MKKSZ HÍRLEVÉLKiadja a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak SzakszervezeteKiadja a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak SzakszervezeteKiadja a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak SzakszervezeteKiadja a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak SzakszervezeteKiadja a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete 2006. június-július2006. június-július2006. június-július2006. június-július2006. június-július

Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!

Sorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésén

Készüljünk fel érdekeink erõteljesebb védelmé-Készüljünk fel érdekeink erõteljesebb védelmé-Készüljünk fel érdekeink erõteljesebb védelmé-Készüljünk fel érdekeink erõteljesebb védelmé-Készüljünk fel érdekeink erõteljesebb védelmé-re! Ebben a tömör felszólító mondatban foglalhatóre! Ebben a tömör felszólító mondatban foglalhatóre! Ebben a tömör felszólító mondatban foglalhatóre! Ebben a tömör felszólító mondatban foglalhatóre! Ebben a tömör felszólító mondatban foglalhatóössze annak a közszolgálati érdekvédelmi fórumnakössze annak a közszolgálati érdekvédelmi fórumnakössze annak a közszolgálati érdekvédelmi fórumnakössze annak a közszolgálati érdekvédelmi fórumnakössze annak a közszolgálati érdekvédelmi fórumnaka legfõbb üzenete, amelyet 2006. június 22.-én tar-a legfõbb üzenete, amelyet 2006. június 22.-én tar-a legfõbb üzenete, amelyet 2006. június 22.-én tar-a legfõbb üzenete, amelyet 2006. június 22.-én tar-a legfõbb üzenete, amelyet 2006. június 22.-én tar-tott Budapesten három meghatározó befolyású köz-tott Budapesten három meghatározó befolyású köz-tott Budapesten három meghatározó befolyású köz-tott Budapesten három meghatározó befolyású köz-tott Budapesten három meghatározó befolyású köz-szolgálati szakszervezet: a Magyar Köztisztviselõk ésszolgálati szakszervezet: a Magyar Köztisztviselõk ésszolgálati szakszervezet: a Magyar Köztisztviselõk ésszolgálati szakszervezet: a Magyar Köztisztviselõk ésszolgálati szakszervezet: a Magyar Köztisztviselõk ésKözalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ), a Köz-Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ), a Köz-Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ), a Köz-Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ), a Köz-Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ), a Köz-szolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és aszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és aszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és aszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és aszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és aBelügyi és Rendvédelmi Dolgozók SzakszervezeteBelügyi és Rendvédelmi Dolgozók SzakszervezeteBelügyi és Rendvédelmi Dolgozók SzakszervezeteBelügyi és Rendvédelmi Dolgozók SzakszervezeteBelügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete(BRDSZ). (BRDSZ). (BRDSZ). (BRDSZ). (BRDSZ). A Fõpolgármesteri Hivatal dísztermébenösszegyûlteket, — köztük Tarró Pétert, Tarró Pétert, Tarró Pétert, Tarró Pétert, Tarró Pétert, a Környezetvé-delmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnökét, aki afórum elnökségében foglalt helyet, — a tanácskozást

(Részletes tudósítáunk a 10-17. oldalon)

Készüljünk felKészüljünk felKészüljünk felKészüljünk felKészüljünk felérdekeink erõteljesebb védelmére!érdekeink erõteljesebb védelmére!érdekeink erõteljesebb védelmére!érdekeink erõteljesebb védelmére!érdekeink erõteljesebb védelmére!

Közszolgálati szakszervezetek érdekvédelmi fóruma BudapestenKözszolgálati szakszervezetek érdekvédelmi fóruma BudapestenKözszolgálati szakszervezetek érdekvédelmi fóruma BudapestenKözszolgálati szakszervezetek érdekvédelmi fóruma BudapestenKözszolgálati szakszervezetek érdekvédelmi fóruma Budapesten

Dr. Bárdos Judit:Dr. Bárdos Judit:Dr. Bárdos Judit:Dr. Bárdos Judit:Dr. Bárdos Judit:

Létfontosságú a közös fellépésLétfontosságú a közös fellépésLétfontosságú a közös fellépésLétfontosságú a közös fellépésLétfontosságú a közös fellépésépítést megéltünk, de ez a jelenlegimeghalad minden, általunk ismert,és megélt eddigit.

Bárdos Judit az elõadásában szó-vá tette, hogy a megszûnõ tárcánáldolgozók még nem tudják, kire, mi-lyen sors vár, kinek kell a munkájaaz Önkormányzati és Területfejlesz-tési Minisztériumban (ÖTM), kirelesz, szükség az Igazságügyi és Ren-dészeti Minisztériumban (IRM) és kikerül utcára. A BelügyminisztériumÖTM-ben maradó részénél 30 szá-zalékos lesz a létszámcsökkentés. Ezazt jelenti, hogy mintegy száz, vagytöbb kolléga augusztus 1-jétõl a fel-mentési idejét fogja tölteni. És ez

csak az elsõ lépés, amit ebben azévben meglépnek. A következõ lépésjanuártól várható. Januárban nem-csak a központi igazgatásban, a mi-nisztériumoknál dolgozó köztisztvi-selõket, közalkalmazottakat, és mun-kavállalókat éri el ez a sors, hanemeléri az adott miniszter irányítása alátartozó szervezeti hálózatot is.

Nehéz idõszakot élünk, és ezt anehéz idõszakot valamilyen módonát kellene vészelnünk. Az egyéni ér-dekérvényesítés ideje nagyon régenlejárt, de most végképp lejárt. A köz-szolgálatban úgy ismerik a köztiszt-viselõket – és ezt nagyon nehéz szív-vel fogom kimondani – mint akik azérdekeiket összességében, egymáskezét megfogva nem tudják érvénye-

Nehéz szívvel, de „temetni jöttem,nem dicsérni”. Temetem, temetjüka 158 éves Belügyminisztériumot,amely június 9-én egy tollvonássalmegszûnt. És mert megszûnt, mint-egy 550 munkavállaló sorsa is két-ségessé vált. Nehezen, de tudomá-sul vettük ezt a megszûnést. Abbanbíztunk, hogy mindazok a szerveze-tek, amelyek ezeket a feladatokatellátták, s a szervezetekben lévõ 60ezer munkavállaló valahogy egy ki-csit bizakodóbban nézhet majd a jö-võje elé. Hát, nem ez történt, – kezdtekeserû hangú beszédét a BRDSZ fõ-titkára. – A rendszerváltás óta sokátszervezést, kiszervezést, létszámle- (Folytatás a 2. oldalon.)

vezetõ Árva JánosÁrva JánosÁrva JánosÁrva JánosÁrva János, az MKKSZ elnöke köszöntötte. Dr.Dr.Dr.Dr.Dr.Bárdos JuditnakBárdos JuditnakBárdos JuditnakBárdos JuditnakBárdos Juditnak, a BRDSZ fõtitkárának, Michalkó Pé-Michalkó Pé-Michalkó Pé-Michalkó Pé-Michalkó Pé-ternekternekternekternekternek, a KSZSZ elnökének és Fehér JózsefnekFehér JózsefnekFehér JózsefnekFehér JózsefnekFehér Józsefnek, azMKKSZ fõtitkárának helyzetértékelõ elõadása után többfelszólaló megerõsítette: bár súlyos hátrányok érik amagyar közigazgatásban dolgozókat, mindenekelõtt tár-gyaláson kell a kormány képviselõibõl kikényszeríteniaz elkerülhetetlen létszámcsökkentések minél embersé-gesebb feltételeit. A fórum résztvevõi elfogadták azt amegállapodás-tervezetet, amelyet a munkavállalói oldalterjeszt a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanács legkö-zelebbi ülése elé, s nyilatkozatban fogalmazták meg ál-lásfoglalásukat a kialakult helyzetrõl.

RendkívüliRendkívüliRendkívüliRendkívüliRendkívüli

duplaszámduplaszámduplaszámduplaszámduplaszám

2 MKKSZ HÍRLEVÉL

síteni. Nem tudják érvényesíteni,mert félnek, és emiatt nem mobili-zálhatók. Tudomásul kell vennünk:a mai közhangulat nem áll a köz-szolgák mellé. A mai közhangulatörül annak, ha kevesebben dolgoz-nak a közszolgáltatásban. Most aköztisztviselõkön a sor, aztán majdeléri ez a hullám az egészségügyetés az oktatást is. Hiába reményked-nek, hogy õk ebbõl majd kimarad-

nak. Ebbe a körbe fognak tartozni amûvészek is, és a létszámcsökken-tés még elérheti a fegyveres szolgá-latot teljesítõket is. Valamilyen egy-séges álláspontra, egységes nyilat-kozatra kell ma itt jutnunk. Nagyszükségünk van az egységre, s arragondoljatok, amikor a további lépé-sekrõl döntötök: ma csak a köztiszt-viselõkrõl szól ez a történet, de hol-nap a többiekrõl is!

Michalkó Péter:Michalkó Péter:Michalkó Péter:Michalkó Péter:Michalkó Péter:

Visszautasítjuk a közszféra becsmérlését!Visszautasítjuk a közszféra becsmérlését!Visszautasítjuk a közszféra becsmérlését!Visszautasítjuk a közszféra becsmérlését!Visszautasítjuk a közszféra becsmérlését!Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési

Hivatalban nem lesz létszámleépítés,sõt, mintegy 3 ezer fõvel gyarapodika hivatal létszáma, 14 ezer fõre nö-vekszik. Ennek ellenére, az adóigaz-gatásban dolgozó köztisztviselõk szo-lidárisak minden egyes kollégával,aki ezt a sanyarú sorsot elviseli. AzAdó- és Pénzügyi Ellenõrzési Dolgo-zók Országos Szakszervezeti Tanácsarészt vesz a munkában, így, ha a ké-sõbbiek során bármilyen akcióra ke-rül sor, mi ott leszünk, mert úgy érez-

zük, hogy közösen tudunk csak ér-deket érvényesíteni.

Nem egészen egy éve ebben a te-remben találkoztunk Kóka János mi-niszter úrral. Akkor azért, mert a saj-tóban, a közvéleményben, a közélet-ben rendszeres támadások érték aközigazgatásban dolgozó kollégákat,a közigazgatást magát. Sûrûn hallhat-tuk, hogy az itt dolgozók lusták, ittnem volt rendszerváltás, az itt dol-gozók miatt olyan szegény az ország,az állam pazarol, a hivatali appará-

tusra költi a pénzét. Megannyi, igaz-talan vád, amirõl úgy gondoltuk ak-kor, hogy a vádakat sûrûn hangozta-tó miniszterrel tisztázzuk, mégis mi-rõl van szó. Akkor õ eljött, elég jólbeszélt, lelkesen támogattuk. Aztmondtuk, hogy szavai végül is értel-mezhetõek, nézzünk szembe a sors-sal. Ma már tudjuk, hogy nem voltmás célja a politikai elitnek, — vagyinkább az elit liberális részének —csak az, hogy másfél éven keresztülfolyamatosan sulykolja a közvéle-ménybe, hogy mi sokan vagyunk,miattunk van ilyen nehéz helyzetenaz ország. Nem volt ez más, mint ide-ológiai elõkészítés, hogy amikor majderre sor kerül, a közvéleménykönnyûszerrel fogadja el, hogy innentöbb tízezer embert elbocsátanak,fogadja el az ország azt, hogy ez amegoldás a bajokra.

Szakmailag annyira gyenge len-ne ez az apparátus, hogy ki kell cse-rélni, át kell szervezni az egészet?Igaz lenne, hogy a közigazgatás mi-att, a közszolgálat miatt szegény azország, miattunk van ilyen nagyon

A közszolgálat szakszervezetei tárgyalni, megállapodni akarnakA közszolgálat szakszervezetei tárgyalni, megállapodni akarnakA közszolgálat szakszervezetei tárgyalni, megállapodni akarnakA közszolgálat szakszervezetei tárgyalni, megállapodni akarnakA közszolgálat szakszervezetei tárgyalni, megállapodni akarnakA Kossuth Rádió Déli Krónika címû mûsora 2006.

június 22-én helyszíni interjút közölt a KSZSZ, azMKKSZ és a BRDSZ aznap Budapesten rendezett kö-zös érdekvédelmi fórumáról. Az alábbiakban ismertet-jük az elhangzottakat.

Kazinczi Károly mûsorvezetõKazinczi Károly mûsorvezetõKazinczi Károly mûsorvezetõKazinczi Károly mûsorvezetõKazinczi Károly mûsorvezetõ: — A közszolgálatiszakszervezetek vitatják, hogy szükség van-e a kormányáltal tervezett létszámleépítésre. De ha már elkülde-nek dolgozókat a közszférából, akkor legalább a végre-hajtás módja legyen elfogadható. Három meghatározóérdekképviselet rendezett ma érdekvédelmi fórumot aVárosházán. Fehér Józsefet, a Magyar Köztisztviselõkés Közalkalmazottak Szakszervezetének fõtitkárát Len-gyel Anna kérdezte.

— Több mint 130 ember gyûlt össze itt a FõvárosiPolgármesteri Hivatalban, hogy tiltakozzanak. Mi ellen?

Fehér József:Fehér József:Fehér József:Fehér József:Fehér József: — Június 9-én Gyurcsány Ferencminiszterelnök úr az Új Egyensúly programját bejelent-ve arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy rövid idõnbelül a minisztériumból közel 1800 ember, a területiközigazgatási szervektõl pedig további 5-6 ezer emberelbocsátására kerül sor. De nincs vége, mert 2007. ja-nuár 1-tõl folytatódik. A regionális önkormányzati rend-szerre történõ átállással elképzelhetõ, hogy több száz,

vagy több mint ezer polgármesteri hivatal szûnik meg,illetve kerül összevonásra. Ennek következtében akár15 ezer emberre is vonatkozhat a létszámcsökkentésés az elbocsátás. A mai találkozón nemtetszésünket,tiltakozásunkat akarjuk kifejezni. Fenyegetõzni nemakarunk. Nem titkolódzunk, de nem vagyunk eszköz-telenek. Mindenekelõtt tárgyalni akarunk. Meg is vanaz idõpont, hisz június 28-án Csizmár Gábor úrral ésnyilván a kormányzat képviselõivel ülünk tárgyalóasz-talhoz. Megállapodni szeretnénk.

— Mirõl?Fehér József: Fehér József: Fehér József: Fehér József: Fehér József: — A létszámcsökkentésnek a tényét

is vitatjuk, a mértékével sem értünk egyet, de a ho-gyan-ról lehet egyezségre jutni. Például arról, hogy akikkényszerûen elkerülnek majd a közszférából milyen fel-tételek mellett kerüljenek el, milyen egyéb lehetõségetkínál a kormány a munkaerõpiacra történõ visszajutta-táshoz milyen támogatást, segítséget nyújt ehhez, ésegyáltalán hogyan lehet ezt a családok tízezreinek alétbizonytalanságát okozó, igen-igen komoly helyzetetmegoldani.

— Akár sztrájkolnak is?Fehér József:Fehér József:Fehér József:Fehér József:Fehér József: — Természetesen ez sincs kizárva,

szinte teljes a szakszervezeti összefogás.

3MKKSZ HÍRLEVÉL

nehéz helyzetben a költségvetés? Éserre korrekt választ sehol nem hal-lottunk. Hallottunk természetesenvéleményeket, megalapozatlan vá-daskodásokat, de korrekt elemzéstsehol, semmikor. Nem is mondhatotta miniszter úr, mert ez egyszerûennem lenne igaz. Ez a közigazgatás,— amelyet annyiszor minõsítettekrossznak, s amelyet állítólag elkerülta rendszerváltás, — 1989-bendefacto megcsinálta a rendszervál-tást. Mert a mostani jogállam igenisaz akkori minisztériumok és intéz-mények irodáiban született. Ott, aholleírták a jogszabályokat, ahol megír-ták azokat a törvényeket, amelyekjelenleg is mûködtetik az országot,ahol felépítették azt a demokratikusintézményrendszert, amely Magya-rországot ma demokratikus állammáteszi. Ez a közigazgatás készítette elõaz európai uniós csatlakozást, ez aközigazgatás hajtotta végre magát acsatlakozást, és ez a közigazgatásmûködteti mai napig is ezt az euró-pai jogállamot. Ha valaki azt mond-ja, hogy az itt dolgozók nem jól kép-zettek, nem megfelelõ szakismere-tekkel rendelkeznek, az egyszerûennem mond igazat.

Valóban miattunk lenne szegénya költségvetés? Miattunk szegény azország? Valóban miattunk van ennyigazdasági probléma ebben a hazá-ban? Ha valaki azt gondolja, hogy haelküldenek a minisztériumokból 2ezer köztisztviselõt, és ezzel megspó-rolnak 4 milliárd forintot, akkor azezermilliárdos költségvetési hiánymegszûnik, az szerintem még az ál-talános iskolában is megbukna ma-tematikából. Arról nem beszélve,hogy ha az egész közigazgatást, azegész közszférát elbocsátanák, akkoris csak töredékét spórolják meg an-nak a hiánynak, amelyet a költség-vetés jelen pillanatban elszenved.Természetesen tudjuk, hogy mi vanmögötte? Egy politikus nem állhat kiazzal, hogy fizetni kell majd az egész-ségügyért, nem állhat ki azzal, hogyholnaptól kezdve az iskolai osztá-lyokban nem húsz, hanem 35 gye-

rek lesz, mert ezt a közvélemény nemfogja elfogadni.

Akkor mi az igazság? Hiller párt-elnök úr egy tévé mûsorban, aztmondta: természetesen nem gondol-ja, hogy néhány ezer köztisztviselõés közalkalmazott elbocsátásávalmegoldódik a költségvetés problémá-ja. De jelezni kell az országnak, hogyaz állam magán kezdi a spórolást.Nem a politikusokat építik le, hanemtiteket, tehát a köztisztviselõket és aközalkalmazottakat. Tehát egyszerû-en velünk akarnak példát statuálni.Azzal, hogy lám-lám, mi, ha kell, ma-gunkon is spórolunk. Ezt úgy hívjáka pszichológiában, hogy elterelés.Nem azzal foglalkozik majd az országközvéleménye, hogy mekkora lesz azÁFA, meg, hogy mekkora lesz a tb-járulék, hanem, azzal, hogy lám,megint lázonganak a köztisztviselõk,mert el akarják õket küldeni. Na, ésakkor mi van, — mondja a közvéle-mény. — Nagyon helyes, küldjékcsak el õket. Tehát nagyon veszélyes,demagóg csapdába csaltak minket.

A miniszterelnök úr megígérte,hogy csak átgondolt, feladatközpon-

tú reformok után küldik el az embe-reket. Hol van a hatásvizsgálat? Afûnyíróról azt mondta a miniszterel-nök úr, hogy kidobják? És most még-is elõkerült. Egyszerûen bejelentik,hogy a minisztériumokból el kellbocsátani 20 százaléknyi embert. Azigazi problémánk nem az, hogy nemakarunk szembe nézni a valósággal,hanem az, hogy a ránk rótt teherneksem a módját, sem a mértékét nemlehet elfogadni. Egyszerûen nem fo-gadhatjuk el.

Azzal reálisan nem számolhatunk,hogy a kormány ezt az intézkedéstvissza fogja vonni. Abban azonbanbízhatunk, hogy valamilyen módonmérsékelhetjük az elbocsátások ne-gatív hatását, és valamilyen módondeklaráljuk a tagságunknak, hogyszeretnénk nekik valamilyen módonsegíteni. Ezért arra kérek mindenkit,nézze át a kormánynak ajánlandómegállapodás tervezetét, tegyen hoz-zá javaslatokat. Kérem, segítsék amunkánkat. Mindenfajta negatív ér-zésünk ellenére próbáljunk megálla-podni a munkaadónkkal, a kor-mánnyal.

Fehér József:Fehér József:Fehér József:Fehér József:Fehér József:

Nem engedhetjük önérzetünk megtiprását!Nem engedhetjük önérzetünk megtiprását!Nem engedhetjük önérzetünk megtiprását!Nem engedhetjük önérzetünk megtiprását!Nem engedhetjük önérzetünk megtiprását!A rendezvény elõtt a Kossuth

Rádió riportere –jó szándékkal – aztkérdezte tõlem, mi értelme van en-nek a fórumnak? Szerintem az elsõnagyon lényeges értelme az, hogyvégre ismét együtt vagyunk. Itt vana Közszolgálati Szakszervezetek Szö-vetsége, itt van az MKKSZ, a belügyiszakszervezet, itt vannak a vizesek.Legalább ilyen alkalmakkor talál-junk egymásra! Kár, hogy korábbanez nem történt meg. Mindennel, amiitt eddig elhangzott, tökéletesenegyetértek. Ki kell azonban monda-ni, hogy ez a szakma egy kicsit ön-magának is idézte elõ ezt a helyze-tet. Önmagát is megkérdezheti, hogymegtettünk-e mindent azok érdeké-ben, akiket 95-ben, 98-ban, 2003-ban, 2004-ben bocsátották el. Na-gyon fájó, hogy nem volt eléggé szo-

lidáris a szakma. Teljes egészébenérthetõ módon mindenkinek az volta lényeges, hogy csak én ne kerül-jek az elbocsátandók listájára. Demost ki tudja, hogy ki fog belekerül-ni?

Idézek a kormányprogramból.„Az elmúlt másfél évtizedben embe-rek milliói, vállalkozások százezreitanultak meg alkalmazkodni a válto-zó világhoz, az egyre élesebb nem-zetközi verseny követelményeihez. Ahatalmas változások ugyanakkorszinte változatlanul hagyták az állammásfél évtizede kialakult szerveze-teit, a központi, a helyi közigazga-tást, az önkormányzatokat. Ennekkövetkezménye, hogy míg a magyargazdaság egyre modernebb, kivéte-lesen jól teljesít, versenyképes, to-vábbra is túlméretezett, lassú, drá-

4 MKKSZ HÍRLEVÉL

ga, rosszul mûködik a közigazgatás,bürokratikus az ügyintézés. A túlzot-tan centralizált, hatalmas központiigazgatás mellett ma már az önkor-mányzatok 1990-ben kialakult rend-szere is számos területen akadálya atelepülések felfejlõdésének, a felzár-kózásnak, az állampolgárok számáranyújtott magas színvonalú szolgálta-tások nyújtásának. Immár hosszúévek óta tudjuk, hogy elkerülhetet-lenül változtatni kell a közigazgatáselavult rendszerén, nem csupánazért, mert a mai hatalmas appará-tusok túl sok pénzbe kerülnek,rosszul teljesítenek, drágák az adó-fizetõ állampolgároknak, hanemazért, mert nem serkentõi, hanemgátlói, akadályozói az ország gyor-sabb, sikeresebb fejlõdésének.”

Mondja valaki, hogy ez nem vád-vád-vád-vád-vád-irat a közigazgatás ellen!irat a közigazgatás ellen!irat a közigazgatás ellen!irat a közigazgatás ellen!irat a közigazgatás ellen! Vállalomazt, amit ezzel kapcsolatban mond-tam: ez egy politikai vádirat ellene-tek, a magyar közigazgatás ellen. Miennek a következménye? Érdekegyez-tetõ tanácsi dokumentumból idézek.

„A mai közigazgatás központiköltségvetési intézményrendszeré-nek átalakítása. A ma meglévõ szét-szórt, párhuzamosan mûködõ intéz-ményrendszer regionális átszervezés-sel, összevonással, a feleslegek meg-szüntetésével, a mainál hatékonyabb,kisebb költséggel, színvonalasabbszolgáltatást nyújtó szervezeteket kelllétrehozni. Több mint 192 megyeiszervezet kerül regionális átszerve-zésre. Így többek között a rendõrség,a közlekedésfelügyeletek, és azAPEH megyei igazgatóságai. Az át-szervezés eredményeképpen 2008-raezen a területen 4400 fõvel csökkenaz e szervezetekben dolgozók száma,és 15 milliárd forinttal csökkenneka mûködési költségek. Összesen 119hasonló feladatot ellátó intézménykerül összevonásra. Így pl. a Közpon-ti Adatfeldolgozó, Nyilvántartó ésVálasztási Hivatal, az ElektronikusKözszolgáltatások Központja.” Többnincs itt, nem tudok másról. „Az át-szervezés eredményeképpen 2008-raezeken a területeken 4 ezer fõvel

csökken az összevonásra kerülõ szer-vezetekben dolgozók létszáma, 10milliárd forinttal csökkennek a mû-ködési költségek. 32 olyan intézményvan, amelyek feladataik indokolat-lansága miatt megszûnnek. Ezek kö-zött található pl. néhány, az EurópaiUniós belsõ határon mûködõ határõrigazgatóság, és más intézmények. Amegszûnõ intézmények révén 2007-2008-ra ezeken a területeken 4100fõvel csökken az itt foglalkoztatottaklétszáma, 12 milliárd forinttal csök-kennek a mûködési költségek.

Az önkormányzatok hatékonyabbmûködése. Az önkormányzati reformmegvalósítása, az önkormányzati fel-adatellátás ésszerû és hatékony átszer-vezése javuló szolgáltatások mellettbiztosítja a mûködési költségek lénye-ges csökkentését. A regionális önkor-mányzatok kialakulása jelentõsencsökkenti majd az igazgatás költsége-it. Ma a megyei önkormányzatok mint-egy 35 milliárd forintot költenek igaz-gatásra, feladataik átszervezése követ-keztében 13 milliárd forinttal csök-ken az erre fordított költség.

A versenyszféra szabályaiA versenyszféra szabályaiA versenyszféra szabályaiA versenyszféra szabályaiA versenyszféra szabályaia közszférában?a közszférában?a közszférában?a közszférában?a közszférában?

Kistérségi társulás. Kötelezõ elõ-írásával több mint 10 milliárd forin-tos megtakarítás érhetõ el. A kor-mány kezdeményezi, hogy a jövõbenaz ezer fõ alatti településeken nemûködhessenek önálló polgármesterihivatalok, kötelezõ legyen a körjegy-zõséghez való csatlakozás. Indokolta helyi önkormányzatok általánosigazgatási költségeinek 5 %-os csök-kentése. Ez évi 20-25 milliárd forintmegtakarítást eredményez.”

Egyéb, minket nem közvetlenülérintõ kérdésekre, amely szerepel azúj egyensúly programjában, mostnem térek ki. Nem azért, mert min-ket nem érintenek, állampolgárkéntés lakosként nagyon is vastagon érin-tenek, de a mai témánk szempontjá-ból azért talán nem jelentenek maitanácskozási kérdést.

Tegnap ülésezett az OrszágosKözszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács

(OKÉT). Ezen egyebek között a köz-a köz-a köz-a köz-a köz-szolgálati törvények átalakulásá-szolgálati törvények átalakulásá-szolgálati törvények átalakulásá-szolgálati törvények átalakulásá-szolgálati törvények átalakulásá-ról, átalakításárólról, átalakításárólról, átalakításárólról, átalakításárólról, átalakításáról volt szó. A vál-toztatásokkal rugalmasabbá kell ten-ni a közszolgálati törvényeket. Ez aztjelenti, hogy a mai szabályokata mai szabályokata mai szabályokata mai szabályokata mai szabályokat, —amelyek az életpálya törvény logikájamentén biztosították a kiszámítható-ságot, a stabilitást, az elõmenetelipályán való elõrehaladást, — a kor-a kor-a kor-a kor-a kor-mány meg akarja szüntetnimány meg akarja szüntetnimány meg akarja szüntetnimány meg akarja szüntetnimány meg akarja szüntetni. Szere-pel a kormányprogramban az a kité-tel, hogy a versenyszférában alkal-mazott szabályokat kell a közszolgá-latban is alkalmazni.

Elsõ körben úgy tûnik, hogy olyannagyon komoly változtatás nem tör-ténik a közszolgálati törvényeken. Azegyik változtatás szerint abban azesetben, ha valaki a felmentési idõalatt elhelyezkedik, a végkielégítéstvagy annak arányos részét vissza kellfizetni. Ezzel mi természetesen nemértünk egyet, de valamilyen módonezt lehet értelmezni. Annak sem örü-lünk, hogy a teljesítményértékeléslehetõséget ad arra, hogy ha valakitki akarnak rúgni, akkor nem kell mástenni, mint a törvény alapján rend-kívüli minõsítés elé citálni, és hol-napután már utcára is lehet tenni.

Azt mondja rólunk GyurcsányFerenc miniszterelnök úr, hogy nincsteljesítmény ebben a szférában, ésalkalmatlan embereket nem lehetkirúgni! Ne engedjük magunkat meg-alázni! Emeljük fel a szavunkat, hogyez hazugság! A magyar munkaügyiszabályozásnak egyetlen olyan törvé-nye a köztisztviselõk jogállásáról szó-ló törvény, amely a munkáltatónak50 százalékos mozgásteret biztosít!Mínusz 20 és plusz 30. Tessék mu-tatni nekem egy magyar munkajogitörvényt, amely törvény adta jogosult-sággal biztosítja a munkáltatónak,hogy akár 50 százalék különbségetállapítson meg a jól teljesítõ, és akevésbé jól teljesítõ munkavállalóbére között! Alkalmatlanság – ottvan, törvényi tétel! Miért lehet elbo-csátani a köztisztviselõt? Ezért, azért,amazért, és alkalmatlanság címén.Csak meg kell tudni indokolni! Meg

5MKKSZ HÍRLEVÉL

kell tudni védeni a bíróság elõtt, hogyazért küldtem el, mert szakmailagalkalmatlan! Fel kell hívni ez útonis az igen tisztelt politikusok, és kor-mányzati vezetõk figyelmét, hogyadott esetben, talán nyilatkozat elõttérdemes a szakértõk körében tájéko-zódni arról, hogy mit kifogásolnak!Amikor mi tiltakoztunk az ellen, hogyne legyen rendkívüli minõsítés lehe-tõsége az ún. teljesítményértékelésalapján gyenge teljesítményt nyúj-tóknál, akkor azt mondtuk, hogy tes-sék betartani a mostani törvényeket!Semmi nem gátolja a munkáltatót,hogy bármikor odahívja a dolgozójátrendkívüli minõsítésre, és minõsít-se. Ezt a minõsítést jogvita tárgyáválehet tenni, el lehet menni a Munka-ügyi Bíróságra, és ott, ha megvédi amunkáltató ezt az álláspontját, akkora bíróság meg fogja állapítani az al-kalmatlanságot. Ezért tiltakoztunk,hogy ne legyen benne. Ne legyenekillúzióink, át fogják vinni.

Végképp elfogadhatatlan szá-Végképp elfogadhatatlan szá-Végképp elfogadhatatlan szá-Végképp elfogadhatatlan szá-Végképp elfogadhatatlan szá-munkra a létszámcsökkentésselmunkra a létszámcsökkentésselmunkra a létszámcsökkentésselmunkra a létszámcsökkentésselmunkra a létszámcsökkentésselkapcsolatos új elképzelés. kapcsolatos új elképzelés. kapcsolatos új elképzelés. kapcsolatos új elképzelés. kapcsolatos új elképzelés. Magunkközött mondom: elbambultunk 2003-ban, amikor sutyiban, — csak utó-lag tudtuk meg persze, — bevitték aparlament elé azt a szabályt, amelyszerint a közigazgatásban nemcsaka kormány rendelhet el létszámcsök-kentést, hanem a miniszterek is. Mostisszuk a levét: nem kormányzati,hanem miniszteri döntés van. De úgytûnik, ez sem elég. A törvényjavas-lat szerint az intézményvezetõ is el-rendelhet majd létszámcsökkentést.Mitõl közszolgálat ez kérem szépen?Az az érzése az embernek, hogy igentisztelt politikusaink talán összeté-vesztik a magyar közigazgatást sajátvállalataik vezetésével. Ki kell mon-dani, hogy ez nem a saját vállalatve-zetése, itt közbizalomból közfelada-tot látnak el, közérdeket szolgálnak!Ha megbukik a vállalkozás, az né-hány embernek a magánproblémája.A Magyar Köztársaság közigazgatá-sa nem bukhat meg! Fel kell emelniez ellen a szavunkat!

Ennyi hangzott el tegnap az Or-

szágos Közszolgálati Érdekegyezte-tõ Tanácsban a közszolgálati törvé-nyek módosításával kapcsolatban.Határozottan visszautasítottuk a ter-vezett változtatásokat. De miután fe-les törvényrõl van szó, ne legyenekillúzióink: ezek — esetleg kisebbmódosítással — elõbb-utóbb megfognak jelenni.

Végkielégítés, felmondásVégkielégítés, felmondásVégkielégítés, felmondásVégkielégítés, felmondásVégkielégítés, felmondás„rugalmasan”„rugalmasan”„rugalmasan”„rugalmasan”„rugalmasan”

A közszolgálati törvények igenjelentõs átalakítására számíthatunktehát. A jelenlévõk többsége talánabba a körbe tartozik, amely nemigazán örült volna egy egységes köz-szolgálati törvénynek. Az egységesí-tésnek nem a ténye a problémánk,hanem az, hogy az egységesítés álta-lában mindig lefelé nivellálást jelent.Most is van erre törekvés. De mostnemcsak az egységesítés, hanem arugalmasabbá tétel érdekében tör-ténnek elõkészületek. Ezt bizonyít-ják részben a kilátásba helyezett vál-tozások, részben pedig az, hogy2007-tõl várhatóan a Munka Tör-vénykönyvéhez való harmonizálásjegyében a jelenlegi végkielégítési,a jelenlegi felmondási rendszer fel-puhul, vagy “rugalmasabbá” válik.

Azt gondolom, hogy az elbocsá-tás tényét is, mértékét is kell vitat-nunk. Az elbocsátás hogyanjáról le-het majd tárgyalni egy megállapodás-sal összefüggésben. De annak márvégképp töréspontnak kell lennie,hogy a másfél évtizede kialakított –kormányokkal együtt megalkotott –és tulajdonképpen jól mûködõ, eu-rópai normáknak megfelelõ közszol-gálati törvényeket ily módon semmi-be veszik, és hozzányúlnak azokhoza kollektív megállapodásokhoz, ame-lyet most már lassan generációk,vagy nem is egy köztisztviselõi ge-neráció kialkudott a mindenkori kor-mányzattal. Ha ezt is elfogadja ez amunkavállalói kör, akkor azt gondo-lom, hogy nincs mirõl beszélni.

Ne legyenek illúzióink a tekintet-ben sem, hogy július 30.-áig megtör-ténnek a kiértesítések. Lesznek, akik

letargiába süllyednek, lesznek, akikkétségbeesetten kérdezgetik majd,hogy mi lesz a jövõjük. Lesznek, akikesetleg megnyugodtan hátradõlnek aszékben, hogy ezt megúsztam. De aközszolgálati törvények átalakításamindenkit érint.

Azt mondtam, hogy ne hagyjukmagunkat megalázni. De legyünkannak tudatában, hogy nincseneknincseneknincseneknincseneknincsenekszövetségeseinkszövetségeseinkszövetségeseinkszövetségeseinkszövetségeseink. Jobb, ha kimond-juk: a szakszervezeti mozgalmon be-lül sem, sõt, a közszolgálaton belülse nagyon számíthatunk szövetsége-sekre. Mert félreértés ne essék, aSzakszervezetek EgyüttmûködésiFórumának tagszervezetei szolidári-szolidári-szolidári-szolidári-szolidári-saksaksaksaksak velünk, mert tudják, hogy milyenhelyzetben vagyunk. De megvédeniDe megvédeniDe megvédeniDe megvédeniDe megvédenicsak mi tudjuk magunkat!csak mi tudjuk magunkat!csak mi tudjuk magunkat!csak mi tudjuk magunkat!csak mi tudjuk magunkat! Akkoris, ha a dolog nem áll meg itt a miszakmai határainknál, és az átalakí-tás majd érinti az oktatási, az egész-ségügyi, és a szociális szférát is. Te-hát ma, meg úgy egyáltalán, tudomá-sul kell vennünk, hogy igaz, amitBárdos Judit mondott: nincsenekegyéni megoldások, de egy szakmá-nak önmagát is tudni kell megvéde-ni. Ne hagyjuk magunkat megaláz-ni, és ugyanakkor készüljünk fel egynagyon lényeges, általunk megvívha-tó önvédelmi feladatra.

Azt mondtam, hogy az elbocsátástényét is vitassuk, a mértékét cáfol-juk, és a hogyanjával kapcsolatbanpedig tegyünk más javaslatokat. Atény vitatása mellett azért azzal isszámoljunk le, hogy a kormány ezttermészetesen nem fogja visszavon-ni. Persze nem tudom, hogy mit akarvégrehajtani, mert nem szamizdatotszereztünk meg, de az ott lévõ kor-mányhatározat dátumát tessék meg-nézni: 2006. 06. 02. Nem az új kor-mány, hanem már a régi kormánymeghozta névre, tétre, címre vonat-kozva, hogy hol hány fõ maradhat,illetve ennek következtében hol hánykollégát bocsátanak el. Tegnap, ami-kor az Országos Közszolgálati Érdek-egyeztetõ Tanács ülésén a kormány-zati oldalt vezetõ Csizmár Gábor úr-tól ezt megkérdeztük, azt mondta,

6 MKKSZ HÍRLEVÉL

hogy nincs kormányzati döntés.Nincs kormányzati döntés? Június19-én Persányi miniszter úr kihirdet-te, hogy a jövõben megszûnik kétkörnyezetvédelmi felügyelõség, és akörnyezetvédelmi ágazatból mind-összesen 296 embert küldenek eljúnius 19-i indulással. Tehát erremondtam, hogy mintha a kormányonbelül is zavarodottság lenne, és nemigazán lehet tudni, hogy most tulaj-donképpen van döntés, vagy nincsdöntés? Nyílván a tényrõl van dön-tés, talán a konkrét számok még nemteljesen kialakultak. Tehát ha vitat-juk is az elbocsátás értelmét, a tényttalán nem érdemes vitatni. Számol-junk azzal, hogy ezt a döntést a kor-mányzat, akár a június 6.-ait, akár akésõbbit, nyilvánvalóan nem fogjavisszavonni.

Sovány ígéretekSovány ígéretekSovány ígéretekSovány ígéretekSovány ígéretekMit ígér a kormány az elbocsátan-

dó köztisztviselõknek? A pontosságkedvéért megint olvasok: : : : : „A közpon-ti közigazgatásban foglalkoztatottakstátuszváltását elõsegítõ intézkedé-sek.” ” ” ” ” Kifogásoltuk magát a címet is.Persze, ha a státuszváltás azt jelenti,hogy köztisztviselõbõl munkanélkü-li, akkor értjük! De feltételezem,hogy nem erre gondoltak. Mert ez isstátuszváltás, nyilvánvalóan. Tehát,milyen intézkedések várhatók? „Zöldszám, ingyenesen igénybe vehetõképzések, és külön iroda áll majdazoknak a köztisztviselõknek a ren-delkezésére, akik távozni kénysze-rülnek a közigazgatásból. A kormányintézkedési tervet dolgoz ki, amellyelaz idõsebbeknek biztosítja, hogyméltó módon, fokozatosan vonulhas-sanak ki a közszférából, a fiatalab-baknak pedig segít új állást találni.”Hol lesz új állás? Én úgy tudom, hogy2006. elsõ 4-5 hónapjában 0,3 szá-zalékkal csökkent a foglalkoztatottakszáma! A vállalkozások rendkívülimódon tiltakoznak a szolidaritásiadó, és a különbözõ, õket érintõ meg-szorítások ellen. Van is eredménye.A bankokat egy nap alatt megnyug-tatták: 50 milliárd helyett már csak

25 kell tõlük, és ki tudja, hogy mi avége. A vállalkozások, - amelyekkétségtelenül majd valamilyen mó-don kiveszik részüket ebbõl a meg-szorító csomagból –növekvõ járulék-és adóteher mellett talán majd mun-kahelyeket fognak létesíteni? Azegyik párt azt prognosztizálta a vá-lasztási kampányban, hogy a tb-já-rulék 10 százalékos csökkentése ko-moly foglalkoztatási bõvülést ered-ményez. Erre azt mondtuk, hogy nemigaz. Ha a járulékteher csökkenésenem eredményez foglalkoztatás bõ-vülést, akkor a járulékteher növelé-se esetén ez vélhetõleg többszörösenigaz. Tehát nagyon kíváncsiak len-nénk, hogy az igen tisztelt kormány-zat mire alapozza azt a megállapítá-sát, hogy a fiatalabbaknak segít újállást találni? Én azt hiszem, tisztes-ségesebb lenne, ha a kormányzat ki-mondaná: ebben a helyzetben igen-is csökken a foglalkoztatottság, és aközigazgatásból, a közszolgálatbólelbocsátandó, mintegy 14.500 kollé-gának nem lesz munkahelye, nemlesz egzisztenciája.

Érdemes megnézni azt a felmé-rést, vagy azt az anyagot, amelyet mia 2003-ban elbocsátott 6945 kollé-gánk egy év múlva tapasztalható sor-sáról készítettünk. Egy év múlva a2003 novemberében elbocsátott6945 emberbõl 22-23 % valamilyenellátást igénybe tudott venni: elõre-hozott öregségi nyugdíj, rendes nyug-díj, néhányan rokkant nyugdíjat, 32-35 % valóban elhelyezkedett. Igaz,ennek egy nem jelentéktelen része aközszférában. Hogy csak példátmondjak, 2003 novemberében amunkaügyi központokból kirúgtakolyan 300 embert, májusban felvet-tek 300-at, mert indult az EgységesMagyar Munkaügyi Nyilvántartórendszer. Tehát 32-35 % valóbanelhelyezkedett. Ez durván 60 %. Egyév múlva 40 %-nak nem volt mun-kája. Igaz, elmehetett volna prémi-umévek programban. Megnéztük,hogy a 2003-ban elbocsátott 6945ember, majd a 2004-ben részben el-bocsátott, részben a bérfejlesztés fi-

nanszírozási hiányossága miatt elkül-dött közel 3 ezer, összesen kb. 10ezer emberbõl hányan vették igény-be a prémium évek programot?Mindössze 82-en! 10 ezerbõl 82-en!Javaslatunkra 2004-tõl, vagy 2005-tõl a prémiumévek kedvezménye 70százalékra, és öt évre emelkedett. Azigénybevétel változatlanul rendkívülalacsony. Rossz ez a program. Hang-zatos, szép dolog, hogy a fizetés 70százalékáért nem tudom mennyit,talán napi 2-3 órát kell dolgozni, deennek az az ára, hogy felmentés ésvégkielégítés nem jár.

Legyen rendkívüliLegyen rendkívüliLegyen rendkívüliLegyen rendkívüliLegyen rendkívülisegélykeretsegélykeretsegélykeretsegélykeretsegélykeret

Szerintem a javasolt megállapo-dásunk egyik fontos tételévé kell ten-nünk, hogy egy olyan programot in-dítson a kormány, amely valóbanvonzó, amely valóban jelent átmene-tet azok számára, akik a közszolgá-lati életpálya szabályosságában, eu-rópai voltában bízva, mondjuk az el-múlt években 3-5-10 millió forintoslakáskölcsönt vettek fel, mondjukdevizában, és most zuhan a forint!És ha holnap elküldik õket, mibõlfogják fizetni? Ezek nyilván nemolyan kérdések, amelyeket lehet sza-bályokkal rögzíteni. Ezért is kezde-kezde-kezde-kezde-kezde-ményezzük: a kormány egy 500ményezzük: a kormány egy 500ményezzük: a kormány egy 500ményezzük: a kormány egy 500ményezzük: a kormány egy 500millió forintos rendkívüli segély-millió forintos rendkívüli segély-millió forintos rendkívüli segély-millió forintos rendkívüli segély-millió forintos rendkívüli segély-kerettel járuljon hozzá kerettel járuljon hozzá kerettel járuljon hozzá kerettel járuljon hozzá kerettel járuljon hozzá ahhoz, hogyazok az emberek, akik nem akarnak,vagy nem tudnak a prémium év prog-ramba menni, és nem tudják vállal-ni a különleges foglalkoztatási jog-viszonyt, és olyan élethelyzetbe ke-rülnek, hogy csõdbe került a családikassza, azoknak legyen valamilyensegítség. Jogosnak és méltányosnaktartjuk ezt, mert a kormány miattkerültek csõdbe ezek az emberek.

Azt gondolom, hogy mindezeketa kérdéseket ma itt közösen kell ér-tékelnünk, és közösen kell elhatáro-zásra jutnunk. Nyilvánvaló, hogy semtitkolózni nem szabad, fenyegetõzninincs okunk, de legyünk annak tu-datában, hogy nem vagyunk eszköz-nem vagyunk eszköz-nem vagyunk eszköz-nem vagyunk eszköz-nem vagyunk eszköz-telenek. telenek. telenek. telenek. telenek. Talán az sem megbocsát-

7MKKSZ HÍRLEVÉL

hatatlan bûn, ha nem csak egyszerrelépünk. Jó lenne. De én nem tudomelvitatni azoktól a kollégáktól a tar-tózkodást, akiket vagy a szervezetü-ket közvetlenül nem érintik a válto-zások. De itt egy egész szakmát, egyegy egész szakmát, egyegy egész szakmát, egyegy egész szakmát, egyegy egész szakmát, egyegész foglalkozási csoportot állí-egész foglalkozási csoportot állí-egész foglalkozási csoportot állí-egész foglalkozási csoportot állí-egész foglalkozási csoportot állí-tottak pellengérre.tottak pellengérre.tottak pellengérre.tottak pellengérre.tottak pellengérre. Igenis, bûnbak-nak neveznek minket. Az elbocsátásis nagyon fáj, az is nagyon súlyosanérint, ha megnyirbálják a közszolgá-lati törvényeket, de azt, hogy az ön-azt, hogy az ön-azt, hogy az ön-azt, hogy az ön-azt, hogy az ön-érzetünket is megtiporják, márérzetünket is megtiporják, márérzetünket is megtiporják, márérzetünket is megtiporják, márérzetünket is megtiporják, márvégképp ne engedjük végképp ne engedjük végképp ne engedjük végképp ne engedjük végképp ne engedjük Ezen a maiérdekvédelmi fórumon ahhoz kérünkfelhatalmazást, hogy a javasolt tar-talmú, vagy ehhez hasonló megálla-podásról tárgyaljunk-e? Nagyon sar-kosan feltéve a kérdést: tárgyalás,vagy akció? Ha akció, nem biztos,hogy ma és itt kell róla határozni. Atárgyalás nyilvánvalóan nem kizártakció esetén sem, de akkor a tárgya-lás más körülmények között történik.

A tárgyalással kapcsolatban vanegy töréspont. Ez pedig elég nehe-zen látszik áthidalhatónak. A 2003-as megállapodásnak, – amely nemvolt jó egyezség, de azért sokakathelyzetbe hozott, vagy legalábbis se-gített – a legnagyobb hibája az volt,hogy nem volt jogereje, nem volt pe-relhetõ. Nem sok, de éppen elég pertveszítettünk el legfelsõbb bíróságiszinten is amiatt, mert a kormánynem hirdette ki hivatalosan. Éppenezért most azt kérjük, és ez szere-pel az Állásfoglalás tervezetében is– hogy megállapodás esetén a kor-mány ezt hirdesse ki kormányren-deletben, mert csak így lesz jogere-je. Tegnap kormány közeli és másjogi szakértõk úgy nyilatkoztak,hogy ez vélhetõen nem fog menni.Tehát most kérünk arra is választ,hogy ha olyan jellegû megállapodásttudunk kötni, mint amilyen a 2003-as volt, akkor kössünk-e? Szerintemegy ilyen egyezség hatását sem kelllebecsülni, de ha nincs jogereje,akkor nyilvánvalóan ez egy más do-kumentum, mintha ennek rendeletihatálya van. Nem nagyon értjük azóvakodást a kihirdetéstõl, mert

ugyanakkor az ún. kormányintézke-dés, — tehát nem a velünk kötendõmegállapodás, hanem a kormánysaját elhatározása alapján születõintézkedés, — viszont jogszabálylenne. Tehát, ha a kormány az egyikdolgot kötelezõvé tudja tenni a mun-káltatók számára, akkor az az érzé-sem, hogy akarat kérdése, és a má-sikat is kötelezõvé tudná tenni. Ter-mészetesen ez az önkormányzatok-ra nem érvényes, ez csak a közpon-ti közigazgatás dekoncentrált szer-veire vonatkozik.

Végezetül azt kérem a jelenlévõk-tõl: abban legyünk nagyon egysége-sek, és nagyon határozottak, — füg-getlenül az adott szervezet személyiállományától, hanem a személyi ál-lomány ezen körülmények közöttifeladatára tekintettel, — hogy te-gyünk meg mindent azért, hogy álta-lában sem, de most a munkaügyimost a munkaügyimost a munkaügyimost a munkaügyimost a munkaügyiközpontokból egyetlen embert seközpontokból egyetlen embert seközpontokból egyetlen embert seközpontokból egyetlen embert seközpontokból egyetlen embert sebocsássanak el. bocsássanak el. bocsássanak el. bocsássanak el. bocsássanak el. Nem azért, mertõket jobban kellene védeni, mint azÁllamkincstárt, vagy a növényegész-ségügyet, vagy a környezetvédõket.Hanem azért, mert amikor ég a ház,a tûzoltókat nem lenne szabad elza-varni. Akkor, amikor majd 15 ezerembert elküldenek, és külön irodá-kat, meg programokat, meg nem tu-dom miket akarnak az elbocsátottakérdekében mûködtetni, azok, akik eztmûködtetik, azoknak legyen valamimoratórium

Nem adhatjuk fel!Nem adhatjuk fel!Nem adhatjuk fel!Nem adhatjuk fel!Nem adhatjuk fel!Bárdos Judit azt mondta, hogy te-

metni jött a Belügyminisztériumot.Én meg azt mondom, hogy nem len-nénk szakszervezeti tisztségviselõk,ha feladnánk a harcot. Ne legyenektúlzott optimista reményeink, deazért bízzunk magunkban! Ne adjukfel önbecsülésünket! Ez a közösségkülön-külön, vagy együttesen, igen-is képes arra, hogy ha nem is alapja-iban, de lényeges részleteiben meg-változtassa a kormányzat akaratát.Legyen közös célunk, hogy a közvé-lemény elõtt világossá tegyük: lehetminket bûnbaknak tekinteni, lehet

sok mindent mondani ránk, de az-zal, hogy elzavarnak 15 ezer embert,egyetlen egy centtel, vagy egyetlenegy fillérrel nem lesz olcsóbb a gáz!Egy biztos: a különbözõ közszolgá-latok, — a munkaügyi központok, azállamkincstár, az adóhivatal, a nö-vényegészségügy, a földhivatal, az ál-lategészségügy, és elnézést kérek,nem tudok felsorolni minden szerve-zetet, — nekünk, állampolgároknakszolgáltatnak. Mert a fogyasztóvédõszolgálat engem véd, amikor aszalmonellás csirkét összeszedeti azáruházból. Ezek a szolgáltatások fog-nak csorbát szenvedni, ezek a szol-gáltatások lesznek vagy hiányosak,vagy sokkal rosszabb színvonalúak.Ezt mondjuk el az állampolgároknak!Mert a közvéleményben nagy a tisz-tán látás hiánya. Nem mondom, hogya közszolgálat-ellenes hangulatkel-tést a kormányzat által manipulált,mert ezt nem tudom bizonyítani. Deez a kormányzat által nem cáfoltmanipuláció is hozzájárult ahhoz,hogy a közvélemény igenis arra vankiéhezve, hogy a reform itt legyendrasztikus, itt kell példát statuálni.Nagyon népszerû az a lózung, hogya politika, a kormány, az állama politika, a kormány, az állama politika, a kormány, az állama politika, a kormány, az állama politika, a kormány, az államönmagán kezdi a takarékoskodástönmagán kezdi a takarékoskodástönmagán kezdi a takarékoskodástönmagán kezdi a takarékoskodástönmagán kezdi a takarékoskodást.Mondjuk ki, hogy ez hazugság!ez hazugság!ez hazugság!ez hazugság!ez hazugság! Nema kormányon kezdi, nem a politikánkezdi, hanem az itt dolgozó 100 ezerköztisztviselõ az áldozata a rossz kor-mányzati politikának.

Azt hallottuk mindig, hogy dübö-rög a gazdaság. De az új egyensúlyprogramjában egy betû nem olvasha-tó arról, hogy hogyan lehet dinami-zálni ezt a dübörgõ gazdaságot. Aztviszont tudjuk, hogy a közszolgálatátalakításával kapcsolatban semmi-féle esélyünk arra, hogy minket meg-kérdezzenek. Mit mondott a többszöridézett Kóka úr? Azt mondta, hogy amocsár lecsapolásáról nem a béká-kat kell megkérdezni! Üzenjük min-denkinek, aki ilyen felfogásban gon-dolkodik rólunk: van szakmai tisz-van szakmai tisz-van szakmai tisz-van szakmai tisz-van szakmai tisz-tességünk, van szakmai tartásunk,tességünk, van szakmai tartásunk,tességünk, van szakmai tartásunk,tességünk, van szakmai tartásunk,tességünk, van szakmai tartásunk,és van elhatározott közös cselek-és van elhatározott közös cselek-és van elhatározott közös cselek-és van elhatározott közös cselek-és van elhatározott közös cselek-vésünk.vésünk.vésünk.vésünk.vésünk.

8 MKKSZ HÍRLEVÉL

Dr. Frischmann Edgár,Dr. Frischmann Edgár,Dr. Frischmann Edgár,Dr. Frischmann Edgár,Dr. Frischmann Edgár, a KSZSZElnökségének tagja

Felszólalásában támogatta az ál-lásfoglalás közreadását, egyetértettannak szövegével. A kormány kép-viselõjével kötendõ megállapodás-tervezethez kiegészítést javasolt: azelbocsátandóval történõ beszélgeté-sen ne csak a munkavállaló kérésé-re, hanem a szakszervezet kéréséreis legyen kötelezõ meghívni a szak-szervezet képviselõjét, s a beszélge-tésrõl minden esetben készüljönemlékeztetõ, amelyet ne csak a mun-kaadó, hanem a szakszervezet kép-viselõje is írjon alá.Utassy TamásUtassy TamásUtassy TamásUtassy TamásUtassy Tamás (MKKSZ, Taszár)

Azt az aggodalmát fejezte ki, hogya létszámcsökkentés miatt a közhi-vatalokban meglassul az ügyintézés,az ügyfélnek az eddiginél többet kellvárakoznia. Hibának tartotta, hogy aszakszervezetek elálltak a 2003-aselbocsátások idején tervezett de-monstratív nagygyûlés megtartásától.Most is az erõteljesebb fellépést, de-monstráció rendezését javasolta.Dr. Havady Tamás, Dr. Havady Tamás, Dr. Havady Tamás, Dr. Havady Tamás, Dr. Havady Tamás, az Oktatási Mi-nisztérium Szakszervezetének titkára

Azt javasolta, hogy elõször a meg-állapodás létrejöttét szorgalmazzák aszakszervezetek, s annak sikertelen-sége esetén legyen valamilyen akció.A megállapodás szövegében azt akiegészítést ajánlotta, hogy a mun-kavégzés alóli felmentésrõl az elbo-csátandó munkájának minõségealapján szülessék döntés, a méltá-nyosság gyakorlása az után jöjjön. Améltányossági okok között pedig agyermeküket egyedül nevelõk mel-lett a három, vagy annál több gyer-meket nevelõk is legyenek feltüntet-ve a megállapodásban. A felszólalószerint 50 év felett a férfiaknak ép-pen olyan nehéz új állást találniuk,mint a nõknek, ezért azt kérte, hogya megállapodás 55 helyett 50 évbenjelölje meg a férfiak számára is aztaz életkort, amikortól csak szakmai-lag rendkívül indokolt esetben lehes-sen megszüntetni a munkaviszonyt.

Varga MáriaVarga MáriaVarga MáriaVarga MáriaVarga Mária (MKKSZ, Kormárom-Esztergom megye)

Fogjunk össze, legyen akció, véd-jük meg önmagunkat, mert tárgyal-tunk már elégszer, mégis rosszul jár-tunk. Ha harc kell, legyen harc —foglalta össze véleményét.Gács JánosGács JánosGács JánosGács JánosGács János (MKKSZ, Magyar Sza-badalmi Hivatal)

Többekkel együtt a felszólaló issérelmezte Kóka Jánosnak azt az íz-léstelen kijelentését, hogy a mocsárlecsapolása elõtt nem kérdezik mega békákat. Igen, ismerte el, de nemis velük terveztetik meg a lecsapo-lás menetrendjét, s nem velük szám-fejtetik a lecsapolók bérét. Azt a ki-szólást is kifogásolta, hogy „a Ma-gyar Köztársaság az én cégem”. Akiígy gondolkodik, arra szatócsboltotvagy plázát bízzanak, de ne országot.A felszólaló a 2003-as tapasztalatokés a közszolgálatok ellen napjaink-ban indított demagóg hadjáratok

alapján úgy ítélte, hogy egy jelentõsdemonstráció mögé nehéz lenne tö-megeket toborozni. Ezért egyetértettazzal, hogy ma a média nyilvánossá-ga az érdekképviseletek legnagyobbereje. A nyilvánosságot felhasználvakell ellensúlyozni a közszolgálatokelleni hazugság-áradatot, s leleplez-ni annak valódi célját: a tõkés érde-keket gátló tényezõk szétverését.Ennek érdekében tartanak bennün-ket, ha nem is békáknak, de ingyen-élõknek. Az ezt a szemléletet elfoga-dó közvéleményt csak a nyilvános-ság erejével tudjuk megváltoztatni.

Evangelidi Timea (a volt kultu-rális tárca még mûködõ szakszerve-zetének titkára)

Egyetértett azzal, hogy nõt és fér-fiak esetében egyformán az 50 évfelettiek sorolódjanak a megkülön-böztetetten kezelendõk kategóriájá-ba. Javasolta, hogy a Népszavábanjelenjen meg a rendszerváltás óta el-bocsátott köztisztviselõk névsora,mert ez felérne egy demonstrációval.

Felszólalások, javaslatok, véleményekFelszólalások, javaslatok, véleményekFelszólalások, javaslatok, véleményekFelszólalások, javaslatok, véleményekFelszólalások, javaslatok, vélemények

Fehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraAz MKKSZ fõtitkára megköszön-

te a résztvevõknek a bátorságot, hogymertek eljönni erre a fórumra. Ma-napság ugyanis — mondta —, hanem is konkrét veszély fenyegeti aszakszervezeti tisztségviselõt, de bi-zony megkérdezik tõle, hogy hovamegy. Ha nem egy formalizált testü-leti ülésre, hanem egy ilyen jellegû— nem tetszést nyilvánító — fórum-ra jön, az bátorságnak tekinthetõ.Remélem, hogy a mostani részvétel-bõl senkinek nem lesz semmifélebántódása. Gács János felszólalásá-ra reagálva a fõtitkár az egyik leglé-nyegesebb feladatnak tartotta, hogybeszéljünk magunkról. Legyünk kez-deményezõek, hogy ne csak az azoldal szólaljon meg a médiában,amely elmarasztal, kipellengérezbennünket, hanem mi is.

Az újságírók gondolkodását isbefolyásolnunk kell. Az utóbbi idõ-ben volt alkalmam beszélni jó néhányújságíróval — mondta Fehér József—, és közülük többen visszakérdez-

tek: mi a bajunk az elbocsátásokkal?És amikor az ózdi kohászatot, meg asalgótarjáni bányákat bezárták, ak-kor miért nem tetszettek kiabálni? Aközhangulat szerint ugyanis az a lát-szat, hogy a közszolgálatban túlzot-tan védettek a munkahelyek, túlzot-tan magasak a keresetek, s ehhezképest meglehetõsen kevés a mun-ka, alacsony a teljesítmény, alkal-matlan embereket nem lehet elkül-deni. Ezt mondja az újságíró.

Ha megszûnik a shengeni határ,akkor ott miért kellene határõr, ál-latorvos meg növény-egészségügyiellenõr? Ezek olyan érvek, amelye-ket nem lehet figyelmen kívül hagy-ni. Természetesnek kell tartanunk,hogy ahol a feladat megváltozik, ottnyilvánvalóan nem tartható fenn arégi személyi állomány. Összességé-ben azonban a magyar közigazgatás-ban nincs kapacitástöbblet, nincskapacitás-felesleg. Ezt ki kell mon-danunk.

Ezzel az álláspontunkkal össze-

9MKKSZ HÍRLEVÉL

függésben jelentette ki egy alkalom-mal Csizmár Gábor miniszter, hogya munkaügyi közigazgatásban nin-csenek kevesen, csak rosszul vannakterhelve. Ami — valljuk be —könnyen lehet, hogy nem valótlan.Ugyanis vannak olyan munkaügyiszervezetek, amelyek a kapacitásukcsúcsán, vagy talán afölött dolgoz-nak, és vannak csak száz százalékonteljesítõk.

Nem igazán szerencsés a példa,de ide kapcsolódik. Az Országos Ér-dekegyeztetõ Tanácsnak azon az ülé-sén, amelyen Gyurcsány Ferenc mi-niszterelnök élesen kikelt a munkál-tatók szövetségeinek álláspontja el-len, ezt bemutatták a tévétudósítá-sok. Azt azonban nem, hogy velünka munkavállalók érdekképviseletei-vel is élénk polémiát folytatott. Arrahivatkozott, hogy amikor õ vállalko-zó volt, megtörtént, hogy kettõig dol-

gozott az íróasztalánál, és amikorösszeroskadt, néhány órára ledõlt, dehajnalban újra kezdte. Ez lenne aminta? Azzal kell számolnunk, hogyamikor éjjel kettõkor összeroskad aköztisztviselõ az íróasztalánál, akkoradjunk neki 4-6 órát a regeneráló-dásra, és reggel folytassa? Mindezekolyan súlyos kérdések, amelyeket ittma csak fel tudtunk tenni, de nyil-vánvalóan még nem válaszolunk rá-juk, mert elég sokféle válasz van, —jelentette ki az MKKSZ fõtitkára.

A megállapodás tervezetével kap-csolatban az elhangzott felszólalásokalapján azt a közös akaratot hallomki, hogy tárgyaljunk, tárgyaljunk,kössünk megállapodást, és ha utánamég mindig folytatódik a nyomás aközszférára, akkor gondolkodjunkvalamilyen akción. Ne gondolkoz-zunk semmiféle felmérésen, mert azbiztosan megbuktat minden akció-

tervet, ha elkezdjük kérdezgetni,hogy ki akar aláírni valamilyen ívet,ki akar demonstrálni, öklöt rázni, kisztrájkolna.

A fõtitkár azt is felvetette, mi le-gyen, ha sikerül megállapodni akormánnyal, amely azonban nemlesz hajlandó arra, hogy hivataloslapban kihirdesse az egyezséget.Fehér József azt ajánlotta, ebben azesetben is érdemes aláírni a meg-állapodást, amelynek így is vankommunikációs értéke. Rövid vé-leménycsere után a résztvevõk az-zal értettek egyet, hogy a kormányés a szakszervezetek között a meg-állapodás részleteirõl folyó tárgya-lások kritikus szakaszhoz érkezé-sekor a szakszervezeti vezetõk atovábbi lépésekrõl konzultáljanakvezetõ testületeikkel.

Az állásfoglalás javasolt szöve-Az állásfoglalás javasolt szöve-Az állásfoglalás javasolt szöve-Az állásfoglalás javasolt szöve-Az állásfoglalás javasolt szöve-gét a fórum egyhangúan elfogadta.gét a fórum egyhangúan elfogadta.gét a fórum egyhangúan elfogadta.gét a fórum egyhangúan elfogadta.gét a fórum egyhangúan elfogadta.

Egy megkérdezésre méltatlan mocsári béka leveleEgy megkérdezésre méltatlan mocsári béka leveleEgy megkérdezésre méltatlan mocsári béka leveleEgy megkérdezésre méltatlan mocsári béka leveleEgy megkérdezésre méltatlan mocsári béka leveleIgen mélyrõl Tisztelt Mocsárügyi

Miniszter úr!A megdöbbenéstõl tisztelegve

alázkodtam meg a fortyogószmötyiben, mikor tudomásunkratetszettek hozni: lecsapolják a mo-csarat! Szûkre méretezett béka-agyammal azt gondoltam, hogy azemlített trutymóban demokráciavan, és ennek folyamodványakénttán a békákat is kérdezik, mi a vé-leményük a lecsapolásról.

De nem! Mint tetszett volt mon-dani: a mocsári békákat errõl nemkérdezik meg. Hát bizony afféle mo-csári békaként erre természetesenszámítottam, hiszen nem a véle-mény, hanem a választójog gyakor-lása a fontos, persze nem a lecsa-polás, hanem a mocsár lózungok-kal történõ feltöltése elõtt.

Mondom türelmetlen békacsalá-domnak, nem érdekes a téma. Nebrekegjünk! Valóban, mit számíta-nak a békák, ha csak a rendet ésfegyelmet tartják fenn, ha a mocsár-ügyi miniszterek és a fõbékák általkiötlött — sokszor végrehajthatat-

lan — szabályok alapján próbáljákintézni a mocsár ügyeit, megcélozvaa mocsárgáz termelés hatékonyságá-nak és egyensúlyának fenntartását.Nem csak esküjükbõl adódóan, ha-nem saját lelkiismeretüktõl vezérel-ve és vállalt hívatásuk szerint.

Tisztelt Mocsárügyi miniszter úr!Az esti brekegések közepette min-

den alkalommal megállapítjuk: bi-zony-bizony, a lecsapolandó mocsártársadalma igen messze van attól akiskakastól, amelyik a gyémántkraj-cárt keresi. A mocsárból ki sem tu-dunk emelkedni a szemétdomb ma-gasságába. Hát még, ha tudnánk,hogy egyesek szemétdombja nem egygyémántkrajcárt, hanem azok milli-árdjait rejtegeti, akkor bizonyára miis akarnánk kiskakassá válni, és nema mocsárban taposni a szükség tár-gyiasult formáját.

De hát — legalábbis önök úgygondolják —, nekünk ez jutott! Aztazért tessék már egyszer elmagyaráz-ni a brekegõknek, hogyan lehet le-küzdeni a béka-perspektívát, ésnagyra törõ kiskakassá válni, ha a

gyémántkrajcár milliárdokkal ren-delkezõk nagy ívben pottyantanaka mocsárban élõkre? És perszemindezt úgy, hogy a véleményüketsem kérdezik.

Tisztelettel:egy lecsapolás alatt élõ mocsári

béka, akinek a jövõje a bányászbé-ka hátsó része alatt leledzik, ámszeretne kiskakas lenni, ha enged-nék, mert jogosan hiszi: a természetés a mocsár rendjének fenntartásá-ban óriási és elengedhetetlen a sze-repe.

A békák panaszát meghallotta:Árva JánosÁrva JánosÁrva JánosÁrva JánosÁrva János

Ps. (azaz utóirat):Ha én orvos létemre mocsárügyi

miniszter lennék, nem csak aszmötyi gazdaságát igyekeznémcsökkenõ létszám mellett gatyábarázni, hanem sebész-orvosi képesí-tést is szereznék annak érdekében,hogy ne csak a betegeket, hanem amondanivalómat is vágjam!

(Elhangzott a közszolgálatiérdekvédelmi fórumon

2006. június 22-én)

10 MKKSZ HÍRLEVÉL

Az MKKSZ Országos Választmánya Árva János elnökés Fehér József fõtitkár elõterjesztésében a szakszer-vezet 2005. júniusa és 2006. májusa között végzetttevékenységérõl, a közszolgálatokat megtizedelõ szán-dékokról, és a várható lépésekrõl, a szakszervezet2005. évi pénzgazdálkodásáról és 2006. évi központiköltségvetésérõl tárgyalt 2006. május 30.-án. A testü-let elfogadta az MKKSZ Elnökségének a volt Közalkal-mazottak Szakszervezete közös tulajdonát képezõ in-gatlanok eladására tett javaslatát. Ugyancsak elfogad-ta az OV az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Orszá-gos Szakmai Tanácsa (DOSZT) megalakulásáról elõ-terjesztett beszámolót.A testület egyperes néma felállással emlékezett megaz elhunyt Veres Jánosról, aki az OV tagja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Földhivatal SZB-titkára volt.

Az MKKSZ elnö-ke emlékeztetett aszakszervezetnekarra a törekvésére,

hogy 2005-2006. a szervezeti építke-zés éve legyen az MKKSZ-ben: kerül-jön elõtérbe a taglétszám növelése, aszakszervezet nélküli munkahelyekena munkavállalói érdekképviselet lét-rehozása, a szakszervezet hangjának,befolyásának erõsödése. Ezzel össze-függésben utalt a szakszervezet sike-res Szolnok megyei ifjúsági találkozó-jára, s arra, hogy az MKKSZ igen nagyszerepet vállalt a SZEF Ifjúsági Tago-zatának múlt évi megalakításában. Aközösségépítés jó példáiként szólt azMKKSZ által szervezett vagy támoga-tott sportnapokról, amelyek mind na-gyobb népszerûségnek örvendenek.

A szakszervezet szolgáltató funk-cióját erõsítette a kedvezményes üdü-lési lehetõségek bõvítése, valamint aMAKASZ-kártya, amelyet ezekben a

Kitért az elnöki beszámoló az el-múlt egy évben tartott országos és re-gionális szakmai érdekvédelmi kon-ferenciákra is. Sárközy Tamás pro-fesszor két alkalommal is ilyen kon-ferencia keretében elõadáson és kon-zultáción ismertette az államigazga-tási rendszer átalakítására kidolgo-zott elképzeléseit.

Az MKKSZ az országos közszolgá-lati érdekegyeztetõ fórumokat (OKÉT,KÉT, OÖKÉT) is aktívan felhasznál-ta arra, hogy kiálljon a köztisztvise-lõk, közalkalmazottak, a közigazgatás-ban dolgozók érdekei mellett. Az ága-zati érdekegyeztetést erõsítették azoka megállapodások, amelyeket külön-bözõ minisztériumokkal kötött azMKKSZ. A tapasztalatok azt mutat-ják, hogy érdemes volt ezeket meg-kötni.

Az MKKSZ Elnöksége igen ener-gikusan és határozottan lépett fel a65. éven felüliek közszolgálati jog-viszonyának megszüntetése, és a 13.havi illetmények kifizetési rendjénekbotrányos átalakítása miatt keletke-zett ügyekben. Nem hagyhatók ki azelszámolásból azok a munkaügyi pe-rek sem, amelyeket az MKKSZ-ta-gok, tisztségviselõk a szakszervezetjogi segítségével nyertek meg.

A sikertelenségekrõl is szó esettaz elnöki beszámolóban. Egyebekközött a közalkalmazotti tanácsvá-lasztások és az ezzel összefüggõ szak-szervezeti reprezentativitás szabálya-inak számunkra hátrányos változásá-ról, és arról, hogy minden erõfeszí-tés ellenére nem sikerült növelni aszakszervezeti taglétszámot. A követ-kezõ idõszak sokasodó közszolgálatigondjaira utalva Árva János végül aztjavasolta: ha 2005. az építkezés évevolt, 2006. legyen az összefogás, azösszetartozás és a szolidaritás éve.

napokban kapnak meg a szakszerve-zeti tagok, és az is, hogy a Vodafonnalaláírt szerzõdés révén lehetõség nyí-lott a mobiltelefon-társaság által nyúj-tott elõnyök kihasználására is.

A szervezetépítés jelentõs eseményevolt az Önkormányzati Dolgozók Orszá-gos Szakmai Tanácsának megalakítása.Rendszeresek voltak az – általában ki-helyezett – országos vezetõi értekezle-tek. Ezeken egyebek között olyan fon-tos témákról esett szó, mint például aközigazgatás személyi állománya telje-sítõ-képességének növelésével, a ma-gyar közigazgatás modernizációjával, aköztisztviselõi rendszer továbbfejleszté-sével összefüggõ kormányzati tervek, amunkahelyi szakszervezet jogainak gya-korlási módjai, a szakszervezeti gazdál-kodás sajátos szabályai, a munkahelyikonfliktusok kezelése. Az OSZT-k mû-ködése is jelentõsen hozzájárult a szak-szervezeti érdekképviselet és érdekvé-delem erõsítéséhez.

Árva János beszámolójaÁrva János beszámolójaÁrva János beszámolójaÁrva János beszámolójaÁrva János beszámolójaaz Elnökség munkájárólaz Elnökség munkájárólaz Elnökség munkájárólaz Elnökség munkájárólaz Elnökség munkájáról

Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,Nem engedhetjük,hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!hogy a közszolgálat legyen a bûnbak!Sorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésénSorsdöntõ ügyek az Országos Választmány május 30-i ülésén

11MKKSZ HÍRLEVÉL

Fehér József:

Keressük közösen a választ a súlyos kihívásokra!Keressük közösen a választ a súlyos kihívásokra!Keressük közösen a választ a súlyos kihívásokra!Keressük közösen a választ a súlyos kihívásokra!Keressük közösen a választ a súlyos kihívásokra!Úgy gondolom, hogy a Választmány

tagjainak döntõ többsége most nem el-sõsorban a napirendünkben szereplõgazdálkodási, pénzügyi, vagyonjogi kér-désekre koncentrál, hanem a közszol-gálat jövõjéért aggódik. A fõtitkári refe-rátum helyzetünk és a végzett munkaelemzésére fókuszál, de – egy beszámoló

követelményeitõl kissé eltérõen – mindenekelõtt a teen-dõket kívánom a rendelkezésre álló információk alapjánösszefoglalni. Tehát nézzük az elmúlt év összegezésétnégy tételben:1. Az MKKSZ belsõ szervezeti helyzetének alakulása.2. Szerepünk a szakmapolitikában.3. Közremûködésünk és hatásunk a bér- és foglalkoz-

tatáspolitikában.4. Az MKKSZ szerepe a jogalkotásban.

Tekintettel arra is, hogy a parlamenti választások idõ-szaka mindig egy kicsit „szélárnyékot” jelent a szak-szervezetnek, tavaly ilyenkor közösen azt határoztuk el,hogy 2005-2006 legyen az MKKSZ BELSÕÉPITKEZÉSÉNEK ÉVE.

Az építkezés alatt értettük mindenekelõtt a taglét-a taglét-a taglét-a taglét-a taglét-szám növelését, a szervezetek számának növelését, aszám növelését, a szervezetek számának növelését, aszám növelését, a szervezetek számának növelését, aszám növelését, a szervezetek számának növelését, aszám növelését, a szervezetek számának növelését, a„fehér foltok” felszámolását, a tárgyalási és megál-„fehér foltok” felszámolását, a tárgyalási és megál-„fehér foltok” felszámolását, a tárgyalási és megál-„fehér foltok” felszámolását, a tárgyalási és megál-„fehér foltok” felszámolását, a tárgyalási és megál-lapodási képesség fejlesztését, a szakértelem erõsí-lapodási képesség fejlesztését, a szakértelem erõsí-lapodási képesség fejlesztését, a szakértelem erõsí-lapodási képesség fejlesztését, a szakértelem erõsí-lapodási képesség fejlesztését, a szakértelem erõsí-tését, a kapcsolatok elmélyítését és szélesítését, mun-tését, a kapcsolatok elmélyítését és szélesítését, mun-tését, a kapcsolatok elmélyítését és szélesítését, mun-tését, a kapcsolatok elmélyítését és szélesítését, mun-tését, a kapcsolatok elmélyítését és szélesítését, mun-kánk nyilvánosságának bõvítését és rendszeresebbékánk nyilvánosságának bõvítését és rendszeresebbékánk nyilvánosságának bõvítését és rendszeresebbékánk nyilvánosságának bõvítését és rendszeresebbékánk nyilvánosságának bõvítését és rendszeresebbétételét.tételét.tételét.tételét.tételét.

Ma, ha megnézzük a bizonyítványunkat, akkor aztlátjuk, hogy a „szigorú osztályfõnök” gyenge közepesreértékeli teljesítményünket. Ez természetesen nem aztjelenti, hogy ne tartoznánk köszönettel azoknak, akik ön-zetlenül, idõnként saját egzisztenciájukat is veszélyez-tetve a munkahelyeken, a frontvonalban vállalják az üt-közéseket, teszik a dolgukat. Õk azok az alapszervezetititkárok, helyi tisztségviselõk, akik nélkül ez a teljesít-mény sem lett volna elérhetõ. A közepes minõsítés és agyengébb teljesítmény a vezetést illeti. Be kell látni: nemsikerült megszólítani a szervezeten kívüliek többségét,nem találtunk új szervezési stratégiát és módszereket,nem tudtuk meggyõzni kollégáinkat a szervezkedés, aközös összefogás, az akcióképesség erõsítésének fontos-ságáról. Sokat dolgoztunk. Egyesek talán túl sokat is.De tudjuk, senkit nem érdekel az erõfeszítés, a végzettmunka mennyisége. CSAK AZ EREDMÉNY MINÕSIT!

A szervezetépítés legnagyobb eredménye: elkerül-tük a szakszervezet drámai leépülését. Érzékelhetõ tag-

sági növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében következett be, de po-zitív irányú elmozdulás tapasztalható még Hajdú-Bi-har és Komárom-Esztergom megyében is. Más megyék-ben a stagnálás vagy a taglétszám-vesztés látható. Azthiszem, ki kell mondanunk: kritikus a helyzet Veszp-rém és Zala megyében, de a Tolna megyei helyzet semmegnyugtató.

Ehhez kapcsolódóan a költségvetési és tagdíjbevételihelyzetrõl nem beszélek, mert az egy másik napirendtémája. Itt most csak azt említem meg, hogy a létszáma létszáma létszáma létszáma létszámstagnálásának – vagy kisebb mér-stagnálásának – vagy kisebb mér-stagnálásának – vagy kisebb mér-stagnálásának – vagy kisebb mér-stagnálásának – vagy kisebb mér-tékû csökkenésének – okai nemtékû csökkenésének – okai nemtékû csökkenésének – okai nemtékû csökkenésének – okai nemtékû csökkenésének – okai nemismertek.ismertek.ismertek.ismertek.ismertek. A megyei titkárok, alap-szervezeti titkárok a korábbi évek-ben az országos érdekképviseleteredménytelenségét (például bér-be-fagyasztás, vagy törvénymódosítás),vagy mondjuk a tagdíj összegének emelkedését szoktáka csökkenés okaiként megjelölni. Most errõl nem lehetszó, hiszen a tagdíj maximális összege 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben ugyanúgy 800,- Ft volt.

2005-ben mind a közalkalmazotti illetménytábla,mind a köztisztviselõi illetményalap az inflációt megha-ladó mértékben növekedett. A reálkereset 2004-2005-ben összesen kb. 10 százalékkal nõtt. Közszolgálati mun-kavállalókat érintõ törvényi megszorítás, létszámcsök-kentés nem történt. A törvénymódosítások hátrányoshatásait (lásd. például 13. havi juttatás) sikerült rész-ben korrigálni.

Nem elég jól dolgozni...Nem elég jól dolgozni...Nem elég jól dolgozni...Nem elég jól dolgozni...Nem elég jól dolgozni...Az elsõ olyan kérdés, amelyre talán ma itt közösen

meg kell keresnünk a választ: mi a szakszervezetet el-hagyók indoka?

- Közömbösség?- Egyéni önzés, egyéni megoldások vagy a szolida-

ritás hiánya? -Vagy a mi munkánk kritikája?

Idézet az MKKSZ tegnapi e-mail tárából:„Van pofátok érdekképviseletnek nevezni magatokat,

miközben SEMMIT sem tesztek az érdekünkben.Ha lenne fórum a honlapon, talán rájönnétek, hogy

mennyire „elégedettek” a köztisztviselõk, közalkalma-zottak a teljesítményetekkel.

Baló Péter”Lehet, hogy meg kell fogadnunk Baló Péter tanácsát,

és nyitni egy fórumot a honlapon.Vezetõi körben már foglalkoztunk egy év eleji felmé-

Miért?Miért?Miért?Miért?Miért?

12 MKKSZ HÍRLEVÉL

réssel, amikor a 2006. évi bértárgyalások eredményei-rõl kérdeztük meg kollégáinkat. Akkor a válaszadók el-söprõ többsége (93 százalék) a 2006. évi közalkalma-zotti és köztisztviselõi béremelést (2006. áprilistól 5 szá-zalék) egyértelmûen szakszervezeti kudarcnak könyvel-te el. A válaszadók véleménye szerint például a köztiszt-

viselõi illetményalap 8 százalékosemelése még elfogadható lett volna,de sikerrõl csak 10 százalékos eme-lésnél lehetett volna beszélni. Meg-kérdezett közalkalmazottaink 40 szá-zaléka a közalkalmazotti tábla-mó-dosítást egyszerûen árulásnak nevez-

te, tekintettel arra, hogy az un. „áthúzódó” hatást a szak-szervezetek tárgyalási alapnak fogadták el.

Az már csak valószínûleg a mi gondolatainkat befo-lyásolja, hogy az 1481 válaszolóból mindössze 6 fõ rea-gált egyértelmûen igennel arra a kérdésre, hogy a maga-sabb mértékû béremelésért vagy más érdekérvényesíté-sért hajlandó lenne-e a szakszervezet által szervezettdemonstrációban vagy más akcióban részt venni. Azt semhagyhatjuk szó nélkül, hogy a közel 1500 megkérdezett-bõl több mint 600 fõ a szerintük elfogadhatatlan ered-ményt, a kudarcot a szakszervezeti tárgyalók felkészü-letlenségének tulajdonította.

Azt mondtuk errõl a felmérésrõl, hogy ez ne befolyá-soljon minket, hiszen valóban nem reprezentatív. De ta-lán mégsem szabad egy kézlegyintéssel elintézni! Köz-hely, de igaz, hogy nem elég jól dolgozni, arról rend-nem elég jól dolgozni, arról rend-nem elég jól dolgozni, arról rend-nem elég jól dolgozni, arról rend-nem elég jól dolgozni, arról rend-szeresen és színvonalasan tájékoztatni kell mind aszeresen és színvonalasan tájékoztatni kell mind aszeresen és színvonalasan tájékoztatni kell mind aszeresen és színvonalasan tájékoztatni kell mind aszeresen és színvonalasan tájékoztatni kell mind aközvéleményt, mind a tagságot.közvéleményt, mind a tagságot.közvéleményt, mind a tagságot.közvéleményt, mind a tagságot.közvéleményt, mind a tagságot.

2005-2006-ban az MKKSZ megjelenése a médiábannem csökkent. Igaz, most nem készítettük el az ilyenkorszokásos sajtótükröt, de talán nem kell hosszan bizony-gatnom, hogy az írott sajtóban – beleértve a megyei la-pokat is – a publicitásunk változatlanul jónak mondha-tó. De azt is érezzük, hogy rádióban, TV-ben gyengénekminõsíthetõ a szereplésünk. Pedig az elektronikus mé-dia hatása sokszorosa az írott sajtó hatásának.

Szervezetünk legitimációját partneri munkakapcso-partneri munkakapcso-partneri munkakapcso-partneri munkakapcso-partneri munkakapcso-latainkonlatainkonlatainkonlatainkonlatainkon is mérhetjük. 2005-ben mind a kormányzatiszervekkel, mind a szakmai szervezetekkel és más ér-dekképviseletekkel kiegyensúlyozott, tartalmas és köl-csönösen elõnyös kapcsolatokat alakítottunk ki. Minden-hol számítanak ránk, kérik és többségében figyelembeis veszik a véleményünket, mert mi nemcsak a jelenlétiívet írjuk alá, hanem érdemi katalizáló szerepvállalás-sal, kezdeményezõ-készen veszünk részt a közös mun-kában.

Az érdekegyeztetésérdekegyeztetésérdekegyeztetésérdekegyeztetésérdekegyeztetés lassan átfoghatatlanul szélesszínterén - makroszinten ugyanúgy, mint a szektorálisvagy az ágazati szinteken – mindenhol ott vagyunk. Igenkomoly megterhelés ez. A szakmai anyagokat adott eset-ben órákkal a tárgyalások elõtt kapjuk meg, és persze

lehet kifogásolni, hogy a még hatályos jogalkotási tör-vény szerint – figyelemmel a szakszervezet testületi jel-legû mûködésére is – legalább 8 nappal elõtte meg kel-lett volna küldeniük. Ezt meg is hallgatják, és legköze-lebb is lehetetlenül rövid idõt adnak az egyeztetésre vagya felkészülésre. Választhatunk: vagy nem megyünk el,mert késõn kaptuk meg a tárgyalás elõterjesztéseit, ésígy törvényesen járunk el, de a véleményünket nem is-merik meg, és így nem is vehetik figyelembe; vagy adélután megküldött anyagot éjszaka tanulmányozzuk, ésvállaljuk az egyszemélyes véleményt.

Tudom, én említettem: sem a tagságot, sem a munka-vállalókat nem érdekli a szakszervezeti tisztségviselõkerõfeszítése vagy munkaterhelése. Épp eléggé túlterhel-tek õk is. Csak az eredmény számít!Csak az eredmény számít!Csak az eredmény számít!Csak az eredmény számít!Csak az eredmény számít!

MMMMMi történt a jogalkotásban?i történt a jogalkotásban?i történt a jogalkotásban?i történt a jogalkotásban?i történt a jogalkotásban?Ez a terület számunkra alapvetõ jelentõségû, mert a

közszolgálat meghatározó ügyei már a jogalkotás soráneldõlnek. Csak a jegyzõkönyv számára mondom, hogy2005-ben az MKKSZ-hez közvetlenül 81, a SZEF útján17 jogszabály-tervezet érkezett véleményezésre. Kapa-citásunk véges, ezért elsõsorban a minket közvetlenülérintõ területekre koncentráltunk, és 31 jogszabály vé-leményezését végeztük el. Változatlanul gond, hogy nincslehetõségünk a jogalkotást talán a legfontosabb fázisban,a koncepció-alakítás idõszakában befolyásolni. A nor-maszöveg már nagyon nehezen változtatható, és van olyanérzésünk, hogy nem is azzal a szándékkal küldik Sok-szor idõ sincs rá, hogy véleményünk figyelembevételé-vel változtassanak rajta.

Rövid emlékeztetésként csak a munka világát szabá-lyozó törvényekrõl.

––––– Egységes közszolgálati törvény Egységes közszolgálati törvény Egységes közszolgálati törvény Egységes közszolgálati törvény Egységes közszolgálati törvényA kormány-elõterjesztés parlamenti szakba juttatá-

sát szakmai érvekkel megakadályoztuk, mert az mindenközszolgálati munkavállalónak hát-rányos lett volna. De mint napjaink-ban tapasztaljuk, korántsem tekint-hetjük lezártnak az ügyet, hiszen areform-csomag egyik hangsúlyos cél-csoportja a közszolgálati munkavál-lalói kör megsarcolása. Ezt az idõle-ges sikert nem tudjuk túlhangsúlyozni, mert ez a maga-tartásunk a SZEF-en belül is kemény bírálatot váltottki.

– Munka TörvénykönyveEz az Országos Érdekegyeztetõ Tanács témája volt, de

mi is többször véleményeztük, és részünk van az elõnyösmódosulásokban. Igaz, az elõny csak elvi lehetõség, tud-niillik: szigorodtak a munkáltató kötelezettségei.

– A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény– A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény– A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény– A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény– A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényTöbbszöri nekifutásra, KÉT-OÖKÉT ülésen a módo-

sítások körérõl konszenzus alakult ki, de mint tudjuk, a

Árulás?Árulás?Árulás?Árulás?Árulás?

IdõhiányIdõhiányIdõhiányIdõhiányIdõhiány

13MKKSZ HÍRLEVÉL

Pénzügyminisztérium a szükséges pénzügyi források hi-ánya miatt a továbblépést megakadályozta.

– A közalkalmazotti tanácsválasztás módosítása– A közalkalmazotti tanácsválasztás módosítása– A közalkalmazotti tanácsválasztás módosítása– A közalkalmazotti tanácsválasztás módosítása– A közalkalmazotti tanácsválasztás módosításaEz az a siker, ami nagyobb kárt hoz, mint a kudarc,

mert be kell látnunk, hogy a reprezentativitás új számí-tási rendje számunkra sokkal rosszabb.

Szakmapolitikai szerepünkSzakmapolitikai szerepünkSzakmapolitikai szerepünkSzakmapolitikai szerepünkSzakmapolitikai szerepünkKorábban is vallottuk és alkalmaztuk azt az álláspon-

tot, hogy eredményes érdekképviselet nincs hiteleseredményes érdekképviselet nincs hiteleseredményes érdekképviselet nincs hiteleseredményes érdekképviselet nincs hiteleseredményes érdekképviselet nincs hitelesszakmapolitikai közremûködés nélkül.szakmapolitikai közremûködés nélkül.szakmapolitikai közremûködés nélkül.szakmapolitikai közremûködés nélkül.szakmapolitikai közremûködés nélkül. 2005-2006-ban 14 sikeres országos és regionális rendezvény meg-szervezésére került sor. A szakmai megközelítés igényé-vel foglalkoztunk az európai közigazgatási tér magyaror-szági hatásaival, a közigazgatás korszerûsítésével, a kor-mányzati irányítás strukturális átalakításával vagy a KETbevezetésének minket érintõ tennivalóival.

Bér- és foglalkoztatáspolitikaBér- és foglalkoztatáspolitikaBér- és foglalkoztatáspolitikaBér- és foglalkoztatáspolitikaBér- és foglalkoztatáspolitikaVisszautalok a már idézett, az év elején készített fel-

mérésre (ami nem reprezentatív és nem biztos, hogy mér-tékadó). Annak alapján úgy tûnik, hogy vagy nem tudunkközmegelégedést kiváltó eredményt elérni, vagy bármi-lyen eredményt érünk el, azzal a többség (vagy a véle-ményt nyilvánítók többsége) soha nem lesz elégedett.

Furcsa ellentmondás! 2002. óta minden bérstatiszti-ka (külföldi, belföldi, munkaügyi, pénzügyminisztériu-

mi, KSH) hatalmas közszolgálatielõnyt mutat a közszolgálati bruttókeresetek javára a versenyszférávalszemben mind a kereset szintjét,mind pedig a bérnövekedés dinami-káját tekintve. Ugyanakkor az álta-lunk képviselt munkavállalók (vagy

azok közül a véleményt mondók) az állandó elégedet-lenségnek és az érdekképviselet gyengeségének adnakhangot.

Tegyük fel a kérdést: nem vagyunk mi is okozói enneka hangulatnak? Fel merünk vállalni a tárgyalások kezde-tén egy reális, megvalósítható mértéket, vagy – attól füg-gõen, hogy ki mikor, milyen médiához jut – egymásra li-citálva, elhiteltelenítjük saját tárgyalási pozícióinkat. Utánacsodálkozunk, hogy a tagság nem ezt várta.

Nehéz most „a realitás talaján” maradni, hiszen azOrszágos Választmány sem osztaná azt a véleményt, hogymind 2005-ben, mind 2006-ban a vártnál, a reálisanelérhetõnél sokkal többet harcoltunk ki. Valószínûnektartom, hogy a jelenlévõk többsége elégedetlen lenne egyolyan meghirdetett programmal, amely mondjuk példá-ul 2007-re csupán a jelenlegi kereseti szint megtartásátcélozná meg. Tudom, hogy ezt most nem lehet felvállal-ni, de valamikor szembe kell nézni azzal, hogy a köz-valamikor szembe kell nézni azzal, hogy a köz-valamikor szembe kell nézni azzal, hogy a köz-valamikor szembe kell nézni azzal, hogy a köz-valamikor szembe kell nézni azzal, hogy a köz-szolgálati keresetnövekedésnek nemcsak pénzügyi,szolgálati keresetnövekedésnek nemcsak pénzügyi,szolgálati keresetnövekedésnek nemcsak pénzügyi,szolgálati keresetnövekedésnek nemcsak pénzügyi,szolgálati keresetnövekedésnek nemcsak pénzügyi,hanem morális, társadalmi korlátjai is vannak.hanem morális, társadalmi korlátjai is vannak.hanem morális, társadalmi korlátjai is vannak.hanem morális, társadalmi korlátjai is vannak.hanem morális, társadalmi korlátjai is vannak.

– Foglalkoztatáspolitika = a legsúlyosabb kihívásNapjainkra talán ez a legkritikusabb érdekvédelmi

feladat. Eddig többé-kevésbé mûködött az a látens alku,amely szerint a viszonylag alacsonyabb bérezést kom-penzálta a viszonylag stabilabb – mármint a verseny-szférához képest biztosabb – foglalkoztatás. Ma már nemérvényesek ezek az alkutényezõk. A közszolgálatban aA közszolgálatban aA közszolgálatban aA közszolgálatban aA közszolgálatban abér (kereset) tetszik, nem tetszik, statisztikailag sok-bér (kereset) tetszik, nem tetszik, statisztikailag sok-bér (kereset) tetszik, nem tetszik, statisztikailag sok-bér (kereset) tetszik, nem tetszik, statisztikailag sok-bér (kereset) tetszik, nem tetszik, statisztikailag sok-kal magasabb, mint a versenyszférában, a foglalkoz-kal magasabb, mint a versenyszférában, a foglalkoz-kal magasabb, mint a versenyszférában, a foglalkoz-kal magasabb, mint a versenyszférában, a foglalkoz-kal magasabb, mint a versenyszférában, a foglalkoz-tatás, viszont – az igen eltérõ leterheltségi mutatóktatás, viszont – az igen eltérõ leterheltségi mutatóktatás, viszont – az igen eltérõ leterheltségi mutatóktatás, viszont – az igen eltérõ leterheltségi mutatóktatás, viszont – az igen eltérõ leterheltségi mutatókellenére is – vélhetõen nem tartható a jelenlegi szin-ellenére is – vélhetõen nem tartható a jelenlegi szin-ellenére is – vélhetõen nem tartható a jelenlegi szin-ellenére is – vélhetõen nem tartható a jelenlegi szin-ellenére is – vélhetõen nem tartható a jelenlegi szin-ten.ten.ten.ten.ten. Személy szerint én ezt érzem a legsúlyosabb kihí-vásnak, mert a létszámcsökkentésekidején a távozók (a kirúgottak, elbo-csátottak) – igaz, utólag, de – min-dig azt vetették a szemünkre, hogy amagasabb mértékû béremelés kihar-colásával megteremtjük az elbocsá-tások indokait.

E témakörben nem lehet két véleményt képviselni.Egyik, amely a közvéleménynek szól, és harcos kiállástsejtet bármiféle elbocsátási szándékkal kapcsolatban, amásik meg valamilyen belsõ tárgyilagos álláspontot tük-röz, és úgymond elfogadja a kikerülhetetlen reform-lépé-seket. Mindez nem mond ellent annak, hogy a jelenlegikörülmények között elsõsorban annak adjunk hangot, hogya kormány vessen véget az ötletbörzének, a számhá-kormány vessen véget az ötletbörzének, a számhá-kormány vessen véget az ötletbörzének, a számhá-kormány vessen véget az ötletbörzének, a számhá-kormány vessen véget az ötletbörzének, a számhá-borúnak, a pánikhangulat-keltésnek, mert elfogadha-borúnak, a pánikhangulat-keltésnek, mert elfogadha-borúnak, a pánikhangulat-keltésnek, mert elfogadha-borúnak, a pánikhangulat-keltésnek, mert elfogadha-borúnak, a pánikhangulat-keltésnek, mert elfogadha-tatlan, hogy a közszolgálat intézményeit, a köztisztvi-tatlan, hogy a közszolgálat intézményeit, a köztisztvi-tatlan, hogy a közszolgálat intézményeit, a köztisztvi-tatlan, hogy a közszolgálat intézményeit, a köztisztvi-tatlan, hogy a közszolgálat intézményeit, a köztisztvi-selõketselõketselõketselõketselõket és a közalkalmazottakat kiáltják ki bûnbak-és a közalkalmazottakat kiáltják ki bûnbak-és a közalkalmazottakat kiáltják ki bûnbak-és a közalkalmazottakat kiáltják ki bûnbak-és a közalkalmazottakat kiáltják ki bûnbak-nak az ország jelenlegi helyzetéért.nak az ország jelenlegi helyzetéért.nak az ország jelenlegi helyzetéért.nak az ország jelenlegi helyzetéért.nak az ország jelenlegi helyzetéért.

Ez ügyben különbözõ médiumokban már nyilatkoz-tunk. Igaz, különösebb hatás nélkül, de kimondtuk, hogypéldául: az agrár támogatás vagy a 13. havi nyugdíj, azautópálya építkezés, a gyógyszerár támogatás vagy ép-pen a lakáshitel kamatok támogatása mind-mind olyanintézkedés, amelyet állampolgárként és adófizetõként ishatározottan helyeselünk és támogatunk, ugyanakkornem szabad elhallgatni, hogy az államháztartási egyen-az államháztartási egyen-az államháztartási egyen-az államháztartási egyen-az államháztartási egyen-súly megbomlását nem a közalkalmazottak 50 száza-súly megbomlását nem a közalkalmazottak 50 száza-súly megbomlását nem a közalkalmazottak 50 száza-súly megbomlását nem a közalkalmazottak 50 száza-súly megbomlását nem a közalkalmazottak 50 száza-lékos béremelése, hanem lékos béremelése, hanem lékos béremelése, hanem lékos béremelése, hanem lékos béremelése, hanem az elõbb felsorolt – még egy-szer hangsúlyozom: helyes, igazságos és szükséges –kiadások fedezet nélküli megvalósítása okozta.kiadások fedezet nélküli megvalósítása okozta.kiadások fedezet nélküli megvalósítása okozta.kiadások fedezet nélküli megvalósítása okozta.kiadások fedezet nélküli megvalósítása okozta.

Ami elfogadhatatlanAmi elfogadhatatlanAmi elfogadhatatlanAmi elfogadhatatlanAmi elfogadhatatlanFélreértés ne essék: még csak gondolatnak sem kez-

deményezzük ezeken a területeken az un. megszorításo-kat. De éppen azért, hogy a döntéshozók mellett a lakos-ság is, az állampolgárok is „képben” legyenek, meg kellmeg kellmeg kellmeg kellmeg kelltenni mindent a közszférára zúduló, részben a kor-tenni mindent a közszférára zúduló, részben a kor-tenni mindent a közszférára zúduló, részben a kor-tenni mindent a közszférára zúduló, részben a kor-tenni mindent a közszférára zúduló, részben a kor-mány által gerjesztett harag enyhítéséért.mány által gerjesztett harag enyhítéséért.mány által gerjesztett harag enyhítéséért.mány által gerjesztett harag enyhítéséért.mány által gerjesztett harag enyhítéséért.

Az a véleményünk, hogy ország-reformot lehet a gyõz-tes pozíciójából, erõbõl, az „oszd meg és uralkodj” elvealapján elindítani, és talán megvalósítani is. Azzal is tisz-

EredményértEredményértEredményértEredményértEredményértbírálatbírálatbírálatbírálatbírálat

KihívásKihívásKihívásKihívásKihívás

14 MKKSZ HÍRLEVÉL

tában vagyunk, hogy a mai magyar közéletben egyál-a mai magyar közéletben egyál-a mai magyar közéletben egyál-a mai magyar közéletben egyál-a mai magyar közéletben egyál-talán nem jellemzõ az összetartás és a szolidaritás.talán nem jellemzõ az összetartás és a szolidaritás.talán nem jellemzõ az összetartás és a szolidaritás.talán nem jellemzõ az összetartás és a szolidaritás.talán nem jellemzõ az összetartás és a szolidaritás.Mondjuk ki: bármilyen társadalmi réteg érdekeibe belelehet gázolni anélkül, hogy a többi kiállna mellette. Masem elszigetelt az irigykedés, a gyûlölködés logikája,amely mintha ezrek torkából harsogná azt, hogy bocsás-sanak el több tízezer vagy több százezer közalkalmazot-tat, köztisztviselõt, mert a mi adónkból élnek, a mi vé-rünket szívják.

Igen, kedves kollégák, az elmúlt két-három hétnekez lehet a rezüméje. Még csak halvány szándékát semláthattuk annak, hogy a kormányzat vagy a hatalom aváltozásoknak meg akarta volna nyerni a közszféra dol-gozóit. Azt tapasztaljuk, hogy a reform-düh elönti a nyil-vánosságot, és ennek következtében a közvéleménya közvéleménya közvéleménya közvéleménya közvéleménynemcsak a köztisztviselõre, hanem a tanárra, a kul-nemcsak a köztisztviselõre, hanem a tanárra, a kul-nemcsak a köztisztviselõre, hanem a tanárra, a kul-nemcsak a köztisztviselõre, hanem a tanárra, a kul-nemcsak a köztisztviselõre, hanem a tanárra, a kul-túra munkására, s minden más közszolgáltatásbantúra munkására, s minden más közszolgáltatásbantúra munkására, s minden más közszolgáltatásbantúra munkására, s minden más közszolgáltatásbantúra munkására, s minden más közszolgáltatásbandolgozóra úgy tekint, mint valami élõsködõre, amitdolgozóra úgy tekint, mint valami élõsködõre, amitdolgozóra úgy tekint, mint valami élõsködõre, amitdolgozóra úgy tekint, mint valami élõsködõre, amitdolgozóra úgy tekint, mint valami élõsködõre, amitle kell vakarni a társadalom testérõl, amitõl meg kellle kell vakarni a társadalom testérõl, amitõl meg kellle kell vakarni a társadalom testérõl, amitõl meg kellle kell vakarni a társadalom testérõl, amitõl meg kellle kell vakarni a társadalom testérõl, amitõl meg kellmenteni az országot.menteni az országot.menteni az országot.menteni az országot.menteni az országot.

Ne vigasztaljuk magunkat azzal, hogy majd a közvé-lemény meghallja a mi józannak tûnõ álláspontunkat, éselfogadja, hogy például a köztisztviselõ nem tehet arról,hogy milyen jogszabályokat kell érvényesítenie; hogyrossz a rendszer, amelyben dolgozik a jogalkalmazó; hogyMagyarországon történelmileg rendezetlen a piac és aközszféra viszonya. Nem a közszférában dolgozók tehet-nek arról, hogy munkavállalói szempontból csak igenkevésnek vonzó a piaci szféra, mert kisebb a bér, na-gyobb a kiszolgáltatottság és nem vagy csak igen nehe-zen érvényesíthetõek a munkavállalói jogok. Meg kellpróbálnunk a lehetetlent, és meggyõzni szûkebb-tágabbkörnyezetünket arról, hogy nem azzal szerezhetõ az un.

reformoknak társadalmi támogatott-ság, ha úgymond „közakarat”-kénta közszféra munkafeltételeit hozzá-rontják a piaci körülményekhez, ha-nem éppen fordítva.

Szóljunk arról is, hogy a parla-ment és a most hivatalba lépõ kor-

mány anélkül kapott felhatalmazást a reformokkal kap-csolatos döntésekre, hogy a választók ismerhették vol-na, mit jelent ez majd a gyakorlatban. Nem fogadhat-Nem fogadhat-Nem fogadhat-Nem fogadhat-Nem fogadhat-juk el,juk el,juk el,juk el,juk el, hogy az „igen” voksok feltétel nélküli szabadutat biztosítanak minden lépés megtételére.

Tagjai vagyunk az európai közösségnek. Reméljük,ez nem csak számunkra jelent kötelezettséget, hanem akormány számára is evidenssé teszi az európai módonmegkövetelt szigorú társadalmi párbeszédet és az egyez-ségre való törekvést. ElfogadhatatlanElfogadhatatlanElfogadhatatlanElfogadhatatlanElfogadhatatlan számunkra azolyan megközelítés, amely a 10 ezer vagy 100 ezer, vagynem tudom hány százezer közszolgát szembeállítja a 9,9millió magyar állampolgárral.

Ez azért is elfogadhatatlan, mert ez a sanda vélemény

gerjeszti a közszolgálat-ellenességet és kelti azt a hamisillúziót, hogy ha elbocsát a kormány x-ezer közszolgát,az megoldja az ország gondjait. Elfogadhatatlan azért is,mert a közszolgálat, ha jól mûködik (márpedig a magyarközszolgálat nem mûködik rosszul), akkor az az állam-polgárnak is elõnyt jelent. Más megközelítésben: nem-csak azt kívánjuk védeni, hogy a közszolgák ne legye-nek kiszolgáltatottak és büntetésre érdemesek, hanemaz általuk nyújtott közszolgáltatást igénybe vevõk se szen-vedjenek el méltánytalan hátrányokat.

Mondjuk ki: nem erre kapott a most hivatalba lépõkormány felhatalmazást. Arra kapott felhatalmazást, hogyteremtse meg a közkiadások jobb hasznosulásának, aszínvonalasabb szolgáltatásoknak, az azokhoz való hoz-zájutás egyenlõ esélyeinek feltételeit. Mindig is ellenevoltunk a demagóg, populista, olcsó állam jelszavának.Mindig is azt képviseltük, hogy az ésszerûen takarékos,hatékony állam programját és államszervezet megterem-tését pártoljuk, amelyben nincs helye a pazarlásnak, vi-szont jobbak a feltételek a társadalmilag szükséges köz-szolgáltatások mûködéséhez. Hangsúlyosan beleértveebbe a jó színvonalú munkavégzés jobb megbecsülé-a jó színvonalú munkavégzés jobb megbecsülé-a jó színvonalú munkavégzés jobb megbecsülé-a jó színvonalú munkavégzés jobb megbecsülé-a jó színvonalú munkavégzés jobb megbecsülé-sét, a bérek befagyasztásával történõ fenyegetés he-sét, a bérek befagyasztásával történõ fenyegetés he-sét, a bérek befagyasztásával történõ fenyegetés he-sét, a bérek befagyasztásával történõ fenyegetés he-sét, a bérek befagyasztásával történõ fenyegetés he-lyett a bérek felzárkóztatását. lyett a bérek felzárkóztatását. lyett a bérek felzárkóztatását. lyett a bérek felzárkóztatását. lyett a bérek felzárkóztatását. Manem ez vár ránk.

A törvény-tervezetek egy részétismerjük, más részérõl csak kiszivá-rogtatásokat ismerünk - és találga-tunk.

A jogalkotási törvényA jogalkotási törvényA jogalkotási törvényA jogalkotási törvényA jogalkotási törvény az eddigis igen alacsony hatékonysággal hasznosuló szakszerve-zeti véleményezés lehetõségét gyakorlatilag kiirtja. Aminiszter megjelenteti a minisztérium honlapján a tör-vény-javaslatot, ahhoz bárki, „aki él és mozog” hozzá-szólhat, de a jogalkotót semmiféle kötelezettség nem ter-heli a vélemény megismerése, megtárgyalása és legke-vésbé figyelembevétele tekintetében.

Az önkormányzati törvényAz önkormányzati törvényAz önkormányzati törvényAz önkormányzati törvényAz önkormányzati törvény módosítása most közvet-len munkavállalói érdeket látszólag nem sért, de az át-alakítás (mint minden eddigi átalakítás) biztos, hogynem lesz elõnyös a munkavállalóknak. Van lélegzetvé-telnyi idõnk, tehát késõbb is tudunk ezzel foglalkozni.

A Ktv. és a Kjt. módosításaA Ktv. és a Kjt. módosításaA Ktv. és a Kjt. módosításaA Ktv. és a Kjt. módosításaA Ktv. és a Kjt. módosítása, úgy tûnik, minden ed-digi szorongásunkat, vagy mondhatnám, rémálmunkatfelülmúlja. A hírek szerint megváltozik vagy meg is szû-nik a végkielégítés és a felmentés jelenlegi jogintézmé-nye, és a Munka Törvénykönyvében érvényes szabályo-kat veszi át a közszolgálati szabályozás is.

A bérrendszer mindkét törvény személyi illetékessé-gi területén jelentõsen megváltozik. Nem kizárt, hogy ajelenlegi alapbérek, alapilletmények 60-70 százalékalesz garantált, az azon felüli rész pedig úgymond telje-sítményelvû díjazás alapján a munkáltató döntése sze-rint lesz odaítélve.

ÉppenÉppenÉppenÉppenÉppenfordítva!fordítva!fordítva!fordítva!fordítva!

PofonPofonPofonPofonPofona jognaka jognaka jognaka jognaka jognak

15MKKSZ HÍRLEVÉL

Megváltozik a béren kívüli juttatások rendszere is.Mindaz, ami eddig törvényben, alanyi jogon volt garan-tált, az a munkáltató költségvetési helyzetétõl függõenadhatóvá válik. Számolnunk kell a jogviszony-váltássalis. Úgy tûnik, a kormány evidenciaként kezeli azt a vál-tozást, amely 2003-as gyõzelmünk következménye, ti.az ügykezelõk közszolgálati törvény hatálya alá kerülésevisszarendezõdik. Ugyanerre a sorsra számíthatnak a köz-alkalmazotti A/, B/ és talán a C/ fizetési fokozatba sorol-tak is.

Némi cinizmussal azt lehet mondani, hogy akik túl-élik a felmentés, végkielégítés megkurtítását, az alap-bér rendszerének módosítását, a béren kívüli juttatá-sok megkurtítását, a jogviszony-váltást, még mindigõk érezhetik magukat szerencsésnek azzal a ki tudjahány ezer köztisztviselõvel vagy közalkalmazottalszemben, akiket az un. „feladatalapú” foglalkoztatásbevezetésére való hivatkozással a közeli hónapokbanvagy az elkövetkezendõ másfél évben kirúgnak a köz-szolgálatból.

Egyetlen esélyünk: erõt mutatni!Egyetlen esélyünk: erõt mutatni!Egyetlen esélyünk: erõt mutatni!Egyetlen esélyünk: erõt mutatni!Egyetlen esélyünk: erõt mutatni!Kerüljük el azt, amit a másik oldalon kifogásolunk: a

pánikkeltést. Említettem, az elõbb felsorolt, nagyon sú-lyos következményekkel járó törvény-módosításokrólnincs hitelt érdemlõ információ. Azt felelõsen vállalom,hogy az említett jogintézmények átalakításáról többé-kevésbé hivatalosnak mondható információkkal rendel-kezem. De a mérték, a konkrét megoldás, a ténylegesváltoztatás tartalma nem ismeretes. Elsõsorban azértadtam tájékoztatást errõl a Választmány ülésén, hogymagunkat felkészítsük a kormány által tervezett változá-sok irányára, és gyûjtsük azokat az érveket, amelyek azáltalunk képviseltek érdekeinek védelmében el kell, hogy

hangozzanak a minden bizonnyal nagyon rövid idõn be-lül sorra kerülõ tárgyalásokon.

Számítsunk arra: lehet, hogy egy-két héten belül is-mét találkoznunk kell egy rendkívüli választmányi ülé-sen. A helyzet a várható változás súlyos volta megke-rülhetetlenné teszi azt a kérdést, hogy mi következik aaaaatárgyalások várható sikertelensége után.tárgyalások várható sikertelensége után.tárgyalások várható sikertelensége után.tárgyalások várható sikertelensége után.tárgyalások várható sikertelensége után. Ne keres-sünk magunk között bûnbakot, de aztmost is ki kell mondani, hogy 2003-ban mi itt sokan, akik itt vagyunk, aVálasztmány akkori tagjai súlyos hi-bát vétettünk. Azok, akik az akkorilétszámcsökkentés kapcsán körvona-lazódó akció-egységet, demonstráci-ós vagy sztrájkkészséget – vélhetõleg jó szándékkal, de– leszerelték, ellene hangoltak, azért marasztalhatóakel. Mások, akik elszántak, tettre készek és akcióképe-sek voltak, de azt mégsem vállalták fel, õk akkor hibáz-tak.

Most, mi így közösen határozzuk el, hogy ez még egy-ez még egy-ez még egy-ez még egy-ez még egy-szer nem következhet be.szer nem következhet be.szer nem következhet be.szer nem következhet be.szer nem következhet be. A Választmánynak, mint or-szágos döntéshozó, irányító és képviseleti testületnekkell, hogy legyen tartása, kell, hogy legyen bátorságaszükség esetén meghirdetni egy akciót. Felvállalva an-nak összes kockázatát, beleértve a teljes kudarcot is.

Úgy vélem, lelkiismeretünk csak akkor lehet nyu-godt, bátor elszántsággal csak akkor készülhetünk a két-ségtelenül nehéz tárgyalásokra, ha ezt a szándékot maitt kinyilvánítjuk. Tudjuk, a hatalom csak az erõt tisz-teli. Utolsó esélyünk, kedves barátaim, hogy megpró-báljunk erõt mutatni, vagy csendesen kivonulni a köz-életbõl. Bízom benne, hogy közösen megtaláljuk azt aválaszt, amelyet nemcsak kimondani, de megtartani islesz erõnk.

Marosi János,Marosi János,Marosi János,Marosi János,Marosi János,az MKKSZ elnökségének tagja

A felszólaló a szakszervezeti ér-dekképviselet nagy eredményekéntértékelte az illetmények 2006-os ala-kulását, azt, hogy szeptember 1.szeptember 1.szeptember 1.szeptember 1.szeptember 1.helyett végül április 1.-tõl emel-helyett végül április 1.-tõl emel-helyett végül április 1.-tõl emel-helyett végül április 1.-tõl emel-helyett végül április 1.-tõl emel-kedett az illetményalapkedett az illetményalapkedett az illetményalapkedett az illetményalapkedett az illetményalap. Az tapasz-talható azonban, hogy ezt a körül-ményt kevesen ismerik. Egyetértettazzal a fõtitkári megállapítással, hogyerrõl többet kellett volna beszélni azérintettekkel. A 13. havi juttatások-ról azt a véleményét mondta el Ma-rosi János, hogy teljesen értelmetlenpénzügyi trükk volt a költségvetési

hiány csökkentésének ez a módja.Sajnálatos, hogy az Alkotmánybíró-ság ezt jóváhagyta.

Jónak tartom – mondta –, hogy el-el-el-el-el-hárítottuk az egységes közszolgálatihárítottuk az egységes közszolgálatihárítottuk az egységes közszolgálatihárítottuk az egységes közszolgálatihárítottuk az egységes közszolgálatitörvény elfogadását és bevezetését.törvény elfogadását és bevezetését.törvény elfogadását és bevezetését.törvény elfogadását és bevezetését.törvény elfogadását és bevezetését.Kár, hogy csak a törvénytervezet kon-cepcióját ismertük meg, a törvényja-vaslat normaszövegét nem is láthattuk.

Helyeseltem és ma is helyeslem,hogy egy évvel ezelõtt döntöttünk aszakszervezeti tagdíj reformjáról, ar-ról, hogy fokozatosan közelítünk az 1százalékhoz. Sajnálom, hogy április1.-tõl nem valósult meg általánosan,csak nagyon kevés helyen vezették be.

A felszólaló elismeréssel méltat-ta, hogy megalakult az Önkormány-zati Dolgozók Országos Szakmai Ta-nácsa, amely már hozzá is látott elsõfeladatához, az önkormányzati tör-vény módosításának véleményezé-séhez. Elismerést érdemlõ ered-ményként szólt a szakszervezetiszakszervezetiszakszervezetiszakszervezetiszakszervezetikedvezménycsomagrólkedvezménycsomagrólkedvezménycsomagrólkedvezménycsomagrólkedvezménycsomagról – aMAKASZ-kártyáról, az üdülési le-hetõségek bõvülésérõl, és aVodafonos akcióról –, amelyrõl töb-bet kell beszélni, hogy minél széle-sebb körben ismertek legyenek ezeka csak szakszervezeti tagoknakcsak szakszervezeti tagoknakcsak szakszervezeti tagoknakcsak szakszervezeti tagoknakcsak szakszervezeti tagoknakjáró kedvezmények.

És utána?És utána?És utána?És utána?És utána?

Hozzászólások, javaslatokHozzászólások, javaslatokHozzászólások, javaslatokHozzászólások, javaslatokHozzászólások, javaslatok

16 MKKSZ HÍRLEVÉL

Marosi János aggodalmának adotthangot amiatt, hogy az Alkotmány-bíróság mindmáig nem hozott dön-tést a felsõfokú szakképzésben részt-vevõk jogbiztonságát sértõ rendelke-zés (mostantól nem sorolják maga-sabb fizetési kategóriába az ilyendiplomát szerzõket) ügyében tettMKKSZ-beadványról. Pedig a most,és ezután végzõk még más feltételek-kel vágtak neki a tanulásnak.

A közszférát sújtó létszámcsök-kentési hírekkel kapcsolatban a fel-szólaló azt javasolta, hogy a megszo-rító intézkedések konkrét tervét meg-

ismerve döntsön az MKKSZ a reagá-lás – a tiltakozás, vagy más lépés –módjáról és mértékérõl.Tiba József,Tiba József,Tiba József,Tiba József,Tiba József,az MKKSZ Heves megyei titkára

A nem hivatalosan már ismerttévált megszorító intézkedésekre rea-gálás módjával kapcsolatban szinténazt ajánlotta, hogy a hivatalos beje-lentések után, de mindenképpen atagsági vélemények ismeretébendöntsön az MKKSZ a lehetséges lé-pésekrõl. A szolidaritási vagy de-monstrációs akciókban való részvé-tel hajlandósága Magyarországon ma

rendkívül alacsony – erre a minden-napi életbõl vett példákat is sorolt –, ezért a felszólaló szerint kétséges,hogy egy esetleges akciónak lenne-ekellõ támogatottsága. A Köztisztvise-lõk Napjáig – amelynek központiünnepsége az idén Egerben lesz –,több információ áll majd rendelke-zésre a döntéshozatalhoz. Tiba Józsefelképzelhetõ demonstrációnak tarta-ná azt is, hogy a köztisztviselõk ma-radjanak távol a központi ünnepség-rõl, ezzel fejezzék ki véleményüketa velük kapcsolatos drasztikus intéz-kedések tervérõl.

Fehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraFehér József válasza a felszólalásokraMinden véleménnyel, vagy megjegyzéssel egyetértek.

Remélem, hogy senki nem úgy gondolta, hogy itt makellene határozni a július 1-jei, vagy bármilyen más na-pon sorra kerülõ demonstrációról, mert nem biztos, hogykell határozni a demonstrációról, hiszen tárgyalásra ké-szülünk.

A kormány képviselõit, vagy a hatalom gyakorlóit sze-retnénk meggyõzni arról, hogy az ország jelenlegi hely-az ország jelenlegi hely-az ország jelenlegi hely-az ország jelenlegi hely-az ország jelenlegi hely-zetében nem az egyetlen megoldás a közszolgálatzetében nem az egyetlen megoldás a közszolgálatzetében nem az egyetlen megoldás a közszolgálatzetében nem az egyetlen megoldás a közszolgálatzetében nem az egyetlen megoldás a közszolgálatkiirtása. kiirtása. kiirtása. kiirtása. kiirtása. És nem is feltétlen csak abból a pozícióból kí-vánunk tárgyalni, hogy mi jó a közszolgálatnak, mert azsenkit nem érdekel. Hanem elsõsorban azt célszerû hang-súlyoznunk, hogy a közszolgáltatást igénybe vevõ állam-polgárnak

miért lesz rossz,miért lesz rossz,miért lesz rossz,miért lesz rossz,miért lesz rossz,ha végrehajtják ezeket a lépéseket, amelyeket tervez-nek. Még egyszer nagyon nyomatékosan szeretném mon-dani, hogy minden információért teljes felelõsséget vál-lalok, de ez most ilyen értelemben belsõ tájékoztatás.Még sok minden történhet, amíg megismerjük a jogsza-bályokat, és természetesen ne adjuk fel a harcot a kez-dete elõtt. Az érdekegyeztetõ tárgyalásokon nem is túlsok mozgástér van, de minden érdekegyeztetés szokottvalamit módosítani az eredeti kormányelképzeléseken.

Az egységes közszolgálati törvény – aggódott MarosiJános kollégám – valamilyen oldalajtón, vagy hátsó aj-tón visszatérhet. Igen. Azt hiszem, hogy akik azt mond-ták, hogy az MKKSZ fõtitkárával a jövõt illetõen egy asz-talhoz nem lehet leülni, azok talán most egy kicsit ma-gukba szállnak, és azt mondják: nem véletlen volt a mitiltakozásunk. Mi ugyanis abban a helyzetben voltunk,hogy ismertük a jogszabály-tervezeteket. Más szakszer-vezetek vezetõi nem ismerték. Nem szamizdatként sze-reztük meg, hivatalos érdekegyeztetõ tárgyalásokra küld-ték meg nekünk azokat. Egyébként akit nagyon érdekela dolog, Vadász János szerkesztésében megjelent a Kos-

suth Kiadó gondozásában egy könyv, amely a törvény-tervezet valamilyen válfaját tartalmazza.

A felsõfokú képzéssel kapcsolatos beadványunk ottvan az Alkotmánybíróságon. Pálfi Ilona fõtitkár asszonyarról tájékoztatott, hogy az Alkotmánybíróság befogadtabeadványunkat, azt olyannak tekinti, amely az Alkot-mánybíróság tárgykörébe tartozik. Hogy mikor tárgyal-ják, ez az Alkotmánybíróság munkarendjétõl függ, dehogy tárgyalni fogják, arról hivatalos értesítést kaptunk.

Tiba József is, Marosi János is említette, hogy várjukmeg a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos jogsza-bályokat. Én is azt mondom, hogy addig ne szervezked-jünk, amíg a jogszabályok teljes tartalommal és teljesterjedelemben nem lesznek ismertek. De azért gondo-lom, senkinek nincs illúziója a tekintetben, hogy ha nemis 20 százalékos, de lesz létszámcsökkentés az államiközigazgatási szférában. A mértékben azért kételkedem,mert a hatvanezer fõs tisztviselõi állományt tekintve nemtudom, hogy az államkincstártól el lehet-e további mond-juk 800 fõt bocsátani. Vagy a környezetvédelmi, termé-szetvédelmi hivataloktól el lehet-e bocsátani 1000 fõt,mert nem sokkal többen vannak. Vad számokat hallunka munkaügyi központoknál is. 1000-1200 fõ elbocsátá-sa, vagy esetleg jogviszonyváltása várható. Kiszervezé-sek és egyebek.

Nem tudom, hogy ezek akiszivárogtatásokkiszivárogtatásokkiszivárogtatásokkiszivárogtatásokkiszivárogtatások

szándékosak-e, hogy tesztelik-e a hozzáállást. Nem tu-dom, szerencsés volt-e az, hogy eddig szándékosan nemnyilatkoztunk meg ezekben a konkrét kérdésekben, mertmiután nem hivatalos az információ, mindig szemünkrevethetik, hogy mirõl beszél? Ez nem a kormány állás-pontja. De azért azt hiszem, mégis az a helyes, ha foglal-kozunk ezekkel a kérdésekkel, és ha ma nem is arróldöntünk, hogy mikor lesz demonstráció, de lélekben arrakészülünk.

17MKKSZ HÍRLEVÉL

Ha olyan a helyzet, akkor az Elnökség nem fogjamérlegelni az összehívás szükségességét, hanem igenisebben a körben, úgy értem az Országos Választmány sze-mélyi körében meg kell beszélnünk közös dolgainkat.És akkor dönteni kell arról, hogy egyrészt a tárgyalásonrésztvevõknek milyen mandátumot adunk, másrészt mittegyünk, ha a tárgyalás nem lesz sikeres. Mert most le-het hallani arról, hogy a kormány rendkívüli módon el-szánt, és gyorsan meg kell lépni ezeket az intézkedése-ket. Bekalkulálják a népszerûségvesztést is. Másfél évignagyon nehéz lesz – halljuk –, de utána aztán jön akánaán.

Nagyon sok mindent hallani. Minket ez ne foglalkoz-tasson, hanem figyeljünk oda a megszületõ törvényekre.Az internetrõl, az orszaggyules.hu-ról, vagy aminiszterelnok.hu-ról letölthetõek ezek a törvények. Miis onnan kaptuk ezeket. A választmány tagjait kérjük,hogy akinek van Internet hozzáférése, az tegye ezt meg,és valóban készüljünk arra, hogy meg kell védenünkkészüljünk arra, hogy meg kell védenünkkészüljünk arra, hogy meg kell védenünkkészüljünk arra, hogy meg kell védenünkkészüljünk arra, hogy meg kell védenünkérdekeinketérdekeinketérdekeinketérdekeinketérdekeinket.

Azzal nem mondok semmi újdonságot, hogy a refor-moknak elsõdleges – ha nem is kizárólagos, de elsõdle-ges – célcsoportja a közszolgálat. Ez eddig sem volt vi-tatott, és úgy tûnik, hogy a kormányzat e tekintetben nemkíván visszavonulót fújni. Legalábbis a fõ kérdésekbennem hiszem, hogy jelentõs változtatást el tudnánk érni.Arra azonban, hogy ezek a károk, vagy nehézségek, prob-lémák

enyhíthetõek legyenek,enyhíthetõek legyenek,enyhíthetõek legyenek,enyhíthetõek legyenek,enyhíthetõek legyenek,arra igenis fel kell tennünk mindent egy lapra.

Én azt hiszem, hogy az un. elõnycsomagelõnycsomagelõnycsomagelõnycsomagelõnycsomag, ha nem isolyan, hogy ettõl több tízezer tisztviselõ, vagy közalkal-mazott tódul majd a mi szakszervezetünkbe, de ha jóltudunk errõl tájékoztatni, akkor igenis ennek vannak

becsülendõ elõnyei. Olyanok, amelyeket minden szak-szervezeti tag ki tud majd használni, és vannak bennükolyan lehetõségek, amelyek hosszú távon tényleg tagdíj-visszatérítési lehetõséget tartalmaznak.

Gondoltam, hogy megpróbálunk válaszolni az álta-lam feltett két kérdésre. De tudomásul veszem, hogy aVálasztmány most nem kíván azzal foglalkozni, mi azoka annak, hogy az elmúlt idõszakban nem tudtunk épít-kezni. Korábban mindig sikerült, az utóbbi két évben,2005-ben, 2006-ban nem tudtunk épülni. Mi lehet en-nek az oka? A másik válasz nélkül maradt kérdés az,hogy a tárgyalásokra milyen reális mandátumot tudunkmeghatározni magunknak. Nemcsak a bértárgyalásragondolok, hanem egyáltalán az érdekegyeztetésre. Az aszemélyes tapasztalatom ugyanis, hogy ez a túllicitálásigenis egyfelõl a tárgyalót hozza nehéz helyzetbe, másfe-lõl pedig az eredményt devalválja. Mert ha a lelkünkmélyére nézünk, a 2006. évi mondjuk 5 százalékos bér-fejlesztés a realitásokat figyelembe véve, igenis komolysiker. Ha a mi tagjaink viszont úgy érzik, hogy ez nemsiker, ez árulás, ez kudarc, akkor az az érzésem, hogy akommunikációnkban is van gond. Ha azt sulykoljuk szep-tembertõl decemberig, hogy nem engedünk a tíz száza-lékból, ehhez képest persze, hogy kudarc az öt százalék.

Nem azt mondom, hogy ezeket ma rögzítsük, és madöntsük el, de talán ezeket a nem szerencsés beidegzõ-déseket is felül kell vizsgálni, és ha szükséges, akkorkétségtelenül változtatnunk kell rajta. Köszönöm a kéthozzászóló véleményét, és ezek után kérem az OrszágosVálasztmányt, hogy az Elnökség beszámolóját fogadja el.

*Ezt követõen az Országos Választmány a beszá-molót egyhangúlag elfogadta.

Viharos hangulatú tüntetés GyulánViharos hangulatú tüntetés GyulánViharos hangulatú tüntetés GyulánViharos hangulatú tüntetés GyulánViharos hangulatú tüntetés GyulánKörnyezetvédelmi dolgozók emelték fel szavukat június 29-én Gyulán az elbocsátások ellen.A viharos hangulatú tüntetésen, amelyet az MKKSZ Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi OSZT

szervezett, Fehér József, a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezetének fõtitkára szólt az egybe-gyûltekhez.

– Zölddel elegyített fekete szalagot viselek, – mondta egyebek között a fõtitkár – azért, mert ott látom azon atáblán, hogy 2006. július elseje a köztisztviselõk gyásznapja. De ne engedjünk gyászolni! Ne engedjük meg, hogyeluralkodjon rajtunk a rémület! Mert persze azok, akik akár itt Gyulán, vagy az a többi 12 500 kollégáink, akik akövetkezõ napokban kapja meg a felmondólevelét, annak nagy része bizony munkanélküli lesz. Nincs elhelyezke-dési lehetõség. És az az ajándékcsomag amit kaptunk a fõnöktõl a köztisztviselõk napjára, az nagyon súlyos, nehéztéglákkal van tele, és nekünk közszolgálati dolgozóknak, közalkalmazottaknak, köztisztviselõknek még súlyosabb,mert elveszik azt ami a munkavállalónak a legfontosabb, a munkahelyét. égy tûnik, hogy ez a létszámcsökkentésnem eszköz, nem a költségek csökkentésének eszköze, hanem mintha cél lenne. Azért cél, hogy meggyengüljön azállam, azért, hogy azok, akik a mi lakossági érdekeinket védik a környezetvédelemben, az állategészségügyben, azélelmiszerellenõrzésben, a munkaügyi felügyeletben, a munkanélküliek ellátásában ne legyenek annyian. Vagyisaz állam ne csak olcsó legyen, hanem gyenge is legyen! Ez egy állampolgári érdek? Biztos, hogy nem.

18 MKKSZ HÍRLEVÉL

Az MKKSZ a médiában

SzópárbajokSzópárbajokSzópárbajokSzópárbajokSzópárbajoka közszolgálati dolgozók érdekeiérta közszolgálati dolgozók érdekeiérta közszolgálati dolgozók érdekeiérta közszolgálati dolgozók érdekeiérta közszolgálati dolgozók érdekeiért

Az MKKSZ nem csak az árdekegyeztetõ és egyéb hivatalos tárgyalásokon, hanem a rádió, a televízió,Az MKKSZ nem csak az árdekegyeztetõ és egyéb hivatalos tárgyalásokon, hanem a rádió, a televízió,Az MKKSZ nem csak az árdekegyeztetõ és egyéb hivatalos tárgyalásokon, hanem a rádió, a televízió,Az MKKSZ nem csak az árdekegyeztetõ és egyéb hivatalos tárgyalásokon, hanem a rádió, a televízió,Az MKKSZ nem csak az árdekegyeztetõ és egyéb hivatalos tárgyalásokon, hanem a rádió, a televízió,a nyomtatott sajtó lehetõségeit felhasználva is vívja szópárbajait, küzdelmeit a közszolgálati dolgozóka nyomtatott sajtó lehetõségeit felhasználva is vívja szópárbajait, küzdelmeit a közszolgálati dolgozóka nyomtatott sajtó lehetõségeit felhasználva is vívja szópárbajait, küzdelmeit a közszolgálati dolgozóka nyomtatott sajtó lehetõségeit felhasználva is vívja szópárbajait, küzdelmeit a közszolgálati dolgozóka nyomtatott sajtó lehetõségeit felhasználva is vívja szópárbajait, küzdelmeit a közszolgálati dolgozókérdekeiért. Alábbi összeállításünkban csak az utóbbi hetekben sugárzott rádió és tévé adások, újságérdekeiért. Alábbi összeállításünkban csak az utóbbi hetekben sugárzott rádió és tévé adások, újságérdekeiért. Alábbi összeállításünkban csak az utóbbi hetekben sugárzott rádió és tévé adások, újságérdekeiért. Alábbi összeállításünkban csak az utóbbi hetekben sugárzott rádió és tévé adások, újságérdekeiért. Alábbi összeállításünkban csak az utóbbi hetekben sugárzott rádió és tévé adások, újságcikkek közül idézünk itt néhányat.cikkek közül idézünk itt néhányat.cikkek közül idézünk itt néhányat.cikkek közül idézünk itt néhányat.cikkek közül idézünk itt néhányat.

Sóhivatalok-e a szakszervezetek?Sóhivatalok-e a szakszervezetek?Sóhivatalok-e a szakszervezetek?Sóhivatalok-e a szakszervezetek?Sóhivatalok-e a szakszervezetek?A szakszervezetek és a kormány

képviselõinek találkozója csak sze-repjáték, vagy érdemi párbeszéd fo-lyik ezeken a megbeszéléseken? Er-rõl kérdezte a Kossuth Rádió mun-katársa a Krónika Háttér c. mûsorá-ban Fehér JózsefetFehér JózsefetFehér JózsefetFehér JózsefetFehér Józsefet, a SZEF alelnök-ét, az MKKSZ fõtitkárát és GaskóGaskóGaskóGaskóGaskóIstvánt,Istvánt,Istvánt,Istvánt,Istvánt, a Liga Szakszervezetek el-nökét 2006. május 24-én. A mûsor-vezetõ Farkas Erika Gyurcsány Fe-renc és a szakszervezeti konföderá-ciók vezetõinek elõzõ napi találko-zójára utalva tette fel kérdéseit, deszükségesnek érezte megjegyezni:„Nagyon gyakran az a benyomásom,hogy a szakszervezet voltaképpensóhivatal. Bár ez tûnhet erõs megfo-galmazásnak is, de az utóbbi tíz év-ben, vagy a rendszerváltás óta énegyszer sem láttam, hogy a szakszer-vezetnek olyan ereje lenne, hogy bár-miféle tárgyaláson érvényesíteni tud-ná a dolgozók érekeit.”

Fehér József általánosító megálla-pításnak minõsítette a mûsort beve-zetõ szavakat, s vitatta mind a szerep-játék, mind a sóhivatal kifejezést. Fel-tette a kérdést: azon lehet-e mérni egyszakszervezet erejét, hogy ki hányszortüntet, vagy azon, hogy a tárgyaláso-kon mit ér el? Kétségtelen, hogy amunkavállaló számára a végeredményfontos, — tette hozzá. —Amikor aszakszervezet 2005. szeptemberébenleül a kormánnyal tárgyalni a 2006.évi bérekrõl, s feláll a tárgyalóasztal-tól decemberben, a közvélemény nemkíséri figyelemmel, hogy honnan in-dultunk szeptemberben, és hová ju-

tottunk decemberben. A szakszerve-zet igazi ereje nem elsõsorban abbanmutatkozik meg, hogy hány embertvisz ki az utcára, mert kézzel fogha-kézzel fogha-kézzel fogha-kézzel fogha-kézzel fogha-tó eredmény a tárgyalásokon szü-tó eredmény a tárgyalásokon szü-tó eredmény a tárgyalásokon szü-tó eredmény a tárgyalásokon szü-tó eredmény a tárgyalásokon szü-lethetlethetlethetlethetlethet. Ebbõl a szempontból a SZEFaz elmúlt évek egyik legeredménye-sebb, ha nem a legeredményesebbszakszervezeti szövetsége volt. Nemkívánok rivalizálni egyik konföderá-ció eredményességét illetõen sem, deamikor a közszolgálati bérek 1998-asbefagyasztása idején tüntetnünk kel-lett, õsszel megtöltöttük demonstrá-lókkal a budapesti Sportcsarnokot,1999. tavaszán pedig több tízezrestüntetésen adtunk nyomatékot köve-teléseinknek a Parlament elõtt, a Kos-suth téren. Az emlékezetes Bokros-csomag idején is szerveztünk sokez-res megmozdulásokat, sõt sztrájkokatis. A szakszervezeti eszköztár mindenlehetséges változatát alkalmazzuk te-hát a munkavállalói érdekek kifeje-zésre juttatásáért. Az eredményességtermészetesen attól függ, hogy milyenérvekkel és milyen erõkkel tudjukalátámasztani követeléseinket.

A mûsorvezetõnek arra a kérdé-sére, hogy a kormányprogram meg-hirdetéséig milyen mozgásterük vana szakszervezeteknek, Fehér Józsefígy válaszolt:

— Ha azt mondanánk, hogy nincsmozgástér, akkor önként feladnánka harcot. Van mozgástér. A SZEFmég a választási kampány elõtt el-készítette azt az elvárás-gyûjteményt,amelyet eljuttatott a pártok minisz-terelnök-jelöltjeinek. Van tehát el-

képzelésünk arról, hogy mit tartal-mazzon a kormányprogram.

Feszültség a közszférábanFeszültség a közszférábanFeszültség a közszférábanFeszültség a közszférábanFeszültség a közszférábanA közszférában ma feszültség ta-

pasztalható, rendkívül bizonytalanokaz emberek. Ennek a kommunikációaz okozója, mert konkrétumokat mégnem lehet tudni a kormányprogram-ról, csak mendemondákat, ötletroha-mokat közöl a média. Azt, hogy hánytízezer pedagógust, köztisztviselõtkell elbocsátani. Az az érzése azembernek, hogy a közvéleményt ar-ról próbálják meggyõzni: minden bajokozója a közszféra. Azért van nehézhelyzetben az államháztartás, azértrossz a költségvetés helyzete, mert aközszférára túlköltekezik a kormány.Ez messze nem igaz.

A közszolgálatra semmivel nemkölt többet a kormány, mint bárme-lyik más évben. Mi fontosnak és in-dokoltnak tartjuk, hogy legyen gáz-ár-támogatás. Fontos, hogy a lakás-hiteleket támogassa az állam. Fon-tos, hogy legyen 13. havi nyugdíj.Fontos, hogy legyen autópálya. Fon-tos, hogy az agrárium támogatást kap-jon. Ezek mind megterhelik a költ-ségvetést. De azt állítani, hogy csakaz úgymond „nem termelõ” közszfé-ra viszi a pénzt, a közszolgálatokmunkavállalói, az adófizetõk forint-jaiból henyélnek, élõsködnek, ezmesszemenõen visszautasítandó. Eztegyszerûen nem lehet szó nélkülhagyni.

Természetesen szükség van átala-kításokra, reformokra. Mi azonban

19MKKSZ HÍRLEVÉL

mindig azt mondjuk, hogy elõször afeladatot és annak költségét, a végre-hajtás szervezetét kell meghatározni,és csak utána jöhet a döntés az ehhezszükséges létszámról. Magyarországonma nem egészen 800 ezer — a sta-tisztika szerint egészen pontosan 785ezer fõ — dolgozik a közszolgálatban.Ez mindenféle összehasonlításbankiállja a próbát. A hozzánk hasonlónagyságrendû, fejlettségû, a felünkazonos szintû nemzeti jövedelmet ter-melõ országokat megnézve egyáltalánnem igaz, hogy Magyarországon sokandolgoznak a közszférában. Természe-Természe-Természe-Természe-Természe-tesen lehet kevesebb alkalmazott-tesen lehet kevesebb alkalmazott-tesen lehet kevesebb alkalmazott-tesen lehet kevesebb alkalmazott-tesen lehet kevesebb alkalmazott-ja is a közszolgálatnak. De akkorja is a közszolgálatnak. De akkorja is a közszolgálatnak. De akkorja is a közszolgálatnak. De akkorja is a közszolgálatnak. De akkormeg kell mondani, hogy milyen fel-meg kell mondani, hogy milyen fel-meg kell mondani, hogy milyen fel-meg kell mondani, hogy milyen fel-meg kell mondani, hogy milyen fel-adat ellátását nem kívánja az állam.adat ellátását nem kívánja az állam.adat ellátását nem kívánja az állam.adat ellátását nem kívánja az állam.adat ellátását nem kívánja az állam.Nem akarja a népegészségügyi szol-gálatot? Nem kell környezetvédelem?Nem kell vízügyi szolgálat? Nem kelltalajvédelem? Nem kell adóhivatal?Lehet, hogy ez utóbbi sokak számárajó ötlet. Nem kell munkaügyi ellen-õrzés? Nem kell fogyasztóvédelem?Ha ezek nem kellenek, meg lehet ta-karítani 30-40 ezer köztisztviselõi ál-lást. De ha ezeket az állam akarja —márpedig egy modern demokratikusállamban mindezt nem mellõzheti azállam —, akkor ezekre a feladatokrafoglalkoztatottak kellene, és költség-vetési forrás szükséges hozzájuk. Ezugyanis a lakosság, az állampolgárokérdeke.

Fehér József mindehhez hozzáfû-zött egy, a munkavállalók szempont-jából fontos momentumot: a megnyi-latkozásokból kitetszik, hogy munka-ügyi tárca lesz, ha nem is pontosanilyen elnevezéssel és szerkezetben.A munka világa szempontjából fon-tos öt kormányzati feladat — a bér-politikai kérdések, a munkaügyi jog-alkotás, a munkaerõpiac, a felnõtt-képzés, szakképzés és a szociálispárbeszéd — legyen egy helyen akormány tevékenységében. Ne ala-kulhasson ki az a helyzet, ami volt1998. és 2002. között, amikor habérpolitikáról akartunk tárgyalni,akkor a Pénzügyminisztériumba, hamunkaügyi jogalkotásról, akkor az

Igazságügyi Minisztériumba, ha amunkaerõpiacot érintõ kérdésrõl,akkor a Gazdasági Minisztériumbakellett mennünk. A munkavállalóiérdekképviseletek szempontjábólrendkívül fontos, hogy legyen meg aza kormányzati partner, akivel érde-mi tárgyalásokat lehet folytatni.

Az elbocsátások kockázataAz elbocsátások kockázataAz elbocsátások kockázataAz elbocsátások kockázataAz elbocsátások kockázataArról az egyik napilapban megje-

lent hírrõl is szó esett a mûsorban,hogy a közel 800 ezer közszolgálatidolgozó közül 100 ezret kell majdelbocsátani. A mûsorvezetõ 800 ezerközalkalmazottról beszélt. Ezzel kap-csolatban jegyezte meg Fehér József:

— Tudom, hogy a hallgatót nemérdekli a fogalom pontos megjelölé-se, de érdemes tudni, hogy Magya-rországon nincs 800 ezer közalkal-mazott. Közel ennyien, 785 ezrendolgoznak a teljes közszolgálatban:bírók, katonák, ügyészek, rendõrök,köztisztviselõk, közalkalmazottak. Ezutóbbiak között a felsõoktatás, a köz-oktatás, az egészségügyi és a szociá-lis ellátás, a közmûvelõdés, a kultu-rális szféra intézményeiben dolgozók.

Elképzelhetetlen százezer köz-szolgálati alkalmazott elbocsátása. Ami megközelítésünk természetesenelsõsorban munkavállalói szempon-tú, de ha elbocsátásokról van szó,ha elbocsátásokról van szó,ha elbocsátásokról van szó,ha elbocsátásokról van szó,ha elbocsátásokról van szó,akkor a szolgáltatásaikat igénybe-akkor a szolgáltatásaikat igénybe-akkor a szolgáltatásaikat igénybe-akkor a szolgáltatásaikat igénybe-akkor a szolgáltatásaikat igénybe-vevõk érdekeirõl is beszélnünkvevõk érdekeirõl is beszélnünkvevõk érdekeirõl is beszélnünkvevõk érdekeirõl is beszélnünkvevõk érdekeirõl is beszélnünkkell. kell. kell. kell. kell. Természetesen el lehet bocsá-tani a pedagógust, meg lehet szün-tetni a kistelepülésen az iskolát, deakkor el kell vállalni ennek a nagyonsúlyos társadalompolitikai következ-ményeit is.

Nem pusztán létszámügyNem pusztán létszámügyNem pusztán létszámügyNem pusztán létszámügyNem pusztán létszámügyMindez nem egyszerûen létszám-

ügy. Nekem, az adófizetõ állampol-gárnak jogom az, hogy megfelelõenszínvonalas közszolgáltatáshoz jus-sak. Ehhez pedig felkészült, hozzá-értõ szakemberek kellenek. És amagyar közszolgálatban ilyenek dol-goznak. Nem azt mondom, hogyegyetlen közszolgálati állást sem le-het megszüntetni. De a tömeges el-a tömeges el-a tömeges el-a tömeges el-a tömeges el-

bocsátáshoz elõször arról kell nyi-bocsátáshoz elõször arról kell nyi-bocsátáshoz elõször arról kell nyi-bocsátáshoz elõször arról kell nyi-bocsátáshoz elõször arról kell nyi-latkozni, mit nem akar ellátni azlatkozni, mit nem akar ellátni azlatkozni, mit nem akar ellátni azlatkozni, mit nem akar ellátni azlatkozni, mit nem akar ellátni azállam az eddigi feladatai közül.állam az eddigi feladatai közül.állam az eddigi feladatai közül.állam az eddigi feladatai közül.állam az eddigi feladatai közül. Amegoldás: vagy kiszervezik a köz-szolgálatból a munkavállalót, aki ez-után nem közszolgálati, hanem aMunka Törvénykönyve szerinti fog-lalkoztatott lesz, vagy teljesen meg-szûnik az általa ellátott feladat, sakkor nem kell munkavállaló.

Tudomásul kell vennünk, hogy aaaaamagyar közszolgálatban nincs ko-magyar közszolgálatban nincs ko-magyar közszolgálatban nincs ko-magyar közszolgálatban nincs ko-magyar közszolgálatban nincs ko-moly létszám-tartalékmoly létszám-tartalékmoly létszám-tartalékmoly létszám-tartalékmoly létszám-tartalék. Az utóbbi16 év folyamán csekély plusz-mí-nusz ingadozással 800 ezren dolgoz-tak a közszférában. Ennyi emberrevan szükség az oktatásban, az egész-ségügyben, a közrend-közbiztonság,az igazságszolgáltatás, a közigazga-tás, a közkultúra intézményeibenSzázezer ember a magyar munkaerõ-piacon nagyon sok. Az elmúlt évekközszolgálati elbocsátásainak ta-pasztalata az, hogy a közszférából el-bocsátottak egy jelentõs része való-ban el tud helyezkedni, de az õmunkába kerülésük másoktól veszel munkahelyet. A 2003-as õszi el-bocsátások és a diplomás pályakez-dõk körében megnövekedett mun-kanélküliség közötti közvetlenösszefüggést valószínûleg nem lehetbizonyítani, de nem is lehet cáfol-ni. Akkor mintegy 7 ezer embertbocsátottak el a közigazgatásból. Aszélnek eresztettek fele nem tudottelhelyezkedni, de a másik fele ál-láshoz jutott. Olyan posztra vettékfel, amelyre különben talán éppenpályakezdõt alkalmaztak volna.Egyszóval nem csak az egyik ol-nem csak az egyik ol-nem csak az egyik ol-nem csak az egyik ol-nem csak az egyik ol-dal szempontjait kell vizsgálni azdal szempontjait kell vizsgálni azdal szempontjait kell vizsgálni azdal szempontjait kell vizsgálni azdal szempontjait kell vizsgálni azelbocsátások ügyében.elbocsátások ügyében.elbocsátások ügyében.elbocsátások ügyében.elbocsátások ügyében. A foglal-koztatás összetett társadalompoliti-kai kérdés. Az pedig egyáltalán nembiztos, hogy a közszolgálati jogviszo-nyon kívüli formákban ellátott köz-szolgáltatás olcsóbb lenne.

Jelenleg 38 ezer köztisztviselõdolgozik a polgármesteri hivatalok-ban, okmányirodákban, körjegyzõsé-geken, és általában az önkormány-zati hivatalokban. Tessék megmon-dani, mihez képest sok ez? Hol csök-

20 MKKSZ HÍRLEVÉL

kentsenek? Ott, ahol hatan-hetendolgoznak egy falusi önkormányzat-nál? Az ilyen látványos csökkenté-sekkel csupán morzsákat lehet meg-takarítani. De ha holnaptól bezárnakminden magyar közigazgatási hiva-talt, elbocsátják mind a 114 ezerköztisztviselõt, és a hivatalok helyétbehintik sóval, akkor is összesen 225milliárd forintot lehet megtakarítaniéves szinten. S közben 500 milliár-dos csomagról hallunk beszélni.

Amire nemet kellAmire nemet kellAmire nemet kellAmire nemet kellAmire nemet kellmondanunkmondanunkmondanunkmondanunkmondanunk

Minden magyar állampolgár al-Minden magyar állampolgár al-Minden magyar állampolgár al-Minden magyar állampolgár al-Minden magyar állampolgár al-kotmányos alapjoga a színvonalas,kotmányos alapjoga a színvonalas,kotmányos alapjoga a színvonalas,kotmányos alapjoga a színvonalas,kotmányos alapjoga a színvonalas,hozzáférhetõ közszolgáltatás. hozzáférhetõ közszolgáltatás. hozzáférhetõ közszolgáltatás. hozzáférhetõ közszolgáltatás. hozzáférhetõ közszolgáltatás. Mi ab-ból indulunk ki, hogy ma a magyarközszolgálat ezt többé-kevésbé teljesí-teni tudja. Ésszerû átalakításokban,ésszerûen takarékos állam megterem-tésében természetesen érdekeltek va-gyunk, mert mi is szeretnénk, ha jól

végezhetnénk ezt a munkát. De ötlet-ötlet-ötlet-ötlet-ötlet-rohamokra, kidolgozatlan, megala-rohamokra, kidolgozatlan, megala-rohamokra, kidolgozatlan, megala-rohamokra, kidolgozatlan, megala-rohamokra, kidolgozatlan, megala-pozatlan, koncepció nélküli elkép-pozatlan, koncepció nélküli elkép-pozatlan, koncepció nélküli elkép-pozatlan, koncepció nélküli elkép-pozatlan, koncepció nélküli elkép-zelésekre nemet fogunk mondani.zelésekre nemet fogunk mondani.zelésekre nemet fogunk mondani.zelésekre nemet fogunk mondani.zelésekre nemet fogunk mondani. Sha a nem kimondása kevés lenne, ak-kor az érdekérvényesítés teljes eszköz-tárát alkalmazni fogjuk. Ha kell, kime-gyünk az utcára, ha kell, sztrájkot szer-vezünk. De nem így indulunk, nem ígykezdjük a párbeszédet a kormánnyal.Tárgyalni, megállapodni akarunk, ésTárgyalni, megállapodni akarunk, ésTárgyalni, megállapodni akarunk, ésTárgyalni, megállapodni akarunk, ésTárgyalni, megállapodni akarunk, ésmunkabékét teremteni.munkabékét teremteni.munkabékét teremteni.munkabékét teremteni.munkabékét teremteni.

Az Önkormányzati OSZT a KlubrádióbanAz Önkormányzati OSZT a KlubrádióbanAz Önkormányzati OSZT a KlubrádióbanAz Önkormányzati OSZT a KlubrádióbanAz Önkormányzati OSZT a KlubrádióbanMi a szakszervezeti oldal álláspontja az önkormányzati törvény tervezett módosításáról? Ellenzi, vagy támogatja

a változtatásokat akaró kormányzati elképzeléseket. Errõl kérdezte a Klubrádió szokásos hétfõ délutáni érdekvé-delmi mûsorában Boros Péternét,Boros Péternét,Boros Péternét,Boros Péternét,Boros Péternét, az MKKSZ alelnökét, nemrég létrejött Önkormányzati OSZT elnökét 2006.június 19-én. A mûsorban kifejtette álláspontját Koltay JenõKoltay JenõKoltay JenõKoltay JenõKoltay Jenõ, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatásiigazgatója is.

Barát József mûsorvezetõBarát József mûsorvezetõBarát József mûsorvezetõBarát József mûsorvezetõBarát József mûsorvezetõ: — Azt gondolhatnánk, hogy a kormány reformtervei közül a legkisebb ellenállásbaaz önkormányzati reform átalakítása ütközhet, hiszen az unió strukturális alapjaiból több pénzhez juthatunk, ha akisközségek helyett kistérségek, a megyék helyett pedig régiók pályáznak. Persze érdekek mindig sérülnek, ha régistruktúrák éhkoppon marad. Ráadásul az önkormányzatok ügyeiben kétharmados törvények megszavazására lenneszükség.

Mit szólnak a szakszervezetek az önkormányzati törvény módosításának tervezetéhez? Keresztbe akarnak-e fe-küdni?

Boros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros Péterné: Az önkormányzati törvény módosításának szükségességét nem lehet elvitatni. A rendszerváltásóta eltelt jó néhány év, és bizonyos kiigazítások indokoltak. A jelenlegi helyzet alapvetõ problémája, hogy túl sok —jogszabályokban megszabott — hatáskör hárul a helyi önkormányzatok hivatalaira. Most a kormányzati elképzelé-sek kapcsán folyton azt halljuk, hogy mennyivel kívánják csökkenteni a létszámot, és ez majd mennyi megtakarítástfog hozni. Ma egy kisvárosi jegyzõnek, polgármesteri hivatalnak 6653 hatáskört írnak elõ a jogszabályok. Ha mond-juk 30 fõvel mûködik, és megkísérel megfelelni az európai uniós kihívásoknak, akkor vállalnia kell olyan feladato-kat, amelyekhez a jelenleginél sokkal nagyobb a létszámszükséglet. Errõl jelenleg nem szól a fáma. Az önkormány-zatok tekintetében mintha csak a végeredményrõl, mintha csak egyfajta megtakarításról lenne szó.

MûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõ: A végeredmény szempontjából nemcsak a karcsúsítás, a költséghatékonyság, a spórolás fontos,hanem az is, hogy egy olyan struktúránk legyen, amellyel eredményesen fordulhatunk európai uniós támogatáso-kért. Ez is égetõ szükség, nem?

Boros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros Péterné: Ez égetõ szükség, de én úgy gondolom, hogy mindent érdemes a talpára állítani, és az ügyféloldaláról megközelíteni. Hiszen, aki az önkormányzati közigazgatásban dolgozik, az természetesen célként ezt tart-hatja. Az ügyfelek szempontjából kell megközelítenie mindent, amit az állam elhatároz. Ez a lényeg. Tehát azállamnak el kell döntenie, hogy milyen feladatokat kíván elláttatni az önkormányzatokkal, milyen struktúrában.Képes-e ehhez megteremteni az országgyûlési többséget, avagy marad a másik irány, amelyet eddig tapasztaltunk,és amelynek voltak értelmes, és szerintem ezután is támogatandó ügyei, mint amilyen például a kistérség összefo-gásának ösztönzése.

MûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõ: Ott vannak-e az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának tagjai az önkormányzatiörvény módosításáról folyó érdekegyeztetõ tárgyalásokon? És ha ott vannak, meg kívánják-e akadályozni a törvényérdemi érdekegyeztetés nélküli elfogadtatását, hiszen ez a parlament elé kerül már ezen a héten?

Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné: Nem voltunk ennek a törvénynek az érdekegyeztetésén. Azért nem, mert nem volt ilyen érdek-egyeztetés. Ez a nagyon nagy jelentõségû törvény nem volt érdekegyeztetés keretében megtárgyalva. Pedig lennenem egy szakmai érvünk — hiszen mi szakmai alapon kívánunk a törvényhez közelíteni —, mert bizony vannakgyakorlati tapasztalataink.

MûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõ: És akkor mit tehetnek? Leveleket írhatnak, petíciókat intézhetnek?Boros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros Péterné: egyelõre természetesen szükségét látnánk, hogy munkavállalói érdekképviseleti szempontból

komolyan át lehessen tárgyalni ezt a nagy jelentõségû törvény-javaslatot.

21MKKSZ HÍRLEVÉL

Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ: Értem, de hát mikor akarják? Ez már itt van elõttünk.Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné: Azt gondolom, hogy a kezdeményezés részünkrõl megtörtént. Tehát itt most a labda nem nálunk

pattog, hanem a túloldalon. Mi partnerek kívánunk lenni elsõsorban.Mûsorvezetõ: Mûsorvezetõ: Mûsorvezetõ: Mûsorvezetõ: Mûsorvezetõ: Tehát nem alakult még meg az árnyékban a sztrájkbizottságuk, ha jól értem a dolgot?Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné:Boros Péterné: Nem ez a lényeg, hiszen mi munkavállalói érdekképviseletként kezdetektõl együtt kívánunk

mûködni kormányzati, önkormányzati partnereinkkel. Nem látjuk, hogy mi ellen kellene akcióba lépnünk, mégmielõtt meg nem ismerjük a részleteket, hiszen ezt a törvényt utána, több száz végrehajtási jogszabály fogja felépí-teni. Tehát én azt gondolom, hogy jó partnerek tudnánk lenni az egyeztetésben, ha nem rögtön a végeredménnyelkezdenék. Ha helyette azt mondanák, amit a miniszterelnök úr az érdekegyeztetés egyik fórumán: ha tudunk job-bat, akkor mondjuk. Mi szeretnénk ezt kifejezni, mert úgy gondoljuk, hogy tudunk jobbat, tudunk kompromisszu-mot is kötni. Nem elvtelen kompromisszumot, de mindenképpen egy jobb mûködést tudnánk elõsegíteni.

MûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõ: Mit szól Koltay Jenõ kutató, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatási igazgatója ahhoz, hogy ittaz egyeztetés elmaradt? Nem biztos, hogy mindent kell a szakszervezetekkel egyeztetni, ugyanis a szakszervezetek-nek homlokegyenest más az érdekük, mint az ügyfeleknek.

Koltay Jenõ:Koltay Jenõ:Koltay Jenõ:Koltay Jenõ:Koltay Jenõ: Mint önkormányzati, szakszervezeti és munkáltatói tapasztalatokkal egyaránt rendelkezõ ember,én nagy affinitással viseltetek az elhangzott szempontok, és persze a másik oldalak szempontjai iránt is. Itt éninkább, mint helyi kormányzatokkal, illetve szakszervezetekkel, szociális partnerekkel foglalkozó kutató nyilatkoz-nék meg. Természetesen egyeztetni kell, de tudomásom szerint ez az egyeztetés így vagy úgy, de folyik, és azegyeztetésnek megvannak az intézményei.

MûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõMûsorvezetõ: Az önkormányzati dolgozókat képviselõ MKKSZ tagja a Szakszervezetek Együttmûködési Fóru-mának. Tehát önök közvetve képviseltetve vannak az érdekegyeztetés asztalánál.

Boros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros PéternéBoros Péterné: Ez azért bonyolultabb téma. Természetesen a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma részeseivagyunk, de ott nagyon sok szakterület jelenítõdik meg, és az önkormányzati szakterületnek mi vagyunk a közvetlenképviselõi, akik a téma szakmai mélységében elõ tudnánk segíteni az érdemi egyeztetést.

Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ:Mûsorvezetõ: Tehát akkor a reform szükségességérõl Koltay Jenõ.Koltay Jenõ:Koltay Jenõ:Koltay Jenõ:Koltay Jenõ:Koltay Jenõ: Én is azt gondolom, hogy reformra mindenképpen szükség van. Magyarország az élcsoportban volt

a rendszerváltás idejében, és nagyon gyorsan átalakította a helyi kormányzatok mûködését, megváltoztatta a gaz-dálkodás rendjét és a megye szerepét erõsen eljelentéktelenítette. De a gyors átalakítás elõnye azt is jelentette,hogy átfogó közigazgatási reformra nem került sor, sõt a közigazgatás alapos átgondolására sem. Késõbb jövõ orszá-gok ebbõl a szempontból most már elõnybe kerültek. Némely országban, például Lengyelországban, Szlovákiábankomoly közigazgatási reformokat is csináltak, amiket persze nagyon erõs politikai szempontok itattak át. Most agazdálkodási reformnak is megvan a maga gondja. Azt gyorsan, és sok tekintetben eredményesen végrehajtotta azország, végrehajtották az önkormányzatok, de az áttérés a bázisszemléletrõl a feladatfinanszírozásra, a nulla bázisúköltségvetésre nem egyszerû dolog. Ennek a megvalósításától még messze vagyunk. És értelemszerûen megérett azátgondolásra maga az egész közigazgatási rendszer. Ebben az összefüggésben ennek a fõ iránya nagyjából és általá-nosságban tekintve helyeselhetõ.

Nemcsak magunkért szólunk!Nemcsak magunkért szólunk!Nemcsak magunkért szólunk!Nemcsak magunkért szólunk!Nemcsak magunkért szólunk!A közigazgatás idei létszámcsökkentésének részlete-

irõl kérdezte Fehér Józsefet, az MKKSZ fõtitkárát BarkóJudit mûsorvezetõ 2006. június 21.-én kora reggel a DunaTV Duna Reggel c. mûsorában.

Mûsorvezetõ: Mi az, ami már biztosan tudható, kiketérint majd leginkább a közigazgatás karcsúsítása?

Fehér József: A kormány már 2006. június 2.-án dön-tött arról, hogy ez év decemberéig mintegy 7000 fõvel,2007 januárjától további 10.000 fõvel csökkenti a köz-igazgatás létszámát. Ez nagyon rossz állapotokat teremta magyar közszolgálatban. Már megkezdõdött ez az el-bocsátás, hisz ezen a héten hétfõn (június 19.-én)Persányi miniszter úr bejelentette, hogy várhatóan meg-szûnik Gyulán és Baján a Környezetvédelmi Felügyelõ-ség, csökkentik a nemzeti parkok dolgozóinak számát és

ez várható a munkaügyi központokban, az Államkincs-tár területi szerveinél, a földhivataloknál, anövényegészségügyi, talajvédelmi szolgálatoknál, a fo-gyasztóvédelemnél, és másutt is. Talán ez a felsorolás isjelzi: nem arról van szó, hogy a minisztériumokban ülõköztisztviselõk létszámát csökkentik. Az sem biztos, hogyindokoltak ezek az elbocsátások. Arról van szó, hogyazokat a közszolgálati dolgozókat ereszti szélnek az ál-lam, akik nekünk, állampolgároknak szolgáltatnak, akikminket védenek, mint fogyasztóvédõk, vagy mintnövényegészségügyi, talajvédelmi szolgálatot teljesítõk,vagy akik a munkaügyi központok dolgozóiként, majd ahivatalokból kikerülõ köztisztviselõket helyeznék el, halenne munkájuk.

Mv.: Ön úgy fogalmaz, hogy az államigazgatási appa-

22 MKKSZ HÍRLEVÉL

rátus karcsúsítása komoly gondokat okozhat a munka-szervezésben. Miben látja ezeknek a gondoknak a lé-nyegét?

F. J.: Az érdekvédelem tisztában van azzal, hogy hapusztán csak azt mondanánk, hogy ezek az emberek egyé-ni sorsukban hátrányos helyzetbe kerülnek, mert nemlesz munkájuk, nem a teljes valóságról beszélnénk.Ugyanis sajnos nem ez az elsõ létszámcsökkentés. Talánemlékeznek a kedves nézõk is arra, hogy 2003-ban máregyszer elbocsátottak a közigazgatásból 6945 embert. Azakkor elküldöttek mintegy 40 százaléka ma is munka-nélküli. Tehát nem arról van szó, hogy elküldenek in-nen 7000 embert, akik majd megjelennek a verseny-szférában. De nem lehet arra számítani, hogy a verseny-szféra majd ezrével teremti az új munkahelyeket. Sõt,várhatóan ott is inkább létszámcsökkentés lesz. Tehát ami szempontunkból nagyon lényeges dolog, hogy mi leszazokkal, akiket elbocsátanak

Mv.: Mi az a létszámcsökkentési mérték, amire önökazt mondják, hogy igen, ez reális?

F. J.: Én azt mondom, hogy semennyi, mert a magyarközigazgatásban mindösszesen 105.000 munkavállalódolgozik. Ez a nem egészen 4 milliós magyar munkaerõ-piacnak alig 3 százaléka. Minden európai országban kb.ennyi vagy ennél magasabb az arány. Tehát szó nincsarról, hogy a magyar közigazgatásban akár az állami szfé-rában, akár az önkormányzati területeken túl sok lennea létszám. Lehet racionalizálni, de felelõsségem tudatá-ban most is kijelentem: semmiféle szakmai szempontsemmiféle szakmai szempontsemmiféle szakmai szempontsemmiféle szakmai szempontsemmiféle szakmai szempontnem kötõdik ehhez a létszám csökkentéshez. Egy-nem kötõdik ehhez a létszám csökkentéshez. Egy-nem kötõdik ehhez a létszám csökkentéshez. Egy-nem kötõdik ehhez a létszám csökkentéshez. Egy-nem kötõdik ehhez a létszám csökkentéshez. Egy-szerûen a fûnyíró mûködikszerûen a fûnyíró mûködikszerûen a fûnyíró mûködikszerûen a fûnyíró mûködikszerûen a fûnyíró mûködik. Ott, ahol a létszám 3620és a csökkentendõ szám 362, tessék mondani, milyenszakmai szempont érvényesül? Csak az, hogy a 3620-nak 362 a tíz százaléka.

Mv.: Milyen tárgyalási pozícióban vannak önök?F. J.: Nagyon érdekes ez a helyzet, hisz nem kevesek

véleménye, hogy sok az aktatologató. Tehát amikor akormány az Új egyensúly programjában azt fogalmazzameg, hogy a politika magán kezdi a takarékoskodást, azállam is csökkenti a kiadásait, akkor az állampolgárokdöntõ többsége azt mondja: nagyon helyes. De azért azaz olvasat is igaz, hogy persze fontos dolog csökkenteniaz autók számát, mérsékelni a minisztériumok vezetõistátuszát, ám igazából a munkavállalókon kezdõdik ez atakarékosság, hisz az állam a saját munkavállalóit bo-csátja el. Tehát amikor majd csökken a létszám a kör-nyezetvédelmi felügyelõségeknél, az államkincstár te-rületi szerveinél, vagy éppen az APEH-ban, bár ott vél-hetõen nem fog csökkenni ...

Mv.: Ott többen lesznek. Azt hallottuk, hogy oda vár-hatóan fel is lesznek embereket, mert szükség lesz rá-juk.

F. J.: Ez eléggé bizonytalan, mert átkerül oda a Sze-rencsejáték Felügyelet, illetve vélhetõen az illetékhiva-

talokat is integrálja majd az APEH. Tehát nem arról vanszó, hogy ténylegesen bõvülne a létszám, hanem aki ed-dig mondjuk az illetékhivatalban dolgozott, az lehet, hogyaz APEH alkalmazottja lesz.

Mv.: Ma egyeztet az Országos Közszolgálati Érdek-egyeztetõ Tanács a közszolgálati törvények módosításá-ról. Mi az, amire komolyan számítani lehet?

F.J.: Remélem, hogy valóban egyeztetésre kerül sorés nem valamiféle látszat beszélgetésre.

Mv.: Kételkedik abban, hogy valódi lesz?F.J.: Vannak olyan pontjai a törvénymódosításnak,

amelyeket tulajdonképpen tudomásul lehet venni. Nembiztos, hogy indokolt, de bizonyos szempontból értelmez-hetõ az, hogy a végkielégítést részletekben vegyék fel aköztisztviselõk. De aggályos például az, hogy a jövõt il-letõen akár egy intézményi vezetõ is minden különösebbszakmai szempont nélkül eldönthetné, hogy csökkenti-eaz alkalmazottak létszámát vagy nem. Ez akkor lehetneszámunkra értelmezhetõ, ha az illetõ vezetõ jogot kapnaarra is, hogy növelje. Lehetnek ugyanis olyan helyzetek,hogy ha mondjuk egy térségben jelentõsen csökken amunkanélküliek száma, nincs szükség annyi munkaügyitisztviselõre, de ha növekszik, akkor lesz-e arra lehetõ-sége, hogy vegyen fel új embereket? Gondolom, ezt nemfogja biztosítani a törvény.

Mv.: Felmerült-e önökben a sztrájk lehetõsége, kér-dése, variációja?

F.J. Ha igennel vagy nem kell válaszolnom, akkor aztmondom, hogy nem. Nem azért, mert nincs jogunk erre,hanem azért, mert tárgyalni akarunk. Nem fenyegetõ-zünk és nem titkolózunk. Természetesen az érdekkifeje-zés, az érdekérvényesítés minden eszköze rendelkezé-sünkre áll, de azt hiszem, hogy a közvélemény elõtt semlenne népszerû, ha a köztisztviselõk önmagukért sztráj-kolnának. Ha netalán lesz valamilyen szakszervezetiHa netalán lesz valamilyen szakszervezetiHa netalán lesz valamilyen szakszervezetiHa netalán lesz valamilyen szakszervezetiHa netalán lesz valamilyen szakszervezetiakció, akkor az nem önmagunkért, hanem azért lesz,akció, akkor az nem önmagunkért, hanem azért lesz,akció, akkor az nem önmagunkért, hanem azért lesz,akció, akkor az nem önmagunkért, hanem azért lesz,akció, akkor az nem önmagunkért, hanem azért lesz,hogy a szolgáltatások biztonsága megfelelõ legyen.hogy a szolgáltatások biztonsága megfelelõ legyen.hogy a szolgáltatások biztonsága megfelelõ legyen.hogy a szolgáltatások biztonsága megfelelõ legyen.hogy a szolgáltatások biztonsága megfelelõ legyen.

Mv.: Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtit-kár azt nyilatkozta, hogy normálisan, humánusan hajt-ják végre a létszámcsökkentést. A tervek szerint állás-közvetítéssel, képzésekkel segítik a távozókat. Milyenkonkrét jeleit tapasztalták ennek? Július 1.-vel kezdõd-nek az elbocsátások, addig még van tíz nap.

F.J.: Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy július1.-re most nem úgy gondolunk, mint a KöztisztviselõkNapjának megünneplésére, hanem sajnos arra gondo-lunk, hogy több ezer kollégánk elbocsátásával kell szem-benézni. De hogy a kérdésére válaszoljak, elnézést, hogyazt mondom, hogy humánusan vagy normálisan nem le-het elbocsátani. Akinek megszûnik a munkahelye, azmilyen humanitást érez az elbocsátással kapcsolatban?Lehet megkönnyíteni az álláskeresést. Gondoljunk bele,hogy egy kolléganõ, aki mondjuk 50 éves elmúlt, mégnem tudja igénybe venni az elõrehozott öregségi nyugdí-

23MKKSZ HÍRLEVÉL

jat. Talán még az ún. prémium évek programba való be-lépésre sem jogosult és ledolgozott harmincegynéhányévet a közigazgatásban, megfelelõ tudással rendelkezik,de ez a tudás igazából tulajdonképpen csak ott haszno-sítható. Õ hol tud majd elhelyezkedni, mert lehet, hogynem tud idegen nyelven beszélni. Az új munkahelyekelsõsorban a 30 év körüli fiatalokat várják. Azokat, akiknyelvet beszélnek.

Tehát igen rossz az elhelyezkedési esély. Én termé-szetesen nem mondom, hogy a kormányzat semmit nemtesz, mert vélhetõen a kormánynak sem jó az, ha növek-szik a munkanélküliek száma. De ezek az intézkedéseksem 2003-ban, sem 2004-ben igazán lényeges változástnem jelentettek az elbocsátottak helyzetében. Tartok tõle,hogy 2006-2007-ben sem várhatunk alapvetõ változástezen a téren. Az olyan jó szándékú közremûködéseket,mint az ingyenes zöldszám, meg majd a website a mun-kaügyi tárca honlapján, természetesen nem becsülöm le.De ezek nem teremtenek munkahelyet.

Mv.: Draskovics Tibor, az új államreform bizottságfõembere a versenyszférából átvett mentalitást akar aközszférában, illetve a közalkalmazotti gondolkodásban.Ez mit jelent a gyakorlatban? Mit jelent a dolgozóknak?

F.J.: Szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívniarra, hogy akkor õ még miniszter volt, amikor már mû-ködött a közigazgatásban az úgynevezett. teljesítmény-követelmény, a teljesítmény-értékelés. Csak egy valaminem mûködött, és ma sem mûködik: a teljesítmény díja-zása. Tehát megalapozatlanok, indokolatlanok azok amegjegyzések, amelyek szerint a közigazgatásban nincsteljesítmény követelmény, vagy hogy uram bocsá’ alkal-matlan embereket nem lehet elbocsátani. Igenis el lehetbocsátani alkalmatlan embereket, csak be kel tudni bi-zonyítani, hogy valóban a szakmai alkalmatlansága, hogyvalóban a teljesítmény hiánya miatt bocsátották el.

Mv.: Nagyon jó munkát kívánok önnek és gondolomfogunk arról beszélgetni, hogy milyen eredményeket si-került elérni. Köszönöm, hogy befáradt hozzánk.

Tiltakozó szakszervezetekTiltakozó szakszervezetekTiltakozó szakszervezetekTiltakozó szakszervezetekTiltakozó szakszervezetekAz MKKSZ elnökének nyilatkozata a NépszabadságbanAz MKKSZ elnökének nyilatkozata a NépszabadságbanAz MKKSZ elnökének nyilatkozata a NépszabadságbanAz MKKSZ elnökének nyilatkozata a NépszabadságbanAz MKKSZ elnökének nyilatkozata a Népszabadságban

A kormány megszorító intézkedé-sei ellen tiltakozó demonstrációra ké-szülnek a szakszervezetek. Július 9-én várhatóan több ezren követelikmajd a csomag visszavonását.

A hat szakszervezeti szövetségugyan csak ma dönt véglegesen amegszorító intézkedések elleni tilta-kozásról, de valószínûsíthetõ, hogyjúlius 9-én, vasárnap délelõtt 11 óra-kor több ezren tüntetnek majd a Kos-suth téren. (A cikk megjelenése ótaa demonstráció idõpontja átkerült jú-lius 8-án, szombaton déletõtt 11 órá-ra. – A szerk.) Mint arról korábbanbeszámoltunk, a Liga közös fellépéstkezdeményezett a társkonföderációkvezetõinek címzett levelében. GaskóIstván kedden az OÉT ülésén arraintette a kormányt, hogy fontolja mega javaslatok visszavonását, ellenke-zõ esetben ugyanis "konfliktusra szá-míthat". A Munkástanácsok már je-lezte, hogy részt vesz a demonstráci-ón. A többi szövetség ma délig dönt,és várhatóan a csatlakozás mellettfoglal állást.

Valószínûleg a közszféra szerve-zett dolgozói is ott lesznek a Kos-

suth téren. Tegnap ugyanis a köz-tisztviselõi érdekegyeztetõ fórumonnem sikerült megállapodni a köz-igazgatási létszámcsökkentés mód-járól. Árva János, a Magyar Köztiszt-viselõk és Közalkalmazottak Szak-szervezetének elnöke lapunknak aztmondta: azt szerették volna elérni,hogy az egyezséget foglalják jogsza-bályba. Kiderült azonban, hogy en-nek jogtechnikai, sõt alkotmányos-sági akadálya van. A kormány nemhozhat ugyanis olyan rendeletet,amelyben a kabinet az egyik érin-tett. A kormány - arra hivatkozva,hogy nincs rá pénz - nem fogadta elazt a javaslatot sem, hogy hozzanaklétre egy 500 millió forintos segély-alapot arra a célra, ha az elbocsá-tottak közül valaki egy év után semtudna elhelyezkedni, és már nem jo-gosult az álláskeresõ támogatásra.Ehelyett Csizmár Gábor, a munka-ügyi tárca államtitkára egy újrakez-dési hitelkonstrukció kidolgozásátajánlotta, amelynek lényege az len-ne, hogy a távozó szakemberek ál-lamilag támogatott hitel felvételévelönálló vállalkozásba foghatnak.

Vita bontakozott ki egy korábbiszakszervezeti javaslatról is, amelyazt indítványozta, hogy az elbocsá-tásoknál élvezzenek mentességet az50 évnél idõsebbek, a gyermekü-ket egyedül, valamint a három vagyannál több gyermeket nevelõk. Akormánytervezet ezt úgy puhította,hogy "a létszámcsökkentések vég-rehajtásánál indokolt törekedni aköztisztviselõ esetlegesen kedve-zõtlen szociális és munkaerõ-piacihelyzetének a figyelembevételére".Ezt így az érdekvédõk nem fogad-ják el.

Kedden egyébként 94 közalkal-mazott kapta meg az egészségügyitárcánál a fölmondólevelét. Közü-lük 52-en valamilyen ellátási for-mában részesülnek, így példáuligénybe vehetik az elõre hozottnyugdíjat vagy a prémiuméveket.Ez utóbbi keretében az 52-53 évfölöttiek munkabérük 70 százalé-kát kapják a nyugdíjkorhatáruk be-töltéséig, ezért a munkaadójuk heti12 órában igényt tarthat a munká-jukra.

(Népszabadság, 2006. június 29.)

24 MKKSZ HÍRLEVÉL

Portré a Portré a Portré a Portré a Portré a HVG-ben az MKKSZHVG-ben az MKKSZHVG-ben az MKKSZHVG-ben az MKKSZHVG-ben az MKKSZ fõtitkárá fõtitkárá fõtitkárá fõtitkárá fõtitkárárólrólrólrólról"Apám, aki az utolsókig ellenállt

a téeszesítésnek, úgy gondolta, hogyazt a 18 holdat, amit mintagazdaság-ként mûvelt, majd én öröklöm. Édes-anyám viszont titkon értelmiségi pá-lyát szánt nekem, az õ családjábanvolt ugyanis tanár és katonatiszt is" -tudatja, milyen stratégiai feszültsé-gekbõl érkezett a nagyreformleépítési fenyegetettség okánsokat emlegetett köztisztviselõi ér-dekvédelem frontvonalába a 60 esz-tendõs fõtitkár.

Mert végül az anyai akarat gyõze-delmeskedett, így az ifjú monoki gaz-dajelölt nemcsak a szerencsi gimná-ziumot járja ki - miközben még "na-ponta hazajártam, mert apám szigo-rúan behajtotta a nekem szánt felada-tokat" -, de az ELTE magyar-törté-nelem-népmûvelés szakára is beve-rekedte magát. A föld helyett hátnéhány évig szûkebb pátriájában azelméket mûveli történelem tantárgy-ban, majd a szerencsi és a jobbágyimûvelõdési ház élén. Aztán - márcsaládosan - Pestre jön, ahol 1980-ban, 34 évesen igényt tart rá a köz-alkalmazottak akkori, kívülrõl néz-ve látvány-érdekvédelmet folytatószakszervezete. Itt éli meg a nagyrendszerváltási átalakulást, és lesz1990-tõl a több szakszervezetet tö-mörítõ Közszolgálati SzakszervezetekSzövetségének titkára, ahonnan a fo-lyamatos változások két év után aMagyar Köztisztviselõk és Közalkal-mazottak Szakszervezetének ügyve-zetõ elnöki, utóbb fõtitkári pozíció-jába viszik. Eközben ügyvivõ, majdalelnök a Szakszervezetek Együttmû-ködési Fórumában.

"Gyûjtöm az egyes periodikák elsõévfolyamának elsõ számait, de járunkszínházba és moziba is, mert úgy vé-lem, az embernek valahol ki kell mos-ni az agyát" - említ még a bölcsész-múltból megõrzött csökevényeket aszakszervezeti fõnök, aki feleségévelés 33 esztendõs Csaba fiával egy fõ-városi társasházi lakásban él. A na-gyobbik fiú, a 35 éves Zsolt már ré-

gebben kirepült. Vele és az elsõ, mega napokban születõ második unoká-val a családfõt útnak indító, családinyaralóvá lett monoki fészekben egé-szülhet ki olykor a família.

- Ha nem úgy alakultak volna adolgok, ahogyan, aligha szúrt volnaszemet július 1., a köztisztviselõk nap-ja. Ráadásul öné volt az ötlet, amikortíz éve bevezették. Nagy harc volt?

- Szakszervezetem elnökével ak-koriban azon gondolkodtunk, hogymiközben a bányászoknak, vasuta-soknak, pedagógusoknak van ünnep-napjuk, nekünk nincs. Levelet írtunkHorn Gyula miniszterelnöknek, akiazt mondta, nem indokolt. Ekkormegkerestük Kuncze Gábor belügy-minisztert, õ hajlandó volt bevinni azügyet a kormányülésre, de Horn meg-vétózta. Mi azonban 1997-ben, kvá-zi illegálisan, mégis megtartottuk azünnepnapot. Azután, ha a törvénybenem is, egy kormányrendeletbebeerõltettük. Az egészre a Fidesz-kormány tette fel a koronát: júliuselsõ napja a törvénybe is bekerült,és munkaszüneti nap lett.

- Az érintettek viszont most nemkifejezetten ezért sereglenének védõ-szárnyai alá...

- Sokkal inkább az a veszély, hogya tagok tehetetlen dühükben velünkfordulnak szembe, visszadobják atagságot, mondván, nem tudtuk meg-védeni õket. Márpedig minden ered-ményért az embernek sokszor a lel-két is ki kell tennie.

- Hitte volna, hogy ilyen gondok-kal szembesülhet, amikor a szakszer-vezetért odahagyta a mûvelõdési háziigazgatóskodást? Tényleg: annakidején sokféle mûvház volt - néme-lyik például az ellenzékiség meleg-ágya, a politikai fordulat bölcsõje.Szintén ilyet vezetett?

- Ilyesmikrõl szó sem lehetett.Építettünk viszont kisközösségeket,amelyekre ma is büszke vagyok. Miállítottuk ki Szerencsen a Petrikovicsfogorvos által adományozott anyag-ból a világhírû képeslapgyûjteményt,

volt kézimunkakörünk, tánckörünk,és útjára indítottuk a Tokaj-hegyal-jai Napok fesztivált, ami azóta ismûködik.

- Kinek és miért lehetett fontos,hogy abból az idillbõl elhívja Pestre?

- Elõször is, akkor már kis idejePesten éltünk. De a történet egysze-rû: volt egy ifjúsági találkozó Kecs-keméten, ahol felszólaltam, és nyil-ván tetszett, amit mondtam. Megke-resett az akkori közalkalmazotti szak-szervezet országos titkára...

- Elõbb azt mondta: a szakszer-vezeti megkísértésekor már Pestenéltek. Végül is melyik pozíciót hagytahátra a szakszervezet kedvéért?

- Rövid ideig a honvédségnél vol-tam, polgári alkalmazottként a had-tápfõnökségen.

Funkcionáriusként kezdetektõl aközalkalmazottakat képviselte. Mek-kora becsületük volt az úgynevezettmunkásállamban - például a vasa-sokhoz, a bányászokhoz mérten?

- Mi voltunk a "nadrágosok", aho-gyan Gáspár Sándor, az akkori fõtit-kár hívott bennünket. Végül is aszakszervezeti értékítélet szempont-jából kevésbé fontos rétegnek számí-tottunk. Azért volt ennek elõnye is:nem álltunk a politika érdeklõdésé-nek a homlokterében. Az elnökség-ben pedig olyan potentátok is helyetkaptak, mint a fõvárosi tanács álta-lános elnökhelyettese, a LegfelsõbbBíróság elnöke, a legfõbb ügyész he-lyettese és az MTA Állam- és Jogtu-dományi Intézetének fõigazgatója.

- Hát nem tudjuk, most mire men-nének a fent nevezettekkel, de ha márilyen legendákat említett, kitõl tanulttárgyalási tónust? És melyik típus:egyezkedõ vagy asztalcsapkodós?

- Nem tudom, van-e rám jellemzõtárgyalási stílus, de a lényeg, hogy arealitásokból kell kiindulni. Tudnikell, hogy mi olyan munkavállalókatképviselünk, akiknek alacsony azérdekérvényesítõ képességük, akiktúlságosan individualisták, nem re-mélhetnek nagy társadalmi támoga-

25MKKSZ HÍRLEVÉL

tottságot, miközben elõbb-utóbb min-den hatalomnak szüksége van erre agépezetet mûködésben tartó állo-mányra.

- Próbáljuk belõni a politikai sú-lyát: ha mondjuk kezdeményezne egytalálkozót Gyurcsány Ferenccel, mi-lyen gyorsan fogadná a kormányfõ?

- Majdnem biztos vagyok benne,hogy nem fogadna. Más a mentalitá-sa. De ha Medgyessy Pétert kérdez-ték volna, vele már talán egy hétenbelül találkozhattam volna.

- Ha már kormányfõk: melyik volta leginkább az ön szája íze szerint való?

- Medgyessy, de nem feltétlenminiszterelnöki, hanem korábbi

pénzügyminiszteri tisztsége miatt.Bár nekünk eddig talán Boross Pé-ter volt a legeredményesebb kor-mányzati partnerünk. Aki ugyan nemkedvelte a szakszervezeteket, de mintbelügyminiszter nagyon konstruktí-van állt hozzánk. Nála nem lehetettöt-tíz percnél hosszabban beszélni,nem kedvelte a körülményes mon-datfûzéseket.

- Hiába, Antall-tanítvány volt. Demi mégis azt hittük, hogy Orbán Vik-tort említi majd, aki a fõtisztviselõikarral megteremtette ágazatuk igaziarisztokráciáját...

- Ez tévedés. Valóban õk hoztáklétre - és jól -, de az ötlet nem az

övék. Még 1996-ban Verebélyi Imrealkotta meg, hogy a kormánynak le-gyen egy szakmai elit csapata, amelybárhol és bármikor bevethetõ. Támo-gattuk is.

- Változnak az idõk. Mit szólt,amikor a minap Lendvai Ildikó szo-cialista frakcióvezetõ asszony azzalnyugtatgatott, hogy a nadrágszíjmeg-húzás nyomán nem lesz sztrájk?

- Hogy lesz vagy nem lesz, azt neLendvai Ildikó jelentse be. Ha pedigmégis lesz, akkor annak kimenetelé-ért majd vállaljuk a felelõsséget.

LINDNER ANDRÁS - HOR-LINDNER ANDRÁS - HOR-LINDNER ANDRÁS - HOR-LINDNER ANDRÁS - HOR-LINDNER ANDRÁS - HOR-VÁTH ZOLTÁNVÁTH ZOLTÁNVÁTH ZOLTÁNVÁTH ZOLTÁNVÁTH ZOLTÁN

(2006. június 29. HVG)

Közigazgatási kontra a reformraKözigazgatási kontra a reformraKözigazgatási kontra a reformraKözigazgatási kontra a reformraKözigazgatási kontra a reformraA szakszervezeti vezetõ szerint nem az állam, a gazdaság mûködik rosszulNépszabadság • Kun J. Erzsébet • 2006. június 6.A kormányprogram vádirat a közigazgatás ellen - állítja az érintett szakszervezet fõtitkára. Fehér József attól tart,

hogy szakmailag elbizonytalanodik az apparátus.A közigazgatási államtitkári funkció megszüntetése a kormányzati reformmal hideg zuhanyként érte a szakmát -

ezt állítják az érdekvédõk. A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete nem vitatja, hogy reform-ra szorul az államirányítás, de úgy véli, az új kormány a közigazgatási rendszer legjobban mûködõ és legfontosabbelemére mért csapást - fogalmazott lapunknak Fehér József, a szervezet fõtitkára. Szerinte elhibázott, szakmailagmegalapozatlan döntés született, amely a minisztériumi szervezet mûködése, a nemzetközi kapcsolatok és az euró-pai uniós feladatok teljesítése szempontjából kifejezetten zavaró.

A rendszerváltás óta a közigazgatás jogállami mûködésének egyik garanciája a pártsemleges köztisztviselõkéntdolgozó közigazgatási államtitkárok mûködése volt - állítja a szakszervezeti vezetõ. Ez a kar a jogszabályok szakmaielõkészítését, az adott minisztérium munkaszervezetének, apparátusának szakmai irányítását végezte.

Súlyosbítja a helyzetet a fõtitkár szerint, hogy a szintén pártsemlegességet igénylõ helyettes államtitkári funkcióis megszûnik. S bár szakállamtitkárok látják majd el a jövõben a feladataikat, õk "politikafüggõ" szakembereklesznek, hiszen a vezetõi megbízatásuk a kormány mandátumával azonos idejû. Vagyis: a kormánytól kapják amegbízásukat, s annak megbízatásával lejár az övék is.

- A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy ennyire közvetlen módon kösse magához egy kormányzat aszakembereket - hangsúlyozta Fehér, aki szerint a gyakorlatban a politikai zsákmányszerzés eddig is mûködött, devalamilyen módon azért elsõdleges volt a szakmaiság.

Nemzetközi példákat sorolva a fõtitkár utalt arra, hogy Európában a minisztériumokat politikusok, politikaiállamtitkárok vezetik, de a szakmai munkát, az apparátus vezetését pártoktól független, úgynevezett karrier-köz-tisztviselõk végzik.

A 300 fõs fõtisztviselõi kar jövõjére vonatkozó kérdésünkre Fehér azt válaszolta: nem látja okát a megszünteté-sének. Az a sugallat pedig, hogy az államszervezet mûködésének átalakítása jelentõs megtakarítást eredményezne,megtévesztõ. Az önkormányzatok, az államszervezet egyéb intézményeinek visszafejlesztése a mûködésben okozzavarokat, miközben anyagilag csak "morzsákat" jelent: néhány százmilliós vagy milliárdos megtakarítást hoz, ugyan-akkor szakmailag elbizonytalanítja az apparátust.

A köztisztviselõk szerint a kormányprogram azt az illúziót kelti, hogy itt minden rendben van, csak az államigaz-gatást kell rendbe tenni, a közigazgatást megsarcolni, az indokolatlanul nagy létszámú apparátust leépíteni. Úgylátják azonban, hogy ettõl az ország dolgai nem mennek majd jobban.

- Az az igazság, hogy a gazdaság mûködési zavarait próbálja a kormányprogram a közigazgatásra áthárítani. Aközigazgatás tárja fel ugyanis azokat az ellentmondásokat, amelyek miatt a vállalkozók idegesek. Fehér Józsefszerint a gazdálkodó szervezeteknek nem érdekük, hogy jól mûködjön az adóellenõrzés, a fogyasztóvédelem, amunkaügyi felügyelet vagy a környezetvédelem.

26 MKKSZ HÍRLEVÉL

AAAAA Népszava együttmûködést ajánl a szakszervezetek Népszava együttmûködést ajánl a szakszervezetek Népszava együttmûködést ajánl a szakszervezetek Népszava együttmûködést ajánl a szakszervezetek Népszava együttmûködést ajánl a szakszervezeteknekneknekneknekSzöllõsi Ferenc a Népszava szerkesztõje monja:Az elmúlt hónapokban elindult a Népszavánál egy a

szakszervezetek társadalmi szerepét az eddiginél jobbanfigyelembe vevõ folyamat. Még a parlamenti választásokelõtt kezdtünk néhány szakszervezeti vezetõvel együtt gon-dolkodni arról, hogyan lehetne a Népszava ismét a mun-kavállalóknak úgy a lapja, hogy ezt a szemléletet tükrözzeaz elsõ oldaltól az utolsóig. Ennek megvalósítása folya-matos, és igen hosszú távú feladat. Nem a mai, immártöbb mint 130 éves lapot akarjuk megõrizni úgy, ahogyvan, hanem szeretnénk jobban igazodni napjaink igénye-ihez. Mindezt azért, hogy a mai olvasó rendszeresen meg-találja benne azt, ami õt érdekli, az egész világot úgy tük-rözve, ahogy a kis ember látja.

Ami ezen az érdekvédelmi fórumon ma elhangzott,lényegében minden gondolat a lap hasábjaira való. Azújság terjedelme azonban véges. Ezért elindítottuk aNépszava internet változatát is, ami viszont nagyjábólvégtelen. Ahhoz, hogy a mi munkánk sikerrel járjon, kétdolog kell. Egyrészt az, hogy nálunk meglegyen erre ahajlandóság. Ez megvan. A másik pedig az, hogy a szak-szervezetekben legyen fogadókészség erre a törekvésre,lássanak el bennünket rendszeresen a tevékenységüket,törekvéseiket bemutató információkkal. Ez szükségesahhoz, hogy olvasóink minél többet tudjanak meg az ér-dekeiket szolgáló szakszervezeti munkáról.

Felajánlottuk azt, hogy a konföderációk rendszeresenkapnak egy bizonyos felületet, úgy, hogy rá sem kérdezünk,mit akarnak ott közölni. A napi anyagokat természetesen

kezeljük, a napi eseményeket figyeljük. Ugyanakkor pedigmár felajánlottam az elmúlt hetekben itt szakszervezeti ve-zetõknek, hogy saját maguk is nyugodtan jelenjenek meg.Tehát amit Bárdos Judit, Michalkó Péter, vagy Fehér Jó-zsef itt ma elmondott, az nyugodtan megjelenhetne szinteegy az egyben a lapban. Erre megvan nálunk a hajlandó-ság. A bejelentés óta még egyetlen kéziratot sem kaptunk.

Azt szeretnénk elérni, hogy akiket érint, azok olvassákis a lapot. Ezért reménykedünk abban, hogy az Önök gár-dája segít abban, hogy minél több elõfizetõje — tehát biz-tos olvasója — legyen a Népszavának. Ami ez esetbenkifejezetten arra irányul, hogy ne a vakvilágba szórjuk aszavakat. Tartozunk annak õszinte megvallásával, – hogyaz elmúlt másfél évtizedben elhidegült a kapcsolat a szak-szervezetek és a Népszava között. Ebben ludas a régi lap-vezetésnek a szakszervezeteket lebecsülõ koncepciója.Jelenleg, bármennyire is mondják, hogy szegények akönyvtárak, több könyvtár tartja fontosnak, hogy elõfizes-se a lapot, mint ahány szakszervezet. Ez az elõfizetõi cím-listából kiderül. Bízunk abban, hogy ezen a helyzeten vál-toztatni sikerül. Ezért dolgoztunk ki egy olyan elõfizetésikonstrukciót, amely kvázi önköltségi alapon juttatja el alapot mindenkinek, akár egyénileg, akár cégszerûen fizetelõ a szakszervezeti megrendelõlapon. Hozzátéve azt, hogyaki hétfõtõl péntekig az irodába kéri a lapot, az — hakívánja — a lakására kaphatja meg a szombati számot.Tehát a megjelenés napján láthatja a friss számot, nemkell várnia hétfõig, hogy olvashassa.

(Elhangzott a közszolgálati érdekvédelmi fórumon 2006. június 22-én)

MKKSZ HÍRLEVÉLKiadja a

Magyar Köztisztviselõk ésKözalkalmazottak Szakszervezete

1068 Budapest, Benczúr u. 45.Telefon: 338-4002, fax: 338-4271

Felelõs kiadó:Fehér JózsefFehér JózsefFehér JózsefFehér JózsefFehér József

az MKKSZ fõtitkáraSzerkesztõ:

Szathmári GáborSzathmári GáborSzathmári GáborSzathmári GáborSzathmári GáborNyomdai elõkészítés és nyomás:

DDDDDura Stúdióura Stúdióura Stúdióura Stúdióura Stúdió

e-mail:mkksz@mkksz.org.humkksz@mkksz.org.humkksz@mkksz.org.humkksz@mkksz.org.humkksz@mkksz.org.hu

honlap:www.mkksz.org.huwww.mkksz.org.huwww.mkksz.org.huwww.mkksz.org.huwww.mkksz.org.hu

A politika rátelepedhet a közszféráraA politika rátelepedhet a közszféráraA politika rátelepedhet a közszféráraA politika rátelepedhet a közszféráraA politika rátelepedhet a közszféráraMagyar Nemzet 2006. 06. 02.A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszer-

vezete (MKKSZ) osztja az ellenzék aggodalmát, miszerint aközigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével politikaibefolyás alá kerülhet a köztisztviselõi apparátus.

Az MKKSZ ellenzi és "rendkívül aggasztónak" tartja aminiszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény mó-dosítását. Amely szerint megszûnik a közigazgatási állam-titkárság intézménye, és a miniszterek ellett egyfajta he-lyettesként csak politikai államtitkárok maradnak. - A köz-igazgatási államtitkár a minisztériumok egészét átlátó ésirányító szakember volt, a tisztség megszüntetése így a szak-emberállomány leminõsítését jelenti - mondta lapunknakFehér József. Az MKKSZ fõtitkára hangsúlyozta, higy a tár-

cák és az apparátus irányítását így olyan politikusok végzikmajd, akik bírják a kormány és a kormányfõ bizalmát. Ajelenséget az érdekvédõ "rendkívül aggasztónak" nevezte,amelynek következményeként felerõsödhet a "politikai be-folyásolás". Úgy vélte, az utóbbi hetekben "erõsen megdol-gozták" a közvéleményt, amely most a megtakarítások lát-ványos demonstrációját látja az intézmény megszüntetésé-ben, noha az egyáltalán nem jár költségcsökkentéssel, sok-kal inkább a "politikai zsákmányszerzés" lehetõségével.

Emlékezetes, hogy kedden a parlamentben SalamonLászló (KDNP) is kifogásolta, hogy a közigazgatási ál-lamtitkári poszt megszüntetésével a miniszter helyette-sítését ellátó új államtitkár által a köztisztviselõi kar fe-lett a politika gyakorlatilag korlátlan hatalmat nyer.

27MKKSZ HÍRLEVÉL

28 MKKSZ HÍRLEVÉL

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) aMagyar Köztársaság Kormánya, valamint hat szak-szervezeti konföderáció által 1992-ben létrehozottközhasznú tevékenységet ellátó civil szervezet, azüdülési csekk kibocsátója.

KI KAPHATJA?

Az üdülési csekk természetbeni juttatásként nyújt-ható támogatás. Üdülési csekkhez a kifizetõhelyek,általában munkáltatók támogatásával bármely belföldiilletõségû magánszemély (aktív munkavállaló, illet-ve hozzátartozója) továbbá a Magyar Nemzeti Üdü-lés Alapítvány által kiírt pályázat nyertese juthat.

Az üdülési csekk - az adóév elsõ napján érvé-nyes havi minimálbér összegéig - adó- és járulék-mentes. Annak a magánszemélynek - vagy törvényesképviselõjének -, aki üdülési csekket ellenérték nél-kül kap vagy engedménnyel vásárol, a csekket áta-dó kifizetõ számára nyilatkozatot kell adnia.

Ha a magánszemély az adóévben korábban többkifizetõtõl is átvett ellenérték nélkül vagy enged-ménnyel üdülési csekket (csekkeket), akkor részle-tezve kell feltüntetnie az egyes kifizetõktõl átvett té-teleket. Amennyiben nem kapott ellenérték nélkülvagy engedménnyel üdülési csekket, akkor errõl nyi-latkoznia kell.

A kifizetõnek - a másolati példányon - cégszerûaláírással kell igazolnia a fenti nyilatkozat átvételét;a magánszemélynek ezt a másolatot az elévülési idõlejártáig meg kell õriznie.

A kifizetõnek az ellenérték nélkül vagy enged-ménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkekértékérõl, az engedmény mértékérõl és a megfize-tett adóról magánszemélyenként, az adóazonosítójel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóha-tóság számára.

Az üdülési csekk ingyenes juttatása adózási szem-pontból természetbeni juttatásnak minõsül. A minden-kori minimálbért meghaladó rész (korlátozás nélkül)adóköteles, amelynek közterheit a juttató viseli.

Az üdülési csekk olyan utalvány, amelyet névér-téken váltanak be az elfogadóhelyek. Az elfogadó-helyek a beváltott csekkek ellenértékét szintén név-értéken kapják meg.

A FELHASZNÁLÁSLEHETÕSÉGEI

Az üdülési csekk felhasználható:- Szállás és hozzá kapcsolódó egyéb szolgálta-

tások igénybevételére,- Utazási szolgáltatásokra,- Vonat-, Busz-, Hajóutakra,- Személygépkocsi-üzemanyag vásárlására,

korlátozott értékben,- Fesztiválok belépõjegyeire,- Balatoni területi horgászengedélyek megvásár-

lására,- Fürdõk szolgáltatásainak igénybevételére,- Fõvárosi Állat- és Növénykert belépõjegyeinek

megvásárlására,- Étkezére,- Hungaroring belépõjegyeinek megvásárlására,- Hungexpo belépõjegyek megvásárlására,- Mûvészetek Palotája belépõjegyek megvásár-

lására.Az üdülési csekk elfogadóhelyek címlistája meg-

található a www.udulesicsekk.hu honlapon.Az üdülési csekk névre szóló fizetõeszköz, de a

csekken megnevezett személy a vele együtt utazótársai költségeit is fizetheti. Az üdülési csekk másszemélyre át nem ruházható, készpénzre nem vált-ható.

Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke megha-ladja a felhasználó rendelkezésére álló üdülési csek-kek értékét, a különbözetet a felhasználónak ki kellegyenlítenie. Ha a szolgáltatások ellenértéke nem ériel a felhasználó részére rendelkezésre álló üdülésicsekkek értékét, az elfogadóhely nem jogosult kész-pénzben visszaadni a felhasználó részére a külön-bözetet.

Az üdülési csekkek felhasználására az üdülésicsekken feltüntetett érvényességi idõn belül van le-hetõség, de a különbözõ címleteket más-más idõ-pontban, eltérõ helyeken is elkölthetjük. A lejárt üdü-lési csekk fizetõeszközként nem fogadható el, cse-réjére vagy a névérték pénzben történõ megtéríté-sére nincs lehetõség.

Fontos tudni, hogy amennyiben a felhasználatlanüdülési csekk - bármilyen okból - kikerült az igénylõbirtokából, az üdülési csekk letiltása kérhetõ a 06-1-248-21-50 telefonszámon. A telefonon történt letil-tást a bejelentõnek írásban is meg kell erõsíteni aján-lott postai küldeményként, vagy telefax útján. Az írás-beli nyilatkozatnak tartalmaznia kell az elveszett üdü-lési csekkek darabszámát, értékét, sorszámát, a te-lefonon történt bejelentés idõpontját, a letiltás hivat-kozási számát, valamint a Felhasználó nevét és lak-címét.

Mi mindenre jó az üdülési csekk?