„Mindenki mondja a magáét”

A vita és a meggyőzés: - A vita - A meggyőzés - A manipuláció

A vitaMit értünk vita alatt?!

A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése.

A vita a versengő magatartás jellemzője

Tulajdonsága:- Mindig két fél vesz részt benne- Vélt, vagy valós ellentéteken alapszik- Hogy hová vezet/mivé fajul, a vitában résztvevőktől függ (milyen

eszközöket használnak, betartják-e a vita jórészt íratlan szabályait.

A vitaIgaz-e a megállapítás?!

A vita jellegét a kiváltó ok/konfliktus határozza meg.

Kiváltó okok lehetnek:

Valóságos tárgyi alapon nyugvó ellentét:Érdekellentétek

Felfogásbeli és kulturális ellentétek:Ízlésbeli különbségekAlapvető nézetkülönbségekEltérő erkölcsi normákEltérő értékítéletek

IGAZ

A vitaAz eszményi vita sajátosságai- A vitatkozó felek érveiket tárgyilagosan adnák elő- Figyelnének egymás állításainak tartalmára- Mérlegelnék a másik által elmondottak helytállóságát- Nem sértenék meg egymástEredménye: konfliktusaink feloldása, vagy kompromisszum létrehozása

A valóság ma:- A viták tele vannak durvasággal- Ezek egyre újabb konfliktusokat teremtenek- A felek érveléséből hiányzik a logika- Egymás iránti elemi tisztelet hiánya

A vitaHallgassuk meg egymást!

Ha ez nem történik meg:

- A vita témája megváltozik – részletkérdések előtérbe kerülése- Egyszerre beszélnek – hogy ne kelljen a másik érveit „meghallani”- Hiányzik a vitából egymás mondanivalójának megértése- Érvek hamar kifogynak – ugyanazt ismételgetik

Ilyen feltételek között soha nem jön létre egyesség

A vitaAlapvető stratégiák:

- „A kölcsönös feszültségcsökkentés stratégiája” (Osgood)(engedmények/gesztusok szerepe)

- Problémamegoldó stratégia lépései:- a konkrét konfliktus megfogalmazása

(az ellentétek tárgya, jellege, mélysége)- milyen erőfeszítések kellenek a probléma megoldásához- a problémát tudatosan megoldani akaró magatartás

A vitaVitatípusok:- Kompetencia vita

( a partnerek helyzetével kapcsolatos)- Definíciós vita

( a nézeteltérés pontos körülhatárolása)- Tétel vita

(állítás cáfolása)- Érdemi vita

(eset, ügy, nézeteltérés lezárása)- Elvi vita

(módszertani, világnézeti eltérés esetén)

A vitaA vita szakaszai:

1. Konfrontációs szakasz(A véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást)

2. Nyitó szakasz(A vitázók szerepei/elköteleződései nyilvánossá válnak; elhangzanak a vitatott állítások és ezek bizonytalanságai; ezek teszi lehetővé a véleménykülönbségek feloldását)

3. Érvelési szakasz(kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése, vagy elfogadása)

4. Záró szakaszközös következtetések, következmények: egyetértés, kompromisszum, külső személy döntésével; véleménykülönbség fennmaradásával

A vitaA vita és vitázó viszonya

Mikor tárgyilagos egy vitázó?!

- állításait független vagy külső forrással alátámasztja- érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó- a vitapartner állításait követi, és reagál azokra- lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére- elismeri a tévedés lehetőségét

A vitaA vita és vitázó viszonya

Mikor személyeskedő egy vitázó?

- a vitapartnert sértően jellemzi- a vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában- a vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését- a vitapartner érveléseinek akadályozására, megzavarására törekszik- a partnert nem tekinti egyenrangúnak

A vitaMeggondolandó!Durva sértő megjegyzések- Durva közbevetések – személyeskedések- Az egyik fél vitatkozási stílusa hat a másik fél stílusára- Az előző vita stílusa kihat az elkövetkezőkre- A metakommunikatív jelzések szerepe: nem mondjuk ki

érzelmeinket, de tükröződnek rajtunk- A tárgyról a személyre tolódik a hangsúly (Érzelmileg közelállók

sértegetése – tettlegesség)Érvelések hatása egy vitában:- Az elsőt jegyezzük meg, az alapján ítélünk- Disszonancia – mást érzek és mást cselekszem- Kognitív disszonancia – cselekvések utólagos igazolása

MeggyőzésMit is jelent a meggyőzés?!Azt a folyamatot nevezzük meggyőződésnek, melynek során egy

közlés befogadójának vélekedése, attitűdje (viselkedése) megváltozik a közlés hatására.

Lehet szándék nélkül (pl. modell-követés), és szándékosan viselkedést befolyásolni

Fontos kritériuma:Tudatos tevékenység mindkét fél részéről!

Miért?Ha nem akkor az már nem meggyőzés, hanem manipuláció!

MeggyőzésA sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból

1. A kommunikátor2. Az üzenet3. A hallgatóság4. A csatorna

A kommunikátor- Minél megbízhatóbb a forrás, annál meggyőzőbb- Személyes kötődések- Példakép

MeggyőzésA sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból

Az üzenet- Akkor érhet célba, ha van megfelelő motiváció és kapacitás a

kognitív munkára (személyes érdekeltség)- Ismerősségi hatás – sok ismétlés miatt egyre kedvesebb lesz

számunkra- Kétoldalú meggyőzés – tartalmazza a lehetséges ellenérvek

cáfolatát is- „Beoltás” elmélet (McGuire) – aki még soha nem volt kitéve

ellenérveknek, azt az erős „támadás” befolyásolhatjaNegatív hatású üzenet:- Egyoldalú meggyőzés- Erős kognitív disszonancia

MeggyőzésA sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból

Hallgatóság- A motiváltsági szint- Kognitív kapacitás- Személyes érdekeltség növelése

Csatorna- Közvetlen csatorna: személyes találkozás- Közvetett csatorna: sajtó

rádió, televízióinternet

MeggyőzésA meggyőzés folyamatmodellje

Első kidolgozója: Arisztotelész1. forrás (ethos)

Mutatkozzék egyenes jelleműnek, és megbízhatónak2. üzenet (logos)

A közönség már meglévő hiedelmeinek a figyelembevételével kell kifejteni

3. a közönség érzelemi (pathos)Feltétlenül vegyük figyelembe, mert másképp reagál a mérges és a jókedvű ugyanarra.

Egy üzenet meggyőző hatása legalább őt lépés eredménye (McGuire):

1. Figyelem 2. Megértés 3. Elfogadás 4. Megtartás 5. Viselkedés

MeggyőzésMikor lesz eredményes a meggyőzés?!

Tanulás elméleti modell szerin akkor, ha mind a négy szakaszban eléri a befogadót:

1. Az üzenet ragadja meg a befogadó figyelmét2. Az üzenethordozó érveket a közönség értse meg3. A befogadó sajátítsa el az érvelést, és fogadja el igaznak4. Mindig a „tanultaknak” megfelelően viselkedünk, amint erre

ösztönöz valamilyen előny

A vitaA vita szakaszai:

1. Konfrontációs szakasz(A véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást)

2. Nyitó szakasz(A vitázók szerepei/elköteleződései nyilvánossá válnak; elhangzanak a vitatott állítások és ezek bizonytalanságai; ezek teszi lehetővé a véleménykülönbségek feloldását)

3. Érvelési szakasz(kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése, vagy elfogadása)

4. Záró szakaszközös következtetések, következmények: egyetértés, kompromisszum, külső személy döntésével; véleménykülönbség fennmaradásával

MeggyőzésMeggyőző módszerekA kognitív csúsztatás a manipulációs eljárások egyik alapelemeként az

a bedobott szó, ami elindítja a befogadót a kívánt irányba.1. Erénykapcsoló: - alkalmazása során eredeti jelentésükben pozitív szavakkal

társítják a felépítendő terméket, személyt; demokrácia, szabadság, fejlődés, haza, igazság stb.

2. Méregkapcsoló: - a szókapcsolatokban negatív, félelmet, elutasítást keltő elemeket használnak fel: háború, népirtás, diktatúra, hegemónia stb.

3. Tanúbizonyság kapcsoló: használata során valamilyen megfellebbezhetetlen igazságra (tudomány), köztiszteletben álló tekintélyre véleményformálóra vagy történelmi személyiségre való hivatkozással próbál célt elérni

4. Konformitás kapcsoló: - ebben az esetben a szolidaritásra, a kollektív cselekedetekre, a tömegek megnyerésére, a közösségi érzelmek felkorbácsolására próbálnak a befolyásgyakorlók hatással lenni.

Különösen a politikai mozgalmak rendezvényein alkalmazzák ezt a technikát.

ManipulációMi a különbség meggyőzés és manipuláció között?

A meggyőzés mindkét fél részéről tudatos szándékos, míg a manipuláció csak a manipulátor részéről tudatos és szándékos!

Mi is a manipuláció?

Tulajdonképpen olyan hatások kiváltása, melyek az emberek megtévesztésén vagy félrevezetésén alapszanak.

ManipulációMi szükséges az eredményes manipulációhoz?

A pszichológiában való jártasság, hogy előre lehessen jelezni a tevékenység által kiváltott hatást.

A legtöbb esetben a manipuláció információk eltitkolásán vagy töredékes tájékoztatáson alapszik:

Olyan embereket lehet legkönnyebben manipulálni, akiknek nincs meg a lehetőségük (vagy képzettségük) a problémával kapcsolatos teljes körű tájékozódásra, ezért nincs ellenérvük a manipuláló állításaival szemben.

A manipuláció lényege, hogy úgy valósítjuk meg céljainkat valakin keresztül, hogy azt az ő sajátjaként tüntetjük fel.