Miskolci Egyetem

Állam-és Jogtudományi Kar

Űüntet jogi és Kriminológiai Tanszék

A NEMI ERKÖLűS ELLENI ER SZAKOS Ű NűSELEKMÉNYEK ELMÉLETE, ÉS GYAKORLATA

SZAKDOLGOZAT

Szerz : Deli Dávid

Konzulens: Dr. Sántha Ferenc

Egyetemi Docens

MISKOLC

2016

1

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Criminal Law and Criminology

THE THEORY AND PRACTISE OF VIOLENT CRIMES AGAINST SEXUAL MORALITY

THESIS

Author: Deli Dávid

Consultant: Dr. Sántha Ferenc

Univerity Docent

MISKOLC

2016

2

Tartalomjegyzék:

BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 3

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................... 5

1.1. A nemi erkölcs védelme az ókori keleten ......................................................................... 6

1.2. Hamurappi törvénykönyve: .............................................................................................. 7

1.3. Nemi erkölcs védelme a római jogban: ............................................................................ 7

2. A MAGYAR JOGFEJL DÉS ................................................................................................. 9

2.1. A honfoglalás el tt ........................................................................................................... 9

2.2. Az Árpádháziak: ............................................................................................................... 9

2.3. Az Árpádháziak után: ..................................................................................................... 10

2.4. Az 1795. évi javaslat ...................................................................................................... 11

2.5. Az 1843. évi törvényjavaslat: ......................................................................................... 11

2.6. A csemegi kódex: ........................................................................................................... 12

2.7. Az 1961. évi V. törvény( A szocialista Btk) ................................................................... 14

2.8. Az 1978. évi IV. törvény ................................................................................................ 16

3. A NEMI ERKÖLűS ELLENI ER SZAKOS Ű NűSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA ........................................................................................................................ 21

3.1. Szexuális kényszerítés .................................................................................................... 22

3.2. Szexuális er szak ............................................................................................................ 24

3.3. Szexuális visszaélés ........................................................................................................ 27

3.4. Vérfert zés ..................................................................................................................... 28

4. A BÍRÓI GYAKORLAT ....................................................................................................... 29

5. A NEMI ERKÖLűS ELLENI Ű NűSELEKMÉNYEK FELDERÍTÉSE ........................... 34

6. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS .............................................................................................. 38

7. ZÁRÓ GONDOLATOK ........................................................................................................ 42

IRODALOMJEGYZÉK: ................................................................................................................ 44

Jogforrásjegyzék: ........................................................................................................................ 44

3

BEVEZETÉS

„Addig még csak fel sem merült bennem, hogy velem ilyesmi megtörténhet,

soha nem féltem éjszaka járkálni az utcán. Abban a pillanatban,

amikor lelökött, és megpróbált legyűrni, megváltozott a véleményem a világról.”

(névtelen egyetemista lány)

Dolgozatom témájaként a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények bemutatását

választottam egyrészt az elméleti, másrészt a gyakorlati oldalról megközelítve. A

deliktumok rendszertanilag a Űüntet törvénykönyvr l szóló 2012. évi ű. törvény XIX.

fejezetében kerültek elhelyezésre a 196.§ - ban, valamint a 197.§ -ban.

Témaválasztásomat számtalan dolog indokolja, amikkel kapcsolatban felesleges lenne

bármilyen sorrend, vagy hierarchia meghatározása. A különb z tankönyvek, szakcikkek,

vallomások, tudósítások fürkészése során magával ragadott a téma, köszönhet en talán a

normális ellen érzés amit az olvasóból kivált, vagy talán a vallomásokban kifejtett esetek

meglep részletessége. Engem személy szerint az ragadott meg, hogy a

büntet jogunkban ez a b ncselekményi kör az, aminek a teljes kör szabályozását

követeli meg talán legjobban a társadalom, ugyanakkor ezen deliktumok szabályozása az

egyik legképlékenyebb, az egyik legtöbbet változtatott szabályozási kör a magyar

büntet jogban.

A dolgozatom témájaként szolgáló b ncselekményi kör igen heves reakciót vált ki, és

váltott ki mindig is, mind az egyszer emberek, mind pedig a média irányából. Ez a

reakció abszolút nem nevezhet véletlennek, ugyanis ezt a tényt igazolják az adott

4

témakört taglaló híradások magas száma, valamint az is bizonyított tény, hogy a

társadalom tagjai két b ncselekményi kört ítélnek meg a legsúlyosabban. Az egyik az

élet ellen irányuló szándékos b ncselekmények köre, a másik pedig a nemi erkölcs elleni

er szakos támadások.1 A deliktumok súlyosságát igazolja továbbá a Űüntet

törvénykönyvben elfoglalt rendszertani helyük, de leginkább talán a büntetési tételek

mértéke.

Sajnálatos tény, hogy a nemi erkölcs ellen irányuló er szakos b ncselekmények

viszonylatában áldozati oldalon a gyerekek aránya jóval magasabb, mint a többi

b ncselekményi körnél. Hazánkban is erre engednek következtetni a számok, ugyanis

Magyarországon minden ötödik nemi erkölcs elleni b ncselekmény áldozata

gyermekkorú. Ezen b ncselekményi kör egyedüli sajátossága, hogy nem csupán az átlag

törvénytisztel polgárok ítélik el mélységesen a hasonló cselekményeket, hanem az

elítéltek, valamint b nöz életmódot folytatók körében is nagyfokú ellenérzést vált ki.

Köztudomású tény, hogy aki gyermekkorú sérelmére követ el ilyen jelleg

b ncselekményt azt az úgynevezett „börtön hierarchia” legalsó fokára helyezik az

elítéltek a büntetés-végrehajtási intézetekben, ami ennek megfelel megalázó

bánásmóddal, és nem ritkán fizikai atrocitásokkal jár.

A témakör gyakorlati oldalát vizsgálva rögtön két problémával találjuk szembe magunkat,

amik megnehezítik a nemi erkölcs elleni b ncselekmények felderítését illet leg az

igazság érvényre juttatását. Egy az el z évtizedben elkészült felmérés szerint2,

Magyarországon a legkevesebb a 100.000 f re jutó nemi er szak miatt tett feljelentések

száma. Az érdekes ezzel kapcsolatban az, hogy ez pozitív statisztikának hangzik,

valójában mégsem az, ugyanis ez nem azt jelenti, hogy hazánkban kevesebb lenne a nemi

erkölcs ellen elkövetett b ncselekmények száma, hanem azt hogy a megtörtént esetekr l

nem tájékoztatják az illetékes hatóságot, ami arra enged következtetni, hogy a sértettek

nem bíznak a magyar igazságszolgáltatásban. A mérleg másik oldalán azonban az vehet

észre hogy a feljelentések esetében az ügyek igen nagy száma jut el a bíróságra, ami arra

vezethet vissza, hogy csak, a már eleve „betonszilárd” bizonyítékokkal rendelkez

sértettek fordulnak csak a hatóságokhoz. A másik gyakorlati probléma, hogy a vizsgált 1 MERÉNYI KÁLMÁN: A szexuális er szak, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Űudapest,21. o.

2 http://nol.hu/belfold/20090514-nem_biznak_a_megeroszakolt_nok_a_hatosagokban-332754

5

esetek legtöbbjénél a gyermekkorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények

elkövetése miatt indult büntet eljárás felmentéssel zárult, azzal az indokkal, hogy adott

bírói fórumnak nem állt rendelkezésére hitelt érdeml bizonyíték, kétséget kizáró

bizonyító tény.

Mindezek fényében, cseppet sem túlzás kijelenteni, hogy Magyarországon a szabályozott

deliktumok közül a nemi erkölcs ellen irányuló er szakos b ncselekmények köre az, ami

a legtöbb problémát veti fel, egyrészt b ncselekmények felderítetlenségéb l kifolyólag,

másrészt a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiánya, valamint az erre a

b ncselekményi körre kiképezett szakemberek hiánya miatt a nyomozó hatóságnál.

Korábban leírtam, hogy a nemi b ncselekmények szabályozása az id k során rengeteg

változáson esett át, aminek nagyon egyszer oka, hogy ezen cselekmények megítélése

100% - ban az adott társadalmi, ideológiai helyzett l függ, valamint a mindenkor

uralkodó közfelfogástól.3 Összességében elmondható tehát hogy a szankcionálás

mértékére vonatkozó társadalmi erkölcsi igény alakította legnagyobb mértékben ezen

b ncselekmények szabályozását. Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a hatályos

szabályozásáról, pontról pontra vizsgálni kell a korábbi szabályozások úgynevezett

„szépséghibáit”. Ezért szeretném dolgozatomban tételesen levezetni, hogy a magyar

jogfejl dés során hogyan változott a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények

megítélése mind a jogalkotó, mind pedig a társadalom egésze szempontjából, valamint

szeretném feltárni a delictumok hatályos szabályozásának hátterét, az ehhez kapcsolódó

visszásságokat, továbbá a statisztikai mutatók által el revetített aggályokat. A hatályos

szabályozás leírásának végéhez közeledve be kívánom mutatni a jogalkalmazó által

alakított joggyakorlatot a különb z „ŰH-k” megvizsgálása által, külön kitérve a hatóság

munkájának aspektusaira mint például a b ncselekmények felderítésének nehézségeire.

Végezetül pedig egy nemzetközi kitekintés el tt dolgozatomban kívánok foglalkozni a

b ncselekményi körön belül a két legmeghatározóbb b ncslekmény, a szexuális

kényszerítés, és a szexuális er szak elhatárolási kérdéseivel, annak mechanikájával.

3 Mezei Bar a: Bü tetőjog és sze ualitás Mag arországo . Ru i o / .o.

6

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A nemi erkölcs elleni cselekmények szinte egyid snek mondhatóak a jelen felfogás

szerinti civilizáció kialakulásával, tehát ezen kategóriáról egészen az ókorig

visszanyúlóan beszélhetünk. A történelem hajnalától kezdve három b ncselekményi kör

volt, ami éles bírálatot, ellenérzést váltott ki a társadalom tagjaiból. Az egyik

b ncselekményi kör a nemi erkölcs elleni b ncselekmények, az élet és testi épség ellen

irányuló, valamint a vagyon ellen irányuló b ncselekmények mellett. E tény is bizonyítja

azt, hogy már az si id któl kezdve igazolás nyert a nemi erkölcs elleni b ncselekmények

társadalomra veszélyességének súlyos mivolta, valamint erkölcsileg bomlasztó hatása.4

Az ezen cselekményekkel kapcsolatos büntet jogi szabályozás igénye jelen van a

társadalmi életviszonyok szabályozásának megjelenése óta, azonban megfigyelhet hogy

maga a szabályozás nem csak a különböz társadalmakban fest elénken eltér képet a

kulturális, és földrajzi differenciálódás miatt, hanem koronként is meglehet sen változó

tendenciát mutatott ez idáig. Az egyedüli sajátosság, ami közösnek mondható az eltér

korok, társadalmak szabályozásában az az, hogy a nemi erkölcs elleni, valamint a nemi

szabadság elleni cselekményeket a világon mindenhol a legsúlyosabb deliktumokként

szankcionálják az adott jogrendszer törvényességi keretei között.5

1.1. A nemi erkölcs védelme az ókori keleten

Érdekesség, hogy az ókori kelet népei csupán a vérfert zést és a házasságtörést

szankcionálták, az akkori törvények jellemz en a n k tisztaságának védelmére irányultak.

A legkorábbi írásos emlékek Úr-Nammu király idejéb l maradtak ránk. Úr-Nammu

törvényei büntetni rendelték az er szakos közösülést, és megfigyelhet hogy az akkoriban

hagyományos Talio elv (szemet szemért) mellett sz k körben ugyan, de megjelent a

kompozíció lehet sége.6

4 Rácz Lajos(szerk.):Egyetemes állam –és jogtörténet, Ókor-feudális kor. Budapest: HVG – Orac 1998, 16-17

5 Magyar büntet jog különös rész : XIX. fejezet. űomplex kiadó 6 Rácz i.m. 41.o

7

1.2. Hamurappi törvénykönyve:

Hamurappi törvénykönyve több ízben is változást hozott, ugyanis a család egységének a

védelmét célozta meg. Másrészr l a megrontást is beemelte a büntetend deliktumok

körébe a házasságtörésen és a vérfert zésen kívül, azonban az ezeken kívüli hasonló

jelleg cselekményeket, mint pl: fajtalankodás, továbbra is a család „büntette meg”. 7

1.3. Nemi erkölcs védelme a római jogban:

A rómaiak jogrendjében hosszú ideig a domestica disciplina hatáskörébe tartozott a nemi

erkölcs elleni cselekmények megtorlása, azonban a házasságon kívüli nemi élet és az

ehhez társuló erkölcstelenség hatalmas méreteket öltött és megingott a rómaiak jogrendje,

az állam alapja. A lex Iulia de adulteriis coercendis (Kr. e. 736) ezt kiküszö öle dő

közbüntetésnek vetette alá az ilyen jellegű selek é ek egész sorozatát új deliktumként

bevezette a „tisztességes hajado al, illetve özvegg el való közösülés” -t.

A középkor: Az egyházjog, amelynek felfogása évszázadokon keresztül uralkodó volt és a

középkori, sőt az újkori jogokat is sokáig befolyásolta, minden nemi erkölcstelenséget

ű tett ek i ősített és a e i ösztö ek ár il e eg e e gedett eg ilvá ulását

egtorolta. Bü tetést vo t aga utá pl. a tisztességes ősze él el sá ítása, az erőszakos

közösülés, a házasságtörés, a kettős házasság, a vérfertőzés, az eg házi sze él ekkel létesített

sze uális kap solat, a ter észet elle i fajtala ság, a kerítés, sőt izo os fokig az ö kielégítés is.

A ordél házak egszü tetését ag erővel szorgal azta az eg ház, azo ban olyannyira

sikertele ül, hog azok a középkor a a legtö hel e ár hatósági elle őrzés alatt állottak.

Gyökeres változást csupán a XVIII. század hozott a kor nagy reformátorai által, akik szerint ezen

jellegű selek é ek ol a kis érték e sértik az államot és az egyént, hogy feleslegessé vált

azok szankcionálása, ha bizonyos esetekben mégis nagyobb lenne a sérelem akkor a büntetés

e hítése a egfig elhető. A XIX. század jogirodal át és törvé hozási u kálatait ár az a

nézet hatotta át, hogy a sze ére elle i ű selek é ek g a á t kifejezette sak a e i élet

7 Angyal Pál A szemérem elleni büntettek és vétségek . Budapest: Attila-nyomda Részvénytársaság, 1937, 5.

8

sza adságát és az erköl söt durvá sértő tá adások ü tethetők. A e i e az il e

selek é e párosult erőszakkal, illetve sze él i sza adság egsértésével, tová á e

okozott közbotrányt: büntetéssel nem volt sújtható.8

8 lásd: http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=1177 megnyitva: 2016. július 03.

9

2. A MAGYAR JOGFEJL DÉS

2.1. A honfoglalás el tt A honfoglalás el tti kor nemi viszonyainak megismerése igencsak nehéz feladat, mivel

nem igazán áll rendelkezésünkre olyan forrás, amely ebb l az id b l maradt volna ránk.

A hazai büntet jogi szabályok írásba foglalása, ezek rendszerezése, csak az államalapítást

követ en indult meg, és ebb l a nemi erkölcs elleni deliktumok nem maradhattak ki. 9

2.2. Az Árpádháziak:

Az árpád házi királyok korából származó dekrétumokat még az egyházjogi szellem

jellemezte, így ebben az id ben a represszív szankció a társadalom természetes reakciója

volt az adott b ncselekmény elkövetésére.10

Az Árpád- házi királyok törvényei négy deliktumot szabályoztak a szemérem elleni

cselekmények körében amelyek a „paráznaság”, „nemi er szak”, „n rablás”,és a

„házasságtörés”. A korszak legnagyobb érdekessége az egyházjogi jelleg mellett, hogy

Szent István idejében a nemi er szakot csupán úgymond házasságot kikényszerít

eszköznek tekintették, amely problémát Szent László törvényei oldottak fel a súlyos

szankció kilátásba helyezésével.11

Hazánkban az els írásos emlék ebb l az id szakból való, pontosabban maga az els

szabályozás Szent László törvényében jelenik meg: „ Hajadon leányon vagy asszonyon

való er szaktételr l – Valaki hajadon leányon vagy asszonyon, egyik faluból a másikba

men utjában er szakot teszen, ugy bánja meg, mintha embert ölt volna.”12 Ebb l látható,

hogy a nemi er szaktétel magával a legsúlyosabb b nért járó büntetéssel fenyegetett,

büntetési tétele megegyezett az emberöléssel. A kés bbiek folyamán Szent László

valamint Könyves Kálmán törvényei külön szabályozásban írják le az egyházi személyek

által elkövetett cselekményeket. 9 MADARASSYMOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a e i erköl s elle i ű selek é ek Cse egi-kóde előtti

történetéhez, Jogtudományi Közlöny, 2009/7-8. szám, 343.o. 10 U.a.

11

Meré i Kál á : A sze uális erőszak . Közgazdasági és Jogi Kö vkiadó Budapest -115. o. 12 Szent László dekrétumainak I. könyve: 32.fejezet : http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=346

10

2.3. Az Árpádháziak után:

A hármaskönyv három deliktumot szabályozott a nemi erkölcs elleni b ncselekmények

égisze alatt, többek között a vérfert zést, a mostohaanyán elkövetett er szakot, valamint a

feleség házasságtörését. Fontos megemlíteni a hazai szabályozással kapcsolatban II. Lajos

dekrétumát, amely tartalmazza az egyház elleni, és a n kön elkövetett er szak

megbüntetésér l rendelkez szabályozást. A 18. sz.-tól az er szakos közösülés sértettje

csak 1Ő éven felüli lehetett, és a történelem során el ször figyelhetjük meg hogy rangra,

erkölcsiségre, valamint a sértett és az elkövet közötti társadalmi különbségekre tekintet

nélkül válhatott valaki a b ncselekmény sértettjévé, tehát a megel z kor nem tisztán

legitim személyi kvalifikációja nem volt feltétel, a történelmi gyakorlat megszakadt. A

szankció ebben az esetben halál volt.13 A hazai büntet jog kodifikálásának gondolata az

1667-es országgy lésen merült fel el ször, de csak az 1712-es országgy lés tárgyalt

önálló büntet jogi javaslatot.(Praxis űriminalis). A javaslatot Űencsik Mihály dolgozta

ki, amit az országgy lés elfogadott ugyan, de a hatályba lépése elmaradt a becikkelyezés

hiánya miatt. Fontos megjegyezni hogy a hazai szabályozásban el ször a Praxis

Criminalisban jelentek meg a természet elleni fajtalanság esetei. A természet elleni

fajtalanságnak két esete volt: A szodómia és a bestialitás. A szodómia az azonos nem ek

közötti szexuális érintkezést jelentette, a bestialitás pedig valamely állat és ember közötti

fajtalanságot takarta. Az el bbi b ncselekmény büntetése a kard általi halál, utóbbié

pedig, hogy „mind az ember, mind pedig az állat máglyán haljanak meg, hamvaikat pedig

szórják a szelekbe, vagy a vízbe.”14

13 MADARASSY-MOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a nemi erkölcs elleni b ncselekmények űsemegi-kódex el tti történetéhez, in Jogtudományi Közlöny, 2009/7-8. szám,: 346-347.o

14 ANGYAL PÁL: A szemérem elleni b ntettek és vétségek, 1937, Attila Nyomda Részvénytársaság, Űudapest, 74. o.

11

2.4. Az 1795. évi javaslat

Az 179ő. évi javaslat nagyon fontos állomása a hazai büntet jog fejl désének, ugyanis ez

a javaslat volt az els , ami átfogta a büntet jog egészét, értve ez alatt az anyagi jogi

szabályozást, és az eljárásjogi szabályokat egyaránt.15 A másik, talán még fontosabb ok,

aminek említését l nem tekinthetek el, az az, hogy a nemi er szak passzív alanya a

korábbi szabályozásoktól eltér en tisztességtelen n , szajha, valamint férfi is lehetett, ami

hatalmas újítást jelentett a korábbi kodifikációs próbálkozásokhoz képest. A javaslat az

erkölcsök megrontására irányuló b ntettekként szabályozta a következ ket:

1. a bigámiáról

2. a poligámiáról

3. a vérfert zésr l

4. a házasságtörésr l

5. a kerítésr l

6. a bujálkodásról

7. a paráználkodásról

8. a természetellenes fajtalankodásról

9. és a közbotránkozást okozó cselekedetekr l

szóló rendelkezéseket.16

2.5. Az 1843. évi törvényjavaslat:

Az 1843. évi törvényjavaslat Deák Ferenc nevéhez f z dik, és igen fontos állomása a

magyar büntet jog fejl désének, többek között azért, mert már osztatlanul elismerte a

büntet jogászokat.17 Törvényi szintre ugyan sosem emelkedett, azonban mégis

elidegeníthetetlen érdemei vannak, hiszen törekedett a megel z korok igazságtalan

joggyakorlatának felszámolására (úriszékek), valamint kísérletet tett a büntet jog

egészének egységesítésére. A törvényjavaslat a nemi b ncselekményeket a XVIII. –

15 MADARASSY-MOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a nemi erkölcs elleni b ncselekmények űsemegi-kódex el tti történetéhez, in Jogtudományi Közlöny, 2009/7-8. szám,: 349. oldal 16 MERÉNYI KÁLMÁN: A szexuális er szak, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Űudapest, 122. o. 17

Halász Zoltá : A sze ére elle i ű selek é ek, Első kö v, Athe aeu Irodal i és N o dai Társulat 99.o.

12

XXII. fejezetben kriminalizálta. Ezen cselekmények közül az els tényállással kívánok

tüzetesebben foglalkozni, ami nem más, mint az „er szakos nemi közösködés”.18 Az

er szak vagy fenyegetés alkalmazása mellett a b ncselekményt úgy is el lehetett követni,

hogy a sértettnek az elkövet olyan szert adott be, amit l védekezésre képtelen állapotba

került, majd az elkövet az áldozata ezen helyzetét kihasználva közösült vele. További

említésre szorul, hogy a b ncselekmény passzív alanyi köre is változtatásra került,

ugyanis a b ncselekményt csak olyan n nek a sérelmére lehetett elkövetni, akivel az

elkövet nem élt házasságban a cselekmény elkövetésének id pontjában. A

törvényjavaslat súlyosbító körülményként értékelte, ha a sértett a tizennegyedik életévét

még nem töltötte be, illetve ha szül i gyermeki, testvéri viszonyban állt az elkövet vel. A

Deák féle törvényjavaslatban egyedülálló módon megjelent a b ncselekményi körrel

kapcsolatban a polgári jogi igény intézménye, bár ez vagyoni helyzethez, és a cselekmény

súlyosságához mérten kerülhetett csak megállapításra. Ahogy a törvényjavaslat szövegét

olvassuk, számtalan dolog igazolja a szabályozás átfogó jellegét,(pl.: halmazati büntetés

kiszabásának lehet sége, kísérleti stádium, magánindítványhoz kötöttség) ami közül

kiemelném, hogy Deák meghatározta, hogy a cselekmény pontosan mikor számított

befejezettnek. E szerint a nemi közösülés akkor befejezett, ha „ a nemz részek már a

valósággal egyesítettek” voltak.19

2.6. A Csemegi-kódex:

A Csemegi - kódex volt hazánk els kodifikált Űüntet Törvénykönyve, melyet

megfogalmazójáról, Csemegi Károly államtitkárról neveztek el. (1878. évi V.

törvénycikk). A kódexet nagyon sok bírálat érte mind a megalkotása idején, mind azt

követ en, ami annak tudható be, hogy űsemegi szakított az törvényt megel z

törvényjavaslattal, mint struktúralitás, mind szabályozás szempontjából. A kor általános

társadalmi elvárása az volt a törvénnyel kapcsolatban, hogy az 1843.-as törvényjavaslat

alapjain nyugodjék, azonban a legtöbb kérdésben teljesen eltér a szabályozás jellege. A

kódex a b ncselekményeket b ntettekre és vétségekre osztotta, és kés bb kapcsolódott

hozzá az 1879. évi XL. törvénycikk ( a kihágásokról).

18

Halász i.m. 102.o. 19

Halász i.m. 103.o.

13

Ezt a fajta hármas felosztást trichotom rendszernek nevezik. A különös rész 42 fejezetre

tagozódik melyek érdekessége, hogy további címekre felosztást nem tartalmazott. A

XIV. fejezet A szemérem elleni bűntettek és vétségek címet viselte. A fejezet hét

deliktumot rendel büntetni, melyek a következ k:

er szakos nemi közösülés

szemérem elleni er szak

természet elleni fajtalankodás

megfert zés

vérfert zés

házasságtörés

csábítás

Dolgozatomban a terjedelmi korlátokból kifolyólag az els kett , a téma szempontjából

nagyobb jelent ség tényállással kívánok foglalkozni. A fejezet els tényállása az

er szakos nemi közösülés, mely jelzi a b ncselekmény tárgyi súlyát a fejezeten belül.

„232. § Erőszakos nemi közösülés bűntettét követi el, és tíz évig terjedhető fegyházzal

büntetendő

1. a ki valamely nőszemélyt erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerit: hogy vele

házasságon kivül nemileg közösüljön;

2. a ki valamely nőszemélynek öntudatlan, - vagy akarata nyilvánitására, vagy

védelmére tehetetlen állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kivül nemileg

közösüljön; akár ő idézte elő azon állapotát, akár nem.”20

A törvény rögzíti, hogy a b ncselekmény n sérelmére, és annak is csak házasságon

kívül követhet el.

E kóde rögzítette először a sze ére elle i erőszak ű tettét.

233. § A sze ére elle i erőszak bü tettét követi el, és öt évig terjedhető börtö el bü tete dő:

a ki vala ely ősze élye erőszakkal, vagy fe yegetéssel, - vagy a ősze ély ek a . § .

pontjában meghatározott állapotában, házasságon kivül fajtalanságot követ el, a mennyiben

cselekménye sulyosabb beszámitásu büntettet nem képez.21

20 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntet törvénykönyv a büntettekr l és vétségekr l, 21 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntet törvénykönyv a büntettekr l és vétségekr l,

14

A szemérem elleni er szak esetén nem a közösülésre, hanem valamilyen fajtalan

cselekményre terjedt ki az elkövet szándéka. Min sített esetért volt büntethet az

elkövet , ha a cselekmény sértettje az elkövet fel- vagy lemen je, illetve oldalági

rokona, vagy az elkövet nevelésére, tanítására, gondnokságára, felügyeletére,

gondviselésére vagy gyógykezelésére bízott személy volt. A büntetés ebben az esetben

tízt l tizenöt, illetve ött l tíz évig terjed fegyház volt.22

Érdekesség, hogy a Csemegi-kódex jóval enyhébben bírálta a szemérem elleni er szakot,

mint az er szakos közösülést, amit a jogalkotó azzal indokolt, hogy az utóbbinál a nem

kívánt következmények köre is jóval szélesebb. Az er szakos közösülésnél nagyobb

esélye van annak, hogy a sértett traumát szenved, illetve ebbe a körbe van sorolva a nem

kívánt terhesség is.23

A kódex megalkotta a természet elleni fajtalanság törvényi tényállását, mint vétséget,

azonban a n k közötti viszonyt és annak min sített esetét, mint b ntettet nem sorolta ide,

továbbá a fajtalankodás fogalmával is adós maradt. Fontos megemlíteni, hogy

amennyiben a sértett és az elkövet között a b nvádi ítélet megszületése el tt házasság

jött létre, abban az esetben a sértett nem volt büntethet . A kódex felül írott rendelkezései

a Magyar Népköztársaság Űüntet Törvénykönyvér l szóló az 1961. évi V. tv hatályba

lépéséig hatályban voltak. Ez alól csak a csábítás b ntette szolgáltat kivételt, amit az

1908. évi XXXVI. törvénycikkely, az úgynevezett els b ntet novella módosította

„kerítés” re, tényállását, elkövet i körét kib vítette, valamint a hozzá f z d szankciót

szigorította.24

2.7. Az 1961. évi V. törvény ( A szocialista Btk)

A „Magyar Népköztársaság Űüntet törvénykönyve” néven elhíresült új Btk. XV.

Fejezete a család, ifjúság és nemi erkölcs elleni b ntettek címet viselte. Ezen belül, a II.

cím a nemi erkölcs elleni b ntetteket foglalta magában. A szocialista Űtk. 276. §

határozta meg az er szakos nemi közösülés törvényi tényállását, mely az el z

22

Merényi i.m. 124-125.o. 23

Tóth Áro László: A e i erköl s elle i erőszakos ű selek é ek hatál os sza ál ozásával kapcsolatos néhány problémáról, Iustum Aequum Salutare, 2007/4. szám 239.o. 24

Merényi i.m. 126.o.

15

szabályozással szemben a házassági életközösségen kívüli er szakot rendelte büntetni. A

min sített esetek köre is módosult, és új min sítésként jelent meg, ha ugyanazzal a n vel,

azonos alkalommal két vagy több férfi egymás cselekményér l tudva közösült. A 12.

életévét be nem töltött személyt a jelenleg hatályos szabályozáshoz hasonlóan,

védekezésre képtelennek tekintette. A b ncselekmény bejezetté vált a nemi szervek

közösülési célzattal történ érintkezésével. Kiemelend a tettesség kérdése. A

b ncselekmény tettese n is lehetett. Jelent s változás az el z szabályozáshoz képest,

hogy a sértett védekezésre képtelen állapota vonatkozásában, már nem volt jelent sége

annak, hogy azt az elkövet idézte e el , vagy sem.25 A Legfels bb Űíróság Ő76. számú

Űüntet kollégiumi állásfoglalása alapján a b ncselekmény két elkövetési magatartás-

részb l tev dik össze:

1. Kényszerítésb l

2. Közösülésb l

A közösülés érdekében pedig az is alkalmazhat kényszerítést, aki maga nem képes n vel

való közösülésre, tehát n is. Jelent s változás volt, hogy a (2) bekezdés. b, pontjában

meghatározott min sít körülmény hiányában, amennyiben a sértett és az elkövet az 1.

fokú ítélet meghozatala el tt házasságot kötött, úgy az ítélet korlátlanul enyhíthet volt.26

A b ncselekmény alapesetében a büntet eljárás csak magánindítványra volt

megindítható. A szemérem elleni er szak b ntette esetében a korábbi szabályozástól

eltekintve a passzív alany házassági életközösségen kívül lév más személy lehetett. A

természet elleni fajtalanság meghatározásánál a Btk. a korábbi rendelkezést elvetette,

mely szerint csak a férfiak között elkövetett ilyen jelleg cselekmények voltak

büntetend k.27

A törvény a cselekmény er szakos változatát rendelte büntetni, és a mell zte az embernek

az állattal való fajtalanságának pönalizálását.

25 űzebe András: Az er szakos nemi deliktumok hazai szabályozásának történeti aspektusai 7.o. 26 1961. évi V. törvény 277. § (2).

27 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Űüntet Törvénykönyve 278. §

16

2.8. Az 1978. évi IV. törvény

Az 1978. évi IV. törvény a nemi erkölcs elleni b ncselekmények tekintetében követte az

1961. évi V. törvényt, a témakörön belül két b ncselekményt szabályozott, az er szakos

közösülést, és a szemérem elleni er szakot. Jelent s változásokat csupán a rendszerváltást

követ en figyelhetünk meg. Erre tökéletes példa az 1993. évi XVII. törvény, amely a

szemérem elleni er szak és az er szakos közösülés büntetési tételeit volt hivatott

összhangba hozni egymással. A jogalkotó indoklása szerint a szemérem elleni er szak is

elkövethet oly módon, hogy az emberi mivoltában mélyen megalázott sértettnek

hatalmas testi vagy lelki gyötrelmet kell elviselnie.

Er szakos közösülés:

A jogi tárgya a b ncselekménynek az egyén szexuális önrendelkezési joga, nemi

szabadsága, valamint fiatalkorú, vagy gyermekkorú sértett esetében az egyén egészséges

nemi fejl dése.28

A jogalkotó szerint, a közösülés fogalmilag lehetetlen két azonos nem ember között.

Ezzel indokolta azt, hogy ugyan a passzív alany szempontjából lényegtelen hogy n , vagy

férfi az illet , azonban a b ncselekmény sértettje csak ellenkez nem lehet, mint az

elkövet .29

Az er szakos közösülés tettese bárki lehetett, aki a sértettel nem azonos nem , tehát

különösebb személyi kvalifikáltság nem volt szükséges hozzá, viszont a törvény abból

kifolyólag, hogy a gondatlan elkövetés fogalmilag kizárt, ezért csak a szándékos alakzatot

rendelte büntetni. Két féle elkövetési magatartással volt megvalósítható a b ncselekmény:

az egyik az „er szakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen

fenyegetéssel való közösülésre kényszerítés”, a másik pedig a „védekezésre, vagy

akaratnyilvánításra képtelen állapot közösülésre való felhasználása volt.30 A paragrafus

második valamint harmadik bekezdése szabályozta a b ncselekmény min sített eseteit,

szám szerint hármat, melyek a következ k

Súlyosabban min sítés alá esett az er szakos közösülés:

28

FehérHorváth-Léva : Mag ar ü tetőjog külö ös rész, Bí or Kiadó Miskol , . .o. 29

Ko e tár a Bü tető törvé kö vről szóló . évi IV. törvé hez 30

.évi IV. törvé a Bü tető törvé kö vről .§.

17

amennyiben a közösülésre kényszerített sértett nem töltötte be a tizenkettedik

életévét

amennyiben a sértett az elkövet nevelése, felügyelete, vagy gondozása, illetve

gyógykezelése alatt állt, illetve az elkövet az er szakos közösülést a sértettel

kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve

követte el

amennyiben a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményér l tudva többen

közösültek31

Két nagyon fontos dolog az, aminek említését nem lehet elhanyagolni, a régi Btk. – val

kapcsolatban. Az er szakos közösülés immateriális b ncselekmény, tehát ebb l

kifolyólag nincs szükség eredmény bekövetkezésére az elkövetési magatartás kifejtésén

túl. A másik fontos dolog, amire ki kell térni az nem más, mint a kapcsolat a

„kényszerítés”, és az er szakos közösülés között. A nemi er szakkal kapcsolatos

b ncselekmények csupán annyiban tértek el a „kényszerítés” tényállásától, hogy

meghatározott volt a kényszerítés célja, valamint kvalifikált fenyegetéssel lehetett

végrehajtani, aminek két aspektusa, hogy egyrészt élet, vagy testi épség ellen irányulónak

kellett lennie, másrészt közvetlen fenyegetésnek. Ezen feltételek hiányában sajnálatos

módon az adott b ncselekményre csak a Btk 14.§ -t, a „Kényszerítést” lehetett

alkalmazni.32

A szemérem elleni erőszak:

Az er szakos közösülés fogalomköre alá nem vonható közvetlen testi kontakttal járó

nemi cselekmények ellen mi szolgáltat védelmet? Erre a társadalmi kérdésre adott választ

a jogalkotó a szemérem elleni er szak szabályozásával.33 Az itteni szabályozás

lényegében majdnem megegyezik az er szakos közösülésnél látottal, azzal az eltéréssel,

hogy a sértetti oldalon azonos nem személy is szerepelhet.34 Jelent s módosításként

fogható fel, hogy a korábban természet elleni fajtalankodásként ismert tényállás két részre

bomlott: er szak vagy fenyegetés nélkül megvalósuló természet elleni fajtalankodásra,

illetve er szakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel

31

1978. évi IV. tv 197.§ (2) c.-(3) 32

Szo ora Zsolt: A e i ű selek é ek eg es dog atikai alapkérdéseiről. Doktori értekezés. SZTE ÁJK, 2008. 132.o. 33

Nag Ale a dra: Az erőszakos sze uális ű selek é ek sza ál ozása a és hol ap. Bű tetőjogi szekció 9.o. 34

BH 2007.75

18

elkövetett természet elleni fajtalankodásra. Mindkett t hivatalból üldözend

cselekményyé nyilvánította a jogalkotó.35 A természet elleni fajtalankodást „az ifjúság

egészséges szexuális fejl dését veszélyeztet ”36 b ncselekmények közé sorolták, és mind

elkövet i, mind pedig sértetti oldalon személyi kvalifikáltságtól tették függ vé annak

megvalósulását. Ez röviden annyit jelent, hogy a b ncselekményt kizárólag a

tizennyolcadik életévét betöltött személy követhette el, és kizárólag a 18. életévét be nem

töltött azonos nem személlyel történ fajtalankodás volt büntetend . Ez a fordulat

feltételezi a passzív alany beleegyezését, valamint azt, hogy az elkövet nek a tudata

kiterjedt a sértett életkorára.37 Ezen szabályozással ellentétben a természet elleni

er szakos fajtalankodás jogi tárgya a nemi élet szabadsága, amire utal a kés bbi Űtk.-beli

fejezet címe is. A 2012, évi C. törvény hatályba lépéséig a témával kapcsolatban három

fontos jogszabályt szeretnék még megemlíteni a teljesség igénye nélkül, dolgozatom

terjedelmi korlátaira figyelemmel.

Az 1993. évi XVII. törvény:

A törvény által hozott változás els sorban a szemérem elleni er szaknak, és a természet

elleni er szakos fajtalanságnak a b ntettét érintette. Ezen módosítással kapcsolatban is

két fontos dolgot kell kiemelni, mégpedig hogy az eddigi min sített esetek mellé a

jogalkotó beemelte a törvénybe azt a fordulatot is mely szerint súlyosabban rendelte

büntetni, ha „ a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményér l tudva” többen

fajtalankodtak.38

Érdekesség, hogy az 1978. évi IV. törvény el ször határozta meg a fajtalanság fogalmát a

törvényi magyarázatban egzakt módon, amelyet 210/A§ (2) bekezdésként emelt be a

Btk.-ba, és amely a következ

Fajtalanság: fajtalanságnak min sül a közösülés kivételével minden olyan súlyosan

szeméremsért cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.

Ezt a törvényi fogalmat a bírói gyakorlat még annyival egészíti ki, hogy a fajtalan

cselekmény csak a sértett testének közvetlen, fizikai érintésével valósulhat meg.39

35

Czebe András:Az erőszakos e i deliktu ok hazai sza ál ozásá ak törté eti aspektusai .o. 36

Horváth Tibor-Kereszty Béla-Maráz Vilmosné-Nagy Ferenc-Vida Mihál : A ag ar ü tetőjog külö ös része.1999, Korona Kiadó, Budapest 267.o. 37

U.o. 282.o. 38

1978.évi IV. törvény 198.§ (2) b. 39 U.o. 210/A §

19

Az 1997. évi LXXIII. törvény

Ez a törvény az er szakos közösülés vonatkozásában megszüntette a n k kizárólagos

passzív alanyiságát. Ez annyiban volt fontos, már férfi is lehetett sértettje a

b ncselekménynek, ugyanakkor, a jogszabályváltozás óta a gyakorlat kevés példával tud

szolgálni a férfiak sérelmére elkövetett er szakos közösülésre vonatkozóan. E megoldás

azonban elméleti oldalról azért nem támadható, mert a korábbi rendelkezés mely szerint

csak n lehet a passzív alany, diszkrimináló volt a férfiakkal szemben, nem nyújtott

számukra a másik nem tagjaiéval megegyez , azonos szint védelmet. Az ilyen esetek

ritkaságát bizonyítja az, hogy amennyiben n által férfi sérelmére elkövetett er szakos

közösülés következne be, az a médiában minden bizonnyal egyfajta „szenzációként”

jelenne meg.40

Az 1997. évi LXXIII. törvény következtében már házasságon belül is elkövethet vé vált

az er szakos közösülés. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a b ntett tényállási eleme

volt a házassági életközösségen kívüli elkövetés. Az 1997. évi LXXIII. törvény új

min sített esetet vezetett be az er szakos közösülés és a szemérem elleni er szak

tekintetében azzal, hogy súlyosabban rendelte büntetni a 12. életévét meg nem haladott

személy sérelmére elkövetett cselekményt.

Az új min sített eset bevezetése azonban hatalmas jogértelmezési problémát vetett fel,

azzal hogy átlépte a kétszeres értékelés törvényi tilalmának korlátját. Ez a probléma abból

eredt, hogy a gyakorlatban a min sített formula két féle képen is értékelhet volt

min sített körülményként. Az els eset, amikor az elkövet er szakkal, vagy élet, illetve

testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel kényszeríti a 12 éven aluli sértettet

fajtalankodásra közösülésre, vagy ezek elt résére, a másik eset, pedig amikor a sértett

meghatározott állapotát használja fel mindezen cselekmények elkövetéséhez. A második

eset sértetti beleegyezést feltételez, ezért az önmagában nem min sül er szakos

közösülésnek, tényállásszer vé azt csak a 210/A§ (2) bekezdése teszi azáltal, hogy

kimondja, hogy a 12 évet be nem töltött védekezésre képtelen személynek min sül. Ezen

rendelkezés ütközött a kétszeres értékelés törvényi tilalmába, a jogalkalmazási

problémákat a jogalkotó azonban megoldotta a 2005. évi XCI. törvénnyel.

40 TÓTH ÁRON LÁSZLÓ: A nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények hatályos szabályozásával kapcsolatos néhány problémáról, in Iustum Aequum Salutare, 2007/4. szám,242. o.

20

A 2005. évi XCI. törvény:

A törvény értelmében, a büntetés öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha az

er szakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel

közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be. Ezen felül a

jogalkotó módosította ugyanilyen értelemben a fajtalankodásról szóló részt is a

törvényben. A jogalkotó ezzel azt a célt akarta elérni, hogy a 12. életévét be nem töltött

személlyel történ közösülés, vagy fajtalankodás szexuális er szaknak min süljön, és ez

által szigorúbb elbírálás alá essen, mint a megrontás.41

41 SZOMORA ZSOLT: A nemi b ncselekmények egyes dogmatikai alapkérdéseir l, Doktori értekezés, 2008, SZTE ÁJK, 1ő7. o.

21

3. A NEMI ERKÖLűS ELLENI ER SZAKOS Ű NűSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZAŰÁLYOZÁSA

Az el z ekben taglalt 1978. évi IV. törvény büntet jogi rendelkezéseit az elmúlt, több

mint 30 évben rengeteg dolog formálta át, többek között a különböz kormányzatok

eltér büntet politikai nézetei. Ennek a jogfejl désnek az eredményeként jött létre a

2012. évi C. törvény. A törvény indoklása szerint: „ A fejezet címe jobban kifejezi a

fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat, hiszen nem a nemi erkölcs

védelme az els dleges és egyetlen védett jogi tárgy, hanem a nemi integritás, nemi

önrendelkezés, nemi szabadság védelme is. El bbi ugyanis a köz érdekét tartja

els dlegesen szem el tt, utóbbi a magánszférára koncentrál.” 42A nemi élet szabadsága, és

a nemi erkölcs elleni b ncselekményeket a Űtk. XIX. fejezete tartalmazza. Az els dolog,

amit le kell szögezni, hogy az e körben tárgyalt b ncselekmények jogi tárgya közös, és ez

a jogi tárgy kett s. A b ncselekmények jogi tárgya a:

1. nemi szabadság és

2. a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje

A b ncselekményi körbe tartozó deliktumok a közös jogi tárgyat három szempontból

támadhatják:

1. sértik a nemi szabadságot (szexuális kényszerítés, szexuális er szak)

2. veszélyeztetik a gyermekek egészséges fejl dését (szexuális visszaélés,

gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia)

3. sértik a nemi kapcsolatoknak a társadalmilag elfogadott rendjét (vérfert zés,

kerítés, prostitúció el segítése, kitartottság, szeméremsértés)43

Mindenek el tt ki kell emelnem azt a tényt, hogy az új szabályozás fokozott védelemben

részesíti a 18. életévét be nem töltött sértetteket, valamint, hogy a jogalkotó az új Btk

megalkotása során feloldotta a korábbi különbséget a közösülés és a fajtalankodás között,

és bevezetett egy új törvényi fogalmat szexuális cselekmény néven.

42

2012. évi C. törvény indoklása a XIX. fejezethez 43 BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY: Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC, Budapest, 172. o

22

Szexuális cselekmény: eszerint min sül a közösülés, és minden súlyosan szeméremsért

cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas,

vagy arra irányul.

A változtatásra úgymond nagy volt az igény, így ugyanis e két fogalom egy közös

fogalom alá történ egyesítése számos jogértelmezési problémát el zhet meg a jöv ben.

3.1. Szexuális kényszerítés

196.§ (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak elt résére kényszerít, b ntett

miatt egy évt l öt évig terjed szabadságvesztéssel büntetend .

(2) Két évt l nyolc évig terjed szabadságvesztéssel büntetend , aki a szexuális

kényszerítést:

a, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

b, a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló

személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy

befolyási viszonyával visszaélve követi el

(3) A büntetés öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést

tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.44

Ez az új b ncselekményi tényállás a korábbi bírói gyakorlat által ismert „nemi zsarolás”

esetét szabályozza, a kényszerítés speciális megjelenési formájaként, ugyanis a

beleegyezés nélküli, de kvalifikált fenyegetés hiányát megvalósító szexuális aktust (

„nemi zsarolás”) korábban nem vette a jogalkotó a nemi erkölcs elleni b ncselekmények

körébe. A büntetési tételeket szemlélve észrevehetjük, hogy lényegesen súlyosabban

rendeli büntetni a jogalkotó a szexuális kényszerítést, mint az egyszer kényszerítést45

44

. évi C. törvé a ü tető törvé kö ről : § 45

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 170.o.

23

„A b ncselekmény elkövetési magatartásának két fordulatát különíthetjük el: a szexuális

cselekményre vagy annak elt résére kényszerítést. A szexuális kényszerítés ún. eredmény

b ncselekmény, az eredmény a passzív alany akaratával ellentétes szexuális cselekmény

vagy annak elt rése.”46

A b ncselekmény min sített esetei két tényez n alapulnak. Az egyik az életkor, a másik

pedig a hatalmi vagy befolyási viszony. Az életkor kapcsán fontos megemlítenem, hogy a

jogalkotó nemzetközi el írásoknak kívánt megfelelni, azzal hogy fokozott védelmet

terjeszt ki a 18. életévüket, valamint a 14. életévüket be nem töltött sértettek

vonatkozásában47 A másik fontos tényez a hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélés,

amely szintén óriási szerepet tölt be a min sített esetkör szabályozásánál a sértetti

kiszolgáltatottság nagyobb mivolta miatt. Ilyen hatalmi vagy befolyási viszony például a

nevelés, a felügyeleti viszony, a gyógykezelés.

„A nevelés, felügyelet, gondozás, vagy gyógykezelés alatt álló személy sérelmére történ

elkövetés esetében a sértetti kör az elkövet höz kapcsolódó speciális – a kiszolgáltatott

helyzetre tekintettel – fokozottan ki van téve az áldozattá válásnak, ezért indokolt a

súlyosabb büntet jogi megítélése”48

A bírói gyakorlat szerint ezen b ncselekményi kör szempontjából a sértett felügyelet alatt

állása rövid id tartam esetén is megállapítható, feltéve, ha az elkövet ezen id alatt

meghatározhatja a passzív alanytól elvárt magatartást, gyakorolhatja mindazon jogokat,

amelyek az adott körülmények között a szül t illetnék.49

Új elemként jelenik meg a Btk-ban a hatalmi, befolyási viszonnyal visszaélés, amely

tipikusan a munkaviszonyból ered alá-fölérendeltségi viszonyból ered kapcsolatok

szempontjából vált fontossá. Nagyon fontos megjegyezni, hogy e min sít körülménynél

nem csak azt kell vizsgálni, hogy a cselekmény maga ténylegesen fennállt e, hanem hogy

azt a hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követték- e el.

46 BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY: Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC, Budapest,

47

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 171-172. o 48

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 172. o 49

BH2011.30

24

3.2. Szexuális er szak

197§ (1) Szexuális er szakot követ el, és b ntett miatt két évt l nyolc évig terjed

szabadságvesztéssel büntetend , aki

a, a szexuális kényszerítést er szakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetéssel követi el,

b, más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális

cselekményre használja fel.

(2) Szexuális er szakot követ el az is, és öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztéssel

büntetend , aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális

cselekményt végez, vagy végeztet.

(3) A büntetés öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott b ncselekményt

a, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el

b, az elkövet a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése,

illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el,

vagy

c, azonos alkalommal, egymás cselekményér l tudva többen követik el.

(Ő) Öt évt l tizenöt évig terjed szabadságvesztéssel büntetend

az, aki az (1) bekezdés a, pontjában, vagy a (3) bekezdés b, vagy c, pontjában

meghatározott b ncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy

sérelmére követi el, vagy

b, ha a (3) bekezdés a, pontjában meghatározott b ncselekmény a (3) bekezdés b,

vagy c, pontja szerint is min sül.

25

(ő) Aki szexuális er szak elkövetéséhez szükséges vagy azt megkönnyít

feltételeket biztosítja, b ntett miatt három évig terjed szabadságvesztéssel

büntetend .50

A szexuális er szak tényállása két korábbi deliktum újraszabályozásával és

összevonásával jött létre, ami nem más, mint az er szakos közösülés, és a szemérem

elleni er szak. Az összevonás maga nem okozott túlzott bonyodalmat, ugyanis a két

b ncselekmény szerkezete egységesen volt kialakítva, a különbség köztük pusztán abból

állt, hogy az el bbinél a közösülés, míg az utóbbinál a fajtalankodás állt a szabályozás

középpontjában.51

A 12. életévét el nem ér passzív alany sérelmére elkövetett cselekmények szigorúbb

szabályozását az 1997. évi LXXIII. törvénnyel vezette be hazánk. A probléma viszont az,

hogy az 1978. évi Btk. értelmez rendelkezésében rögzített törvényi vélelem alapján e

sértetti kör, védekezésre képtelen személynek is min sült, amely körülmény az alapeset

körében került értékelésre. Ez a tény felveti a kétszeres értékelés tilalmába való ütközést ,

amelyet a jogalkotó a 2005 évi Btk. módosítással ki is küszöbölt akként, hogy a

beleegyezéssel megvalósuló cselekmény az alapeset, az er szakkal illetve élet vagy testi

épség elleni közvetlen fenyegetéssel megvalósuló közösülés, illetve fajtalanság a

min sített eset körében kerül értékelésre.52 A szexuális er szak elkövet je bárki lehet

közösülési képességre és nemre való tekintet nélkül, a passzív alanya pedig kortól és

nemt l függetlenül szintén bárki lehet. Az elkövetési magatartásnak két fordulata van:

1. a szexuális kényszerítés

2. szexuális cselekményre felhasználás.

Mindkett elkövetési magatartás közös eleme a szexuális cselekmény.

Szükséges meghatározni a közösülés fogalmát is. Élettani értelemben a közösülés olyan

nemi aktust jelent, amelynek eredményeként a férfi nemi szerve részben vagy egészben

behatol a n nemi szervébe, s ezt követ en magömlés is bekövetkezik. Űüntet jogi

50

. évi C. törvé a ü tető törvé kö vről: .§ 51

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 173.o 52

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 174. o.

26

értelemben azonban a cselekmény már a nemi szervek puszta érintkezésével,

összeérintésével befejezetté válik.53

Az els fordulat a kényszerítés, amit az elkövet , mint eszközcselekményt fejt ki a

szexuális cselekmény vagy annak elt rése érdekében. A kényszerítés maga a sértett

akaratának megtörésére irányuló tevékenység. A szexuális kényszerítés és a szexuális

er szak els fordulatának elkövetési magatartása megegyezik ugyan, de különbség van a

két b ncselekmény elkövetési módjában. A (2) bekezdésben meghatározott szabály

szakított a korábbi Btk. értelmezési rendelkezésében foglaltakkal, amely megdönthetetlen

vélelemként rögzítette, hogy amennyiben a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,

védekezésre képtelennek kell tekinteni.

A törvény három min sített esetet szabályoz a szexuális er szak vonatkozásában. A

törvény értelmében súlyosabban büntetend az elkövet , amennyiben tizennyolcadik

életévét be nem töltött személlyel úgy végez szexuális cselekményt, hogy ennek során

er szakot, vagy az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy e

személy, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel szexuális

cselekményre. Ugyancsak min sített esetért lesz felel sségre vonható az elkövet akkor,

ha a szexuális cselekményt a nevelése, gondozása, felügyelete, vagy gyógykezelése alatt

álló, vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyásolási viszonya alatt álló személy

sérelmére követi el.

Harmadik min sít körülményként a törvény a többes elkövetést rendeli súlyosabban

büntetni. E min sít körülmény megállapításának feltétele, hogy a sértettel többen

végezzenek szexuális cselekményt. Másik feltétel a sértett azonossága, továbbá, hogy az

elkövet k egymás tevékenységér l tudva, azonos alkalommal végezzenek szexuális

cselekményt a sértettel. A többes elkövetés akkor is megállapítható, ha az egyik elkövet

kóros elmeállapotú személy. A társtettesség kizárt! Minden elkövet önálló tettesként

bírálandó el!54

53

BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY: Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC, Budapest 177.o. 54

BH2003.271

27

3.3. Szexuális visszaélés

Btk. 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét

be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá,

hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem

töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt

végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,

gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban

fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de

tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi

vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

Kijelenthet , hogy az új Űtk-ban a nemi erkölcs elleni b ncselekmények közül a

szexuális visszaélés szabályai változtak meg a leginkább a korábbi szabályokhoz képest.

Az új Űtk. nem csak a b ncselekmény megnevezését( korábban megrontás volt)

változtatta meg, hanem tartalmi és szerkezeti módosításokat is eszközölt. Ennek okai,

hogy az új megnevezés jobban lefedi, jobban kifejezi a b ncselekmény elkövetési

magatartását, másrészt a nemzetközi elvárásoknak is tökéletesen megfelel.55

A régi, és az új szabályozást összevetve arra a megállapításra juthatunk, hogy a jogalkotó

az új Btk.-ban az elkövetés alanyaként kizárólag tizennyolcadik életévét betöltött személy

55

Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 179.o.

28

büntet jogi felel sségét kívánja megállapítani, szemben a korábbi szabályozással,

amelyben közösülés esetén a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is büntethet

volt, és csupán a fajtalankodás esetén volt feltétel a tizennyolcadik életév betöltése.

Két elkövetési magatartást szabályoz az els bekezdésben az új Btk. a szexuális

visszaélés b ntettével kapcsolatban:

1. 14. életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzése, vagy arra

rábírása, hogy mással szexuális cselekményt végezzen

2. rábírás: ebben az esetben egy 3. személy végzi a sértettel a szexuális cselekményt.

A b ncselekmény alanya csak 18. életévét betöltött személy lehet, a Űtk azonban

nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy ez a feltétel vonatkozik-e a másik

személyre

A második bekezdés szerinti elkövetési magatartás a:

1. az elkövet vel vagy mással szexuális cselekményre rábírni törekvés, ami

tartalmilag azonos a sikertelen felbujtással, azaz a felhívással. Az elkövet a

sértett akaratára gyakorol hatást, ám mindezt eredménytelenül, ezért a jogalkotó a

jogtárgy sértés távolabbi veszélyeztetését rendeli büntetni.56

3.4. Vérfert zés

Nem hozott jelent s változást az új Űtk. a várfert zés vonatkozásában. A tényállás

tekintetében csupán annyi módosítás történt, hogy a korábbi két elkövetési magatartás

(közösülés, fajtalankodás) helyébe a szexuális cselekmény végzése lépett, amir l már volt

szó a témakör elején. Eltérés figyelhet meg azonban a büntetési tétel mértékében, ami a

korábbi „egy évt l öt évig terjed ” szabadságvesztésr l lecsökkent „három évig terjed ”

szabadságvesztésre

56Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Magyar Űüntet jog Különös Rész – Complex 2013 180.o.

29

4. A BÍRÓI GYAKORLAT

A szexuális er szak, vagy annak kísérlete megállapításához feltétlenül szükséges az

er szak foganatosítása, vagy a kvalifikált fenyegetés. A vonatkozó BH plusz feltételként

mondja ki, hogy az er szaknak és/vagy kvalifikált fenyegetésnek a közösülést lehet vé

tev körülmények és testhelyzet megteremtése érdekében kell, hogy sor kerüljön az

elkövet által.57 A kvalifikált fenyegetésr l már korábban volt szó a dolgozatomban,

azonban itt annyiban más a helyzet, hogy egy cél-eszköz összefüggés feltételezésére kerül

sor, aminek hiányában a b ncselekmény csupán el készületi stádiumban értékelend . Ez

röviden annyit tesz, hogy magának az er szaknak és kvalifikált fenyegetésnek

közvetlenül a közösülés érdekében kell megtörténnie. Példaként az el bb állítottakra, a

bíróság a közösülésre közvetlenül irányuló er szakot állapított meg abban az esetben,

amikor az elkövet a sértettet lábáról ledöntve, rátérdelt, illetve ráfeküdt.58. illetve szintén

hasonló megítélés alá esik amikor. miközben az elkövet a sértettet közösülésre alkalmas

helyzetbe kívánta hozni, olyan er t fejtett ki, melynek folytán a sértetten sérülés

keletkezett.59. Jogosan vet dhet fel az a kérdés, hogy mi a helyzet azzal az er szakos

magatartással, ami nem közvetlenül a közösülésre alkalmas állapot elérésére irányul, de

azzal mégis szorosan összekapcsolható? Erre választ adva a bíróság nem tekintette

közösülésre alkalmas helyzet elérésére irányuló er szaknak, amikor az elkövet a sértettet

kétszer arcon ütötte, miközben próbálta arra felé vonszolni, ahol a közösülést tervezte

vele. Ezt a bíróság azzal indokolta, hogy az elkövet a sértettet ekkor még nem hozta

közvetlenül a közösülésre alkalmas helyzetbe.60 További feltétel a tényállásszer séghez a

sértett „komoly ellenállása” az er szakon túl fenyegetéssel kapcsolatban is. Azonban itt

megfogalmazódik egy kivétel, miszerint a b ncselekmény akkor is megvalósul, ha a

sértett azért nem tanúsít ellenállást, mert reménytelennek látja helyzetét.61 A

jogalkalmazó számára az jelenthet támpontot ennek megállapítása során, hogy a kivétel

akkor alkalmazható, ha az adott tényállásból levont következtetésb l kétségtelenül

57

BH 2010.116. 58

BH 1974.302, BH 1978.237 és BJD 5153 59

BH 1997.319 60

BJD 3074, BH 1978.371, BH 1975.448, BH 1984.177 61

BJD 1251

30

megállapítható, hogy a sértettnek nem állt szándékában az elkövet vel közösülni.62 A

második alapeset a passzív alany tekintetében specialitást feltételez, ami a védekezésre,

és/vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot meglétében nyilvánul meg.63 Itt a

kulcsfontosságú magatartás maga az állapotnak a szexuális cselekményre felhasználása,

amivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez akkor valósul meg ténylegesen, ha a

sértett védekezése, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapota nélkül a szexuális

cselekményre nem kerülhetett volna sor. Ez a momentum mindig nagy körültekintéssel

vizsgálandó a büntet eljárásban, ugyanis ha ez elhanyagolásra kerülne, olyan kérdéseket

vetne fel, mi szerint hogyan ítélhet meg a kórós elmeállapotú személyek nemi aktusai?64

A joggyakorlat során szintén mindig nagy gonddal vizsgálandó, hogy a sértett

védekezésre képtelen állapotban volt e? Itt els dlegesen a védekezésre képtelenség és az

akaratnyilvánítási képtelenség elhatárolásáról szeretnék pár gondolatot írni. A

legalapvet bb elhatárolási pont, hogy a védekezésre képtelen sértett feltételezhet en a

tettessel ellentétes akaratának kinyilvánítására képes, ugyanakkor a fizikai védekezésre

semmilyen módon nem, ami több okból kifolyólag is fennállhat. Lehet tartós, illetve

ideiglenes jelleg az állapot attól függ en, hogy a sértett például tartósan beteg, vagy

pedig megkötözték, leütötték stb.65 Nagyon lényeges megjegyezni, hogy a védekezésre

képesség teljes hiánya szükséges ezen deliktum megvalósulásához, hiszen ha a

legcsekélyebb ellenállás kifejtése miatt a tettesnek er szakot kell foganatosítania a

szexuális cselekmény véghezviteléhez, akkor már a szexuális er szak els fordulata

állapítható meg.66 A b ncselekményi körrel kapcsolatos igen sajátos probléma a passzív

alany kóros elmeállapotának vizsgálata. Ennek megállapítása minden esetben igazságügyi

elmeorvos szakért feladata. Azért bonyolult annak megállapítása, hogy a kóros

elmeállapot relevanciával bír e a b ncselekménnyel kapcsolatban, mert általánosságban

elmondható hogy a kóros elmeállapot feltételezi az akaratnyilvánítás képtelenségét is

bizonyos esetekben. A deliktum vonatkozásában egyedülállóan csak azt a kóros

elmeállapotút lehet akaratnyilvánításra képtelennek tekinteni, és a szexuális

cselekménybe beleegyezésüket figyelmen kívül hagyni, akinél konkrétan a nemi életre

62

BH 2007.107 63

Ko e tár a Bü tető Törvé kö vhöz Co ple Kiadó Budapest 013(szerkesztette: Karsai Krisztina)408.o. 64

U.o 409.o 65

Szomora Zsolt: A nemi bű selek é ek eg es dog atikai alapkérdéseiről. Doktori értekezés SZTE ÁJK 153.o. 66

U.o 155.o.

31

levetítve van kizárva a helyes akaratképz dés, tehát tudata képtelen átfogni egy esetleges

nemi kapcsolat jelent ségét, nem ismeri fel ennek következményeit, köznyelven kifejezve

nem tudja, mit tegyen egy ilyen jelleg közeledés esetén, tehát akinél a szexuális

diszpozíciós képesség teljes hiánya állapítható meg.67 A kóros elmeállapot megléte azért

nem elegend ahhoz, hogy a b ncselekménnyel kapcsolatban akaratnyilvánításra képtelen

állapotot feltételezzen a jogalkotó, mert ebben az esetben az összes kóros elmeállapotú

személyt l megvonná a szexuális önrendelkezés jogát, ami egyrészt alapjognak számít,

másrészt a legfinomabb körülmények között sem lenne igazságos.68 Az el z ekben leírt

vizsgálatot a kóros elmeállapottal kapcsolatban az elkövet i oldalról is vizsgálni kell,

pontosabban azt kell megvizsgálni, hogy nem e áll fenn a ténybeli tévedés azáltal, hogy

az elkövet nem ismerhette fel a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotát.

A gyakorlati oldalról történ vizsgálódás során említésre méltó még az önkéntes elállás

kérdése. Normális esetben, tehát amennyiben az elkövet azért hagy fel cselekményével,

mert megsajnálja a sértettet, az elállásnak min sül, azonban az elkövet felel sségre

vonható lesz továbbra is az úgynevezett „maradék büncselekményekért mint például

becsületsértés. Eddig nem is mutat a szabályozás különösebb eltérést a többi deliktumtól

ahol szintén értékelend az önkéntes elállás intézménye, ugyanakkor a bírói joggyakorlat

szerint nem min sül önkéntes elállásnak, ha az elkövet azért hagy fel magatartásával,

mert a sértett túl heves ellenállása miatt nem tudja foganatosítani cselekményét, illetve ha

harmadik idegen személy megzavarja beavatkozásával. Ezt összegezve tehát nem

önkéntes elállás, ha az elkövet els sorban a küls körülmények hatására, és nem

túlnyomórészt a saját elhatározásából hagy fel a cselekmény folytatásával.69 A

b ncselekmény alanya az 1997.évi LXXIII. törvény hatálybalépését l egyaránt lehet

n nem , és férfi nem személy is, bár érdekességképpen megjegyezném, hogy Gál István

László sem emlékszik olyanra, hogy a joggyakorlatban azóta el fordult volna olyan eset,

amelyben egy n er szakol meg egy férfi sértettet.70

A Űtk. 197.§ (3) c pontja szerinti min sített esetnek is nagy relevanciája van a gyakorlati

vizsgálódás szempontjából. A bekezdés szerint: ha a cselekményt azonos alkalommal,

egymás cselekményér l tudva, többen követik el. Ez az úgynevezett többek által

67

Ko e tár a Bü tető Törvé kö vhöz i. . . o. 68

A Bü tető Törvé kö v magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A. Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp 1996. 437.o. 69

BJD 2426, BJD 4632 BH 1978.311 70

Gál István László i.m 125.o.

32

elkövetett szexuális er szak tényállása. A Btk. ezen eset megvalósulásához konjunktív

feltételeket f z melyek a következ k:

a sértett azonossága

követelmény, hogy legalább két tettesnek szexuális cselekmény végzésére

irányuló szándéka, lényegében célzata van és, hogy valamennyi elkövet

tudata kölcsönösen átfogja azt a tényt, miszerint ugyanazzal a sértettel,

azonos alkalommal többen fognak szexuális cselekményt végezni.71 Itt

kiemelend , hogy nem elég, ha például csak az egyik elkövet tud a másik

szándékáról, mindkettejük tudatának át kell fognia a másik cselekményét,

ellenkez esetben önálló tettesként felelnek a b ncselekmény alapesetéért.72

Fontos még megjegyezni, hogy a több elkövet által megvalósított

b ncselekményért az elkövet nem, mint társtettesek fognak felelni, hanem a

b ncselekmény önálló tetteseiként. Ez alól az képez kivételt, ha például egyikük

részt vesz a kényszerítésben, de szándéka nem terjed ki semmilyen szexuális

cselekményre. Az illet társtettesként felel a b ncselekmény elkövetéséért.73

azonos alkalom

többek általi elkövetés: a joggyakorlat álláspontja szerint ez legalább két elkövet t

feltételez74

A szexuális er szak és a személyi szabadság korlátozása kapcsán fennálló anyagi

halmazat akkor lehet valóságos, ha a két cselekmény id ben határozottan elkülönül

egymástól, például a sértett szexuális cselekményt megel z fogva tartása75

A szexuális er szak (er szakos közösülés) b ntettét nem, de a személyi

szabadság megsértését állapította meg a bíróság, amikor a vádlott a korábbi

élettársát, annak lakásába er szakkal és éjjel behatolva, hiányos öltözetben

elhurcolta, a saját lakására vitte, és ott er szak, illetve az élet vagy testi épség

elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása nélkül közösült vele.76

71

BH 2003.271 72

BH 1994.9 73

Btk. kommentár és Berkes-Julis-Kiss-Kónya-Rabóczki: Mag ar ü tetőjog. Ko e tár a g akorlat számára, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Bp., 2002. 602. o 74

BH 1975.289 75

BH 2004.448 BH2001.2 76

BH 1997.108

33

A szexuális er szak halmazata a szexuális kényszerítéssel csupán látszólagos, azonban

nem kizárt a valódi halmazat létrejötte, abban az esetben, amikor az elkövet a sértett

tizenkettedik életévének betöltése el tt, és után is végez szexuális cselekményt a

sértettel.77

Érdekes elhatárolási jelenség, hogy míg a b ncselekmény véghezvitele érdekében

megvalósított súlyos testi sértés nem értékelhet aljas indokból elkövetettnek,78addig a

szexuális er szak során megvalósított szándékos emberölés esetén az aljas indokból

elkövetett emberölést kell megállapítani.79 Ez alól kivételt képez, ha a halál tekintetében

az elkövet t csak gondatlanság terheli, ugyanis ebben az esetben a szexuális er szak és a

halált okozó testi sértés halmazata állapítandó meg. Amennyiben az ölési cselekménynek

nem a szexuális cselekmény végrehajtása volt az indítóoka, hanem a szexuális

cselekményre irányuló szándék attól függetlenül (azt követ en) keletkezett, akkor az

emberölés alapesete vagy adott esetben más min sített esete valóságos halmazatba

kerül a szexuális er szakkal.80

A szexuális er szak b ntettével b nhalmazatban a vérfert zés vétségét is meg kell

állapítani, ha az elkövet a leány testvérével er szakkal közösült.81 (BH 1991.1.)

A vonatkozó joggyakorlattal kapcsolatban végezetül kiemelend , hogy bár eredetileg

magánindítványra üldözend a b ncselekmény, de amennyiben az alapesettel szoros

tárgyi- és id beli összefüggésben más, hivatalból üldözend b ncselekményt is

elkövettek, úgy az alapeset magánindítvány hiányában is büntetend .82

77

BH 1983.1. 78

BH 1991.424. BH 1997.319 79

BH 1995.194 80

BH 1978.11 81

BH 1991.1 82

BH 1998.214.

34

5. A NEMI ERKÖLűS ELLENI Ű NűSELEKMÉNYEK FELDERÍTÉSE

A nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények átfogó elméleti elemzése után

szeretnék egy kicsit kitérni a gyakorlati viszonyokra is, amennyire dolgozatom terjedelme

engedi. Ezen b ncselekmények felderítése sajnálatos módon jelenleg a XXI. században is

igen komplex, bonyolult feladat, az ügyek kényességér l nem is beszélve. Ennek többféle

oka is van, mint például a nemi erkölcs elleni b ncselekmények kirívóan nehéz

bizonyíthatósága, vagy megemlíthetném még az ilyen irányú képzettség hiányát az

illetékes hatóság tagjainak vonatkozásában, de nem kevésbé járulnak hozzá az eljárás

törvényi korlátai sem a mai magyar helyzet fennállásához.

A négy b ncselekmény amit az el z ekben vizsgáltam a joggyakorlatban szorosan

tapadnak egymáshoz, a mindennapi jogalkalmazás terén egymással szorosan összefügg

területként jelennek meg. Az úgynevezett prostitúcióval kapcsolatos b ncselekmények az

ember szexuális magatartásához csupán közvetett módon kapcsolódnak, e

b ncselekmények kriminalizálását is egyéb érdekek, pl. közrend indokolják. A

dolgozatom tárgyát képez gyakoribb b ncselekményeknek közös eleme a nemi

cselekmény (közösülés, fajtalanság). Tehát megállapítható, hogy a négy

b ncselekménynek közös az elkövetési magatartása (hatályos Btk. szerint a szexuális

cselekmény).

Sajnálatos módon növekv tendenciát figyelhetünk meg a b ncselekmények számában.

Hirtelen növekedés indult be 2001-t l a tizenkettedik életévét be nem töltött személy

sérelmére elkövetett er szakos közösülés, de még inkább a szemérem elleni er szak

számában. 2001-ben a hatóságok által felderített szemérem elleni er szakok száma 90

körül volt, addig aggodalomra adott okot, hogy 2004 re ez a szám 150 –re emelkedett.83

A kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények többnyire

látensb ncselekmények, ez is indokolhatja a növekv tendenciát az évek során. Ez annyit

tesz, hogy nagyon kis számban jutnak a hatóság tudomására az ilyen jelleg

b ncselekmények, aminek nagyon sok féle oka lehet, például hogy a 12. életévét be nem

83 SZELEZSÁN ANNAMÁRIA: A gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni b ncselekmény (Űeszámoló az Országos Kriminológiai Intézetben 2005. május 24-én megtartott kerekasztal-beszélgetésben), in Ügyészek Lapja, 2005/4. szám, 22. o

35

töltött sértett nem tud róla, hogy nem normális dolog amit vele tesznek, ugyanis alapból

ilyen körülmények között n tt fel, az van belenevelve, hogy ez a normális, hajlamos azt

hinni, hogy ez más helyeken is elfogadott dolog (pl más családokban) .

A 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett nemi erkölcs ellen irányuló

b ncselekmények igen nagy százalékának elkövet i feln tt férfiak, apák, mostohaapák,

szül testvére, olyan személyek, akik nem képesek hozzájuk korban ill személlyel

normális kapcsolat létesítésére. Az áldozatok 80-90 százaléka ezzel szemben lány,

többségük 7-8 éves.

Ami a legkiszolgáltatottabbá teszi ezen b ncselekmények áldozatait az,az, hogy

többnyire olyan korban kezd dik a bántalmazás, amikor a gyermek még fel sem fogja,

hogy mi történik vele, a közeledést sem képes visszautasítani, a feln tt korú elkövet

pedig mindezt kihasználva használja fel tapasztalatát a gyermekkel szemben. Ez

többnyire jutalom odaígérésében nyilvánul meg). Az sem kizárt, hogy a gyermeknek

esetleg tetszhet az úgymond ismeretlen érzés, ugyanakkor tudat alatt érzi, hogy amit

tesznek vele az rossz, legalábbis titkolni való. Rengeteg tünete van a szexuális er szaknak

a bántalmazások gyakoriságától, a gyermek életkorától függ en. Gyakori tünet például az

ismeretlen okú vérzés, hasi fájdalom, alvás zavar, valamint figyelmeztet jelleg lehet,

ha a gyermek társaival szemben szexuális jelleg viselkedést mutat.84

A bizonyítást talán legjobban megnehezít körülmény talán a sértett és az elkövet

közötti szoros érzelmi kapocs. Ez legtöbbször akkor figyelhet meg, ha az adott

cselekmény családon belül történik, nem pedig intézményi keretek között. Sok esetben

el fordul ugyan is hogy a sértett nem hajlandó elárulni mi is történt valójában.85

Nagyon gyakori sajnálatos eset, amikor válófélben lév házastársak gyanúsítják meg

egymást azzal, hogy saját közös kiskorú gyermekükkel a másik fél szexuális cselekményt

végez vagy végeztet. Ez általában akkor szokott el fordulni, ha az egyik házas fél meg

akarja tiltani a másiknak, hogy az láthassa gyermekét és olyan mértékben elszabadulnak

az indulatok, hogy képesek egymást b ncselekménnyel megvádolni, és betanítani saját

gyermeküket. Ezért lenne fontos, hogy a gyermekeket a szül i befolyástól távol, egyedül

hallgassák meg, ami nehézségekbe ütközik, tekintve hogy mivel a szül a gyermek

84 Király Réka: a gyerekkorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények, Űüntet jogi tanulmányok 200Ő 68.o. 85 Jungi Eszter: A családon belüli er szak az ítélkezési gyakorlatban, Űírák lapja 2003/2. szám 62.o.

36

törvényes képvisel je, ezért az beleegyezésére van szükség legtöbbször a

kihallgatáshoz.

További nehézség a tényállás felderítése kapcsán, hogy minél fiatalabb gyermekr l

beszélünk, annál nehezebben tud emlékezni, valamint ha sikerül is emlékeznie a

történtekre, akkor sem hitelt érdeml ek az emlékei, ugyanis azok már át vannak itatva a

saját képzete által kreált, valójában elferdített, vagy nem létez körülményekkel. Ezért

célszer a gyermeket a lehet leghamarabb meghallgatni.

Gyakori eset a bírói gyakorlatban az, hogy ha nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani

azt, hogy az elkövet elkövette a b ncselekményt, akkor abban az esetben sz kül a

vádbeli tényállás, és kiskorú veszélyeztetésének b ntette miatt folytatódik az eljárás,

vagyis az elkövet t maradék b ncselekmény miatt vonják felel sségre.

A bizonyítás nem csak a gyermekkorú sértettek esetében nehézkes. Legalább

ugyanannyira nehéz feln tt korú sértettek esetében, akik legtöbbször nem azért nem

jelentkeznek a hatóságnál, mert nem fogja át a tudatuk(mint a gyermekkorú sértettek

esetében), hanem mert egész egyszer en szégyellik ami velük történt, vagy más esetben

éppen félnek azt újra átélni, félnek az eljárás okozta (hercehurcától). A másik dolog, ami

megnehezíti a bizonyítást, az az, hogy a szexuális cselekményeknek csak nagyon bagatell

számú esetében van szemtanú, amib l az következik, hogy a sértett állít valamit, amit a

gyanúsított tagad.

A bizonyításnak els sorban arra kell fókuszálnia, hogy a nemi cselekményt és

annak er szakos, mivoltát, a sértett testén lév és a nemi szervek tájékán fellelhet

sérülések okát feltárja, és a szexuális cselekmény er szakos jellegét kétséget

kizáróan igazolja. Ennek megfelel en kiemelt figyelmet kap szexuális kényszerítés

és a szexuális er szak bizonyításában az orvosszakért i és az igazságügyi pszichológusi

szakért i vizsgálat és vélemény. Az orvosszakért i vélemény ad magyarázatot adott

esetben a sérülésekre, illetve a feltalált ondómaradványokra, utóbbi pedig segít feltárni

a sértettek pszichés állapotát, és meg tudja állapítani, hogy a sértettek valóban átélték

a kényszerrel, fenyegetéssel véghezvitt szexuális cselekményt, és el adásuk nem

élményszer kitaláción alapult.86

86

Já or Gellért: Eg e i erköl s elle i ű selek é -sorozatfelderítése Themis 2013 3. szám 214.o.

37

Szakmai körökben köztudomású tény, hogy a kihallgatás foganatosítását célszer két

lépcs ben tartani, aminek eljárásjogi valamint pszichológiai okai is vannak. Az els

kihallgatást jellemz en a feljelentés megtételét követ en rögtön célszer megtartani,

ugyanis nagyon fontos hogy a nyomozás minél hamarabb meginduljon, és ehhez a

hatóságnak a lehet legtöbb információra van szüksége. A második kihallgatást célszer

olyan id pontban tartani, amikor a sértett már olyan lelki állapotban van, hogy kevesebb

megpróbáltatással jár visszaemlékeznie az apróbb részletekre, valamint az eddigi

bizonyítékokkal történ összevetés is itt valósul meg.87

A bizonyítás lefolytatása, tehát a legcsekélyebb mértékben sem nevezhet egyszer

feladatnak sem a feln tt korú, sem a fiatal esetleg gyermekkorú sértettek vonatkozásában.

A legnagyobb aggályt az jelenti, hogy a bizonyítás akadályaként legtöbbször nem a

technika fejletlensége, vagy a felkészületlenség szolgál, hanem az úgynevezett „személyi

faktor” , tehát a sértetti együtm ködés hiánya, a trauma amit az adott cselekmény okoz.

87

Nagy Alexandrai.m. 49.o.

38

6. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Dolgozatom végéhez közeledve, szeretnék pár bekezdést szentelni a terjedelem adta

lehet ségeken belül az eddigiekben elemzett b ncselekményi kör nemzetközi

szabályainak bemutatására. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért is van erre

szükség? Erre a kérdésre a választ két körülmény adja meg, az egyik, nevezetesen, hogy

egy olyan nagy visszhangot, és ellenérzést kiváltó b ncselekményi körr l beszélünk, amit

a világ szinte minden pontján mélységesen elítélnek, és aminek szabályozására az élet

ellen irányuló er szakos b ncselekményeken kívül a legnagyobb az igény világszert.

Túllépve az érzelmi szempontról, és a társadalmi igényr l, másik szempont, hogy ezen

deliktumok szinte egyid sök a történelemmel, szabályozásuk komplex, és

megértésükhöz, bemutatásukhoz elengedhetetlen a vonatkozó nemzetközi szabályok

vizsgálata. Végül pedig de nem utolsó sorban azért nagyon fontos a nemzetközi kitekintés

a témakörben, ugyanis az európai jogharmonizáció során az államoknak a vonatkozó

szabályaikat meg kell feleltetni ezen nemzetközi egyezményeknek, valamint, ha nem is

kötelez akkor is igen nagy hatással voltak, vannak, és lesznek az itthoni jogfejl désre.

Az új Btk. miniszteri indoklása szerint két dokumentum az aminek meg kell feleltetni a

magyar szabályozást, és ezen dokumentumok határozzák meg leginkább a szexuális

kényszerítés, és szexuális er szak magyar deliktumok szerkezetét. Ez a két dokumentum

nem más, mint a 2011/93 EU irányelv, valamint a Lanzarote egyezmény. A téma

szempontjából ezen két dokumentum bír a legnagyobb jelent séggel, de szót kívánok

ejteni néhány egyéb fontos nemzetközi egyezményekr l, ajánlásokról is.

A 2011/93 EU irányelv, valamint a Lanzarote egyezmény:

Mint, azt, ahogy a rövid bevezet mben is írtam, ennek a két dokumentumnak volt a

legnagyobb hatása a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények magyar büntet jogi

szabályozására. Ha egészen pontosak akarunk lenni, elmondható, hogy ennek a két

nemzetközi dokumentumnak köszönhet , hogy újraszabályozásra került az er szakos

közösülés, valamint a szemérem elleni er szak tényállása, ugyanis Magyarország 2010.

november 29én aláírta a Lanzarote egyezményt, illetve a tagállamok által elfogadásra

került a 2011/93 EU irányelv, amelynek legkés bb 2013. december 18-ig kellett

megfeleltetni bels nemzeti jogszabályainkat. A két dokumentum vonatkozó cikkei

39

bizonyos magatartásokat büntetend cselekménynek min sít,88 mint például: gyermekkel

folytatott szexuális tevékenység, melyben a gyermek kiszolgáltatott helyzetével élnek

vissza. Ez a magatartás szabadságvesztéssel büntetend és meghatározásra kerül a

büntetési tétel fels határának minimuma is, amely nyolc év amennyiben a gyermek nem

érte el a beleegyezési korhatárt, és három év abban az esetben, ha betöltötte az el bb

említett korhatárt.89 További ilyen büntetend cselekmény a gyermekkel folytatott

szexuális tevékenyég, amennyiben kényszert, er szakot, vagy fenyegetést alkalmaz az

elkövet . Ennél a magatartásnál az el z ekben leírt büntetési tétel fels határának

minimuma tíz, valamint a beleegyezési korhatárt elért gyermekkorú sértett esetén öt év.90

Szintén ugyanez a minimum mérték van meghatározva a „gyermek valamely harmadik

féllel folytatott szexuális tevékenységre kényszer, er szak, vagy fenyegetés

alkalmazásával történ késztetése” esetén is.91

A legfontosabb, amit e két dokumentummal kapcsolatban be kell mutatni, hogy a nemzeti

szabályoktól eltér en a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket egységesen

gyermeknek tekinti, így valamennyi magatartás e személyi körben büntetend .

Az Isztambuli egyezmény:92

Az Európa Tanács legfontosabb célja az Isztambuli egyezménnyel kapcsolatban, hogy

felszámolja a n k elleni er szak minden formáját. Az Isztambuli egyezményt, hosszabb

nevén a „a n k elleni, és a családon belüli er szak megel zésér l és felszámolásáról”

szóló egyezményt 2011. május 11-én nyitották meg aláírásra egészen meglep módon

Isztambulban. Az egyezménnyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem csak n kre

vonatkozik, hiába is t nik úgy. attól függetlenül, hogy els ránézésre a n ket részesíti

védelemben, az egyezmény azt mozdítja el , hogy az aláíró felek a védelmet terjesszék ki

más, a családon belüli er szakot elszenved alanyokra is mint például a gyerekek, vagy

az id sebb réteg. A dokumentum mindenekel tt azt határozza meg, hogy a ratifikáló

országoknak bizonyos konkrét jogi szabályozást kell foganatosítaniuk, amelyek a

családon belüli er szakot hivatottak felszámolni, illetve megakadályozni. Az Európa

Tanács szerint ez hatalmas el relépés ahhoz, hogy visszaszorításra kerüljön a n k elleni

88

A 2012. évi C. törvény miniszteri indokolása 484-485. 89

2011/93/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdés ii. pont és Lanzarote Egyezmény 18. cikkely 1. bekezdés b)pont 90

U.o. 91

U.o. 92

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+OQ+O-2013-000084+0+DOC+XML+V0//HU

40

er szak, illetve hogy az elkövet ket könnyebb legyen felel sségre vonni. Az egyezmény

betartását egy, az erre a célra külön létrehozott bizottság fogja végezni93

Az Európai Parlament 2011.április 5-i állásfoglalása a nők elleni erőszakkal szembeni

fellépést célzó új uniós politikai keret prioritásairól és körvonalairól( 2010/2209(INI))94

Az állásfoglalással kapcsolatban, mell zve a részletes bemutatást két érdekes dolgot

szeretnék megemlíteni.:

aggasztó becslésekkel áll el az európai n k által elszenvedett er szakos

cselekmények számával kapcsolatban

javasolja az államoknak az úgynevezett „hat P” keret alkalmazását (policy,

prevention, protection, prosecution, provision, and partnership)

Mindezeken túlmen en általános felszólítást fogalmaz meg az államok felé, hogy a fent

említett deliktumokkal kapcsolatban a nemzeti szabályozásban igyekezzenek a

cselekmények súlyához igazodó szankciókat alkalmazni.95

A Miniszteri Bizottság Rec(2002)5. számú Ajánlása a tagállamok számára a nők

erőszakkal szembeni védelméről:96

Ajánlás révén a dokumentum különböz ajánlásokat tartalmaz az államokra nézve,

mintegy nem kötelez feladatokat állapít meg számára melyek a következ k:

Vizsgálják felül a jogrendszerüket és elveiket

Ismerjék fel, hogy az államok kötelezettsége, hogy kell szorgalommal teljesítsék

az er szakos cselekmények megel zését, nyomozását, és megbüntetését,

függetlenül attól, hogy e cselekményeket az állam vagy magánszemély követi e el,

valamint biztosítsák az áldozatok védelmét

Ismerjék fel, hogy a férfiak által elkövetett n k elleni er szak jelent s strukturális

és társadalmi probléma, mely a n k és férfiak közötti egyenl tlen hatalmi

viszonyon alapul, és ezért ösztönözzék a férfiak aktív részvételét a n k elleni

er szak leküzdését célzó akciókban

93

http://nol.hu/kulfold/hatalyba-lepett-az-isztambuli-egyezmeny-1477619 94

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2011-0127+0+DOC+XML+V0//HU 95

Nagy Alexandra i.m. 45.o. 96

http://www.europatanacs.hu/pdf/COE_CM_Rec__2002__5.pdf

41

Ösztönözzenek minden jelent s intézményt, amely a n k elleni er szakkal

foglalkozik

Segítsék el a kutatást, adatgy jtést és hálózatépítést nemzeti és nemzetközi

szinten

Segítsék el az egyenl ség kérdésével, s különösen a n k elleni er szakkal

foglalkozó fels oktatási programok és kutatóközpontok létrehozását, ideértve az

egyetemek szintjét is.

Fogadják el és hajtsák végre a jelen Ajánlás mellékletében leírt intézkedéseket,

olyan módon, melyet a legmegfelel bbnek tartanak az adott ország körülményei

és preferenciái fényében , és e célból fontolják meg egy nemzetközi cselekvési

terv kidolgozását a n k elleni er szak leküzdésére97

Az Európai Parlament 2010.szeptember 9-i nyilatkozata a nőkkel szembeni erőszak

elleni küzdelem európai évének létrehozásáról:98

A nyilatkozat szerint a „n k elleni er szak” kifejezés minden, a nemen alapuló és a

n knek testi, szexuális vagy lelki sérülést vagy szenvedést okozó, illetve arra

alkalmas er szakos cselekményt magában foglal, beleértve az ilyen cselekményekkel

való fenyegetést, a kényszerítést vagy a személyes szabadság megsértését –akár

nyilvánosan,akár a magánéletben történik. A n k elleni er szak három f jellemz jét

nevesíti: A n k elleni er szak, mint a n k és férfiak közötti egyenl ség legnagyobb

akadálya, a n k elleni er szak, mint a legelterjedtebb jogsértés, és a n k elleni er szak,

mint a jogsértés ami nem ismer gazdasági, kulturális, társadalmi, és földrajzi határokat. A

Parlament els sorban azt hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy a nemek közötti

egyenl ség megvalósítása érdekében küzdelmet kell folytatni a n k elleni szexuális

er szak ellen, valamint felkéri a Űizottságot, hogy öt éven belül hozza létre a n kkel

szembeni er szak elleni küzdelem európai évét.99

97

U.o. 98

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2010-0318+0+DOC+XML+V0//HU 99

Nagy Alexandra i.m 46.o.

42

7. ZÁRÓ GONDOLATOK

Összességében elmondható, hogy a nemi erkölcs ellen irányuló er szakos

b ncselekmények a jogfejl dés szempontjából igen nagy utat tettek meg az évszázadok

során. A folyamat véleményem szerint a legnagyobb jóindulattal sem nyilvánítható

késznek, a deliktumok „felderíthetetlenségéb l” kifolyólag. Ugyanakkor hatalmas

el relépést jelentett anyagi jogi szempontból, hogy az új Űtk. egyesítette egy definícióban

a közösülést, és a fajtalankodást, ugyanis ezzel esetleges jöv beni jogértelmezési

problémákat oldott fel már el re, valamint bezárt olyan jogi „kiskapukat” amiket el tte

egyetlen szabályozás sem volt hivatott.

A nemzetközi elvárások szigorú mivolta, a különböz egyezmények, állásfoglalások,

ajánlások magas száma csak igazolja azt a tényt, hogy egy olyan b ncselekményi körr l

van szó amely nem ismer sem földrajzi, sem társadalmi, sem gazdasági határokat, és a

demokratikus államok legalább akkora százalékát érinti mint az élet és testi épség ellen

irányuló er szakos deliktumok köre. A jelenleg hatályos szabályozás kialakításához

legf képpen a nemzetközi jogharmonizációs elvárás járult hozzá gyakorlatilag a

leglátványosabban, azonban meg kell említeni, a kiváló magyar jogtudósok, egyetemi

professzorok, ügyvédek, bírák különféle szakemberek munkáját, akik a háttérb l ugyan,

mint egy elméleti szinten de nem láthatatlanul hatalmas mértékben járulnak hozzá a

jelenkori jogfejl déshez.

A témakörrel kapcsolatban a jogalkotó els dleges feladatának úgy vélem annak kell

lennie, hogy napra kész legyen, aminek oka, hogy éppen annyira képlékeny a

szabályozás, mint amennyire komplex, a legnagyobb mértékben az éppen aktuális

társadalmi felfogás, a szabályozásra irányuló társadalmi igény alakította, alakítja, és fogja

alakítani a szabályokat a b ncselekményi körrel kapcsolatban. A jogalkotónak tehát

gyorsan kell majd reagálni a társadalmi visszajelzésekre, arra hogy milyen arányban

változik az adott b ncselekmények elkövetésének száma országos szinten. Kevés

fontosabb feladat létezik ennél a jogalkotó szempontjából. A jogalkalmazás nehézségét a

„ŰH”-k magas száma, a rengeteg elhatárolási szempont, és részletszabályzat mutatja.

Véleményem szerint szükség lenne a hatóságok közötti együttm ködés nagyobb

hatásfokra emelésére, valamint egy olyan képzési rendszer kialakítására akár a

rend rségen belül is, ahol szakirányosan tudnák kiképezni a hatóság tagjait akár e

43

deliktumok felderítésére, akár más b ncselekményi kör vonatkozásában. Mindenesetre

összességében a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekményekkel kapcsolatos

évszázados jogfejl dés véleményem szerint pozitív fejl dést mutatott, ami jelenleg a

2012. évi C. törvényben teljesedett ki, de úgy gondolom hogy a téma mindig szakmai

vitára fog alapot adni, és lesz helye az új tudományos munkák befogadásának, ugyanis a

folyamat korán sem teljesedett ki.

44

IRODALOMJEGYZÉK:

1. Angyal Pál A szemérem elleni büntettek és vétségek . Budapest: Attila-nyomda

Részvénytársaság, 1937

2. MERÉNYI KÁLMÁN: A szexuális er szak, 1987, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó,Budapest,

3. Mezei Űarna: Űüntet jog és szexualitás Magyarországon. Rubicon 1998/6

4. Rácz Lajos(szerk.):Egyetemes állam –és jogtörténet, Ókor-feudális kor. Budapest:

HVG – Orac 1998,

5. MADARASSYMOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a nemi erkölcs elleni

b ncselekmények űsemegi-kódex el tti történetéhez, Jogtudományi Közlöny,

2009/7-8. szám

6. Szent László dekrétumainak I. könyve: 32.fejezet :

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=346

7. Halász Zoltán: A szemérem elleni b ncselekmények, Els könyv, 1909

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Társulat

8. http://nol.hu/belfold/20090514-

nem_biznak_a_megeroszakolt_nok_a_hatosagokban-332754

9. http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=1177

10. Tóth Áron László: A nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények hatályos

szabályozásával kapcsolatos néhány problémáról, Iustum Aequum Salutare,

2007/4. szám

11. űzebe András: Az er szakos nemi deliktumok hazai szabályozásának történeti

aspektusai

12. FehérHorváth-Lévay: Magyar büntet jog különös rész, Űíbor Kiadó Miskolc,

2001.

45

13. Kommentár a Büntet törvénykönyvr l szóló 1978. évi IV. törvényhez

14. Szomora Zsolt: A nemi b ncselekmények egyes dogmatikai alapkérdéseir l.

Doktori értekezés. SZTE ÁJK, 2008

15. Nagy Alexandra: Az er szakos szexuális b ncselekmények szabályozása ma és

holnap. Ű ntet jogi szekció

16. Horváth Tibor-Kereszty Béla-Maráz Vilmosné-Nagy Ferenc-Vida Mihály: A

magyar büntet jog különös része.1999, Korona Kiadó, Űudapest

17. BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY:

Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC,

Budapest,

18. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós –

Sántha Ferenc – Váradi Erika – Magyar Űüntet jog Különös Rész – Complex

2013

19. Kommentár a Űüntet Törvénykönyvhöz űomplex Kiadó Űudapest

2013(szerkesztette: Karsai Krisztina)

20. A Űüntet Törvénykönyv magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A.

Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp 1996.

21. Btk. kommentár és Berkes-Julis-Kiss-Kónya-Rabóczki: Magyar büntet jog.

Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Bp.,

2002

22. SZELEZSÁN ANNAMÁRIA: A gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs

elleni b ncselekmény (Űeszámoló az Országos Kriminológiai Intézetben 200ő.

május 24-én megtartott kerekasztal-beszélgetésben), in Ügyészek Lapja, 2005/4.

szám

23. Király Réka: a gyerekkorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények,

Űüntet jogi tanulmányok 200Ő

24. Jungi Eszter: A családon belüli er szak az ítélkezési gyakorlatban, Űírák lapja

2003/2. szám

46

25. Jámbor Gellért: Egy nemi erkölcs elleni b ncselekmény-sorozatfelderítése Themis

2013 3. szám

26. A 2012. évi C. törvény miniszteri indokolása

27. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+OQ+O-

2013-000084+0+DOC+XML+V0//HU

28. http://nol.hu/kulfold/hatalyba-lepett-az-isztambuli-egyezmeny-1477619

29. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-

TA-2011-0127+0+DOC+XML+V0//HU

30. http://www.europatanacs.hu/pdf/COE_CM_Rec__2002__5.pdf

31. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-

TA-2010-0318+0+DOC+XML+V0//HU

32. Gál István László: A szexuális b ncselekmények az új magyar büntet jogban. In:

Igazság, ideál és valóság. Tanulmányok Kardos Sándor 65. születésnapja

tiszteletére. Debrecen, 2014.

Jogforrásjegyzék:

1. 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntet törvénykönyv a büntettekr l és

vétségekr l

2. 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Űüntet Törvénykönyve

3. 1978.évi IV. törvény a Űüntet törvénykönyvr l

4. 2012. évi C. törvény indoklása a XIX. fejezethez

5. 2012. évi ű. törvény a büntet törvénxkönyr l

6. BH 2007.75

47

7. BH2011.30

8. BH2003.271

9. BH 2010.116.

10. BH 1974.302

11. BH 1978.237

12. BJD 5153

13. BH 1997.319

14. BJD 3074

15. BH 1978.371

16. BH 1975.448

17. BJD 1251

18. BH 2007.107

19. BJD 2426

20. BJD 4632

21. BH 1978.311

22. BH 2003.271

23. BH 1994.9

24. BH 2004.448

25. BH 2001.2

26. BH 1997.108

27. BH 1983.1

28. BH 1991.424

29. BH 1991.1

48

30. BH 1998.214

31. 2011/93/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdés ii. pont és Lanzarote Egyezmény