelso szintre az iizemelte-tesert felelos ,,szervezet", az igazgatas-adminisztra-cio (mint ,,agykozpont") cs az idcggyogyasza:.

A felso cmclctckcn cgymas alatt a szemeszet,ftil-orr-gcge, fogaszat, a kozepso szinteken a kardi-ologia, urologia es nogyogyaszat, mi'g a foldszintenkeriilt elhelyezesre a mozgasszervi elvaltozasokgyogyi'tasat veg?,6 reumatologia es fi/.ioterapiai ke-?.el6 egyseg. R?. az elrendezes termes/ctesen kielegi-ti a hasznalattal szemben tamasztott jogos kovetel-menyeket is (pi: a jaras-mo/gaskorlatozott bete-geknek, a rendszeres kezelesre jaroknak fgy kell alegkevesebbet kozlekedniiik az epiileten beliil).

Nem titkolt szandekvolt tovabba, hogy az epii-letben, illetve magaval az epiilettel egy olyan ,,szentterct" hozzunk letre, amcly a vallasos emberek es aprofan gondolkodasuak szamara egyarant egyfajtaritualis tajekozodasi pontkent szolgaljon - a maraegyre homogenebbe valo - vilagunkban. Ne felejt-sitk el, a letesitmeny az orszag f^varosanak centru-maban, a Belvarosban talalhato, par lepesnyi tavol-sagra a tenyleges szakralis kozponttol, a Szt. Ist-van-bazilikatol.

Az alkalmazott epiteszeti eszkozok a kivalasztottanyagokkaJ es szmekkel, a keresztszemes hi'mzes-mintak felhasznalasaval tervezett padloburkolatokmoti'vumaival mind-mind azt szolgaljak, hogymegfelelo keretet biztosi'tsanak az epiilet vedett(talan szentelykent is ertelmezheto) belso terebenletrehozott komplex alkotasnak.

Ennek a tobb reszbol b'sszccpiilo ,,targye-gyiittesnek" a letrehozasaban negy kivalo kepzo-,illetve iparmuvesz vett reszt, egysegesen alkalma-zott formanyelwel. Ennek az egyscgnck a garanci-aja az, hogy alkotasaikban mindannyian anyanyel-vi szinten ertik es alkalmazzak a szervesen felepiilokultiirak (itt most elsosorban a magyar mi'iveszetaltal reank hagyomanyozott, legtis/.cabban a nep-miiveszetunkben megorzodott mintakincsre gon-dolunk) kepjeleit.

A padloburkolatok kiosztasa az egyes emelete-ken - itlerve azokon beliil is az egyes szakrendele-sek betegvaroiban - eltero. A burkolati mintakmmdig azt az allatbvi jcgyet idezik meg, amely ahagyomanyos asztrologiai rendszerben az illetotestreszhez (szervhez) kapcsolodik. (Ld. a kb'zep-korban igen elcerjedt ligynevezett ,,ervagas-ember-ke"-abrazolasokat.)

81

,,K1ALTS TELYES TOROKAL." Szczukj Attila: Tajekoztaitf

Az egyes alakzatok-mintak kidolgozasat esrendszerezeset Molnar V. Jozsef, az allatovi jegyekazonositasat Pap Gabor vegezte el a keresztszcmeshi'mzesek moti'vumainak vizsgalata alapjan.

Az igy felepi'tctt es egyiict egy tcljes (virag-vilag)rcndszerc ado burkolati mintakban az a kozos,hogy a mindenkori kozepec (novcnyi mag), illecvea Ichetseges lijabb csomoponrokat vilagos (feny-)szi'nnel jeloltiik.

Az epiiletbelso leghangsiilyosabb egyscgc cgytengely mentcn szervezett rerbeli spiral, amelyetcgy felkorives, attctszo terfal hatarol. A befoglaloforma - a Merleg jclcre irodott Qvegfal - alkotja astatikus-megtarto keretet, mi'g a kettos spiralis for-ma (utalva a DNS-re mint az elo szervezet legfon-tosabb epitoelemere) az eletet, a mozgast, illetveannak palyagorbeit hozza a rendszerbe. A kettoegyiitt az elet sziileteset es fenntartasat, vegso so-ron a teremtest megidezo kepj'el az asztralml'toszihagyomanyban, termeszettudomanyos ertelmezese

Az Eggpmb, Tiri Endrealkotasa, es Makoleti SAndorGyttln Misikus lovasa

,,KIALTS TELYES TOROKAL Szczuka Attila: Tajekoztato

pedig sajat Tejutrendszeriink feltilnezetet (Rak), i!-lerve oldalnezeti kepet (Merleg) adja.

A beroglalo forma alaprajzi vetiileteben felkor-ives zarodasu (szentely) fiiggoleges feliilete viszontszigorii rasztert ado iivegtegla szerkezetti (az Arato-sziiz kristalyos kozege).

A legfelso s/,inten Kustar Zsuzsa iparmtivesz ha-rom meter atmeroju olomiiveg ablaka fesziil (ci-me: Varazstiikor), melynek szimbolikajat 6 magaigy jcllemzi:

A felkor altal koriilhatarolt 5 rrr feliilet, az atmero-vel parhuzamos ket szeldvel, melyck egycnlo tavol-sagra vannak egymastol, gondolatilag elkuloniilokepreszeket alkot. A kozepso harmadban megjclc-nik a haromszog alakii tiik6r, mely hangsiilyos sze-repet kap azaltal, hogy anyagaban elkuldniil, s el-lenpontjakent jelenik meg az awilagl'todo moti'vu-moknak. A haromszog melletti feliiletek, s a lentisav az ev masodik felenek honapokat jelkepezo ab-razolasaibol alakul ki. Korben a Sziiz karjan a kisHermesz, majd a Merleg, az igazsag, az embermegmerettetesenek a jelkepe, ezzel atellenben a te-li napfordulo negati'v erejenek az abrazolasa. Az uj-jasziileto ember, a Vizonto szarnyas angyala is ezen

az oldalon jelenik meg, szemben az anya alakjatfelidezo keppel. Az angyal a szellemvilagban ottho-nos, lelekkel itelo emberi eszmeny. A Bak-sarkanyszori'tasabol roppen ki, jelkepezve az elet erejet esrermekcny megiijulasat ott, ahol ligy iatszik mar,hogy vcgkcpp erejet vesztette, s talan leall az elet.

Pent a kon'vet szeletkent mecszi le a geometri-kus keret, mely a szellemvilag, a kozmos/ jelkepe-ivel nepesi.il.

A macskaarc a Kozmosz erejet jelem'ti meg, aTejuton tuli vilagegyetem sejcelmet, fclelmet azemberben. Bezaro vonalvezetese ketoldalt a felta-mado szarvasalakokat teremti meg a negativ feliile-tek rajzofataban. A szarvas pedig a lelek osi jelkepe,agancsai az ember intui'dos kepessegeit jelentik.

Az ember a fold rcndje szennt a kozmosz erejethasznalja fel. Eli a torvenyeit, s az egeszseg, mely az,,embcr hazaban" - a testeben - valosul meg, aNap es a Hold, a jo es a rossz, a poziti'v es a nega-tiv dualitasat varazsolja ertelmes-tartalmas elette.Ennek a varazslarnak a segi'toje kivan lenni a Va-razstiikor.

A lepcsohazat feliilrol bevilagito felkorives olom-iiveg ablak szi'nes fenyatbocsatasa kiilonleges hata-

Az eho emeleti biirkol/itkioiztasi ten' reszlftf

,,KIALTS TELYES TOROKAL Szczuka Atrila: 'lajekoztato

Kustar Zstiziti: Vartizstukoi

sokat eredmenyez - a Nap egynapi es eves jarasaszerint - a foldszlnti es az emeletl varoterekben, il-letve az elocsarnokban. (Kivitelezte: SzommerGyorgy iivegfesto iparmiivesz.)

A kovetkezo szinten Makoldi Sandor festomii-vesz ketszer het tablakepen a teremtes bet napja-nak es vele szemben az elso lepesben bolygoszintenmegvalosulo teremtett vilagnak (a foldi eletre koz-veden hatast gyakorlo ,,planetaistenek" kepebenmegjeleno) megfogalmazasat kapjuk. Az i3 i m-establakepek a magyar hagyomanyban szamontar-cott bolygosorrend (a het napjai) szerint helyez-kednek el az I. emeleti varocsarnok frizen.

Adjuk at a szot eziittal is a tervezo muvesznek:

,,Az- iiveggel fedett, termeszetes fennyel is megvila-gitott ives zarodasii epiteszeti terbe harmonikusanilleszkednek a felso szinten, fn'zszeruen futo, egy-masbol epiilo kepck. A hosszanti oldalakon a 23 7db, fall fiilkebe helyezett tabla alkot egyseget, me-lyet az iivegdonga ket vegen az Ejszaka, llletve aNap kapuja c. kep zar le. A kaputol kapuig futo so-rok olvasata fgy teljes korre, az elet egeszet magabafoglalo latvany-teljessegge kerekedik ki. A kep-pa-rok ugyanakkor szemben is megfeleltethetok egy-masnak, es sorrcndisegiik oda es vissza is ragozha-to, valamint folyamataban is olvashato.

A teremtes energiaja, a vilagot elteto feny bont-ja ki fokozatosan az eletet - mitikusan a teremteshet napja csomopontjaiban —, miutan atjon a sotet-seg kapujan es vegiil kiteljesedik a feny-kapuban.

Ha a termeszet egysegeben a sotetseg es a fenyszetvalik, differencialodni kezd a vilag. A centrum-ban a teljesseget, a kort megosztani es koriilhata-rolt negyessegben-vegessegben elindi'tani a terjesz-kedest - ez az elet kezdete, a teremtes elso napja. Ahullamrezges, amit a terernto ige keltett tovabbiket fokozatban, a szferak es a vizek letrejott tere-ben a novenyi eletet, a fiivek magjat veti el. Ez ra-gozodik eletfava a negyedik napon, amikor megte-remtodnek a Nap es a Hold, valamint a csillagok.Tovabb diisul a centrumban a negyszirmu feny-vi-rag: az otodik napon a vilag peremein megkulon-bbzodnek a rnadarak es a csiiszomaszok, a felso esaz also vilag kepviseloi, mi'g a hatodikon cmbcrrcformalodik az energia. Minosegi valtozasa lepteke-ben, illetve jelentosegeben mutatkozik meg - bo-lott ugj'anazon elemekbol epiil ,,ekes" teste, mint avilag eddigi b'sszetevoi. Az anyagi vilag fgy mostmar keszen all - az alkoto megpihenhet: a hetediknap az unnepe, a szellem eptilesee. A kozmikuserokb'zpontban a kehely az aldozatot ug)'amigymegidezi, mint a homokora a veges idoket. Mostmar csak at kell lepniink a feny kapujan, mint a ki-valasztottaknak.

Ezen az oldalon az igevel valo teremtes soran ageometrikus es a novenyi letszint bomlott ki, ege-szen az emberszabasu fokozatig. Ehhez az osi, deszazadunkban is meg kesziilo nepi acsolt szekre-nyeken rendszeresen feltuno mintazatok szolgal-tak formai tanulsagokkal, illetve elozrnenyekul.Az itt konkretabb formaban meg nem jelem'tett

,,KIALTS TELYES TOROKAL Szczuka Ariila: Tajekozcaco

Az elso emeleti rdrocsamok, Makoldi Sandor kepewel

allati letminoseg a varoterem tiiloldalan, az Allat-ov tulajdonsagait is rogzito bolygo-kepletekbennyer klfejtest.

A bolygok kbziil az elso a Merkur, a tcrcmtcstindi'to vezer-vasarnap ,,iizcmeltet6je", az Ikrek, il-letve a Sziiz allatovi jegyeit kcleti ncvukb'n (az el-sot Hold-haz crtckbcn) mcgidczo Bagollyai esNyiillal. A bolygok altalaban - a Nap es a Hold ki-vetelevel — ket-ket jegyben vannak octhon, igy al-lat-parok veszik at ettol kezdve a szot, olykor aszkfta-utod nepek kozott (mi, magyarok, ilyennekszami'tunk) hagyomanyosnak tekmtheto allatkiiz-delmi jelenetekec idezve.

A masodik kep ebben a vonulatban a hadfo sze-repii hetl~6t idezi. Ennek a magyar hagyomanybana harcias Mars a bolygoja. Voros allata a Parkas, aKos keleti megreleloje (Hold-haz ertckbcn), aki atiiloldali otthon, a Skorpio (ismet Hold-haz ertek-ben) Szarvasara ,,tamad", azaz osszefonodik vele aMars jcllcmzeseben. Ezutan a kcdd (Hold), majd aszerda (Nap) tablaja kovetkezik: 6k a Rakban, il-

letve az Oroszlanban vannak otthon. Az elobbire aRak keleti megfelelojenek, az Okornek a szarval,a?, utobblra a Nap langolo sorenye utal. A csatoltnepeket a kovetkezokben a csiitb'rtok bolygoja, aSzaturnusz oltalmazza a Bakban, illetvc a Vfzonto-ben. Az utobbi jegyct a Hold-haz ertckii keletiHollo kepviseli ebben az allatparosban. A Venusznapja a pentek, otthonai pedig az Allatovben a Bi-ka es a Merleg. A Bikac keleti Hold-haza, a szerel-mes iizeneteket kidalolo Galamb idezi. Vegu'l a ju-pitere az utolso nap, a szabadok szombat napja. Itta Nyilas Szarvasa ket fokozatban miikodteti to-vabb a teremto iget. Az elso fokozatban a masik]upiter-otthon, a Halak keleti megfeleloje, a haj-nalkialto Kakas idezodik meg, az 6 csorebol to-vabbhullamzo iizenet pedig mar tullepi az Allatov,illetvc a bolygo-uralmak kotott kereteit, es egyene-sen hozzank, gyogyulni vagyo xx. szazadi cmbc-rekhez szol, baton'tolag, biztatolag."

A lepcso orsotereben a ket epiiletszint athidalasaraI m atmeroju attort vdrosrez eggomb kesziilt (zo-mancozott allatovi figurakkal), amelynek az egiEgyenlitovel egyiitt osszesen 6t szelessegi es 12 hosz-szusagi kore van, a korb'k metszespontjain egy-egyekszerzomanc feliiletfedesu csillaggal.

Az eggomb fuggoleges tengelyet, akarcsak amodern iskolai szemlelteto eszkozok eseteben, ittis a Fold forgastengelyenek meghosszabbkasa ke-pezi, hozza merten 23,5° dolessel helyczkedik el azEkliptika, azaz a Fold Nap koriili kenngeseneksi'kja, mas neven az Allatov.

Ennek a 12-es szakaszolasa terben az allatovicsillagkepek, idoben a/, un. jegyervenytartamok se-gi'tscgcvcl tortcnik, az utobbiak a csillagaszati ho-napoknak felelnek meg, amclyck a jclcnleg vilag-szerte hasznalatos honap-bontastol atlagosan20-22 nappal ternek el. Ezeknek a csillagkepek-nek, illetve ido-egysegeknek a szamontartasara anyugati (Eoldkozi-tenger-melleki), illetve a keleti(corok, mongol, kinai stb.) hagyomany mas-maselnevezeseket rendszeresitett. Eggombiink Allat-ove egyesi'ti a ketrele hagyomany figura-keszletet,ig)' mintegy enciklopedikus osszetbglalasat adja azeurazsiai kultiirak idevago ismeretanyaganak.

A tavaszi napejegyenloseggel inclulo honapnalkezdvc a fclsorolast itt a Kos es a Kutya jelenikmeg az 6'ket orzo-iranyi'to jo pasztor labainal. Akovetkezo honap a Bikae, ennek Keleten a Disznofelel meg. A ket allat ez.uttal szemrad alig kovethe-to apro fokozatokban tiinik at cgymasba. Az Ikreka Patkany hatan tiinnek elenk, mozgekonysagukra

85

, , K I 4 i ; i S THM.S U J K O K M V. /uk . i \ l n l . r I , i | , L . / u u ,

Az alkotok never tartalmazo ,,kirdlykazetia "

3.7. allat farresze helyen megjeleno — a kozmikuskorforgast idezo — kerek utal. A Rak megfelelojeKelecen a lomha mozgasii, de feltartoztathatatlan,ugyanakkor kozismerten csaladszereto Bivaly. AzOroszlan, es keleti parja, a Tigris egyetlen test ket-fele szellemi kiaradasakent ordki'todik meg. Aszembe rohano harom lab koziil a kozepso hoi azegyik, hoi a masik allathoz - az allat szo a regi ma-gyar nyelvben allapotot is jelentett! - tartozik, at-tol fiiggo'en, hogy alkalomrol alkalonira melytk ak-tualizalodik a ket lehetseges allat-allapot koziil.A Szuz oleben kuporgo Macska ugyancsak a nyu-gati-keleti parost jeleniti meg. A Merleget tartonoalak a Sarkanyon tapos, mi'g a Skorpior a Kigyofogja gyiirube. A Nyilas hordozo allata, a L6 Kclc-ten egymagaban kepviseli ezt a jegytulajdonsagot,a Kecske viszont Keleten Is, Nyugaton is a tcli nap-forduloval kczdodo, Icgsotctcbb honapot nevesi'ti,azzal a kulonbseggel, hogy Nyugaton a him allat, aBak lett a nevado, mi'g Keleten a hegyi Kecsket ahegyi Juh is felvalthatja a Zodiakus-abrakon. AVi'zonto testetlenulo noalakjara felulrol raziiduloenergia-aradat mukodtetoje a honapnak Keletennevet ado Majom. Vegul a nyugatl Halak a keletiKakas testebe agyazodva zarjak az evkori tulajdon-sagok so rat.

Az abrakat hagyomanyos formak felhasznalasa-val Turi Endre fcstomuvcsz, a Nemzctkozi Zo-mancmuveszeti Alkotomuhely miivesz-igazgatojatervezte, es az 6 iranyi'tasaval, valamint szemelyeskozremukodesevel a Bacs-Kiskun Megyei Onkor-

86

manyzat fennhatosaga ala tartozo kecskemeti Al-kotomuhely kivitelezte.

A foldszinten a fobejaratcal szemben Makoldi S.Gyula szobraszmtivesz Mitikus lovas szobra all.A koszobor nem torekszik naturalis eszkozokkelbemutami lovat es lovast, hanem a ket osszetevoszellemes osszevondsaval, eleven, liikteto feliiletei-vcl, valamint a csiszolt felszinen megjeleno grafikaifinomsagu plaszdkus rajzolatokkal egyenesen ahonfoglalas kori ornamentikahoz csatol vissza ben-niinket.

A 16 a keleti allatovi rendszerben a Nyilasnakmegfelelo zodiakusi minoseg. (A mundanasztrolo-gia szerint - mely nemzetek, nepek sorsaval foglal-kozik - a magyarsag allatovi jeloloje eppen ez ajegy.) Igy a felsobb szinteken - (eloszot bolygomi-nosegekben, masodik lepesben allatovi keretek-ben) - kibontakozo teremtesi folyamat a Foldszintjere Icerkezve eppen itt, ebben a zodiakusimezoben tud tester olteni a magyarsag szamara,magaval hozva mindazokat a tulajdonsagokat,amik ezt a jegyet jellemzik.

A koszobor a foldszinti e!6csarnokban az iveslepcso orsotereben egy enyhe lejtesu - csobogovi'zzel es novenyekkel koriilvett - kb. i m magasfold-dombon all, mely emelkedo spiralrajzolatotad az eltero feliiletek letrehozasaval (alacsony no-veny kiiiltetesevel, vagy fahancs es ,,liapor"-granu-latum szorasaval).

Ha elemi szinten is megprobaljuk ertelmczni azegyes alkotoelemeket, akkor a domb termeszetesena Foldnek megfelelo elem lesz (a fold-szintjen), azezt koriilolelo medence a Viz, a felette lebego Eg-gomb a Tuz eleme (tuzzomanc es eg!). A legfelsoszinten a szi'nes uvegablak a magaba foglalt Jelek-:iikorrel" a Leg-levegos elemi tulajdonsagok letete-menyesenek adodik. Az Eletfaval jellemezhetootodik elemet maga a fiiggoleges tengely alkotja,cz biztositja az osszekottetest a kozepso es a felsovilag kozott.

A pinceszinten az orvosi nagy targyaloteremmennyezeten - az egeszseges vilagert felelos orvos-szakemberek reprezeniau'v uirgyalotereben - a fe-lettiink mCikodo letesi'tmenyre. mint az emberiseg-re borulo kozmosz teljessegere relnezve, az ennekidobeli kereteit meghatarozo evkor 12 jellegado ab-raja jelenik meg (n honap=T2 allatovi jegyerveny-tartam) a magyar hagyomanyban ismert es gyak-ran alkalmazott, elsosorban templomi mennyeze-teken megjeleno (itt is azok mintajara kialaki'tott)festett kazettak formajaban. A 9o3 90 cm-es ka-zettak a tobbi - osszesen 66 - koziil kisse kiemel-

,,KIALTS TELYES TOROKA1." Szczuka Atcila: Tajekozrato

ve helyezkednek el fara festve, pacoit, profiles lec-keretezessel. (Makoldl Sandor festomuvesz alkota-sa.)

Az mar csak a veletlen (!) jateka lehet, hogy azepiilet kivhelezoje altal ajanlott ketfele almennye-zeti lap fantazianeve - mintazata alapjan — Koz-mos?. es Csillagkep, igy szinte magatol illeszkedettbe az altalunk tervezetc rcndszerbe.

Erdemes osszevetni ezekct az abrakat a fentebbTun Endre vilaggombjen megjeleno Zodiakus-figu-rakkal. Mi'g ore eges/en konkret, ligyszolvan can-konyvabra pontossagii megjelem'resevel talalkoz-runk az cgyes nevado allat-, Illetve emberalakoknak,addig ict az egyes evkon szakaszokban esedekes leg-foncosabb tcrmeszeti mozgastendenclak tobbe-ke-vesbe elvont rblyamatabrait latjuk, az emli'tett ha-gyomanyoknak megfelelo, ugyanakkor teljesen lij-szeru, egyeni megfogalmazasban. A tavaszi meguju-lasr hozo Kos honap peldaul sem nem a Juh hi'mje-nek, sem nem a Keleten ot helyettesl'to Kuryanak azalakjaban kepviselteti magat, hanem annak a griff-madarnak a kepeben, aki a Feherlofia-ti'pusu mesekhoset viszi fel a - tell hideg es sotet - alvilagbol a -nyari meleg es napfenyes - fels6 vilagba, mikozbena fejet hoi balra, hoi jobbra fordi'tja, hogy caplalek-hoz jusson. Igy lesz .^etfeju" ez a ragadozo madar,jelezven, hogy itt es most, a tavaszl napejegyenloseghajnalan eppen egyforma tavolsagra vagyunk amegelozo ejfeltol, mint a kovetkezo deltol, illetve azevkorben napfbrdulokban szamolva az elozo telitol,mint a kovetkezo nyaritol.

Meggyozodesiink szerint az igy egyiitt megvalo-sulo komplex epi'teszeti-kepzomuveszeti alkotasvaloban a gyogyuiast segi'to eszkozcvc valik az in-tezmenynck es tagabb kornyezetenek.

A szo Icgszorosabb ertelmeben ,,meditacios ob-jektumoknak", az elmelyedcst segi'to abraknak te-kinthetok az egymas feletti szinteken sorakozo kc-pek, szobrok, amelyeknek e/ az egyiittese — bi'zvastelmondhatjuk - nemcsak a jelen korban es Ma-gyarorszagon, de a miivelodes egesz sok evezredestorteneteben, es az egesz foldkereksegen is parjatritkitja. Nem nehez megjosolni: bel- es kiilfoldrol,jelen es jovo idoben, betegek cs gyogyultak egy-arant csodajara fognak jarni.

(A fentiekben megfogalmazott gondolatoknagyreszt Pap Gabor miiveszettortenesznek a szer-ves muveltseg kutatasa soran kifejtett tobb evtize-des kutatasain — es rendki'vUH jelentosegti felisme-resein - alapulnak. Kiilon koszonet illeti a miial-kotasok letrejottehez nyiijtott konzulensi egyiitt-mukodeseert!)

Rudafiest, iggg. januar ho