• Szent Bertalan éj 1572. augusztus 23-24. Bourbon Henrik és Valois Margit esküvője

10000 hugenotta meggyilkolása

• A Szent Bertalan éjszakáján történt mészárlás a franciaországi katolikusok erőszakos akciója volt a hugenották (francia kálvinisták) ellen a francia vallásháborúk idején. A hagyomány úgy tartja, hogy a véres esemény kiötlője Medici Katalin, IX. Károly király anyja volt. A mészárlásra a protestáns Navarrai Henrik és a király lánya közötti házasságkötés után hat nappal került sor. A jeles eseményre számos jómódú és befolyásos hugenotta érkezett a főleg katolikusok lakta Párizsba. A tragédiához vezető első esemény a hugenotta Gaspard de Coligny hadvezér ellen elkövetett merényletkísérlet volt, amelyet 1572. augusztus 24-én megismételtek, most már sikerrel. A hugenották legyilkolása egész Párizsra kiterjedt, később más városok és kerületek is követték a főváros példáját. A gyilkosságok még hónapokig folytatódtak. Az áldozatok pontos száma nem ismeretes. Becslések szerint Párizsban 2000, vidéken pedig 3000 hugenotta vesztette életét a mészárlásban

• (múlt-kor)

• III. Henrik uralkodott 1574-1589 (IX. Károly öccse)

> 3 Henrik háborúja: III. Henrik, Navarrai Henrik és Guise Henrik)

> halála után Navarrai Henrik került a trónra, protestáns

• Bourbon IV. Henrik 1589-1610> „Párizs megér egy misét”

> Sully az államminisztere, manufaktúrák fejlesztése> 1598 nantes-i ediktum: szabad vallásgyakorlat a hugenottáknak, a katolikus egyház helyzetét megerősítette> É-Amerikában gyarmatok – 1608 Quebec> Valois Margit halála után felesége Medici Mária lett, közös gyermekük XIII. Lajos> Ravaillac merénylete a király ellen

• 1610. május 14-én egy fanatikus jezsuita szerzetes, bizonyos Francois Ravaillac felugrott hintajára, és háromszor döfte kését a védtelen király mellkasába. Az életveszélyesen megsebesített uralkodót nyomban a Louvre-ba szállították, de már nem lehetett rajta segíteni, útközben meghalt.

• A rövid időn belül elfogott tettest a bíróság halálra ítélte. Ravaillac-ot végtagjainál fogva lovakhoz kötötték, s így tépették szét négyfelé. Párizsban még a Ravaillac családnév használatát is megtiltották.

• XIII. Lajos 1610-1643- 9 évesen került a trónra, a régens az

édesanyja Medici Mária- Közigazgatás átszervezése, taláros

nemesség = hivatalviselésért cserébe kapott nemesi rangot

- Richelieu bíboros az államminisztere- A hugenottákat megfosztotta déli váraiktól,

támogatta a gyarmatosításokat- Rendeket kizárta a kormányzásból, 1614

utolsó rendi gyűlés

Cél: nagy tervei voltak, alkalmas volt szerepére, Fro. egyesítése, jó szónok, tanácsadója a „szürke eminenciás” = József atya, szerette a szép macskákat

Nem vonzó, sovány, dadogott, kiegyensúlyozatlan, élvezeteket kerülte, nem alkalmas

„Egy mindenkiért, mindenki egyért!”

• Dumas változata szerint a történet 1625-től 1628-ig követi D’Artagnannak és barátainak kalandjait, akik belekeverednek a gyengekezű XIII. Lajos királyt, az ő hatalmas és ravasz tanácsadóját, Richelieu bíborost, a gyönyörű Ausztriai Anna királynét (1601–1666), az ő angol szeretőjét, Buckingham herceget, és La Rochelle ostromát is érintő cselszövésbe. Az intrikákban kulcsszerepet játszik a rejtélyes Milady de Winter, valamint Richelieu jobbkeze, Rochefort gróf.

• XIV. Lajos 1643-1715

1638. szeptember 5. – 1715. szeptember 1.

• Napkirály jelzőt használták rá

• Abszolútista uralkodó: „Az állam én vagyok”

• Államminisztere: Mazarin

• A király 5 éves, amikor trónra kerül, Mazarin és Ausztriai Anna (édesanyja) segítik uralkodását

• 1648 Fronde (parittya) felkelés, melynek leveréséig nem tartózkodtak Párizsban

• Nagykorúságának elérésekor, 1654-ben megkoronázták, de az államügyeket csak 1661-ben, Mazarin bíboros halála után vette át. A legenda szerint még aznap lovaglópálcával jelent meg a parlament ülésén, és kijelentette: „Az állam én vagyok!" Az anekdota hitelességét cáfolták ugyan, de az bizonyos, hogy ettől kezdve senkinek sem hagyott beleszólást a kormányzásba.

• Életét az általa kidolgozott etikett határozta meg, amelyben ő játszotta a példaképül választott Nap szerepét, s napjának minden, még legintimebb pillanata is a nyilvánosság előtt zajlott. A tisztálkodást azért nem vitte túlzásba (reggelente egy nedves kendőbe törölte arcát és kezét), mert a Napkirály pénzben és hódolatban fürdött, de nem a vízben. Délben mindig az udvar színe előtt, de egyedül ebédelt: a trónon töltött hét évtized alatt egyszer tett kivételt, akkor a drámaíró Moliére is helyet foglalhatott asztalánál. Az alacsony termetű Lajos 26 centiméter magas cipőt és - állítólagos kopaszságának leplezésére - parókát viselt, ezzel is divatot teremtve.

• Felesége Ausztriai Mária Terézia volt, de számtalan udvarhölggyel volt viszonya, és állandó szeretőket is tartott.

• Colbert gazdasági reformjai – merkantilizmus, merkantilista gazdaságpolitika

> az állam beavatkozik a gazdaságba

> mezőgazdaság és ipar védelme

> eszközei: manufaktúrák támogatása, vámokkal az áruk védelme, nemesfém és a pénz védelme

- Támogatta a művészetet, Moliére- Nantes-i ediktumot visszavonta• a Rajna vonaláig próbálta meg kiterjeszteni birodalmát, állandó

háborúkat eredményezett I. Lipót német-római császárral (1657-1705), és annak szövetségeseivel, Spanyolországgal, majd idővel Hollandiával és Nagy-Britanniával is.

• Lajos a több évtizedes háborúskodás során megszerezte Franche Comtét (1668), Lotharingiát (1674), Luxemburgot (1683), és Pfalzot (1684) is.

• bekapcsolódott a gyarmati versenyfutásba is: kikötőket szerzett Indiában, bővítette kanadai területeit, megvetette lábát a karibi térségben.

• A Napkirálynak hasonlóan előnytelen feltételek között kellett megvívnia a spanyol örökösödési háborút (1701-1714) is, mely során csupán a szerencséjének köszönhette, hogy a spanyol Habsburg-ág kihalása után végül unokája, Fülöp, Anjou hercege – V. Fülöp (ur. 1700-1746) néven spanyol király – szerezte meg a királyság trónját.

• A Napkirály a Habsburgokkal folytatott állandó küzdelem során kora legtehetségesebb diplomatájának bizonyult, a török Portával és a Magyarország felszabadításának ütemével elégedetlen nemesi ellenzék támogatásával komoly problémákat is okozott a rivális dinasztiának. Lajos erőfeszítéseit mutatja, hogy Wesselényi Ferenc nádor, Thököly Imre, és II. Rákóczi Ferenc szervezkedése egyaránt – mérsékelt – támogatásra talált a versailles-i fényűző udvarban. Franciaország ugyanakkor az 1690-es évekre nehéz helyzetbe került, mivel a terjeszkedő Napkirály ellen létrejött egy – Habsburg-angol–holland – nagyhatalmi koalíció, ezért Lajosnak – az 1697-es rijswijki békében – számos németalföldi hódításáról le kellett mondania.

• 1682-től a versailles-i kastély a lakhelye, a kastély a kulturális és politikai élet központja lett

• https://www.youtube.com/watch?v=TQCkpqErMho

• http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/napkiraly-udvaraban

Kellemes Ünnepeket kívánok! És Biológia órán találkozunk jövőre!!