platón - törvények: Ötödik könyv (jegyzetvázlat)

8/18/2019 Platón - Törvények: Ötödik könyv (jegyzetvázlat)

http://slidepdf.com/reader/full/platon-toervenyek-oetoedik-koenyv-jegyzetvazlat 1/7

PLATÓN

TÖRVÉNYEK

ÖTÖDIK KÖNYV

Az athéni nagy államalkotó törvényhozó beszéde

- pp. 159.: - kétféle javak:- értékesebb és kiválóbb

- uralkodásra hivatottak- silányabb

- szolgálatra hivatott- az uralkodásra hivatottak becsülendőbbek a szolgálatra hivatottaknál - minden gyermek azt hiszi, hogy képes bármit megérteni és megítélni

- ezért kell felnőni

- pp. 160.: - mi nem lélekgondozás:- a tévedéseidet magadon kívülre vetíted- engedékeny lenni a gyönyörökkel szemben

- túlvilági agnoszticizmus: nem tudhatjuk, hogy a túlvilág jó vagy rossz (agörögöknél nincs külön menny és pokol, csak a Hádész)

- szépséget többre becsülni az erénynél- a lélek teljes lebecslése, mondja Platón, mert többre becsüli a testet a józan

észnél- a tisztességtelen vagyonszerzés

- többre tartja az aranyat a tudásnál és az erénynél- minden, amit a törvényhozó a rút dolgok közé sorol

- pp. 161.: - a bűn legnagyobb büntetése nem a megtorlás - a törvénytelenségben való osztozása gyalázata- a többi törvényszegőhöz való hasonulás

- lélekgondozás - a nálunk kiválóbbtól tanulni- a javulásra alkalmas silányabbakat jó útra terelni- a lélek mindössze egy TULAJDONSÁG

- az elme, a józan ész (nous, kalokagathia) azon tulajdonsága, amellyel a jótelgondolja és a rosszat elkerüli

- a test megbecsülése- semmiben sem túlzónak lenni- bármilyen túlzás vagy elbizakodottá, vagy szolgalelkűvé tesz

- pp. 162.: - gyermekeinknek az örökségünk legyen tisztesség, ne a vagyon:- a nevelés hangsúlyozása- a nevelés nem a dorgálás, hanem a példamutatás



- pp. 163.: - a hazaszeretet sokkal inkább a törvények betartása, mintsem az olümpiai vagyháborús dicsőségszerzés az államnak

- a polgártárs vs. idegen/vendég problémája AKTUÁLIS! - a vendégbarátság intézményének lefektetése- az idegennel/vendéggel szemben elkövetett vétség sokkal súlyosabb, "még az

istenek előtt is", mint a polgártárssal szembeni vétség - az idegennel/vendéggel szembeni kötelezettség a legszentebb- az idegen/vendég rokon és barát nélkül egy idegen országban szánalomra méltóbb

"isten és ember szeme előtt is" - aki jobban tud büntetni, annak segítenie is jobban kell tudnia

- Zeusz, az ókori görögök főistene a vendégbarátság és a vendégfogadás istene is - aki egy vendég, vagy idegen ellen vétkezett, az egyenesen Zeusz ellen vétkezett

- idegen/vendég ellen tilos vétséget elkövetni- a legsúlyosabb vétség az oltalomért esdeklőkkel szemben elkövetett vétség - az idegen/vendég ellen elkövetett vétség sose maradjon büntetlen

- pp. 164.: - az igazság a legelső a javak között - boldog, harmonikus, igaz ember első és legfontosabb tulajdonsága, hogy ezt

kutatja- még több tiszteletet érdemel az, aki nem csak igazságos, hanem mást is

megakadályoz igazságtalanság elkövetésében- aki még a büntetésben is segítségére van a tisztségviselőknek, az a mintapolgár

- pp. 165.: - mindenki versenyezzen az erényekben, de irigység nélkül- elszántnak, de egyszersmind szelídnek kell lenni- szánalmas a vétkező ember, de szánalmat érezni csak az iránt érdemes, akinek

orvosolhatóak a hibái

- pp. 166.: - a jó ember egyszerre nemes indulatú és szelíd- helyzettől függően alkalmazza az indulatát, illetve szelídségét

- az emberek legnagyobb baja az a nézet, hogy minden ember kedves önmagának- a legtöbb hibánk a túlságos önszeretet, mert téves ítéletet szül

- saját tudatlanságunk bölcsességként tűnik fel előttünk - meggátolja a lélekgondozás és így az önfejlesztés lehetőségét - a kiváló ember nem önmagát vagy az önmaga érdekeit, hanem az igazságosságot

szereti, akár az ő, akár más cselekedetei igazságosak - próbáljunk viselkedésben is helyes magatartást tanúsítani

- kerüljük a túlzott örömet és a túlzott bánatot, vagy legalábbis a túlzottkifejezésüket

- pp. 167.: - az emberi természet része a gyönyör és a fájdalom- ez az emberi természet fogalom már a künizmusban kritika alá esik- minél többet örüljünk és minél kevesebb bánkódjunk életünkben

- ehhez kontextusként ld az öröm hérákelitoszi és démokritoszi fogalmát

- pp. 168.: - négyféle életforma:



- józan és mértékletes- enyhe fájdalmak, józan örömök, szelíd vágyak, őrült rajongástól mentes

szerelmek, az örömök vannak túlsúlyban a fájdalmak felett- belátáson alapuló- bátor

- egészséges- az erényes élet előnyei nagyobbak, mint a mértéktelené

- pp. 170.: - elkezdődik az állam első törvényének konkrét felvezetése: az állam vezetői sosem

lehetnek műveletlen emberek - az alapítandó városban el kell egymástól választani bizonyos típusú embereket- ennek megvan a módszertana

- a drasztikusabb módszereket csak az alkalmazhatja, aki türannosz és törvényhozóegy személyben

- a többiek csak a szelídebb módszereket alkalmazhatják

- pp. 171.: - a legdrasztikusabb megtorlás a legnagyobb igazságtalanságokért jár- száműzetés vagy halálbüntetés - szelídebb módszer:

- a szegényeket, akik fellázadnának a vagyonosok ellen, "gyarmatosítás" fedőnévalatt el kell távolítani a városból egy alapítandó kolóniára

- a korrupció bevett formája volt, hogy egy politikus a szegényekelégedetlenségét használva vezette őket a város ellen és türanniszt alapított

- Platón személyes tapasztalatot szerzett Szürakuszaiban, ahol I. Dionüsziosz pontosan ezt tette

- pp. 172.: - nem attól lesz szegénység, hogy csökken a vagyonunk, hanem attól, hogy nő atelhetetlenségünk

- az államalapításnak és működtetésének ez az alapvető dolog belátása a lényege

- pp. 173.: - az államot úgy kell berendezni, hogy a polgárok vagyoni állapota ne adjon okot akölcsönös vádaskodásra

- a föld felosztásának helyes módja:- először a polgárok számát kell meghatározni

- az ország területéhez és a szomszéd államokhoz igazodik- be kell osztani a polgárságot, hány és mekkora részre osztani

- annyi, hogy képesek legyenek védekezni a szomszédaik jogtalan túlkapásaiellen és segíteni tudják a szomszédaikat, hogy ők lesznek ilyen áldozatai

- a földbirtokok és a lakhelyek egyenlő elosztása - épp annyi, hogy képes legyen a polgárokat egy mértékletes életben eltartani

- pp. 174.: - a törvényhozónak a matematika tudását akár még szabadidejében is el kellsajátítania

- pp. 175.: - az alapítandó templomokat a nagy jóshelyek (Delphoi, Dódóna) és a régi mítoszokszerint kell elrendelni



- egyházi létesítmények: templomok, orákulumok, szobrok, oltárok, szent területek- minden városrésznek legyen egy temploma, egy istene, egy daimónja és egy

hérosza, amelyek a fő városi kultuszt képezik- ezeken túlmenően választhat ki-ki magának plusz kultuszokat, de ezeket

mindenképp tisztelnie és ünnepeiken megülnie kell

- ennek lényege, hogy a közös ünnepeken az adott városrész lakói megismerikegymást- a görög kultuszok explicit közösségformáló szerepére jó példa, amely az

áldozati állat közös elfogyasztásával ért véget, miközben lehetett borozni és ismerkedni

- pp. 176.: - egy államban a törvényhozó sem rendelkezhet teljhatalommal- az az állam és államforma a legjobb, amelyben érvényesül az a régi szólás, hogy

barátok között minden közös- ez a tökéletes állam, a kalipolisz, az "első állam" - közösek a nők, közösek a gyermekek és közös minden vagyon - el kell érni, hogy a magántulajdon az élet minden területéről eltűnjön

- pp. 177.: - a második állam- osszák szét a fldeket egymás között, de ne műveljék, mert ez még meghaladja a

mai nemzedékek neveltetési és műveltségi szintjét - a földeket annak tudatában kell megművelni, hogy nem magántulajdon, hanem az

állam közvagyonának része- a kiszabott tűzhelyek vagyis lakások számát sosem csökkenteni, vagy növelni

- pp. 178.: - aki földhöz jutott, az csak egy fiát tegye meg örökösnek, hogy ne szaporodjon a birtokló családok száma egy parcellán

- a lányait ki kell háziasítania- többi fiát adja örökbe gyerektelen polgároknak rokonszenv alapján- minden körülmények között fenn kell tartani a lakosság előre meghatározott

számát: biopolitika- túlnépesedés ellen: gyermekkitétel, abortusz, védekezés- kevés születés esetén: kiváltságok biztosítása a nagycsaládok számára,

jogfosztások a gyermektelenek számára

- pp. 179.: - ha mégis túl nagy a szaporulat, gyarmatba kell küldeni az embereket, új várostalapítani

- ha túl kicsi a szaporulat, be lehet fogadni polgárokat- de vigyázzunk, hogy nehogy mindenféle műveletlen embert fogadjunk magunk

közé

- pp. 180.: - létrehozzák az első modern ingatlannyilvántartást a görög világban(Mezopotámiában már az i.e. 3/2 évezredben voltak kezdetleges formái)

- az államban nincs helye üzérkedésnek- pl. földspekuláció: egy "vállalkozó", aki rossz minőségű földeket vásárolt,

feljavította őket és drágán továbbadta (Xeno phón: A gazdálkodásról, 20.22-29)



- pp. 181.: - a magánembernek nem lehet felhalmozott pénze, csak annyi, amennyi amindennapok intézkedéseire szükséges

- beszerzések, napszámosok, rabszolgák megfizetése stb.- olyan pénzt szabni ki, amely otthon értékes, máshol nem- küldöttség esetén általános görög pénzt kaphat a közkincstárból, visszatérése után

ha maradt idegen pénze, ezt be kell szolgáltatnia azonos értékű hazai pénzért - Spártát utánzó törvény, ahol a hazai pénz súlyos vasrúd volt, ami bárhol másholteljesen értéktelen volt és otthon is annyira, hogy ha meg akart volna gazdagodni valaki, csűrnyit

kellett volna begyűjtenie - gyakorlati szinten kettős valuta:

- csak belföldön használható nem konvertibilis nomiszma (bornz)- csak külföldön használható konvertivilis koinon Hellénikon nomiszma

(ezüst)- túlságosan nagy értéke miatt aranypénzt köznapi forgalomban sosem

használtak- ebben a részben valójában Platón Athén gazdasági expanzióját kritizálja

- pp. 182.: - HÁZASSÁGI TÖRVÉNY - házasság esetén hozományt bármilyen formában adni és elfogadni is tilos

- a hozomány tiltása kettős gyökerű: egyrészt a munka nélkülivagyonfelhalmozást gátolja, a "házassági üzelmeket", másik oldalról pedig a vagyon túlelaprózódását, feldarabolódását

- letét sem helyezhető, kölcsön sem adható kamatra - az értelmes államférfi erényes államot alkot, nem dúsgazdagot

- nem a vízi és szárazföldi expanzió a fontos (egyértelmű állásfoglalás Platón

részéről a kor abéli athéni külpolitikával szemben)

- pp. 182.: - nem az a leggazdagabb, akinek pénzben mérve a legértékesebb a vagyona, mert ezt agazember is megszerezheti

- pp. 183.: - a vagyonszerzés egyetlen legitim célja a lélek és a test művelése - testedzés és nevelés

- pp. 184.: - különböző vagyoni osztályok szükségessége - egyenlőség = különböző, de arányos vagyoni alapon, cenzusos rendszer - négy vagyoni osztály:

- a belviszály (stasis) elkerülése érdekében nem lehet egyik osztály sem mélyenszegény, míg a másik dúsgazdag

- a szegénység alsó határa a telek vételára- a gazdagság felső határa a telek vételárának kétszerese, háromszorosa, valamint

legvégső esetben négyszerese

- pp. 185.: - aki ezek a határok felett vagyonosodik, be kell többletét szolgáltatnia a városnak- ellenkező esetben kapja meg a többlet felét a feljelentője, a másik felét a város, ami

felett még a saját vagyonából fizessen még egy annyit a városnak



- ezzel az intézménnyel csúnyán visszaéltek a hivatásos feljelentők, a mindenki

által jogosan megvetett szükophanták (sykophantoi, συκοπηαντοι) - a telken túlmenő vagyon felett lévő periodikus nyilvántartást kell benyújtani az

arkhónoknak- a város megalapítása ajánlott minél közelebb az ország közepéhez

- először Hesztiának (a családi tűzhely istennője), Zeusznak (vendégbarátság isten,főisten) és Athénénak (a bölcsesség, tudás istennője) emelünk templomot, sorfallal körülzárjuk - fellegvár (aropolisz)- innen kiindulva kell 12 részre osztani a város területét úgy, hogy a részek

egyenlőek legyenek, a jó talajú részek kisebbek, a silányak nagyobbak - a görögök nem terület szerint, hanem termés szerint tekintettek egyenlőnek két

területet, vagyis, ha két terület fizikai területe különbsége ellenére egyenlő termést adott,

egyenlőnek tekintették - a legelterjedtebb méret mégis a Fekete Tengertől Dél-Itáliáig a 420x360m

volt- felosztani az 5O4O részt a parcellákat úgy, hogy két részre kell osztani, egyik egy

közeli és egy távoli parcellát foglaljon magában- 1O8O félparcellát sorsolnak ki- azért sorsolás, hogy a földvitákat elkerülve istenítéletnek állítsák be a tömeg

előtt - a kerteket is sorsolták, tehát lehet, hogy a házam előtti kert valaki más tulajdona

volt és az én kertem valaki más háza előtt - Platón sorsolásos rendszere jobban kielégítette volna az esélyeket, mint a

korabeli megoldások, de nem alkalmazták őket - városszerkezet Platónnál:

- fellegvár (akropolisz)- tulajdonképpeni város (asztü) 12 kerülettel, lakóházakkal- az asztüt az előváros (proaszteion) veszi körül, ahol volt minden polgár második

háza, ahová az örökös fiú költözött a családjával- a várost a földek (khóra) veszik körül a polgárok két-két parcellájával

- a khóra is 12 részre osztott, amelyek mindegyikében van egy-egy falu(kómé) a maga szentélyével

- az egész városszerkezet Kleiszthenész felosztására hasonlít, csak ott 12 helyett1O részre oszlik és mindenik rész 2-2 parcella helyett 3-3 részre oszlik (asztü, tengerpart,szárazföld)

- pp. 188.: - a polgárokat is 12 részre kell osztani- telken kívüli és egyéb vagyonuk is 12 egyenlő részre oszoljon és mindenről

készüljön hivatalos irat

- pp. 189.: - egy valamirevaló mesterember még a legkisebb munkáját is úgy végzi, mintha alegnagyobb volna

- a 12 rész további felosztása:- phülénként 42O parcella, tehát 84O félparcella: ezek alapján kell beosztani a

phatriákat, démoszokat és falvakat, de Platón sehol sem ír ezek pontosa méretéről



- a felosztás alapján 144 phatria került a 12 városrészre és így mindenik phatriábacsak 25 polgár tartozott

- a hadsereg osztagai is ide kerülnek, a súlyok és a mértékek is- a korban hiányzó és nagyon fontos szabványosítás és mértékegység-egyesítése

igényének kifejeződése

-pp. 190.: - semelyik tudásformának nincs akkora jótékony hatása államvezetésre, művészetre,filozófiára, bármire való tekintettel, mint a matematikának

- csak az képes a jó államvezetésre, aki ért a saját gazdasága matematikai alapúvezetésére

platón - törvények: Ötödik könyv (jegyzetvázlat)

Documents