a végrehajtás - university of...
TRANSCRIPT
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Államtudományi Intézet
Pénzügyi Jogi Tanszék
S Z A K D O L G O Z A T
A végrehajtás
Konzulens: dr. Varga Zoltán
Szerző:
Munkácsi Edit
Miskolc
2013.
University of Miskolc
Faculty of Law
Institute of Civics
Financial Low Department
T H E S I S
The implementation
Tutor: Zoltán Varga dr.
Author:
Edit Munkácsi
Miskolc
2013.
1
Tartalomjegyzék
Bevezetés 3
1. Az adóvégrehajtás szabályai 5
1.1. Az adóhatóságok 5
1.2. Az állami adóhatóság hatásköre 6
1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése 7
1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok 9
1.5. A végrehajtás megindítása 9
1.6. A végrehajtási kifogás 9
1.7. Végrehajtási cselekmény 10
1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje 10
1.9. Költség 10
1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése 11
1.11. A végrehajtás szünetelése 12
1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése 13
1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért 14
1.14. Elévülés 14
1.15. Pénzkövetelés biztosítása 15
2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység 16
2.1. A behajtás területei 17
2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezés 18
2.3. Végrehajtási eljárás 22
2.4. Fizetési kedvezmények 26
2.5. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás 27
2.5.1. A csődeljárás 27
2.5.2. Felszámolási eljárás 27
2.5.3. Végelszámolási eljárás 29
3. Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzés B.-A.-Z. megyében
2009. évtől 2011. évig 33
3.1. A végrehajtási cselekmények alakulása 33
3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága 40
2
4. Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése
B.-A.-Z. megyében 41
4.1. A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele 41
4.2. Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása 42
4.3. A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága 43
5. A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány alakulására 45
5.1. Hátralékkezelés kiválasztási szempontjai, a végrehajtási eljárás
kezdeményezése 45
5.2. A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések 47
6. A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási
Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága 49
6.1. A letéti számla rendszere 49
6.2. A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja 49
6.3. Kielégítési sorrend 51
7. A beszedett összegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási rendszere 52
7.1. A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től,
és az azt megelőző időszakban 52
8. Összefoglalás 55
Irodalomjegyzék
Táblajegyzék
3
Bevezetés
Szakdolgozatom témájaként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei Adóigazgatósága Végrehajtási és Felszámolási Blokk tevékenységének
bemutatását választottam, miután közel 15 éve dolgozom ezen a területen. A
Végrehajtási Osztályon 4 éve dolgozom, előtte 10 évig a hátralékkezelési szakterületen
láttam el az adók módjára behajtandó, külső megkeresésekkel kapcsolatos teendőket.
Témámat ezért választottam, hogy tájékoztatást adjak arról, miként hajtja be a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) a be nem fizetett közterheket; milyen
módon, mennyi idő alatt, mennyi munkával és milyen hatékonysággal tud dolgozni.
„2011. január 1-jével, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és
Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami
adóhatósági, vámhatósági, valamint – törvényben meghatározott bűncselekmények
esetében - a pénzügyi nyomozói tevékenység.”1
Az adóztatás célja a törvényben előírt adók folyamatos beszedésének biztosítása, mivel
az önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettség önkéntes, állami
kényszert nélkülöző teljesítésével.
Véleményem szerint szükség van a végrehajtási eljárásra azon adózói körben, akik nem
fizetnek, mert ha nem lenne törvényes lehetőség eljárni velük szemben, akkor egyre
többen követnék ezt a magatartást.
Az adóhivatal feladata a kiadások előteremtésében az adózási rendszer törvényes,
eredményes, hatékony és méltányos működtetése.
A Hivatal csupán közvetítőként jelenik meg az állam és az adózók közötti viszonyban:
- egyrészt az állami akaratot közvetíti az adózók felé,
- másrészt az adózók adózási tárgyú cselekedeteit az állam felé.
Az adóhivatal ilyenformán kétirányú szolgáltatóként jelenik meg, stratégiai célja pedig
e két címzett lehető legnagyobb mértékű kiszolgálása.
1 NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó Előszó
4
Az adózók általában pontosan és tisztességesen kívánnak adózni, ebben támogatni kell
őket. Vannak olyanok, akik ismerethiány, vagy tévedés miatt adóznak pontatlanul, ezt
méltányolni kell, és kiemelt segítséget kell nyújtani nekik. S vannak olyanok, akik
szándékosan akarják kivonni magukat a közteherviselés alól, s így mások kárára
vannak. Velük szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni.
A végrehajtási osztályok feladata pedig – más osztályokkal közösen – a hátralék-
állomány minél nagyobb mértékű csökkentése. Ennek teljesítésére több lehetőség áll
rendelkezésükre.
Az adóvégrehajtás általános szabályainak leírása után, a szakterületet mutatom be, majd
az elmúlt három év során, a végrehajtási cselekmények alakulásában bekövetkezett
változások okait, a hátralékcsökkentésre tett egyéb intézkedések eredményességét, a
személyi és technikai háttér megalapozottságát.
A téma aktualitását és fontosságát, valamint jelentőségének növekedését az alábbi
ábrával szemléltetem:
1. sz. ábra:
Adóvégrehajtási ügyek és összegeik2
Az 1. sz. ábrán jól megfigyelhető, hogy az indított végrehajtási ügyek mind
darabszámukban, mind összegszerűségükben növekvő tendenciát mutatnak országos
szinten is.
2 Az APEH Világa 2009 Saldo Kiadó, NAV Világa 2010 Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó
5
1. A végrehajtás szabályai3
Az adóhatósági végrehajtásnál a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
(továbbiakban Vht.), az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban
Art.), az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.),
valamint 2005. november 1-jétől hatályos a Közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.)
szabályaira kell figyelemmel lenni a következők szerint:
� Az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor – kivéve, ha az Art.
másként rendelkezik – a Vht-ben foglaltak szerint kell eljárni.
A Vht. szabályainak alkalmazása során az eredményes végrehajtás érdekében az
adóhatósági végrehajtót a bírósági végrehajtóval azonos jogok illetik meg.
� A Vht-ben nem érintett esetekre az Art. rendelkezései az irányadóak.
Amennyiben az Art. nem tartalmaz konkrét előírást, háttérjogszabályként az Áe.,
valamint a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Dolgozatomban csupán az Art. szabályaira kívántam kitérni, a Vht-t annak terjedelme
miatt nem részletezem.
1.1. Az adóhatóságok
Art. 10. §
„(2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem
minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót,
költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési
támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést – ha törvény írja elő – megállapítja,
az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az
adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-
visszaigénylést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját.
(3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az
ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a
befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok
3 A 2012-ben hatályos szabályok alapulvételével
6
számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és
biztosítja az adóztatás feltételeit.
(4) Az adóhatóságok
a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik
egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott
szervezetek kötelezettségeinek teljesítését,
b) együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai
Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó
szabályainak érvényesítése érdekében.”
A törvény az egyes adóhatóságok közötti feladatmegosztásról, így az állami
adóhatóságok hatásköréről is az Art. 72. §-ában, a vámhatóságok hatásköréről a 79. §-
ában rendelkezik.
1.2. Az állami adóhatóság hatásköre
Az állami adóhatóságnak a köztartozások behajtására vonatkozó jogosultsága (és
egyben kötelezettsége) lényegében az Art. 72. §, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt rendelkezésen alapul.
Ezek alapján a NAV feladata:4
1. részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az
Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő
kötelező befizetés,
2. a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás,
adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
3. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező
befizetések
4. megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és
ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
4 https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207/nav.html#paragr6 (letöltés ideje: 2012. 11.20.)
7
1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése
Az adót a törvényben, illetve a jogerős határozatban meghatározott időpontig
(esedékességig) kell megfizetni.
A végrehajtás elrendelésének előfeltétele, hogy a fizetésre kötelezettnek nyilvántartott,
lejárt esedékességű tartozása legyen.
„Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét – nettó
módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés
összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az
adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozás hiányához köti.”5
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a végrehajtás megindításának törvényi feltételeit nem
elégíti ki, ha az adózó az adófizetési kötelezettségét az esedékességig nem teljesítette,
de azt később rendezte. A tartozásnak tehát a behajtása iránti intézkedéskor kell
fennállnia.
Az Art. 146. §-ából is, de a gyakorlatból is értelemszerűen következik, hogy az állami
adóhatóság közvetlenül csak azon köztartozások behajtása iránt intézkedhet,
amelyeknek a bevallását és befizetését az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Az
egyéb végrehajtás szempontjából az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó
köztartozások vonatkozásában az a szervezet intézkedik a tartozás behajtása iránt az
állami adóhatóság felé, amelyik a fizetési kötelezettséget nyilvántartja.
Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók vonatkozásában az adófolyószámla-
könyvelés számítógépes rendszeren keresztül biztosítja az adófizetési kötelezettségek
teljesítésének nyilvántartását. Az adófolyószámlán a kötelezettségek és jogosultságok az
adózó terhére, illetve javára adónemenként, a melléjük rendelt esedékességi időponttal
kerülnek előírásra.
Az adóbeszedés kezdeményezésének előfeltétele az adófizetési kötelezettségek
teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése, az adózónként vezetett
adófolyószámlán a bevallási és pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása.
A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata, mellyel
részletesebben a 2.2. fejezetben foglalkozom.
5 Art. 178. § (4) bek.
8
A végrehajtás megindításának csak végrehajtható okirat alapján van helye. Az Art. 145.
§-a felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy az adóhatósági végrehajtás keretében mi
minősül végrehajtható okiratnak.
Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:
a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),
b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,
c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,
d) az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás,
e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,
f) az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó jelentés.
A végrehajtható okiratok meghatározásából (felsorolásából) következik, hogy a
végrehajtás szempontjából az adótartozás (adóhátralék) fogalmának további szűkítését
jelenti az, hogy csak
• az adózó által bevallott, vagy
• az adóhatóság által jogerősen határozatban (végzésben) előírt adótartozás esetén
van helye végrehajtásnak.
Ez azt jelenti, hogy egy bevallási időszakon belüli (bevallással le nem zárt) fizetési
kötelezettség nem teljesítése esetén a jogkövetkezmény csupán késedelmi pótlék, vagy
mulasztási bírság, végrehajtás viszont nem rendelhető el.
A végrehajtásnak minden esetben feltétele, hogy a törvény által „nevesített”
végrehajtható okiratokban szereplő adók fizetésének az esedékessége lejárjon. Ezért
szükséges annak meghatározása, hogy mit kell érteni az adó megfizetésének
esedékessége alatt. Az esedékesség alatt azt, a törvényben vagy jogerős adóhatósági
határozatban előírt határidőt kell érteni, ameddig az adót meg kell fizetni. Az állami
adóhatósághoz teljesítendő befizetések esedékességét az Art. 2. számú melléklete írja
elő, míg a határozatban megállapított adókat annak jogerőre emelkedésétől számított 15
napon belül kell megfizetni.
A végrehajtható okiraton alapuló adótartozásokra sem indítható végrehajtás, ha az
adótartozás elévült, szünetelés vagy felfüggesztés alatt áll, továbbá, ha az adós
fizetésképtelenségét megállapító, illetve felszámolását elrendelő bírósági végzés
jogerőre emelkedett.
9
1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok
Art. 144. § „Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási
cselekmények foganatosításakor a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
(továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik.
Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik,
amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges
adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Az adóhatósági végrehajtásnál a Vht., az Art. és a Ket. rendelkezéseire kell figyelemmel
lenni a következők szerint:
Az adó-végrehajtási eljárás során – kivéve, ha az Art. másként nem rendelkezik – az
egyes végrehajtási cselekmények foganatosítása során fő szabályként a Vht.
rendelkezései szerint kell eljárni. Eltérés csak ott és annyiban lehet, amennyiben az Art.
a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozásánál kifejezetten eltérően rendelkezik. Az
adóhatósági végrehajtási eljárás során, amennyiben az Art. valamilyen kérdést nem
szabályoz, háttérjogszabályként értelemszerűen a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
1.5. A végrehajtás megindítása
A végrehajtás megindításáról az Art. 150. § (1) bekezdése rendelkezik.
Ennek alapján az adóvégrehajtás elrendelésének nem feltétele az adós előzetes
értesítése, vagy az adóhatóság egyéb intézkedése. Az eljárásban külön határozat
meghozatala nélkül az első végrehajtási cselekmény foganatosítható.
Helyszíni végrehajtási cselekmény foganatosítása esetén a végrehajtás megindítását és a
tartozás összegét elegendő a helyszínen közölni az adóssal.
1.6. Végrehajtási kifogás
A végrehajtási kifogásról az Art. 159. §-a rendelkezik.
A végrehajtó törvénysértő intézkedése, vagy az intézkedés jogellenes elmulasztása
elleni jogorvoslat a végrehajtási kifogás.
Az Art. a végrehajtási kifogás jogintézményét a Vht. 217. §-ához képest részben
eltérően szabályozza. Az eltérés a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határidejét
10
érinti, nevezetesen amíg a kifogás előterjesztésére az Art. ezt a határidőt 8 napban
határozza meg, addig a Vht. a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napos határidőt
szab meg.
Végrehajtási kifogást mindazok az érdekeltek előterjeszthetnek, akiknek a végrehajtó
eljárása vagy mulasztása a jogát, vagy jogos érdekét sérti, tehát mindazok a személyek,
akik részére a Vht. rendelkezései szerint meghatározott iratokat meg kell küldeni.
A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nézve halasztó
hatálya van.
A végrehajtási kifogást a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve bírálja el,
Az elbírálásra az Art. 15 napos határidőt szab.
1.7. Végrehajtási cselekmény
Végrehajtási cselekménynek számít a hatósági átutalási megbízás benyújtása, a
jövedelemből (nyugdíjból) történő letiltás és az ingó- és ingatlan végrehajtás.
1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje
A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az Art. 2003. évi módosításával
megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az adóhatóság, illetve a
végrehajtó dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó,
rendelkezésre álló információk alapján – figyelembe véve a tartozás összegét is – a
végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a
végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az adóvégrehajtó.
1.9. Költség
Az Art. 163. §-a szabályozza.
A végrehajtási eljárás során felmerült költségeket mindig az adós viseli.
Az adóvégrehajtásban a költségek megelőlegezését főszabályként az adóhatóság
biztosítja.
11
A főszabály alól az adóvégrehajtásban (Vht. 34. §) két kivétel lehetséges, nevezetesen,
ha az adós vagy más végrehajtásban érdekelt fél
• a végrehajtó által megállapított becsértéket vitatja és szakértő becsüs kirendelését
kéri, vagy
• árverés esetében a törvényben előírt hirdetményi kötelezettségen túli közhírré tételt
kéri.
E két esetben a kérelmezőnek a várható költséget meg kell előlegeznie. A költség
várható összegét a végrehajtónak az érintett féllel közölni kell és azt a végrehajtói letéti
számlára kell befizettetnie. Amennyiben a tényleges költség a megelőlegezettnél
kevesebb lesz, a különbözetet az előleget befizető fél részére vissza kell fizetni.
A szakértő becsüs kirendelését, vagy az árverés közhírré tételét az adóson kívül
mindazok kérhetik, akiknek nyomós érdeke fűződik a kirendeléshez. Ilyen például a
jelzálogjog jogosultja, vagy akinek az érdekében a végrehajtás folyik (megkeresők).
Amennyiben az eljárásban érintett fél a foglalásnál, vagy a foglalási jegyzőkönyv
kézbesítésétől számított 8 napon belül kéri a becsüs kirendelését és felhívásra a várható
költséget megelőlegezi, a végrehajtó köteles szakértő becsüst alkalmazni. Amennyiben
a kérelmező a felhívásban közölt összeget nem előlegezi meg, a végrehajtó nem köteles
a szakértő kirendelésére.
A végrehajtási eljárás során felmerült költségek jogcímére a törvény nem ad tételes
felsorolást, csak példaként emeli ki a legtipikusabban előforduló eseteket.
Minden olyan kiadás, amely az adótartozás behajtásával kapcsolatos eljárási költségként
merül fel, végrehajtási költségnek minősül.
Természetesen az adózó terhére a végrehajtási eljárás során felmerült költség csak akkor
számolható fel, ha a végrehajtás foganatosításának törvényi feltétele fennállt.
1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése
Az Art. 160. § (1) – (3) bekezdése szabályozza.
Az Art. a Vht-hoz képest a végrehajtási eljárás felfüggesztését eltérően szabályozza.
Az Art. felfüggesztésre vonatkozó rendelkezése kifejezetten az adófizetési
kötelezettséget megállapító határozat végrehajthatóságának a felfüggesztésére
vonatkozik. Konkrétan azon esetekre, amikor a fizetési kötelezettséget megállapító
adóhatósági határozat jogerős, vagyis végrehajtható.
12
A határozat végrehajtásának felfüggesztésére kerül sor:
• az adózó kérelmére az adófizetési kötelezettséget megállapító szervezet, illetőleg
annak felügyeleti szerve jogosult, ha hivatalból észleli, hogy a fizetési
kötelezettséget megállapító határozat törvénysértő és így annak megváltozása
várható,
• a bíróság az előtte keresettel megtámadott fizetési kötelezettséget megállapító
határozat végrehajtását csak az adózó kérelmére függeszti fel.
Mindkét esetben feltétel, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat
felülvizsgálata a bíróság vagy az adóhatóság előtt folyamatban legyen.
A felfüggesztés joghatása a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatban előírt
adófizetési kötelezettség tekintetében áll be, az adós egyéb jogcímen fennálló
tartozásainak behajtását nem érinti.
A felfüggesztő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek (végrehajtási
kifogásnak) halasztó hatálya van.
A felfüggesztés egyéb szabályait a Vht. részletezi.
Kivételesen a végrehajtási eljárás az adós kérelmére felfüggeszthető, ha azt
méltányolható körülmény (pl. eltartott személyek száma, az adós vagy eltartottjai súlyos
betegsége, stb.) indokolja.
1.11. A végrehajtás szünetelése
Az Art. 160. § (4) bekezdése a szünetelést a részletfizetés és fizetési halasztás
engedményezésének időtartamára biztosítja, mindaddig, amíg az adózó fizetési
kötelezettségét teljesíti. Úgyszintén szünetel a végrehajtás az ugyanazon adótartozás
fizetési kedvezményre vonatkozó első kérelmének a benyújtást követő naptól a kérelem
jogerős elbírálásáig, kivéve, ha a kérelem az árverés kitűzése után kerül benyújtásra.
Szünetel az eljárás az adózó halála (megszűnése) esetén is az adó megfizetésére
kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig.
A szünetelés egyéb szabályait a Vht. szabályozza.
13
1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése
Behajthatatlanság címén [az Art. 162. § (1) bekezdése szerint] az adótartozás csak akkor
törölhető, ha mind az eredeti adóssal, mind az adó megfizetéséért helytállni
kötelezettekkel szemben elrendelt végrehajtás eredménytelen. Minden esetben vizsgálni
kell, hogy van-e olyan személy (szervezet), aki a törvény alapján az adós
adótartozásának megfizetésére kötelezhető. Az adótartozás megfizetéséért helytállni
köteles személyeket az adó megfizetésére végzéssel kell kötelezni. Az önkéntes
teljesítés elmulasztása esetén a végrehajtási eljárást velük szemben is le kell folytatni és
csak annak eredménytelensége után törölhető a tartozás.
A törvény a behajthatatlanság miatti törlés lehetőségénél nem tesz különbséget jogi
személyek és nem jogi személyek adótartozása között. Ugyanakkor a Csődtörvény
(továbbiakban Cstv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél a végrehajtás
eredménytelensége esetén az adóssal szemben felszámolás kezdeményezése indokolt. A
Cstv. hatálya alá nem tartozó jogi személyek esetében, amennyiben a
végrehajthatatlanság feltétele fennáll, az adótartozás behajthatatlanság címén törölhető.
A végrehajtás eredménytelenségét, az eljárás szabályszerű lefolytatását, annak
megkísérlését a végrehajtónak oly módon kell dokumentálni, hogy az utólagos
ellenőrzés során is egyértelműen megállapítható legyen, hogy a törlés törvényi feltételei
fennálltak. A végrehajtó az eredménytelen végrehajtási eljárás lefolytatását követően a
törlésre javaslatot készít. A javaslatnak tartalmaznia kell mindazon megtett
intézkedéseket, amelyek a behajthatatlanság miatti törlést indokolják.
Az adótartozás behajthatatlanság címén történő törlését a Végrehajtási Osztály(ok)
kezdeményezi(k) az 1. sz. mellékletként csatolt adatlap kitöltésével és az osztály(ok)
vezető(i)je engedélyezi(k).
Ha az elévülési időn belül behajthatóvá válik a tartozás, ismételt előírása és a
végrehajtás foganatosítása iránt intézkedni kell. [Art. 162. § (2) bekezdése.] A
felülvizsgálat tényét nemleges esetben is dokumentálni kell.
A 10.000,- forintot meg nem haladó tartozás törlése iránt a végrehajtási eljárás
kezdeményezése nélkül a Folyószámla-kezelési Osztály is intézkedhet [Art. 162. § (3)
bekezdése szerint.]
14
1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért
Az adót, adóelőleget, bírságot, pótlékot és az eljárás során felmerült költségeket az
köteles megfizetni, akit erre a jogszabály kötelez. Amennyiben az adózó az esedékes
adóját nem fizette meg, és az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen maradt, a
tartozásért „mögöttes felelősségük” alapján helytállni köteles személyek kötelezhetők
az adó megfizetésére.
Az adóeljárásban a mögöttes felelősök kötelezése adóhatósági határozattal történik.
Nem hozhat az adóhatóság a tartozásért helytállni köteles személyekkel szemben
kötelező határozatot az adók módjára behajtandó köztartozások – kivéve a
magánnyugdíj-pénztárak által kimutatott tartozásokat – beszedésére vezetett
eljárásokban. Ezen ügyekben a mögöttes felelősök kötelezése – hatósági jogkör
hiányában – a követelés jogosultjának, a behajtást kérőnek a joga.
A tartozásokért helytállni kötelezettek körét és a felelősségük mértékét az Art. 35. § (2)
bekezdése sorolja fel tételesen.
1.14. Elévülés
Az Art. 164. § (1)-(4)-(7) bekezdéseiben foglaltak alapján az elévülés jogintézménye azt
a célt szolgálja, hogy a követelés jogosultja a joggyakorlás elmulasztása révén ne
tarthassa a kötelezettet hosszú időn át bizonytalanságban, a bizonytalan jogi helyzetek
meghatározott határidőn belüli elzárásra ösztönöz.
Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától
számított öt év alatt évül el.
Abban az esetben, ha a követelés beszedésére az adóhatóság végrehajtást vezetett,
illetve végrehajtási cselekményeket foganatosított, az elévülés hat hónappal
meghosszabbodik.6
Az elévült tartozások törlése esetén meg kell állapítani azon évek során felszámított
késedelmi pótléknak az összegét, amely az elévült tartozáshoz kapcsolódik és
egyidejűleg ennek törléséről is intézkedni kell.
Az elévülési eljárás lefolytatásához kapcsolódó adatlapot a 2. sz. melléklet tartalmazza.
Az Art. az elévülés nyugvásának eseteit tételesen felsorolja.
6 Art. 164. § (6) bek.
15
A tartozások elévülésének vizsgálatakor az elévülés nyugvását eredményező
körülményeket mindig vizsgálni kell. A felsorolt időtartamok ugyanis az elévülési időt
meghosszabbítják, lehetőséget biztosítva a további eljárási cselekmények
foganatosítására.
1.15. Pénzkövetelés biztosítása
2003. január 1-jei hatállyal már az Art. is rendelkezik a biztosítási intézkedésről a 149.
§-ában. Biztosítási intézkedés elrendelésének akkor van helye, ha a kielégítési
végrehajtás elrendelésének feltételei még nem álltak be, de valószínűsíthető, hogy a
követelés későbbi kielégítése veszélyeztetett.
Az adóigazgatási eljárásban biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása
rendelhető el, vagy meghatározott dolog zárlata, ha
- a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem
végrehajtható,
- végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott
teljesítési határidő még nem telt el.
Nem rendelhető el a pénzkövetelés biztosítása akkor, ha a bíróság vagy a felettes szerv a
határozat végrehajtását felfüggesztette.
A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló határozatot a tartozást megállapító
szervezeti egység adja ki, s a végrehajtó kézbesíti a biztosítási végrehajtási
cselekmények foganatosítását megelőzően.
Az egyes cselekményekre vonatkozó törvényi szabályokat a Vht-ban rögzítették, bár
néhány tekintetben az Art. is állapít meg szabályokat, de lényegében a cselekmények
foganatosítása során betartandó törvényi rendelkezéseket nem tartalmazza.
16
2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység
Az állami adóhatóságok, így a NAV B.-A.-Z. Megyei Adóigazgatósága is
meghatározott szervezeti keretek között végzi a törvény által előírt feladatok
megvalósítását.
Ennek keretében a hátralékkezelést, az adó-végrehajtási eljárást, a méltányossági
ügyeket, valamint a Csődtörvény által szabályozott eljárásokat az igazgatónak
közvetlenül alárendelt Végrehajtási és Felszámolási szakterület végzi. A szakterületet a
végrehajtási igazgatóhelyettes az igazgatónak alárendelve irányítja.
A végrehajtási igazgatóhelyettesnek alárendelve működnek a végrehajtás folyamatát
meghatározó főosztályok, amelyek a következők:
• Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály
• Felszámolási és Végelszámolási Főosztály.
A főosztályokat főosztályvezetők irányítják az alábbiak szerint:
A Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály az alábbi osztályokból áll:
o Hátralékkezelési Osztály 1.
o Hátralékkezelési Osztály 2.
o Végrehajtási Osztály 1.
o Végrehajtási Osztály 2.
o Végrehajtási Osztály 3.
A Felszámolási és Végelszámolási Főosztály négy osztályból áll, melyek a
következők:
o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 1.
o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 2.
o Fizetési Kedvezmények Osztály 1.
o Fizetési Kedvezmények Osztálya 2.
A főosztályokat főosztályvezetők, az osztályokat osztályvezetők irányítják. A
szakterület szervezeti ábráját a 3. sz. melléklet mutatja be.
17
2.1. A behajtás területei
A Hivatal tevékenysége az adótartozás és az adóigazgatás minden területét átfogja és
ebben, kezdetben kisebb, később egyre kiteljesedő szerepet kapott a behajtási
tevékenység.
A NAV behajtási tevékenységét ellátó szervezeti egysége a Cstv. hatálya alá tartozó
eljárások (csőd, felszámolás, végelszámolás), a végrehajtás és a fizetési kedvezmények
iránti kérelmek elbírálása, a hátralékkezelés és pénzforgalmi ellenőrzés feladatát ellátó
szervezeti egysége.
Amennyiben az adókra előírt határidőben történő befizetések elmaradnak, úgy a
kintlévőségek behajtásáról e szakterület gondoskodik.
A legtöbb bevétel a végrehajtási eljárásokból származik, míg a felszámolásoknál az
adóhatóság is csak egy ügyfél, az eljárás irányítása nem a hivatal kezében van, és a
követelések megtérülése is igen alacsony.
A hátralékkezelési tevékenységnek igen nagy jelentősége van, mivel a hátralékok
rendszeres kimutatásával, az adós vagyoni helyzetének feltárásával, a végrehajtás
kezdeményezésével előkészíti a sikeres végrehajtást.
Néhány fogalom tisztázása fontos (beszedés, behajtás, végrehajtás), amelyek közös
jellemzője, hogy az állami költségvetést illető pénzeszközök „begyűjtésére”
vonatkoznak, de a közéletben egymással párhuzamosan, olykor átfedően használatosak.
A beszedés a legátfogóbb kifejezés, amely azt takarja, hogy az adóhatóság gondoskodik
arról, hogy a külön törvényekben meghatározott, az államot illető fizetési
kötelezettségek (adók, járulékok, illetékek, díjak) az adózóktól a költségvetési
számlákra kerüljenek.
Ez nem jelenti feltétlenül kényszer alkalmazását, hiszen a magyar adórendszerben
alapvető az önadózás.
18
A behajtás szónak már némi „kényszer íze” van. Erre akkor kerül sor, ha az adózó a
törvényes előírások ellenére valamilyen összeget nem fizetett meg. Ide sorolható a
hátralékok kimutatása, a fizetési felszólítás, illetve a csőd- és a felszámolási eljárás,
valamint a végrehajtás is.
A végrehajtás már egyértelműen az a kényszerítő eljárás, amelynek során a jogosult az
adózó tartozását annak akarata ellenére is megkísérli behajtani. Miután ez
szükségszerűen a személyiségi jogok csorbítását jelenti, az eljárás menetét, a felek
jogait és kötelezettségeit, valamint az alkalmazható végrehajtási cselekményeket a
törvények igen szigorúan szabályozzák.
A felszámolás a gazdálkodó szervezetekkel szembeni „totális végrehajtást” jelenti,
amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a
hitelezők a Cstv-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése
érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet (Cstv.
1. § (2) bek.). A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági
végzés közzétételének napja (9. § (2.) bek.).7
2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezése
A szakterületen belüli Hátralékkezelési Osztályok alapvető feladata az, hogy a
szükséges felülvizsgálatok után megfelelő ütemezésben lássák el a Végrehajtási
Osztályokat végrehajtás alá vont adózók anyagaival.
A Hátralékkezelési Osztályok ütemterv szerint biztosítják a végrehajtás célirányos
előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy-
összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. (Ezt részletesen
kifejtem az 5. fejezetben.)
Amennyiben a hátralékkezelési és pénzforgalmi szervezeti egység tartozást állapít meg,
intézkedik a végrehajtási eljárás inkasszóval (hatósági átutalási megbízás) történő
7 http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.)
19
megindítása, az adózó ügyének a végrehajtási szervezeti egységnek történő átadása
iránt.
A végrehajtási szervezeti egység az adótartozásról a Hátralékkezelési és Végrehajtási
Rendszeren (továbbiakban VHR), valamint a központi iktató rendszeren keresztül
értesül. A végrehajtási szervezeti egység a végrehajtási kérelem megérkezését követően
intézkedik a végrehajtás megindítása iránt.
A végrehajtásra történő átadás ütemezésével biztosítható, hogy a Végrehajtási
Osztályok minden adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá tudják vonni a
keletkezett hátralékokat, beleértve a kis összegű tartozásokat is, és hogy az egyes
végrehajtási ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el.
A Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszert 2001-ben korszerűsítették. A VHR
projekt célja az adminisztráció csökkentése mellett az egyes különálló nyilvántartási
rendszerek összehangolt működésének megteremtése, a hátralékkezelés célirányosabbá
tételével a végrehajtási eljárások jobb előkészítése.
Ez a rendszer elősegíti a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának
feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy összegű hátralékosok, illetve
rendszeresen nem fizetők kiszűrését.
Fontosnak tartom, hogy a hátralékkezeléssel és végrehajtással foglalkozók feladatát
teljeskörűen felvázoljam - a munkakör összetettségét és fontosságát igazolva -, ezért
mindkét terület munkaköri leírásában foglalt „a munkakör tartalmi leírása” részét
részletesen ismertetem.
A hátralékkezelési szakterület a következő feladatokat látja el:8
- biztosítja a végrehajtási kérelmeknek, ügyeknek a vonatkozó belső irányelvek,
utasítások, szabályzatok, stb. szerinti nyilvántartásba vételét, feldolgozását, az
adatok folyamatos, naprakész karbantartását a VHR-ben,
- az adóigazgatóság illetékességi körébe tartozó adósok hátralékállományát az
osztályvezető által megadott szempontok szerint elemzi, javaslatot tesz az adózó
8 Egy végrehajtási ügyintéző munkaköri leírásának felhasználásával készített alfejezet
20
bevonásával, vagy adózó nélkül végzendő folyószámla egyeztetések
kiválasztására,
- a végrehajtási eljárások eredményességének előmozdítása és törvényes
lefolytatása érdekében feladata a hátralékos adóalanyi körre vonatkozóan –
folyószámla egyeztetéssel egybekötött – központi és helyi szabályozás, illetve az
intézkedési terv alapján meghatározott az adózó bevonásával vagy anélkül
elvégzett belső folyószámla egyeztetés lefolytatása, fizetési felszólítás
kibocsátása,
- a VHR-en keresztül biztosítja a hátralékos adóalanyi kör folyamatos figyelését, a
belső folyószámla egyeztetésre történő kiválasztását. Szükség esetén a vezetője
által egyedileg kijelölt adóalanynál elvégzi a belső folyószámla egyeztetést,
ellenőrzést,
- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetése során
a központi utasításoknak megfelelően rögzíti az adófolyószámla adataihoz képest
eltérő tényeket, körülményeket, a szükséges korrekciókat elvégzi (esetlegesen
felmerülő folyószámla és letéti számla közötti eltérésekhez szükséges letéti karton
rendezése, évültetés), intézkedik a megállapítások alapján kitöltött bizonylatok
feldolgozása, feldolgoztatása iránt,
- ellátja az adófolyószámla egyeztetéshez kapcsolódó adminisztrációs és az egyéb
iratkezelési feladatokat, gondoskodik a folyószámla egyeztetés megállapításainak
a VHR rendszerben történő pontos, naprakész rögzítéséről. A folyószámla
egyeztetés során észlelt, a törzsadat állományhoz kapcsolódó változásokat a
központi és helyi szabályozásnak megfelelően rögzíti és erről a hatáskörrel
rendelkező szervezeti egységet értesíti,
- közreműködik az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla
egyeztetések és a fizetési felszólítások lefolytatásában, illetve elkészítésében,
egyidejűleg ellátja a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat,
- a tevékenység ellátása során észlelt vagy jelzett elévülés – végrehajtási eljárás
során elévült – esetén intézkedik, a tartozás nyilvántartásból történő törlése iránt a
vonatkozó jogszabályi, központi és helyi utasításoknak megfelelően. Elvégzi a
nyilvántartási rendszerből történő kivezetéséhez kapcsolódó adminisztrációs
feladatokat,
21
- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetéshez
kapcsolódó beadványokat, észrevételeket a Ket. vonatkozó rendelkezésében
foglalt határidőben elintézi,
- a „külső” végrehajtást kérő megkeresését nyilvántartásba vétel előtt tartalmi és
alaki szempontból felülvizsgálja, biztosítja a végrehajtási ügynek a VHR-ben
történő rögzítését, illetve a már folyamatban lévő ügy esetében az eljárás
kiterjesztését. A végrehajtási eljárás valamennyi szakaszában folyamatosan
figyelemmel kíséri a végrehajtói letéti karton állapotát, szükség esetén intézkedik
a rendezés érdekében. Amennyiben indokolt folyószámla egyeztetést
kezdeményezhet,
- illetékesség hiánya esetén intézkedik a végrehajtási ügynek az illetékes
igazgatósághoz történő áttétele iránt,
- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetés
megállapításai alapján elvégzi a folyószámlán fennálló túlfizetés hátralékos
adónemre történő átvezetését, végrehajtható hátralék esetén a hatósági átutalási
megbízás benyújtásával, jövedelem letiltás kibocsátásával intézkedik a
végrehajtási eljárás megindítása iránt. Pénzforgalmi számla, jövedelem hiányában
a VHR-en keresztül intézkedik a végrehajtás haladéktalan megindítása iránt.
Közreműködik a fizetési felszólítások meghatározott ütemterv szerint történő
elkészítésében, ellátva egyidejűleg a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat is,
- figyelemmel kíséri a jogerős adóhatározattal, végzéssel megállapított adó- és/vagy
illetékfizetési kötelezettségek teljesítését, annak elmaradása esetén haladéktalanul
intézkedik a végrehajtási eljárás megindítása iránt,
- az adóhatóság által engedélyezett fizetési könnyítések teljesítését folyamatosan
figyelemmel kíséri, az elmaradás esetén intézkedik a végrehajtási eljárás
megindítása, folytatása iránt. Az érvényét vesztett fizetési könnyítési kérelmek
visszarendezését, s a hozzá kapcsolódó feladatokat elvégzi,
- közreműködik a jogelőd, jogutód adófolyószámla kapcsolatos felülvizsgálatában,
rendezésében,
- társosztályok megkeresése alapján a belső folyószámla egyeztetést lefolytatja,
- tevékenységi körében ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat.
A fentiekből is látható, hogy a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintézők
munkája mennyire összetett, sokrétű, mennyi jogszabályi háttérnek, központi és helyi
22
utasításnak megfelelően kell munkájukat ellátni ahhoz, hogy a végrehajtási eljárás
megindulhasson.
2.3. Végrehajtási eljárás
A Végrehajtási és Felszámolási szakterület leghatékonyabb területe számszerű
eredményeket tekintve a végrehajtás. A folyamatosan növekedő előirányzatok, és a
felszámolási eljárásokkal érintett követelések megtérülésének tendenciaszerű
csökkenése mellett évek óta ez a szakterület hozza a kényszereszközökön alapuló
beszedés több, mint 90 százalékát.
A végrehajtásból befolyt összegek jelentős részét a különféle jellegű végrehajtási
cselekmények foganatosítását követően teljesített befizetések tették és teszik ki.
Az elmúlt években mind a befolyt összegek, mind az egyes végrehajtási cselekmények
darabszámban és értékben is növekedtek, hatékonyságuk azonban változó.
A törvényi szabályozásnak megfelelően fokozatosan bővült az adók módjára behajtandó
köztartásokra, illetve a külső szervek megkeresésére indított végrehajtási ügyek száma.
A nyilvántartott ügyek közel egyharmadát a VPIG megkeresései teszik ki, de ezek
megtérülési mutatója igen alacsony (1 % alatti), mivel zömében ingó- és ingatlan
vagyonnal nem rendelkező, egykor „olaj-ügyekkel”, cigi-ügyekkel” illetve „szesz-
ügyekkel” foglalkozó adósokról van szó.
A végrehajtó feladata a következő:9
- Az Art., a Vht., a Ket, valamint a vonatkozó központi irányelvek, utasítások
alapján feladata az adó- és illetéktartozások, a magán-nyugdíjpénztári
tagdíjtartozások végrehajtsa, az állami adhatóság hatáskörébe utalt adók módjára
behajtandó köztartozások behajtása, valamint a vám- és jövedéki követelések
tekintetében az ingó- és ingatlan-végrehajtás lefolytatása,
- köteles meggyőződni a végrehajtásra átadott tartozás tekintetében az eljárás
megindítása törvényi feltételeinek teljesüléséről, így különösen
⇒ az adótartozás nem évült-e el,
9 Egy végrehajtó munkaköri leírásának felhasználásával készített alfejezet
23
⇒ adós nem nyújtott-e be a végrehajtási eljárást szüneteltető méltányossági
vagy fizetési könnyítési kérelmet,
⇒ az adós tartozása a végrehajtás megindításakor is fennáll-e (önrevízió,
átvezetési kérelem)
Mindezeket az eljárás egész folyamán tartozik vizsgálni. Szükséges esetén
köteles intézkedést tenni a korrekció elvégzése érdekében,
- a Vht. 4. §-ában foglalt hatásköri összeütközés esetén köteles – a
tudomásszerzést követően – haladéktalanul intézkedést tenni a végrehajtási
ügynek a bírósági végrehajtóhoz történő áttétele iránt és nyomon követni annak
folytatását,
- a végrehajtás eredményességének előmozdítása érdekében köteles előzetesen –
és az eljárás későbbi szakaszaiban is – a számítógépes információs rendszer
adatállományából rendelkezésre álló információkat összegyűjteni, hasznosítani,
- amennyiben a hatósági átutalási megbízás, vagy a jövedelem-letiltás nem, vagy
aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, köteles az adós egyéb
vagyontárgyait (ingóság, ingatlan) végrehajtás alá vonni. Ismételt
inkasszóbenyújtást az időben legutoljára bejelentett bankszámla ellen tartozik
foganatosítani,
- köteles valamennyi eljárási cselekményt a Vht. rendelkezéseinek megfelelően
írásban rögzíteni, jegyzőkönyvbe foglalni,
- készpénzfoglalás és készpénzátvétel esetén köteles a pénzkezelésre vonatkozó
központi és helyi utasításokat, szabályokat maradéktalanul betartani.
Amennyiben a felvett készpénz befizetése nem annak felvétele napján történt
meg, a nyugta 1 fénymásolati példányát a letéti számla kezelőjének átadni
köteles,
- a jogszabályban meghatározott határidőben köteles intézkedni a lefoglalt ingó-,
ingatlan vagyontárgy árverésen történő értékesítése iránt,
- a végrehajtási kérelem, illetve a megkereső megkeresése alapján köteles a
jogszabályban meghatározott határidőn belül (lehetőség szerint haladéktalanul)
intézkedni a végrehajtási eljárás megindítása iránt,
- a végrehajtási ügy átvételét követően köteles intézkedni – bankszámlával nem
rendelkező személy esetén – a jövedelemből, egyéb járandóságból történő
letiltás kibocsátása iránt,
24
- az eredményesség előmozdítása érdekében köteles megkereséssel élni – az adós
vagyoni helyzetének teljes körű feltárása céljából – az Art. és a Vht. vonatkozó
rendelkezéseiben feltüntetett hatóságok, szervek felé, illetve a rendelkezésre álló
adatbázist (pl. TakarNet, KEKKH) hasznosítani,
- a felmerült végrehajtási költségről végzést készít, a nyilvántartási rendszerben
történő rögzítéséről gondoskodik. Köteles az érvényes utasításokban,
jogszabályokban meghatározott adóst, megkeresőt, stb. érintő tájékoztatási,
értesítési kötelezettségének eleget tenni,
- köteles figyelemmel kísérni az eljárás szüneteltetésére okot adó körülményeket,
amennyiben az adós fizetési kedvezményre irányuló kérelmet terjeszt elő,
haladéktalanul intézkednie kell az eljárás szüneteltetése iránt. A Fizetési
Kedvezmények Osztálya megkeresésére tájékoztatja a rendelkezésre álló, a
kérelem elbírálása során hasznosítható információkról, illetve javaslatot tesz a
kérelem elbírálásához,
- az engedélyezett fizetési könnyítés (részletfizetés, halasztás) nem teljesítése
esetén a visszarendezést követően köteles haladéktalanul intézkedni a
végrehajtási eljárás folytatása iránt,
- a foganatosított végrehajtási cselekményekből eredően a tartozás megfizetésére
– kötelezettségszegés miatt – felelősséggel tartozó személlyel szemben
intézkedik az igény érvényesítése iránt,
- bűncselekmény alapos gyanúja esetén javaslatot tesz büntetőeljárás
megindítására,
- a tartozás megfizetésére eredetileg kötelezettel szemben folytatott végrehajtási
eljárás eredménytelensége esetén köteles intézkedni a „mögöttes” felelősséggel
tartozó, fizetésre kötelezhető személyek körének teljes feltárására. Fizetésre
kötelezhető személy hiányában javaslatot tesz a központi, illetve helyi
szabályozások figyelembe vételével az
⇒ az adószám felfüggesztésére
⇒ törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére
⇒ felszámolási eljárás kezdeményezésére
⇒ ügyészségi eljárás kezdeményezésére
⇒ a tartozás behajthatatlanként történő nyilvántartására, illetve végleges
törlésére
25
Intézkedik:
⇒ társas vállalkozások esetében a végrehajtási eljárás megindításának
bejegyzésére, illetve annak törlésére a Cégbíróság felé
⇒ egyéni vállalkozók esetén az adószám felfüggesztésére,
- a tartozás behajthatatlanság miatti nyilvántartásba vételét követően a
végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül, meghatározott rendszerességgel
köteles felülvizsgálni az adós vagyoni helyzetét és a végrehajthatóvá minősítés
iránt haladéktalanul intézkedni, amennyiben a tartozás végrehajthatóvá válik. A
megállapításait minden esetben köteles írásban rögzíteni,
- a végrehajtáshoz való jog elévülésekor köteles intézkedést tenni a végrehajtás
alá vont tartozás nyilvántartásból történő kivezetése iránt,
- köteles biztosítani a végrehajtási eljárások naprakész nyilvántartását, az eljárási
cselekményeknek a végrehajtást támogató információs rendszerben történő
rögzítését (VHR naprakészsége),
- közreműködik a különböző belső szabályzat- és igazgatói utasítás-tervezetek
előkészítésében, előzetes véleményezésében, iratminták és egyéb módszertani
segédletek szerkesztésében, készítésében,
- a végrehajtásra átadott tartozás összegszerűségének vitatása esetében a
beadványról tájékoztatja a végrehajtást kérőt, s egyidejűleg ügyintézésre átadja
az osztály jogászának felfüggesztési kérelemként,
- az ügyeiben beérkezett végrehajtási kifogásokat a vonatkozó iratanyaggal együtt
rendezetten, 2 napon belül köteles átadni az osztály jogászának felterjesztés
céljából,
- osztályvezetőjével történt egyeztetést követően kiadja a fizetési felszólítást azon
hátralékosok részére, akiknek ügyei az önálló bírósági végrehajtók részére
átadásra kerülhetnek. Az átadás feltételeinek megléte esetén az iratokat a
kapcsolattartónak átadja.
A felsorolásból is kitűnik, hogy – ha a végrehajtási ügyintéző munkáját sokrétűnek
ítéltem – a végrehajtónak a felelőssége sem kicsi egy-egy végrehajtási eljárás
lefolytatása során, hiszen nem csak a leterheltség nyomasztja, hanem nagyon sok
esetben az empátia is szerepet játszik – figyelembe véve természetesen a jogi
szabályozásokat – a döntései meghozatalában.
26
2.4. Fizetési kedvezmények
A fizetési kedvezményekre (mérséklésre, fizetési halasztásra, részletfizetésre) irányuló
kérelmek ügyintézését függetlenül attól, hogy végrehajtás alatt álló vagy végrehajtás
alatt nem álló tartozásokra vonatkoznak a Fizetési Kedvezmények Osztályai látják el.
Korábban a végrehajtás alá nem vont tartozások esetében a fizetési halasztás,
részletfizetés engedélyezése iránti kérelmek tárgyában az adóeljárási, mérséklésre
irányuló és „vegyes” kérelmek (adómérséklés és fizetési könnyítés együtt) tárgyában a
jogi, a végrehajtás alatt lévő tartozásokra valamennyi fizetési kedvezmény iránti
kérelem tárgyában a végrehajtási szakterület döntött.
A feladatok jogszabályi és könyvelési követelményeknek megfelelő – a
hibalehetőségeket minél teljesebb körben kizáró – ellátásának érdekében megvalósult az
eljárások informatikai támogatása a VHR-en belül működő ELJÁR rendszer keretében.
Az ELJÁR rendszer elősegíti az ügyintézők mindennapi munkáját, kizárja a tipizálható
eljárási és anyagi jogi hibákat, továbbá kiváltja a korábban „kézi munkát” igénylő
könyvelési feladatokat, illetve a korábbi „kézi” statisztikai adatszolgáltatást. A
számítógépes automatizmusnak köszönhetően a program hibamentes statisztikai
adatokat biztosít.
Az adóhivatalnak nem célja, hogy az önhibájukon kívül fizetési nehézségekkel
küszködő vállalkozások tevékenységét ellehetetlenítse, mint ahogy az sem, hogy a
magánszemélyek megélhetése veszélybe kerüljön. A fizetési kedvezmények nyújtásával
arra törekszik a hivatal, hogy elősegítse a vállalkozások további működését.
A Fizetési Kedvezmények Osztályainak feladatai a következők:
- biztosítják a fizetési könnyítési és méltányossági kérelmek nyilvántartásba
vételét,
- elbírálják a fizetés-könnyítés és adómérséklés iránti kérelmeket,
- a végrehajtás alatt álló adósok esetében beérkezett kérelmekről tájékoztatják a
végrehajtási szakterületet,
- jogorvoslati kérelmek esetén javaslatával felterjesztik az ügyet a másodfokú
adóhatósághoz, vagy saját hatáskörben módosítják, esetleg visszavonják
határozatukat,
- biztosítják a jogerős határozatok könyvelését és figyelemmel kísérik a
kedvezmények teljesítését.
27
2.5. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás
2.5.1. A csődeljárás
A csődeljárás, mint a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek reorganizációjára,
likviditásuk helyreállítására irányuló eljárás. A csődeljárásokat érintő 2009.
szeptemberétől hatályos jogszabályváltozás következtében számottevően
gyarapodtak 2010-ben a csődügyek. A Cstv. módosítása megnövelte a csődeljárások
iránti érdeklődést, ugyanakkor az eljárások többsége sikertelen.
A tőkeszegény vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy a csődbe jutott
cégeknek jelentős fizetési kedvezményeket adjanak, a külföldi érdekeltségű tőkeerős
vállalkozások pedig elvi okokból nem adnak engedményeket. Ilyen körülmények
között egyszerűbb egyes hitelezőktől külön-külön fizetési kedvezményt kérni,
megállapodni a tartozások átütemezésében vagy a járulékos kötelezettségek
mérséklésében.
A megindult csőeljárások száma csökken, ezzel összefüggésben az eredményes
csődegyezséggel záruló eljárások mennyisége is minimálisra apadt.
2.5.2. Felszámolási eljárás
A felszámolási eljárások gyakorlata azt mutatja, hogy ide már zömében a „kiürült”
cégek kerülnek, felszámolás befejeztével a hitelezőknek jutó kielégítés minimális,
évről-évre csökkenő tendenciát mutat.
Az adóhatóság jelentős számban maga is kezdeményez felszámolási eljárásokat
azon adósok esetében, ahol a végrehajtási eljárást lefolytatta, és az nem, vagy csak
részben vezetett eredményre.
A felszámolások és a végelszámolások számában tömeges növekedés volt
tapasztalható 2011. évben. Az érintett vállalkozások hátralékállománya a
felszámolásoknál 2011. évben alig változott (1.131 milliárd forint), a
végelszámolásoknál intenzíven, 36 százalékkal növekedett. A bíróságok közel 20
28
ezer felszámolást tettek közzé, míg a hivatal 2011. év végéig 4.452 felszámolási
eljárást indított el, amely az összes eljárás 23 százaléka.10
Az alábbi táblázatból látható, hogy a felszámolási eljárások darabszáma évről-évre
csökkent, míg a megtérülés ezzel szemben növekedett.
2.sz. táblázat
Felszámolási eljárások országos szinten11
A felszámolási szakterület feladatai az engedményezéssel nem csökkentek. Az
ügyek előkészítése, a törvény szerint kötelező ellenőrzés mielőbbi lefolytatása, a
hitelezői igények pontosítása, a felszámolás alatti kötelezettségek teljesítésnek
figyelemmel kísérése bőven ad munkát, bár kezdetben úgy látszott, hogy az ügyek
folyamatos átadása mellett másfél-két év alatt elérhető, hogy már csak aktuális új
felszámolásokra kelljen koncentrálni, mégis ezen eljárások dinamikus emelkedése
miatt bizonyára még jó ideig kiemelten kell kezelni ezt a feladatot.
10 NAV Bulletin 2011 Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről 28. o. 11 Az APEH Világa 2009. Saldo Kiadó 44.o.; A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó 36-37-o-; NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 41-42. o.
29
2.5.3. Végelszámolási eljárás
A végelszámolás, mint a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli
megszűnéséhez vezető eljárás is jelentős számarányokat képvisel a szervezeti
egység tevékenységében. A folyamatban lévő végelszámolások mennyisége évek
óta magas, ezekben a hitelezői igények bejelentése, a tevékenységzáró és az eljárás
befejezésekor beadott záró adóbevallások soron kívüli ellenőrzése jelentős
munkaleterhelést jelent.
A végelszámolások jellegzetessége, hogy az adós önmagában a tevékenysége
megszüntetésének elhatározásával nem okoz az adóhatóságnak problémát, hiszen az
eljárás alatt adókötelezettségeit folyamatosan teljesítenie kell, adótartozása
végrehajtási úton behajtható.
A probléma ott van, amikor az adóhatóságnak legkésőbb az eljárás befejeztével
mind a tevékenységet lezáró, mind a végelszámolást záró bevallást igen szoros
törvényi határidőn belül le kell ellenőrizni. Ezt csak az eljárások folyamatos
figyelemmel kísérésével és a kapacitás megfelelő ütemezésével lehet biztosítani.
3. sz. táblázat:
Végelszámolási eljárások országos szinten12
12A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó 36-37. o. NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 41-42. o., NAV Bulletin 2011. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről 28-29. o.
30
A 2011. évi kiugró növekedés jelentős mértékben a tömeges mértékben alkalmazott
adószám-felfüggesztés eredményeként könyvelhető el.
A felszámolási és végelszámolási szakterület a következő feladatokat látja el:13
- figyelemmel kíséri a Cégközlönyben a csőd-, felszámolási, végelszámolási és
vagyonrendezési, valamint az adósságrendezési eljárásokkal kapcsolatos
cégközleményeket,
- részt vesz az adós gazdálkodó szervezet által a fizetési moratórium megadása
céljából összehívott hitelezői tárgyaláson, és dönt a fizetési haladék megadása
vagy elutasítása felől,
- elemzi és értékeli az adós gazdálkodó szervezet fizetőképességének
helyreállítására irányuló programját, valamint egyezségi javaslatát, és a
vonatkozó irányelvben meghatározott esetekben a Központi Hivatal
szakfőosztálya véleményének kikérése mellett dönt a csődegyezséghez történő
hozzájárulás kérdésében,
- részt vesz és képviseli a NAV-ot a csődegyezségi tárgyaláson, figyelemmel
kíséri a csőegyezségi megállapodásban foglaltak teljesítését, szükség esetén
módosítja a csődegyezségi megállapodásokat,
- az adós gazdálkodók fizetésképtelensége esetén, a végrehajtás
eredménytelenségének megállapítását követően a végrehajtási szervezeti
egységek megkeresésére és javaslata alapján felszámolási eljárást kezdeményez,
- a törvényes határidőben és a vonatkozó eljárási rendnek megfelelően bejelenti a
felszámolónak a hitelezői igényt,
- figyelemmel kíséri és az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró
adóbevallásának benyújtását, és annak elmulasztását megfelelően szankcionálja,
- az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró adóbevallás ellenőrzését
követően a megállapított pótlólagos hitelezői igényt a vonatkozó eljárási
rendnek megfelelően a felszámolónak bejelenti,
- a törvényi feltételek fennállása esetén a felszámolási eljárásban a vonatkozó
eljárási rendnek megfelelően dönt a hitelezői igény bejelentésének mellőzéséről,
a mellőzéssel érintett dózókról külön nyilvántartást vezet,
135002/2012/05K. számú körlevél a felszámolási és végrehajtási főosztály osztályainak munkamegosztásáról
31
- ellátja a hitelezői képviselettel kapcsolatos teendőket, részt vesz a megalakított
hitelezői választmányban,
- figyelemmel kíséri a felszámoló, végelszámoló, vagyonrendező eljárását,
törvénysértés esetén jogorvoslattal él a felszámoló eljárása ellen. Felülvizsgálja
a felszámolási közbenső mérleget és megteszi a szükséges intézkedést,
- felszámolási egyezség esetén dönt az egyezségi javaslat elfogadása felől,
- felülvizsgálja a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot,
- vezeti a felszámolási nyilvántartást és az eljárásokról a kiadott iránymutatások
alapján havonta adatot szolgáltat,
- ellátja a hitelezői igények engedményezésével kapcsolatos feladatokat,
- ellátja a hitelezői igény kielégítéseként kapott vagyontárgyaknak a
vagyonkezelésre törvényi felhatalmazással bíró szervezetnek történő átadásával
kapcsolatos feladatokat, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat,
- megállapítja a végelszámolás alá került gazdálkodó tartozását, és azt hitelezői
igényként a végelszámolónak bejelenti,
- a végelszámolás alatti adózók tartozását figyelemmel kíséri, és intézkedik a
végrehajtás útján való beszedésről,
- a felszámolás és végelszámolás alatt álló adózók esetében ellátja az
adófolyószámla-rendezéssel és a késedelmi pótlék közlésével és kezelésével
kapcsolatos adóhatósági feladatokat a vonatkozó belső szabályozás alapján,
- figyelemmel kíséri az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró
dokumentumainak benyújtását, a feltárt jogsértést mulasztási bírság kiszabásával
szankcionálja,
- ellátja az eljárási illetékkel kapcsolatos feladatokat,
- a felszámolás befejezése után, illetve végelszámolás alatti adózók esetében
lehetőség szerint feltárja a mögöttes felelősöket, kiadja a tartozás megfizetésére
kötelező határozatokat, és intézkedik a végrehajtás útján történő beszedéséről,
- a tevékenységéhez kapcsolódó ügyekben ellátja a perképviseletet,
- elvégzi a felszámolás/végelszámolás alatti időszakot érintő visszaigényelhető
adót tartalmazó bevallások kezelését, ellenőrzését,
- törvényi feltételek fennállása esetén intézkedik a kiutalni kért összegek
beszámításáról, illetve adóhatósági visszatartásáról,
- az általa elvégzett vizsgálatok alapján büntető feljelentések megtételét, a Gt.,
illetve a Cstv. rendelkezései szerint ügyvezetői-tulajdonosi felelősség
32
érvényesítésére irányuló keresetek előterjesztését kezdeményezi, jelzéssel él az
illetékes hatóság(ok) felé.
33
3. Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzése B.-A.-Z. megyében
2009-2011. év vonatkozásában
3.1. A végrehajtási cselekmények alakulása
A foganatosított végrehajtási cselekmények körében mára a hatósági átutalási
megbízásnak van a legjelentősebb szerepe: míg 2009-ben 63,3 százalékát, addig 2011.
évben 61,8 százalékát teszi ki az összes végrehajtási cselekményeknek.
Ez a szinten tartás összegszerűleg is megmutatkozik. Lényegesnek tartom azonban
megjegyezni, hogy a szinten tartása a hatósági átutalási megbízásoknak nem csupán a
végrehajtási munka eredményességén alapszik, hiszen 35 nap elteltével a hatósági
átutalási megbízás újra benyújtható, így a bevételi arány nagymértékben gyengül.
A végrehajtással behajtott összes tartozásból a hatósági átutalási megbízással teljesült
összeg aránya 2009-ben 57,7 százalék, 2011. évben 47,2 százalékra változott. 2011.
évben „a rendkívüli munkaszervezési intézkedések alapvetően a hatósági átutalási
megbízások tömeges kiadására irányultak, minden lehetséges erőforrás (létszám és
informatikai támogatás) elsősorban ezen behajtási cselekmények foganatosítására
koncentrált.”14
4. sz. táblázat
Benyújtott hatósági átutalási megbízások darabszáma és összege
14 NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 13.o.
34
A hatósági átutalási megbízás mellett a két legjelentősebb cselekmény az ingó-, illetve
az ingatlan foglalás. Mindkettő szerepe jelentősen növekedett az évek során. Amíg
2009-ben a lefoglalt ingóságok (gépkocsi nélkül) darabszáma 273 volt - 2010. évben
volt ugyan egy kis növekedés (310 db) - 2011-ben már csak 223.
5. sz. táblázat
Lefoglalt ingóságok darabszáma
Összegszerűségében viszont elmondható, hogy a 2009. évi 856 millió forint becsérték
2011. évben már 2.343 millió forintra, közel háromszorosára növekedett.
6. sz. táblázat
Lefoglalt ingóságok összegszerűsége
35
Az ingófoglalás keretében jelentősnek mondható az „íróasztal mellől” végezhető
gépkocsi foglalás. Megállapítható, hogy a foglalásnál a tételszám és a becsérték
fordítottan arányos mert, ahogy nőtt a lefoglalt gépkocsik tételszáma, úgy csökkent a
becsérték összege. Ebből is látható, hogy egyre idősebb gépkocsikat is le kell foglalnia a
végrehajtónak ahhoz, hogy a tartozás megtérülése eredményes legyen.
7. sz. táblázat
Lefoglalt gépkocsik tételszáma
8.sz. táblázat
Lefoglalt gépkocsik becsértéke
Az egyéb foganatosított végrehajtási cselekmények közül a követelésfoglalás is
kiemelhető. Az abban rejlő lehetőségek kihasználása az elmúlt évek során jelentős
mértékben megnőtt. 2009. évhez viszonyítva is már jóval kevesebb esetben éltünk
(élhettünk) ezzel a lehetőséggel. Csak részben sikerült az adózókban tudatosítani az
ebben rejlő adottságokat, hiszen követeléseiket az adóhivatal jóval gyorsabban és
hatékonyabban tudja (tudná) behajtani, ezáltal tartozásuk – esetenként – jelentős
mértékben csökkenne, vagy esetlegesen meg is térülhetne.
9. sz. táblázat
Kiadott követelésfoglalások tételszáma
10. sz. táblázat
Kiadott követelésfoglalások összege
A követelésfoglalásoknál a sok kis- és középvállalkozás körbetartozása, illetve
likviditási problémája figyelhető meg a kialakult gazdasági helyzetben, ugyanakkor a
számos követelésfoglalással behajtott összeg a bázis időszakhoz viszonyítva csak kis
mértékben csökken. A kiadott követelésfoglalások száma – sajnálatos módon - jelentős
ütemben csökken, a kiadásokkal kapcsolatos megtérülés is 2009. évhez viszonyítva – ha
kis mértékben is, de – szintén csökkenő tendenciát mutat.
A jövedelem letiltás esetében a kiadott darabszám a bázis időszakhoz viszonyítva
visszaesett, a letiltással beszedett összeg viszont folyamatosan növekedett (12,6
százalékkal 2011-ben).
11. sz. táblázat
Kiadott jövedelem letiltások tételszáma
12. sz. táblázat
Kiadott jövedelem letiltások összege
Az üzletrész- és értékpapír foglalások és ezek bevételeinek elemzését nem tartottam
célszerűnek, mivel azok az egyes években nem, vagy csak elhanyagolhatóan kis
számban szerepelnek.
37
Az illetékességet váltott adósok végrehajtási anyagainak áttételei az illetékes megyékbe
közel azonos szinten maradt az évek során.
13. sz. táblázat
Illetékességet váltott adózók száma
A behajtási tevékenységek között folyamatos, illetve azonnal intézkedést igénylő, évről
évre dinamikusan növekvő feladat a külső szervek megkeresésére folytatott
végrehajtás indítása. A megkereső külső szervek részére 2011. év végén már 99
jogcímen folytatott végrehajtási eljárást a NAV.
A NAV kiemelt figyelmet fordított az adózási fegyelmet erősítő mögöttes kötelezések,
valamint a biztosítási intézkedések szélesebb körű alkalmazására. A mögöttes
kötelezések kezelésére a közelmúltban fejlesztett program (MEK) segítségével az ügyek
száma folyamatosan növekszik. Miután a rendszer kb. 1 éve működik pontos,
meghatározó adatok nem állnak rendelkezésre.
Álláspontom szerint a fentebb említett adatokra a következők is nagy befolyással
bírnak:
Ahhoz, hogy végrehajtás induljon az adós ellen, egy végrehajtási cselekményt kell
foganatosítani (statisztikákkal mérik, hogy az átadott kérelmek hány százalékára indul
eljárás). Ezek közül is a hivatalban tett intézkedések kerülnek előtérbe, melyek közül
(inkasszó, munkabér-letiltás, gépjármű-foglalás, ingatlan-foglalás) a törvényesség
betartása mellett a leggyorsabban foganatosítható végrehajtási cselekmény.
38
Fontos megjegyezni, hogy 2003-tól már nincs kötelező sorrendiség a foganatosítás
során, valamint egyszerre több végrehajtási cselekmény is foganatosítható, viszont a
mértéktartás kötelező.
A végrehajtás megindításának, a végrehajtási cselekmények foganatosításának jelentős
preventív hatása van. Az adósok többsége annak érdekében, hogy a lefoglalt
vagyontárgyai értékesítésére ne kerüljön sor, az eljárás alatt egy összegben, vagy az
adóhivatal által engedélyezett részletekben fizeti meg tartozását. Mindezekből
természetesen az következik, hogy az egyes végrehajtási cselekmények hatékonysága
romlik a végrehajtási fenyegetettséggel és a részletfizetéssel beszedett összegek javára.
Végrehajtási cselekményt követően teljesített befizetések évről-évre – ha kis mértékben
is – növekednek, melyet a 14. sz. táblázat szemléltet.
14. sz. táblázat
Végrehajtási fenyegetettségre befizetett összeg15
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy sikeres végrehajtási cselekménynek bizonyult a
tartozás, illetve túlfizetést mutató adónemek közötti hivatalból történő átvezetés, amely
2012. január óta nem kötelezi a NAV-ot annak végrehajtására, viszont a végrehajtási
eljárás során a túlfizetés összegét figyelembe kell venni.
15 Az APEH Világa 2009. Saldo Kiadó, A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó
39
Összességében megállapítható, hogy a vizsgált 2009-2011-es időszakban az össz-
eredményesség növekszik. Míg 2009-ben országos szinten a végrehajtási cselekmények
értékösszege 2.107.681 millió forint volt, addig 2011-ben ez az összeg már 2.426.053
millió forint.
Az eredmény megoszlása minden évben lényegében három tényezőből tevődik össze:
hatósági átutalási megbízás, végrehajtási fenyegetettség és részletfizetési bevételek.
A hatásfok növekedése ellenére vannak olyan cselekmények, amelyek hatékonysága
javítható lenne a következők figyelembevételével:
Az ingatlan foglalás foganatosítását jelentősen elősegítené a körzeti földhivatalokkal
történő nagyobb mértékű összefogás, mely főként informatikai téren ütközik még
mindig nehézségekbe azáltal is, hogy a lekérdezés lehetősége csak munkaidőre
korlátozódik. Sokkal hatékonyabb lehetne a végrehajtó munkája, ha hasonló
megoldással működne a TakarNet lekérdezés is, mint a gépjárművek esetében a
K.E.K.K.H-s rendszer, ahol, ahonnan 24 órában lehet lekérdezni a szükséges adatokat.
Az okmányirodákkal és földhivatalokkal on-line kapcsolat kialakítása lehetővé tenné,
hogy a lefoglalt gépjárművek és ingatlanok a nyilvántartásban azonnal megjelenjenek.
A részletfizetési bevételek nagy arányára tekintettel indokolt a könnyítési feltéteket oly
módon meghatározni, hogy azok az adóhivatal érdekeinek szem előtt tartása mellett,
minél több adózó kérelem-benyújtására adjanak lehetőséget. Így például az
eladósodottság (adóügyileg tekintve) mértékét figyelembe véve egy évnél hosszabb
időre is engedjenek törlesztő részletet vállalni. Ez a tendencia a már említett gazdasági
helyzetre tekintettel kialakult az adóhivatal részéről.
Fontosnak tartanám az adózókkal még jobban tudatosítani a követelés-foglalásban rejlő
lehetőségeket. Hiszen az általuk be nem „szedett” összeg(ek)et az adóhivatal
hatékonyabban tudná behajtani az által, hogy az elismert követeléseket meg nem fizetés
esetén kiterhelheti és a végzés jogerőssé válását követően végrehajthatja a tartozást.
40
3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága
A korábbi adatlapos rendszer nem adott külön információt a helyszíni eljárások során
felvett jegyzőkönyvek és az ún. Vht. 35. §-a szerinti jegyzőkönyvek számáról
(Általános jegyzőkönyv helyszíni eljárásról 4. sz. melléklet), azokat egy tétel alatt
szerepeltette. Így nem lehetett tudni valójában mennyi esetben került sor becsérték-
módosításra, vagy milyen gyakran nem találták meg az adóst. Azt is meg kell még
jegyeznem, hogy korábban a rendelkező utasítások értelmében helyszíni eljárási
jegyzőkönyvet akkor is fel kellett venni, ha közben foglalásra került sor.
Az ingó foglalások tételszáma – min ahogy azt az 5. – 6. sz. táblázatban jól látható –
minimális mértékben, de csökkent, ezzel szemben a foglaláskor megállapított becsérték
összege 2011. évben már meghaladta az előző két év együttes összegét.
Az adatokból is jól látható, mekkora hatással van az adósokra a cselekmények
foganatosítása, a helyszíni intézkedések megtétele, s ezek hatására mennyien fizetik
meg tartozásukat (lásd: végrehajtási fenyegetettség eredménye, 14. sz. táblázat). Ennek
okán tehát még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szükséges személyi és technikai háttér
megteremtésére (következő fejezetben részletesen kifejtem), még több helyszíni
cselekmény foganatosításával pedig tudatosítani az adósokkal, hogy adóhátralékuk nem
marad észrevétlen.
2009. 2010. 2011.
helyszíni eljárás 3 997 3 468 2 934
nemleges foglalás 1 912 2 462 2 160
ingó foglalás 273 310 223
41
4. Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése
B.-A.-Z. megyében
4.1. A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele
2012. július 26-án Borsod megyében a végrehajtási szakterület sajátságos – az
országban egyedül álló módon - felállásban kezdte meg, illetve folytatta munkáját. Az
új szervezeti struktúra szerint két „ügygazda” osztály és egy, csak az ingó-, ingatlan
árverésekkel kapcsolatos teljeskörű ügyintézést végző osztály működik.
Az ügygazda osztályok személyi összetétele az alábbiak szerinti:
- 1 fő ügykezelő
- 1 fő előkészítő
- 1 fő jogász
- 2 fő „kinti” végrehajtó
- 10 fő végrehajtó
A fenti ügyintézők munkáját 1 fő osztályvezető irányítja, szervezi.
Az ügykezelő munkatárs feladata, az iratkezeléssel, iktatással, postázással kapcsolatos
adminisztrációs feladatok elvégzése, a végrehajtók munkájának megkönnyítése.
Az előkészítő, a Hátralékkezelési Osztályoktól átvett, végrehajtásra átadott adósok
vagyonfeltárását végzi. Lekérdezi a K.E.K.K.H on-line adatokat, a TakarNet
nyilvántartásból az ingatlanokra vonatkozó adatokat.
A jogász a végrehajtási eljárás során benyújtott kifogásokat, felfüggesztéseket, bírósági
levelezéseket végzi, jogi probléma esetén segíti a végrehajtók munkáját.
A „kinti” végrehajtók végrehajtási anyagokkal nem foglalkoznak, viszont óriási
segítséget nyújtanak – tapasztalatukkal, hozzáértésükkel, szakmai tudásukkal - a
helyszíni eljárások során az „ügygazda” végrehajtó részére.
A végrehajtók az íróasztal mellett végezhető munkafolyamatok mellett helyszíni
eljárásokat is folytatnak heti egy-két alkalommal. Ehhez a munkához sokkal jobban fel
42
kell készülni, mint mikor az ügyfél keresi fel a végrehajtót. A helyszínen a szükséges
adatoknak rendelkezésre kell állni, hiszen nincs lehetőség számítástechnikai eszközt
igénybe venni. A helyszíni eljárásra történő felkészülés nem kevés időt és energiát köt
le.
4.2. Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása
Az adóhivatallal szemben is egyre növekednek a társadalmi, gazdasági elvárások és
követelmények, ez szükségessé teszi szakemberi tudásszintjének tervszerű, rendszeres
és hatékony fejlesztését. Ezért célszerűnek látom erről is említést tenni dolgozatomban.
A vonatkozó jogszabályokban, utasításokban előírtak szerint kerül sor a hivatal alap- és
működtetési tevékenységének, szervezeti feladatainak megvalósítását elősegítő iskolai
végzettséget és szakképesítést adó, valamint a speciális belső szakmai képzések,
továbbképzések szervezésére és lebonyolítására.
Ezek alapján a képzések három fajtáját különböztethetjük meg:
� új felvételeseknek tartandó bevezető képzések,
� szakvizsgákra való felkészítés,
� egyéb belső továbbképzések (főként a törvényi változások kapcsán).
Korábban még léteztek tanulmányi szerződéssel, külső képzésben résztvevők, de 2005.
évtől azonban már nem támogatják a továbbtanulást. Ellenben a jobb összetétel
érdekében elvárják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körének bővülését, s
mindemellett a saját költségen tanulók munkaidő-kiesésének minimalizálását.
Megfogalmazott követelmény emellett az is, hogy az 70 százalékos arányt fenn kell
tartani a közép- és felsőfokú végzettségűek között. Látható tehát, hogy egyre kevesebb
lehetőséget biztosítanak a középfokú végzettségűek felzárkóztatására. Ha pedig
önerőből megtörténik, akkor sincs garancia arra, hogy átsorolásra kerüljenek a
munkatársak. Sajnálatos tendencia volt 2012. évben, hogy a frissen végzett diplomások
átsorolása az év végéig sem történt meg.
A végrehajtóknak végrehajtói szakvizsga letétele kötelező, melyet háromévente meg
kell újítani. Ezzel összefüggésben a szakvizsgákra való felkészítést részben az
43
igazgatóságok, részben a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (továbbiakban:
KEKI), mint akkreditált intézmény végzi.
2000. január 1-jétől a NAV-nak önálló oktatási bázisa van. „A KEKI rendeltetése, hogy
az apparátus dolgozói számára hatékonyan segítse elő a munkavégzésükhöz szükséges
általános és speciális ismeretek megszerzését, gondoskodjon folyamatos
továbbképzésükről, készségeik fejlesztéséről. Az Intézet kidolgozta a NAV egységes
képzési rendszerére vonatkozó javaslatát, amely jóváhagyásra került.”16
4.3. A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága
Első, és talán legfontosabb megemlíteni a rendelkezésre álló gépkocsik számát, mely az
évek folyamán egyre csökkent. Kezdetben hat autó jutott a szakterületnek, mára már
csak négy maradt a jelenlegi 30 fő végrehajtóra.
A végrehajtók közül csupán három az, aki mellé minden nap más-más végrehajtó ül be,
és helyszíni eljárás keretében folytatja tovább ügyeinek intézését.
Saját tapasztalatom szerint 12 aktánál többet nem érdemes kivinni – bár az elvárás ettől
magasabb -, mert képtelenség több ügyben eljárni. Az adatok alapján azonban könnyű
belátni, hogy a végrehajtók a jelenlegi feltételek mellett a tárgyévben indított ügyekben
sem tudnak eljárni, főleg ha még az előző évekről áthozott aktákat is figyelembe
vesszük, mellyel megközelítőleg már 600-650 ügy jut egy-egy végrehajtóra.
A számba vehető számítógépekkel már valamivel jobb a helyzet, viszont nem mondható
el ez a nyomtatókról. Ma már nincs olyan adóhivatali tevékenység, amelynek ellátáshoz
ne lenne szükség egy testreszabott, a változásokat rugalmasan követő, illetve az új
igényeket egyaránt kielégítő informatikai háttere. Ezt biztosítja a minden jogász,
végrehajtó, végrehajtási ügyintéző és ügykezelő számára rendelkezésre álló saját
terminál, amellyel a napi munkavégzés informatikailag biztosítva van a hivatali munka
végzéséhez. Ez nem mondható el a helyszíni eljárásoknál. Még mindig nem áll
rendelkezésre olyan számítástechnikai eszköz (lap-top), amelyet a helyszíni eljárás
során használni tudnának a végrehajtók. Hiszen nem lehet indulás előtt mindenre
felkészülni, bármennyire alaposak is a végrehajtók. Akadnak olyan helyzetek, amelyek
megoldásában a hordozható számítógép nagy segítséget nyújtana a helyszíni eljárás
16 NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 52-53. o.
44
eredményes lefolytatásához, hiszen a hiányzó adatok azonnal lekérhetők lehetnének.
Még mindig gondot jelentenek a fényképező gépek, hiszen bizonyos helyszíni eljárások
során (székhely-valódiság ellenőrzése adószám felfüggesztés kezdeményezéséhez) azok
megléte, használhatósága elengedhetetlen. Sajnálatos módon egyetlen autóban sem
található mobil pénzvizsgáló készülék. Ezáltal teljesen meg kell bízni az adósoknál
átvett vagy lefoglalt készpénz valódiságában.
A nyomtatók a hatalmas iratmennyiség nyomtatását – bármennyire nagy
teljesítményűek – nem, vagy nagyon nehezen bírják, az elmúlt év során már problémát
jelentett az iratok előállítása. Miután a NAV központi költségvetésből gazdálkodik,
ezért ennek javítása, cseréje nem egyszerű.
45
5. A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány
alakulására
5.1. Hátralékkezelés kiválasztási szempontjai, a végrehajtási eljárás
kezdeményezése
Az adóbeszedés előfeltétele az adófizetési kötelezettségek teljesítésének folyamatos
figyelemmel kísérése, az adózónként vezetett adófolyószámlán a bevallási és
pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása.
A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata. Az
osztályok biztosítják adózói körönként – és ezen belül a tartozások nagyságrendi
sorrendje szerint – a hátralékos adósok rendszeres kimutatását, a következők szerint:
⇒ az adóhátralék kimutatását a havi bevallók esetében havonta, a negyedéves
bevallóknál negyedévenként, míg az éves bevallásra kötelezetteknél a bevallás
feldolgozását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgy év június 30-ig
biztosítja,
⇒ a jogerős határozatban előírt adófizetési kötelezettség teljesítését a végrehajtói
letéti karton nyilvántartás alapján folyamatosan ellenőrzi és 30 napon túli lejárt
esedékességű adótartozás esetén, soron kívüli kezdeményezi a végrehajtási
eljárás megindítását, vagy folytatását,
⇒ a hátralékos listából számítógépes program segítségével leválogatja a
végrehajtással nem vagy csak részben érintett adósokat.
A végrehajtással nem érintett (vagy csak részben érintett) adózói körre vonatkozóan a
helyi sajátosságok figyelembe vételével meghatározza a pénzforgalmi ellenőrzésre
történő kiválasztás szempontjait (nagyságrendjét).
A kiválasztás szempontjainak a meghatározásakor különösen figyelemmel kell lenni:
� arra, hogy a kijelölt hátralékosok listájában teljes körűen szerepeljenek az 50
millió forint összegű, magánszemélyeknél 20 millió forint összegű tartozást
meghaladó adósok (az összeghatár az adó- és járuléktartozásokra együttesen
értendő),
� azon végrehajtás alatt álló adósokra, akiknek a tartozása a folyó fizetési
kötelezettség elmulasztása miatt folyamatosan növekszik,
46
� azokra a magánszemélyekre, akiknek a terhére revíziós határozatban 10 millió
forintnál nagyobb összegű kötelezettség megállapítására került sor,
� a fizetési fegyelem javítása és a végrehajtási fenyegetettség biztosítása
érdekében előre meghatározott ütemterv szerint biztosítani kell a kisösszegű
tartozások folyamatos kiválasztását,
� az adózási fegyelem megszilárdítása érdekében a kisösszegű tartozásoknál
kiemelt figyelmet kell fordítani a végrehajtói okiraton alapuló, mulasztási bírság
meg nem fizetéséből eredő tartozásokra.
Az osztályok a hátralékos lista alapján meghatározzák azt az adózói kört, amelyeknél
belső folyószámla egyeztetést követően kezdeményezhető a végrehajtási eljárás
megindítása. Az ütemterv összeállítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy
� a működő adózói körben csökkenjen az igazgatóság hátralékállománya, és
minden törvényes eszközt igénybe kell venni a hátralékállomány növekedésének
a megakadályozására,
� az igazgatóság havi végrehajtási előirányzatának legalább háromszorosát elérő
tartozást kell végrehajtásra átadni,
� a folyószámlákon két évnél hosszabb ideje fennálló kezeletlen hátralék lehetőleg
ne legyen.
A hátralékállomány rendezése (tisztázása) érdekében továbbra is feladat a Hivatal által
adózói körönként kijelölt és meghatározott szempontok szerinti hátralékos adósok
folyószámlájának a felülvizsgálata, az eltérések rendezése és a hátralék keletkezésének,
illetve a folyószámlához viszonyított eltérés okainak az elemzése.
Az ütemterv és a soron kívüli megkeresések alapján folytatják le a belső folyószámla
egyeztetést. Ennek célja egyrészt, a folyószámlán kimutatott adó- és járulék-tartozáshoz
képest az esetleges eltérések és ezáltal a tényleges tartozás megállapítása, másrészt
tartozás esetén a végrehajtás előkészítése. Ennek érdekében:
� adónemenként és eredeti esedékesség szerint megállapítja a folyószámlán
szereplő adatokhoz képest az esetleges eltérést, a tényleges adótartozást, külön
bontva a végrehajtás alatti és a végrehajtással nem érintett tényleges tartozás
összegét,
� a hatályos utasításban előírtak szerint intézkedik a folyószámla-könyvelés felé a
korrekciós tételek könyveltetése iránt, ideértve az elévült tartozásokra vonatkozó
intézkedést is.
47
A Hátralékkezelési Osztály adótartozás esetén VHR-en keresztül kezdeményezi a
végrehajtási eljárás megindítását. A végrehajtás kezdeményezése előtt a számítógépes
rendszeren keresztül meggyőződik arról, hogy van-e az adósnak a végrehajtás
szünetelését eredményező, folyamatban lévő, elintézetlen kérelme. Amennyiben igen,
csak a szüneteléssel nem érintett tartozásra kezdeményezi a végrehajtási eljárás
megindítását.
A „külső” végrehajtást kérő megkeresését nyilvántartásba vétel előtt tartalmi és alaki
szempontból felülvizsgálja, biztosítja a végrehajtási ügynek a VHR-ben történő
rögzítését, illetve a már folyamatban lévő ügy esetében az eljárás kiterjesztését.
A VHR-ben programszinten állíthatók elő a végrehajtási cselekményeket előkészítő és
megállapító iratok, amelyek iktatása automatikusan történik (a rendszer generálja az
iktatószámot). Mindez jelentősen növeli az ügyintézői tevékenység hatékonyságát.
5.2. A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések
A hátralék csökkentésére tett intézkedések a következők:
• beszedés,
• méltányossági törlés,
• elévült tartozások törlése,
• behajthatatlanság miatti törlés,
• felszámolási eljárás kihirdetése.
Az egyes években átadott tartozások 3 év alatt 77 milliárd forinttal nőttek (a „külső”
megkeresésekkel együtt); a csökkentésükre tett intézkedések száma 357 ezer darabbal
nőtt országos szinten.
A hátralékcsökkentésre tett intézkedések közül a felszámolási eljárást alkalmazzuk a
legtöbbször – 2011. évben 13 százalékban – a fizetésképtelen gazdálkodókkal szemben.
A bíróság által 2011. évben kihirdetett felszámolások (19 793 darab) 22 százalékát
(4 452 darab) a NAV kezdeményezte. „A NAV követeléseiből a folyamatban lévő
felszámolásokat érintően, valamint a felszámolási fenyegetettség hatására 4 443 millió
forint folyt be.”17
17 NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó 41.o.
48
Az intézkedések között második legjelentősebb a behajthatatlanság címén történő törlés.
Behajthatatlanság miatt a tartozás akkor törölhető, ha a fizetésre kötelezettek
mindegyikével szemben eredménytelen maradt a lefolytatott végrehajtási eljárás, és a
tartozás megfizetése belátható időn belül nem valószínűsíthető. Ezen a címen törölt
tartozás újból előírható - elévülési időn belül – ha az adótartozás behajthatóvá válik. 11.
sz. táblázat részletesen szemlélteti a behajthatatlanság címén törölt tartozások
darabszámát és összegét.
Elévüléssel egyre nagyobb összegeket, míg méltányosságból változó mértékben
törölnek tartozást, azonban ezek egyike sem éri el az 5 százalékot.
Ezeknek a cselekményeknek azért van nagy jelentősége, mert a beszedés mellett ezek
megtételével van mód a hátralék csökkentésére, s ilyen módon a „valós”
hátralékállomány figyelésére. A méltányossági jogcímen történő törlésre nem a
Végrehajtási Osztályok, hanem a Fizetési Kedvezmények Osztálya rendelkezik
hatáskörrel.
49
6. A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási
Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága
6.1. A letéti számla rendszere
A folyószámla-egyeztetést követően a mechanikus, sok hibalehetőséget rejtő másolás
helyett, automatikusan készül a végrehajtási kérelem, majd jóváhagyás után, külön
bizonylatra történő másolás, rögzítés nélkül. Az Art. szerint automatikusan történik a
könyvelés a letéti kartonokra, a beutalást követően a folyószámlákra.
A letéti számlára érkező pénzösszegek:
- végrehajtás,
- ellenőrzési megállapításra történt önkéntes teljesítés,
- ellenőrzési megállapításra történt végrehajtás,
- fizetéskönnyítés,
- fizetési felszólítás
bevételei.
A VHR Letéti számla kezelő modulja biztosítja a letéti számlával kapcsolatos feladatok
megtételét.
6.2. A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja
A befizetések elszámolása
Az Art. 43. § (1) bekezdése szabályozza a befizetések elszámolását.
„Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét,
valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván.
Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság
vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a
posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket,
valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési
támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a
Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván.
50
Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást,
túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.”
Az Art. 43. § (3) bekezdése alapján: „ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak
részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell
elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók
esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell
elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott
összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek
jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a
magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség
esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb
adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások
arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás
esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a
tartozások arányában kell elszámolni.”
Az elv nem önmagában létezik. Vannak olyan előnyösnek minősített követelések,
jogcímek (végrehajtási költség), melyeket az esedékesség szerinti felosztást megelőzően
figyelembe kell venni. Ezt követően az esedékesség szerinti felosztás szabálya
érvényesül.
Részben eltérő szabályokat állapít meg az Art. arra az esetre, ha a tartozást az
adóhatóság hajtja be. Ilyenkor a végrehajtás során beszedett összegeket az adók
esedékességének sorrendjében kell elszámolni, azonos esedékességű adóknál pedig a
tartozás arányában. A végrehajtásból befolyt adók elszámolása esetén is szabály, hogy
az esedékesség sorrendjének megállapításánál, illetve az arányosításnál azok az
adónemek vehetők figyelembe, amely adónemekre az adóhatóság a végrehajtást
megindította, illetve folytatta.
Amennyiben ugyanazon adóssal szemben egyidejűleg több végrehajtást kérő javára
folyik végrehajtási eljárás, főszabályként a végrehajtás során befolyt összegeket a
jogosultak között a követelésük arányában kell felosztani. Az arányos felosztás
szabályát csak azon jogosultak között lehet alkalmazni, akiknek javára ugyanazon
vagyontárgy lefoglalásra került. Több jogosult javára lefolytatott végrehajtás során sem
51
érvényesül a befolyt összeg követelésarányos felosztása, ha az adóhatóság vagy a
behajtást kérő valamelyik nevesített tartozásra vonatkozóan részletfizetést, vagy fizetési
halasztást engedélyez, és az adós erre fizet. Az ilyen befizetést arra a követelésre kell
teljes egészében elszámolni, amire a fizetési könnyítés vonatkozik.
6.3. Kielégítési sorrend
A kielégítés sorrendjéről az Art. nem rendelkezik, ezért itt Vht. szabályozása az
irányadó. Ezért ezzel a témakörrel csak érintőlegesen foglalkozom.
„A végrehajtási költség kiegyenlítésének feltétlen elsőbbsége az adóvégrehajtásban is
érvényesül, így kizárólag a végrehajtási költségek teljes kiegyenlítését követően lehet
helye az adótartozás kiegyenlítésének.”18
18 Az adóvégrehajtás szabályai egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2009. Saldo Kiadó 271. o.
52
7. A beszedett pénzösszegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási
rendszere
„A letéti folyószámlára történő átutalások, postai befizetések adatai a Magyar
Államkincstártól elektronikus adatátviteli vonalon keresztül érkeznek. A feldolgozás
során azon tételek esetében, ahol valamilyen adat hiánya, vagy hibája miatt a program
nem tudja azonosítani a befizetőt, külön menüpontban lehetőség van a pénzforgalmi
tételek tisztázására, az azonosító adatok módosítására.
A beérkezett pénzek adónemekre történő felosztásához a program a teljesítési határidő
szerint emelkedő sorrendbe rendezi az adózó különböző tartozás tételét és a beérkezett
összeg erejéig felkínálja utalásra a legkorábbi tételeket. Az utalással kapcsolatos adók
kincstár részére történő átadása szintén elektronikus úton történik.”19
A 21/b. számú mutató vizsgálja a letéti számlára teljesített befizetések kezelését a
következők szerint:
Rendezetlen tételek száma (db)
5 napi átlag tételek száma (db) x 100
A mutató bevezetését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végzett vizsgálatok letéti
számlára vonatkozó megállapításai indokolták. Célja az igazgatóságok szakterületeinek
összehangolt munkavégzésre történő ösztönzése, továbbá a befizetett összegek
viszonylag gyors beutalása a központi költségvetésbe.
7.1. A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től, és az azt
megelőző időszakban
A 2002-ben bevezetésre került Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszer:
„Az új hátralékkezelési és végrehajtási rendszer elősegíti a végrehajtás célirányos
előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy
összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. Ezen információk
követése a rendszer bevezetése előtt rendkívül nehéz és lassú volt.
19 Az APEH szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Saldo Kiadó 92. o.
53
A végrehajtásra való átadás ütemezésével biztosítható az is, hogy a végrehajtási
részlegek minden adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá tudják vonni a
keletkezett hátralékokat (beleértve a kisösszegű tartozásokat is), és hogy az egyes
végrehajtási ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el.
A megvalósított rendszer három fő modulból áll, a „Hátralékkezelés” modulból, a
„Végrehajtási cselekmények” modulból és a „Letéti folyószámla kezelő” modulból. Az
egyes modulok közös adatbázisban dolgoznak, ezzel is kiszűrve a korábbi többszörös
adatbevitelt, nyilvántartást. A program által előállított iratok iktatása, szükség esetén a
kapcsolódó határidők figyelése automatikus.
A hátralékkezelési tevékenység mindig az aktuális folyószámla-egyenlegből indul ki, és
egyrészt a már végrehajtás alatt lévő adózók újonnan keletkezett hátralékainak
követését, kiterjesztését jelenti, másrészről az újonnan hátralékossá váló adózók
feltárását, végrehajtás alá vonását, kiemelten kezelve a revíziós megállapítások
határidőre történő teljesítésének elmaradását. A hátralékkezelés megjelenési formáját
tekintve lehet fizetési felszólítás kibocsátása, vagy adózóval, illetve adózó nélkül
végzett belső folyószámla-egyeztetés, és ezek következményeként végrehajtás alá
vonási kérelem. Ma már tipikusan adózó nélküli folyószámla-egyeztetést végeznek a
hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintézők.
A Végrehajtási cselekmények modulban a végrehajtóknak lehetőségük van a
hátralékkezeléstől kapott végrehajtási kérelmek felülvizsgálatára, a szükséges
végrehajtási cselekmények megtétele és rögzítése után, a végrehajtás után automatikus
bizonylatolására és letéti számlára történő könyvelésére. A végrehajtási tevékenység
nem csak az adótartozások beszedésére terjed ki, hanem külső szervek megkeresése
alapján, az adók módjára behajtandó köztartozásokra is. Külső megkeresések adatait a
megyei munkaszervezéstől függően a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási
ügyintéző a végrehajtási cselekmények modulban, vagy a letéti számla-kezelő a letéti
modulban, a kötelezettségrögzítő programmal rögzítheti és automatikusan könyvelheti.
A letéti számla kötelezettség oldalára közvetlenül kerülnek az előíró tételek a
Végrehajtási modulból, de a folyószámla rendezése során lehetőség van modulon belül
előíró/jóváíró tételeket tartalmazó bizonylatok előállítására és könyvelésére. A
társrendszerekből éjszaka kerülnek áttöltésre az ellenőrzés során megállapított fizetési
54
kötelezettséggel, a fizetéskönnyítési határozatokkal, a behajthatatlanság miatti törléssel
kapcsolatos előíró és jóváíró tételek.”20
20 Az APEH szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Saldo Kiadó
55
8. Összefoglalás
Az előző fejezetekben megpróbáltam részletesen bemutatni az adóvégrehajtás
szabályait, gyakorlatát, különös tekintettel a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Adóigazgatóságra.
A végrehajtás az ellenőrzés mellett, az a része az adóhivatali eljárásnak, mikor az
adózót a saját környezetében keresik fel, ezért sokkal nagyobb odafigyelést és
felkészültséget igényel, mintha az adós a hivatalban jelenne meg. E felkészültséggel
a végrehajtók részéről, az esetek túlnyomó többségében nincs probléma.
Ugyanakkor a jelen világunkban, ahol az élet minden egyes területén egyre nagyobb
hangsúlyt kap a számítástechnika, nincs ez másképpen a végrehajtásban sem. A
dolgozatomban a végrehajtási cselekmények ismertetése során részletesen
foglalkoztam a végrehajtás során használt Hátralékkezelési és Végrehajtási
Rendszerrel és azok végrehajtást könnyítő, segítő moduljaival.
2004. évben országos szinten végbement egy olyan újítás, melyről bátran állíthatom,
hogy az egyik legnagyobb előre lépése volt a végrehajtási eljárásnak, ez a gépi
inkasszó (ma hatásági átutalási megbízás) bevezetése.
Fontosnak tartom kiemelni és hangsúlyozni azt a tényt, hogy a végrehajtási eljárás
célja nem az adósok ellehetetlenítése, és felszámolása, noha sokan első benyomásra
ezt gondolják.
A végrehajtók – véleményem szerint – azon személyek a hivatalnál, akik a „bajba
jutott” adósok részére felvázolják a lehetőségeket a tartozás rendezésére,
megmutatják – ha még van – a kivezető utat a cégek számára, mellyel újra talpra
állhatnak. Emellett azonban a jogszabályok szerinti minden feladatukat elvégzik
annak érdekében, hogy a tartozás kielégítésére a megfelelő fedezetet biztosítsák.
Azonban a végrehajtók által nyújtott segítség is kétoldalú. Ha az adós nem teszi meg
a megfelelő lépéseket – amelyeket a végrehajtó felvázolt – sok esetben csak az
árverés, majd felszámolás, és ezzel a gazdasági társaság megszüntetése a lehetséges
út a végrehajtó részére.
A végrehajtóknak munkájuk során – véleményem szerint – megfelelő mértékű
empátiával és segítőkészséggel kell rendelkezniük. Ugyanakkor ahhoz, hogy a
56
végrehajtás mindenki számára megfelelő eredménnyel záruljon az adósok megfelelő
hozzáállása és közreműködése is szükséges.
A dolgozatomban megpróbáltam bemutatni a végrehajtási munka sokrétűségét, azt,
hogy a végrehajtás a „jéghegy” csúcsa. A végrehajtók áldozatos, olykor erőn felül
végzett munkája sem elég ahhoz, hogy egy-egy magánszemélyt, gazdálkodót
megmentsen a csődtől.
Végezetül kiemelném, hogy a végrehajtási tevékenység az adóhivatal egyik
legeredményesebb területe. Az éves előirányzatok egyre magasabbak, melyeknek ez
idáig mindig sikerült megfelelni. A jövőben azonban a végrehajtók egyre jobb és
több – a szabadidő rovására végzett - munkája sem lesz elég a növekvő elvárások
teljesítéséhez, ehhez a mögöttük álló háttér – gondolok itt elsősorban a kiszolgáló
informatikai háttérre – folyamatos fejlesztésére is szükség lesz.
57
Irodalomjegyzék
1. APEH Szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv
Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában
2. APEH Szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2009. Évkönyv
Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában
3. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerkesztőbizottsága: A NAV Világa 2010. Évkönyv
Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában
4. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerkesztőbizottsága: NAV Évkönyv 2011.
Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában
5. Bulletin 2009. Tájékoztató az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
tevékenységéről
6. Bulletin 2010. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről
7. Bulletin 2011. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről
8. dr. Blumenfeld Beáta, dr. Dombi Gergely, dr. Juhász Péter: Az adóvégrehajtás
szabályai egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2009.
Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
9. Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
10. Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
11. 5002/2012/05K. számú körlevél a felszámolási és végrehajtási szakterület
osztályainak munkamegosztásáról
12. Egy végrehajtási ügyintéző munkaköri leírása
13. Egy végrehajtó munkaköri leírása
14. https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207
/nav.html#paragr6 (Letöltés ideje: 2012. 10. 20.)
15. http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.)
58
Táblajegyzék
1. sz. tábla Végrehajtásra átadás
2. sz. tábla Követelés-foglalás
3. sz. tábla Hatósági átutalási megbízás
4. sz. tábla Ingófoglalás
5. sz. tábla Helyszíni eljárások
6. sz. tábla Csődeljárás, felszámolás
7. sz. tábla Munkabér-letiltás
8. sz. tábla Gépkocsi foglalások
9. sz. tábla Végrehajtási eljárások megszüntetése
10. sz. tábla Végrehajtási fenyegetettség
11. sz. tábla Behajthatatlanság miatti törlések
12. sz. tábla Ingó-árverések
13. sz. tábla Elektronikus árverés
14. sz. tábla Adózók száma és belső összetétel az Észak-magyarországi Régióban
2009 – 2011. években
1. sz. melléklet Iktatószám: Ügyintéző: Ügyszám: Azonosító: Tárgy: javaslat behajthatatlanságra
Feljegyzés
Javaslat adótartozás behajthatatlannak minősítéséhez Adós neve: Lakóhelye/székhelye: Adóazonosító száma: A folyószámlán fennálló valamennyi tartozás végrehajtás alatt: igen (aláhúzni) Tőketartozás: ,- Ft Késedelmi pótlék: ,- Ft Végrehajtási költség: ,- Ft
Bírósági végrehajtással érintett: Vht. 4. § ; Vht. 114/A. § ; Art. 146. § (4) 1. Bankszámla Bejelentett bankszámlaszám van nincs Inkasszó időpontja: Inkasszóból befolyt: Bank megkeresése bankszámla közlése iránt Információ kérés időpontja: 1. Válasz időpontja:
Eredményes/eredménytelen Egyenleg:
2. Válasz időpontja:
Eredményes/eredménytelen Egyenleg:
3. Válasz időpontja:
Eredményes/eredménytelen Egyenleg:
2. Hierarchia térkép
Lekérdezés időpontja:
Gazdasági társaságban üzletrész, vagyonrész van nincs Foglalás időpontja: Becsérték: Várható térülés: 3. Információk munkabérre, egyéb
járandóságra Lekérdezés időpontja:
Munkahely van nincs Nyugdíj van nincs Letiltás időpontja: Visszaigazolás szerint havonta
befolyik:
12 hónap alatt befolyik: Várható térülés: 4. BM gépjármű nyilvántartás van ( db) nincs Foglalás időpontja: Becsérték:
2
Várható térülés: JAROK lekérdezés Lekérdezés időpontja van nincs 5. Követelés foglalás Harmadik féllel szemben fennálló követelés van nincs Foglalás időpontja: Elismert összeg: Várható térülés 6. Ingatlan-nyilvántartás Lekérdezés időpontja: Ingatlan van nincs Foglalás időpontja Becsérték: Várható térülés VISKO lekérdezés Lekérdezés időpontja van nincs 7. Főkönyvi kivonat Megtekintés időpontja
Lefoglalható vagyon van nincs 8. Helyszíni eljárás Időpontja Lefoglalható ingó vagyontárgy van nincs Becsérték: ,- Ft Várható térülés 9. Fizetésre kötelezett mögöttes felelős van nincs Mögöttes felelősre végrehajtási eljárás lefolytatva nincs
lefolytatva eredményes/eredménytelen 10. Fizetési kedvezmény iránti kérelem
elbírálás alatt van nincs
11. Felszámolási eljárás adóhatóság általi kezdeményezés
van nincs
12. Felszámolási eljárás folyamatban van nincs Az adott ügy által felvetett további kérdések, adatok, önálló bírósági végrehajtó eljárása: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………. Fentiek alapján várható megtérülés: ,- Ft Fentiekre, valamint a várható megtérülés összegére figyelemmel az adós terhén fennálló ,- Ft összegű tartozást ideiglenesen végrehajthatatlannak minősítem. Kelt, Miskolc, 2013. …………………………………………….. végrehajtó A feljegyzést ellenjegyzem, a megjelölt tartozás végrehajthatatlanság címén nyilvántartásba vehető. Kelt: ………………………………….. …………………………………………….. osztályvezető
2. sz. melléklet
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága
Hátralékkezelési Osztály 1. Iktatószám: Ügyintézés helye: Miskolc, Kazinczy u. 19. Miskolc, 20………………………………… Előirat: Ügyintéző: Azonosító:
A D A T L A P
adótartozások és túlfizetések elévülés szempontjából történő
felülvizsgálatáról
…………………………………….adózó folyószámláját esedékességek és adónemek szerint
megvizsgáltam.
Az Adózás rendjéről szóló (Art) 2003. évi XCII. tv. 164. § (1)-(7) bekezdése alapján:
1.) Az elévülést meghosszabbító körülményt (költségvetési támogatás igénylése esetén, ha
a megállapításhoz, igényléshez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra,
végrehajtási cselekmény foganatosítása kapcsán)
� Nem állapítottam meg: …………………………………………………………….
� Megállapítottam: …………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………..
2.) Az elévülést megszakító körülményt (kötelezettséget csökkentő önellenőrzés
benyújtása, késedelmesen benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan)
� Nem állapítottam meg:……………………………………………………………
� Megállapítottam: …………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Tel: 515-400
3.) Az elévülés nyugvására vonatkozó körülményt az alábbiak vizsgálatával (fizetési
halasztás, részletfizetés, fizetési kedvezmény elbírálásának ideje, feltételhez kötött
adómentesség időszaka, másodfokú adóhatósági határozat kelte és a bírósági határozat
jogerőre emelkedése közötti időszak, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig eltelt
időszak, végrehajtási eljárási felfüggesztésének, illetve szünetekésének ideje, az adózó
vagyonára elrendelt bűnügyi zárlat időszaka)
� Nem állapítottam meg: ……………………………………………………………..
� Megállapítottam: …………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………
Fentiek alapján az elévülés időpontja:
Megnevezés Végrehajtáson kívül Végrehajtás alatt
törölt tőke összege
törölt szankció összege
MELLÉKSZÁMÍTÁS
Elévüléshez kapcsolódó késedelmi pótlék átszámítása:
Év Esedékesség VH kód Eredeti
összeg
Törölhető
összeg
Már
törölve
Fennmaradó
összeg
Összesen:
…………………………………….
ügyintéző
Erről értesülnek:
1. Központi irattár
4. sz. melléklet
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Adóigazgatósága Végrehajtási Osztály 3.
Cím: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Telefon: 46/515-400; Telefax: 46/515-676 Kérjük válaszlevelében szíveskedjen iktatószámunkra hivatkozni és adószámát vagy adóazonosító jelét feltüntetni!
Iktatószám: Ügyintéző:
Telefonszám: 46/515-
Ügyszám: ……………………………
ÁLTALÁNOS JEGYZ ŐKÖNYV végrehajtási ügyben
Készült: ……………………………., …………………………………utca/út……………sz. alatt 20….….év……………………..hó…….napján . A helyszíni eljárás kezdő időpontja:……………óra……….perc. Adós neve……………………………….. adószám/azonosító:………………………………... Állandó lakhely / székhely:……………………………………………………………………... Tartózkodási hely:………………………………………………………………………………. Adós jövedelmi, vagyoni viszonyai, munkahelye:……………………………………………... A követelés jogcíme: adótartozás és más köztartozás A tartozás összege: …………………………………,- Ft A tartozás az alábbi végrehajtható okirat(ok)on alapul:
- bevallás(ok) - hatósági döntés(ek)
A jogerős határozat(ok), végzés(ek) ügyszámai:…………………………………. …………………………………………………………………………………….
- behajtást kérő megkeresése
Jelen vannak:
………………………………………… ………………………………………. végrehajtó adós, (megbízottja, családtagja, stb.) ………………………………………… ……………………………………….. végrehajtó tanú (egyéb érdekelt fél)
A jelenlévő(k) a végrehajtók előtt a személyazonosság(át/ukat) és képviseleti jogosultságukat
……………………………………. okirattal hitelt érdemlően igazolta(ák).
2
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Az eljárás befejezve:………………….óra………….perc
A jegyzőkönyv másolati példányát átadtam:………………………………..…………..részére, postán
kézbesítem……………………………………………..részére.
A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül, a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogás terjeszthető elő (Art. 159. § (1) bekezdés) A végrehajtási kifogás illetéke 5.000,- Ft (Itv. 29. § (5) bekezdés). Az illeték összegét a végrehajtási kifogás benyújtásával egyidejűleg a NAV 10032000-01076064 számú illetékbeszedési számlájára kell megfizetni. (Itv. 73. § (3) bekezdés). Az eljárási illeték megfizetését a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adónak készpénz-átutalási megbízással, vagy belföldi fizetési számlájáról történő átutalással kell teljesítenie a fizetésre kötelezett adószámára, adóazonosító jelére történő hivatkozással. Az adózó az eljárási illeték megfizetését készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) vagy a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti az állami adóhatóság erre kijelölt ügyfélszolgálatainál. Az illeték mértékét és megfizetésének módját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (5) bekezdése, illetve a 73. § (3) bekezdése, az Art. 38. § (1) (1a) bekezdései szabályozzák.
A jegyzőkönyvet ismertetés után aláírták: …………………………………………….. ……………………………………………. végrehajtók Adós (megbízottja, családtagja, stb.) ……………………………………………. …………………………………………… tanú (egyéb érdekelt fél) tanú (egyéb érdekelt fél)