szent erzsÉbet – ÁrpÁd-hÁzi kirÁlyleÁny 2007 ... tajekoztato 2007_2.pdf · tásra a magyar...

XXVI. évfolyam, 2. szám Budapest, 2007

Ma is élõ példaképünkSzent Erzsébet a családok védõszentje is – 2007. a Családok Éve is.Szent Erzsébet védõszentje az ifjú házasoknak, a gyermeket váróknak, a gyermekeket nevelõknek; a családnak.

A család összetartó ereje, mely a szereteten alapul és az egymás iránti felelõsség-érzetre épül – de nem csak a szülõk fele-lõssége ez a gyermekek iránt, hanem a gyermekek felelõssége szüleik, nagyszüleik iránt is – segít abban, hogy emberkéntéljünk ebben a kegyetlen világban.

Szent Erzsébet megtartó szeretete, ereje segítsen valamennyiünketmegértésben, szeretetben és nem alkuvó, erõs hitünkben.

SZENT ERZSÉBET – ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYLEÁNY

2007 – SZÜLETÉSÉNEK 800. ÉVFORDULÓJA

„Magyar földön fakadtál,

Árpádvérbõl származtál,

Idegenben hajtottál ki, virágoztál.”

Szétosztotta magát-javát sok szegény nép jajbajába,

Hiába volt fényes udvar szégyenítõ intrikája…

Nem kellett a német császár királynõi koronája,

Assisi Ferenc palástja védõn borult vállára.

Kisemmizve, kiüldözve gyermekivel el a várból...

Arany szívedhez a mennybe száll ma esdõ sóhajunk:

Tar-mezõnkért, szenvedõkért, éhezõkért van bajunk…

Szülõfölded népe kér most (nem a koldus idegen)

Húzd szét felhõkárpitod és nézd, mi van idelenn!

Égbenélõ, földönjáró, Rózsák Szentje, Erzsébet!

Hazánk népe, Erdõelve népe térdel Elõtted

Most adj nékünk, szórd ki nékünk csodás rózsás kötényed.”

2 VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 2007/2.

Tartalom:•Árpád-házi Szent Erzsébet-ünnepség

Sárospatakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

•90 éve történt – OTRANTÓ, 1917 – A fényesgyõzelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

•HORTHY-emléktábla avatása,Hadtörténeti Múzeum, 2007. május 19. . . . . . . 5

•HORTHY emlékezõ elõadássorozat . . . . . . . . 6

•Beszélgetés v. Csák Attila szobrászmûvésszel . 6

•Szobrot Horthy Miklós Kormányzó ÚrnakSzegeden!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

•A Szent Korona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

•Szent Korona fogadalomtétel . . . . . . . . . . . . . . 7

•Lelki egységünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

•TRIANON. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

•Trianon és a Történelmi Vitézi Rend. . . . . . . 10

•v. Wass Albert: Szentek zendülése II. . . . . . . . 11

•Az ország hangulata nyomasztó volt,a sajtó hangja levert, rezignált és drámai . . . . 12

•Szomor Iván: Trianoni himnusz . . . . . . . . . . . 12

•Trianonra emlékeztetvejúnius 4. – nemzeti gyásznap!. . . . . . . . . . . . . . 13

•Boldog Apor Vilmosra emlékeztünk . . . . . . . 14

•Hõsök Napja, Mány, 2007. május 27. . . . . . . . 14

•Hõsök Napja – ünnepség Balatonfüreden . . . 14

•ERDÉLY – Vitézavatás Székelyföldön . . . . . 15

•A Történelmi Vitézi Lovagrendbejegyzése Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

•A Vitézi Rend egységérõl tanácskoztakKolozsváron. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

•Szent István királyunkra emlékeztünkCsíkszeredában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

•„Életem legnehezebb napja lesz...!” . . . . . . . . 17

•A Szent László Lovagrend 2007. évitalálkozója Sümeg, 2007. június 9.. . . . . . . . . . 18

•A Szent László Lovagrend ésa Történelmi Vitézi Rend Egyesület kapcsolataa 2007. évi sümegi találkozó fényében . . . . . . 19

•Vitéz Kocsis József koronaõrre emlékeztünk 20

•Vitézi zászlószentelés Pápán . . . . . . . . . . . . . . 21

•A Történelmi Vitézi Rend Széki Ülése . . . . . 21

•Magyar Vitézek Emlékmûvea Pákozdi Nemzeti Katonai Emlékhelyen . . . 22

•GYÕZELEM! – 1848. szeptember 29.– A Pákozdi Csata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

•Rendezvények a Történelmi Vitézi RendKözép-Magyarországi Keleti Törzsszékszervezésében, illetve részvételével . . . . . . . . . 24

•Árpád-házi zászlókkal az évfordulón . . . . . . . 25

•Hõsök napja, megemlékezés . . . . . . . . . . . . . . 27

•A XX. századi világháború elsõ hõsi halottja. 29

•Rendünk történetének tisztánlátásához . . . . . 31

•SZÜLETÉSNAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

•Készülõdtem egy ünnepségre, egy ünnepre . . 32

•Vitéz Gémesi Csabát köszöntjükszületése napján! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

•Gólyahír! Örömhír! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

•Árpád-ház Alapítvány közhasznú szervezet . . 33

•A HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK . . . . . . . . . . . 34

•„Merjünk nagyok lenni!” . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

•Augusztus 20. – Szent István király ünnepe . . 36

Kiadja:Történelmi Vitézi Rend Egyesület

Felelõs kiadó:v. Dékány Ágoston orsz. tkp.

Felelõs szerkesztõ: v. Tolnai Eta

Vitézi Tájékoztató SzerkesztõségePostacím: 1399 Budapest, Pf. 694/123

e-mail: [email protected]

Honlap címe:www.vitezirend.co.hu

2007/2. VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 3

Árpád-házi Szent Erzsébet-ünnepség SárospatakonSzületésének 800. évfordulóján nagyszabású rendez-

vénnyel emlékeztek meg Sárospatakon a város legna-gyobb szülöttérõl, Szent Erzsébetrõl.

2007. május 27-én, pünkösdvasárnap a Rákóczi-várLovagtermében óriási érdeklõdés mellett került kiállí-tásra a Magyar Szent Korona hiteles másolata, amelynekõrségét a Magyar Koronaõrök Egyesülete és a Történel-mi Vitézi Rend Egyesület adták. Pünkösdhétfõn dél-

elõtt, Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának 772.évfordulóján a Vártemplomban ünnepi szentmisét muta-tott be Seregély István ny. egri érsek. Az oltár mellettidíszhelyen ismét látható volt a Magyar Szent Korona má-solata.

A szentmisét követõ körmenetben a Történelmi VitéziRend díszegységét vitéz Hunyadi László fõkapitány és vi-téz Miklósi Zsolt Miklós törzskapitány vezették.

Fotó

:Koc

zkás

Erz

sébe

t


Kormányzó úrra emlékezünk. † Estoril, 1957.

90 éve történt – OTRANTÓ, 1917 – A fényes gyõzelem„A tengeri hadviselés katonái aggódtak a

tengerészekért. A hajót üldöztük, nem azembert – az akár te is lehettél volna.” ÍrtaRex Chard, õfelsége hadiflottájánaknavigátora.

A nálunk büszkébb nemzetek szívesenemlékeznek hadtörténetük gyõztes csatá-ira, számukra ismeretlen az az önkínzó él-vezet, mellyel mi merengünk vesztes há-borúinkról.

Pedig nekünk is vannak gyõztes csatá-ink!

Elõdeink gyakran erejüket meghaladóhadi vállalkozásokat vittek gyõzelemremind szárazon, mind tengeren. A mai,szárazföldi határok közé szorult hazánkpolgárainak furcsán hangozhat, de törté-nelmünkben a magyar tengerészek szolgáltak a Monar-chia hadihajóin, mely védelmi jellegû haderõnem volt.

Feladata volt: háború esetén a Monarchia erõi szabadpart menti közlekedésének biztosítása és az esetlegespartraszállás megakadályozása. Ezt sikerrel és maradék-talanul ellátták.

Az osztrák–magyar haditengerészet gyõztes tengericsatái:

– 1866. július 20-án, Lissa térségében legyõzve az olaszflottát, megszüntette Olaszország egyeduralmát az Adrián.

– 1917. május 15-én az I. Világháborúban széttörte azotrantói angol – francia tengerzárat.

Mindkét esetben a számbelileg és technikailag gyön-gébb fél diadalmaskodott ellenfele fölött, a vezénylõ pa-rancsnok fölényesen jobb tudása és kezdeményezõképes-sége révén.

Az I. világháborúban az ellenfél, hogy a Monarchia ha-jóinak kijutását a Földközi-tengerre megakadályozza éstengeri úton történõ ellátását lehetetlenné tegye, az olaszcsizma sarkánál, az otrantói szorosban, elsõsorban franciaés angol hadihajók védelme alatt, mûszaki zárat létesített.

Ezt meg kellett szüntetni.Az Osztrák–Magyar Monarchia hadihajói, a Novara,

Helgoland, Saida cirkálók, a Csepel és Balaton rombolók1917. május 14-én az esti órákban futottak ki a cattaróiöbölbõl. A támadásra május 15-én kora hajnalban kerültsor, amikor nagyobb olasz hajómozgást észleltek a tenger-zár mögött.

A tengerzárat az elsõ rohammal megsemmisítették, 23hajót elsüllyesztettek, majd felvették a harcot a védelmük-re sietõ ellenséges hadihajókkal, amelyek kétszeres tûzerõés háromszoros hajóûrtartalom túlerõben voltak.

A küzdelem alatt Horthy sorhajókapitány maximálisankihasználta hajóinak manõverképességét és a legénységösszehangolt munkáját. Az ütközetben õ is megsebesült, aNovara mozgásképtelenné vált megsérült fõgépe miatt.Saját hajóveszteség nem volt.

Az ellenfél visszavonult, veszteségei: amûszaki zárat tartó hálógõzösök, 2 rom-boló, 1 repülõgép, 2 szállítógõzös, 1 fran-cia romboló, a Darthmouth zászlóshajó.

A szétrombolt tengerzárno keresztülhosszú ideig akadály nélkül haladhattakát a Monarchia hajói.

A Mária Terézia Rend káplánja Hort-hy Miklóst a rend lovagkeresztjével tün-tette ki – amely a kitüntetett kérelmérebárósággal jár, – és amelyet – jellemzõen– Horthy sohasem kért! Ez a rendi kápta-lan olyan szigorúsággal ítélte meg a lovag-keresztet Horthynak, hogy még az 1915.évi december 5-én San Giovanni di Me-dua kikötõjében véghezvitt haditettét isbelevonta ítéletébe kiemelve annak nagyjelentõségét a háború kimenetelére néz-

ve, mert a kikötõben tárolt és Montenegró megsegítésétcélzó hadianyag megsemmisítése hozzájárult Montenegrómegszállásához, elfoglalásához.

– Horthy hõsiességérõl és az ütközet jelentõségérõl azosztrák katonai folyóirat írja 1967-ben „ a legnagyobb csa-ta az Adrián az elsõ világháború alatt.”

– E.B. Potter és Ch. W. Nimitz USA flottaparancsno-kok írják a „Tengeri hatalom, haditengerészeti történe-lem” címû könyvükben: „…csak május 15-én sikerültHorthy Miklós sorhajókapitánynak a NOVARA,HELGOLAND és SAIDA cirkálókkal eredményesenszétzúzni a zárat…”

– Ellenfele Guido Milanesi nyilatkozata: „Olyan ellen-fél áll velünk szemben, akinek, ha legyõzzük, rögtön kezetnyújtottunk volna.”

– Rizzo olasz királyi fregattkapitány, a Szent István csa-tahajónk elsüllyesztõjének nyilatkozata: „Feltétlenül elkell ismerni, hogy Horthy a háború alatt izzó és értékesparancsnok volt, csodálatos energiával!”

– Hasonló értelemben fejtette ki véleményét Thaon deRavel olasz kir. tengerészeti miniszter Rooseweltnek:(akit akkor Wilson, mint tengerészeti államtitkárt küldöttRómába, hogy az olaszokat erélyesebb tengeri harcra buz-dítsa az osztrák–magyar tengeri erõk ellen) „Ráadásul vanegy vakmerõ parancsnokuk, aki a legváratlanabb pillana-tokban kifut hajóival és támad meg bennünket. Nem, ek-kora kockázatnak nem tehetjük ki flottánkat!”

– Franz von Hippen tengernagy, a német csatacirkálóflotta parancsnoka a skagerraki csatában: „Különösen ki-emelkedõnek tartom a cirkálók bátor és lovagias magatar-tását, amikor máshonnan is fenyegetve az életben maradtellenség megmentésére siettek.”

– Richard Scheer tengernagy, a német flotta parancs-noka a skagerraki csatában: „Horthy nem habozott, ha-nem egyenesen az ellenségnek tartott.Eennek a tetterõ-nek, ennek az ügyes és semmitõl vissza nem riadó tett-erõnek az ellenfél nem tudott hasonló elszántságot szem-

(Fotó: 1920)


beállítani…” így Horthy neve is elválaszthatatlanulösszeforr Tegethoff neve mellett a cs. és kir. Haditenge-részetével.”

– Jean Pellitier Doisy írja, a velünk mindig is ellenségesbeállítottságú franciák tengerészeti szaklapjában, a COLSBLEUS-ban: „A cs. és kir. haditengerészet elhatároz egyakciót a zár ellen. Végrehajtja a híres nagybányai HorthyMiklós sorhajókapitány… az esemény Horthy mesteri ke-ze által elvitathatatlan osztrák siker!”

– Mark Kerr angol tengernagy, az adriai brit tengerierõk parancsnokának jelentése a brit admiralitás részére:„Semmi kétség sem fér hozzá, hogy az osztrák–magyar cir-kálók magatartása egészen rendkívüli módon lovagiasvolt. Ha valamelyik drifter felvette a küzdelmet és vonako-dott magát megadni, a cirkálók nem süllyesztették el, ha-nem, ha már harcképtelenné vált, úszni hagyták. Ez a ma-gatartásuk valóban teljes mértékben megfelel a tengerész-lovagiasság tiszteletére méltó régi hagyományainak.”

A számûzetésben, Estorilban, különféle gondok árnyé-kolták be a Horthy családot, vagyontalanok voltak. Tiszte-

lõi és a jó barátok Horthy-alapítványt hoztak létre, megél-hetésük akkor került szilárdabb alapokra.

Távol tartotta magát az emigrációs politikától, de élénkfigyelemmel kísérte a világesemények alakulását.

Az 1956-os forradalom leverése mélységesen lesújtotta,egészsége megromlott.

Élete gyertyája 1957. február 9-én kihunyt.A lisszaboni angol temetõben helyezték örök nyuga-

lomra. Újratemetését a Magyar Tengerészek Egyesületekezdeményezte a család hozzájárulásával, majd megszer-vezte és lebonyolította azt, együttmûködve a kenderesiönkormányzattal.

Ezen méltó helyen õrizze az emléktábla vitéz nagybá-nyai Horthy Miklós altengernagy, kormányzó és bajtársaiemlékét.

Magyar Tengerészek Egyesületev. Putzkaller Aladár hadnagy

(A beszéd elhangzott v. nagybányai Horthy Miklós kormányzó úremléktáblája avatásán, 2007. május 19-én, Budapesten.)

HORTHY-emléktábla avatása,Hadtörténeti Múzeum, 2007. május 19.

A Történelmi Vitézi RendEgyesület és a Magyar Tengeré-szek Egyesületének részvételévelbensõséges ünnepség keretén be-lül avatta fel nagybányai HorthyMiklós kormányzó úr emléktáblá-ját a Hadtörténeti Múzeum belsõudvarán.

Emlékbeszédet tartott v. Putz-kaller Aladár v. hdngy, a MagyarTengerészek Egyesületének elnö-ke (képünk), imát mondott v. Kal-csics Péter tengerész gépüzem ve-zetõ, a Magyar Tengerészek egyesületének vezetõségitagja.

Díszõrséget adtak a Történelmi Vitézi Rend tagjai, azisaszegi hagyományõrzõ huszárokkal. Az emléktáblát al-kotta és adományozta v. Csák Attila mb.v.alhdgy.

v. Hunyadi László, a T. V. R. fõkapitánya (középen) a rendtársak-kal: a Magyar Tengerészek Egyesülete, Díszelgõ Alakulata képviselõi-vel és a T. V. R. nem-tengerész tagjaival

Fotó

:Tol

naiE

ta


v. Miklós Zsolt Miklós, Buda törzskapitánya, v. HunyadiLászló fõkapitány és v. Zeidler Sándor szkp.

HORTHY emlékezõ elõadássorozatmásodik rendezvénye 2007. V. 10-én, a MOM-épület dísztermében

A nemzetközileg elismert, kiváló szakértõ, v. Zeidler Sándor úr,szkp. által tartott elõadás nem csak a kitüntetések felsorolásábanmerült ki, de foglalkozott a kor katonapolitikai viszonyaival, diplo-máciai körülményeivel is.

A Haza- és Nemzetépítõ Kormányzó elismerését és elismertségéthûen deklarálják azok a legmagasabbrendû kitüntetések, melyekkelelismerték Õt, mint a kor egyik legkiválóbb katonáját, politikusát ésdiplomatáját. Büszke kell legyen az a nép, amelynek ilyen kiválósá-gai vannak; akik életükkel példát mutatnak, akik hívek esküjükhöz –Hazát és Népet szolgálnak életük utolsó pillanatáig.

Elõadássorozatunk folytatódik õsszel; ennek részleteirõl honla-punkon bõvebb információkkal szolgálunk.

V.T.

Beszélgetés v. Csák Attila szobrászmûvésszelAz emléktábla avatásakor volt alkalmunk arra, hogy

hosszabban beszélgessünk v. Csák Attila restaurátor-szob-rászmûvésszel, a konstruktív gondolatokkal teli, energikusfiatal mûvésszel – az Emléktábla avatása kapcsán – s a ténymiatt: adományozta ezt a nagyszerû alkotást Rendjének –Hazájának.

„Családon belül, környezetemben egyértelmû az elkö-telezettség és elhivatottság nemzeti értékeink mellett.Számomra igen megtisztelõ volt a felkérés Kormányzóurunk emléktáblájának elkészítésére. Ahogy Fõkapitányúr is említette: az elmúlt 50 évben nem avattak Horthy--emléket Budapesten. Kiemelem: Budapesten. Ez az em-léktábla az elsõ. Azt hiszem, megfelelõ alázattal – és nagylelkesedéssel fogtam a munkához. Nagyon örülök annak,hogy ezen az ünnepségen annyi kitûnõ alkotás közé kerültaz enyém is, s arra legfõként, hogy ez Kormányzó úr em-léktáblája lehet.

A portré a vitézségi kisezüst alapján készült bronzból.A carrarai márványtáblát a Történelmi Vitézi Rend bizto-sította. Nem tudok ebben a vonatkozásban értékrõl be-szélni, hiszen az eszmei értékét kellene elsõsorban meg-határozni. Vajon lehetséges ez? – Az adomány, úgy gondo-

lom: példamutatás. Büszkevagyok arra, hogy megszü-letett ez a mû, mely Ren-dünk szempontjából is –példamutató.

Ezennel megköszönömRendünk elismerését. Úgygondolom, a számos fel-adatnak és elvárásnak,amely Rendünk elõtt is áll,szinte valamennyien a leg-jobb tudásunk és tehetsé-günk szerint teszünk eleget.Ez a helytállás felelõsségetis jelent, melyet természetesen vállalok, és ahogy Rendün-ket megismertem – vállalunk.”

Reméljük, sok alkotásával fogunk még Budapesten és azországban találkozni, most csak a mányi 56-os emlékmûvet,a kiskunhalasi Turulos jeloszlopot, az esztergomi szökõkútszoboralakjainak egyikét említem. További sikereket kívá-nunk munkájához!

V. T.

Szobrot Horthy Miklós Kormányzó Úrnak Szegeden!A szegedi polgárok és civil szervezetek kép-

viselõi Horthy Miklós halálának 50. évforduló-ján kezdeményezik, hogy Magyarország egyko-ri kormányzójának méltó helyen szobrot állít-sanak Szeged városában. Ennek érdekében kö-zadakozást indítanak, melyhez a TörténelmiVitézi Rend Egyesület is csatlakozik.

Adományaikat a Történelmi Vitézi RendÁrpád Ház Alapítványának folyószámlájárafizethetik be, száma:

10700378-27035304-51100005.

A közlemény-rovatba kérjük felírni:HORTHY-SZOBOR.

Az adományokat Rendünk ünnepélyeskeretek között nyújtja át a szegedi patrióták-nak, ill. lapunkban beszámolunk a befolytadományokról.

Az alkotás készítõje: Tóth SándorMunkácsy-díjas szobrászmûvész. A szobrot2008. június 18-án, Horthy Miklós Kor-mányzó Úr születésének 140. évfordulójánavatják fel.


„A Szent Korona amagyar nemzet becseskincse, évezredes törté-nelmi hagyatékunk legér-tékesebb tétele: páratlantörténelmi relikvia és közjogi örökség, a magyar állami-ság folytonosságának jelképe és a nemzet identitásá-nak tárgyi kifejezõdése.

A Magyar Szent Koronán kívül nem ismerünkmás koronát, melyet szentként tiszteltek volna.”(Vécsey Olivér: A magyar korona)

A Szent Korona nem holmi holt relikvia,hanem ma is élõ történelmi hagyaték. Nemcsak mesteri kezek által, színaranyból és drá-gakõbõl készített kincs, annál sokkal több:Magyarország õsi koronája, tanrendszer, anemzet és az ország eredõje; a legfõbb hata-lom birtokosa. Magába foglalja az ország területét és vala-mennyi polgárát, mint a Szent Korona tagjait. Belõle eredaz ország becsülete; csak az általa nyert uralom törvényes,de nem korlátlan: a király személye és a közhatalom egy-mástól elválaszthatók. A Szent Korona önálló jogalany. ASzent Korona – azaz a nemzet egysége ellen cselekednimindig hazaárulás. Megtestesíti a Regnum Marianumeszméjét is: Szent István országfelajánlása óta a Korona ésa Haza – Szûz Mária tulajdona. Egyedül Magyarországonlátható a Boldogságos Szûz ábrázolása a Szent Koronával.Az ország Szent Koronáját viselõ Szûz alakja jelenti ha-zánk õsi reményét; minden magyarok lelki otthonát: a Ha-zát a magasban… (Mátéffy Balázs: A Szent Korona).

Szent István célja:egy Ég és Föld közöttlétrejött szerzõdés lét-rehozása volt úgy, hogyezen a földi hatalmak se

változtathassanak. A Szent Korona-tan – a törvényektörvénye – így elméletileg Szent István tudatos

államjogi alkotása. A Szent Korona-tan ha-gyománya és eszmerendszere alapvetõ volt

a magyar állam eszméjében I. Istvántól aII. világháborúig. A Szent Korona-tanhoz

társított értékek: a demokratikusság, anépuralom, a fõhatalom választható-sága és visszahívhatósága, a társadal-mi türelmesség (tolerancia) és másnépek tisztelete. A Szent Korona-tan

nem csak emléke egy dicsõ múltnak,hanem kötelezõ érvénnyel bíró közjogi tan. A Szent Ko-rona-tan élõ személyiségét, hatályos közjogi tan voltátnem kérdõjelezheti meg az a sajátos tény, hogy a maimagyar törvényhozó hatalom nemcsak, hogy nem igény-li, de nem is tekinti élõnek, ill. hatályosnak. Márpedig aSzent Korona a mai magyar társadalom akaratától isfüggetlenül az, ami volt, aminek hosszú évszázadokonát tekintették. A magyar államhatalom alanya, a SzentKorona-tan pedig a történelmi magyar alkotmánynaképpen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatat-lansága által a legfõbb biztosítéka a magyar közjog foly-tonosságának. (Kocsis István: A Szent Korona-tan törté-nete)

Szent Korona fogadalomtételTöbb közéleti személyiség tett Szent Korona fogada-

lomtételt 2007. április 22-én az Országházban. Név sze-rint: Budavári Zsuzsanna, Hankó Ildikó, Hargitay And-rás, Herpai Sándor, Hunyadi László, Jelenczki István, Ki-szely István, Kocsis István, Láposi Mónika, Melocco Mik-lós, Molnár V. József, Molnár Zoltán, Nagy Zsuzsanna,Papp Lajos, Siklósi József, Sipos Kata, Szabados György,Varga Csaba, Zétényi Zolt. Betegség miatt távol volt: Ba-kay Kornél és Kiss Dénes.

Én, ………. dicsõ õseink iránti tiszteletbõl, és utódaink-ért érzett felelõsségtõl vezérelve szabad akaratomból fo-gadom, hogy életemet a Szent Korona által sugallt Istenitörvényekhez igazítom.

Fogadom, hogy Jézus Urunk Új Szövetsége szerint em-bertársaimra testvérként tekintek a szeretet törvényénekbetartásával. Fogadom, hogy családom, nemzetem és azemberiség felemelkedésén munkálkodom. Tiszteletben

tartom az élet szentségét, földi élõ környezetünket segítekmegõrizni utódaink számára.

Õseink reánk bízott hagyatékát, történelmi alkotmá-nyunk örökségét, nemzetünk gazdag élõ mûveltségétigyekszem megõrizni, és gyermekeinknek átadni.

Magyarságomat soha meg nem tagadom.Semmiféle nemzetellenes titkos szervezetnek tagja

nem voltam, nem vagyok, és nem leszek!Igaz keresztényként törekszem arra, hogy tetteimben

az égi törvények vezéreljenek.Tudom, hogy a Szent Koronát Isten küldte a Magyar

Nemzetnek, meghatározott céllal, üzenettel, ezért küzde-ni fogok a Szent Korona méltóságáért, a jogfolytonossághelyreállításáért.

Fogadom, hogy Magyarország Szent Koronájához, Ha-zámhoz, Nemzetemhez mindig hû leszek!

Isten engem úgy segéljen!

A zent orona


Csíksomlyói Magazin 2007

Lelki egységünk

AMagyar Katolikus Püspöki Kon-ferencia felhívására 2006. január

25-én a csíkszeredai Millenniumitemplomban ünnepi szentmisévelnyitottuk meg a nemzet lelki megúju-lásáért imaévet. Ehhez fûztük a Csík-somlyói zarándoklatunkat is. Azótaminden hónap 14. napján este 19-23óráig szentségimádást végzünk csa-ládjaink megújulásáért és a születen-dõ gyermekekért. A lelki összesze-dettségnek megtermett gyümölcse,mert az óévi hálaadáskor a lelki élet-rõl örömmel közölhettem a követke-zõ adatokat: kereszteltünk 176 gyer-meket, házasságot kötött 87 pár, bér-málkozott 133 ifjú, elsõáldozó lett133 tanuló, elhalálozott 88, és szent-áldozáshoz járult 160700 hívõ.

Ez évben Szent Imre herceg szüle-tésének 1000. és Szent Erzsébet szü-letésének 800. évfordulójára emléke-zünk magyarföldön és világszerte.Mindkettõben a Szentlélek kegyelmiadományainak kibontakozását szem-lélhetjük. Csak 24 évet éltek, mégisteljes lett életük. Életük titka, hogy

egész szívvel szerették Krisztust ésszolgálták embertársaikat. Szent Im-rének, a tettre kész ifjúnak hivatásaaz – írja Prohászka Ottokár – „hogy

eszményt hirdet, példája kihat száza-dokra, s nemzetének nagyobb szolgá-latot tesz, ha az erény uralmát bennebiztosítja, mint ha az országot arasz-nyi uralmával boldogítja.” Szent Er-zsébet szolgáló szeretettel élelmiszerkészletét az éhezõknek, szívét a férjé-nek, szeretetét a gyermekeinek és lel-két Krisztusnak adja. Mindkettõ aszeretet nagy szentje.

A kemény tisztaságú Imre és a hõsszeretetet sugárzó Erzsébet mellett,a magyarság jelen vezetõi kevés kivé-tellel a történelem jellemtelen törpéilettek. Ezért kell nekünk újra a ma-gyarságnak az a krisztusi szeretettelötvözött jellemvonása, amit nagy kul-túrfilozófusunk Prohászka Lajos a

Vándor és bujdosó c. könyvében ígyfogalmaz meg: gens sibi prodiga, ön-magát pazarló nemzet vagyunk. Merta magyar, akit vagy amit megszeret,azért nem sajnál semmit sem, sõt ön-maga érdekét nem nézve, parádésanveti be minden erejét és vagyonát azeszme vagy szerelme szolgálatába.

A somlyói búcsúra jöttünk, hogy ta-lálkozzunk égi édesanyánknál, akit Jé-zus adott nekünk, s akinek oltalmábaSzent István helyezett. Hiszem, hogyNagyasszonyunk szeretetlángjában új-ra egymásra fogunk találni, mint ezerévvel ezelõtt. Nem véletlen, hogy elsõírásos versemlékünk, az Ómagyar Má-ria-siralom (13. sz.), mint a címe is jel-zi, Máriáról szól. Mindez azt bizonyít-ja, hogy népünk szívébe mélyen bele-gyökerezett a Mária-tisztelet. A versmaga egy monológ, amit a fájdalmasAnya mond, panaszol el, amikor Fiátszenvedni látja. A Szûzanya együttszenved Jézussal, és szívesen halnameg helyette: „…Szemem könnytõlárad,/ Én keblem bútól fárad,/ Te vé-red hullása/ Én keblem alélása./ Világvilága,/ Virágnak virága,/ Keservesen

A KegytemplombanNapba öltözött Mária

Felsorakoznak a Történelmi Vitézi Rend tagjai

Csángó gyermekek színpompás ünneplõbenA Somlyóhegyrõl visszatekintve Csíksomlyóra: a Kegytemplom


kínzatol,/ Vas szegekkel vere-tel. (…) Kegyelmezzetek fi-amnak,/ Ne legyen kegyelemmagamnak,/ Avagy halál kín-jával,/ Anyát édes fiával/ Egye-temben öljétek!” Szívet-lelketátmelegítõ, nagyszerû érzésvégigolvasni Mária-költésze-tünket és eldúdolni énekein-ket. Mindeniken átsüt valamibájos kedvesség és gyermekiragaszkodás a Szûzanyához.Nagyszerû Mária-kép bomlikki a pünkösdi zarándokokénekébõl és imájából, amelyet

hitbõl, szeretetbõl, csodálat-ból, ragaszkodásból ötvöztek.„Néked ajánljuk, Szûzanyánk,/ a legszebb hónap alkonyát./Ezer nép híven zengi ma: Óüdvözlégy, Mária!”

Máriához jövünk megkö-szönni a Szent István alapí-totta (1009) Erdélyi Püspök-ség 1000 esztendejét. Az el-telt 1000 évbõl 550 közös volta reformátusok, az evangéli-kusok, és az unitáriusok õsei-vel. Gazdagító lenne, ha azt a

közös múltat megismernékazok kései utódai is, akik „akezdeti szeretettõl” Buda el-foglalása után eltértek (vö.Jel 2,4). Az elsõ félévezred-ben megélt Krisztusi egysé-günket kellene minden jó-akaratú embernek megélnie.Akkor a szétdarabolt nem-zettest tagjai elfogadják egy-mást és eggyéforrnak. SzentIstván alapította Erdélyipüspökség ezer éve vissza-nemtérõ alkalom arra, hogyatyáink hûségével szolgáljuk

közös jövõnket. A Napbaöl-tözött Asszony lehetõvé tet-te, hogy kapcsolatainkattudjuk ápolni. Árpád-háziszentjeinkre emlékezve,éledjen fel mindnyájunk szí-vében a Szentség lelke. Tu-dod-e mit nyer nemzetünk,ha példájukat követjük? Za-rándokolj Somlyóra úgy,hogy felragyogjon lelki egy-ségünk!

v. Darvas-Kozma Józsefesperes-plébános, Csíkszereda

A Hármashalom oltár

Hagyományõrzõk korhû egyenruhákban Székely fiatalok sorfala között érkeznek a zarándokok a mogyoródi fa-ragott kereszttel, melyen minden szalag egy-egy települést jelent

A kordon a labarummal. A legkiválóbb székely diákok kiváltsága: aKegytemplomból a Somlyó-hegyre felvinni az õsi szimbólumot

Tõkés László püspök úr köszönti Ferkó Zoltánt, aki a csángók magyarnyelvû miséjéért kerékpározott több ezer kilométert

Keresztalják hazafelé indulnak


TRIANONTrianon és a Történelmi Vitézi Rend

A Magyar Katona sok évszázad óta járja a Hadak Útját amagyar katonaeszmény jegyében – Istenbe vetett hittel, ke-resztény-keresztyén erkölcsiséggel és bajtársiassággal, áthatvaa történelmi elhívatottságba vetett rendíthetetlen bizalomtólnépe és ideáljai védelmében.

A Magyar Katona mindig állhatatos harcokban tett bi-zonyságot arról, hogy a kereszténység, a nemzeti öntudatés életszemlélet alapján áll és ebben a szellemben muta-tott példát az áldozatokat vállaló kötelesség teljesítésé-ben, férfias harcban bátran, honvédesküje szerint.

A Történelmi Vitézi Rendet, amely 2007-ben fennállá-sának nyolcvanhetedik évébe lépett, olyan nemzeti erõkhívták életre, amelyek az elmúlt évszázad legvéresebb kor-szakában tettek önfeláldozó küzdelemben bizonyságotbátorságról, elhivatottságról.

Szükség volt a Vitézi Rend életre hívására azért, hogy1920-ban, a szörnyû nemzethalál víziója idején, gyönyörûországunk szétszaggatásának szomorú korszakában is le-gyen egy olyan intézmény, amelynek hivatása lett a leg-szebb magyar férfierény, a „vitézség” ápolása, ébrentartá-sa. Egy intézmény megalapítására volt szükség, amelynagyszerû hivatást töltött be és mind a mai napig nem en-gedi az elsõ és második világháború, valamint az 1956-osdicsõ forradalom és szabadságharc magyar hõseinek ra-gyogó harci tetteit elhomályosulni, hanem azokat köve-tendõ példaként állítja a szebb és jobb jövõt remélõ új és újnemzedékek elé.

A Történelmi Vitézi Rendet ebben a vészterhes idõ-szakban Magyarország Kormányzója, vitéz nagybányaiHorthy Miklós alapította meg, aki késõbb a Vitézi Rendelsõ fõkapitánya lett. Megalapításakor példaképek voltakharcos elõdeink, a végváriak dicsõséges vitézlõ rendje,Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai. A Vitézi Rend megala-pítói ellentétektõl mentes elszánt akarata volt, hogy az olysok vérrel megszentelt katonaeszmények vallásos tisztele-te alapján létrejött Rend nemzetünk védelmé-nek olyan méltó tényezõje legyen, amelyensoha hazafiatlan törekvések erõt ne ve-hessenek.

A Vitézi Rend tagjai a háborúkharcterein és az 1956-os forra-dalom önfeláldozó harcaibankiválóan megállták helyüket,a kimagaslóan bátor haditet-tek oly sok áldozatot követelõpróbáját. A Vitézi Cím is en-nek lett jutalmazása, amelyegyúttal érvényes a ma-gyar katonaeszményápolására és a le-származottakra iselévülhetetlen köte-lezettséget jelent.

A történelem bizonysága szerint katonaeszmény nélkülnincs szuverén állami lét, ezért mi vitézek hiszünk abban,hogy a történelmi áldozat oltárán nem volt hiábavaló ezer-egyszáz esztendõ becsületes küzdelme. A történelem bi-zonyította, hogy ez a hosszan tartó küzdelem sok évszáza-don át olyan becsületes, lovagi eszmények utáni állhatatostörekvés volt, amely a megszentelt Nemzeti Hagyomá-nyok ismeretére és Istenbe vetett szilárd, élõ hitre lett ala-pozva.

Amikor a XX. század reánk rótt megpróbáltatásai amegsemmisülés szélére taszították a nemzetet, akkor megkellett tanulnunk, hogy csak az összes elhivatott magyarerõk történelmi összefogásával, mindenekelõtt azon eré-nyek tanítás, tanulás útján történõ tudatosításával, ame-lyek ezer esztendõn keresztül Magyarországot erõssé ésfüggetlenné tették, biztosíthatjuk ma is függetlenségün-kért vívott állhatatos harcunkat, és tölthetjük be hivatá-sunkat Európa kellõs közepén.

Az olvasó talán egyetért velem abban, hogy legnagyobbmisztérium az ember életében a tanulás folyamata, amelymegszületésünk napján kezdõdik el és a halál bármelyéletkorban bekövetkezõ pillanatáig ad tartalmat, célt éle-tünknek.

Az örökre génjeinkbe írt program szerint a tanulás min-den korban a korábban elnyert tapasztalatok alapján ad jóesélyt a túléléshez az õsöktõl feltárt igaz ismeretek és kap-csolódó (birtokolt) környezet által biztosított konkrét felté-telek, élhetõ lehetõségek szerint.

Fenti mondatok a tanítás-tanulás bonyolult, különbözõszinteken történõ folyamatát nem definiálhatják, azonbanvilágossá teszi az olvasó számára azt a mindenképpen be-következõ szörnyû tragédiát, – ha ennek a folyamatnakNemzeti Hagyományokkal, igaz történetiséggel átszõttegészséges irányait és morális arányait a tanítók aljas, ha-zafiatlan szándékoktól, vagy éppen az irányító hatalomtól

való rettegéstõl vezérelve eltorzítják.A hazaárulás tényét kimerítõ, semmivel nem

igazolható, minden Nemzeti és Igaz Peda-gógiai Eszmeiséget meghazudtoló

agyonhallgatás, történelmünkmeghamisítása az 1945-ös

orosz invázió óta van folya-matban egy, a Világ Törté-

nelemben fel nem talál-ható, soha még más

néppel meg nem tör-tént legnagyobbNemzeti Tragédiá-ról. Ekkor történt,hogy az I. Világhá-

borúban gyõztes, nagy és„kevésbé nagy” hatalmak delegáltjai

Magyar Nemzetünk történelmében a


szörnyû tatár-török dúláshoz sem hasonlítható – Magyar-országot a teljes megsemmisítés szándékával sújtó, égbe-kiáltóan igazságtalan Trianoni Békediktátumot 1920-ban,a versailles-i Kis Trianon kastélyban létrehozták.

1920. június 4. elõtt a Magyar Királyság területe325.411 km2 volt, lakosainak száma 20 886 000 fõ.

A „Békediktátum” következményeként az ország területe:92 863 km2-re, lakosainak száma 7 615 000-re csökkent!!!

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Ma-gyar Királyságot felelõsség nem terhelte, ugyanakkor az1920. évi Trianoni Diktátum delegációi a világháború ki-töréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.Ezen túlmenõen az ezer sebbõl vérzõ MagyarországotTÖBB SZEMPONTBÓL IS TÖRVÉNYSÉRTÕ módonhatalmas összegû, 300 millió USD kártérítés megfizetésé-re kötelezték az alábbi megosztás szerint:

Oroszország részére: 200 millió USD,Jugoszláviának: 50 millió USD,Csehszlovákiának: 50 millió USD.Néhány adat (teljesség igénye nélkül) a Trianoni gyalá-

zatos törvénytelen területelcsatolás miatt Magyarországotért károkról:

„Csak” haditengerészetünket ért kár színarany értékben:– hadihajó 60 000 kg– hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480 000 kg– hadikórházak, hidrográfiai hivatalok,

hadiakadémiák 300 000 kg– hadikikötõi felszerelések 10 000 kg– 801 db hajó 80 000 kg– Fiume kikötõ felépítésének értéke 21 300 kg– Fiume kikötõ ingó és ingatlan értéke 7500 kg– tengerhajózási vállalatoknak nyújtott

segély összege 7500 kg– tengerhajózási vállalatok vagyona 7785 kgFenti tételekbõl eredõ károk összesen csaknem egymil-

lió, 974 085 kg színarany érték!! (Az adatok dr. Juba Ferenctengerészkapitány-történész szakértõ adatain alapulnak.)

További veszteségek(a teljesség igénye nélkül)– az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,– a szénbányák 80%-a,– az erdõk 90%-a,– a vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti

szerelvények,– a felbecsülhetetlen értékû mûkincsek,– Fiume, az egyetlen tengeri kikötõ elvétele,– az összes tengeri és folyami hajók.

Mindennél fájdalmasabb azonban a pénzben, színarany-ban ki nem fejezhetõ veszteségek, amelyek a Nemzet egy-ségét tették próbára, amikor a körülvevõ pusztító magyar-gyûlölet a nemzet lelkének, a magyarság életfájának gyöke-reit vette, veszi célba és igyekszik azt az érzéketlen (infor-máció nélkül való) világ szeme láttára elpusztítani.

Történelmi tények:Történelmi tény az elcsatolt területen élõ magyarság

más területekre való kitelepítése, internálása, deportálása.Történelmi tény a templomrombolások, a vallássza-

badság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, amagyar kultúra gyakorlásának tiltása.

Történelmi tény, amikor Csehszlovákiából több, mint100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyásáraés Magyarországra történõ költözésükre úgy, hogy ingó ésingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek

Történelmi tény, hogy a féktelen magyargyûlölet a mainapig atrocitásokban, magyarverésekben való megnyilvá-nulása az elcsatolt területeken mindennapos volt és az mais. A magyar származású embereket ért atrocitások követ-keztében mai napig több mint 100 ezer magyar az elcsatoltterületekrõl gyakorlatilag eltûnt. Ez a tény a háborús bûn-tett miatti felelõsséget is felveti.

Történelmi tény, hogy Délvidéken Josip Broz Tito ter-roristái több mint 40 000 magyart mészároltak le a II. Vi-lágháborút követõ idõszakban. Vérlázító tény továbbá,hogy a magyar lakosság részérõl évrõl évre felállított em-lékhelyeket a szerb szélsõségesek a hatóságok cinkosszemhunyorítása mellett újra és újra lerombolják, meg-gyalázzák.

Történelmi tény, hogy a magyar kisebbségi jogok betar-tása biztosítva nem volt, a Szerzõdéshez csatolt KisebbségiZáradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenõ-rizte.

Történelmi tény és minden errõl informált kevés számúmagyar embert és európai polgárt felháborít, hogy a Ma-gyar kisebbség védelmében a Záradékban foglaltak betar-tása a Magyarországgal határos államok részérõl 1920. év-tõl kezdõdõen soha nem érvényesült!

A Történelmi Vitézi Rend nem tartja tovább eltûrhetõ-nek, hogy magyar ifjúságunk és más korábban tudatlan-ságban tartottak elõtt továbbra is rejtve maradjon a Tria-noni Diktátum égbekiáltó igazságtalansága.

Ezért torkunk minden erejével, bátran világgá kiáltjukminden igaz magyar jelmondatát: NEM, NEM, SOHA!!

vitéz Horváth LászlóÉ-MO TKP.

v. WASS ALBERTSzentek zendülése II.

„…Így vérzett el a magyar, Úr Jézus, a Te szentnevedért, Európa gyepûjén, egy évezred során. Örökségüladtuk utódainknak a nyugat védelmezését s a Te szent ta-nításodat s utódaink hûséggel tartották azt, mind a mainapig. Ha harcolni kellett, vérüket adták s békesség ide-jén befogadtak a magyar tetõ alá minden jött-ment ide-gent, ki a Te nevedben védelmet keresett. Így fogyott amagyar s így hízott kövérre országunk földjén a kegyesenbefogadott koldusok hada, akik megsokasodván odáigvetemedtek, hogy maguknak követelték azt, ami a mi-enk; a Szent Koronád országát darabokra vagdalták ar-cátlan kapzsiságukban…”

A T.V.R. 2007. június 14-i Széki Ülése a magyarok ki-váló erdélyi származású íróját, czegei Wass Albertet –munkásságára és hazafias tevékenységére való tekin-tettel – posztumusz vitézzé nyilvánította.


… Az ország hangulata nyomasztó volt,a sajtó hangja levert, rezignált és drámai

Tíz óra után néhány perccel jött a végzetes párizsi hír,és ekkor megkondultak a harangok, elõbb Pesten, majdvillámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé azországban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkon-gással temették múltjukat és temették jövõjüket.

Szólnak-e, és ha igen, kiért vagy miértszólnak a harangok ma?

Van-e elõrehajtó ereje a gyásznak? Megmásíthat-e bár-mit is, ha elfogadjuk mindazt, ami történt, ha megadóanlehajtjuk a fejünket?

Hogyan pazaroljuk el nap mint nap azt az örökséget,ami a mérhetetlen országcsonkítás után mégis megma-radt? Mert elpazaroljuk! Ma is. Mert ahelyett, hogy erõtadna a fájdalom, az elkeseredés, a düh, bénult szemlélõ-dés és sopánkodás áll a helyében. Ebben a tehetetlenség-ben, bénultságban az értelmiség mulasztása felbecsülhe-tetlenül kártékony, és a magukat jobboldalinak nevezettparlamenti pártok cinikus hallgatására nincs és nem is le-het semmiféle magyarázat.

Ma sem gyásznap június 4-e. A békeszerzõdésnek álcá-zott háborús bûn nem évülhet el soha. Elrabolták hazánkterültének háromnegyed részét, ez történelmi tény, és en-nek következményeit soha sem lehet kiheverni. Mert a te-rületvesztéssel együtt mérhetetlenül súlyos károk értékkultúránkat, hagyományainkat, a szellemi Trianon éppenolyan súlyos, mint a földrajzi-gazdasági. Soha nem nyu-godhatunk bele ebbe, mint ahogyan abba sem, hogy többmillió magyar testvérünk él másodosztályú állampolgár-ként 87 éve azon a földön, amely õseié volt, és amelyet abitorlók nemzetközi segítséggel ma is bitorolnak.

Magyarország abban az európai közösségben eltûrt éseladósodott cseléd, amelyet évszázadokon keresztül leg-jobb fiainak halála árán védett meg.

Az a római katolikus egyház, az a Vatikán tagadja mega csángó magyarok anyanyelvi mise lehetõségét, amelyegyházat a magyar királyok több évszázadon keresztül ha-talmas és súlyos véráldozatok árán védelmeztek és amely-nek kérésére – õsi hitüket feladva – templomok százaitépítették fel.

Az elszakított országrészeken élõ magyarok papírontörtént megtagadásához a sajtót, a rádiót és a televíziótkellett megszerezni ellenségeinknek.

Megszerezték. Megszerezték, megtartották és megvé-dik. Ellenünk. Az ellenségeink! El ne felejtsük, hogy Ma-gyarország szétdarabolásából Ausztriának is jutott, és eztmegmagyarázni végképp semmivel sem lehet, hiszen azOsztrák–Magyar Monarchia volt az egyik vesztes hadvise-lõ fél, és ha emlékeink nem csalnak, annak egyik tagjaAusztria. Hogyan kaphatott háborús jóvátételt a vesztessaját magától? Magyarország, mint Osztrák–Magyar Mo-narchia lépett a háborúba, de nem úgy került ki belõle. Kia felelõs – és miért?

Egyébként is kusza a helyzet, hiszen a trianoni békedik-tátum aláírói közül mára nem létezik Jugoszlávia, Cseh-szlovákia, és a diktátum nem rendelkezik az utódállamok-ról. Még utalás sincs rá. Akkor kire érvényes, és meddig?

El tudjuk-e érni valaha, hogy független nemzetköziszervezetek tûzzék a kérdést napirendre, amikor itthonsem beszél róla a hivatalos politika? Hogy évtizedekignem lehetett beszélni róla, az történelmi tény, de ma miértnem lehet? Vajon változik-e a helyzet akkor, ha gyûlése-ken, tüntetéseken kerül szóba? Lehet, hogy rögtön nem,de beszélni kell róla egyre többet és egyre több helyen,hogy meghallják. Hogy meghallják a politika csinálói,hogy eszükbe juttassuk nap mint nap az elfogadhatatlant,hogy megtanulják örökre azt az imát, amelyet egy búcsúzókorosztály minden tagjának az iskolapadból felállva, han-gosan kellett elmondani minden tanítási nap kezdetén:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazábanHiszek egy isteni örök igazságban,Hiszek Magyarország feltámadásában!Ámen

Usztics MátyásElhangzott 2007. június 3-án Debrecenben

és Nyíregyházán a Trianoni megemlékezésen

Szomor Iván:

Trianoni himnuszKi tudja merre, merre visz a végzet,Göröngyös úton, sötét éjjelen.Vezesd még egyszer gyõzelemre néped,Csaba királyfi, csillagösvényen.Maroknyi székely úgy áll mint a szikla,Népek harcának zajló tengerén.Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Áldott hazánknak délvidéki népeEzredév óta drága kincs nekünk.Gyõztes hatalmak elrabolták tõlünk,De szívünkben mi sosem feledünk!Szabadka, Zombor, Újvidék és BácskaMennyit kell szótlan ma is tûrnötök.De sziklasírban, régen eltemetve,Vigyáz s erõt ád sok-sok õsötök.

Szép Felvidékünk és te, Kárpátalja,Hazánknak õsi, gazdag tájai,Történelmünknek hõsi korszakábanDe sokszor védtek büszke várai!Ungvár és Munkács, Kassa, Krasznahorka,Lakóid ma is egytestvér velünk.Segítsed õket, magyarnak maradni,Védd nemzetünket, kérünk, Istenünk.


TRIANONRA EMLÉKEZTETVEJÚNIUS 4. – NEMZETI GYÁSZNAP!

Világszerte megemlékezéseket tartottak az egyházak és a civil szervezetek:a Történelmi Magyarországon – és mindenütt, ahol magyarok élnek

Emlékeztünk – Emlékeztetünk!

A zebegényi Trianon-megemlékezés

Felhívó – Kiss László és Csóka László trombitamûvészektrombitaszólói. Megkondultak a zebegényi Havas BoldogAsszony Templom harangjai

Bevonultak az egyházi méltóságok dr. Beer Miklós váci rk.püspök, Csuka Tamás ny. ref. tábori püspök, Rázmány Csabaunit. püspök, Smidelius Zoltán Ev. Zsinat elnöke, ForgácsAlajos kanonok, v. Kapás László kanonok és több egyházköz-ség vezetõje.

Bevonulás a Magyar Szent Korona másolatával, a törté-nelmi zászlókkal, a cserkészek a 64 vármegye zászlóival, atörténelmi családok, a Horthy Miklós társaság, a TörténelmiVitézi Rend és más lovagrendek.

Magyar HimnuszKöszöntõ, Sinkó Vilmosné, Zebegény polgármestere kö-

szönti a zarándoklatra érkezetteket.Szózat, Bánffy György Kossuth-díjas színmûvész tolmá-

csolásában.Ökumenikus istentisztelet: a történelmi egyházak püspö-

keinek és fõpapjainak közremûködésével.Ünnepi beszéd: Szûcs Lajos országgyûlési képviselõ.Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke.Fogadalomtétel a Magyar Szent Koronára. – Kiss Imre, a

Szent Korona Szövetség elnöke.„Zebegényi Harangszó” vers – ifj. Polgár László diák elõ-

adásában.Lányi Zsolt volt országgyûlési képviselõ ismertette a 87

éve történteket.Erkel Ferenc „Hazám hazám” Jankovics József operaéne-

kes elõadásában.Trianonról és az Emlékhelyrõl Deák András a Kálvá-

ria-hegyi Kápolna építõjének szépunokája, országgyûlésiképviselõ mondta el gondolatait.

Koszorúzás az emlékmû és emléktábla elõtt.Székely HimnuszA rendezvényen megjelentek a Goj motorosok is.A rendezvény házigazdája dr. Bõzsöny Ferenc Zebegény

díszpolgára volt.

Váci cserkészek a 64 vármegye zászlaival

Díszõrség a Szent Korona másolatának

A Történelmi Vitézi Rend tagjai dr. Bucsy László tkp. vezetésévelelhelyezték a kegyelet koszorúját

Fotó

:Tol

naiE

ta

Rázmány Csaba lelkipásztorimája

A T. V. R. képviselõinekbevonulása

Boldog Apor Vilmosra emlékeztünkA Történelmi Vitézi Rend Boldog

Apor Vilmosra, „a segítés és szere-tet” mártír püspökére emlékezett2007. április 2-án, halálának évfor-dulóján.

„Minden nyilvános cselekvés ésmûködés a világban: politika.” –mondta König bíboros.

Az Egyház papjainak feladata és kö-telessége a testbõl és lélekbõl álló em-berrel való törõdés, gondoskodás ván-dorlásának útján. A vértanú püspök acselekvõ szeretet embere volt. Azt tar-totta: „Irgalmas cselekedettel egyetlenszociális kérdés sem oldható meg, de azerkölcsös társadalom megvalósításáhozszükség van a szeretetre.”

1941-ben megyéspüspökké szente-lik – s ebben az évben lesz tagja a ma-gyar Országgyûlés felsõházának is.(1892-ben született, székely fõnemesicsalád harmadik gyermekeként.)

Életének figyelemre sem méltatotthelytállása a közéleti politikai ügyek-ben kimagasló volt nemzeti történel-münknek azokban a tragikus eszten-deiben. Ahogy róla írta munkatársa:„Az Isten-szeretése és hitének erejeakként lobogott benne, hogy egyálta-lán nem tudta megérteni és elviselni,miként lehet a kereszténység alapvetõkérdéseiben megalkudni vagy elsom-polyogni.” – Asszonyokat, lányokatmentett a vandál orosz katonák, a „fel-

szabadítók” elõl. De kioltották az életéta „hõs szovjet” katonák. Géppisztoly-sorozatot lõttek a fegyvertelen papra éskísérõjére. Bátorsága megrettentette afegyvereseket. Apor püspök súlyos seb-ben összeesett, kísérõje meghalt – a„bátor” asszonyrablók elmenekültek.Nem mertek prédát magukkal vinni.1945. április 2-án kiszenvedett. Elõzõ-leg felajánlotta élete áldozatát népéért,hazájáért Istennek. Emléknapja május23., ekkor helyezték végsõ nyughelyére,1986-ban, 41 évvel tragikus halálaután... II. János Pál pápa 1997. novem-ber 9-én boldoggá avatta.

Szentté avatásának eljárása folya-matban van.

Dr. v. Sárdi György tb. törzskapitány tartotta az ünnepi beszédet Boldog Apor Vilmos emlékmûve, Budapest, III. ker.Díszõrséget ad a Történelmi Vitézi Rend

Hõsök Napja, Mány, 2007. május 27.Ezévi megemlékezésünk program-

ja 11 órakor kezdõdött a mányi katoli-kus templomban az elesett katonák-nak ajánlott szentmisével. A miseután átvonultunk a Hõsi Emlékmû-höz, ahol rövid beszédben megemlé-keztünk arról az önfeláldozásról, kö-telességtudatról és hitrõl, amely eze-ket a honvédeket jellemezte. Az ifjú-ságnak példát adtak tetteikkel ezek ahõsök, akiket nem kell keresni, mertott vannak minden magyar családban.

A családtagok kötelessége továbbad-ni apáik, nagyapáik történetét az ifjú-ságnak, hogy példaképül szolgálja-nak. Ne a drogos, hit nélküli, családju-kat szétdúló médiasztárok tettei le-gyenek a követendõ példa, hanemapáink, nagyapáink példaadása hitrõlés kötelességtudásról. Õk azért har-coltak, hogy gyermekeik és unokáikma békében élhessenek.

A beszéd után nagyobbik fiam,György, elszavalta Papp-Váry Ele-

mérné „Hitvallás” címû versét, majdkoszorút helyezett el a mányi refor-mátus gyülekezet, a mányi katolikusegyház; Történelmi Vitézi Rend;Összefogás Bicskéért Egyesület.

Megemlékezésünk zárásaként azegyházak képviselõi megáldották amegemlékezõket, majd elénekeltüka Szózatot.

v. Sz. Kovács Ferencmagyarországi széktartó

Hõsök Napja –ünnepség Balatonfüreden

A Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség és a Történelmi Vitézi Rendtagjai koszorúzással emlékeztek meg az I. és a II. világháborúban elesett ma-gyar hõsökrõl, akik életüket adták az ország boldogulásáért. Tóth Attila fo-tóján Szlavonics József, v. Eckert Emil és v. Brenner Imre hajt fejet az elõ-dök arácsi emlékmûve elõtt.


ERDÉLYVitézavatás Székelyföldön

A székely ember nagyon boldog, amikor a CsíksomlyóiSzûzanya lábánál imádkozhat.

Nem kevésbé, amikor a Szûzanya lábánál avatják vitéz-zé! Ez történt 2007. május 5-én, amikor v. Hunyadi Lászlófõkapitány úr 40 vitézt avatott fel Székelyföldrõl, Három-székrõl, Udvarhelyszékrõl és a Sóvidékrõl.

Szentmisével kezdõdött az avatás, melyet BorosKároly, a felcsíki római katolikus fõesperesi kerület elöljá-rója és v. Gergely István c. esperes, csíksomlyói plébánoscelebrált.

A szentmise áhítatos hangulatátemelte az a magasztos tény, hogy aSzent Korona másolata jelen volt az ünnepi ceremóniaalatt. A koronaõrök díszõrséget adtak a szentmise és azünnepi eseménysorozat egész ideje alatt. A nemzeti zász-lók és Székelyföld vitézi zászlaja foglalta keretbe e megha-tó eseményt. Székelyföld vitézi zászlaját a 2006. évi kende-resi ünnepségre is magával vitte Erdély küldöttsége.

A székely nemzeti ruhába öltözött vitézjelöltek a szék-kapitányok vezetésével vonultak egyesével a fõkapitányelé, aki a pallossal „vitézzé”avatott.

v. Lázár Elemér Erdély országos tkp és v. Kocsis LászlóÉszak-Erdélyi törzsszék tkp. köszöntötték az újonnanavatottakat. Az eseménysor díszebéddel folytatódott a Ja-kab Antal Tanulmányi Házban, ahol együtt töltöttek né-hány felejthetetlen – de rövid órát a szentmisét celebrálólelkiatyák, a Történelmi Vitézi Rend elöljárói a Rend„legfrissebb” vitézeivel, azok hozzátartozóival, barátaivalés a koronaõrökkel.

Isten segítségét kérjük ahhoz, hogy nagyon sok ilyen fe-lejthetetlen ünneppel tegyük gazdagabbá életünket.

Isten áldását kérjük lelkiatyáinkra, Hazánkra, Nemze-tünkre és Rendünkre.

Csíkszereda, 2007. május 30.v. Deáky ImreCsíkszék szkp.

Fotó

:v.D

ebre

czen

yLa

jos


A Történelmi Vitézi Lovagrendbejegyzése Erdélyben

Nagyon sok aggodalom elõzte meg Rendünk hivatalosbeiktatását Erdélyben, ismervén a hazai politikai érettsé-get, és Horthy kormányzó urunk irányában tanúsítottigazságtalan elõítéletet, aki Rendünket létrehozta.

Románia európai csatlakozását megvárva, elérkezett-nek látva az idõt és Istenben bízva megtörtént a nagy ese-mény.

2007. április 16-án a csíkszeredai bíróság az 585. számúhatározata alapján, mint szervezetet bejegyezte Rendün-ket. Ezt megelõzte a szervezet mûködési szabályzatánakhivatalos megszövegezése, elkészítése, közjegyzõ általi hi-telesítése, valamint ezeket megelõzõen a fent nevezett címlevédése az igazságügyi minisztériumban magyar és ro-mán nyelven.

Következett a pénzügyiformaságok hivatalossá té-tele, a szervezet mûködésihelyének igazolásával. Szer-vezetünk bejegyzési helyeCsíkszereda, postai cím:530211-Cosbuc utca 26.szám, tel.: 0040-266-312083,0040-744-816680.

Ezúton köszönöm minden jótevõmnek, aki bármivel ishozzájárult és segített a Történelmi Vitézi Lovagrend be-iktatásához Romániában.

vitéz Lázár Elemérországos törzskapitány, Erdély

A Vitézi Rend egységérõl tanácskoztak KolozsváronBereczky Árpádot eltávolították

Szombaton, 2007. augusztus 11-én Kolozsváron a VitéziRend egységérõl, szervezési és etikai kérdésekrõl tanácsko-zott a Történelmi Vitézi Rend Erdélyi Törzsszéke. A jelen-lévõk egyenként elhatárolódtak és elítélték Bereczky Ár-pádnak a Rendhez és vitézhez méltatlan cselekedetét.

A Történelmi Vitézi Rend Erdélyben 2007. április ótalétezik jogi személyként, csíkszeredai bejegyzéssel. Ez aszervezési keret lehetõvé teszi a pénzügyek és a tagnyil-vántartás rendezését, jelenleg ugyanis a mintegy 700 erdé-lyi vitézrõl nincs pontos nyilvántartás. A szombati tanács-kozáson vitéz Kalmár Janka központi kincstárnok ismer-tette a pénzügyi rendet, vitéz Kocsis László Észak-erdélyitörzskapitány pedig az állományba történõ vétel eljárásá-ról tájékoztatott. A kolozsvári Vitézi Szék létrehozása to-vábbi szervezést igényel. Vitézi avatás szeptember 29-éndélután 3-kor Szilágysomlyón lesz.

Sajtószolgálatunk megkeresésére vitéz Lázár Elemérországos törzskapitány elmondta, hogy a tanácskozás elõtt

több, mint egy hónappal, amikor Bereczky Árpád bántal-mazta Patrubány Miklós nagyobbik lányát, közleménybenhatárolódtak el ettõl a cselekedettõl, amely vitézhez ésférfihoz méltatlan. Most a tanácskozás résztvevõi személyszerint, egyenként is megtették ugyanezt, és elítélték azErdélyi Törzsszék korábbi vezetõjének cselekedetét.

A Vitézi Újság tájékoztatása szerint (2001. augusztus)Bereczky Árpádot hat évvel ezelõtt törölték a Rend tagjai-nak sorából azért, mert árusította a vitézi okleveleket. Kétévvel késõbb, 2004. szeptember 4-én mentették fel a Vité-zi Rend erdélyi törzskapitányi tisztségébõl. Csupán szer-vezési és nyilvántartási hiányosságok okozhatták azt, hogytovábbra is vitézként szerepelt és vitézi avatásokon vettrészt, nyilatkozta Lázár Elemér, hozzáfûzve: szombati el-távolításával gyakorlatba ültettük a kizárást.

Budapest–Kolozsvár, 2007. augusztusMVSZ Sajtószolgálat

Szent István királyunkraemlékeztünk Csíkszeredában

Vasárnap este, augusztus 19-én a 19 órás Szent-mise után a csíkszeredai MILLENNIUMI-templomban megkoszorúztuk országalapítóSzent István királyunk dombormûvét. Jelen vol-tak a csíkszeredai Szent Kereszt plébaánia hívei,a Történelmi Vitézi Rend Erdélyi törzsszékénektagjain kívül a Szent György Lovagrend tagjai is.A szentmisét Tamás József segégpüspök úr ce-lebrálta.

Isten tartsa meg hazánkat, magyar népünket akövetkezõ ezer évben is!

Augusztus 20 án, hétfõn részt vettünk a felsõháromszékPERKO-i szentmisén, ahová összesereglettek Háromszék ésCsikszék katolikus hívei, valamint a nagyvilágban szétszóródottHáromszék magyarsága, akik Kovászna megye tanácsának fel-hívására jöttek haza szülõföldjükre.

Gyönyörû volt a látvány, az érzés szívettépõ: látni hazaláto-gató véreink megilletõdését.

PERKO Felsõ Háromszék–Kézdiszentlélek községhez tartozógyülekezõhely, ahol a felsõháromszéki zarándokok gyûltek össze acsíksomlyói pünkösdi búcsúra való gyalog-indulásuk elõtt.

A Kászon vize és Fekete ügy vize közé zárt hegy tetején egyÁrpád-kori kis templom áll hófehéren, piros cseréppel födve azöld fenyvesek közt.

„Magyar! Legyen hited – és tiéd az országod!”v. Lázár Elemér, Erdély o.tkp.


„Életem legnehezebb napja lesz...!”Ezekkel a szavakkal búcsúzott el tõlünk és készült másnapi

búcsúmiséjére Gergely István csíksomlyói esperes, akit 20 évszolgálat után Székelyföld központjától a 330 km-re lévõ Jege-nyére helyeztek át. Jegenye a többnyire református területen azegyetlen katolikus falu, melyet megközelíteni sem egyszerû.

Innen kellene folytassa jószolgálati tevékenységét a mindenkiáltal csak Tisztinek szólított plébános. Több, mint 200 árva gyer-mekrõl gondoskodik jelen pillanatban is, és az elmúlt 15 év alatttöbb, mint 600 gyermek sorsát egyengette.

Vitézi Rendünknek két éve tagja Gergely atya, akit a magyar-ság megmaradásának érdekében kifejtett tevékenysége miattavatott a Rend vitézzé. 2007-ben a csíksomlyói Kegytemplom-ban Õ celebrálta az avatási misét, a hagyományõrzõ koronaõrökkíséretében vitte be a templomba a Szent Korona másolatát.

Az elmúlt hetekben megmozdult a fél világ annak érdekében,hogy Püspök úr megváltoztassa áthelyezésérõl hozott döntését.Elõször a hívek aláírást kezdtek gyûjteni, amelyet a Gyülekezetvalamennyi tagja aláírt, majd kibõvítve a kört, a világ valamennyipontjáról érkeztek aláírások. Így összejött több, mint 10.000,amelyet küldöttség vitt Püspök úrhoz. Eredménytelenül.

Gergely atya, akiért a fél világ megmozdult, a Magyar Köztár-saság Érdemrendjével kitüntetett, kétszeres Csíkszeredai ProUrbe díjas plébános, lelkipásztori szolgálatát maradéktalanulteljesítette, de emellett soha nem felejtette identitását és a ma-gyar nép helyét a világban.

Amikor 2004. õszén megkértük, hogy a határon túl élõ ma-gyarok nevében fejtse ki álláspontját maradék Országunkban,azonnal jött és elmagyarázta: nem kell attól tartani, hogy 23 mil-lió román veszi el kenyerünket. Noha Õ maga nem született szé-kely, elmagyarázta nekünk, hogy miért harcolnak a székely em-berek és mit jelent számukra a kettõs állampolgárság.

Elõadásai közben súlyos betegség érte, amibõl teljesen márnem gyógyulhat fel, de december 5-e után azt mondta: az Õ be-tegsége csekély ahhoz képest, amilyen beteg eredmény születetta népszavazáson, amilyen beteg a Magyar Nemzet. Akkor azzalvigasztaltuk egymást, hogy még sok teendõje van a földi életben,meg kell gyógyulnia és gyógyítani kell az itt élõ embereket is,hogy végre megértsék Trianon tra-umáját. Emlékszem, amikor tavalya választások után elkeseredve be-szélgettünk és értetlenkedve ma-gyaráztuk egymásnak az eredmé-nyeket, azt mondta, még többet kelldolgozni a sikerért és soha nem sza-bad feladni.

– Hidd el – mondotta –, a ma-gyar ember bölcsebb, mint ahogy aszavazás eredménye ezt mutatja.Biztos történt valami.... A sors úgyhozta, hogy szeptember 17-én talál-koztunk Budapesten és együtt,megdöbbenve hallgattuk az õszödibeszédet.

„– Ugye megmondtam, hogy történt valami tavasszal! – mo-solygott sokatmondóan, utalva korábbi, a magyar emberek böl-csességével kapcsolatos kijelentésére. Majd nézd meg az õszi vá-lasztások eredményeit és tanulj meg Bízni, de addig is menjeteka templomba és imádkozzatok.”

Az általam létrehozott Csibész Alapítvány ma több, mint 200árváról, csaknem 40 épület fenntartásáról gondoskodik. Mûkö-dik egy komoly autószerelõ mûhely és egy fafeldolgozó részlegükis van. Ezekben a gyermekek szakmát tudnak tanulni. Mûködte-tik az Árvácska Együttest, akik már több koncertet adtak Ma-gyarországon és Németországban is.

Egyszer együtt sétáltunk a csíksomlyói Kegytemplomból acsobotfalvi plébániáig, ahol lakik. Az út nem tart tovább 10 perc-nél, de a séta közben 14 emberrel találkoztunk és mindenkivelelbeszélgetett. Mindenkirõl tudott mindent, és orvosolta is felve-tett kérdéseiket. Közben 8 alkalommal keresték telefonon, elsõ-sorban az árvaházak különbözõ mûködési problémáira adottmegoldási javaslatot, vagy saját maga intézkedett. Az út így egyóráig tartott. Az emberekbõl sugárzott a szeretet.

Akkor arra gondoltam, hogy ez az ember az összes hívõjénekörökös Családtagja, és bizony élni is más minõség ilyen nagy sze-retetben. Mára a szükség úgy hozta, hogy ezt már aláírásukkal éskitartásukkal is igazolták az emberek. Három óriási sziklát állí-tottak a plébánia bejáratába, meggátolandó az elköltözés mûve-letének megkezdését.

A csíkcsomortáni és a csobotfalvi misén a hívek rendkívülnagy számú részvétele mellett Tiszti láthatóan erõsen meggyen-gült fizikai állapotban és meghatódva – látva a nagy érdeklõdést– köszönte meg a kitartást, amelyet 20 éven keresztül nap, mintnap érzékelt az emberek részérõl.

Amikor a templomból távozott, a hívõk nem mozdultak. Kép-viselõjük a jelenlévõk tapsviharával kísérve bejelentette, hogymindent el fognak követni az áthelyezés megakadályozásában.

Vitézi Rendünk tagjai határoktól függetlenül nagy létszámbanvettek részt augusztus 12-i búcsú? miséjén. Az Erdélyi törzsszéktagjai figyelemmel kísérik a további fejleményeket, Tiszti karitatívés lelkipásztori munkájához minden segítséget megadnak.

v. Horváth Andrástörzskapitány


A magyar lovagság

A magyar keresztény lovagi életforma a kezdetektõl nemzeti példa-kép, kívánatos viselkedési forma, amelyet az Árpádok általában kö-vettek, sokan magas fokon megéltek. A hõsi lovagi erények megéléseõsi hagyomány. Ez jelenik meg már keresztény és magyar lovagi élettételjesülve Szent István királynál és Szent Imre hercegnél. Különösenkiemelkedõ a keresztény világ nagy lovagja, a lovagkirály, az Athleta

Patriae. Az igazságért a formális jog ellenében is fellépett, magas fo-kon gyakorolta a lovagi erényeket; máig hazánk egyik védõ patrónu-sa. Õ a lovagi eszmény, akit mindenkor különösen is tiszteltek kato-nai és határõr nemzetségeink, így kiemelten a Székelyföld népe. Tisz-telete napjainkra új lendületet kapott, újra õ a magyar határõrség vé-dõszentje. Napjainkban a Szent László Lovagrend elsõdleges felada-ta karitatív tevékenység. Évforduló: 930 évvel ezelõtt kezdte meg ural-kodását László király! (1077–1095; szentté avatták 1192.)

A Szent László Lovagrend 2007. évi találkozójaSümeg, 2007. június 9.

„Crux est fidelitas nostra – Gladius est integritas nostra.”„Kereszt a mi hûségünk – Kard a becsületünk.”

Vannak hegyek, amelyeket a nép tekintõnek ne-vez. Nem nagyobbak, sem nem szebbek más hegyek-nél, de az a nevezetes tulajdonságuk van, hogy onnételõre, hátra, igen messze el lehet látni, s mint egykörképet, át lehet tekinteni az egész vidéket.

Ilyen tekintõ a mai emlékünnep is: Szent Lászlóemlékezete és testámentuma.

Elõre, hátra át lehet tekinteni egész történelmün-ket, sõt mélységeibe és magasságaiba is olyan pillan-tást lehet vetni, hogy hozzá hasonlót seholsem.

Noha élete és uralkodása nem a történelmiidõk közepén van, nekünk mégis olyan zsinór-mértéket jelent, hogy évszázados távlatból isfundamentum, kiindulás – és biztos megér-kezést mutat.

Szeretném életmûvének néhány gondola-tát megragadni – amelyek bármennyire ismeglepõ – idõszerûbbek, mint valaha.

A HIT, amely összekötötte Istennel. Hafelfelé van kapcsolatunk, a földi dimenzió-ban máris értékké válik minden emberi élet.László királynak még a foglyul ejtett ellenség lelkiüdve is élet-ha-lál kérdése volt. Az élet komolyan vétele és tisztelete! Ó bárcsakma lenne olyan uralkodónk, uralkodó elitünk akik ezt tartanákszem elõtt! Eszembe jutnak Berzsenyi szavai, aki már hozzánkképest is 200 évvel ezelõtt írta e sorokat:

„ Romlásnak –indult hajdan erõs magyar!Nem látod, Árpád vére miként fajul?Nem látod a bosszus egeknekOstorait nyomorult hazádon?”Az Úr Isten adott nekünk hitval-

ló elõdöket, akiket nekünk „csak”követnünk kell. Krisztus keze most,itt megérint bennünket: ”Kövessengem!” Induljunk hát László kirá-lyunkkal megvívni a hit szép harcát!

A HÛSÉG. Nem olyan régenegy ünnepi beszédet mondtam ésemlítést tettem a hûségrõl,az adottszó erejérõl, arról, hogy ha valakiegyszer esküt tett, az védi és óvja arábízottakat. Egyszercsak észrevet-tem, hogy többen megmosolyog-nak. Hát igen, de valóban ez lenne avilág rendje? Õ arra tanította alatt-valóit, hogy nem érdekbõl, hanemönmagunk megbecsülése miatt kellkitartanunk a haza, a szülõföld, acsalád szentsége mellett. László szí-vében, a mi magyar népünk lelké-

ben alapfogalom volt ez a szó: hûség. És ma? Ma hol vana helye ennek fogalomnak a lelki szótárunkban? Milenne, ha ezeket az õsi erényeket újra kezdenénkmegtölteni élettel, vagy az életünket újra kezdenénkfeltölteni ezekkel a dolgokkal?!

A béke, a nyugalom, vagy nevezzük így egyszerû-en a REND. Uralkodása idején az országban min-denki számára követhetõ és kiszámítható biztonságvolt.

A törvény szent volt elsõsorban a maga számá-ra, és ezért tudta betartatni azokat másokkal is.

Szigorú volt önmagával szemben és irgalmas a másikemberrel. Nem tûrte az igazságtalanságot, nem

engedte meg, hogy a hatalommal bárki isvisszaéljen. Talán most azt mondhatná vala-ki: kilencszáz esztendõ távlatából azt mon-dunk, amit akarunk. Igen, ez akár igaz islehetne, ha nem lennének ott a tények,amelyek megcáfolhatatlanok. S van még

valami, ami nagyon erõs bizonyiték, bárnem tudósok számára: a nép, a nemzetemlékezete. Büszkén mondom ki és nempejoratív értelemben: a mi népünk nemfelejt. Nem hagyta kialudni az emlékezet

lángjait, amikor Csaba királyfira, vagy Szt. Istvánra és Szt. Lász-lóra gondolt és nem feledte el Mátyás királyt, a bujdosókat Rá-kóczit, Kossuthot.

Szent László királyunk olyan igazi, magyar életmintát adott,amely 900 év múltán is alapja lehet egy ország felemelkedésének.Hogy mennyire igaz lehet ez, idézek egy, közvetlen a II. Világhá-ború utáni magyar hadifogolytábor bejárati kapufélfáján találtmondatot:

„Ugye szép volt akarni, Jézusnyomán haladni, embernek embe-rért, magyarnak magyarért;

és meg nem állni, megpihenni,tövisre hágni, göröngyön menni, út-vesztett embert emberré tenni.”

Vörösmarty Mihály Liszt Fe-renchez írt költeményének záróverssoraival fejezném be mondan-dómat:

„És ha hallod,zengõ hurjaiddalMint riad föl e hon a dalon,Mellyet a nép millió ajakkalZeng utánad bátor hangokon,Állj közénk, és mondjuk…hála égnek!Még van lelke Árpádnemzetének.”

v. Erdélyi-Takács István tkp.

v. Erdélyi-Takács István T. V. R. tkp ünnepi beszédét tartja,mellette v. Érczhegyi István mb. törzskapitány, Ausztria, v.Imre László Európai törzsszék, területi tkp., Németország –mindhárman a Szent László Lovagrend tagjai is

Szent László hermája (XV. sz.), Gyõri székes-egyház, a Szent Korona és a Szent Jobb mel-lett hazáznk harmadik kiemelt ereklyéje


A Szent László Lovagrend és a Történelmi Vitézi Rend Egyesületkapcsolata a 2007. évi sümegi találkozó fényében

A Szent László Társulatot (alapítási neve) 1861-bengróf Károlyi István alapította az akkori összes megyés-püspök támogatásával.

A Vitézi Rend és a Szent László Rend között mindig jókapcsolat volt. Az emigrációban egyidõben szervezték új-já, többnyire ugyanazok a személyek.

Több esetben is azonos volt a fõkapitány és a kormány-zó, vagy rendi fõkapitány. Így József fõherceg a VitéziRend fõkapitánya volt, ugyanakkor a Szt. László Rend új-jáalapítója is. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezre-des a VR fõkapitánya, s ugyakkor a Szt. László Rend kor-mányzója is volt. A katonai és polgári emigráció „színe –java”: vitéz; – és egyben a Szent László Társaság, késõbb aSzent László Társaság és Rend tagja is volt.

A 90-es évek derekán a Szt. László Társaság is avatottMagyarországról tagokat, de még a németországi Michel-felden. 1998-tól Sümegen rendezzük meg Szent László ha-vában minden évben a Rend központi találkozóját és az újtagok avatását.

Számunkra természetes volt, hogy a Vitézi Rend néhaifõkapitánya, v. Radnóczy Antal halála után a törvényesenmegválasztott v. Hunyadi László vezette Történelmi Vité-zi Rendet tartjuk az egyedüli jogfolytonos VR-nek. Így azis természetes, hogy a két szervezet között a kapcsolat egy-re szorosabb; azért is, mert számos, nemzetben gondolko-dó honfitársunk otthon és külhonban mindkét Rend tagja.

Az utóbbi években a Szent László Rend is részt vesz avitézi avatásokon rendi küldöttséggel. Ez jórészt v. Hu-nyadi László fökapitány úrnak köszönhetö.

Rendünk kintüntetései: A Szt. László Rendnek alapjel-vénye a Csillagkereszt sumér napsugarakon. Ennek van ki-csinyített mása gomblyukjelvényként. Kétéves tagság utánadományozható a Rend lovagkeresztje, amelyet nyakbanhordunk. Ezt a Rend érdekében kifejtett, különlegesen ér-tékelhetõ munka után kaphatja meg a Rend tagja. Hároméve rendszeresítettük a Szent László Érdemérmet, melynek3 fokozata van. Bronzfokozatot kaphat az a tisztségviselõ,aki legalább 5 éve eredményesen tevékenykedik kinevezettposztján. Ezüst fokozatot kaphat 10 évi szolgálat után, ara-nyat 15 év kiemelkedõ szolgálat után.

Más lovagrendekkel való gyümölcsözõ kapcsolat létre-hozásáért, kiváló együttmûködésért adományozható arangnak megfelelõ fokozat a testvér rend magasrangútisztségviselõjének (Nagymester, Fõkapitány).

A Szent László Lovagrend v. Hunyadi László fõkapitányurat 2007-ben a több éve tartó jó kapcsolat kiépítéséért aSzent László Érdemérem arany fokozatával tüntette ki.

Ez év június 9-én Sümegen, a rendi találkozón a SzentLászló Lovagrend képviselõin kívül jelen voltak a ma-gyar, német, osztrák, ukrán lovagrendek fõkapitányai,nagymesterei kíséretükkel, úgymint: a Történelmi VitéziRend Egyesület, az OMT = Ordo Militaris TeutonicusLovagrend, a ”Der Greif” Lovagrend, a Szent MihályArkangyal Lovagrend Ukrajnából a kárpátaljai pravosz-láv püspök vezetésével és a Szentlélek Lovagrend Auszt-riából.

Ezen lovagrendek a velük baráti viszonyban lévõ Ren-dek vezetõit és azokat a tagokat, akik munkájukkal a lo-vagrendjeink közötti együttmûködést erõsítik, elõzetesegyeztetés után rendjük kitüntéseinek odaítélt fokozatá-val tüntetik ki.

Ez történt Sümegen is. Társ-lovagrendek kitüntetéseitvehették át a Történelmi Vitézi Rend vezetõ tisztségvise-lõi: vitéz Hajdú Szabolcs tkp. eddigi tolmácstevékenysé-géért az OMT-tõl, vitéz Érczhegyi István a T. V. R. auszt-riai székkapitánya az OMT-tõl; v. Imre László eu tkp., v.Bozó József v.hdgy., a „Der Greif”-tõl a kapcsolatokeredményes kiépítéséért. Dr. v. Romhányi Tibort,v. Érczhegyi Istvánt és v. Imre Lászlót az ukrán Szt. Mi-hály Arkangyal Rend püspöke a Rend lovagkeresztjéveltüntette ki.

v. Imre LászlóEurópai Törzsszék

területi törzskapitány, Németország

A Szent László Lovagrend kitüntetését v. Hunyadi László fõkapitányúrnak átadták a Lovagrend képviseletében (jobbról balra): v. ImreLászló ügyvezetõ fõszéktartó, v. Bozó József magyarországi széktartó,dr. v. Romhányi Tibor európai törzsszéktartó

Fotó

:Tol

naiE

ta


KORONAÕRÖK EGYESÜLETE

Vitéz Kocsis József koronaõrre emlékeztünk2007. június 2-án a Korona-õrség a Vas megyei Ostffy-assszonyfán részt vett az ön-kormányzat és a HonvédelmiMinisztérium HadtörténetiIntézete által, immár évrõlévre megrendezésre kerülõSzent Korona-ünnepségen,melynek keretén belül a köz-ség egykori lakójáról, KocsisJózsef koronaõrrõl is büsz-kén emlékeznek a szervezõk.

A Koronaõrök Egyesülete megkoszorúzta Kocsis Józsefkoronaõr törzsõrmester emléktábláját – melyet még And-rew B. Worth, amerikai tiszt helyezett el kegyelete jeléül.Kocsis József koronaõr volt az, aki vitéz bankói Pajtás Er-nõ ezredes társaként segédkezett a Szent Korona Matt-see-i rejtekhelyérõl való elõvételénél, s helyezték bizton-ságba az ereklyéket az amerikai hadsereg képviselõinektörtént átadással.

A megemlékezés szentmisével kezdõdött, majd a részt-vevõk átvonultak az emlékmûhöz, ahol az emléktábla he-lyet kapott. Díszõrséget adtak: a Koronaõrök, a Történel-mi Vitézi Rend díszalakulata és a szolnoki katonai hagyo-mányõrzõk. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével aSzent László Lovagrend díszegysége is.

V. Hunyadi László fõkapitány úr és a Koronaõrök ve-zetõi koszorút helyeztek el koronaõr-bajtársuk emlék-

helyénél. Koszorúzott még a helyi önkormányzat nevé-ben Gecse József polgármester úr, a Hadtörténeti Inté-zet és Múzeum nevében dr. v. Ravasz István alezredesúr. A Család nevében v. Kocsis József koronaõr fia, Ko-csis László.

Felemelõ érzés volt, hogy az önkormányzat jóvoltából amegemlékezés az egész település ünnepévé vált. Ahogypolgármester úr Ostffyasszonyfáról, a falubeliekrõl nyilat-kozott: Ostffyasszonyfa olyan település, melynek polgáraimindig büszkék múltbeli értékeikre, hagyományaikat to-vábbviszik.

Kocsis József koronaõr életérõl röviden: 1914. május13-án Nagysimonyiban született. 1939 és 1941 között

Jutason teljesített katonai szolgálatot, 1942. február1-tõl a Magyar Királyi Koronaõrség állományába ke-rült. A budai Vár elleni, 1944. október 16-i német táma-dásnál társaival együtt elfogták és a Tabánban kivégzõosztag elé állították, de szerencsére idõben tisztáztákõket. Pajtás ezredestõl Kapéter József koronaõrrelegyütt parancsot kapott arra, hogy õrizzék a koronaõr-ség laktanyáját, ameddig csak lehetséges. 1944.decem-ber 15-én Kõszegnél tudott csatlakozni társaihoz, akik aSzent Koronát és a koronázó ereklyéket mentették.Részt vett a Szent Korona Mattsee-i elrejtésénél is. Re-habilitációját követõen kö.törm.-bõl posztumusz kö. fõ-hadnaggyá léptették elõ.

Emlékét megõrizzük.v. Haranghy Miklósszkp. koronaõr pk.h.

Fotó

:Dr.

Rav

asz

Istv

án


Vitézi zászlószentelés PápánEgy esztendeje fogalmazódott meg tevékenyen mûkö-

dõ alcsoportunk néhány tagjában a gondolat, hogy sajátzászlót szeretnénk készíttetni – s a vágy realizálódott. A 2.Vitézi Barokk Bálon bemutattuk, 2007. május 22-én pedigfelszenteltettük a becses jelképet.

Az ünnepség helyszíne: Edvy Fogadó, Barokk Udvar-ház. A Rend imája után a rendezõ alhadnagy úrhölgy a kö-vetkezõket mondta:

„A zászló õsi örömszimbólium, pozitív érzések, gondo-latok közvetítõje. A zászló minõsíti azokat, akik mögöttehaladnak.” (Révai Lexikon). Megjelenését tekintve aZÁSZLÓ – jelvény.

Legõsibb formájában háborúban használták azért,hogy az egy seregbe tartozó felek megtalálják egymást. AzEGYÜVÉ TARTOZÁS JELKÉPE – AZÓTA IS. Napja-inkban a zászlók színösszeállítása, a rajtuk elhelyezett cí-merek, egyéb szimbólumok egy-egy nemzet jelképei.

A magyar trikolorban a piros szín a küzdeni tudást, a fe-hér a tisztaságot, a jó szándékot, a zöld a reményt jelenítimeg. – A gondolatkeltõ ismertetés után Müller Kata ma-gyar népdalokat énekelt, majd nemzetes Kincses Lászlóelõadómûvész gondolatait hallgatták az ünneplõk.

Szijártó László katolikus atya és Szakács Gergely ref.lelkész köszöntõ szavai mellett Tóth Lajosné zászlóanyakötötte fel a farkasfogas, vitézi címeres, fehér selyem zász-lónkra a szalagot, melynek jelmondata:

„HORDJÁTOK MAGASAN A HAZA DICSÕSÉGÉ-RE, ÉLJETEK ENNEK SZELLEMÉBEN!”

A jövõben bármilyen rendezvényre, ünnepélyre me-gyünk, a zászló alatt gondolatainkat, eszményeinket isközvetítjük és úgy érezzük, hogy a körzetünkben élõk eze-ket elfogadják, sõt magukénak vallják. A Bocskai egyen-ruha még nyomatékosabbá teszi cselekvésünk tisztaságát,egyértelmûségét.

vitéz Galántai Márta Editvitézi alhadnagy

balról jobbra: v. Jánosa Réka, nemzetes Horváth Ferenc, v. Galántai MártaEdit v. hadnagy, v. Kovács Ilona (Járosáné), nemzetes Kincses László,Herédi János hagyományõrzõ

A Történelmi Vitézi Rend Széki Ülése, 2007. VI. 14.Válogatás a napirendi pontokból:A beszámolók kapcsán a Vitézi Szék örömmel üdvözölte

a Történelmi Vitézi Rend erõsödését Magyarországon, Er-délyben, s ezen felül több országban, ahol a Rend az ott élõmagyarok magyarság- és nemzettudatát hivatott megtartani.

Vitéz Lázár Elemér Erdély országos törzskapitánya tu-datja, hogy Romániában a bíróságon bejegyezték a Törté-

nelmi Vitézi Lovag-rend Egyesületet.Bemutatja a bírósá-gi végzést.

A Vitézi Székdöntéseket hozottszemélyzeti, szerve-zetei és pénzügyikérdésekben.

184 felvételi ké-relmet bírált el aFelvételi Bizottság. A szigorú felülvizsgálat ellenére kére-lem nem került elutasításra. A néhány fennmaradó kérel-met a szeptemberi Széki Ülés elé terjesztik. Vitéz Hunya-di László fõkapitány javasolja, hogy a Vitézi Szék fogadjael a Felvételi Bizottság döntését, valamint a felterjesztetttisztségviselõk megbízásait hagyja jóvá.

Az átminõsítésekhez, illetve a tisztségviselõk kinevezé-séhez a Vitézi Szék jóváhagyását adta.

Vitéz Hunyadi László fõkapitány felhatalmazást kér aVitézi Széktõl, hogy a Történelmi Vitézi Rend, mint bará-ti társaság a mai nappal befejezhesse mûködését és átadjaa feladatot a bejegyzett Történelmi Vitézi Rend Egyesü-letnek, lezárva ezzel az átmeneti idõszakot. A Vitézi Széka Történelmi Vitézi Rend Egyesület mûködéséhez a fel-hatalmazást megadta.

Jobbról balra: v. Dékány Ágoston Országos Törzskapitány, v. HunyadiLászló fõkapitány, v. Gergely István helyettes fõkapitány, dr. v. KassayLajos törzsszéki tkp., v. Soltész Gyula v. hdngy, jegyzõkönyvvez.

Tanácskozik a Vitézi Szék


Magyar Vitézek Emlékmûve a Pákozdi Nemzeti Katonai Emlékhelyen2007. június 16-án, szombaton került sor a „Magyar Vi-

tézek Emlékére” készített emlékmû felavatására a PákozdMészeg-hegyi Katonai Emlékhelyen.

Jelen voltak és koszorút helyeztek el:– a Magyar Vidék ’56-os Szövetség és az Észak-Dunán-

túli törzsszék nevében vitéz Pintér Kornél törzskapitány–a Fejér megyei Alcsoport nevében vitéz Smohay Fe-

renc tb.v. hadnagy.

– Székesfehérvár MegyeiJogú Város nevében Vinic-zai Tibor alpolgármester

– a Honvédség és Társa-dalom Baráti Kör Székesfe-hérvári Szervezete nevébenPolyák György nyá. ezredes

– a Pákozdi EmlékhelyBizottság nevében Orgo-vány István elnök

– a Történelmi VitéziRend nevében vitéz Hunya-di László fõkapitány.

Az eseményen többenméltatták a magyar vitézekhelytálló életpéldáját, a vi-lágháborúk és forradalmak idején mutatott önfeláldozótetteket, a múltban és jelenben megvalósítható összefogáspéldáit, az ország- és nemzet iránti hûséget.

Mindezeknek állított méltó helyen emléket a Történel-mi Vitézi Rend.

Az emlékmû létesítésének terve 2006-ban fogalmazó-dott meg. Örökítsük meg – rendhagyó módon a MagyarVitézek Emlékmûve létrejöttének körülményeit, s szól-junk azokról, akik révén a magyar vitézeknek VAN em-lékhelye az országban.

Szigeti Gyula székesfehérvári építészmérnök, mûem-lékvédelmi szakmérnök készítette el a szükséges terve-ket.

Jóváhagyását a Pákozdi Katonai Emlékhely tulajdono-sa és kezelõje, Pákozd község önkormányzata képvisele-tében Takács János polgármester úr, valamint a Honvéd-ség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szerveze-tének elnöke, Warvasovszky Tihamér polgármester úr ír-ta alá.

Ezután kezdõdhetett az emlékmû helyének kitûzése éskivitelezése.

A nehéz fizikai munkát igénylõ, az emlékmû számáraalkalmas 8 tonnás gránit tömb kiemelését, szállítását és azemlékmû tábláinak kivitelezését székesfehérvári vállalko-zók segítették.

A T. V. R. zászlóinak bevonulása

Díszõrség: v. Dömötör Zoltán nemzetõr altábornagy, v. Arany-MagyarGyõzõ, v. Béres Ferenc szkp., v. Gaál Balázs

v. Hunyadi László fõkapitány köszöntõ-köszönõ szavai. Díszõrség: v.Soltész Gyula v.hdngy, v. Pajtás Dénes v. Sz. Kovács Ferenc kp. v.hdngy

v. László Tibor szkp. – az ünneppillanatai a sok-sok munka után


A kõ kiemelését az IPSZOLG Kft., Halmay Tivadarügyvezetõ, a szállítást Kovács Lajos vállalkozó, az emlék-mû kivitelezését Horváth Zoltán kõfaragó és munkatársaivégezték. Rendünk nevében köszönetet mondunk v. GaálSimon rendtársunknak, aki jelentõs adományával lehetõ-vé tette az emlékmû idõben való befejezését.

A magyar vitézek emlékmûve közvetlenül az 1848–49-es szabadságharcot és a Pákozdi Csata eseményeit be-mutató múzeum épülete mellett található.

A múzeum emeleti részén, a Magyar Honvédség kü-lönféle külszolgálati állomáshelyén szolgáló magyar bé-kefenntartó alakulatokat bemutató kiállítása mellett he-lyet kapott a Vitézi Rend történetét bemutató dokumen-tumok, kitüntetések sora, a HTBK segítõ hozzájárulásá-val, amiért ez úton is köszönetet mondunk.

Az 1848–49-es szabadságharc hõseinek emlékoszlopamellett áll a Magyar Békefenntartók mártírjainak emléketállító emlékmû, s immár a Magyar Vitézek Emlékmûve is.Itt, a pákozdi Mészeg-hegyen emelték a Doni ÁldozatokEmlékkápolnáját, és helyezték el a doni harcok során hõsihalált halt ismeretlen katona sírját.

A Katonai Emlékhely fejlesztésének következõ terveiközött szerepel a Batthyány Lajos miniszterelnöknek és azaradi vértanúknak szentelt emlékállítás.

Szóba került, hogy egy, az 1956-os forradalom és sza-badságharc hõseihez is méltó emlékmû állítása is lehetsé-ges e nemzeti emlékhely-sorban.

A Katonai Emlékhely méltó helyet és alkalmat nyújt ar-ra, hogy kirándulás közben, vagy akár alkalomról alka-lomra tisztelegjünk elõdeink és a haza eszméje elõtt.

v. László Tibor, székkapitány

Rendünk nevében külön köszönetünket fejezzük kiv. László Tibor székkapitány úrnak fáradhatatlan munká-jáért, az éjt-nappallá tévõ szervezésért, az effektív fizikaimunkáért, amely elsõ sorban tette lehetõvé azt, hogy aMagyar Vitézeknek ma Magyarországon méltó emlékmû-ve, emlékhelye van. További munkájához töretlen energi-át, jó egészséget kívánunk.

v. Hunyadi László, fõkapitány

A magyar békefenntartók emlékmûvénél

GYÕZELEM! – 1848. szeptember 29. – A Pákozdi Csata1848. szept. 11-én Jellasics Habsburg császári altábornagy 35 000 fõnyi seregével átlépte a Drávát. A forradalmi

Magyarországot – amelynek törvényes kormányát (felelõs magyar minisztérium) a Habsburg uralkodó nevezte ki,ezzel nyílt katonai támadás érte. A magyar seregek élén álló, többségükben volt császári tisztek hátráltak, feladtákaz egész Dunántúlt. Már Pest is veszélybe került, Bécs pedig Magyarország alávetésére készült.

1848. szept. 29-én SUKORÓ és PÁKOZD között a Móga altábornagy vezette, túlnyomórészt újoncokból álló ma-gyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló császári erõkkel (sorezredek, határõrök, horvát nem-zetõrök). A magyar seregek fényes gyõzelmet arattak a kétszeres túlerõben lévõ császári csapatok felett. JellasicsBécs irányába, menekülve-futva hagyta el az országot.

Petõfi Sándor: A vén zászlótartóFut Bécs felé Jellasics, a gyáva Ki az a vén zászlótartó ottanSeregének seregünk nyomába’, Olyan tüzes lelkiállapotban?Megrémülve fut a magyar hadtól; Szemem rajta kevélyen mereng el;Magyar hadban egy vén zászlótartó. Az én apám az az öreg ember!

Néhány kép az emlékmû elhelyezésének fázisairól


Rendezvények a Történelmi Vitézi Rend Közép-MagyarországiKeleti Törzsszék szervezésében, illetve részvételével

2007. március 31.Az árpádsávos zász-lók védelmében szer-vezett rendezvényt aJobbik Magyarorszá-gért Mozgalom a Bu-dai Várban. Vártak„minden hazáját féltõmagyart, aki tenniszeretne õsi jelké-pünk megvédéséért”.A Kapisztrán tér,majd az Úri utca és aSzent György térmegtelt a résztvevõkkel. Vona Gábor és Szegedi Csanádelnök és alelnök, valamint Orbán Éva, az „Amit azárpádsávos zászlóról illik tudnunk” címû könyv szerzõjerészérõl becsületes magyar beszédek hangzottak el. Gö-döllõt a Történelmi Vitézi Rend kilencfõs „küldöttsége”képviselte árpádházi, nemzeti, gödöllõi és vitézi zászlók-kal. Jó érzés volt részt venni az erõt, fegyelmezettséget ésegységet mutató demonstráción.

2007. április 1.- A gróf széki Teleki Pál halálának évfor-dulójához legközelebb esõ vasárnap a Gödöllõ – Mária-besnyõi temetõben lévõ sírjánál tartotta hagyományosmegemlékezését a Teleki Pál Egyesület és a Gödöllõi Pre-montrei Szent Norbert Gimnázium. A Történelmi VitéziRend idén is megkoszorúzta hajdani miniszterelnökünksírját és a zászlódísz biztosításával is hozzájárult a méltókülsõségek biztosításához.

2007. április 7. A Gödöllõ környéki lovasok a korábbiévekhez hasonlóan a Történelmi Vitézi Rend lovas egysé-gének vezetésével vitézi és 1848-as zászlók alatt fogadtákaz 1849-es tavaszi hadjáratot évente felelevenítõ és végigharcoló lovas bandériumot. A látványos isaszegi csata be-mutató másnapján került sor a Gödöllõi Királyi Kastély-ban rendezett megemlékezésre, majd az 1848-as gödöllõihonvéd emlékmû megkoszorúzása során mintegy hetvenhagyományõrzõ lovas állt díszsorfalat.

2007. április 12. A Gödöllõi Premontrei Szent NorbertGimnázium a muhi csata évfordulóján tartotta megemlé-kezését IV. Béla királyunk öccsének a muhi csatában halá-los sebet kapott Árpád-házi Kálmán hercegnek gödöllõilovas szobránál. A Történelmi Vitézi Rend idén is társ-szervezõje és védnöke volt az eseménynek, melyen évrõlévre egyre több iskola képviselteti magát. Most a lovasok

Fotó

:Pre

hmK

atal

inV

RN

T


mellett már mintegy háromszáz diák volt jelen, legtöbbjükkezében Árpád-házi és nemzeti zászlókat lobogtatott aszél. Törzsszékünk nagy súlyt fektet arra, hogy a hitelesmagyar történelemoktatás, valamint történelmünknekakár dicsõséges, akár szomorú évfordulói kapcsán megta-lálja az utat az ifjúsághoz.

Árpád-házi zászlókkalaz évfordulón

Az Árpád-házi Kálmán herceg gödöllõi lovasszobránáláprilis 12-én megtartott, immár hagyományos és egyre na-gyobb érdeklõdésre számot tartó megemlékezésre ez évben isÁrpád-házi zászlókkal vonultak fel a környék hagyományõr-zõ lovasai.

A városon kettes oszlopban lovagoltak végig, a jobb oldali lo-vasok kezében a hármas halmon kettõs keresztes, a bal oldalonlovaglók kezében pedig a hétszer vágott, vörös-fehér sávos Ár-pád-házi zászló lobogott. Ezzel a zászlóhasználattal a Kálmánherceg iránti tiszteletadáson túl lovasaink azt is kifejezték, hogy ekét õsi zászlónk alkotja mai magyar címerünket is.

Sokan ma sem tudják, hogy IV. Béla királyunk súlyosvereséggel végzõdõ muhi csatája idején ezek a ma már nem-zeti ereklyéinknek számító zászlóink voltak használatban.Ezért lehet fontos – a Képes Krónikának a fenti zászlókat áb-rázoló 12 miniatúrájára, iniciáléjára is támaszkodva – erede-tüket, formájukat röviden ismertetni.

A miniatúrák a két zászlót legtöbbször álló téglalap for-májú, ún. banniere zászlónak ábrázolják. (Ebbõl a szóbólalakult ki a „magyar” bandérium szó, mely már a zászló alattharcoló csapattestet is jelentette.) A zászlók a felsõ részüköna szélességüket kb. kétszeresen meghaladó hosszúságú, elkes-kenyedõ szalagban, ún. fanonban folytatódnak. A lobogó fa-non nyilvánvalóan fokozta a nem túl nagy méretû középkorilovassági hadizászlók láthatóságát. A banniere „farkas”zászlóforma egyébként sokkal õsibb. A honfoglaló eleinkhezköthetõ nagyszentmiklósi kincs 2. korsóján a gyõztes fejede-lem kezében is ilyen zászlót láthatunk.

A vörös mezõben zöld hármas halmon ezüst (fehér) kettõskeresztet ábrázoló Árpád-házi zászló III. Béla (1172-1196) ki-rályunk idején jelenhetett meg elõször, mint királyi zászló és akésõbbiekben is a Szent Koronával megkoronázott királyokat,a királyi hatalmat és az országot jelképezte. A III. Bélánál elõ-ször megjelenõ kettõs kereszt visszautal Szent István apostolikirályi voltára is, aki az uralkodók között egyedül kapta meg apápától az egyházi méltóságok kinevezésének jogát.

A „klasszikus”, vörössel és ezüsttel (fehérrel) hétszer vá-gott, tehát 8 sávból álló, vörös csíkkal kezdõdõ és fehér csík-

kal végzõdõ (!) Árpád-házi zászló, késõbbi, mint a kettõs ke-resztes. Elõször Imre királyunk (1171-1204) uralkodásaalatt 1202-ben jelent meg és az Árpád-házi királyok családizászlaja volt. A sávozott zászló azonban jóval régebbi lehet.Szent István legutóbb ismertté vált dénárja a veret egyik olda-lán sávozott zászlót tartó kezet ábrázol „lancea regis” (királyizászló / lándzsa) körirattal.

Az árpádsávos zászlót egyébként Rákóczi fejedelem ishasználta, de fanon nélkül és saját családi és uralkodói fel-irataival.

Napjaink árpádsávos zászlót érintõ, megalapozatlan állí-tásaival kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy a hétszer vágottklasszikus Árpád-házi zászlón soha nem szerepelt a nyilaske-reszt. A hétszer vágott árpádsávos zászlónk, mint õsi zászló-ereklyénk manapság reneszánszát éli, a magyarságtudat és anemzeti összefogás egyik jelképe lett.

Felmutatására a kettõs keresztes Árpád-házi zászlóvalegyütt a leghitelesebb és diákjaink számára is a legméltóbbalkalom a muhi csatára és a halicsi király Kálmán hercegrevaló megemlékezés. Emlékezés arra az Árpád-házi hercegre,aki a csata után élete árán biztosította királyi bátyjának me-nekülését, és ezzel tette lehetõvé, hogy IV. Béla kivételes ural-kodói képességével második honalapítónk lehessen. Nélkü-lük a tatár hordák talán örökre elsöpörték volna Magyaror-szágot.

v. dr. Bucsy László

2007. április 22. A Föld Napja alkalmából a környéktermészetvédõivel együtt rendtársaink is résztvettek a gö-döllõi Úrréti-tó környezetének tavaszi rendbetételében és


a vízparti pihenõpark bõvítésében. Az egész napos „civilközmunkát” dr. vitéz Bucsy László szervezte.

2007. április 26. A Történelmi Vitézi Rend lovasai és aMogyoródi Sándor Huszárok fogadták azt az ország szá-mos települését érintõ és Csíksomlyóra tartó zarándokla-tot, melynek Mogyoródon faragott keresztjét a GödöllõiKastély Templom elõtt álló Országzászlónál áldottákmeg. A keresztre rendtársaink kötötték fel a Gödöllõtszimbolizáló szalagot.

2007. április 28. A Nemzeti Lovas Õrség felkérésére lovasrendtársaink Árpád-házi és nemzeti zászlókkal álltak lovasdíszõrséget a Gödöllõi Királyi Kastély elõtt és a díszudvar-ban a Máltai Lovagrend avatási szertartása alkalmából.

2007. május 12. Bárány István VRNT rendtársunk sza-dai lovastanyáján ez évben is megrendezte a díjlovas, te-replovas és díjugrató elemekbõl álló „Margita Kupát”. Averseny megnyitására a lovasok a vitézi zászlóval felveze-tett történelmi zászlók alatt vonultak be.

2007. május 13. A Budakeszi Arborétumban vitéz Pén-zes Kálmán vitézi hadnagy meghívására „vitézi majálison”

vettünk részt. Remek volt a bográcsos vendéglátás, melyután kaptatós gyalogtúra következett a Budai hegységegyik fennsíkjára. Itt a kitörés során hõsi halált halt hárommagyar katona sírjánál koszorúval tisztelegtünk.

2007. május 17. Pongrátz Gergely halálának másodikévfordulóján Corvin közi emléktáblájánál Gödöllõ kör-nyéki rendtársak és fiatalok álltak díszsorfalat, amíg amegemlékezõk elhelyezték virágaikat és koszorúikat. AFilmpalotában rendezett mûsor keretében képzeletbelizászlófelvonásként is bemutatták a történelmi zászlókat,melyeknek dr. vitéz Bucsy László által írt ismertetõjét Bõ-zsöny Ferenc olvasta fel. A Longauer Tibor által szerve-zett rendezvény csúcspontja idén is vitéz Wittner Máriabeszéde volt, a zárszót vitéz Hajdú Szabolcs törzskapitánytartotta.

Fotó

:Win

kler

Csa

baFo

tó:P

rehm

Kat

alin

VR

NT,

Win

kler

Csa

ba


2007. június 1. A Trianoni gyásznapra emlékezõ estet arendezõ dr. vitéz Bucsy László nyitotta meg a gödöllõi Pe-tõfi Sándor Mûvelõdési Központ színháztermében. A„Verssel és dallal a Kárpát hazáért” címû teltházas rendez-vényen megemlékeztek a közelmúltban elhunyt két hiteles

magyarról, Illés Lajosról és Kaszás Attiláról is. A fellépõkórusok és elõadómûvészek mûsora könnyet csalt sokakszemébe. A Mûvelõdési Központ mellett álló Trianon Em-lékmûhöz a Koronaõrség a 64 vármegye zászlója között vo-nult be a Szent Korona másolatával, majd premontrei diá-kok olvastak fel a trianoni diktátummal kapcsolatos meg-döbbentõ korabeli és mai idézeteket. Miután 34 szervezet,köztük a Történelmi Vitézi Rend elhelyezte koszorúját, azegyházak képviselõinek beszéde és áldása következett.Vitéz Rázmány Csaba unitárius püspök és vitéz CsukaTamás református tábori püspök, nyugalmazott dandártá-bornok mint mindig, most is egyenesen és keményen be-

szélt. A rendezvényen Közép-Magyarország vitézei és aTengerész Csoport szép számmal vettek részt. A megemlé-kezést Szíki Károly „Tánc vagy lövök” címû, a ma regnálóhatalom ellen nem kis éllel megírt könyvének ismertetõjemajd Fuszenecker Ferenc VRNT rendtársunk Gödöllõidombság címû természetfilmjének vetítése zárta.

2007. június 2. Délelõtt: Rendünk zászlajával és a 64vármegye zászlóval a váci cserkészekkel együtt vettünkrészt Zebegényben a központi Trianon megemlékezésen.A Történelmi Vitézi Rend nevében megjelent rendtársa-inkkal közösen koszorúztunk. Délután: A Péceli Milleniu-mi Hagyományõrzõ Alapítvány emlékhelyen rendezettmegemlékezésen vettünk részt és koszorúztunk.

2007. június 3. Délelõtt: a Máriabesnyõi Kegytemplommellett 1941-ben állított Trianoni kereszt” megkoszorúzá-sa. Délben: Czapp Béla VRNT vitézi alhadnagy vezetésé-vel lovasegység vett részt Szadán a Hõsök Napja és Tria-non megemlékezés kapcsán.

Sipos Bulcsú Kadosa lelkipásztor ez évben avatandórendtársunk beszéde:

Hõsök Napja, megemlékezésHõseinkre emlékezve, az ünnep külsõségei vesznek körül

bennünket. Számomra azonban végtelenül nehéz ma itt áll-ni, és ünneprõl beszélni. Ezen a mai megemlékezésen, hazán-kért hõsi halált halt honfitársainkra emlékezve, képtelen va-gyok ünnepelni. Hõseink, akiknek tiszteletére ma koszorúthelyezünk el az emlékmû lábainál, nem mai Magyarország-ról álmodtak.

Fotó

:Pre

hmK

atal

inV

RN

T,Fu

szen

ecke

rFe

renc

VR

NT


Amikor a csatatérre indulva, hátrahagyták otthonaikat,szeretteiket, és mindenüket; amikor valahol messze halálossebet kapva, vagy a fogságban szenvedések között életüketvesztették, nem egy olyan Magyarországért adták életüket,amely önként és dalolva áruba bocsátja saját javait, melye-kért õk készek voltak meghalni. Nem egy olyan hazáért, ésnem olyan elfásult lelkû, és eltompult lelkiismeretû nemzedé-kekért áldozták oda életüket, és családjuk boldogulását,amely olyan politikai erõket támogat és segít hatalomra,

– amely áruba bocsátja a magyar földet;– amely piaci érdekekért feláldozza a magyar betegek gyó-

gyulását, és élethez való jogait, és a magyar egészségügy kivá-ló értékeit;

– amely szûk pénzügyi körök érdekeiért, feláldozza többévszázados múlttal rendelkezõ, kiváló elméket kitermelõ ma-gyar oktatási rendszert – amely tudatosan sorvasztja el, ésszorítja háttérbe a magyar; kultúra, a magyar tudományosélet forrásait, és életlehetõségeit;

– amely tudatosan, következetesen munkálja a nemzetdrasztikus fogyását, elöregedését;

Nem olyan Magyarországról álmodtak hõseink, ahol min-denki, aki külföldi érdekeket képvisel, hamarabb érvényesül-het, gazdagodhat meg, mint az, aki magyarként tisztességesmunkájával akar boldogulni.

Nem olyan hazáról álmodtak hõseink, ahol egy nemzedékolyan vezetõket választ és támogat, amely tõnkre teszi, lehe-tetlen helyzetbe juttatja azokat, akik magyar gazdaként, és

magyar vállalkozóként szeretnének boldogulni, és javaikkala hazát is építeni.

Tisztelt Honfitársaim, keresztyén Testvéreim!Én ma nem ünnepelek: szégyenkezek! Szégyenkezek a

mai Magyarország nevében! Szégyenkezek idõsek és fiata-lok nevében, szégyenkezek az ország vezetõi, és az õket ha-talomra segítõk nevében. A koszorúk, a virágok, amelyeketelhelyezünk sírjaik felett, és emlékmûveik lábainál, a bûn-tódat, és a rossz lelkiismeret virágai, minden igaz hazafiszívében!

Bár tudnánk kimondani: Hõseink, elõdeink, szégyelljük!Szégyelljük mai állapotunkat, és szégyelljük az ország maihelyzetét, ahol napról napra vesznek oda vagyoni, és szellemiértékeink, és jut ebek harmincadjára mindaz, ami magyarkincsünk. Bárcsak tudnánk kérni a bocsánatot valamennyi-üktõl, és az életünket megtartó élõ Istentõl! Nem becsültükmeg az õ áldozatukat, és nem becsültük meg az Istentõl ké-szített alkalmakat, hogy jó kezekbe tudhassuk ezt a Hazát,ahol a magyar embernek lassan sem a múltjához, sem a jö-võjéhez nincs joga!

Könyörögjünk Isten lelkeket ébresztõ hatalmáért, bocsá-natáért, és megtartó szeretetéért, hogy megszabaduljunk sajáthûtlenségünk következményeitõl, és ne lehessen szóbeszédtárgya ez a nemzet a népek között, s hogy ne váljunk gyaláza-tossá szomszédaink és a világ elõtt!

Fõt hajtva hõseink drága áldozata elõtt, Isten megsegítõkegyelmét kérem szeretett Magyar Hazámra!

2007. június 3.Délután: A Veresegyház fölöttiMargita-dombon vitézi zászlósdíszegységgel és történelmi zász-lókkal vettünk részt Veresegyházúj Trianon-emlékmûvének felava-tásán és megszentelésén. A Törté-nelmi Vitézi Rend nevében koszo-rúzott id. Bárány István VRNT ésifj. vitéz Bárány István.

Este: Budakeszin a MindenMagyarok Zászlajánál a 64 várme-gye zászló részvételével vettünkrészt a felemelõ Trianon megemlékezésen.

Az eseménynaptárt összeállította:dr. v. Bucsy László tkpt.


A XX. századi világháború elsõ hõsi halottja

(„Sose hal meg az, ki a hazájáért hal ”)

Abádszalók, 2007. július 29.

A Tisza-tó mellett fekvõ, csodála-tos szépségû kisvárosban, Abádsza-lókon 2007. július 29-én 16 órakorkatonai tiszteletadással újjáavatásrakerült a Nagy Háborús emlékmû,amelynek szobra – fénykép alapján –Kovács Pál gyalogos arcvonásait vise-li. Ki is volt õ?

Kovács Pál 1892-ben születettAbádszalókon. Felcseperedve dohá-nyoslegényként dolgozott. 1913. ok-tóber 1-én vonult be sorkatonai szol-gálatra a császári és királyi 68. szol-noki gyalogezredhez. Mivel a közöshadsereg, és nem a Magyar KirályiHonvédség katonája lett, a rendfoko-zat nélküli baka hivatalos megneve-zése gyalogos (Infanterist) és nemhonvéd volt.

Az elsõség elsõsége minden téma-körben és mindig foglalkoztatja a ku-tatót és az érdeklõdõ olvasót egya-ránt. Igaz ez még kisebb horderejûtörténések esetében is, hát még egyvilágháború kitörésének vonatkozá-sában. Ki mozgósított elsõként? Hol,mikor és kik között történt az elsõösszecsapás? Kik adták le az elsõ lö-vést? Megannyi kérdés. Netán ki voltaz elsõ, aki a Hadak útjára költözött?

A cs. és kir. 68. jászkun gyalogez-red a belgrádi szerb helyõrséggelszemben, Zimonyban állomásozott1912 óta. Feladata a megerõsített ha-tárvédelem volt. Az 1914. június 28-iszarajevói merénylet után alig egyhónappal kitört a XX. századi világ-háború, annak is elsõ szakasza, az1914-1918 közötti Nagy Háború.(Azt egy köztes fegyvernyugvási ésfelkészülési szakasz követte, majd az1939-1945 közötti Totális Háború.)

Egy nappal a hadüzenet után,1914. július 29-én hajnalban a szer-bek felrobbantották a Száván átveze-tõ vasúti híd déli pillérét Belgrád ésZimony között. A 68-as gyalogezred

katonái a híd zimonyi oldalánál õrsé-get állva, megpróbálták a robbantástmegakadályozni. A szerbek ágyúvalés kézifegyverekkel támadták a híd-õrséget. A kirobbant tûzharcban éle-tét vesztette Kovács Pál gyalogos, Bí-ró Gábor gyalogos, és Veres Imregyalogos. A következõ harccselek-ményre július 31-én került sor, a Mo-narchia és Oroszország között pedigcsak augusztus 5-én állt be a hadiálla-pot, tehát – jelenlegi ismereteink sze-rint – õk voltak a Nagy Háború elsõhõsi halottjai.

Róluk csupán annyit tudunk,amennyit a cs. és kir. 68. gyalogezredhalotti anyakönyvében találtunk: Ko-vács Pál gyalogos, 68. gyalogezred 11.század, született: Abádszalók, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1892, ahalál oka: „az ellenségnek a „Burma”õrség elleni támadása alkalmával el-esett, eltemetés ideje és helye: a harc-mezõn”. Valószínûleg a késõbbiévekben valaki megkísérelte a halottianyakönyvekben talált adatokat fel-dolgozni, mert jól láthatóan, teljesen

más kézírással és tollal a Kovács Pálneve fölé írta: „A világháború legelsõhõsi halottja”. A megjegyzésrovatbanszerepel még egy 1934-bõl származó(folyó? iktató?) szám is.

A második bejegyzés a halottianyakönyvben: Bíró Gábor gyalogos,68. gyalogezred 11. század, született:Mezõtúr, Jász-Nagykun-Szolnokvármegye, 1891. A halál oka és az el-temetés módja ugyanaz, mint KovácsPálé. A harmadik bejegyzés: VeresImre gyalogos, 68. gyalogezred 14.század, született: Mezõtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1891, ahalál oka: „a Zimony-Belgrádi vasútihídnál az ütközetben elesett, eltemetésideje és helye: a harcmezõn”.

A háború második évében jelentmeg „A Nagy Háború írásban ésképben” elsõ kötete, a budapesti At-henauem gondozásában. A „határ-védelem – elsõ harcok” címû fejeze-tet dr. Szilágyi Lajos vezérkari testü-lethez beosztott százados írta, már-pedig akkoriban nem sok katonaszerzett tudományos fokozatot.Okunk van feltételezni, hogy Szilá-gyi százados alapos munkát végzett(s ez tanulmányán látszik is), ráadá-sul még csupán egyetlen esztendõmúlt el a vizsgált esemény óta.. Idéz-zünk munkájából:

202 hõsi halott emlékére 202 szál virág

A Hadtörténeti Intézet felterjesztése alapjána Történelmi Vitézi Rend

Infanterist Kovács Pált posztumusz vitézzé nyilvánította, a T.V.R.2007. június 14-i Széki Ülésén elfogadott határozata alapján.


„Július 29-én hajnalban (...) irtózatoserejû detonáció jelezte, hogy a szerbek abelgrádzimonyi vasúti hidat fel akartákrobbantani. Ez azonban csak részben si-került (...) Ez fegyveres beavatkozást kö-vetelt (...) a Zimonyban állomásozószolnoki 68-ik gyalogezred (...) paran-csot kapott, hogy a szerbeknek ahíd lerombolására irányuló kísér-leteit a hídra való elõnyomulássalhiúsítsa meg. A zászlóalj Pedtettiõrnagy vezetése alatt rohammalhatolt a hídra egészen addig apontig – a hídnak mintegy két-harmadáig –, ahonnan a hídhozvezetõ utcákat fegyvereink tüzévelmegtisztította az ellenséges kato-náktól és minden további közele-dést az éjjel megakadályozhatott.Ez a harc reggel fél ötig tartott el.”

Abádszalók monográfiájá-ban dr. Antal Károly, CziczeJózsef, Dömötör Ákos, dr.Dömötör Sándor és SzokolyEndre kutatásai alapján a kö-vetkezõ olvasható: „A 68. gya-logezred katonái 1914. június28-án indultak el a zimonyi ka-szárnyából „Burmára”, a Szávapartjára. Ott feküdtek egész napaz elõre elkészített lövészárok-ban. A napnyugta még békésvolt, azonban hajnali fél egykoróriási robbanás hallatszott: fel-robbant a két országot összekö-tõ híd és nyomban megkezdõ-dött az ellenségeskedés. AKalimegdánról szerb lövészekheves puskatûz alá vették a Szá-va balpartját, ahol a 68-asokIII. zlj-ából a 11. század 2. sza-kasza tartott õrséget. Reggel felé– már július 29-én – fogytánvolt a muníció. Az õrs parancs-noka Kovács Pál és Bíró Gáborközlegényeket a közeli finánc-õrházhoz küldte, hogy hozza-nak egy láda töltényt az árokba.A két katona golyózáporbanfutva hozta el a nehéz láda töl-tényt. Bíró Gábor beugrott azárokba, hogy majd beemeli, amásik katona pedig abban apillanatban végigzuhant a ládamellett. Kovács Pál közlegényt,ki 1892-ben Abádszalókon született,pontosan a homloka közepén érte ésazonnal megölte a golyó. Erre Bíró Gá-bor kiugrott az árokból, behajította aládát és utánavetette magát, közben

azonban egy golyó átfúrta a tüdejét ésegy óra múlva meghalt. Kétségtelen te-hát, hogy az elsõ világháborús halottKovács Pál volt, mert sem nálunk, sema szerbeknél nem volt más halott azona reggelen.”

A 68. gyalogezred története Ko-vács Pál temetésérõl is tudósított:„Július 30-án temették el Kovács Pált,a világháború elsõ hõsi halottját azimonyi ún. franzthali temetõben teljeskatonai pompával. Volt díszkivonulás,

sok koszorú, búcsúbeszéd, sortûz: pa-rádésan temették el Infanterist KovácsPált, aki elsõnek esett el a világháború-ban annyi száz és százezer magyar ésmás nemzetiségû sorstársa elõtt. „

A 2007. július 29-i abádszalóki ün-nepség is katonai tiszteletadással zaj-

lott. Egyszerre avatták újjá a fel-újított Nagy Háborús emlékmû-vet és temették újra jelképesenKovács Pál gyalogost. Fé1 négy-tõl a debreceni katonazenekaradott térzenét. Pontban négy-kor, harangzúgás közepette be-vonult a szolnoki helyõrség dísz-szakasza, a cs. és kir. 68. gyalog-ezred korabeli „csukaszürke”egyenruhába öltözött hagyo-mányõrzõ járõre az ezred egy-kori csapatzászlajával, valaminta történelmi zászlósor, a katonaidíszõrség és a Történelmi VitéziRend országos, illetve Szolnokmegyei zászlaja.

A Himuszt követõen elhang-zott Gyóni Géza „Csak egy éj-szakára” címû verse, majd fel-csendült a cs. és kir. „Prinz Eu-gen” induló. Bordás Imre pol-gármester köszöntötte a megje-lenteket, majd dr. Holló Józsefaltábornagy, a Hadtörténeti In-tézet és Múzeum fõigazgatójamondott megható ünnepi beszé-det. Ez után vitéz Hunyadi Lász-ló, a Történelmi Vitézi Rend fõ-kapitánya bejelentette, hogy Ko-vács Pál gyalogost a Vitézi Székposztumusz vitézzé avatta. Apolgármester és a fõigazgató-tá-bornok átvágták a nemzeti sza-lagot, majd elhangzott Abádsza-lók 202 hõsi halottjának neve,mialatt a helyi iskolás gyerme-kek 1-1 szál virágot helyeztek azemlékmû talapzatára mindenhõsi halott emlékére.

Következett az ökumenikusegyházi szertartás, majd dís-zsortüzet lõtt a szolnoki helyõr-ség díszszakasza, s – korabeliMannlicher puskákkal – a ha-gyományõrzõ járõr. A koszorú-zás után a mai és a régi katonákdíszmenetben vonultak el azemlékmû, illetve Kovács Pál

gyalogos szobra elõtt. Az ünnepségeta Szózat, majd a Magyar Takarodókürtszava zárta.

Dr. v. Ravasz Istvánalezredes, hadtörténész-muzeológus

Bordás Imre polgármester és dr. Holló József altábornagy átvágják az új-jáavatott emlékmû nemzeti szalagját

A fõkapitány leteszi a Vitézi Rend koszorúját

A szolnoki 86. helikopter-ezred díszegységének parancsnoka a cs.és kir. szolnoki 68. gyalogezred eredeti egyenruhájában. Vezénylõtiszt dr. v. Ravasz István alezredes

Rendünk történetének tisztánlátásáhozVitézi Rend, Rendi Kódex

II. Általános rendelkezések 3. § (4)A Vitézi Rend – mint egyesület – céljait ezen (Rendi) Kódex-

ben rögzített különös eszközökkel valósítja meg.IV. A Vitézi Rend eszménye és célja 5. § (4)„A Vitézi Rend tagjai szolgáljanak példaképül a magyar nem-

zet elõtt polgári és nemzetvédelmi vonatkozásban. Tanúsítsanak

különös éberséget a nemzetellenes és a magyarság értékrendjétsértõ elemekkel szemben.”

V. Vitézi Szék 8. § (3)A Vitézi Szék a Rendre vonatkozó határozatait a fõkapitány

elnöklete alatt tartott teljes ülésén egyszerû szótöbbséggel hozzameg. A Vitézi Szék elnöke csak szavazategyenlõség esetén sza-vaz. A Rendi Kódex módosításához kétharmad arányú szótöbb-ség szükséges.”


SZÜLETÉSNAPOKv. Wittner Máriát 70. születésnapján köszöntötték a TF-en 2007. június 8-án

Készülõdtem egy ünnepségre, egy ünnepreEz az ünnepség, ünnep sok-sok elõké-

születet igényelt. Feleségemmel, Dér Ju-dittal és barátaimmal, Hámori Máriával,Bagoly Sándorral, Koltay Gáborral, Schu-lek Ágostonnal, Székely Kornéllal és Lili-annal, Kornél feleségével összedugtuk afejünket, hogy hogyan, s miként tehetjükszéppé, emlékezetessé szeretett barátunk,Wittner Mária közelgõ születésnapját.

Röpködtek az ötletek, az ötletek meg-valósításának lehetõségei. Ki, mit tud hoz-zátenni az ünnepséghez, ünnephez. Min-denki megtalálta a feladatát. Engedjékmeg, hogy ne részletezzem, hogy kire mijutott. Csapatmunka folyt. A cél és a vég-eredmény volt a lényeg.

Bocsássák meg nekem, hogy nem soro-lom fel a segítõk névsorát, és nem emelek ki senkit, az új-ság terjedelme kevés lenne hozzá.

A végeredmény a TF nagyelõadójában, aulájában többszáz ünneplõ, rengeteg barát, tisztelõ. Szebbnél szebb,meghatóbbnál meghatóbb beszédek hangzottak el, bárnéha „csak” egy baráti ölelés történt, de az minden szónáltöbbet mondott. Volt ott pártpolitikustól kezdve, utcané-pe, akik „csak” nemzetben gondolkodók voltak, s akikfontosnak tartották, hogy Wittner Máriát, akárcsak egykézszorítással is, de köszönthessék, mert Marcsi – én ígyszólítom, megengedte – nyugodtan állítom: NEMZE-TÜNK ASSZONYA, s aki megtehette, akinek szíve egykicsit is a magyar nemzetért dobog, az boldog lehet, hogy amáig is minden szerénységét, jó emberi tulajdonságaitmegtartó Wittner Mária közelébe kerülhetett. A fentiek-bõl az olvasó azt a következtetést vonhatná le, hogy valamirendkívüli teremtményrõl van szó.

Jól következtet kedves olvasó. Wittner Mária rendkívü-li teremtmény.

A szinte gyerekfejjel fegyvert fogó, majd a siralomházatmegjáró, késõbb tizenhárom év börtönt elviselõ asszonyma is töretlenül harcol hazája, Magyarország fennmara-dásáért, minden korrupt hazaáruló ellen. Mindezt tesziabszolút szerénységgel, alázattal, tántoríthatatlanul.Szembenézve a pártokkal, „intézményekkel”.

A kisördög azért megszólalt bennem. Elindultam Bu-dapest VIII. kerületében, a Práter utcában, kezembenmikrofonnal. Ott, ahol Marcsi fegyveres harcát vívta1956-ban. Felmérést készítettem arról, hogy kinek mi juteszébe, ha meghallja ezt a nevet: Wittner Mária?

A megkérdezettek száma meghaladta a száz fõt. Érde-kes volt az összesítés. Az idõsebb korosztály, mintegy het-ven fõ – asszony, férfi vegyesen –, 10%-a azt mondta: „Azegy ellenforradalmár volt!”

„De kérem – mondom – õ ma országgyûlési képviselõ”,aki 1956-ban itt harcolt, ebben az utcában nemzetünkért azoroszok és magyar láncosaik ellen! A válasz: „Micsoda vilá-got élünk, hogy lehet egy ellenforradalmár országgyûlésiképviselõ a rendszerváltás után 17 évvel?!”

További kb. 10% visszakérdezett, „Va-lami sportoló talán? Nem tudom.” Újabbfelvilágosítás után: „Ja, igen, hallottam márróla, volt valami parlamenti beszéde! Az jóvolt, tetszett! Jól odamondott Ezeknek!”Volt egy kb. 30%, aki azt mondta: „Ne ha-ragudjon, nem érek rá!” Viszont a mara-dék kb. 50% elkezdett mesélni: „WittnerMária? Õ az, akit halálraítéltek Kádár éspribékjei, ugye? Él még, ugye? „Itt laktammár akkor is, alig voltam tíz éves. Akkornem tudtuk senkinek sem a nevét, csak aztláttuk, hallottuk, hogy lõnek, lõnek, és egymaroknyi kis csapat – köztük fiatal lányokis – fegyverrel állnak ellen az oroszoknak,és az akkor már inkább civilbe öltözött ávó-sokkal. Biztos, hogy õ is köztük volt...”

Bõgtem, mert mentem volna én is – tizenhat éves voltam –,de édesanyám nem engedett, levágta a hajam, fiúsította a ki-nézetem, amikor megjelentek az orosz tankok...” WittnerMária? Emlékszem a nevére, sõt láttam egy képet róla,ahogy kenyeret osztott egy teherautóról ’56-ban.

A fiatalok – tizenketten nem is hallották még a nevétsem – a többiek viszont egyöntetûen válaszoltak. Az1956-os Forradalom és Szabadságharc hõse. Itt harcolt aziskola környékén.

Amikor azt mondtam, hogy most készülünk megünne-pelni a születésnapját, többen kérdezték, hogy „Hol és mi-kor lesz, ha beengednek, elmegyek. Szeretném látni õt.”

A „hivatalos” három órás köszöntést, még továbbiórákkal hosszabbították meg a barátok, tisztelõk.

Az ünneplés végén egy személyautó, valamint egy mik-robusz telt meg a virágokkal. Marcsi! A Jóisten éltessenmég nagyon sokáig. Sokáig neveld nemzettudatra, úgy azidõsebb, mint a fiatalabb korosztályt. Szeretettel:

v. Balog Barna

Wittner Máriát hallgattuk: „– Mindig azért imádkozom,hogy az egész magyarság szeretettel forduljon egymás felé, ésakkor el tudjuk érni, hogy olyan vezetõk irányítsák az orszá-got, akik a felemelkedéséért dolgoznak, és nem pedig sajátföldhözragadt szempontjaik alapján az ország kifosztásán,tönkretételén ügyködjenek – mondja.”

Vallja: a szeretet a legnagyobb erõ és keresztényi kötelezett-ség. De ez nem azt jelenti, hogy elhallgatjuk az igazságot.

„– Ezt ne is várja senki tõlem. Az igazság hangoztatása so-kakat zavar, sokaknak kellemetlen. Azonban nem azonos agyûlölettel, annak ellenére, hogy vannak, akik jól felfogott ér-dekeik miatt ezt sugallják. Az Úristen eddig megtartott, s halehetne egy kívánságom, azt szeretném: szabaduljon fel ha-zánk lélekben. Imáimban azt kérem a Szûzanyától, terítsefátyolát a Kárpát-medencére, hiszen ez az õ országa. És ve-zesse rá népét arra az útra, amit Szent Fia kijelölt számunkra.És segítsen ezt az utat alázatban és szeretetben végigjárni.Sohasem gyûlöletben, de mindig igazságban…”

Szarka Ágota


Vitéz Gémesi Csabát köszöntjükszületése napján!

A gödöllõi Horthy-istentisztelet után 50. születésnapjaalkalmából otthonában vette át vitéz Gémesi Csaba dr. v.Bucsy László tkp.-tól a rendtársak ajándékát, egy 30cm-es, bronzba öntött vitézi címert.

Nemzetes úrnak szeretettel gratulálunk, jó egészségetés Isten áldását kérjük életére.

Képünkön balról jobbra: Szilasi-Horváth Vivien, v. Szi-lasi-Horváth Csaba v. hdngy, v. Gémesi Csaba, Bárány Ist-ván VRNT, dr. v. Bucsy László tkpt., dr. v. Bucsyné PrémKatalin VRNT és dr. Kardos Gábor VRNT

Gólyahír! Örömhír!„Mikor megszületik egy várva várt gyermek,

Az Élet dolgai új értelmet nyernek.Apaszív, Anyaszív dobban meg a párban,

Új fénnyel ragyognak a világra – hárman.”

A Történelmi Vitézi Rend nevében gratulálunkVitéz Pátkai Zsolt kisfia születéséhez!

Pátkai Pál 2007. június 9-én, Budapesten született3550 grammal, 56 centiméterrel.

Isten éltesse õt sokáig, családja örömére!

A Rendi Kódex megrendelhetõ a szerkesztõségben. Ára: 850 Ft + postai utánvét.

ÁRPÁD-HÁZ ALAPÍTVÁNY közhasznú szervezetKÖSZÖNET A VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ KIADÁSÁNAK ELÕSEGÍTÉSÉÉRT

Az Árpád-Ház Alapítvány nevé-ben ezúton is köszönetet mondunkazoknak a rendtársainknak, akik aVitézi Tájékoztató kiadásához hoz-zájárultak.

Megköszönjük egy rendtársunk-nak azt, hogy szívén viselve az 56-oskiadvány megjelenésének fontossá-gát, jelentõs anyagi hozzájárulást vál-lalva – tette lehetõvé, hogy a terve-zett minõségben – színes nyomdaitechnikával tisztelegjünk a Forrada-lomra, Hõseinkre emlékezve.

Megköszönjük egy másik rendtár-sunknak, hogy a Vitézi Tájékoztatókiadásához rendszeres anyagi hozzá-járulásával lehetõvé tette, hogy Ren-dünk eseményeirõl tudósítva, fotók-kal gazdagon illusztrálva tájékoztat-hassunk, s a lap terjedelmének bõvü-lésében is gondolkodhattunk.

1025 Budapest, Csalán u. 34.Telefon: 200-1973Bankszámlaszám:10700378-27035304-51100005Adószám: 18109386-1-41Nyilvántartási szám: 8738

Kérjük Rendtársainkat, a Vitézi Tá-jékoztató kiadásához – anyagi lehetõ-ségeikhez mérten – szíveskedjenek hoz-zájárulni. Szívesen vesszük hirdetésekelhelyezésének kérését. Hirdetésre vo-natkozó szerzõdésünket elküldjük; azalapítványi támogatásról kérésre iga-zolást küldünk.

A Vitézi Tájékoztatóban elhelyezett hirdetési tarifák:

1 oldal = 32 000 Ft + áfa1/2 oldal = 16 000 Ft + áfa1/4 oldal = 8000 Ft + áfa1/8 oldal= 4000 Ft + áfa


Vitéz NÉMETH LÁSZLÓ ISTVÁN2006. november 11 -én, életének 79. évében elhunyt.Kiváló magyar, hívõ keresztény, családjának biztos

támasza. Rendünk nevében kegyelettel emlékezünk.

Id. vitéz MOÓR PÁLMagyar királyi honvéd alezredes. Életének 93. évében,

2007. április 21-én elhunyt.Generációkat nevelt nemzeti tudatra, hûségre, kitartásra.

Végigélte a tragikus történelmi sorscsapásokat – s mindig,minden körülmények között hûséges volt önmagához, elvei-hez. Példaként állhat élete a fiatalabb generációk elõtt.

Vitéz BACSÓKA SÁNDORÉletének 92. évében, baleset következtében – elhunyt.

„Számára igen fontos volt a Vitézi Rend, ez intézménynekteljes mivolta, ezért kötelességemnek érzem, hogy értesít-sem Önöket halálhírérõl. Nagyapám iránti tiszteletem ésszeretetem végett kérném, hogy tegyenek említést Róla.”– Nem halnak meg, kikre emlékeznek, akiket megtart em-lékezetében az utód-kor. A szeretõ unoka, aki mesélni foggyermekének arról az emberrõl, aki a kitüntetõ vitézi címbirtokosaként élte meg azokat a hazug és szomorú idõket,amelyekbe Magyarországot lökték hazug eszmék hazugpolitikusai. Számára élete végéig fontos volt a Rend és aVitézi Rend által képviselt értékrend.

Kedves Eszter! A Történelmi Vitézi Rend pantheonjá-ban Nagyapja emlékmécsese örök lánggal ég.

Dr. vitéz SÓSMEZEY ISTVÁNa Történelmi Vitézi Rend tb. székkapitánya, okleveles

közgazda, okleveles könyvvizsgáló. 2007. június 15-én, egyküzdelmes élet után visszaadta lelkét Teremtõjének.

Mindig tevékeny, energikus, szakmáját magas fokongyakorló rendtársunk veszteség – nem csak Rendünknek,de egész nemzetünknek.

Vitéz derecskei FODOR JENÕ(Rákosszentmihály, 1920. április 25 – Szentendre, 2007.

augusztus 7.)Magyar királyi páncélos fõhadnagy. 87 éves korában a

Hadak Útjára lépett. A II. világháborúban hõsi helytállá-sért a Nagy Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki.

1943. október 8-án avatták vitézzé Budapesten.Gyászoljuk egy magyar hazafi elvesztését.

DR. PADÁNYI MÁRIUS2007. augusztus 15-én, dolgos életének 82-ik évében dr.

vitéz Padányi Márius, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek ésHadiárvák Nemzeti Szövetségének elnöke tragikus hirte-lenséggel visszaadta nemes lelkét teremtõjének. Elsõsor-ban neki volt köszönhetõ, hogy az Országgyûlés elfogadtaa 2006. évi XLVII. törvényt, amely lehetõvé tette többszázezer elhunyt magyar hadifogoly és munkaszolgálatostúlélõ hozzátartozóinak kárpótlását.

A gyászoló család nevében: Dobai Miklós, a HorthyMiklós Társaság tiszteletbeli elnöke

Vitéz KOVÁCS TIBOR GYÖRGY1926 Budapest – 2007 London

A II. világháborúbana Hunyadi páncélosok-hoz jelentkezett. A há-borút követõen hadifog-ságba került. Építõ-anyag-kereskedésüket45 után államosították,mindenüket elvették.Pincérként, szakácskéntdolgozott. 56-ban a Szé-na téren, a Déli pályaud-varnál harcolt. A meg-torlás elõl elhagynikényszerült az édes Ha-zát. Angliába menekült,innen Ausztráliába ve-zérelte a Sors, bátyjá-hoz, aki 45 után bujdo-sott el Magyarországról.A vén kontinenst azonban nem tudta elhagyni – közelebbszeretett volna élni Szülõhazájához; visszakerült London-ba. A 60-as években járt újra Magyarországon. Magyar afelesége; egy fia született. Az 1989-es Nagy Újratemetésenvett részt, hosszú évtizedek után elõször tért haza. A csö-möri 1956-os emlékmû avatásán vett részt, mely „A négykontinensen pusztító kommunizmus 100 milliónyi áldoza-tának emlékére emeltetett.” A 2006. évi októberi esemé-nyek Õt is magával ragadták, hiszen mint az 56-os Forra-dalom hõse, Õ is részt vett az ünnepségeken: a Mûegye-temtõl a Bem téren át a Kossuth Lajos térig – s újra át kel-lett élnie azt, hogy a hatalom romokba dönti a szabadsá-got, hogy védtelen emberekre lõnek – hogy az ünnepet be-szennyezik és eltapossák – most a magyar (?) csizmák...Beteg volt, de bízott abban, hogy még megélheti azt azidõt, amikor a magyar népet elnyomorító ideológiát leráz-za magáról a magyar nemzet. Megoperálták, szervezetelegyengült. Sajnos, nem élhette meg a remélt politikai vál-tozást. Hamvainak hazahozatala után Kelenföldön, aSzent Gellért Plébániatemplomban 2007. június 4-én he-lyeztük örök nyugalomra.

Hosszú éveken át együtt, kart karba öltve meneteltünka Szabadságért. Szent ünnepeinken együtt koszorúztunk,együtt énekeltünk – és együtt erõsítettük a hitet és re-ményt idõsebbekben, fiatalabbakban egyaránt.

Kedves, szeretett Barátom! Megõrzöm emléked.Sok ezren õrizzük Emlékét egy Igaz Magyarnak!

Vitéz Kellner Lajosa zászlótartó

A HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK

v. Kellner Lajos és v. Kovács TiborGyörgy Csömörön, az 1956-os Emlék-mû avatásán. Igaz Barátok és Har-costársak.

A Történelmi Vitézi Rend nevébenkegyelettel búcsúzunk Rendtársainktól.

Emléküket megõrizzük.


„Merjünk nagyok lenni!” (gr. Széchenyi István)

2007 – Batthyány-év

200 éve született gr. BATTHYÁNY LAJOS.Pozsony, 1807. február 11–Pest, 1849. október 6.

1847-tõl az ellenzéki párt elnöke; támogatásával kerültKossuth az Országgyûlésbe, Pest vármegye követeként.1848. március 15-én tagja volt annak a küldöttségnek,amely az Országgyûlés által megfogalmazott reformköve-teléseket Bécsbe vitte.

1848. március 17-én V. Ferdinánd király nevezi ki az el-sõ független magyar kormány miniszterelnökévé. Az újkormány az áprilisi törvények szentesítése után kezdtemeg munkáját. A király szavatolta a magyar alkotmányt.Batthyány a honvédelem megszervezõje: a Magyar Hon-védség felállítója. A független magyar pénzügy alapjainaklétrehozója. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc-ban mint nemzetõr harcolt. Szeptember 13-án általánosnépfelkelést hirdetett a Dunántúlon. 1848. december 31-én békekötési indítványt tesz – a dekrétumot küldöttségviszi Windischgraetzhez, ill. a császárhoz, mely küldött-ségnek õ is tagja. 1849. január 8-án Windischgraetz elfo-gatta – és a magyar, valamint a világközvélemény legna-gyobb megdöbbenésére 1849. október 6-án kivégezteti.

1870. június 9-én temetik újra a Kerepesi úti temetõ-ben. Egy nemzet gyászolja.

A Batthyány örökmécses lángja – a szabadság lángjama is.

gr. KLÉBELSBERG KUNO– „A harmadik évezred minisztere”.

1875–1932.

Vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922–1931.2007 – Halálának 75. évfordulója

Dr Hencz Péter orvos, író könyvébõl idézünk Klébels-berg miniszter úr alapelveibõl:

„Mert mibõl fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikaialapmeggyõzõdésbõl, abból, hogy mostani helyzetünk javulá-sát, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy mû-velõdési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irány-adó nemzetei elismerjék...Lehetséges egy másik alternatíva is,amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitö-rölnek bennünket az önálló nemzetek sorából. Ha kultúrfölé-nyünket elveszítjük, ez be is fog következni. Ez adta meg nekema kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azért, hogy a nemzetminél szélesebb rétegeit hassa át az a végzetszerû meggyõzõ-dés, hogy lenni és mûvelõdni, vagy nem lenni; ez nálunk telje-sen egyértelmû! Meggyõzõdéses embert el lehet pusztítani, demeggyõzõdésétõl eltávolítani nem lehet!” – Ezeréves állami-ságunk kiemelkedõ politikusa tízéves minisztersége alattaz egyetemes kultúrtörténetben is kiemelkedõ programotvalósított meg: 3 egyetemet, 21 klinikát, 3 fõiskolát és

több, mint 5.000 népiskolát építtetett fel; 1931-ben a nem-zeti jövedelem 15 %(!) –át fordította kultúrára, oktatásra,tudományra. Szent Istváni léptékû ez az alkotás! – „Mertlehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzet-ben lakozó szellemi és erkölcsi erõket megtartani és gyarapíta-ni képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindentvissza lehet szerezni.”

„Ha nem sietünk a középosztály segítségére, lecsúszik, he-lyét újgazdagok foglalják el, kik nemzeti és kulturális hagyo-mányok hiányában nem lesznek képesek az államfenntartószerepre.”

„Le kell fokozni a köztudatban a politikai szereplés jelentõ-ségét. Ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális,tudományos és irodalmi, közgazdasági és szociálpolitikai al-kotás legyen az új nemzedék eszményképe.” „Az emberek ön-ként és készségesen csak azokat követik, akiknek elsõbbrendû-ségérõl, fölényérõl meg vannak gyõzõdve...Veszve van az anemzet, amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok betölté-sére a legmegfelelõbb embereket állítani.” – „Nincs veszedel-mesebb önhittség, mint másokat vezetni, ahhoz való képességnélkül.” – A vezetõk megtalálásában és kiválasztásában aközépiskoláknak van meghatározó szerepük. LétrehoztaNyugat-Európában a magyar kultúra „õrszemeit”, a col-legium hungaricumokat Bécsben, Berlinben, Rómában,Párizsban és Zürichben. Itt ösztöndíjasaink tanultak,összesen 1577-en; õk képezték a háború elõtti és utánivezetõ értelmiségünk derékhadát. „Nekem kis auditóriu-mokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy az orvostanárminden egyes leendõ orvossal személy szerint foglalkozhas-sék, ahol a leendõ orvosnak módjában van a legsürgetõbbmûtéteket elvégezni, hogy a szükséges manuális ügyességgelmehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról, nemgarasról van szó, hanem emberéletrõl. Magyar emberek éle-tét rosszul képzett orvosok kezébe ki nem szolgáltathatjuk...”– „Nem népiskola, vagy egyetem, hanem népiskola és egye-tem.”

Az iskola „a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá ne-velje, hazafias szellemben.”

„A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet – és amagyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja:Magyarország feltámadását.””...kevés ország van széles e vi-lágon, ahol aránylag több lenne a tehetség, mint Magyarorszá-gon. De még kevesebb ország van, ahol a tehetségek teljes kifej-lõdésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk.”

Klébelsberg Kuno történelmünk addigi legválságosabbidejében, amikor puszta létünk forgott kockán, kilátásta-lan gazdasági helyzetben, a lelkileg is összetört nemzetnekkiutat mutatott: a kulturális építkezés, az oktatás, tudo-mány és egészségügy felvirágoztatásának útját. Kultúrpo-litikája számos Nobel-díjast, olimpikont is adott az ország-nak és világnak. Ezen túl az általa elindított roppant nagy-ívû kulturális és tudományos fellendülés jelentõsen hozzá-járult ahhoz, hogy a nemzet e tragikus évszázadban meg-maradt.

Augusztus 20. – Szent István király ünnepe

Árpádházi Szentek, szent Magyar Királyok,Áldva, kegyelettel gondolunk ma rátok,Virrasztó szemekkel könyörgünk hozzátok,Szent csodáitokkal mentsétek hazánkot,Szétszéledt népünköt, szép Magyarországot.Isten-verte rosszak Mennyt tagadó bûne!Mivé lett „Király Úr” ezeréves mûve?Hol Imre erénye? László bátorsága?Erzsébet jósága – Margit mártírsága,Piroska példája? – Árpád drága vére.Áldva néz fel Rátok fel a magas ÉgbeMai Magyaroknak szétszórt árva népe.

Árpádházi Szentek, szent Magyar Királyok – áldott õsök sora!Áldva nézhet Rátok védelemben felnõtt népes Európa.Ha történetesen nem Magyar Királyok s bátor harcinépe védte vón portátok...Mi lett volna, ha ti álltatok vóna ki melletek tartani töröknek-tatárnak,S elõttök sok másnak? Nem maradt volna meg semmi gyermeketekbûnös Európa – életfolytatásnak!Mohipusza-Mohács-Budavár-Segesvár...Vészek-dicsõségek.S hol a Szentek életek: legendák regélnek...

Elõttünk a Jelen:Nagy-hatalmi tervek:”divide et impera!” Csak nem sikerültek:”Szétosztva” –De még él Árpádnépe s remél, Szentektõl csodát kér. Õröl Isten malma.Jogos a félelmed: megszûnt a védelmed nagy bölcs Európa.Minékünk maradott, amit Isten adott, hitünk hatalma:Szentjeink csodái, s néma – szent szimbólum, mit Szent István hagyott:Apostol kereszt, töviskoronával ezeréve vérzõ, némán is beszélõOrszág-aranyalma.

(Petry Béla)

szent erzsÉbet – ÁrpÁd-hÁzi kirÁlyleÁny 2007 ... tajekoztato 2007_2.pdf · tásra a magyar...

Documents