technika +könyv

102
Y itözJanos RömaiKatoliku s Tanitök6pzö Föi skol a matematika 6stermdszettudomänvok tanszdk Kieg6szitö irodalom a technika 6stantärgypedagögia tantärgyhoz (hatodi k ätdolgozott utännyomäs) Összeällitotta: Szendi Gäbor floiskolai docens 20Q2

Upload: boglarka-rimoczi

Post on 25-Jun-2015

132 views

Category:

Documents


2 download

TRANSCRIPT

Page 1: technika +könyv

Y itöz Janos Römai Katoliku s Tanitök6pzö Föi skol amatematika 6s termdszettudomänvok tanszdk

Kieg6szitö irodaloma technika 6s tantärgypedagögia

tantärgyhoz(hatodi k ätdolgozott utännyomäs)

Összeällitotta:Szendi Gäborfloiskolai docens

20Q2

Page 2: technika +könyv

i : l j : . 4

; . i

TARTALOMJEGYZfrK

A TEcHNTKA FocALMÄNAK ünremnezfsq sAJÄTossÄcAI, rönrE}[ETI mnöoEse...""........... 3:

ez ÄrralÄr.ros rEcHNrKAr llewlEs rön$gr.Yf,?fffl.;;',;:.,.. ;;.;,""""""""""""""""' r0

...":...............

A TEcHNTKA relnÄncyxer rnserrvnÄsr FEJLEsZTö reNirÄsÄne varÖ rs:<nszirss? {

'1l-

t .!

: 'i

r \ r -

t

j

I

Page 3: technika +könyv

Szendi Gäbor:

A technika fogat nuinak örtelr t t ezöse, sl j ätossägai, törtdnet i fej lödöse

Mai civilizäciönkban a technika szö legältalänosabb jelent6sÖben az emberi tärsa-

dalom müköddsötöl elvälaszthatatlan, de körülhatarolhatö, összetett rendszert jelöI.

amellyel az eryes ernberek ktilonbozö jellegü kapcsolatban vannak . lgy az egydn szä-

mära objektiv kömyezetkönt jelentkezik, melyhez viszonya spontän tanuläs, ös iränyi-

tott nevelÖs eredmönyek6nt alakul ki.A technika egdszdnek lönyegdt tört6netisögdben vizsgälva kell meghatärozni. Kiala-

kuläsa ös fejlöddse tendenciäi 6rlelmezösehez induljunk ki Csänyi Vilmos elmdletöbölaz evolüciös rendszerekröI. Az evoiüciö sorän a technika a komplex ökolögiai rendszeralrendszerekönt jelent meg. Az ernberi tärsadalornmal együtt jott lötre, ös azzal parhu-zamban fejl ö dött toväbb.

A rnagasabb szintü organizäciök, mint amilyen a tärsadalom is, önfenntar-tö rnükö-

ddsöben kulcsszerepe van az infolmäciönak. A tärsadalrnat alkotö emberi egyedek is

önfenntafiö, biolögiai sü-ukturäk, akiknek viselkedösdt a környezetüket tükrözö, az

idegrendszerükben lokalizälödö infolrnäciös modell vezdrli. Az idegrendszer ös funk-ci6i megjelentek rnär az emberndl alacsonyabb evolüciös szintett ällö ällatoknäl is, deaz enrberi fudat attöl minösdgiieg kiilönbözik. Az ernberre jellernzö, hogy a könryezetr'ältozäsaira valö reagäläsät, viselkedösöt döntöen nem az öröklött. genetikai informä-

ciö hatärozza meg. ltatretl az egyedi l6t soran szerzett tapasztalat."Fgyszer'ü äm jöl rendezeft es biolögiai drlelemben gazdasägos volt az evolüciös

folyamat, arneiynek csiicspontja az ernberi elrne. Az etttberi agl' 15 flexibil i täsa röven

vält sikelessd, pontosan üg1'. ahog;'an az emberi test is ntegnienekti lt a szölsösigesspecializältsä-q veszdli 'eitöi. Az ernberi elme titka az, hogy ahell 'eft, l togv speciäfisl-eladatok vag)- magatarläsnrintäk variäoiöinak rtiegtatruläsära szerzett voltta köpessö-get. egyszerüen tanulni köpes. r 'agyis alkalruazkodrii bärrniirez, arnit csak a környe-zet f 'elkinäl." - olvtishatjrik l-eaker' - Leu'in Fa-junk eredete cintü kön1'vöben. Az ent'

beri agy köpes az- eredetileg eg1'niästöl f i iggetlen tudati elenreket összekapcsolni. ös

eg]- a valdsägban nent lötezö l.örrr,r 'ezetet. \ 'agy jt ivöbeli eserttötiy'1 elkdpzelrti

A tarsaclalorn strLrktrira nrtiköd6set, infonriäciö ältali szabirl1,s2s5{1 az entberi

cgveriek közöt1i kornrnunikäciö tesz-i lehetör,e. A kottttttr:nikäciö (anrely' az evolüciösorän a beszcld forrnäiäban valösult nieg) biztosida, hogy az etttberi közössög egyedei

tömör' szirnbölunrok segitsdgdvel egyniässal käzölj6k, ös i91, az eg1'edileg szerzett

tapasztalatok közös isrneletl i virläsäval kialakuljon a csoport-viselkeddst szabälyozöközössdgi ftrdat. igv öirelrnez.l ietyük a kultüra fogalrlät, nrirt egy aclofl 1;opuläciöra-fellcnrzö tanult viselkedist. A kult[rränak is jellemzö tulajdonsäga az. evolirci6, attt i avälto:iö környezeti feltötelckhez valö alkalrriazkodässai. üj szokäsok megiclenÖsdbennvilr,änul rneg. A kultiu'a evoluciöjän beli i l i tr i lönithetä el egi'sajätos, tanulässal kiala-kulö revekenvsig (rrLclyrrek l t l tötelei a biol i ,g ia i evol [ rc- iö sor i t r t tererntödtek nreg). tär-qf ik i . , \nr1,ezel rnegr,äl loztatäsa i r j u l r jekturrr l i t rchozäshvl i l . Errr tck lör ty 'ege, l rogy a tu-datban nrodellez.ctt {j krirnvczeti hllapotot. i l ictvc a letre.fi;t iöt el 'ccltttd:tt1'ez-ö folyartra-tot a/ , ember tudata i t l tu l i r 'ärr l i tot t cselckvr!ssr- l köpes InegvalÖsi tat t i . Ez neni csakegy'edi . hanenr a kor lntunikäciör,al b iz- tosi lo l t koopci 'at i t ' tevökett1 'scg.

i l . . : . t a ludalosnn vcgzctt . r r l iör n1'e zet r r tcgvr i l lo; : tut l ts i t ' l t i lärn,ulö, t i rgt 'a lk<t tö teve'-kenvs6"e t ncvcz-z - i i l , 1ec l rn ik l in l r l i . . A tcchn ik i in t - i c l l cnrzö . l rog t ' l t tä r 'gva lko t r i s (es a

Page 4: technika +könyv

tärgy haszrrälata) az errrber i Iöt lenntar läsl ioz, rnater iä l is szi iksigleteknek a k ie lögi tcsi-I tez kapcsolödik, ös a cselekvds rcndszeresen isrndt lödö. (Ezzel a k i tötc l ie l a kulrüranrai, differenciälödott fokän elhatirrolhatök a technikätöl a pszichikai szüks6gletel etkielegitö, egyedi jellegü tär'g1,alkotö tevökeni,sdgek: pl. a müvdszetek)

Egy minösögdben eredeti, üj szokäsok 6s szüksdgletek megjelendsdt elöidözö, tfugyiobjektum ideäja a legmagasabb szintü egyöni kreativitäs eredmenyek6nt születik meg.Ahloz, hogy ez a kultüra, illetve a technika röszävö väljon, be kell illeszkednie az evo-lüciö folyamatäba. Az üj megoldäsok felismerdsdt, megdrldsdt, az. üjhoz valö alkiil-nrazkodäs köpessögöt az intelligencia biztositja. A kulturälis evolüciö mozgatöit firtatö"alapkördösünkre adoff välasznak läthatövä kellene tennie valamilyen nyornät annak azütnak, amelyen az emberi szellem csücstelesitmdnyeiig eljuthatott. Ennek sorän nempusztän ama feltdtelek felmutatäsäröl van szö, melyeknek együttes haräsa alkalmat ada kreativ teljesitrnönyek'e, hanem azotr'nak a körülmönyeknek vagy pontosabban: azontärsadalmi viszonyoknak a nreghatärozäsäröl is, melyek között hatökonnyä välhat-nak vagl' amel1'ek közöft szüksdgszerüen el keil satnyulniuk. Nli az alapja amak, hogykdpesek vagyunk nregcsodälni Arkhinrdddsz, Galilei, Kepler. Neu'ton 6s Einstein telje-sitnrdnveit? Ez a rnegcsodäläs l6nyegileg elöfeltdtelezi. hogy ndrniköpp osztozunk 6sazonosulunk teljesitrndnr'ükliel, öppen ez az a köpessög, arnellr 'öl itt sz6 van." - ällapi-totta meg Friedhardt Klix.

Fentebb ernlitettünk kdt, erriberi kdpessigekhez kapcsolöclö fogaimat. arriell 's! füi1-tos tdityezöi az eg1'es teclinikai neveldsi terl i letek cdlrendszer szerirrt i behatäroläsäba,r:az i tu ioväciö fe 1töteldt je i t -ntö l rcat iv i täs ös a teclur ika eszkaläci6jär bizrosi tö inrc l -l igenc ia .

A techrtika kifeilöddsclt ei 'ednrdnyezö folyarnat kezdete valamikor 2-3 nri l l i6 övvclezelön volt, amikol ifontinida ösünk irj ölettdrbe kerülve, körrry,ezetdhez nenr biolögiaievoiüci6val alkalrnazkodott. hanern hiän1,2ö specializälödott szerveit mestersdges tär-g),akkai pdtolta A dolog ldnvegdlrez tarlozik. l iogv az ember alkotta tärg,v, ds a velefolytatoit tevdken,vsög az ü-i gener'äciök szäniär'a ug\/anolyan objektiv ös tanuläs ütjännregismerendö valösägkdnt jelentkezik, nrint a rerrndszeti körn.vezet. igy, a fejiöciesüjabb szakaszaibri.rl az elö2.ö kolok kulturälis. technikai isureretei is forräsul szolgältaiiBär a szociokul tur 'ä l is evolüciö. - rn int i r i evoluciös szint , - beinduläsär 'a l a biologiaievolüci<i ttetn zär'ult lt. az.zal szenrben nreghatärozör,ä vält. az ernber ds környezeteviszonyät 6rintö nrinösdgrleg nagyobb vältozäsi l6ptdke miatt.

A kezdetleges ti irsarialrnaknäl a kultür'a neni dif ' ferenciälcidott. a popll läciok nrirr-dennapi tevöken;,sögclt egl,sigeseu szabälyozta A technikai tevökenysdg ezen belullötezett. "A technikai is szociol.:ultur'älis evolucio kezdeti sz,akasza egybeesik. a tech-nikai evolüci6 O-rendszcrdl is a kr-rlruräiis evolüciö hozza lötre. A szociok'-rlturälis evo-lüciö soran kialakrilö tärsadalornban egy >kreativ technikai ter< jon lötre, ahoi egytzu'gyakat elöii l l i tö ttrechaniz-rnurs nrüködik. Erurek lrlrtt 'ege a nräsoläs." * ir ia Csänl' iVihnos.

Kdsöbbi fe j löcl6sc sr)r ' iur a 1r 'c lu i ika lb l t 'anlr tos elr 'ä läs; i tcr tdcnciäkat l tu l t i t t a kul t [ r -la egöszetöi .

A technika lunkcion; i iasänak rendszelszeni lö let i l i bert tutatäsära alkalnras a kezdet-kent ernlitett 2-3 rnil l iö eves pdlda. Az al:rpirel; 'zet eg;' plobiirnaszituäciö, amikor isöstink (az Australcrphitccus vag\/ a l lorno erec:trts) erös kaltttok. vasv tepölbgak hijärrnenr volt ki1;es az, ir. j i lcttcltrben lcllclhctö nasv er)erl l iatarr.rt lnrit täplai6kot elsa.iätitarri

Page 5: technika +könyv

Koräbbi isnreretei, az ekröl kialakult ideä1a ds egycs közetfaltäk tulajdonsägairÖl szei-zetl tapasztalatai összekapcsoläsäval tudatäban felepitette a szüksöglete kiel6gitösene kniegoldäsära alkalnras kapardkö modelt-jöt, ös elkdpzelte azt a csclekvössorozittol,,amellyel a rendelkezesere ällö rnegfelelö mechanikai tulajdonsägir, de nern rnegf'elelöformäjü kavicsböl az elköpzelt tärgy elöällithatö.

Tehät elsö löpöskdnt a kaparökö (nevezzük ältalänositva termök-nek) szüksdglelefogalmazödott meg cölkdnt, rriint az elkepzelt folyamaf outpula. Az input az ätalaki-tandö kavics (ugyancsak äitalänositva alapanyag-nak nevezzük. A cselekvÖssot'ozataz elöällitäsi folyanrat, arnelyben az alapanyagra ätalakitäsähoz egy mäsrk tärggyal,amit munkaeszköz-nek nevezünk kell rähatni. Az ekkor lejätszödö kölcsönhatäsenergia szüksdgletdt is fedezni kell. Ezt, ds a folyarnat iränyitäsät jelentö informäciösösszetevöt emberösturk szemöl1,es röszvötelövcl biolögiai adottsägaival szolgältatta.Rendszersernäval äbräzolva a folyamatot:

munkaeszköz energia

alapanyag termdk

f- tcrnrek (konstrukciÖ). ^ - . - ^ . . It -c l Ycztr5 _-J

l - - L f r lvon:a l { tce i r r t r log i l . r

szervezes

L,6ny'egötren a technjka furrkcionäiäsa az e1öäll i t i rsi loly,aniatbutt nrai f 'e. l lettsegi

szinl. jdn is äbräzolhalo ezzcl a sdrnär,al, azonbatt a sokszlizezer ör'es evolirciö etei lrtrd-nvekclnt az egycs faktorai ni inösdgileg alaposarr rnegr'äl loztal<. A kez-cleti cgv. rna-idnöhäny a lkate lenrct ös c91,sz-e i 'ü konstnrkc ios e lvet (p i .6 l i vag) 'er r re lö) tar la l t r tazö ter -nrökböl niära sok alkatreszes, konstr-ukciöjt1t tckintve bonl 'olult. rtasv irt fornräciötar-

taltnü berendezds lett. r\z alapartyag a kezdet kezdetcirr rt i i rän1,. ir te nttöszetben fel lel-heti i anyag köztrl került elecleti fonnäjäban ki (kö. fä stb.). nt ig tt ta szirtte a peli6dusos

rends:zer lninden elente. rrrestelsögesen ldtrehozott vegyületek alkott irdszckint. r lregta-

lälhatö az alapany,agok käz-ött. A köz,vetlen erriberi izornerötöl szi irnrazö encrgiafon'äs-

sa l szernben nta ä l ta l i inos l , i v i l lanrossäg a lka lnraz- i isa, anre lvnek c l l i i t r i l rä l6zat ; r t esel leg

nukleär ' is energ iä1 fe I lu isz-n l i lo erönr i i täp lä i1a A nrur tkaesz:köz- evoluc i i r . i i i a pr rszta kez.

" ,agv d i l lc r .enc iä la t lan egvsz i - r [ i esz.köz a lka lnraz; rsr i t i r l a robotok ig. au lor) ) i t l iz "ä l t g ,vär-

töso r ok ig i ve l t .lr4ig az, alappeld;iburr a lbl l ,aurri t egyetlen errr[rcr sze rttdl l 'c-s tcvikettyscgekint vdg-

bc l l te l re tef t , addrg a r r ra i bonf iy1 i ,11 r 'enc lszcn 'ö 1 l ' i l i id ( i t t v iszt l t t t 'a i k i iz i j t t s t lk . a ib lva-

nrarban spcc ia l is rersz lc ladarokat e l lä tö cn iber (ak ik k i iz - i i1( sokszor szct t tc lvcs kapt :so-

folyamat

L--,n, , , ,ku 'egzis i rär t r i t rsa

Page 6: technika +könyv

lat sincs) egytittrnüköddsövel valösul meg. Ez nyilvänvalöan minös6gi hilönbsdgetjelent a szewezös funkcidjäban, ahol is egy soktdnyezös összetett rendszer müködösötkell iranyitani. Ugyanekkora szintä a vältozäs a tervezdsben, ahol a terv önmaga istargyiasult formäban jelenik meg, 6s feiadata a folyamat rdsztvevöi közötti hibamenteskommunikäciö biztositäsa. A tervezös informäcids bäzisa, szemben az egykori közvet-len tapasztalattal, ma a termdszettudomanyok ös a müszaki tudomanyok ätfogö rend-szere.

A sdma harmadik, munkavögzds - iranyitäs jelzdsü informäciös tönyezöje is elvälika technika legfejlettebb szintjdn az embertöl: mind az örzökelös, mind annak feldolgo-zäsäb6l következö beavatkozäs mestersdges eszközrendszerek feladatävä välik. Sajä-tossäga ennek az tn. objektiväciös folyamatnak (amikor eszközök veszik ät az erede-tileg ember ältal ellätott, 6s emberi kdpessdgekhez kapcsolödö funkciökat), hogy amesters6ges eszközök teljesitökdpessöge meghaladja az ember adoft kdpessdgöt (gyor-sasägban, pontossägban, eröben, az drzökelhetö jeltartomanyban stb.). A technikaievolüciönak ezt a vonulatät, amelyben a törtöneti fejlödös folyaman az emberi szerve-zetrek munkavögzö mestersdges szervekbe valö targyiasuläsa valösult meg, MakkaiL6szl6 mutatta be tanulmanyäban az effektoroktöl a szervomechanizmusokig ivelöen:

t%:

i p 3 5 0 0

rls 8099 ..-, ,.

i.e.20000 ,

i .e.30004 ,

I e.2 mittiö-

Az eddigi gondolatmenet alapjän talan r' következl hiro.n ällitässal összegezhetjüktömören a technika alapsajätossägait:

1. A technika rendszer, amelyet az e'rnberfaj maga ös a termöszetközö iktatott.2. A technika az embernek a vältozö környedeti feltdtelekhez val6 alkalmazkodä-

sänak az eszköze. Sajätos tevdkenysög, amely a környezetnek emberi szüksögle-tek kielögitösön alapulö cölok szerinti ätalakitäsara iränyur. Az anyagijellegü tar-

rr*.'qd-

r:F:,rF\ ?-i'.'i.::.]

'95-.4

Wh-

,.' \F,/' Jf

tCH4.( l

/ _.*il L:::

/ E I Li flG-

@9 - -

*,1,9 -{f u:c,r'ru *

Ä.St(rl/a{, i

) -a t tr,'.! i /iii il

' o <aH\r9

q

sI.qtr'<

,rrffiirl

Page 7: technika +könyv

gyak, eszközök, cljär'äsok a technikäban enrberi kdpessdgek es isrneretek ob.iekti-

väciöi .3. A technika a termöszettudortränyok eredrrtörtyeinek gyakorlati alkalmaz-äsa az

anyagi javak elsajätitäsäban.

A munkarnegosztäs kialakuläsäval elvält egyrnästöl a termÖket hasznälö, ös az

azt lötrehozö szemölye. Az igy rnegvalösuld rendszerben a tärsadalmat ös a technikät

összekapcsolö gazdasäg közvetiti a szüksögletekböl eredö cölokat a megvaiösitäsukra

specializälödott szföra felö ös tölt be szelekciös szerepet a technika evolüciöjäban.

A technika fejlödese tdrben ös idöben nem volt egyenletes. A környezetötjelentö

fermdszet 6s tarsadalom ältal biztositott feltdtelek väitoztak, hol gerjesztettök az evol'6.'

ciös vältozäst, hol pedig fökeztdk azt. Egy adott korban a legfejlettebb, foldrajzllag

behatä,rolhatö, technikai-kulturiilis egysdget szokäs centrumnak nevezni. A vele kultu-

rälis-gazdasägi kapcsolatban ällö. de fejlettsegben elnraradt terület a perifdna.

A celtrunok kialakuläsa 6s vändorläsa törvdnyszerüsdgei meghatärozö befcrlyässal

voltak a technika fejlödösöreA technika fejlöddse, jellernzöinek vältozäsai alapjän, több korszakra osztltatö. A

durva korszakfelosztäst jellemzö tärsadalmi fornräciövältäsok feltüntetdsdvel finomit-

va, a folyamat a tecltnika tdnl,ezöinek korszakonkörrti parant6terei megadäsär'al örzö-

keltethetö.

azsla l*

SZCTSZAN-i

szcrsz-an](spcciähs)

szcrsz-arll(spc,c iä l is)

k ci z-i

gcpr(srrcrsztt t ' ruc;r)

gupri r , \ ; ! l l { ' r { . i i i

robot)

äl lat i

tcrnrÖszctr(r ' iz. szöl)

tirzc{ksz-e rl'ragrilr-

tev ikcnt scg

l raqr üzcr l i l iz ika r

r l unka

szolgnl tat l rs

Jc l l emzo-alzrpanr.alr cJ<

kö, f'a,

lcrrnöszet:-s

_3LB"tig] --

fcnt(rö2. r 'as )

önlöt i \ as

accl . a lunt i -| l iLur. l l lua.

spec crtr Özc- IIr:k es nrii- ianvaqok i

lI

er()gclr.u i , z . - r l r t

t

robbanö- ös

9_!_ekriryr1o1c1crilge p

(cncrgra-rendszcr)

i e_ I _ - - '

iIlII

II

t _I1

iI

IIl

IIiIIIIIr l- T

II+i

crzekszervi i

II- ' -- -T-

p.cD l i

t i , , t , lnr iar r i , l ; I

_ lI

Az eg_ves korszakollat elr,äl l tsztö l i l i läroknäl eg1'es tön1,s75k1ren nrit tosögi i i t lcr lclezö-

i l6s.1ätszödot t le : ez a techniku i for ru i t la lonr logel i t r i inak dr te l rnezöse. Az e lsö. az- i t t t .

necl l ir ikus tbrradalorri Kr' .e. 8000 ki jr- i l i i idcire esett, cettt t 'utna a Közcl-Keletett volt. Az

i l lar i for lac la lorn e lsö sz- lkesz. i i a XVi l l . szd. rn l isodik fc leben angl ia i cer l l r t l r ) r l l le l bon-

t i ikozot l k i . I l r te l lnez-n i sz-oktäk a XX. szc l rnäsodik l 'c löben e lkezdüclöt t t i r t lor t )ä l tvos

tcc l r ' ika i f r i r - rüdal ' t *1 is . r r re l r 'ck ce ' t 'u t ,a i a t i ' - i lc t t ' .v t rga l i orsz. i rgok. I iq ' k . ts i :akot l

be l i i l te rnrösz.etesen tov lbb i k iscb l r l t rp te k i i te i -hr r ik l r i lb l ' ra t la l tnak is c l l ' te l l r tcz- l rc lök. ; \

t ec |n i ka fe j l ödösc p i l r nd i i l n r l r v i i l t us , r kk r l i s . i c l l cn i cz l r t ' t i i i k . Az c l s i j ko rsz . r t k r1 . ' 1 l r1 \ ' 3g -

i-Tä,.-"d"lo*l--T,trrrk* -lT.g"i"i,k-lßi

[ -

a;;.'g' - .l-

*r1'iA-]-Fö t.!Zrc'i1:.eg-ielleee I cszkoz i nrtid i biaositasa I -, --l-, -- tlt '"1-i i . l l c e e l c s z k o z l r n i ' d i b i a o s i r a s e l l f o r r n a

. - - L - - - - - , - - - .

' 1

- - 1 - ' - -

j öskozosseg. I közi, i i cn.rberi I ., I gr ü.1tögcte s.i (primitiv)

| .1.',^1i::ii

I kezi

i iro,r..o i r-rzckszcrvr |

"radäszati l e s z k ö z i l iL----._-

l o n t o t e s e s . i i i e r t b c r i l l

antik I* i

I

J'eudälis i;'--;----:-:;;:

- -T

In f lus rna l rs LI sz-alasz I

I

iI

rr szilKrsz I- - +

. lposn- iindrisztr iäl is I

Page 8: technika +könyv

barr re i lö lehetöse g l -e l isrnerc:sc jc l lcrnez.tc, a következö väl täs a rrrodel l kategör i l jänakclöterbe kerii lesövel a göpek kialakuli isänak elöf-eltetelet jelentö rnechanikus szerkeze-tek konstnräl:rsäban erverry'csült. Az erögipek kialakuläsa es elterjeclöse icle-jen azenergi f -n vol t a l tat tqsir l r ' , ru i t jd az infornr i ' rc i i i korszakakövetkezett . A legutöbbi idökfelisnrerdseiböl (arnelyben az eurberisdg rädöbbent, hogy a teljes bioszf-erät behäiözöglobälis technikai renclszer olyan szintet ört , hogy konh'ol hijän a bioszfdra ökolögiaiegyensülyät kdpes felborit lni) a rendszer*szemldletet igönyelnek.

Az ökolögiära valö isrnetelt hivatkozäs kapcsän fontos rnegjegyezni, hogy az elö^viläg röszet alkotö egyönszämiira az öt körtilver,ökömyezeti renclszerek kü-

\ lonbozö hierarchiäjü szinte-\ ken ielentkeznek. A termi-

\ szeti körryezet kerere a tär-\ - \\ \ - ^ J ^ l ^ - - - - ^ r - ! - , - , . ! 1

tärsaclaloln

törvönyek mindegyik rend-szer rnüköd6söre rneqhatä-rozöak.Äz einber ldtfenntartäsa

erdekeben lötr"ehozon tecirnika egyetk'n lehetseges tor'äbbfejlöddsi iränva az, amelyiknenr veszölyezteti a biolöqiai f-emrnaradäs esilyeit.

FelLtdise sor'än a technika az enrberiseg kultulalisan kialakult szüksögietei, 6lettevö-fienysdge, illetöleg a tec:hnikai rendszer önfenntar-täsähoz tartozö funkciök szerint dif-i 'erenciälÖdoft, ös több egymässal kölcsönösen kapcsolatban l6vö területcn jeleniknieg.

Ezek kozlil elsö a könryezet objekturnait letlehozö termelös. A többi terület,amelynek elerneit ugyarrcsak a telrnelis keretei kozött äll i t jäk elö, de amelyek egybenfcltötelei is a termelösi foll 'arnatrrak:

- magändlet (szabadidö, fogyasztäs) esz-közrcndszere- szäll itäsi, közieked6si renclszer- informatikai, korntnunikäciös rendszer- öpitett környezet (infrastrukti.rra)- energia el lätäsAz egyes területek egyrnässal összefüggenek. A technika fejlödöse az egyes rdszte-

ri l leteken önällöan is vizsgälhar6.A teclurika, illetve az emberi tevökenysdgforrnäk dilferenciälödäsa folyän az

eg)'es ember többfdle kapcsolatban ällhat a technikäval. Lehet a szerepe ldtrehozö,anrelyen belül ugyancsak elvälik az iruroväciöt vegzö fe-ilesztö tevökenyseg a gyakor-lati kivitelezö, elöällitdtöl. Lehet a technika rnüködtetöje, hasznälöja. Ezen a szerep-körön belül elkülonithedük a karbantartö ös az A1lelffaZq tevdkenysdget. Vegül kap-csolatban lehet valaki a technikäval, nrint az az,äital ldtrehozott produktum kisajätitöja,logyiuz_tqia,

=\-____

terrnöszet

technika ikör'nyezet

Page 9: technika +könyv

A felsorolt 5 szelepkör alap.län levonhatök következtetösek a tcchrrikai nevelös rend-

szeröt i l letöen is. Az elsö häronr ter,ökenysög ellätäsähoz a tectrnikähoz kötödö speciä'

l is elmdieti 6s gyakorlati isrneretek szüksögesek. Ezek elsajätitäsa a rnüszaki szakkep-

zös különbözö szintü es fajtäju intezrndnyeinek a keretei között foly'ik. Az alkalrnazäs-

hoz szüksdges tudäs annak jellegdtöl 6s c6ljätöl függöen kötödhet müszaki szakk6p-

z6shez, de egyre szelesebb körben nem rnüszaki jellegü szakmai tev6kenysög rdsze is

lehet. Ez esetekbe:n az alkalmazäshoz szüksÖges isnrereteket az. ältalänos technikai ne-

ve lös, illetve az adott szakkepzds rdszekönt tanidäk meg.A kisajätito, fogyaszlö tevökenysdg fiiggetlen nrinden szakntai vonatkozästril. Az

ehhez szüksöges teclurikai nrüveltsög kialakitäsa az ältalänos technikai neveles felada-

ta.A technika tärgyalt sajätossägai a technikai nevelds struktüräjät ös mödszercit is rneg-

hatärozzäk.A technika összetettsdge a technika tantärgy (illetve a technikai nevelöst a különbözö

tanteni variäciöban rnegvalösitö tantärgy) kornplexitäsäban nyilvänui meg. l\'feg;ele-

nik ez egyrdszr a közvetitett ismeretek rendszeröbcn, amellrsft a technika különbözö

terüieteiröl szölnak. Ezeknek az isnlereteknek az összcvälogatäsa terrnöszetc-sell nem

önkönyes: figyelenrbe veszik a rnindennapi kulturäban betöltött fbntossägät az adott

területnek, toväbbä a tanulö kcizetlen körlyezetdböl kiindulva koncentrikusa bövülö

köröket alkohrak. a tanulö dletkori sajätossägainak megfelelö szitttert Ig1' szerepet kap

az otthon, a häztartäs teclmikäja. az dpitett környezet" a közlekedös, a tärgr,' telvezäs ds

köszites. az inforrnäciötechnika a különbözö tanteryeken. lt4äsröszt a kornplexitäs ör-

vdnl,esül a technikäval kapcsolatos cselekvösek összeteftsägiben. Egy üj technikai

objekttrm ldtr^ehozäsät celzö cselekvdsi foly,2111u, rösztevdkenl,sdgei: kutatäs. t l i lesztds;

konstrukciös terezds', äbt'äzo\äs; r 'ajzörtelnrezös: technolögiai tervezös: sz.ervez.ds, md-

rds: eiöäll itäs (alkatldsz, alakitö eljäräs): szerelös; pi 'öba; felülvizsgälat; ollf ir lalizäläs.

A terrnel6sben ezcket a tevökeny,sdgeket röszberr eitc{rö köpzettsdgii ds r,dgzettsögü

szakernberek egynrässal nrunkarrtegosztäsban v6gzik. Az iskoiai Örän nlodellszirtten

minclezeket az eltörö szellenti 6s fizikai cselekvösfornräkat a g,vermekek nragtik lrajt-1äk

vdgre, arni sokoldaliran fejleszti teclurikai kdpessdgeiket.A törtönetisdg elvdnek 6rr'öny,esitdse is fontos szempont. Ez egyrdsz-t j ir l kihasznälhatö

motiväläsban, a tanul6k erdeklöddsönek felkcltösöre az adott tönia iränt. IVläsrÖszt a

törteneti fejlödösben rnegfig1,'elhetö az esyszerütöl a bonyolultabb fel6 lraladäs, anri

analög inödon a pedagögiai folyarnattran is elön-vösen segit a fokozatosszig elvdneknre gvalösitäsäban.

Page 10: technika +könyv

.\ izeir,-l i Gäbor:

" \z ä l ta l : inos tec l l i r i l i a i neye lös t t i r tönc t i e löznr6n l ,e i

Jöl lehet a technikai nevel i is . rn int fogaioni rneglehetösen fr i köpzödnrdny, mint-egy hirsz 6ve, a 70-es övekben .1r:lent nreg a nenrzetközi es a hazai szakirodalontban,elözmönyei a rögrnirltba nyülnak vissza. FIa a rdgi korok nevel6si 6s k6pzösi rendszere-it rnegvizsgälva olyan funkciökkal talälkozuni;, amelyek rdszben vag)' egdszbenegyeznek a jelenkorban drtelrrtezeft technikai neveiels feladataival, azokat .joggal te-kinthetjük a teclinikai nevel6s elözmönyönek.Ertelrnezdsürtk szerint a technikai neveldsnek a kör'etkezö röszfeladatai varurak:

- Kognitiv isnreretek ny'ir1täsa a technikai könrl,ezeti rendszerröl- Technikäval kapcsolatos szenrelyes kepessö_eek fejlesztöse- A technikai köntvezet objektumainak alkalnrazäsär,al kapcsoiatos, a magatar-

täst szabälyozd örrdkek közvetitösefgy arnikor ältalänos technikai neveids törtöneti elöz;nfn;vciröl beszölünk, r,rzsgälnunkkeil minclazokat az elöfotduläsokaf, ahol a technikai környezetre vonatkozö ismeretekközl6se, i l letve az ahhoz valo visz-onv ds cseiekvisi keaessdg alakitäsa helyet kapon azüj generäcidk nevel öserben.

A nrai drtehnezisü ältalänos tecirnikai neveids megjelenösi formäit ncnt niindenkcirban könnyü pontosan elhatärolni a kor neveldsi rendszerdben. Az ältalänos techni-kai nevel6s ehnöleti kdrdeseivel fcrglalkozö szakirodalmak tört6neti elözmönyeket tär-gyalö fejezetei vegyesen hivatkoznak egykori szakkepz6si szen'ezetekre, ös korszakospedagögiai elrndletek viszonyära a technikähoz.Ez a fajta megközelitd:i nem alaptalan, hiszen koräbbi idök szakkdpzesi tirrmäiban(mint pl. a közöpkori cöhes kdpzds, vagy Tessedik gazdasägi iskoläja) alkalmazottgyakorlat nagy hatässal volt a kdsöbb kialakuit ältalänos c61ü tecirnikai neveldsre.

Az ösi tärsadalniak eselöben a technikai tevdkenysögek 6s ismeretek nem külö-nültek el a kultura egeszötöI, külön technikai neveldsröl nem beszölhetünk .A felnö-vekvö nernzed6k a mindennapi lötferuitartö tevdkenysdgbe fokozatosan bekapcsolödvasajätitotta el a közössdget összetar-td kultura eleneit, azon belül a technikai ismerete-ket is. Az uttnzäs volt a tanuläs alapforrnäja. A teljes jogü taggä väläshoz tartozö be-avatäsi szertartäsokat megelözöen ismeretek, tradiciok szervezett forrnäban valö ätadä-sa is folyt, amelynek ugyancsak volt technikai tartalma.

A neolitikus foradalorn utän kialakulö ökori tärsadalmakban a tärsadalmi munka-megosztäs a teclurikära vonatkozö nevelöst is drintene. A technikäval kapcsolatos te-vekenysdgben ekkor vält kettd a szellerni jellegü tert,ezö ,{s szervezö feladat a fizikaimunkavdgzdstöI. Az egyiptorni 6s mezopotärniai tärsadalmat iränyitö pap-drtelmisögiröteg int€zmdnyesen szervezetl keretek között röszesült neveldsben, melynek röszötkdpezte a feladatuk ellätäsähoz szüksöges technikai ismeretauyag is. A täLrsadalomalapjät jelentö döntö többsögü palasztsäg naturälis gazdälkodäs keretei között közvet-len mödon apär6l fiüra adta ät a rrrunkatapasztalatait. Az ipari tevökenys6greszakosodö kdzrnüvesek a szaknrai fogäsokat a rniihel-vekben közvetlen mödon adtäk ät(anr i a szakköpzös clöznrörryörrek t i :k i r r thet i i )

l 0

Page 11: technika +könyv

A mai drtelemben vett iskoläk elödei az 6kori rabszolgatartö görög tärsadalornbanjclentek meg. Erröl a kon'öl Platdnra ös Arisztoteleszre hivatkozva meg szoktäk ernli-teni a munka megvetösöt, nrint a technikähoz vaki negativ viszony bizonyitökät. A kötökori filozöfus esetdben nem szabad figyelrnen kivül hagynunk, hogy neveldsi elveiketaz uralkodö röteghez tartozo szabadok röszlre fogalmaztäk meg. Elhatärolödäsuk nema technika jelentösdgdnek el nem ismerösdböl, hanem atärsadalmi hierarchiäban alantas helyzehi, ftzikai rnunkät vögzö rdtegek lenözdsöbölfakad. A közmüvesmesters6gek tärsadalmi fontossäga tudatät jelzik a görög rnitolögiä-ban a Promötheuszhoz, vagy Hephaisztoszhoz kapcsolödö tcirtdnetek.Emlithetjük Arakhndt, akit Pallasz Athön6 szövöversenlre hivott ki. Elisrnert lehetettez a tönykedds, ha az istennönek ennyire fontos volt. Platön is tudatäban volt az eryesközmüves mestersögek hasznossägänak. Erzökeli 'az eszközök fejlesztös6ben a r6szt-ver,ök eltörö feladatät, ahol is a hasznälö szerepdt örrdkeli a legnagobbra. Az jelöl kiiränyt, c61t a hasznälat közben szerzett tapasnalatai alapjän. Arisztoteldsz vezetökre ösalärendeltela'e osztja a tärsadalmat, ahol a közmiives alärendelt helyzetbert van. A 16-maiak szemldlete lönyegöben hasonlö volt, mint a görögökö.

A közdpkori iskolarendszer az ökori modellek ala11än fejlödött ki. Cdlja a keresz-tdny egyhäz szewezete drtehnisögi szüksögletdnek biztositäsa volt. Az ör'szäzadokonät hatd elsö neveldsi rendszert Szent Agoston alkotta n)eg, az ökori tudonrärty elemei-böl 6s a valläs igönyeiböi. Felosztäsäböl szärnazlk a "hdt szabad ntüvdszet", ami aközdpkori eg1'häzi iskoläk tananyagät kdpezte. Erurek triviunr rdsze csak huntärt isme-retek tartalnrazoft (grarnmatika. retorika, dialektika), mig a quadriviumbatr reäliäk ishel-vet kaptak (aritmetika, ge("lrnetria, aszrronörnia, niuzsika). Teclurikai isrtteretek nentköpeztdk röszöt. Figl 's1.rtl.e möltö r.iszont, hog' Sevil lai izodor ältal a Vll.szd.-bankösz-itett hasonlö felosztäsban nregtalälhatö a niechanika. anrelynek a következö ör-tehrezdse van: "...bizonyos jär1assäg vagy tuciäs. meh'et rninden dolog elkeszitösöhezszä-ks€gesnek mondanak az ernberek." Eszerini az ö rnüveltsdgeszrndnl'öben a techni-ka mär rdszt kapott.

A közdpkori müvelödesben kiernelkedö szerepet betöltött benc-ds rendciei kapcs<,r-latban hivatkoznurrk kell Szt. Benedek regulä1är'a, anielv u szeilerni tevdkenyseg nrel-lett a nrindennapi "kdzirnunkät" is eli j i f ia a szerzeteseknek. lgv neur csak a lrumän is-niereteket tanitö iskoläk, hauem a közrnü'"'es ös niezögazciasägi nrunkaoktatäs közdp-kori niegalapozäsa is ide vezethetö vissza.

A nök szärnära a zärdäkban il letöleg a lovagvarakban szervezett nevelös keretdbentiirrönö ki:zirnunka ös ször,6s-fbnäs tanitä.sa is az fl jkori teclurikai neveles elözrndnyeiközi tarloztak.A fizikai tertrrelöniunkät vegz.i i parasztsäg rnezögazdasägi ös hiiz-i ipari iccirnikai isrne-reteit csalädi munkanregosztäs l<cretdben, valarnint az- rgyhrz.i es vilägi birtokokonvd gzetl robotszol gäl tatä s k eretöberr szerez-te.

Az elsö sz,ervezelt iskolasz-crü .szakke:pzds a vär'osi kör,rniivcsek cdhcitrcn val6sultr r reg. A c€hek elököpei rs r 'öszbcn az. egyhäzJ szcrvczctck '" 'o l tak. . , \ szel lc in i r revelös. .het sz. i ibad rni iv iszcte" nr indt i i lär 'a szi i l t ' tet1 rncs az l l t )O-as evekben a, , l iöt rnccirani-kai nrüvöszct" ftrgalnra. Ezck. takäcsrlestersög. ko',, i<isnrestersög, hajöziis, {öldnrüve-les. r 'acläszal . g i ,ögyi täs. szinjälszi is. ( r ru is lbrr 'äsokbarr az epi l i i r r rcstcrs i 'g is) .

Page 12: technika +könyv

l rbben a korban a f lz ikai je l lcgi i tcrnrelönrunka nreglrecsi i lösinek növeker l6scl t ta l rasz-talhatjuk, arni megmararlt az ü.jkorig",\ keznriives cöhek intenziv köpzdst valcisitortak nreg. ,A.z eg1'rnäsra epülö fokoz-atok(irrasidö. legdnydvek, vändorläs, nir 'ster-nrü, nresterli avatäs) összetlggü rendszert al-kcrttak. A cöhekben folytatott köpzös a kdsöbbi korok szakköpzösönek elödje, de azältalt inos technikai nevelös ü.n. inunkaoktatäs fbrrniriban a köziszerszämok 6s nrüvele-teik megtanitäsänak mödszerlani elöznrdnl'e.

A reneszänsz kori nevel6si eiköpzelöseknek is rdsze volt a közrnüves-ismeretekiskolarendszerü oktatäsa. Monrs Tanäs ,,Utöpia"-jäban a gyennekek fbldrnüveldsdtezen kivül egy-egy rnestersdget is tanuinak. Carnpanella ,,Napäilam"-äban is hasonlönizereket ta lä lunk.

Descarles követöje, Fieury ältal a XVII. sz-ban kidolgozott tananyag rdszekönt a"gazCasägfan (aeconomique) a g1'akorlrti 6leh-e tanit, ,,\.{eg kell nekik mutatni, hogyankeszii l a kenyer, a väszon, a szövet. Lätniok kell munkaközben a sz.aböt, a kärpitost, azasztalost, az äcsot, a körnüvesf... N'linciezt nern könyvböI, hanem szeml6letbö1, tärsal-gäs ütjän keil a gyermekeknek rnegtanuiniok." Aztd(:zet jelzi, hogy iskolai müveltsdg-anyagänak a teclmika rösze volt, arninek elsajätitiisa szemlöleten alapult, de fölegkoglit iv i smeretkönt j e lentkezeft, r]etn volt niunkaoktatäs j ellege.

Ugyancsak a XVII.szd.-ban fejtette ki rnunkässägät Comenius. Didacta Magnacinri i fö rniivdben fejtette ki nevelösi elkepzclöseit" lvlüveltsdgköpöröl, amelyet az isko-läban közvetitendönek tartoft, fbgalrnat alkothatunk Orbis Pictus cimü szerni6ltetdscdlzatü ntüviböI, anri összesen 82 kepes cirnszdt tartalmaz. Ezeket elemezve megälla-pithaduk, hogy kifejezeften teclurikai tartalmü 32 cirnszö (2 ältalänos gazdälkodäsi,22teclmolögia, mesters6g ös 8 technikai ob.lekrunr). A technikätöl fiiggetlen 33 cimszö(kozrnoszt 8, ökolögia-biolögia 14., emberfan 7, tarsadalmi szokäs 6). Nem kifejezettentechnikai. de technikäval is kapcsolatos l7 cirnszd (mdrds 1, technika- tärsadalom 3,technika-termdszet 13). Az adatokböl 'azt a következtetdst vonhatjuk le, hogy a maikomplex örtelmezdsü technikai nevelds egyik összetevöje, a technikai mür,eltsög el,S-kelö aränyt kdpviselt ebben a struktüräban.

Apäczai Csere Jänos Magyar Enciklopddiäjäban is a technika 6s a termöszettudo-rnäny együtt-feleirtös (50%) röszt tesz ki.

Az ältalanos közoktatäs rnoderf] szeryezete a XVIII. szd-barr kezdett kialakulni.N4agyarorszägon 1777-benjelent meg az" I.Ratio Educationis, az elsö központi ällamitantery, amelyik a különbözö iskolafokozatok tana:ryagät szabälyozta. A falusi iskoläkalaptantervöt nögy tärgyban hatärozta meg Az elsö tärgy az olvasäs, a mäsodik az iräsvoit. A harmadik, a szänrtan esetöben a következö ütmutatöttartalmazta a tanterv: tani-tani kell "szämtzutboI az alaprnüveleteket, tekintettel a falusi gazdälkodäsban ös az eh-hez hasonld sokföle ügyben valö felhasznäläsra- "A negyedik tantärgyban pedig tani-tani kell "azokat a tudnivalökat, amelyekkel a falusi embereket a becsületess6gre ös acsalädi häzi ügyekkel valö figyelnres töröd6sre lehet oktatni. E cölböl külön tanköny-vet kell nyomtatni." A kdt id6zet, ha közveteüen is, de utal technikai müveltsögele-nrekre. A värosi iskoläk 6s felsöbb iskolafokozatok közismereti tärgyai (pl. szämtan)gyakorlati pdldaanyaga h|ztafiäsi-gazdälkodäsi ös mestersögbeli alkalmazäsokra vo-natkoznak, igy ismeretszinten ott is jelen volt a iechnikai müveltsögelem.

A XIX. szäzad elej6n szdleskörüen isrnerttd lett, 6s szämos követöre talältPestalozzi pedagogiai elrndlete, arnelynek röszöt kdltezte a nranuälis munkatevekeny-sig a tanuläs folyamatäban.

I2

Page 13: technika +könyv

i \ '{agyarorszäg ebben a korban T'essedik szarvasi gazdäszali iskoläja (kp. szal'köpzes, de hatässal volt a kdsöbbi, az ältalänos techrrikai neveles köröbe tartozö mun-kaoktatäs formäira.

A XlX. sz. elsö felöben toväbbfejlödö iskolaszerkezetben közöpfokon szetväl-tak az ün. hurnän- 6s reälisl<oläk. A reäliskoläkban jö volt a termdszettudomänyos 6stechnikai ismeretek arinya, szemben a humän tagozattal.

Megemlitjük mdg, hogy az 1842-ben alapitott esztergomi tanitökdpzöben tech-nolögiät ös gazdäszatot is tanitottak ebben a korben.

A nranuälis kdszs6gek fejlesztdse, a munl<aoktatäs kdtföle inditökböl került azältalänosan köpzö iskoläk programjäba. Az egyik rnegközelitds a tevökenys6gben rejlöpedagögiai lehetösdgeket hangsülyozta,6s azokat pröbäita kiaknazni. A rnäsik megkö-zelitdsnek gazdasägi-szociälis szempontjai voltak, ugyanis toväbb-nemtanuld szöies(elsösorban paraszti) nöprötegek szämwa akart alapot biztositani häziipari tevökeny-sdghez, ös ezen kereszttil anyagi gyarapodäshoz.

Ennek legellemzöbb pdldäja a munkamüveletek rendszerdvel a pedagögiai tar-talmai is szerencsösen megtalä16 szlöjd nrozgalorn, arnely a skandinäv orszägokbölindult ki a XIX. szäzad mäsodik felöben, 6s Eurdpa-szerte elterjedt a közoktatäsban.Erre pelda a magyar iskoläk k6zirnunka oktatäs is.

A kötelezö ndpoktatäs ältalanos bevezetdse utän a szäzad{brdulön kivirägzö,mäig is hatö reformtnozgalrnak az egyöni kdpessegek kibontakoztatäsät is zäszlaiukratüztdk, aminek lontos rdsze voit a pedagögiai szempontoknak alärendelt inunkaokta'täs.

l i4eg kell enrliterrünk. hogy ältalänos technikai nevelds nern csak iskoiai keretekközön, hattent iskolän kirüli szabadidös tevöken.vsdg kereteben is folyhat. Ün,6nves eza mai if iüsägi häzak es szabadidöközpontok szakköreire, amelyek ördeklödösi kör sze-rirrt nregalapozzäk a rnajdani päiyar,älasztäst, de letezett koräbbi nrozgalmi keretekkozött is .A szäzadelo nrag\/ar cserkdszniozgalrnäban is -jeien volt. A cscrkösztäborpedagögiEa a Robinson-elr.r 'e dpii lt, ahol az önellätäs technikai tevdkenysdgeken n;. 'u-godott. A II. osztäI1'ü cserkdszpröbänak rdsze volt az "lpari munka". Ebben gyakorlati-lag l iasznos tärgy kdszitdse volt a feladat. A kii lönbprdbäk között is 'u,oltak techriikäval.ipari szakmäkkal kapcsolatban ällök.

A 20-as, 3O-as dvektöl a Szovjetuniöban kialakuld rnrurkaiskola cölja a gyäii. l izi-kai terrnelö rnunkära valö felkdszitds volt. Ez vält nregliatärozövä N4agSralorszäson isaz 50-es dvekben. Ez ldnl,egdbe n igaz a következö övtizedre is. Az 1961. Il l . tv. alap-iän az ältalänos iskoläban 1963-t6l bevezetett Gyakorlati tbglalkozäs nevü tantärgyvalösitotta nreg elsösorban a technikai nevelös feladatät. J'arlalnräban munkadarabokkeszitdsdre koncenfi 'ält. Vdgcelja a fizikai termeldste val6 fclköszitds volt. Felsö tago-zatban ipari 6s ntezögazdasägi r,ältozata volt. illetve län1,61i szämära häztartäsi isnrere-tck. Tanan_vagät I 973-ban mödositottäk, i l Ietve csökkentettök.

A 70-es övekben, a technikai civil izäciö jelcriscrgr' i (elektlonikai-inlbrnratikai 1or-radalort t , környezetr problönräk) rryonrän rnert i l t fe l ez äl ta länos technikai nevelös igö-nve. Qz'r tos orsz-äg tar i terveiben ekkor. je lerr te l i n leü ä tneqr lcvczesükben is a technikainevelöst rnegjelen itö tantärgvak.

i\ ' lagyarorszägon a tudonriinl 'os akadintia egy rriunkabizotlsäga 1976-ban jelentetternt :g äl läsfogl l läsät a nr i ivel ts i :gtar l l lonr tävlnl i nreslxr t t i roz.äs: i r t ' r l l :bbcn je lent ntcg ancvelrrs i törnb logalrrra. 9 rncsrre vc, :ct t t i jnr i l c i r l , ikc a tcchnikai ncvclcrs.

l t

Page 14: technika +könyv

Az ältalänos iskoläk (rj tanterr'dt l978-ban adti ik ki, ebben a'l 'echnika tärgv vältotta fela Gyakorlati foglalkoz.äst. F.z konccpciöjäban nrär a technikai környezetben valö eliga-zodäst celozta nleg, a fizikai rtrunka rnellett a technika szellemi kornponense is na-gyobb hang.sülyt kapott. Az elteit I() 6v gl,akorlati tapasztalatai 6s a megvältozotttechnikai környezet f igyelembcvetel6vei-jelent meg a tärgy 1988-as korrigält tanterve.;\ központi titnterl"i siruktüra ellenöre hazänkban rnär a nyolcvanas övek vdgön meg-szokottä r'ältak az altemativ tantenrek. Ezeket välaszthartäk az iskoläk a közporiti tan-terv hely'ett (elteriedtsdgük nern tfrl nagy). Taiän legismerlebb az Ertelem ds kepessdg-feilesztö program, amelyet Törökbälinton dolgoztak ki (Zsolnai Jirzset). Ebben nincstechnika nevü targy, de van több a technikai nevelöst megvalösitö tärgya (pl. barkäcso-läs, bäbozäs, környezet- ds vizuälis kuitüra stb.).Egy övvel a korrigält tanterv utän jelent meg a Teclurika ds inforrnatika nevii välaszt-hatö targy Engeddlyt kaptak integrält tantärgyak is - pl. a Kömyezetkultüra (technikads rajz tärgyak helyett), vagy techrrikät is terrndszetismeretet integrälo alterlativ tärgy.Alternativ iskoläk is rneghonosodtak (pl. Waldorf, Freinet) runelyeknek sajät technikainevelisi prograrnja van.

, q @ k i d o l g o z ä s a l 9 8 9 . 9 5 k ö z ö t t | o l y t , l 9 9 8 s z e p t e r n b e r l - t ö l eszerint kelictt tanitani az 1. ös 5. osztälyban.A NAT a tananyagot nern tantärg-vakra, hanem müveltsegi területekre bontva adjameg, követelmdnyeit sern osztälyokla bonfva, hanem korcsoiiortra. A technikai neve-16s rnüveltsögtörnbje: Eletvitel 6s glzakorlAg ismeletek. Ez nagyobb ismeret 6stevÖkenysdghalmazt fog ät, anrely az 1-4. osztäiyos szakaszban technika, közlekedös,egöszsdgtan ös häztartästan rdszekre tagolödik melyekhez a 6 osztälyig szärnitögöpesisnreretek 6s mezögazdasäg technika is tärsul.A NAT alapelveket ds kötelezö minirnumot rögzit. en'e dpii lnek a helyi tantervek,melynek arän,va a tananyagban ätlagosan 507o. A helyi tantervekben jelennek maj{nieg tantärgyak 6s osztälyokra bontott követelrnönyek. Egy müveltsdgtömb anyagäböltöbb tantärgy is kdpezhetö, de lehetnek müveltsögtömböket összekapcsolö tantargyakis az egyes helyi tantervekben. fgy a teclurikai nevelis minclenkdpen jelen lesz beniuk,de nem okvetlenül technika nevü tantärgyban"

I\4ivel a NAT alapjän a helyi tantervek kiColgozäsa sok iskoläban problömät jelenrert(pl. egy-egy osztäly tananyagänak összeällitäsa, követelmönyek pontos meghatärozä-sa) az Oktatäsi Minisztöriurn 2001-töl bevezette a Kerettantervet felmenö rendszerben(200112002-es tandvben mdg csak az l. osztälyban). A Kerettanterv a NAT-ra alapoz-va isrnöt tantärgyakra 6s osztälyokra adja meg a tananyagot 6s a követelmönyeket(vannak kötelezö, kötelezöen välaszthatö 6s välaszhatb tantärgyak.) A technikai neve-16s a kötelezö ta:ntärgyak kozott szerepel, elnevezdse: Technika 6s 6letvitel Kötelezööraszärn l-4.evfolyamon 1-l öra. A Kerettanterv rögziti l-4. osztälyig a cdlokat ös fel-adatokat; fejlesztdsi követelrnönyeket. Ma1d osztälyokra lebontva az oraszämot, tev6-kenysögeket, tartalmakat /ismeretekeV. Meghatarozza a nregisrnerendö fogalmakat 6s atoväbbhaladäs feltdteldt. Ez alapjän kell a tanitönak elkdszitenie a helyi tantervet. Atankönyvkiadök ütmutatök összeällitäsäval segitik a tanitök ez irifuyü tevökenysdg6t.Ezek tarlalnazzäk dvfolyarnonkdnt a tananyag t6rnaköreinek bontäsät, javasolt idöke-retöt, cdlt, követelmönyt ös a tartalom röszletes felosz.täsära is javaslatot tesznek töma-körök szerint.

l - l

Page 15: technika +könyv

A 200212}03-as tandvtöl az Oktatäsi Miniszteriurn lehctör,ö lettc az iskoläknak. hogyközvetlenül a NAI' vagy a Kerettarrterv szerint tanithatnak, de nrindkdt esetbcn a hell rtanterv szerint ös kimeneti követelrnönykönt a Kerettantervet hatärozta nreg. (Elvi le-hetösdge van üjabb kerettanterv niegjelenösdnek is.)Toväbbiakban az Oktatäsi Minisztdnum ältal kiadott 20A1n002-es tanöwöl 6rv6nyesKerettantervböl a Technika ös €letvitel tantärgyat isnrertetjtik.

Page 16: technika +könyv

' l 'Fl(. l lN f KA ES Fll,l.,l 'f\.I 't 'EL (kerettanterv)

I -J. övfolva rrr

( '6lok cs fr: lati:rtok

'\ tattt i irgv" cölia olyatt retti. lszerszernlc{leti i gondolkoriäsnröd cdlzatos es kör,etkezeteskralakitäsa' amely fbkozatosan feltärja a tennöszetben ös tärsaclalomban 6lö entber 6saz ältala letrehozott technikai körlyezet bonyolult összefon6däsät 6s kapcsolatrendsze-ret

A Technika 6s dletvitel tantärgy olyan isrnereteket acl, kepessegeket, kdszsögeketds beäll itödäsokat.alakit ki. amelyek segftik a inodern teclnika 6slazdasäg eredrn6-nveinek dsszerü fellrasznäläsät, ugyanakkor övnak enne k torzitohatäsaitöI.

A technika drtelrnezdse jelentösen vältozott a törtönelem sorän. Hosszü 6vezre-deken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal f-elhalrnozott isrneretek össze.ssögöt fog-lalta rnagäba. .{ modern technika azonban rnär koränrsem csak kdzrnüves intell ige'ciätigdnyel. Korr-tnk egyik legtbntosabb kdrdese: hog.v rniköppen tud;;;k .;yi1r 6lni azzala tecirnikai körnt'ezettel, antelyet 6ppen az 6let lcnrru.bü. tdtele ercleteuen hoznrnkl6tre.

A tantärgy cölja az is, hogy benrutassa a kömyezeti kärosocläsok ds azok rnegelö-zisdnek mödjait, a femtarlhatö fejiödös összefuggeseit ös követelrndnyeit, a probl6-rtiäk rendszerdt 6s ldnyegöt ̂tl6to környezetgazdäiio<läst. Akärmityen komplex terrnö-szettudotriänyos oktatäsi rendszert is kdpzelünk el, az csak füneti kezelest mutathat bea technika okozta kÖmyezeti kärok rnegsziinteiJsere. Az okok megelöz6sere kell ahangsrllyt helvezni, ds erre alkalnras a renclszerszernldletü technikai nevel6s.

A Technika ös dletvitel tantärgy kornplexitäsäban mutatja be a tärsaclalom, azökosziszternäk 6s a technikai ren<iszerek egytlttletezdsdt. Az dleiviteli ismeretek kördbetartoarak pl., a häztartästan a sziikebb laköhelyi környe zet, a lakäs 6s körayöke, akeftgazdälkodäs. Az dletvitelhez sorolhatök a heiyes közlekedds 6s a közleked6si sza-bälyok isnterete is. A Technika 6s eletvitel tantärgy a technika bonyolult kapcsolat-rendszerdt elnrdleti, gyakorlati, nranuälis, ten,ezdsi es modellezösi feladatokon keresz-tiil mutada be

A tantärgy feladatai az l-.1. 6vfolyamokon

A terrnöszetes ds mestersdges környe zet anyagainak megismeröse, anyagvizs gälati ta-pasztalatok szerzds_e örzdkszervi tapasztalässal. Összefüggdsek fcilismerese az anyagokds a belölük kdszült tärgyak kozott (alapanyag, tennök,?lkdsz termdk). Az anyagfr)l-dolgozäs alaplöpdseinek alkalmazäsa. Täjdkozd'C äs az anyagokhoz kötöclö ,nöstJ.sö-gekröl 6s sz.akmäkrö|.Ahäz körüli hagyomänyos ds közrnüves technolögiäk ismerete.Az emberi alkotässal letrehozoti ferek esztdtikai kovetelmdnyeinek, a szerkezetnek 6sa formärrak a kapcsolata. Az öpitett környezet, a korszerü ds a regi 6pitrn6nyek (6püle-tek, utak' hidak, felüljärök alagutak, toronyhäzak 6s tornyok) unyoguinuk ös szerkeze-teinek megismerdsc' (Szerkezeti anyagok, rniianyagok, üveg.) Az aclott lak6környezetelönyeinek ds hätränyainak föli sruerese.

t 6

ffi$Är'i!:

Page 17: technika +könyv

I lecslös, mörös, egyrnäs rnei16 rendezds, möletazt;ttossäg nregällapitäsa. Cliäll( l tcrvt'

zös es kivitelezes az öpitösben es a tärgyalakitäsban. 'fetvek, elköpzelesek rajzi megit'-

lenitöse egydni elkdpzelös szerint. Egyszerü nrakett köszitöse ös elernzdse terv alaplzur

A munkaeszközök rendeltetösszerü- balesetmentes hasznälata.

A szärazföldi, vizi ös l6gi közlekedes tör1önet6nek ismerete. A värosi, orszägüti, vas'

üti, vizi ös lögi közlekedös szerepdrrek ätlätäsa, esz*özeik bemutatäsa. Kerökpätoz*:.;

forgalomt öl elzirt területen, megisrnerkedds a kerökpäros közlekedds szabälyaival.

Egyszerü hazimurkäk elvögzöse. Az öletkornak megfelelö önkiszolgä16 tev6keny'sd1r

megszokäsa. Balesefinetttes szabadidötöltds ös jätdk.

Kömyezetkimdlö 6s a temöszetet szeretö dletmöd kialakitäsa.

Fej tesztösi kör'etel rn 6nyek

Feladatok 6s tev6kenys6gformä kA szuksögletek ös lehetösögek.föl isme röse

A tärvez{si ös technologiai ter,dkenysögek szüksegessdgönek, lehetösegeinek lel

ismerfse az ofthoni, az iskolai, a közöss6gi, a szabadidös az üzleti 6let, az ipari ös

mez6 gtzda s ä gi tevö k en,v s e ge k tarrul m än y oz ä s ä v al .

7'en,ezösRöszletes tervek elkdszitöse , az el-J'tez sztiksdges elmöleti alapok ätgondoläsa c:

ezek alapiän reälis, meg{elelö ös nregvalösithatti terrr kidoigozäsa.

,4 rtrunko nlegszen'ezöse ös kit'itelczö.seEg,vszerü targtr'ak, sz.erkezetek berendezösek lötlehozäsa, ten'szerd elökdszittil

utzuri kivitelezdse. i\ szüksdges foiräsok. ds folYamatok isttierete 6s g1'akorlcrtr

hasznälata.t:'rtökelös

Sajät ös rnäsok terveirrck. tervezetl technolögräinak Ös technikai rendszereitlel '

megdrtdse. megvitatäsa. eredrndu;,siq1si, hatäsainak 6rtöke16se. Mäs korokbrii

vagy kultüräkböl szännazö renclszerek nriiködösdrtek összehasonlösäga. a köz.tisjellenrzök felismer6se ös esetleges felhaszrräläsa a tervezdsriöI.

K6szsdgek fejIesztdseA teclmika tantärgy tanitäsa a c€i is I 'eladat niegfogalrrtazäsäval, a ter'ökcrl1'st1gi r:s

rnulkafäzisok megtervezdsdvel valarnittt a r,Ögrehajtäs fs az erednrdttl' (ttttlrtkailarair.

nriiköd{s) együt1es 6rtdkelesdvel nagyrnörtökben javitia a tanulök he.szöd- ös ki.f'etazii-

kö.szsögöt. A rendszerszernli leni gondolkodäs kialakitäsäval a logikai kösz.tög g)'aral)-

szik A nrüszaki äbräzoläs c1s komrrtunikäciö a tanulök köpolva.sasi, logikai ös ralxslt it i

ktszsögöt, a tervezds a sztirnolit.si kö,tzsögt'l, e tervek megvalösitäsa. a tttuttkaclarah

vagv rendszer elkdszitöse a monuöli,r kö.t:.tt!gct fcjleszti

K6pcss ögc k fej lesztöseA sztiksdgletek ös lelretösögek fölisnrerist, a tet.vez6s fbly'arnata, a r€szlctes tet"'

vek elköszitdse ös a nrunka elvirgzise a tartulö kortcentrzilo, prohlönranragrtldrS. tt lkotö.

hac.tlist, rlöntösi. i,lamzii, :;:itttcti:älö. rcn,l.s:r:rc:ö c:; t'.tszponlo.iilri kdllessigdnek fc'j

leszrdse nreilett növeli a krcativitäst, a ktzügycsseget es a lrotttossägra r. 'alö igön1r,

toväbbä elösegiti a jö tttr lütt i.s/, a tltökoz.6däst a tirben ös a sikon. Az erlekelcls segit akr-it ikus onI rtekek;.s is rirrl ' .rr; l ' i i i 'A,i ' .s trtt 'gitri l l :,; irr 'Ä' kcpe ssclgöt kift lrnrirlni ös r äszokli lt

az ellertörzc<s ige ttvlclsöre .

i 1

Page 18: technika +könyv

I . 6vfolylrnrt - \ ' r or tsz i tnr : J / ora

BIiL[,PO.I' F] \' E Ii E N Y S I- C F'O R N{.\ K TÄIi.'I.AI-i\,Ii\K

. \nyagok

Ismerkedds az an)'agokkal.mok, fa, ternrösek. levelek,anyagok tulajdonsägainakszervekkei.

Az anyag f i i lhasznäläsa. Ki 'zmüvess6gÖsszefüggösek fölisnrei6se irzdkszervi ta-pasz.talässal az anyagok tulaidonsägai es abelöli ik kdszithetö tärgyak között az anyagokalakitäsa sorän. Peldäul papir, fonal hajtoga-täsa, tdpdse sodräsa. nyiräsa, ragasztäsa,agyag lapitäsa, gyüräsa, sajtoläsa. fbrrnäzäsa,fönrek csiszoläsa, daraboläsa.Kdzlnüves szakmäk azonositäsa, pl. fazekas,kosärfonö. kiitöl verö, kätlär, bognär.

M6rdsBecslös, rnö16s, egymäsnrelle rerrdezds,m6retazonossäg nregällapitäsa, azonosmöretre alakitäs.Epitös, alkotäs egyöni elk6pzel6s, mintavagy fönyköp esetle glätszati rajz alapjän

Közleked6si ismeretekA közlekeddsben val<l röszvÖtel gyakoriäsa,rudatos figyeldse, figyelmes közleked6s. Azutazässal kapcsolatos magatartäsformäkmegismerdse ös gyakorläsa. A veszdlyhely-zetek elkerülöse.

Foga lmak

A nyago k ö s me gmu nköl äsuk, /b I has z na I d.s u kalak, alakithatösäg, alaprajz, becslös, hosszüsäg,

vonal, magassäg, rnölysög, mdret, puhasäg, simasäg,ternrdszetes 6s mestersdges artyagok, te r v, törökenysdg

A feldolgozott (ätalakitott) anyagok.Az anyagokhoz kötödö mesters6gek esszakrnirk. Az ollö, a vonalzö. a csiszolöpa-pir 6s a mintäzöeszközök rendeltetösszerüös baleselnrentes hasznälata

pl. tlgyag, ho-szalnra, näd, Az.

A ternldszetes ösanyagai. A lakäs,gyai ds zur,vagaik.

a mestersÖges köntYezetaz iskola. a jätszötdr tär-A ternröszetes anyagok.

A g.valogos közlekedds szabälyai. Atonsägos töme gközlekedds.

kemdnyseg, köpldkenysdg, kör-szdlessög, szilärdsäg, tävolsäg,

t l t

Page 19: technika +könyv

K 0zl e ke dös r isnre re t e kgyalogos közlekedds, je l , je lzes, jc lzölärnpa, közlekedös, közlekedösi szabälyok,

törnegközlekedös

A toväbbhaladäs felt6tele:

Az elsö övfolyarn v6g6n a kerettanterv nem hatäroz meg a toväbbhaladäshoz szüksö-

ges feltdteleket, azelsö ös a mäsodik dvfoll,amot egy fejlesztdsi szakasznak tekinti.

2. övfolyamEvi öraszämz 37 6ra

BEL TEV KENYSEGFORNIAK TARTALMAK

Ember 6s környezeteAz övszakok 6s az idöjäräsi elenrek (pl. nap'sütds, t lerült idö, esö, havazäs, szdl) rnegis-merdse, 6s tulajdonsägaik jellernzdse. A la-köhely szükebb földrajzi kömyezetönek be-mutatäsa. A környezet käros hatäsainak fel-ismerese. 6s vddekezes nrödjainal: fölsorolä-sa (pl öltozl<ödes. kun1,h66pitds. häzdpitds).A ternrÖszetes 6s ;u. enrber alkotta könyezetmegkülönböztetdse" jel ienrzöi k el ittottcläsa.

Anyagok 6s megnrunltäl i rsuk, felhaszni lä-sukAn5,agok hasitäsa. csavlrtäsa. rry'ü11äs;r. ösz-szenyomasa.A papirköszitös nrüvel etsoränak elnresöi trse.Tärgyak k6szitöse hag;'otnänyos kÖzniiivestechnolögiär,al temtöszetes ds ntestersegesan1'agokböl (pl. häncsbö1, r 'e sszijbii l . 1a-ägakböI, kukoricaszärböl ) A takarökosanya gfellr aszn äl äs szalläl ), a r n ai:_ ber ar$q _ifervezös, öpitös ITervezös, öpitösEgyszerü tärgy (pompott, I'ongybaba.papir - ikorona) tervez6se 6s köszitese. cg1'önizelösek nregvalösitäsa.Makett öpitöse lätszati rajz alap-läri"elemekb(rl, pl häzepitös.

el kip-

i\'I6r6sA becslös 6s a nröretrnegadiisK örvon a I ra i z-ok k d's zi trl sc.

Vödekezds a környezet kellernetlen hatäsaiellen. A termdszetes 6s tnestersöges kör-n1'ezet A laköhel), ös a lakötir. Az ernbertennöszetätalakitö munkäi a

Az alr1,6to1 vizsgälata anyagtuli ldonsä-f iok.

Lz arryagok feldolgozäsa.takaröko s anyagfelhasanäl äs.A papirkdszit€s fblyanrata.A nyersanyag. az alapanyagfr'rgalrna.A helves szerszältt ltasznälat.

Cölsz-erii es

ds a terrndk

_t6rlA nrakett . Az elrendezös. az csztcr t ikut t t

az egyenstrly szerepe.

A rrr ir is szcrcpc a technikt i l tart L,ertszalir ir . jz., r ' lzlattajz' ntet 'ctr.a jz, lcle k A kicsinyi-tc's is rragf i täs f<rgalrna.I t c ' s es ru rg l ' r tas loga l tna . I

r l] jt_! t,*,'r'jb1ä _1. rts\Gi,1 &üqi"_i'r.ilKüz lckedös i i smcre tck

l 9

Page 20: technika +könyv

t l t i r .0P()

e ""rt

tyt,.tyr.t.t miiril;t*. dr .lkr*ln-siik nröcljainak nrcgisrner'ösc.A közlekedesi eszközök haszrrälati szabäly,i-nak tudäsa 6s azok betartirsa. Biztonsägosközlekedes töme gközlckedclsi eszközökkel

' l ' , \ R 1".\ l,Nl,\ K

nyitäs szerepe a közlekedis biztonsägäban,A ibrgalorniränyitäs jelzesei. . lelzötäbläk,jelzil länr päk, gyalogätkelöhe lyek.Vasüri ädrirö, sorompö, fdnysorompoAz utazäsröI. Viteldij.A rnozgöiöpcsö hasznälata. A biztonsägi sävszerepe a balesetek elkerti lösöben.

l läztartästan, öletv i te lAz otthon ös az. iskola elterii felaclatainakösszevetöse a jö közörzet szenrpontjäb61.Az osztälyterern diszitöse.Altäz körüli (onhoni) teendökben valö rösz- lA häzi nrunkäklaitäi. A takai'ökoskodäs fon-vdtel, a häzirnunkäkban valö szerepvällaläs I tcssäga.elnresf ldse"K€zivamäs. ln nrhäzkodäsA ruhäk anyagai es azok

gyapjü foldolgozäsa, A iextii,\ közelben levö szolgältatö egvsdgek felke- | szännazäsa. Aresese ös megisrnerise, pl. posra. fbdräszal, I megrnunkäli isa

Ugylglqhelyek. __---- lszolgältatä.sgL

f og:r lnrak

l:'mher ös környezetelaköhely, lakdter, ftresterseges környezet, tennöszt-rtes környezet

,4 n,y, o g, 2 m e g m u n kö | äs u k ö s / e I h os z n äl ös u kalapranyag, anyag-ätalakitäs, anyagtakardkossäg, anyagvizsgälat, n)'ersanyiig,termdk

T'en'ezö.s, öpltösalak, alaplajz, körvonalrajz. 1ätszati rajz, nöret, väzlatrajz

Közl ekedö s i i.ym e re te kätjäro, biztonsägi säv, fenl'sorompö, forgalonriränyitäs, jelzölämpa, _ielzötäbla,közlekedösi eszkö2, niozgöl6pcsö, soromp6

H özlarl äs lan, ö I e tv i te Ihäztartäs, ruh äzk o d äs, szol g ä1 tatäs, takarö k o s säg

A toväbbhaladäs fel tötelei

Az ernber termdszetätalakitö nrunkäjänak megismer€se (lakdhely 6s lakötdr). Az anya-gok tanult tulajdonsägainak ismerete. Az e\vögz.endö munkäkhoz szüksöges eszközökszerszämok biztos, balesetmentes hasznälata. Lätszati rajz, väzlatrajz k6szitdse. Arajzelemek helyes alkalnazasa. Egyszcni tervezös 6s 6pitds. A häztartäs ös a hozzäkapcsolöd6 szokäsok megismeröse 6s elmes6l6se.

2a

Page 21: technika +könyv

3.dv fo lyamfyvi (traszäm: 37 öra--T-v--'-

BELEPO T'EVEKEN YS EG T'OITMA K

Ember €s környezeteA környezet tärgyainak anyagai. ös eredet6-

nek megismeröse

Anyagok megmunk6läsa, fe l hasznäläsaAnyagok összevälogatäsa hasznälati tärgyak

kdszitösöhez a szerkezet, tulajdonsäg, funk-

ciö össze{hggdseire alapozva,k6szitös papirok, szövetek ösläsäval.Az elök6szit6 ös ätalakitö rnüveletekzöse.

elvdg-

Targyköszitös, sajät ötlet nregvalösitäsa, afunkciö, fonna, esädtikum együttes figye-lembevötelövel.A nyiräs, a szövds, a fonäs, a faragäs gyakor-läsa konkröt feladatokban.A szüks6ges szerszäntok es eszkijz-ök bal-esetmentes hasznäl ata.Tervezds 6s 6pft6sEg),szerü 6pületmakettekrrregadott alaprajz szeri ttt

SIüszaki äbräzoläs

Közlekedösi ismeretekA közlekedösi eszköziik hasznälatirrlak sza-bälyai ismerete 6s gyakorläsa. i l iztonsägosközlekedds törnegközlekedösi eszközöl:kel.

I läztartästan. 6letv i te lA häzt:alräst rnegkönnyitci eszkijzök rrregis-nreröse ös hasz-nälatuk gy'akorläsa. Az ölet-kornak nregfel el ö önki szol gi I ö tevelkcrrysö gA balesetveszdlyek fölismere(se ds rnegelöze-se a lräztarläsban.llelyes iclö-, artvag- ds pönz.beoszia::.

A közlekedds kialakuläsa.nek fontossäga. Utazäs avasütonKözlekedösbiztonsä9.

pl. bäbparavanfäk fölhasznä-

keszitöse

TAR-TAT,Iu K III

I

EtOvitag ös tärgyi környezet. A biolögrai I6löhelyek hasznosithatd anyagai. A haszno- |sithatö ölettelen anvaggk --l-_-tAz anyagok vizsgälata. Az arlvag tathatö |szerkezete. Formälhatösäg 6s terhelhetösdg. IAz anyagok ätalakitäsa. IA szerkezet, a tulajdonsäg es a funkciö Ösz- |szeftggöse, IA rnai ös rögi hasznälati tärgyaink funkciÖ- ij a I

IIIiII

be

YO

_-1 1 .

hozott I

Ir4 6ret r

ossagg,a

o lL T

A lakäs szerkezete.Az eniberi alltotässal letreesz tä i rkä ia

A meretrnegadäs elemei.relszänr.lVf t*t ..rtt"*r.1 Pottrercdnrörtyek. Alaprajz.

lrö t.r.k I;l

a ker ikr,är'tlsbatt

s:?-erepe-. [.]taz-äs

I laztartäsi eszközök 6s biz.tonlatunk.[-ak öhclv i sz.olgäl1atä sok

hasznä - lI

IiI

_lI A te lefon hasznälata.

2 l

sägos

Page 22: technika +könyv

F'ogl lmak

]i m br: r es kii rttyeze leölöhely, elöviläg, tt irgl 'r körrivezet

,4 r r.y ct g o k m e g m u n kii I ti s a,,f 'e ! | ut.t z r ü I ä s u

ätalakitö müveletek, eiökisz.itö nrüveletek, fbrnrälhatösäg, ipar, läthatö szerkezet,nepmiiveszet, terhelhetöseg

'l'ervezös, öpitösbelsö tdr, mdretszäm, möretvoiial, települ6s

Kitzlekedösi isrneretek :közlekedds, közlekeddsbiztonsäg, közlekeddsi eszközök

LI äz larläs ta n, ö I e lt, i te Ihäztartäsi eszközök, napirend, takarökoskodäs, testäpoläs

A toväbbhaladäs fel t6 ie le i

Az elö 6s tärgyi körtty'ezetünk kapcsolatänak megismer6se.Az anyag, a szerkezet^ a forma, a funkciö 6s az esztdtikunr, összefüggöseinek

magtapasztaläsa tärgyk€szitds fblyamän. Szakszeni 6s biztonsägos szerszämhasznälat.Egvszerü makett iränyitott tervezise ds elköszitöse. Egyszeni sernatikus äbra olvasäsa6s ertehnezdse (alaprajz rnÖretezds). Ivierös centimöter pontossäggal.

4. 6vfolyanrEvi öraszäm: 37 6ra

-BELEPÖ ] 'EVEKENYSEGFORNII\K I " IARTÄLN{AK

I

Az ember r6s környezeteA varosi es falusi Ölet összehasonlitäsa 6s vö-lemdny megfogalm azasa.A nap-värosi ölet elönyeinek ös tiätranyainakmesbeszöl6se.Anyagok megmunkäläsa, fü lhasznäläsaT e chnolö giai löpösek helye s alkalmazäsa, örr al -

16 tervezös 6s kivitelezös pl. papirdoboz, €ksze-rek tervezöse 6s kdszitöse különbözö anyagokfelhasznäläsäval.Az alapanyagok c6lszeni kiväiasztäsa €s a leg-kevesebb hulladdkra törekvds a munkafolya-matokban.

A feladat elköpzel6se, ntegoldäsi tervek kösz'i-tdse. A forma. a funkcio ös a tn6ret kÖzötti ösz-szefüggesek rnc'gäll itpit irsa ös fölhasznäläsa atervezös sorän. A müveleti sor onäliö megalko-

Epitett környezet, korszerü 6pitmdnyek:öpületek, utak, alagutak, hidak, felüljarök,toronyhäzak, tomyok, A nagyvärosi ölet.

Az anyagok vizsgälata. A szerkezeti anya-gok ös szerepük. Az üveg. A müanyagok.Az any agok ätalakitäsa (feldolgozäsa).Az alapanyag, a rdszterm6k, a fÖlkÖsz ter-m6k. a termdk, a hulladdk ös a melldkter-rndk fbgahna.Cserölhetösög,llagyornänyos

A cöl megfogalmtzäsa. a rendeitetds, a cel-szerüsdg, a szerkez,et, a tulajdonsägok es afcilma összhangia.

szabvänytechnoldgiäk a häz köriil 6sben

A festös, szövds, papirmeritös technolögiaieinek mecismerdse 6s helyes alkalmazasa. a kdzrnüvessö

Tervezds, 6pit6s

L L

Page 23: technika +könyv

täsa 6s vdgrehajtäsa

M6r6s, müszaki fbräzoläsA m6rds ös a rajzeszközökkorläsa. A tärgy jellemzöse

Alaprajz ösrajz.

äbräzoläs,

Az emberi alkotässal l6trehozott terek r:sz-

tdtikai követelmönyei. A szerkezet 6s aforma kapcsolata. Az elrendezös szabälyai.Müködökdpessdg ös esztötikum. A sziit, a

fonna ös a harmönia hatäsa aközörzette.

A rnodern közlekedös eszközei. Szärazföl-di,vtzi 6s lögi közlekedds.

Az idöjäräsnak megfelel ö öltözködösA lakäsböl eldrhetö legfontosabbszolgältatäsok.

hasznälatänak gya-alaprajz 6s ndzet-

raiz alapiin.tett környezet

Egyszerü makettek kdszitÖse ös a kösz munkaösszehasonlitäsa a tervekkel, pl. szobamodellköszitöse, hid, felüljärö, torony modellezdse-

Közlekeddsi ismeretekKözleked6s tömegközlekedösi eszközökkel. A

kerökpäros közlekedös gyakorläsa, täblfü, läm-päk, ütburkolati jelek tnegistner'öse.

Hilztartästa n, 6l etvitelEgyszerü hila:tartä;si munkäk el vdgzdseAz dletkomak megfeielö önkiszolgälö tev6-kenysdg a legszüksögesebb szolgältatäsokhasz-nälata, pi. telefonos tudakozö, ttletttök,

I tüzoltök, rendörsög hiväsa.

Fogalmak

Iimher ös köntyezetedpitett környezet. nagy'värosi elet

A n1, a gp 1, tn e gm u nkti l ri.s a, fö I h a's z n it I ä s' acserölhetösdg. hulladdk, nrellöktenriök, nrüarr1'ag, r€sztenridk. szalrväny', sz-erke-

zeti anyagok. tecltnolögia, tenndkI'en,ezös, öpitös

cöI, cdlszerüsög. eszttr:t ikurn. feladat, tnaketl, nrtiveleti sor, rendeltetes. stabil itäs.termök, terv

Közl eke dö.s i is in e re t e khelyi közleked€s. irän;,itäsi rendszer, ldgi közlekedös, szärazlöldi közlekedes, tä-

votsägi ltözlekedds" r' izi közlekedisH dzt artös tan, ö | e tv i t e I

egdszsigügyi szolgältatris, lr;rztartäsi munka

Page 24: technika +könyv

A tov: i bbhalrd: is fe l tdtelc i

A nagyvärosi krirly,ezet epitrnön;,einek rnegisnrerese.Az anyagfeldolgozäs ältalanos.jellentzöinek bernutatäsa. A hullaclek es a mellök-

terrlek fogalrnak pontos ltasznilatir. ,,\ 'z- anl'agok tal:ardkos 6s cilszerü felhasznäläsa.Önällö ter', 'ezes es kivitelez.€s az epitesben es a tärgyalakitäsban. A tervek, ds el-

köpzel6sek rajzi nregielenitöse. Egyszer[i rnakett keszitdse ds elernzise a terv alap.län.A közüti kerdkpäros közleked6s szabälyainak betarräsa ldäjäräshoz, 6vszaklror, , iup-szakhoz, alkalomhoz kapcsolödd öletvireli szokäsok.

' t I

*cmffi''

Page 25: technika +könyv

SZENDI GABOR

A TECHNIKA TANTÄRGYNAK KREATIVITÄST FEJLESZTÖTANiTÄsÄne valö r'Elt<pszirgs pRoglEnnÄl

A t e c h n i k a t a n l t ä s a c . n Ö d s z e r t a n i f o l y ö i r a t - 1 9 8 1m a n - i o l o n 1 _ f a n t . r * : * . . - a - ^ - l ^ {, . , - : r r J l m a n y m a 5 o r a t a

1 ^ - < * : , 1 - - ^l _ . D Z d l r t d r r d I r

Korunk civilizäciöjänak a fejlöddse (ha eltekintürrk a pesszimista jöslatoktöl, esetleges ön-pusaitö katasztröfäk bekövetkezös6nek lehetösdgdtöl -bizva abban, hogy az emberi örtelemkdpes azt elkenilni) ket veszöly rejteget a felnövekvö nemzedök tagjai szämära'. egyröszt azt,hogy egy technikai eszközökkel szüksdgszerüen telezsüfolt vilägban környezetdtöl elidege-nedve, annak müködösöt, összefi.rggdseit nem 6rtve, a technikänak kiszolgältatottan 6s az attölvalö fdlelem tudatäban 6ljen, mäsrdszt pedig azt, hogy egy szuk szakterület specialistäjäväfajulva, a tägabb összefi.iggösek, következmdnyek figyelmen kivül hagyäsäval, a technikailehetösegek öncölü kihasznäläsänak apostolakönt fejlessze toväbb az ältala uralt rdszrendszerl.E ketfele veszdly elhäritäsäban nagy szerepe van a technikai neveldsnek.

Az eredmönyes technikai nevelds a jelen technikäjät, mint a törtönelmi fejlödes soränkialakult rendszert mutatja be, feltärja összefuggdseit, kialakitja a meggyözöd6st, hogy azember ab ovo elköpzelhetetlen technika nölküI, de technika sem lötezhet ember nölkül. Atechnikai neveldst az iskoläban a vältozö kor vältozö fbltöteleihez adekvät mödon kell megva-lösitani. A magyar közoktatäsban ez a feladat tüinyomördszt (bar nem kizärölagosan) az1978-töl tblyamatosan bevezetett technika tantärgyra äruI, amely tärgy az ältaiänos köpzds

folyamatäban, egymäsra epülö programmal, 10 6ven ät tart. Minden bizonnyal a bevezetds öta

eltelt idöben szämos tapasztalat halrnozödott fel, 6s ezek alapjän különbözö drtdkeldsek ke-

szithetök, sok tanulsäg szivlelendö meg, fejleszthetö a mödszertan 6s a gyakorlat

Jelen dolgozatban az als6 tagozatos technika tanitäsäval, illetöleg pedagögusjelöltek-

nek az arra valö felkeszitdsdvel kapcsolatban szeretnik nehäny gondolatot fblvetni Egy-köt

szempont fel iddzösevel milyen szenrl€let kialakitäsära törekszünk hallgatöinknäI, ös utalnök a(nem feltdt lenül mindenben ältalänosithatd) tapasztalataim szerint az ältalänos iskoläkbangyakran elöfordulö eltdrö szemltjletreAz iskola ältal közvetitett ismeretrendszernek tantärgyakra törtdnö felosztäsa tükrözi a tärsa-

dalmi müveltseg, a kultüra struhüräjät Az alapozö ismereteket nyujt6, kepessdgeket fejlesztöalsö tagozatban a tantärgyak szokäsos felosztäsa. a föleg inteliektuälis ismereteket közvetitöältalänos vagy közismereti tärgyak 6s fizikai kdpessdgeket is fejlesztö, rossz kifejezdssel äita-läban kdszsdgtärgyaknak nevezett tantärgyak. A häroni közisntereti tärgy közül a körny''ezet-ismeret celja mind a termöszettudomänyos ismeretek megalapozisa (a felsö tagozalban azutänkriionbozö szahärgyak - töflönelern, lbldrajz, biolögia, fizika stb. - öpiilnek rä). a matematikaös az anyanyelv tantärgyakat konrmunikäcids tärgyaknak nevezhetjük, mert a tärsadalmierintkezös szüksdges informäciökozlö 6s-feldolgozö ismeretel+et ds kdpessegeket fejleszti. (Azan,vanyelv tärgynäl meg kell emliteni, hogy jel legdböl adödöan rengeteg verbälis infornräciötkozol elsösorban a tärsadalrni. de a termöszeti ds technikai könryezetröl is, 6s kapcsolödik azeszt6tikai neveleshez is.) A nräsik csoponba tartozö tantärgyak a kultüra tenrleteiröl a nrüv6-szethez (önek-zene 6s rajz. bär a rajzrtäl meg kell enrliteni a köznapi kommunikäciös szerepetis), a sporthoz (testneveles) es a technikähoz (technika tantärgy) tanozö ismereteket is kepes-sigeket fejlesztik.

A technika tantärgy oktatäsänak tar-talnri ds nrödsz-ertani kirdöseinek t isztäzäsähoz azältala tt ikrozött technikänak, rnint az emberi kultüra sajätos teruletcinek je l legzetessigeiböl, atöbbi tantärggyal valö viszonyäbol ös a vizsgälat g1'crmckpopuläciö a pedagögia ältal tudo-mänyosan feltärt eletkori sajätossägaih(rl . sz-emelf isigl 'ej l( iddstiknck 1örvönvszcri isier: i [)ölke l l k i induln i

25

Page 26: technika +könyv

r \ l ta länos r r regkoz.e l i t is ib tn iechnikänak a ternre l is techniku;ät tek induk, anre ly azenrberist lg fej lödesevel kolcsönits összefirggesben fej lödö, tondncti leg vältozö, nrükodö struk-tr ira A technikät a ternrdszettel közvetlen kapcsolatban levö, annak riszöt alkoto enrber,anyagi szrikstigleteinck kielegit ise lolyamatäban maga es a ternrdszet ka)zd i l lesztctte, nrintegy közvetitö transzf-er, ds ezzel rtteqvältozott kapcsolata a terrndszettel, ui letfcnntartäsähozsztiksöges anyagi javait nent egyszerüen elsajätitja a termeszetböI, hanenl megternreli. Tulaj-dorrköppen az ember, rnint löny ezzel a tettövel hatärolta el magät az äl latvi lägtöI, igy jogos anregällapitäs, hogy az ember es a technika fogalrna kölcsöncjsen feltötelezi egymäst A tenne-les folyamatäban az ernber nemcsak a szüksdgleteit eligiti ki, hanem egyre bövulö üjabbszüksegleteket is teremt A technika, amely kezdetben az ember környezetinek egy elerndtjelentette, törtönelnri fejlödese sorän egyre bonyolultabb, a tärsadalonr eleteben ind meghatä-rozöbb szerepet betöltö, jöl körülhatärolhatö összetetr rendszerrd alakult. (Ez a tdny is indo-ktilja a technika tantärgy l6tet ds a technikai nevelds sztiksdgessögdt, rnint a technikai rend-szer megismertetetdsdnek. a környezetbe valö illeszkedels megteremtösenek egyik eszközdt.)A rnüködö technikai az enrberi tudatnak sajätos visszahatäsa az anyagra, hiszen fi.rnkcionälä-säval a szellem az anyag vilägot vältoaatja meg, az immanens töwdnyektöl iränyitott, vakonvältozö termdszetnek az ember ältal birtokba vett rdszdn teleologikus rnozgäst valösit meg

A termelis folyanratäban ldtezö, muködö technikai rendszernek mind anyagi (6s ener-getikai), nrind tudati- informatikai összetevöi vannak. az anyagi összetevök ket csoportbaoszthatök Az egyik a folyarnatban elöre meghatärozott nrödon ätalakitäsra, mödositäsra ke-rü1, hogy annak eredrndnyekdppen alkalmas legyen az ernberi szüksögletek kielegitesire. Afolyamatba bevitt, nrödositäsra szänt anyag az alaparryag, az eredmenykeppen kikerulö anyaga termdk. (a technika tärgy oktatäsa. a technikai nevelds sorän fontos a fcrgalmak toväbbi fi-nontitäsa, rnint pl. nyersanyag, huiladdk stb. - ennek rdszletezdsdre most nern terek ki.) Atechnika törtöneti iellödeset tekintve megällapithatö, ho-ey az alkalmazott alapanyagok välasz-tdka ds ätalakitäsuk, f-eldolgozottsäguk nrdrtöke ällanciöan növekszik, a termökek pedig egyrebonyolultabbak, novekvö szänrü ds vältozatossägü alkatröszekböl äl lnak, strukturäjuk infor-mäciötarta! rna egyre nagyobb.

Az anyagi összetevök rräsik csoportjäba tartoznak a szers,;zämok, arnelyeknek funkciö-ja, hogy a termökkd mödositandö alapanyaggal kölcsönhatäsba kenilve a szüksdges vältozta-täst megvalösitsäk. Ehhez a kölcsönhatäshoz energiära is szüksdg van, amit szint6n be kelljuttatni a folyamatba. Törtdnetileg szemldlve kijelenthetö, hogy a szerszämok välasztöka nö-vekedett, egyre speciälisabbak lettek, ös megmunkäläsi möd az egyszerü kezi megrnunkäläs-böl a gepekkel valö megmunkälässä tokeletesedett. A folyamat energiaforrisa az izomerötölindulva minösegileg ds mennyisegileg hasonlö ivü fej lödesen ment keresztüI.

A termelds, a technika informatikai összetevöi egyrdszt a termdkre, mäsrdszt a termökelkdszitösönek folyamatära vonatkoznak. A technikähoz kapcsolödö infbrmäciö egy rdszefolytonosan megüjulö mödon, kiwlröI, foieg a termöszettudomänyböl kerul a technikäba, de atermelesi folyarnat eredmdnyekdnt nemcsak anyagi termdk. hanem üj termelösi tapasztalat istermelödik, a technikai informäciö (müszaki tudomäny) nräsik forräsa ez. (A törtdneti vizsgä-lödäs szempontjäbol nern hanyagolhatö el a tärsadalmi viszonyok ös vältozäsok kölcsönöskapcsolata a technika fejlöddsövel Ez segit megdrteni egyreszt a technikai üjitäsok szerepöt atärsadalmi viszonyok vältozäsäban. mäsrdszt azt, hogy milyen tärsadalmi okok segitettdk elöadott korokban a technikai fejlödös felgyorsuläsät vagy stagnäläsät Ezeket az összefüggöse-ket a toväbbiakban ugyan csak nem fejtem ki rdszletesen.)

A technika informäciös oldala a folyamatban rdszt vevö, abban meghatärozö szerepetjätszo emberhez kapcsolödik (Ez az informäciö nregjelenösi fonnäjät tekintve mindinkäbbelszakad az embertöI, de vdgsö soron az ember közvetett jelenl i tet jeier,t i akkor is a termelösifolyamatban ) A termikre vonatkozö informäciö eredendö lbrräsa az a szuksdelet, amelynekkieldgitese a ternrdk cölja. Magäban foglal ja a ldtrehozäsäh<>z szüksiges konstrukciös ismer-tcket F.zek egy konkrdt terrnik csctt i l ren a ternreldsi lblyarnat reszdt kepezö tervczis sorän

26

Page 27: technika +könyv

kerülnek felhasznäläsra. (A technikai informäciö rösze a termdk tervdnek elkeszitösere vonat-kozö isrneret is.) A terrnök elkdszitösenek {blyamatät szintön meg kell tervezni, ez a technolö-siai tervezös. A folyamathoz az ember rösz5röl szüksdg van mdg a megvalösuläs fblteteleitbiztositö szervezdsre ös a vdgrehajtäs soran a közvetlen iränyitäsra.

A termeldsi folyamatot (amelyben a technika funkcionäl\ az aläbbi sdmäval tudiukäbräzolni:

a n y a g i o l d a l

alapanyag tenndk

ten'ezds szervezes vigrehajtäs,iränyitäs

i n f o r m ä c i ö s o l d a l

A ternreldsi folyarnatbarr rdszt vevö. a technikär'al kapcsolatban ler,ö ember ter,6keny-sege a munka. A munkavdgzesben elr 'älaszthatatlan egvsdge integrälödik a szellemi es f izikaiaktivitäs

A technika lanlarg'

A technikänak az elöbbiekben vazolt sajätossägai nagymertdkben meg kell, hogy hatärozzäka technika tantärgy tartalmät ds tanitäsäriak nrödszereit. Eklcktikusan összeil lesztett korrkretszakmai isnreretek besulykoläsa helvett a technikät dlö rendszerkönt, a belsö ldnvegi össz.e-fuggeiseknek a vazolt sdnra szerinti feltäräsäval kell benrutatni, hogl'termelöerör,d r,äli.a köpe-sek legl 'enek a technika alkoto tor 'äbblej lesztdsdre. A inirdszereknek ös a tartalonrnak nem an'i irh, hanern a jelen ds a jr ivö kö', 'etelrLrdnyeinek kell megfelelnir lk.

A technika tantärg1' tarialnri oldalröl a jelenlegi tanterv (a megvalösitäs sorän nenrmindig irvenyesülö) kcirszeri i kereteket biztositö koncepcidja szerint ö1 kulcsfogalonr körivan csoportositva Ezek: a: ott.r'og. az untrgia, a mulell, az in-fornüciö ös a retrulszar. ( t)är arendszer fogalmäba tulajdonköppen beletartozhat, a technika rtrai fej lödesi szint jdnek aktuälisprobldnräjät kihangsülyozr.a, a megfelelö szemldlet kialakitäsa drdekiben meegondolandö,netn celszerü-e a környezetet is kulcsfugalmakent kezelni ) Az eg1,es fogalmak nem egvfbrrnasullyal szerepelnek a ki i l i rnbozö iskoial ' t ;kozatokban igazodva a tanulök fej lettsegi szinl jehez,mär nregldvö ismereteihez-. Az alsö lagozatban a legnagyobb hangsülyt az anyagoknak a tech-nika szenrszögdböl valö nrcgisrlcrisci l:apja Az öryan.\'t.s ttuieryi aliiirä.s ü tütt(rn.t,dgot hti-ri.tm.iö röszre osztjo, tigt'ntit:t urr.t'ttgok es alckitit.yuk, ma.jd altitr'ielrmakkt:l vcg:art gtnÄ'rtrlutok,t'ögiil o .vzerelöelemt'kkal 'r,tjgze tt gl,uk<rlolok Az. anyagokilal foglalkozö reszre az erves öra-szäm ö1ven szäzalökänak räfbrditäsät irja elö, a nräsik kdt riszre huszonöt-huszonrit szazalö-kot. Az epitöelenrek anvagrrlsz l t i tar-{alrui fcladatai a rrrodcllcz-t ls ds a lnüszaki äLrräzoli is. aszerelöelernekd a nrodcllezis t is a szcrclcs (A nri iszlrki äbräzoläs l inl 'egl iben az- inlonnäcio. aszereles. pedig a rend.sz-cr l irgalornhoz kapcsolr idik ) A tcchnikät icl lernz.ö eqvcs laf lalrrr i tc-

? J

szerszam

Page 28: technika +könyv

nyezöket ncrn lehet az egyes anyagreszekhez kizärölagosan hozzärendelni, hanenr azok atechnika komplex jel lege folytän rnindenliol szerelnek, csak az aränyuk elterö.

A technika tantärgynak a teclinikähoz tüzödö viszonya fblytän szämos, a tirbbi tan-tärgytöl eltörö sajätossäga van. Talän legjeileinzöbb ds a rnödszereket nagyfbküan meghatäro-zö, hogy az.igazi technikatirän nem egyszeruen ismeretközlös fbiyik, hanern a tanulök aväzoltsömät modellezö, szimulälö folyamatban vesznek rdszt. A tanulö üj isrneretekhez cselekvö,alkotö folyanrat keretöben jut. A mäsik fbntos sajätossäg a tärgy integrälö, szintetizälö jellege,ami a tärg1,ban felhasznält ismeretek kör6re vonatkozik. A technika tarrtärgy felhasznälja akulönbözö mäs tantärgy'ak keretdben szerzett ismerteket. Ennek mirteke a tantärgyak közottikoncenträciö fejezi ki, amely különösen erös a technika esetöben a környezetismeret, a mate-nratika ds röszben a rajz tantärggyal A tantärgy komplex jellege az örän vdgzett szeilemi ösFtzikai tevdk enysdg egysögdben nyi I v ä nu I meg.

A väzolt sajätossägok, a munkatblyamatban valö rdszvdtel, helytelen rnödszerek al-kalrnazäsa esetön nem garantäljäk a kor igdnyeinek megfelelö technikai szemleletrnod kiala-kuläsät. Tapasztalataim szerint ezen a tören talälhatö a legtöbb hiba, amely több okra vezethe-tö vissza. Egyik i lyen ok a tärgy törtdneti elözminyeiben kereshetö, a toväbbölö, tülhaladottmegszokäsokban" A nrunkaoktatäsnak az iskoläba valö bevezetdse annak idejen egy al ig ipa-rosodott tärsadalom körülmdnyei közott törtint, cälja a manuälis kdszsögek fejlesztdse, prak-tikus häziipari ös mezögazdasägi isnreretek közvetitese volt. A közvetlen tantärgyi elöd, agyakorlati tbglalkozäs is a nranuali täst, a t lzikai munkära neveldst tekintette ö cel jänak, ni-häny ün. alapmüvelet vdgrehajtäsät tanitotta nleg, nem törekedett a rendszerelvü technikaiszeml6let kialakitäsära. A rnagvar iskolarendszerben tradicionälisan meglövö, az intel lektuälisismereteket tülert ikeiö szemldiet negativan befolyäsolta atärgy ( i l let elözrndnyei) presztizset.Ritkäbbarr, de szintin elöfordulo, ellentötes elöjelü helytelen megközeiitds a tülzottszakszenisködes. a korrkrdt szaknrai ismeretek betanitäsa az ältalänos technikai nevelds he-lyet t .

Az anyagok es alakitäsuk cimü tömakörben a tanulök alapanyagokboi a szämukra ci l-kdnt elöre megjelölt munkadarabot keszitik el, ös a nrunkatblyamat kerettiben kell az elmik:ti6s gyakorlati ismereteket megszerezniük. N{är a munkadarab kivälasztäsänak kdrddse többproblernät vet fel. A legprofänabb, ds vdlemdnyem szerint a technika tantärgy teljes felreör-telmezdsöt jelentö jelentseg, amikor a tanitd sajät feladatät a tanügyi szervek ältal segddletUlkiadott munkafüzetekben szereplö munkadarabok elkdszittet6söre redukälja, az adott öräkonelkesztendö munkadarabot mechanikusan a központilag kiadott tanmenetek alapjän välasztja,ös az fütala bernutatott mintät a tanulökkal reprodukältaqa. A munkafolyamat elvigzdsönekinditökäul szolgälö nrunkadarabnak azon tülmenöen, hogy illeszkedik a tanulök dletkori sajä-tossägaihoz, lehetövö teszi a technolögiai ismeretek lejleszt6s6t, völemönyek szerint olyannakis kel lennie, hogy jellege, konstmkciöja is alkalnras legyen a technikai szemlelet fejlesaöse-re. Azt hiszern, väilalni kell a technika tant|rgy arculatänak, önällö karakterönek hatärozot-tabbä tdteldt. Kdszeggel elismerve a jelenlegi munkaluzetekben is megtaläihatö rongybabäk,falevölmozaikok stb. elkdszit6siben rejlö pozitiv pedagögiai lehetösigeket, az ilyen jellegüterm6keket szämüzni keliene a technikäval vitathatatlanul erös koncenträciös kapcsolatokbanlev6 rqz vagy a napközis munka foglalkozäsok területdre, a technikät jobban elhatärolva nrästärgyaktö1.

Nagy lehetösdge a technika tantärgynak a probldrnamegoldö ös az alkotbköszsdg fej-lesztdse. A munkadaraboknak a tanulök sz.ämära törtdnö kijelölöshez olyan szituäciöt kell atanitönak teremtenie, hogy a nrunkadarab elköszitese a tanu16 szämära szüksögletet kieldgitöcdlt jelentsen. Ez reälissä teszi a tanr-rlö szänära szimulält terrnelösi folyamatot. Az alkotö-kdszsdg fejlesztese szempontjäböl fontos tönyezö a jovö termelöerej e szämära, hogy köpeslegyen sajät üj szüksegletcit fclisnrerni, ceit rnegfbgalmazni es a hozzä vezetö üton v6gig-nrenni. (Vessük ezt össze a magyar technika jelenlcgi ki ivetö, belogadö jel legdvel, az önäilöinnoväciös törekvdsek cscki l ,v rncgbecsulösevell) A rneelelelöen rnegvälasztixt, a tanulöval

2 S

Page 29: technika +könyv

megfogalmazLatalt cii nrint rnotiväciö is fbntos a folyanrat szempontjäböl (A nrotiväciö, alsci

tagozatrol l6v6n szö, az egösz folyamatban fontos lönyezö. Az eletkori sajätossägoknäl amödszereket ös a motiväciöt befolyäsolö tdnyezök koz-ul ki kel l entelnünk a 33-10 dv kozti6letszakasz rneghatärozö szerepdt a szernölyisög kialakuläsäban; a gyermekek nem fogalmi,hanem erösen köpi gondolkodäsrnödjät; a fokozott mozgäsigönyt; a figyelem tartös lckotese-nek problematikäjät.) A kreativitäst ds a probi6mamegoldö kepessögeket fejiesztö tanulö te-vdkenysögben az üt a szüksdglet felismeresövel mint elsö lolmerülö problemäval indul, annakmegoldäsät jelenti a cdl megfogalmazäsa,6s itt mindjärt a következo problema eld kerulnek atanulök: hogyan lehet eljutni a kitüzött cdlig. Ennek a probldmänak a megoldäsa a termdktechnolögiai tervönek elkdszitdse. (a technoldgiai terv visszahathat a termdkre, igenyelhetiannak cdlszeru megvältoztatäsät )

A müveletterv analitikus kidolgozäsa sorän a probldma feladattä alakul ät, arnely is-mert elemi l6p6sek egymäsutänjäval vegrehajthatö. A folyamat a kdt szakaszban a tanulötöleltörö magatartäsformät követel. A probldmamegoldäs sorän a tanulotöl divergens gondolko-däst värunk el, ahol sokoldalü asszociäciöval a különbözö csatornäkon szerzett ismereteit fel-hasznälja, összekapcsolja, konrbinälja A lolyamat sikere a tanitötöl alaposabb elözetes ten,e-zöst követe|. Az, ältalänos kipzdssel amügy is összeegyeztethetetlen szakszerüskodds helyett atanulök tevdkenysdgenek olyan iränyitäsäval, ahol a fehnerülö üj problömäk a tanulök dletkoriszintjdn megoldhatök, 6s a probldmäk megoldäsära valö indirekt rävezetdssel kell iränyitaniaa tanulök tevdkenysögöt. A mäsik szakasz a feladat vdgrehajtäs, a rnunkadarabnak az elköszi-tese mäsfajta, konvergens goirdoikodäst, a tervek pontos, fegyelmezett betartäsät igdnyli(Pszicholögiai vizsgälatok kinrutattäk az agy köt liltekdjdnek eltörö funkciöit. A szabad alko-tö fantäzia a jobb fdltekihez, az algoritrnikus cselek.,'ösek iräni,i1s5s bal fälteköhez kapcsolo-dik. Ennek alapjän a technika komplcx jei lege a nrindköt agyfeltekere kiterjedö tevdkenysegrendszerben is megnyilvänui. )

A tanr:!öknäl a szinrulält ternreldsi foiyarlalban valö ismdtelt aktiv rdszveteltöl a tecir-nikai ismertek ös keszsdgek teruletdn a kör,etkezö követelmdnyek megvalösuläsät värjuk. tud-jäk megvälasztani a rnegfelelö anyagot, nregtervezni az elkiszitds folyarnatäi, ntegvälasztani anregfelelö szerszäntor. vegtehajtani a terv nrüveletei l (Ezekben nrindinkäbb fokoz.odÖ önällö-

sägot kell eldrniuk ) A foly,anratban l'dgzelt murlka sorän tapasztalatokat szerezltek, a kulön-bözö feladatok elvd-qz-tisekor isnritelten elöfordulö mür'eletek vegrehajtäsäban jiirtassäguk

lesz, probl€ma megközetitesukben, cselekvdsi mödszereiben üj szokäsaik alakulnak ki. A fei-

adatok vdgrehajtäsa sorän alkalcm van fbntos szr:ni i lyisdgvonäsok, tulajdonsägok tbrntäläsä-ra (p. pontossäg, rendszeretet, an1'agtakardkossäg stb ) Az alapanyagokkai valö foglalatossägsorän nem egyszerlien a hagvomäny vagy a nrergszr;kiis ältal szentesitett, Jbntosnak itölete-qyes anyagok konkrdt tulajdonsägait kel l n:egis;nertelni, hanem a kitüzött cdl rnegvalösitä-sähoz, a fünkciöböl ki indLrlva kell tapasztalalaikra, ismereteikre tärnaszkodva a nregfbleläanyagot megr'älasztani tLrdni, es a felhasznäläs szempontjäböl rneghatärozö tulajdonsägokszerint rendszerezni Az an1'a-*okat csoportosithatjuk egyfeleil geometriai megielenisi fornrä-juk. kiterjedösuk alapjän, nrint eg1'dinrenziösak (i iyen pl. a fbnal, huzal, hurkapälcika), ketdi-nienziosak (pl. papir, texti l , lernez, l i i l ia stb ) 6s häromdirnenziösak (pl. gyurma, ldc), niäsfelöla mechanikai tulajdonsägok alapjän, nrint pl rnerev, kepiökeny, ruqalmas, hajlekony stb. Nenrbaj, söt hasznos, ha a tanulök lel isnrerik, hogl ' egv adoit problemzit többfi lekeppcrt is rneglehet oldani,6s a technikai lag lchc'tsiges nregoldäsok köz|i l a r, 'älasztäst egyib korlatozö t i-rtvezök szabhatjäk nreg

Nözziik nreg a f-elsorolt elvel ' alkalrr iazrisi i l eg1' nrurikalt izetböl r,älaszttrtr (2 oszt J. lo id ) munkadarabra a lka l i t raz- i 'a t Ez a vä lasztot t nrunkadarab eg) ' KI t l rSZ- tät ; la , , \ lka lnraslehet a celkitüzds sorän a nrotivälö szitLräciö megrererlt isere, pl a kirzlekedtrsi jätek, trrrepas/--tal keszitdsöhez.

A müvelettervezii" probicirnantegoldci tevihcnl,seg sor'än a tanulcik al ial i ; :ul ir ik az clkc-szitendö termdket, nre.qi i l lapit jäk a reszek f irni<cit i i i , sz.i iksc;ges aränyai1 A täbla har,.rrn alkat,

Page 30: technika +könyv

r

r 'öszböl äl i . a talp, a szär is a j t . lzöiel ir let. A lLnkcir,rk t iszti iz.asa sorän felt lrrhadäk, hogy a.1el-

zördsznek ketdirncnziös. rnerev anyaeböl kel l kiszi i lnie (nregfelelhet, pl a keminypapir, a f ir

vagy a f imlernez, Ce alkalnral lan a texti l vagl 'a lägy paprir A valasztäst köztr l t ik gazdasägi-

nak minösithetö indokokkal donthedLik el, pl ai: eidrhctö alapanyag, a technolögia egysz-eni-sdge stb .) A szärröl (tartöoszloprol) a funkciö alapjän eldtrnthetik, hog,v egydime nziös, l ineä-risnak €s nrerev anyagböl kdszir l tnek kell lennie, hogy megfelelö magassägra kiemelje a je lzö-rdszt, de ne takarja a mögötte levö tärgyakat ( igy alkahnasnak talälhatjäk a hurkapälcikät, ahuzalt v;rgy szivöszälat, de alkalmatlannak a fonalat). A talprdsznek häromdirnenziösnak, re-lat ive nagyobb tömegrinek kell lennie, hogy a szärat beleerösitve biztositsa a KRESZ-täbla

stabil t'elällitäsänak lehetäsöget Az egyes alkatrdszek anyagänak megvälasztäsa meghatarazzaeikdszitdsük technolögiäjät, i le befolyäsolja konstnrkci(r jukat is (pl az összeszererds meeoldä-säban)

Az önäilö välasztäsok lehetösige a tarrulök szämära csak lätszölagos, donteseiket indi-rekt modon a tanitö (akiken celja nem a munkadarab elkiszittetdse, hanem azt eszközül fel-hasznälva egy'e pedagogiai celkitüzöse rneqvalösitäsa) iränvit ja. A tanitö tulajdonköFpen ,,be-csap.ja" a tanulökat. Azört, hogy i l l i rzi6. iukat fenn tudja tartani, a folyamatot ekire alaposanvögig kel l gondolnia, iränvitö szerepröre lol kel l köszulnie A tanulök helytelen, logikai laghibäs dönteseit elöre elökdszitett kisdrletekkel, el lenpdldäkkal kel l gyakorlat i lag .:äfolni, nerntdnyeket kinyi latkozfatni. Az alaptechnoiögiäk megisrnertetesdnel a f izikai, könriai es biolögi-ai technolögialajtäk kozii l csak a frzikai technolögiäk kozö tadozö nrechanikai tr:chnolögiäk-rol van lehetösög a tanulök szärnära azalsö tagozatban gyakorlati ismereteket nirirjtani. Alaki-tö ds szerelö technolögiäkkal ismerkedhetnek nreg, az alakitö technolögiäknäl lrhetösög vanrnind a forgäcsievälasztässal törrdnö, mint a kdplökeny alakitäs alapfogalmänak kialakitäsära.A technolögiai ismertek gyakorlati elsajäti täsänäl a cöl nem lehet csak a k6ziszerszämokhasznälaiänak tanitäsa, hanem az alaprnüveletek, mint a gdpi rnegnrunkäläsnak az alapjakdnt,lenyegekönt valö megdrtetöse. Feltärul a technolögia összeluggise az anyagszerüseggel,melynek feltäräsa anyagvizsgälattal tört inik (foleg kvali tat iv, de egyes esetekben kvantitat ivminösitdssel is.) A szerszänr is a megmunkälandö anyag nagyobb szi lärdsägänak. kenrönysd-gdnek stb. Követelmdnyöt

Ahhoz, hogy a tanitö kepes legyen a rnüvelettervezö ds ezen keresztül a problema-megoldö kdpessög fejlesztdsöre, neki magänak is magas szinten birnia kell ezt a kdpessdget Agyermekekkel valö munka sorän az analizis, majd az ezt követö szintdzis segitsögevel fel kell

tärni az összefuggöseket, a feladat rnegoldäsänak logikäjät. A helyzet gyakran itt is problema-

tikus. A folyamat a tanitö rtiszdröl nem alaposan vdggondoit. de mivel mintantunkadarabotközread, a konkröt elköszitds lepiseit bernutatja a tanulök többsög intel l igenciäja segitsögdvel,

utänzässal kdpes a munkadarab reprodukäläsära. A tevdkenysög lätszölag sikeres volt, azon-

ban a tanulö csak egy täragy elköszitösdt tanulta meg, az ältalänos technikai szeml6let iejlesz-

tdse elmaradt.Megoldäsnak kinälkozik a pedagögusok kepzdsenel a niüvelettewezö k6pesseg fej-

lesztesöre es mdrhetövö tötelere a peldäul mikroszämitögeppel összekapcsolt oktatörobotok

vagy egyöb mechatronikai eszközök mozgäsfolyamatät programozva, az ilyen trdning közben

azonnal kiderüI, ha a folyamat elemzdse nem alapos agöp ugyanis csak a korrekt utasitäsokal

fogadja el, azokat szolgaian követi.Ha mär szöba kenilt, a szämitögdp oktatästechnikai eszközkdnt a tanulök technikai

neveldsdnek is celszerü segitöje lehet (pl. grafikus programmal a müszaki rajzi ismeretek tani-

täsära stb.) Megfelelöen bonyolult, drzekelökkcl is ellätott prograrnozhato mechatronikai mo-

dellel a tanulö manuälisan is egyutt dolgozhat, az mdrheti 6s f igyelnret a szükseges pedagögiai

korrekciöra A gyermek szärnära a tevdkenysdg jätök tbrrnäjäban reprezentälödhat. A jövöben

talän az i lyen eszköz nen.r !esz kuriöz-unr A valösägos technika ös a technikaörai tevökelrysdgköai hasonldrsäg ds küloribtrzösög örzökeltet isövel erösithetjLik a technikai neveldst t tä kcl imutatni a valt isäg ternreldsbc'n levö bonyolLrlt inunkameqosztäsra ds okaira, a terrndkek köszi-

t 0

Page 31: technika +könyv

tesdhez hasznält sokfdle anyagra, sok alkatrdszre. A gyakorlatbarr hibakdnt szokott jelentkezni

technikatört6neti szenrldlet drvinycsitöse szempontjäböI, hogy a tanitö csak egyszerüen közli ,ime milyen kezdetleges l<örülnienyek voltak röge,bezze{r mi van most. A vulgarizälö, igaz-sägtalanul minösitö megközeli t is helyet helyesebb a fej lödös belsö 6s technikän kivül i össze-fiiggöseit is megvilägitani.

Azon celkitüzesek megvalösitäsät, hogy a hallgatöknak fejlödjön a technikai kreativi-täsuk (ez alatt mind az ereCeti kitaläläsnak, mind a gya!.:orlati megvalösitäsnak a köpessdgdtertve) 6s rendszerszemlöletük, amely az eredmönyes tanitäshoz szüksöges, elönyösen segiti afelköszitös sorän olyan feladat kdszittetdse, amelynek megvalösitäsakor a teljes szimulält ter-melösi-technikai folyamaton könyszerulnek onällöan vdgighaladni. A feladat magäban foglal-ja (bizonyos paramdtereknek eleget tevö, ügymint alsö tagozatban megismert alapanl'agokra6s alaptechnolögiäkra tämaszkodo, tobb alkatreszböl äll6) termdk kitaläläsät (cdlkitüzds), an-nak konstrukciös es technolögiai terve elkeszitösdt 6s a term6k 0ätdk, modell, szemlöltetöes2-köz stb.) gyakorlati kivitelezösit. (Termöszetesen konstrukciös, ill. technolögiai terv szohasz-nälat ellendre itt nem mdrnöki szakrnunkäröl van szö, hanenr a technika tarftärgy tantervi kö-vetelmdnyeinek megfelelö sz.invonalü, alaposan vögiggondolt folyamatröi ös egyerrelmü meg-fogahnazäsröl ügy rajzi, mint jclkepi ds szöveges vonatkozäsban. A kivitelezdsnell kör'etel-mdny a pontossäg, az esztöttkunr, a terveknek valö megfeleles. A konstrukciö otletessdge iskülön minösithetö.)

. ) t

Page 32: technika +könyv

FARKAS KAl'ALIN

:\ .TEFIETSEC; FIS

Kt ,B lN S. \NDOR

Ti\NTILÖK SEG i T.ASU A . I .E,CLTNIKAÖTTiIN

A T e c h n i k a t a n i t ä s a L . f o l y Ö r r : . r l 9 l l S . e v i 5 . s z ä m ä b : i t ) r t l € q J e -

l - e n t p u b l j k ä c i Ö m ä s o I a I a l e r ö v " L d i t v e '

Az utöbbi dvekben, azzal pärhuzar)osa, ahtigy tärsadalr:runk egyre erzikenyebb lett a

gazdasägi törvenyszerusdgekre, ahogy lassankönt az oktatässal kapcsolatosan is felmerüit a

üatdkonysäg körddse, söt mär-nrär felmen-ilt anrtak az igrjnye, hogy az iskola is nregmdressdk

a piacon (l), egyre több szö esik a tehetsdgröI, az intel l igenciärö1, az alkotökdpessdgröl. (2)

Ugy tünik, elsösorban a tehetsög kibontakoztatäsäval, tämogatäsäval drhetndnk el fej-

löclösunk felgyorsitäsät. Ebben pedig gaz iskoiänak rendkivul nagy szerepe lehet Csakhogy

az ältalänos iskola - mär csak ,,ältalänos" jellegdböl kör'etkezöen is - lötrcjotte (ita az atluttt.s-

ro figyelt elsösorban. A tehetseggrnuktzti.srril rndg ma is sokan az elitkdpzdsre n.r.s;ociälttok.

A szemlölet megvältozasähoz az iskolän kivül i vi läg n-vonläsära' iatt szüksdg.

I. Kiknek van szüks6giik rni iszlki-technikai nrür'eltsögre?

l . Szakbarbärsäg

..Arröl senki sem vitatkozik. hogy a technikai (müszaki) pälyän lövöknel ' ' (uagy arra kÖszu-

löknek) technikai müveitsdggel kel l rendelkeznit ik. De eldg sokan vannak mig, akik ü-uy vö-

1ik, hogy a technikai ismeretre <csak azoknak, van sztiksdgiik, vagyis i ! . :netn muszaki päli 'än

ldvöknek csak feiesleges teher " - ir ja Szücs Ervin. (a)Ha elmondhatjuk, hogy mög ni indig nem kedvez a tehetsigek fel isrneresenek-

fej lesztösdnek, akkor kdtszeresen tgazez a müszaki-technikai tehetsögckre. Mert egy jt i l zon-

9orä26 kisf iüra, egy verseket irogatö kislänyra btszkik a születi , a ntatematikäböl kivälö ta-

nulöra a tanärai, de aki für-farag, barkäcsol, az többnyire csak .,rendetlensögct csinäi", . ,min-

dent összepiszkit" ,,nern azzal foglalkozik, amivel kellene" * s legiobb esetben is csak

.,ügyes".Mielött teträt a müszaki-technikai tehetsdgek felkaroläsära orszägos möretekben gon-

dolhatnänk, minclent meg kell tenntink e kdpesseg fontcrssägänak felismertetdsdirt, elisnrerte-

tdsedrt.A felnöttek ölettapasztalaton alapuio szemlöietrnodja termdszetesen nehezen vältozat-

hatö, a gyerekekö konnyebben formältratö.

2. F iük- länyok ( , ,A2 a k is k i i lönbs6g. . . " )

A müszaki-technikai tehetsög problemäjänak elemzdsdben gyakran került a vita kozdppontjä-

ba a fiük-länyok, a nök-firfiak egyenlösdge.Tudjuk, hogy kenyes teruletet erintrink, rnert a nök egtenlogü.sägäört indult - szände-

kät tekintve nagyon is humänus ds az igazsägtalan megkülönböztetösek miatt nagyon is indo-

kolt - mozgalom öppen a kezCeti eredmönyeknöl tart, amikor is a nök elnyertdk azt a jogot,

hogy viselhessök mindazokat a terheket, anriket hosszü ideig csak a förfiak viselhettek, andl-

kul, hogy megszabadultak volna azoktöl a kötelezettsögcktöl, arnik mincleddig elsösorban a

nök ,,kivältsägai" voltak. Vagyis, ha nem is sikertilt elerni a nök tönylege.r egyenjogüsitäsät.

legaläbbis i l l ik i rgy tenni , mintha,Pedig a förf lak 6s nök kcizott i szcrnrnel lr i thatö,,kis külonbsie" Inel let l alaPos okunk

van feltötelezni mäs iel lcgir ki i lönbsögckct is Mint Czeizel ir ja

t l! t

1 L

Page 33: technika +könyv

, ,Lehetnek olyan gönek is, antelyek a ferl laknäl a kivdteles szellemi szfdräkban esz.lelt

fokozott reszesed€shez vezethetnek... A különbözö vizsgälati mödszerek rdgÖta tanüsitjäk,

htgy pöldaul a verbalitäs ös a tdrbeli täjökozödäs terdn a köt nent között drtökelhetö különbsdg

m,itatlorit . A nök verbalitäsa szignifikänsan jobb a fdrfial:6nä1... A tdrbeli täjökozodäs 6s az

atgebrai szemldlet kozott pedig összefuggös van. Az algebrai szemldlet ds a matematikai

absztrakciö üjra csak rokon egymässai. igy azttn rögtön 6rthetö, hogy mindenLitt a vilägon a

matematikai adottsäg a fiükban szämottevöen jobb, mint a länyokban " (6)

Termdszetesen tudjuk, hogy mäsfajta magyarilzatok is lehetsögesek TÖrtinelmileg

kialakult szerepmegosztäsböl ereciö szulöi elvär:äsoh szokä.sok stb Szämunkra itt ös most az

tünik l6nyegesnek, hogy egyältalän nem ntagätöl örtetödöd, hogy a fiüknak ds a länyoknak

ugyanakkoä müszaki-technikai köpessdgük kell, hogt leg,sll. Ezen tülmenöen, semmi okunk

si-ncs feltdtelezni, hogy a müszaki technikai kepessdg egtdinrenzids. Ellenkezöleg'. nagyon is

valöszinünek tünik, hogy egymässal laza kapcsolatban ldvö kdpessdgek szerencsds kombinä-

ci6iböl äli elö a müszaki-technikai tehetsög. Könnyen elöfcrrdulhat tehät - ds megfelelö kuta-

täsi eredmdnyek hijän csak ilyen feltöteles mondatokban tudunk fogalmazni - , hogy a fiük Ös

a länyok altaläban mäs nrüszaki-technikai köpessögek birtokäban vannak elsösorban.

Tävolröl sem azt akarjuk ezzel mondani, liogy mondjunk le a länyok müszaki-

technikai kdpessegenek fejlesztesöröl, az ilyen tören tehetsdge iänyok felismerisöröI. .Azt sze-

retntjlk hangsülyozni, hogy a rnüszaki-technikai tehetsdg ,,ferfias" felfogäsät ne eröltessük rä

a länyokra Hogy,,.. . helytelen a kdt nem közö egyenlösöget tenni. (Noha termdsz.etes, hogy

tärsadalmi drtekuk egyenrangü )" (7)

I l . l l l i iszaki-technikai kdJress6gekröl

Az Ertelmezö-Szotür szerint a .,rnüszaki" jelzö,,a terntdszettr-rComänyoknak az (ipari)

ternrelösben valö alkalntazäsäval kapcsolatos" jelensdgekre vonatkozik, s ez a megfogalmazäs

jöl osszesürit i a ternrdszettudonränycs erdeklöddst, rt hasznos tärg1'ak elöäll i täsät ds atz elvi-

elmöleti hoz.zäälläson tülnienö gyakorlati alkalmazäst.Arnikor a müszaki-techlikai tdren tehetseges gyerekek fel isrnerisert i l , kdpessdgeik fbl-

lesztösöröl beszdlünk, valöszinüleg drdemes e härom teniletre koncenträlni

Lrgyanakkor nenl szeretndnk kizärni egy központi , ,köpessdgnlag" ldtet, ir iszen a min-

dennapi szernlöletmöd szänrära evidensnek tünik. hogy vannak ol,u-an emberek. akik .,ügv äl-

taläban' ' tehetsdgesek miiszal: i- technikai tdrcn\; iszonylag könnyen fel lchet sorolrt i azokat a kepessög,cket, amell 'ekre a nr[rszakii-

tecSnikai tevdkenysdgek többsdgdnek eredntön1'es vdgzesöhez sztikseg van'. az. erzekelis poll-

rossäga (elsösorban a vizuälis ös takti l is erzdkeldse), vizuälis emlökezet, a f igvelem kottcent-

rälrsäga es tarrössäga, logikai probldmanregoldö kepessdg stb \{ indezeken belui is ki jelö1he-

tök bi ionyos csomöpontok, nrint peldäul a lätäson belt i l a szenrnrdrl ik. a törlätäs stb

Az i lyesfajta ,.ältanossägc,k" mellett a szakrnai ägazatortkr:nt ldnyeges kulÖnbsegek

mutatkoznak, illetve az egves .szttkrnui dgozotok legaläbbis kiiltlnboz.ö arärll'ban igeny'lik az

emlitett kepessdgeket lgy pdldäul.

, , . e t,eg,,ö.szcltt i l fontos a teclrnolögiai fblyanratokban valö gondolkodökepesseg, ä

giipö.s:e tnöl a tdrelkepzelis es a gyärräs technologiäjäban valö gotril,--rlkodis, o villomtts, nrii-

s:arös: es ältaläban a szerel i j szakrnäknäl a rnüszaki dr-telntesseq, a nlozs,asLlgvcsscll . az

äranrkörbel valö gondolkodäs. a rnir isi kepesseg. a diagrrosztizäiö kipessdg stb " (9)

t.Neur szabad azonban azl gontiolnunk, hogy a ni i iszakr-te'chr: ikai t t lren tei letsigesgi,ermekek a jö lätäsa va-ey kizü91,essöqe predcsz-t inäl ja erre l \ ' t int nrinclctt I l ias tc: l letsig, ö is

egisz ldnydyel vesz rösz,t az ältala kedvelt tevdkenvsegihjtäkban l izdrr dppcn ugt'sz-üksdg van

az i iven t irel l tehetsiges gl,crekek szenri l f isögcrrck lcj l tsz:1 t lsdrc, t t t ir t l al i t igv t:2,1 tct ' l t t t lszctcs-nck tar-t1uk a rnirvcsz-i haj lanltr tehetsclgesek lerir l

)-)

Page 34: technika +könyv

'"1 tehct.sög tt::emcl]'iseg rnegtt-v'ilr'iitrtrlti.s,r, iunt hi:rtrqylrs szamöl),ix:gtoncisrsk mt,clirötis jelt'nti;

- ingerekkelszc:nrbenin l ' i to t tsäg,- önällösäg- hatärozott enkip stb

.\ tehetsdges gyerek hanrarabb is gyorsabban iszrevr:sz-i, Sogy valah6l, vala' ibc* valanri

. .erdekes, izgalmas" problöma van. Reakciöi rugalnrasak, igyekszik a felnöttek is nräs gyere-kek segitsdge nelkül önällöan rnegoldäs taialni. Kevdsbd erdekli mäsok völemdnye,, ki i t iku-sabb, mäsok äl läspondät, ki jelenlteseit gyorsan el lenörz.i , ds az el lenörzes ered.renyet ne-megyszer,,udvariat lanul" közl i is.

Ezek a sajätossägok nenr kiserö,ielensegei a tehetsignek, arnelyeket le lehet valasztaniröla ."Ha a felsoroltakröl lene'. 'elent a gyereket, akkc,r lenevelem a tehetseges prodtrktumrölis, a kettö elvälaszthatatlan e-qymästö! " (10)

TII. [ ' I ivel,,men tegetj i i k" nrlgu rr kit t?

l . , , f . {agyon jö l nregvol tunk e r r6 lk i i l is "

Szokäsoli , lräzisok gyakran elöidözik bennunk az rr lyan viselkeddst, ainely az üinak a. ,mäsnak" e l lenäl l . Hänyszor hal lhat luk tar r . r r i szobäkbai r

,,EZ NEM FOG N{ENNI ''

. .NfEG SOHASE]\4 CSINÄLTUK iGY ' '

. .NAGYON ' IÖ I - N IECr 'OLTL INK ENEI .K I ] I . IS ' '

. .ERRE MEC NEIV{ KESZ[ 'LTÜNK FEt . "Gyakran köptelenek vagyunk a dolgokat a megszokottöl elterö szempontböl szemldlni, el-

kdpzelni, hogy egy-egy tärgynak nern csupän egyföle lunkciöja iehet Ä probl6mäkat a mes-szokäs miatt ältaläban ügy igyekszünk nregoldani, ahogy'tegnap 6s tegnapelött is tettük, fr, ;-getlenül,attöI, hogy i lyen is ennek a rnai problömänak a rermeszete.

Erdemes lenne pedig mindannyiunkn;' .k megszi vlel ni N{ontaigne szavait.,,Aki megszabadult a szokäs borzasztö elöiteletitöI, räjön, hogy rengeteg ketsigtelenni

kövült szabälynak nincs egydb litjoga, rnint a megszokäs galambösz szakälla ds räncos äbrä-zata. Ha azonban letdpi ezt az arcät, s visszavezeti dolgokat a:ziguzsäg ds örtelem fbrräsähoz,ügy örzi, hogy itdlkezdse tötägast äll ugyan; s mögis szilärdabban megvetette a läbät a öl-dön " (1 1 )

2. Harmincheten vannak az osztälyban..A Köznevelösben olvastuk, de szinte bärnrelyik tarräri teni letböl iddzhetndnk hasonlö ve-

lemönyt:

,,En tudom mit kel lene tenni. Egyeni megterhelds, ditTerencialäs. Egy pdldasor a gyengöbbek-nek, egy mäsik a jobbaknak, esetleg rendkivt i l i pelda a kiernelkedöknek. De hogyan 6s mikor?Harmincheten vannak az osztälyban Közülunk szorozni sem tud, az osztäsröl nem is besz6l-ve... Ki tud i lyen korulnrönyek között dif ferenciälni? Ki kdpes tehetseget gondozni, amikormig a munkämat is al ig tudom elvdgezni? (12)

Nem karikirozni szeretnenk az ilyesfajta tanäri hozzäälläst, drzest, hanem dppen ellen-kezöleg. felhivni a f igyelmet rä, hogy ha egy velekedcs ennyire elterjedt, akkor annak kell ,hogy valami alapja legyen.

A tanärok tülterheldse törry, ds nrinden jelcntöse pcCagögiai üj i täs szinte leküzclhetet-len gätja A lelkes kezdö tanärra - ds minden el lenkez.ö hireszteles el lenire i l1'en is van -- alegüjabb, segitö szänddkü rendelkezdsek cl lenöre a legtobb helyen olyan rerheket raknak, me-lyek sülya alatt vagv mes,roppan, vagy en,ced a kez_elt:t i nrunkaiqen-ycs tr j i täsaibö|, vagy iclöber,

) +

Page 35: technika +könyv

elmenekül a palyäröl A r igi tanärok többsdge nrär nrcgtanulta - örtvddelenrb(i l - , hogyan

lehet,,ki)ryrl,eldöbberf'is megölni. (Na nenr jöI, de legaiäbbis nem belebetegedve a munkäba')

Mäsröszt visz.ont nenr hisszük, hogy puszlun a tarrärok terheidsönek csökkentöse nreg-

oldanä a tehetsögek f'elkaroläsänak problemäjät.

rv. Hogyan tudnink e löbbre löpni?

1. A katedrän is tchets6gesek legycnck

A tananyag, a tantärgyi slruktüra, az iskola felszereltsdge stb. fontos tönyezök, de a

dontö tenyezö ös sajnos egyben a leggyengdbb läncszem az iskolai tehetsdgrtevelös k6r-

deskomplexumäban a tanär - tevekenysegben megnyilvänulö - szemdlyisöge.

Alkotökkal beszdlgetve öletükröI, többnyire hamarosan felmerül az emldkezetükben egy-

egy tanäregydnis6g - ,,tehetsdges tanär" - köpe, akiröl melegstiggel a hangiukban mondjäk

.i-,,o volt-iz, akinek a hatäsära elindultam az üton, aki bätoritott, aki olyan emberi kap-

csolatot alakitott ki velem, hogy az valöban tanuläsra serkentett."lvfilyen a ,,tehetsiges tanär"? A välaszt ternröszetesen aszerint kapjuk meg, hogy mit ör-

tünk a tanäri tevdkenysig fo funkciöjänak (pdldäul: a hagyomänyok közvetitdset vagy az

üj dolgok betbgadäsära valö kdpesseget, esetleg e kettö valamilyen kombinäciöjät). ;\

,,Pedagögusok a tehetsegfejlesztös szolgälatäban" cirnü tanulmänyunkban a kÖvetkezö köt

tönyezot hangsülyoztuk, mint a kifeiezettentanäri tehetseg elengedhetetlen Összetevöit:- a szemelyisdg kibont; ikozäsät elösegitö att i tüd (a tanär legyen hiteles, elfogadÖ.

empatikusan megirtö);- a partneri tanär-diäk i . ' iszony kifej lesztesdre valö köpessig,

Az i lyen tanär nagv valöszinüsdggel a gy'erekek iönyeges tanuläsärrak selkentö-jeve välik, ds igy a tehetsdgesek a többiekndl talän rntlg többet l :öszönhetnek ne-

k i ( l 3 )Rogers ir ja egyhelyütt arrö1, hogy ha mint tanär kir 'äncsi lerlne. hogy alkalrni ls-e a kre-

ativ diäkok neveldsdre, akkor i lyesftr j ta kör'ddseket tertne fel magänak:

..Van-e eleg bätorsägös alazat bennenr ahhoz, hog.v diäkjaim kreatir 'öt leteit tärlrogirssani?yan-e bennenr eldg toleraltcia d.s enrbersdg ahhoz-, hogy elfogadjarn a bosszantc' ' , idönkent

kihiv6, esetleg buta kerdeseit azoknak, akikrrek kreativ c)l leteik vannak? Tudok-e teret biz-

tositani a kreativ enttrer szärirära?" (14)Persze - nt int ältaläban nrindennek '- annak is jo oka van, i togy tt l iert van egvre keve-

sebb igazi tehetsög a katedrär:. a kis pdnz, a tärsatialrrt i i :regbecsri l tsdg hiäny'a, a tüiterhe-

lc{s . , t ie nenr akarjuk isnidt a .,rni ir i nem" of:ait st 'r t 'olni A tehctsdg sokszinüsögct vetett

hitunk monciatja velünk, hogy' felteheiöen azoknak is kel l , hogl ' vulonrire teltetsÖgük le-

gyen. akik i lyen körülmenyek között megmaradnak a tanitäsa hivatäsa ntel lett - csupän

rulinrrä, taposömalonrntä i , 'ält tevekenvsegrik elfcdi, netrt engedi fclszinre kcrülr; i , ki iron-

rakozni, lättatni tehetsdgiiket. N'tär puszta önvddelenrbci l is , tanult iköz-pontirvä kellene r ' 'äl-

niuk. nrert csak igi, lefuet rerndnyük arra, hogy a gyerekek häläja t:s sz-eretett: kipdtlen nröl-

tÖ fizetseget kapjanak rnurrkäjukdrt

2, . . I losszäbnr t 6s szöl teber t "

I {a azr akar juk , hor : ,y va löban tehc ls iggondt - rzäs Icg lcn isko i ; l i i i kb , t r i . ; i kko t cz I l c r l l kor lä -

tozod l ia l cgyes isko iäkra , e -u) ' cs i le tko lokra , cg i 'e : i l r t r r l i t t ' r l r ' : t k ra " " \z i sko lä" - r tek ke l l a

tehetsigesek : ds pelsze nt i t idett gl lerek - ot t l tonär"ä r ' i t l t t ie

j i

Page 36: technika +könyv

ü) I',g7,v,t6t szäntdra isTalän nem is kel lene kulön hangsül_yoznunk, hog'y a tehetsdegondozäs akkor lehet igazäneredrttenyes, hafoly'ontol{).\ , rnini len eletkorra. iskolai oszti lyra kiterjed. Ez a pedagögiaigyakorlatban legaläbb l:et feladat kövctkezetes megolt iäsät jelenti. Eg1'r iszt: , , ,42 ältalänosiskoläban felfedezett is fejlesztctt tehetsige tanulökat üt kell atlni a következö iskolänakds sorsukat toväbbra is f igyelenrnel kel l kiserni. n*evezhetndnk ezt <tehetseg utögondo-zäsnak> is

Mäsrcszt: ,,A tehetsögek f-elkaroläsa csak akkor hozhatja rneg a värt sikert, ha az iskolarninden nevelöje - az alsös osztälyfönöktöl iu igazgatöig, a kisdobos rajvezetätöl a csa-patvezetö ig mindenki ,sz ivr !gvdnek tek int i . " (15)

b) Minöl fiatalabb korhonNem lehet eldggd hangsülyc-rzni az- idö jelentösiget a tehetsdggondozäsban. Azt szoktäkmonCani, hogy a tehetsdg minden f:öri i lnrinyek között t 'elszirrre tör, s ez bixit*,o^s esetek-ben igaz is. Altaldbcrl azonban a tehetsigek kibontakozäsäban lönyeges szerepe van a ko-ragyermekkori környezetnek

A müszaki-technikai drdeklödes felkeltdse, az i lyen iränvü tel jesitrnönyek 6rrökei6setehät mär övodäskorban döntö lehet. Az alkotökepcsseg fej lesztdsönek övodai neveli-sünkben a jelenlegindl nagyobb szerepet kel lene kapnia. Igaz, öi 'odäink az iskolära kdszi-tenek elö, s ha iskoläink tor,äLrbra is i lyen kevdsse iogäk tolerälni a kreativ gverekeket,akkor a kreativitäs serkentö övoda csak az ,, iskoladretlenek" szänrät fokoznä

De talän sikerül megäll i tanunk az-t a folyamatot, hogy a täragyi tudäsra koncenträlö is-kola hasson az emberibbnek tünö övodai neveldsl inkre, ha mär csupän kevössö remöny-kedhetünk arra, hogy az övodai környezet jätdkosabb-csalädibb legkördböl (17) sikerulva lami t becsempdsznünk a, , tudäsgyärrä" vä lö isko läkba. (18)

c) ir,lerncsak egt tantarg,,hanEgyctdrtünk Szücs Ervinnel, aki a tävlati müveltsög tartalnrära vonatkozö i\,lTA äliäsfog-laläsböl ki indulva aä hangsülyozza, hogy minden oiyan helyen, ahol ezt a dolgok logikäjalehetövd teszi, a technikai isntereteket nem csak a többi tudomänyägba, hanem a többi is-kolai tantärgyba is be kell , ,szivärogtatnunk". Vagyis: minden tantärgyban drvdnyesülniekell a technikai szemlöletnek (is). Peidäul:

- 11 a matematikän belt i l konki- i t technikai pdldäkkal kel l szemldletesse tenni a ket-tes szämrendszer hasznälatät, a modern szämitögdpek logikai alapjait, az algorit-mizäläs mödszerdt,

- a ftzikän belül foglalkozni kell pl az enorgiahasznositäs lehetösdgeivei, ismert 6svärhatö mödjaival; össze kell kapcsolni a nrikrovilägröl alkotott ismereteinek azüj - ds värhatö - technikai alkotäsok isrnertetdsdvel;. . .A ldnyeg az, hogy a tanulökban a- a neveids €g'r'sdges rendszerdn belül - tudato-suljon, hogy az egyes tantärgvak ugyanarröl az objektlv vilägröl szöhtak, vala-mennyien ennek a vi lägnak (uagy egy reszenek) modell jei " ( i9)

Radnainö Szendrei Jtiliu valami hasonlö fogalmaz meg a talän szüksdges, de mdgis ere-dendöen rossz tantärgyi szettagoltsägr6l:, ,Eza szöttagoltsäg, hogy matematika, technika, kenyszerüsdg, arnit oldanunk kell . Nem tehet-jük meg, hogy f-elöpitünk a gyerekekben egy matematikaszeretetet, egy technikaszeretetet. Ezvalahogy ügy tünne, nrintha kulön kis tornyokat dpitenek, rnitöl tudnäk ezt a gyerekek a tanu-läs vdgeztevel egy harmonikus, szöp dpii letnek lätni " (20)

Ide kivänkozikaz a gondolat i .s, hogy nrinden tantärgyak tül kel l mututniu önmagän. atecirnika mint tantärgy nem szolgälhatia csupän a techrrikai ismereteket, a techrrikai kdpess6-gek lej leszteset

l 6

Page 37: technika +könyv

Ahcrgy Dienes Z,oltän nrondta egv interjüjäban a rrrateniati l la-tanuläs cel" iärci l

, ,A hagyonränyos rnatenratikatanitäs cöl jaa matematika, nrig a moclern matematikatanitäs

cölja valöszinüleg nenr a matenratika, vagy legaläbbis nem annak keliene lennie. " I Ianempdldäul a generalizäciö köpessdgdnek a fejlesztöse. ,,A nratematika nagyon ältalänos. Azegyedi ös az äitalänos közötti viszony a modern dlet nagyon fontos tenilete. Nagyon lbntos,hogy ha uz ölet egy bizonyos hel-"-zeteböl egy mäsik helyzetebe ätkerulünk, akkor felisrnerjük,hogy meiy tdnyezök maradtak közösen.

De mög ezen tülmenöen is a technikai tehetsdg fejlöddsdt, a technikai ismeretek elsajä-titäsänak mdrtdkdnöl jobban befolyäsolja az elsajätitäs hogyanja: volt-e a tanuläsi folyanratnakszemilyi s6gfej I e sztö, szoci al izäcio hatäsa.

d) Nemcsak tanita.si örhrA szakkör, mint a tanitäsi örän kivüli tehetseggondozäs egyik szen'ezeti formäja szintekorlätlan lehetösdget nyüjthat a tanulök önällö tapasztalatszerzösöre, a szakkör tagjaihozvalö igazodäsra. A szakkörök magukban hordozz-äk az alternativitäs, a soksziniisög, azegyeni ütkeresds lehetösdgöt.Különösen igaz ez a technika szakkörokre.A technika szakkörök cölja az, hogy,,.. . a technika külonbozö teruletei iränt ördeklödö, atechnika elmdleti ds gyakorlati kerdeseiben elmdlyedni tudö, a technikai probidmäk nteg-oldäsa iränt vonzödö tanuloknak olyan alkotö l6gkön ös lehetösdgel terenltsen, amely biz-tosit ja a szakköri tagok szerndlyisegdnek sokoldalü fej lödösöt, speciäl is tehetsdgük kibon-takozäsät es elösegit i pälyavälasztäsukat" * ir ja Binder Kärolv a kozelnrültban megf r: lerrtszakköri nevelömunka kdzikönyvdben.

Hogy a jeienleg mukodci technika szakkörök rnindebböl mit valösitanak rrteg, arrolnincsenek felmdrdsi adataink. Csak sejt j t ik, hogy a kdzikönyv inkäbb a väg1'akat, mint avalösägot tukrözi. (22)

e)Nemcsak u: iskolctIr,{üszaki-technikai prublerrräk iränti drdeklödest, vonzalniat nenrcsak asz iskola alakithatkis Müszaki-technikai isnrerlekre ncnrcsak az iskoläban ieltet s2rer1 a tanulo Sokat lchet etdren a rädiö, a televiziö stb.

A legfontosabb (sajnos),, iskolän kirmli tdnl,ezö" azonban as:i i lö. (A,,sajnos" kitdtel-lel azt szerettük volna jelezni, hogy az ältaltrnk ideälisnak taftott esetben a szi i lök t is az is-kola kapcsolala olyan sz-oros lenne, hogy a szri löket senrrnifdlekeppen nem lelrettre .,külsi jtdnl,ezö"-kent kezelni. Az isl iolänak nern szabadna lenrorrdani a szi i lök s;;ecial is isnrerett":-iröI, a gyerekeik szeretetiböl eredö rnotiväciöröI. A .,di l ferenciäläs" is az ,,elet l iez kozeli-tes" al igl ia valösithatö nrg a szi i löi ip.azi bevonäsa ni lkui Csak lrogy ehhez az- kel l , hogy asz,i i lök valoban magukir iak drez-zök az iskoläi, s a tanärr)kkal es diakokkai egyenrangiiszavuk leuyen az iskola eletenek alakitäsäban.)

3. Az isko la ny issa k i knpui t !Az elözö pontban - ki i lönösen a szi i lök szercpinek hangsir lytx:asakor elörkeztünk a tehet-sigek neveldsdnek (es ältaläban a nrai iskoiänak) egf i l : sarkalatos kirt i isclrez az önnragä-ba fordulö bezf*közo iskola bärrni l i 'cn kivälönak t i injt ik is sa,jät ir tdkrcndjc sz-crintncnr k t {pes e leg.c l tcr t r t i tärsac la l r r r i funkc iö jänak

u) A: (lel utr.s:ol.ju az r.rkttlr!t

, ,N{a lenyegesen n täs az isko la cs a ko t ' t rvezr ' l v isz i . rn1 ,11 A r i läg tc i i var r ana l , a rn i l i t t oda-Llcnn tani tani kel l , ner) l AZ i : ,kcla unszol, ja az r lstet. l l r , r1,uu1'ur i i rqur l . j rnar c ' l t i i lcnr i , 'a la-

.l'i

Page 38: technika +könyv

I

*it . h:r ircpl, az. ölet az iskcl lät ulr.yalr tcrenrts rt iär valanti rertdct abban, anii ' rel es nlär a

gl,ernrckagyat is elborirom. Lekäsaink fätäban ott jär a vi l lany, csapji in kicstrrt l tr l a viz,

Igv kisdoÜoz tävoli . , leadäsokat" tbg fel " - ir ja Niimet L.äszlo (2'1)

A t.enti sorok napjainkban ki i lönosen igu,ak. Az iskolanak ttern lehet nern ttrdonräsul

vennie, hgrgy kapujän.,ciorttnrbci l az dlet". Az eddigi, öiett i i l elvälasztott, eri isen szabälyo-

zott irrteznienyböl-sorornpök nölkul i nyi l tabb tanulasi is tapaszttr lat i szintörre kel l vältoz'

n ia

U Önallöan, de nem eEYediilA niüszaki-technikai figtatt orasok ktilonosen jö alkalrnat nyüjtanak a tanulökkal valöbart

erdekio probldrnäkkat viiö fbglalkozäsra, a t'elf-edezö tanuläsra. A ien,veg: a gverekek ak-

t ivan reszt vegyenek iehetöleg mär a teladat kivälasztäsähan is, ds Önällöan' Ce ne maguk-

ra haglr 'a vögezzök a feladat rnegoldäsät.

b) Roniantiktt"scrrrA g-verek romalt ikus leny }{a aikalnraz.kodni kivänurtk :;ajätossagaihoz, akkor ertgednünk

feit, Sogy kielegülhesr.n o ,or.,",ontika iränti igön1'e Az ,,dlet" nl69 a maga valösägäban,

nagy kaündkent mutatkozik meg nekik, tehät az,,dietszeiu tanuläs"-nak is ,.kalandos"-nak

kell lennie Ehelyütt csupän egv gyakorlö pedagogus jö peldäjät * a , 'Robinson kÖrnyezet-

jätdkot" - emlitji.ik meg:' , ,A jätek lönyeg.' i gy*r.kek elkepzelik, hogy (Robinson helydben) ök nrit tenndnek,

t,a trajOtorcrttk6nt egy tälatlan szigetre kertilnönek" A szigeten f'ellelhetö ternlöszetes

unyugttböi (anyag, [ö, fa, vesszö, häncs, äl latbör. gyapjü. ketrderrost stb.) kel l sajätos

.niU.ri kornyezetel teremteni Ez az elköpzelt aiaphelyzet a megoldandö problemäk' fel-

adatok sorozatat veti fel. Ilyen feladatheiyzet lehet kunyhdöoitÖs, sövdnykeritds fonäsa;

agyageCinyek formäzäsa; bütorkdszitös; kosärfonäs; szövtis-fonäs, csomözäs: ruhäzat ke-

, i i trr. (varräs, börmunkäk); tüz-he11'dpitös (tüzcsihoiäs); 6telköszitds (kenydrsütds,

levesfözes srb.) N,{indezeker a hasznälati iärgy'akat, dpitrninyeket a gyerekek <kicsiben>

elkdszit ik. rniközben megisrnerik az egyes anyagok (technikai) tulajdonsägait ' felhas;:nä-

läsi lehetösegit." (25)N{inden psricüolOgiai tesztndl jobban rnegmutatkozik a müszaki-technikaitehetsög az

ilyen szellemes felvält, a gyerekek sajätossagaihoz igazodo szituäcioban, nrelyek egy-

,i.rr. szolgältatjäk a tehetsdg felismerisdt ös fejlesztesöt

4. Min6l több vä lasztäs i lehetösöget !

A välasztäs talän az egyik legemberibb tr-rlajdonsäg, s a tehetseges gyerekek koriben vdg-

zett pedagögiai munka alapja, hogy eiegendö lehetösögük legyen a välasztäsra''

,,üälurrtäsi szabadsagot aäni a gyerrneknek annyit jelent, mint fejleszteni kezdemd-

nyezökeszsegdt ös onällösägät. Az ilyen gyerek megszokja, hogy aktivan visz.onyuljon mind-

ahhoz, ami a környezeteben törtönik A mai pedagögiai gyakorlat sajnos teljesen ellentdtes

ezzel a felfogässal" _- irja Ivan Furlan. (26)

Talän sikenilt ielvillantanunk nöhäny lehetösöget a tehetsöges tanulök technikaörän

törtdnö segitdsöre. Ez azonban terrndszetesen csak lehetösdg, aminek f-elhasznäläsa v6lem6-

nyünk szerint elsösorban a technikatanäron mülik

l fJ

Page 39: technika +könyv

Felhasznäl t i rodalonr

(1) Lukäcs I'öter'. Iskola a piacon - avagy hogyan kerüljük el az üjabb oktatäsi reformo-kat MozgöViläg, 1988 5 3---18 old.

(2) Szendi Gäbor: A technika tantärgynak kreativitäst fejlesztö tanitäsära valö felkeszitösös problömäi. A Technika Tanitäsa,1987. 1. l-5 old(4) Sziic.s En,in: A technikai müveltsdg - az altalanos müveltsdg szerves rdsze. 219-239 old. In.: Rdt Rözsa szrk..Müveltsögkep az ezredftrtlul(tn. Tanulmänyok az akad6miai tävlati rnüveltsdgkoncep-ciö alapjän. Kossuth, 1980. 237. old.,

(6) Czeizel Endre. A tehetsdg az on/osgenetikus szemivel. Pedagögiai Szemle, 1986. 9877-891 o ld

(7) U o.(9) Lüki Isnän ös mtsai. Müszaki kdpessdgek fejlesztese a szaktanteremben. Borsodi Mü-

velödds, 1987. december, 92-96 old.(10)Aan.schburg Jenö'. Kdpess6g-tehetsdg. Pedagögiai Szemle, 1986 9. 856-867 old(11) Kristö Nop Istvän szerk.. 'Bölcsessdgek könyve, Gondolat, 1982. 178 old.(12) Köznevelös, 1986 41 old.(13) Klein Sändor - Farkas Katal in, Pedagögusok a tehetsögfej lesztds szolgäiatäban.

Ranschburg Jenö (szerk.): 7'ehetsöggondozäs az altaläno,s i.skoldhun cimü kötetben.Megjelettes alatl.

(14) Carl Rogt:rs Anestions I wouid mist: l f i f I nrere ateacser Education, Vol. 95 No 2(Winter) 134-139 (A tehetsiges gyerekekkel foglalkozo Squaw Valle\,-ben,Cali lornia 1973-ban tarlott konterenciän elhangzort eiöadäs mödositott vältozata )

(15) O.szkö Zoir i trt : Tehetsdggondozäs iskolänkban 14-32 old Gutter Jözsef (szerk.): Pe-dagögia i i räsok, Szornbathely , 1984. 31 o ld.

t17) Farkas Katalin-Klein Srindor',' Az övoda ldgkcrre Ovodsi Net,elö.s,1987. 10. 330-333 o ld .

(18) Kozma Turnüs. Tudäsg1,är? (Az iskola mint tarsadalmi szervezet) Közgazdasäsi esjcgi Könyvkiado. I lp, 1985 262 pr

( l e) L . $) 232-?33. o ld(20) Ilachrcirü Szerrclrei Jultuttrtrt' lr4atenratikai szemLrvegen ät. (A maternatika is a tech-

n ika kapcsolata) 138-144 o ld In . :Bakrqh Jözsef (szerk ) . A techrr ika neveldsdnTan,

(22) Ritrcler Kfuoly: A teclrnika sz-aki i irrök 28-1-.117 old In . I t{ajzik I-äszlörtd (szcrk ) .4szttkköri nevel(irnunka k,t:ikört1,r,e. I\,4üvelödisi N{inisztiriuni, 1987 28,r-287 old

(24) Nömeth Ld.r:k' . Pedagögiai ir i isok. Kriterion Könyvkiadö, Bukarest, 1980 261 oid.(25) Sz ip I lorw'Robinson kornyczet jä ic ik 1cr6-181 o ld I i r :Trencs in l ' i l .äsz. lö (szerk )

l'isszujelzti.v. Sägväri Endre Kön.,'vszerkesztösdg, 1982 239 old(261lvan Furlurt: Az enrberi kornvezet pedagögiai t i : lhasznäläsa l-ankönyr. 'kiadö, Bp

1978 86 -87 o ld

l 9

Page 40: technika +könyv

F

,,\'I' ti c I tN I Ki|f.\N i'f r\s;iN.\ ä sZ ti It v tiz ltsE os uac vALÖs i.rÄsa(ÖsszeäIIitotta Szöcja F.

'fechnika tanti irgypedagdgia c. jegvzete

f'elhasznäli isäval l lenke Zoltänne ös Szendi Gäbor)

CI, ITITÜZESEK N,IEGI, I , , \ ] 'ÄNOZÄSA A 1 ECI IN IK.\ I ] \JI IVEI-ES SüITAIJ

A tanito cdlja a technikai foglalkozäsokon eltör a tanulö cdljätöl: ez utöbbi egy tärgyat,rnunkadarabot akar l6trehozni, a tanitö cölja ellenbcn maga a tanulö, annak szernölyi-sdgdt akaria fejleszteni rninöl sokoldaiübban, az egyt-rnileg adofi kereteken belüI.A szernelyisög az egyen nrlajdonsägainak összeteft rcndszcre. t-eginkäbb döntdsi szi-tuäcioktran nyilvänul meg. Ebben fontos szerepe \/an az ismeretek szerkezetdnek, avilägkdpnek, mefi ezadja a döntdsek informäcids birzisiit. A technikai nevelös a tanulövilägk6pöt technikai környezehe vonatkozr5 ismeretekkel gazdagiqa. A szernti lyisdg-fejlesztös rnäsik terti lete a köpessdgek fejlesztöse. Ez. a technikänäl rneghatäroz6, hi-szell a technika a környezetet ätalakito gyakorlati c-selekr,ösre iränyul. Kti lön kieme-lendök bizonyos összetett kdpessögek, melyek kognitir 'ös pszic,homotoros elernek so-rozatä:t alapulnak: igy a kreativitäs ds problömamegolclö köpessdg fejlesztöse, valamintalgoritrnikus cselekvdsi fol5zamatok elsajätitäsa. Az összetett kdpessdgek alkahnazäsanrindig a tudati iräny'itässal törtdnik Ide tartozik a konstr-uäläs. toi,äbbä a miivelet 6sfolvarnatteivez6s. Az e'gysz.erü kdpessögeket a technikäban a müveletek elvdgzöse,je-lenti. Ezek gyakorlässal autoinatizälhatök, az elsaji it i t i is szindeit a köverkez(i fokoza-tokkal minösithetjük. utänzäs, j irtassäg, kdszsög ös köpessög szint. Az eierni köpessd-gek (pl. drzekelös) mind az egvszerii, mind az összetett kdpessegek fejlesztdsdnekalap3a. A szernölyisöglegyek harmadik csoportja minösiti talan leginkäbb az egydnt, deezek fonnäläsa a legnehezebb feladat is. Ide tartozik az attitiidok, szokäsok kialakitäsa,drtökrendszer elfogadtatäsa. r\ technikähoz valö viszonyuläsnak elfogadd jellegiinekkell lennie, de csak pozitiv cölok erdeköben. Az örtekek szempontjai, amelyek a tech-nikai döntösekn6l irany adnak. kör.nyezeti hatäsok, tärsadalrni következrndnyek, r-rgo-nömia.A technikai nevelösben örvdnyesithetö ältalänosan meghatärozott c€lokat a folyamat-ban az egyes foglalkozäsokra konkrdtan meghatärozott cölokra kell lebontani. Ez atanitäsi folyamat tervezösdnek keretdben törtdnik, amihez kiindulö alapokat az adottiskoläban örvenyes tanten, ad.

FELKESZÜI-ES A TANEVRE

A technika tarrt^rg sajätossägai a tirgy oktatäsära valö felk6szülösöben is kifeje-zdsre juhiak. Kornplex jellegdböl adöddan a tervezesben annak elmöleti vonatkozäsainkivül szämos gyakorlati elem is helyet kap. A tervezös gyakorlatrlag kdt szakaszra osz-lik: tävolabbi felkdszülösre, valamint a tanitäsi orära valö közvetlen elököszületre.

A tävolabbi felköszülös mär az elözö tandv befejezdse uthn azormal megkezdödik,ugyanis althoz,hagy az üj tanövben a nrunkät elkezdhessirk, elsösorban a tärgyi fclt6-teleket (anyagok, szerszärnok) kell iclöben biztositani. A gyurrnat ös az l-4. osztälypapirriunkälhoz a papiranyagokat a tanulök a füzetekkel együtt megväsaroljäk. A töb-bi anyagrdl (zsinee, fonal, fa- ös fdrnanyagok, föliäk, rai4asztök stb ) mdg ha közvetveis, de a tani tönak kei l gondoskodnia (elököszi tö rrrühelyek, iskolai gonclnoksägok).Anyagok rnennvisögtre ds rninösigdre vonatkoz( l rncl i , rcrr t le löst azonban a t iur i tönak

"l{)

Page 41: technika +könyv

kell elköszitcrrie ügy, hogl'azok a nyär' i szünidö alatt beszerezhetök legyenek. A meg-

elözö tandw6gi feladat a szerszämok karbantafiäsa, selejtezdse, pötläsa is. Nern hugy-hato krzärölag a küzvetlen l-elköszülös idej6re a szeml6ltetö anyagok beszerz6se sern.Megfelelö eszköztärat csak gondos, tervszerü gyüjtömurikäval lehet kialakitani. Tä-gabb drtelemben tävolabbi elökösztilet a kdszitendö tärgyi forrnäk kördnek bövitöse,korszerüsf töse, az üjszeni munkadarabok gyrijtdse is.

A tävolabbi felkdszülds legfobb fr:ladata az {ves nrrrnkaterv, a tanmenct elkösz.itdse.

A tanmenet_-kdszitdse

A tarunenetköszitös a technika tantärgy oktatäsäban is amak az öves foiyanratnak anregtervezdsdt jelenti, amely sorän nregvalösitluli azokat az oktatäsi, neveldsi es kdp-zösi feladatokat, amelyeket a tanterv az adott osztäly szämara meghatäroz. A tannrenetezt az 6ves folyamatot kisebb idöegysdgeke, tömäkra bontva taftalmazza. A technikatantärgyban egy-egy munkanem (pl. papirmunkäk, famunkäk stb.) jelent egy-egy t6-mät. A ternatikus tervezös tehätez esetben aä jeienti, hogy a nevelösi, oktatäsi 6s köp-zdsi feladatok megvalösitäsät munkanenrenkdnt kell rnegtervezni. A technika tantärgytanterve ügynevezett kerettanterv. Ezen azt kell ör1eni, hogy a tanterv munkanemen-kdnt felsorolja a megtanitandd niüveleteket, de rnunkadarabokat nem emlit. Ezt a tani-tora b{zza. A tanterv szerkezetövel kapcsolatban tudni kell toväbbä, hogy mindenmunkanemen belül förz-san1'agot ös kiegöszitö anyagot taitalrnaz. ir4egjel,'lii az äil),i1tr-gal, szerszänunal kapcsolatos, s az.egydb isineretek köröl, valanrint az osziälyonkdntmegvalösitandö kör'etelrnenyeket. Eves keretben adjrr nreg a törzsalyagra forditandöndnimälis es a kiegöszitö anyagra maximälisan fordithato összes öraszärnot.A tannrenet elkdszitösönek alapvetö feltdtele a tanlet'vberi foglaltak alapos isurerete.Ezen tul tanulmän-"-ozni kell a tantärgl,oktaiäsirlroz kdszült ütrnutatökat, r,älanrint azadoft osztäly munkatankönyvöf, i l letöleg niunkafüzetöt.Täj6koz6dni kell toväbbä a megelözti osztäh'ok tantcrvi anyagiiröl^ valarnint az osz.-

täly fejlettsdgi szintjdröI, rrtiutän ez halärozza n)eg, hogy, rnilyen nrertökben tervez-hetökiegöszitö anyag a tannrenetbe. A technika tantär'gy, tannrenete k6szitösdnek sa1ätosszempontjai a következök

a) Az adoft osztäly eves örakeretdil belül rricgäilapiduk a7- eg\ies rnunkAnenrekre.tanulmärtyi sötäkra, s az örres tnrrtrka összefoglalö t 'etrdszerezesere. esetleg az ev vögikiäll i täs elökeszitösöre forditandö öraszänrokat.b) N4int tudjuk a technika tärg,v cktatäsäirak fcr feladata kii lönbözö müveletek nregta-nitäsa, s azok järtassägi szinti i elsajätit latäsa. Az egy- eg)' rnunkanemre fordithatödrakeret megällapitäsa utän a niunkanenren belti l összeäll it luk arurak nrüveleh'end-szeröt. A nrüveletek eg;'mäsutäniänrk meLrtervezisen€l igen nagr, f igyelrnet kell for-ditani a rnüveletek egynräsra epülesere, nevezeteserl. hog;' a körrnyebb rnegelözze anehezebbet. az egl,szerübb az összetettcbbet, r,agyis a tervezisben a fokozatossäg el-vönek messzemenöen kell 6rvert_r,esülnie . A nrüveletck rnegi.snrertetöset azoit gyakor-läsänak kell követnie. Altalättos szabirl l,, hogy' az esvik (x'än rnegtanitunk egy i1 rnii-veletet, a kör'etkezö örärt azt gvtkor.oltatjrrk. ugvanakkor ir-j lr i i iveletet is tanfturik Akövetkezö öräl nrindket isrtrert rniivcletet gvakorolt;rt;uk. is sor kcrt! l ir-i nri ivclet is-rnerletesdle is. Kdsöbb tenttdsz,etesen az ir_j es a lnär kclrribban llrcgisrnerl rrri ivelctekkapcsolatänak sokföle väl tozatär 'a kcl i i l sor. rhol az els i i l rbsö11 a lcgutöbb rncgisrrrcr l

J I

Page 42: technika +könyv

ötf

rnüveletekcl . A rrr i i re letck rryakoLläsat a urunkanel l t re tbrdi that t i idökereter i bcl i i l arä-nvosan ke l l e losz t ln i .c) A rnüveleteket rtreghatärozott änyagok l 'elhasznäläsäval 6s kti lontrözö inunkiresz-közökkel vögezzük. A tanulök az anyag rnegn'runkäläsa közben tapnsztalati uton sze-reznek isrnereteket az anyagok tulajdonsägairö1. A nevelö ezeket a tapasztalatokatösszegezi. A tanmenetben az anyag megisrnertet6sönek alkalmait is fel kell tüntefni.F{asonlökeppen szerepeljen az üj szerszämok ismertetdse is.d) Külön figyelmet kell forclitani a munkanernek elsö ös utolsö öräjru'a. r\ munkanemelsö 6räjän röviden utalni kell zrra, hogy milyen iy anyagokkal 6s szerszärnokkal fo-gunk dolgozni, s megelöz.i itöl elterö müveleteket fogunk vdgezni. A nrunkanern utolsööräjänak befejezesekönt pcdig röviclen ättekinduk, hogy milyen anyagokkal dolgoztunk,azoknak rnilyen tuiajdonsägait isniertük meg, s rniben kii löntröztek az eddig nregismerlanyagoktöI. Szäniba l'essziik, nrilyen eszközök segitettek az anyag alakitäsäban, s nri-lyen müveletekkel keszitettt ik el a munkadarabokat.e) A rnüveletek ds a kapcsolödö ismeretek megtervezdse r-rtän kerülhet sor a mulrkacla-rabok meghatärozäsära. A rniurkadarab rnegvirlasztäsänäl alapvetö követelrnöny, hogyegyröszt alkalmas legyen az frj müvelet megtanitäsära, valamint a mär ismert rnüveletekgyakorläsära, gyakorlati alkalrnazäsära. A nrunkadarabok rnegvälasztäsänak ezen tultöbb - egyältalän el nern hanyagolhatö - szernpontiai is vannak. I l-venek többek között amüveletek sonenclje, az aikahnazasra keriilö müveletck gl,akorlottsägi tbka, a rendelke-z6sre ällö anyag 6s sz.erszärn. A fokozatossäg elvet, az öietkori sajätossägokat, a rlrun-kadarabok tervezösdnöl is rnesszemenöen szem elött kell tafiani. A tärgy rnegvälasztir-sakor igen fontos szempont annak motivälö hatäsa. A tanulöban akkor 6bred v6gy atärgy elk6szitösöre, ha lät1a annak c61jät, 6r1elmdt, tehät azt a rnaga szämära hasznosnaktalälja. A tanulö szempontjäbdi hasznos a inunkadarab, ha azzal jätsz.hat, valzunilyenotthoni, iskolai cdlra hasznälhatö, ajändökozäsra alkalmas, kapcsolddik rnhs tärgybantanultakhoz, elköszitö:;önek valanrilyen meghatärozott közössögi cölja van. Figyelembekell venni toväbbä az idö ös alkalornszerüsöget, ünnepeket, a tantargyi koncenträciöt.Összefbglalva: a munkadarabok tervöt ügy kell összeällitani, hogy azok egyarärnt szol-gäljäk az elmdleti isrneretek ös a munkafogäsok eisajätitäsät, a szerszämok nregismer6-sdt, s azok balesetmentes hasznälatät. Motivälö hatäsukkal nemcsak ördekes, jätdkoscselekvös vögreha.jtäsära ösztönözzenek, hanem segitsök neveldsi, oktatäsi cdljainkmegvalösitäsät: a munka rnegszerettetösöt, az elkdpzelds, a telezös, az aikotäs lehetö-sdgdt biztositva fejlesszök a tanulök köpessegeit.Nem eltranyagolhatö a tärgy külsö megjelendse sern. Legyen esztdtikus, feleljen meg amai rnodern, korszerü formäk iränt tämasztott követelmdnynek.fl A tanrnenetben meg kell tervezni a tanulmänyi sötät is.g) Gondolnunk kell a tantärgf i koncenträciöra is. A technrka tantärgy kapcsolata - mintarröl mär volt szö - töleg a kömyezetismerettel igerr gazdag, de szärnos ponton talälko-zik a matematikäval, az olvasmänyokkal, a rajzzal. A technikänak a többi tantärggyalval6 kapcsolata is nagyon sokr6tü. Ez a tantärgy integrälö szerepdböl fakad, melyet atantervi koncepciö a technikänak szän.h) A tannrenetnek tafialnraznia kell a munkanenr (törna) keretöben rnegvaldsitani ter-vezett nevel6si, munkavddelmi /egdszsegvdclelrni ds baleset-rnegelözösil f 'eladatokat.de helyes, ha a lcglinyegcsebb kdpzdsi felaclatckat is rnegelölfük. E feladatokat atanrrterretben nenl öräkra t;ontve, hanern a nrunkanern (tünra) egcszdre fi i vonalaiban

+2

Page 43: technika +könyv

cdlszerü megiervezni, anrelyeket azutän a közvetlen felköszüleskor bontunk le konkr€t

tartalommal a tanitäsi örära.i) Cölszerü a tanmenetben minden tanitäsi egysöghez az anyag- ös szerszänrszüks6gle-

tet is megtervezni. Ez igen hasznos olyan szempontböI, hogy egyrdszt rnergkönnyiti

egy-egy foglalkozas tärgyi feltdteleinek szämbavdteldt, s ezzel az 6rära valö közvetlen

felköszülöst, mäsrdszt az öves anyagszüksöglet megällapitäsät.j) A tanöv utolsö I vagy 2 6räjät az evi niunka ättekintösöre, a tanult elmöleti es gya-korlati ismeretek összefoglalö rendszerez€söre fordiduk. Sok iskoläban mär hagyo-mänyszämba menö kialakult szokäs hogy a tanulök munkäiböl az öv vdgdn häzi kiälli-täst rendeznek. Ezekben az iskoläkbur az utolsö öräk egyikön ällapidäk meg azt is,hogy mely munkadarabok kerülnek a kiällitäsra.k) A tanmenet elköszitdsekor a "rnegjegyzösek" szämara egy rovatot üresen hagyunk.lde jegyezzük be sajät tanitäsi öräinkkal kapcsolatos öszrevdteleinket, a tapasztalatcse-rdken, toväbbkdpzösek alkalmäval gpijtcitt tapasztalatokat. hogy azokat a következö6vben, illetöleg üj tanmenet kdszitdsekor felhasznäljuk.A tanmenetnek tanitäsi eg1'sdgenkdnt tanalmaznia kell:-a tanitäsi öra gyakorlati ös elmdleti anyagät,-a kdszitendö munkadarabot.-a tantärgyi koncenh'äciö alkalrnait,- a neveldsi vonatkozäsokat, valaniit i t a munkavddelrni feladatokat.Nem követelrnön1,, de cölszeru a tannrenetben felt i intetni az any,6grr, 'Usegletet. r,ala-ndnt az öran szüksdges szerszämokat is.T'anmenetöt rnindenkinek egyönileg kell elkdszitenie. A tanmenetek - kiegtszitdsekkel- több €ven ät hasznälhatök. Felhasznälhatöak kiadott lanmenet nrintäk ehhez a mun-kähoz. s a NAT dletbelepdse ulän kiegdszul a irelyi tanrnenettel is, ntelv a tartatt,vaultozkapcsoldrddan, rnesszernenöcn figyelenrbe veszi a közvellen köm1'ezet adta lehetöse*geket,

KözvETr,EN FELKESZüt-ES A TANiTÄst Önane

A tanitäsi örära valö közvetien elökdszii lei - a tävolabbi {t lköszüldshez hasonlöan -

szinidn kdtoldalü tevekcnr sdg. Elnreleti oldala: a tanitäsi 6ra ntegszerveztise. 6rar,äziatelkdszitise; gl,akorlati oldala: az 6ra tärg-vi elökiszitÖse.

Az eredmdnyes öravezetös lt iteteie a tanitäsi ör'ära valö gondos felkdszii l i js. E l 'el-kiszii lös sorfur a nevelönek nrinclcnekelött nieg kell ällapitania. hog;' az 6rän rti i lvertoktatäsi , nevelesi ös kepzis i t -e ladatokat kel l megoldania. A tat tmenet csak cintszavak-barr utal az ora anvagära. Ennek konkret körti lhatiroläsa szintdn a közvetle n elöki:szii-let feladata. Ki kell välasztani a feladatoknregoldäsät legha tdkonl,abban se giti i rnöd szcreket, unrnkaszen,ezdsi forrrti i l .

J 1

Page 44: technika +könyv

AIA! rlörq4_&lgyt ql olsvrtgs e

Az orära valö felköszii lts folyanrän a nevelörtek nehirny gyakorlati jcl legü feladatot ismeg kel l o ldania. Ezck a következök'- rninta- rnunkadarab elkeszitdse- nagyrnöreti i rnunkadiuab elkdszitöse, ha a rnegertist elösegiti (szlikseg esetin annakszötszedhetö vältozatäLnak is elk6szit6se)- szenrlöltetö eszközök szärnbavetele- szenrlöltetö anyagok eiö- i l l elköszitöse- Fontos feladat azokriak az iirl)ragoknak 6s eszközölurek, felk6sz rnunkadaraboknak azelökdszitöse, amelyek segitsdgdvel a munkarniiveletek i l letöleg a rnüveletelernek be-mutatäsa törtdnik.- A tanulök letszämänak rriegfelelö mennf istgberi kell elökesziteni a szersziuncrkat 6segyöb eszirözöket. valanrint az anyaeokat.- Az elököszites sorän ellenör' izni kell a szerszämok ällapotät inind hasznälhatösäg,rnind rrrutikav6delmi szettt l)()ntlxi l. Hibäs szerszärnot a tanuldk kezebe nenr szabacl acl-n i .

Az 6rava:rfuq

.{z orära val6 közvetlen f-eikiszüids utclsö mozzanata az oraväzlat eikdszftese Azöraväzlat ezen elsri r iszinek (fe.1r6sz) fornräja a kör'etkezö lehet.

()raväzllj

OsztäI1' , Oraszänt:T'antargy: Didaktikai fö feladatfulunkanern:Feladatok: (oktatasi, nevelösi, kipzisi)Munkadarab:Arryagsztiksdglet:Szerszärnszüksdglet:Baleset-niegelözds:Szernlältetös:

En követöen rögziteni kell az 6ra meneiöt.EztiTkrözze:

-a tanitäsi ora tnozzanatait,-feleleveniteni kivänt isrnereteket.-az ora feladatänak megjelölösöt a tanulök szamära (cdlkitüzds),-az öra egyes n',ozzanatain alkahnazandö mödszereket, eijäräsokat, vagyis azt,hogy rnit tesz a tanitö ds rni lesz a tanulök nrunkäja,

-mikor clolgozzanak frontälisan, nrikor önällöan (esctleg päronkdnt, csoportosan),-mely tarrulökat foga osztälyozrti az örän,-az ora egyes rnozzanataira forditandö idöt-a tabla (infcrr';näciolrordtlzri) keoet.

-lJ

Page 45: technika +könyv

A-Uoctszeret< megvlta

A ntöclszerek megvälasztäsälioz mindenekelött az ora konkrdt tartalmät kell korti l-lratärolni, miutän ennek nemcsak a rnödszerek megvälasztäsäban, hanem a feladatokmegjelölösdben is meghatärozo szerepe van. r\ felkdszülds sorän meg kell tervezni,hogy milyen eljärässal kivänjuk az egyes didaktikai feiadatokat rnegoldani. Fontolörakell venni, hogy az üj müvelet, illetöleg müveletelern megörtdsdhez elegendö-e a neve-löi magyarinattal kisdrt bemutatäs, vagy valamilyen kieg6szitö szemlöltetds is szüks6-ges. Ez esetben azt kell merlegelni, hogy ahhoz, rni a legcdlravezetöbb eszköz (täblaimagyaräzö rajz, iräsvetitö-transzparens, diakdp stb.). A müveletek felidezdse esetöbenel kell dönteni, hogy ahhoz szüksdges-e nevelöi bemutatäs, vagy tanulöval nrutattassukbe, esetleg szöbeli feliddzds is elögs6ges.

Az elemzöshez nteg kell tervezni: mit ös hogyan mutatunk be, mely rdszlet megol-däsähoz szüksöges magyaräzat, mit oldhatunk mcg beszdlgetdssel, mit kördös-feGletformäjäban. Hasonlö feladatok jelentkeznek az anyag tulajdonsägaival, az Qi szerszämmegismertetösÖvel, a kapcsolödö isnreretek kialakitäsäval, valamint a koncentr.äcidmegvalösitäsäval kapcsolatban is.

Gondolni kell a motiväciö szüksdgessdgöre, aniellyel felöbresztjük, i l letöleg öbrentartjuk a tanulök drdeklöddsdt. toväbbä az ellenörzds ds az drtdkelös megolcläsära.

A mddszerek variäciöi, kombinäciös lehetösdgt:i közül ki kell välasztani azokat, rrre-i) 'ek az adott foglakozäson a leshatekonyabban szolgäljäk oktatäsi- neveidsi- ös köpzd-si celok rnegvalösitäsät.

A tanitäsi öra menete

A teclurika oftja felöpitdse sok vonatkozäsbal eltdr a többi tantärgy ör'äinak nrene-tdtöI, ugyanakkor egyezö vonäsai is vannak. Az eltördsek a munkaoktatäs ös a technikatärgy sa.yätossägaiböl adödnak.

Azorät mär a megelözö öraközi sztinetben elö kell kösziteni. Biztositjuk a nrunka-darab elkdszitdsdhez szükseges an)'agokat, muriltaeszközöket. valamint a tanäri cle-nltlrtsträciös eszközöket ds anyagokat. Az öra felepitöse (menete) ältaläban a kör,'etke-zö'.

qls!Az uiränak ez a mozzarlata az egyöb tantärgy,ak esetdben is megszokott, fegyelnie-

zetl bevonuläst jelenti a tanterertrbe vagy a rniihelyterernbe.

2. Ismeretqk feleleveniteseA technika oktatäsäban ez a lui)zzanat nern azonosithatir az ehnöleti tanrärg1,,ak öra

eleji szärnonkdrdsövel. Itt az ar))/asra, szerszämra. nrüveletle vonatkozö isrnereteketidizzük fel, arnelyek az öra tovirbbi riszeben sziiksdgesek lesznek. Ezek lchetriek aközvetlen rrtegelözö, de ti jbb ör'är'al korirbban, söt niegelözö osztirlyban tanult elnröletjes gvakor lat i is tneretek is. Arnennviberr a tanulok a munkanentnrel koräbbiak sorärrnreg netn ta lä lkoztak, [ ,g] ' csak a nrunkanern "bel l tutatäsa" tön6tr ik, s ha a tanul ok az.anl,sgtol rendelkeznek valanrih'en isnterettel. üg), arröl beszärnoltatjuk öker.

-f.s

Page 46: technika +könyv

Ml. I\{otiväciö

N4int tudjtrk a tt iotiv:rciö a tarruläs pszicholögiai feltdteleinek biztositäsät jelenti.' Iantärgyunk esctdben a tanulök rnotiväläsänak c6lja, hogy €rdekelttd tegytik öket a

rnunkafeladat elvegzdsdben. vagy'is tudatositsuk azt, hogy miirt, milyen cdllal keszit--jük a ntuttkadat'abot. Leghelyesebb l 'alamilyen problörnasziruäciöt terernteni, anrelyf'elveti "valatnilyen" ntuttkadarab elkeszit6sönek szüksegessdgdt. E proble3ma felolcläsäta konkret munkadarab elköszitdsenek elhatärozäsa fogja jelenteni.

4. Cdlkitt lzdsTartalmilag nenl välaszthatö el a motiväciötöI, merl - mint enrlitettük - tulajdon-

kdppen az ott felvetödött problernahelyzet feloldäsrit jelenti.Tanitö bemutada a munkadarabot 6s közli, hogy eztaz eszközt, ajzurddkot stb. fog-

jak elkdsziteni. Megbeszdlik, hogy talälkoztak-e mär ilyen vagy hasonlö tärggyal, s haigen. hol? A minta munka-darabnak szerkezetileg, esztötikailag kifogästalannak, solyan rnöretünek kell leuni, amilyen mdretben azt a tanulök is elkdszitik. Nem hclyeskoräbbi övekben köszült tanulöi munkät vagy nagym6retü munkadarabot mintadarabgyanänt bernutatni .

5. A munkadarab elkdszitögdnek megtefvezdseAz 6rfir,a:k ebben a fazisäban a munkadarab sokoldalü elemz6se tör-tönik, szem elött

tartva, hogy a rnunkadarabröl a tanulök elöször mint egöszröl szerezzenek benyomäst,rnajd azt rÖ,szeire bontva ds rdszleteiben megvizsgälva annak minden elemdt, azokegymäshoz, s az egöszhez valö viszonyät tisztäzz.uk. Äz analizist szintdzis követi,mely.nek scrän a rdszek az egdszben üjra egyesülnek.

Az eleruzös rnunkäj ähoz nagymdretü, szüksdg esetdn sz6tszedhetö munkaclarabottnutatutik be. Nagymerlökben fokozza a tanulök aktivitäsät. ha a tanulök kezöbe isadunk n€häny eredeti mörefri munkadarabot.

A tanulök elöször egdszben szemldlik a rnunkadarabot, majd elemeire bontjäk, köz-ben megfigyeltedrik az eryes elentek helydt ds funkcidjät az egdszben, valarnint viszo-nyät a többi elemhez. Krilön-külön is megvizsgäljäk azegyes röszeket, 6s meg is neve-zlk azokat. Ezutän rnegällapitiuk, rnilven anyagokböl köszitiiik el az esyes alkotöele-meket, milyen anyag kell az összeszerel6shez. ltt kerül sor az arryag fulajdonsägainakmegällapitäsära is. Következö mozzanat a tärgy elkdszitösönek közös megtervezdse.Megbeszdljük az elköszitds son'endjdt. A tanuldk mondjäk el vdlemönytiket, mörlegel-jtik azokat, s enlek alapjän ällapitjuk meg a vögleges müvelettervet, munkamenetet. Anevelönek ügy kell iränyitania a beszdlgetdst, hogy a kialakult müveleti sorrend azemberi mutrka logikäjänak megfelelö, leggazdasägosabb munkafolyamat legyen. Arnär ismert müveletek alkalmazäsät a tanulök ällapitjäk meg, de engedjük öket követ-keztetni az fii nrüveletekre is. Az összeszerelös mddjänak megällapitäsakor a sz6tsze-dett munkadarabot a tanul5k összerakjäk, arnelyet rnost mär megörtett egysdgben fog-nak szemlölni.

Vdgül rnegällapitluk a munkadarab elköszit6sehez szüksöges szerszämokat. Itt isengedjünk teret a tanulök önällösägänak. A tervezds szakaszäban csak a munkadarabelk6szitösdnek menetöt, az ahhoz szüks6ges anyag- €s szerczämszüksdgletet tisztäzzuk.Az egyes munkafäzisok reszletes tisztäzäsa a munkafolyamatban törtenlk. Az elemzdssorän kialakult rnüvelettervet, az esetleg szüksöges nagyarizo rajzokat a tanitö a täb-län vagy iräsvetitt jrr rögziti.

.16

Page 47: technika +könyv

Itt beszdljük meg a tanulökkal es rögzidük a rnunkadarabra vonatkozö 6rt€kclesiszempontokat is.

6. A munkadgrab elköszitöseAz 6ränak ebben a szakaszäban valdsiduk meg fö oktatäsi, nevelösi c6lkinizöseinket.A munkadarab elkdszitdsdnek folyamatäban valösul meg az ismeretszerzös (anyag,szerszäm, müvelet), alakul a tanulö järtassäga a müvelet vögrehajtäsäban, fejleszdükkdpessdgeiket, s neveljük öket a munka szeretetöre, kitartäsra, a tulajdon vödelmdre,sajät ös tärsaik testi öpsdgönek rnegöväsära, a rendre, fbgyelmezett munkära, egymässegitösdre stb. Vagyis itt välik a munka az oktatäs 6s nevelds mödszerövö. A tanitönakesetenkönt a tanulök folyamatos munkäjät rneg keil szakitani (tipushiba javitäsa, vala-milyen ttbaigazitäs stb. ). A tanulökat rä kell szoktatni, hogy a nevelö felszölitäsara amunkät köpesek legyenek abbahagpi, ös a tanitö magyaräzattra figyel-ienek. Nemszabad megengedni, hogy egyes tanulök a nevelö magyaräzata közben dolgozzanak.Ez nemcsak a nevel6s. de a ntunka c-rednrdnyessdge szempondäböl is hiitränyos. Tudnikell azonban, hogy a tanulök i l1'enkor a rnrinkaläztöl "f i in'e" nern tudnak irosszü rna-gyaräzatra figveini, ezirt itt rniuden nevelöi utasitäs rövid, a lönyegre utalö le-gyen.(Termdszetesen ez nem vonatkozik ara, arnikor a nrunkafbly.amatban üj ismeretmegtanitäsara kerül sor.)

Az öränak ez a szakasza több röszntozz.anatböl tevödik össze.a) Anyagok ös szerszämok kiosztäsa:A tdnyleges munka megkezddsdnek elöfeltötel e az arryagok ös szerszämok kiosztäsa.Nagyon fbntos, hog,v a ntunkaasztalon a szerczärnok. anyagok elhelyezösdnek rendjitkialakitsuk, s e rend megtartäsät a tanulökban szokässä fejlesszük. Bärmilyen mödonis szervezzük rneg az autyagok es szerszärnok kiosztäsät, a tanulöktdl meg kell köve-telni, hogy mindent a kialakitott rend szerint helyezzenek el, s az eszközöket hasz-nälatutän ugyanoda tegydk vissza. Ez nemcsak azdrt szüksdges, rnert a rendetlens€g sokbaleset forräsa. hanetn azdrl is, rnert a keresgdles nagymditökben liäfraltatja a nrunkaütemdtb) A munkaA munka ütemes vezeteseröl ri iär az elözöekben szdltunk. A munkadarab elköszitösd-nek folyantän a munkatnüveletek a mnnka logikäja szerint követik egyrnäst. Eszerintrnegkülörrböztetünk elökeszitö. alakftö, sz,r:reiö ös befejezö mtiveleteket.

7. Ha sz,.n ä I atb ar,ötel (.a nr un k a d aigLütpfqtl3löelA tanulök szärnära ezek az öra legboldogabb percei. A sikerölmöny nvonrän fel16-

pö örömörzls a telöfoktita kerül. A hasz.nälatbavdtel az l-4. osztälybzur esetenkdnl asz6 valösägos drtelnröben, nräs eselben csupärr ättdtelesen valösul nreg. Az öränak ez arno'zzanata nag)/on sok - de gyaklan kiaknäzatlan - neveldsi lehetöseget rejt rnagäban.Nem szabad elmulasztani ezek kihasznäläsät.

8. A munkadarab (LtikqlgSqAz erldkelös, osztäly' ' . ' izäs kelt 'düsör,el ki i larn cit tr alatt fcrl l lalkozull i . l t t csupäp a

ntunkadarabok ertökeleist-1nek ott nt 'nr drintct l protr lörnäit vizsgaljuk.A tanulö sikerelrnörtve akkor lcsz tcl. jes, lra rnunkäja eredrnünvet nräsok is el ismerik.

Az a töny, l iogy' nettr oszti t l l 'ozunk n'rurden ör' i tn ni inden nrunkadarabot, rrenr . jelenfiazt, i togy a nenr oszt:th,ozotl {:rnulök nrunki 'r. jät rrcnr is drtdkelj i ik Az. ör 'änak ez a rnr)z.-

1 1

Page 48: technika +könyv

zanata aclja a iegtöbb lehetös6get arra, hogy a tanuldkat toväbbi tevökenysögre serkent-sük. gyakoroljäk az öirbir 'älatot. s rnäsok rnunkäjänak tärgyilagos drtekelÖsöt. Helyes,ha a mtrnkadarab tervez.ösi szakaszänlk v6gdn közöljük a tanulökkal, hogy az öra ve-g6n rnelyek lesznek az örtökclrls szempolrdai. (Pl. pontos szabäs, aranyos elhelyezis.ragasztäs tisztasäga). A nrunkadarab örtekelÖsekor minden tanulö a szenrpontok alap-jän megvizsgälja munkadalab-tät. A padtarsakkal ki is cseröitetjük a murtka-darabokat,akik felhivjäk egymäs figyeirnöt az öszlelt hibär"kra. Vdgül a nevelö kollektivan kdriszä'rnon, ki nem talält, illetöleg ki nrilyen hibät dszlelt munkadarabjän. Ennek valödi-sägäröl maga is meggyözödtk, ugyanakkor ndhany szavas örtökelest is mond. Ez az ör-tdkelös sem szoritkozhat kizärölag a hibäk feltaräsala, hanem az elert eredmönyt vagyeredmdnytelens6get indokol_ia a tanulö igyekezetövel, felületessögdvel, s egydb a telje-sitmönyt befolyäsolö szubjektiv tönyezökkel. A nevelö birälata minden esetben olyanlegyen, hogy az a tanulöt toväbbi inurtkära, a hibäk leküzddsdre serkentse.

9. ÖsszefoglaläsAz.orän folyö munka összegezösekdnt kirdds-feleiet fonnäjäban eler,'enitjük fel az

öra üj ismeretekre vonatkozö legfcrntosabb rnozzanatait, a rnindennapi 6lenel valö kap-csolatät.Itt törtönik azegösz örai munka 6rtöke1öse is (egydn + osztäly), valamint amegfigyelttanulök osztälyozäsa.Az öra utöbbi härom mozzanatäval kapcsolatban (hasznälatbavötel. ertökelds, össze-

foglaläs) meEegyezzük, hogy azok barmilyen sorrendben következhehek az örän.Elöfordul, hogy valamilyen gyirjtö munkära hivjuk fel öket. fv{ielön a rettd helyreälli-täsät megkezden6nk, az ilyen 6s ehhez hasonlö feladatokat közöljük a tanulökkal.Vdgezetül itt kell rnegjegyezni azt is, hogy technikäbölhäzi feladat nem adhatö.

-!!-Kiilsö szervqzds az öra vegöllAz 6ra utolsö moz'zatata a nrunkaeszközök, valantint a huliadik osszegyüjt6se, a

munkahely 6s a terenr rendjönek helyreällitäsa.

A TECHNIKAI NEVE,LES IV{ÖDSZEITEIAz oktatäs mödszereinek fogalnräba beletartoznak egyr6szt azok a nevelöi eljäräsok,

amelyekkel a tanul6k ismeretszerzö, alkalmazö, rcndszerezö, rögzitö munkäjät az adottesetben a pedagögus iränyida, mäsrdszt beletarloznak a tanulök munkäi is, amelyeketaz egyes didaktikai feladatok megoldäsa ördeköben kifejtenek. Az oktatäsi mödszere-ket ezek alapjan a tanitäs-tanuläs olyan formäikdnt kell felfognunk, amelyek a tanuläs

iranyitäsära 6s a tanuldi aktivitäs fbkozäsära szolgälnak.

1. A mddszereket meshatärozö t6nvezök

A mödszer megvälasztäsät több tdnyezö befolyäsolja. Megvälasztäsuk cöltudatossägä-töl fugg az orän foly6 tnunka hatökonysäga.

a) A mödszer nlegvälasz.tasa mindenekelött függ a nevelds cöljätöI. A rnödszereknekbiztositaniuk kell a tanulök aktivitäsät, s ezzel a tevökeny, alkotö ember neveldsöt, va-gyis azokat a feltöteleket, arnelyek lehetiivd teszik szernölyisdgük sokolclalü alakitäsät.

{ti

Page 49: technika +könyv

b) A mödszer megvälasz-täsät meghatärozza a tanitäs tartalma 6s az adott didaktikaifeladat. Az adott tartalornltoz, s az adott didaktikai feladathoz ügy kell a mddszert ille-töleg a mödszerek konrbinäciöjät megvälasztani, hogy az az isrneretanyag közvetitdsötös az aktuälis didaktikai feladat rnegoldäsät a lehetö legmagasabb szinterr tegye lehe-tov6'.c) Figyelemmel kell lenni a tanulök öletkorara, illetöleg fejlettsdgi fokära, ugyanis azalkalmazhatö mödszer fiigg a tanulö gondolkodäsänak jellegötöI, ös a fejlettsögi szin-vonalätöI. A kisiskoläskorban egyes mödszerek epältalan nern, mäsok csak lörryege-sen szfüebb keretek között "gyennekiesebb" formäban alkalmazhatok. Az l-4. osztä-lyu tanulök gondolkodäsa mög erösen szemlölethez kötött, s izom -ideg koordinäciö-juk is csupän kialakulöban van. Nagyon lönyeges tehät, hogy a sokoldalü szernldltetösbiztositsa a megörtdst, s a feldolgozäs kis l6pösekre bontva a tanitö ällandö vezetö-iranltö tevdkenys ö g6v el törtdnj 6k.Amikor az öletkori sajätcssägokröl beszölünk, az sem hagyhatö figyehnen kivüI, hogya kisiskoläskorban az ör'zeletn alapvetöen meghatärozzaa gl,ermek munkähoz valö vi-szonyät. A munkasiker feletti örörnörzds fö rnotir'älö tdnyezö. A pedagögus f'eladatzr,hogy ällandö ellenör'zö ds segitö tevdkenysdgövel niegakadäl1,crz.za, hogy a sikerleien-s6g nyornän felldpö lelianeoltsäg drzdse bek(ivetkezzen.Az adott dletkor fejlettsegi fokäirak figyclenrbeviteie lnellett eg)'-cg)' osztaiv sa-ilititsösszetdtele is befolyäsolhaqa a nrödszerek megvälasztäsät.d) A m<idszerek megr,älasztäsäban jelentös szerepe van az adott tantärg1, sajätossägai-nak.e) Vögül a mödszer meg\.'älasztäsa fi igg a nevelö pedagdgiai kultrirältsägätöI, szem6-lyes adottsägaitol, s a tärgyi feltdtelektöl is .A technikatärgy oktatäsäban nevelöink ältaläban az aläbbi mödszereket alkalmazzäk'1. az ismeretek szöbeli közvetitdse: magyaräzai;2. a megbeszdlös (beszdlgetös),3. a szemlöltetds (közvetlcir bernutatäsok ös az oktatäs technikai eszközei segitsögdvel

tör't6nö közvetetl bemutatäsok);4. a gyakorläs;5. a munka, mint mödszer6. a modellezös, mint rnödszer7. a tanulök tudäsänak ellenörzdse8. a tanulök tudäsanak ör-tdkelöse ös osztälyozäsa.A felsorolt mödszerek ältaläban nem önäll6an, hanem a mödszerek konibirräciöiban je-lentkeznek a tanitäsi örän. Pl. a szernldltetdst (bemutatäst) minden esetben magyaräzatkisdri. A beszelgetdshez is rendszerint kapcsolödik valamilyen bernutatäs A gyakor-lästöl elvälaszthatatlan az ellenörzis stb.

A rnagluaräzat mödszere

A magyaraz-at föleg az clrlelrni eröket foglalkoztatja, e5ryben fejleszti a rneggyözö,ervelö kdpessiget. Törvenvszeriisegek, összefüggisek, szabälyok stb. nrcgvilägitäsä-hoz alkahnazzuk. Lönyege a bizonvitäs. Leggyakrabtran a bemutatäs vagy a beszdlge-tds mödszerevel konrbinälva ker'ül alkalrnazäsra. a technika oktatäsäban az.onban ese-tenkent önäl lo nrödszerkc!nt is ic lentkezik.

{ 9

Page 50: technika +könyv

MMagyaräzathoz folyanroduttk, anrikor a munkafolyamat egyes fäzisainak logikus egy-mäs utiini rendjdt az egy-es nrüveletek mozdulatelerneit ertetjük meg a tanul6kkal. Abalesetek megelözdse drdeköben a magyaräzat bizonyitd erejevel lättatjuk be a tanu-lökkal a szerszärnok balesetntentes hasznälatänali szüks6gessögdt, munka közben arend, a helyes magatartäs fontossägät. Az isrneretszerz6s fäzisän kivtil mäs didaktikaifeladat megoldäsakor is szüksög van rnagyaräzatra. A gyakorläskor pl. megmagyaräz-zuk a hiba kijavitäsänak mödjät. A szakszerüsög biztositäsänak alapfeltdtele a- szak-nyelv hasznälata. Magyaräzatközben a nevelö a pontos szakmai kifejezöseket hasznäl-ja, s up-anezt követelje meg a tanulöktdl is. A tanulö ntunkäjät indokolö magyaräzatkisdretöben örtekeljük. A'magyaräzathoz mind a tanulök, mind a nevelö rdszdiöl ker-dösek is kapcsolödnak. Rä kell szoktatni a tanuldkat, hogy szüksdg esetdn körd,ezze-nek- A magyaräzat megörtdsöt körddsekkel ellenörzi a nevelö.

A megbeszölös (beszdlgetds) möclszere

A magyaräzat mödszerÖben a pedagögus ismeretközlö tevdkenysdge 6rvönyesü1. Amegbeszölös (beszdlgetös) esetöben a tevökenysög kozös jellege dornborodik ki, mivela pedagögus a tanuiök tapasztalataira, koräbbi isntereteire tämaszkodva, gondolkodta-tö, problömafelvetö körddsekkel, a tanulök a nevelö közvetlen vezetösdvei, mdgis sajäterejükböl jubrak el uj összeftiggösek felismerösdhez, üj ismeretek megörtösdtrei. A va-l6di aktivitäst akkor lehet biztositani, ha a tanit,5 gondosan megterveiett kdrddsei mel-lett az osztälyban olyan l6gkör uralkodik, ahol a tanulök kdrdezhetnek, elmondhadäkvdlemönyüket, javaslataikat, elkdpzeldseiket. A megbeszdlds /bes zölgetös/ mödszer6-hez a technika tantärgy oktatäsa sorän gyakran folyamodunk. Akarcsak a magyaräza-tot, ügy a megbeszölöst /beszdlgetdst/ is renCszerint rnäs mddszerrel, illetöleg ä6drr.-rekkel kombinälva alkalmazzuk. Leggyakrabban a szeml$ltetöshez /bemutatä shoz/kapcsolödik, de gyakran kombinäljuk a magyaräzattal. A beszdlgetös az oktatäsi fo-lyamat rigyszdlvan minden fäzisäban elöfordul. Sokoldalü alkalmazäsät az teszi lehe-tövd, hogy a tanuldk iskolai lföleg a környezetisnrereti/ tanulmänyaik eredrndnyek6nt,valamint az otthoni, s a gyakorlati dletböl sz.erzett szämos olyan ismerettel rendelkez-nek, amely kapcsolödik a technika tantargyhoz. A tanulök aktivitäsa drdekeben ezekea tapasztalatokra maxirnälisan öpiteni kell. Beszelgetessel elevenidük fel az üj anyag-hoz kapcsolddö - koräbban elsajätitott - ismereteket. Beszdlgetössel teremtjük meg azta motiväciös bäzist, amely felkelti a tanulök ördeklöddsdt, s ennek eredmöny.könt"önk6nt vällaljäk" a munkät. Az anyag- 6,s szerszärnszüksöglet, a munkamenet megter-vez6se szintön a megbeszölds mödszerdvel törtdnik. A tanuldk megfelelö kdrdEsekalapjän, koräbbi ismereteikre tärnaszkodva elmondjäk javaslataik at, elköpzeldseiket,indokoljäk azokat, s a tanitö iränyitäsäval alakidäk ki a legcdlravezetöbb megoldäst. Arnegbeszdlös m6dszeröhez folyamodunk, a munkamüveletek, a munkadarabok szerke-zetdnek elemzösekor. Az anyag tulajdonsägainak - a tanterv ältal meghatarozott- vizs-gälata sorän a tanitö beszölgetdssel vezeti el a tanulökat a vdgsö következtetösig: azanyag tulajdonsägainak megällapitäsähoz. A gyakorläs közben dszlelt hibäk kijavirä-sänak m6djät (föleg tipushibäk esetöben) az osztällyal közösen beszöljük meg. A tanu-lök helyes önörtökelösre nevelöse megkivrinja, hogy a tanulök önkritikusan elmondjäkvdlemdnyüket sajät munkäjukröI. Arnennyiben a tanulök valamely területen nem ren-delkeznek kellö tapasztalattal, ügy a nevelö a beszölgetösbe magyaräzatot iktathat be.A beszölgetdsnek igen nagy szcrepe v^n az elernekkel vögzetl, szerelögyakorlatok

Page 51: technika +könyv

kapcsän, amikor megbeszölik az egyes szerkezetek rnüköd6si elvöt, ok-okozati össze-

függöseket keresnek az egyes szerkezeti elemek között stb. Ezek a megbeszöldsek a

tectrnikai gondolkodäs fej lesztÖ sönek kimerith ete tl en forräs ai .

A szeml6ltetös (-bemutatäs) mddszere

A szemlfltetds (bemutatäs) cö|ja hogy a tanulök közvetlen tapasztalat ütjän ismer-

kedjenek meg a mwrka tärgyäval, eszközeivel, murrkafolyamatokkal. Az als6 tagozat-

ban- tekinwö, hogy ezt azdletkort erösen a szemiölethez kötötts6g jellemzi - rendkivül

nagy szer.p. ln*-ä bemutatäsnak. Az eljaräs mödjät tekintve különbsÖget kell tenni

köivetlen ös közveteff bemutatäs között. A technika tantargy- oktatäsäban mindkÖt eljä-

räsnak nagv jelentösöge van. A tanitö közvetlen mutatja be a tanulöknak az anyagot,

szerszämo{ munkadÄbot, a munkafogäsokat. Ide tartoanak a tanulök kezdbe adott

tärgyak /munkadarabok/ tanulmäny ozäsa, valamint a tanulmänyi sötäk, kiränduläsok

is. A bemutatäs mäsik csopofijäba a kdpek, rajzok., modellek makettek, valamint az ok'

tatäs technikai eszközei segits6gövel tortdnö közvetett szemldltetdsi lehetösdgeket so-

roljuk A bemutatässal tortdnö szemldltetdshez az l-4. osztälyban minden esetben kap-

csol$dik beszölgetds, vagy magyariuat, illefve mind a kettö.

A toväbbiakban vegyuk sorra, mit kell bemutatni a technika tärgy oktatäsa keretöben.

Be kell mutatni a munkadarabot eredeti märetben, nagy m6retben, szötszedhetö formä-

ban. lr{ü-rdenek elött a tanulök ältal elk6szitendö rnÖretben szemlöltedük. E bemutatäs

ältaläban kapcsolödik a rnotiväciöhoz. Az elemzöst ältaläban nagyrndretü munkadara-

bon vögezrrik. Cölrreni azonban a tanulök között is szdtosztani n6häny eredeti möretü

munkaäarabot, igy nemcsak egyszerüen befogadnak, hattem cselekvö rdszesei is lesz-

nek azelemzds munkäjanak.Ezzel egyröszt az alaposabb rnegörtdst, rnäsröszt a tanu-

lök örtelmi eröinek (megfigyelds. eml6kezös. kdpzelet, gondolkodäs) fejlöddsöt is elö-

segitjrik. Az elemzös munkäja a munkadarab szerkezeti analizäläsäval /elernekre bon-

täsaval/ kezdödik. A több alkotöelemböl ällö munkadarab esetdben elsösorban az egö'

szet alkot6 r6szeket kell rnegvizsgälni. N{egbeszdijük az egyes alkotöelemek rendelte-

tösdt, az.ok egymäshoz ös egöszhe zvalo viszonyät. Megällapitjäk,.hogy az eryes alko-

töelemek tnilyen anyagböl köszültek. Rärnutatnak rniört cdlszerü dz adott alkotöeleme-

ket abböl az anyagböl k6sziteni, esetleg azt milyen mäs anyaggal lehetne helyettesite-

ni. Az analizist követö szintözis tulajdonkdppen a munkadarab elköszitesÖnek (a mun-

kafolyanrat) megtervezös€tjelenti. Ennek sorän niegällapitjuk, hogy az egyes alkot6-

elemiket milyen sorren<lben kdpzeljük elkdsziteni, s n'rilyen sorrendben tört6nik az

összeszeretes. Vegüt a szerszärnszüksöglet megällapitäsa következik. Amennyiben uj

szerszfunhaszlälaha kerül sor, ügy- annak berrtutatäsät is a munkafolyamat megkezddse

elött kell elvögez1i. A szerszäm bemutatäsät a nevelö magyaräzata kisÖri. A rnag,varä-

zat egyelöre csupän a szerszätn rdszeire, azok rendeltet6sÖre, s a baleset-megelözösi

tudnivalökra terjed ki. A järtassäg fokän begyakorolt müveletekre elegendö csak utal-

ni. Az ismert, de mög kellöen be nem gyakorolt rnüveletet eg)'-egy fanulöval is bemu-

tathatjuk. A megtanitandö üj müveletet a tanitd gondos, elemzö magyaräzattal kisön'e

mutatja be. Az üj müvelet megismertetds6re akkor keriii sor, arnikor a rnunkafolya-

matban a müvelet vögrehajtäsänak szüksdgessöge jelerrtkezik. A nevelö elöször folya-

matosan, (kissd lassiicrtt ütemben) szernlölteti a nrüveletet, majd külön-kti lön nrutada

be a müvelet egy'es mozzanatait, elemzö magyaräza{ kisäretöben. A nlüveletet ältalä-

ban valanrilven szelszäm segitsdger,el hajtiuk vögre. A rniiveletet tehät anyag-

5 l

Page 52: technika +könyv

szerszäm-cselekvds kölcsönhatäsäban kell viz.sgälnunk. N4indenek elött meg kell nta-gyaräzrri a szerszärn müködeset. Termdszeteselt ez csak olyan m61ys6gü lehet, ameny-nyire azt a tanulök örtehni lejlettsöge nregengedi. Ezutän bemutatjuk a szerszäm he-lyes nregfogäsät. Azt kell gondosan rnegrnagyaräzni, illetöleg megörtetni a tanulökkal,hogy a szerszämot biztosan, hatarozottan, de ugyanakkor lazin kell megfogni. A gör-csös szoritäs gyors kitaradäshoz vezet, s a mozdulat sem lesz elög hatökony. A bernu-tatäsnak ki kell terjednie a helyes testtartäsra is. Fontos mozzanat az arryaghelyes tar-täsänak, illetöleg rögzitösdnek (befogäsanak) megdrtöse. Ezutän következhet a müveletbemutatäsa. Egyes müveletek közvetlen benrutatäsa nem lehetsöges ügy, hogy azegösz osztäly szämua kellöen szemlöletes legyen. Ezeket a müveleteket kisebb cso-portoknak mutaduk be ügy, hogy a tanulök a nevelöt körülälljäk. E kis csoportos be-mutatäs hätranya - többek között - hogy megröviditi a tanuldk manuälis rnunkäjarafordithatö idöt. Ilyen esetekben elönyösen alkahnazhato az oktatäs technikai eszközei-vel törtÖnö közvetett bernutatäs (pl. iräsvetitö, diavetitö, r"ideö). Ezen eszközök rnel-lett azonban a köpek, täblai ös egydb rajzok, rnakettek, modellek stb. segitdsevel törtö-nö szemldltetös sem veszitett jelentös6gdbö1.A müveletek tudatos vdgrehajtäsät csak sokoldalü, alapos szemlöltetdssel, s ehhez kap-csolöd<i gondos eiemzössel lehet biztositani. A tudatossäg hangsülyozäsa mellett azon-ban nem feledkezhetünk meg az utänzasjelentösdgöröl sem, mivel annak különösennagy jelentösdge van a mozgäsörzökelös 6s az izom-ideg koordinäciö kialakitäsäban.

A Rvakorläs mödszere

A gyakorläs mödszer6nek lönyege, hogy segitsdgövel a tanulökban kialakiduk azo-kat a järtassägokat /kdszsdgekeV, toväbbä fejlesztjük azokat a kdpessdgeket, amelyekaz ismeretek alkalma zäsähoz szüksögesek.A gyakorläs a technika titrgy oktatäsäban a munkaoktatäsra jellemzö sajätos mödonvalösul meg. Mint tudjuk, az üj müvelet magäban a gyakorlatban merül fel ds a folya-matos gyakorläs sorän mindig üj kornbinäciöban jelentkezik. Lönyeges sajätossäg,hogy az üj müvelet bemutatäsät követöen a tanulök rögtön megkisörlik annak vögre-hajtäsät. Ebben a bevezetö gyakorläsban (söt hosszü ideig rnög a toväbbi gyakorläsoksorän is) szerepe van ugyan azutlnzäsnak (a didaktikäban: utänz6 gyakorläs), de a je-lentösebb szerep a megdrtdse. Ugyanis az üj müvelet bemutatäsähoz kapcsolödik a ta-nit6 rnagyaräzata, illetöleg a rnüvelet analizäläsa. Az analizis azonban nem sz-unik megaz ismeretnyüjtässal, hanem a gyakorläs folyamatäban mög igen sokszor elöfordul. Amüvelet helyes, szakszerl elsajätitäsa, begyakorläsa a nevelö munka közbeni ällandö,rendszeres ellenörzösdt igönyli. A gyakorläs teirät az oktatäs folyamatäban nem önäl-lön, hanem mäs mödszerekkel kornbinälva jelentkezik. Az elernzds 6s a bemutatäscsak szüksdg esetön fordul elö, az ellenörzds azonban a gyakorläs minden szakaszä-ban, annak eg6,sz folyamatäban szüksögszerüen jelen van.Az elmondottakböl következik, hogy a gyakorläs egyrdszt az ismeretszerzösi folyamatszerves rösze, miutän abban a tanulök rnunkäja jut kifejezösre, amelyet az ismeretmegszerzöse ördeköben kifejtenek, ugyanakkor azonban jelenti a megszerzett ismere-tek gyakorlatban törtönö alkahnazäsät is, miutän a gyakorläs tulajdonköppen a müveletazonnali fokozatos alkalmazäsa közben tör-tdnik. A gyakorläs legdrtökesebb fbrmäja amegismert müveletek alkotö jellegü rnunkäban törtönö alkalmazäsa. Ehhez azonbancsak az utanzo, majd a t-elidözö gyakorläs ütjän jutnak el a tanulök. Az utänzö gyakor-

52

Page 53: technika +könyv

läsban vajmi kev6s a tanulöi önä116säg, mivel ebben a fäzisban a tanulö tulajdonköp-

pen "lekopirozza" a tanitd ältal benrutatott 6s megmagyarizott müveletet. A felidözö

gyak-orläsröl akkor beszölhetirnk, amikor a tanulök a müvelet vögrehajtäsäban mar bi-

zonyos järtassägra tettek szert. A felidözö gyakorläs a tanul6kt6l az emlökezet 6s gon-

dolkodäs nagyobb aktivitäsät követeli meg, igy az elöbbinöl nagyobb önällsägröl van

sz6. Az ältalanos iskola 1-4. osztälyäban az alkalmazäs nagyröszt afelidözö gyakorläs

szintjöig terjed. Bizonyos esetekben azonban az also tagozatban is talälkozunk az önäl-

lö feladatmegoldäsokra 6pülö alkotö jellegü qyakorlässal. Föleg az öpitöelemekkel ös

szerelöelemekkel vögzett gyakorlatok sorän adödik jö lehetösög u önäIlö konstrukci-

ök lötrehozäsära, de -ktilonösen a 3-4. os4älyban - a többi munkanem keretöben is

nyilik lehetös6g arra, hogy a tanulökat fokozatosan elvezessük az önal16 feladatmeg-

oldäsig.

A munka mint mödszer

A tanulök akkor tehetnek szert alapos, tafiös isrneretekre, teljesitmönyköpes tudäs-

ra. s örtelmi eröik csak akkor fejiödnek, järtassägaik, köszs6geik ügy alakulnak a ki-

vänt mörtökben, ha ntaguk is tevdkenyen rdszt vesznek az ismeretek megszerzösdben, s

azok gyakorlati alkalmazäs äban.A technika öräkon a tantärgy jelleg6nöl fogva a manuälis tevdkenysög van tulsüly-

ban. Alapvetö feladat a tanulöknak megtanitani a tantervben meghatärozott müvelete-

ket, azok gyakorlati alkalmazäsät. Bizonyos müveleteket järtassägi fokon keli a tanu-

löknak elsajätitani. A tanulök cselekedtetösöben rejlö nagyszerü lehetösög akkor välik

az ismeret izerzös, alkalrnazäs, önellen 6rzös mödszerövö, ha a nevelö a tanulök kellö

aktivitäsät biaositja.A tanulöknäl egy bizonyos aktivitäs feltötlenül jelentkezik a cselekv6sre, ez azonban

csak arra iränyul, hogy a tarritö ältal bemutatott müveletet utänozva, illetöleg a munka-

folyamat egymäs utän következö müveleteit vdgrehajffa a munkadarab elkdszüljön.

Ez esetben az aktivitäs csupän a munka produktumära iränyul'

A tanul6kat olyan probldmaszituäciök elö kell ällitani, amelyek mozgösitjäk a tanu-

lök €rtelmi eröit, fejlesztik megfigyelö, eml6kezö kdpess6güket, k6pzeletüket, gondol-

kodäsukat. A munkacselekvös vdgrehajtäsa sorän, tapasztalati üton szereznek ismere-

teket az anyagrdl, szerszämröI, ezek kölcsönhatäsäröl, a müvelet v6grehajtäsäLhoz

sztiksdges erökifejt6s m6rtököröl stb.Jelentösöge van a mödszemek a tanulök szenrdlyisdge formäläsäban. A munkacselek-

vös sorän ätölt siker- ös öröm 6rzes olyan pozitiv örzehni kapcsolatot teremt a tevö'

kenysöggel, mely a munka lnegszerettetdsdt eredrndnyezi, s üjabb munkära ösztönö2.

53

Page 54: technika +könyv

A modellezds. mint mödszer

A bonyolult technikai kömyezet tanulmänyozäsära a modellez6s m6dszere ad lehe-tös6get oly mödon, hogy a tanulök cselekv6s közben ismerjök meg azt. Elsösorban aszerelö-elemekkel vögzett gyakorlatok eset6ben välaszthatö m6dszer. A modell elke-szüiöse utän a tanulök a tanitö irtmutatäsai, k6rd6sei alapjan müködtetik a sajät modell-jfüet, közvetlen tapasztalafuk alapjän vomak le következtetdseket, 6s igy szereznek üjismereteket.

Modellez6snek tekinthetjük rulajdonköppen a technika öra folyamatät is, ahol a valöstermel6si folyamathoz hasonlöan tört6nik a munkadarab (termök) 6s konstrukciös östechnolögiai tervezdse ös kivitelezdse.

AZ ELLENÖNZES - ENTErcELES - OSZTÄLYOZÄS XENOESBT

A tanitäs-tmuläs folyamatäban fontos szerepe van az ellenörzösnek 6s 6rtökel6snek.A didaktika az ellenörzösnek ältaläban a következö formäit különbözteti meg: a szöbe-li ellenörzös, a megfigyel6s, s az iräsbeli ös gyakorlati munkäk üUan tört6nö ellenör-zös. A technika tantargy oktatäsäban folyö munka ellenörzöse, örtökelöse mödszerei-ben megegyezik az ältaläban hasznält mödszerekkel, alkalmazäsuk azonban a tantlirgyjellegöböl adödö feladatokhozigazodlk. A munkaoktatäsban legnagyobb szerepe amegfiryeldsnek van, nem nölkülözheti a szöbeli ellenörzdst sem 6s a munkafüzetekfeladatainak megoldäsa kapcsäLn helyet kap az iräsbeli ellenörz6s is.

Az ellenörzösnek egyetlen tärgy oktatäsa sorän sincs olyan - a tanitäs-tanuläs fo-lyamatanak egdszöt - ätfogö szerepe, mint a technika tantargyban, ugyanis itt az okta-

täsi folyamat minden mozzanatäban ällandöan ellenörizri kell a tanulök minden tevö-

kenysdgdt. Küiönösen nagy feladatot ro ez a nevelöre l. ös 2. osztäiyban. A 3. , majd a

4. osztälyban mär dpiteni lehet a tanulök fokozatosan örvÖnyesülö önellenörz6s6re.Termdszetesen ez nem jelenti azt, hogy bärmily csekÖly mörtökben is csökkentenö a

tanitd felelöss6gdt.A tanitäsi öra elsö rösz6ben ältaläban a szöbeli ellenörzds kap nagyobb szerepet.

Elöször is meg kell gyözödni arröl, hogy a kapcsolödö ismeretek, amelyekre az üjabb

ismereteket akarjuk öpiteni, mennyire szilardultak meg. A kdszitendö munkadarab

bemutatäsa ös elemz6se toväbbi iehetösdget nyüjt a kapcsolödö ismeretek ellenörzösö're, s a szintözis sorän anöl is meggyözödheti.ink, hogy mennyire tudjäk ismereteiket az

üj körülm6nyek között alkalmazni. A munkadarab elköszit6sdnek megfigyeldse mödot,

ad a tanulök logikus gondolkodäsanak elienörzösöre is. Olyan esetekben, amikor a fel-

adat többfdle mödon is megoldhat6 a tanulöknak lehetösöget kell adni, hogy magukkeressenek rnegoldäsi lehetösdgeket, mdrlegeljenek, indokoljanak, s a tanit6val közö-

sen ällapitsäk meg alegcelszerübb megoldäst. A tanul6i gondolkodäs aktivitäsaröl ka-punk visszacsatoläst, ha lehetösöget adunk arra, hogy a tanulök k€rdezzenek is.

Mielött a tdnyleges munka elkezdödne, ellenörizni kell a munkaeszközök, anyagokelhelyezdsöt a munkaasztalon. Az anyagok, szerszämok elhelyez6sdnek ällandö rendjötkell kialakitani, s a tanuldkat rä kell szoktatni, hogy erre a rendre munka közben is

ügyeljenek, mivel ez a folyamatos, eredmdnyes, balesetmentes munkavögzds feltötele.A mär ismert, de mdg kellöen be nem gyakorolt, vagy mär hosszabb ideje nem gya-

kcrrolt rnüveletek feliddz6sekor is szüksög van ellenörzösre. Az ellenörzösnek a müve-leti szakaszban van a legnagyobb jelentösdge. Ennek alapossägätol fiigg, hogy a tanu-

Page 55: technika +könyv

lök helyesen, szakszerüen gyakoroljäk be a müveletet vagy sem. Az ellenörzds fö for-mäja ilyenkor a megfigyel6s, amelyhez esetenkdnt a tanulök szöbeli felelete kapcsolö-dik. A 3. 6s a 4. osztälyban mär a mdrös is szerepet kap az ellenörzdsben. Megfigyelds-sel ellenörizzik a helyes testtanäst, a helyes szerszämfogäst, cölszerü erökifejt6st, amüvelet szabatos vdgrehajtäsänak megörtds6t, a baleset-megelözösi szabälyok megtar-täsät. A 3., majd a 4. osztälyban az elörajzoläst mörössel kotjtik egybe. A hosszüsägrnörds6ben järtassägi szintet kell eldrni a tanulöknak. Ezekben az osztälyokban a mö-rethelyessöget is ellenörizzük.

Az ellenörzösnek ki kell terjednie azol<ra atönyezöke is, amelyeket a munka nevelöhatäsa rejt magäban. A tanulök nagy igyekezettel teljes figyelem - koncenträciövaldolgoznak, sikertelensög esetdn javitanak, vagy üjra kezdenek, egymäsnak segitenekstb. Ezek az akarati tönyezök azonban nem minden tanulönäl egyformän jelentkeznek.A tanitö figyelmdt ezek nem kerülhetik el. Feladata a pozitiv jegyek erösitöse, s a ne-gativok tompftäsa. Olyan munkamüveletek esetöben, amikor a tanulök varhatöan elfä-radnak, a tanitönak azt is figyelnie kell, mikor jelentkeznek a färadäs elsö tünetei, hogyaktiv piheni,s közbeiktatäsär'al megelözze a tanulök kifliradäsät.

A nevelönek egyszerre kell lätnia az eg6sz osztäly munkäjät, munkafegyelrnöt,egyuttal külön-külön figvelnie kell rninden egyes tanulöt. is A tanitö ilyenkor a padokközött jar.ra figyeli a tanuldk tevdkenirsögdt. s ahol szüksdges, ütbaigazit, segit, dicsdr,vagy elmarasztal. Az ellenörzöshez teliät mar itt örtökelds is kapcsolödik. Ennek az ör-tdkeldsnek azonban akkor is serkentönek, buzditönak kell lenni. ha a tanulö munkäjäthibäsnak itdljük. A hibäk tärgyilagos feltaräsa nöhany biztato rnegjegyzös kisöretöbenlendületet ad a tanulönak a hiba kijavitäsäban, mig a sorozatos elmarasztaläs kedvdtveszi a munkätöI. A gätläsos tanulökat többet, a tllzottan magabiztosakat 6vatosabbanszabad dicsdrni. Hogy a munka megszerettetöse, kitartö munkära nevelös, s a tanuldegesz szemdlyisdgdnek neveldse drdeköben hogyan lehet vagy kell pozitiv illetöleg ne-gativ birälatban rdszesiteni egy-egv tanulöt, a tanitö rdszdröl tanitvänyainak alapos is-meretdt igÖnyli.

Az ellenörzds ös örtökelös nern zärul le a munkafolyalnat befejezösdvel. A munkada-rab elkdszülte utän a nevelö szöbeli eilenörzdssel p-özödik meg arröI, hogy mennyirerögzödtek a tanulökban az anyaggai, szerszämmal. a müvelet vögrehajtäsäval, a mun-kafolyamat megtervez6sdvel kapcsolatos ismeretek.

A technika oktatäsänak iö cdlja nem a munkadarab elköszitöse, hanem különbözömunka-mtiveletek, szerszätnhasznälat, anyagismeret stb. elsajätitäsa, valamint a kap-csolödö nevel6si ös köpzösi feladatok megvalösitäsa. A munkadarab csupän a fö cdlokmegvalösftäsanak eszköze, A tanulök szempontjäböl azonban legfontosabb a munka-darab 6rtökel6se . Az 6rt6kel6skor a tanitö felaclata, hogy megf'elelö birälatal a tzurulö-kat sajät munkäjukkal szernbeni igönyessdgre nevelje. Tudatositani kell, hogy nernel6g a munkät elvögezri, hanem azt jöl 6s szdpen is kell vdgrehajtani.

Az örtökelös nem korlätozddhat csak a munkadarabra, hanem ki kell tdnrie a tanuldnrunkälroz valö pozitiv vagy negativ hozzäällisära, szorgalmära, vary felületessögöre,tärsai iränt tanüsitott segitökdszsdg€re stb. Az drtökelds pozitiwmait 6s negativunraitösszefiiggösbe kell hozni a vögzett munka hely'esen megoldott 6s hibäs elemeivel. Te-hät az drrdkelös r)en1 egyszerüen a vdgzett nrunka szinvonalänak megällapitäsa, hanenra körühnönyek feltäräsäval annak indokläsa is. Az indokläst mindenkor a tanulök ölet-korärrak rnegfelelö szinten kell elvegezni. Az öra vegen nerncsak az egyes tanulök, ha-nem az egdsz osztäly rnunkäjät is drtdkelj i ik. Ennck sorän drtökeljük az, osztäly munka-

55

Page 56: technika +könyv

fegyeimet, a kollektiv teljesitrnenyt, a müveletek elsajätitäsänak pozitivumait es hiä-nyossägait. Elrnaradhattrtlan az esetleges tipushibäk elemzese, miutän ez a toväbbi fej-lödds alapfeltötele.

Term6szetesen nern lehet minden 6ra vdgdn rninden tanulö munkäjät külön-különosztälyzattal is honorälni. Ezört a tanitö minden öran megfigyel 3-4 tanulöt: milyen ak-tivitäst tanüsitottak az &än. memyire tudtäk felideari a koräbbi ismereteket, milyenfokon sajätitottäk el az elnrdleti tudnivalökat, illetöleg a müveleti elemek vdgrehajtä-sät, milyen közössdgi rnagatartäst tanüsitottak. Ertökeli toväbbä a munkaclarab poziti-vumait, majd feltärja a hiänyossägokat 6s isn'rerteti a hiba kijavitäsänak mödjät. Mind-ezek indokold feltäräsa kisöretöben allapida meg az 6rdemjegyet (osztälyzatot). Azosztälyzattal hatäst gyakorol a tanulök örzehneire, akaratära, s amennyiben a segitö-kdsz indokläs a tanuld egyönisdgönek figyelembevöteldt sem ndlkülözi, toväbbi eröfe-szitösre, a hibak kijar.itäsara ösztönö2.

Az ellenörzds ös 6rtdkel6s rnint lätjuk, nem önällö mozzanata az öränak, hanem ät-szövi az oktatäsi folyamat rninden mozzanatät. Lehetösöget ad a tanulök tudässzintjd-nek. jartassägi fokänak, szemölyisdgönek megismer6sdre, 6s serkentö hatäsü, de reälis6rtdkel6sere.

MLINI(A S ZERY EZES I I. ORTVIÄKSzervezösi formän azt a keretet ddük, amelyben a tanulök a tanitäsi örän dolgoznak.

A munka-oktatäsban az elmöleti tantärgyak oktatäsa sorän is alkalmazott munkafor-mäkat munkaszervezdsi formälarak nevezzük. Ezek - a munkaformäkhoz hasonlöan -lehetnek: frontälis, csoporlos ös önällö, egyöni munkaszervezdsi formäk.A tanulöi munka helyes megszervezdse alapos körültekintdst, goncios elököszületet ki-vän a nevelötöI. A munkaszervez€,si forma megvälasztäsät befolyäsoljäk:-a tanul6k 6letkori sajätossäga,-a nrunkanemben el6rt järtassäg foka,-a munkadarab jellege,-a munkaeszközökkel valö ellirtotlsäg.

l. Frontälis osztälymunka

A frontälis osztälymunka lönyege, hogy a tzurulök a nevelö közvetlen iränyitäsäval,közösen dolgozzäkfel az ismeretanyagot. A tanul6k dletkorät tekinwe az ältalänos is-kola alsö tagozati osztälyainak jellegzetes munkaszervezösi formäja. A tanulök ezer afokon 6räröl-6rara üj müveleftel ismerkednek meg, ugyanakkor mög a koräbban meg-ismert müveletek vdgrehajtäsäban sem rendelkeznek kielögitö järtassäggal. Mind az üjmüveletek megtalitäsa mind a rögebben tanultak gyakorläsa a nevelö ällandö, közvet-len közremüköddsdt, beavatkozäsät igönylik. Ennek a munkaszewezösi formänak föjellegzetessöge, hogy minden tanulö a nevelö nagyfokü iränyitäsäval egyazon munka-darabot kösziti el. Az elsö osztälyban az ütqm_ezett munkäval löpösröl löpdsre, szinte"vez6nysz6ra" v€gzlk el az egyes röszmüveleteket. A nevelö bemutat egy munkamoz-zanatot, majd azt a tanulök is elvögzik. Ezt üjabb bemutatäs, s a tanulök üjabb munkä-ja követi a munkafolyanrat befejezösdig. A munkänak ez az ütemezese nemcsak az üjmüveletek tanitäsakor, hartem a gyakorlandd rnüveletek esetdben is szüksöges, ami akövetkezö okokra vezethetö vissza.

56

Page 57: technika +könyv

a) A tanuldk mdg a gyakorlandö müvelei vdgrehajtäsäban nem 6r1ek el olyan järtassägi

fokot, hogy a v6grehajtäs elö a müvelet elemeinek felid6zösöt, majd a vögrehajtäs el-

lenösöt, j avitäsät n6lktiiozhetndk.b) A tanulök izom-ideg koordinäciöja mög nem kellöen összerendezett.c) Biztositani kell a tanuldk együtt haladäsät. Ki kell alakitani bennük azt a szemldle-tet, hogy a munka elvögzösönek meghathrozott ideje van, amely idö alatt a munkät kel-lö igyekezettel, szorgalommal jöl el lehet ös el is kell vögezni.Amikor a tanulök rnär több müveletet ismemek, a munkafolyamat nöhäny fäzisät, eset-leg annak többs6göt el tudjäk vögezni közvetlen nevelöi beavatkozäs ndlküI, akkor azegösz müvelet vögrehajtäsära kapnak utasitäst. Fäzisaira bonfva csak az üj müveletetvögzlk ütemezett munkäval. A munkaszervezdsnek ezt a formäjät rdszben. ütemezettmunkänak nevezzük. A folyamatos munka mär erösen magän viseli az egyöni munkajellegzetessögeit. Az also tagozatban ugyan az elözö kettönöl kisebb jelentös€ge van,m6gis beszölni kell röla, mivel a röszben ütemezeff munkätöl az önällö tanuldi munkä-ig csak fokozatosan juttathatjuk el a tanulökat. Ezt a munkaszervezösi formät akkor le-het alkalmazni, amikor a tanulök mär valamennyi müveletet ismerik ös a munkafolya-mat csak a gyakorläst szolgälja. A tanuldk önä1lösägänak nevelöse ördeköben - a fo-kozatossäg megtartäsa nrellett - nöhäny esetben ezt a fomät is meg kell kisörelni. Ittazonban a tervezÖs mdg közösen tör-tönik.

2. Egyöni (önällö) munka

A tanulök szenrdlyisdge forrnäläsänak, önällösäguk neveldsönek legeredmönyesebbmunka-szervezdsi formäja. A tanulök nrindegyike ebben a munkaformäban is(/hasonlöan a fiontälis munkaszervez6si formfüoz) egy-egy munkadarabot köszit elazzal a különbsöggel, hogy amig a frontälis munkänäl a munka a nevelö iränyitäsävalös ütemezösdvel folyik, addig az egyöri munkäban a tanuldk nagyfokü önällösäga 6r-vönyesüI. A tervezöst ös a kivitelezöst is önällöan vögzik. Termdszetesen it1 a szüksö-ges müveletek rnär ismeflek.

Az egydni munkänäl minden tanulö vdgezireti üWanazt a feladatot, de kdszithetnekkülönbözö feladatokat is. Vögül elönye e muukaszervezösi folmänak, hog-v a tanulökegydrri munkaütern szerint dolgozhatnak, s lehetövd teszi, hogy a nevelö, a tanuldk k6-pessdgötöl függöen, differenciältan hatäro zz^ nreg a feladatok at. Ez a munkaszervez6sifonna minden tanulöra egyenkönt kiteUedö, rendkivül gondos, alapos ellenörzdst kö-vetel a nevelötöI.

A tanulök önällö munkäjära az alsö tagozatban föleg az "öpitöelemekkei vögzettgyakorlatok" valamint a "szerelö(öpitö) gyakorlatok" ke.reteben nyilik Iehetösög.

3. Csoportmunka

Csoporlmunka szervezösöre, a folyarnatos munkähoz hasonldan, akkor van lehetö-sög, ha a tanuldk a munkafolyanrathoz (rnunkadarab elkdszitösdhez) szirksdges vala-nrennyi müveletet ismerik.

A csoportos muikaszelvez€si fornra cöl.ja eg.vröszt a tanult n"rüvcletek gyiikorläsa,gyakorlati alkalrnazäsa, mäsröszt a tanulök önälldsägänak, aktivitäsänak, közössögiränti fclclössög6rzetönck fcjlesztöse. A csoportrnunka az osztälyon belüli murtka-nregosztäs egyik formäja, szervezeli kerete, anrelyben ältaläban 4 -5 tanulöböl ällö ki-sebb csoportok egl'nräs l i iy7,1it1i nrunkanregoszlirssal r 'ögeznek el egy-egy adott felada-

51

Page 58: technika +könyv

tot. L6nyegdben csoportmunkakönt foghatö f-el a pirronktinti munka is, azzal a különb-

söggel, hogy ebben az esetben a munkantegosztäs ket tanulö között törtönik" A csopor-tok kialakitäsänäl gondohri kell arra, hogry rninden csoportban legyen ügyesebb tanulö,aki a többiek munkäjät figyelemnel kisdri, de legyetr benne gyengöbb rnanuälis kdpes-sögü is, A csoportos munkaszervez6s töfiönhet ügy, hogy minden csoport ugyanazt amrrnkafolyamatot vögzi, de törtönhet ügy is, hogy minden csoport mäs feladatot oldmeg. Ez ut6bbira olyan esetekben kerül sor, amikor az eg€sz munkafolyamatot szaka-

szokra bonduk, s minden csoport a teljes munkafolyamat mäs-mäs r6szfeladatät oldja

meg. Ezt a fajta munkaszervezdst szalagrendszeni munkanak nevezzük. Az als6 tago-

zatban olyan esetben fordul elö, amikor nzgyszanü munkadarabra van szüksög. Az äl-

talänos iskoläban a csoportmunkänak inkäbb azt a fonnäjät alkalmazzuk, amikor rnin-

den csoport ugyanazt a feladatot oldja meg, ugyiulazt a munkafolyamatot vögzi. A

munkamegosztäs ebben az esetben csoporton belül törtönik ügy, hogy a munkafolya-

mat egy-egy rÖszterület6t egy-egy tanulö a csopotton belül kapja.Elöfordul, hogy szüksdgszenien kell a csoportos munkaszervez6st välasztani. Ez

akkor elkerülhetetlen, amikor a müvelet vögrehajtäsähoz nem äll a tanulök lötszämä-

nak megfelelö mennyis6gü eszköz rendelkezösre. ilyen esetben c6lszerü a rendelkezös-

re allö eszközmennyisögnek megfelelö ldtszämü csoportokat alkotni, s a rnunkät ügy

szervezni, hogy a tanuldk forgöszinpad-szenien vögezzök el az egyes rÖszfcrlyamato-

kat. Termdszetesen minden munkacsoport mäs munkamenet szeriut dolgozik.

4. Tanulmänyi sdta

A tanulrnänyi sdtäkra a pedagörgusnak körültekintöen kell felk6szülni ös azolcra a ta-nulökat is felkdsziteni. A tanitönak mindenek elött pontosan tudnia kell, hogy mit 6s

milyen cöllal akar bemutatni a tanulöknak. Ezutän a helyszinen kell täj6kozödnia. Ki

kell välasztani a szüksöges, a tanulök fejletts6gi szintj6n megfigyelhetö ös feldolgozha-

tö munkafolyamatokat, eszközöket. Meg kell tervezni a bemutatäs pontos "menetrend-jöt" ös annak idejöt. A tanulmanyi sdtara a tanulökat f'el kell kösziteni. Täj6koztatjuk

öket a lätogatäs helydröI, c6ljärö1, feladataröI. Cölszeni ezört elöre megfigyeldsi szem-pontokat kijelolni, rdszint az eg6sz osztäly, rdszint pedig eg,v-egy csoport rdszöre. Atanulmänyi s6tät követö örän összegezni kell a tapasztalatokat. A tanuimänyi sdtäk so-r6n szerzett tapasztalatok felidöz6se serkentöleg hat 6s fokozza a tanulök aktivitäsätmind az elmöleti, mind a gyakorlati ismeretek elsajätitäsäban.

MLTNKAVEOET-VII FE LA DATOK A TE C HNIKA TANjTÄ SÄNÄI-

A technika tantär gy munkae edszsö gü gyi 6s balesetvddel mi követelmdnyei

Azokat a cöltudatos 6s szervezettintözkedöseket, amelyeknek cölja a dolgozök eg6sz-sdg6t, testi 6psög6t, munkaerej6t megövni a munkavögzös közben bekövetkezö käro-sodästdl "munkavddelem" ndven foglaljuk össze. A munkavddelem feladatait kdt -

egymässal összefüggö - területre oszduk:- murkaegöszsdgügyre,- baleset-elhäritäsra.

5tl

Page 59: technika +könyv

r

l. A munkaeg6szsögügy

A munkaegöszsögügy az egöszsöges munkakörülmdnyek biztositäsära intözkedik. Azegöszs6ges munkakörülmönyeket jelenti többek között akömyezet ös a szemölyi higi-önia. A környezethigiönia kördbe a munkaterem,re 6s annak felszerelösöre vonatkozöelöiräsok tartoznak. A mühelytermek kialakitäsät kötelezö tervezösi iränyelvek szabä-lyozzi*... A mrihelyteremben, vagy annak közvetlen közel6ben biaositani kell aköz-mosäs lehetösögöt. A munkahely kialakitäsanak elsörendü követelmönye, hogy biao-sitsa a munka alatt a helyes testtartäst. A rnunkaasztalokat ügy kell elhelyezni, hogy atanulök a termöszetes megvilägitäst mindig balröl kapjäk. A mtihelyteremben szab-väny mentölädät kell elhelyezni. A szerszämok mdreteinek megällapitäsakor figye-lembe kell venni a tanulök öletkorät, s a vele összeluggö fizioldgiai, izom- 6s idegko-ordinäciös ällapotot.A tanulök szemdlyi higiöniäjanak szabälyai semmiben sem t6rnek el az ätalänos higi-6niäs szabälyoktöI. Munka közben a tanulök munkaköpenyt (iskolaköpenyt) viselje-nek. Ne csak munka utän, hanem munka elött, söt szüksdg esetön (pl. ragasztäsnäl)munka közben is mossanak kezet.

2 A baleset-elhäritäs

A baleset valamilyen külsö niechanikai vagy fizikai hatäsra hirtelen következik be, segyszeri karosodäst, sörülöst okoz.N{egfelelö int6zkeddsekkel, rendszeres felvilägositö rnunkäval - neveldssel - a balese-

tek megeiözhetök. E feladatok kdtoldalüak. Kötelessöget rönak eEr€,szt a munkältatö-ra /iskolärra, pedagögusra./, mäsrdszt a munkavällalöra /tanulöra/. ismerletni kell min-den üj munkafolyamat, köziszerszäm, eszközbevez.etö,se, illetve hasznälata elött annakegdszsdgvödelmi ds baleset-elhäritäsi vonatkozäsait.. A technika tantärgy oktatäsa ke-retöben kell kialakitani a tanulöban a fizikai rnunkavdgzöshez okvetienül szüksöges fi-gyelern ös fegyelem kepessd göt, az elöiräsok, utasitäsok, övörendszabälyok maradök-talan megtartäsära ös teljesitdsdre iränprl6 tudatos törekvöst, a baleset-elharitäsi szem-pontböl is oly fontos szakszerüsöget a munkaniüveletek vdgzösöben. Rä kell nevelni atanulökat sajät ös tanulötär'saik testi dpsdgönek, egöszsögönek megöväsät cölzo felelös-sögteljes gondolkodäsra. A balesetv6delern fököpp a szerszänrokkal függ össze. Ezeklrasznälata több-kevesebb veszölyt rejt magäban. Az ältalänos iskoläbal a közi szer-szämok hasznälatära taniduk rneg a tanulökat A balesetek megelözöse szempontjäbölkülönös figyelmet kell forditani a szerszärnok minösdgdre. A sörült, hibäs szerszäm alegföbb baleseti forräs. Az öletlen szerszärn okozta termdszetellenes (tülzott) erökifej-tds a s€nil6seknek ugyancsak egyik gyakori elöiddzöje. Gondoskodni kell a szerszä,-mok helyes taroläsaröl, a vägö6lek, hegyek takarva legyenek. Figyelmet kell forditania munkaasztalon is a szerszämok rendjöre. A rend, a fegl,slsm a balesetek megelözö-sönek biztositdka. Nerncsak a szerszärn, hanem a megmllnkälartdö anyag is okozhatbalesetet. F,26ft a tanulökat rä ke ll szoktatni, lrogy a feldolgozäsra värö atryagot, s ahulladökot is rnindig a kijelölt helyre tegyök.A figyelmes, balesetmenles rnunkakultüra a tanulök szokäsävä välik, s igy kösöbb isällandöan hat6 tönyezö lesz, bärnrilyen körülnrinl'ek között folyik a nrurtkatevekeny-sö9.

59

Page 60: technika +könyv

SZENDI GABOR

ntrnps ns nNYIGVI zsGÄt,AT

A mörds 6,s az anyagvizsgälat a technika egyik alapkategörtäjähoz, az infbrnräciöhozkapcsolödik. Olyan eljzu'äst 6rttink alattuk, amellyel a technikai objektum vagy folya-mat valamilyen jellernzöjdt, tulajdonsägät tudjuk meghatarozni.Jellegöt tekinfve ez a minösitds kvalitativ vagy kvantitativ lehet. A kvalitativ eljäräsnäla körddses jellemzöt minösdgöben hatarozzuk csak rneg könnyü - nehö2. hideg - lan-gyos - meleg - fonö, erös: gyenge, puha - kemdny stb.) mig a kvantitativ eljaräsnäln'rennyisdgileg hatärozzuk meg a kdrdöses jellenrzöt.Mörösnöl ältaläban ügy pröbäljuk a vizsgält rendszer adott jellemzöjdt meghatärozni,hogy ällapotät szänddkosan neln vältoztaduk nreg. (Megfegyzendö, hogy bizonyosjelek drtdkönek megällapitäsa kor a mdrös elv szüks6gszenien jär cseköly rndrt6küenergia-elvonässal a vizsgält ntüködö rendszerbö1.)Az anyagvizsgälat a mördst is magäban tbglalö összeteff eljaräs, amikor a vizsgältmintära külsö hatäst gyakorolunk, igdnybevötehrek tesszük ki, 6s az azzal szembenireakcidt m6rve ällapiduk meg az anyag tulajdonsägät.A nrörös .fogalma alail szfikehb örtelenüen mindig kvsntitattv (mennyisög) örtökelöstörtünk, antikor is az adott tulajdonsdg mörtökönek k{ejezösÖhez egt közmegegtezösseldefiniält mörtökeg,tsöggel hasonlitjuk ö,ysze az adott tulajclonscig konkröt megielenösöt.Az összehasonlitäsi eljäräs eredmönyekdnt egy m6röszämot kapunlc, amely a viszonyi-täsi alapul vett m6nökegysöggel együft fejezik ki a mdrt mennyisdget:

mörendö rnennyisög= mel'oszam

mörtökegys6g

A csak kvalitativ minösögi eredrn6nyt szolgältatö összehasonlitö viszonyitäst hecslös-nek nevezzük. Ebben az esetben a mörendö objektumot ös a viszonyitäsi alapot (amelynem is feltötlenül közmegegyezösszerüen mörtökegysög) közvetlenül nem hasonlitjukössze, csak tudati modelljeiken törtdnik a viszonyitäs. Az eljaräs eredmönyekdnt ki-sebb, nagyobb, illefve egyenlö vagy ezekkel ekvivalens minösitö jelzöket kapunk.A becslös több vonatkozäsban is elvälaszthatatlanul kapcsolbdik a mördsdhez. Egy-röszt pöldäsl az iskoläban (matematika, környezetismeret va€fy technika tärtargyban)egy adott mennyisdgmegelözö a becslös. Mäsr6szt peldäul mörösekkel hivatässzerüenfoglalkozö szakemberek is mielöbb a nrörösi eljaräshoz fognak, megbecsülik annakvarhatö eredmönydt. Ennek alapjän välaszdäk meg a m6röeszközt, ös terezlk meg am6rösi eljäräst (egy 6pület mdret6t pl. nem rnikromdterrel, egy csavart pedig nem 6ter-ruddal m6rünk meg stb.) A technikai rendszerek parcmdtereinek megällapitäsrähozgeometriai 6s a termdszettudonränyokban (fizika, kdrnia stb.) hasznält, illetve azokbdlszarmaztatott men nyi sdgeket ö s rnörtöke gys6 gi eket hasznälj uk.Egy mörösi eljäräs sorän a mennyisd rneghatarozäsara kapott rndröszämot adatnak ne-vezzik, amelyet örtökelve kapjuk a döntdst (cselekvdst) eredrndnyezö informäci6t.Egyes mennyis6g fajtäk esetöben olyan mdröesz-köz ös nrdrösi eljäräs äll renclelkezd-sünkre, al 'tol az ätalakitäsok eredrnönyekdnt megjelenö kijelzctt örtök közvetlenii l adja

Page 61: technika +könyv

mega mdrendö mennyisiget. Az ilyen mörösi eljäräst közvetlenül mdrdsnek nevezzük.Mäs mennyis6gfajtäk esetdben nem a meghatärozö mennyis6get m6rjük közvetlenüI,hanem vele (mennyisdgi egyenlettel leirhatö) összefüggösben lövö mäs mennyi-sdg(ek)et, amiböl meghatarozhato a mörendö meruryisdg (p1. anyagsünisdg meghatäro-z6sa a tömeg 6s a tdrfogat mdrdsövel ös hanyadosuk k6pzdsövel, vagy pl. elektromosellenälläs meghatäroz6sa a rajta esö feszültsög ös az ätfolyl ira mörösdvel 6s hänyado-suk k6pz6sövel tör16nhet.) . Az llyen mördsi eljaräst közvetett mördsnek nevezzük.

A mörösi eredmöny kyelzösöt (az informäciöt fogadö ember rdszöre) meghatärozza aza fizioldgiai tdny, hogy az ember örzökszerveivel csak hosszüsäg-, valamint szögelfor-duläs-mennyis6gnek objektiv összehasonlitäsära köpes, egy6b mennyisdgek esetdbenaz örzökszervi örzdkelds csak a körülmdnyektöl nagymörtdkben függö szubjektivbecs-lÖsre ad lehetösöget. Ezört a mdrendö niennyisdget termöszeffudomänyos törvönyekelvszerü felhasznäläsäval vögsö fbkon az ember ältal örzökszervileg felfoghatö nreny-nyisdgfajtävä ät kell alakitaniAdott mdrösi eljäräs esetdn az ätalakitäs több ldpdsben is tört6nhet (pl. elektrornosaram - eröhatäs - elmozduläs stb.)

A mörösi eredmöny krjelzösöt a mermyisdg ätalakitäsanak mödja szerint a nrördsi eljä-räsokat, illetve a mdröeszközöket köt nagy- csoportba oszthaduk:

- analög,- digitälis

Az anallg m6röeszközöknöl az eredeti mdrendö nrennyisdget fizikai töruönyszenisd-gek kihasznäläsäval mäs nreruryis6gfajtävä alakiduk ät, tgy hogy az ätalakftofr jelmindenkor örtdke aränyos legyen, hasonlöan vältozzon az eredeti jeilel. Az ätalakitä-sok sorän az eredeti jellel (mennyisdggel) analög vdgsö jelhosszüsäg (elmozduläs)vagy szögelforduläs kell, hogy legyen, ös ezeket tudjuk örzökszervtleg közvetlenülmegällapitani egy skälabeosztässal valö összehasonlitäs ütjän. A skälän a mdrtdkegy--sdgfelzdst mär' nern is hosszüsäg vagy szög, hanem az eredeti jel mdrtdkegysögdbenadjäk meg.

(Az ätalakitäs aranya nenr feltötlenül lineäris. llyen esetben a skälän a m6rt mennyisögegyenlö nagysägü vältozä sahoz nern egyfonna osztäsközök tartoznak. )

A digitälis möröeszközöknöl olyan a jelätalakitäs algoritmusa, hogy a mdrt mennyisdgörtök6t (mdröszämät) egy kijelzön közvetlenrjl szäm formäban ad ja rneg.A m6röeszközöknek 6s nrörösi eljäräsoknak fontos jellenrzöje a pontossäg 6s asz 6rzö-kenysdg,

A pontossäg azt fejezi ki. menrtyire egyezik a rndrösi eljäräs sorän kapott adat a rndrtmennyisög tÖnyleges örtökövel A krjelzetl is a valösägos 6rtök közötti elterösr rnördsihibanalr nevezzük. Hiba lehet a rndrdsi eljäräsban, a nrdröeszközben, a környezeti fel-tdtelekben (objektiv hiba) ds a rnördsöt vögzö szenielydben (szubjektiv hiba). Elvilegsem lötezik hibamentes nrörcis. söt az adott eljärässal elörhetö pontossäg is csak a meg-felelö kömyezeti feltötelek meelöte esetön biztositharo. Az adott eljärässal, i l lctve esz-közzel mdrhetö legkisebb nrerurvisdget als6, a legnagvobbat felsö ntöröshatäntok ne-vezzük. Az ältaluk hatärolt rnennyisögintervallurn a mdröstarlorrräny. A pontossägot

6 l

Page 62: technika +könyv

sokszor nem a nrdresi hiba lbszolirt nagysägäval, hanetn reiativ adatkönt a f-elsö mÖ-

rdshatärhoz viszotryitva acljäk rneg.

Az örzökenysög a rn{röeszkoz ältal az adott rnennyisdgfajtäböl kinrutathatd legkisebb

ertöket vagy mennyisdg6t a legkisebb, ntdrdssel mdg kirnutathato vältozäsät jelenti-

Mind a pontossägot 6s az erzökenysdget, mind az eredrn€ny kijelzesi rnödot befolyä-

solja a mörösi elv. Ez ätalakitäs utäni (m6röskäläval valö) közvetlen összehasonlitäsos

vary azügynevezeft kiegyenlitöses (kompenzäciös el-iäräs lehet. A ket elvet jöl jellem-

,i pelaaut-iomegmdres esetdben az öräkon vfnolt köt megoldäs: a rugös mdrleg a skä-

läval összehasonlitäst, a kötkarü rndrleg a kiegyenlitest, ahol az istneretlen tömeget

isrnert tömegek kombinäciöjäval egyenlitjük ki.

Az idözett pöldäkb61 kitünik, hogy a kiegyenlitdses mödszer digitälis, a mäsik analög

formäban szolgältada az eredmdny't.A mörös az alsö tagozatos technika tantargy minden tdrnaköröt äthada, ezdt-t nem sze-

repel önällö fejezetk6nt. A tantärgyban föleg hosszüsägm6rÖs szerepel (4. osztälyban

-* to*.gmörös is) ös a fokozatossäg elve örvdnyesül . Az elsö köt osztälyban m6rö-

eszköz ndlküli becslös, a harmadik osztälyban mär mörövonalzöval törlÖnö I mm pon-

tossägü m€r6s szerepel. Közvetlen tapasztalatot szerezhet az als6 tagozatos gyerek az

analög 6s a cligitälis mdrdsi mödokröl pdldäul az idö:nrörö eszközöknöI. (A mutatös

mechä1ikus öräknäl a mutatö szögelforduläsa analög az eltelt idövel, a digitälis öra

közvetlenül szämjegyek formäjäban mutad äk az idöt). A tzurtärgyon belül is talälkozik

mindkdt fajta mdi6J alapjaival, hiszen az anyagalakitäs sorän a hosszüsägmdrös analdg

elven törtönik, de a szerelöelemekkel v6gzett gyakorlatoknäl az egyes elemek azonosi-

täsa cligitälis adaftal lehetsdges (pl 3 lyukü heveder vagy T lyukü heveder stb.).

Az anyagvizsgälat fclactata az stJoll anyag azctn tulaidonsdgainak meghatärozäsa,

umelyek-ibntisak a kitiizött cölok, fitnkciök megvolösftäsähoz a tenteze tt alkalmazösa

sorän.

Egyes jellernzöket megit6lhetünk külsö szernrevötelezös alapjm is.

n tengeges anyagvizsgälatnäl az adott anyagböl vett rnintära (pröbatestre) külsö hatäst

gyakorlunk €s a pröbatest megvältozäsät Örtökeljük a rähatäs mört6k6ben. Az anyagta

frakorolt ktilon6ozöfajta (fizikai, körniai) rähatäsokat ig6nybevdtelnek nevezzük'

ÄOott tipusü igönybev6telnek azt a legnagyobb mÖr1ök6t, amelyet a vrzsgälat anyag

szerkezetönek megvältozatäsa ndlkül elvisel, az anyagnak a vizsgält tulajdonsäg szem-

pontjäböl tekintetött szilärdsägänak neve zzük. A különbö zö anyagfajtäknak a körd6ses

Lta.ldonsag szemponüäböl valö összehasonlithatösäga c6ljäböl az anyagegysegnyi mö-

retöre szoktak vonatkoztatni.Asz ältalänos iskola alsö tagozatos technika tantärgyban kizärölag mechauikai anyag-

vizsgälatokat vdgzünk. (Az alkalrnazäsi esetekben a tervezett funkciök is bizonyos

mecf,anikai tulajdonsägok meglötdt igdnylik a felhasznält szerkezeti anyagoktöl).

A különbözö mechanikai igönybevöteleknel a pröbatestre hat6 erök, illetve nyomatö-

kok iränyät ös az adott igönybevötelek megrlevezösöt a következö äbräk drtelmezik:

62

Page 63: technika +könyv

hol l i törhol l i tdr csevords ny i rds

Az äbrän az F jelölös eröt, azM nyomatdkot jelent. Vegyük öszre, hogy nyomäsnäl dshuzäsnäl az er6 a viszonyitäsi felület sikjara meröleges, csavaräsnäl ös nyiräsnäl a fe-lület sikjäban van.Az 6rtökel6s, amellyel az anyagnak az ig6nybevdtellel szembeni viselkedösdt jellemez-ziik lehet kvantitativ vagy kvalitatfv. Az alsö tagozatos teclurika anyagmegmunkäIdgyakorlatainäl az ismeretek bövitöse sorän mindig vögeznek a tanuldk anyagizsgäa-tot. Az elsö k6t osztälyban az igönybevöte|közzel tortönik, ös az irtökelös örzökszewitapasztalok alapjan kvalitativ jelleEi. A felsöbb osztälyokban mär önällö formäban isszerepel anyagvizs gälat, amrhez egyszeni cdleszközöket is alkalmaznak, 6s a :rrrzsgältfirlaj donsägot kvantitative, mdröszäm mal is meghataro zzik.

Kvalitativ 6rtdkel6s sorän megällapithaduk az anyagröl (nyomäs vagy hajlitäs igöny-bevdtellel), hogy van tartäsa vagy nincs tartäsa. Fokozatokba oszthatjuk a szilardsägmörtökdt nary szilärdsägü (erös), közepes szilärdsägü, kis szilardsägü (gyenge). Hajli-täs igdnybevötellel szembeni viselked6s alapjan minösithetjük az ariyagot hajldkony-nak, ha szakadäs, törds ndlkül meg tudjuk hajlitani, rugalmasnak, ha eredeti alakjätvisszanyeri az igdnybevötel megszünte utän, köpldkenynek, ha az igönybevötel meg-sztinte utän is megtartja arurak hatäsära felvett alakjät, rnerev az az anyag, amelyik azigönybevötel hatäsära nem deformälödik, de a szilardsägi hataron eltorik.

Nyomö igdnybevötellel - amennyiben nern egyenletesen hatunk az egösz keresztmet-szetre, hanem koncenträljuk a nyom6 eröt - az arryag kemönysögöröl, illetve hasithat6-sägäröl szerezhetünk tapasztalatokat. A kem6nysdg vizsgälatnäl egy (a pröbatestndlkemdnyebb ös szilardabb) küp vagy gömb alakü tärgyat nyomunka a pröbatest felüle-tdbe, ös a behatoläs mörtdke alapjän minösitheto az anyag (kemdny, közepes kemöny-sögü, puha, lägy). A hasithatdsäg vizsgälatakor egy ök alakü eszközzel (szerszämmal)egy 6lben koncentrält erövel hatunk az anyagra ös a hatö erö fuggvöny6ben tanüsitottanyagviselkedös alapjän minösitünk (nem hasithatö, nehezen hasithatö, könnyen hasit-hatö). Ezek a izsgälatok alkahnasak a szänrszerü minösit6sre: pdldäul kemönysög-vizsgälatnäl, ha megällapodässzerüen rögzitett nagysägü nyomöeröt alkahnazunk azugyancsak szabvrtnyositott mörehi behatolö eszközre (golyö, küp) akkor a benyomödäsätmöröjet merve annak ertekövel tudjuk jellemezni a kemönysdget (nagyobb ätm6röpuhäbb, kisebb ätnrdrö kernönyebb anyagot jelöl). A hasithatösäg vizsgälatakor, ha

nY rr os

63

Page 64: technika +könyv

mdrJük az erö nagysägät, arnelyik hatäsara a szabvänyositott mdretti ök elhasitja a pr6-bateste, az er6 nagysägäval kifejezhetö az anyag hasitö szilardsäga.

Egyszerüen vdgezhettink iskolai körülmönyek között szakitöszilardsäg-mdr6st is (pl.papir vary fonal esetdben). A fel{iiggesztett pröbatestre egyre nagyobb sülyokat akasz-tunk, amig az el nem szakad. Az a sülyerö örtök, ameiyndl az elszakadäs rnegtörtöntkvantitative megadja a szakitdszilardsägot.

Hajlitäsnäl is jellemezhetjük szämörtdkkel az anyag tulajdonsägät. Meghatarozottnyomatdkkal (adott erö adott tävoisägban) terhelve a pröbatest mdrjük a lehajläsg 6sezzel az adattaljellemezve hasonliduk össze a különbö26 anyagokat egymässal.

A papir anyagvizsgälatänäl a nedvszivö kdpessöget is szämörtdkkel fejezhetjük ki (afelszivödäs magassägät mörve a vizbe lögatott papircsikon), valamint egyszeni tö-megmdr6ssel megällapithatjuk a nögyzettnötertömeget, mely adat egyik fontos jellem-zöje a papirfajtaknak.

64

Page 65: technika +könyv

BENKE ZOLTÄNNE

MODELL ES MODELLEZES A'TECFINIICA TANITASABAN

Lnodetl a technika alapkategöriäinak egyike. A modell legelöször a termdszet fejlödese so-

ränaz ölöldnyekben jelentkezett, mint a kulviläg tükrözöcidse ös ennek a belsö modellnek a

funkciöja az ölölöny optimälis viselkedösönek biztositäsa adoit környezeti feltetelek kÖzott.

Tehät ldnyegöben a modell ertelmezöse köt rendszer kölcsönhatäsäban lehetsdges, amelyben

az egyik rendszer a környezetet jelentö mäsik rendszert, a sajät szempontjäböl lönyeges jel-

lemzök alapjän tükrözi vissza.

Ennek a belsö, a kulvilägot tükrözö informäciös rendszernek a hordozoja az 6löl6nyekben az

idegrendszer. A törzsfejlödös sorän a fejlettebb ölölönyeknöl ez a viselkeddsüket meghatärozo

idegrendszeri modell egyre finomabban, bonyolultabban jeleniti meg a környezet, ös igy bo-

nyolultabb, összetett magatartäst, reagäläst tesz lehetövö az ölölönyek szämära a környezet-

vältazäsaira.Ezen a belsö informäciös rrrodellen vögigfutd folyamat segitsögövel tudja a szer-

vezet välaszmechanizmusa a konkrdt környezeti hatäsra adandö välaszcselekvösek következ-

mönyeit elöre jelezni 6s lehetösdgek kozril az optimälis viselkedöst kivälasztani. A cselekvds,

a viselkedös eredmönyöt közvetitö üjabb informäciö visszacsatoläst jelent az ölöleny belsö

rendszere sz6mbra. A szerzett tapasztalatok ällandöan mödositjäk, finomitjäk a belsö modellt,

s tulajdonkdppen ezt örtelmezhetjük tanuläsnak.A legfejlettebb szintet az emberi agy, az emberi tudat formäjäban drte el. Az ember egyrösztköpes az agyäban levö krllonbözö eg1,nrästöl luggetlenül beöpült tudati elemeket üj kombinä-

ciöban összekapcsolni ös igy egy a valösägban nem letezö jövöbeli környezetet elköpzelni,mäsrdszt rendelkezik a kommunikäciö kdpessdgdvel, amellyel az emberi kozossög egyedeikdpesek belsö modelljrlket egymässal közölni, s igy az egyedileg szerzett tapasztalatok közösismerettd välna. A tudatban feldpulö üj környezeti valösägot, illetve a ldtrejöttöt eredmenyezöfolyamatot az ember a tudat ältal iränyitott cselekvdssel köpes megvalösitani s igy a tudatos

cselekvds ütjän kornyezetöt mestersdges objektuinok ldtrehozäsäval megvältoztatni

Az emberi tudäs tärgyalkotö tevdkenysdgdt örtein:ezzük technikänak. ami az enrber ds a ter-mdszeti környezet között közvetitö funkciöt valösit meg. Az elöbbi esznrefuttatäsbol lätszik,hogy a technika ldtrejottdben, genezisöben alapvetö szerepe volt az agv tudati modellezö ki'-pessdgdnek.A tärsadalmi ds technikai evolüciö sorän a nrodell tobbfelekeppen jelent meg az enrberi agyinformäciös modelljdtöl elvälva, objektivälödirat, rnegielendsdben kulönbözö hrnkciökat tölt-het be, de vegsö soron mindig kapcsolödik az agyunkban levö ideähoz. A kulönbözö funkciö-ban, formäban megjelenö modell fogalmät sok területen hasznäljäk, ös az adott teruleten afogalom drtelnrezös6ben is eitdrdseket talälhatunk

Mindegyik modell azonban a ldtezö vagy jovöbeli valösäghoz kapcsolödik, azzal hasonl6,annak valarni lyen adott szernpont szerint i lönyeges tulajdonsägai kiernelve. Fontos tulajdcn-säga a modellnek, hogy mindig egyszerübb a valösägnak, amit tükrö2.Hasznäljäk többek kozött az irodalomban, a müvdszetben, a technikäban, a tenniszettudo-rnänyban, a ternteldsben, a gazdasägi öletben, a szervezdsben stb .. Altaläban vett modellnincs, hanem mindig valanri lyen konkret tärgynak, jelensdgnek, osszefi lggesnek, folyanratnakvalamilyen szempoltt szerint i nrodell je van Sokfi le celü ds ntcgjelendsü modell kovetkeztd-

ben pdldäul a Nlagyar drtelmezö kezisz.ötärban a niodell cirlszö alatt a következö megfogal-mazäsokat tal älhatjuk.

65

Page 66: technika +könyv

h{odell :

I Minta (darab) Müszaki. öntöminta; Ruhäz.ati : szabäsminta; Eredeti terv alapjän kd-szült (egyedi) ruha (darab).

?. Epitmdnyek, szerkezetnek nrdrtikaränyosan kicsiny,itett mäsa (A gdp modellje ) Repü-lömodell. Hajönrodell .

3. Az akiröI, amiröl kdpet, szobrot esetleg irodalnri äbräzoläst köszitenek.Müvdszet: ilyen alkotäshoz a müvdsznek dijazäsön nrintakönt ällö, ulö stb. szernöly.

4. Tudomäny: Vaiamely jelensdg ,rendszer, jellemzöit, összeluggeseit kifejezö, äbräzolö,jelkipezö logikai vagy maternatikai formula, keplet

A modell a megismerös folyamatähoz szüksdges. Kis gyerrnekeknöl is a valösäg megismerdseigy kezdödik, pdldauljätdkaik ütjän. Modell segitsdgdvel a valösägot közvetlen szernlöletünk-hoz közelebb ällö dolgokhoz pröbäijuk hasonlitani Pdldäul hidrogdnatom modellje. piroslabda az atomrnagot, a drötra erösitett kicsiny golyöcska az elektront äbräzolja. A valösägbanpersze a kdp sokkal bonyolultabb, de egyszeru szernldltetö nrodellel nem is lehet äbräzolni azeiektron,,felhöszeru" pälyäjät. De ez az egyszerusitett modell is jö arra, hogy az atom szerke-zetöt, az atomok molekuläkkä kapcsolödäsät megdrthessuk.A technikai alkalmazäsokra szükitve a modell olyan berendezös. rajz vagy matematikai össze-függös, amelynek bizonyos lhts,eges tula.jdorsagai közötl ug,,an olycat összeJiiggös üll fenn,mint az alapjät köpezö valösägos tärgy, jelensdg vagy folyamat meghatärozott tulajdonsägaközott.

Ez a meghatärozäs rämutat arra, hogy nem szüksdgszenien vetjük össze a modell tis a tärgyminden tulajdonsägät, hanem csak a ldnyeges, a vizsgälat szempondäböl kivälasztott tulaj-donsägokra vonatkozö összefuggiseknek kell azonosnak lenniük Ebböl következik, hogy amodell olyan berendezds, arnely az eredetihez hasonlö.

A modell tipusänak meghatäroz.asra alkalmas hasonlösägi kritdriumokat a modell funkciöhalärozzäk meg.

A modellnek a következö funkcidkat kel l betölteni:

- szervezö funkcid - a valösäg szötszörtan jelerrtkezö tdnyeinek rendezdse ds kapcsola-tuk törvdnyszenisögönek rnegäl lapitsa;

- heurisztikai (feltärö, felfedezö) funkciö a modell vizsgälata revdn üj, eddig nern ismerttdnyek, mödszerek, törvdnyek aikahnazäsära nyilik lehetösdg;

- elörejelzö (prognosztikus) funkciö, amellyel a modell a valösäg värhatö alakuläsät,vältozäsät jelzi;

- mörösi (kvantitativ funkciö a modellben szereplö adatok ntär a valösägos (lezajlott) fo-lyamatböl szärmaznak, ös annak mörteketil szolgälnak.

Esetünkben a hasonlösäg örtelmezdse bonyolultabb, nrint azt a hdtkoznapi nyelvben hasznälniszoktuk. Köt rendszer hasonlösägänak szüksöge ös eidgsdges feltdtele, hogy ntatematikai mo-delljeik egymäsba kölcsönösen ös egyörtelmüen ättranszformälhatok legyenek.A hasonlösäg felismeröse nyilvän a külsö jelek alapjän a legegyszerübb. (Az emberi fejlödössorän az sokäig elegendö is volt.) Az emberi tudäsfejlödds azonban szüksögessö tette, hogy necsak a külsö jelek, hanem a lelensögek bels(i ös.sze,fiiggö.seinek hasorrlösägät is felismerjiikTärgyi modellek esettin, ha a rndretek aränyos növelese vagy csökkentdse nern befolyäsolnävalamely rendszer müköddsdt, nagyon cgyszeri i dolgunk lenne. Nem kell mäst csinälni, csak

66

Page 67: technika +könyv

egyszeruen kicsiben meg6piteni egy nagyorl nagy vagy nagyban egy igen kicsiny berendezöst- märis kösz lenne a modell, ös azon tanulmänyozhatnänk az eredeü rendszer tulajdonsägait.

Galilei mutatott rä elöször arra, hogy a geometriai hasonlösä9, möreraräny egyszeru vältoäsa

(gyakran) kizärja, hogy az eredetihez müköddsdben, feldpitdsdben, jellegdben hasonlöt nyer-jünk.

pl.Elk|szitettdk egy függöhid modelljdt, az eredeti möreteket 1. 100 aränyban kicsinyitve.

Ezen akartäk bemutatni a hid r,ärhat6 viselkedösöt, ami persze nem sikenilt, mert statikai

szempontb6l a köt hidat nem vehetjük hasonlönak. Ugyanis a süly a törficgattöl függ, ez pedig

a harmadik hatvännyal aränyos (köbös), tehät nem lineäris, mint a hosszüsäg, igy l:100 he-

lyettazarilny 1:1 000 000 volt. A szakitöszilärdsägpedig a keresztmetszettöl fiigg, ez pedig a

mäsodik hatvännyal aränyos (ndgyzetes, igy l:10 000, igy amikor a hidat megterheltök, az

leszakadt, mert az igdnybevötel 10O-szoros volt (l 000 000:10 000 : 100) a modellhez k6pest.

Lhasonlösagot mäs mödon kell meghatärozni, ha a. forma (pl. egy häz makettje),o szerkezet (pl. kdmiai kdpletek, szerkezeti äbräi),o müködösöt, ill. folyamat (pl. folyamatäbräk, elektronikai kapcsoläsok) modellezdse a

feladat.A forma modellezdsenöl a geometriai hasonlösdg a szempoilt. mely esetben geometriailag

hasonldnak nevezünk kdt idomot, ha egymäsäba torzitäsmentes deformäciöval ätvihetök. Ahasonlö geometriai idonrok rnegfelelö oldalai egymässal aränyosa, közbezärt szögeik pedigrendre nregegyeznek.

A jelensögek hasonlösaga: köt rendszer (rnüszaki berendezds) hasonlö egymäshoz, ha azegyik jelensögre vonatkozö vältozo drtdkböl a mäsik jelensögre vonatkozö väitozö drtökemeghatärozhatö (tartalnri es müköddsi hasonlösäg).

A müködös hasonlösäga megadhatö:- a bemenettei (X),- a rendszer ,,ätalakithatö hatäsävai" (trtrn.szfer kipcssdgdvei) (T'),- a kimenettel (Y)

Gyakori problöma, hogy- ismert az X ös T.- - ismeretlen az Y - vagyis a rendszer, amit kdszitettünk, hogyan fog nrükodni külön-

bözö berneneti ertdkek köz-ött.

L€tre kel l hozni egy olyan kiserlet i berendezöst, amelynek ,, lranszfcirnräcids tulajdonsäga"hasonlö a modellezendö berendezdshez.

Az aläbbi egyszerü pi ldäk esetdben olyan különbözö be:"endezdseket vizsgäiunk, amelymindegyike ug1'anolyan nrertekben, bär különbözö n:ödon alakit. ia ät a benrenetet kimcnettdEzek mindegyike egvnräs nrodell je lehet Ha az i lyen berendezöseknöl az egyik bemenetehasonlö (aränyos) a rnäsikhoz, akkor a kirnenetek is hasonlök lcsznck.

YX

(t'7

Page 68: technika +könyv

Pl. 1.

n

fogaskerdkhajtäs 6s länchajtäs hasonlösäga

tnn - bemeneti fordulatszäm (hajtökerök)

T - ättdtel - transzfer kdpess6g

in - kimeneti fordulatszam (hajtott kerdk)

2. ̂ llö + mozgöcsiga 6s egyoldalü emelö hasonlösäga

x * teher

-x -aszüksöeeserö2 -

Különbözö berendez6selg amelyek mindegyike ugyanolyan m6rtdkben, bär lailönbözö mödonalakitja ät a bemenetet kimenettö. Ezek mindegyike egymäs modellje lehet.

, h r i lx x2

ffiL qt i I Tc t

x

' # t2

68

Page 69: technika +könyv

A technikr{ban alkalmazott modellek csoportositäsa

Különbözö szempontok szerinti csoportositäs lehets6ges

M o d e l I

Anvaoi Gondolati

/ \'/

\ matematikai

,/'*\ \ ./

verbälis ikonikus

statikus dinamikus szämltög6pes

Anyagi modellek:Objektiv jellegue( az ember csak a müködös hilsö feltdteleit vältoztathatja meg, de a ktilsötörvdnyszeräsögeket nem.

Fizilrai modell:Az eredetivel megegyezö ftzikai termdszetü modellen tanulmänyozza ajelens6geket. A rend-szer viselkedöse közötti belsö, ma mög ismeretlen kapcsolatokat a jöl megvälasztott modellmördsi eredmönyei ttikrozik.Statikus: idöbeli vältozitst nem tartalmazDinamikus: ha egyik független vältozoja 6ppen azid6

Gondolati vagl eszmei mdell:Szubjektiv jelleguelq a modeil az ember ältal megteremtett logikai kapcsolatok szerint ,,dol-gozik. Nölkülözhetetlen elemei a megismerds folyamatänak. A logikai törvönyek alapjänkihozott eredmdnyeit termdszetesen a fizikai valösägäban kell kontrollälni.

Matematikai modell:A folyamat belsö törvönyszerüsöget tülcözö egyenlet(rendszer). (Leggyakrabban differenciäl-egyenletrend szer). A j el ens 69 I egätfogöbb, legtömörebb j el I em zesöt adja.

Verbälis modell:Ha a valös helyzetet (rendszert, problemät, következtetdseket) szövegesen irja le.

Ikonilan modell:Kdpszerü - ha megörzi az äbrfuolt dolognak ndhäny alaki, megJelendsijellegzetessögöt.

A technikai modellek c6l szerinti csoportositäsa:

Pöldäk az egyes csoportokra:Barkäcs: pl. Eiffel{orony gyufaszälbö1,Sport: MHSZ kereteben köszülö különfele järmümodellek, melyekkel versenyeken vesznek

r6,szt,Politechnika: munkadarabok, amelyeket anyag megmunkälässal kdszitenek (iskola)Bemutatäs: pl. üzem müködösdnek bemutatäsa modell segits€g6vel uzleti cdlb6l

69

Page 70: technika +könyv

nevelÖs - szörakozäs

A m o d e l l c 6 l j a

tudomänyos - technikai

/---' -\--

ismeretközlöspolitechnika ,/ .\.

,// \ \

bemutatäs oktatäs' L - - . y - - - - )

demonsträciÖs model l

äcsbarkismeretszerzös

/ \, / \/ \

, / \aikalmazäs kulatäs

(tervezö-munka)

kis6rleti modell

Oktatas: rnüködö modellek (pl. motor), oktatästechnikai eszközök, iskolai szemldltetöeszkö-zök,

Alkslmctzäs, kutatäs. tervezömunkäban alkalmaz-zäk: pl epülö lakötelepek, üzerneknek, autö-pälyäk bonyolult csomöpontjainak, alul järöknak elköszit ik i :40-es, 1 :60-as aränyban kicsinyitett maketdöt, 6s a valösägos szituäciökat lejätszva agyakorlatban eilenörizhetik a tervezös helyessdgöt, pl. a kisÖrleti kutatässzerves reszöt kdpezik a szdlcsatornäk. autök, repülök kOrul värhatöszdlviszonyok vizsgälata vagy a,,deszkamodell" rajztäbl|n kialakitott

berendezds: Vizerömüvek dpitöset laboratdriumi modellkiserletek elözik

meg. (Tudomänyos tevekenyseg. )

Nlodellez6s a technika oktatäsirban

A technika tanterv egyik ldnyeges üj vonäsa, hogy hangsülyozott szerepet szän a technikai

modelleknek, a technikai modellezdsnek a tanitäsi-tanuläsi folyarrratban. Altalänos iskola alsö

tagozataban a rnodellek alkotäsära föleg az 6pitö-es szerelöelenrekkel vegzett gyakorlatokon

kenil sor. A gyerekek közvetlen 6s tävolabbi környezete legtöbb esetben kÖzvetlenül nem ta-

nulmänyozhat6, vizsgälhatö, es megismerhetö objektumokböI, rendszerekbö1, tblyamtokböl äll

(pl. 6pitöipari gdpek, erögöpek, stb...) Ezekkel az objektumokkal, berendezösekkel, rendsze-

rekkel - müköddsi feltdteleik, tulajcionsägaik, möreteik miatt nem vdgezhetnek a tanulök mate-

riälis cselekvdseket. Nem lehetsdges vagy csak igen korlätozottan a technikai szemlölet fejlesz-

töse szempontjäböl szüksdges közvetlen tapasztalatszerzds. Ilyenkor technikai modellekre van

szüksög. De modellre van szüksdg a megertes jobb elösegitöse cdljäböl is

A technikai oktatäsäban alkalmazott modellen olyan tanitäsi eszközt 6rtünk, amely a tanul6i

isrneretszerzds folyamatäban a megismerds .;bjekturnät kipes helyettesiteni ügy, hogy tanul-

mänyozhsa üj ismereteket nyirjt az objektumröl A niodell többsöge az anvagi modellek cso-

port jäba tartozik. (Geometriai hasonlösägon alapulö n:odellek.)A modellel valö ismerkedis

. a valösäg lönyege elerneinek megragadäsät.o a tudomänyos gondolkodäs ös ao kutatötevökenyseg fejlesztöset segiti elö.

A technika oktatäsäban alkalnrazott modellen olyan tanitäsi cszközt örtünk, arnely a tanulöiisnieretszerzds folyamatäban a nregismeres objekturrrät kdpes helyettesiteni ügy, hogy tanul-

I U

Page 71: technika +könyv

milnyozäsa üj ismereteket nyüjt az objektumröI. A modell többsöge az anyagi modellek cso-portj äba tar onk. (Geometriai hasonlösägon al apu I ö modell ek. )A modellel valö ismerkedds

o a valösägos lönyeges elmeinek megragadäsät,o a tudomänyos gondolkodäs 6s a. kutatötevökenysög fejlesaösöt segiti elö.

A modellk6szft6s folyamatänak makrostruktüräja

Ha a tanuld konkrdt modellt köszit, akkor ldnyegdben a következö folyamatot ,,öli ät":

A folyamat funkcionälis alkotordszei: a tervezds, az elökeszites, a vögrehajtäs, szämbavötel,ellenörzds, elemzds, iränyitäs.Tervezös: a cdl eldrdsdre alkalmas tevdkenysöglänc feltdteleinek biaositäsa.Elök6szitds: a megterezett tevökenysdglänc feltöteleinek biztositäsa.Vögrehajtäs: az elököszitett tevökenysdgek ,,lefuttatäsa" (ez a folyamat gerince).Szämbavötel: a vögrehajtäs tönyleges eredmönyeinek felmöröse.Ellenörzös: a tervezett, valamint a szämbavdtellel megällapitott tdnyleges adatok összehasonli-täsaElemzds: az eltdrdsek megäilapitäsa 6s a cel megközelitdsdnek becslöseIränyitäs: beavatkozäs a folyamatba (a pedagögus röszdröl); akkor välik szüksögessö, ha a tervös tdnyadatok kozott a különbsög a megengedett türöst meghaladja.

A modellezris fokozatai:

Az alsö tagozatos tanulök modellezdse kdt lo szakaszra bonthat6:- modellöpitds- modellalkotässzakaszära

l. A modellepitös szakasza:- Modellfüzet v. feladatlap alapjän. A hasonlösägi kapcsolatok ,,kivülröI" meghatäro-

zottak- A pedagögus ältal adott instrukciök alapjän

Anyagi fblyarnat

Informiciör fnlyamat

t l

Page 72: technika +könyv

- Onällö, sajät isnrereteik, tapasztalataik alapjän - a hasonlösägi kapcsolatokat a tanu-löknak kell f 'el isnierniuk. Ez kezdetben mög spontän jel legü.

Ebben a szakaszban a manipulativ jel leg az r,rralkodö, ez kdpezi a modellezds következöszakaszänak alapjät

2 ,4 mctdellalkotcis szakaszai'.A vizsgälat tärgyävä kitiizött valösägriszben vögbernenö folyamatok, jelensdgek onällö

f'elismerese jellemzi ezt a szakaszt, amely mär nagvrnirtökbcn epit a tanulök probidma dr-zdkenysögdre, kialakulö kreativitäsra.- ,,Kivülrö1" jövö jelensdg - folyarnatleiräsok alapjän.- A tanulö önällö, sajät eröböl szerzett jelensdg, folyanrat ismeretei, ,,t'elfedezösei" alapjän.Terrndszetesen ez a szakasz sem ndlkülözheti a manipuläciöt, de mint az örtelmezdsbenszerepelt, nem a tärgyi tevökenysig lesz az uralkodö.

A technikai nevel6s 6s oktatäsban alkalnrazott nrodellekkel ös modellezössel kapcso-latban a következö lönyeges rnegri l lapit isokat foglnl juk össze:

l. A tanitäsi-tanuläsi folyamatban a technikai modell- egyreszt a megismerds lteurisztikus eszköze,- mäsrdszt a valösägos objektum helyettese.

2. A technikai modellt a hasonlösäg kritdriurnainak megfelelöen kell kiväiasztani, i l letvemegalkotni.

3 Az objektum ös a technikai model! kozctt objektiv megfeleltetösi viszony legyen. (Azember a mükodös kulsö feltdteleit vältozarhatja csak meg, de a belsö törvdnyszenisd-geket nem)

4. A technikai modellek alkalrnazäsa szüksdgköppen f'eltdtelezi az aktiv tanulö tevdkeny-söget, a kezdemdnyezö, kreativ gondolkodäst. (Alapvetöen fontos a tanulök megfeleiömotivältsäga.)

5. A tanulökban tudatositani keil, hogy a tanitäsban alkalmazoit modellek a valösägnak

csak egyfajta megközelitest tik.

6. A tanulök szämära a modellek a valosägos megismerdsönek üjabb lehetösögeit, a rno-dellezös pedig a megismerös üjabb mödszerdt jelentik.

FELHASZNÄIT IRODALONT

Szücs En,in. Beszölgessünk a technikäröl (MK, Bp. 1979.)Sztlics Ervin: Hasonlosäg 6s modell (MK, Bp. 1972.)Petrik Ottö', Modellezes a technikäban (MK, Bp. 1966 )OPI. Technika 1-4 osztäly - Tantervi irtmutatö (TK, Bp. 1977.)OPI: Technika I-II . osztäiy - Tantervi ütmutatö (1'K, Bp. 1980.)Szücs Ervin: ' fechnika l l . (a gimn. II . oszt- szämära) (TK, Bp. 1986.)Dr. Nömeth

'l.ifur'. Technika 1. osztäly - Utmutatd a munkaluzet hasznälatähoz

,,A technika tanitäsa" (Mödszertani folyöirat, 1980. XIL dvf . I )Lendva_y L. Gyözö. Technika IV. Modellezds ('f K, Ilp. 1987 J 1 I - I C4 I )

72

Page 73: technika +könyv

Szendi Gäbor:

AZ INFOnUÄCtÖ ns ronln',lul{lKÄclÖ At,nP.lnt

Az informäcid ös a technika kdt ägon is kapcsolödik egymäshoz.

Egyröszt az informäciö a technikai rendszer egyik alapkategönäja, anrely okböl a

technika megismerdse, tanuhnänyozäsa ki kell terjedjen az informäciö szerep6nek,

megjelen6si mödjanak feltaräsära. Mäsrdszt mai civilizäcidnk szintjdn az emberi 6let

bärmely területöhez kapcsolödö informäciös tevdkenys6get zömmel technikai (föleg

elektronikus) eszközökkel valösitunk meg, mely eszközök egyre növekvö m6rtökben a

kisiskoläs koru gyennek mindennapi környezetönek is röszövö väinak. Ezört a techni-

kai nevelös röszdt kell, hogy alkossa ezen eszközökhöz valö viszony formäläsa

megfelelö ismeretek ös bizonl'cs kezelösi al goritrnusok megtanitäsäval.

Az aläbbiakban az informäci6val kapcsolatos ndhäny alapfogalmat, összefüggöst

prdbälunk meg 6rtelmezni.

Az elsö, ös mindjärt a legnagyobb gond magänak az informäciÖ fogalmänak meghatä-

rozasäval van. Ezt a kördöst gy,aklan szakkönyvek is rnegkerüiik. Definitiv megadäsa

helyett megelögednek fontosabb tulajdonsägai felsoroiäsäval:

o Az informäciö nem an)/ag ös nem energia - de rnegjelen6se csak azokhoz kap-

csolödhate Azinformäciöra nem dr.rdnyes rnegmaradäsi töilöny - ez. alapvetöen megkü-

lönbözteti az anyagtöl ill energiätÖl

, Azinfomräciö mindig kölcsönhatäs utjän jön löh'e

. Az inforrnäciö äranrläsa csak ölö szervezetek köröben 6s az ölö szervez.et-

Ölettelen tärgy kölcsönös viszonyäban dr-fehnezett

c Azinforrnäciö reprezentäläsähoz anyagi hordozöra (6s energiära) van szüksög -

de az infornräciti nrennvisdge ftggetlen a rnegielenitisdhez felhasznält arryag ds

energia mennyisögötöI.

Az inforrnäciö szerepdtrek rnegirldse abbtil a reudszet'birl kiindulva lehetsöges. arnely-

nek a kömyezetdvel valÖ aktiv viszorllrltSon lejätszödö foll'amatait iränyitja'

Az anyagi rendszerek evolüciöja sorärr az informäcio a biolögiai rendszereklren jelent

meg 6s funkcionält a geig!ü31 inlbrnräciö alakjäban. Retrdszerelmöletileg az ily'gn 11-

pusü. a környezetükkel aktiv kapcsolatllari lör,ö nf ilt retrdszereket önfenntaltö struktü-

ränak nevezik, rnelvnek legiellernzilbb pÖldä.ia az 6lö sejt.

Az összefüggösek toväbbi viz,seälatrihoz nreg, kell isnrerkedniink a ygzglles ös a .s-z;{ta-

l.vozäs fogalrnäval.

/ l

Page 74: technika +könyv

Egyszerü fiz,ikai rendszerek esetdben a rendszert ör hatäs (zuryag, energia) eredmönye-kdnt l6trejövö ällapotvältozäs rndrteke azonos a hatäs nagysägäval. Magara hagyott(z,irt) renclszerndl az is jellemzö, hogy energiaätadäs a nagyobb energiäjü r6sztöl a ki-sebb energiäjü fel6 tortönik. (Egyszerü pdldakönt idözzük, amikor kölcsönhatäsba ke-rül egy melegebb 6s egy hidegebb test. A kölcsönhatäs eredmönyekönt a melegebblehül, a hidegebb felmelegszik - a folyamat a höm6rsdklet kiegyenlitödösdig rarr.)

Kialakulh at, vagy ldtrehozliahrnk olyan strukturät, zunelyndl egy bizonyos hatäs sajätenergiäjänäl jöval nagyobb energiäkat mozgösitö meghatärozott folyamatot indit el.(llyen jelens€g pl. amikor bizonyos iclöjaräs-, hö- €s terepviszonyok fennälläsa esetön,meghatarozoft helyen elmozditott kis kö, vagy hddarab lavinät vält ki; vagy pl. amikoraz önkiszolgälö aruhäzban prizmäba rakott konzervdobozok koztil egy-et völetlenülmeglökünk, 6s az egösz leomlik.) Vegyük öszre, hogy az llyen esemdny lejätszödäsä-hoz egy meghatärozott shukfura ös egy megfelelä inditd hatäs szüksdges. A folyamat-ban rnozgösitott energia pedig a rendszerben tärolva biztositott volt (pl. a hö, vagy akonzervdobozok helyzeti energiäja). Az ilyen tfpusü anyagi jellegü hatäsokat, amelyekenergiaszindüktöl fuggetlen, csak a strukturälis elrendezödös ältal determinält ällapot-vältozäst idöznek elö egy rendszerben, jelnek nevezzük. Azt a folyamatot pedig,amelyben a rendszer egyes jellemzöi a jel hatäsära megvältoztadäk ällapotukat, vezör-lösnek hivjuk. (A konzervdobozos pdldanäl a jellemzö ällapotvältozäs a felhalmozotthelyzetböl földön szötgurult helyzet val6 ätmenet.)A jelre vonatkozö azon megällapitäsunkat, hogy hatäsa energiaszind6röl nem, hanemcsak (törbeli vagy idöbeli) struktüräjätöl függ, annl,iban kell pontositanunk, csak egyadott energiaminimum fölöft kdpes hatni. Ezt az energiaszintet nevezzük a fogadö-rendszer drzdkenysd gi ktiszöbönek.

Vezörlösi folyamatra szämtalan konla'öt pölda van. Ältalänossägban legegyszerübbenaz aläbbi äbräval tudjuk äbräzolni:

Täg örtelemben a tanitäs is vezörldsnek tekinthetö, ahol a tanitö hatäsa a tanulöra avezörlö jel, 6s a tanulö tudäsa a vezdrelt jellemzö.

Vannak olyan rendszerek, amelyekndl a lejätszödti folyamatot nem csak egy ktilsö jelhatärozza meg, hatrem a rendsz-er adotr ällapot jellernzöjövel aränyos jel összehasonli-täsra kerül a vezlrlöjellel (alapjeilel) 6s kii lönbsegük hat bernenö jelkdnt a rendszerre.

vezöreltjel lemzö

rendszer

74

Page 75: technika +könyv

Itt tehät a folyamat kimenetelöröl jel jut vissza a benienetre, befolyäsolva a vältozäso-

kat - ezt visszacsatoläsnak hivjuk-

Az ily en vi sszacsatolt vezörl 6 snek a neve szabälyozä s.

A szabätlyozäs lehetövd teszi a külsö környezeti feltdtelek vältozäsa kiküszöböl6sdvel

rendszer egye ällapodellemzöinek elöirt 6rt€ken tartäsät. (Pl. egy höfokszabälyozös

etazsfrit6snöl a ktilsö hömdrsöklet vältozäsätöl függetlenül biztositja a szabtüyozo a

fiitököszülökvezörlösövel beällitort drtdknek megfelelö ällandö hömörsdkletet.)

Egy mäsik hömörsökl etszabälyzäsi pölda; megemlitjük, hogy olyan strukhra is l6tre-

hozhat6, amelyben a szabälyozott jellemzökdnt szereplö hömörs6klet elöirt 6rtöke ala-

csonyabb, mint a környezet hömdrsöklete. Ebben az esetben a spontän frztkai kölcsön-

hatäs a környezetböl höt szällitana a szabälyozott törbe 6s felmelegitenö azt. Ezört a

szabälyozäsi folyamatnak ezzel elientdtes iränyu höätadäst kell megval|sitani4 azaz

az alacsonyabb hömdrs€kletri testr'öl jut a hö a magasabb hömörsdkletü testre. A szabä-

lyozäsnak feltötele, hogy különforräsböl biztosftva legyen a folyamatban mozgösitott

energia. Az elöbb idözeff pöldät valösftja meg a hütöszekrdny.

A termdszetben, technikäban, tärsaclalomban szämtalan pöldät talälhatunk a szabälyo-

zäsi folyamatokra is. Megemlitjük, hog-v a vezörlösek ds szabälyozäsok ältalänos elmö-

letdvel a kibernetika tudomän1'a foglalkozik.

A szabälyozäst legegvszerübben az aläbbi äbräval fudjuk szemlöltetni:

e)nplelsznb iüpmttjellernzö

A vezörlös ös szabälyozäs äbräit összchasonlitva megällapithatiuk. i.togry a vezdrldsre

nyitott vezörldsi vt)nal, ir szabli l; 'zäsra zän szabälyoz-äsi kör jellernzö.

lsrn6t hivatkozva a tanitäsra. nrirrt ernlitett pdldära. leszögezhetji ik, hogy a jö tanitäs

nem vezdrlds, hanern szabirlvozäs. A vezdll6snö1 ugyanis nenr gararltält, lrogy a kirne-

1 5

erzdke Iö

Page 76: technika +könyv

net irz elöirt örtdket veszi f-el. Pl. hiäba kapcsoljuk fel a villanykapcsoldt, ha az izzokidgett nem lesz vilägos. A tanitönak is ällandöan eilenörimie kell a tanulök rudäsänakvältozäsät, ös ennek megfelelöen kell inegvälasztania az- aikalmazott tanitöi tevökeny-söget.

A vezdrlds ös szabälyozäs fogahnänak 6rtehnezöse utän rnegpröbälkozhatunk az elö-ször a biolögiai rendszerekben nre g1'elenö infonnäciö örtelntezdsövel.

A bioldgia alapjelensöge az dlet, ami az ölöldnyek szelezetöben lejätszödö összehan-golt vezÖrelt ill. szabälyozott k6rniai folyarnatok rendszerön kereszftil valösui meg. Az6löl6nyek a környezetükböl anyagot 6s energiät vesznek fel, melyet szervezetükbenelraktäroznak. Ezeket belsö fblyamataikban f'elhasznälva kdpesek a kiilsö környezetükbizonyos hatarok közötti ällapotvaltozäsait kiküszöbölve belsö ällapotjellemzöik össtrukturäjuk ällandösägät fenntar-tani. Meghatarozö sajätossäguk a szaporodäs, mely-nek sorän a felvett anyagokböl sajät szervezetükkel azonos fel€pit6sü strukturät szinte-tizärlek. Ez a folyamat a legtisztäbban az egysejhi ölöldnyeken r,rzsgälhat6.A sejten beiül egy speciälis öriäsrnolekula (DNS) alkotöreszeinek sorrendje szolgältat-ja a vezdrlöjeleit annak az ötueprodukciös folyamatnak, melynek sorän a sejt ntegket-tözi önmagät. Itt tehät a sejt rdszöt alkotö molekula szerkezeti t'eldpitösöben tükrözödikaz egösz sejt struktriräja. A DNS rnolekula kdrniai formäban fäfqlia a sejt felöpitdsdnekleiräsät.

igy rudjuk örtelrnezni az informäciöt, arni az evolüciö sorän ebben a formäban jelentmeg elöször. Ez az 6.n. genetikai infonnäciö (arni a reprodukciö sorän az utödszerve-zetekben is megelenik) körniai anyaghoz kötödik, azonban mdrtdke (rnely fbgalmatk6söbb örtehnezünk) nem az anyagban kötött energiätöI, hanem csak a molekula struk-türäjätöi függ. Azt a mödot, ahogyan a DNS molekula szerkezete egy mäsik anyagirendszer feldpitdsöre vonatkozö informäciöt megjeleniti, ktidnak nevezzük. Ez a köd avezörelt folyamat kölcsönhatäsaiban kerül drtelmez6sre (deködoläsra), amikor a ködältal elöirt vältozäs megy vdgbe.

Az id€,zett pÖldän az informatika mäsik kdt fontos fogalma, a program, illefve azal goritmus is örtelme zheto.

A program olyan kötött sorrendben tärolt informäciöt jelent, amely a deködoläskorannak megfelelö sorrendben szolgältat vez.drlöjeleket 6s igy az adott folyanrat a vezer-lö utasitäsok ältal egy6rtelrnüen meghatarozaLt elemi l6pösek sorozatäböljön lötre.Az algontmus ältalänosabb formäjü elöiräs a programnäI, nem konkröt utasitässoroza-tot jelent, hanem azonos tipusü elläräsok szabälyszerü leiräsät.

Mielött az informäcio toväbbi fonnii ival foglalkoznänk, meg kell rnög emliteni a gene-tikai k6d egy fontos sajätossägirt.

/ ( )

Page 77: technika +könyv

A reprodukciö sorän nagyon ritkän, de elöfordulhatnak hibäk, ami azt eredmönyezi,

hotry az utödszervezet genetikai ködja n6mileg különbözik az ösetöI. 'l"ehät

az ilyen

hibäs ätiräsok következtöben az utöd generäciöban különbözö eltörö genetikai ködok

jelennek meg, amelyek programja az öletfolyarnat sorän eltörö fennmaradäsi, toväbb-

szaporodäsi esdlyt biztosit a hordozö egyedeknek. Ennek következtöben a környezeti

feltötelek hatäsära az ismdtlödö reprodukcidk sorän az abban a könryezetben megfele-

több viselkedöst biztositö genetikai programü egyedeknek az aünya növekszik. igy a

folyamatos szelekciö rövön az egyedekben jelen levö genetikai kodrdl joggal ällithar

juk, hogy nem csak magärdl a sejtröl, hanem a környezetdröl is tartalmaz informäcidt.

A környezetvältozäsainak hatäsät kiküszöbölni 6s belsö egys6güket rnegörizni kdpes

rendszereket (az emlitett egysejtü modell is ilyen) önfenntartö strukturäknak nevezik.

Magasabb szervezettsdgü szinten olyan önfenntartö stnrkturäk löteznek, amelyeknek

az elemei is mär önfemtartö rendszerek. Ezek fennmaradäsäban 6s funkcionäläsäban

az informäciönak kulcsszerepe van. Bennük külön informäciös rdszrendszer szolgäl a

belsö ös a környezett ällapotok örzdkeldsdre, iiletve a rendszerben lejätszödö folyama-

tok iranyitäsära. Az ölöviläg evolüci6ja sorän a többsejtü ällatoknäl jelent meg az ideg-

rendszer, arnely a szervekbe rendezödött sejtcsoportok egyrnäshoz 6s a külviläghoz

valö viszonyät jellemzö folyamatokat összehangoltan iranyitja. Az idegrendszer nrü-

köddsöben harom rdsz különithetö el:- a körn1's2s1 ös az ö1ö szervezet hatärfelületön elhelyezkedö örzökelö sejtek ame-

lyek befogjäk ös a belsö szervezet szäntira ätalakitjäk környezet äilapotvältozä-

säböl szarmazojeleket- idegpälyäk, amelyek az lrzökelöktöl a közporrti idegrendszerbe vezetik a befo-

gott 6s ätalakitott jeleket, illetve a l:özponti idegrendszertöl az ott gerrerälödott

vezörlöjeleket juttatja el a ntegfelelö szervekhez- központi idegrendszer. amely a koräbbi idökben drkezett hatäsok (nreniöria) 6s

az aktuälis örz6kelt jelek ältal meghatärozotl rnödon vezörlöjeleket hoz l6tre

amelyek a szervezet szärnär-a optimälis ällapotvältozäst idöznek elö

A központi idegrendszer nrintäzatäban tärolt inforrnäciö, a ntemöria (arnely' az ölö-

ldnylrez kötödö folyarnatokat prograrnszenien vezörel) kdtfdle lehet: vagy nrär az ölö-

l6ny születdsekor, öröklötten kialakult.jelelrendezödös, vägy pedig az egyedr dlet sorän

a külvilägböl 6rkezö jelsorozatok hatäsära kialakulö stnrktüra.

A biolögiai evolüciöban a fellödds az informäciö feldolgozd-köpessdggel.ielleniezhetö:

fejlettebb az az 6lölöny, amelynek agyäban könryezetdröl finorlabb, összetettebb in-

formäciös rnodell 6pül fel 6s a körlyezet fel6 adoil välaszreakcioi is bonyolultabbak,

differenciältak. A fejlödös sorän nrenröriäban a szerzett (tanult) informäciö arärtya nö-

vekszik az öröklötthöz viszolrl ' ftva.

Az enrberi tärsadalom tönönelrne sorän, ugvanügt, rnint egyöb ctnberi tevÖkenysÖgek-

nöL, az inlbnnäciö (i l letve az azt repiezentälö jelck) kezclösöre a biolögikumtöl elvälo

'7'7

Page 78: technika +könyv

megoldäsokat, targyi eszközöket hozoff ldtre, arnelyekben objektiväiödnak az eredeti-

leg biolögiai funkcidk. Ezek az ü.n. infonnäciöteciurikai eszközök a törtdneletu sorän

funkciöjukban ös mego ldäsukban fej lödtek.

Jelenkori civilizäciönkban az infbnnäciötechnikai eszközök elektromossäggal mü-

ködnek, az informäciöt elektronros vagy fönyjel holdozza (ezek a jelek terjednek az

ismert legnagyobb sebessöggel)

Az informäci6technika feladatai :

jelek - örzökeldse- iltalal<rtäsa (rnäs tipusü jell6)

- täroläsa (az informäciöt horclozö jel keletkezösdhez k6pest kösöbbi

idöben is hozzäförh etö)- ätvitele (az infonnäciöt hordozö jel keletkezösi helyötöl t6rben tävoli

megjelenitöse)- feldolgozäsa (döntös, cselekv€s - a tärolt es az. örzlkeltjelek luggvdnydben- ällapotvältozäst elöiddzö jelek generäläsa)

Egy adott informäciötechnikai eszkö2, berendezös szolgälhat a fenti funkciök közül

csak egy vagy több ellätäsära is (p1. a mikrofon drzökeli a mechanikus rezgöseket, 6s ät

is alakida elekhomos rezgösekk6).

Az informäciömennyisög -drtelmezeseAz informäciöfelvevö rendszerben a kömyezete ällapotvältozisät közvetitö jei akkor

idöz elö nagyobb hatäst, ha a bekövetkezö ällapot valöszinüsdge kicsi. Ez alapjan rud-

juk definiälni a jel inforrnäciörnennyisdgdt. Siramron köplet6vel az informäciörnennyi-

söget a következö m6don tudjuk meghatärozni:

l = l o g zAz összefüggösben a p a jel bedrkezösönek valöszinüsö-

göt jelenti, ami reciprokänak a kettes alapü logaritmusa

az informäciömennyisdg. A keffes alap hasznälatänak

drtelmdt beläthaduk az informäcid mdrtökegysdgdnek

meghatarozäsfnäl6s a kettes szämrendszer vizsgälatänä|. Az informäcid m6rtdkegysö-

ge a bit. Ennek definiäläsähoz a iegelemibb valöszinüsögi esemönytdrböl indulharunk

ki, ahol köt esemdny következhet csak be, mindkettö azonos 0,5 valöszinüseggel.

(Ilyen pöldäul a pönzdrme feldobäläsa, am"'ly eredm6nye: fej vagy iräs.) Ha a köpletbe

behelyettesidük a 0,5 vaiöszinüsögi 6rtdket, eredmönyül 6ppen 1-et kapunk, tehät az

elemi törben bekövetkezö esemönyt közlö jel informäciömennyisdge: I bit. Egy kettes

szämrendszerbeli szäm egy helyiörtökdn ugyancsak azonosan 0,5 vaiöszinüsöggel k6t

karakter fordulhat elö: a 0 ös az l. Igy tehät attnak megtudäsa, ltog-v az adott

helyiört6ken rnelyik äll, öppen I bit informäciöt jelent. Ezen az alapon adhatö egyfajta

ertelme a bit elnevezösnek: az angol nyelvben a binary digit kifejezds kettes szätn-

rendszerbeli szänr karakteröt jelenti. A kifejezös elsö es utols<i szötagjänzrk összevonä-

pi

78

Page 79: technika +könyv

säböf szärmaztathatö a bit szö. A informäciömenny'isög kifejezösd'nek nagyobb mdr-tdk-

egysdge a bäjt, ami 8 összetartozö bitet jelent.

Egy 256 egyforma valöszinüsögü esemdnyböl ällö esemdnytörben az egyes esem6nyek

bekövetkezdsi valöszinüsöge 11256. Ezt a Shannon ftle köpletbe helyetlesitve az in-

formäciömennyisögre 8 bit ad6dik. Egy esemönyhez hozzärendelhetünk egy binäris

szämot, amelyeket O-töl 255-ig felsorolva 8 karakteres (bites) szämokkönt irhatunk le(0000 0000 - l11l 1l I l). Nagyobb informäciömennyisögek megadäsänäl az informa-

tikäban is hasznälnak prefixumokat, mint pl. a k (kilo), a M (mega) vagy a G (giga).

(Erdekessög, hogy itt ezeket is a 2 hatvänyaib ol szutn'aztatjäk, i1y akilo nem decimä-

lis 1000-et, hanem 2-nek a l0-ik hatvänyät, azaz |}24-etjelent.

Erdekessögkdnt älljon itt ndhäny biolögiai informäciömennyisög:

virus genelikai infornnäciö1 a :baktdrium rr tt

egysejtü alga '' t'

hullö rr tl

gmbgr rr 't

k€t6l|üek aryi{ , . t t ^ t

nul loK

emlösök rr

ernber rl

; - F ^ * t ^ : L : ^ .t l r l u l r l l a L l u J a .

, , ;

t , :

3 x 1 0 4 b i L1 0 ö b i r

2x108 b i t3 x 1 0 e b i t3x i o lo b i t

z x i o s b i tl o lo b i t

zxtci l bi tt o13 b i r

(Car1 Sagar Az äden srirkanyar c rr'üve alaplan)

Az informäciörnennyisdget a fenti rneghatärozäs alapjän csak vdges szärnü (diszkrdt)

lehetsöges äilapotokba ätnrenö rendszerek, i l letve a vällozäsokat jclzö, diszkröt 6r1dke-

ket felvevö jelek esetdben tudjuk örtehneari. Jogosan ielretjtik fel a kdrdöst, hogy rni

van azokkal a jelekkel, amelyek örteke folytonosan vältozik, hogyan tutljuk ezek in-

fonnäciötartalmät rneghatäroz.ni. (Az enrber szänrära a környezetöböl fontos in{brmä-

ciöt közvetitö jelek többsdge ilyen, gondoljunk csak a hirngra, amely neur nräs, mintidöben meghatärozoft sebessdggel tblytonosan vältozcl nyomäsingadozäs.) Tulajdon-

kdppen a megoldäsi mödra :-rtär az ökori ember is rä-lott az iräs felraläläsäval, arnikoris

a beszödhang idöben folytoiros fi.iggvdnny,el r,ältozö rnechanikai rezgdsönek ismötlödö

azonos rdszeit betükkel jelölte 6s igy vdges szärriü iräsjel variäciöjäval rögziteni tudta a

beszdcldel közölt inforniäciöt. A latin bctüs ABC-kben r)ag)'- ds kisbetük ös az tisszesiräsjel együft kevesebb 128-nä1, igv ezek ködcläsa niegvalösithat(r 7 bites szämokkal.

furalög inforrnäcioteclinika: az analög inforrnäci(rteclinikäban az ätalakitott, toväbbi-

tott jel az eredeli folylonosan vältozö .jellel analöe (l iasonl(r) iesz (idöfi lugvenyiik

negegyezik).

Digitälis inforrnäciötechnika: az infornräciö ködoitarr, kettes szänrlendszerbcli szänr-

k6nt is ertelmczhetii fonnäban jelenik nreg. A lrordozö jel csak köt diszkröt ör' lctket ve-

79

Page 80: technika +könyv

het fel, amelyek a 0 6s az I drtdkeket jelenthetik. A vältozäsok impulzusszerüek a kötjel szint között, ältaläban me ghataro zott iitemb en.A digitälis informäcirSkezel€s több (technikai) szempontböl elönyösebb az analög eljä-räsnäl, ezört manapsäg tendencia annak terjedöse. Elvi 6s technikai lehetösdg van afolytonosan vitltozb analög jelnek digitälis jellö valö ätalakitäsara. Az eljäräs a minta-vötelezössel t<lrtönö kvantäläs, amikoris a jel €rtöktartomänyät vdges szämü interval-lumra osztjak (AA) s megfelelö idöközönkönt (A t ) mintät vesznek az anal6gjelbö1.Az egyes mintavötelekkor mdrt jelörtdkeket kettes szäm-rendszerbeli szämmal adjäkmeg ös jel formäjäban At idöközönkdnt azt toväbbidäk, Az eljaräst szemlölteti azaläbbi äbra:

max

<l

A jel rnintavdteli örtökdnek megadfsihoz szüksdges bitek szämät az hatarozza nreg,hany rdszre osztottuk a jeltartomäny. Az äbrän ez a szäm 16, igy 4 bit kell a megadä-sähoz, 1024 intervallumra törlönö felosztäs esetdn l0 bit kellene. A mintavöteli gyako-risägot kifejezö At hosszät a jel legnagyobb vältozäsi sebessdge alapjan valasztjäkmeg.

Erzökelös: az örzökelösndl egy informäciöfelvöteldre kdpes rendszer (az äbrin nyelö)

inforrnäcidfelvevdrendszer

fogja fel a környezetöböl (fonäs) 6rkezö, annak ällapotvältozäsät jelzöjeleket. Ezek ajelek a nyelöben jelenitenek meg informäciöt.

otF

orF

c | F( ) ( f( > oF r F

Page 81: technika +könyv

Az ernber szämtra a környezetöröl infonnäciöt közvetitö jelek közül legfontosabb ahang 6s a feny. A hang mechanikus rezgds, mely a levegöben 340 m/s sebessdggel ter-jed. Az emberi hallöszerv a 40 Hz 6s 16 kHz közti frekvenciäjü rezgdsek örzökeldsdrekdpes. Az örzökelö szämfra az informäciöt a rezgdsek amplitudöja (hangerössög),frekvenciäja (hangntagassäg), harmonikus kornponenseinek arhnya (hangszin), illetvcezek idöbeli ingadozäsa hordazza az informäciöt. A fdny elektromägneses rezgös, alevegöben 300.000 km/s sebess6ggel terjed. Az ernber az elektromägneses rezgdsekspektrumäböl a 47A - 720 nn hullärnhossz inten'allumba esök örz€kel6söre köpes, aktil önb özö fi'ekven ciäjü rezgd sek mä s -mäs szint j e lentenek szämär a.Kommunikäciö sorän kdt informäcidfelvdtelre kdpes rendszer äll kapcsolatbarr egy-

- ködo lt kö1 csöno sen drte lmezhetö infcrmäc i ö csere- äz adö 6s a vevö szerepe lelcserälödhet- rnformäciö ärtelmezöse mindig a vevöben

mässal. A kdt objektum között äramlö jel a környezetröl közvetetten, annak az adöbanl6vö tudati modelljdböl eredöen, ködolt informäciöt hordoz.Az informäciötechnikäban a csatorna az ad6 ds vevö közti jeläramläs biztositäsräral6trehozott objektum. Meghatäro zo jellemzö-ie az ü.n. csatornakapacitäs, amely az rd6-egysög alatt toväbbithatö informäciörnennyisöget adja meg.Soros 6s pärhuzamos jelätvirel a digitälis informäciötechnikäbanBännilyen jelsorozatot. amely,ik vdges szänrü ällapotot vehet fel, ködolliatunk kettesszärnrendszerbeli szämokkal.

Azegyszenisdg kedvdert az üzenet legy-en csak nagl'benikböl ällö szöveg. Mivel ekkor32'nöl kevesebb fdle jelet kell tor,äbbitani, azokar ködoliraduk -s bittel. Legyen a ködo-läs a következö:

A : 0 0 0 0 1 B : 0 0 c l l 0 C : 0 0 0 1 I D :00100 . . . . s rbAz üzenetet tor,äbbitd elektrornos jel generäläsatörtönhet a következököppen: ha nincs üzenet, avezefdken ninc,s fc.szültsdg, a toväbbitandö bit "1"

ei1ökdndl egy' lneghatiirozoü pozitiv, "0" örtekö-nel negaliv l 'eszii l tseg kerül a vezetökre.van, arneiyen a rendszen'e jellernz.ö üte rnben egy-

rnäst kör,ct ik az ätv i t t köd "0" i l le lve " l "b i t je i t je lcntö ncgat iv vaey poz- i t iv polar i -

u{r}8 l

"Q" ielszint

egy je lvezetek

ielf orräs

A qa!$ jelätvitelnöl

Page 82: technika +könyv

täsü jelek. Egy adott ködszö ätviteldhez annyi ütemre van

Legyen a toväbbitandö üzenet a BAB szö. Ekkor az elöbbi

zetöken a következö impulzussorozat jelenik meg:

sztiLksög, ah*y bitböl äll.megällapodäs szerint a ve:

A parhwamos jeläwitelnöl annyi jelvezetök van, ahäny bites a ködrendszer. Egy kdd-

szö összetartozö bidei itt egyszerre, ery

ütemben kerülnek toväbbitäsra.A kötföle jeläwitelt szemlöltetö idöfüggvö-

nyeket összehasonliwa kitünik, hogy a pfu-

huzamos jeltoväbbitäs csatornakapacitäsa

azonos ütem eset6n nagyobb, azaz ugyan-

aruryi idö alatt nagyobb mennyis6gü infor-

mäciö ätviteldre alkalmas.A gyakorlatban a nagy tävolsägra tört6nö

informäciöätvitelre a soros megoldäst, kis

tävolsägra (p1. .gy szamitögdpen belüI, vagy közvetlen környezetöhez tartoz| beren-

dezdsek fel6) a parhuzamos jelätvitelt alkalmazzil<-

A parhuzamos jeläwitel idöfüggvönye:u 1

*-\-/VB A B

ielforräs

82

Page 83: technika +könyv

Szendi Gäbor:

TECIINOIÖCIAI ALAP ISMERETEK

A technolögia szö az 69örö9,,tekhnd" fielent6se: mestersög, rnüvdszet) Ös a .,logosz"'

fielentdse: tan) szavak összetötelöböl jcitt l6tre. Az ältala jelzett fogalom a techrrikaältalänos fbgalmän belül örtelmezö: a termelösi folyamat elm6letöre 6s gyakorlatäravonatkozik. Ebböl következöen ismerefrendszeröbe beletartozrk azon anyagok (alap-anyagok) ismerete, amelyekböl a termdkeket elöällitjäk, beletartozik toväbbä az anya-got ätalakitö, megmunkälö szerszämok, 6s a megmunkäläs mödjainak ismerete, vala-mint az elöällitas eljaräsa, algoritmusa.

A technikai evolüciö folyarnatäban rengeteg talgyi eszközt ös azokhoz kapcsolödöalkalmazäs talältak fel, amelyek aztän emberi szüksöglettd vältak. Fejlödös soränmind a termökek, mind az elöällitäsi eljaräsok informäciötartalma növekedett. Ennekkövetkeztöben korunkban bonyolult eljäräsokkal nagyon sokföle termdket ällitanakelö, ös az esetek nagy többsögdben mag a tennök is sok alkatröszböl ällö konstrukciö.

A megismerdst 6s az ismeretek alkotö hasz.nositäsät az teszi lehetöv6, ha a tenneldsifolyamat összetett eljäräsait felbonduk olyan egyszerü elemi ldpÖsekre, amelyekben amunka tixgyät köpezö anyag egyfdle rähatäsnak van kitöve. Az- ilyen elenti löpÖseketmüveleteknek nevezzük. Az egyes konkröt elöällitäsi folyanitok az önmagunkbanmegismerhetö eierni technolögiai mtiveletek adott sorrendü szintözisÖvel valösithatökmeg.A müveletek rendszerezhedük egyrdszt aszerint, hogy tipikusan a folyamat" mely rö-

szdben fordulnak eiö, mäsröszt a rähatäs jellege szerint. A renCszerezös könnyiti megaz eligazodäst ös az ismeretek kreativ alkalmazäsäval az aigoritmusalkotäs, a techno-lögiai folyamtok tervezösöt.

A folyarnat elsö rdszöben lötre kell hozni az elöällitandö termdk elemeit, alkatrdszeit.It4ajd ezeknek az alkotö elemeknek a rnegfelelö struktür'a szerinti összeällitäsäval, ösz-szeszerelösör'el jön l6tre a folyama kirnentdt jelentö terrnök.Eszerint a megközelitös sz-erint a technol6giäk ket tö csoportba cszthatök:

- alakitö- szerelö

Az alakito_ technolögiäk szerepe az alkatr'dszek elöällitäsäban van. Ift a kiindulö anyagegyes jellemzöit különbözö rähatäsokkal vältozatjuk meg. lt'legemlidük, hogy egyesalakitö müveletek v6grehajtäsa elött szüks6ges oly,st, elöäetes rniiveleti ldpdsek elr,ög-zöse, amelyek sorän az an)'agon tönyleges alakitäs, ällapotvältozäs nern törIönik, dearnelyek szüksdges feltötelei a tenyieges alakitäsok vdgrehajtäsänak. Ezeket a müvele-tek elököszi!ö. nür,eleteknek nevezziik. llyc'nek pl '. ̂ z aff),agorr elr,6gzett mörös, jelö-

l6s, elörajzoläs stb.

Az alakitö müveleteket az ällapotvältozäs, a kölcsönhatäs jellege szerint a kör,etkezcicsoportokba sorolhaduk :

- f izikai technolögiäk,- körniaiteclurolögiäk,- b io lögiai technolögiäk.

tt3

Page 84: technika +könyv

A fizikai tecluroldgiäknäl a megmunkälandö anyag fizikai rähatäsnak van kitdve, igy ukölcsönhatäs sorän annak valamilyen fizikai ällapotjellemzöje vältozik meg. Fizikaitechnolögiäk kör€be tartozik p6ldäul arnikor egy hangszörö-mägnes gyartäsakor anregfelelö formäba sajtolt kernönynrägneses tulajdonsägü ötvözetet fehnägnesezik.A fizikai technolögiäk kördben legältalan,rsabbak az irn. meclianikai tecirnolögiäk.Ezekn6l az anyag külsö formäjänak megvältozat|sa nreciranikai eröhatäs segitsdg6veltörtdnik. A mechanikai technolögiäk k6t ö csoportba oszthatök.

- anyaglevälasztäs nölküli,- anyaglevälasztässal jarö alakitäsok.

Az anyaglevälasztäs ndlküli'alakitäsokat a kdplökeny hrla;clonsägü anyagoknäl alkal-mazzäk. Ezekre a technolögiäkra jellemzö, hogy az alakitäs sorän a megnrmkälandöanyag törnege ne, csak alakja vältozik meg.Lz anyagok nagy rösze a hideg ällapotäban is kdplökeny tulajdonsägot mutar, erö hatä-sara hidegen is deformälhatdk. Szätnos olyan anyag is van, arnelyek hideg äilapotuk-ban merevek vagy tül nagy szilärdsägüak, bizonyos hörnörsdklet fölö melegitve vi-szont kÖplökennyd välnak 6s igy alakithatöak. Az emlitett szempont szerint megkülön-böztetänk hideg, illetue meleg alakitd eljäräsokat. Nöhäny ismert pölda az anyaglevä-lasztäs nölküli (köpl6keny) alakitd tecllrolögiäkra: koväcsoläs, hajlitäs, sajtoläs, hen-gerel6s, hüzäs stb.

Az anyaglevälasztässal jär6 alakitäs sorän a megmunkält anyagnak nem csak az alakjavältozik meg, hanem a töntege is. Az eljfuäs ldnyege, hogy a rähatö erör,el munka-tärgyröl felesleges anyar'dszeket välasztanak le, igy a megmunkäläs sorän annak töme-ge (törfogata) csökken. Az anyagröszek ievälasztäsanak feltdtele, hogy az anyagrakonceuträltan hatö erö nagyobb legyen, mint a röszecskdi közötti összetartö erö, to-väbbä a hatäst kivältö szerszäm kemönyebb 6s szilärdabb leg,ven a megmunkäiandöanyagnä1.Az anyaglevälasztässal jarö alakitäsok jellemzö pdldäi a különbözö forgäcsolö eljärä-sok: fafaragäs, gyaluläs, reszelds, esztergäläs,. Füräs, maräs stb.A forgäcsoläshoz hasonlöan hat az anyagra a szerszäm a klilonbozö darabolö mecha-nikai technolögiäknäl is.

A kömiai technolögiäk esetöben a megmunkälandö anyag belsö összetötele vältozikmeg, abban vegyi ätalakuläs megy vdgbe. Ilyen technolögiäkkal talälkozunk pl. a tim-földgyärtäsnäI, a müanyagok elällitäsanäL, a cellulözgyärtäsnäI, a müträgyagyärtäsnälds szämos egy6b helyen.

A biolögiai technolögiäknäl szint6n az'dnyag belsö, kömiailag leirhatö szerkezete väl-tozik meg, azonban az ätalakitäs ezekndl ölö szervezetekhez kapcsolödik azok segits6-gövel megy vdgbe. A biolögiai technolögiäkat kdt fö csoportba oszthaduk, ügy mint

- hagyomänyos biotechnolögiäk,- göntechnolögiäk, üjbiotechnolögiäk.

Hagyomänyos biolögiai technolögiäkat rnär az ösi civilizäciök is ismertek 6s alkalmaz,tak. Ide tartoznak a különföle erjesztdsi, savanyitäsi vagy rothasztäsi eljäräsok, Ezek-ben a folyamtokban rnikroorganizmusok (baktöriumok vagy gombäk) okozzäk a välto-zäsokat. Termöszetesen a rögi idökben ezzel tönnycl neni voltak tisztäban, azonbantapasztalati alapon a megfelelö körülrndnyek biztositäsäval elö tudtäk idözni a folya-

Page 85: technika +könyv

matot (pl. a sumörok vary az egyiptomiak a sör köszitdsdndl, vary az ösi kinaiak apapir elöäll itäsänäl). A hagyomänyos biotechnolögiäk fö alkalmazäsi területe az 6lel-miszeripar (pl. szeszesitalok gyär1äsa, sajtgyärtäs, kenydrgyäitäs, savanyüsägköszitdsstb.) 6s a gylgyszeripar.A biotechnolögiäk mäsik csoportjäba a legüjabb eljäräsok tartoznak, amelyek a tudo-mänynak a legutöbbi idöben elört eredrndnyeit alkalmazzäk. Jellemzöjük, hogy sejtenbelüI, molekulifuis szinten köpesek beavatkomi dletfolyamatokba. A gdntechnolögiäk-näl pl. az örökitö anyag megvältoztatäsäval üj baktöriumtörzseket ällitanak elö, ame-lyek anyag-cserefolyamataiban valamilyen szüksögletet kieldgitö anyag keletkezik.(Az elsö ilyen szabadalmutatott eljaräs emberi inzulin elöällitsa volt E. coli baktöriu-mok segitsögövel.) De idetartozik a többsejtü ölölönyegyedet (növöny vagy ällatot)tudnak fetnevelni. A" itj biotechnolögiäkat föleg a gyogyszeripalban, az ölelmiszer-iparbur ös mezögazdasägban, a környezetvödelemben ös a vegyiparban alkalmqzzäk.

A kisiskoläskorban a technikatanitäs sorän csak a mechanikai technolögiäk kör6benjuürak gyakorlati ismeretekhez a tanulök.Szerszäm nölküli, vagy egyszerü közrszerszämokat alkahnazd müveletek elsajätitäsasorän mind a kdpldkemy, mind a forgäcsolö alakitäsok alapjairöl gyakorlati tapasztalokbifiokäba jutnak.A szerelö rnüveletek feladata, hogy a mär elökdszült alkotö rdszeket megfelelö struktü-räba összekapcsolva lötrejojjon az összetett szerkezet. Az összeköttetösek Iötrehozäsä-hoz az esetek tulnyomö többsdgöben külön alkaudsz(ek)re vagy segödanyagra vanszüksög. A kötös kialakitäsänak jellege szerint a szerelö technolögiäk köt fö csoportbaoszthatök:

- oldhat6, ilietve- nem oldhatö kötöst lötesitö megoldäsok.

Az oldhatö kötdsekndl az összekapcsoläs rnegszüntethetö a kötöelem vag,v az alkafi'öszroncsoläsa ndlkül ügy, hogy a kötöelern ismdtelt felhasznäläsäval üjra lörrehazhato azösszekapcsoläs. Az oldiratö kötösek legismerlebb pöldäja a csavarkötös, de idetartoz-nak a rugalmas deformäciön alapulö alekzära kötösek is (pl. zsebrädidk teleptarlöja, aLEGO elemek összekapcsoläsa stb.).

A ryn_gl_dh4!ö kötösekn61, amennyiben az összekapcsoläs megszüntetiretö, az csak akötöeiem rclncsoläsa alan lehetsöges, igy az üjböii összeszerelös csak üj kötöelern vag)'segddanyag alkalmazäsäval lehetsdges. Isrnertebb pdldäk a nem oldhatö kötösekre:szegecselÖs, ragasztäs, hegesztös, forrasztäs. Az alsö tagozatos technikatanitäs soränmind az oldhatö, mind a nem oldhatö kötdsek alkahnazäsär,al talälkoznak a tanulök,ktilönbözö anyagü alkatröszek összeszerelöse sorän. igy pdldäul papirmunkänäi a ra-gasztäs pölda a neln oldhatö, a gemkapocs vagy a miltonkapocs alkalmazäsa az oldha-tö kötdsre.

Egy teljes, összetett technolögiai foly,nlnat reszekönt az egyes nlegmunkälö nrüveletekközött szüksdges lehet a nrunka lärg,r,änak tür'beli tor,;.ibbitirsära, vagy ätrrreneti tärolä-sära. Ezt a tdny't is figyeleinbe r'6ve, a tägatr[ian drlelrnezett technolögiai fogalom rö-szönek tekinthediik a szäll itäst, az anyagnrozgatäst 6s a raktärozäst is. (Szäll itäsröl na-gy'obb tävolsägü, kii lönbözö g1'är1öüzemek közötti, lny,agurozgatäsröl üzerrren beli i l i ,az egyes müveletek közöl1i lrely'vri ltoz-tatäs esetin beszilünk.)

tt5

Page 86: technika +könyv

A technol6giai eljäräsok tanulmän,vozäsnäl egy rnäsik nregközelit6s a rnegmunkäläsra

kerülö irnyagok alapjärr lehets6ges. Ebböl a szempontböl rendszerezlieti.ink- kömiai je l leg,- technikatörtenetijelerttösÖg,- a folyarnatban betöltött szerep, r'alamint- külsö (geometriai vagy mecltanikai) tula.idonsägok alapjarr.

A technoiögiai folyamatban betöltött szerep alapjän beszdlhetünk alapanlzagröl ös ter-

mökröI. Az alapanyag.dz adott terrnelösi folyamat anyagi inpuda (bernenete), a tennÖk

pedig az outpuda (kimenete). Az alapeuryag az adott gyärtäsi eljäräshoz szüks6ges,

abban ätalakitäsra kerülö azon anyag, arnelyik meghatäroz6 röszötjelenti a folyamaton

ätaramlö anyagmennyisögnek. A tecturolögiai folyamatiroz ugyancsak szüksöges, de

abböl az, eljaräs sorän kinyerhetö 6s üjra feihasznälhatö, vagy nagysägrenddel kisebb

mennyis6gü bemenö anyagot segödanyagnak nevezzük. A folyarnatböl kikerülö, a

meghätarozon ätalakitäsok eredrnönyekdppen az elöit funkciökat kielögitö anyagi

formät az adott gyärtäsi folyamat ternr6könek ttevezzük.Mind az alapanyag, rnincl a term6k fogalmät toväbb bövitheliük annak függvdnyöben,

hogy a lnegmunkälandö anyag a vizsgält technolögiai folyamat elött vagy utän targy-e

egy6b gyartäsi eljäräsoknak, Az alapanyagoknak azt akör6t, amely elözöleg feldolgo-

rälott nem ment keresztül nyersanyagnak nevezzi:l<. Az ipari tennelös nyersanyagait

vagy bäny aszatlal a termdszetböl vonjäk ki (ältaläban szervetlen anyagok), vagy agrirt-

tevökenyifg keretdben termelik (növönyi ös ällati eredeni szerves anyagok), Kömye-

zewödeimi izempontböl kiemelkedö _ielentösöge van az emberi hasznälat, alkalmazäs

köreböl kikerülö anyagok, hulladdkok üjrahasznositäsänak. Ezek egyröszt gyhrtäsi ei-

järäsok sorän mint melldktermökek, mäsrdszt rnint elhasznäl6dott, tönkrement egykori

ternrökek keletkeznek. Termelösi folyamatba f-eldolgozasta bevitt ilyen anyagokat mä-

sodlagos nyersanyagoknak nevezzük. Ismertebb pöldäk az üjrahasznositäsra (gyakran

nevezik idegen szöval recikläläsnak is): a hasznält papirbdl irjra papir kdszit6se, vagy a

fömhulladökok üjrahaszitositäsa.A termökeknek azt a röszöt, amelyek egy kdsöbbi technolögiai folyamat alapanyagät

k6pezik, föltermökeknek neve zzik.A mar hasznälati funkciöt közvetlentil kieiögitö, toväbb feldolgozäsra nem kerülö ter-

mökek a vögtermdkek vagy kdsztermökek. Ezek lehetnek termeldsi eszközök, vagy

szolgälhatnak fogyasztäsi c6ira.Kdmiai szempontböl az alapanyagokat ajäba sorolhatjuk.

szen,etlen. illefve a szerves anyagok csoport-

A szervetlen anyagok köröbe tarloznak a f6mek 6sA fdmek technikatörtdneti jelentösdge igen nagy'

az äsvänyi anyagok.mint a hosszü idön ät meghatärozö

szerepü szerszäm-ds szerkezeti anyagokd.Tiszta formäban a termdszetben csak jelentöktelert mennyis€gben talälhatök, igy äsvä-

nyi ere6etü nyersanyagokböl (6rcekböl) älli|ak elö. A f6rneket szokäs a sünisdgük

aiapjän csoportositani: beszdlünk könnyüfömekröl (5 kgldrn3 alatt) ös nehözfömekröl

(5 kgidm'fölött).A könnyüfdmek közül jelentösebbek: az ahlminiutn, a tnag,nlziunr Ös a titän.

A nehezebb fömeket tor,äbbi csoporlokba szoktäk osztani: jelcntösdgük miatt külön

emlit jük a vasötvözeteket, nregkülönböztctünk toväbbä szines- ös nernesf6meket.

A vasanyagok csoportositäsa:

tt6

Page 87: technika +könyv

- öntötfvas- acöl szerszämac6l -<=>z szlnacöl

L szerkezeti acöl ---

ötvözött acÖl

A szines f6mek csoportjäb a lartozlk a rö2, az, 6ry a horgany ös több mäsik, velük ötvö-zetet alkotd egydb föm. A nemesfömek reprezentänsai: az ararry, az enis\ a platina.

Az ilsvinyi anyagok közd tatontak a bänyäszattal kitermelt nyersanyagok, mint pl.Különbözö közetek, örcek, szenek, köolaj stb. ös hasonld tulajdonsägü szervetien, to-väbb feldolgozilsra kerülö ipari anyagok melyekre pdldäk a kerämiäk, u üvegfelesd-gek, a cement ds ndhany egy6b anyagfdlesög. A felsorolt pöldäk is jelzik, hogy u äg-vanyi anyagok a nehöziparban (kohäszat, vegyipar) 6s az öpitliparban kerülnek elsö-sorban feldolgozäsra.

A szerves k6miai vegyületek közd tartozo alapanyagok köt fö csoportba oszthatdk:- termöszetes eredehi,- mesters€ges eredetü (szintetikus anyagok).

A term€szetes eredehi szerve anyagoput ölöl6nyek (növ6nyek ös ällatok) termelik ölet-folyamataik sorän.A növönyi eredetriek koztil legjeientösebb nyers-, illetve alapanyag a fa. A cellulöz 6sa papir, amelyek szintön fontos alapanyagok, kiinduld nyersanyaga legnagyobb mör-

tdkben ugyancsak a fa. Toväbbi emlit6st örclemlö növdnyi eredetti anyagok a különbö-zö rostok 6s szälak, valamint a kaucsuk. Az älIati eredehi anyagok közö tartoznak a

börök, ös a fonalak alapanyagät adö szälak.A szintetikus anyagokat, amelyek mestersdgesen lönejcivö szerves anyagok, a köz-nyelvben müanyagoknak nevezik. Az ezeket alkotö öriäsmolekuläkat kdmiai techno-lögiäkkal hozzilk lötre, arnelyekn6l a kiindulö alapanyagokat ism€t köt csoportba oszt-hatjuk: a mestersöges alapüalaräl szenet tartalmazö szervetlen äsvänyi anyagok, mig atermdszetes alapüaknäl ölölönyekböl szarnazb egyszenibb szerkezehi szerves anya-gok.Az alapanyagok csoporlosithatök fizikai jellegük szerfutt is. A szilard halmazällapotüalapanyagok geometriailag jellemzö kiterjedösük alapja:r tömbös, lapszeni 6s vonal-szerü arryagokra oszthatök. Ug,vanezek rnechanikai tulajdonsägaik alapjän is csoporto-sithatök, mint pöldäul lägy, mel'ev, rugalmas, kem6ny, puha stb. tulajdonsägü anya-gok.

Alsö tagozatban csak szilard halmazällapotü alapanyagokat munkährak meg a tanulök,szereznek röluk gyakorlati tapasztalatokat. Körükben az egydb szempontu felosztäsoknrindegyik csoportja reprezentälva van, de legnagyobb hangsüllyal a termöszetesanyagok szerepelnek. (Fontossägi sorendben az alsö tagozatos technika tantärgybanfelhasznäl alapanyagok: papir, fa, fonal-textil, anyag vagy gyurma, alurninium. mü-anyag)

A termdk elöällitäsät megvalösitö lblyarnah'a vonatkozö infonnäciöt a technolögiaitervezös keretöben hozzäk l6tre.Rögzitöse, megielenit€se (ami feltötele a terrneldsben rdszt vevö partnerek közöttikornmunikäciönak) többföle forrnäbart törtönik konkröt cdltöl ft ggöen.

Page 88: technika +könyv

Föleg szöveges formäban megadott, a technolögiai folyarnat sorän vögrehajtandö fel-adatokat sorrendben elöirö utasitäsokbdl äll a müveletterv. Segitsdgövel a tervezö kö-zöl egydrtelmü inforrnäciöt a gyakorlati kivitelezönek. Pontosan meg kell benne adniaz alapanyag mennyisögöt ös minösögöt. Az elvögzendö müveletek leiräsanäl krizcilnikell a szüksöges szerszämot 6s az esetleges segödanyagokat. Ha kell, a szöveges leirastrajz is kiegöszitheti.A technoldgiai folyamat egösze szemldletesen mutathatö be vizualis äbrrizoläss al. Azün. technolögiai folyamatäbräban nyil mutatja az anyag ütjät a bemenettöl a kimenetig.Az gyes berendezösek, amelyeken a megmunkälandö anyag kereszttilhalad, vagy csakegyszerüen blokkokkal, vqgy az adott eszközre utal6 grafikus szimbölumokkal vanjelölve. Mindköt jelöldsmödra pöldät ad az aläbbi, a papirgyärtäs technol6giäjät bemu-tatö folyamatäbra.

hollandima]-our

prdshengerek

\ --.--

szL

alapanyagok

ezärtt6hengerek

enyvezdszLnezotö ] t6 a .

88

Page 89: technika +könyv

Szendi Gäbor:

Környezettudatos magatartäs alakftäsa a technikai nevel6sben

A technika a megszületö ds felnövekvö üj nemzedekek szämära objektive adott környezeti

rendszerkdnt jelentkezik. Ennek megfelelöen neveldsük sorän, lehetösdgeik mindl teljesebb

kibontakoztatäsa ördekdben a technikai környezettel kapcsolatos viszonyukat is alakitani,

formälni kell.

Az emberisdg eredeti ökolögiai fiilkejöböl valö kildpöse öta egyre elszakad a termdszeti kör-

nyezettöl. A termdszettel valö kapcsolatäban közvetitöje a technikai kornyezeti rendsz er. Ez' a

ernber -...J r

7 ttechnika --..rJ r

- )terrndszet

tdny fokozza atechnikai nevelds jelentösdgdt, hiszen a technika hasznälatäval hat az ember a

környezetdre, vältonatja meg kedvezö vagy kedvezötlen iränyban.

A lltezo technikai környezetet a

gyermek azonos szinten erz,lkeli a

többi környezettel, (termöszet, tär-

sadalom) hiszen szämära egyformän

"termdszetesek". Val6j äban ez tdves,

hiszen a termäszet hierarchikusan

magasabb szintü, mint a mäsik kdt

környezeti rendszer: azok a termö-

szeti evolüciö sorän keletkeztek,

müköddsük a termdszet törvdnvein

alapul. A mellökelt äbra ezt a viszonyrendszert szemldlteti A tärsadalnri 6s a technikai kör-

nyezetet jelzö körok egymäsba kapcsolödäsa nem vdletlen, ugyanis a technikai kornyezet let-

rejöttdt, fejlesztdsöt a tärsadalonrban litezö ideäk, kulturälis tradiciök ds szokäsrendszerek

hatärozzäk meg. A lötrejott technikai környezet lehetösdgei pedig visszahatnak a rärsaclalonr

szokäsrendszeröre (gondoljunk csak a televiziö hatäsära az emberi kapcsnlatokbarr).

A technikai nevelös sorän mindig szem elött kel i taf lani az elözö äbra ältal jelzetr viszony-

rendszert. Arra kell nevelni tanitr,änyainkat, hogy a technika hasznälatänäl prioritäs legyen a

t ermdszet megörzöse, ki mdl ete szempo ntj ai nak.

technilcaikörrryezet

89

Page 90: technika +könyv

Hazäpkban hosszü ideig a technikai nevelös ö feladatänak az ipari termeldsben valö

r6szv6telre valö elököszitdst rartottäk. F.z tülhaladott szemlölet (töleg az alsöfok esetöben). A

technikäval ugyanis nem csak munkäsok, müszakiak kerulnek kapcsolatba, hAnem a minden-

napi öletben 6s a különbözö foglalkozäsi ägakban mindenki rendszercsen hasznälja.

Az egyönek technikähoz kapcsolödö szerepei a következökdppen csoportosithatök:

- lötrehozö

- karbantartö

- alkalmazö, fogYasztö

Termöszetesen a technikai rendszer környezeti hatäsai tekintetöben eltdrö szintü ez egyes sze-

replök felelöss6ge - azonban környezetkiindlö vagy kevösbe környezetkimdlö szokäsok gya-

korläsäban a technikai eszközök alkalmazäsänäl egy övodäs vagy kisiskoläs gyermek is dön-

tdsi helyzetben van. Ezen szokäsok kialakitäsa a pedagögus feladata'

Az emberisdg kettös kotöddse (tärsadalmi, kulturälis l6nyk6nt a technoszfdrähoz, dlö,

biolögiai lönykdnt a termdszethez) tudathasadäsos ällapotot, konfliktushelyzetet teremt az

Kon{l'!!s

r -III

D

ml civilizäciös

I otn"to

-

IIIIIIIITI

JT

IL

a környezet

t e rhe l6se

I I I T - I '

egyön 6s a tärsadalom szämära'

Ennek a konfliktushelyzetnek a feloldäsähoz, ajogos kulturälis szüksögletek kieldgitdse mel-

lett a termöszeti környezet megörzdsi lehetösdgdnek biztositäsäval, a technikai neveiösben is

meg kell mutatni a kivezetö utat.

A technikai ismeretek nyüjtäsa cölja a lötezö technikai rendszerek kozotti täjdkozödäs, eliga-

zodäst. Megtanitja a gyermeket a környezetdben levö alapvetö technikai eszkozok funkciöjä-

ra, kezel6si algoritmusära. Alapot ad a technikai alkotötevökenysöghez. A folyarnatban fel

aciv i l i :a iökierjeszr$e

al<örryezafennbrtäFarnegöreSe

t \e

{A? - -

Page 91: technika +könyv

kell tärni tanitvänyainknak a teohnika kapcsolatät, hatäsät a környezet többi komponensöre is,

hogy mödj uk I egyen a körny ezettu d atos döntösekre.

A technikai keszsögek, kdpessögek köze az eszkö2.ök hasznälatähoz 6s a tärgyaikotäs-

hoz kapcsolödö fizikai 6s szellerni cselekvösek tartoznak. Ezek meghatärozoak a környezeti

aktivitäs szempontjäb61. A technikai neveldsben fejlesztendö kdpessegek között kiemelkedö

fontossägavanakreat iv i tä[email protected]ögszoro.

san összetartozik. A kreativitäsnak probldmahelyzetben, a megoldäsi mödok keresdsdndl van

szerepe. Nagyon fontos, hogy a tanulök megertsdk, hogy az adott l6tezö technika csak egy

lehetösdg, mindig van mäs, több megoldäs, amelyek közüli välasztäsban a környezeti hatäso:

kat is mörlegelni kell.

Technikai motiväciök, teclinikai attirüdok. a technika lehetösdget ad az embernek a

környezetbe valö beavatkozäsra, annak ätalakitäsra. Nagvon ldnyeges kdrdös, milyen hozzira,l'

läs alakul ki bennük a technika szerepdröl. El kell vetni a "termdszet leigiu,lrsa" hamis cdljät.

A technika hatalmat arl az enrbernek, de ez felelössdggel jär: nem szabad mincicnt megtenni

amit iehet - n'rdrlegelni kell a hatäsokat, következmönyeket. Ertökkent ne a nagyobb mdretet,

teljesitmdnyt tekintsök a technikäban, hanem a jobb hatäsfokot, 'az ener-giatakardkossägot, a

ki sebb környezetterhelöst.

A technikai környezet elemeinek lötrehozäsi folyarnata

informäciö

A tärsadalonrban öiö

egyön szämara a kulturälis

tradiciök, szokäsok, drte-

kek nrintät kinälnak, arne-

lyek alapjän nregfogal-

niazza szüksdgleteit. Ez

ältaläban tärgyi objektu-

rnok, terrnekek iränti

igenykönt jelentkezik,

amelyeket a lerrnelö tech-

nikai rendszer hoz letre

A technikai renciszer be-

nrenetkönt ( input) ereden-

f'el A tarsadalnri környezel

miiködesdre vagy elöäll i täsi

döen a termdszeti

felöl jövö bemenet

környezetböl energiat es (alap)anyagot vesz

az infbrnräciö, amely a termdk sz.erkezctere,

(energia)

munkav€gz€s

termelö (technikai)eszkÖzrendszer

o l

Page 92: technika +könyv

m6djära vonatkozik. A szänCökolt outputon kivül a termelö technikai rendszerböl van kibo-

csätäs (emisszio) terntiszeti környezet fele is, arnely annak eredeti äl lapotät ältaläban kärosan

befolyäsolja.

.Azon tülrnenöen, hogy forräsai a termdszeti környezetböi erednek, a techtroszfera tirbeli hely-

foglaläsäval is hat a termöszeti körnvezetre. Ert fejezi ki az ismert környezetvödö szlogen:

"Csak egy FoldUnk van!" - a kult[trkörnyezet mennyisögi novekedese szüksdgszerüen csak a

termöszeti környezet roväsära valösulhat meg. Korunkban a technoszfira olyan mörtökben

terjedt ki, hogy ezt a tdnyt välasztäsainkiräI, dOnteseinknel ällanCöan szem elött kell tarta-

nunk, törekednünk kell a termöszetet 6rö terhelds csökkentesöre.

A kuitirrkOrnyezet 6s a termiszcti környezet teljes kapcsolatrendszerÖt mutatja a következö

äbra.

t ec h noszt üraigönyfogyasztöi

, . - - -

IV A

I--i f ,

'l

tIIIIT I\l

ITI

F it F l

qF

A termelesben tevdkenykeclö rrzleternbcrek netn irdekeltek közvetlentil a kÖrnyezeti kärok

elhäritäsäban. hiszen az a rä{'ordiläsok növekedesdvel pdnzügyi nyeresögüket mdrsekli.

TIItIIlIIII

környezette rhe l6se

embert ürökörnyezetiärtalom

l - - - - JnyersanyagszÜksüglet

környezetikärol<

lriltvtostiläs-

forrfuf e lvüte le

S, --- -- \r/r . e t s t l e t e n f +

ternthszeltrr

Page 93: technika +könyv

(Hosszü tävon azonban a környezetkinrdlöbb tenneldsi technika gazdasägilae is nyeresdge-

sebb lehet. Megjegyzendö, hogy azutobbi övek legdinarnikusabban fejlödö gazdasägi ägaza-

tai között vannak a kulönbozö környezetvddelmi, környezeti kärosodäst megszüntetö, ökolö-

giai technolögiäkat alkalmazö vällalkozäsok.) A környezet kärositäsät valakinek mindenkdp-

pen meg kell fizetnie . Ha a kärok mdrsdkl6sdröl nem gondoskodik a környe zethasznälo terme-

lö, a maradandö környezeti kärok a tdrsögben 6lö emberek egöszsögdre törtdnö negativ hatäs

miatt az egdszsdgügyi ellätäs lokozödti koltsdgein keresztül az egösz tärsadalommal fizetteti

meg a környezetkärositäs ärät.

Tekintsük ät azokat a megoldäsi iränyokat, amelyek a technika környezeti hatäsainak

javitäsära iränyulnak. Ezutän nehäny pdldär,al utalunk rä, hogyan jelenithetök meg ezek az

iskoläban a technikai nevelds sorän.

A l6tezö technikai rendszer javitäsära, környezetkimdlöbbd töteldre a következö rdsae-

rületei mindegyikdndl torekedni kell.

az anyag (alapanyag, energiaholdozo) kitermeldse

szällitäsa

täroläsa

ätalakitäsa. leldoleozäsa

a termdk (ds a technikai rendszer) hasznälata.

Az ennek elörösöre alkalmas megközelitdsi rnödok elemzdsöliez induljunk ki a következö le-

egyszerüsitett äbräböl :

Az äbra a technoszfera hely-

fbglaläsäval nem foglalkozik, a

kimeneteket ds bemeneteket

jelzö nyilak vastagsäga viszont

rränyos a jelzett anyagärantläs

mdrtökdvel. Az aikalmazäsok

(fogyasztöi igenyen alapulö)

gyakorisäga szintön az azljelzö nyil vastagsägäval aränyos. Ehhez a termdszeti környezetböl

felvett megfelelö nagysägu output ds az abböl letrehozott tenndkmennyiseg tartozik, toväbbä

mind az elöäll i täs, mind a hasznälat sorän adott mdrtekri kärosanyag kibocsätäs a környezetbe.

A rendszer környezetkimdlöbbd teteldt az jelenti, i:a a ternreszeti környezerbö! lelvett input

mörtököt 6s/vagy az emissziöt csökkentik

alkalmazfuok

93

Page 94: technika +könyv

A technika környezetbarät fejlesztüsdnek, vältoztatäsänak mödjai a következök szerint rend-

szerezhetök.

- racionalizäläs(isszerusites, tököletesitös)

- takardkossäg

- üjrahasznositäs (recikläläs)

- a termdszetbe elhelyezösre kerulö termdszetidegen kibocsätäs ntennyis6gi csökkent6se

- a termdszetbe kenilö, a termelösb6l szärmazö kibocsätäs hatäsainak minösdgi csökkentöse

Egy adott technolögia, technikai alkalmazäs fejlesztdse, vältoztatäsa esetöben a fenti felosaäs

szerinti mddositäsok köztil egyiCejiileg tobb is alkalmazhatir.

A megoldäsok modellszinten, mödszertani megközelitösben az iskoläs gyerekek älta-

länos technikai nevelös6ben is tlrzdkeltethetök.

A megoldäsok jellegdt a következö äbrasorozat szeml6lteti:

Racionalizäläs:

Tököletesft6s {r acional izäläs)Az äbrän szembetünö a vältozäs a

kiiridulö äbrähoz köpest: a technika

tökeletesitöse folytän az eredeti fo-

gyasztöi igenyek vältozatlan kielögi-

töse mellett kisebb mdrtökü az anyag-

elvötel a termdszetböl 6s kisebb a

käros kibocsätäs mdrteke is. Az eljä-

räsnäl az informäciö mennyisdge, aränya nö a technikai rendszerben: ez 6rvönyesülhet a ter-

mdk konstrukci öj äban, az alapany agok fel dol gozäs äban, a t ech no lögi äban.

(Az iskolai technikai nevelösnöl a mödszertanilag sok lehetösög van etinek az elvnek a model-

lezös6re. A probldmaorientält oktatäsnäl lehetösöget adunk a tanulöknak az önällö ötletek

keresdsöre, a kreativ cselekvösre. A felmerülö otleteket azrän elemezni, drtdkelni kell, 6s az

alapjän tökdletesiteni, kivälasztani a legjobb megoldäst.)

Takarökossäg:

Ebben az esetben a technikai rendszerek alkalmazäsähozfüzödö szokäsainkat vizsgäljuk felüI,

6s a felesleges alkalmazäsok megszüntetdsevel drjtik el a technika hasznälata sorän a környe-

zetkärositö emissziö csökkentds6t"

qyaraickoia

91

Page 95: technika +könyv

keveseLlb aikelmazfu

Szcmldltetdsül szämos pöldät lehet

l iozni a mindennapi dlet terület6röl:

idetartozik az amikor hosszabb vä-

rakozäsnäl leällitjuk az aut6 motor-

jät vagy a löpcsöhäz vilägitäs, amit

egy idözitö csak az ortani közleke-

dös idejdre kapcsol be.

(Ez a szempont a gyermekek ottho-

ni ös iskolai szokäsaiban is örv6-

nyesithetök: pdldäul a vilägitäst, ha

kimennek a szobäböl vagy az osztälyböI, kapcsoljäk le; a vizfbgyasztäsnäl: zärjäk el a csapot

zuhanyozäskor ameddig szappanozzäk magukat vagy fogmosäsnäl poharat hasznäljanak fo-

lyoviz irelyett stb.)

Ujratrasznositas (r ä!äs)

Enndl a megoldäsnäl az. ügynevezett nräsodlagos nyersanyagok hasznälata valösul meg. Ezek

az anyagok a technika vältoztatäsa ndlkUl a technoszferäböl a termdszeti környezetbr: kerulnd-

nek, ott probldrnät jelentve. Az eljäräs sorän a technikai rendszert az ökoszisztörnäkhoz ha-

sonlövä akarjuk mödositani: az ökolögiai rendszerekben az an),ag körforgäsban (ciklusban)

van, ott nincs hulladök. Az anyag tblyarnatosan haiad a täpläleklänc,on ät a termelö

(producens) szervezetektöl a csücsragadozökig ds az elpusztult dlöanyagot (bionrassza) a le-

bontö-szervezetek ismdt egyszeru täparryagokkä alakitjäk, amelyeket a termelök ismöt sajät

szervezetükbe epitenek. A recikläläs a technikai rendszerben az anyagok hasonlö korforgäsät

valösitja meg: a rendszerböl kikerulö anyag nern a környezetet terlieli. hanenr bententkdnt

alapanyagkönt szerepel. Ezck az arryauok kdi helyröl erednek: egyröszt a termelö, elöä1li tö

folyantatböI, mäsröszt a logyasztäs, hasznälat teni let iröI. Az eiöäil i täsi lblyamatban az alap-

anyagok lesznek teljes egeszdberr a termdk alkotordszdve, egy hänyaduk lrulladdkkent, emisz-

sziökdnt kikenll a folyamatböI. Ezek közvetlenüI, vagy valamilyen ätalakito technolögiai fel-

dolgozäs utän alkalnrasak lehetrtek ugyanabban vagy mäs elöäll i täsi fblyamarban alapanyag-

kdrrt. Amennyiben van olyan technolögia, anrely alapanyagkdnt tu<lja l iasznälni az ig5,köpzö-

dö melldkterrndkeket, a szervezelsben elirny't ielent, hog1, ezek az an1'aeok nagyobb mennyi-

sdgben egy helyen, honrogen forrnäban keletkeznek Problenratikusabb a [elyzet a lbg1,s5216r.

felhasznäläs keletkezö hulladikaival, amelyek vegyesen, kis kvantumokban, tert i let i leg szdt-

szörtan keletkeznek Ezeknel a recikläläs elöfeltdtele a szelcktiv hulladekgy'üjtes rncgszerve-

z-6se A föntek. a papir, az t ives, ds t ir . ' i leg a nrüanyagok nagy risze is ir jraf 'eldolgozhatö. Az

95

Page 96: technika +könyv

aluminiurn esetöben pl kifejezetten elönyös a hulladdkf6m üjrahasznositäsa, mert az energia-

igöny töred6ke a bauxitböl törrönö aluminium gyärtäsdnak. A hulladökpapir recikläläsänak

ökolögiai jelentös6g6t mutatja, hogy egy tonna papir elöäll i täsähoz 7-10 dlöla szükseges.

16

rmgk

inf rastrulttÜratermelöeszlßzfogyasztfui javaklorräsok a term'g-

szeti környezstbolT

ü",,*n

maradgkemisszi0

kimenet, amelY bemenetküntall<almas toväbbi lelhasznä1fu hoz

Az eljäräs környezeti haszna kettös: egyrdszt csökken a maraddk emissziö nagysäga, mäsröszt

kevesebb (elsödleges) nyersanyagot vonnak ki a termöszetböI.

(Iskolai vonatkozäs.. az ott hasznält anyagok recikläläsi lehetösege, a szelektiv hulladekgyüj-

tösbe valö bekaPcsolödäs. )

A termdszetbe

Az eljäräsnäl a termelösben keletkezö emissziö kezelöse törtdnik meg, melynek sorän az ere-

deti, teljes egöszdben környezetkärositö kibocsätäs komponensekre bonrlik'

Kivonjäk belöle a környezeret nem kärositö (söt bizonyos felhasznäläsi kÖrülmdnyek közÖtt

annak ällapotät javitani köpes) anyagokat, ös csak az eredeti emissziö töreddknyi rdszdnek

elhelyez6se jelent környezeti problömät. Pdlda erre a szennyvizkezelös, ahol a tisxitott

szennyvizöntöz6si cölra hasznälva elönyös hatäsü lehet, 6s csak a kivont szennyviz.iszap elhe-

lyezdse környezeti Problöma.

(lskolai vonatkozäs: A hulladökkezelös ds a szennyvizkezel6s t6makore.)

kezel ds

96

Page 97: technika +könyv

AJermeszetbe kenilö. ldsböl szärnrazö kibggratäslal3gnab minösÖgi csÖkkenG-sp

Ennöl a megoldäsn6l az ärtalmas ds är-talmatlan kompotrensekre bontott emissziö elhelyezds-

cutFut

ndl figyelernbe veszik

a befogadö környezet

sajätossägait, ös a kä-

ros anyagokat diffe-

renciältan ott helyezik

el, ahol a lehetö legki-

sebb környezer't kärt

okozzäk, illetve a

hasznos komponense-

ket ott, ahol a legked-

vezöbb a hatäsuk.

Gondoljunk arra, hogy

viszonyoknäl lehetsdges,

alkal mas lehet feltolttisre,

ernisszi6

input(aryag)

lclsebbkärosftöhatäs + a ?

fertazo, vagy mörgezö vegyi anyagok elhelyezdse olyan geolögiai

ahol vizzärö reteg meggätolja a talajvizbe oldödäst. KözettÖrmeidk

ütalapozäshoz, de termötalajra szdtteritve kärositö hatäsü stb.

A technikai nevelös lehetösögei

Az egyik gondolat az anyagok megmunkäläsa, alakitäsa sorän az anyagok rendszerezdsi

szempontjainak bövitdse. Az alaki ds mechanikai tulajdonsägokon (amelyek az el lätandö

funkci6 szempontjäböl fontosak) kivul az alapanyagokat csoportositliatjuk a kÖvetkezö szem-

pontok szerint is:

- megüjulö vagy l)em megüjulö nyersanyagok

- reciklälltatö vagl' nem recikiälhatö anya.gok

Környezeti szempontböl elörryben rdszesitendök a ntegüjulö, i l letve a recikläl i iatö anyagok.

Ltjrapapir keszitösdvel el is rnodellezhetjuk a tanulökkal az oszt^lyteremben a recikläläs (pa-

pirgyärtäs) fo lyam atät.

A szennyvizkezelds is egyszeruen modellezhetö az osztälybali : meslersögesen elöäll i tott

"szennyviz" t iszt i täsa pozit iv hatässal van a vizhasz.nälati szokäsokra

A termöszetes alapanyagok haszträlata a tärgyl:dszitdsndl azen llag)/on fbntos, ntert azoknäl a

tärgyaknäl, amelyekkel a nrindcnnapokba,n talälkozik a tanulö, nem tünik ki, hogy azok vdgül

is a termöszetböl erednek. Ennek tudatositäsät lehet a termdszetes anyagc'kkal el irni, toväbbä

a környezet esztetikai ert ikelösöt fej lesztt-nr.

91

Page 98: technika +könyv

A tärgykdszitdsn6l ös tervezdsndl a környezeti nevelds szempontjäböl nagyon fontos kdrdös az

anyagtakarekossäg drvdnyesit6se. Papir vagy textil, de egyeb anyagoknäl is ügy kell kiszabni,

felhasznälni az alapanyagokat, hogy minöl kisebb legyen a hulladök, ös a maraddk anyag mi-

ndl jobban felhasznälhatö legyen.

A munka utäLn nagyon fontos tevdkenysdg az asztalokon, az osztälyban a rendteremtds, a hul-

laddk megfelelö gyujtöbe juttatäsa, a szerszämok elrakäsa" szüksdg esetdn a tisztälkodäs

(kdzmosäs). Ne feledjük, hogy a felnöttkor munkakultüräja környezeti attitüdjei kisiskoläs-

korban alapozödnak meg. Ha ezekre a lätszdlag ldnyegtelen aprösägokra nem forditunk fi-

gyelmet, kösöbbi öletszakaszban mär nehezen korigälhatÖ rossz szokäsok rögzülnek.

A közlekedös (közlekeddsi eszközök 6s infrastrulrtriräjuk) a technikänak a környezeti hatäsok

szempontjäböl kiemelkedöen fontos tenilete. Egy olyan környezet, amellyel a tanulö nap mint

nap ällandöan kapcsolatba kerüI, ahhoz valö attitüdjei akaratlanul is formälödnak. A közleke-

dösi eszkozök hasznälatäval kapcsolatos ismeretek, szokäsok fejlesztdse a sajät közvetlen

6letbiztonsäga miatt is alapvetö kdrdds. Mäsröszt a kozlekedds, mint a globälis környezeti

probl6mäftat okozö emissziö egyik ö forräsa (nitrogönoxidok, ölomvegyületek, olaj stb.) az

ältalänos környezetvdd elem szempontj äb6l is feldclgozandö.

98

Page 99: technika +könyv

Szendi Gäbor:

Az fipitett környezet modellez6se

Az epitettkörnyezet megismerds6ben, a l6nyeges elemek megragadäsäban nagy sze-

repe van a modellez6snek. A modellez6s iränyulhat a külsö, formai elemek megragadäsä-

r4 visszatükrözösre (pl. terep, täj makettje), de c,elja lehet a szerkezet, funkciö feltärräsa

(pl. lakäs alaprajza ös c6lszerü berendez6se vagy a väros közleked6si hälözata). Nemcsak

a c6lok, de az alkalmazott anyagok 6s kivitel szernpontjäböl is sokf6le modellt köszithe-

tünk.

Az lpitett környezet modellez6sÖndl a c6l iehet:

- 6pület belsö, illetve berendezös bemutatäsa- egy öpitmdny törbeli megjelen6se bemutatäsa- beöpitett telek epületei 6s tereptärgyai együttes bemutatäsa

- t6r, utca öpületegyütteseinek bemutatäsa- közlekedösi rendszer infrastruktüräjanak bemutatäsa

' a települ6s täjban valö rnegjelen6s6nek äbtäzoläsa

Az alkalmazott anyagok ugyancsak sokfölök lehetnek, de kir'älasztäsukat erösen befolyä-

solja az öpitendö modell jellege. A modellk6szitöshez hasznälhatunk:

- dpitödoboz elemeit, lego elemeket'läey 6s kemdnYPaPirt- agyagot, gYurmät- fa löceket 6s lemezeket- gipszet- polisztirol habot (hungarocell)

A megoldäsok, mödszerek kir,älasztäsät a modell tärgyijellegdn tül meghatarozza a tanu-

lök öletkori fejlettsögi szintje, a feldolgozäs c6lja a fogiall.:ozäs jellege. A fokozatossäg

elvöt, a környezet tägulö körökben törtdnö feltäräsät itt is szem elött kell tartarri. A belsö

kör a közvetlen dpitett környezet (sajät

lakäsuk, osztälyuk, iskoläjuk) modellez6-

se. A törbeli modell kdszitest megelözi,

kiegösziti felm6r6sen alapulö alaptajz

k6szitöse. A mellökelt äbra egy valöban

lötezo (esztergomi) lakäs alaprajzät mu-

tatja be. A lÖtezö viszonyok lerajzoläsa,

modellezÖse utän a tanulöknak adjunk

lehetösöget annak tervszerü bemutatäsä-

ra, hogyan vältoztatnärnak igÖnyeik sze-

rirrt a letezö objektumokon. Ez a kreativi-

99

Page 100: technika +könyv

täsuk fej lesztöse szenrpontjäbi\ l is ibntos, azonban a tdrtyleges problömadrzekenysdg fel-

leszt6shez ezt elernzössel kel l kiegösziteni, amely a lehetösegekre, korlätokra is utal

A munkaszerl 'ezes szenrl:ont_yäbol is több csoporlba rendsz.erezhcdtrk az epitett

környezet modeliezdset a ttrchnrkai nevelösben:

- egy gyermek, egy foglalkozäscn onäll6an keszit el egy modellt (pl tanöran egyszerü

modell eset6ben)- több gyermek päros !'agy csoportrnunkäban egy foglzikozäson közösen keszit el egy

model l t (bonyolu l tabb objektumnäi)

- egy gyermek több lbglalkozäson keresztül kösziti el sa3ät önällö modelllet (pl szakkö-

ri keretben, f 'elsöbb osztälyos tanulök, összetettebb modell, makett eset6n)

- gyermekek csoportmunkäban, több foglaikozäson keresztül közösen öpitenek egy mo-

deli t (6rdekes lehetösög it t az egösz települes toväbböpithetö makett jdnek elkÖszit6se: a

varos törk6pöt, tervrajzät nögyzethälösan röszekre osztva elöször az iskola közvetlen

környtike rnodelljöt k6szitik el - pl 50cm X 5Ocm-es alaphordozöra - es azalatt mäsik

csoport azonos elvek alapjän egy szomszödos területet köszit el, illetve ugyanaz a cso-

port az elözö räsz elk6szitöse utän folytatja a k-övetkezö területtel . Lz igy k6szülö rno-

dell könnyen, kis helyen tärolhatö, de adott esetben a r6szek egyrrräs mellähelyez6s6-

vel a tel jes alkotäs bemutathatö )- elöre gyärtott elemekböI, mintäkböl hasznos idötolt6sk6nt a gyermek otthon önällöan

vagy szuiövel együtt is köszithet modellt .

Az utolsona-k emlitett lehetösdgre pelda a nehäny 6ve fiizet forrnäban jelentös kozepülete-

inkröI, dpiteszeti ernl6keinkröl nieglelent makett-kivägö (pl. Äl lami Operahärz vagy a

szentendrei skanzen egyes epületei). Ezekn6l az eloralzolt egyes elemeket ki kell vägni, az

ütmutatö alaplän hajlitani 6s összeragasztani. Szakköri foglalkozäs keret6ben sa.yät telepü-

l6sünk 6rdekes, fontos 6puleteiröl is köszithetünk ilyen elvü makettot, illetve kiväg6 füze-

tet. amelyet a helyi közöss6gben terjeszthetünk 6s amelyet az önällo modellalkotäsra nem

kepes kisebb gyermekek is aztän elkeszithetnek.

A makett m6retaränyätöl lepteketöl is ftlgg az egyes objektumok cÖlszerü anyag-

megvälasztäsa es szerkezeti kialakitäsa Csak egyetlen epületet bernutatö..1obb felbontäsü

makettn€l a falak fa-, papir- stb. lemezböl köszulhetnek, az ablakok ätlätszö föliäböI, söt

az ajtok nyithatö kivitelüek lehetnek Ezzel szemben nagyobb terepet erösebb kicsinyit6s-

ben bemutatva az epuieteket törnör hasäbok, güläk stb. jelöl ik csak.

Terepmodell köszitesöndl elöbb el kel l k6sziteni a domborzatot, a hordozö alapot,

amelyen az öpitett környezet elemei, i l letve term6szetes (täk) elemek szimbölumai megje-

lennek.

A terepmodell domborzatät kulonbozö mödokon k6szithetjük el:

- r6tegvonalas öpitös. a rdtegvonalaknak megieielö - fa, hungarocell , hul lämpapir -

lernezek , i l letve lenez-gy\rük egymäsra helyezese 6s ragasztäsa

- szelv6nyes (bordäs) öpitös: a dornborzat metszeteinek rnegt-elelö bordäk kivägäsa

100

Page 101: technika +könyv

falemezböI, ezek megfelelö tävolsägü pärhuzamos egymashozrögzitöse (pl, l6-

cekkel) 6s a feltilet papirragasztässal boritva- plasztikai megoldäs az alapdornborzatot agyagbol, gipszböl stb. köpl6keny ala-

kitassal alakitSuk elözetesen ki a megfelelö törformara

r6tegvonalas 6pft€s

Makettek öpitöelemekböl

A technika tantärgyhoz hasznälatos öpitödoboz elemeivel is lehet a települds egyes jelleg-

zetes €pület6t modellezni. Harmadik, vagy negyedik osztälyban lätszati vagy vetületi raj-zok alapjän 6pittethetö meg az objektum. Kezdetben a tanitö ältal kdszitett feladatlapokalapjtn a tanulök csak meg6pitik az alakzatot 6s fel kell ismerniük melyik dpületnek amodellje. K6söbb sajät maguk alkotjak meg a modellt 6s äbrazolj tl<.lzgalmas päros mun-ka lehet a tanulök szämata, ha az külön-külön, a mäsik szämara titkosan kdszitik el egymodell terwajzät, majd a terveket egyrnässal kicserölve, epitik meg azok alapjan az alak-zatot. Azonositjak mit modeilez, 6s kUavitjäk az äbräzoläsi vagy kivitelez6si hibakat. Egyesztergomi, vagy egri gyerek szämära a következö äbrän vetületekkel äbräzclt alakzatmodellezheti värosuk szikesegyhiu:iurak'az oszlapcsarnokät (de rnäs települ6sen is, aholklasszicista stilusü közöpület, vagy kast6ly talälhat6 tekinthetö aunak modeiljeül):

s$

szelv€nyes (bordäs)

t 0 t

Page 102: technika +könyv

It

/

I

i

)

)

J

t

102