1.1. l . A bruttó hazai terméka) az ország területén adott időszakban megtermelttermékek és szolgáltatások összértéke.b) megegyezik a vállalatok összes termelési értékévelc) megegyezik a hazai gazdasági szereplők összes jövedelmével, akár hazai, akárkülföldi eredetű a jövedelem.d) megegyezik a hazai gazdasági szereplők hazai eredetű jövedelmével.

1.1.2. A nemzetgazdaságban keletkezett aggregált jövedelem értéke megegyezika) a foglalkoztatottak teljes bértömegévelb) az időszak alan lebonyolított pénzbeli tranzakciók összértékévelc) a termelés különböző fázisaiban keletkezett hozzáadott értékek összegével.d) a termelők által realizált profit nagyságával.

1. 1.3. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősülfogyasztásnak,a) ha egy háztartás új autót vásárol.b) ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel.c) ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol.d) ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.

1.14. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősülberuházásnak,a) ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak.b) ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak.c) ha a vállalatok új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén.d) ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet-állományuknövekszik.

1.1.5. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősülkormányzati vásárlásnak,a) ha kifizetik a nyugdíjakat.b) ha kifizetik a közalkalmazottak bérét.c) ha a hadsereg teherautókat vásárol.d) ha egy minisztérium íróasztalokat vásárol.

1.1.6. A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tartalmazzaa) a használt gépek vásárlását, ha azok nem importból származnak.b) a részvények vásárlását.c) a készletek növekedését.d) a háztartások autóvásárlását.

1.1.7. A hazai parasztgazdaságban megtermelt mák akkor számít végterméknek a GDPszámbavétel szempontjából, haa) azt senki nem veszi meg a termelés évében, hanem a gazda raktárkészletét gyarapítja.b) exportra kerül még a termelés évében.c) egy hazai háziasszony veszi meg, aki mákos rétest süt a családjának.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

1.1.8. Tételezzük föl , hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyártott gépkocsikat.A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többiteladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel másokáltal gyárton anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiátfogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéheza) 5 milliárd Ft volt.b) 4,5 milliárd Ft volt.c) 2,6 milliárd Ft volt._ d) 2,4 milliárd Ft volt.

1.1.9.Tegyük föl, hogy valaki 2002 januárjában vásárol egy újonnan épült lakást 20 millióFt-ért, és beköltözik. Ekkor a 2002-ben mért fogyasztási kiadások cereris paribusa) 20 millió Ft-tal nőnek.b) 600 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakást havi 50 ezer Ft-ért lehetne bérelni.c) 200 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakás éves amortizációja l%.d) nem változnak.

1.1.10. Az alábbi esetek közül melyikben nő a GDP?a) A kormány átvállalja a mezőgazdasági termelők 60 milliárd forintnyi agrár hitel tartozását.b) Egy tervezőiroda l 00 millió forintért elkészíti a négyes metró megvalósíthatóságitanulmányát az önkormányzat számára.c) A kormány megemeli az egyetemi hallgatók támogatását.d) A makroökonómia-vizsga után eladjuk a példatárunkat egy elsőévesnek.

1.1.11. Tegyük föl, hogy egy Magyarországon működő japán rulajdonú vállalat hozzáadottértéke 200 l-ben 500 millió Ft volt, profitja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulásaa) Magyarország GDP-jéhez 450 millió Ft volt.b) Japán GDP-jéhez 50 millió Ft volt.c) Magyarország GDP-jéhez 500 millió Ft volt.d) Japán GDP-jéhez nulla volt.e) Az a) és b) válasz is igaz.j) A c) és a d) válasz is igaz.

1.1.12. Egy Magyarországon működő, csak hazai munkavállalókat foglalkoztató, japán rulajdonúválJalat hozzáadon énéke 2001-ben 500 millió Ft volt, profilja pedig 50 millióFt. E vállalat hozzájárulásaa) Magyarország GNP-jéhez 450 millió Ft volt.b) Japán GNP-jéhez 50 millió Ft volt.c) Magyarország GNP-jéhez 500 millió Ft volt.d) Japán GNP-jéhez nulla volt.e) Az a) és b) válasz is helyes.j) A c) és a d) válasz is helyes.

1.1.13. A fogyasztói árindexa) egy rögzített összetételű jószágkosár bázisévhez viszonyított beszerzési költségétmutatja.b) a reálbérek énékvesztését mutatja.c) a bázisév és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa.

d) mindig nagyobb, mint a GDP-deflátor.

1.1.4.Tegyük föl, hogy egy ország kőolajfogyasztásának 30%-át otthon termeli meg, s70%-át importálja. Ha a világpiaci olajárak nagy arányban nőnek, akkor ennekhatására ebben az országbana) a GDP-defiátor nagyobb arányban nő, mint a fogyasztói árindex.b) a fogyasztói árindex nagyobb arányban nő, mint a GDP-defiátor.c) a GDP-defiátor ugyanakkora arányban nő, mint a fogyasztói árindex.d) a fentiek alapján semmit nem mondhatunk a GDP-defiátor és a fogyasztói árindexalakulásáról.

1.1.15. Tegyük föl, hogy a GDP-defiátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értékecsökken. Ekkora) a nominális GDP-nek emelkednie kell.b) a nominális GDP-nek csökkennie kell.c) a nominális GDP-nek változatlannak kell maradnia.d) a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.

1.1.16. Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon cereris paribusa) növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét is.b) nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét sem.c) növeli a fogyasztói árindex értéké!, de nem növeli a GDP-defiátor értékér.d) növeli a GDP-defiátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értéké!.

~ Ha az OPEC összeomlana, és az olaj világpiaci ára jelentősen csökkenne, akkor egyol ajimportőr országban, ahol hazai olajtermelés is van,a) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex ugyanakkora arányban esne.b) a GDP-defiátor kisebb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex.c) a GDP-defiátor nagyobb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex.d) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex is csökkenne, de nem dönthető el a kétmutató csökkenésének aránya.

1.1. 18. Ha egy évben a reál GDP gyorsabban erneikeden egy országban, rnint a nominálisGDP, akkor ebbőJ az következik. hogy abban az évbena) az adók csökkentek.b) a fogyasztói árak csökkentek.c) az amortizáció csökkent.d) a GDP-defiátor értéke csökkent.

1.1.19. A GDP-defiátora) értéke biztosan emelkedik, ha a reál GDP nő.b) a kibocsátás bázisidőszakban rögzítell egységének értékváltozását mutatja.c) is egyfajta inflációs mérőszám.d) rnindig kisebb áremelkedést mutat, mint a fogyasztói árindex.

1.1.20. A fogyasztói árindexa) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor.b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumenadatainak hányadosa.c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja.d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek

emelkedését.1.1.21Az aktivitási ráta (részvételi arány)a) a foglalkoztatottak szán1ának és a munkaerő-állománynak (aktív népesség) a hányadosa.b) a munkaerő-állománynak és a teljes lakosságnak a hányadosa.c) a munkaerő-állománynak és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságnak a hányadosa.d) a foglalkoztatottak számának és a felnőtt lakosságnak a hányadosa.

1.1.22. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának ésa) a foglalkoztatottak számának hányadosa.b) a munkaerő-állománynak a hányadosa.c) a felnőtt lakosság számának hányadosa.d) a teljes lakosság számának hányadosa.

1.1.23. Tegyük föl, hogy egy országban érvényesül Okun törvényének tankönyvben szereplőalakja, sa reál GDP egyik évről a másikra 4 százalékkal emelkedik. Ezzel egyidőben a munkanélküliségi ráta egyik évről a másikraa) 2 százalékponttal csökken.b) 4 százalékponttal csökken.c) l százalékponrtal csökken.d) 0,5 százalékponttal csökken.

2.1.1. Ha az Y = F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor azalábbi áiiÍlások közül NEM igaz, hogya) zY = F(zK,zL).b) Y/L = F(KIL,l).c) Y + l = F(K + l ,L + l).d) Y = MEK·K + MPLL

2.1.2.Állandó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelési tényezőkhatártermékea) kizárólag a termelés KIL arányától függ.b) növekszik a terme lési mennyiség bővüléséveLc) csökken a termelés mennyiségének emelkedéséveLd) Egyik fenti váJasz sem helyes.

2.1.3. Állandó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelés Kl L arányánaknövekedésévela) a munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő.b) a tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig nő.c) mindkét termelési tényező határterméke nő.d) mindkét termelési tényező határterméke csökken.

2.1.4. Ha egy országban a termelés hosszú távú alakulását a Cobb- Douglas-függvény jólközelíti, és bevándorlás követkellében egyszeri alkalommal megnő a munkaerőállomány,akkor ennek hatására a statikus modellbena) nő a hosszú távú jövedelmi sz im és a munka részesedésének aránya a jövedelemből.b) nő a hosszú távú jövedelmi szim és a tőke részesedésének aránya a jövedelemből.c) változatlan a hosszú távú jövedelmi szim, és nő a munka részesedésének arányaa jövedelembőLd) nő a hosszú távú jövedelmi szim, és változatlan a két tényező részesedésének

aránya a jövedelemből.

2. 1.5. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét,amíga) a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással.b) a te rmelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését.c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pediga reál bérleti díjjal.d) hite l ezői bírják türelemmel.

2.1.6. Cobb- Douglas típusú termelési függvényesetén a tőke egyensúlyi reál bérleti dijanő, haa) a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak.b) a vállalatok több munkát alkalmaznak.c) az alkalmazott technológia fejlődik.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

2.1.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell fö ltevései érvényesek, és akét termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosságjelentősrészét, akkor ennek következtébena) a földbérleti díjak jelentősen emelkednek.b) a földbérleti díjak jelentősen csökkennek.c) a földbérleti díjak nem változnak.d) nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak.

2.1.8. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak megváltozásamiatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtébena) csökken a reálbér.b) nő a munka termelékenysége.c) emelkedik az árszínvonal.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.9. A fogyasztási határhajlandósága) megmutatja, hogy a fogyaszták jövedelmük hány százalékát forditják fogyasztásra.b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítjákfogyasztásra.c) megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedéséteredményezi.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.10. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineáris (egyenes). Ismerttovábbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3000, akkor a fogyasztásC = 2800, és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3500, akkor a magánmegtakarításértéke SP = 325. Ebben a gazdaságbana) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,25.b) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,2.c) a megtakarírási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatatlan.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.l .11 Válassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT!a) A társadalom megtakarítása a magánmegtakarítás és a költségvetés1 deficit összege.b) A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fogyasztás,valamint a kormányzati vásárlások értékér.c) A társadalmi megtakarítás a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összege.d) A társadalmi megtakarítás változatlan GDP mellett emelkedik, ha nő a nettóadók összege.

2.1.12. Jelölje a magánszféra megtakarítását SP, az állam megtakarítását Sc, a költségvetésideticitet DEF. Válassza ki a helyes állítást, ha tudjuk, hogy az árupiac egyensúlybanvan.a) S +T= l+ Gb) SG +T= l + Gc) sp+ T= I+ Gd) Sp+ T= 1- Ge) Sc + T = DEF + G

, 2.1.13. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, ésa fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Az állam ösztönöznikívánja a beruházási keresletel Erre a célra alkalmas eszköz leheta) adókedvezmények nyújtása a beruházó vállalatok számára.b) az adók emelése.c) a fogyasztást sújtó adók csökkentése.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.14. A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésére vezeta) ha technológiai változások folytán nő a beruházási keresletb) az adók csökkentése vagy a kormányzati vásárlások növelése.c) ha a fogyaszték jövőbeni jövedelmük visszaesésétől tartva növelik megtakarításaikaLd) Az a) és b) válasz is helyes.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.15. A klasszikus modellben az egyensúlyi reálkamatláb csökkenését eredményezia) a nominális pénzmennyiség növelése.b) az adók csökkentése.c) a kom1ányzati vásárlások csökkentése.d) ha adókedvezmények mian emelkedik a beruházási kereslet.

2.1.16. A klasszikus modellben melyik változó alkalmazkodásán keresztül valósul meg azárupiaci egyensúly?a) A kibocsátás tipikus egységének ára.b) A kibocsátás mennyisége.c) A reálkamatláb.d) A nominális kamatláb.

2.1.17. A klasszikus modellbena) a beruházások ménéke emelkedik, ha a reálkamatláb csökken.b) a beruházások mérréke emelkedik, ha a reálkamatláb nő.c) a profitvárakozások javulásával a beruházási függvény jobbra tolódik.

d) Az a) és c) válasz is helyes.

2.1.18 Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Tudjuk, hogy a kibocsátás,a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlások pillanatnyi értékemellett az Y < C + l + G reláció áll fönn. Ebben a gazdaságban a megindulóautomatikus korrekciós mechanizmusok úgy állítják helyre az egyensúlyt, hogya) a fogyasztás csökken, mert a fogyaszták jövedelme visszaesik.b) a kormányzat fedezet híján vásárlásainak visszafogására kényszerül.c) a reálkamatláb emelkedik, és a beruházási kereslet visszaesik.d) Mindegyik fenti fejlemény bekövetkezik.

2.1.19. ;A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszútávon), ha a megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és az állam növeli a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkora) csökken a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is.b) csökken a fogyasztás, nő a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megtakarítás.c) csökken a fogyasztás és a magán.megtakarítás, de nő a társadalmi (nemzeti) megtakarítás.d) nő az egyensúlyi reálkamatláb.

2.1.20. A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon), ha a megtakarítás nem függ areálkamatlábtól, és az állam csökkenti a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkora) nő a fogyasztás, csökken a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megtakarítás.b) nő a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is.c) csökken az egyensúlyi reálkamatláb.d) nő a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de csökken a társadalmi (nemzeti) megtakarítás.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.21 . Tegyük föl, hogy a klasszikus modellben a társadalmi megtakarítás nem függ areálkamatlábtól, és nő a beruházási kereslet az adórendszer módosításának hatására.Ennek az lesz a következménye, hogya) emelkedik a reálkamatláb és a beruházások tényleges értéke.b) emelkedik a reálkamatláb, de a beruházások tényleges értéke nem változik.c) se a reálkamatláb, se a beruházási kereslet nem változik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

2.1.22. Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben zárt gazdaságban az állam a kom1ányzatikereslet bővülését a magánszektortól felvett hitelekből fmanszírozza. Ez a politikaa) nem érinti a reálkamatlábat és a beruházási keresleteLb) csökkenti a reálkamatlábat, és növeli a beruházási keresleteLc) növeli a reálkamatlábat, és csökkenti a beruházási keresletetd) csökkenti a reálkamatlábat és a beruházási keresletet egyaránt.

2.1.23. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C= a ++ b(Y - T;, ahol a > O, O < b < l (a és b konstans) és Y- T a magánszektorrendelkezésére álló jövedelem. Ebben a gazdaságban a magánszektor rendelkezéséreálló jövedelmének bővülése a megtakarítási rátát (a magánrnegtakarításoknak ésa magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének arányát)a) növeli.b) csökkenti.c) nem változtatja meg.

d) a fentiek alapján eldönthetetlen módon alakítja.

2.1.24. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C = C0 ++ c(Y - T) , ahol C0 >O és O< c< l (konstans paraméterek). Ebben a gazdaságbanadócsökkentés hatására konstans GDP mellett a fogyasztási hányad (a fogyasztásnaka rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított aránya)a) nő.b) csökken.c) nem változik.d) alakulása a fenti adatok alapján nem dönthető el.

2.1.25. Ha a klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon) a fogyasztási függvényC = C0 + c(Y- D, ahol (O< c< l), és a kormányzat 100 egységgel csökkentivásárlásait, s ugyanezzel az összeggel csökkenti az adókat, akkora) nő a társadalmi megtakarítás.b) csökken a lársadalmi megtakarítás.c) nem változik a lársadalmi megtakarílás.d) a fentiek alapján nem tudunk semmitmondani a lársadalmi megtakarítás alakulásáról.

3.1.1. A Solow-modell szerint egy stacianer egyensúlyban lévő gazdaságban {ha n =g = 0)a) az egy munkásra jutó tőkeállomány konstans.b) az egy munkásra jutó beruházás megegyezik az egy munkásra eső amortizációval.c) az egy munkásra jutó megtakarítás megegyezik az egy munkásra eső amortizációval.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

3.1.2. Ha y= k1 2, s = 0,4, o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó tőkeállománya) 4.b) 8.c) 2.d) 16.

3.1.3. Ha y= k1 2s = 0,4, o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó beruházása) 0,8.b) l ,6.c) 8.d) 2.

3.1.4. A stacianer egyensúlyi egy főre eső tőkeállomány megnő. haa) az egy főre eső beruházások szintje süllyed.b) az amortizáció üteme emelkedik.c) a megtakarírási ráta emelkedik.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

3.1.5. Egy stacionárius egyensúlyban lévő gazdaságban megnövelik a megtakarírási rá tát.Az új egyensúly beálltakora) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb ütemben fog nőni, mint korábban.b) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb lesz.c) az egy főre jutó tőkeállomány nem változik.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

3.1.6. Ha y = k1 2• 8 = O, l, akkor az aranyszabályszerinti megtakarírási ráta a) 0.5.b) O, l.c) 0.6.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

3.1.7. Ha a népesség növekedési üteme (n) megnő, akkor az egy főre jutó tőkeállománya) megnő.b) csökken.c) nem változik.d) ó > n esetén megnő, ellenkező esetben csökken.

3.1.8. A Solow-modell szerinr abban az országban, amelyben nagyobb a népesség növekedésiüteme, ona) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó tőkeállomány.b) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme.c) magasabb az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme.d) Az a) és b) válasz is helyes.

3.1.9. A technikai haladás nélküli Solow-modellben a megtakarírási hányad emelkedésea) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionárius)értékét.b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensú lyi (stacionárius)értékér.c) biztosan csökkenti az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius)értékér.d) hatására az a). b) és c) váJaszban megadon fejlemények közülegyik sem követ- kezik be.

3.1.10.A technikai haladás nélküli Solow-modell ben a népesség növekedési ütemének emelkedésea) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionárius)értékét. b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensúlyi (stacionárius)értékét.c) biztosan növeli az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius)érté két.d) hatására az a). b) és c) válaszban megadott fejlemények közül egyik sem következikbe.

3.1.13. Egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A munkaerő növekedésiüteme n. A gazdaság termelési függvénye Y = KaL' a, az amortizációs ráta o, amegtakarírási hányad s. Melyik fenti paraméter ismerete NEM szükséges annak azegy főre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értékének kiszámításához, amelymellett az egy főre jutó fogyasztás maximális lenne?a) nb) ac) o d)s

3.1.14) A következő ábra egy Solow-modell szerint működő gazdaság stacionárius egyen'---.)súly i helyzetét mutatja ak •. i értékeknél Itt a tényleges megtakarítási ráta az aranyszabályszerinti rátánála) kisebb.b) nagyobb.c) pontosan megegyezik vele.d) Bármelyik fenti eset előfordulhat.

3.1.15. Tegyük föl, hogy a Solow-modellben a termelési függvény Y= K IIJU13• A megtakarítási ráta 20% (s = 0,2), az amortizációs ráta pedig 10% (8= O, 1). Népességnövekedésés technikai haladás nincs. Mekkora az egy főre jutó tőkeállomány növekedésiüteme a kiigazodási folyamat első időszakában, ha kiinduló értéke k0 = l?a)0,3b) 0,1c) 0,15d) 0,2

3.1.16. A felhalmozás aranyszabályának teljesülése mellett a Solow-modellben a) ugyanakkora a gazdasági növekedés üteme, mint más lehetséges növekedési pályákon,ahol eltérő a megtakarítási hányad.b) az egy főre jutó fogyasztás növekedési üteme maximális.c) a fogyasztás jövedelemhez viszonyított aránya maximális.d) biztosan nő az egy főre jutó jövedelem.

3.1.17. A Solow-modell szerím működő gazdaságban ismenek a következők: Y= K112L'12,8 = l O%, s = 25%. (A népesség nem változik, és tekintsünk el a technológiaihaladástól.) Ha ebben a gazdaságban az aranyszabály szerinti megtakarírási ráta s8,akkora) s > sb) s < sc) S = S gd) a fentiek alapján nem lehet eldönteni a relációt.

3.1.18Biztosan az aranykori növekedési úton halad a gazdaság a Solow-féle modellben, haa) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a tőke termelési rugalmasságával.b) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a munka termelési rugalmasságávalc) a tőke termelési rugalmassága megegyezik a tőke jövedelemből való részesedésiarányával.d) a munka termelési rugalmassága megegyezik a munka jövedelemből való részesedésiarányával.

3.1.19. Ha egy exogén változás hatására megemelkedik az egy főre jutó tőkeállomány (k)'- stacionárius értéke a Solow-modellben, akkor ez NEM jár együrt feltétlenül az egyfőre jutó . . . . . . . . . . . . . növekedésével.a) jövedelemb) beruházásc) amortizációd) fogyasztás

3.1.20. Melyik állítás HAMIS? A Solow-modellbena) a gazdasági növekedést a technológia fejlődésével és a népesség bővülésévelmagyarázzuk.b) az egyensúlyi pályán nem növekedhet az egy főre jutó jövedelem a technológiafejlődése nélkül.c) a megtakarítási hányad csökkenése alacsonyabb egyensúlyi kibocsátáshoz vezet. d) a gazdasági növekedés üteme a tőkeállomány bővülési sebességél meghatározómegtakarítási hányadtól függ.

3 .l. 21. A Solow-modell stacionárius egyensúlyi állapotában az életszínvonal folyamatosnövekedése - ha van - .................. . ............ .. köszönhető.a) a magas megtakarítási hányadnak.b) az alacsony amortizációs rátának.c) a technológiai haladásnak.d) a magas egy főre jutó tőkeállománynak.

3.1.22. A Solow-modellben n nagyságú népességnövekedés és g nagyságú munkakiterjesztőtechnikai fejlődés mellett a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány változásamegegyezik a következővel:a) s'f(k) + (o + g + n)k.b) s'f(k) + (o- g - n)k .c) sf(k) - (o + g + n)k.d) s'f(k) - (o- g - n)k.

3.1.23. A Solow-madellben az egy munkásra jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési ütemea) O.b) g.c) n.d) n+ g.

3.1.24. A Solow-madellben az egy hatékonysági egységre jutó kibocsátás egyensúlyi növekedésiütemea) O.b) g.c) n.d) n + g.

3.1.25. A Solow-modellben a kibocsátás egyensúlyi növekedési ütemea) O.b) g.c) n.d) n+ g.

3.1.26 Az ország fellé,kel_t ábrán az A-val jelölt növekedési pályán halad, a B országpedig a B-vel Jelölt pályán. Ebben az esetben az A országban ................... . ..... .. .. ,mint a B-ben, ha teljesülnek a Solow-modell feltevései.a) ugyanakkora a r, időpontban az egy főre jutó jövedelem színvonalab) biztosan alacsonyabb a népesség növekedési ütemec) biztosan alacsonyabb a technikai haladás üteme t

d) alacsonyabb a népesség növekedési ütemének és a technikai haladás üteménekösszege

3.1.27. Tegyük föl, hogy a Solow-modell által leírt gazdaság a kiinduló helyzetben a stacionáriusegyensúlyi pályán fejlődik. Mi történik ezután, ha jelentősen lecsökken amunkaerő-állomány növekedési üteme (n)?a) Az új stacionárius állapotban nagyobb lesz az egy főre jutó tőkeállomány .b) A technikai haladás meggyorsul.c) A teljes kibocsátás stacionárius egyensúlyi növekedési üteme nem változik.d) Az új stacionárius egyensúlyi pályán az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üteme magasabb lesz.

3.1.28 Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban a gazdaság belső szerkezeti változá~inak eredményeképpen megnő a tőkések részesedése a jövedelemből, mivel megváltozika termelési függvény. Ennek hatásáraa) rövid távon lecsökken az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája.b) hosszú távon megnő az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája.c) hosszú távon megnő a megtakarítás kibocsátáshoz viszonyított aránya .d) rövid távon megnő az egy főre jutó kibocsátás növekedési rátája.

3.1.29. Az alábbiak közül melyik állítás lehet igaz a felhalmozás aranyszabálya szerinti növekedési pályától KÜLÖ BÖZŐ egyensúlyi növekedési pályákra is?a) Az egy főre jutó fogyasztás maximális.b) A megtakarírási hányad megegyezik a tőke jövedelmi hányadávaLc) A népesség növekedési üteme megegyezik a reálkamatlábbal.d) A fogyasztási hányad megegyezik a munka jövedelmi hányadával.e) A technológiai fejlődés növekedési üteme megegyezik az életszínvonal növekedésiütemével.

3.1.30. Ha a Solow-féle növekedési modellben az amortizációs ráta 10%-os (8 = 0,1), amunkakiterjesztő technikai haladás rátája (a munkahatékonyság növekedési üteme)3 %-os (g = 0,03), és a népesség l %-os ütemben növekszik (n = 0,0 l) az egyensúlyipálya mentén, akkor a tőkeállomány (K) növekedési ütemea) 10%-os.b) 6%-os.c) 4%-os.d) 3 %-os.

3.1.31Tegyük föl, hogy egy Solow-modell szerint működő gazdaságban a technikai haladásüteme g = 0,02 volt egy korábbi hosszú időszakban, s utána ez tartósan a g' =0,03 értékre emelkedik, más exogén változás azonban nem történik. Ennek hatásáraa) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó tőkeállomány stacionárius értéke megnő.b) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó kibocsátás stacionárius értéke megnő.c) az egy munkásra (L) jutó kibocsátás növekedési üteme egy százalékponttal megnő.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

3.1.32. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A tem1elésifüggvény Y = 12,5 · K113(L·E)211, az amortizációs ráta 5%-os (o = 0,05), amunkaerő-állomány növekedési üteme 2 %-os (n = 0,02), a munkakiterjesztő technikai

haladás üteme 3%-os (g = 0,03), a megtakarítási hányados = 0,2. Mekkora ahatékony munkaegységre (L· E-re) jutó jövedelem stacionárius egyensúlyi értéke?a) i= 125b) y· = 62,5c) y· =5d) Egyik fenti válasz sem helyes.

Az alábbi adatok és összefüggések a 3.1.33-34. kérdésekre vonatkoznak.Két országra (A-ra és B-re) teljesülnek a Solow-modell föltevései. Mindkét ország az egyensúlyinövekedési pályán halad. A két ország termelési függvénye azonos, továbbá a kétországban megegyezik a népesség növekedési üteme (n), a munka hatékonyságának növekedésiüteme (g), az amortizációs ráta (8), valamint a munka hatékonyságának szintje (E) is. Akét ország közötti egyetlen különbség az, hogy A országban nagyobb a megtakarírási ráta(s), mint B országban.

3.1.33. Erniatt a magasabb megtakarítási rátával rendelkező A országban a hatékonyságiegységre jutó tőkeállomány szintjea) kisebb, mint B országban.b) nagyobb, mint B országban.c) egyenlő a B országbelivel

3.1.34.A magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a tőkeállomány növekedésiütemea) kisebb, tnint B országban.b) nagyobb, mim B országban.c) egyenlő a B országbeliveL " ... '1

3.1.35. Egy gazdaság a t1 időpontig az A-val jelölt növekedési pályán haladt, de valamely exogén változás hatására - a bejelölt úton - áttért a vele párhuzamos B növekedésipályára. Ez az exogén változás .................... lehetett.a) a népesség növekedési ütemének csökkenéseb) a technikai haladás ütemének visszaesésec) az amortizációs ráta csökkenésed) a megtakarítási ráta csökkenése

3.1.36. Egy Solow-modellel leírható gazdaság aranykori növekedési pályán van, az egy1 főre jutó kibocsátás értéke y8• Tegyük föl, hogy a népesség növekedési üteme megnő.Az új aranykori növekedési pálya, és ezen y 8 mértékű egy főre jutó kibocsátástovábbra is elérhető,a) ha a megtakarítási rátát megfelelő ménékben növelik.b) ha a megtakarírási rátát megfelelő mértékben csökkentik.c) ha a megtakarítási rátát változatlan szinten tartják.d) ha (kormányzati) beavatkozás nélkül kivárják, míg a gazdaság eléri új stacionáriusegyensúlyi növekedési pályáját.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

3.1.37. Egy gazdaság termelési függvénye Y= A· J(0·15L0·75 egyenlet (ahol A a teljes tényezőtermelékenység).Tegyük föl, hogy a reáljövedelem növekedési üteme 4%-os(ó.YIY = 0,04), a tőke növekedési üteme szintén 4%-os (MIK = 0,04), a munkanövekedési üteme pedig l %-os (U/L = 0,0 l). Ekkor a teljes tényezőtermelékenység(A) növekedési ütemea) 4%-os (MIA = 0,04).b) 3%-os (MIA = 0,03) .c) 2,25%-os (MIA = 0,0225).d) Egyik fenti váJasz sem helyes.

3.1.38. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a tőkejövedelem részaránya a kibocsátásban(l/3)-os, a felhasznált munkamennyiség növekedési üteme 2 %-os, míg a fizikaitőke növekedési üteme és a kibocsátás növekedési üteme is 3%-os. Ebben a gazdaságbana teljes tényezőtermelékenység növekedési üteme (a Solow-maradék)a) l %-os.b) (2/3)%-os.c) (l/3)% -os.d) 0%-os.

3. l. 39. Legyen a gazdaság termelési függvénye Y = A· K1'2L'n, ahol A a teljes tényező termelékenység évi 2 %-kal nő. A munkahatékonyság (E) hány százalékos emelkedésénekfelel meg ez a technikai haladási ütem?a) 0,5%b) I%c) 2%d) 4%

3.1.40. A Solow-féle maradéktag azt mutatja, hogyan hat a növekedési folyamatraa) a munkamennyiség bővülése.b) a tőkeállomány bővülése .c) a technikai haladás.d) az emberi tőke felhalmozása.

4.1.1. A munkanélküliség stacionárius rátája annál magasabb, minéla) nagyobb az állásszerzési ráta.b) nagyobb az állásvesztési ráta.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenú válasz sem helyes.

4.1.2. Ha az állásvesztési ráta és az állásszerzési ráta egyaránt 2 százalékponttal nő, akkor L:J ennek eredményeként a munkanélküliség stacionárius rátájaa) emelkedik.b) csökken.c) nem változik.d) a fenti adatok alapján meghatározhatatlan módon alakul.

4.1.3Azt várhatjuk, hogy a frikciós munkanélküliségi ráta ceteris paribus magasabb abbanaz országban, amelyben a munkaerő-állományon belüla) magasabb a fiatalok aránya.

b) alacsonyabb a fiatalok aránya.

4.1.4. A munkások növekvő szervezettsége (a szakszervezeti tagság növekvő aránya) a) növelheti a béreket és így a frikciós munkanélküliséget.b) növelheti a béreket és így csökkentheti az állásvesztési rátát, ennélfogva a munkanélküliség stacionárius rátáját is.c) növelheti a béreket és így a várakozási munkanélküliséget.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

4.1.5 . Az államnak az alábbi gazdaságpolitikai intézkedései van esélye a frikciós munkanélküliségcsökkentésére:a) a törvényes minimálbér csökkentésével.b) expanzív költségvetési politikával.c) a szakszervezetek érdekérvényesítő képességének törvényi korlátozásávald) a munkanélküli segélyek törvényes időtartamának és a keresetekhez viszonyítottarányának jelentős csökkentésével.

4.1.6. Az állam ronthatja a frikciós (súrlódásos) munkanélküliség arányát, haa) élénkíti az aggregált kereslettelb) átképzési és továbbképzési programokat indít a munkanélküliek számára.c) növeli a munkanélküli segély időtartamát és összegét.d) növeli a minimálbér törvényes összegét.

4.1. 7. 2003 októberében Magyarországon a munkaképes korú (15-74 éves) lakosság létszámakb. 7 millió 741 ezer fő, az aktivitási ráta 54,4 %-os, a munkanélküliségi rátapedig 5,6%-os volt. Ezeknek az adatoknak az alapján Magyarországon 2003 októberébena munkanélküliek száma (ezer főre kerekítve)a) 433 ezer fő volt.b) 236 ezer fő volt.c) Egyik fenti válasz sem helyes.d) a fentiek alapján nem határozható meg.

4.1.8.A várakozási munkanélküliség oka leheta) a szakszervezetek tevékenysége.b) a megfelelő munkahcly keresése időt és energiát igényel, s ezért a munkanélkü- liek várnak a megfelelő munkahelyre. Lc) a munkaerő-állomány csökkenése.d) az, hogy a munkakereslet földrajzi és szakmai szerkezete gyorsabban változik amunkakínálat szerkezeténél.

4.1.9.A minimálbérek emelése csökkenti az alacsony képzettségű munkások összes bérét.ha az alacsony képzettségű munka keresletea) rugalmatlan.b) rugalmas.c) egységnyi rugalmasságú.d) bármilyen rugalmasságú.

4.1.10. A frikciós munkanélküliség oka leheta) a munkapiaci információáramlás tökéletlensége.b) a minimálbér emelése.c) a reálbér rugalmatlansága.d) a hatékony bérek fizetése.

4.1.11. A várakozási munkanélküliség okozója leheta) a tökéletlen munkapiaci információáramlás.b) a munkakereslet szerkezetének gyors változásai.c) az, hogy a vállalatok a munkaerő fluktuációjának csökkentése érdekében "hatékonyságibéreket" fizetnek.d) az, hogy túl kicsi a munkakínálat.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

4. l. 12. A következő ábra egy gazdaság termelési függvényét mutatja adott tőkeállomány ( K)mellett. Tudjuk, hogy a gazdaságban a klasszikus modell feltevései érvényesülnek.A munkakínálat U = 1000 egységnyi.Ebben a gazdaságban az összes reál-munkajövedelem (összes reálbér) értékea) 2000.b) 4800.c) 2800.d) a fentiek alapján nem határozható meg.

4.1.13 A gazdaságban érvényes reálbér mellett a betöltetlen álláshelyek száma megegyezikaz aktívan munkát keresők számával, akkora) a gazdaságban teljes a foglalkoztatás.b) mivel az állások és a munkavállalók összepárosítása időt vesz igénybe, rövidtávon (súrlódásos) frikciós munkanélküliség lehet a gazdaságban.c) csak akkor alakul ki munkanélküliség, ba a nominálbér nem csökken.d) az állásszerzési ráta megegyezik az állásvesztési rátával.e) Az a) és b) válasz is helyes.

4.1.14. Ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van (a jövedelem megegyezik apotenciális kibocsátássala) a természetes rátának felel meg, és csak frikciós eredetű lehet.b) a természetes rátának felel meg, és csak a túlságosan magasan rögzített nominálbérmiatt alakulhat ki.c) nincs jelen a gazdaságban, hiszen az erőforrásokat teljesen kihasználják.d) csak akkor lehet jelen a gazdaságban, ha alacsony a munkavállalási hajlandóság.

5. 1.1. Ha a várható inflációs ráta három százalékponttal csökken, akkor a Fisher-hatásszerinta) a nominális kamatláb és az ex ante reálkamatláb egyaránt három százalékponttalcsökken.b) a nominális kamatláb nem változik, miközben az ex ante reálkamatláb háromszázalékponttal süllyed.c) a nominális kamatláb három százalékponttal süllyed, miközben az ex ante reálkamatlábnem változik.d) Egyik fenti fejlemény sem következik be.

5.1.2. Ha a nominális pénzkínálat 6%-kal, azárszínvonal4%-kal, a kibocsátás pedjg 3%-kalnő, akkor a pénz forgási sebességea) 13%-kal nő.b) 7%-kal nő.c) 3%-kal nő.d) l %-kal nő.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

5. 1.3. Tegyük föl, hogy a nominális kamatláb 9%, az infláció várt értéke 5%, az aktuális infláció pedig 3%. Ekkor aza) ex ame reálkamatláb 4%.b) ex post reálkamatláb 4%.c) ex ante reálkamatláb 6%.d) ex post reálkamatláb 2%.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

5. 1.4. A pénztartás költsége megegyezika) a nominális kamatlábbalb) az ex ante reálkamatláb + várt inflációval.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) az ex post reálkamatlábbale) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a nominális pénzkeresletet az Md = P(e Y- fr) egyenlet adja meg. Ebben a gazdaságban a pénz jövedelmi forgási sebességét kifejező egyenlet

B válasz a helyes

5.1.6) A nem várt inflációs sokk miatt a hitelezők kárt szenvednek, míg a hitelek felvevői J nyereséget realizálnak, merta) az ex post reálkamatláb meghaladja az ex ame reálkamatlábbalb) az ex post reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante reálkamatláb.c) a reálkamatláb csökken.d) a nominális kamatláb csökken.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.7. Tegyük föl, hogy egy országra a klasszikus modell feltevései érvényesek, s a nominálispénzmennyiség növekedési ütemének gyorsítása miatt az inflációs ráta cererisparibus 3 százalékponttal emelkedik. Ennek eredményeként a Fisher-hatás szerinta) a reálkamatláb 3 százalékponttal süllyed, míg a nominális kamatláb nem változik.b) a reálkamatláb l százalékponttal süllyed, míg a nominál is kamatláb 2 százalékponttalnő.

c) a reálkamatláb nem változik, míg a nominális kamatláb 3 százalékponttal emelkedikd) a nominális és a reálkamatláb különbsége nő 3 százalékponttal, de ezen rúl semmitnem tudhatunk a két kamatláb változásáról.

5.1.8. Ha a pénzkereslet kamat érzékeny, akkor a klasszikus modellben az inflációs várakozásokélénkülésének hatására változatlan pénzmennyiség mellett isa) emelkedik a nominális kamatláb, csökken a reálkamatláb, így nő a beruházásokértéke.b) emelkedik a nominális kamatláb és az árszínvonal is, de nem változik a reálkamatláb.c) nem változik a nominális kamatláb, de emelkedik a reálkamatláb, s így visszaesika beruházások értéke.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1. 9. Ha az állam megnövekedett vásárlásait seigniorage jövedelemből finanszírozza, akkorezzel közvetvea) megadóztatja azokat, akik hitelt nyújtanak neki .b) megadóztatja azokat, akik likvid pénzeszközöket tartanak.c) megadóztatja azokat, akiknek nincsen megtakarításuk, hanem minden pénzjövedelmüketelköltik.d) nem adóztat meg senkit, csak növeli adósságait a magánszféra felé.

5. 1.10. A hiperinfláció és a seigniorage (a pénzkibocsátásból származó állami jövedelem)összefügg egymással, merta) úgy lehet letörni a hiperinflációt, hogy az állami kiadásokat nem adókból, hanemúj pénz kibocsátásából finanszírozzák.;b) ha visszaszorítják a seigniorage szerepét a költségvetés kiadásainak finanszírozásában,akkor hiperinfláció fenyeget;c) a hiperinfláció mélyebb okát éppen abban kell keresni, hogy az adókból és pénzpiacihitelekből származó állami források messze elmaradnak a kiadásoktól, s aköltségvetés kénytelen nagymértékben a seigniorage-ra támaszkodni.d) ha van az államnak seigniorage-ból származó jövedelme, akkor a hiperinflációelkerülhetetlen. e) Rossz a kérdésfelvetés, mert a kettő között semmi összefüggés sincs.

5.1.11 Hiperinfláció okozója lehet az, hogya) az állami kiadásokat teljes egészében adóbevételekből fedezik.b) az állami kiadásokat teljes egészében a hazai magánszektor hiteleivel fedezik.c) az állami kiadások nagy részét a központi bank hitelei fedezik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.12. Ha a klasszikus modellben a központi bank ceteris paribus 10%-kal növeli a nominálispénzmennyiséget, akkor ennek eredményekénta) a pénz forgási sebessége és az árszínvonal változatlansága mellen a reáljövedelem10%-kal bővül.b) az árszínvonal és a nominális bér is 10%-kal emelkedik, de a reáljövedelem és areálbér értéke nem változik.c) egyetlen változó értéke sem változik, mert a pénz semleges.d) a pénz forgási sebessége csökken 10%-kal.

5 .1.13. A klasszikus dichotómia értelmében, ha a jegybank növeli a pénzkínálatot, akkora) a reálkamatláb nő.b) a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik.c) a munkaerő-kereslet emelkedik.d) a nominális GDP változatlan.

5.1.14. Tegyük föl, hogy a reál GDP évi 3%-kal, a nominális pénzkínálat pedig 8%-kal nő.Ha a pénz forgás i sebessége állandó és a reálkamatláb évi 5%, akkor a nomináliskamatlába) 5%.b) 8%.c) 10%.d) ll%.

5.1.15. Az alábbiak közül melyik költség nem merül föl várt infláció esetén?a) Cipőtalpköltség.b) Étlapköltség.c) Adósok és hitelezők közötti vagyonátrendeződés .d) Pénz vásárlóerejének csökkenése.

5.1.16. Az étlapköltséga) csak várt infláció esetén jelentkezik, nem várt infláció esetén nem.b) csak nem várt infláció esetén jelentkezik, várt infláció esetén nem.c) csak hiperinfláció esetén jelentkezik.d) defláció esetén is jelentkezik.

5.1.17. A pénz jövedelmi forgási sebessége megmutatja, hogy egy időszak alattegységnyi nomináljövedelem realizálásához mekkora pénzállományt tartanánaka gazdasági szerepők.b) egységnyi reáljövedelem realizálásához mekkora pénzállományt akarnak tartania gazdasági szereplők.c) hányszor kerül be a pénzállomány egy egysége a bankrendszer valamelyik intézményébe.d) a pénzállomány egy egysége hány pénzegységnyi nomináljövedelem realizálásá- ban működik közre.

5.1.18. Ha a pénz forgási sebessége állandó, akkor a mennyiségi pénzelmélet szerint a) a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiségnövekedési ütemévelb) a reál GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedésiütemével.c) az inflációs ráta egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével areál GDP növekedési ütemétől függetlenül.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.19. Tegyük föl, hogy a reál GDP és a pénz forgási sebessége állandó. A nominálispénzkínálat adott időszakban l %-kal emelkedik, majd a magasabb szinten stabilizálódik.A mennyiségi elmélet alapján az inflációs rátaa) nem változik.b) folyamatosan l %-kal nő.

c) az adott időszakban l% lesz, utána visszaáll nullára.d) az adott időszakban l %-kal nagyobb lesz, majd a magasabb szinten stabilizálódik.

5.1.20. A klasszikus modellben hosszú távon, stabil jövedelmi szint mellett a nominálispénzmennyiség (M) rendszeres egyenletes ütemű növelésének hatásáraa) a pénz forgási sebessége csökken, és így az árszínvonal nem változik.b) a pénz forgási sebessége nő, és ezért az árszínvonal gyorsabban növekszik, rninta pénzkínálat.c) a pénz forgás i sebessége konstans, és ezért az inflációs ráta megfelel az M növekedésiütemének.d) a pénz forgási sebessége konstans. de az inflációs ráta nagyobb, mint az M növekedésiüteme.

5.1.21. A hosszú távú klasszikus modellben mit eredményez, ha a jegybank a nominális pénzmennyiséget gyorsabban növeli, mint amekkora a gazdasági növekedés hosszú távúüteme?a) Megszűnik a munkanélküliség.b) A nominális GDP növekedési üteme tartósan magasabb lesz a reál GDP növekedésiüteménél.c) A nominális GDP növekedési üteme tartósan alacsonyabb lesz a reál GDP növekedésiüteménél.d) A nominális kamatláb hosszabb távon alacsonyabb lesz a reálkamatlábnál

5.1.22. A zárt gazdaság klasszikus modelljében a reálkamatlábat ............ csökkenti.a) csak az expanzív fiskális politikab) csak az expanzív monetáris politikac) az expanzív fiskális és a monetáris politika egyarántd) az expanzív fiskális és a monetáris politika sem

5.1.23Ha a reál pénzkeresteti függvény L = 0, 4 Y, akkora) pénz jövedelmi forgási sebessége állandó.b) a pénzkereslet nem függ a nominális kamatlábtólc) a pénz jövedelmi forgási sebessége pontosan 2,5.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

5. 1.24. Ha a monetáris bázis ceteris paribus megkétszereződik, akkor a pénzkínálata) megfeleződik.b) megkétszereződik.c) nem változik.d) a 2m-szeresére nő (ahol m a pénzmultiplikátor jelöli).

5.1.25. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben, ha egy kereskedelmi bankban 100000Ft új betétet helyeznek el, akkora) a bank tartozásai megnőnek 100 OOO Ft-talb) a bank forrásai megnőnek 100000 Ft-tal.c) a bank hitelállománya zérus marad.d) Mindegyik fenti válasz helyes .

5.1.26. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben a pénzmultiplikátor értéke

a) l.b) 10.c) O.d) 100.

5.1.27. A tartalékolási követelmények megváltozása nem változatja meg lényegesen a pénzkínálatot.haa) a kereskedelmi bankok nem változtatják meg taralék-betét arányaikatb) a készpénz-betét arány nem változik.c) a kereskedelmi bankok többlettartaléka nem változik.d) a monetáris bázis nem változik.

5.1.28. A refinanszírozási kamatláb csökkentése a pénzkínálatot növeli, mert L/a) a pénzmultiplikátor értékét növeli.b) a jegybanki betéteket növeli.c) a tartalék-betét arányt csökkenti.d) a készpénz-betét arányt csökkenti.

5.1.29A Baumol- Tobin-modell szerint a tranzakciós pénzkeresleta) kamatrugalmassága -112.b) jövedelemrugalmassága + 1/2.c) Az a) és a b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.30.Megfigyeltük a gazdaságban a reálkamatláb növekedését. Melyik esemény NEMlehetett ennek kiváltó oka?a) A kormányzati vásárlások nagyságának növekedése, melyet adóbevételből finanszíroztak.b) A kormányzati vásárlások nagyságának növekedése, melyet hitelfelvétellel finanszíroztak.c) Beruházási adókedvezmény miatt növekvő beruházási kerestet.d) Technológiai fejlődés miatt növekvő beruházási kerestet.e) Az inflációs ráta csökkenése.

5.1.31 / Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben a pénz forgási sebességét növeli a kamatlábemelkedése [tehát V = V(r) és dV/dr> 0]. Ebben a modellbena) az expanzív monetáris politika csökkenti az egyensúlyi kamatlábat.b) a magánszektortól fölvett hitelből finanszírozott expanzív fiskális politika növeliaz egyensúlyi árszínvonalat.c) Az a) és a b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.32. Ha a közpomi bank csökkenteni kívánja a nominális pénzmennyiséget, akkora) hitelt kell nyújtania a költségvetésnek.b) államkötvényeket kell vásárolnia a magánszektortól.c) államkötvényeket kell vásárolnia az államkincstártól.d) államkötvényeket kell eladnia a magánszektornak.

5.1.33. A nominális pénzkínálat bővül, ha

a) a kormány kiadásai finanszírozására a magánszekwmak államkötvényt ad el.b) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektornak államkötvényt ad el.c) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektortól államkötvényt vásárol.d) a kormány az államkötvények után kamatot fizet, és a kötvénytulajdonosok akamatjövedelmet állampapírba fektetik.

5.1.34. Lehetséges-e, hogy a reál pénzkeresJeti függvény ........... .... egyenletű?a) L = 200r + 0,5Yb) L = (0,4Y)/(20r)c) L = (50r)/(0,5 Y)d) L= P(0,5Y - 200r)

5.1.35Ha a klasszikus modellben a központi bank növeli a nominális pénzmennyiség növekedési ütemét, akkor eza) az infláció gyorsulására és a munkanélküliségi ráta átmeneti csökkenésére vezet.b) a nominális kamatláb emelkedésére és a reálkamatláb csökkenésére vezet.c) az infláció és a nominálbér növekedési ütemének emelkedésére vezet.d) változatlan reálkamatláb mellett a nominális kamatláb emelkedésére vezet.e) A c) és d) válasz is helyes.

5.1.36. A monetáris bázis (MO) értéke növekszik, ha a központi banka) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktólb) nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el.c) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól, és ezzel egy időben ugyanakkoraFt értékben nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.37A pénzkínálati multiplikátor csökken, haa) a készpénz-betét arány (cr) emelkedik.b) a tényleges tartalékráta (rr) emelkedik.c) Az a) és a b) válasz is helyes./d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.38. A monetáris bázisnak nem részea) a forgalomban lévő készpénz.b) a kereskedelmi bankoknál lévő készpénz.c) a kereskedelmi bankok jegybanki betétei.d) a lakosság kereskedelmi bankoknál elhelyezett, rövid lejáratú betétei.

5.1.39. Tegyük föl, hogy meginog a betétesek bizalma egy ország bankrendszerében, és a betétesek bankcsődtől tartva megrohamoznak egy vagy több bankot, és betéteiketkészpénzre kívánják váltani. Az ilyen bankostrom következtébena) a pénzkínálati multiplikátor nő.b) a pénzkínálati multiplikátor csökken.c) nem tudjuk hogyan változik a pénzkínálati multiplikátor.d) a készpénz-betét arány csökken. e) a kötelező tartalékráta nő .

5.1.40. Tegyük föl, hogy a bankok emelik az áruta1ással történő fizetési forgalom tranzakciós

díjait. Ennek hatásáraa) csökken a pénzmultip1ikátor értéke, s így változatlan monetáris bázis me11ett isvisszaesik a pénzkínálat.b) csökken a monetáris bázis, s így változatlan pénzmultiplikátor mellett is csökkena pénzkínálat.c) csökken a pénzmultiplikátor és a monetáris bázis is, ennél fogva csökken a pénzkínálatis.d) nő a bankrendszeren kívül i készpénzállomány, s így nő a pénzkínálat

5.l.4l. Tegyük föl, hogy a központi bank100M Ft értékben államkötvényt vesz a nyíltpiacon, s ennek hatására a forgalomban levő készpénzállomány 75 M Ft-tal megnő,míg a betétállomány növekedése 250 M Ft értékű. A készpénz-betét arány nemváltozik. A fentiek alapján mekkora ebben a gazdaságban a tartalékráta értéke?a) 25%-os (rr = 0,25)b) 40%-os (rr = 0,4)c) 10%-os (rr = 0,1)d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.42. Egy pénzügyi eszköza) értéke megtermelésének határköltségével arányos.b) valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tartozása.c) valamely gazdasági szereplő követelése és senkinek nem tartozása. d) valamely gazdasági szereplő tartozása és senkinek nem követelése.

5.1.43. A pénzsemlegesség elve azt jelenti, hogy a klasszikus modellbena) a tőkeállomány konstans, és ezért nem változhat a kibocsátás.b) az állami vásárlásoknak teljes a kiszorítási hatása.c) a pénzmennyiség változásai befolyásolják a reálkamatlábat és a beruházásikeresletel d) a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra.

5.1.44.A Baumol-Tobin-modellben igaz, hogya) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül.b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kétszer annyit jár bankba.c) ha a nominális kamatláb l 0%-ról ll %-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül5%-kal csökken. d) a pénztartás összes költsége az elveszett reálkamatból és a bankba járás költségébőláll.

5. l .45. A Baumol- Tobin-modellben a pénztulajdonos költségei csökkennek, ha cereris paritusa) többször jár a bankba átváltani a tartós betéteit likvid eszközökre.b) kevesebbszer jár a bankba átváltani a tartós betéteit likvid eszközökre.c) csökkenti az átlagos pénzkészletét.d) csökken számára az egyszeri banki látogatás tranzakciós költsége.e) A b) és d) válasz is helyes.

5.1.46. Az alábbi ábrán egy gazdasági szereplő pénzkezelési szokásait ábrázoltuk. A szereplőnk

év elején kapja meg a teljes jövedelmét, amely Y = 10 OOO pénzegység.Ennek az adatnak és az ábrának az alapján mekkora a szereplőnk tranzakciós pénzkereslete?a) 625 pénzegységb) l O OOO pénzegységc) 2500 pénzegységd) 1250 pénzegység

5.1.47. A tranzakciós pénzkereslet elmélete szerint a gazdasági szereplők pénztartási igényeabból fakad, hogya) a gazdasági szereplők kockázatkerülők.b) a pénz megkönnyíti a csereaktusok lebonyolítását.c) a pénz nominális hozama állandó.d) az infláció nem jelezhető tökéletesen előre.

5.1.48. A pénza) mindenképpen árupénz.b) azért értékes, mert aranyra váltható .c) mindazon eszközök összessége, amelyek betöltik az értékmérő eszköz, forgalmieszköz és vagyontartási eszköz funkciót.d) jelenléte káros a gazdaság számára, mert lehetővé teszi az inflációt.

5.1.49. A pénznek mint vagyontartási eszköznek a többi vagyontartási eszközzel (például akötvénnyel és a részvénnyel) szemben előnye, hogya) az infláció nem érinti a reálértékétb) bármikor elcserélhető árura a legkisebb tranzakciós költséggel.c) árfolyama nem ingadozik.d) A b) és c) válasz is helyes.

5.1.50. A pénzkereslet a) egyenlő az áruk kínálatávalb) megegyezik az emberek fogyasztási keresletévelc) az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség.d) az áruvásárlásokra fordított pénzmennyiség.

5 .1.51. Tegyük föl, hogy az árszínvonal emelkedik, de a reáljövedelem és a nominális kamatláb nem változik. Ekkor a) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik. b) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet nem változik. c) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet csökken. d) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet csökken.

5. 1.52. A reál pénzkereslet nő, amennyiben ceteris paribus, a) a nominális kamatláb (i) emelkedik. b) reáljövedelem (Y) emelkedik.c) Az a) és b) válasz is helyes.

d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.53. Ha lekötött betétünkből 100 OOO Ft-ot kiveszünk, és folyószámlánkon látra szólóbetétként helyezünk el, akkor a) az M2 pénzmennyiség 100000 Ft-tal csökken, és az M1 pénzmennyiség 100000Ft-tal nő.b) az M2 pénzmennyiség nem változik, és az Ml pénzmennyiség 100000 Ft-tal nő.c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.54. A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme Aa) a bankrendszeren kívüli készpénz. b) a bankrendszeren belüli készpénz. c) a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.55. A pénzkereslet portfólió elmélete alkalmas leheta) az M1 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.b) a monetáris bázis iránti kereslet magyarázatára.c) az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.d) a készpénz iránti kereslet magyarázatára.

5.1.56. A pénzkereslet portfólió elmélete szerint a pénzkereslet növekszika) az alternatív pénzügyi eszközök (kötvény, részvény) hozarn rátájának esésével.b) a reálvagyon emelkedésévelc) a várható inflációs ráta csökkenéséveld) Mindegyik fenti válasz helyes.

5 .1.57. A pénzkereslet ponfolió elmélerei szerint a likvid pénz a gazdasági szerepi ők köz ülazok számára NEM dominált portfolióelem (vagyis nem rosszabb a többi elernnél), akika) bérből és fizetésből élnek.b) nem tartják fontosnak a portfolióelemek likviditását.c) legális jövedelmeket szereznek, és érzékenyek a portfolióelemek hozarnára.d) illegális jövedelmeket szereznek, amelyeket titokban akarnak tartani.

5.1.58. Amennyiben az infláció emelkedik,a) adott nominális kamatláb mellett nő a reál pénzkeresletb) nőnek a cipőtalp- és menüköltségek.c) azok nyernek, akik fix kamatozású hiteleket nyújtottak.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

Az alábbi adatok az 5.1.59-60. kérdésekre vonatkoznak.Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a bankokon kívüli magánszféra szereplői 800 egységkészpénzzel és 2200 egység folyószámlabetéttel rendelkeznek. A jegybank 8%-os kötelező1a11alékrátát ír elő, de a kereskedelmi bankok ezen felül még 24 pénzegység szabad (fölös)laftalékkal is rendelkeznek.5.1.59. A fenti adatok alapján a monetáris bázis nagysága az adott országbana) 800 pénzegység.

b) 916 pénzegység.c) 1000 pénzegység.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

5.1.60. A fenti adatok alapján a pénzmultiplikátor aktuális érékea) 3b) =3, lc) 3,75d) Egyik fenti válasz sem helyes.Az alábbi adatok az 5.1.61-64. kérdésekre vonatkoznak.Egy kis zárt gazdaság jegybankjának vagyon rnérlege (millió pénzegységben) az alábbi alakotölti:

5.1.61. Mekkora a monetáris bázis (millió pénzegységben)?a) 148 500b) 89 100c) 237 600d) 32 541

5.1.62. A fenti gazdaságról tudjuk továbbá azt, hogy a kötelező tartalékráta 12%, és akereskedelmi bankok nem tartanak szabad tartalékot. Mekkora a (készpénz és akereskedelmi banki betétállomány összegeként értelmezett) nominális pénzkínálat(millió pénzegységben)?a) 891 OOOb) 181041c) 237600d) A fentiek alapján nem dönthető el.

5.1.63. Ebben a gazdaságban a jegybank expanzív monetáris politikai lépésre szánja elmagát, csökkenti a refinanszírozási hitelek kamatát. Ennek hatására a refinanszírozásihitelek állománya 19 440 millió pénzegységgel emelkedik. Mekkora lesz (milliópénzegységben) a monetáris bázis?a) 160650b) 257040c) 237 600 d) A fentiek alapján nem dönthető el.

5.1.64. Ebben a gazdaságban a kereskedelmi bankok nem tartanak szabad tartalékot, és akötelező tartalékráta 12%. A fenti jegybanki tranzakció nyomán a készpénz-betétarány nem változik. Mennyivel változik (millió pénzegységben) a nominális pénzkínálat?a) 19440b) 891 OOOc) 72900

d) A fentiek alapján nem dönthető el.

6.1.1. Makroökonómiai megközelítésből a rövid táv és a hosszú táv közön elsősorban az akülönbség, hogya) míg hosszú távon az árak rugalmasan reagálnak a keresleti és kínálati változásokra,addig rövid távon ragadósak.b) míg rövid távon csak a felhasznált input mennyiségek változhatnak, addig hosszútávon a termelési függvény alakja is módosul. ')SJ. Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

6.1.2. A jövedelem szintjét ALAPVETŐEN a következő határozza meg:a)hosszútávon a kínálati, rövidtávon a keresteti oldal.b) hosszú távon a keresteti, rövid távon a kínálati oldal.c) rövid és hosszú távon is a keresleti oldal.d) rövid és hosszú távon is a kínálati oldal.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

6.1.3. Tegyük föl, hogy az aggregált keresleti függvény valamely reálgazdasági sokk hatásárajobbra tolódik. Ennek következtébena)rövid távon a jövedelem, hosszú távon a munkanélküliség nő.b) rövid táv on a jövedelem csökken, míg hosszú tá von az árszínvonal nő.c) rövidtávon az árszínvonal, hosszútávon a jövedelem nő.d)rövid távon a foglalkoztatottság, hosszú távon az árszínvonal nő.é) Egyik fenti válasz sem helyes.

6.1.4. Amennyiségi egyenletből származtatható AD görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribusa) a nominális pénzmennyiség nő.b) az árszínvonal nő.c) a nominális pénzmennyiség csökken.d) a pénz jövedelmi forgás i sebessége csökken.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

6.1.5. Rövid távon a kibocsátás! és az árszínvonalata) az AD és az LRAS helyzete határozza meg. b)az AD és az SRAS helyzete határozza meg.c) az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg.d) az AD, az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

6. 1. 7. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja. Ebben a gazdaságbanhosszú távon ............ ............ tolódására kell számítani.

6.1.8. Ha a központi bank stabilizációs politikát folytat, növeli a pénzkinálatota) kedvezőtlen kínálati sokk esetén.b) kedvező kínálati sokk esetén.c)a pénz forgási sebességének gyorsulása esetén. Vd) a pénz forgási sebességének lassulása esetén.e) Az a) és d) válasz is helyes.

6.1 .9. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja az A pontban. Tegyük föl,hogy cereris paribus a jegybank csökkenti a pénzkínálatot. Ennek hatására a gazdaságsemmiképpen nem juthat .... .......... ...... ...... állapotba.

6.1.12. Milyen helyzetbe jut innen hosszú távon a gazdaság, ha a jegybank növeli a pénz mennyiséget?a) A B pontnak megfelelő helyzetbe.b) A C pontnak megfelelő helyzetbe.c) A D pontnak megfelelő helyzetbe.d) Az F pontnak megfelelő helyzetbe.e) A G pontnak megfelelő helyzetbe.

6.1.13. Ha a gazdaságot negatív keresleti sokk éri, és a pénzkínálat változatlan, azáltal fog visszatérni a hosszú távú egyensúlyhoz, hogy

a) a kamatláb csökken.b) a rövid távú kínálati görbe lefelé tolódik.c) az árszínvonal nő.d) a hosszú távú kínálat csökken.

6.1.14.A gazdaságpolitika a tárgyalt modellben képesa) az árszínvonal hosszú távú növelését elérnib) az árszínvonal hosszabb távú ingadozását csökkentenic) az árszínvonal rövid távú csökkenését elérnid) az árszínvonal rövid távú növekedését megelőzni. e) Az a) és b). válasz is helyes.

6.1.15. Negatív kínálari sokk okozta rövid távú stagfláció eseLén a gazdaságpolitika eredményesenküzdheta) a kibocsátás csökkenése ellen az aggregált kereslet bővítésével.b) az árszínvonal emelkedése ellen az aggregált kereslet bővítésével.c) a kibocsátás csökkenése és az árszínvonal emelkedése ellen is az aggregált keresletbővítésével .d) a kibocsátás csökkenése és az árszínvonal emelkedése ellen is az aggregált keresletszűkítésével.

6. l. 16. Az ábra A pontja egy keynesi típusú (rövid távon ragadós árakkal működő) gazdaságkiinduló állapOlát mutatja. Milyen rövid távú következménnyel jár, ha a jegybankmegemeli a kötelező tartalékrátát?a) A gazdaság a B ponttal jelölt állapotba kerül.b) A gazdaság a C pomtal jelölt állapotba kerül.c) A gazdaság a D ponttal jelölt állapotba kerül.d) A gazdaság az E ponttal jelölt állapotba kerül.

6.1.17. A fenti monetáris politikai lépés hatására melyik pontba jut hosszú táv on a gazdaság?a) Bb) cc) Dd) E

6.l.l8. A mennyiségi egyenletből levezetett AD görbe azért negatív meredekségű, mert®az árszínvonal emelkedése arra ösztönzi a gazdaság szereplőit, hogy vagyonukatpénz helyett alternatív (kamatozó) eszközökben tartsák, így a gazdasági szereplőknekkevesebb pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy árukat és szolgáltatásokatvásároljanak.b) az árszínvonal emelkedése növeli a tranzakciók nominális értékét, így adott pénzmennyiségkevesebb tranzakció lebonyolítását teszi lehetővé.c) az árszint növekedése a mikroökonómiából ismert helyettesítési hatásnak megfelelőencsökkenti az aggregált keresletteld) az árszínvonal növekedése csökkenti a bérek reálértékét

1 6.1.19. Tegyük föl, hogy Nekeresdföldön rövid távon minden ár ragadós, hosszú távonpedig rninden ár rugalmas, s az aggregált keresleti görbét a mennyiségi pénzelméletbőlvezetik le. Ha a hosszú távú egyensúlyi helyzetből kiindulva a szakszervezetek

ceteris paribus magasabb nominális bérek kifizetését kényszerítik ki, s a központibank nem változtat a nominális pénzkínálaton, akkor ennek következményerövid távon a kiinduló helyzethez képesta) változatlan árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás.b) magasabb árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás.c) magasabb árszínvonal és változatlan kibocsátás.d) változatlan árszínvonal és kibocsátás.

1.6.20.A rövid tá von ragadós árszínvonal feltevése szerim a) az árszínvonal rövid távon semmilyen oknál fogva nem változhat.b)az árszínvonal rövid távon nem változhat keresleti sokkok folytán, de módosulhatkínálati sokkhatások következtében.c) az árszínvonal rövidtávon nem változhat kínálati sokkok folytán, de módosulhatkeresleti sokkhatások következtében.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.1. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövedelemfüggőadó, valamint a kamatláb és az árszim rögzített. A kormányzat sajátkiadásainak növelésével a nemzeti jövedelmet l OOO egységgel szeretné növeini.Mekkora a szükséges kormányzati beavatkozás ménéke (öG), ha a kormányzatkiadásait a költségvetés egyenlegének rovására teszi?a) 150b) 200c) 250d) 1000e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.2. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövedelemfüggőadó , valamint a kamatláb és az árszint rögzített. A kormányzat egyösszegűadó elengedésével a nemzeti jövedelmet 1000 egységgel szeretné növelni.Mennyi adót kell elengednie (-öT), ha megengedett a költségvetés egyenlegénekromlása?a) 150b) 200c) 250d) 1000e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.3. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövedelemfüggőadó, valamint a kamatláb és az árszint rögzített. A kormányzat sajátkiadásainak növelésével a nemzeti jövedelmet 1000 egységgel szeremé növelni.Mekkora a szükséges kormányzati beavatkozás mértéke (öG), ha a kormányzatkiadásait azonos mértékű, egyösszegű adó beszedéséből fedezi?a) 150b) 200c) 250d) 1000

e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.4. Ha a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási határhajlandóság értéke MPC == 0,75, és nincsenekjövedelemtől függő adók, valamim a beruházások sem változnak.akkor az adók és a kormányzati vásárlások egyidejű 100 egységnyi csökkentése(óG = óT = -100)a) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel csökkenti (ó Y = - 100).b) az egyensúlyi jövedelmet nem változtatja meg (óY = 0).c) az egyensúlyi jövedelmet 100 egységgel növeli (óY = 100).d) az egyensúlyi jövedelmet 100 egységnél kisebb mértékben csökkenti.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .l. 5. Ha a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási batárhajlandóság értéke MPC = 0,8,és nincsenek jövedelemtől függő adók, valamint a beruházások sem változnak, akkoraz adók és a kormányzati vásárlások egyidejű 100 egységnyi emelése (óG == óT = 100)a) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel csökkenti (ó Y = - 100).b) az egyensúlyi jövedelmet nem változtatja meg (óY = 0).c) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel növeli (ó Y = 100).d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.6. Tegyük föl, hogy a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási batárhajlandóságértéke MPC = 0,8, sa nettó adóbevételek rövidtávon sem függnek a kibocsátástólTudjuk, hogy kibocsátás nincsen egyensúlyi szintjén. A jelenlegi kibocsátás mellena szándékolt megtakarítások értéke S = 900, míg a szándékolt beruházások értékecsak J = 800. Ebben a helyzetbena) a jelenlegi kibocsátás értéke 100 egységgel meghaladja az egyensúlyi kibocsátásértékétb) a jelenlegi kibocsátás értéke 100 egységgel kisebb az egyensúlyi kibocsátás értékénél.c) a jelenlegi kibocsátás értéke 500 egységgel meghaladja az egyensúlyi kibocsátásértékét.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7. l . 7. Az adócsökkentés a keynesi kereszt modelljébena) éppen annyival növeli meg a kibocsátást, amennyivel a fogyasztást.b) éppen annyival növeli meg a kibocsátás!, amekkora összeggel csökkennek azadók.c) éppen annyival növeli meg a fogyasztást, amekkora összeggel csökkennek azadók.d) éppen annyival növeli meg a költségvetési deficitet, amekkora kibocsátás emelkedéstidéz elő.

7.1.8. Egy gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,8, a jövedelemfüggő adókulcsa 15%, a beruházások kamatérzékenysége pedig zérus. Mennyivel nő a jövedelem,ha a kormányzat óG = 1000 nagyságú keresletélénkítést hajt végre?a) 5000b)3I25c) 2500d) 468,75

7.1.9. Ha egy keynesi gazdaságban a jelenlegi kamatláb, reáljövedelem és árszínvonal mellett a pénzpiacon túlkereslet van, akkor ennek mértékét csökkentia) a reáljövedelem bővülése.b) a kamatláb esése.c) ha a központi bank nyílt piaci műveletek keretében államkötvényeket ad el ahazai gazdasági szereplőknek.d) ha a központi bank nyílt piaci műveletek keretében államkötvényeket vásárol ahazai gazdasági szereplőktől .e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7. 1. 11. A kormányzati kereslet bővítése vagy az adók csökkentése az IS-LM modcllbcna) jobbra tolja az IS görbét.b) balra tolja az IS görbét.c) balra tolja az LM görbét.d) jobbra tolja az LM görbét.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7. 1.12. Az árszínvonal növekedésea) jobbra tolja az IS görbét.b) balra tolja az IS görbét.c) balra tolja az LM görbét.d) jobbra tolja az LM görbét.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .l . 13. A beruházások kamatérzékenysége növekedésének hatásáraa) az IS görbe laposabb lesz.b) az IS görbe meredekebb lesz.c) az IS görbe párhuzamosan fölfelé tolódik.d) az IS görbe párhuzamosan lefelé tolódik.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.14. A pénzkereslet kamatérzékenysége növekedésének hatásáraa) az LM görbe laposabb lesz.b) az LM görbe meredekebb lesz.c) az LM görbe párhuzamosan fölfelé tolódik.d) az LM görbe párhuzamosan lefelé tolódik.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.15. A fiskális politika annál hatékonyabb, minél a) laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.b) meredekebb az LM görbe vagy meredekebb az JS görbe.c) meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.d) laposabb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.e) Egyik fenti válasz sem helyes.7 .1.16. A monetáris politika annál hatékonyabb, minéla) laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.b) meredekebb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.c) meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.d) laposabb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.17. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban negatív meredekségű IS és pom1vmeredekségű LM görbét föltételezve rögzített árszínvonal mellett ceteris paribuscsökkentik az adókat. Ennek hatására rövid távona) a fogyasztási kereslet növekszik.b) a beruházási kereslet csökken.c) a kamatláb csökken.d) Az a) és b) válasz is helyes.e) Az a) és c) válasz is helyes.j) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.18. Az IS-LM modellben változatlan reál pénzkínálat mellett az adók csökkentése rövidtávona) növeli a fogyasztást és csökkenti a beruházást, de növeli az egyensúlyi jövedelmet.b) növeli a fogyasztást, de csökkenő a beruházást, és így nem növeli az egyensúlyijövedelmet.c) növeli a fogyasztást, de nem csökkenti a beruházást, és így növeli az egyensúlyijövedelmet.d) növeli a munkanélküliek számát.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.19. Egy keynesi (IS-LM) modellben rögzített árszínvonal mellett a beruházások csökkenésébőlfakadó recesszió megfelelő körülmények között enyhíthető az alábbi gazdaságpolitikaibeavatkozásokkal:a) az adókulcsok növelése. b) a kormányzati áruvásárlások növelése.c) pénzszűkítő monetáris politika.d) a szociális célú költségvetési kiadások csökkentése.e) Egyik fenti válasz sem helyes

7. 1.21. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaságkeresteti oldalát az IS-LM modell írja Ie. Ha ebben a modellben egy adóemeléskövetkeztében recesszió alakul ki, akkora) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus nagyobb lesz, ha a központi bank akamatlábat változatlan szinten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlanszinten.b) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus kisebb lesz, ha a központi bank akamatlábat változatlan színten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlansz in ten.c) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus egyenlő lesz abban a két esetben, haa jegybank a kamatlábat, illetve a pénzkínálatot tartja stabilan.d) a reáljövedelem visszaesése nem függ attól , hogy a központi bank a kamatlábatvagy a pénzkínálatot tartja-e stabilan.

7.1.22. A nominális pénzkínálat szűkítésének hatására az IS-LM modellben végbemenőfolyamatok úgy hatnak vissza a keynesí keresztre, hogya) lefelé tolódik a kiadási egyenes (E), mert a kevesebb pénzből a fogyasztók kevesebbetakarnak vásárolni.b) lefelé tolódik a kiadási egyenes, mert nő a reálkamatláb és csökken a beruházásikereslet.

c) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítését a kormányzativásárlások bővítésével kell ellensúlyozni.d) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítésének következtébencsökken a reálkamatláb, és minden szereplő többet fog költeni

7.1.24. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az JS-LM modell írja le.Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,8, és nincsenekjövedelemfüggőadók. Az árszínvonal ragadós, a központi bank pedig úgy szabályozza a pénzmeunyiségalakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen. Ha ebben a gazdaságbanceteris paribus l OOO egységgel növelik a kormányzati keresletet (ó G =1000), akkor a fogyasztás változásaa) C = 1000 lesz.b) C = 4000 lesz. c) C = 800 lesz.d) C = 3200 lesz.

7 .1.25. Ha a 7.1.24. kérdésben leírt gazdaságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik azautonóm adót (óT = 1000), akkor a fogyasztás változásaa) C = - 3200 lesz.b) C = -800 lesz.c) C = - 4000 lesz.d) C = - 1000 lesz.

7 .1.30. Válasza ki az alábbi lehetőségek közül, milyen beavatkozások történhettek.a) A jegybank növelte a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az adókat.b) A jegybank növelte a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az állami vásárlásokat.c) A jegybank csökkentette a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az adókat.cl) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.31. Az előző kérdésre adott válasza alapján határozza meg, hogy a fenti ábrán feltüntetettgazdaságpolitikai beavatkozások hatására milyen változás következhetett be akiadások szerkezetében.a) Az I nőn, a G csökkent, a C változatlan.b) Az I nőn, a C csökkent, a G változatlan.c) Az I csökkent, a C nőtt , a G változatlan.d) A C nőn, a G csökkent, az l változatlan.

7.1.37. Ha a nominális pénzkínálat és az árszínvonal 10%-kal emelkedik, akkora) az LM görbe jobbra tolódik.b) az AD görbe jobbra tolódik.c) az AS görbe jobbra tolódik.d) az JS görbe jobbra tolódik.e) Az a) és b) válasz is helyes.

7.1.38. Az AS-AD modellben a pénzkínálat növelésének hatására hosszútávona) az árszínvonal magasabb lesz, de a kibocsátás nem változik.b) az árszínvonal nem változik. de a kibocsátás magasabb lesz.c) az árszínvonal és a kibocsátás is magasabb lesz.d) sem az árszínvonal, sem a Icibocsátás nem változik.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.39. Ha az árak és bérek rövid tá von merevek, de hosszú tá von tökéletesen rugalmasak,akkor NEM igaz, hogya) a hosszú távú aggregált kínálari görbe függőleges.b) a rövid távú aggregált kínálali görbe vízszintes.c) a pénzkínálat változása csak rövid távon módosítja a kibocsátást.d) a pénzkínálat növelése emeli az árszínvonalate) az AD görbe vízszintes.

7. 1.40. Adott AD görbe mentén konstansa) a reáljövedelem.b) a nominális pénzkínálat.c) az árszínvonal.d) a kormányzati vásárlások mértéke.e) A b) és d) válasz is helyes.

7 .1.41. A zárt gazdaság IS-LM modelljéből levezetett aggregált keresleli (AD) görbe negatívmeredekségű, merta) az árszínvonal csökkenése folytán növekszik a változatlan nominál jövedelemmelrendelkező fogyasztók vásárlóereje.b) az árszínvonal csökkenése növeli a lútelfelvételükben korlátozott vállalatok beruházásrafordítható pénzeszközeinek vásárlóerejéLc) az árszínvonal csökkenése növeli az állami adóbevételek vásárlóerejét, ezért vállOZatlanköltségvetési deficit mellett is emelkedik a reál kormányzati kereslet (G)nagysága.d) Mindegyik fenti válasz helyes.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.42. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban a keresJeti oldalt az IS-LM modell írja le. Akínálari oldalról ismert, hogy a rövid távú AS görbe vízszintes, a hosszú távú kínálatpedig az árszínvonaltól független, és egyenlő a potenciális kibocsátássaL Ebben amodellben, ha a rövid távú egyensúlyi jövedelem kisebb a potenciális kibocsátásszimjénél, akkor a hosszú távú automatikus alkalmazkodási folyamatok sorána) a kamatláb emelkedik, a beruházás és a fogyasztás csökken.b) a kamatláb emelkedik, a beruházás csökken, de a fogyasztás bővül.c) a kamatláb csökken, a beruházás és a fogyasztás bővül.d) a kamatláb csökken, a beruházás bővül, de a fogyasztás csökken.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .l .43. Ugyanazon jövedelemtől független (autonóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatásaaz alábbi modellben a legkisebb (egyébként azonos konstans paraméterek mellett):a) az IS-LM rendszerben rövid távon;b) az AS-AD rendszerben hosszú távon;c) a keynesi keresztben rövid távon.d) Rossz a kérdésfelvetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelemnövelőhatás .e) Rossz a kérdésfelvetés, mert az autonóm keresleti elemek csak a keynesi keresztbenértelmezhetők.

7.1.44. Ugyanazon jövedelemről független (autonóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatásaaz alábbi modellben a legnagyobb (egyébként azonos konstans paraméterek mellett):a) az IS-LM rendszerben rövid távon;b) az AS-AD rendszerben hosszú távon;c) a keynesi keresztben rövid távon.d) Rossz a kérdésfelvetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelemnövelőhatás.e) Rossz a kérdésfelvetés, mert az autonóm keresteti elemek csak a keynesi keresztbenértelmezhetők.

7.1.45. Az IS-LM rendszerben rövidtávon ártételesen növeli a fogyasztási keresleteta) a kormányzati vásárlások bővítése a multiplikáror-hatáson keresztül.b) a kormányzati vásárlások szűkítése, mert így a reáljövedelemből több jut fogyasztásra.c) a nominális pénzkínálat szűkítése, mert a fogyasztóknak így gyorsabban el kellkölteniük a pénzüket.d) a beruházási kereslet visszaesése, mert emiatt kevesebbet kell megtakarítaniuk afogyasztóknak.e) Az a)-d) válaszokban felsorolt összes exogén változás.

7.1.46. Ha az egyensúlyi jövedelem kezdetben kisebb a potenciális kibocsátásnál, akkora) az árszínvonal esni fog és emiatt nő a reál pénzkínálat így az LM görbe jobbra/letolódik. a kamatláb csökken és az egyensúlyi jövedelem nő.b) az árszínvonal esni fog és emiatt nő a reál pénzkínálat így az AD görbe jobbra/ feltolódik.c) az árszínvonal emelkedni fog és a gazdaság aggregált keresleti (AD) görbéjementén alakul ki a hosszú távú egyensúly.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.47. A magánszektorról fölven hitellel finanszírozort expanzív fiskális politika beruházásokatszorít kia) a klasszikus modellben.b) a keynesiánus IS-LM rnodellben rövid távon változatlan árszínvonal mellen.c) a keynesiánus IS-LM rnodellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellett.d) Az a), b) és c) válasz is helyes.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.48. Ha az állam nem változtatja meg a kormányzati kereslet, az adók és a nominálispénzmennyiség nagyságát, akkor a fenti ábrán a gazdaság hosszú távú egyensúlyihelyzetéta) az IS(2) és LM(l) görbe metszéspontjában levő A pont mutatja.b) az IS( l) és LM(2) görbe metszéspontjában levő B pont mutatja.c) a potenciális kibocsátás egyenesén egy A és B közötti pont mutatja.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.49. Ha az állam nem változtatja meg a kormányzati kereslet, az adók és a nominálispénzmennyiség nagyságát, akkor az előző ábrán a gazdaság hosszú távú egyensúlyihelyzetébena) a fogyasztás nagyobb lesz, mint a K pontban.b) a fogyasztás kisebb lesz, mint aK pontban.c) a fogyasztás nem változik a K pontbelihez képest.d) nem tudunk semmit mondani a fogyasztás alakulásáról a K pontbelihez képest.

7.1.50. A pénzpiaci egyensúlyta) a hosszú távú klasszikus modellekben az árszínvonal kiigazodása állítja be, arövid távú keynesi modellben viszont a kamatláb mozgása.b) a hosszú távú klasszikus madeilekben a kamatláb kiigazodása állítja be, a rövidtávú keynesi modellben viszont az árszínvonal mozgása.c) mindkét modellben a kamatláb kiigazodása állítja be.d) mindkét modellben az árszínvonal kiigazodása állítja be.

7 .1.53. Tegyük föl, hogy az IS-LM modell feltevései érvényesülnek, s az árszúlVonal ragadós.A választások közeledtével a kormányzat nagyvonalú adócsökkentéssei próbáljameg a választök kegyeit elnyerni, Iniközben a központi bank restriktív monetárispolitikával kívánja elkerülni az inflációs nyomás kialakulását. Ezeknek a lépésekneka következtébena) lehetSéges, hogy egyetlen reálváltozó sem változik (még rövidtávon sem), mivelelőfordulhat, hogy az egymást ellensúlyozó politikák miatt az aggregált keresletnem változik.b) lehetséges, hogy a kibocsátás nem változik, de biztos, hogy a reálkamatláb emelkedik,a beruházás pedig visszaesik.c) lehetséges, hogy a kibocsátás változik, és ekkor előfordulhat, hogy a reálkamatlábnem változik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.54. Ha a csökkenő nominális pénzkínálat deflációt (árszintcsökkenést) eredményez, akkora) a Pigou-hatás visszaállíthatja a potenciális kibocsátást.b) az így keletkező defláció destabilizáló hatásai súlyosbíthatják a recessziót.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.55. Az adósságdefláció elmélete szerint a defláció destabilizáló, haa) a hitelezők kiadási hajlandósága nagyobb, mint az adósoké.b) a hitelezők kiadási hajlandósága megegyezik az adósokévalc) a hitelezők kiadási hajlandósága kisebb, mint az adósoké.d) érvényesül a Pigou-hatás.

7 .1.56. A Pigou-hatás szerint az árszínvonal esése adott nominális pénzkínálat mellett növelia reál pénzkínálatot,a) ami csökkenti a kamatlábat, és így az LM görbe jobbra eltolódik, ami az egyensúlyijövedelem bővülésére vezet.b) ami növeli a fogyasztók reálvagyonát, és így a fogyasztás, valamint az egyensúlyijövedelem bővülésére vezet.

c) ami növeli a fogyasztók reálvagyonát, és így a fogyasztás bővülésére, az ISgörbe jobbra/föl tolódására vezet.d) A b) és c) válasz is helyes.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .1.57. Az adósságdefláció elmélete szerint a váratlan defláció gazdagítja a hitelezőket ésszegényíti az adósokat, ennélfogva a váratlan deflációa) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ha a hitelezők kiadási hajlandóságameghaladja az adósokétb) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ha az adósok kiadási hajlandóságameghaladja a hitelezőkélc) nem érinti az egyensúlyi jövedelem alakulását, ha az adósok és hitelezők kiadásihajlandósága egyenlő.d) A b) és c) válasz is helyes.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.1.58. A deflációs várakozások erősödése esetén (azaz ha az eddiginél nagyobb arányúárszínvonalesésre számítanak)a) az ilY koordináta-rendszerben az LM görbe jobbra lefelé tolódik, és így a nomináliskamatláb csökken, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem pedig nő.b) az i! Y koordináta-rendszerben az LM görbe balra/ fölfelé tolódik, és így a nomináliskamatláb emelkedik, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem pedig csökken.c) az ilY koordináta-rendszerben az IS görbe balra lefelé tolódik. és így a nomináliskamatláb csökken.d) a nominális kamatláb csökken, a reálkamatláb nő, a beruházás és az egyensúlyijövedelem csökken.e) A c) és d) válasz is helyes.

A nyitott gazdaság hosszú távon

8.1.1. A nyitott gazdaságban az árupiac egyensúlyi helyzetében a nettó export értékea) egyenlő a társadalmi megtakarítás és a beruházás különbségével.b) egyenlő a nettó külföldi beruházás értékévelc) egyenlő a kibocsátás és a belföldi kiadás különbségével.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

8.1.2. Kis nyitott gazdaságban hosszútávon az expanzív fiskális politikaa) emeli a kamatlábat, és így beruházásokat szorít ki.b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, s így nettó exportot szorít ki.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.3. Ha egy kis nyitott gazdaságban a technológia változása folytán nő a beruházásikerestet, akkor hosszú távona) emelkedik a reálkamatláb, a nettó export pedig változatlan marad.b) nő a nettó export.c) csökken a nettó export.

d) bővülnek a hazai megtakarítások is.8.1.4. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú távon a hazai valuta reál felértékelődése bekövetkezhet

a) a hazai megtakarítások emelkedése folytán.b) az importkorlátozó intézkedések eredményeként.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.5. Ha egy kis nyitott gazdaság kormányzata importkorlátozó protekcionista intézkedéseketvezet be, akkor hosszú távona) csökken az import, ezáltal nő a nettó export.b) a hazai valuta reál felértékelődése folytán nem változik a nettó export.c) nő a nettó export, ez pedig a hazai valuta reál felértékelődésére vezet.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.6. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaság főként gépalkatrészeket exportál, és csökken a gépalkatrészek iránti világkereslet Ennek következtében hosszú távona) az ország nettó exportja csökken, valutája pedig reál leértékelődésen megy keresztül.b) az ország nettó exportja nem változik, mivel az exportkereslet csökkenésévelegyütt valutája reál leértékelődésen megy keresztül.c) az ország nettó exportja emelkedik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt valutája reál leértékelődésen megy keresztül.d) a nettó export nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.

8 .l. 7. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú távon a nettó export csökkenésére vezeta) a beruházási kereslet emelkedése.b) a világpiaci kamatláb süllyedése.c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.8. A hazai valuta reál felértékelődésére lehet számítani hosszú távon, haa) a hazai kormányzat expanzív költségvetési politikát folytat.b) a hazai kormányzat importkorlátozó intézkedéseket vezet be.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8. 1.9. Ha egy kis nyitott gazdaságban a kormányzat hosszú távon csökkenteni kívánja akülkereskedelmi mérleg deficitjét, akkor ennek érdekében célszerű leheta) a hazai beruházásokat növelheti.b) kormányzati szubvencióval támogatni az importtal versenyző hazai vállalatokatc) a kormányzati kiadások visszafogásával csökkenteni a költségvetési deficitet. d) Mindegyik fenti válasz helyes.

8.1.10. Ha a hazai inflációs ráta meghaladja a külföldi inflációs rátát,a) lebegő árfolyam esetén hosszútávon a hazai valuta leértékelődésére kell számítani.b) rögzített árfolyam esetén a nettó export csökkenni fog.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.11. Nagy nyitott gazdaságban az expanzív fiskális politika ceteris paribusa) a hazai kamatláb emelkedésére vezet.b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet. c) Az a) és b) válasz is helyes.

d) Egyik fenti válasz sem helyes.

A nyitott gazdaság rövidtávon 8.1.12. A nyitott gazdaság Js· görbéje jobbra tolódik, ha ceteris paribusa) a központi bank leértékeli a hazai valutát.b) a kormányzat növeli vásárlásaitc) az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be.d) emelkedik a hazai reálkamatláb, és ezért visszaesnek a beruházások.

8.1.13. Kis nyilott gazdaságban az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt Is· görbe negatívmeredekségű. a) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai beruházások emelkednek.b) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai fogyasztás emelkedik.c) a hazai valuta leértékelődése folytán a nettó export emelkedik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.14. A Mundeli-Fleming-modellben egy kis nyirott országban tökéletes tőkepiac eseténa) a hazai kamatláb és a világpiaci kamatláb megegyezik.b) az LM" görbe függőleges, mert az árfolyam változásai nem módosítják sem apénzkeresletet, sem a pénzkinálatot.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik femi válasz sem helyes.8.1.15. A Mundeii- Fleming-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyammelletta) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.16. A Mundell- Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyammellert a hazai pénzmennyiség bővítése rövid távon azért expanzív hatású, merta) alacsonyabb kamatlábat és így nagyobb beruházási keresletet eredményez.b) leértékelődött hazai valutát és így nagyobb nettó exportot eredményez.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.17. A Mundell-Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyammelletta) az expanzív fiskális politika magánberuházásokat szorít ki, mert növeli a kamatlábat.b) az expanzív fiskális politika nettó exportot szorít ki, mert a hazai valuta felértékelődésérevezet.c) az expanzív fiskális politika fogyasztást szorít ki, mert a fogyasztók a későbbimegszorításokra gondolva növelik megtakarításaikat.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.18. A Mundell-Fleming-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban fix árfolyam mellena) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.19. A Mundell-Fleming-modellben egy kis nyitott gazdaságban rögzített árfolyamokesetén az expanzív költségvetési politikaa) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntartása érdekében növelje ahazai pénzkínálatot.b) nem képes a jövedelmet növelni. mert jegybanki intervenció következtében azLM' görbe balra tolódik.c) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntartása érdekében külföldivalutát adjon el.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.20. A Mundell- Fleming-modell szerim egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellett a hazai valuta felértékelődését okozzaa) az expanzív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt.b) az expanzív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt.c) a restriktív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt.d) a reSLriktív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt.

8.1.21 . A Mundell-Fieming-modell szerím egy kis nyitott gazdaságban az importkorlátozóintézkedések bevezetése rövid távorra) növeli az egyensúlyi jövedelmet mind rögzített, mind lebegő árfolyam mellett.b) rögzíterr árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, lebegő árfolyam mellettviszont nem.c) lebegő árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, rögzített árfolyam mellettviszont nem.d) sem rögzített, sem lebegő árfolyam mellett nem növeli az egyensúlyi jövedelmet.

8.1.22. A Mundell-Fleming-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyamokesetén aa) fiskális expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nettó export nő.b) fiskális expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csökken.c) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó exportcsökken.d) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nettó exportcsökken.8. 1.23. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és azárfolyam rögzített. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátásmeghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal emelkedésa kibocsátás visszaesésére vezet, mert az árszínvonal emelkedésea) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedigcsökken.b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisan felértékelődik a hazai valuta,ami a nettó export csökkenését okozza.c) a rögzített árfolyam mellett a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, ami anettó export visszaesésével jár.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.24. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és azárfolyam lebeg. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátásmeghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-emelkedés

a kibocsátás visszaesésére vezet, mert az árszínvonal emelkedésea) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedigcsökken.b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisan felértékelődik a haza.i valuta,ami a nettó export csökkenését okozza.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8.1.25. Egy nagy nyitott gazdaságra a MundeU- Fleming-modeU feltevései érvényesek, és azárfolyam lebeg. Ha a kormányzat expanzív fiskális politikát alkalmaz, ez a lépésa) növeli a kamatlábat, és így csökkenti a beruházásokkal.b) a hazai valuta felértékelődésére vezet, és így csökkenti a nettó exportot.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.1. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a potenciális kibocsátása) a munkaerő-állomány teljes foglalkoztatása mellett termelt kibocsátás.b) a kibocsátás fizikailag túl nem léphető határa.c) a várt és a tényleges árszínvonal egyenlősége mellett termelt kibocsátás.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.2. A hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges a potenciális kibocsátás szintjénél, merta) hosszú távon a kibocsátás alakulása nem befolyásolja az árszínvonalat.b) hosszú távon a várt árszínvonal egyenlő a tényleges árszínvonallalc) hosszú távon a reálbér megegyezik a nominálbérreld) hosszú tá von a reálbér megegyezik a munka termelékenységével.9.1.3. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a kibocsátása) akkor nagyobb a potenciális kibocsátásnál, ha a tényleges árszínvonal meghaladjaa várt árszínvonalat.b) csökken, ha változatlan tényleges árszínvonal mellett a várt árszínvonal nő.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.4. A ragadós nominálbérek modellje szerint a rövid távú aggregált kínálati görbe pozitívmeredekségű, merta) az árszínvonal emelkedése következtében a rögzített nominálbér adott értéke mellena reálbér csökken, s így emelkedik a keresen munkamennyiség és a foglalkoztatás.b) az árszínvonal emelkedése folytán az egységnyi munkára jutó reálbér csökken , semiatt a rnunk:ások többet dolgoznak, hogy továbbra is biztosíthassák a megszo- kott életszínvonalukat.c) az árszínvonal emelkedése következtében a reálbér csökken, tekintet nélkül anominálbérek alakulására.d) az árszínvonal emelkedésének hatására a vállalatok többet termelnek, tekintetnélkül a reálbérek alakulására, mert nagyobb bevételre számítanak.

9.1.5. A ragadós bérek modelljében, ha a kibocsátás nő, és nincsen kínálati sokkhatás,akkor a reálbérek

a) emelkednek. b) csökkennek.c) nem változnak.d) változása nincs egyértelműen meghatározva.

9.1.6. A ragadós nominálbérek modelljében a foglalkoztatás bővül, haa) egy új bérmegállapodás megkötésének következtében nő a reálbér.b) bevándorlás következtében emelkedik a munkakínálat.c) emelkedik a várt árszínvonal.d) adott nominálbér mellett emelkedik az árszínvonal.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1 . 7. Ha az aggregált kínálat ragadós nominálbéres modelljében a nominálbérek megállapításaután az árszínvonal emelkedik, akkor rövid távona) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert emelkedik a munka határterméke.b) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert csökken a munka termelékenysége.c) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert nagyobb foglalkoztatás mellett teljesüla reálbérnek és a munka határtermékének egyenlősége.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.8. A ragadós nominálbérek modellében, ha a bérmegállapodás megkötése után azárszínvonal váratlanul csökken, akkor ez a változása) csökkenti a tényleges reálbért.b) csökkenti a foglalkoztatást.c) növeli a tervezett reálbértd) csökkenti a potenciális kibocsátást.

9.1.9. A téves helyzetmegítélés modelljének feltevései közé NEM tartozik a következő a) az árak ragadósak;b) a nominálbérek rugalmasak;c) a munkapiacon egyensúly van;d) a munkavállalók összetévesztik a nominál- és reálbéreket.

9.1.10. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor a téves helyzetmegítélés modelljébenrövid távona) a tényleges reálbér csökken.b) a várható reálbér és a nominálbér is nő.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.11. A téves helyzetmegítélés modellje szerim az aggregált kereslet növekedésének hatásárabekövetkező gazdasági fellendülés sorána) a nominálbérek emelkednek, míg a reálbérek csökkennek.b) a nominálbérek és a reálbérek is nőnek.c) a nominálbérek és a reálbérek is visszaesnek.d) a nominálbérek csökkennek, míg a reálbérek nőnek.

9.1.12. Tegyük föl, hogy a ragadós nominálbérek vagy a téves helyzetmegítélés modelljeérvényesül. Ha a kibocsátás rövid távon a potenciális kibocsátás szintje fölött van,akkor kormányzati beavatkozás és exogén sokkok hiányában mindkét fenti modellbena hosszú távú egyensúly létrejötte sorána) a nominálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest.b) a reálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.13. Az információhiány modelljében az árszínvonal emelkedésének hatására a kibocsátásnő, merta) az árszínvonal emelkedése folytán a reálbér csökken.b) a termelők termékük pénzárának emelkedését relatív árnövekedésnek véltec) vannak ragadós áras vállalatok is a gazdaságban.d) a termelők várakozásai nem racionálisak.

9.1.14. Az információhiány modelljébena) az árak rövid távon merevek.b) az árkiigazítás mikro szintű költségei magyarázzák a makroszintű ármerevséget.c) a szereplők aszimmetrikusan informáltak az aggregált árszint alakulásáról. d) a nem várt áremelkedés a termelőket a kibocsátás fokozására ösztönzi.

9.1.15. Az információhiány modelljében akkor következik be recesszió az aggregált keresletvisszaesésének hatására. ha a termelők a saját terméküka) áremelkedésének ütemével megegyező inflációt várnak.b) áremelkedésének üteménél alacsonyabb inflációt várnak.c) áremelkedésének üteménél magasabb inflációt várnak.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.16. Az információhiány modelljében az árak váratlan emelkedése esetén a termelők úgy érzik, hogy termékük relatív ára ...... , és ezért a termelést .......a) nőtt; növelik.b) nőtt; csökkentik.c) csökkent; növelik.d) csökkent; csökkentik.

9.1.17. A ragadós árak modelljében az aggregált kereslet változására 9.a) minden vállalat módosítja termékének árát.b) a vállalatok nem módosítják termékeik árát.c) néhány vállalat módosítja termékének árát.d) nem változik a kibocsátás.9 .l. l 8. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor az információhiány modelljében 9·a) a termékek relatív ára nő, így a termelők növelik a kibocsátást.b) a termelők úgy gondolják, hogy termékük relatív ára emelkedik, így növelik akibocsátást.c) a termelők az infláció rniatt visszafogják a kibocsátást.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9. l. 19. A ragadós árak modelljében. minél nagyobb a ragadós árakkal működő vállalatokaránya (s), rövid távon annála) meredekebb lesz az aggregált kínálati görbe.b) laposabb lesz az aggregált kínálati görbe.c) kevésbé változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének hatására.d) nagyobb rnértékben változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésénekhatására.e) A b) és c) válasz is helyes.

9.1.20. Tegyük föl, hogy kezdetben a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termel. Ha ekkor az aggregált kereslet nem várt módon nő, akkor a ragadós árak modelljébena) a ragadós árakkal rendelkező vállaJatok növelik termelésüket és termékük árát is.b) a rugalmas árakkal rendelkező vállalatok növelik termelésüket és termékük árát.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.21. A ragadós árak modellje szerinta) minden vál lalat azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira.b) egyetlen vállalat sem reagál azonnali árváltozással a kereslet változásaira.c) a vá1lalatok egy része azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira, másikrésze pedig nem változtat árat rövid távon.d) a rövid távú aggregált kínálati görbe vízszintes.

9.1.22. A ragadós árak és az információhiány modelljének előrejelzése szerinta) az aggregált kínálati görbe viszonylag lapos (dYidP nagy) lesz az ingadozó inflációjúországokban.b) az aggregált kínálati görbe viszonylag meredek (dYidP kicsi) lesz az ingadozóinflációjú országokban.c) az aggregált kínálati görbe meredeksége nem függ a múltbeli inflációs tapasztalatoktól.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.23. A reálbérek csökkenése nélkül is bekövetkezhet a gazdasági fellendülés az aggregáltkínálata) mindegyik modelljében.b) merev nominálbérekre épülő modelljében.c) azon modelljében. amely a munkások téves helyzetmegítélésére épül.d) ragadós árakra épülő modelljében.

9.1.24. A munkakínálati görbe bérrugalmassága fontos szerepet játszika) a ragadós nominálbérek modelljében.b) a téves helyzetmegítélés modelljében.c) Az a) és b) válasz is helyes.

d) Egyik fenti válasz sem helyes.9.1.25. A reálbér kontraciklikusan mozoga) a ragadós bérek modelljében és a téves helyzetmegítélés modelljében.b) az információhiány rnodelljében és a ragadós árak modelljében.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9. 1.26. Egyik - tankönyvben szereplő - aggregált kínálati modell szerint sem igaz, hogya) a kibocsátás nagyobb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal meghaladjaa várt árszínvonallal.b) a kibocsátás egyenlő lesz a potenciális kibocsátással, ha az árszínvonal megegyezika várt árszínvonallalc) a kibocsátás kisebb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal kisebb avárt árszínvonalnál.d) a hosszú távú kínálat nem függ az árszínvonaltól

e) a kibocsátás egyenlő a potenciális kibocsátással a várakozásoktól függetlenül.9.1.27. A rövid távú Phillips-görbea) fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta.b) azonnal fölfelé tolódik, ha nő a tényleges inflációs ráta, de nem változik a vártinflációs ráta.c) függőleges a munkanélküliség természetes rátájánál.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.28. A Phillips-görbe összefüggés értelmében a) rövidtávon nem érvényes a klasszikus dichotómia.b) a vártnál nagyobb infláció recesszióval jár együtt.c) az inflációt a gazdaság keresleti oldala határozza meg.d) az inflációs várakozások lassan alkalmazkodnak.

9.1.29. A rövid távú Phillips-görbe alapján az infláció váratlan felgyorsulása csökkenti amunkanélküliségi rátát, ha aza) az aggregált kereslet váratlan emelkedéséből ered.b) a termelési költségek váratlan növekedéséből ered.c) Mindegyik fenti válasz helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes, mert az a) és b) alatt megjelölt exogén inflációssokk egyaránt növeli a munkanélküliségi rátát.

9.1.30. Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú Phillips-görbéjét tüntettük fel , a gazdaságpillanatnyi helyzetét pedig az A ponttal jelöltük. Tegyük fel, hogy ebből a kiindulóhelyzetből a jegybank olyan dezinflációs lépéseket tesz, amelyre a gazdasági szereplőkelőzetesen nem számítottak. Ezek hatására a gazdaság rövid tá von ... ... ... .pontba, hosszú távon azonban .......... pontba kerülhet.

az ’d’válasz a helyes

9.1.32. Tegyük föl, hogy az emberek 50%-os valószínűséget tulajdonítanak a 10%-os inflációbekövetkeztének, és szimén 50%-os valószínűséget tulajdonitanak az 5 %-osinfláció előfordulásának. Az adott gazdaságban a Phillips-görbe egyenlete u = 6 ++ 0,8(n' - n). Ha az adon gazdaságban az inflációs ráta 10%-os lesz, akkor arnunkanélküliségi rátaa) 8 %-os lesz.b) 6%-os lesz.c) 4%-os lesz.d) 2 %-os lesz.

9.1.33. A munkanélküliségi rátaa) gyorsuló infláció esetén egyen l ő a természetes rátával.b) egyen lő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a vártinflációs rátával , és kínálati sokk sem érte a gazdaságot.c) a Phillips-görbe elmélete szerint az inflációs ráta és a várakozások függvénye.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.34. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátájaalá süllyed, akkora) költséginflációról beszélhettünk.b) keresleti inflációról beszélhetünk.c) kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot.d) stagflációról beszélhettünk.

9.1.34. Ha az infláció csökkenésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája Azfölé nő, akkor lehetséges, hogy Aza) kedvező kínálati sokk éne a gazdaságot.b) kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot.c) az állam restriktív gazdaságpolitikát alkalmazott, és ez váratlanul érte a gazdaságiszereplőket.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.36. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája

fölé nő, akkora) költséginflációról beszélhetünk.b) keresleti inflációról beszélhetünk.c) az aggregált kereslet növekedésével járó sokk érte a gazdaságot.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.37. Az infláció csökkentésea) a hiszterézis-hipotézis szerint megnöveli a munkanélküliség természetes rátáját.b) racionális várakozások és előre bejelentett, hiteles gazdaságpolitika esetén ki- sebb áldozatot igényel, mint adaptív várakozások esetén.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9 .l. 38. Ha egy gazdaságban egy adott időszakban a tényleges kibocsátás növekedési ütememeghaladja a potenciális kibocsátás növekedési ütemét, akkor ona) a munkanélküliségi ráta biztosan kisebb lesz a természetes mw1kanélküliségi rá- tá nál.b) a munkanélküliségi ráta biztosan csökken, de lehet, hogy nagyobb a természetesrátánál.c) a munkanélküliségi ráta lehet, hogy emelkedik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.39. Tegyük föl, hogy az inflációs várakozások adaptívak, és a kormányzat olyan expan- zív politikát folytat, amelynek hatására az inflációs ráta 5%-ról 10%-ra növekszik,és utána tartósan l O% is marad. Ekkora) a rnunkanélküliség tartósan a természetes rátája alá süllyed.b) a munkanélküliség átmenetileg a természetes rátája alá süllyed.c) a munkanélküliség marad a természetes rátáján.d) a munkanélküliség átmenetileg a természetes rátája fölé növekszik, mert a gazdaságiszereplők az infláció növekedése után a csökkenésére számítanak.

9 .1.40. A munkanélküliségi rátaa) gyorsuló infláció esetén egyenlő a természetes rátával.b) adaptív várakozások mellett rövid távon növekszik, ha lassul az infláció.c) egyenlő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a vártinflációs rátával.d) a természetes ráta hipotézis szerim hosszú távon nem gyorsuló infláció rnellettnem csökkenthető a természetes ráta alá.e) A b), c) és d) válasz is helyes./) A c) és d) válasz is helyes.

9.1.41. Az A pontbeli rövid távú egyensúlyi helyzetbena) a várt árszínvonal értéke nagyobb a tényleges árszínvonal értékénélb) a tényleges árszínvonal értéke nagyobb a várt árszínvonal értékénélc) a tényleges és a várt árszínvonal értéke megegyezik egymással.d) a fenti ábra alapján megállapíthatatlan, hogyan viszonylik egymáshoz a ténylegesés a várt árszínvonal.

9.1.42. Ha nincsen kormányzati beavatkozás és egyéb exogén sokk, akkor a gazdaság hosszútávú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra

a) B pontja mutatja.b) C pontja mutatja.c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

9.1.43. Aktív stabilizációs politika és változatlan várakozások esetén a gazdaság hosszútávú egyensúlyi helyzetét a fenti ábraa) B pontja mutatja.b) C pontja mutatja.c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.1. A keynesi fogyasztási függvényben a fogyasztása) a reálkamatláb növekvő függvénye.b) a reálvagyon növekvő függvénye.c) a reáljövedelem növekvő függvénye.d) a reáljövedelem csökkenő függvénye.

10.1.2. A keynesi fogyasztási hipotézis szerima) a kamatláb növekedésével csökken a fogyasztás.b) a jövedelem növekedésével csökken az átlagos fogyasztási hajlandóság.c) a jövedelem növekedésével csökken a fogyasztási határhajlandóság.d) a jövedelem növekedésével csökken az autonóm fogyasztás.

10.1.3. Melyik NEM tartozik a szekuláris pangásról vallott közgazdasági nézetek közé?a) A pangást az alacsony fogyasztási kereslet váltja ki.b) Fiskális politikai expanzió nélkül nem lehet kilábalni a recesszióbólc) A pangás ideje alatt a megtakarítás egyre növekszik.d) A megtakarítás értéke végig túl alacsony.

10.1.4. A hosszú távú fogyasztási függvénya) meredekebb, mint a rövid távú fogyasztási függvény.b) meredeksége megegyezik a rövid távú fogyasztási függvény meredekségével.c) laposabb a rövid távú fogyasztási függvénynél.d) egybeesik a rövid távú fogyasztási függvénnyel

10.1.5. A reálkamatláb emelkedésének hatására a fogyaszték intertemporális döntésénélmegjelenő helyettesítési hatása) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá válnak a másodikidőszak javai az elsőhöz képest.b) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert az első időszaknak nagyobb ahatárhaszna.c) növeli a második időszaki fogyasztást, mert nem érvényesül a ricardói ekvivalencia.d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert nagyobb megtakarításra ösztönziaz egyéneket.

10.1.6. Azok a fogyasztók, akiknél a hitelfelvételi korlát effektív, a) nem végeznek optimalizálást.b) az első időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelemnél egyenlő.c) a második időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelemmel egyenlő.

d) nem érnek el maximális hasznosságot.e) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1. 7. A Fisher-féle fogyasztási elmélet szerint várhatóan csökken a jelen időszaki háztar- tási megtakarítás, haa) emelkedik a kamatláb értéke.b) a bankok és a költségvetés olyan kedvezményes hitelkonstrukciókat (lakáshitel,diákhitel stb.) dolgoznak ki, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre.c) emelkedik a jelen időszaki jövedelem.d) növekszik a jövő relatív fontossága az egyén értékítéletében.

l 0.1. 8. Az alábbi ábrán egy olyan fogyasztó intertemporális költségvetési korlátját és a fogyasztási pontjának meghatározásához szükséges közömbösségi görbéjét tüntettükfel, aki a Fisher-féle fogyasztási modell szerint viselkedik. Ez a fogyasztó

’B’ válasz a helyes

10.1.9. A két időszakos Fisher-modellben, ha a fogyasztó az l. (jelen) időszakban kölcsön- vevő, akkor a reálkamatláb emelkedésévela) jelenbeli fogyasztása biztosan nő.b) jelenbeli fogyasztása biztosan csökken.c) jelenbeli fogyasztása biztosan nem változik.d) jelenbeli fogyasztása nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.

10 .1.1 A fogyasztás életciklus-hipotézise szerinta) az életpálya mentén a megtakarítás simább pályát követ, mint a fogyasztás . b) az aktív életszakaszban a megtakarítási ráta magasabb, mint a nyugdíjas évekalatt.c) a fogyasztási hányad minden életkorban ugyanakkora.

d) a megtakarítás vagyonhoz viszonyított aránya az életpálya mentén állandó.

10.1.11. Az életciklus-hipotézis szerint a megtakarítási ráta ceteris paribus abban az országbanlesz magasabb, amelyikbena) nagyobb a fiatalkorú népesség aránya.b) nagyobb a középkorú népesség aránya.c) nagyobb az időskorú népesség aránya.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.12. Tegyük föl, hogy egy új gyógyszer föltalálásának következtében az emberek várhatóélettartama átlagosan 10 évvel megnövekszik. Az életciklus-modell szerint a fentiváltozás hatására változatlan rendelkezésre álló jövedelem melletta) a (jelenbeli) fogyasztás csökken.b) a (jelenbeli) fogyasztás nő.c) a (jelenbeli) fogyasztás nem változik.d) a (jelenbeli) fogyasztás alakulása kiszámíthatatlan.

10.1.13. Tegyük föl, hogy egy életciklus-modell szerim gondolkodó fogyasztó még 20 éviglesz aktív, s ez alatt éves jövedelme várhatóan 2 millió Ft. Nyugdíjazása után várhatóanmég 20 évig él, s ez alatt várhatóan évi 0,5 millió Ft nyugdíjat élvez (?!).Jelenlegi vagyona 20 millió Ft. A reálkamatláb zérus. E fogyasztó jelenlegi évesfogyasztásaa) l ,25 millió Ft.b) 2 millió Ft.c) l ,75 mi llió Ft.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10. J. l 4. A fogyasztási hányad kontraciklikusan mozog (fellendülés esetén csökken, recesszióesetén nő)a) a keynesi fogyasztási függvény szerint.b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint.c) Az a) és b) válasz is helyes .d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.15. Változatlan jövőbeni jövedelemre vonatkozó várakozások mellett a folyó jövedelemrevonatkozó fogyasztási határhajlandóság ............... .... a keynesi fogyasztásifüggvény szerint, mim az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotéziseszerim.a) magasabbb) alacsonyabbc) ugyanakkorad) magasabb, alacsonyabb vagy ugyanakkora is lehet

10. l. l 6. Az életciklus-hipotézis és a keynesi fogyasztási kereslet közötti kapcsolat megteremthetőoly módon, hogy a vagyon növekedése miatt a fogyasztásban bekövetkezettnövekedést

a) az autonóm fogyasztási keresletben bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg.b) az autonóm fogyasztási keresletben bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg.c) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg.d) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg.

10. 1. l 7. Az életciklus-hipotézis szerint a fogyasztó életpályája sorána) egyenletes fogyasztási szint elérésére törekszik.b) egyenletes jövedelmi szint elérésére törekszik.c) elégséges megtakarítási szint elérésére törekszik.d) Az a) és b) válasz is helyes.

10. 1.18. Az életciklus-hipotézis fogyasztási függvénye melyik alábbi körülményt nem veszi figyelembe?a) Vagyon.b) Költségvetési deficit.c) Nyugdíjig hátralévő évek száma.d) Nyugdíjasként eltöltött évek száma. 10.1.19. Tegyük föl, hogy egy fogyasztó jelenlegi reál vagyona W, várható átlagos munkajövedelmepedig Y, nyugdíjazása előtt még 25 évet kíván dolgozni, s várhatóan még50 évet él. Az életciklus-hipotézis alapján ennek a fogyasztónak a fogyasztási függvényea) C= 0,02W + 0,75Y.b) C= 0,2W + 0, 75f.c) C= 0,02W + 0.5Y.d) C= 0,2W + 0,5Y.

10.1.20. A hitelfelvételi korlátok létezése ua) növeli a megtakarítási rátát.b) növeli a fogyasztás függését a folyó jövedelemtőlc) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.21. A permanens jövedelem hipotézise szerint. ha a kormányzat átmenetileg csökkentiaz adókat, akkora) a fogyasztök az adók csökkenésének ménékével növelik megtakarításaikat Hb) a fogyasztök az adók csökkenésének mértékével növelik fogyasztásukatc) a fogyasztök az adók csökkenésének MPC-szeres mértékével növelik megtakarításaikat.d) Az a) és b) válasz is helyes.

10.1.22. A permanens jövedelern hipotézise szerinta) az egyének jövedelmét csak permanens tényezők befolyásolják. Hb) az egyének jövedelmét elsősorban átmeneti tényezők befolyásolják.c) az egyének megtakarítását elsősorban permanens tényezők befolyásolják.d) az egyének fogyasztását elsősorban permanens tényezők határozzák meg.

10.1 .23. A permanens jövedelem hipotézise alapján átmeneti adócsökkentés hatásáraa) a fogyasztás növekszik.b) a megtakarítás növekszik.c) a permanens jövedelem növekszik. d) az átmeneti jövedelem csökken.

10. 1.24. A permanens jövedelem hipotézise alapján tartós adókulcs emelés hatásáraa) a fogyasztás csökken.b) a permanens jövedelem növekszik.c) a megtakarítás növekszik.d) az átmeneti jövedelem csökken.

10. 1.25. A fogyasztás permanens jövedelem hipotézise szerint egy évről évre erősen változékonyjövedelemmel rendelkező szabadúszó basszusgitáros megtakarítási rátájaa) szűkös időszakokban (alacsony folyó jövedelem mellett) magasabb.b) a bő esztendőkben (magas folyó jövedelem mellett) magasabb.c) minden évben nagyjából ugyanakkora.d) nyugdíjba vonulása után magasabb.

10.1.26. A permanens jövedelem hipotézise szerint gazdasági fellendülés idején a fogyasztása) a jövedelemnél nagyobb arányban emelkedik.b) a jövedelemnél kisebb arányban emelkedik.c) a jövedelemmel megegyező arányban emelkedik.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

10.1.27. Az empirikus megfigyelések tanúsága szerint fellendülés idején csökken az átlagosfogyasztási hajlandóság. A permanens jövedelem hipotézise szerint ennek a jelen-ségnek az oka, hogya) a fellendüléseket általában a fogyasztás emelkedése idézi elő.b) fellendülés idején a permanens jövedelem értéke meghaladja a folyó jövedelemértéké t.c) fellendülés idején a folyó jövedelem értéke nagyobb a permanens jövedelemértékén él.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.28. Ingadozó jövedelmei ellenére annak a személynek lesz időben legegyenletesebb(kisimítottabb) a fogyasztása, akia) az életciklus-hipotézis szerint viselkedik.b) a permanens jövedelem hipotézise szerint viselkedik, s öt év jövedelmének súlyozottátlagát tekinti permanens jövedelemnek.c) a keynesi fogyasztási hipotézis szerint viselkedik.d) Ebben a tekintetben az említett modellek ugyanazt a magatartást feltételezik.

10. 1.29. A fogyasztók által átmenetinek tekintett jövedelemváltozásoknak kisebb a hatása afogyasztásra, mint a tartósnak tekintett jövedelemváltozásoknak aa) a keynesi fogyasztási függvény szerint.b) az életciklus-hipotézis szerint.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.30. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hiteles bejelentés! tesz arról, hogy a2004 januárjában tartósan és nagymértékben csökkenti az adókat. E lépés hatásáraa) a keynesi fogyasztási függvény szerint nő a 2003-as év fogyasztása is.

b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint nő a 2003-asév fogyasztása is.c) a véletlen bolyongás hipotézise szerint nem nő a 2003-as év fogyasztása.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.31. Tegyük föl, hogy a kormányzat deklaráltan ám1enetileg, a 2004-es évre csökkentiaz adókat. Ez a lépésa) a keynesi fogyasztási függvény szerint növeli a 2004-es év fogyasztását.b) a permanens jövedelem hipotézise és az életciklus-hipotézis szerint lényegébennem érinti a 2004-es év fogyasztását.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.32. Tegyük föl, hogy Temporaria kormányzata - korábban meghirdetett politikájánakmegfelelően - a 2003-as évre szóló adókat a korábbiakhoz képest jelentősen csökkenti,majd 2004-től kezdődően visszaállítja a korábbi adókat. Ez a lépés a permanensjövedelem hipotézise szerint cereris paribusa) nem érinti a 2003-as év fogyasztását, de csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztásihányadot.b) növeli a 2003-as év fogyasztását, és csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztásihányadot.c) nem érinti sem a 2003-as év fogyasztását, sem a 2003-as évben mért fogyasztásihányadot.d) növeli a 2003-as év fogyasztását és a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot is.

10.1.33. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hitelesbejelentést tesz arról, hogy a2004 januárjában tartósan és nagyrnénékben csökkenti az adókat. E lépés hatásáraa véletlen bolyongás hipotézise szerinta) nagyobb lesz a 2003-as év és a további évek fogyasztása, mim egyébként lenvolna.b) a 2004-es évben a fogyasztás tovább nő a 2003-as évhez képest is.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.34. A neoklasszikus beruházási elmélet szerint, változatlan tőkeköltség és állandó mérethozadékútermelési függvény mellett ceteris paribusa) nő a bruttó beruházási kerestet, ha ceteris paribus nő a foglalkoztatás, mert ekkornő a tőke határterméke is.b) biztosan annál nagyobb lesz a bruttó beruházás, minél nagyobb a már meglévőtőkeállomány.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.35. A tőke reálköltsége ceteris paribusa) annál nagyobb, minél nagyobb a tőke javak relatív ára.b) növekszik, ha nő a reálkamatláb.

c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

l 0.1.36. A rövid távú recesszió azért vezethet a beruházások visszaeséséhez, merta) a recesszió miatt minden vállalat elhalasztja a beruházását.b) a beruházásokat a meglevő pénzeszközökből kell végrehajtani.c) egyes vállalatoknál léteznek finanszírozási korlátok.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10.1.37. A lakásberuházást növelia) a reálkamatláb esése, mert ez növeli a meglevő lakások iránti keresletelb) a gazdasági föllendülés.c) a népesség gyarapodása.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

10.1.38. Az akcelerátor-modell szerinta) a beruházási kereslet függ a termelés szintjétől.b) a beruházási kereslet függ a termelés várható változásátólc) a beruházási hányad {J/ Y) a termelés növekedési ütemétől függ.d) A b) és c) válasz is helyes.

10.1.39. Tobin q elmélete szerint a vállalatnak akkor érdemes beruháznia, haa) a tőke piaci értéke meghaladja pótlási költségét.b) a tőke határterméke meghaladja a tulajdonosi költségekkelc) a tőke bérleti díja meghaladja a tulajdonosi költségeketd) A b) és c) válasz is helyes.

10.1.40. Tobin q modellje abban különbözik a neoklasszikus modelltől, hogya) csak hitelből lehet beruházni.b) csak saját tőke emelései lehet beruházni.c) a tőke jövőbeni jövedelmezőségét is tükrözi.d) nettó és bruttó beruházást egyaránt modellezi.

Gazdaságpolitika11.1.1. Aktív kormányzati gazdaságpolitikáról beszélünk, ha az állama) a progresszív adórendszer és a szociális juttatások rendszerének működtetésévelkívánja csökkenteni a jövedelmi különbségeket.b) a közjavak. pl. az oktatás kínálatát állami megrendelésekkel növeli meg.c) a gazdaság stabilizálására törekszik, pl. recesszió idején keresletélénkítő beavatkozással.d) Mindegyik fenti beavatkozás egy-egy példa az aktivista gazdaságpolitikára.

11.1.2. Passzív gazdaságpolitika mellett szóló érva) a stabilizáció gyakorlati kivitelezésének nehézségei.b) a fiskális politika nagy belső késése.c) a monetáris politika nagy külső késése.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

11.1.3. Az aktív stabilizációs politika

a) elleni érv a gazdaságpolitikát jellemző hosszú és változékony idejű késések léte.b) melletti érvek a magánszektor instabilitására hivatkoznak.c) lehetséges, hogy szándékai ellenére destabilizálja a gazdaságot.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

11.1.4. A belső késésa) elsősorban a fiskális politikára jellemző.b) elsősorban a monetáris politikára jellemző.c) a fiskális és a monetáris politikára egyformán jellemző.d) a fiskális és a monetáris politikára sem jellemző.

11.1.5. Melyik állítás HAMIS az alábbiak közül? Az automatikus stabilizátoroka) nem igényelnek külön politikai döntést.b) recesszió idején ösztönzik a gazdaságot.c) egyik példája a jegybank automatikus kamatemelése inflációs időszakban.d) egyik példája lehet a munkanélküli segélyezés.

11.1.6. Melyik, a háztartások által közvetlenül vagy közvetve fizetett adófajta NEM tartozikaz automatikus stabilizátorok körébe?a) áfa;b) szja;c) jövedéki adó;d) ingatlanadó.

11.1.7. Az aggregált kereslet visszaeséséből adódó recesszió esetén az automatikus stabilizátoroka) növelhetik az aggregált keresletet, és így visszaállíthatják a kibocsátás természetesszimjél.b) fékezik az aggregált kereslet visszaesését, és így enyhítik a recesszió!.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.8. Adaptív várakozások mellena) a dezinfláció áldozati rátája alacsonyabb, minr racionális várakozások esetén.b) a múltba tekintő várakozások "újratermelik" az inflációt, tehetetlenségi inflációalakul ki.ével c) a jegybank hosszú távon sem képes leszorítani az infláció!.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.9. Az infláció csökkentésével járó reál GDP-áldozat alacsony lehet, ha1vat- a) a Phillips-görbe viszonylag lapos.b) érvényes a recesszió hiszterézis-elmélete.c) ha a szereplők hitelesnek tartják az inflációcsökkentési bejelentést, és várakozásaikatennek megfelelően módosítják.d) ha a monetáris politikai eszközök helyen inkább a költségvetési hiány lefaragásávalpróbálják csökkenteni az inflációt.e) Az a) és c) válasz is helyes.

11.1.1 . A következő előrejelzési hibák közül melyik példázza a Lucas-kritikát?a) A lakástámogatások gazdaságösztönző hatása elmarad attól. amire a kormány a

korábbi tapasztalatok alapján számított.b) A szokatlanul zord téli időjárás miatt az első negyedévi ipari termelés elmarad avárttól.c) Egy távoli fejlődő országbeli valutaválság hatására a vártnál kevesebb külfölditőke érkezik az országba.d) Az elhúzódó iraki konflikrus miatt drasztikusan emelkednek a világpiaci olajárak,így az infláció magasabb lesz, mim a jegybanki célérték.

11 . 1.11 . A Lucas-kritika arra hívja fel a figyelmet, hogya) a gazdasági előrejelzések pontatlanok.b) az adathibák mian az előrejelzési célú becslések megbízhatatlanok.c) a hagyományos becslési eljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikánaka várakozásokra gyakorolt hatását.d) a hagyományos becslési eljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikaibeavatkozások hatásmechanizmusában lévő késéseket.

11.1.12. Az alábbiak közül melyik lépés NEM tartozik a szabály szerinti gazdaságpolitikakörébe?a) A központi bank bejelenti, hogy mindenkor évi 3%-kal növeli a pénzmennyiséget.b) A központi bank a pénzmennyiség mindenkori növekedési ütemét a munkanélküliségiráta figyelembevételével. a következő képlet alapján határozza meg: pénzmennyiségnövekedési üteme = 3% + (munkanélküliségi ráta - 6%).c) A központi bank a pénzmennyiség növekedési ütemét a fentieken túlmenőenegyéb tényezőket is figyelembe véve, a mindenkori helyzet mérlegelését követőenállapítja meg.

11.1 .13. Az eseti gazdaságpolitika előnye a szabály szerintivel szemben, hogya) rugalmasan alkalmazkodhat a gazdaság pillanatnyi állapotához.b) időben bizonyosan konzisztens.c) egyszerű, előre kiszámítható.d) lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaságpolitika meglephesse a gazdasági szereplőket.

11.1. 14. Milton Friedman szerint a központi banknak egyenletes ütemben kellene növelnie apénzmennyiséget. Ha a központi bank követné ezt az ajánlást, akkora) aktív eseti politikát folytatna.b) passzív eseti politikát folytatna.c) szabály szerinti aktív gazdaságpolitikát folytatna.d) szabály szerinti passzív gazdaságpolitikát folytatna.

11.1.15. A szabály szerinti gazdaságpolitika előnye az eseti politikával szemben, hogya) mindenképpen passzív jellegű, így a szabálykövető központi bank nem okozhatb) rugalmasabban tud reagálni a változó körülményekhez.c) szabálykövető politika esetén elkerülhető az időinkonzisztencia problémájábóleredő hitelességvesztés.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

ll.l.l6. Melyik állítás igaz a racionális várakozásokról?a) Ha a szereplők várakozásai racionálisak, akkor sosem tévednek előrejelzéseikben.b) A gazdaság gyorsabban kilábalhat egy negatív keresleti sokk okozta recesszió- l :ból, ha a szereplők várakozásai racionálisak, mint akkor, ha a várakozások adaptívak.

c) Ha a szerepi ők várakozásai racionálisak, akkor a jegybank a pénzkínálat növekedésiütemének csökkentésével nem képes leszorítani az inflációt, vagyis a monetárispolitika tehetetlen.d) Racionális várakozások mellen a még váratlan gazdaságpolitikai lépések semhatnak .

l 1.1.17. Egy gazdaságban hosszú tá von a jegybank hite lesen követi a következő monetárispolitikai szabályt: dM = 3%+ (u - 6%). ahol Ma nominális pénzkínálat, u pedig aMmunkanélküliségi ráta . Tegyük fel, hogy r0 időpontig u = 6%, utána pedig egykedvezőtlen kínálati sokk következtében 8 %-ra emelkedik. A következő ábrák közül melyik írja le helyesen az árszínvonal időbeli alakulását?(Tételezzük fel , hogy a munkanélküliségi ráta változása és az erre adott jegybankiválasz is azonnal bekövetkezik 10 időpontban , valamint tekintsünk el az inflációsvárakozásokról!)

11.1.19. Az alábbi politikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára?a) Az expanzív politikát meghirdető választási ígéretek megtartása.b) A korábbi privatizációk tömeges felülvizsgálata.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.20. Az időinkonzisztencia problémája szerint a gazdaságpolitikusoknak a meghirdetettbeavatkozástól érdemes lesz eltérniük a végrehajtás során , merta) addigra a várakozások már kialakultak.b) az újabb adatok módosítják a korábbi elemzések eredményeit.c) úgysem hitte el a magánszektor a korábbi bejelentést.d) a politikai ciklusok miatt a meghirdetett gazdaságpolitikai beavatkozások gyakrannem realizálódnak.

11.1. 21 . Az alábbi politikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára?a) A pénzkínálatnak az output növekedési üteménél gyorsabb ütemű növelése anulla infláció politikájának meghirdetése után.b) Ideiglenes adóamnesztia az adócsalók számára.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.22. A szabály szerinti monertáris politika célváltozója szokott lennia) a pénzmennyiség, a nominál jövedelem vagy az árszínvonal.b) a munkanélküliségi ráta, a nominál jövedelem vagy a reálkamatláb.c) a nominálkamatláb, a reáljövedelem vagy az árszínvonal.d) a reálkamatláb, a reáljövedelem vagy a munkanélküliségi ráta.

11.1.23. A szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés szabálya azt jelenti, hogya) recesszió idején a korábbinál többet kell költekeznie a kormánynak.b) a költségvetés deficitjét hitelfelvétellel kell finanszírozni.c) a költségvetés deficitjét pénzteremtéssei kell finanszírozni.d) a költségvetés kiadásait mindenkor az adóbevételekből kell finanszírozni.

11.1.24. Tegyük föl. hogy Equi libriában a nettó adóbevételek a mindenkori GDP 20%-át

teszik ki. A parlament olyan törvényt hoz, amely szerint a kormányzati vásárlásoknakminden időszakban egyenlőknek kell lenni a nettó adóbevételekkel Korábban akormányzati vásárlások rövid távon függetlenek voltak a GDP-től. Ez a törvény akorábbiakhoz képesta) stabilizálja a gazdaságot, mert kiküszöböli a költségvetési deficitet.b) növeli a gazdaság instabilitását.c) fellendülés esetén stabilizáló, recesszió esetén desrabilizáló hatású.d) recesszió esetén stabilizáló, fellendülés esetén desrabilizáló hatású.

11.1.25. A szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés szabálya azt jelenti, hogya) a jegybank nem finanszírozhatja a költségvetés hiányát.b) az államadósság reálértéke állandó.c) a deficitek és többletek a gazdasági ciklus átlagában kiegyenlítik egymást.d) a kormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy hitelfelvétellel generációk közöttijövedelem-átcsoportosítást valósítson meg.

11.1.26. A szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés szabályának (G = T minden időszakban)követésea) fellendülés esetén adóemelést vagy a kormányzati vásárlások csökkentését követelimeg.b) növeli a gazdaság instabilitását.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.27. Tegyük föl, hogy a kormányzat egy évre elhalasztott adófizetésre nyújt l ehetőséget.Ez a lehetőség a fogyasztás jelentős bővülésére vezeta) a véletlen bolyongás hipotézise szerint.b) abban az esetben, ha a fogyasztók nem számítottak a halasztott adófizetésre.c) abban az esetben, ha a fogyasztók jelentős része effektív hitelfelvételi korláttalszembesül.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.28. A magánszektortól fölvett hitellel finanszírozott adócsökkentés beruházásokat szorítkia) a ricardói ekvivalencia teljesülése esetén.b) az IS-LM modellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellen.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem

11.1.30. Az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes rátájaa) 2 l/3%.b) kb. 5%.c) akkor áll be, ha a gazdasági növekedés üteme évi 4%.d) A b) és a c) válasz is helyes.

Költségvetési deji.cil és államadósság11.1.31. A kormányzat intertemporális költségvetési korlátja azt fogalmazza meg, hogya) a költségvetési politika nem hat az aggregált keresletre. b) a hitelpiacok tökéletesen működnek, a kormányzat pedig ugyanolyan feltételekmellen jut lútelhez, mint a magánszerepi ők.

c) a felhalmozott államadósságot vissza kell fizetni.d) kiegyensúlyozott költségvetést kell fenntartania.

11.1.32. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a szereplők inflációs várakozásai nem változnakegy időszakban. Ebben az esetben biztosra vehetjük az infláció felgyorsulását, haváratlanula) növekszik a költségvetési hiány, és emelkednek a világpiaci olajárak (egy olajimportőrországban).b) szűkíti a jegybank a pénzmennyiséget, és a szakszervezetek jelentős béremeléstharcolnak ki.c) erősödik a fogyasztói bizalom (fellendül a fogyasztási kereslet), és új technikaieljárások kifejlesztése széles körű költségmegtakarítást eredményez a vállalatoknál.d) csökken a pénz forgási sebessége, és új környezetvédelmi óvintézkedések előírásaszéles körben költségemelkedést okoz a vállalatoknál

11.1.33. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeli adócsökkentésa) nem csökkenti a társadalmi megtakarítást.b) nem növeli a fogyasztást.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.34. A ricardói ekvivalencia szerint, változatlan folyó makrojövedelmet és változatlanjelenlegi és jövőbeni kormányzati vásárlásokat föltételezve, a fogyasztók a jelenbeniadócsökkentésre úgy reagálnak, hogya) az adócsökkentés összegével növelik megtakarításukat, miközben fogyasztásuknem változik.b) az adócsökkentés nagy részével növelik fogyasztásukat, kisebbik részével pedigbővítik megtakarításukat.c) az adócsökkentés összegével csökkentik megtakarításukat és növelik fogyasztásukatd) az adócsökkentés kisebbik részével növelik fogyasztásukat, nagyobbik részévelpedig bővítik megtakarításukat.

ll. l . 35. A ricardói ekvivalencia érvényesülése eseténa) a kormányzati kereslet (G) kötvényfinanszírozású növelése ugyanakkora hatástgyakorol az aggregált keresletre, mint az adófinanszírozású növelése.b) a fogyasztók költségvetési korlátja nem módosul a jelenlegi adócsökkentés hatására,ha a jelenbeni és a jövőbeni kormányzati kereslet nem változik.c) a kormányzati keresletjövőbeni csökkenésére irányuló várakozás növeli a jelenbenifogyasztást.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

11 . 1.36. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeni adócsökkentésa) nem növeli a jelenlegi költségvetési deficitet.b) nem növeli az aggregált keresletet.c) nem növeli a magánmegtakarítást.d) csökkenti a társadalmi megtakarítást.

11.1 .37. Ha a fogyasztók hitelfölvételi korlátja effektív (azaz optimális fogyasztási szerkezetük

megvalósításához szeretnének hitelt fölvenni, de nem tehetik), akkora) nem érvényesülhet a ricardói ekvivalencia.b) a jelenlegi jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság éréke egységnyi.c) a jelenbeni adócsökkentés növeli a folyó fogyasztásukat, de csökkenti a jövőbelifogyasztásukat.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

11.1.38. A ricardói ekvivalencia elleni érv, hogya) bizonyos fogyasztók hitelfölvételi korlátja effektív.b) a fogyasztók nem látják át a jelenlegi és a jövőbeni adók közötti összefüggéseket.c) Az a) és b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.39. A ricardói ekvivalencia szerint változarlan aggregált kibocsátás mellett a jelenbenifogyasztás emelkedik, ha ceteris paribusa) a kormányzat jelentősen csökkenti az adókat.b) a kormányzat jelentősen csökkenti a kormányzati vásárlásokat, mert ekkor afogyasztók jövőbeni adócsökkentést várnak.c) Az a) és a b) válasz is helyes.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.40. Tegyük föl, hogy egy két időszakos fogyasztási modellben egy fogyasztó a ricardóiekvivalencia modellje szerint gondolkodik. A reálkamatláb 5%-os (r = 0,05), ésegy adócsökkentés folytán a fogyasztó l. időszakban rendelkezésre álló reáljövedelme1000 egységnyivel emelkedik. Ennek következtében a 2. időszakra várt rendelkezésreálló reáljövedelmea) l OOO egységgel csökken.b) 1050 egységgel csökken.c) nem változik.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11.1.41. Tegyük föl, hogy két ország (A és 8) reál államadóssága és árszínvonala 2001elején éppen egyenlő. A két ország 2001 -es költségvetési deficitje az államadósságután esedékes kamatfizetéseket leszámítva éppen egyenlő. A két ország közötti egyetlenkülönbség, hogy A országban az inflációs ráta 10%-os és így a nominális kamatláb13 %-os, míg B országban az inflációs ráta nulla százalékos, s így a nominális ésreálkamatláb egyaránt 3%-os. Ennek alapján az államadósság reálértéke az év végéna) A országban nagyobb lesz, rnint B országban.b) B országban nagyobb lesz, rnint A országban.c) mindkét országban ugyanakkora lesz.d) a fenti adatok alapján eldönthetetlen módon alakul.

11.1.42. A reál költségvetési deficita) egyenlő a kamatkiadások nélkül számított deficittel.b) egyenlő a reál államadósság növekményévelc) egyenlő a ciklikusan kiigazított deficittel.d) Egyik fenti válasz sem

l. Melyik állítás HAMIS a CPI-vel kapcsolatban?a) Tárgyidőszaki súlyozású (Paasche-index).b) Nem tartalmazza a kormányzat által vásárolt áruk áremelkedésének mértékét.c) Nem számol a termékek helyettesíthetőségéveLd) Amikor a különböző termékek árai különböző mértékben változnak, akkor inkábbfelülbecsüli a megélhetés költségeinek növekményét.

3. Melyik munkanélküliséggel kapcsolatos definíció helytelen?a) Munkaerő-állomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek.b) Munkanélküliségi ráta = (munkanélküliek/munkaerő-állomány) · 100.c) Részvételi arány (aktivitási ráta) = (munkaerő-állománylteljes lakosság) · 100.d) Munkanélküliségi ráta = azon emberek százalékos aránya a munkaerő-állományonbelül. akik szeremének dolgozni, de nincs állásuk.

4. A várakozási munkanélküliség kialakulásának oka lehet:a) a szakszervezetek gyenge érdekérvényesítő képessége;b) az alacsony minimálbérek;c) a vállalatok a munkaerő-fluktuáció csökkentését szolgáló béreket fizetnek;d) a vállalatok a morális kockázat növelését szolgáló béreket fizetnek.

5. A gazdaság klasszikus modelljének termelési függvényére NEM igaz, hogya) a tőke és a munka a két termelési tényező benne.b) az árszínvonal nem szerepel benne változóként.c) a termelési tényezőket 10%-kal növelve a kibocsátás 10%-nál gyorsabban növekszik.d) a termelés hatékonyságának változása megjelenik a termelési függvény változásában.

6. A klasszikus gazdaságban (hosszú távon) igaz, hogya) az árak nem képesek rugalmasan alkalmazkodni.b) a központi bank a pénzkínálat befolyásolásával hatást gyakorolhat a gazdaságreálváltozóira.c) a kibocsátás nagyságát csak a kínálat határozza meg.d) nem érvényesül a klasszikus dichotómia elve.

7. Egy Cobb-Douglas termelési függvény esetén az alábbi események közül melyikcsökkenti a tőke bérleti díját?a) Egy földrengés elpusztítja a tőkeállomány egy részét.b) A technológia fejlődése következtében növekszik a termelékenység.c) Egy elvándorlási hullám hatására csökken a munkacrőállomány .d) Egyik sem csökkenti a tőke bérleti díját.

8. A Solow-modellben stacionárius növekedési pályára NEM igaz, hogya) a hatékonysági egységre jutó tőke változatlan.b) a hatékonysági egységre jutó kibocsátás növekedési üteme nulla.c) az egy munkásra jutó kibocsátás a technikai haladás ütemével nő.d) Mindegyik fenti állítás igaz.

9. A Solow-modellben a megtakarítási ráta emelkedésea) tartósan alacsonyabb fogyasztást eredményez.

b) egyensúlyban magasabb egy főre jutó tőkeállományhoz vezet.c) növeli az aranyszabály szerinti egy főre jutó tőkeállománytd) hosszú tá von gyorsabb gazdasági növekedést j elem.

10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az aggregált termelési függvény Y= A· K'·3 ·L' Jegyenlerű. Ismert továbbá, hogy a gazdasági növekedés üteme 5%-os, a tőkeállomány(/()növekedési üteme szintén 5%-os, a munkamennyiség (L) növekedési ütemepedig 3%-os. A fentiek szerint ebben a gazdaságban a teljes tényezőtermelékenységnövekedési ütemea) 5%-os.b) 3%-os.c) 2 %-os.d) Egyik fenti válasz sem helyes.

ll. Definíció szerint a pénz három célt szolgál Az alábbiak közül melyiket NEM?a) Vagyontartási eszköz.b) Értékmérő eszköz.c) Forgalmi eszköz.d) Termelési tényező.

12. A Baumol- Tobin-modellben igaz, hogya) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül.b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kétszer annyit jár bankba.c) a pénzkereslet kamatrugalmassága -0,5.d) az összes költség az elveszett reálkamatból és a bankba járás költségéből áll.

13. Kinek van a legnagyobb esélye elkerülni az alábbiak közül a váratlan infláció károshatását?a) Aki sokszor fizet bankkártyávalb) Aki részvényekbe fekteti vagyonát.c) Aki megtakarításait a befőttes üvegbe rejti.d) Aki fix kamatozású kölcsönt ad.

14. A mennyiségi egyenletből levezetett aggregált keresleti görbe jobbra tolódik, haceteris paribusa) a nominális pénzmennyiség csökken.b) az árszint kedvező kínálati sokk miatt csökken.c) a pénz forgási sebessége emelkedik.d) technológiai újítás miatt a potenciális kibocsátás emelkedik.

15. Egy nemzetgazdaság rövid távú állapotában a jövedelem magasabb, mint a hosszú távúkibocsátási szint. Hosszú távon (minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve)a) a kibocsátás visszaáll a természetes állapotnak megfelelő szintre, és az árszínvonalcsökken a rövid távú egyensúlynak megfelelő szinthez képest.b) a jövedelem a természetes kibocsátásnak megfelelő szintre csökken, az árszínvonalpedig magasabb lesz.c) a kibocsátás az árszint változatlansága mellett visszaáll a hosszú távú szintjére.d) a monetáris politikától függően vagy az árszint, vagy a kibocsátás alkalmazkodik.

16. Egy gazdaságról ismert, hogy a fogyasztási függvény C = 192 + 0,8Ym, az adóbevételekT = 240+ 0,12Y, kormányzati vásárlások nagysága G = 6800, a beruházásikereslet l = 12 OOO - l OOOi, reálpénzkereslet L = 6000 + 0,5 Y - l OOOi, azárszínvonal értéke l és rögzített. A jegybank által előírt tartalékráta l O%. Mekkoramonetáris bázis me llen lesz a piaci kamatláb nagysága 4% (a készpénz/betét aránytólmost eltekinthetünk)?a) 270000b) 27000c) 2700d) Egyik fenti válasz sem helyes.

17. Az IS-LM modellben (a gazdaság rövid tá von) melyik gazdaságpolitikai akció hatásáracsökken a reálkamatláb?a) Ha a jegybank csökkenti a pénzkínálat növekedési ütemét.b) Ha a jegybank bővíti a pénzkínálatotc) Ha a megnövelt kormányzati kiadásokat adóemeléssel finanszírozzák.d) Ha a kormányzat fokozza az áruk és szolgáltatások iránti keresletét.

18. Ha a reáljövedelem emelkedett, a reálkamatláb pedig csökkent a kormányzati vásárlásoknövelése után , akkor az JS-LM modellbena) az JS görbe függőleges.b) az LM görbe függőleges.c) a jegybanknak bővítenie kellett a pénzkínálatotd) a jegybanknak szűkítenie kellett a pénzkínálatot

19. Ha az emberek bármely kamatszint mellett a korábbinál több készpénzt kívánnaktartani, akkora) az LM görbe balra/felfelé tolódik.b) a reáljövedelem csökken.c) a kamatláb emelkedik.d) Mindegyik fenti válasz helyes.

20. Melyik állítás nem igaz a multiplikátorhatással kapcsolatban a keynesi kereszt modelljében?a) A kormányzati kiadások emelése az emelésnél nagyobb mértékben növeli azegyensúlyi jövedelmet.b) A kiadási multiplikátor - abszolút értékben - kisebb, mint az adómultiplikátor.c) Az adóbevételek csökkentése a csökkentésnél nagyobb mértékben növeli az egyensúlyijövedelmet.d) Lineáris fogyasztási függvényesetén a kormányzati multiplikátor konstans.

21. A profitvárakozások javulása esetén rövid távon azért nő a gazdaság jövedelme,a) az IS függvény balra tolódik, és ezért növekszik a makrokereslelb) az IS függvény jobbra tolódik, és ezért növekszik a makrokereslelc) a makrokínálati függvény jobbra tolódik, me rt növekszik a tőkeállomány.d) a makrokínálati függvény jobbra tolódik, de nem a c) pontban említett okokmiatt.

23. Melyik állítás NEM igaz a ragadós bérek modelljében?

a) Ha az árszínvonalra vonatkozó várakozások megegyeznek a tényleges árszínvonallal, akkor a kibocsátás a potenciális értékét veszi fel.b) Az AS görbe pozitív meredekségű.c) Ha az árszínvonal az előzetesen vártnál jobban emelkedik, nő a foglalkoztatás.d) A foglalkoztatás szintjét a munka kínálata határozza meg.

24. Melyik állítás HAMIS? A Phillips-görbe szerint az infláció csökken, haa) a fogyasztási kereslet növekszik.b) a várt infláció csökken.c) nő a ciklikus munkanélküliség.d) az olajárak esnek.

25. A gazdaságpolitikai beavatkozások belső késésea) addig tan, amíg a gazdaságpolitikai lépés gazdaságra gyakorolt hatása nem jelentkezik.b) azért következik be, mert a gazdaságpolitika nem hat azonnal a kiadásra, jövedelemreés a foglalkoztatásra.c) hosszabb a monetáris politikánál, mint a fiskális politikánáld) a gazdaságot érő sokk és a sokkra adott gazdaságpolitikai válasz között elteltidőszak.

26. Az automatikus stabil izátoroka) jellemzője, hogy belső késésük alig több, mint a monetáris politikáé.b) fellendülés idején visszafogják a gazdaságot.c) hatása ellen tehetetlen a fiskális politika.d) csak a Lucas-kritika érvénytelensége idején működhetnek.

27. Az alábbiak köz ül melyik fogyasztási függvény esetén lesz a legnagyobb a kormányzatikiadások multiplikátora?a) Milton- Friedrnan permanens jövedelem hipotézise szerinti (C = aYP).b) Csak a létfenntartáshoz szükséges mennyiség fogyasztása (C = C0c) Keynes-féle (C = C0 + eY).d) Modigliani életciklus-hipotézise szerinti [C= (W+ RY)fT, ha c> l i T].

28. Fisher modelljében a reálkamatláb emelkedésének hatására a helyenesítési hatása) növeli a második időszaki fogyasztást, mert növekszik a megtakarításból származómásodik időszaki jövedelem.b) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá lesz a másodikidőszaki fogyasztás az elsőhöz képest.c) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert csökken a fogyasztó jövedelmeinekjelenértéke.d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbb lesz az első időszakifogyasztás.

29. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban érvényesül a ricardói ekvivalencia, s az árszínvonalrövid távon rögzített. Ebben a gazdaságban az adóemelései finanszírozottkormányzati vásárlás növelésea) nagyobb hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátássalfinanszírozott kormányzati vásárlásnövelés.b) kisebb hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátással finanszírozottkormányzati vásárlásnövelés.

c) ugyanakkora (nem nulla összegű) hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint akötvénykibocsátással finanszírozott kormányzati vásárlásnövelés.d) egyáltalán nem hat az aggregált keresletre.

30. Melyik állítás HAMIS? A Solow-maradéka) a technikai haladás ütemeként értelmezhető.b) a kibocsátás változásának azon része, ami nem magyarázható meg a tőke és amunka változásaival.c) a kibocsátás és a termelési tényezők százalékos változása különbségével egyenlő.d) Mindegyik fenti állítás igaz.